Az integrált szőlőtermesztési technológia megvalósításának szempontjai
Kaptás Tibor FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger
150/2004. (X.12.) FVM rendelet az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének szabályozásáról
4/2004. (I.13.) FVM rendelet 2. melléklete a terület alapú és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról
Ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálkodási előírások • •
integrált ültetvény célprogram ökológiai ültetvény célprogram •
•
erózió elleni védelem kiegészítő célprogram csak az alap programmal együtt támogatható
Ritka szőlő-és gyümölcsfajták termesztése célprogram
Terület alapú támogatás • A célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosított terület a támogatás teljes időszaka alatt
• a legkisebb támogatható terület 0,5 ha • a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető
. Az integrált termesztés olyan rendszer, amelyben minden egyes termesztéstechnológiai elem növényvédelmi szempontból is lehetõség szerint optimatizálva van. Ezen belül a növényvédelem is integrált, amennyiben minden, a károsítók veszélyességi szint alatt tartásához felhasználható vegyszeres és nem vegyszeres eljárást figyelembe vesz és optimalizál, egyidejûleg maximálisan szem elõtt tartva a természetes korlátozó tényezõket is.
Termesztési feltételek
Termõhely az agronómiai és ökonómiai, de különösen a mikroökológiai tényezõk együttesen határozzák meg. talajvizsgálat a talaj (altalaj) fizikai, kémiai tulajdonságai az elõzõ hasznosításából adódó fertõzésveszély (fonálféreg, agrobaktérium, szegecsfejû gyökérgomba, fehérpelyhes gyökérpenész stb.) A termõhely kiválasztásánál kizáró ok lehet az elhanyagolt ültetvény szomszédsága, szennyezõ ipartelep, nagy forgalmú út is.
Szaporítóanyag, fajta, alany Kizárólag a minõségi és növényegészség-ügyi elõírásoknak megfelelõ szaporítóanyagot szabad telepíteni. A fajtamegválasztáskor alapvetõ szempont a térségben (borvidéken) engedélyezett fajtákhasználata Elõnyben részesíthetők a betegségekkel és kártevõkkel szemben toleráns vagy rezisztens fajták
fontosabb fajtáink ellenálló képességének jellemzése Lisztharmat
Peronoszpóra
Szürkerothadás
Leányka
nagyon gyenge
gyenge
nagyon gyenge
Rizlingszilváni
nagyon gyenge
nagyon gyenge
nagyon gyenge
Olasz rizling
gyenge
gyenge
gyenge
Ottonel Muskotály
gyenge
gyenge
közepes
Zenit
gyenge
gyenge
közepes
Hárslevelű
gyenge
gyenge
közepesen gyenge
Chardonnay
gyenge
gyenge
közepes
Kékfrankos
gyenge
gyenge
közepes
Cabernet sau.
gyenge
gyenge
jó
Zweigelt
gyenge
gyenge
közepesen gyenge
Kékoportó
gyenge
gyenge
gyenge
Merlot
gyenge
Blauburger
gyenge
gyenge
közepesen jó
nagyon gyenge
gyenge
közepesen gyenge
Cabernet franc
közepesen gyenge közepesen gyenge
Telepítési rendszerek, mûvelésmódok A sor- és tõtávolságot, a sorok irányát úgy kell megválasztani, hogy - az optimális terület-kihasználás a fajtához és a termõtájhoz igazított mûvelési móddal biztosítható legyen, - a fényviszonyok a teljes vegetációs periódusban optimálisak legyenek, - lehetõséget adjon a terület megfelelõ vízutánpótlására, - a gyomirtás minimális vegyszerhasználattal, vagy anélkül megoldható legyen, - a sorok irányának megválasztása segítse a talajvédelmet és a mûvelhetõséget, - a lehetõ legkisebb növényvédõszer-felhasználással járjon,
Termelési műveletek
Talajmûvelés
Alacsony önsúlyú és keréknyomású gépek alkalmazása. Minden, idõhöz szigorúan nem kötött talajmûvelési eljárást fagyott, vagy száraz talajon célszerû végezni a káros talajtömörödés megelõzésére. Talajforgatásra mellõzni kell a talajszerkezetet romboló mûvelõ eszközök alkalmazását
Talajápolás Minden ültetvényben, ahol a csapadékviszonyok lehetõvé teszik, füves sorközöket kell kialakítani. A sorok gyommentességét lehetõleg mechanikai eszközökkel kell biztosítani, kerülendõ a herbicidek alkalmazása. Termesztési szempontból különösen a vegetáció elsõ felében fontos a sorközök gyommentessége is.
Talajvizsgálat • a program első és utolsó gazdasági évében teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd,Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő ) talajvizsgálat elvégzése • a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Talajtermékenység, tápanyag-utánpótlás A talajtermékenység javításának optimális módszere a szerves- és zöldtrágyázás. A mûtrágyák felhasználása csak ezek kiegészítéseként jöhet számításba az elõbbiek mineralizációjának figyelembevételével. A tápanyag-utánpótlást kizárólag a talaj- és levélanalízis adatai alapján szabad végezni. Nitrogéntrágyázás a vegetációs idõszakon kívül nem végezhetõ. Környezet- és talajkímélés szempontjából kerülni kell a karbamid- és ammónium-mûtrágyák használatát. A szakmailag kellõen meg nem alapozott levéltrágyázás - fõleg a magas N-tartalmú lombtrágya - kerülendõ.
Növényvédelem
• rügyvizsgálat végzése a termő egyensúly fenntartása miatt • valamint kártevők, betegségek felmérése céljából
. A növényvédelmi tevékenységnek nem a konkurens szervezetek (ki)irtása, hanem veszélyességi küszöbérték alatt tartására kell irányulnia.
A növényvédelmi elõrejelzés A növényvédelmi tevékenységet helyi megfigyelésekre kell alapozni, figyelembe véve a regionális elõrejelzés, járványelhárítás adatait is. A megfigyeléseknek egyaránt ki kell terjednie a károsító és a hasznos szervezetekre. A gombabetegségek vonatkozásában a fertõzési feltételek kialakulását kell figyelemmel kísérni. A mikroökológiai térségeken belül célszerû a termesztõknek közösen üzemeltetni a mûszer(ek)et és az adatok értékeléséhez szaktanácsadó szakemberek segítségét is igénybe venni. A védekezési döntések meghozatalakor mérlegelni kell a környezetbõl származó fertõzési nyomást, illetve az elõzõ évi fertõzöttségi adatokat, és a vegetációs idõn kívül elvégzett védekezések hatékonyságát. A rovarkártevõk létszámának alakulása (veszélyességi küszöbérték) vizuálisan (vesszõ-, rügy-, virág-, levél-, és termésvizsgálat), illetve feromon és egyéb csapdák, fogólapok üzemeltetésével végzendõ.
A védekezés A fertõzési források megsemmisítéséheza mechanikai és fizikai védekezési eljárásokat kell elõnyben részesíteni. A növényvédőszerek hatékonyságát zöldmunkák végzésével kell javítani
• Amennyiben a vegyszerek használata nem elkerülhetõ, a lehetséges hatóanyagok közül a természetes ellenségeket, ill. a hasznos élõ szervezeteket kímélõ hatóanyagokat kell választani. Kerülni kell a rutin-, illetve programszerû védekezéseket. A környezet terhelésének csökkentése érdekében kizárólag csak a hatékony védekezéshez szükséges minimális vegyszermennyiséget kell felhasználni.
A védekezéshez az integrált növényvédelemre vonatkozó nemzetközi szakmai követelményekhez és gyakorlathoz hasonlóan kizárólag csak az alábbi három kategóriába tartozó hatóanyagokat tartalmazó növényvédõ szerek használhatók fel.
• - A "zöld listá"-ban azok a hatóanyagok szerepelnek, amelyeket önmagukban vagy kombinációban alkalmazva környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból kevésbé esnek kifogás alá.
• - A "sárga lista" hatóanyagai az integrált termesztésben csak a táblázatokban szereplõ korlátozások, megjegyzések és technológiai eljárások szerint alkalmazhatók.
• - A "piros lista" hatóanyagainak alkalmazását kerülni kell, csak igen jelentõs növényvédelmi kár elhárítása, ill. zárlati intézkedés esetén lehet ilyen készítményt az engedélyezett legalacsonyabb dózisban felhasználni, az NTSZ előzetes engedélyével.
Alkalmazástechnika A gépeket és berendezéseket, ill. az üzemmódot úgy kell megválasztani, hogy a permetlé a lehetõ legnagyobb arányban kerüljön a célfelületre és ott eloszlása egyenletes legyen.
• Ellenõrizni kell és karban kell tartani a technikai berendezéseket, különös tekintettel a szûrõkre, nyomásmérõkre és fúvókákra. Sehol sem engedhetõ meg a gépek csöpögése, ill. a gépek feltöltésekor a környezet szennyezõdése. A kezeléseket a meteorológiailag optimális feltételek (szélerõsség, hõmérséklet stb.) mellett kell végezni.
• A permetlékeverés helyén, vagy a kijuttató gépeken legyen göngyölegmosó berendezés, az üres göngyölegek másodlagos hasznosítása is szervezetten megoldandó feladat. Lehetõleg csak annyi permetlé elõkészítése történjen meg, amennyi az adott növényállomány kezelésére szükséges.
.Személyi feltételek, továbbképzés Az ültetvény kezelõjének rendelkeznie kell az integrált termesztéssel kapcsolatos szakismeretekkel. Az ismeretek folyamatos bõvítése érdekében a termesztõk, szaktanácsadók (irányító szakemberek) rendszeres továbbképzésben kötelesek részt venni. A termesztés teljes folyamatát úgy kell megszerveznie, hogy ezen irányelvek a termesztés egész folyamatában, a tárolás és az értékesítés során is érvényesüljenek. Dokumentálás
