Magyar Biokultúra Szövetség
A magyar biogazdálkodók, környezetkímélõk és egészségvédõk szövetsége Hungarian Federation of Associations for Organic Farming HUNGARY – 1061 Budapest Anker köz 2-4. III/4., Tel. (+36-1) 214-7005; (+36-1) 214-7006
E-mail:
[email protected]; Internet: www.biokultura.org
TERVEZET Az alábbiakban foglalja össze a Magyar Biokultúra Szövetség a 2020-ig terjedő Agrár-és Vidékfejlesztési stratégiához kapcsolódó koncepcióját.
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYE, SZEREPE A MAGYAR AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN 2011- 2020
1. HELYZETÉRTÉKELÉS; A VÁLTOZTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE Az ökológiai (bio, biológiai, öko, organikus) gazdálkodás talán az egyetlen olyan élelmiszer gazdasági rendszer a világon, amelyre vonatkozóan jogszabályok tartalmazzák a speciális előírásokat a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszer- és takarmánykészítésre és az innen kikerülő termékek jelölésére. A jogszabályok a környezet- és egészségtudatos fogyasztók határozott elvárására születtek, először néhány „régi” EU tagországban, majd a Közösség szintjén 1991-ben. A jogszabályok fontosak, mert kizárttá teszik a félreértéseket a termék előállítók és fogyasztók között, szemben a más „divatos” élelmiszerekkel, mint amilyenek például a „natúr”, „reform”, „integrált” stb. Az EU minden tagországában közvetlenül alkalmazandó a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendelete (továbbiakban: EU bio rendeletek), de néhány tagország – így Magyarország is a 79/2009 (VI.30.) FVM rendeletben – további jogszabályokat adott ki, az ökológiai gazdálkodás érdekében. Magyarországon az „ökológiai gazdálkodás” a hivatalos megjelölés, a hivatkozott rendeletek értelmében azonban jogszabály védi a „bio”, „biológiai”, „öko” és „organikus” jelzőket is, ha mezőgazdasági termékekre és belőlük készült élelmiszerekre kívánják alkalmazni. Már az EU-n kívül is sok helyen, potenciális piacainkon (USA, Japán, Svájc, Kanada stb.) jogszabályok védik a bio termékeket, némileg eltérő, de összeegyeztethető előírásokkal. A fogyasztók igényének növekedése mellett a jogszabályi védelem, valamint a jogszabályok alapján kiépített ellenőrzési-tanúsítási rendszer a fő alapja az ökológiai gazdálkodás erőteljes és töretlen fejlődésének világszerte. A magyar ökológiai gazdálkodás adottságai kiválóak, amelyeket sajnos csak nagyon kis részben használunk ki. A világon 2008-ban mintegy 35 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, az EU-ban nagyon dinamikus fejlődés mellett (1. ábra). 2008-ban az összes mezőgazdasági terület több mint 5%-a volt bio, míg Magyarországon ez az arány 2004 óta szinte változatlanul 2%-ra tehető.
1
1. ábra. Az ökológiai gazdálkodás alakulása az EU-ban 1985-2008.
Forrás: Willer H., Kilcher L. (Eds.) (2010) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends 2010. IFOAM, Bonn
A biogazdálkodást agrár-, vidék,-, egészség- és környezet- valamint foglalkoztatási stratégiájuk közepébe állító EU tagállamokban az ökológiai terület aránya többszöröse, mint hazánkban (2. ábra). 2. ábra. Néhány EU tagállam ökológiai területének aránya a teljes mezőgazdasági területből (2008).
Forrás: Willer H., Kilcher L. (Eds.) (2010) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends 2010. IFOAM, Bonn
2
Különösen példa lehet Ausztria, hiszen nem csak a könnyen biosítható alpesi legelőkön, hanem Magyarországhoz hasonló ökológiai adottságú és mezőgazdasági szerkezetű Burgenlandban (Őrvidéken) is 2010-re a bioterület aránya megközelítette a 20%-ot! A Magyar Biokultúra Szövetség (MBSz) által készített tanulmányok szerint a magyar ökológiai gazdálkodás hátrányos területei a következők: • Kicsi a bio állatállomány (kb. 0,15 állategység/ha), ezért kevés a trágya; • Kicsi az ökológiai szaporítóanyag felhasználás aránya; • Torz az AKG támogatási rendszer, hiszen az integrált gazdálkodás támogatása közel azonos a bioval; • A Magyarországról kiszállított biotermék aránya magas (cca.80 %), ez kiszolgáltatottságot jelent; • A feldolgozottság aránya alacsony, a kiszállított termékek kb. 80 %-a nyers, feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldolgozott (szárított, fagyasztott stb.) termék; • Sok EU országgal szemben nincs ökológiai akcióprogramunk; • A biotermékeknek irreálisan magas az ára a hazai biopiacokon. Az MBSz szerint a hazai biogazdálkodás előnyei a következők: • Kedvezők az ökológiai feltételek; • Magyarországi növénytermelés GMO mentes (moratórium védi) és nagyon erős koegzisztencia jogszabályunk van; • Tájfajtákban gazdagok vagyunk, rendelkezünk kiváló őshonos állatfajtákkal; • Hagyományőrző gazdálkodás még létezik, és sokszor összekapcsolódik a mai gazdálkodási gyakorlattal; • Jól képzettek, találékony és önállóan gondolkodó gazdáink vannak; • Magas színvonalú képzés az egyetemekig; • EU-val ekvivalens előírásokat alkalmazunk 1995-től; • Erős érdekérvényesítő ernyőszervezetünk van a Magyar Biokultúra Szövetség (MBSz) révén; • Erős, nagy presztízsű ellenőrzési-tanúsítási rendszert működtetünk. Sajnos az előző két kormányzati ciklus alatt a biogazdálkodást ellenségesen kezelték, a támogatási rendszerből is majdnem kimaradt, egy „ökológiai jellegű gazdálkodás” beillesztése szerepelt a tervek között, a gazdákkal kapcsolatot tartó állam által finanszírozott szakember garnitúra nagy része felkészületlen, vagy a vegyszer lobbi hatása alatt ellenérdekelt! A magyar biogazdálkodás jelentős versenyhátrányban van az EU sok más tagországával szemben, mivel az előző kormány – annak ellenére, hogy kezdetben megígérte, később „Magyarországnak nem érdeke” indoklással – elvetette az EMVA 33. cikke szerint 70% EU támogatást élvező ökológiai termékek promóciójának támogatását, sőt a 32. cikk szerinti ellenőrzés-tanúsítás költségeinek támogatását is, pedig ez utóbbi szerepelt az EU által elfogadott ÚMVP-ben is. Hazánk következő hátrányos területeire lenne képes a biogazdálkodás kedvező hatást gyakorolni: – A biotermék fogyasztása segíthet a magyarság kritikus egészségi állapotán (élettartam kilátások, rosszindulatú betegségben érintettek aránya stb.); – Segít megőrizni a jövő stratégiai értékeként nyilvántartott vízkészleteket és termőföldet; – Növelni képes a foglalkoztatottságot, főként a munkanélküliséggel sújtott térségekben (egyes EU források több mint 30%-kal nagyobb élőmunka lekötéssel számolnak, az iparszerű gazdálkodáshoz mérten); – Sajátosságainál fogva a családi gazdaságok túlélését és megerősödését szolgálja.
3
2. A 10 ÉVES VÍZIÓ A magyar ökológiai gazdálkodás területi arányával az európai élmezőny végére, középmezőny elejére kerül, hiszen a mezőgazdasági terület több mint 10%-án már ez a gazdálkodás mód fog folyni. A gazdálkodás különösen a családi gazdaságokban fog elterjedni, mert az egységnyi területről előállított érték ezzel növelhető, amely irány a birtokkoncentrációval szemben hat. A tanyás gazdálkodás újra teret fog nyerni, amelyben külön lehetőség az ökológiai gazdálkodás választása. A Nemzeti Parkok területén uralkodóvá válik a bio gyepgazdálkodás és állattartás, csak az invazív fajok elleni védekezésben használnak, és csak kivételesen, növényvédő szereket. Az állam a tulajdonában álló földterületek hasznosítása során – a talaj védelme érdekében – előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodókat. A fosszilis energia árak növekedése a műtrágyák és vegyszerek árát oly mértékben emeli, hogy a legmagasabb termőképességű területeket leszámítva az iparszerű gazdálkodás nem lehet rentábilis, máshol csak a belső erőforrásokra építkező ökológiai gazdálkodás lesz a fenntartható gazdaságilag is. A ma munkanélküliség tekintetében leghátrányosabb térségek a rendelkezésre álló kézimunka kínálat miatt felértékelődnek, ha nem fog a munkavállalással szemben hatni az „ingyen, segélyként kapott pénz”. Legalább az idénymunka időszakaiban a foglalkoztatás akár teljes is lehet az ilyen térségekben, az eredmény nem csupán „a munkahely”, hanem a világpiacon keresett ökológiai termék lesz. Az ökológiai növénytermesztést a pillangósvirágú növényeket is tartalmazó vetésforgó, bio és külterjesen tartott állatok trágyájának használata, régi és modernizált tájfajták kiterjedt termesztése, a technológiai korszakváltás eredményeként kifejlesztett biológiai védekezési ágensek, preciziós növényápoló- és növényvédő gépek alkalmazása lesz a jellemző, a kémiai anyagok háttérbeszorulása mellett. Esélye van annak, hogy regenerálódhat egyes térségekben az ökológiai tájtermesztés is. Erőteljesen teret nyer a „Biokert a házkörül” mozgalom, és a kerttel rendelkező lakosság jelentős arányban áttér a biogazdálkodás előírása szerinti kertművelésre. Állattartásban a talaj-növény-állat-trágya-talaj körforgás biztosítása érdekében az állatsűrűség 1-1,5 állategység/ha-ra emelkedik. Egymás mellett fog létezni a legeltetésre és kifutóra épített, istállózott és viszonylag intenzív, és erre alkalmas fajtákkal folyó termelés, és a kizárólag legeltetésre alapozott, főként őshonos állatok extenzív tartása, amelyek az ökológiai állattartás csúcstermékeit, a bio hungarikumokat adják. A méhészet kihasználja az Európában szinte egyedülálló lehetőségét, hogy rendelkezésre állnak természetes méhlegelők (elsősorban az akác), és hogy az összehangolt termesztés és a növénytermesztőkkel kialakított kooperáció eredményként a bio termesztett mézelő növények méhlegelőként is hasznosulnak. A bio halastavi haltartásban rejlő lehetőségek kiteljesednek, a tengerek fenntarthatatlan használata, a tengeri halak szennyeződése, fertőzése és a tenyésztett tengeri halak (lazac stb.) génmódosítása miatt felértékelődik az édesvízi halgazdaság. A Tisza, Duna és egyéb folyók mentén végzett revitalizáció következtében az ökológiai halastavi haltartásra alkalmas terület mérete is jelentősen növekedhet. A közvetlenül fogyasztható termékek (zöldség, gyümölcs stb.) legalább harmada a hazai piacokon talál vevőkre, a feldolgozásra szánt alapanyagok jelentős részben nálunk kerülnek kistermelői vagy nagyipari feldolgozásra, és ebből legalább 30%-ot tesz majd ki a hazai fogyasztás aránya. A közösségi étkeztetésben a kritikus korosztályokban (bölcsőde, óvoda, általános iskola alsó- és felső tagozat stb.), és az egészséges táplálkozásra különösen érzékeny helyeken (rákbetegségek, allergia, autoimmun betegségek kórházi osztályai, élsportolók intézményei stb.) általánossá válik a bio élelmiszer felszolgálása. Az egészség- és wellness, valamint a termálvizekre épülő rekreációs turizmusban, egyes speciális betegségek kezelésében Magyarország nagyhatalom lesz, ahol az étkeztetés kizárólag bio élelmiszerekkel történhet. 4
Az egészségesebbé váló étkezés hatásai már kezdenek érezhetővé válni, csökken a halandóság, a táppénzen töltött idő, nő a lakosság aktív életszakasza, a tisztán megőrzött vízkészletek stratégiai értéke kezd nyilvánvaló lenni. A világpiaci trendeket követve sok európai állam enged a GMO lobbi nyomásának és területére beengedi az addigra 10-20 idegen gént is tartalmazó, több betegség ellen védő és új anyagokat termelő géntechnikailag módosított növényeket, sőt állatokat is. Az ilyen környezet lehetetlenné teszi az ökológiai termelést – a szennyezés valódi kockázata és az attól való félelem miatt is –, ugyanakkor az egészség- és környezettudatosság növekedése és a közben bekövetkező élelmiszerbotrányok miatt a biotermékek iránti kereslet rohamosan nőni fog. A GMO mentességét megőrző Magyarország teljes élelmiszergazdasági bel- és külpiaci stratégiáját erre építheti, amelyben a „magyar=GMO mentes” általános kínálaton belül a bio lesz a prémium termék. 3. LÉPÉSEK ÉS FELADATOK CÉLKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN – A társadalmi partnerek bevonásával el kell készíteni Magyarország ökológiai gazdálkodási Akciótervét, megnyerve a miniszterelnököt a bevezetés és a deklaráció aláírására. – Be kellene vezetni az EMVA 33. cikke szerinti „ökológiai termékek promóciójának” támogatását, amely a biotermékek hazai piacra jutását lenne hivatott segíteni. – Az ökológiai gazdálkodásért felelős hatóságként a VM-et kell kijelölni, és önálló főosztályt (osztályt) kell felállítani az ügyei kezelésére. – 2011-től kezdődően az ökológiai gazdálkodás minden szereplője részére meg kell nyitni az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatos költségek támogatási forrását, az EMVA rendelet 32. cikkének megfelelően. – A közszolgálati hírforrások közérdekű információnak tekintve hitelesen tájékoztassanak az ökológiai gazdálkodás és a bio élelmiszerek előnyeiről. – Az ökológiai gazdálkodás kerüljön be az állam által finanszírozott tanácsadók, falugazdászok, kamarai tanácsadók képzési programjaiba. – Létesüljenek bemutató gazdaságok, ahol az érdeklődők megtanulhatják az ökológiai gazdálkodást. – A közétkeztetésben (elsőként a bölcsődékben, általános iskolákban, kórházakban) kerüljön be az alapanyagok közé a bio kínálat állami árkompenzációval segítve; forrást a „fast food”–ra és a mezőgazdasági összetevőket (cukrot leszámítva) nem (vagy 3% alatt) tartalmazó üdítő „italokra” kivetendő fogyasztási adó szolgálhatna. – Tegyék hatékonnyá az ökológiai jelölést bitorlókkal szembeni megtorlást. – Az állami termőföld hasznosítása során biztosítsanak elővásárlási, illetve előbérleti jogot a kedvezményezett csoportokon belül az ökológiai gazdálkodást vállalók részére; a hasznosítás során az átállt területek státusza ne sérülhessen. – A Nemzeti Parkok mezőgazdasági területein csak biogazdálkodás folyhasson. – Újra meg kell hirdetni az AKG-ban az ökológiai gazdálkodás támogatását, és erről széles körű tájékoztatás legyen biztosított. – A Széchenyi programban és egyéb támogatási programokban élvezzenek előnyt a biotermelést vállalók, különösen a saját terméket feldolgozók, ezen belül kiemelten a kistermelők, családi vállalkozások. – Az új EU támogatási ciklusban sokkal vonzóbb legyen az ökológiai gazdálkodás támogatása, és a kiírásnál elégséges feltétel legyen az EU bio rendeletek betartása, a támogatás illesse meg az állattartókat, méhészeket és a halgazdaságokat. – A zonális programokban az ökológiai gazdálkodás vállalása járjon többlettámogatással. Budapest, 2011-01-31 A Magyar Biokultúra Szövetség nevében:
Czeller Gábor elnök és Dr. Roszík Péter alelnök 5