Az ipari energiahatékonyság kiaknázásának lehetőségei Magyarországon Zarándy Tamás
[email protected]
Századvég Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. május 9.
Összefoglalás • Az ipar energiahatékonysági potenciálja nincs kellőképpen megkutatva • Az ipari szerkezetátalakítás miatti energiamegtakarítás jelentős volt a rendszerváltást követően, de a folyamat lezárult, további potenciál ebben nincs • A nemzetközi kutatások alapján a leghatékonyabbak a villamosenergia fogyasztásterületén elérhető megtakarítások, amelyet a hőfelhasználás követ • A magyar vállalkozások energiamegtakarítással kapcsolatos attitűdjei jelentősen eltérnek • A tovább lépés útja egy részletes felmérésre alapozott támogatási program, illetve a Nyugat-Európában bevált önkéntes megállapodások rendszerének bevezetése. Ezt önálló energiahatékonysági szervezet tudja hatékonyan segíteni.
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes A Nemzeti Energiastratégiában az energiamegtakarítási lehetőségek között az ipar az ötödik helyre került
A nemzetközi példák alapján az ipar hangsúlyosabb lehet, Pl.: Dániában az elmúlt években a megtakarítások fele innen származott.
• Az ipar felelős az energiafelhasználás hatodáért,
• Nemzetközi kutatás alapján 9-14 PJ energia takarítható meg ezen a területen, a felhasználás 5,3-8,2 %-a, • Az ipari potenciál megítélését nehezíti • a megfelelő kutatások hiánya, • az egyre hézagosabb statisztika, valamint • az elvégzett felmérések üzleti titokként kezelése
Az ipar struktúraváltása jót tett az energiaintenzitás javulásának…. • A magyar ipar szerkezete a rendszerváltást követően átalakult. • Az energiaintenzív nehézipar leépült •
Leggyorsabb ütemű fejlődés a gépiparban illetve a jármű iparban tapasztalható
• 1998 -2007 között az energiahatékonyság javulása Magyarországon 18,8 % volt, az EU-27-ben 10,2 % az ODEX mutató szerint
Az ipar alágazatainak megoszlása termelési érték szerint,2009 39,19%
19,32% 13,01% 6,75%
8,19% 7,71%
3,59%
0,59% 1,64%
…de, az ipari átstrukturálódás 2010-ig befejeződött, nem várható, hogy az energiaintenzitás jelentős mértékben tovább javuljon ezen az úton.
Az ipar alágazatainak energiaintenzitása és termelési értéke 2009-ben 3 000
Fémkohászat
energiintenzítás, GJ/MFt
2 500
2 000
Vegyipar 1 500
Nem fém ásványi termék
Fa-, papír- és nyomdaipar
1 000
Élelmiszeripar
Bányászat 500
Bőr- és textilipar Járműgyártás
Gépipar
0 0
1 000
2 000
3 000
4 000
termelési érték, Mrd Ft
5 000
6 000
7 000
Az ipari alágazatok energiafogyasztása energiafajták szerint 25 000
Megújuló 20 000
Hő Villamosenergia
15 000
Földgáz
TJ
Olajtermékek Szilárd 10 000
5 000
0
Egy nemzetközi összehasonlítás - a MURE modell - megállapításai • A Bizottság számára készített, minden EU tagállamra kiterjedő modell • A vizsgálat időszaka 2010-től 2030-ig tart • Külön vizsgálható a lakosság, az ipar, a tercier szektor és a közlekedés, minden szektor további alszektorra bontható, • A megtakarítások energiafajtánként és módszerenként is csoportosíthatók • A modell megkülönböztet alacsony, magas támogatási politikákat és technikai potenciálokat • Elérhetősége: http://www.eepotential.eu/
AZ IPAR ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁLJA TECHNOLOGIÁNKÉNT Megnevezés
M.e.
2015
2020
2025
2030
Alacsony intenzitású támogatáspolitika esetén hőfelhasználás
TJ
1884
2595
3223
3851
motorok és világítás
TJ
3977
5902
7451
8581
technológiai folyamatok
TJ
544
795
1005
1256
Összesen
TJ
6405
9292
11679
13688
Magas intenzitású támogatáspolitika esetén hőfelhasználás
TJ
1884
2595
3223
3851
motorok és világítás
TJ
4060
6070
7702
8874
technológiai folyamatok
TJ
1549
2177
2637
3098
Összesen
TJ
7493
10842
13562
15823
hőfelhasználás
TJ
3098
4898
6739
8832
motorok és világítás
TJ
4186
6237
7912
9084
technológiai folyamatok
TJ
2260
3181
3935
4688
Összesen
TJ
9544
14316
18586
22604
Technikai potenciál
Megállapítások 1. • A hőfelhasználásban rejlő energiamegtakarítási potenciál alacsony intenzitású támogatás esetén 2015-ben 29 %, 2020-ban 28 %, a motorok és világítás esetében 62 illetve 64 %, a technológiai folyamatokban 8 és 9%. • A hőtermelési megtakarítások két részre oszthatók. 50-60 %-at kisebb támogatások esetében is végrehajtják, míg a technikailag lehetséges további 40-50 %-ot magas támogatások esetében sem. • A villamosenergiához kapcsolódó beruházások valószínűsítik a legjobb megtérülést, döntő hányaduk már alacsony támogatások mellett megvalósul. • A technológiai folyamatok cseréjében rejlő megtakarítások döntő többsége csak magas beruházási költség mellett érhetők el.
AZ IPAR ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁLJA ALÁGAZATONKÉNT Megnevezés Alacsony intenzitású támogatáspolitika esetén vas és acélipar színesfémkohászat vegyipar nemfémes ásványok papír- és nyomdaipar élelmiszeripar gépipar Összesen
M.e.
2015
2020
2025
2030
TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ
419 251 1674 502 419 1005 1381 5651
586 377 2302 712 628 1549 2093 8247
712 502 2805 837 753 2051 2721 10381
795 628 3181 1005 879 2512 3265 12265
Magas intenzitású támogatáspolitika esetén vas és acélipar színesfémkohászat vegyipar nemfémes ásványok papír- és nyomdaipar élelmiszeripar gépipar Összesen
TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ
879 293 1716 921 544 1047 1423 6823
1172 419 2344 1340 795 1591 2135 9796
1381 544 2846 1549 963 2135 2805 12223
1591 670 3223 1758 1088 2595 3307 14232
Technikai potenciál vas és acélipar színesfémkohászat vegyipar nemfémes ásványok papír- és nyomdaipar élelmiszeripar gépipar Összesen
TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ TJ
1214 335 2344 1214 628 1340 1674 8749
1591 544 3140 1758 963 2344 2721 13061
1967 670 3684 2135 1256 3433 3767 16912
2260 837 4060 2470 1507 4521 4814 20469
Megállapítások 2. • A legmagasabb megtakarítási potenciál alacsony támogatás mellett a vegyiparban van 30 % 2015-ben és 28% 2020-ban. Ezt követi a gépipar 24 illetve 25 %, majd az élelmiszeripar 18 és 19 %. A többi alágazat 10 % alatt van, amely meglepőnek tűnik abból a szempontból, hogy az ipari energiafogyasztás legnagyobb hányadát a vegyipar mellett a kohászat és a nemfémes ásványi anyagok termelése teszi ki. • A vaskohászatban magas támogatás esetén kétszeres megtakarítás érhető el 2015-ben és 2020-ban, a technikai potenciál pedig közel háromszorosa az alacsony támogatás mellett elérhető megtakarításoknak.
•
A nemfémes ásványok esetében magas támogatás esetén 2015-ben 83 %, 2020-ban 88 % nagyobb megtakarítás érhető el, mint alacsony megtakarítás esetén. A technikai potenciál 142 illetve 147 % haladja meg az alacsony intenzitású támogatáspolitika melletti értéket.
Megállapítások 3. A vaskohászat, nemfémes termékek gyártása, illetve a papíripar mutatói vélelmezhetően több okra vezethetők vissza: • Ezen alágazatok költségstruktúrájában az energiafelhasználás jelentős mértékű, ezért a megtérülő beruházások jelentős részét már elvégezték.
• Kis súllyal szerepel a villamosenergia, ezzel szemben jelentős a hőelőállításhoz és technológiai folyamathoz szükséges energiafelhasználás. • Az alágazatban még mindig alkalmaznak évtizedekkel ezelőtti technológiákat, amelyek energiahatékonysága nem jó, de cseréjük jelentős beruházással járna.
Megállapítások 4. A vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar az alacsony és a magas támogatásintenzitás közötti energiamegtakarítási potenciál 2-4 % között van 2015-ben 2020-ban. Jelentős a különbség az alacsony támogatásintenzitású változat valamint a technikai potenciál között (20 és 51 % ). A mutatók mögött itt is több tényező lehet:
Ezen alágazatok nem energiaintenzívek, de az összes ipari termelés volumenénének jelentős részét teszik ki, így megtakarítási potenciáljuk mégis magas. Az alágazatokban jellemzően magas a villamosenergia felhasználás aránya. Az alágazatok költségszerkezetében az energiaköltség alacsony részarányú, ezért a vállalatvezetés nem elsősorban az energiamegtakarítási beruházásokra koncentrál, amely azonban már egy alacsony intenzitású támogatáspolitikával megváltoztatható.
Gyakorlati példák • A világítás korszerűsítése • fényforrások cseréje • a felesleges megvilágítás kiszűrése • A motorok, berendezések • a kiadott teljesítmények hozzáigazítása a tényleges igényekhez • jelentős veszteségforrás a sűrített levegős rendszerek szivárgása • Hőmegtakarítással járó beruházások • a hulladékhő felhasználása, • a hőmérséklet szabályozásának lehetővé tétele • Technológiai folyamatok átalakítása • Emulziós folyadékok hőmérsékletének emelése, • Műszakrend illesztése az egybefüggő üzemciklusok kialakítása érdekében • Öltözködési kódex kialakítása • Megújuló energia alkalmazása • Fotovoltaikus napelemek használata • Biogáz használata
A MURE modell értékelése • Visszaigazolható hogy az elektromos rendszerek felújítása, cseréje eredményezheti a leggyorsabban megtérülő beruházásokat. •
A felmérés alapján azonban jelentős hőmegtakarítások is születtek, amely arra enged következtetni, hogy a hőmegtakarítási potenciál valamelyest alábecsült a MURE modellben.
• Igazoltnak látszik az is, hogy a technológiai folyamatok átalakítása magasabb intenzitású támogatáspolitika nélkül kisebb jelentőségű.
Összességében megállapítható, hogy az ipar komolyabb energiamegtakarítási potenciált rejt, ezért indokolt ennek kihasználására nagyobb figyelmet fordítani.
Vállalati attitűdök 1. • Az energiamegtakarítások iránt elkötelezett multinacionális vállalatok (TESCO, IKEA) • Az anyacégek kiemelt jelentőségűnek tartják a klímavédelmet, ezért magyarországi leányvállalataikat is erre ösztönzik
• rögzített célértékek vannak a hosszú távú energiamegtakarításra, • A menedzsment prémium rendszerébe beépített ösztönzőkkel, • az energiahatékonysági beruházások hozamelvárása alacsonyabb,
Vállalati attitűdök 2. • Energiatudatos nagyvállalatok • jelentős az energiafelhasználás, elsősorban a költséghatékonyság javítása a cél, kulcsszerepe van a jövedelmezőségnek. • Az egyes intézkedések hatásai néhány százalékosak, ez azonban a felhasznált energia mennyisége miatt jelentős volumenű lehet. •
Az energiamegtakarítási intézkedéseket tervszerűen több éven keresztül hajtják végre.
jellemzően
fokozatosan,
• A technológia mellett jelentős szerepe van a szabályozás optimalizálásának, az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésének, valamint a dolgozók energiatudatosságnak javításának.
•
Ezeknél a társaságoknál megfigyelhetünk technológiai folyamatváltoztatásokat az energiamegtakarítások érdekében.
Vállalati attitűdök 3. • A magyar gazdasághoz szorosan nem kötődő multinacionális társaságok • nehezen ösztönözhetők energiamegtakarításra, • általában termék összeszerelést, egyszerű gyártási folyamatokat végeznek, • már kismértékű termelési költségcsökkenés reményében is telephelyet váltanak, ezért jellemzően néhány évre tervezek előre, • számukra az energiahatékonysági beruházások nem kifizetődőek, mert megtérülési idejük hosszabb a tervezési időszakuknál, • energiamegtakarítási potenciálja nem túl magas, hiszen jellemzően Magyarországra településük idején korszerű energiatakarékos technológiát telepítettek.
Vállalati attitűdök 4. • A volt szocialista nagyipar, illetve középvállalkozások • A régi üzemcsarnokokon és irodaépületeken kívül megörökölték a mára elavult hőellátó rendszereket, berendezéseket, világító eszközöket. • Ez a vállalati kör sok esetben tőkehiányos, • A hazai ESCO vállalkozások jellemzően őket célozzák meg, • Vegyes a kép az energiatudatosság terén. Ezt részben az energiamegtakarítási potenciáljuk ismeretének hiánya is okozza, mert jellemzően energetikai felméréseket nem végeztek el.
Vállalati attitűdök 5. • Energiamegtakarítási beruházásokat végző kisvállalkozások •
Sokszor családi vállalkozások, amelyek folyamatosan fejlesztenek
• Az energiamegtakarítás gyakran egyéb célokkal kötődik össze. (Pl.: az épületek, üzlethelyiségek homlokzatának, belső terének felújítása, stb.)
• A fejlesztéseket sok esetben EU források bevonásával végzik •
Az energetikai beruházások itt is történhetnek szakaszosan. Ha egy társaság elégedett egy beruházással, azt gyakran más fejlesztés követ
•
A kisvállalkozások jövedelemelvárásai jellemzően enyhébbek, mint a nagyvállalkozásoké, hosszú távú – a család következő generációjára is gondoló – megoldásokra törekednek.
Javaslatok 1. Indokolt az ipar energiahatékonysági potenciáljának empirikus felmérése. 2. Az energiahatékonyság javítását vállaló társaságok részére megfelelő pénzügyi ösztönzők kialakítását javasoljuk. Ilyenek lehetnek a beruházási támogatások, adókedvezmények. Kerüljön bevezetésre az önkéntes megállapodások rendszere. 3. A KKV-k energiahatékonyságát külön program támogassa. Ennek eleme az energiamegtakarítási lehetőségek felmérésének pénzügyi támogatása, valamint a beruházások megtervezésnek szakértői támogatása.
4. Szükséges létrehozni egy energiahatékonysággal foglalkozó állami ügynökséget, amely felelős az energiahatékonysági programok kidolgozásáért és megvalósításáért, az önkéntes szerződések kezeléséért, a KKV szektor energiatudatosságának fejlesztéséért, az energiaauditok lefolytatásáért, az energiahatékonysági statisztika összeállításért. 5. Jogszabály írja elő, hogy az energiaauditok eredményeit a szakcégek hozzák nyilvánosságra, ezekből készüljön közös adatbázis.
Köszönöm a figyelmet!
