Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02.
Ökológiai gazdálkodású területek növekedése kontinensenként 1999- 2013 között
A világ ökológiai művelésű szőlőterületeinek változása 2004-2014 (FIBL-IFOAM-SOEL surveys,2016)
A világ ökológiai szőlőterületei (ha) (forrás: FiBL/IFOAM felmérés 2016)
Földrész Európa É-Amerika Latin-Amerika Ázsia Afrika Óceánia Összesen
Ökológiai szőlőterület (ha) 266 000 (84%) 16 100 11 496 18 083 1 316 2 782 315 777
Az Európai ökológiai szőlő ültetvények aránya 2014. (FIBL,2016)
Jelenleg hazánkban az ökológiailag művelt szőlőterület aránya 1,7 % (1 198 ha) körül van (IFOAM,2016)
Érzékeny Természeti Területek elhelyezkedése
A szőlőtermesztés ökologizálásának alapvető céljai •
Természetvédelmi célok - A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben - Az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása - A környezet vegyszerterhelésének megszüntetése – csökkentése
•
Termelési célok -
•
Maximális termésbiztonság Optimális hozam Maximális minőség Marketing előny
Társadalmi célok - Egészséges, biztonságos ültetvény környezet - Az értékes, természetes ökoszisztémák védelme - Szermaradék mentes szőlő, bor
Jogszabályi háttér • az alapvető előírásokat tartalmazó 834/2007/EK rendelet • a végrehajtási szabályokat tartalmazó 889/2008/EK • az ökológiai termékek importjáról szóló 1235/2008/EK rendelet • a Bizottság bio borokra vonatkozó 203/2012/EU rendelete • a Bizottság 392/2013/EK végrehajtási rendelet • 34/2013. VM rendelet
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: - Ökológiai gazdálkodási program - cél, hogy 2020-ra 300 ezer ha-ra emelkedjen a biogazdálkodás alá vont területek nagysága
- Kiemelt támogatás a biogazdálkodóknak - Génmegőrzési program - Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program -
Szőlő- és borprogram
Ökológiai szőlőtermesztés céljai Egészségesebb, értékesebb piaci termékek előállítása (ellenőrzött) A természetes rendszerekkel összhangban végzett gazdálkodás. A természetes biológiai folyamatok érvényre juttatása és
beillesztése a gazdálkodási rendszerünkbe Az intenzív talajélet megteremtése és a hosszú távú talajtermékenység kialakítása. A természeti erőforrások megújítható felhasználásának megvalósítása. A gazdálkodás során keletkezett környezetterhelések csökkentése.
Biztosítani kell a genetikai sokféleség kialakulását.
Eredmény: Egyensúlyban levő ültetvény Hasznos szervezetek felszaporodása - fátyolka, ragadozó poloska, ragadozó atkák, katicabogarak, fürkészek, Rovarkártétel nincs
Fajokban gazdag takaró növényzet Fajgazdag talaj élet- giliszták, százlábúak, stb. Mikorrhiza gombák szimbiózisa Humuszban gazdag, jó szerkezetű talaj A stabil, egyensúlyban lévő ültetvényben megvalósuló önszabályozó mechanizmusok.
Megelőző módszerek jelentősége!!!! Reziztens fajták használata (nem GMO) Megfelelő termőhely-, fajta-, művelésmód választás, Okszerű és célzott, előrejelzésre alapozott, károsító specifikus védekezés Gazdasági kárküszöb értékek meghatározása Hasznos élő szervezetek védelme, élettér, szaporodási tér biztosítása (6db madárodu/ha) Feromon csapdázás (2db/ha) Szellős lombelrendezés segíti a növényvédelem hatékonyságát Biotópok (5-10 %) kialakítása, védelme Természetes hatóanyagú növényvédő szerek Réz és Kén mennyisége 5 kg/ha/év hatóanyag
Fajtaválasztás • Termelési cél (csemege, borszőlő, alapanyag értékesítés, saját borászat, fehér, vörös, minőségi stb.) • Telepítésre engedélyezett, rendeleti besorolás • Termelési biztonság (ellenállóképesség (betegségekkel szemben, beérés, szüretelési biztonság, regenerálódó képesség, fagytűrőképesség, aszálytűrés stb.) • A fajta alkalmassága a művelési eljárásra és a termesztéstechnológiára (zöldmunka igény, gépi szüretre való alkalmasság) • Speciális igények (biotermesztés, védett eredetű borok) • 10 évből 7-8 évben az alapanyag biztonságosan beérjen
• Hagyományok, szokások: arculatteremtők lehetnek
• Az ökológia termesztés feltételei rendelkezésre állnak • Fajtaválaszték, rezisztens/toleráns fajták aránya nő • Biztonságos átállás lehetősége az ökológiai szőlőtermesztésre
• Versenyképesség növelhető a végtermék által (biobor, ivólé, egyéb feldolgozott termékforma) ehhez megfelelő technológia kidolgozása
• Fenntarthatóság • Vidéki életforma erősítése
• Reakció a klímaváltozásra • Fejlődési lehetőség – kitörési pont • A biogazdálkodás kedvező exportlehetőségei ellenére szükséges lenne, hogy szilárd belső piaca is kialakuljon. (Növelné az ágazat biztonságát)
Köszönöm a figyelmet!
