XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin – Galántai Júlia
Országos Neveléstudományi Konferencia Debreceni Egyetem 2014. nov. 6.
A kutatás témája • TÁMOP 3.1.1. 4.3. A közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata • Vizsgálati módszerek: – A hazai és a nemzetközi szakirodalom elemzése – Tanulói kérdőíves adatfelvétel – Iskolavezetői (egyéni) és pedagógus (csoportos) interjúk
• A kvalitatív vizsgálat – Cél: Az iskolák vezetői és pedagógusai eredményességről alkotott elképzeléseinek árnyaltabb megragadása, az eredményességet befolyásoló tényezők és a helyi szintű jó gyakorlatok feltárása – Iskolai, tanulói és tanári eredményesség – Külső és belső befolyásoló tényezők – kiemelten: az iskolavezetés és a tanárok szerepe
A minta kiválasztásának szempontjai • Regionális heterogenitás: 20 járás középiskolái • Településtípus: Budapest, megyeszékhely, megyei jogú város, egyéb város • Országos Kompetenciamérés 2012-es és 2013-as eredményei alapján: a kategóriájukon belül átlag feletti, átlagos, ill. átlag alatti pontszámmal rendelkező iskolák • Középiskola típusok: 6, 8, ill. 4 osztályos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, vegyes profilú intézmények •A tanulók családi háttere: a 9. osztályosok körében a hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya
Iskolai célok a tanulói teljesítmények függvényében Kölcsönös hatás: a célok befolyásolják az eredményesség értelmezését, a korábbi eredmények pedig a jövőbeli célok meghatározását A középiskolák céljai az iskolavezetők szerint a tanulók kompetenciamérési eredményeinek megítélése alapján (a célokhoz rendelt rangsorszámok (1-12) átlaga) 12 10 8 6 4 2 0
Átlagon aluli Átlagos Átlagon felüli
Forrás: JKA 2009
Intézményi célok az interjúk alapján
Intézményi célok: mérhető célok és fenntarthatóság Inézményi célok típus
felvételi szelekció
típus
típus
Intézményi típus fenntarthatóság
Mérhető intézményi célok
típus típus
típus Idegennyelv tanulás magas szintű biztosítása
szakma megszerzése
emelt szintű érettségire típus való felkészítés
típus felsőoktatási típus való felvételire felkészítés
típus
érettségi megszerzése
tehetségek kiszűrése, fejlesztése
típus kapcsolat kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
versenyekre való felkészítés
lemorzsolódás megelőzése Iskola megtartó erejének növelése általános műveltség, tudás megszerzése
típus típus típus típus
munkára nevelés
hátránykompenzáci ó
szülői típus elvárásoknak való megfelelés intézmény versenyképességén ek előmozdítása
típus intézményi célok fenntarthatósága típus iskola fenntartása iskolai profil létrehozása
Intézményi célok: iskolai légkör és tanulói fejlesztés
Az eredményesség dimenziói Eredményesség dimenziói
hozzáadott érték
kapcsolat
típus
típus
Objektív
Szubjektív típus
típus
típus Az intézmény jellemzői
Mérhető eredmények
Intézményi légkör jellemző
típus
típus
típus bukások, kitűnők típus aránya
jellemző
típus érettségi megszerzése
korszerű iskolai infrastruktúra
típus
tanulmányi átlag
szakma megszerzése
érettségi eredmények
típus típus
kompetenciamérés
típus
eredményei
kapcsolat
hátránykompenzáció
kapcsolat
felsőoktatásban továbbtanulás
motiváló közeg kialakítása
kapcsolat
kapcsolat
nyelvvizsga megszerzése
tanórán kívüli iskolai programok
jellemző jó iskolai légkör
jellemző közösségi jellemző szellem, iskolához való kötődés jellemző stabil, összetartó tantestület
kapcsolat kapcsolat
versenyeredmények
jellemző
kapcsolat kapcsolat
tehetséggondozás
Harmadik misszió típus társadalmi típus kapcsolatok
típus értékrend átadása, szocializáció, nevelés
külföldi iskolákkal kapcsolatok
+
kapcsolat
tanárok felkészültsége
+
hasznos tagja + + legyen a gyerek a társadalomnak
egészséges életmódra nevelés szakmai, gyakorlati tudás, sikerek
kapcsolat
tanulói/szülői elvárásoknak való megfelelés
típus
jövőkép, célok kialakulása
boldogulás az életben, a munka világában
„Objektív” eredményesség
„Szubjektív” eredményesség
Mérhető-e az intézményi eredményesség?
Ha igen: a mérőszámok közvetlen összehasonlítása mennyiben enged következtetni az adott iskolában zajló munka minőségére/eredményességére?
Intézményi hozzáadott érték figyelembe vétele
Intézményi hozzáadott érték „Mérni kell a bemeneti szintet és a kimeneti szintet…, és nem mindegy, hogy ki jön be… A kompetenciamérés olyasmit mér, amiben mi nem tudunk versenyezni.”
„Ez most olyan, mint a kompetenciamérésnél, vannak szakközepesek és szakiskolások. Nem is ugyanazt a tananyagot tanulják, nem is ugyanazt az irányt választották, nem is ugyanolyan óraszámban tanuljuk. Tehát össze lehet minket hasonlítani, és be lehet minket a kupac aljára rakni…, csak azt nem nézik, hogy mi honnan indultunk, milyen szintről indultunk, és egyáltalán hova jutottunk. Tehát így az iskolákat összehasonlítani, ez nem jó.”
„A gyerekeket magukhoz képest kell vizsgálni.”
„Hát szerintem nagyon összetett, hogy mi az, hogy eredményesség, mert például a gazdasági-szakmai nyelvvizsgára való felkészítésnél sokszor nagyobb eredménynek tűnik egy felsőfokú szakmai nyelvvizsga, mint egy középfokú, viszont lehet, hogy a gyereknek is meg nekem is sokkal több munkánk van egy középfokú nyelvvizsgával. Tehát én sokszor úgy érzem, hogy az a nagyobb eredmény, hogy x diák megcsinálja a középfokút, minthogy egy y egy felsőfokút.”
További kutatási tervek • A mérhető eredményesség és az iskolák eredményesség értelmezése közötti kapcsolat feltárása iskolatípusonként • Az intézményi eredményesség háttértényezőinek vizsgálata – az intézmény felépítése, működése, a szereplők közötti kapcsolatok • A magas, ill. az alacsony hozzáadott értékkel együtt járó, azt potenciálisan befolyásoló intézményi tényezők azonosítása • Az intézményi eredményesség növelését célzó ajánlások megfogalmazása
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
[email protected] [email protected]
www.ofi.hu
