Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján

Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 11. sz. 2005. p. 55–65.


Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján Svédországban a gáz- és villamosenergia-piac 2004 közepén végrehajtott liberalizációja a többi EU-tagállammal szemben az energiaárak növekedéséhez vezetett. Különösen rossz hatással volt ez az öntödékre, amelyek termelése nagyon energiaigényes, és Svédországban a villamos energia korábbi olcsósága miatt sok öntőüzem főleg villamos kemencéket használ. Egy esettanulmány megvizsgálta a lehetséges energiatakarékossági intézkedéseket, és azok várható hatását a költségekre.

Tárgyszavak: öntöde; energiafelhasználás; energiapiac liberalizálása; energiatakarékosság.

A gáz- és villamosenergia-piac 2004 közepén

mert a liberalizáció előtt nagyon alacsony szin-

végrehajtott liberalizációja az Európai Unió

ten volt. Az Európai Villamos Energia Ár-

országaiban a villamos energia árait közelítet-

megfigyelő

te-közelíti egymáshoz a piaci mechanizmusok

Prices Observatory – EEPO) 2004-ben közzé-

kiegyenlítő hatásának köszönhetően. A libera-

tett vizsgálata szerint az Unión belül Svédor-

lizáció következtében létrejövő homogén,

szágban a legalacsonyabb az ipari villamos

szimmetrikus gáz- és villamosenergia-piac

energia ára. Az évi 1–50 GWh fogyasztású

végeredményben az árak csökkenését fogja

svéd vállalkozások számára a villamos energia

maga után vonni az Európai Unió legtöbb or-

ára átlagosan fele volt az európai áraknak. En-

szágában. Svédország azonban kivétel ez alól:

nek részben történelmi okai vannak, részben

itt a villamos energia ára emelkedésnek indult,

pedig Svédország 1996 óta része volt az integ55

Intézet

(European

Electricity


rált Északi Villamosenergia-piacnak, amely-

részesedése a teljes energiafelhasználáson be-

nek keretében a villamos energia regionális

lül. Az 1. ábrából az is kiderül, hogy Dánia

piacát már korábban liberalizálták.

kivételével a villamos energia alacsony ára összefüggésbe hozható az elektromos energia nagy részesedésével az energiafelhasználás-

Svédország – a liberalizáció áremelkedést okoz

ban. A dán öntödékben a magas ár ellenére nagy a fogyasztás, ezt a kivételes helyzetet főképp az acél- és vasolvasztók túlsúlya ma-

Az európai versenytársakkal összehasonlítva a

gyarázza, ezekben pedig elsősorban villamos

svédországi alacsony ipari villamosenergia-

induktív kemencéket használnak.

árak a vállalatokat arra ösztönözték, hogy sok villamos energiát használjanak, illetve válasz-

A magasabb villamosenergia-árak és a más

tási lehetőség esetén azt előnyben részesítsék

európai országokénál nagyobb mértékű fel-

más energiahordozókkal szemben. Az egyes

használás fenyegetést jelent Svédország ipara

európai országok öntödei iparának összehason-

számára. A magasabb energiaárak káros hatás-

lítása alapján megállapítható, hogy Svédor-

sal vannak az üzleti sikerességre, a részvények

szágban és Dániában nagy a villamos energia

árfolyamára és a versenyképességre, ez a hatás

villamosenergia-ár, 1-9 GWh

80

35

villamosenergia-ár, 9-50 GWh

70

30

villamosenergia-felhasználás, %

60

25

50

20

40

15

30

10

20

5

10

0

0 Dánia

Olaszország

Németország

Hollandia

Franciaország Spanyolország Svédország

1. ábra Az öntödék átlagos villamosenergia-felhasználása a teljes energiafelhasználásuk százalékában egyes európai országokban

56

villamosenergia-felhasználás, %

villamosenergia-ár, EUR/MWh

40


termelés csökkenéséhez és esetleg a vállalkozá-

az energiafelhasználás csökkentése, a terhelés

sok más országokba való áttelepüléséhez vezet-

megfelelő ütemezése, azaz a vételezési menet-

het. Az ipari vállalkozásokra a felhasznált ener-

rend módosítása (a villamosenergia-fogyasztás

gia ára és a hozzáadott érték arányától függően

mérséklése a legnagyobb tarifa idején) és az

eltérően hatnak a növekvő energiaárak. Az ön-

energiahordozók megváltoztatása. A svéd vas-

tödék fenyegetettsége sokkal nagyobb, mint a

és acélöntödei iparágban a hatékonyabb ener-

például a gépiparé, mivel míg a gépiparban a

giafelhasználás lehetőségeinek vizsgálata cél-

felhasznált energia árának aránya a hozzáadott

jából a kutatók a 2003. év folyamán hathóna-

értékben csak 1–-2%, addig öntödék estében ez

pos időszakban energetikai auditálást végez-

az arány elérheti az 5–15%-ot is. Ez az arány

tek. A tanulmány a Linköpingi Egyetem Ener-

tovább növekszik, ha az EEPO tanulmányának

gia Rendszerek Csoportjának az elmúlt 20 év

megfelelően a villamos energia ára a kétszerese

során végzett több száz ipari energia-auditálási

lesz a korábbinak. Így a svéd öntödékben az

vizsgálatának tapasztalataira támaszkodott. A

energiafelhasználás csökkentése szükséges.

felmérés során figyelmet fordítottak az energiaköltségek csökkentésének mindhárom alap-

Egy 11 svéd iparágban elvégzett energetikai

vető módjára. Néhány, az emberi viselkedés-

auditálás szerint a villamos energia felhasználá-

móddal kapcsolatos tényezőt, így például az

sában átlagosan 48%-os, a teljes energiafel-

üresjárati energiaigény csökkentését mennyi-

használásban 40%-os megtakarításra van lehe-

ségileg is kifejezték, míg másokat (pl. a tető-

tőség, ami azt jelzi, hogy a növekvő energia-

ablakok, csapóajtók bezárását a fűtési szezon

árak hatása mérsékelhető. Ezen összeállítás

idején) csak azonosítottak, mivel mennyiségi

célja a növekvő villamosenergia-árak hatásának

jellemzésük rendkívül bizonytalan. A vasöntö-

vizsgálata a svéd vas- és acélöntödei iparágra,

dében végzett energetikai auditálás eredmé-

valamint mennyiségileg meghatározni az ener-

nyei alapján számításokat végeztek az energia-

giafelhasználás hatékonyabbá tételének lehető-

takarékossági intézkedések és a villamos-

ségeit a közepes méretű svéd vasöntödékben.

energia-árak ingadozásának az energiaköltségekre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Esettanulmány – az öntödei iparág

Svédországban 133 öntödei vállalkozás működik 7350 alkalmazottal. Elsősorban a hazai

Az ipari üzemekben az energiaköltségek mér-

piacra termelnek, évi termelésük 325 000 ton-

séklésének három alapvető módja lehetséges:

na öntvény, – ennek 76%-a vasöntvény, 18%-a 57


színesfém, 6%-a acél. Az öntödék jelentős

csökkentése az olvasztáshoz szükséges energia

energiafelhasználók, évi teljes energiafelhasz-

megtakarítása mellett a felhasznált nyersanya-

nálásuk kb. 1 TWh, a legtöbb öntödében az

got és munkát is csökkenti, ennek révén növeli

olvasztás és a hőntartás igényli a legtöbb ener-

az öntöde teljesítőképességét is.

giát. Az olvasztás során felhasznált energia közel arányos a megolvasztott fém mennyisé-

Gyakran elhanyagolják azt, hogy a kisegítő

gével. Mivel az olvasztás művelete rendkívül

folyamatok, így a szellőztetés, a belső szállí-

energiaigényes, az öntés eredményességének

tás, a szivattyúzás, a sűrítettlevegő-ellátás, a

javítása az öntöde működtetési költségei csök-

világítás, a fűtés és a vízellátás energiafelhasz-

kentésének igen hatásos eszköze. Így a magas

nálása is csökkenthető. Az okok közt szerepel

kihozatal (a jó minőségű öntvények és a teljes

a villamos energia alacsony ára, a probléma és

megolvasztott fémmennyiség aránya) elérése

a megoldás ismeretének hiánya, a tőkehiány, a

megköveteli a figyelem összpontosítását az

szakértelem hiánya és a változtatással szembe-

alapvető öntödei műveletekre: az olvasztásra,

ni ellenállás. Világos, hogy elsősorban az

az ömlesztésre, formába öntésre és magkészí-

energiaköltségeken, köztük a kisegítő folya-

tésre. Az öntési kihozatal egyszerű alakú ne-

matok energiaköltségein lehet takarékoskodni.

héz szürkevas öntvények esetében 85% és

A szükséges változtatások közül néhány kis

95% között, alakítható kisméretű öntöttvas

költségráfordítással megvalósítható.

gépesített tömegtermelése esetében 40% és 50% között változik.

Energiafelhasználás a vizsgált vasöntödében

Az öntési folyamat részeit úgy kell kialakítani, hogy a fém megfelelő hőmérsékleten és összetételben jusson az öntőformákba. Fontos ténye-

A vizsgált vasöntöde Svédország délkeleti

ző, hogy a nem megfelelő összetételű, selejtes

részén van, főleg csapágyházakat és más önt-

fémet ne öntsék a formába, hanem tömbösítsék,

vényeket termel a gépkocsiipar számára. Az

mivel a később felismert selejtet lehűlés után

éves termelőképesség 24 000 tonna alakítható

újra meg kell olvasztani, ami fölösleges több-

szürke öntöttvas, az alkalmazottak száma 100

letköltségeket okoz. Ha a tömbösített fém (a

fő. A vizsgált öntöde figyelmet fordít a kör-

szakzsargonban medve) mennyisége számotte-

nyezetvédelemre, ezért a világon az öntödék

vővé válik, be kell avatkozni. Az öntési hibák

közül az elsők között kapta meg az ISO 14001

csökkentése a másik fontos feladat. A selejt

szerinti EMS (environmental management 58


system,

környezetvédelmi

olvasztás és a hőntartás, valamint a fűtés és a

menedzsment-

szellőztetés igényli a legtöbb energiát.

rendszer) minősítést. Az üzemben öt nyílt induktív olvasztókemence, két hőntartó kemence, üsthevítő berendezés, homok-előkészítő és

A 3. ábra hat svéd vas- és acélöntödét hasonlít

három öntő van, amelyhez homokfúvással

össze az egy tonna termékre jutó energiafel-

működő öntvénytisztító csatlakozik. Az ener-

használás alapján (fajlagos energiafelhaszná-

giaigényes kisegítő folyamatok: a melegvízel-

lás). Az összehasonlítás 1 éves periódusra vo-

látás, a szellőzéssel egybeépített fűtés és a köz-

natkozik – az ábrából kiderül, hogy az egyes

ponti sűrítettlevegő-ellátás. A transzformáto-

öntödék fajlagos energiafelhasználása lénye-

rokban bekövetkező veszteségeket, valamint a

gesen különbözik. Az 1. táblázatból kitűnik,

laboratórium és az irodák fogyasztását is tekin-

hogy az egyes öntödék eltérő mennyiségű

tetbe vették a kisegítő folyamatok között. A

energiát használnak fűtésre, olaj és a csepp-

vasöntöde

teljesítményigénye

folyósított földgáz felhasználásuk is nagyon

9500 kW, az évi energiafogyasztás megoszlá-

különböző. A vizsgált öntödében a második

sát a termelő és kisegítő folyamatok között a 2.

legnagyobb a fajlagos energiafogyasztás. A

ábra szemlélteti. A 2. ábrából kiderül, hogy az

különbségek az öntési folyamat eltérő mértékű

maximális

folyamat olvasztás/hőntartás (P)

villamos energia 26 600

termelés kiegészítő 13 800

fűtés (S)

5530

szellőztetés (S)

4700

transzformátorok veszteségei (S)

2330

sűrített levegő (S)

2100

földgáz 1 300

formába öntés (P)

2020

üsthevítés (P)

1200

távfűtés 6 700

világítás (S) melegvíz-szolgáltatás (S) homok előkészítése (P)

teljes energiafelhasználás 34 600 P = termelés

490 1200 580

laboratórium és irodák (S) homokfúvás/tisztítás (P)

350 230

S = kiegészítő folyamat

2. ábra A vizsgált öntöde 2003. évi energiamérlege (MWh/év) 59


1. öntöde 2. öntöde a felhasznált villamos energia/t

3. öntöde

a teljes felhasznált energia/t

4. öntöde 5. öntöde a vizsgált öntöde 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

a felhasznált energia és villamos energia / a jó minőségű öntvény, MWh/t

3. ábra Az éves energia- és villamosenergia-felhasználás aránya a jó minőségű öntvény éves mennyiségéhez (évi termeléshez) hat svéd vas- és acélöntödében 1. táblázat Hat svéd vas- és acélöntöde termelési adatai Termelési adat Jó minőségű öntvény (tonna/év)

1. öntöde 550

2. öntöde

3. öntöde

4. öntöde

5. öntöde

14 700

11 200

2500

5000

A vizsgált öntöde 9200

A teljes felhasznált energia (GWh/év)

2,4

37,3

23,3

7,1

5,3

34,6

Villamos energia (GWh/év)

2,1

33,1

19,0

4,1

5,1

26,6

Olaj (GWh/év)

0,2

2,7

4,0

0,1

0,2

–

földgáz (GWh/év)

0,1

1,5

0,3

0,3

0,1

1,3

Távfűtés (GWh/év)

–

–

–

2,5

–

6,7

gépesítettségével, valamint az eltérő minőségi

A Linköpingi Egyetem által a harmadik legna-

követelményekkel (mást fogadnak el jó önt-

gyobb svéd villamos energiaszolgáltató társa-

vénynek) magyarázhatók. Míg egyes öntödék

ság finanszírozásában elkészített tanulmány

a megolvasztott fém mennyiségével, mások a

szerint a jövőben Svédországban a villamos-

késztermék mennyiségével mérik termelésü-

energia-árak hétfőtől péntekig, reggel 6 órától

ket. Bár a fajlagos energiafelhasználás így

este 6 óráig tartó csúcsidőben megközelítik a

bizonytalanságokat tartalmaz, mégis összeha-

80 EUR/MWh-t, míg a hét fennmaradó részé-

sonlításra alkalmasabb, mint az abszolút ener-

ben a 44 EUR /MWh-t. A vizsgálat során több

giafelhasználás.

más becslés mellett feltették, hogy ideális piaci 60


mechanizmusok érvényesülnek, és a CO2 ára

3–4 EUR/MWh csökkenést okozna. Az EEPO

(pontosabban a kibocsátási jogról szóló ad-

korábban már említett vizsgálata szerinti átla-

ható-vehető

tonnánként

gos villamosenergia-ár jól egyezik a fenti vizs-

10 EUR. Az elvégzett érzékenységelemzés

gálat hétköznapra vonatkozó napi átlagárával.

szerint a CO2 árának nincs különösen nagy

A 2. táblázat megadja a számítások során al-

hatása a villamos energia árára: a CO2 árá-

kalmazott különböző energiaárakat.

tanúsítványnak)

nak teljes kizárása a villamos energia árában 2. táblázat A jövőben várható és a jelenlegi villamosenergia- és energiaárak (a számítások során felhasznált értékek, a villamosenergia-árak a hálózati díjakat is tartalmazzák) Villamosenergia-ár (hétfőpéntek, reggel 6 órától este 6 óráig) (EUR/MWh)

Villamosenergia-ár (este 6 órától reggel 6 óráig, és szombaton reggel 6 órától – hétfő reggel 6 óráig) (EUR/MWh)

Kiinduló árak: A Bázis, B Bázis

34,7a,b

34,7a,b

50,0a

40,7a

A jövőben várható árak: 1A, 1B, 2A, 2B

80,5

44,3

50,0a

40,7a

Forgatókönyv

a b

A földgáz ára A távfűtés ára (EUR/MWh) (EUR/MWh)

1 EUR = 9,0852 SEK számtani átlag (a CO2-tanúsítványok beszámítása nélkül)

Az energiamegtakarítás lehetőségei

nem hasznosuló energiafelhasználás csökkentésével, új homok-előkészítő eljárással, gazda-

A svéd vasöntödékben végzett energetikai

ságosabb üsthevítő berendezéssel. Az energe-

auditálás számos lehetőséget tárt fel az ener-

tikai auditálás hét fő takarékossági intézkedést,

giaköltségek csökkentésére. A legtöbb megta-

és további mellékintézkedéseket javasolt (3.

karítás az olvasztás és a hőntartás során érhető

táblázat). Az intézkedések megvalósítása az

el. A javasolt intézkedések között szerepel új

öntödében a teljes energiafelhasználást 33%-

indukciós kemencék létesítése is. A javaslatok

kal, a villamosenergia-felhasználást 23%-kal

között szerepel a hulladékhő felhasználása a

csökkentené. Az öntödékben a gazdaságilag

helyi távfűtésben, valamint a termelés átszer-

leghatékonyabb eljárás a terhelés ütemezésének

vezése oly módon, hogy a villamosenergia-

és az öntöde termelési tervének az összehango-

igény a csúcsfogyasztás idején csökkenjen.

lása. Eszerint az olvasztókemencéket a csúcs-

Energia megtakarítható a sűrített levegőt szol-

időn kívüli, olcsóbb tarifájú időszakaszokban

gáltató rendszerben is a szivárgás kiküszöbölé-

kell üzemeltetni. Az egy éven keresztül vég-

sével, valamint a hétvégeken és ünnepnapokon

zett vizsgálat szerint meglepő módon ez nem 61


3. táblázat Az energetikai auditálás alapján a vizsgált öntödében javasolt energiatakarékossági intézkedések várható hatásai A javasolt intézkedés

Villamos energia Földgáz megtakarítása megtakarítása (MWh/év) (MWh/év)

Új olvasztókemence Hőszolgáltatás lakossági távfűtéshez A szivárgás megszüntetése a sűrített levegőt szolgáltató rendszerben Új homok-előkészítő

Megtakarítás a távfűtésben (MWh/év)

2300

–

–

–

–

2200

1100

–

–

780

–

290

Továbbfejlesztett üsthevítő berendezés

–

660

420

Az üresjárati veszteségek csökkentése

1140

–

–

A terhelés optimális ütemezése Egyéb intézkedések Összesen Összesen (%)

–

–

–

920

0

1770

6240

660

4680

23

51

70

mindig valósul meg. Igen csekély beruházással,

derülhet. Három forgatókönyv tekintetbe veszi

egyedül az olvasztási folyamat időbeli eltolásá-

a földgáz használatában és a távfűtésben meg-

val 3000 kW-nyi teljesítményigény tolható át a

valósítható megtakarításokat is.

csúcsidőből az olcsóbb tarifjú időszakra. A két kiinduló forgatókönyv (az A és B bázisállapot) viszonyításként szolgál, és a liberali-

Az energiatakarékossági intézkedések forgatókönyvei

zálás előtti villamosenergia-árakat használja. Az A jelű forgatókönyvek az összes energiahordozót tartalmazzák, a B jelűek csak a vil-

A szóba jöhető intézkedéseknek különféle

lamos energiát, és ez igaz a két kiinduló álla-

kombinációit vizsgálták a kutatók. Hat külön-

potra is. Az 1A és 1B forgatókönyvek tekin-

böző forgatókönyvet vizsgáltak, ezek két cso-

tetbe veszik a villamos energia várható árvál-

portba sorolhatók: az elsőbe tartozók csak a

tozását, és azt feltételezik, hogy a javasolt ta-

villamos energia felhasználásával foglalkoz-

karékossági intézkedéseket nem hajtják végre.

nak, a második a teljes energiafelhasználást, a

A 2A é 2B forgatókönyvek tekintetbe veszik a

villamos energián túlmenően a többi energia-

villamos energia várható árváltozását, és azt

hordozót is vizsgálja. E felosztás révén az

feltételezik, hogy a javasolt takarékossági in-

egyéb megtakarítások jelentőségére is fény

tézkedéseket végrehajtják.

62


energiaköltség

40

2

30

1

20

energiaköltség, M EUR/év

energiafelhasználás, GWh/év

energia- és villamosenergia-fogyasztás

0 A bázis

1A

2A

B bázis

1B

2B

4. ábra A vizsgált öntöde évi energiaköltsége és energiafelhasználása a hat forgatókönyv szerint (az egyes forgatókönyvek jellemzőit lásd a szövegben) A számítások eredményeit a 4. ábra szemlélte-

energiaköltségeknek a hozzáadott értékre vetí-

ti. Az A Bázis és az 1A, valamint a B Bázis

tett 0,5%-osnál, illetve 1%-osnál kisebb növe-

és az 1B forgatókönyv összehasonlítása az

kedésének.

energiaköltségek 42%-os, illetve 56%-os növekedését jelenti, ami az energiaköltségek

Következtetések

a hozzáadott értékre vetített 4%-os növekedésének felel meg. A 2A és 2B forgatókönyvre kapott eredmények szerint a vizsgált ön-

Gazdaságosabb energiafelhasználást előmozdí-

tödében a költségek lényegesen csökkenthe-

tó intézkedések hiányában várható, hogy a

tők

intézkedések

svéd vas- és acélöntödéknél az energiaköltsé-

megvalósításával. Még a javasolt intézkedé-

gek és a hozzáadott érték 2–6%-kal fog növe-

sek végrehajtása mellett is azonban az ener-

kedni a liberalizált európai villamosenergia-

giaköltségek az alapállapothoz képest a jövő-

piacon. Az elvégzett esettanulmány azonban

ben növekedhetnek. Az A Bázis és a 2A forga-

rámutatott arra, hogy ez a fenyegetés megfele-

tókönyv összehasonlítása a teljes energiakölt-

lő intézkedésekkel csökkenthető. Az energeti-

ség évi 3%-os, a B Bázis és a 2B forgatókönyv

kai auditálásból származó kvalitatív adatok is

összevetése a villamosenergia-költségek évi

alátámasztják, hogy a lehetséges intézkedések

16%-os növekedését jelzi; ez megfelel az

33%-nál nagyobb megtakarításhoz vezethet-

az

energiatakarékossági

63


nek. Az eredmények megbízhatósága érdeké-

becslés szerint 42%-kal nőnek. Az energia-

ben, azokban az esetekben, amikor egy-egy

költségek növekedésének értékelésekor tekin-

energiatakarékossági

hatásának

tetbe kell venni azt, hogy az öntödékben az

számításánál eltérő eredmények adódtak, a

energiaköltségek és a hozzáadott érték aránya

kedvezőtlenebbet fogadták el. Egyes javasolt

általában magas, és a svéd öntödék több villa-

beruházások költségesek és nehezen megvaló-

mos energiát használnak, mint európai ver-

síthatóak lehetnek (pl. új kemence beruházá-

senytársaik. Ahhoz, hogy a svéd vasöntödéket

sa), mások ugyanakkor szinte befektetés nélkül

versenytársaik ne szorítsák ki a piacról, a

jelentős megtakarításokat eredményezhetnek

villamosenergia-piac liberalizálása miatt fellé-

(a terhelés eltolása a csúcsidőszakból). Nem

pő kihívást kezelni kell.

intézkedés

valószínű, hogy az összes javasolt intézkedést megvalósítják, így nehéz megmondani a vár-

Ha az összes javasolt intézkedést megvalósít-

ható energiamegtakarítás pontos értékét a

ják, akkor a vizsgált öntödében a villamos-

vizsgált öntödében, vagy az egész öntödei

energia-árak növekedése csak csekély hatást

szektorban.

fog gyakorolni a termelési költségekre. Ennek az öntödének az esetét azonban nem szabad

A vizsgálatok során a villamos energia árának

általánosítani, mert az összehasonlításban sze-

számításakor

villamosenergia-

replő hat öntöde közül ennek a fajlagos ener-

piacot feltételeztek. A piac liberalizálása a

giafelhasználása a második legnagyobb. Emi-

villamos energia árának növekedését fogja

att a többi üzem nem feltétlenül tudja a vizs-

előidézni Svédországban, de a növekedés mér-

gáltéhoz hasonló mértékben csökkenteni az

tékét nehéz előrelátni. Ezért az elemzésnél

energiaköltségeket. Minden öntödére érvényes

használt érték becslésnek tekintendő. A sokfé-

ugyanakkor, hogy növekvő villamosenergia-

le bizonytalanság miatt a kapott eredmények,

árak esetén az energiaköltségek növekedése

miszerint a vizsgált öntödében az összes ener-

csak megfelelő takarékossági intézkedésekkel

giaköltség 3%-kal, a villamosenergia-költsé-

mérsékelhető. Az elvégzett vizsgálat alapján

gek 16%-kal fognak emelkedni még akkor is,

megállapítható: az európai villamosenergia-

ha az összes javasolt energiatakarékossági

piac liberalizációja és így a villamosenergia-

intézkedést megvalósítják, csak becslésnek

árak növekedése lényeges hatást fog gyakorol-

tekinthetőek. Az azonban biztos, hogy ha az

ni a svéd vas- és acélöntödék energiaköltségé-

energiatakarékossági intézkedéseket nem való-

re, és hogy ez a hatás milyen mértékű lesz, az

sítják meg, az energiaköltségek jelentősen, a

függ az adott öntöde kiindulási energiafel-

liberalizált

64


Irodalom

használásának gazdaságosságától és a jövőben várható villamosenergia-áraktól. Az energia-

[1] Thollander,

árak növekedése miatt fellépő magasabb ener-

P.;

Karlsson,

M.

stb.:

Reducing

industrial energy costs through energy-efficiency

giaköltségek mérséklése azonban a vizsgálatok

measures in liberalized European electricity market:

alapján lehetséges. Pontosabb kvantitatív kö-

case study of a Swedish iron foundry. = Applied

vetkeztetések levonásához több üzemben kell

Energy, 81. k. 2. sz. 2005. jún. p. 115–126.

megvizsgálni a megtakarítási lehetőségeket.

[2] Woo, C. K.; Lloyd, D.; Tishler, A.: Electricity market reform failures. = Energy Policy, 31. k. 9. sz. 2003. p. 1103–1115.

Összeállította: Schultz György

Röviden… Az etilalkohol nem a jövő üzemanyaga Amerikai kutatók (a Cornell és a Berkeley-i egyetemeken) azt vizsgálták, hogy milyen a különböző növényekből nyert etilalkohol teljes előállítási ciklusának energiamérlege. A vizsgálatok során figyelembe vették a növénytermelés során (a talajművelő gépek, az öntözés, a betakarító és cséplőgépek által), a felhasznált trágya és növényvédő szerek előállítása során, a terménynek a feldolgozóüzembe szállítása során, valamint az etanol előállítása során (őrlés, fermentálás, desztillálás stb.) elfogyasztott energiát is. A teljes energiamérleg sok publikációval ellentétben arra az eredményre vezetett, hogy a leggyakrabban energianövényként használt termények egyike sem szolgáltat nettó energiatöbbletet, amennyiben a kinyert etilalkoholt belsőégésű járműmotorokban égetik el. A befektetett fosszilis energia a következő mértékben haladja meg a kinyertet a különféle energianövényeknél: szója kukorica energiafű fából nyert biomassza napraforgó

27% 29% 45% 57% 118%

A kutatók a növények más energetikai felhasználását javasolják, például a hagyományos égetést. (Inside R and D, 34. k. 28. sz. 2005. júl. p. 4.)

65

Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján

Recommend Documents