Az intézmény stratégia

Az intézmény stratégia

A. Az intézményi háttér

A stratégiát meghatározó intézményi dokumentumok:

-

szakmai alapdokumentum Pedagógiai Program és mellékletei SZMSZ és mellékletei IMIP és mellékletei

2009-ben három nagy múltú, korábban önálló, teljesen különböző profilú, különböző értékrenddel és stratégiával működő szakképző intézményt központilag összeolvasztottak egy bokorintézménnyé egy főigazgatóság irányításával. 2012-ben ezen szervezeti struktúra átalakult, megszűnt a főigazgatóság. A három tagintézmény közül - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - egy székhelyintézmény, kettő tagintézmény lett, a feladatellátás négy telephelyen történik, összesen négy ágazati besorolással. A szakképzés átalakítása napjainkban is folytatódik, 2015. július elsején egy újabb átalakulás vár az intézményre. A fent említett átalakítás irányítás szempontjából jelentett központosítást, de az iskolák szakmai önállóságukat megőrizték. A változó társadalmi környezet, a szűkülő erőforrások, az egyre magasabb elvárásoknak való megfelelés széleskörű innovációs tevékenységet igényel. Ez a minőségi oktatás elengedhetetlen feltétele. Intézményünk pályázati tevékenysége szerteágazó, középpontjában egyrészt a tárgyi feltételek bővítése, másrészt az oktatás, illetve a szakképzés megújításának biztosítása, a módszertani kultúra fejlesztése áll. A mindenkor változó makro- és mikrokörnyezet ösztönzi a tantestületek tagjait a folyamatos önképzésre, a szakmai megújulásra, szakmai szervezetekben való tevékenykedésre. Az adaptációt ezen változásokhoz igényes, a demokratikus, rugalmas vezetői stílus nagymértékben megkönnyíti.

B. Misszió A Szegedi Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskola küldetése, hogy az intézményegységek együttműködésében rejlő erőkre építve megőrizze és továbbfejlessze alapvető – a helyi, regionális és országos szinten is elismert – értékeit. Valljuk, hogy a szakmáját szerető és magas szinten művelő, a társadalmi és természeti környezetéért felelősséget érző és kulturáltan viselkedő ember minden korban alapvető társadalmi érték. A nevelés és oktatás olyan ötvözetének kialakítására törekszünk, amely képessé teszi végzett tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra, az eredményeket értékelő, és jó gyakorlatokat fenntartó tevékenységek továbbvitelére, a felsőoktatási intézményekben való sikeres továbbtanulásra, a társadalom közösségeibe való gyors beilleszkedésre, nyelveket beszélő európai polgárrá válásra. Intézményünkben a szakemberképzés egyszerre jelenti a korszerű általános és szakmai ismeretek átadását, a harmonikus tanulói személyiség kibontakoztatását, valamint az önálló cselekvéshez nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítását mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Célunk, hogy a szakképzés átalakítása során intézményünk eleget tudjon tenni a rá váró kihívásoknak értékvesztés nélkül.

C. Értékek Az alább felsorolt értékek a 2012. évi Nemzeti Alaptanterv I.1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI c. fejezetben megfogalmazottakkal összhangban a következő pedagógiai értékek közvetítése a célunk.

Érték

Lehetséges hatás

az iskola makro- és mikrokörnyezetével szoros szimbiózisban, folyamatosan és hatékonyan kommunikálva működik

családi, társadalmi, lokális, nemzeti és transznacionális képzési igényeknek való megfelelés

az emberi méltóság tisztelete

kölcsönös tiszteletadás a diák – pedagógus – szülő - munkahelyek-egyéb partnerek viszonylatában

az emberi élet tisztelete, az emberi élet védelme a biztonságos munkakörülmények megteremtésével mind a tanulók, mind a pedagógusok számára

korszerű és biztonságos munkakörülmények megteremtése (tantermek, kabinetek, tanműhelyek)

értékálló, korszerű és használható tudás közvetítése

piacképes végzettség megszerzése, kiváló elhelyezkedési lehetőségek a munkaerőpiacon

az élethosszig tartó tanulásra és a munka világában való sikeres beilleszkedésre nevelés

hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése (mind az átlagos képességű, mind a tanulási nehézségekkel küzdő, mind a tehetséges tanulók esetében, valamint a munkatársak ön- és továbbképzése esetében)

az egyénileg és társadalmilag hasznos, alkotó munka és kreativitás értékként történő közvetítése

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztése

az egyéni értékek kiemelt tisztelete és fejlesztése, az egyéni értékeket megtartó, azokat kooperáció útján magasabb szintre emelő csoporttevékenységek támogatása

egyéni fejlődési lehetőségek mind a tanuló, mind a pedagógus viszonylatában; értékeket teremtő, az egyén és az iskolai közösség előrehaladását elősegítő csoportos tevékenységek

az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi

az egyéni és közösségi károk okozását

fogékonyság elmélyítése

elítélő, a rászorulók felé fokozott érzékenységgel forduló diákok, pedagógusok az intézményben

az egyetemes kultúra értékeinek ápolása

a tanulók európai- és világpolgárrá válásának útján való elindítása, az intézmény és képző partnereinek nemzetközi hálózatépítése

az idegen nyelvek ismerete mint alapvető műveltségi érték megjelenése az intézmény képzési rendszerében

idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése (mind a tanulók, mind a munkatársak esetében) a nemzetközi hálózatépítés és az európai munkaerőpiacon történő megjelenés elősegítésére; a KITEX akkreditált szakmai nyelvvizsgahely segítségével nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése a fentiekhez; Erasmus+ gyakornokság európai partnereknél

a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának megőrzése, tisztelete

hazánk, az itt élő nemzetiségek és más országok népeinek kultúráját be- és elfogadó attitűd kialakulása, mely elkísér egész életen át

a nemzeti és közösségi összetartozás, a hazafiság erősítése

szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése, önmagunk és nemzetünk külföldön történő méltó képviselete (szakmai tapasztalatszerzés, gyakorlatok alkalmával, illetve a végzés után a nemzetközi munkaerőpiacon)

az emberi jogok tisztelete

tudatos európai polgárrá válás

aktív és felelősségteljes állampolgárságra, hazafiságra nevelés

a helyi és országos közösség ügyei iránt aktívan érdeklődő diákközösség és pedagógusközösség létrehozása, mely pozitív hatással van mikro- és makrokörnyezetünkre

a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel harmonizáló működés; a természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok értő befogadása, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság aktív elősegítése

az ökoiskolai program kiszélesedése mind hazai, mind nemzetközi téren; a fenntarthatóság szakmai hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak elsajátíttatása a szakmai képzési programok, Erasmus+ szakmai gyakorlatok és tanulmányutak során

mind szakmai, mind magánéleti területen a másfajta értékrendeket, világnézetet vallók iránti tolerancia

inkluzív filozófia jó gyakorlatainak megvalósulása a szakképzési programokban, külföldi jó gyakorlatok átvétele (pl. Erasmus+ program segítségével)

a másság tiszteletben tartása

interkulturális kompetenciák fejlesztése, alkalmazkodóképesség, inkluzív szemlélet térhódítása

infokommunikáció szerepének erősítése a tanítási-tanulási folyamat minden szakaszában

a digitális társadalomban felnövő Zgeneráció már meglévő infokommunikációs készségeinek továbbfejlesztése formális szintre, a pedagógusok ön- és továbbképzése annak érdekében, hogy naprakész tudással rendelkezzenek, melyet alkalmazói szinten birtokolnak (pl. ECDL, pályázatok)

Mindegyik érték, illetve a generált hatás elősegíti a nemzetköziesedési folyamatot, és fordítva is igaz, a nemzetköziesedés megerősíti az értékeket valamint azok hatásait. Ez a kölcsönös hatás a nemzetköziesedés hozzáadott értéke az intézmény fejlődéséhez.

D. Partnerek Az alábbiakban felsoroljuk intézményünk legfontosabb partnereit helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten, és kifejtjük, hogy milyen formában, milyen szerepben vonhatók be az intézmény stratégiai céljainak megvalósításába

Partner Fenntartó Kormányhivatal (Oktatási Főosztály) OH (Oktatási Hivatal) OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) NSZFH (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) TKA (Tempus Közalapítvány)

Köz- és felsőoktatási intézmények

Szülők szervezetei

Külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások, gazdálkodó szervezetek

Hazai és nemzetközi szakmai szervezetek

Lehetséges szerep engedélyezés, támogatás érettségi vizsgák törvényi szabályozásának biztosítása és a vizsgaszervezés koordinációja, országos kompetenciamérés szakmai keretek, feltételek meghatározása szakmai tanácsadás biztosítása szakmai tanácsadás biztosítása, szakmai vizsgák törvényi szabályozásának biztosítása és a vizsgaszervezés koordinációja szakmai képzések koordinációja, külügyi kapcsolatépítés, cserekapcsolatok támogatása pályázati tevékenység lebonyolítása, útmutatás: tréningek, szemináriumok, szakmai háttéranyagok, tapasztalatcserékhez és a jó gyakorlatok cseréihez fórumok biztosítása (kontakt és online) a hálózatépítésbe történő bekapcsolódás, esetleg konzorcium létrehozása, képzési igények megfogalmazása, szakmai kapcsolattartás az intézmény horizontális kapcsolatainak bővítése, gyermekeik képzési igényeinek konkrét megfogalmazása, aktív, támogató részvétel a megvalósításban munkaerő-piaci visszacsatolás, e célcsoport igényeinek konkrét megfogalmazása a stratégiaalkotás folyamatában, aktív, támogató részvétel a megvalósításban (pl. szakmai gyakorlat, külső partnerkapcsolatok) hazai és nemzetközi platform biztosítása a jó gyakorlatok cseréjére, európai szakmai rendezvények szervezése, hazai és nemzetközi szakmai versenyek rendezése, szakképzési innováció támogatása, (pl. KÜLKESZ - Közgazdasági Üzleti Képzők Szövetsége, AEHT - Európai Idegenforgalmi és Vendéglátó Iskolák Szövetsége)

Külföldi partnerintézmények

Pedagógiai szakszolgálatok Civilszervezetek (alapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek) Intézményt támogató alapítványok

kulcsfontosságú partneri szerepük van a nemzetközi hálózatépítésben mint fogadó intézmény, küldő intézmény, közvetítő intézmény esélyegyenlőség megteremtésének segítése, együttműködés együttműködés a szakmai célok megvalósításában a támogatás területeinek azonosítása a nemzetközi kapcsolatépítésben

E. Az intézmény víziója a 2015-től 2020-ig terjedő időszakra Vízió

Bevont külső/belső partnerek (előkészítés, döntés)  fenntartó

Az intézmény gazdasági képzési területei  (informatika, kereskedelem, közgazdaság, turisztika, ügyvitel, vendéglátás)

intézményvezetés



székhely- és tagintézmények vezetése



szakmai munkaközösségek



munkatársak



diákönkormányzat



szülők szervezetei



külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások



intézményi tanács



közoktatási és felsőoktatási

Munkaformák/módszerek/eszközök (példák partnerek szerint)  fenntartó: engedélyezés, támogatás  intézményvezetés: évente kezdeményezi az intézményi stratégia felülvizsgálatát, amennyiben szükséges, annak módosítását  a székhely- és tagintézmények vezetése: saját iskolájukra vonatkozóan megvitatják és összegyűjtik az igényeket és elképzeléseket  szakmai munkaközösségek: szakmai programjuknak megfelelően megfogalmazzák az adott ágazat fejlesztendő területeit (rövid-, közép- és hosszú távú elképzelések)  munkatársak: szakmai munkaközösségeiken belül hozzájárulnak a stratégia elemeinek megvalósításához  diákönkormányzat, szülők szervezetei: véleményezik a képzési szükségleteiket, javaslatot tesznek az intézményi stratégia esetleges módosítására  külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások: az intézménnyel való együttműködés keretein belüli igényeiknek és felajánlásaiknak (szakmai, emberi erőforrás) konkrét megfogalmazása  intézményi tanács: véleményezi az intézményi stratégiát  közoktatási és felsőoktatási intézmények, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, kamarák: igények felmérése, megvalósítás támogatása, visszacsatolás

Kockázatok  évente változó szakmaszerkezeti döntés;  a hosszú távú tervezés nehézségei; érdekérvényesíté s  konfliktusok a három iskola között

Megelőzés/megoldás  gazdasági képzési területek megtartása vonzó képzési körülmények és szakértelem marketingelésével  jól átgondolt, szakmailag alátámasztható stratégiai tervezés  konfliktuskezelési technikák tudatos alkalmazása

intézmények 

Eredményes nemzetközi mobilitási és hálózatépítési tevékenység

hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, kamarák  intézményvezetés  székhely- és tagintézmények vezetése  nemzetközi kapcsolati munkaközösség  szakmai munkaközösségek (szakképzés)  munkatársak  diákönkormányzat  szülők szervezetei  külső gyakorlati képzésben résztvevő

 intézményvezetés: a begyűjtött tapasztalatok alapján a nemzetközi stratégia áttekintése  a székhely- és tagintézmények vezetése: saját iskolájukra vonatkozóan begyűjtik és megvitatják a tapasztalatokat, majd felmérik az igényeket és elképzeléseket  nemzetközi kapcsolati munkaközösség: aktívan segíti az intézményvezetést a stratégia felülvizsgálatában, és felelős annak operatív megvalósításért, valamint a minőségbiztosításért figyelembe véve az adott évre vonatkozó pályázati lehetőségeket  szakmai munkaközösségek (szakképzés): a külföldi szakmai gyakorlat munkatervének kidolgozása (előkészítés és kivitelezés), a nyelvtanulás ösztönzése  munkatársak: bekapcsolódnak és aktívan támogatják az intézmény nemzetköziesedésének sikerességét  diákönkormányzat: részt vesz a projektekben résztvevő diákok kiválasztásában, népszerűsíti és terjeszti a külföldi lehetőségeket, bekapcsolódik a disszeminációba  szülők szervezetei: gyermekeik nemzetközi képzési igényeinek és a szülői szervezet felajánlásainak (emberi erőforrás) konkrét megfogalmazása  külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások: az intézménnyel való együttműködés keretein belüli

 a pályázati lehetőségek változása  a partnerek számának, szándékainak módosulása;  a megfelelő anyagi források hiánya  humánerőforrás hiánya;  a pályázók körében kialakuló versenyhelyzet

 eredményes nemzetközi mobilitási és hálózatépítési tevékenység megvalósítása partnerek megtartásával, újak felkutatásával  pályázatírói szakértelem megerősítése (képzések)  anyagi források előteremtése pályázati és egyéb tevékenységek útján (pl. alapítványi

vállalkozások  intézményt támogató alapítványok  külföldi partnerintézménye k

Sikeres pályázati tevékenység

 intézményvezetés  székhely- és tagintézmények vezetése  nemzetközi kapcsolati munkaközösség  szakmai munkaközösségek  munkatársak  diákönkormányzat  külső gyakorlati képzésben

nemzetköziesedési igényeiknek és felajánlásaiknak (szakmai, emberi erőforrás) konkrét megfogalmazása  intézményt támogató alapítványok: az intézménnyel való együttműködés keretein belüli, a nemzetköziesedési stratégia megvalósításához hozzájáruló felajánlásaiknak (emberi erőforrás, dologi és anyagi) konkrét megfogalmazása  külföldi partnerintézmények: szerepvállalás az intézmény nemzetköziesedésében, hosszú távú együttműködési megállapodás  intézményvezetés: a pályázati tevékenység átfogó irányítása  a székhely- és tagintézmények vezetése: saját iskolájukra vonatkozóan megvitatják és összegyűjtik az igényeket és elképzeléseket, majd kialakítják a projektmenedzsmentet  szakmai munkaközösségek: saját szakterületükre vonatkozóan keresik és felmérik a lehetőségeket, majd aktívan részt vesznek a pályázat megírásában és kivitelezésében  munkatársak: bekapcsolódnak a pályázat megírásába, kivitelezésébe  diákönkormányzat: figyelik a tanórán kívüli tevékenységek megvalósítására, a diákönkormányzat működésére kiírt pályázatokat, ötleteikkel hozzájárulnak a megíráshoz és a megvalósításhoz  külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások: az intézménnyel a pályázatnak megfelelően együttműködési szerződést kötnek  intézményt támogató alapítványok: lehetőségek figyelése, kihasználása, támogatók felkutatása

szakmai tevékenységek)  tudatos humánerőforrás építés  anyagi források felkutatása

 pályázati kiírások változása;  megfelelő humánerőforrás biztosítása;  az önerő biztosítása, a pályázatok utófinanszírozása ;  a pályázók körében kialakuló versenyhelyzet

 sikeres pályázati tevékenység a pályázatírói szakértelem megerősítésével

 pályázati munkacsoport létrehozása, és az ebben részt vevő kollégák folyamatos továbbképzése  anyagi források

résztvevő vállalkozások

előteremtése önerővel pályázati és egyéb tevékenységek útján (pl. alapítványi szakmai

 intézményt támogató alapítványok

Rugalmas intézményi kohézió kialakítása, megtartása

 intézményvezetés  székhely- és tagintézmények vezetése  nemzetközi kapcsolati munkaközösség  szakmai munkaközösségek  munkatársak  diákönkormányzat  szülők szervezetei

 intézményvezetés: személyes kapcsolattartás az intézményen belül  a székhely- és tagintézmények vezetése: rendszeres személyes kapcsolattartás az intézményeken belül és az intézmények között, kölcsönös információáramlás, bizalmas, egymás tiszteletén alapuló légkör kialakítása, csapatépítő tréningek szervezése  nemzetközi kapcsolati munkaközösség: rendszeres találkozók, tapasztalatok átadása, jó gyakorlatok egymással történő megosztása, munkamegosztás  szakmai munkaközösségek: szoros együttműködés az iskolavezetéssel, illetve a munkaközösségen belül, azonos értékrend követése, szakmai tapasztalatcserék  munkatársak: egymás munkájának kölcsönös tisztelete és támogatása, azonos értékrend követése  diákönkormányzat: azonos értékrend követése  szülők szervezetei: kölcsönös bizalom, tisztelet, személyes találkozások biztosítása

 vélemények ütköztetése;  érdekérvényesítés; időhiány;  megnövekedett munkaterhek

 minden székhelyés tagintézménynek a neki megfelelő perspektívákat megmutatni, az érdekérvényesítés és a közösségért történő áldozatvállalás egészséges arányait mindig szem előtt tartani  szakmai fórumok, műhelymunkák szervezése  csapatépítő tréningek

minőségi oktatás és szakképzés

 intézményvezetés  székhely- és tagintézmények vezetése  nemzetközi kapcsolati munkaközösség  szakmai munkaközösségek  munkatársak  diákönkormányzat  szülők szervezetei  külső gyakorlati képzésben részt vevő vállalkozások

Stratégiai célok (a vízió

 intézményvezetés: biztosítja a minőségi oktatás személyi és tárgyi feltételeit, támogatja a szakmai továbbképzéseket és az intézményi innovációt, felelős a minőségbiztosításért (önértékelés, intézményi értékelés, minősítési eljárás)  székhely- és tagintézmények vezetése: továbbképzési és beiskolázási tervet készít, támogatja az intézményi innovációt  nemzetközi kapcsolati munkaközösség: a külföldi utak során szerzett jó gyakorlatok, tapasztalatok ismertetése, további lehetőségek keresése, hálózatépítés, kapcsolattartás, fenntartás  szakmai munkaközösségek: belső továbbképzések, módszertani megújulás, jó gyakorlatok  munkatársak: a megfelelő körülmények biztosítása  diákönkormán yzat, szülők szervezetei: visszajelzéseikkel, ötleteikkel hozzájárulnak a minőségi oktatáshoz  külső gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások: az elméleti ismeretek és a gyakorlat összhangba hozása

 a továbbképzések finanszírozása;  időhiány;  túlterheltség

 minőségi oktatás és szakképzés nyújtása érdekében folyamatos ön- és továbbképzési lehetőségek biztosítása a kollégáknak, részvétel az erre irányuló pályázatokban

 a nemzetközi jó gyakorlatok innovatív átvétele, adaptálása a hazai szakképzésre

 munkatársak bevonása a mobilitási és partnerségi projektekbe

A három tagintézmény már létező értékeit megőrizve olyan nevelési és szakképzési kínálat kialakítása, mely sokszínűsége révén egyedi és különleges:

megvalósításána k szolgálatában)

• • • • • •

Fő intézményi kompetenciák (szaktudás, készségek, technológiák)

kulcskompetenciák, szakmai kompetenciák és a nem mérhető (’láthatatlan/soft’) kompetenciák fejlesztése egyedi körülmények között valódi nemzetközi munkaerő-piaci tapasztalatszerzés lehetősége gyakorlati munkahelyi képzés által tanulási és képzési lehetőségek biztosítása sajátos nevelési igényű tanulóknak inkluzív, befogadó környezetben tantervi és tanórán kívüli fejlesztési lehetőségek szélesítése a diákok számára pedagógus- illetve a készülő szakképzési életpálya-modell egyes szakaszában a magasabb kategóriába lépés elősegítésére hazai és nemzetközi képzési és tapasztalatszerzési lehetőségek minél szélesebb körű biztosítása folyamatosan hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismerése, alkalmazása a fejlődés érdekében és a korszerű európai és globális szakmai trendeknek megfelelő képzési tartalmak és gyakorlatok megismerése annak érdekében, hogy az iskola képzéseiben a diákoknak innovatív, modern, piacképes elméleti és gyakorlati tudást tudjunk nyújtani. - A pedagógiai folyamatok területén a kulcskompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, kulturális, szociális, vállalkozói és állampolgári kompetenciák, matematikai, természettudományi és digitális kompetenciák) és a kompetenciákat alkotó ismeretek, készségek és attitűdök formálása, fejlesztési lehetőségeinek azonosítása. A tanulás tanításának támogatása. -

Eredmények, a tanulók eredményessége, a továbbtanulás, szakmaválasztás területén. Felkészítés a társadalmi szerepekre, az együttműködés és a bizonytalanság kezelés, alkalmazkodás képességének fejlesztése.

-

Hatékony együttműködés az intézmény külső partnereivel.

-

A pedagógusok rendelkeznek a szakmai és pedagógiai feladataik ellátásához szükséges szaktudományos, szaktárgyi, tantervi ismeretekkel: Speciális szaktanácsadóink és szakértőink a szaktudományos, szaktárgyi és tantervi tudás elsajátítása illetve a pedagógus ön- és életpálya-modellhez kapcsolódó továbbképzésekhez képzőként és szaktanácsadóként járulnak hozzá.

-

Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók: Mindezen folyamatokat intézményi szinten a mikroközösségekkel (munkaközösségek) és tantestületi szinten a makroközösséggel folyamatosan, algoritmusszerűen monitorozzuk és felülvizsgáljuk.

-

A tanulás támogatása, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszertani felkészültség: A pedagógusok szaktárgyukon belül kiemelt figyelmet fordítanak a tanulás támogatására. Fejlesztő- és tanulásmódszertan-szakos kollégáink tehetséggondozást, hátránykompenzálást végeznek a tanórán kívüli foglalkozások keretében. Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az

esélyegyenlőség érvényesítése érdekében. -

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység: Multikulturális szakmai tanulmányi és szabadidős élményekhez juttatás.

-

Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemezése: A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása: 

a tanulók bevonása saját tanulási folyamatukba



a tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása



fejlesztő értékelés alkalmazása



változatos óratervezés: tanóra, projekt, élménypedagógiai módszerek alkalmazása



a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása



a tanulói személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása

-

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

-

Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása; koordináló, segítő, támogató tanári attitűd.

-

Életszerű, életközeli és korszerű ismeretek közvetítése.

-

A digitális pedagógiai módszerek használata tanórán és tanórán kívül.

-

A befogadó/inkluzív pedagógiai kultúra művelése a mindennapi tanítási gyakorlatban.

-

A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek megléte – kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet (IKT-eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök)

Fejlesztendő területek

-

Belső képzések rendszeres tartása saját és külső szakértők segítségével.

-

Helyi mérési, értékelési rendszer működtetése.

-

A kompetencia területek fejlesztési lehetőségeinek szélesítése az eredmények és mérési-értékelési visszajelzések felhasználásával.

-

Az eredményesség területeinek pontosítása, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés. A pályaorientáció folyamatának szabályozása valamennyi szereplő (belső, külső kapcsolatrendszer) bevonásával.

-

Együttműködésre és tevékenységszervezésre vonatkozó kompetenciák fejlesztése. Pedagógia innovációkba és fejlesztő projektekbe való teljes mértékű bekapcsolódás. Segítő, megerősítő kommunikáció alkalmazása, motiválás. Európai polgárrá válás elősegítése (idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, felkészítés az európai munkaerőpiacon való foglalkoztatottságra.

-

A működés feltételeinek javítása, az infrastrukturális háttér folyamatos frissítése, a humánerőforrás innovativitásának fenntartására irányuló szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítése. Pedagógiai helyzetek széleskörű felismerése, teremtése és újabb tanulási környezetek alakítása, alkotása. Meglévő külföldi kapcsolatainkra épülő hálózati tevékenység megvalósítása, közös gondolkodáson és tudásmegosztáson alapuló feladatok. Az önértékelés és elemzés eredményeinek tudatosabb felhasználása a minőség javítása érdekében, az intézményfejlesztés eszközeinek segítésével a nemzetköziesítés érdekében. Környezettudatosság támogatása valamennyi iskolai szereplő bevonásával, a természet és társadalom fenntartható fejlődésének érdekében. Formális és nem formális oktatás, ill. szakképzés lehetőségeinek szélesebb körű kihasználása Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás javítása

-

-

A csoportkohézió különböző szervezeti szinteken és szegmensekben (intézmény, pedagógusok, tanulók, munkatársak, külső partnerek) történő erősítése a célok elérése érdekében.

-

A „Unity in diversity” (egység a különbözőségben) elv erősítése az egység irányába az egyéni értékek megtartásával, továbbfejlesztésével (jelenleg a különbözőség dominál)