Tanulmányok
Erdüs Ferenc – Nyéki Lajos
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása a középfokú oktatási intézményekben Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentüségét, és
lehetüséget kínál a szakmai tárgyak idegen nyelvĕ oktatásával a szakmaspecifikus nyelvismeret, például az informatikai szaknyelv elsajátítására is. Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása jellemzüen a két tanítási nyelvĕ középiskolákban történik, ahol a tanulók az adott érettségi tárgyakból idegen nyelven vizsgázhatnak. A tanulmány az informatika tantárgy idegen nyelvĕ tanításának körülményeit, módszertani kérdéseit és helyzetét vizsgálja a többi érettségi tárgyhoz viszonyítva, illetve regionális dimenzióban elemezve.
Bevezetés A nyelvtudás jelentüsége folyamatosan növekszik, elég csak arra gondolnunk, hogy az EU-s csatlakozást követüen megnyíló munkaerü-piaci lehetüségek kihasználásához elengedhetetlen egy, süt gyakran több idegen nyelv megfelelü szintĕ ismerete. De a munkáltatók a hazai munkavállalóktól is egyre inkább megkövetelik a megfelelü szintĕ idegennyelv-tudást. Az üzleti és a szakmai életben már nem elég, ha konyhanyelven megértetjük magunkat, hiszen a pontos nyelvismeret hiánya súlyos félreértéseket okozhat. Ma már egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentüségét, és a szakmaspecifikus nyelvismeret elsajátítására is lehetüséget kínál, ami a munkahelyen vagy speciális élethelyzetekben használható nyelvtudás megszerzésére összpontosít. A szakmai idegen nyelvĕ képzés egyik területe az informatika. Az informatikai alapismeretek szükségességének létjogosultságát nem kell bizonygatnunk. Elég csak arra gondolnunk, hogy a digitális írástudást a 21. században az általános mĕveltség részeként említik, amelynek hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja annak nélkülözüjét (Kürösné 2005). Az informatika idegen nyelvĕ oktatásának komoly alapot adhat, hogy az informatikai iparban tevékenykedü vállalatok mellett, ahol gyakorlatilag megkövetelik a szakmai idegennyelvtudást, a más iparágban mĕködü, többnyire többségi külföldi tulajdonban lévü vállalatok olyan informatikai rendszerekkel és infrastruktúrával rendelkeznek, amelyek üzemeltetése is speciális szakmai nyelvismertet követel. Például egy német tulajdonú vállalatnál az operációs rendszerek és irodai alkalmazások is gyakran csak német nyelvi felületen érhetük el, továbbá egy táblázatkezelüvel megvalósított elemzési munka során az anyacég munkatársaival való szakmai kommunikáció és együttmĕködés is ezen a nyelvi felületen
1
2
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása a középfokú oktatási intézményekben
történik. Ugyanez a helyzet megfigyelhetü a komplexebb IT-alkalmazások esetében is, ahol az alapvetü informatikai szakmai ismeretek megfelelü nyelven való kommunikálása szintén elengedhetetlen.
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatásának körülményei Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatására jellemzüen a két tanítási nyelvĕ középiskolákban kerül sor. Ennek alapvetü oka, hogy egyrészt a tantárgy idegen nyelvĕ oktatásának kimeneti célja rendszerint az emelt vagy középszintĕ érettségi vizsga letétele idegen nyelven, másrészt idegen nyelvĕ érettségit csak a két tanítási nyelvĕ vagy a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelvĕ oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. A két tannyelvĕ oktatást a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet, a két tanítási nyelvĕ iskolai oktatás irányelve szabályozza. A Közoktatási Információs Iroda adatai alapján két tanítási nyelvĕ (nem nemzetiségi) középiskolai képzést a 2007/2008-as tanévben összesen 109 intézmény folytatott. Ezek közül angol nyelvĕ képzésben 70, német nyelvĕben 44 intézmény vett részt. (KIR 2008). (A középiskolák egy része német és angol két tannyelvĕ képzést egyaránt folytat, s ezen kívül a francia, spanyol és olasz nyelvi képzést folytatók száma sem elhanyagolható.) A két tanítási nyelvĕ középiskolák speciális osztályaiban nyelvi elükészítü évvel szervezik az oktatást, ezért a tanulmányi idü öt év, a tanulók a 13. évfolyamon, azaz sok más társuktól eltérüen egy évvel késübb fejezik be a középiskolát. Az egyes szaktárgyak idegen nyelvĕ érettségi vizsgájának letételét általában ezekben a nyelvi elükészítüt is elvégzett osztályokban írják elü, jóllehet sokszor az intézmény más típusú osztályaiban tanuló és megfelelü nyelvtudással rendelkezü diákjait is erre ösztönzik. Az informatika idegen nyelven való tanulása egyértelmĕen elünyhöz juttatja az abban részt vevü diákot, elég csak az általános nyelvtudás további szakmaspecifikus elmélyítésére és a munkaerü-piaci igényekre gondolnunk. A különbözü tárgyak idegen nyelven való oktatásának másik elünye, hogy a sikeres célnyelvi emelt szintĕ érettségi vizsga és legalább két tantárgyból letett idegen nyelvĕ érettségi vizsga esetén a diák kétnyelvĕ vizsgabizonyítványt kap, amely a törvényben elüírt feltételek teljesítése esetén a felsüfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékĕ. A két idegen nyelvĕ vizsgatárgy esetében a nyelvvizsga-ekvivalenciát nem kötik vizsgaeredményhez. A korábbi években (2005-ben elürehozott érettségi esetén idegen nyelvbül) az emelt szintĕ nyelvi érettségi vizsga egy legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kiváltható volt, így a diákok két tantárgy idegen nyelven való érettségijével viszonylag könnyen juthattak felsüfokú nyelvvizsgához. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvbül kötelezü érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten. Az idegen nyelven tett érettségi vizsga esetében néhány kedvezményt is igénybe vehetnek a tanulók. Ilyen például, hogy az írásbeli vizsgán kétnyelvĕ szótár használható és ideje 25%-kal megnövelhetü, valamint a szóbeli vizsgán a felelés ideje maximum 30 perc lehet.
Tanulmányok
Az idegen nyelven tett informatika érettségi és az ECDL1 vizsgabizonyítvány megfeleltetése a magyar nyelven tett érettségiével azonos. Ez alapján aki (akár közép-, akár emelt szinten) jelesre érettségizik informatikából, vizsga nélkül, a regisztrációs díj befizetésével igényelheti az ECDL-bizonyítványt. A bizonyítvány igénylésére az érettségi megszerzését követüen két éven belül van lehetüség. Az informatikát idegen nyelven tanulók számára további lehetüség, hogy a szaknyelvi vizsgarendszer fokozatos terjedésének köszönhetüen a tanulók akár már informatikai szaknyelvi vizsgát is tehetnek, jóllehet a nyelvvizsga-bizonyítvány sem a közép-, sem pedig az emelt szintĕ idegen nyelvĕ érettségivel nem váltható ki. Hazánkban jelenleg csak egy ilyen akkreditált nyelvvizsgaközpont van, amely a Gábor Dénes Füiskola keretén belül, LEXINFO néven mĕködik. A központ angol és német nyelven kínál vizsgalehetüséget, budapesti, gyüri, veszprémi és tatabányai vizsgahelyszínekkel. Az ilyen nyelvvizsga abszolválása a diploma megszerzése céljából a felsüoktatási képzésben részt vevük számára is hasznos lehet, mivel az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalása szerint a mĕszaki informatikai, mĕszaki menedzser és gazdasági informatikus hallgatók esetében a nyelvi követelmény teljesítéseként az általános nyelvvizsga helyett az informatikus szaknyelvi vizsga is elfogadható.
Oktatás-módszertani kérdések Sajnos a felsüoktatás az alapképzésben nem készít fel a különbözü tantárgyak idegen nyelvĕ oktatására, ezt az oktatási feladatot sokszor a középiskolákban tanító lektorok látják el kiegészítü tanártovábbképzésekkel (Vámos 2007). Ahhoz, hogy informatikát oktassanak a nyelvtanárok, ismerniük kellene a szakma egyes területeit, továbbá megfelelü szakirányú végzettséggel is kellene rendelkezniük. Megfigyelhetü, hogy az angol–informatika szakos tanárok száma elenyészü, továbbá német–informatika szakpárosítással rendelkezü pedagógus is csak elvétve akad. Az informatika szakos tanárok nyelvismerete pedig gyakran nem éri el azt a szintet, hogy alkalmasak lennének a tantárgy idegen nyelven való oktatására. 2 Itt kell megjegyeznünk, hogy ezen a területen az angol nyelvvel kapcsolatban lényegesen kedvezübb a helyzet, ugyanis az informatikus szakemberek a szakma jellegébül adódóan alapvetüen ezt az idegen nyelvet mĕvelik, amíg a német nyelvtudással rendelkezü informatikus tanár rendkívül ritka. Ebbül a szempontból sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek a német nyelvet vagy az angolon kívül más idegen nyelvet céloznak meg. Az angol és a német nyelven való oktatás nehézségeivel kapcsolatban megfigyelhetü, hogy oktatás-módszertani szempontból a szakmai szókincs elsajátítása az angol nyelv esetében némiképp könnyebb, ugyanis a hazai nyelvben számos angol kifejezés honoso-
1
Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógéphasználói bizonyítvány.
2
Egy államilag elismert felsüfokú nyelvvizsga megléte megítélésünk szerint nem feltétlenül tesz alkalmassá egy informatikatanárt az informatika tantárgy idegen nyelven való oktatására.
3
4
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása a középfokú oktatási intézményekben
dott meg és terjedt el a hétköznapi szóhasználatban is. Ezzel szemben sokkal nehezebb az egyes szakkifejezések német nyelvĕ megfelelüjének megtanulása, habár ott is sok az angolból átvett szó. Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi elükészítü évfolyammal is rendelkezü osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos ekkor azonban a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelelü szintĕ nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Ezekben az esetekben a tanár gyakran kénytelen az egyébként elüírt idegen tanítási nyelvrül ideiglenesen vagy akár tartósan is a tanulók anyanyelvére átváltani. Rendszerint csak a 12–13. évfolyamok osztályaiban nem okoz jelentékeny problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. Mindazonáltal folyamatosan szem elütt kell tartanunk azt a didaktikai koncepciót, hogy egy szakmai tárgy idegen nyelven való oktatásakor elsüsorban a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, és csak másodsorban kerülhet sor a szakmai idegennyelv-tudás fejlesztésére, jóllehet a gyakorlatban gyakran fordított prioritást követnek a pedagógusok. Ezt az elvet érvényre juttatva az iskolák pedagógiai programja sokszor elüírja az adott idegen nyelven tanított tárgy kétnyelvĕségét, kijelölve az egyes évfolyamokra vonatkozóan az adott százalékos arányokat is. Az 1. ábra az idegen nyelven és a vegyesen oktatott informatika tantárgy koncepcionális különbségeit taglalja. 1. ábra: A kétnyelvĕ oktatás és a kétnyelvĕ iskola fogalmi/koncepcionális különbségei
Informatika a képzés során részben idegen nyelven
Témakör szerinti megosztás
• •
Idübeni megosztás egyik évben magyarul, másik évben idegen nyelven az idegen nyelvĕ oktatás arányának fokozatos növelése
Forrás: Vámos 2007 alapján saját szerkesztés
Informatika a teljes képzés során idegen nyelven
Homogén idegen nyelvĕ tanítás
•• ••
Spontán nyelvváltás fegyelmezés ellenürzés pihentetés stb.
Átmeneti átváltás magyarra
• •• •
Didaktikai nyelvváltás elüzetes tudás feltárása magyarázat összefoglalás stb.
Tanulmányok
A szóbeli érettségire a tanulóknak el kell érniük azt a tudásszintet, hogy az adott témakört képesek legyenek kommunikatívan visszaadni. Az erre való felkészítés rendkívül nehézkes és komplex feladat, továbbá minden egyes tanuló idegen nyelven való szóbeli megnyilvánulásainak ösztönzése és folyamatos biztosítása a tanórák jelentüs hányadát leköti. A gyakorlati érettségi feladatok esetében magának az idegen nyelven megfogalmazott feladatnak a megértése sokszor a legnagyobb probléma. Ennek érdekében az ilyen feladatok megoldását már a kezdetektül gyakorolni kellene. A 2007/2008-as érettségi adatokat szemlélve megfigyelhetü, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizük (a nemzetiségi nyelveket figyelmen kívül hagyva) a gyakorlati feladatsorokat a magyar nyelven érettségizükhöz hasonlóan átlagosan 65,4%-os eredménnyel teljesítették. (A magyar nyelven érettségizüknél ez az érték 65,2% volt.) A szóbeli vizsgán nyújtott 81,5%-os átlagos teljesítmény azonban már tíz százalékkal meghaladja a magyar nyelven vizsgázókét, jóllehet az értékelés itt már erüsen szubjektív elemeket is tartalmazhat.
Országos helyzetkép Hazánkban az informatika tárgyat idegen nyelven tanulók részaránya viszonylag csekélynek mondható, amire az érettségi jelentkezési adatok is utalnak. Az 1. táblázat a 2007/2008-ban érettségire jelentkezük megoszlását mutatja a vizsga nyelve szerint. 1. táblázat: Az informatikából érettségizü tanulók vizsganyelv szerinti megoszlása, a vizsgára jelentkezük száma alapján (2007/2008) (%) Nyelv
2007
2008*
Magyar
98,70
98,68
Angol
0,80
0,91
Német
0,37
0,37
Egyéb**
0,13
0,04
* Csak a május–júniusi vizsgaidüszak figyelembevételével ** Francia, spanyol, szlovák, szerb és román Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa
Az informatikai érettségit idegen nyelven választók körében az angol a legnépszerĕbb, ezt követi a német nyelv. Az egyéb nyelven érettségizü tanulók száma elenyészü. A két vizsgált évben francia nyelvĕ vizsgára például mindössze 17 fü, spanyol nyelvĕre pedig csak három fü jelentkezett. A nemzetiségi nyelvek esetében a két év folyamán legtöbben szlovák nyelvĕ vizsgára jelentkeztek (28-an), a két román és az egy szerb nyelven vizsgázó mellett. Az általunk vizsgált idüszak egyes éveinek adatai jelentüs hasonlóságot mutatnak. Megfigyelhetü, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizü tanulók aránya mindkét vizsgált évben 2% alatt maradt. Ez az arány nagyon közelít az idegen nyelven is abszolválható kötelezü vizsgatárgyakéhoz (matematika és történelem). Más, gyakran választott
5
6
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása a középfokú oktatási intézményekben
érettségi tárgyakat vizsgálva a fizika esetében gyakorlatilag azonos, a földrajz esetében pedig némiképp magasabb arány mutatkozik. A biológia és a kémia tárgyaknál viszont már egyáltalán nem jellemzü azok idegen nyelven való abszolválása (2. táblázat). 2. táblázat: Néhány érettségi tárgy vizsganyelv szerinti megoszlása, a vizsgára jelentkezük száma alapján (2008. május–június) (%) Tantárgyak
Magyar
Angol
Német
Egyéb
Földrajz
97,3
1,1
1,2
0,4
Matematika
98,2
0,8
0,5
0,5
Történelem
98,2
0,7
0,7
0,4
Informatika
98,7
0,9
0,4
0,0
Fizika
98,8
1,0
0,2
0,0
Biológia
99,8
0,1
0,1
0,0
Kémia
99,9
0,1
0,0
0,0
Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa
Megfigyelhetü az is, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizük szinte kivétel nélkül a középszintĕ érettségit választják. A vizsgált két évben mindössze két tanuló vizsgázott emelt szinten, angol nyelven. Az is érdekes adat, hogy amíg a magyar nyelven érettségizüknek mindössze 29%-a próbálkozott meg az elürehozott informatikaérettségivel, addig az idegen nyelven érettségizük nagyjából fele-fele arányban tesznek elürehozott és rendes érettségit. Ez az aránybeli különbség minden valószínĕség szerint annak tudható be, hogy a két tanítási nyelvĕ osztályok tanulói az ötéves képzési idü miatt gyakran már a negyedik év végén elürehozott érettségit tesznek néhány tárgyból. Az iskolatípus szerinti bontást vizsgálva szembetĕnü, hogy míg a gimnáziumokban az idegen nyelvĕ tanításra elsüsorban a közismereti tárgyakat választják, addig a szakközépiskolákban inkább a szakmai tárgyakat részesítik elünyben. Az informatika tekintetében például a szakközépiskolában érettségizük nagyobb arányban választják az idegen nyelvĕ vizsgát, mint gimnazista társaik.
Regionális dimenzió Érdemes megvizsgálni, hogy hazánkon belül melyek azok a területek, amelyek élen járnak az informatika tantárgy idegen nyelven való oktatásában. A regionális dimenzióban való vizsgálódást hazánkban az EU NUTS3-as szintje szerinti felosztásban, azaz a megyei és budapesti vonatkozásban végeztük el. A 2., 3. ábra az informatikából 2007-ben és 2008ban idegen nyelvĕ érettségire jelentkezü tanulók arányát mutatja az egyes megyékben és Budapesten.
Tanulmányok
2. ábra: Az informatikából idegen nyelvĕ érettségire jelentkezü tanulók aránya megyénként (Budapesten 2007-ben)
0% >0% és <=1% >1% és <=2% >2% és <=3% >3% és <=4% >4% és <=5% >5%
3. ábra: Az informatikából idegen nyelvĕ érettségire jelentkezü tanulók aránya megyénként és (Budapesten 2008. május–júniusban) (%)
0% >0% és <=1% >1% és <=2% >2% és <=3% >3% és <=4% >4% és <=5% >5% Forrás: az Oktatási Hivatal adatai alapján saját szerkesztés
7
8
Az informatika tantárgy idegen nyelvĕ oktatása a középfokú oktatási intézményekben
A területi egyenlütlenségeket szemlélve érzékelhetü, hogy alapvetüen csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemzük az idegen nyelven tett informatikai érettségik. A két év alatt jelentüsebb, száz füt meghaladó számban csak Budapest, Gyür és Miskolc városok középiskoláiban vizsgáztak idegen nyelven. Megfigyelhetü, hogy Gyür–Moson–Sopron megyének az országos átlagot jóval meghaladó arányszámai mindkét vizsgált évre jellemzüek. Ebben a megyében 2008-ban informatikából a tanulóknak mintegy 6,5%-a érettségizett idegen nyelven. Ez a magas arányszám gyakorlatilag két gyüri szakközépiskolának köszönhetü, a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvĕ Szakközépiskolának, valamint a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolának. Az elübbiben 2007-ben 26, 2008-ban már 52 fü, az utóbbiban 2007-ben 41, 2008-ban 49 fü jelentkezett angol vagy német nyelvĕ, középszintĕ érettségi vizsgára informatikából. Ez a két intézmény rendkívül innovatív módon komoly hangsúlyt fektet az informatika tantárgy német és angol nyelven történü oktatására, ami ezen a területen országos viszonylatban kiemelt regionális tudáskoncentrációt jelent.
Összefoglalás A két tannyelvĕ középiskolák megjelenése új lehetüségeket teremt az idegen nyelvek elsajátítására. A két tanítási nyelvĕ középiskolákban a nyelvi elükészítü osztályt követüen lehetüség nyílik legalább egy szaktárgy idegen nyelven való oktatására, és így a szakmai nyelv elsajátítására. Az érettségi vizsga idegen nyelven való letételének lehetüsége további ösztönzést jelent a nyelvtanulásra, mivel a sikeres célnyelvi emelt szintĕ érettségi vizsga és legalább két tantárgyból letett idegen nyelvĕ érettségi vizsga esetén a diák kétnyelvĕ vizsgabizonyítványt kap, amely a felsüfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékĕ. Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi elükészítü évfolyammal induló osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos azonban ekkor a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelelü szintĕ nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar, és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Rendszerint csak a 12–13. évfolyam osztályaiban nem okoz jelentüs problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. A jövüt illetüen prognosztizálható, hogy a különféle szaktárgyak, így az informatika idegen nyelven való oktatásának aránya folyamatosan emelkedni fog. A két tanítási nyelvĕ iskolák a munkaerü-piaci igényeknek megfelelüen csak úgy tudnak még nagyobb hangsúlyt helyezni az idegennyelv-oktatásra, ha a különbözü szakmai tárgyakat is az adott célnyelven oktatják, mivel az idegen nyelvi órák maximális arányszáma törvényben rögzített. Hazánkban alapvetüen csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemzük az idegen nyelven tett informatikai érettségik. Megfigyelhetü, hogy Gyür–Moson–Sopron megye arányszámai az országos átlagot 2007-ben és 2008-ban is jóval meghaladták. Ez elsüsorban a nagy multinacionális cégek jelenlétével magyarázható,
Tanulmányok
amelyek által generált munkaerü-piaci igényekhez a régió több intézménye is igazodik. Az elhelyezkedési lehetüségek az átlagosnál jóval több tanulmányi erüfeszítésre sarkallják a tanulókat is. Az informatika idegen nyelven való oktatásának módszertani sajátosságai természetesen további kutatásokat igényelnek. A felsüoktatásnak a tanártovábbképzés rendszerén belül kell megtalálnia a választ erre az élet által felvetett, korábban ismeretlen problémára.
hivatkozott Irodalom Kürösné Mikis Márta (2005): Betolakodó vagy várt vendég? Kerekasztal-beszélgetés az informatika tanításáról. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 40–50. Vámos Ágnes (2007): Kétszintĕ érettségi vizsga a két tanítási nyelvĕ középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. 114–125. Internetes hivatkozások: Közoktatási Információs Iroda: w3.kir.hu. Letöltve: 2008. 10. 01. Oktatási Hivatal: www.oh.gov.hu. Letöltve: 2008. 10. 02.
Felhasznált irodalom Neuwirth Gábor – Horn Dániel: …A középiskolai oktatás néhány mutatója. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006. Internetes hivatkozás: Nemzeti Akkreditáló Testület: www.nat.hu. Letöltve: 2008. 09. 15.
9
