„A geográfus útjai” Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18.
Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján
Molnár Ernő, PhD DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Problémafelvetés Településföldrajz • Döntően agrárfunkciójú kis- és középvárosok a XX. sz. elején; • Iparosítás révén funkcionális homogenizáció a II. vh. után; • Hosszabb távon stagnáló / hanyatló hierarchikus pozíció;
Gazdaságföldrajz • Alföld elmaradottsága, romló népességmegtartó képessége; • Iparosítással gazdaságfejlesztés, de „szerkezeti deficitek”; • Idővel deindusztrializáció, megrendült gazdasági bázis;
Erdei F. 1974; Tóth J. 1988; Beluszky P. Kóródi J. – Márton G. 1968; Tatai Z. 1976, 1999, 2001; Beluszky P. – Győri R. 2004; 1981; Zoltán Z. 1980; Simon I. 1988; Barta Csatári B. 2003; Kiss J. 2003; Pirisi G. 2009; Gy. 1987, 2002; Lux G. 2009; Kiss É. 2010;
• Rendszerváltás után mérsékelt ipari megújulás – kevesebb KMT; • Több város gazdaságában ma is számottevő az ipar szerepe; • Beszállítói hálózatok fejlesztése szempontjából lényeges a bázis;
Ipar és városfejlődés Mezőtúron 1. • • • 2. •
• 3. • • •
Mezőtúr kiválasztásának okai Jellegzetes mezővárosi fejlődési pálya, némi ipari örökséggel; Diverzifikált gazdaságfejlesztési elképzelések (ipari park is); Sajátos térszerkezeti helyzet (Szolnok – Békéscsaba között); Alapkérdések Hová helyezhető Mezőtúr az alföldi ipari telephelyek sorában, a helyi ipar nagyságrendje (fontossága) és szerkezete alapján? Hogyan alakult át a város ipara a rendszerváltás után, miként változott két emblematikus cégének (és utódainak) helyzete? Kutatási módszerek Szakirodalom releváns elemeinek áttekintése; Ipari foglalkoztatás adatai (KSH területi adatok, Cég-Kód-Tár); Vállalati esettanulmányok (KAEV, KONTAKTA utódai – interjúzás);
250
200
150
100
50
0
1972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990 Mezőtúr
Alföldi kis- és középvárosok
Alföldi megyék
Magyarország
Alföldi városok
Iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó számának alakulása Mezőtúron, az Alföldön, illetve Magyarországon; forrás: KSH
Ipar, építőipar a foglalkozási szerkezetben: Összes városi rangú település: 41,5% Közép- és kisvárosok: 42,1% Mezőtúr: 35,1%
Mezőtúr: 3027 fő (28/36)
Iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 1990-ben, az Alföld 1980 előtt városi rangot nyert településein; forrás: KSH
Ipari átalakulás és útfüggőség Forrás: Gombás I. 1982, illetve KSH Cég-Kód-Tár 2013 alapján saját szerkesztés Rendszerváltás előtt
Napjaink nagyobb utódvállalkozásai
Tégla- és Cserépipari Vállalat (Mezőtúr) – 1911;
(1) Alföldi Wienerberger Kft.; (2) ALTEK Kft.; (3) Túrgép Kft.;
KAEV (Budapest) – 1970/1972;
(1) Hermann Kft.; (2) KAEVTECHNIK Kft.; (3) VART-Speciál Kft.;
KONTAKTA (Budapest) – 1953/1975;
(1) LEDFAK Kft.; (2) RAFI Hungaria Kft.; (3) VA Elektronika Zrt.;
Tisza Cipőgyár (Martfű) – 1975;
(1) Túri Cipő Kft.; (2) T-Schuhe Kft.;
Fémfeldolgozó Szövetkezet (Budapest) – 1965;
(1) FF Fémfeldolgozó Zrt. (Budapest); (2) Ferrocor Kft.;
Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet;
(1) SILUETT-2007 Ruhaipari Kft.;
Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HSZ (1922);
(1) Túri Szőnyeg Termelő Kft.;
Mezőtúri Fazekasok Népművészeti HSZ;
(1) Túri Fazekas Kft. + fogyatkozó számú kisvállalkozás;
• • • •
Kisebb ipari szereplők (pl. asztalosipari KTSZ, malom, sütőüzem, vasipari vállalat); Mezőgazdasági nagyüzemek ipari melléküzemágai (pl. Mezőtúri ÁG húsüzeme); Mezőtúri főiskola (mezőgazdasági gépész üzemmérnökök képzése) tanüzeme; Rendszerváltás utáni új belépők (pl. Baracsi Paletta Kft. – faipar);
KAEV
KONTAKTA
Esettanulmányok tanulságai 1. 1. KAEV – előzmények • Kiterjedt telephely-hálózat: Budapest, Eger, Gyöngyös, Sopron, Vác; Mezőtúron zöldmezős ipartelepítés 1972-ben, a csúcson 400-500 fő; • Faipari, bőripari, textilipari gépek és alkatrészek, ipari kerekek, székek; Hajdúsági Iparművek, csehszlovák és szovjet export; • 1994-ben felszámolás: KAEVTECHNIK Kft. (1995), VART-Speciál Kft. (1995/2004), Hermann Mezőtúr Kft. (1999/2008); ma 110-120 fő; 2. KONTAKTA – előzmények • Budapesti központja mellett telephelyek Szentesen és Mezőtúron is; mezőtúri Villgép bekebelezése 1975-ben: a csúcson 400-500 fő; • Világításkapcsolók, ipari nyomógombok: EVIG, Ikarus, LEHEL, Magyar Hajó- és Darugyár, SZIM, közvetlen szovjet export is; • 1989-ben önállósulás, privatizáció (MRP); új cégek: 1991. RAFI (2003-tól 100%-os külföldi tulajdon), 1995. Ledfak Kft.; 550-600 fő;
Esettanulmányok tanulságai 2. 1. Piacok (ágazati és területi megközelítés) • Háztartási gépgyártás (hűtőgép, mosógép, tűzhely, fűnyíró), autóipar (közvetlen és közvetett beszállítások), mezőgazdasági gépgyártás, ipari termelőeszköz-gyártás, építőipari eszközgyártás; • Földrajzi közelség (Jászberény, Kecskemét), kapcsolódás Budapest, a Dunántúl és Észak-Magyarország iparához, export (Ausztria, Németország, Olaszország, Kelet-Közép-Európa); helyi kapcsolatok; 2. Szerepek (termék- és tevékenységszerkezet) • Gépek helyett gépalkatrészek: egyszerű műanyag és fém alkatrészek, illetve bonyolultabb termékek (ipari kapcsolók, állványkerekek, transzformátorok, összetett felületkezelési eljárások); elektronika; • Bérmunka (anyag, gép, specifikációk a vásárlótól) megjelenése, de klasszikus beszállítások, szerszámkészítés, műszaki fejlesztés is; technológia: költség, minőség, rugalmasság, új piacok;
Összegzés 1. Mezőtúr a kisebb jelentőségű alföldi ipari telephelyek sorában, ipar átlagosnál mérsékeltebb szerepe a helyi gazdaságban; 2. Jellegzetes alföldi ipar: középvállalatok, erős külső irányítás, keleti irányultság, szövetkezeti ipar, de diverzifikált ágazati struktúra; 3. Rendszerváltás után külföldi működő tőke mérsékelt szerepe, mai nagyobb ipari szereplők a rendszerváltás előtti vállalatok utódai; 4. Dinamikus iparágak (háztartási gépgyártás, autóipar) felé fordulás beszállítóként (földrajzi közelség relatív fontossága); 5. Alkatrészgyártásra redukálódó tevékenységek, részben bérmunka, de bonyolultabb termékek, szerszámgyártás és termékfejlesztés is; 6. Nyugati technológiai fölény és keleti kisebb élőmunka-költségek közti helykeresés: kisebb, rugalmas időbeli ütemezéssel gyártott szériák, és bonyolultabb, közvetlenebb kapcsolattartást igénylő alkatrészek „helyi piacra” gyártása tűnik hosszú távon reálisnak…
1. BARTA GY. 1987: A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja a magyar iparban. – Tér és Társadalom, 2. pp. 5-19 2. BARTA GY. 2002: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. – Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 272 p. 3. BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza. – Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 584 p. 4. BELUSZKY P. 2001: A Nagyalföld történeti földrajza. – Dialóg Campus, Budapest – Pécs. 274 p. 5. BELUSZKY P. – GYŐRI R. 2004: Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) – Tér és Társadalom 1. pp. 1-42 6. CSATÁRI B. 2003: Az alföldi városok átalakulásának összetevői. – In: Timár J. - Velkey G. (szerk.) Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK ATI, Békéscsaba. pp. 55-77. 7. ERDEI F. 1974: Magyar város. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 255 p. 8. GOMBÁS I. 1982: Mezőtúr településföldrajza. – Mezőtúri Helytörténeti Füzetek, 3. 143 p. 9. KISS É. 2010: Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. – Dialóg Campus, Budapest – Pécs. 223 p. 10. KISS J. 2003: Az alföldi városok fejlődésének adottságai az 1990-es évek új feltételrendszerében. – In: Várossiker alföldi nézőpontból (szerk. Tímár J. – Velkey G.). MTA RKK ATI – MTA Társadalomkutató Központ, Békéscsaba-Budapest. pp. 39-54 11. KÓRÓDI J. – MÁRTON G. 1968: A magyar ipar területi kérdései. – Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 173 p. 12. LUX G. 2009: Ipari térségek átalakulása Közép-Európában. Doktori értekezés. 216 p. 13. PIRISI G. 2009: Differenciálódó kisvárosaink. – Földrajzi Közlemények, 3. pp. 313-325 14. SIMON I. 1988: A kisvárosi ipar jellegzetességei és iparirányításuk problémái az Alföldön. – Alföldi Tanulmányok (XII. kötet). pp. 139-147 15. TATAI Z. 1976: Az iparilag elmaradt mezőgazdasági jellegű területek iparosítása. – In: A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 80-111 16. TATAI Z. 1981: A magyar ipar területi struktúrájának átalakulása. – Közgazdasági Szemle, 2. pp. 172-191 17. TÓTH J. 1988: Urbanizáció az Alföldön. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 200 p. 18. ZOLTÁN Z. 1980: Az Alföld-iparosítás eredményei. – In: (Zoltán Z. szerk.) A változó Alföld. – Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 115-133
Köszönöm a figyelmet!
