AZ IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁNAK ÉS TANULÁSÁNAK INTENZITÁSA GIAY BÉLA intézeti tanár
I.
A nyelvtanulás s ű r í t é s e , hatékonyabbá t é t e l e r é g ó t a f o g l a l k o z t a t j a a s z a k e m b e r e k e t , é s m a is a pedagógia i d ő s z e r ű k é r d é s e i közé t a r t o zik. J e l e n t ő s é g é t és h a s z n á t korunkban többek között a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i k o o p e r á c i ó , a tudományos és oktatási kapcsolatok, a t u r i z m u s v i l á g m é r e t ű e l t e r j e d é s e által t e r e m t e t t igények m é g jobban a l á h ú z z á k . I s m e r e t e s , hogy az intenzív nyelvtanfolyamok M ősét M а П. világháború i d e j é n az a m e r i k a i h a d s e r e g k í v á n s á g á r a alakították k i . Ennek s o r á n minden egyéb e l f o g l a l t s á g alól f e l m e n t e t t , válogatott, e r ő s e n m o tivált felnőttek 5 - 6 f ő s c s o p o r t o k b a n tanulták az idegen nyelveket k í v á váló t a n á r o k , n y e l v é s z e k é s anyanyelvi i n s t r u k t o r o k v e z e t é s é v e l . E z e k a t a n f o l y a m o k , a m e l y e k később az T f army m e t h o d " nevet kapták, r e n d k í vül s i k e r e s e k voltak, de h a m a r o s a n kitűfit a m ó d s z e r ü k gyengesége i s . A t á r s a d a l o m egyéb r é t e g e i s z á m á r a s z e r v e z e t t hasonló tanfolyamok ugyanis k o r á n t s e m j á r t a k olyan e r e d m é n n y e l , m i n t a f e g y e l m e z e t t , a döntő p i l l a n a t r a pszichológiailag f e l k é s z í t e t t h a d s e r e g t a g j a i n á l . Az ilyen típusú nyelvtanfolyam a m a g a s m o t i v á c i ó s é s egyéb lélektani tényezők hiánya m i a t t rendkívül u n a l m a s s á v á l t , é s e r e d m é n y e i is m e s s z e e l m a radták a várakozástól. Az a m e r i k a i nyelvoktatási r e f o r m m o z g a l o m azonban e t t ő l f ü g g e t lenül nagy h a t á s t gyakorolt az e g é s z világon az idegen nyelvek o k t a t á s á r a . E l m é l e t i síkon ez az i r á n y z a t h á r o m f o r r á s r a t á m a s z k o d o t t : a nyelvészet struktúralista irányzatára, a direkt módszer hagyományaira, és a b e h a v i o r i s t a t a n u l á s e l m é l e t r e , amely s z e r i n t a nyelv s z o k á s , a s z o k á s o k j e l l e m z ő j e pedig az, hogy n e m tudatosak, hanem spontánok. Kialakításuk m ó d j a az i n g e r - v á l a s z - m e g e r ő s í t é s m e c h a n i z m u s á n alapuló tanulói a k t i v i t á s . A c é l a m e c h a n i k u s k é s z s é g f e j l e s z t é s , a t u d a t o s í t á s c s a k a b e f e j e z ő m o m e n t u m , a k á r az anyanyelv t a n u l á s a e s e t é b e n . A t a nulás i n t e n z i t á s a e m ó d s z e r m e l l e t t eleve f e l t é t e l e z e t t . Az intenzív nyelvoktatás t ö r t é n e t é n e k n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s a i r ó l szólva é r d e m e s m e g e m l í t e n i , hogy Svédországban, ahol m á r az 1 9 4 0 - e s 40
évektől kezdve felvették a harcot , ! az internacionális analfabétizmus" e l len, a középiskolában oktatott e l s ő idegen nyelv (többnyire angol) ó r a s z á m a 8 - 8 - 7 - 7 . A f e j l ő d ő országok egy r é s z é b e n a volt gyarmattartók nyelvét, amely a nemzeti nyelv k é r d é s é n e k megoldatlansága miatt sok helyen a tudomány, a k u l t u r á l i s haladás és a felsőoktatás nyelve m a r a d t , m a is heti 8-10-12 órában oktatják. Az európai országok j e l e n tős r é s z é b e n azonban az iskolai nyelvoktatást illetően hasonló a helyzet, mint Magyarországon, ahol az iskolai k e r e t e k között e l s ő idegen nyelvként oktatott o r o s z nyelv oktatásának összideje egy nem egészen négyhónapos intenzív tanfolyamnak felelne meg, ha a tanulók napi 8 órát f o g lalkoznának az idegen nyelvvel. A tagozatos osztályban ennek az időnek közel k é t s z e r e s e jut a nyelvoktatásra. A fenti összehasonlítás >csak az idő szempontjából é r d e k e s , azonban ez a f a j t a nyelvoktatás egy s o r m á s tényező m i a t t is e r ő s e n e l t é r az intenzív nyelvtanfolyamok k ö r ü l m é n y e i től, (pl. tanulói motiváció, osztálylétszám, t a n á r i munka, felkészültség stb. szempontjából). Magyarországon - nem számítva az alkalmi tanfolyamokat - f o l y a matosan, s z e r v e z e t t k e r e t e k között megvalósuló intenzív nyelvoktatás ( i s m e r e t e i m s z e r i n t ) a Rigó utcában, a ТГГ-nél, a Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetében, a TESCO-ban és még néhány m á s intézményben f o lyik. (A NEI-ben intenzív jelleggel folyó m a g y a r nyelvoktatás k é r d é s e i v e l s a j á t o s helyzete és jegyei miatt a későbbiekben, egy m á s i k cikk k e r e t é ben áll szándékomban foglalkozni.) Ezeknek a nyelvtanfolyamoknak a s z e r v e z e t i k e r e t e i , célja, t á r g y a , m ó d s z e r e i jelentős m é r t é k b e n eltérnek egymástól. Az intenzív jellegű nyelvtanfolyam ok megindulása és e l t e r j e dése Magyarországon a 6 0 - a s évek közepére tehető, s nagyrészt a f e l nőttoktatás céljait szolgálja. Az intenzív tanfolyamok mellett e l t e r j e d t e k a "gyorsított" nyelvtanfolyamok is, amelyek többségükben félintenzív nyelvoktatásnak tekinthetők. Az alábbiakban e l s ő s o r b a n a m a g y a r szakirodalomban fellelhető cikkek,tanulmányok alapján k í s é r l e m m e g fő vonásaiban áttekinteni az intenzív nyelvtanfolyamok felépítésének és koncepciójának elméleti k e r e teit.
II.
Az eddigiek s o r á n többször használtam az intenzív vagy az intenzit á s szót anélkül, hogy megvilágítottam volna a nyelvoktatásra vonatkoztatott jelentését és t a r t a l m á t . Az intenzitás fogalmának a s z a k i r o d a l o m ban többféle megközelítése i s m e r e t e s . A nyelvoktatás folyamatának intenzitása Fiilei-Szántó m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t körülbelül olyasmit j e lent, hogy s ű r í t e t t tananyaggal, pszichológikusan adekvát módszerekkel rövidebb idő alatt tanítjuk meg ugyanazt a tananyagot a k í s é r l e t i c s o 41
portban, mint amilyet a kontrollcsoport egy bizonyos idő alatt elvégez. Az "intenzív" szón általában a megszokottnál nagyobb ó r a s z á m o t szoktak é r t e n i , ami r é s z b e n igaz i s . Az ó r a s z á m a l s ó h a t á r a az ilyen nyelvtanfolyamokon kb. heti 16 ó r a , f e l s ő h a t á r a pedig kb. heti 45 ó r a . Az i n tenzív tanfolyam f o r m á j a és t a r t a l m a igen különböző lehet. Az " i n t e n zív" s z ó Hegedűs József szóhasználatában rövidítésnek fogható f e l , amely magában foglalja az intenzitást, a koncentráltságot és a nyelvoktatásra alkalmazott p r o g r a m o z á s elvét. Hegedűs intenzív koncentrált t a n f o l y a m r ó l b e s z é l , amin e l s ő s o r b a n , de nem kizárólagosan a napi 4 - 6 - 8 ó r á s egytől nyolc hónapig t a r t ó t e l j e s vagy félnapi elfoglaltságot igénylő tanfolyamot é r t , amelynek tananyaga a kívánt célnak megfelelően koncentrált, és az egyes órák önmagukban is megtervezettek é s intenzívek. Ez az oktatási f o r m a csak a tanulás és tanítás s z e r v e z e t t k ö l c s ö n ö s s é gének viszonylatában képzelhető e l , vagyis a célkitűzésnek megfelelően s z e r v e z e t t , nagy ó r a s z á m o t igényel, rövid időre t e r v e z e t t , a g r a m m a tikát tekinti központnak és szervezőnek, gondosan m e g t e r v e z e t t és elrendezett tananyagot tételez f e l illetve igényel. А ТГГ által s z e r v e z e t t 9 h e t e s intenzív tanfolyam s z e r k e z e t e az alábbi módon épül fel: - 5 ó r a délelőtt - audiolingvális ó r a , lexika, nyelvtan, t á r s a l g á s ; 3 óra délután - önálló- irányított foglalkozás, t a n á r i segítséggel. Nádasdy Ádám tanulmányában közli, hogy a ТГГ-nél s z e r v e z e t t intenzív angol nyelvtanfolyamon 15-20 f ő s csoportban a hallgatók 60 oktatási nap alatt (400 óra) 2.500 lexikai egységet sajátítottak el (2.000 aktív és 500 passzív szó). A Közgazdasági Egyetem intenzív tanfolyamai olyan r e n d s z e r b e n működnek, hogy az előkészítő szakaszban heti 6-8 ó r a s z e r e p e l , ami alatt az egyének nyelvtudása közötti különbségeket egy s z i n t r e hozzák, m a j d a nagy intenzív tanulási " r o h a m " után féléves szintfenntartó f á z i s következik. Az intenzív nyelvoktatás egyik legnagyobb problémája az e l f á r a d á s , a koncentráció csökkenése az egymást követő nyelvórák s o r á n . Órákon k e r e s z t ü l lehetetlen egy és ugyanazon anyagra összpontosítani a f i g y e l m e t . Hegedűs József a m á r említett intenzív-koncentrált tanfolyam k a p c s á n olyan beosztást javasol, hogy a koncentráció fenntartható legyen. A tárgyon, az idegen nyelven belüli változtatásokkal az egy napra e s ő koncentráció-mennyiséget r é s z e k r e bontja, a nyelvet különböző aspektusokból mutatja b e . Az " e l f á r a d á s i görbe" a következő módon alakul A (nem bontott) és В (bontott) tananyag esetén: A B_ 1. óra v a . , 1. óra b., 2. ó r a 2. óra 3. óra 3. ó r a 4. ó r a ^ 4. óra 42
Az "A1 e s e t é b e n a k o n c e n t r á c i ó állandóan lanyhul, m í g a " B " (a-b) esetében a lanyhulás, jóllehet n e m k e r ü l h e t ő e l , de időszakos óránkénti f e l l e n d ü l é s s e l j á r , ugyanis a s z ü n e t e k után m á s ó r a t í p u s következik. A k e d v e z ő k o n c e n t r á c i ó s z i n t a t a n a n y a g r é s z e k r e b o n t á s á v a l és több okt a t ó e g y ü t t e s a l k a l m a z á s á v a l é r h e t ő e l . E z utóbbi a t a n á r o k további s p e c i a l i z á l ó d á s á h o z vezet a nyelvoktatáson b e l ü l . A k o n c e n t r á c i ó s k é s z s é get f o k o z h a t j á k az egyazon t a n a n y a g r é s z e n belül véghezvitt v á l t o z t a t á sok i s . Az intenzív nyelvtanfolyamnak t e r m é s z e t e s e n n e m a k ü l s ő f o r m á j a , tehát pl. a m a g a s ó r a s z á m , az ó r á k m e g h a t á r o z o t t e g y m á s r a k ö v e t k e z é se az é r d e k e s , h a n e m a z elvi h á t t e r e : e g y r é s z t a á r t é s e g y m á s t ó l e l h a t á r o l t ó r a t í p u s o k a j e l l e m z ő e k , m á s r é s z t a z az elv, hogy a nyelvet több aspektusból k e l l b e m u t a t n i é s g y a k o r o l t a t n i .
III.
Az intenzív tanfolyamok f e l é p í t é s é n e k é s koncepciójának is m e g vannak a s z é l e s e b b e l m é l e t i k e r e t e i . E l s ő helyen áll a nyelv s z e r k e z e tének f e l t á r á s a , az a u t o m a t i z á c i ó s é s szituatív g y a k o r l á s o k ö s s z e k a p c s o l á s a , a tananyagok t e r v s z e r ű tudományos ö s s z e á l l í t á s a . N y e l v o k t a t á s m ó d s z e r t a n i szempontból az i n t e n z í t á s i k é r d é s e k e g y r é s z t az időtényezővel, m á s r é s z t a t a n a n y a g t e r v e z é s s e l é s s z e r k e s z t é s sel, valamint a tanítás-tanulás optimális módszereinek megválasztásáv a l k a p c s o l a t b a n m e r ü l n e k f e l . Az i n t e n z i t á s nyelvpedagógiai v o n a t k o z á sait e l e m e z v e F ü l e i - S z á n t ó az intenzitás alábbi h á r o m j e g y é r ő l b e s z é l : a) időbeli, vagy k ü l s ő intenzitás; b) t a n a n y a g s z e r v e z é s i vagy b e l s ő intenzitás; c) m e t o d i k a i vagy pedagógiai i n t e n z i t á s . Az időbeli vagy k ü l s ő intenzitás s z e r i n t e az idő l e r ö v i d í t é s e az ó r a s z á m m e g t a r t á s a m e l l e t t , v a g y i s az adott n y e l v ó r a s z á m időbeli m e g o s z l á s á n a k m e g v á l t o z t a t á s á t j e l e n t i . F ü l e i - S z á n t ó p é l d á j á v a l élve, ha egy adott intézmény mondjuk 500 órát b i z t o s í t idegen nyelvből az ott t a nulóknak, é s c s a k azután b o c s á t j a hallgatóit z á r ó v i z s g á r a , s z i g o r l a t r a , n y e l v v i z s g á r a s t b . , akkor intenzívebbé t e h e t ő e z az oktatási f o r n i a , h a az adott ó r a s z á m o t n e m öt, h a n e m mondjuk két é s f é l év alatt t e l j e s í tik. A n y e l v ó r á k így időben közelebb k e r ü l n e k e g y m á s h o z , lerövidül a f e l e j t é s f o l y a m a t a , é s hatékonyabbá válik a f á z i s o s i s m é t l é s . Az i n t e n z i t á s ilyen jellegíí növelése minden v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t nem h a t á r n é l küli, az e g y e s egységek között bizonyos é r é s i időnek e l kell t e l n i e . A n y e l v ó r á k adott s z á m á n a k időbeli s z é t o s z t á s a f e l t é t e l e z h e t ő e n e l é r egy olyan o p t i m á l i s s ű r ű s é g e t , a m i m é g növeli az intenzitást anélkül, hogy fenyegetné a z é r é s i időszakok z a v a r t a l a n s á g á t . 43
A t a n a n y a g s z e r v e z é s i vagy b e l s ő intenzitás a tananyag elemeinek olyan s o r r e n d b e állítása, hogy az a tanulás pszichológiai folyamatának a leghatékonyabban feleljen m e g . E z lényegében azt jelenti, hogy ha a tananyag megfelelő nyelvi és motivációs tagoltságú, a g y a k o r l á s r a kínált kombinációk, a bőven adagolt szókincs pedagógiailag árnyalt s z á m o n k é r é s i fokai, az átfogó i s m é t l é s e k , a maximális nyelvtan-minimális l e x i ka, m a j d fordítottja egymást váltva s z e r e p e l a tananyagban, ha a f e l s z í ni tananyag kellőképpen f o r m a l i z á l t , a b s z t r a k t tananyagvázon nyugszik, akkor beszélhetünk b e l s ő intenzitásról, a tananyag b e l s ő s ű r ű s é g é r ő l , vagyis tananyagkoncentrációról. A metodikai vagy pedagógiai intenzitás azt jelenti, hogy a m á r koncentráltan m e g s z e r k e s z t e t t tananyagot intenzív és hatékony m ó d s z e rekkel sajátíttatjuk el. Ezt a célt szolgálja a hangosítás, a képesítés, a kettő egymást váltó vagy párhuzamos adagolása, mondatfonetikai f i n o mítások stb. Fülei-Szántó s z e r i n t a metodikai intenzitásban két f o g a lompár adja meg az optimális megoldást: - minél gazdagabb r e n d s z e r ű motiváció - a mechanikusság; unalom és f á r a d t s á g ellen; - minél több é r z é k s z e r v bekapcsolása - az a b s z t r a k c i ó s nehézségek csökkentésére.
IV. A tanítási anyagok b e l s ő összhangjának m e g t e r e m t é s e érdekében a tanítás és tanulás folyamatában szükség van a r r a , hogy az elsajátítandó nyelvi r e n d s z e r valamelyik t e r ü l e t e vállalja a központi irányító s z e r e pet, az i s m e r e t e k s z i l á r d s z e r k e z e t i váza legyen, és a nyelvi i s m e r e tek felhalmozódását koordinálja. Ez a központi koordináló nem lehet m á s , mint a nyelvtan. A felnőttek s z á m á r a a nyelvtan az idegen nyelv m e g é r t é s é n e k kulcsa. (Itt a m e g é r t é s r ő l t e r m é s z e t e s e n n e m olyan é r telemben van szó, mint pl. a matematika tanulásának esetében.) F e r e n c z y Gyula s z e r i n t az e g é s z intenzív-koncentrált ciklust a g r a m m a tika k ö r é kell s ű r í t e n i , s c s a k a nyelvtan lehet a v e z é r l é s . A koncentr á l t s á g legfőbb k r i t é r i u m a a nyelvtanban s z e r i n t e ,a t e l j e s s é g , a v é g e s s é g - a tömbösítés. a globalitás: a k o n t r a s z t í v i t á s . főleg oppozíciók és a teljességen alapuló m o n d a t s z e r k e z e t i minták gyakorlati-kreatív a l k a l m a z á s a . E z t a négy alapelvet úgy kell érvényesíteni, hogy a hagyományos koncentrikusság és fokozatos e g y m á s r a épülés továbbra is m e g h a t á r o z ó legyen. Hegedűs József r á m u t a t , hogy a nyelvtan nem a tankönyvi leckéket követő nyelvtani magyarázatok é s gyakorlatok ö s s z e s s é g e , hanem a t e l j e s nyelvtan. A t e l j e s s é g ebben az é r t e l e m b e n nem t e r j e d e l m e t jelöl, 44
hanem azt a nyelvtani l e í r á s i szándékot, amely a nyelvtant lényeges és összefüggő vonásaiban b e f e j e z e t t é , v é g e s s é kívánja tenni. Pszichikai strukturáltságánál fogva a felnőtt valamilyen t e l j e s s é g b e n összegeződő i s m e r e t r e a k a r s z e r t tenni. A nyelvtanon k e r e s z t ü l a nyelv praktikus l e í r á s a v é g e s s é tehető. T e r m é s z e t e s e n nem közömbös az, hogy milyen nyelvtan tölti be a központi v e z é r l ő s z e r e p e t . A l e í r ó nyelvtan az utóbbi évtizedek fejlődésének szellemében h á r o m f ő e l m é l e t k ö r é csoportosítható: a) hagyományos nyelvtan; b) s t r u k t u r a l i s t a nyelvtanok; c) generatív nyelvtan. A nyelvoktatási m ó d s z e r t a n f ő irányzatai s z o r o s kapcsolatban v a n nak az egyes nyelvleírási (nyelvtani) elméletekkel. A g r a m m a t i z á l ó - f o r dító m ó d s z e r a hagyományos nyelvtanra, a direkt m ó d s z e r e k a s t r u k t u r a l i s t a n y e l v s z e m l é l e t r e , az audio-lingvális m ó d s z e r e k főként a g e n e r a tív nyelvtanra, a kódtanulási (kognitív) m ó d s z e r pedig a nyelv i n f o r m á cióelméleti m o d e l l j é r e támaszkodik. (Ez utóbbi s z e r i n t a nyelv olyan j e l r e n d s z e r , amely lehetővé t e s z i az adó s z á m á r a , hogy mondanivalóját e j e l r e n d s z e r b e kódolja. A vevő az üzenetet dekódolja, felfogja, m e g é r ti annak t a r t a l m á t . ) A m a g y a r o r s z á g i iskolai idegennyelv-oktatásban általában a t r a d i dionális nyelvtan kategóriáit és terminológiáját alkalmazzák. E z lehetővé t e s z i az anyanyelvi g r a m m a t i k a i i s m e r e t e k k e l való koncentrációt i s . A s t r u k t u r a l i z m u s egyes e l e m e i - mondatmodellek a l k a l m a z á s a , s t r u k t ű r á k t a n í t á s a - m á r meglehetősen e l t e r j e d t e k a nyelvtanításban. A g e n e r a t í v - t r a n s z f o r m á c i ó s nyelvtani szemlélet h a t á s á t e l s ő s o r b a n a m o n d a t központuság elvének é r v é n y e s í t é s e és egy s o r gyakorlattípus ( t r a n s z f o r mációk, mondatbővítések, mondatösszevonások s t b . ) a l k a l m a z á s a j e l z i . É r d e m e s megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedekben n e m c s a k a hagyományos nyelvtant érték komoly bírálatok, de a legelterjedtebb s t r u k t u r a l i s t a nyelvszemléletet és a r á épülő nyelvoktatási módszereket i s . A s t r u k t u r a l i s t a m ó d s z e r e k e t főként a tanulók gondolkodási képességének e l s o r vasztásával vádolják, és hibáztatják abban is, hogy az egysíkú g y a k o r latáradat okozta beidegződés m i a t t az idegen nyelvű beszéd s o r á n a t a nulók a t a r t a l m i mozzanatok r o v á s á r a a mondanivaló f o r m a i m e g o l d á s á r a összpontosítanak stb. Világossá vált az is, hogy az idegen nyelv t a nulása s o r á n nem ismételhetek meg t e l j e s s é g g e l az anyanyelv e l s a j á t í t á sának j e l l e m z ő e l j á r á s a i s e m . A nyelvtan metodikai koncepciója az un. pedagógiai g r a m m a t i k a a nyelvoktatás komplex célkitűzéseinek, a nyelvtanulás pszichológiai t ö r vényszerűségeinek figyelembevételével c é l s z e r ű szintézisben h a s z n á l j a f e l a nyelvtudomány és határtudományainak eredményeit, de nem épül k i z á rólagosan egyetlen egy nyelvészeti, nyelvleírási i r á n y z a t r a s e m . A nyelv 45
túlságosan komplex ahhoz, hogy egyetlen modell annak minden lényeges aspektusát tükrözni tudja. (Ennek a f e l i s m e r é s n e k az eredményeként az 1970-es évek e l e j é r e az idegennyelv-oktatásban egyfajta eklekticizmus alakult ki, sőt sokan ismét a hagyományos nyelvtan jogaiba való v i s s z a helyezése mellett törtek lándzsát.) A jövő feltehetően azoké a kombinált módszereké lesz, amelyek az egyes irányzatoknak a gyakorlat által igazolt pozitív vonásait igyekeznek magukban szintetizálni.
V.
Az eredményes és hatékony nyelvoktatásnak a fentieken kívül még jónéhány fontos alkotója van: a tanuló oldaláról pl. a nyelv érzék kevés sé i s m e r t fogalma; t a n á r i oldalról pedig többek között a motiválási k é pesség e r e j e . Mindenki, aki anyanyelvének r e n d s z e r é t elsajátította és azt h a s z nálni tudja, elvileg alkalmas a r r a , hogy idegen nyelvet tanuljon. Az a l kalmasság három összetevője Kozéki Béla szerint az, hogy képes-e, s z e r e t n é - e , a k a r j a - e az illető megtanulni az adott idegen nyelvet. A képesség t e l j e s egészében a nyelvre, mint j e l r e n d s z e r r e vonatkozik. A " s z e r e t n é - e " a tanuló attitűdjétől függ, és é r z e l m i azonosuláson alapul. Az l ! akar-e M személyiségéhez, s a j á t önértékéhez, személyes presztízséhez tartozó probléma. (Pl. az adott idegennyelv tanulása összefüggésben van hivatásának gyakorlásával, elsajátítása az általános műveltséghez tartozik stb.) Az idegennyelv elsajátításának foka nagymértékben függ az adott tanuló anyanyelvi kultúrájától., A felsőfokú nyelvtudás e l sajátításához n felsőfokú humán tényezőre" (Szentiványi Ágnes szóhasználata), magas kultúrájú tanulóra van szükség. Ezen az értendő, hogy az illető í r á s o s és v e r b á l i s anyanyelvi kultúrája magas: pl. a szókincs kevésbé elkoptatott rétegeit is használja, beszéde igényes stilisztikai megformáltságú stb. A nyelvelsajátítás folyamatában nagy szerepe van a nyelvet tanító, nyelvet tanuló közötti "partnerkapcsolatoknak", az adott idegen nyelv iránti pozitív érzelmek felkeltésének. A nyelvtanulás során elengedhetetlen a tanulók vágyaival, érzelmeivel való foglalkozás. A m e s t e r s é ges szituációktól minél rövidiebb idő alatt el kell jutni a félig t e r m é szetes, majd teljesen t e r m é s z e t e s nyelvi szituációkig. (Fülei-Szántó a nyelvoktatás fokozatairól szólva az alapfokot műnyelvnek tekinti, majd a középfokon ágaznak szét a tanulócsoportok, és akkor specializálódnak szakmájuk nyelve szerint (ha tanulnak szaknyelvet). A középfok tehát általában a szaknyelv, a felsőfok pedig az irodalmi nyelv elsajátítását jelenti.)
Az intenzív nyelvtanfolyamok korszakában a tanulóra az az é r z é s telepszik, hogy engem itt úgyis megtanítanak, tehát nincs szükségem a r r a , hogy órán kívüli e r ő f e s z í t é s e k e t tegyek. A nyelv tanulása kétféle óratípusból, kétféle munkaórából áll: t a n á r i és tanulói munkaórából. A b e s z é d , az alkotó k r e a t í v t á r s a l g á s nem sajátítható el tanár nélkül, a b e s z é d é r t é s , í r á s , olvasás igen. Az intenzív tanfolyamokon k é t s é g telenül a t a n á r i munkaóráknak van nagyobb s z e r e p e , de a nyelvtanulás igazán hatékonnyá c s a k akkor válhat, ha párosul a tanuló órán kívüli munkájával. A m o t i v á l á s i k é p e s s é g e r e j é n e k hangsúlyozása, amelyről fentebb volt szó, összefüggésben van azzal, hogy napjainkban a nyelvoktatásban visszakapja jogait a jó t a n á r s z e m é l y i s é g e . Ezenkívül a humor, a s z e l lemi izgalom és a valóságos mondatok alkalmazása egyaránt motivációs forrásokként jöhetnek s z á m í t á s b a . Az intenzív nyelvoktatás tananyag és taneszközigényes oktatási f o r m a . Az intenzív nyelvoktatásban csak sokanyagú és sokeszközíí t a n anyagrendszer használható. A hagyományos értelemben vett tankönyvön kívül szükség van pl. t a n á r i kézikönyvre, munkafüzetre, hanganyagra, hanganyag-forgatókönyvre, s z e m l é l t e t ő k é p s o r o k r a , t é r k é p e k r e , t e s z t e k r e , kottákra stb. és egy sor technikai e s z k ö z r e . E multimediális r e n d s z e r láttán nem alaptalan, ha az említett h á r o m intenzítási jegyhez egy negyediket is hozzákapcsolunk, nevezetesen az o k t a t á s s z e r v e z é s i és oktatástechnikai intenzitást, amely átfogja a nyelvoktatás egész folyamatát. Altalános, egységes, minden a l k a l o m r a egyformán illő, minden oktatási f o r m á n a k , célnak megfelelő metodika l é t r e h o z á s a több okból sem l e h e t s é g e s . Az intenzív tanfolyamok nálunk k í s é r l e t i szakaszban vannak, végleges é r v é n y e s s é g ű megállapításokat tenni velük k a p c s o l a t ban még nem lehet. Azok a tapasztalatok, amelyek e tanfolyamokkal kapcsolatban összegyűltek, főként az iskolán kívüli nyelvoktatásra v o natkoznak. A f e l m e r ü l t problémák azonban figyelmünket azokra a k ö rülményekre irányíthatják, amelyeket sokáig másodrendűnek tartottak: az oktatás intenzitása vagy annak hiánya; a c s o p o r t l é t s z á m , a tanulók kora, az, hogy hányadik idegen nyelvet tanulják, a tanulási kedv, v a lamint egyéb pszichológiai és szociológiai tényezők nem hagyhatók f i gyelmen kívül az oktatás m e g s z e r v e z é s e k o r az optimális módszer és tananyag
megválasztásakor.
47
IRODALOM
1.
ülei-Szántó Endre: A nyelvoktatás intenzitása. Modern Nyelvoktatás IV. évf. 1 - 2 . s z á m ТГГ B p . , 1966. 4 9 - 6 1 old. Tananyagelmélet és tananyagszerkesztés Modern Nyelvoktatás ХШ. évf. 1 - 2 . szám ТГГ. Bp, 1975. 73-90. old. Intenzításfokozás é s tananyag Modern Nyelvoktatás VE. évf. 1 - 2 . ТГГ. Bp. , 1969. 27-42 oldal.
szám
Fülei-Szántó Endre és Szilágyi János: A nyelvtanulásról RTV Minerva Kiadó, Bp. 1975. 3. Ferenczy Gyula: Öt é s f é l hónap alatt az állami nyelvvizsgára. tenzív orosz nyelvtanfolyam i s m e r t e t é s e ) Modern Nyelvoktatás X. évf. 2 - 3 . s z á m ТГГ. Bp. 1973. 178-192. old. Intenzításnövelés a nyelvtani anyag koncentrálásával. Modern Nyelvoktatás VII. évf. 1 - 2 . szám ТГГ. B p . , 1969. 4 9 - 5 3 . old.
(Egy in-
4. Hoffman László: Módszertani é s z r e v é t e l e k az intenzív nyelvoktatás csán. Modern Nyelvoktatás VII. évf. 1 - 2 . s z á m ТГГ. Bp. 1969. 54-65. old.
kap-
5. Csirpák Emil: Intenzív nyelvoktatás Moszkvában. Modern Nyelvoktatás XII. évf. 1 - 2 . s z á m ТГГ. B p . , 1965. 327-330. old. 6. Kozéki Béla: Nyelvoktatásunk optimalizálása a pszichés tulajdonságok a s pektusából Fólia Practica-Linguistica И. a BME Nyelvi Intézetének kiadványa, Bp-. 1972. Személyiségtényezők az idegen nyelvek tanulásában, Fólia Practica-Linguistica IV. Bp. 1974. 7. Köllő Márta: Az orosz nyelv oktatásának néhány kérdése F or d ít ás - F ogalma z ás-Szövegért é s Tankönyvkiadó, Bp. 1978. 8. Szende Aladár: "Intenzív" nyelvtanítás.
Magyartanítás 1973/2 s z .
9. Nádasdy Ádám: ТГГ Intensive English Modern Language Te ach ing Periodical of Aduit Language Teaching Published by the Foreign Language Teaching Department of T . I . T . Bp. 1974.
48
10. Hegedűs József: N y e l v s z e m l é l e t é s nyelvoktatás. A k o r s z e r ű nyelvoktatás kérdései. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, Bp. 1965. 5 - 2 8 . old. A nyelvoktatás intenzitása Modern Nyelvoktatás VII. évf. 1 - 2 . ТГГ. Bp. 1969. 7 - 2 6 . old.
szám
11. Szentiványi Ágnes: Néhány gondolat a felsőfokú Modern Nyelvoktatás X. évf. 2 - 3 . s z á m . TIT. B p . , 1973. 33-42. old.
nyelvoktatás
elméletéről
ИНТЕНСИВНОСТЬ ПРЕПОДАВАНИЯ И ИЗУЧЕНИЯ ИНОСТРАННЫХ языков Бела Гиаи, преподаватель Института (резюме) Автор статьи обобщает теоретические проблемы интенсивности преподавания и изучения иностранных языков по венгерской методической литературе. В статье анализируется значение понятий "интенсивный* и "интенсивность" в методике обучения языкам. Автор подчёркивает, что вопросы интенсивности имеют тесную связь с фактором времени, планированием и составлением учебного материала, избранием оптимального метода обучения языку. Существенной проблемой интенсивных курсов по языку является усталость и сокращение концентрации студентов в ходе урокоЕ, определение величины учебного материала ка один урок. В далее в статье говорится о внешней, внутренней и о педагогической форме интенсивности. Автор к этому причисляет и понятие интенсивности организации учебного процрсса. Наконец в статье идёт речь о языковом чутье и о вопросах мотивации студентов.
49
INTENSITY OF STUDYING AND TEACHING FOREIGN LANGUAGES Béla Giay teacher of the institute On the basis of the Hungárián special literature of methodology the author makes an effort to summerize the problems of intensive studying and teaching foreign languages. He analyses the content of the terms 'intensity1 and 'intensive* concerning teaching languages. Problems of intensity arise in connection with time-factor and planning and constructing the subject-matter of instruction as well as with selecting the optimum method of teaching and studying. One of the main problems of the intensive courses in that the students grow tired, their attentiveness decrease thus speed of teaching should be very carefully worked out. The terms of intensity, of organizing and technology of teaching are also introduced together with such terms: outer' or temporal intensity; inner intensity or that or constructing the subject-matter and methodological or pedagogical intensity. Models of lingual description are analized, and finally the author deals with the problems of sense for languages and motivation.
DIE I N T E N S I T Ä T IN F R E M D S P R A C H E N U N T E R R I C H T BEIM SPRACHSTUDIUM Béla, Giay
UND
Oberassistent
Der V e r f a s s e r versucht an Hand der F a c h l i t e r a t u r der Met h o d i k d e s S p r a c h u n t e r r i c h t s in d e r U V R d i e F r a g e n z u s a m m e n f a s s e n , die sich im F r e m d s p r a c h e n u n t e r r i c h t und beim Sprachstudium ergeben. Er analysiert d e n Inhalt der Beg r i f f e " I n t e n s i t ä t " und " i n t e n s i v " b e z ü g l i c h des S p r a c h unterrichts. E r bemerkt, d a ß die Fragen der Intensität e i n e r s e i t s mi t d e m Z e i t f a k t o r , a n d e r e r s e i t s m i t d e r P l a n u n g und d e m B a u d e s L e h r s t o f f e s s o w i e m i t d e r A u s w a h l d e r o p t i m a l e n M e t h o d e n beim L e h r e n und L e r n e n im Z u s a m m e n h a n g stehen. Wichtige Probleme der Intensivlehrgänge sind die E r m ü d u n g , die A b n a h m e d e r K o n z e n t r a t i o n , d i e wähl der S c h r i t t l ä n g e . Der V e r f a s s e r führt neben der äußeren oder zeitbezogenen, der inneren oder methodischen sowie pädag o g i s c h e n I n t e n s i t ä t , d i e a u c h bei d e r P l a n u n g d e s L e h r stoffes eine Rolle spielt auch den B e g r i f f der Intensität der U n t e r r i c h t s t e c h n i к an. E r prüft die M o d e l l e der Beschreibung der S p r a c h e ; s c h l i e ß l i c h werden die Fragen der M o t i v a t i o n und d i e d e s S p r a c h g e f ü h l s b e h a n d e l t .
50
