Az ingázás megtérülése Magyarországon

Az ingázás megtérülése Magyarországon Bartus Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet

Az ingázás megtérülése Magyarországon

Áttekintés ►

►

A munkanélküliségekben mutatkozó területi különbségek egyik magyarázata: a napi ingázás költségei magasabbak az ingázással elérhető bérelőnyöknél (Köllő 1997, Kertesi 2000). Célunk e hipotézis vizsgálata – két eltérő módszerrel. 1. A faluból városba irányuló ingázás várható megtérülésének vizsgálata aggregált jövedelmi adatok, településszintű menetrendi adatok használatával 2. Az ingázás tényleges megtérülésének elemzése egyéni szintű kereseti és ingázási adatok használatával

Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet

2

Az ingázás megtérülése Magyarországon 1. A faluból városba irányuló ingázás várható megtérülése


Módszertan ►

A kutatás során Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc – valamint a „kontrollcsoport” szerepét betöltő Győr – vonzáskörzetében vizsgáljuk a kereseti lehetőségek térbeli eloszlását. • A magas munkanélküliséggel sújtott települések az ország északi, északkeleti és déli régióiban koncentrálódnak. • A kutatás helyszíne minél jobban hasonlítson a klasszikus monocentrikus városmodellhez

►

A kiválasztott városok vonzáskörzeteit a kutatás során a tömegközlekedési utazás idejével definiáljuk


4


Példa: Átlagos órabérek Miskolc környékén, 2006 y tengely: versenyszférában heti 40 órában iskolázatlan foglalkoztatottak átlagos órabére adott faluban x tengely: Miskolc elérési ideje Volán busszal vízszintes vonal: miskolci átlag

700

600

500

400

300 0

10

20

30

40

50

60

Forrás: Bértarifa 2005, MTA KTI Volán menetrendi adatbázis, 2006 Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet

5


Adatok ►

MÁV és VOLÁN menetrendi adatok utazási időről, 2006 január

►

Településszintű béradatok, Bértarifa felvétel 2005. május

►

►

A becsléshez használt kereseti adatok a versenyszférában, teljes munkaidőben foglalkoztatott, iskolázatlan – legfeljebb szakmunkás végzettséggel – rendelkező alkalmazottakra vonatkoznak. Az elérhető bérkomponensek közül a besorolás szerinti alap órabért használtuk; ahol ez az adat hiányzott, az órabért a havi alapbérből számoltuk.


6


Elemzési módszer ►

Először lineáris regresszióval becsüljük az elérési idő és az átlagos bér kapcsolatát az egyes helyi munkaerőpiacokon. A strukturális modell: W(t) = W(0) + ΔW t • W(0) a körzetközpontra jellemző átlagos bér – ezért ΔW-nek negatívnak kell lennie • A becslések során az alkalmazottak számával súlyozunk, mivel az aggregálás heteroszkedaszticitáshoz vezet.

►

A modellel a falusi alkalmazottak városi munkavállalását vizsgáljuk. A modell segíti a falusi munkanélküliség megértését, ha feltételezzük: a falusi munkanélküli a faluból városba ingázó egyén munkahelyét szerezheti meg.


7


Az összehasonlítás módszere ►

►

Következő kérdésünk: kompenzálja-e a faluból városba irányuló ingázástól várható bérelőny (ΔW ) az ingázás költségeit? A várostól egységnyi távolságra lakó egyén teljes ingázási költsége három komponens összege: 3. utazás közvetlen pénzbeli költségei 4. utazás időköltsége 5. egyéb költségek és nyeremények (árszínvonal, lakhatási költségek, lakóhely minősége, stb.)

►

E komponensek közül egyiket sem figyeljük meg – a költségeket ezért becsüljük....


8


A költségbecslés módszere 1 óra egyirányú utazás becsült költsége = a bruttó minimálbér negyede ►

►

A minimálbéren alkalmazott, oda-vissza két órát utazó egyén a minimálbér negyedére tarthatna igényt, ha az ingázási időt túlóraként venné számba a munkaadó Ha a buszjáratok 40 km/h sebességgel közlekednek, 1 óra egyirányú utazáshoz 40 km-es buszbérletet kell venni. A buszbérlet ára a minimálbér.... • 8%-a – feltétéve, ha a munkaadó kifizeti a bérlet 80%-át, • 40%-a – ha a munkaadó nem fizeti ki az elvileg rá eső 80%-ot A buszbérlet várható ára durván a minimálbér 25%-a


9


Az összehasonlítás módszere ►

A falu-város bérkülönbség várható nagysága – azaz a W(t) = W(0) + ΔW t regressziós modellből becsült – ΔW mennyiség – tehát akkor ösztönöz ingázásra, ha -ΔW≥ minimálbér négyszerese -4ΔW ≥ minimálbér

►

Megjegyzések • Minimálbért órabérben mérjük; minimálbér 2005 májusban 323 forint • Elemzési módszerünk hátteréhez lásd Manning (2003)


10


Eredmények ►

►

►

Először a központokból egy órás tömegközlekedési utazással elérhető falvakban vizsgáljuk a bérlejtő meredekségét. Az egy órás küszöbérték használata önkényes. Ezért az elemzéseket megismételjük az „endogén” körzeteken belül. Endogén körzetdefiníció: • Azon falvak, melyek minimálbéren (WMIN) foglalkoztatott alkalmazottait ingázásra ösztönzi a központ átlagos bére (WK). • Az előző dia (1) egyenletéből adódó endogén küszöbérték:

[

WK 4× −1 W MIN


] 11


Eredmények I. Egy órás küszöbérték Győr Átlagos órabér

489

Pécs 415

Szeged

Debrecen Nyíregyháza

Miskolc

421

436

433

423

Minden falu ΔW

-112.165

5.568

-44.459

-62.906

-53.951

23.342

-4ΔW - minimálbér

124.658

-346.273

-146.166

-72.374

-108.197

-417.369

N

41

38

25

17

30

46

Falvak, ahol az átlagos órabér kisebb, mint a körzetközpontban ΔW

-199.213

-55.673

-132.318

-93.139

-78.255

-89.554

-4ΔW - minimálbér

472.852

-101.309

205.272

48.555

-10.98

34.216

15

24

29

N

32

23

17

Megjegyzés: csak a kövérrel szedett számok szignifikánsak a szokásos 5%-os szinten


12


Eredmények II. Endogén küszöbérték Átlagos órabér Körzethatár (perc) Minden falu ΔW -4ΔW - minimálbér N

Győr 489 122

Pécs 415 68

Szeged 421 72

-13.595 -269.621 60

5.568 -346.273 38

-38.589 -169.643 26

Debrecen Nyíregyháza Miskolc 436 433 423 83 81 73 -69.052 -47.791 22

-47.990 -132.042 42

44.820 -503.28 56

Falvak, ahol az átlagos órabér kisebb, mint a körzetközpontban ΔW

-47.949

-55.673

-98.028

-88.438

-72.909

-61.000

-4ΔW - minimálbér N

-132.205 43

-101.309 23

68.113 18

29.754 20

-32.366 33

-79.999 34


13

Az ingázás megtérülése Magyarországon 2. Az ingázás tényleges megtérülése


Adatok ►

►

A munkanélküli segélyregiszterből kilépő munkanélküliek között, 2001 tavaszán végzett kérdőíves felmérés Különböző adatproblémák és a minta lehatárolása miatt a durván 8000 fős mintából csak 783-at használunk. A legfontosabb szempontok: • csak az új munkaadót találó egyéneknél kérdeztek rá az utazási időre és az utazásiköltség-térítésre • kizárjuk azokat, akik pontatlanul becsülték meg új bérüket • kizárjuk a mintából azokat is, akik a munkanélküli periódus alatt elköltöztek


15


Bérek és költségtérítés az utazási idő szerint Utazási idő

Nők N

Férfiak

Átlagos költségtérítbér tést kapók %-a

N

Átlagos bér

költségtéríttést kapók %a

1-30 perc

144

45.94

15.97

156

51.97

19.87

31-60 perc

133

46.99

55.64

167

56.49

58.68

61-90 perc

27

46.59

70.37

44

57.31

72.73

91-120 perc

26

51.6

92.31

50

60.3

90.00

121-180 perc

12

66.04

91.67

19

63.45

94.74

181-240 perc

2

47.5

100.00

3

65.67

100.00


16


Az elemzést irányító modell ►

A profitmaximalizáló bér a reprezentatív munkavállaló rezervációs jövedelmének (z), és termelékenységének (p) súlyozott összege. w =  z1− p

►

A rezervációs jövedelem az utazási idő lineárisan növekvő függvénye. Emiatt a t időt ingázók és a helyben dolgozók bérei közti (kiegyenlítő) bérkülönbség:  w =  ct

►

►

ahol c egységnyi utazási idő költsége. Az α súly a telephelyi munkanélküliség növekvő függvénye. Az ingázási költségek tehát elvileg jobban megtérülnek ott, ahol nagy a telephelyi munkanélküliség.


17


Hipotézisek ►

►

►

Alku Ha a munkaadók és munkavállalók egyedi alkukat kötnének a bérről, az elméleti kiegyenlítő bérkülönbséget magasabb munkabér formájában figyelnénk meg. Bérstruktúra A munkavállalók azonban nehezen tolerálják a béregyenlőtlenségeket; ezért lehet, hogy a munkaadók ceteris parebus hasonló béreket fizetnének az ingázóknak és a helyben dolgozóknak, az ingázás költségeit pedig explicit költségtérítés formájában térítik meg. Hipotéziseink: • Az ingázók ceteris parebus magasabb munkabért kapnak • Az ingázók ceteris parebus nagyobb eséllyel kapnak költségtérítést • A fenti hatások erősebbek, ha magas a telephelyi munkanélküliségi ráta


18


Regressziós elemzések ►

►

Lineáris regresszióval vizsgáltuk a béreket, logisztikus regresszióval az utazásiköltség-térítést A függvényformát a w =  z1− p képlet szabja meg. A mérési egyenletek: p = p0  p1 EMBERI_TŐKE 2 z = z 0  z 1 t z 2 t  z 3 LAKÓHELYI_MNRÁTA  =  0 1 LOG(TELEPHELYI_MNRÁTA)

►

►

A függvényforma tehát interakciós hatásokat tartalmaz. Az utazási idő hatása tehát feltételes: a telephelyi munkanélküliségi rátától függ. A modellben szerepel az utazási idő négyzete is, hogy kontrolláljuk az esetleges “üvegplafon”-hatást


19


Az utazási idő becsült feltételes hatásai Függő változó

Telephelyen nincs munkanélküliség

Telephelyi munkanélküliségi ráta 10%

Havi bér

fordított U alakú összefüggés

nincs szingifikáns hatás

nincs szingifikáns hatás

+ hatás férfiaknál

Költségtérítés

►

►

A telephelyi munkanélküliség csökkenti az ingázás munkabérben mért megtérülését. A várt pozitív feltételes hatás csak férfiaknál tapasztalható, de csak akkor, ha a függő változó az utazásiköltség-térítés Fontos következmény: nincs bizonyítékunk arra, hogy 10%-os telephelyi munkanélküliség mellett bérelőnnyel járna az ingázás


20


Az eredmények értelmezése ►

►

►

Ha a tipikus ingázót rossz minőségű munkaerőnek észlelik a munkaadók, akkor a termelékenység (p) az ingázási idő negatív függvénye A munkanélküliség csökkenti a termelékenység megtérülését A fenti munkaadói vélekedés tehát létrehoz egy az általunk feltételezettel ellentétes mechanizmust: a munkanélküliség csökkenti az ingázás megtérülését.


21


Következtetések ►

►

►

►

Az átlagos munkabér általában a központoktól való távolság negatív függvénye. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű régiókban az ingázás becsült költségei elérik, vagy meghaladják a szóban forgó bérkülönbségeket. A központok és a „környező” falvak közötti bérkülönbségek ugyanakkor elég nagyok ahhoz, hogy kompenzálják az utazás pénzbeli költségeit – feltéve, ha az ingázók részesednek a jogszabályban meghatározott költségtérítésben. Eredményeink tehát alátámasztják azt a hipotézist, hogy az ingázási költségek gátolják a munkaerő-mobilitást


22


Társadalompolitikai tanulság ►

Eredményeink szerint az ingázási költségek fenntartják a kistérségi munkanélküliséget: • Mivel a központban is magas a munkanélküliség, ott alacsonyak az órabérek (Ez az összefüggés mintánkra is igaz) • Az alacsony városi órabér hatására csökken az adott távolság megtételétől várható bérnyeremény, csökken az ingázás valószínűsége

►

►

Habár a munkaadók idegenkednek a falusi munkahelyteremtéstől, valószínűleg rávehetők a városi munkahelyteremtésre. Ez pedig növelheti az ingázási hajlandóságot. A városi munkahelyteremtés hatását gátolja az, hogy a potenciális ingázó a munkaadó szemében képzetlen és nagy eséllyel roma


23


Hivatkozások Bartus Tamás. 2003. Ingázás. In: Fazekas Károly (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2003, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 2003, 88-101. Bartus Tamás. 2007. Városok elérhetősége: tények, okok, következmények. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2 (2): 291-307. Kertesi Gábor. 2000. Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma. Közgazdasági Szemle 47: 775-798. Köllő János. 1997. A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon: számítások és számpéldák. Esély, 2. szám. Köllő János. 2002. Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbség fenntartásában. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2. sz. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest. Manning, A. 2003. The real thin theory. Monopsony in modern labour markets. Labour Economics 10: 105-131.


24

Az ingázás megtérülése Magyarországon

Recommend Documents