Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília A Bem József Általános Iskola bemutatása Mivel iskolánk, a rendkívül forgalmas Hungária krt. melletti lakótelepen található, a legnagyobb környezet-egészségkárosító hatás számunkra a közlekedésből adódik. E hatás csökkentésében önzetlen segítőink a növények, amelyek nem csak a port és a zajt fogják fel leveleikkel, hanem még oxigént is termelnek számunkra. Így természetes, hogy saját érdekünkben is törekednünk kell a meglévő növényzet óvására és lehetőség szerint újabbak ültetésére. Iskolakertünk története A „Rio-92” pályázaton iskolánk tanulói Láposi Ferencné kolléganőm vezetésével kategóriájukban országos II. helyezést értek el. Az ezzel járó 20 ezer forintból kezdtük el megvalósítani a gyerekek által megálmodott zöldesítést az iskola udvarán. Szülők, tanulók, szakmai szervezetek segítségével először szabadidős programként indult a zöldesítés. Tanulmányoztuk az iskolakertek történetét (I.) és típusait (II.): I. Az iskolakertek története és helyzete Coménius volt az első ( 1592 - 1671 ) aki a „Didactica magna” - című munkájában javasolja, hogy az iskola mellett kert is legyen, amely a felüdülést, pihenést szolgálja. Ebben az időben Gyulafehérváron, Sárospatakon alakítottak ki úgynevezett „szabadtantermeket” a természetben. Furtenbach „iskola és paradicsomi kertecske „ terve 1663-ban készült Würtzburgban. August Herman Halléban létesített iskolakertet 1700 körül. Az 1800-as években a gyümölcstermesztést és a kertészeti gyakorlatok oktatását is bevezetik néhány német hercegség területén. Ez az első iskolakert mozgalom csak néhány modellszerű iskolában bontakozott ki és főleg a botanikai oktatás szolgálatában állt. A XIX. század közepén újra fellendülő iskolakert mozgalomra az volt a jellemző, hogy az ekkor kialakított kertekben a városi kertészet gazdálkodott. A század végén ugrásszerűen terjed a saját iskolakert gondolata. 1873-ban a bécsi világkiállításon Poroszország és Ausztria egy - egy iskolakert modellt mutatott be. A kertek beosztása: ágyások, botanikai rész, kísérleti terület, gyümölcsös, méhes, epres, tó, játszólehetőség. Egyre inkább hangsúlyozzák a fizikai munka értékét. A múlt század eleji népiskolai tantervekben szerepel a gazdászat, kertészeti gyakorlatok, melyek az iskolakertekben folytak. A Waldorf - iskolákban ( az 1919-es megalapításuktól napjainkig ) kerti munkát is végeznek a tanulók 3. osztályos koruktól. Az 1930-as években már sok iskolához tartozott iskolakert. A II. világháború után az iskolakerteket átveszik a kertészeti hivatalok. Az 1980-as évektől számítható a harmadik iskolakerti mozgalom, melynek tartalmára a környezeti mozgalmak hatnak serkentőleg. Az 1990-es években az iskolakertek negyedik újravirágzásukat élték.
II. Az iskolakertek típusai 1. Előkert: fák, cserjék, virágos hagymások és gyep 2. Haszonkert: Elsősorban szakiskolákban 3. Tankert (Egyéni munka kertje): Tanulói ágyások művelése tanári irányítással 4. A felüdülés, pihenés kertje - vagy szabad tanterem: tó, tanösvény, pergolák, fák, cserjék 5. Gyógy-és fűszernövények kertje: Elődei a kolostor - és patika kertek voltak 6. Gyümölcsöskert: A tájjellegű és ellenálló fajták kiválasztása 7. Parasztkert: A szabadtüzű főzés, sütés, aszalás, kenyérsütés helye 8. Dísznövénykert: Faluhelyen általában az előkert 9. Játszókert: Berendezése környezetbarát, betonozatlan terület- körülvéve növényekkel 10. Sportkert: Amennyire lehet, kevés betonfedés 11. Földrajzi gyakorlókert: Az időjárási elemek vizsgálati eszközei
Tervezés: (szkennelt gyerekrajzok) A megvalósulás: 3. Tankert
4. Pihenőkert és szabad tanterem
Elsősegélynyújtás gyakorlása
Favár erdei bútorokkal
5.
Alkotómunka
Biotó
Gyógynövényes és tantárgyi kapcsolatai
Gyógynövények között
Gyógynövények természetismeret órán
Levendula desztillálás kémia órán
A lilakáposzta mint idikátor
6. Gyümölcsös és „kapcsolatai”
„Ételed az életed” projekt (melléklet)
Megérett a cseresznye
Gyümölcsaszalás
9. Játszókert
Diskurzus
Csúszda
10. Sportkert
Óraközi szünetekben és délután
Készül a sportnapi bográcsgulyás 11. Földrajzi gyakorlókert
Savas eső mérés
Meteorológiai házikó
Érvek az iskolakertek mellett 1. A mai ökológiai válsághelyzet okozza megzavart kapcsolatunkat a természettel. Az iskolakert, mint modell vehet részt a természet - és a technika konfliktusának tisztázásában. 2. A kertészkedés az emberiség legrégibb tevékenységei közé tartozik. A természettel való helyes bánásmódot, a gondozói magatartást folyamatosan gyakorolni kell. A víz, a talaj, növények, állatok gondozása.) 3. Az iskolakertekben a tudást a természet szemlélése és az ott végzett munka közvetíti. 4. A természet, a növények, állatok értékeinek felismerése a közvetlen kapcsolat során alakul ki. A biológia oktatásának tapasztalati tere (különösen városi gyerekeknél) az iskolakertben bővíthető. 5. Az iskolai biokertek lehetnek a biológiai sokféleség helyszíne,- még ha csak mesterségesen is. 6. Pestalozzi általánosan ismert követelménye szerint a „fej, a szív, a kéz „egyformán kell, hogy fejlődjenek az oktatás során. Hol lenne erre alkalmasabb hely az iskolakertnél? 7. A városi gyerekek többsége csak a termesztés végtermékét érzékeli. Ezért különösen fontos, hogy a tanulók lássák: hogyan csíráznak a magok, fejlődnek a palánták, milyen vetési, ültetési módok vannak és milyen sok munka és megfelelő körülmények kellenek a növények termesztéséhez. 8. Az egyik legjobb lehetőség annak tudatosítására is az iskolakert, hogy az emberi táplálék előállításának csak egy természetbarát formája révén tudjuk megőrizni a természet erőforrásait. Ennek megvalósítása csak a természet-közeli kertművelésnél (biokert) lehetséges. Az ilyen kertben vegyszereket, műtrágyákat nem használnak, a vadon élő növényeket a gyomágyásokban illetve az útszéleken megtűrik, a komposzt a kert szívévé válik, az ásványi őrlemények hosszú távon javítják a talajt, erősítik a növényeket. A szelíd növényvédelem és a biológiai védelem jellemzik a biokertet. Az ilyen kert jobban utal az ökológiai összefüggésekre, itt is a természeti rendnek kell uralkodnia.
Összegzésül: Az iskolakertben a tanulók együtt élnek a természettel, így egész más lesz a viszonyuk az élőlényekkel. Fontos ismereteket szereznek, elsajátítják a természetbeni helyes viselkedés normáit, agresszivitásukat csökkenti a mozgás és a kert nyugtató látványa. Egészségmegőrző hatása is jelentős. Németh László is álmodozott iskolakertről, sőt egy „kert-iskoláról”: "Az új iskola — ceterum censeo — nem lehet más, mint egy nagy kert, melybe a tanulók reggeltől estig beszélnének. A négy főtárgy mellett a kert ágyai s barakkjai tanítanák a többit: a szőlőmetszést, zöldségkertészetet, cipőtalpalást s egy kis bútorasztalosságot. A testi ügyességek szintén a kert tantárgyai lennének, itt rajzolnának s hegedülnének a művészkedők, s itt kattogna ki az írógép a gyaluk közül. A többi részletet: a könyvtár padjait, a kapásversenyt, az önképzőkör ünnepélyeit már igazán rábízhatom az olvasó képzeletére." (Németh László: Lányaim. Magvető, Bp. 1962. 178. l.) Francis Bacon az eszményi kertről elmélkedvén írta az alábbi sorokat:
„ A mindenható először egy kertet teremtett. Való igaz: ez az emberi örömök legtisztábbika. Ez szolgálja legteljesebben a lélek felüdülését.” Ajánlott fafajok: Vadgesztenye Mezei juhar Korai juhar Hegyi juhar Tatárjuhar Nyírfa Közönséges gyertyán Bükkfa Magyar kőris Magas kőris Virágos kőris Közönséges dió Csörgőfa Platán Fehér nyár Rezgő nyár Fehér fűz Házi berkenye Ezüsthárs Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Mezei szil Vénicszil Hegyi szil Csertölgy Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Molyhos tölgy Cserjék: Nyári orgona Közönséges gyertyán Gyöngyvirágcserje Mályvacserje Boglárkacserje Jázmin, jezsámen Gyöngyvessző Orgona Tamariska Labdarózsa Kúszónövények: Borostyán Vadszőlő Tapadó vadszőlő Japán vadszőlő
Aesculus hippocastanum Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Acer tataricum Betula pendula Carpinus betulus Fagus silvatica Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Fraxinus exelsior Fraxinus ornus Juglans regia Koelreuteria paniculata Platanus hybrida Populus alba Populus tremula Salix alba Sorbus domestica Tilia argentea Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulmus carpinifolia Ulmus Iaevis Ulmus scabra Qercus cerris Qercus robur Qercus petraea Qercus pubescens
Buddleia davidii Carpinus betulus Deutzia scabra Hibiscus syriacus Kerria japonica Philadelphus coronarius Spiraea bumalda Syringa fajok Tamarix tetrandra Viburnum opulus ’Roseum’
Gyorsan növő -„Gyorsan növő -„-
Gyorsan növő -„-„-
Gyorsan növő Gyorsan növő Gyorsan növő
(Jól vissza lehet vágni)
Hedera helix Partenocissus pubescens Partenocissus quinqefolia Partenocissus tricuspidata
