TÁMOP 3. 1. 4. INNOVÁCIÓ A Sükösd – Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézményében 3. 1. 4./ 08/ 2 -2008 – 0162 : AZ INNOVÁCIÓ MEGNEVEZÉSE: A hátrányos helyzetű szülőkkel való kapcsolattartás formái, módszerei
Készítette: Katus Nikoletta Helyszín: Sükösd – Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézménye 6346 Sükösd, Dózsa György u. 183. Műfaja: Nevelő – oktató munkát segítő kiadvány
ELŐSZÓ
A rendszerváltás óta hazánkban olyan társadalmi, gazdasági-és politikai változások mentek végbe, amelynek következtében erősen átalakult a társadalom struktúrája, nőtt a társadalmi egyenlőtlenségek hatása, ez, pedig az oktatás minden területén érezhető. Az óvodai nevelésnek ennek következtében óriási a felelőssége, sőt a küldetése, hiszen a család után illetve mellett, ez az intézmény az, amely a legnagyobb hatással van a kisgyermek szociális-, értelmi- és testi fejlődésére. Így az óvodára és az iskolára is nagy teher nehezedik, hiszen minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy társadalmi-, szociális-, és kulturális hátterétől függetlenül a számára leghatékonyabb oktatásban és nevelésben részesüljön. Hiszen
az
óvodába
lépve
a
gyermekek
más-más
személyiségjegyekkel,
értékrenddel, jellemvonásokkal, gyakran ingerszegény környezetből érkeznek. Mi,
óvodapedagógusok
elsődleges
feladatunknak
tekintjük,
hogy
ezeket
a
gyermekeket úgy fogadjuk el és szeressük amilyenek, és hogy megadjuk számukra azt az esélyt, hogy a 3-4 év alatt felzárkózhassanak, fejlődhessenek és, hogy minél sikeresebb, boldogabb kisiskolásokká, majd később fiatal felnőttekké válhassanak. Pedagógiai munkánk során ezért van oly fontos jelentősége az együttnevelésnek, az integrációnak,. Az óvoda, mint a közoktatási rendszer első láncszeme, a legmeghatározóbb a gyermek fejlődésének szempontjából. Az elhivatott, hivatását igazán szerető óvodapedagógus ezt pontosan tudja, és azt is, hogy a hátrányos helyzetű családokból érkező kisgyermekeknek sokszor kiemelt figyelemre, toleranciára, támogatásra van szüksége. Fontos, hogy soha ne érezzék magukat
”kevesebbnek”,
„másnak”,
vagy
kirekesztettnek.
Mindannyiunknak
lényeges, hogy mosolygós, csillogó szempárok tekintsenek vissza ránk, hogy érezzék mellettünk, általunk biztonságban érezhetik magukat. A felzárkóztatásnak egyik lényeges területe az óvodai fejlesztő program (IPR) bevezetése és működtetése az óvodákban. Ezt a programot a mi óvodánk is már átvette és bevezetése is már elkezdődött.
2
Az integrációnak egy másik fontos színtere a hátrányos helyzetű szülőkkel való kapcsolattartás. Nemcsak a gyermekek, de a szülők bizalmának elnyerése is kiemelt jelentőségű. Hiszen a gyermek fejlődésének szempontjából fontos az őszinteségen alapuló, kiegyensúlyozott partnerkapcsolat. „A szülők a gyermek neveléséért egyetemes felelősséggel tartoznak, keresni kell velük a rendszeres partnerkapcsolatot. Az óvodai nevelésben a szülői érdek, a jelenlét biztosítása, természetes, sőt kívánatos. A szülők segítséget adhatnak a csoportközösség szervezéséhez, a fejlődés, az együttműködés kimunkálásához.” /Szemán Józsefné dr.: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez- Hajdúböszörmény, 1996./
˝Ha a gyermekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni.
3
Ha gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva, szeretetben élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.”
Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben
4
ÓVODÁNKRÓL ÉS FALUNKRÓL
Óvodáink egy körülbelül 4000 főt számláló nagyközség két helyszínén helyezkednek el. Mivel a környezet falusi, lakói főleg mezőgazdasági munkát végeznek, amely sok lehetőséget teremt a gyerekek munkára, való nevelésére. Ezért választottuk a kompetencia program-csomag bevezetésekor a munkára nevelést moduláris programként. A falusi környezet másik előnye a közösségi nevelés területén mutatkozik meg: itt szinte mindenki ismeri egymást, a gyerekek sokszor óvodán kívül is találkoznak, ismerik egymás családját, előfordul, hogy a kiscsoportot kezdő gyerek már ismerősök, közé kerül. Sajnos sok a munkanélküli szülő, nem egy esetben a gyermek mindkét szülője. Aki nem igazán fogadja el ezt a helyzetet, az alkalmi munkából próbálja családját fenntartani, de egy másik réteg segélyekből, családi pótlékból tengeti életét gyakran veszélyeztetve a gyerek egészségét (nem megfelelő étkezés, ruházat, illetve a gyermek gondozottsága, pénzhiány miatt nem kezelt betegségek). Óvodánk létszáma 110 fő, amelyből 55% a hátrányos helyzetű gyermek. Van azonban több család, aki már kiskorban úszni, táncolni stb. tanítatja gyerekét, amire a közeli Baján van lehetőség. Falunkban is egyre több kulturálódási lehetőség van: népdalkör, sportkör, tánckör, musical, citera zenekar, könyvtár.
Óvodánk sajátosságai
A falusi környezet olyan lehetőségeket kínál, amelyeket kár lenne nem kihasználni. A gyerekek egy-egy séta alkalmával megfigyelhetnek, sőt részt is vehetnek állatgondozási, növénytermesztési munkálatokban, de a mindennapi élet során is megragadunk minden lehetőséget, hogy az élőlények tiszteletére, a minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre neveljük a gyerekeket. Óvodánk
ellátja
a
tehetséggondozással,
a
korai
beilleszkedési
zavarok
korrekciójával, a hátrányos gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és
5
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat oly módon, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátásával, foglalkozó intézményekkel kapcsolatot tart fent, javasoljuk a gyermekek vizsgálatát. Beszédhibás gyermekeink fejlesztését, felzárkóztatását helyben oldjuk meg utazó logopédussal. Részképesség
problémákkal
küzdő
gyermekek
fejlesztését
fejlesztő
óvodapedagógusunk végzi. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében meghatározó a nem sérült óvodás korúakkal történő együtt nevelés az óvodában. Szakértői vélemény alapján gondoskodunk utazó gyógypedagógus alkalmazásáról. A község lakosságának összetételéből adódóan az óvodás gyermekek 30-40%-a (évenként változó) a cigány kisebbséghez tartozik. Óvodai nevelésük integráltan, a többi gyermekkel együtt történik. A cigány lakosság igen kis hányada (esetleg az idősebbek) beszéli csupán a cigány nyelvet, ezért annak tanítását nem igénylik, így programunkból is kimarad. Lehetőségünk nyílik azonban cigány eredetű versek, mesék megismertetésére.
Óvodánk szerkezete A helyi adottságokból fakadóan a községben két helyszínen működik az óvoda, melyek munkáját egy tagóvoda vezető irányítja. Mindkét helyszínen három-három homogén csoporttal dolgozunk. A hat csoportban szakképzett óvónők dolgoznak, valamint egy-egy szakképzett délutános óvó néni. Az óvónők munkáját az alvégi óvodában négy szakképzett dajka, a központi óvodában három szakképzett dajka segíti. Mindkét óvodában, napközis ellátásban részesülnek az arra igényt tartó gyerekek.
6
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Hátrányos helyzet „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az akit családi körülményei , szociális helyzete miatt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;˝ /Közoktatási törvény 121.§ (1) bekezdés 14. pontja szerint:/
Halmozottan hátrányos helyzet „A hátrányos helyzetű csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője-a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint-óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” /Közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint:/
A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a szülőnek nyilatkozatot kell adnia. Ez a nyilatkozattétel önkéntes. A Polgármesteri Hivatalban, az óvodában és az iskolában lehet kérni a kitöltendő iratot. A Szülő miután kitöltötte, majd leadta a nyilatkozatot és az a jogszabályi feltételeknek,
megfelel,
a
jegyző
által
a
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekekről vezetett listára kerül gyerek. Erről hivatalos iratot küld a jegyző, amelyet a szülő benyújt az óvodába vagy az iskolába. Így az intézményvezető megtudja, hogy milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult a gyermeke.
7
A különböző támogatásokon és ellátásokon túl létrejött a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere röviden az IPR. Mint már szó volt róla ez óvodánkba már két éve bevezetésre került.
Ennek az óvodai fejlesztő programnak az egyik legfontosabb eleme a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés. Számos színtere lehetséges:
1. Beiratkozás az óvodába 2. Családlátogatás 3. Első napok az óvodában 4. Szülői értekezletek 5. Folyamatos, spontán beszélgetések szülő és óvodapedagógus között 6. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében hivatalos találkozások a szülőkkel 7. Adventi készülődés 8. Karácsonyi ünnepély 9. Farsangi bál 10. Nyílt nap az óvodában 11. Mesemondó verseny 12. Anyák napi megemlékezés 13. Családi sportnap 14. Közös látogatás a gyerekekkel és a szülőkkel együtt az iskolában 15. Szülői fórumok 16. Sükösdi Napló- helyi újság 17. Anna napi játszóház
8
1. BEIRATKOZÁS AZ ÓVODÁBA
Mivel falun élünk, általában ismerjük a szülőket és a leendő kisóvodásokat. Gyakori az is, hogy a beiratkozás alkalmával találkozunk az anyukákkal, apukákkal és a kisgyermekekkel először. Fontos az első benyomás, amelyet rólunk és óvodánkról alkotnak. Mindig kedvesen, szeretettel fogadjuk őket. Ez alkalommal minden szülő megkapja óvodánk házirendjét és egy-egy példányt abból az újságból, ami intézményünk mindennapi életét, illetve a különböző rendezvényeiket, ünnepélyeinket mutatja be. A beíratás után végig vezetjük az óvoda épületében, és a leendő csoportszobájukba is bevezetjük a kis ˝újoncokat”. Biztatjuk őket, hogy nézzenek körbe és játszanak nyugodtan, próbálják ki a játékokat. Közben alkalom nyílik arra, hogy a szülőkkel beszélgessünk, megismerkedjünk. Ez idő alatt gyermekük jól érzi magát és máris nem egy idegen hely számukra az óvoda, az óvó nénik is immár ˝ismerősökké˝ válnak.
9
2. CSALÁDLÁTOGATÁS
A beiratkozás alkalmával megbeszéljük a szülőkkel, hogy annak a hónapnak az első napjától, amikor gyermekük betölti a harmadik életévét, jöhet óvodába. Arról is szó esik, hogy előtte a leendő óvó néni ellátogat otthonukba, hogy jobban megismerjék egymást. A családlátogatás időpontját személyesen (pl. egy spontán találkozás alkalmával) vagy telefonon egyeztetjük. Tapasztalatunk szerint a gyerekek és a szülők is örömmel fogadnak bennünket. Ilyenkor a kis óvodás kiválaszthatja az óvó néni által készített jelek közül azt, amelyik a legjobban tetszik neki. Megbeszéljük, hogy ez lesz majd az öltöző szekrényére és a mosdóban a fogasára felragasztva. Amíg óvodába jár ez lesz az ő jele. A Családlátogatás során szó esik a legfontosabb dolgokról (pl. mit kell hozni: törölköző,
váltócipő,
váltóruha,
fogmosó
készlet,
tornafelszerelés
stb.)
és
beszélgetünk a gyermek személyiségéről, fejlődéséről, így jobban megismerhetjük. Elmondjuk a fokozatos beszoktatás előnyeit, amely nagyon fontos a gyermek minél zökkenőmentesebb beilleszkedését illetően. Az óvó nénik a közös játékot sem szalasztják el a családlátogatás alkalmával, ha a gyermek nyitott rá. Óvodánkban több kisgyermek érkezik hátrányos helyzetű roma családból. Amikor otthonukba látogatunk változóan fogadnak bennünket. Vannak, akik be sem hívnak (talán szégyellik szegényes körülményeiket), mások örömmel üdvözölnek, szívesen invitálnak otthonukba. A roma családok számára talán még nagyobb esemény, hogy az óvó néni ellátogat hozzájuk . A volt kis óvodásaink segítségére is számíthatunk ilyenkor, ugyanis , ha meglátnak bennünket kitörő örömmel, szaladnak hozzánk és végigkalauzolnak minket házról-házra. Szüleik is szívesen látnak minket viszont, büszkén mesélnek gyermekeik iskolai élményeiről, teljesítményeiről. Ezek számunkra is megható és meghatározó események, hiszen a ragaszkodásuk megerősít bennünket arról, hogy a 3-4 év alatt jó, bizalomteljes, bensőséges kapcsolat alakult ki közöttünk.
10
3. ELSŐ NAPOK AZ ÓVODÁBAN
A családlátogatáson megbeszéljük a szülőkkel a fokozatos beszoktatás lényegét. A szülőnek lehetősége van a gyermekével egy ideig az óvodában maradni. Azt, hogy meddig, ez a gyermek viselkedésétől, személyiségétől is függ. Sok gyermeknek nagy próbatételt jelent ez az első „elválás”. Eleinte csak rövidebb, majd egyre hosszabb időre megy el a szülő, így érzi a kisgyermek, hogy mindig visszajönnek érte, nem hagyják „végleg” az óvodában. Amikor megérkeznek, feltűzzük a kiválasztott szekrényre a jelüket, majd a mosdóban is megmutatjuk a fogasukat. A csoportszobában bemutatjuk őket a többi kis óvodásnak, biztatjuk őket, hogy játszanak a játékokkal és a többi gyermekkel is. A szülő ekkor betekintést nyerhet az óvoda életébe, lehetőség nyílik egy jó, bizalomteljes kapcsolat kialakítására az óvónő és a szülő között. Az anyukák, apukák megbizonyosodhatnak a felől, hogy gyermekük jó kezekben van, szeretetteljes, elfogadó légkör, kedves, figyelmes, gondoskodó óvó nénik és dajkák veszik körül őket. A cigány gyermekek beszoktatása többségében zökkenőmentesen zajlik. Sok náluk az összejövetel, nagy a család, sokszor több generáció él együtt, így nincsenek félelmei a magára maradással összefüggésben. Igénylik a testi kontaktust, szeretnek odabújni a felnőttekhez, a szeparációs félelem általában enyhébb formában jelenik meg. Azonban beilleszkedésüket nehezítheti, hogy igen eltérő az értékrend a család és az óvoda között, a napirendjük is sokszor más. Jellemző a cigány családoknál a nagyobb szabadságfokot biztosító életvitel. Éppen ezért mindezt figyelembe véve, fokozatosan, kellő toleranciával kell őket bevezetni az óvoda mindennapi életébe, szokásrendszerébe. Sok cigány gyermek különleges bánásmódot, türelmet igényel. Az otthoni dédelgetés, a gondolkodás lassúsága vagy a hiányosabb tapasztalat miatt van, akire csak sok-sok dicsérettel, biztatással lehet hatni. Mivel a szokások elsajátításának lassúsága hátterében sokszor etnikai sajátosság, otthoni minta húzódik meg, a szülőkkel együttműködve, a problémákat megbeszélve fejlődhetnek a gyerekek a leghatékonyabban. Szülői értekezleteken, spontán négyszemközti beszélgetés keretében kerül erre sor.
11
4. SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK
Óvodánkban évente kétszer rendezünk szülői értekezletet. Az egyiket októberre, a másikat áprilisra szoktuk szervezni, kivéve a nagy csoportot. Ott a második szülői értekezletet februárban tartjuk a beiskolázással kapcsolatban. Az időpontról meghívóban értesítjük a szülőket. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a szegényebb körülmények között élő roma szülők csak nagyon ritkán jönnek el. Számukra a beilleszkedés nehezebb a társadalomba és ez ilyenkor is el, a nagyon szegényes körülmények között élők, pedig egyáltalán nem. Velük leginkább a folyamatos, napi beszélgetések és az IPR keretében tartott találkozások alkalmával tudunk beszélgetni, a legfontosabb információkat ilyenkor szoktuk közölni megfigyelhető. Az első összejövetel célja, hogy a szülőket mind jobban megismertessük az óvoda napirendjével, szokásrendszerével. Elmondjuk a kötetlen és kötelező foglalkozások lényegét, annak menetét, ismertetjük a különböző nevelési területeket. Beszélünk a gondozásról (tisztálkodás, étkezés, réteges öltözködés), az egészséges életmódról, a sok-sok mozgás, testnevelés jelentőségéről. Erre külön és hosszasan kitérünk, hiszen ez óvodánk kiemelt nevelési területe. Beszámolunk a tervezett rövidebb és hosszabb kirándulásokról és arról, hogyha az idő engedi hetente legalább
kétszer,
teszünk
sétát
a
faluban.
Kitérünk
ünnepélyeinkre,
rendezvényeinkre, ismertetjük azok időpontját. Még egyszer a családlátogatás után felsoroljuk azokat a dolgokat, eszközöket (váltócipő, váltó ruha, fogmosó készlet, törölköző) amire a gyermekeknek az év során szüksége van. A nagy csoportban az iskolaérettség kritériumaira is kitérünk, erről hosszasan beszélgetünk.
Minden
csoportban
elmondjuk,
hogy
gyógypedagógus,
fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, logopédus segíti a munkánkat. A nagycsoportosok számára február környékén a beiskolázással kapcsolatosan tartunk értekezletet. Erre az alkalomra az iskolaigazgatót és a leendő tanító néniket is meghívjuk. Ők megismertetik a szülőkkel a Sükösdi iskolát. Az a célunk, hogy minél több gyermeket írassanak be, lehetőleg ne vigyék el őket vidékre.
12
A kis- és középső csoportokba a szülőknek photo storyt mutatunk be kivetítőn az egész évben készült fényképekből. A nagycsoportban erre az évzáróval egybekötött búcsúzáskor kerül sor. Ez a szülők körében nagy sikert arat, véleményük szerint nagy élmény és magható is látni gyermekeiket az óvoda mindennapi életét és a különböző rendezvényeket, ünnepélyeket bemutató képsorozaton, amelyet a hangulat fokozásaként még zene is kísér. Az
értekezletek
mindenképpen
fontos
momentumai
a
szülőkkel
való
kapcsolattartásnak, azonban sajnos jellemző jelenség, hogy a hátrányos helyzetben élő szülők ritkábban jönnek.
13
5. FOLYAMATOS, SPONTÁN BEZSÉLGETÉSEK
Az óvodai élet alkalmat nyújt a szülőkkel való napi kapcsolattartásra. A gyermekek folyamatos fejlődéséről, a napi eseményekről mindennap informálódhatnak a szülők. A cigány családok egy része nem szívesen adja óvodába gyermekét, mert féltik őket, mintha a saját nevelésükbe jobban bíznának. Igénylik, hogy gyakran ellenőrizhessék gyermekük biztonságát, és, hogy be-benézhessenek az óvodába. Igyekszünk őket megnyugtatni, fontos számunkra, hogy elnyerjük bizalmukat. „A szülők a gyermekek neveléséért egyetemes felelősséggel tartoznak, keresni kell velük a rendszeres partnerkapcsolatot. Az óvodai nevelésben a szülői érdek, jelenlét biztosítása
természetes,
sőt.
A
szülők
kívánatos
segítséget
adhatnak
a
csoportközösség szervezéséhez a fejlődés, az együttműködés kimunkálásához.”/
6. AZ IPR KERETÉBEN VALÓ HIVATALOS TALÁLKOZÁSOK
„Az óvodai Integrációs Program – mint Óvodai fejlesztő program- meghatározza az óvodai nevelésnek azokat a területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai fejlesztő program olyan pedagógiai keretrendszernek is tekinthető, melynek tartalmi elemeit, kiemelt területeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
érdekében
nagyobb
tudatossággal
és
mérhetően
is
nagyobb
eredményességgel kell a nevelési folyamat mindennapi gyakorlatában központi kérdésként kezelni. Az óvodai fejlesztő program legfőbb jellemzője a gyermekközpontúság és a családorientált szemlélet, valamint az együttműködések kialakításának, bővítésének
14
és mélyítésének ösztönzése azokkal a szolgáltatásokkal, szolgáltatókkal, melyek a szülőket
támogatják,
számukra
erőforrást
jelentenek,
illetve
a
gyermekek
egészséges, komplex személyiségfejlesztésében részt vállalnak. A fejlesztő programnak éppen az az egyik erőssége, hogy az adott gyermek ismeretében, az adott óvoda tárgyi és személyi feltételeit, az adott település erőforrásait figyelembe véve kell elkészíteni.” /IPR az óvodai gyakorlatban-Oktador Pedagógiai Szolgáltató Intézet Hajdúszoboszló 2009. 6. oldal/ Az óvodai IPR- nek nagyon fontos része a gyermekek hátrányainak feltérképezése, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek és kézségek fejlesztése. Ez után egyéni fejlesztési tervet készítünk a gyermekek számára, így valósítva meg a folyamatos, személyre szabott, egyéni fejlesztést. A szülőkkel előre megbeszélt időpontban találkozunk, amelynek során értékelő megbeszélést tartunk, tájékoztatjuk őket a gyermekük fejlődéséről, a fejlesztendő területekről. Erre a mi intézményünkben évente három alkalommal kerül sor, ekkor a szülők a megfelelő dokumentumokat aláírásukkal hagyják jóvá. A középső- és nagycsoportokban a Differ felmérés segíti az óvónők munkáját.
7. ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS
Télen, amikor a természet nyugovóra tér, megszűnnek a mezei munkák, az emberek beszorulnak a házakba. Ilyenkor általában az erdőt, mezőt hó borítja, kint hideg van. Nincs is annál nagyszerűbb dolog, mint bent a jó melegben együtt lenni, az egyik legszebb Ünnepünkre, a Karácsonyra közösen készülődni. Az advent András nappal kezdődik. Jelentése: előkészület szent Karácsony ünnepére, Jézus születésére. Az adventi készülődés legfontosabb jelképe az adventi koszorú. Az óvodánkban az a szokás él, hogy minden héten meggyújtunk egy gyertyát, végül a negyediket a karácsonyi ünnepélyen.
15
Intézményünkben hagyomány már a minden évben megrendezett közös adventi készülődés a szülőkkel. Erre a rendezvényünkre minden szülőnek külön meghívót adunk át, és nagy örömmel várjuk őket. Meghitt, karácsonyi hangulatba berendezett csoportszobába kerül megrendezésre ez a közös program, amelynek az ünnepi készülődésen kívül egy nagyon fontos célja, hogy a szülők és óvó nénik még szorosabb, bizalmasabb kapcsolatba kerüljenek. Hiszen az együtt tevékenykedésen túl, jó kedvű beszélgetésekre is alkalmat ad ez a rendezvény. Persze csodaszép karácsonyi zene is fokozza még a hangulatot. A leendő tanító nénik, községünk kissebségi és oktatási képviselője is meghívást kap erre az alkalomra. Az adventi koszorún kívül még sok érdekes, és látványos dolgot készítünk, barkácsolunk együtt. Pl.: dekopács technikával karácsonyi képeket ragasztunk gipszből kiöntött képkeretekre, karácsonyi angyalkákat, különböző karácsonyi díszeket alkotunk, mézeskalácsot készítünk stb. Az itt készített dolgok az óvodában rendezett karácsonyi vásáron megvásárolhatóak. A befolyt összeg, pedig az óvodánk javára gyűlik össze. A szülőkre ez még inspirálóbban hat, és büszkén látják a vásári asztalon az ő munkáikat.
16
8. KARÁCSONYI ÜNNEPÉLY
A Kereszténység legszebb, legbensőségesebb ünnepe a Karácsony. Ekkor ünnepeljük Jézus születését. Egyes vidékeken házról házra jártak ilyenkor a betlehemesek a régi időkben. A Karácsonyra kinyílt cseresznyeág, a kihajtatott búza együttesen az életet is jelképezik, éppen ezért erről a hagyományról óvodánkban sem feledkezünk meg. Ezen kívül a gyerekekkel közösen gyúrt, kiszaggatott és sütött mézeskalács, a „nagytakarítás”, a különböző karácsonyi díszek mind- mind hozzátartoznak az ünnepi hangulathoz. Az óvónők történeteket adnak elő a szent család meneküléséről, Jézus születéséről, sőt a nagycsoportosok az idei évben még egy látványos árnyjátékot is előadtak. A Karácsonyi ünnepet megelőző munkálatok, tevékenységek azokat a régi szokásokat elevenítik fel és viszik tovább a gyermekek és felnőttek által, amelyek régebben a karácsonyi ünnephez kapcsolódtak. A nagy napon már az egész óvoda karácsonyi díszbe van felöltözetve. A karácsonyfákat előző nap felállítjuk mind három csoportban. A nagyok az óvó nénivel és a dajkával közösen díszítik fel még a várva várt nap előtt. A kisebb csoportokban még a gyerekek számára fontos momentum, hogy a karácsonyfát az angyalkák hozzák, így őket meglepetésként várja az ünnepi díszbe „öltöztetett” fenyőfa. A kis- és középső csoportokban közös barkácsolással kezdjük a napot, amelyre az egész család meghívást kap. Az adventi készülődéshez hasonlóan különböző karácsonyi díszeket készítünk a gyerekekkel, szülőkkel, testvérekkel, nagyszülőkkel közösen. Az elkészült díszeket a már „felöltöztetett”, fényben tündöklő karácsonyfára akasztjuk, hogy szépségét még inkább fokozzuk. Ezt követően a kiscsoportban egy rövidebb a középső csoportban egy hosszabb karácsonyi köszöntőre kerül sor. Ez a szülők számára meglepetés, versekből, dalokból, esetleg egy rövidebb mesejátékból áll. A karácsonyi megemlékezés után kivonulunk a csoportszobából, hiszen az angyalkák csak így tudják a fa alá helyezni a várva várt ajándékokat. Csengőszó tudatja velünk, ha a nagy esemény megtörtént, ekkor csendben, hogy az angyalkákat ne ijesszük meg, visszamegyünk a csoportszobába. Következik a gyermekek számára talán legnagyobb esemény az ajándékbontás. Ez után a szülők egészen ebédig együttjátszhatnak a gyerekekkel, kipróbálhatják az új játékokat. 17
Ez az az alkalom, amikor ismét kellemes, jó hangulatú beszélgetésekre kerülhet sor az óvó nénik és szülők között. Erre az eseményre a szegényes körülmények között élő roma szülők is szívesen eljönnek, szépen, ünnepélyesen felöltöznek. A nagycsoportokban már nagyobb műsorra kerül sor, amelyre a szülőkön, családtagokon kívül a leendő tanító nénik, az iskolaigazgató, a falu plébánosa, a kisebbségi- és oktatási képviselő a polgármester, a Csanádi ÁMK vezetője is meghívást kap. A nagycsoportosok színvonalas műsorral lepik meg az anyukákat, apukákat, nagyszülőket, rokonokat és a meghívott vendégeket. Ez után a nagycsoportban is az ajándékbontásra kerül sor, amely számukra is izgalmas pillanat. A szülők itt ugyancsak a gyerekekkel együtt élvezhetik az együttjátszást, az óvónőkkel és a dajkákkal, pedig meghitten beszélgethetnek. A gyerekek az ünnepély végén sajátkészítésű ajándékaikkal lepik meg szüleiket, és az ugyancsak általuk készített mézeskalácsokkal kínálják meg őket és a vendégeket.
18
9. FARSANGI BÁL A farsangi időszak vízkereszttől Hamvazó szerdáig tart. Ennek a néphagyománynak a legfőbb eseménye az álarcos alakoskodás, hangoskodás, mulatozás, evés-ivás. Az ünnepségsorozat tulajdonképpen a tél búcsúztatása, a tavaszvárás öröme is egyben. Ezért óvodánkban a farsangi bált megelőzően hagyomány minden évben a szalmababa, „kiszebábu” eltemetése, égetése vagy a kanálison való „elúsztatása”. Télcsúfoló, tavaszváró verseket, mondókákat, dalokat tanulunk a gyerekekkel közösen, amelyet a megrendezett farsangi bálon természetesen elő is adunk. Az óvodai farsangolást a három csoport közösen tartja, amelyre a szülők is meghívót kapnak, de természetesen a nagyszülőket és a rokonokat is szeretettel várjuk. A farsangi bál délelőtt kilenc órakor kezdődik jelmezes felvonulással, hangulatos, vidám zene kíséretében. Hagyomány, hogy az óvó nénik és a dajkák is jelmezt öltenek ezen a napon, és tervezzük, hogy a szülőket is rávesszük erre, hiszen a gyermekeknek ez hatalmas élmény és öröm lenne. A jelmezes felvonulás után mindegyik korcsoport előadja tréfás verseit, dalait esetleg látványos tánclépésekkel gazdagítva azt. Minden évben egy meghívott előadóval, vagy bohóccal színesítjük az eseményt. Ez mind a gyermekek, mind a szülők körében nagy sikert arat. Az előadás után következik a fánkevés, amely elmaradhatatlan része ennek az örömteli napnak. Az evés-ivás utáni program az ebédig tartó mulatozás, tánc, hangoskodás. A közben megszomjazó és éhes gyermekeket üdítők, finomabbnál finomabb sütemények, rágcsálni valók várják az ebédlőben.
19
A farsangolás végül délben ér véget, a gyerekek ekkorra már kellően kifáradva látnak az ebédhez, és persze a délutáni pihenő alkalmával gyorsan álomba is „zuhannak”. Erre az eseményre a cigány családok szívesen jönnek el, büszkén nézik végig gyermeküket a gyakran saját kezűleg készített jelmezbe felvonulni. Számukra ez egy örömteli nap, hiszen kultúrájukhoz a mulatozás, jó kedvvel tarkított összejövetelek közel álnak. Ha a szülő nem olyan ügyes kezű, lehetőség van az intézményünkben is farsangi jelmezeket kölcsönözni, Az ebből befolyó összeget óvodánk javára fordítjuk. A kiállított jelmezeket egy korábbi évben megrendezett munkadélutánon a szülőkkel közösen készítettük, és tervezünk ismét egy ilyen összejövetelt, egyrészt a jelmezek bővítése céljából, másrészt az együttes munka öröméért.
20
10. NYÍLT NAP AZ ÓVODÁBAN
Ez a rendezvény népszerű a szülők körében, hiszen ezen a napon láthatnak a legmélyebb betekintést óvodánk mindennapi életébe, szokásrendszerébe, a kötelező és kötetlen foglalkozások, kezdeményezések mikéntjébe. Nagy az érdeklődés, a szülők szép számmal vesznek részt, bár más eseményekkel kapcsolatos észrevételünk itt is jellemző, miszerint a szegényes körülmények között élő, hátrányos helyzetű szülök kisebb számmal, jönnek el. Az anyukák, apukák, esetleg nagyszülők reggel fél nyolc és nyolc óra között érkeznek. Szeretettel, kedvesen, bár egy kissé izgalommal telve fogadjuk őket, azonban a kezdeti lámpaláz, amint az események, felgyorsulnak, némileg alábbhagy. Óvodánk mindennapi életét szeretnénk bemutatni ez alkalommal, így mindent a megszokott módon teszünk, tartunk. A szülők nagy figyelemmel és érdeklődéssel követik végig a napot, hiszen mindannyiuk kíváncsi gyermeke viselkedésére, aktivitására, esetleges szereplésére. A szülők büszkén követhetik végig gyermekük aznapi tevékenységét, és
az
óvó
nénik
odaadó,
lelkes
munkáját.
Az
idén
bevezetésre
került
intézményünkben a kompetencia alapú oktatás, amely újabb módszerekkel, ötletekkel
gazdagította
óvodapedagógusaink
munkáját.
A
középső-
és
nagycsoportokban mindez természetesen a nyílt napon is megjelent, amely a szülők körében nagy elismerést hozott.
21
A hátrányos helyzetű szülők ez alkalommal meggyőződhetnek arról, hogy gyermekük biztonságos és jó kezekben van. Az óvó nénik és a dajkák egyaránt szeretettel, elfogadással fordulnak feléjük, a megkülönböztetésnek, amelytől esetleg félnek, nyoma sincs. Ez, pedig természetesen a csoportba járó gyerekekre is hatással van, hiszen ebben a korban a minta még nagy jelentősséggel bír, és e tekintetben az óvoda dolgozóinak kiemelt jelentőssége, feladata van. Az előítélet még ezekben a csöpp kis gyermekekben nem létezik, ezt sajnos leginkább a szülők alakítják ki bennük, de bízunk benne, hogy az általunk közvetített attitűd ennél sokkal erőteljesebben hat rájuk.
11. MESEMONDÓ VERSENY
Minden évben megrendezésre kerül házi mesemondó versenyünk. Ezen az eseményen nagycsoportos óvodásaink vehetnek részt. Leginkább a szerepelni vágyó és szerető gyermekek jelentkeznek a versenyre, amelyre a szülők és a pedagógusok közösen készítik fel őket. A roma gyermekek is szívesen vállalkoznak a szereplésre, szókincsük bár szegényesebb, de verbális emlékezetük gyakran nagyon jó. Szeretnek szerepelni, a mesemondás a cigány családok körében nagy hagyomány, és mivel náluk még jellemző, hogy több generáció is együtt él, ezt leginkább a nagypapa, nagymama teszi. „Az óvodai irodalmi nevelés a cigány gyermek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában. A cigányság ugyanis hagyománytisztelő nép…”. /Szemán Józsefné dr.:Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez-Hajdúböszörmény,1996. 51.oldal/ A mesemondó versenyen a roma szülők is megjelennek, hiszen kíváncsiak gyermekükre és nagy büszkeséggel tölti el őket, hogy szerepelni látják őket.
22
12. ANYÁK NAPI MEGEMLÉKEZÉS
A mi intézményünkben ezt minden csoport külön tartja, egy nagyon meghitt, bensőséges esemény keretében. Az édesanyák felköszöntése kétszemélyes kapcsolatban zajlik. Az óvó nénik előre berendeznek egy kis sarkot asztalokkal, székekkel, az ünnepi hangulat fokozásaként virágokkal körberakva. Csodaszép zenei aláfestéssel, vagy, ha lehetőség nyílik rá anyák napi prezentáció kivetítésével, színesítjük, gazdagítjuk ezt a csodálatos ünnepet. Meghívót adnak át a gyermekek édesanyjuknak, amelyben megemlítjük, hogy a nagymamákat is nagy szeretettel várjuk. Előtte való napokban a gyerekek elkészítik az édesanyáknak és nagymamáknak szánt ajándékot. A nagy napon a gyermek az anyukájával, a nagyikkal érkezik, és még olyan is előfordul, hogy a dédi mama is eljön erre az eseményre. A kisgyerek bevezeti őket a csoportszobába és leülteti az előre berendezett kis sarokba. Beleül a nagyi, majd és az anyukája ölébe, és elmondja a megható versikét, vagy, ha tanultak dalt, azt is elénekli. A kiscsoportban még gyakran van szükség az óvó néni segítségére, közreműködésére, de sok kicsi ügyesen, és bátran elmondja a kis köszöntőt.
23
Szem nem marad szárazon ezekben a megható pillanatokban, és az örömet még fokozza a saját kezűleg készített kis ajándék átadása. A cigány gyermekek édesanyja és a nagymamák is szívesen eljönnek ezen a napon, hiszen náluk az anyák és nagyszülők kiemelt tiszteletnek örvendenek a családban. Az édesanyák meghatódottsága és pozitív visszajelzései meggyőzött minket arról, hogy ez a négyszemközti felköszöntés az egyik legszebb módja e jeles ünnepről való megemlékezésnek.
13. CSALÁDI SPORTNAP
Ez az egyik legközkedveltebb program mind a gyerekek, mind a szülők körében. Minden évben, májusban kerül megrendezésre az alvégi óvodában, ugyanis hatalmas udvarral rendelkezik ez az intézményünk. Ha az időjárás esős, az általános iskola sportcsarnokába helyezzük át a rendezvényt. Előre kidolgozzuk a tervet mindkét helyszínre, hogy ne érjen minket meglepetés. Minden évben a két kiscsoportos óvónő a felelőse, megrendendezője és lebonyolítója a szombat délelőtt kilenc órától délig tartó eseménynek. Jó előre megkapják a gyerekek és a szülők a meghívót, amelyben külön kihangsúlyozzuk, hogy az egész családot, tehát a testvéreket, nagyszülőket, rokonokat is szívesen várjuk. Sok iskoláskorú gyermek is eljön ilyenkor. A
rendezvény
érdekes
és
látványos
vetélkedőkből áll.
24
programokból,
különböző
ügyességi
Meghívunk különböző előadókat, hogy ezzel is színesebbé, gazdagabbá tegyük ezt a szombat délelőttöt. Az idén például fellépett az óvodásokból, alsó- és felső tagozatosokból álló sükösdi tánccsoport, volt karate bemutató, egy előadóművész interaktív dobműsort mutatott be a gyerekek, szülők és óvónők bevonásával. Ezen kívül egy fiatalokból álló csoport afrikai táncokat mutatott be. Persze a legfőbb programot ezen a délelőttön a különböző versenyszámok adják. Ezt a gyerekek és a szülők is rendkívül élvezik, ugyanis minden korosztály részt vehet a különböző feladatokban. Az idén megrendezett sportnapunkon például a következő versenyek voltak: -
lufi borotválás
-
fánk evő verseny
-
farokfogó
-
célbadobás
-
kötélhúzás
-
„lovas verseny” (a szülők a hátukra vették a gyerekeket így szaladtak a célegyenesig)
-
zsákbaugrálás
-
sorversenyek stb.
A szülői szervezet, pedig büfével várja sok mozgásban kifáradt, szomjas és éhes gyerekeket és felnőtteket. Ez a rendezvényünk mindig nagy sikert arat, és örömmel tapasztaljuk, hogy a hátrányos helyzetű, köztük a roma családok is szép számmal és örömmel eljönnek erre az eseményre. A közös versenyfeladatok (pl.: szülők- óvónők közötti vetélkedők), a jó hangulat, és a kialakult, spontán beszélgetések mélyítik a szülőkkel való kiegyensúlyozott, jó kapcsolatunkat.
25
14. KÖZÖS LÁTOGATÁS A GYEREKEKKEL ÉS A SZÜLŐKKEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA
Ennek a programnak a célja, hogy a szülők és a gyerekek is betekintést nyerjenek az általános iskolába, közelebbről megismerjék azt. Ez nagyon fontos a beiskolázás időszakában, hiszen fontos számunkra, hogy a szülők a helyi intézményünkbe írassák be gyermeküket. Erről a napról is jó előre értesítjük a szülőket, és az első osztályosok első két óráján veszünk részt az anyukák, apukák, gyerekek csoportvezető óvónők és az iskolaigazgató, vezető óvónő részvételével. A tanító nénik érdekes, változatos órákat tartanak a kis óvodások bevonásával, amit természetesen ők nagyon élveznek.
26
Egyelőre még nem túl nagy számban jönnek el a szülők, de nagyon bízunk abban, hogy a részvétel évről- évre gyarapodni fog.
15. SÜKÖSDI NAPLÓ, ÉS ÓVODÁNK ÚJSÁGA
A Sükösdi Napló községünk negyedévente megjelenő újsága, amely mind a faluban, mind az általános iskolában és az óvodában történt fontos eseményekről, dolgokról beszámol. Intézményünkről még bővebb információt nyújt óvodánk évente megjelenő újsága, amelyben, az egész évben történt legfontosabb eseményekről írunk. Hagyomány, hogy időnként egy- egy szülőt is felkérünk, hogy fogalmazza meg gondolatait óvodánkról és rólunk egy pár mondatban. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás szempontjából mindez, hiszen nemcsak a jelenlegi, hanem a beiratkozás alkalmával a leendő szülők is kapnak egy-egy példányt ebből az újságból. A lapban megjelenő cikkeket színes képek gazdagítják, igyekszünk minden fontos eseményről, rendezvényről betenni egy-egy fotót.
16. SZÜLŐI FÓRUMOK. TEADÉLUTÁNOK
A szülőkkel való kapcsolattartás jól bevált formái mellett, újabb lehetőségnek bizonyul ez a jövő tanévtől tervezett rendezvény. A célunk, hogy együtt informálódjunk, tájékozódjunk, gondolkodjunk, beszélgessünk fontos, érdekes témákról, dolgokról. Tervünk, hogy különböző szakembereket pl.: védőnőt, fodrászt, pszichológust( aki a tanulás- magatartászavarókról, vagy a az iskolaérettség kritériumairól stb. tart előadást), gyógypedagógust, ortopéd szakorvost, fogorvost hívunk meg erre az alkalomra.
27
Célunk, hogy jó hangulatban teljen ez a délután, és a végén kötetlen beszélgetésekre is sor kerüljön. Annak érdekében, hogy minél családiasabb legyen ez a pár óra, teával, süteményekkel és mindenféle finomsággal is megkínáljuk mind a meghívott vendégeket, mind a résztvevő szülőket. Úgy tervezzük, hogy minden évben, de legalább kétévente egyszer szervezünk egy ilyen rendezvényt. Bízunk abban, hogy nagy érdeklődés övezi majd ezt a programunkat, és a hátrányos helyzetű szülők, köztük a roma családok is mind nagyobb számban eljönnek.
17. ANNA NAPI JÁTSZÓHÁZ
A szent Anna búcsú hosszú idő óta jelentős eseménynek számít a falunkban. Ehhez kapcsolódik a három napos ünnepségsorozat a Szent Anna Napok. Ezt az eseményt a Szent Anna napi Szentmise nyitja meg és vasárnap a Szent Anna búcsú ünnepi szentmiséje zárja.
A helyi hagyomány legendaváltozata
Ósükösd eredetileg a Duna árterületén feküdt, ám a folyó gyakran kiöntött, a környék mocsaras volt, ezért a kalocsai érsek közreműködésével a falu elköltözött a magaspartra a 19. században. Így alakult ki a mai községünk híres búcsújáró helye a Szent Anna kápolna. 1747- ben Pocskai Gergely építette lánya emlékére, akit a legenda szerint egy vadászaton agyonlőtt. Ezen a szomorú helyen fölépítették a kápolnát és a kislányt ezután az oltár alá temették. Nyugati oldalának lábazatában ma is látható nyílás valószínűleg a sírbolt szellőzője.
28
A
Szent
Anna
napi
eseménysorozat
minden
évben
július
végén
kerül
megrendezésre. A szentmisén kívül különböző kulturális programok várják az érdeklődőket. A programok között szerepel az Anna napi játszóház is, amelyet mi óvó nénik rendezünk meg a gyerekek szórakoztatására. Ezt mindig szombat délelőttre szervezzük, és akárcsak a családi sportnapnak, ennek is két óvónő a felelőse. Ezen a délelőttön különböző barkácsoló, ábrázoló tevékenységekkel várjuk az érdeklődőket. Pl.: -
kulcstartó halacska dekorgumiból
-
fagyöngynyaklánc
-
parafa dugó oroszlán
-
terménykép
-
parafahasú papírsárkány (emlékeztető tábla) stb.
Nemcsak a jelenlegi ovisok, hanem szinte minden korosztály képviselteti magát ezen az eseményen, ami számunkra nagy kihívást, de egyben örömet is jelent Rengeteg az érdeklődő, volt olyan év, hogy kb. 100 kisgyermek is részt vett a játszóházon. A gyerekek végig próbálhatnak minden egyes tevékenységet, a játszóház délig tart. A hátrányos helyzetű családok is szép számmal vesznek részt ezen a rendezvényen, sok leendő kis óvodást is megismerhetünk.
29
BEFEJEZÉS A gyermek fejlődésének első és legfontosabb színtere a család. Az óvoda sohasem helyettesítheti azt. Folytathatja és kiegészítheti. Azonban mindehhez elengedethetetlen, hogy jó, bizalomra épülő kapcsolat alakuljon ki szülők és óvodapedagógusok között. Fontos egymás segítése, támogatása, hiszen ez szolgálja leginkább a gyermek fejlődését. Mi óvónők mindent elkövetünk ennek érdekében és bízunk abban, hogy a szülők, ahogy most is mindig partnereink lesznek az együttnevelésben. „ …nincs a világon olyan meredek szikla, avagy torony, amelyre fel ne lehessen hágni, csupán alkalmas létrát kell felállítani, vagy megbízható lépcsőfokokat kell kivágni a sziklán…” / Commenius/ A
hátrányos
helyzetben
élő
családok
száma
országszerte
növekszik.
A
munkanélküliség, a szegényes anyagi körülmények sajnos manapság általános problémát jelentenek. Soha nem szabad megengednünk, hogy az ilyen körülmények között élő, és óvodába érkező gyermekek bármilyen negatív megkülönböztetésben részesüljenek sem, a társai sem a felnőttek részéről. Sajnos mivel előítéletek mindig is voltak és lesznek, nekünk óvodapedagógusoknak és az óvoda minden dolgozójának kiemelt felelőssége van e tekintetben. Feladatunk, hogy pozitív 30
mintaként szolgáljunk a jövő generációjának, de a szülőknek is! Amit tőlünk látnak, és
hallanak,
ahogy
viselkedünk
mind-mind
„beleivódik”
a
gyermekek
személyiségébe, értékrendjébe és nyomot hagy bennük. Az esély a jobb jövőre, a boldog élethez mindenkinek joga van. A legnagyobb érték egy emberben, a lelkében rejtőzik, és ezt úgy tudjuk leginkább észrevenni, ha kitárjuk a szívünket felé és megpróbáljuk megismerni. „Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk; ez ilyen, az olyan, pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De, hogy mi történt egy másik ember életében a születésétől mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terhet hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye- sokszor alig-alig sejtjük!” / Székely János /
31
TARTALOMJEGYZÉK
I. Előszó……………………………………………………..………………..2.o II. Óvodánkról és falunkról………………………………………………….5.o III. Jogszabályi háttér ……………………………………………………….7.o IV. A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés színterei IV.1 Beiratkozás az óvodába……………………………………..….9.o IV.2 Családlátogatás…………………………………………………10.o IV.3 Első napok az óvodában…………………………………….....11.o IV.4 Szülői értekezletek……………………………………………...12.o IV.5 Folyamatos spontán beszélgetések………………………..…14.o IV.6 Az IPR keretében való hivatalos találkozások……………….14.o IV.7 Adventi készülődés……………………………………………..15.o IV.8 Karácsonyi ünnepély……………………………………………17.o IV.9 Farsangi bál……………………………………………………...19.o IV.10 Nyílt nap az óvodában…………………………………………21.o IV.11 Mesemondó verseny…………………………………………..22.o IV.12 Anyák napi megemlékezés……………………………………23.o IV.13 Családi sportnap………………………………………………..24.o IV.14 Közös látogatás a gyerekekkel és a szülőkkel az általános iskolába………………………………………………………………26.o IV.15 Sükösdi napló és óvodák újsága…………………………..........27.o IV.16 Szülői fórumok, teadélutánok…………………………………….27.o IV.17 Anna napi játszóház………………………………………………28.o V. Befejezés………………………………………………………………...30.o VI. Tartalomjegyzék…………………………………………………….....32.o VII. Bibliográfia………………………………………………………….....33.o
32
BIBLIOGRÁFIA
Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsőné – Zadravec Teréz ---- Néphagyományőrzés az óvodában Oktador Ped. Szolg. Int. ---- IPR az óvodai gyakorlatban Szemán Józsefné Dr.---- Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez
33
