Az információtechnológiai berendezések érzékenységének vizsgálata laboratóriumi mérésekkel

Az információtechnológiai berendezések érzékenységének vizsgálata laboratóriumi mérésekkel Megemlékezések Nikola Tesla születésének 150. évfordulója alkalmából Köszöntjük a 80 éves Dr. Kelemen Tibort

Beszélgetô társam Kovács Ferenc

A távvezetékek átviteli kapacitás növelésének lehetôségei

Barangolás Erdélyben

Síkágyas szkennerek színhelyes képátvitele

Munkáltatók részére munkaidôn túli

OKJ-S

TANFOLYAM NÉLKÜLI

(hétvégi)

TANFOLYAMOK

VIZSGÁK

kihelyezett OKJ-s energetikus,

TANFOLYAMOK erôsáramú

FAM-szerelô,

továbbá

berendezések

kábelszerelô, TANFOLYAM NÉLKÜLI önálló hálózatkezelô,

VIZSGÁK

villamosmû-kezelô,

idôszakos felülvizsgálója,

egyénileg is érintésvédelem

villamoshálózat-szerelô,

szabványossági

Bôvebb

villamosgép- és

információ:

berendezéskezelô,

felülvizsgáló,

Helter Ferencné regisztrált villanyszerelôk

Tel.: 353-0117

továbbképzése

312-0662 [email protected]

villámvédelem felülvizsgálója

www.mee.hu

Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre,Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

CIKKEK Gyurkó István: Az információtechnológiai berendezések érzékenységének vizsgálata laboratóriumi mérésekkel

3

Dr. Varga László, Dr. Güntner Ottó: A távvezetékek átviteli kapacitás növelésének lehetôségei

5

Böcskey Mária Beatrix, Dr. Kránicz Balázs: Síkágyas szkennerek színhelyes képátvitele

8

HÍREK CENTENÁRIUM JEGYÉBEN SZEMLE EGYESÜLETI ÉLET TECHNIKA TÖRTÉNET SZABVÁNYOSÍTÁS KÖNYVISMERTETÉS PORTRÉ Kovács Ferenc NEKROLÓG Király Árpád Balogi Jenô OLVASÓI LEVÉL

9, 10, 12, 13, 16, 18, 21, 22, 24, 27, 31 14 18, 19, 20, 22, 27, 29 4, 12, 13, 15, 16, 17, 25, 26 11, 17 23 20, 21 28

TARTALOM

30 30 27, 32

HÍRDETÔINK: BALMEX KFT., ELECTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., EMIKA KFT., HOFEKA KFT.,

OBO BETTERMANN KFT., RAPAS KFT., VEIKI VNL VILLAMOS NAGYLABORATÓRIUMOK KFT.

Szélkerék

Aranydiploma

Barangolás Erdélyben

Articles István Gyurkó: Investigation of sensibility of information technology equipment by laboratory measurements

3

Dr. László Varga, Dr. Ottó Güntner: The methods of increasing transmission capacity of overhead lines

5

Mária Beatrix Böcskey, Dr. Balázs Kránicz: Correct color transfer of flatbed scanners

8

News Spirit of centenary Review From our correspondents History of Technics Standardisation Books Recommendation Portrait Ferenc Kovács Obitauary

9, 10, 12, 13, 16, 18, 21, 22, 24, 27, 31 14 18, 19, 20, 22, 27, 29 4, 12, 13, 15, 16, 17, 25, 26 11, 17 23 20, 21 28

CONTENTS

Árpád Király Jenô Balogi

Forum Summaries Advertisers: BALMEX LTD., ELECTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., EMIKA LTD., HOFEKA LTD.,

OBO BETTERMANN LTD., RAPAS LTD., VEIKI VNL VILLAMOS NAGYLABORATÓRIUMOK LTD.

30 30 27, 32 32

F Ô S Z E R K E S Z T Ô I

Ü Z E N E T

BEKÖSZÖNTÔ

Kedves Olvasók! Lassan elmúlt egy esztendô azt követôen, hogy lapunk az Elektrotechnika új arculattal, és szándékaink szerint új tartalommal jelenik meg havonta, mindannyiunk asztalán. Az elmúlt idôszakban számos kritika érte a lapot, de legalább annyi dicséretet is kaptunk, - sôt, lényegesen többet. Ha kezünkbe vesszük az Elektrotechnika ez évi számait, végig lapozzuk azokat januártól októberig, láthatjuk, hogy az egyre inkább közelít ahhoz, ami megfelel tagjaink ízlésének, elvárásainak egy ilyen nagy hagyományú mûszaki folyóirattal szemben. Használtak az észrevételek, tanultunk, okultunk magunk is. Az eltelt idô elegendô volt ahhoz, hogy megtaláljuk azt az utat, ami Olvasóink észrevételei alapján, valahol „középen jár”, ami a saját (szerkesztôség) elvárásainknak is megfelel, tudva azt, hogy mindenki személyes igényét kielégíteni - nem is cél, de - egyszerûen lehetetlen. A lap egyik, talán legnagyobb hibája az, hogy még mindig keveset foglalkozik egyesületi életünkkel, keveset tudósít a jogi tagvállalataink eredményeirôl, mûszaki fejlesztéseirôl. Ez a feladat pedig nyomatékosan szerepelt a lappal szemben Zipernowsky Károly által is megfogalmazottakban, és amely feladatot magunk is „zászlónkra tûztünk”. E helyen is kérem - ismételten - Társaságainkat, Szakosztályainkat, Területi Szervezeteinket, Jog Tagjainkat, hogy tudósításaikkal támogassák lapunkat. Másképpen ez nem mûködik. (Egyedül szegedi tudósítónk, Arany László veszi igazán komolyan feladatát.) Beérkeztek a kitöltött kérdôívek, melyekben Olvasóink véleményére voltunk kíváncsiak a megváltozott lapot illetôen. A részletes kiértékelést, ígéretünknek megfelelôen közzé tesszük (lásd 25. old.), azonban az summássan elmondható, hogy a vélemények hellyel-közzel összeesnek a fent elmondottakkal. Ezzel a fôszerkesztôi üzenettel elébe megyek bizonyos eseményeknek. Hiszen - idôrendben visszafelé - értékelni fogja a lap munkáját a novemberi Egyesületi Közgyûlés, ezt megelôzôen az elnökség várhatóan októberi ülése, illetve szeptember végén lesz a lap Szerkesztô Bizottságának ülése is, amely nyilvánvalóan ilyen- vagy olyan megállapításokat fog tenni. Természetesen, ezeket az észrevételeket is közzé tesszük (lásd 12. old.). Más! Elôzô számunk „Beköszöntôjében” tájékoztattam kedves olvasóinkat a „Centenárium jegyében” c. rovat indulásáról. Nem szóltam azonban arról, hogy ugyancsak a centenárium jegyében megszólaltatjuk a lap korábbi fôszerkesztôit. Szeptemberi számunkban Turán Györggyel beszélgettünk, októberben Dr. Kelemen Tiborral jelenik meg interjú, amit terveink szerint Dr. Tersztyánszky Tibor, majd Dr. Kádár Péter követ.

Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

2006. 10.szám

F ÔV S I Z L E LR A K EM S OZ S T Ô IE

NÜ EZ ER NG E I T AE K

AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEKKEL Gyurkó István okl. villamosmérnök, MEE Déri díjas.

Az áramszolgáltatókhoz az utóbbi idôkben olyan panaszok is érkeznek hogy, a vezetett hálózati zavarok az (IT) berendezések üzemét megzavarják. Célszerû ezért megvizsgálni, hogy a laboratóriumi körülmények között üzemelô számítógépek (IT) -et miként befolyásolják ezek a zavarok. A vizsgálatokról ad a cikk rövid tájékoztatást.

1. CÉLKITÛZÉSEK A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a laboratóriumi körülmények között üzemelô számítógépek (IT) üzemét miként befolyásolják olyan tipikus vezetett hálózati zavarok mint: - Rövid idejû feszöltség kiesések - Feszültség letörések - A hegesztés és közvilágítási lámpák hullámalak torzító hatása

2. A KIDOLGOZOTT MÉRÔ RENDSZER ISMERTETÉSE A vizsgálathoz a kereskedelemben beszerezhetô, számítógépeket, egy egyfázisú hegesztô berendezést és három különbözô típusú erôs felharmonikusokat termelô közvilágítási fényforrásokat használtam fel. A mérés összeállitási vázlatát az 1. ábra mutatja. A mérés sorozatokkal végzett vizsgálatoknál (egy idôben) öt számítógép viselkedését tanulmányoztam, melyek alapján a nagyszámú mérések eredményeit feldolgozva következtetéseket állapíthattam meg. A laboratóriumi elrendezés az ipari körülmények vizsgálatát jól reprezentálja. A feszültség lassú változtatását egy toroid

transzformátorral állítottam elô, a rövid idejû feszültség kimaradások létrehozására egy elvileg is új áramköri egységet fejlesztettem ki, amelynek kapcsolási rajzát a 2. ábra mutatja. A számítógéppel támogatott méréseknél a National Instrument gyártmányú 16 csatornás nagysebességû, 12 bites A/D átalakítót és számítógépes mérésadatgyûjtôhöz kifejlesztett „Rajzoló” szoftvert használtam.

3. A RÖVIDIDEJÛ FESZÜLTSÉG KIMARADÁS VIZSGÁLATA A rövididejû feszültség kimaradás hatásainak vizsgálatára egy olyan elektronikus kapcsolót kellet tervezni, amely lehetôvé teszi, egy széles idôtartományban de rendkívül finom (max 20 ms-os) lépésekkel szabályozható idôközökben az 50 Hz-es 230 V-os hálózati feszültséget megszakítsuk. A számítógépek üzemállapotának az ellenôrzésére a számítógép üzemét jellemzô, a számítógép belsô áramforrásáról levett +5 V tápfeszültségek jelenléteinek a meglétét használtam fel. Ahogyan az ábrán látható a +5 V-os üzemjóságot indikáló jelet egy optókapcsolón keresztül vettem le a vizsgált IT berendezések tápegységeirôl. Az optócsatoló inverter kétszintû, azaz ha a bemenetre logikai 1-et (+5 V) kapcsolok akkor a kimenet 0 érték

1 ábra: A mérés összeállítási vázlata

2006. 10.szám

lesz. A mérô rendszert úgy építettem fel, hogy a tápfeszültség meglétét egy vízszintes vonal, ami megfelel az optócsatoló inverter kimenet 0 értékének - jelzi. A feszültség kimaradás idejét ebbe a vízszintes vonalba megjelenô négyszögletû jel mutatja. Ennek a négyszögletû jelnek a szélességével tudom beállítani a feszültség kimaradás idejét. A számítógépek üzemének meglétét a vízszintes jelleggörbe mutatja. Amikor a gép kiesik az optócsatoló inverter bemenetrôl a logikai 1 (+5 V) eltûnik és a kimeneten jelenik meg ez az érték vagy is az eddig vízszintes jelleggörbe megváltozik. A nagyszámú mérés eredményeit összefoglalóan a 3. ábrán látható általános diagram rajzolható meg. Az ábrán piros színnel a rövid ideig tartó feszültség kimaradás, a kék színnel a számítógépek kiesési jelleggörbéje van ábrázolva. A T1 és a T2 idô a vizsgált IT-berendezésre jellemzô értékek.

4. A FESZÜLTSÉGLETÖRÉS VIZSGÁLATA A feszültség csökkentést a toroid transzformátor kézi szabályozásával állítottam elô. A 4. ábra mutatja, hogy a gépek kiesése a névleges feszültség kb. a 75%-ra való csökkenésekor kezdôdik és mindegyik gép

2 ábra: A rövididejû feszültség kimaradást elôállító áramköri egység

ELEKTROTECHNIKA

3

V

I

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

G

I

A

-

E

G

Y

5. ábra: A tápfeszültség felharmonikus tartalma a számítógépek, a lámpák és a hegesztés üzeme esetén

4. ábra: A feszültség csökkentés hatása a számítógépek üzemére. (A piros színû görbe a csökkenô feszültség idôfügvénye,a lila,barna,fekete,kék,zöld a számító gépek üzemét jelzô görbék)

5. A HEGESZTÉS ÉS KÖZVILÁGÍTÁSI LÁMPÁK HULLÁMALAK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA

4

Laboratóriumi körülmények között azt vizsgáltam, hogy a hálózati feszültség hullámalak torzulásának mértéke, felharmonikus tartalma, milyen hatást gyakorol az IT berendezések üzemére. Elôször megmértem a tápfeszültség felharmonikus tartalmát amikor csak a számítógépek üzemeltek. Amikor bekapcsoltam a fényforrásokat és a hegesztôtranszformátort, a számítógépeket tápláló feszültség felharmonikus tartalma jelentôsen megnövekedett, amit a kiszámított THDU értékekkel lehet jellemezni. A számítások szerint ez az érték 3,47% -ról 10,98%- ra növekedett. (5. ábra) Amikor a harmonikus torzulás mértéke elérte a 9-11%-t, akkor a vizsgált PC berendezések üzemében zavarok (képernyô összetörés, lemerevedés stb.) keletkeztek, A zavarok mértékei többségében olyan visszafordíthatatlan mûködési hibákat okoztak, amelyeket csak a gépek újraindításával lehetett megszüntetni.

ELEKTROTECHNIKA

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

kisfeszültségû négyvezetékes hálózaton úgy kell telepíteni, hogy a nulla vezetôben folyó áram minimális legyen. A laboratóriumban elvégzett mérések eredményeit az ipari mérések (Eger ZF Hungária, Jászberény ELEKTROLUX) eredményei teljes mértékben megerôsítették, igazolták.

kiesik ha a maradékfeszültség a mértéke eléri az 50%-os értéket.

3. ábra: Rövid ideig tartó feszültség kimaradás általános jellemzése

E

6. KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálataim azt bizonyítják, hogy az IT berendezések rendkívül érzékenyen reagálnak a villamosenergia minôségére. A rövididejû feszültség kimaradások (0-100 periódus ideig) hatásainak vizsgálatára egy elvileg is új számítógépes méréstechnikai eljárást, és mûködtetô szoftver fejlesztettem ki. Ehhez szükséges volt egy olyan elektronikus kapcsoló tervezése, amely lehetôvé teszi, egy széles idôtartományban, de rendkívül finom (max 20 ms-os) lépésekkel szabályozható idôközökben az 50 Hz-es 230 V-os hálózati feszültség megszakítását. A kifejlesztett mérési módszer lehetôvé teszi hogy bármely IT-berendezést ellenôrizni lehessen. Megállapítottam hogy, a feszültségletörés keletkezése esetében az IT-berendezések kiesése a névleges feszültség kb. 75%-ra való csökkenésekor kezdôdik, és mindegyik kiesik ha a maradékfeszültség mértéke eléri az 50%-os értéket. Megállapítottam, hogy ha a hálózati feszültség felharmonikus tartalma a THDU >10% akkor az IT berendezések üzemében zavarok (adatvesztés, lemerevedés) jelentkeznek. Megállapítottam, hogy feszültség kimaradás esetén, ha a feszültség kimaradás ideje ∆t>0,25s, akkor a berendezések kiesés ellen védelmét kell kialakítani. Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy nagyszámú IT berendezések üzeme esetében a kisfeszültségû négyvezetékes hálózat nullavezetôében a fázisvezetô áramának 2-3-szorosa is folyhat. Ez a tény a tervezôi gyakorlatban még nem vált közismerté, így a nullavezetôkeresztmetszete az esetek többségében a fázisvezetô keresztmetszetével azonos. A fentiek következtében a nullavezetô jelentôs túlmelegedése várható, ami végsô soron a nullavezetô szakadását eredményezi, ami által az IT-berendezések üzeme megszakad. Ezért a nagyszámú IT berendezéseket a

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A mérési eredmények kiértékeléséhez nyújtott szakmai támogatásért Dr. Radács László, Váradiné Dr. Szarka Angéla, a Miskolci Egyetem Elektrotechnikai- Elektronikai Tanszék munkatársainak mondok köszönetet. Szakmai lektor: Professzor emeritus Dr. Szarka Tivadar egyetemi tanár Miskolci Egyetem. IRODALOMJEGYZÉK MSZEN 50160; A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos feszültség jellemzôi. Dr Dán András: A villamosenergia-minôség növelt rézkeresztmetszettel.(Magyar Rézpiaci Központ 1999) MSZ 1 Szabványos villamos feszültségek Gyurkó István: Elektronikus informatikai berendezéseket zavaró hálózati visszahatások vizsgálata. (ELEKTROTECHNIKA 2005/5)

GYURKÓ ISTVÁN ÉMÁSZ Rt. nyugalmazott osztály vezetôje

[email protected]

EGYESÜLETI ÉLET A Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezete 2006. szeptember 26-án tisztújító közgyûlést tartott Pap Sándor elnökletével. A Közgyûlés megadta a felmentést Luspay Ödön elnöknek és Philippovich Gyôzôt titkárnak. Luspay Ödön egészségi okból új tisztséget nem vállal. A Közgyûlés Maróth Károlyt választotta a szervezet elnökének, az eddigi titkár - Philippovich Gyôzô - megbízatását meghosszabbította. A Közgyûlés megválasztotta a 7 küldöttet a MEE Közgyûlésre és 6 javaslatot fogadott el díjazásra való felterjesztésre.

Szerkesztôség

2006. 10.szám

V

I

A meglévô nyomvonal felhasználásával és sodronycserével megoldható terhelhetôség növelés egyik korlátozója a különleges szerkezetû sodronyok viszonylag magas ára. A következôkben példákat mutatunk be a szakirodalom szerinti és a hazai kutatások eredményeinek szemléltetésére.

2. A TERHELÉS NÖVELÉS KORLÁTOZÓ TÉNYEZÔI ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI A meglévô távvezetékek átviteli kapacitás növelésének két alapvetô korlátozó tényezôje van. Az egyik a sodrony anyaga és szerkezete szempontjából megengedhetô maximális hômérséklet, a másik a távvezeték geometriájából adódó földfeletti magasságok kérdése. E korlátozó tényezôk figyelembevételével az 1.ábra a távvezetékek alapvetô terhelésnövelési lehetôségeit szemlélteti.

1. ábra: A távvezetékek átviteli kapacitás növelési lehetôségei

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

Bizonyos feltételek mellett a meglévô sodronyok átviteli kapacitása növelhetô a távvezeték környezetében uralkodó meteorológiai paraméterek valósidejû figyelembe vételével. Ez a módszer elsôsorban rövid távvezetékek idôszakosan jelentkezô terhelési problémáinak megoldására alkalmas.

3. VALÓSIDEJÛ TERHELÉS NÖVELÉSI LEHETÔSÉGEK A valósidejû (real-time) üzemirányítást az irodalom szerint az idôszakosan változó terhelési csúcsok lekezelésére, a túlterhelôdések elkerülésére és a kereskedelmi szempontokból jelentkezô idôszakos átviteli kapacitás igény kielégítésére alkalmazzák. A valósidejû terhelés irányítás során az adott távvezeték környezetében végzett meteorológiai mérések és számítástechnikai eszközök alkalmazásával határozzák meg a vezeték megengedett belógása és üzemi hômérséklete figyelembe vételével az átviteli kapacitást és a meglévô tartalékokat. Ennek modellezésére GVOP pályázati rendszer keretében a VEIKI-VNL Kft. kísérleti távvezetéket és meteorológiai állomást hozott létre. A mért adatok üzemirányító központba történô továbbításához GSM adatátvitelt alkalmaztunk. Az adatok felhasználásával az üzemirányító központban telepített számítógépi program alkalmas a mindenkori tartalékok meghatározására.

G

I

A

A 2. ábra kísérleti távvezetéken végzett mérések eredményeit szemlélteti, ahol látható a meteorológiai tényezôk figyelembe vételével megengedhetô számított terhelôáram. A real-time üzemirányítás számítástechnikai eszközökkel a melegedési és hûlési folyamatok jellegének kihasználásával eszközként szolgálhat a meglévô létesítmények gazdaságos és környezetbarát felhasználására. Erre vonatkozó alkalmazások a világ számos pontján megtalálhatók, ahol már megfelelô üzemi tapasztalatok is léteznek. A real-time üzemirányítással kihasználhatók a távvezetékek átviteli kapacitásában meglévô tartalékok, azonban ennek korlátai vannak. E korlátok feloldására kutatási témák keretében foglalkoztunk az átviteli kapacitás növelési lehetôsége érdekében: • a sodronyok üzemi hômérséklete növelési lehetôségeivel • belógás kompenzálási módszerekkel A komplex értékelés alapján kombinált módszerekkel sok esetben megoldható a meglévô távvezetékek átviteli kapacitásának növelése, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontból elônyös, a megújuló energiaforrásokat kihasználó villamosenergia termelés elônyei kihasználhatók legyenek. A kutatási téma keretében kidolgozott és kísérleti távvezetéken alkalmazott real-time üzemirányítás blokksémája a 3. ábrán látható.

A távvezetékek átviteli kapacitása (P1) hôtechnikai szempontból terhelôáramként (I1), adott meteorológiai körülmények között pedig sodrony hômérsékletként (T1) jelentkezik. A távvezeték paramétereibôl és tervezési adataiból adódóan a T1 hômérséklethez b1 belógás tartozik.

6

A P2 és T2 növelt átviteli kapacitással jellemzett állapothoz változatlan sodrony mellett b2 belógás tartozik. Ugyanez az átviteli kapacitás növelés elérhetô a régi sodrony nagyobb átviteli kapacitású vezetôre történô cseréjével, ahol a belógás változatlan marad (b1= b3). Ez utóbbi esetre már számos külföldi és hazai fejlesztésû sodrony konstrukció létezik. A megfelelô sodrony konstrukció kiválasztása mûszaki-gazdasági optimalizáció kérdése. A döntésnél ma már nem elhanyagolhatók azok a szempontok, amelyek környezetvédelmi szempontból felvetôdnek egy új távvezeték építésénél.

ELEKTROTECHNIKA

2. ábra: Kísérleti távvezetéki mérések real-time terheléssel

2006.10.szám

V

I

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

G

I

A

4. ábra: A kísérleti ACSR 50/30-as új sodrony szerkezet

3. ábra: A real-time terhelés irányítás blokksémája

A real-time üzemirányítás elônyei kihasználhatók a szélerômû parkok hálózati csatlakoztatásánál kihasználható, hogy a szélerômûvek által termelt villamos energia mennyiségének növekedésével egyidejûleg a szél hûtô hatásából adódóan növekszik a vezetôsodronyok áramterhelhetôsége is. Az idôszakosan jelentkezô túlterhelések lekezelésére alkalmas módszereken kívül központi finanszírozású kutatási témák keretében a belógás kompenzáció, valamint a fázis és védô vezetôként alkalmazható sodronyok fejlesztési kérdéseivel foglalkozunk egyetemi és ipari partnerek közremûködésével.

4. VÉDÔVEZETÔ SODRONYOKKAL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK A védôvezetôk alapvetôen a villámcsapás felfogására, valamint a földzárlati áramok levezetésére szolgálnak. Ennek következtében a sodrony felületét borító elemi szálaknak alkalmasnak kell lennie a villámcsapáskor keletkezô ívtalppont által keltett termikus igénybevétel sérülésmentes elviselésére, másrészt a zárlati áram hatására a sodrony egyetlen alkotó eleme sem lépheti túl a szabvány által elôírt maximális hômérsékletet. Hazánkban leggyakrabban az ACSR 50/30 és ACSR 95/55-ös sodronyt alkalmazták. Az utóbbi idôben az áramszolgál-

2006. 10.szám

tatók - elsôsorban gazdasági megfontolások alapján - a kisebb keresztmetszetû sodronyokat helyezik elôtérbe, vállalva a vele járó kockázat növekedést. Az üzemzavari kockázat növekedést elsôsorban a villámcsapáskor keletkezô elemiszál sérülések, valamint az új „elôformázott” végfeszítô szerelvények alkalmazása jelentette. Az új típusú elôformázott szerelvények a teljes húzóerôt a külsô alumínium koszorúnak adják át. A sodrony belsejében lévô teherviselô acél mag a súrlódáson keresztül csak a húzóerô töredék részét veszi magára, mivel az acél korrózióvédelmére gyártáskor felhordott zsírréteg lecsökkenti a súrlódást az alumínium koszorú és az acél mag között. Emiatt a szakító erô a számított érték akár 50%-ára is lecsökkenhet. Mind az elôformázott végfeszítô szerelvények alkalmazhatósága, mind a kisebb keresztmetszetû sodronyok beépítésével járó gazdasági elônyök indokolták az ACSR 50/30-as szabványos sodronyszerkezet átalakítását. A 4. ábrán látható kevert szerkezetû sodronynál az elôformázott végfeszítô szerelvény nem a kis teherbírású külsô alumínium koszorúhoz, hanem a nagy teherbírású acél elemi szálakhoz csatlakozik, így változatlan végfeszítô szerelvény alkalmazása mellett is növelhetô a végkötés szakító ereje. A sodronyszerkezeti átalakítást úgy

kellett megvalósítani, hogy az acél és alumínium elemi szálak száma és átmérõje ne változzon. Az módosított szerkezetû ACSR 50/30-as sodronyt a FUX Zrt. legyártotta és a szakító vizsgálatokat a hagyományossal azonos módon a VEIKI-VNL Kft. végezte el. A kísérleti célra elkészített új sodronyszerkezet szakító ereje elérte a számított érték 95%-át, ami egyrészt megfelel a szabványkövetelményeknek. A szerkezeti kialakításból adódóan növekszik a vezetôsodrony villámállósága is. Számos külföldi és hazai laboratóriumi kísérlet igazolta, hogy a külsô koszorúban elhelyezett vékony alumínium szálak a villámcsapáskor keletkezô ívtalppont termikus hatása következtében sérülhetnek. A laboratóriumi vizsgálatok egyúttal azt is igazolták, hogy az alumíniummal azonos keresztmetszetû acél szálak az ívtalpponttal szemben ellenállóbbak és kevésbé sérülékenyek. Az elôformázott végkötésekhez kialakított növelt villámállóságú ACSR sodrony felhasználásával lehetôség nyílik kiskeresztmetszetû, a piacon árban és minôségben versenyképes üzembiztos védôvezetô sodronyok hazai elôállítására és értékesítésére.

DR. GÜNTNER OTTÓ Laboratóriumvezetô, VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft., Nagyáramú Laboratórium Okleveles villamosmérnök, egyetemi doktor

[email protected] DR. VARGA LÁSZLÓ Ügyvezetô igazgató, VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft., Okleveles villamosmérnök, menedzser gazdasági mérnök, mûszaki tudományok kandidátusa, egyetemi doktor, Ph.D.

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

7

V

I

L

Á

G

Í

T

Á

S

T

E

C

H

N

I

K

A

SÍKÁGYAS SZKENNEREK SZÍNHELYES KÉPÁTVITELE Böcskey Mária Beatrix, Dr. Kránicz Balázs

A szerzôk a tanulmányban olyan kalibrációs modellt alkotnak síkágyas szkennerhez, mellyel lehetôvé válik a beszkennelt fotók számítógépes monitoron történô színhelyes megjelenítése oly módon, mintha a fotókat valamely rögzített megvilágító alatt szemlélnénk. Mindezt úgy, hogy sem a szkenner lámpájának spektruma, sem a detektorok színképi érzékenysége nem ismert. A polinomiális transzformációs módszerek elemzése mellett egy hatékony színi szegmentációs eljárást is bemutatnak.

1. BEVEZETÉS A személyi számítógépekhez csatlakoztatható síkágyas szkennerek színhelyes átvitelének biztosítása sok kutatót foglalkoztat. A folyamat során a cél olyan transzformációs modell meghatározása, amely lehetôleg minél pontosabb kapcsolatot teremt a szkenner által szolgáltatott elektronikus adatok és a szkennelt minta adott megvilágító alatt tapasztalható színingermetrikai tulajdonságai között. Ez a leggyakrabban olyan eljárást jelent, amely a szkenner RGB értékeibôl az eszköz független CIE XYZ színtérbe képez. Szkenner-kalibrációs problémákra és azok megoldására fontos példákat mutatnak be az [1], [2] és [3] publikációk.

2. CÉLKITÛZÉS

8

Bizonyára sok olvasót hatalmába kerítette már az az érzés, hogy „de jó lenne az összes otthoni fényképünket egyszer s mindenkorra beszkennelni s így elektronikusan konzerválni ôket a jövô számára”! Ilyenkor a szkennelendô nyersanyag típusa rögzített, és radiometriailag viszonylag egyszerûen kezelhetô, hiszen vizsgálataink szerint denzitás térben bármely fényképrészlet spektrális visszaverési tényezôje - mint függvény - legfeljebb hat alapfüggvénybôl egyszerû módon elôállítható [4]. A fentiek alapján munkákban a következô feladatot fogalmaztuk meg: Adott számos színes fotó (papírképként). Alkossunk olyan kalibrációs modellt, mellyel lehetôvé válik a beszkennelt fotók számítógépes monitoron történô színhelyes megjelenítése oly módon, mintha a fotókat valamely rögzített megvilágító alatt szemlélnénk. Mindezt úgy, hogy sem a szkenner lámpájának spektrumát, sem a detektorok színképi érzékenységét nem ismerjük.

ELEKTROTECHNIKA

3. ESETTANULMÁNY A feladat megoldását egy HP scanjet 5470c típusú szkennerrel végeztük el. Elôször 24fokozatú vörös, zöld, kék, türkiz, bíbor, sárga ill. szürke skálát hoztunk létre, melyeket papírkép formájában elkészíttettünk egy digitális fotószalonban. A skálák összes mezôjének spektrális visszaverési tényezôjét lemértük egy Gretag Macbeth Eye One típusú kézi spektrofotométerrel. Ez után a skálákat beszkenneltük rögzített szkennerbeállítások mellett (kimeneti RGB-szintek 0-tól 255-ig, lineáris kimenet, tehát g = 1,0), majd képfeldolgozó szoftverrel meghatároztuk minden egyes, homogénnek tekinthetô színes mezô RGB értékeit. A fenti elôkészületek után az [1], [2] és [3] publikációk alapján mi is olyan polinomiális transzformációt kívántunk meghatározni, mellyel a szkenner által szolgáltatott RGB értékeket a CIE XYZ térbe transzformálhatjuk. Ez elsô-, másod- ill. harmadfokú polinommal fölírva a következôképpen fest:

X1(R, G, B) = a1 + a2R + a3G + a4B. X2(R, G, B) = a1 + a2R + a3G + a4B + a5R2 + + a6RG + a7G 2 + a8RB + a9GB + a10B 2. X3(R, G, B) = a1 + a2R + a3G + a4B + a5R2 + + a6RG + a7G 2 + a8RB + a9GB + a10B 2+ + a11R 3 + a12R 2G + a13RG 2 + a14G 3 + + a15R 2B + a16RGB + a17G 2B + a18RB 2 + + a19GB 2 + a20B 3 Természetesen hasonló háromváltozós polinomok írhatók föl az Y és Z színingerösszetevôkre is.

A feladat ezek után a polinomok szabad paramétereinek, tehát a1, a2, a3,...-nak a meghatározása volt. Erre a célra numerikus szélsôérték-keresést alkalmaztunk, a célfüggvényt pedig a színes minták mért spektrális függvényeibôl számolható CIELAB koordináták és a polinomiális transzformációval az RGB értékekbôl kapott XYZ színingerösszetevôkbôl számolt CIELAB koordináták közötti színingerkülönbségek összegébôl konstruáltuk. (A tapasztalat szerint a célfüggvényt jobb a színingerkülönbségekre alapozni, mint a CIE XYZ térben számolt euklideszi távolságokra, hiszen az elôbbi sokkal inkább megfelel az emberi színészlelés attribútumainak.)

3.1 Ellenôrzés A beszkennelt színes skálák mintáihoz a D50 referenciamegvilágító esetében meghatározott polinomiális transzformációkkal következô közelítéseket értük el: I. Táblázat Transzformációs modelljeink ellenôrzéséhez újabb színskálát hoztunk létre ill. készíttettünk el fotólaborban. Ez a skála 24 véletlenszerûen generált színes mintát tartalmazott. Ezt a tesztskálát is bemértük, beszkenneltük és kiértékeltük RGB értékeit. Utána megvizsgáltuk, hogy az eredeti skálák alapján meghatározott modellekkel milyen eltérések adódnak a tesztskála elemeire. Ezt a II. Táblázat szemlélteti. Meglepônek tûnhet, de a tesztskála mintáira a másodfokú polinomiális transzformáció kissé jobb eredményt szolgáltat, mint a harmadfokú transzformáció, hiszen ez utóbbi az eredeti színes skálákra egyértelmûen jobban mûködött. Ennek oka egyelôre ismeretlen.

I. Táblázat: Színingerkülönbségek statisztikai jellemzôi a színes skálák mintáira a különbözô fokszámú transzformációs polinomokkal elsôfokú

∆E*ab színingerkülönbségek átlaga a ∆E*ab színingerkülönbségek szórása a

másodfokú

harmadfokú

5,28

3,17

2,37

3,76

2,92

2,27

2006. 10.szám

V

I

L

Á

G

Í

TA ÁU ST

TO EM CA HT

I ZI N

ÁK LA Á

II. Táblázat: Színingerkülönbségek statisztikai jellemzôi a tesztskála mintáira a különbözô fokszámú transzformációs polinomokkal elsôfokú

∆E*ab a ∆E*ab a

másodfokú

harmadfokú

színingerkülönbségek átlaga

5,28

2,94

3,26

színingerkülönbségek szórása

2,66

1,08

1,55

3.2 Színi szegmentáció A polinomiális transzformációk használhatóságát javítani szerettük volna [4]. Ehhez mindig csak két eredeti színes skálára határoztuk meg a transzformáció szabad paramétereit a következô kombinációkkal: RY, YG, GC, CB, BM, MR. Ezeket a párokat az 1. ábra magyarázza. A tesztskála mintáinál a kiértékeléskor elôször az összes eredeti színes mintára meghatározott transzformáció alapján határoztuk meg a minták hab színezeti szögét, majd attól függôen, hogy hab mely két fôszín közé esett, az erre a két színre meghatározott transzformációt alkalmaztuk. A szegmentációt másodfokú és harmadfokú transzformációk esetében vizsgáltuk. A másodfokú esetben javulást kaptunk (∆E*ab, átlag = 2,87; ∆E*ab, szórás = 1,37), de a harmadfokú esetben a szegmentáció hatékonysága rosszabb lett, mint a szegmentáció nélküli transzformációé. Így ez további kutatás tárgyát képezi.

S-

H

Í

R

E

K

IRODALOMJEGYZÉK: (1) Yilmaz, I., Oztug I., Yakar, M., Yildiz F.: Color Calibration of Scanners Using Polynomial Transformation. XXth ISPRS Congress, 2004, Istanbul. (2) Kang, H. R.: Color scanner calibration. Journal of Image Science and Technology, Vol 36, 1992,

feladatot megoldottnak tekintettük, hiszen megfelelôen kalibrált monitorral ezek után már kicsi színi eltérések mellett úgy jeleníthetô meg a beszkennelt fotó, mintha azt valamely ismert megvilágító alatt szemlélnénk. Ehhez a 2. ábra mutat illusztrációt.

162-170 p. (3) Hardeberg, J. Y.: Acquisition and reproduction of colour images: Colorimetric and multispectral approaches. Dissertation, Ecole Nationale Superieure des Telecommunications, Paris, France, 1999. (4) Böcskey M. B.: Síkágyas szkennerek színhelyes képátvitele. Diplomamunka, Pannon Egyetem, 2006.

BÖCSKEI MÁRIA BEATRIX 2006-ban végzett a Veszprémi Egyetemen (Pannon Egyetem) mérnök-informatikusként. 2005. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián Informatikai Szekcióban - III. helyezést ért el.

[email protected] DR. KRÁNICZ BALÁZS Veszprémi Egyetemen szerzett mérnökinformatikus diplomát 1997 -ben. Jelenleg a Pannon Egyetem, Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratóriumában végzi tevékenységét. 2005-ben a Lukács Gyula Emlékdíj I. helyezetje lett.

[email protected]

ÖTVENÉVES A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG

1. ábra: Az eredeti színes skálák mintáinak elhelyezkedése a CIELAB rendszer a*b*-síkján. A szegmentált transzformációkat mindig két szomszédos színes skálára határoztuk meg.

3.3 Eltérô referenciamegvilágítók Eddigi vizsgálatainkat a D50 referenciamegvilágító mellett végeztük. A leghatékonyabbnak bizonyult másodfokú transzformáció szabad paramétereit a CIE A ill. A D65 megvilágítóra is meghatároztuk. Tapasztalatunk szerint a transzformáció közelítésének pontossága csak jelentéktelen módon változott, így a 2. fejezetben megfogalmazott

2006. 10.szám

2. ábra: Beszkennelt papírkép megjelenítése D55, D65 és D75 megvilágítók alatt (átlagos fénysûrûség azonos szintre hozva). A képeket színi adaptációs hatásokkal nem korrigáltuk.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Köszönettel tartozunk Molnár Csabának, a Molnár Digitális Fotócentrum (8200 Veszprém, Szabadság tér 10.) alapító tagjának azért, hogy nem is szerény képkidolgozási keretekkel támogatta munkánkat.

Ötven éve hozták létre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) azzal a céllal, hogy megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését, illetve elôsegítsék az atomenergia békés célú felhasználását. Az idei jubileumi 50. Közgyûlés (Szeptember 18-22.) egyik központi témája az atomerômûvek ellátása nukleáris fûtôanyagokkal. A NAÜ közgyûlésén számos példát mutattak be az atomenergia gyógyászati alkalmazására is.

Forrás: Atomfórum Hírlevél Dr. Bencze János 9

ELEKTROTECHNIKA

H

Í

R

E

K

„LUMEN V4 VILÁGÍTÁSTECHNIKAI KONFERENCIA” BALATONFÜREDEN Lapzárta után érkezett!

2005. novembere óta az Elektrotechnika szinte majd minden lapszámában találkozhattunk a „Lumen V4” logoval, és ezzel kapcsolatban különbözô tervekkel, hírekkel és felhívásokkal. Most végre lejött az ideje a Konferenciának, nem csak a híreket olvashatunk az elôkészületekrôl, hanem élvezhettük a konferenciát is.

Számos világítástechnikai világ- és regionális konferenciát rendeznek évente, kétévente vagy négyévente a világ különbözô pontjain. Néhány éve - 2003. ôszén, - a szlovákiai Liptószentmiklóson (Liptovsky Mikulás) tartott világítástechnikai konferencián - született az ötlet, hogy a hasonló politikai-gazdasági helyzetben lévô „Visegrádi négyek”-nek nevezett ország csoport szakemberei találkozzanak, és a közös érdeklôdésre számot tartó kérdések megbeszélésére fórumot kapjanak. 2005. novemberéig váratott magára az elhatározás, amikor is a négy ország Világítástechnikai Társaságai (a Cseh, a Lengyel, a Szlovák és a Magyar) megállapodtak abba, hogy minden páros évben konferenciát rendeznek a négy ország valamelyikében. A Lumen V4-nek elnevezett konferenciát - hosszú elôkészületek után - elsô alkalommal 2006. szeptember 28-29-én rendezték meg Balatonfüreden. Arra való tekintettel, hogy a résztvevô országok szakemberei számára ne legyen visszatartó erô a közösen választott nyelven történô elôadás, - legyen az bármely kiválasztott nyelv is - olyan döntés született, hogy minden ország elôadói saját nyelvüket használhatják, és minden nyelvrôl - minden nyelvre szinkron tolmácsolás lesz. Ez azzal a „hátulütôvel” jár, hogy - bár több nyugati ország szakembere jelentkezett volna elôadással, de ezeket a Rendezô Bizottság éppen a fentiek miatt nem tudta fogadni.

A konferencia elôadásait négy témakör köré szervezték, nevezetesen: - fénymérés, - világítási berendezések, - belsôtéri világítás, valamint - külsôtéri és nappali világítás. A konferenciának négy felkért elôadója volt, a négy ország egy-egy vezetô világítástechnikai szakembere tartotta, (hazánkat Dr. Schanda János professzor képviselte) illetve, minden országból további öt - öt elôadást fogadott el a Nemzetközi Szervezô Bizottság. Összesen tehát 24 elôadást sûrítettek be a másfél napos nemzetközi konferenciába. Az érdeklôdés jelentôs volt. A konferenciának közel kétszáz fô résztvevôje volt (Lengyelországból: 41 fô, Szlovákiából: 22 fô, Csehországból, 21 fô, és hazánkat 107 fô képviselte). A konferenciát megelôzôen három un. „oktató elôadás” hangzott el, melyet külföldön élô, neves magyar kollégáink, szakembereink tartottak angol nyelven. A konferencia alkalmából mutatták be a 6. Világítástechnikai évkönyvet (2006 – 2007.), melyet a MEE Világítástechnikai Társasága kétévente jelentet meg. Ez a kiadvány szakirodalom pótló. (Lapunk e száma 20. oldalán Kosztolicz István mutatja be részletesebben az Évkönyvet.) A szervezôk segítségére volt a „természet-felelôs” is. Gyönyörû napos idôben, egy Balaton parti szállodában rendezett konferencia sikere már félig biztosított. De túl a viccen, a Szervezô Bizottság mindent megtett, hogy a konferencia hozza azt a maximumot, ami csak elvárható. Ez sikerült!! Gratulálunk a szervezôknek! Bizonyos vagyok benne, hogy a Lumen V4 konferenciáról, lapunk hasábjain még részletes szakmai beszámolót is fogunk olvasni.

Dr. Bencze János

A MAVIR ZRT., ÜZEMBE HELYEZTE GYÔR - SZOMBATHELY KÖZÖTT KIÉPÍTETT 400 KV-OS TÁVVEZETÉKI ÖSSZEKÖTTETÉST A MAVIR ZRt., 2006. szeptember 14-én üzembe helyezte a Gyôr és Szombathely között kiépített 400 kV-os távvezetéki összeköttetést, a hozzá tartozó új alállomással, valamint az új alállomást az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 120 kV-os alállomásával összekötô 120 kV-os távvezetékkel együtt.

10

A 400 kV-os hálózati összeköttetés több éves program keretében megvalósított, mintegy 90 km hosszúságú, kétrendszerû távvezetéket jelent, melynek tervezett beruházási költsége - a szükséges alállomási csatlakozó berendezésekkel együtt - mintegy 14 milliárd Ft volt.

ELEKTROTECHNIKA

A projekt a tervezettnél 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb költséggel valósult meg, több mint egy évvel hamarabb. Az összeköttetés révén jelentôsen javult a nyugat-dunántúli térség ellátásbiztonsága. Az új létesítmény üzembe helyezése nagymértékben hozzájárul a régió egyenletesen magas színvonalú és kiváló minôségû villamosenergia-ellátásához. Bôvebb információk: www.mavir.hu/Hasznos

MAVIR Zrt. Sajtótájékoztatója alapján: Dr. Bencze János

2006. 10.szám

T

E

C

H

N

I

K

A

T

Ö

R

T

É

N

E

T

ELEKTROTECHNIKA TÖRTÉNET HÓNAPOKBAN ELBESZÉLVE Horváth Zoltán, MEE - VET titkár

A sorozat befejezô részeként az elektrotechnika-történet szeptember és október hónapjához köthetô érdekes és jelentôs szerepet játszó eseményei kerülnek bemutatásra. Remélem a sorozat elnyerte tetszésüket és számos új információt, érdekességet nyújtott a mindennapokban.

1881. szeptember 20-21. Az elsô párizsi elektrikus konferencia elfogadta mértékegységül az ampert, a coulombot, a faradot, az ohmot, illetve a voltot. Emellett Carl Friedrich Gauss és Wilhelm Eduard Weber német fizikusok kezdeményezésére kötelezônek fogadták el az abszolút elektromágneses egységrendszer, a CGS bevezetését.

Szeptember

1891. szeptember 23. Budapesten megszületett Mándi Andor, aki a villamos gépekhez kapcsolódó számításokban és szerkesztésekben alkotott maradandót. Nevéhez kapcsolható a Dahlander elrendezés módosított változatának elkészítése, melyet munkatársai csak „dálandor” tekercselésnek neveztek. 1971-ben, 80. születésnapján a MEE tiszteletbeli elnökévé választották.

1792. szeptember 22.

Newington Buttsban megszületett Michael Faraday. A szakmai pályafutását kifutófiúként kezdô, majd könyvkötô mesterséget tanult Faraday. 1818-ra már a Royal Institution laboratóriumának kutatója. Legfontosabb kutatási területe a villamosság volt. Az elektromágneses indukció felfedezése mellett (lásd az Elektrotechnika 7-8. számát) Ô alkotta meg a róla elnevezett elektrolízis törvényt. Másik jelentôs találmánya az ún. Faradaykalitka, mellyel a villamos tér az ôt érô villamos behatások ellen lehatárolható.

Ezen a napon indult el a Kandó Kálmán tervei alapján villamosított elsô hazai vasútvonalon az elsô menetrendszerû vonatjárat. Az 50 Hz-es fázisváltós rendszeren alapuló vonat Budapest Keleti pályaudvaráról gördült ki.

1844. szeptember 17. Pesten megszületett Puskás Tivadar. A telefonközpont és telefonhírmondó feltalálójaként számon tartott Puskás halálának idôpontjáról, valamint munkásságáról a sorozat februári és márciusi száma tudósított.

1939. szeptember 26. Budapesten, életének 79. életévében elhunyt Bláthy Ottó Titusz. Az életében több mint száz szabadalommal jelentkezô szakember munkásságáról születésének hónapjához kötôdôen - az Elektrotechnika 7-8. számában olvashattak.

1932. szeptember 12.

Október 1786. október 30.

Az olasz nemzetiségû anatómus, Luigi Galvani felfedezi az „érintkezési elektromosságot”. Kísérletei során megfigyelte, hogy a preparált békacomb erôsen összerándul, ha egy izmot, illetve egy ideget két különbözô, de egymással összeköttetésben lévô fémmel megérint. Megfigyelésérôl csak 1791-ben adott hírt, melyre Alessandro Volta 1792-ben adott tudományosan helyes magyarázatot. A jelenség alapvetô felfedezés volt a galvanizálás és az elektromos elemek fejôdésének terén.

1854. október 27. Az elsô transzformátor társalkotója, Déri Miksa Bécsben e napon látta meg a napvilágot. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1960-tól jubileumi díjjal tisztelgett a tekintélyes szakember elôtt. Bôvebb az Elektrotechnika márciusi számának soraiban olvasható. 1861. október 28. Budapesten megszületett Neustadt Lipót. A gépészmérnöki diploma megszerzése után a Ganz alkalmazottja lett, ahol - rövid kihagyás után - élete végéig dolgozott. Éveken át Bláthy Ottó legközvetlenebb munkatársai közé tartozott, számos szabadalom és újítás köthetô nevéhez. 1898-tól fôleg a transzformátorszerkesztéssel foglalkozott, késôbb, mint cégvezetô és igazgatóhelyettes is tevékenykedett.

1893. október 20. Budapesten megkezdôdött a közüzemû áramszolgáltatás. A Külsô Váci út 76. szám alatt épült áramszolgáltató telep egységei a következôk voltak: kazán- és gépház, víztisztító mû és vízhûtô berendezés. Az üzembe helyezett generátorok összes teljesítménye kezdetben 1000 kW volt és két darab 3kV-os feszültségû fôkábelt táplált. 1931. október 18. Az USA-beli Wet Orange-ban elhunyt Thomas Alva Edison. Születésével kapcsolatban a cikksorozat februári számában olvashattunk bôvebben. 1957. október 10.

Bekövetkezik az elsô súlyos nukleáris baleset, az angliai Windscale-ban. A plutóniumot termelô, különleges típusú erômû - amely azóta Sellafield név alatt ismert - reaktora lángokban állt, a szabadba radioaktív anyag került.

1992. október 4. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Washingtonban elhunyt Bay Zoltán. Többek között az atomszámlálók sikerességének megnövelésén dolgozó Baynak 1990-ben Göncz Árpád a Rubinokkal Ékesített Zászlórend kitüntetést adhatta át. Munkásságáról - születésének kapcsán - az Elektrotechnika 7-8. számában olvashattak. Forrás [1] Az elektrotechnikai jeles alakjai. MEE Pécsi Szervezet „Elektrotechnika Nagyjai„ Alapítvány, 2000. [2] A technika krónikája. Officina Nova, 1991. [3] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó

Kht., 2005.

Horváth Zoltán

2006. 10.szám

ELEKTROTECHNIKA

11

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

-

H

Í

R

E

K

ÜLÉST TARTOTT AZ ELEKTROTECHNIKA SZERKESZTÔ BIZOTTSÁGA (SZ. B.) Szeptember 25-én összeült a Sz. B., hogy áttekintse a lap - új tartalmi és szerkezeti formáját, - a Centenárium elôkészítését, - a jövô irányait a beérkezett kérdôívek feldolgozása alapján, valamint hogy - egyéb kérdéseket tárgyaljon meg.

Kiss Kálmán jónak ítéli a lapot. Javasolja növelni a határon túl élôk aktivitását, erre módszer kidolgozását kéri. Célszerûnek tartaná a lap terjesztését határainkon túl is, egy lehetséges módszernek javasolja a követségek bevonását. A jogi tagvállalatok megbecsülésének kifejezésére, minden évben egyszer meg kellene jelentetni azok listáját, esetleg tevékenységük rövid ismertetésével.

Az ülésre a Szerkesztô Bizottság tagjain kívül meghívót kaptak az Elnökség tagjai és a Rovat szerkesztôk is.

Dési Albert jónak tartja a lapot. Anyagi gondok esetére összevont lapszámokat javasol. Megerôsíti, hogy határon túl is igénylik a lapot, még ha fizetni kell érte akkor is, és egyben megjegyezte, hogy ha sikerül a lapot határainkon túl is terjeszteni, akkor ez a hirdetések biztos növekedését hozza magával.

Dr. Szentirmai László professzor, az Sz. B. elnöke megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, és felidézte azokat a gondolatokat, mellyel Dr. Horváth József volt elnökünk útjára indította az új formátumú és megújuló tartalmú lapunkat. Lernyei Péter felelôs kiadó rövid tájékoztatást adott a lap anyagi helyzetérôl. Elmondta, hogy a lap várható vesztesége év végére eléri a 6 M Ft-ot, illetve a tagdíj emelésbôl származó korrekcióval a veszteség 3 M Ft körül lesz. Dr. Bencze János tájékoztatót adott a Centenáriumi elôkészületekrôl. Megindult a „Centenárium jegyében” rovat, beszélgetéseket közlünk a lap korábbi fôszerkesztôivel, kigyûjtjük a 100 éves lap fôszerkesztôit, február elsején kiállítás nyílik a Múzeumban, feldolgozzuk az elmúlt 100 év történéseit az Elektrotechnika tükrében, megemlékezünk a Villamosságról. Mindezt az elnökség által korábban jóváhagyott koncepció szellemében. A korábban szétküldött kérdôívre adott válaszokat Dr. Szandtner Károly feldolgozta. Ennek eredményeként a tagságunk jól fogadta a változásokat és minden tekintetben elégedett. Bár több észrevételt kaptunk korábban a lap új méretére, a megkérdezettek 66%-a elégedett az új formával.

Szepessy Sándor elismerôen nyilatkozott a megváltozott lapról, változtatást nem javasol, az anyagi gondok megoldását a megnövelendô hirdetések bevételeibôl javasolja fedezni. Ha bármi változtatást kell tenni, akkor azt csak a lap A4 formátumra való visszatérésében látja.

Dr. Madarász György hangsúlyozta az elektronikus szerkesztést is, amely nem ugyanaz, mint a lap honlapon történô megjelenése, részletesebben lehetnek a cikkek bemutathatók, pl. több fényképpel. A posta költségek csökkentésére javasolta, hogy a Szakosztályok, Társaságok, Szervezetek kapják taglétszámuk alapján a lapot és ôk osszák szét. Tóth Éva néhány észrevételt tett a lap formájára, mint pl. hosszúak a címek, és hasonló szerkesztési problémákra, amelyek a lap szerkezetére vonatkoznak. Schachinger Tamás úgy látja, hogy bizonyos kérdéseket azonos „Súlycsoportba” sorolunk, amelyek pedig nem összemoshatóak. Említette a gazdasági kérdéseket és a szerkesztés gondjait. Dr. Szentirmai László megköszönte az értékes hozzászólásokat. A külföldiek figyelemfelkeltésére javasolta, hogy az angol nyelvû összefoglalók terjedelmét növeljük. Az Ülést berekesztette. Megjegyzés: a 19 tagú Sz. B.-bôl 3 tag jelent meg, a 12 tagú rovatszerkesztôk közül 7 rovatszerkesztô volt jelen. A meghívott Elnökséget egy fô képviselte. Ezen el lehet gondolkodni!! Az Sz. B. ülésrôl tájékoztatott:

Dr. Bencze János

AZ AREVA T&D MEGVÁSÁROLTA A RITZ NAGYFESZÜLTSÉGÛ MÉRÔVÁLTÓ ÜZLETÁGÁT Az ügylet érinti a Ritz Kecskeméten mûködô gyárát is, melynek nagyfeszültségû gyártási tevékenysége átkerült az AREVA T&D-hez, azon belül pedig a kunszentmiklósi székhelyû AREVA Hungária Kft-hez.

12

A RITZ nagyfeszültségû mérôváltói kiegészítik az AREVA T&D termék skáláját, kiterjedtebb értékesítési hálózatot és kiegészítô kereskedelmi kapcsolatokat eredményeznek. Lehetôvé válik az ügyfelek igényeinek még sokoldalúbb kielégítése, akár SF6 technológiát tartalmazó termékekkel is.

ELEKTROTECHNIKA

Ezzel a vásárlással az AREVA T&D a nagyfeszültségû mérôváltók területén piacvezetô szerepre tesz szert, nagyobb R&D programból profitálva növeli az innovációt és további sikereket biztosít. Az AREVA T&D világszerte vezetô az energiaszállítás és -elosztás területén, több mint 160 országban mintegy 50.000 ügyféllel rendelkezik. Innovatív termékek, rendszerek és szolgáltatások széles körét kínálja a teljes energiaellátás területén, az áramtermelôktôl egészen az áramfelhasználókig. Az AREVA T&D a nukleáris energetika világvezetôjének, az AREVA csoportnak a része, amelyet ebben az évben a Fortune Magazine a világ energiaszektorának legelismertebb vállalataként említett.

RITZ Kecskemét Magyarország

2006. 10.szám

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

-

H

Í

R

E

K

AZ OAH ENGEDÉLYT ADOTT A SÉRÜLT FÛTÔELEMEK ELTÁVOLÍTÁSÁRA Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) engedélyt adott a paksi atomerômû 2. blokkjának épületében 2003. áprilisában megsérült üzemanyag eltávolítási munkáira. Az engedély jóváhagyja a tervezett tevékenység legfontosabb lépéseit, módszereit, feltételeit és lehetôvé teszi az eltávolítási munkák megkezdését.

rögzíti azokat a lépéseket is, amelyeket az OAH NBI helyszíni ellenôrzéssel kíván nyomon követni. Az engedély kiadásával az OAH NBI megállapítja, hogy a megszabott feltételek teljesülése mellett, a megalapozó dokumentáció szerint elvégzett tevékenység a nukleáris biztonság szempontjából megfelel az atomenergia alkalmazását szabályozó jogszabályoknak és követelményeknek.

Az engedély közel harminc pontban sorolja fel a nukleáris biztonsági hatóság, valamint a környezetvédelmi és a sugárvédelmi szakhatóságok feltételeit. E feltételek egy része az eltávolítás megkezdése elôtt még elvégzendô teendôket írja elô, más része azon dokumentumok felsorolása, amelyeket - ha szükségessé válnak - csak további hatósági engedélyek birtokában szabad módosítani. Egy harmadik részük az eltávolítás befejezését követô tevékenységekre vonatkozik. A határozat

Az OAH NBI továbbra is kiemelt figyelmet fordít az eltávolítási tevékenységekre és fokozott helyszíni hatósági ellenôrzésekkel biztosítja a sérült fûtôelemek eltávolításának felügyeletét.

Az OAH sajtótájékoztatója alapján: Dr. Bencze János

TISZTÚJÍTÁS A MEE ELMÛ NyRT. SZERVEZETÉBEN 2006. július 4-én tartotta meg Közgyûlését a MEE ELMÛ NyRT. Szervezete, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum Zipernowszky termében. Az Elnökség elmúlt idôszak eseményeirôl szóló beszámolójában Ujfalusi László a tagságról, a szakmai és szabadidôs rendezvényekrôl, valamint az odaítélt díjakról beszélt. Ezután Király Árpád ismertette a múzeumi csoport tagságát, programjaikat. A közgyûlés egyhangúlag elfogadta az Elnökség beszámolóját. A Jelölô Bizottság nevében Humayer Károly beszélt, ezután a tisztségviselôk választása következett: A közgyûlés egyhangúlag megszavazta az alábbiakban ismertetett Elnökségi tagokat és küldötteket: Elnök: Ujfalusi László Titkár: Tóbiás János

Elnökségi tagok: Dél-Pest Észak-Buda Közép-Pest Észak-Pest Dél-Buda Nyugdíjasok, Múzeum Külsôs tagok Központ

Ángyánné Kiss Zsuzsanna Döme Lászlóné Paveszka László Farkas Péter Sebôk Norbert Király Árpád Morva Marius Tóbiás János

Közgyûlésre delegáltak: Ángyánné Kiss Zsuzsanna, Király Árpád, Dr. Boross Norbert, Sebôk Norbert, Döme Lászlóné, Lengyel Mihály, Farkas Péter, Paveszka László, Tóbiás János, Morva Marius, Ujfalusi László, Dr. Kövesdi Zoltán

Horváth Zoltán

EMLÉKEZTETÔ Tárgy: Résztvevôk:

Villamos Energia Társaság vezetôségi ülés (2006. szeptember 06.) Kovács László, Horváth Zoltán, Szedlacsek Ferenc, Farkas Antalné Ilona, Igazolt távollét: Kunyik Ibolya

1. Operatív feladatok I. Társaság bejegyzése folyamatban van II. Terv: Saját honlap elkészítése, megújítása III. Kapcsolat az Elektrotechnikával: elnökségi beszámolók, hírek az újság felé IV. Villanyszerelôk oktatása: regisztrált villanyszerelô képzés V. Társasház tipizálás VI. Cikk a VET átalakulásáról (VillanyÁsz, Elektrotechnikában már megjelent) VII. Programfüzet, programcsomag összeállítása VIII. Új logo pályáztatása több ajánlat alapján, leendô névjegykártya tervezése

2006. 10.szám

2. VET jövôbeli mûködése I. Meghatározásra kerültek a személyes feladatkörök II. Egyeztetés a leendô Tagozatok és vezetôik személyére FAM és Biztonságtechnikai Tagozat Lipovits Zoltán Megújuló energiák Tagozat Nagy Róbert, Herbert Ferenc Energiahatékonysági Tagozat Farkasné Ica, Mátyás Péterné Villanyszerelôi Tagozat Jelenleg: Szedlacsek Ferenc Hálózati Tagozat n.n. Erômûvi Tagozat n.n. Energetikai beruházó és Környezetvédelmi Tagozat n.n. A tagozatvezetôk feladata a tagozatok programjának és terveinek papíron történô benyújtása a vezetôség felé.

Horváth Zoltán VET társelnök

ELEKTROTECHNIKA

13

Köszöntô az Elektrotechnika lap centenáriumára

MAGYAR TUDOMÁNYOS, ÜZEMI ÉS SZAKLAPOK ÚJSÁGÍRÓINAK EGYESÜLETE

Egy jubileum mindig és mindenütt alkalmas és jelentôs mérföldkô a visszatekintésre, a múlt számbavételére, az eredmények értékelésére. Akik centenáriumot ünnepelhetnek, méltán lehetnek büszkék arra, hogy százesztendôs múlt áll mögöttük

Elektrotechnika Szerkesztôsége Dr. Bencze János fôszerkesztô részére A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete üdvözli a százéves Elektrotechnika címû lapot. Az elmúlt évszázadban a magyar elektrotechnika beírta hazánk nevét az egyetemes technika történetébe, s ebben a Zipernowsky Károly alapította Elektrotechnika újság is nagy szerepet játszott, céljának, a szakkérdések megvitatásának teremtve lehetôséget. Mondhatnánk, hogy a lapalapító világhírû találmányához, a transzformátorhoz hasonlóan emelte, erôsítette az elektronikai szakma rangját. Egyesületünk, mint a magyar szakújságírók szervezete ezért fennállása alatt az utóbbi 15 évben két alkalommal is kitüntette az Elektrotechnikát Szerkesztôi Nívódíjjal, a hazai elektrotechnika és a lapot kiadó Magyar Elektrotechnikai Egyesület fejlôdéséért kifejtett újságírói munkájáért. A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete nevében kívánok további sikereket, eredményeket az Elektrotecnika szerkesztôségének, egyben gratulálva a nevezetes jubileum alkalmából megújított lapjuk vonzóbb tartalmához és külleméhez is. Üdvözlettel:

Komornik Ferenc ügyvezetô elnök

Centenáriumi köszöntô Tisztelettel köszöntjük az alapításának 100-ik évfordulójához érkezô Elektrotechnika folyóiratot, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapját. A Zipernowsky Károly által útjára indított lap végigkísérte és sok szempontból visszatükrözi az elektrotechnika hagyományokban gazdag hazai fejlôdését. Értékei a szakszerûség és a hitelesség. Jelentôs érdeme a ma is töretlen író-olvasó kapcsolat. Korunk igénye a hagyományôrzés és ezzel egyidejû alkalmazkodás a kihívásokhoz. Ennek szellemében kívánjuk, hogy a lap továbbra is töretlenül haladjon a kijelölt úton, a jövôben is legyen a szakma képviselôinek megbecsült fóruma. Energetikai Kiadó Kht. Energiafogyasztók Lapja

A Magyar Elektronika professzionális ipari elektronikai és automatizálástechnikai szaklap szerkesztôsége nevében köszöntöm a Zipernowsky Károly által alapított, centenáriumát ünneplô „Elektrotechnika” szaklapot, melynek nemes „küldetésén” az alapítása óta eltel száz év semmit sem változtatott, s együtt haladva a korok követelményeivel, elmondhatjuk, fiatal maradt. Kívánom, hogy továbbiakban is folyamatosan ôrizze meg a lap alapítóinak ma is érvényes gondolatait és célkitûzéseit, s ezek szellemében az információs lánc egy jelentôs láncszemeként a legmagasabb szinten közvetítése a legújabb tudományos eredményekre alapozott tudást és szakmai információkat az olvasók számára, maximálisan eleget téve a legújabb igényeknek és elvárásoknak.

Magyar Elektronika fôszerkesztôje:

Visegrádi Mihály

14

ELEKTROTECHNIKA

2006. 10.szám

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

NAGY SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK 80. SZÜLETÉSNAPJÁN DR. KELEMEN TIBOR NYUGALMAZOTT EGYETEMI TANÁRT Elôzetes egyeztetést követôen, egy délelôttöt töltöttem el dr. Kelemen Tibornál, a mûszaki tudományok kandidátusánál, a Budapesti Mûszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésautomatikai Tanszék nyugalmazott tanszékvezetôje társaságában. Sokat mesélt múltjáról, nagyon kellemes beszélgetést folytattunk közös ismerôsökrôl, a szakmáról és számos olyan érdekes történetet hallottam, amelyek teljesen újak voltak számomra.

Köztudott, hogy lapunk jövôre (2007.) indítja útjára centenáriumi évfolyamát. Ennek kapcsán döntöttünk úgy (lásd e szám fôszerkesztôi beköszöntôjét), hogy megszólaltatjuk - idôbeni sorrendben - lapunk volt fôszerkesztôit. Az elôzô számunkban (2006/9) Turán Györggyel beszélgettünk, így került sor erre a beszélgetésre is. Kelemen Tibor a fôszerkesztôk között rekorder. Amíg egy fôszerkesztô „átlagban” 6,6 esztendôt töltött a lapnál, addig Kelemen Tibor 31 évig irányította lapunkat, és nem is akárhogyan. Emellett 30 évig részt vett az Egyesület Intézô Bizottság munkájában is. 1962-ben az Egyesület „Nívó-díját” kapta meg. Kelemen Tibort egy végtelenül precíz, rendszerezô, rendszeretô és a rendet megkövetelô embernek ismerte a „szakma”. A kinézetre is mindig sokat adott, minden tekintetben rendezett ember. Most amikor ismét találkoztam vele, - hosszas betegség utáni lábadozását követôen - megint ugyanaz az ember jött elém, hogy fogadjon. Bár az évek mindenkin nyomot hagynak, természetesen rajta is, mégis csak ugyanaz az ember jött velem szemben - minden tekintetben - mint amikor valamikor huszon.. éve utoljára találkoztunk. Jó érzés volt. No, de térjünk vissza a beszélgetés lényegére, tekintsük át röviden Kelemen Tibor életútját. Csáktornyán (ma Cakovec, Horvátország) született. A terület visszacsatolását követôen (1941) Magyarországra költöztek. Gimnáziumi tanulmányait a keszthelyi Premontrei Gimnáziumban fejezte be. Az az oktatás és nevelés - mint meséli - meghatározó volt egész életére, szakmai pályafutására. Ô maga a hadifogságot megúszta. Bár társait elvitték Németországba, de szerencséjére ô ezt - kalandos módon - elkerülte. Már fiatal korában nagy kedvet érzett az oktatáshoz. Ez a „szerelme” végigkísérte aktív pályáján. Gimnazista és egyetemista korában egyaránt vállalt korrepetálást, amelyre azért is szüksége volt, mert Édesapja hadifogságba került, így a család jövedelme igen csekély volt. Gimnáziumi tanulmányait követve a BME-re került, ahol a Gépészmérnöki Kar villamos tagozatán szerzett oklevelet. Egyetemi tanulmányai után a Villamosipari Központi Kutatólaboratórium, a késôbbiekben Villamos-

2006. 10.szám

ipari Kutató Intézet (VKI) munkatársa lett, ahol fônöke Kovács Károly Pál akadémikus egyetemi tanár volt. Ez a „találkozás” meghatározta további pályafutását. Kisebb „kanyarokat” követôen került a Mûszaki Egyetemre, a Különleges Villamosgépek Tanszékére. Itt fônöke Benedikt Ottó egyetemi tanár volt, akinek rengeteget segített, azért mert Benedikt Ottó, aki 1956-ban tért haza a Szovjetúnióból, rosszul beszélte nyelvünket. Életének ebbôl a szakaszából mesélte a történetet, hogy Benedikt Ottó a múlt század ’20-as éveiben bécsi emigrációban volt, ahol Kun Béla személyi titkári feladatait látta el. Természetesen ennek az eseménynek Kelemen Tibor életéhez semmi köze nincs, de az információt érdekesnek tartottam, így megosztom Olvasóinkkal. A Villamosmérnöki Kar Különleges Villamosgépek Tanszékérôl került át a Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésautomatika Tanszékére, ahol 1966-tól nyugdíjazásáig, 1991-ig a tanszék vezetôje volt. Megszámlálhatatlan cikke, egyetemi jegyzete jelent meg, Tanszékén iskolát teremtett, maradandót alkotott. Köztiszteletben álló oktató, egyetemi tanár. Tagja volt annak a „nagy generációnak”, amelyet Csáki Frigyes, Tuschák Róbert, Frigyes Andor, és még nagyon sok tehetséges kolléga neve fémjelez, akik az Egyetem jeles professzorai, a szakma meghatározó egyéniségei lettek. Aspirantúráját 1956-ban kezdte, kandidátusi fokozatát a Magyar Tudományos Akadémián 1960-ban védte meg. Orosz nyelvbôl kellett vizsgáznia, de ez nem okozott nehézséget számára, mert - mint korábban említettem - a horvátországi Csáktornyán született ahol megismerte a szláv nyelvcsaládot. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy németül, franciául és latinul is jól tud, de abban az idôben (ez ma már történelem elôtti idôszaknak számít) az aspirantúrához egyedül és csak az orosz nyelv ismerete volt szükséges. A lap fôszerkesztôje ôt megelôzôen Frigyes Andor volt. Kelemen Tibor 1952-óta már mellette dolgozott az Elektrotechnikánál. 1960-ban Frigyes Andor más társadalmi elfoglaltsága miatt „ráhagyta” a lapot.

nyoma azonban rögtön meglátszott a lapon, mert egyéniségének, hihetetlen precizitásának megfelelôen nagyon gondosan ügyelt a lap stílusára, és formailag is szigorúan betartotta és betartatta az elôírásokat. Maga javította a képleteket, az ábrákat stb., hihetetlen energiával dolgozott, a lapot saját „gyermekének” tekintette. Nem volt az idôben „jegyzett” hazai lap, ahol az aspiránsok cikkei megjelenhettek. Számos esetben (jeletôs nehézségek árán), külföldi folyóiratokban kellett cikkeket elhelyezni, a tudományos fokozatok megszerezhetôsége érdekében. Kelemen Tibor minden kritika ellenére sikeresen valódi tudományos lapot csinált az Elektrotechnikából. A nem tudományos villamosipari szakemberek igényei kielégítésére az 1953. augusztusában alapított „Villamosság” szolgált, amelynek fôszerkesztôje Kovács Ferenc lett. (A történet ezen részérôl, jelen számunk Portré rovatában találhatók igen érdekes információk). Fôszerkesztôi mûködésével kapcsolatban mesélte Kelemen Tibor igen büszkén és általam nekünk, hogy egyszer felhívta ôt Grétsy László nyelvész egyetemi tanár, és mondta: „Sok mûszaki lapot áttanulmányoztam az elmúlt idôben, de olyan lapot, amely a magyar nyelv szempontjából szinte kifogástalan, az Elektrotechnikán kívül egyet sem találtam.” Munkájában nagy segítségére volt - mint utólag egy érdekes történet kapcsán kiderült - nem csak munkatársa, hanem távoli rokona is Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit (Marcsi), aki a társa volt munkájában, a lap szerkesztésben, és ha lehet még ôt is felül múlta precizitásban.

Nagyon kellemes beszélgetés volt, valódi élmény volt az együttlét, köszönöm szépen a beszélgetést! A beszélgetés vége felé derült ki, hogy ez év októberében van Kelemen Tibornak a 80. születésnapja. Ez alkalomból gratulálunk sok boldogságot, egészséget, további kellemes esztendôket kívánunk!

Az Egyesület minden tagja nevében A lapnak akkor már jelentôs hagyományai voltak, így az indulás nem volt nehéz. Keze

Dr. Bencze János

ELEKTROTECHNIKA

15

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

-

H

Í

R

E

K

ÉRTÉKELÉS UTÁN - MEGMÉRETTETÉS ELÖTT ...visszatekintve az 53. Vándorgyûlésre... 2006. szeptember 06-án került sor a Szegedi MEE Szervezet vezetôségének ülésére. Ennek legfontosabb feladata az elôzô idôszak és a 3 éves ciklus munkájának értékelése, és a szeptember végén sorra kerülô vezetôségválasztás elôkészítése volt. Dobi László elnök elôször a szervezet gazdasági helyzetét értékelte, majd összefoglalta az elmúlt idôszak történéseit. A vezetôség jólesô érzéssel állapította meg, hogy az elmúlt idôszak munkája folytatását jelentette a ciklus elején meghatározottaknak, szakmai téren, ismeretterjesztésben, ismeretbôvítésben és kulturális területen egyaránt. Különösen kiemelhetô a Nyugdíjas Csoportunk tevékenysége. Önálló kezdeményezéseik, rendszeres, tervszerû, aktív munkájuk mindenki számára példamutató lehet. A vezetôség az elmúlt idôszak és a teljes ciklus tevékenységét jónak és eredményesnek ítélte. Ennek megfelelôen a Tisztújító Taggyûlésnek a megkezdett munka folyamatosságának és folytatásának biztosítását javasolja. Természetesen a környezetünk változása, a mai elvárások néhány kisebb-nagyobb változtatást tesznek szükségessé.

Ungi János a Jelölô Bizottság Elnöke tájékoztatta a vezetôséget a tagsággal történt elbeszélgetések eredményérôl és a beérkezett személyi javaslatokról. A vezetôség alkalmasnak ítélte azt a Taggyûlés elé terjesztésre. Lakatos István titkár ezt követôen méltatta a Szegeden megrendezésre került, 53. Vándorgyûlés és Kiállítás sikerességét. A több mint, 500 résztvevô, a 39 kiállító, a 15 plenáris ülés és félszáz szakmai elôadás méltán került be az emlékezetes országos rendezvények sorába. A rendezvény sikerességét a szakmai vonatkozásokon túlmenôen a gyönyörû szépségû városunk (Szeged a „napfény” városa) és az érdekes és megható, felejthetetlen kiegészítô programok tették igazán színessé. A 3 napos rendezvény sikeressége a MEE Központ szervezését dícséri, melyhez a Szegedi Szervezet támogató munkája is hozzájárult. Ezen a rendezvényen nagyon jó érzés volt Szegedinek lenni. A vezetôség végül személyi és kitüntetési javaslatok kérdésében döntött. Arany László

1956. SZEPTEMBER 22-E ÓTA - 50 ÉVE - TERMEL VILLAMOS ÁRAMOT A TISZALÖKI ERÔMÛ ELSÔ SZÁMÚ GÉPEGYSÉGE

Az eredeti elképzelések szerint a Tiszalöki Duzzasztómû jelentôs szerepet kapott mind a folyó vízgazdálkodásában, mind az Alföld mezôgazdasági vízellátásában. Azonban ez a megoldás mégsem jelentette volna a folyó teljes értékû hasznosítását. Dr. Mosonyi Emil professzor úr szenvedélyes érvelésének az eredményeként született meg a döntés arról, hogy a Tisza folyón komplex hasznosításra alkalmas vízlépcsô épüljön, amely a korábbi tervekben már szereplô duzzasztómû és hajózsilip mellett szerves egységként tartalmazza az energiatermelésre alkalmas vízerômûvet is. 1956. szeptember 22-én érkezett el az a pillanat, amikor a tervezôk, a gyártók és az építôk közös (nem kis) erôfeszítése révén elsô alkalommal a villamos hálózatra kapcsolták, és villamos áramot termelt a GANZ gyár által szállított elsô blokk a Tiszalöki Vízerômûben.

16

A vízerômû legnagyobb teljesítménye 11,52 MW, azonban csúcsüzemben a 14 MW-ot is képes teljesíteni. A vízerôhasznosítás nem elsôdleges célja a létesítménynek. Eddigi adatok feldolgozása alapján kimutatható, hogy a vízerômû üzemeltetésével éves átlagban 80 000 t kb. 3000 kalóriás szén takarítható meg.

ELEKTROTECHNIKA

Az évforduló tiszteletére konferenciával egybekötött ünnepséget rendeztek. A ma már 96 esztendôs Dr. Mosonyi Emil professzort (közelmúltban kapta meg Széchenyi-díját a Köztársasági Elnöktôl) is meghívták, aki - egészségi állapotára való tekintettel - lemondta a részvételét, de meleg üdvözlô szavakat küldött az ünnepség résztvevôinek. További részletek a vízerômûrôl: www.tiszavizvizeromu.hu

Dr. Bencze jános

2006. 10.szám

T

E

C

H

N

I

K

A

T

Ö

R

T

É

N

E

T

-

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

MEGEMLÉKEZÉSEK NIKOLA TESLA SZÜLETÉSÉNEK 150. EVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A horvátországi születésû, szerb nemzetiségû mérnök-tudós emlékére kamara kiállítást rendezett a Magyar Elektrotechnikai Múzeum, amelyet rendhagyó módon nem a Kazinczy utcában, hanem a Mûvészetek Palotájában, a Ludwig Múzeumban mutattak be, egy mûvészeti kiállításhoz csatlakozva. A „Rezonanciák - Elektromágneses Testek” címû kiállítás kortárs alkotásai sok elektrotechnikai elemet tartalmaztak, villamosmérnöki szemmel nézve is érdekesek voltak. Alkotásukhoz Tesla gondolatai adtak késztetést. Így érthetô, hogy a kiállítás rendezôi miért kérték az Elektrotechnikai Múzeum közremûködését. A kis kiállítás Tesla alapvetô találmányával, a többfázisú energiaátvitellel és nagyfrekvenciás kísérleteivel foglalkozott. Magyar szempontból különösen a többfázisú rendszer fontos, mert alapelvének megfogalmazásáig Tesla Budapesten, a Városligetben sétálva jutott el. A Puskásféle telefonközpontban dolgozott 1881-82-ben, majd tovább utazott Párizsba Puskás Tivadarhoz, aki az ottani Edison-képviselet vezetôje volt. Innen útja már az Egyesült Államokba és a világhír felé vezetett. A többfázisú rendszer és az aszinkron motor megvalósítására már Amerikában került sor, ipari partnere George Westinghouse volt. (Edison hallani sem akart a váltakozóáramról.) Európában az új rendszer elterjesztôje és az aszinkron motor fejlesztôje Michael Dolivo-Dobrowolsky, az AEG fômérnöke volt. A kiállításon egy korabeli kis szinkron generátor és egy aszinkron motor képviselte Tesla legjelentôsebb találmányát. Az 1890-es években nagy feltûnést keltettek Tesla nagyfrekvenciás kísérletei, vezeték nélküli energiaátviteli próbálkozásai, vezeték nélkül világító elektród nélküli lámpái. A nagyfrekvenciát kondenzátor kisütésével gerjesztette, a nagyfeszültséget szikrainduktor szolgáltatta. A kiállításon

GRATULÁLUNK!

Petri Pál

2006. 10.szám

A Budapesti Mûszaki- és gazdaságtudományi Egyetemen 2006. szeptember 8-án kapták meg Gyémánt- és Arany oklevelüket villamosmérnök tagjaink. Az elôzôek 60 éve-, az utóbbiak 50 éve szerezték meg diplomáikat.

1900-ban gyártott induktor, kondenzátor telep, vasmag nélküli Tesla-transzformátor és elektród nélküli gázkisülési csövek voltak láthatók. A szikrainduktorhoz tartozó higanysugaras áramszaggató, a mai félvezetõs egyenáram szaggatók elektromechanikus ôse is Tesla találmánya volt. Az áramszaggatóval a szikrainduktorok teljesítményét kW nagyságrendûre sikerült növelni, aminek a röntgentechnikában és a szikratávírásban volt nagy jelentôsége. Rezonáns áramkörei a szikratávíró adók és vevôk összehangolásában játszottak fontos szerepet. A kiállításhoz mûvészeti és tudományos konferencia kapcsolódott. Tesla életmûvérõl dr. Jeszenszky Sándor tartott elõadást, majd Härtlein Károllyal, a Mûszaki Egyetem demonstrációs fizikai laboratóriumának vezetõjével együtt érdekes és látványos Tesla-kísérleteket mutatott be. A kiállítási tárgyak augusztus végéig a Ludwig múzeumban voltak, de decemberig még megtekinthetõk az Elektrotechnikai Múzeumban. A budapesti kiállítás megnyitásával csaknem egy idôben Zágrábban rendeztek Tesla kiállítást a Mûszaki Múzeumban, majd nemzetközi Tesla konferenciát. A plenáris ülésen az államelnök, a parlament elnöke és a miniszterelnök is felszólalt. Elgondolkoztató, hogy a Horvátországban született világhírû mérnökrôl maga a köztársasági elnök tartott tényekre és dokumentumokra támaszkodó elôadást. Déli szomszédunk következetesen példát mutat mérnökeinek és tudósainak méltó elismerésére. Magyar részrôl dr. Jeszenszky Sándor tartott elôadást Tesla budapesti munkásságáról.

Dr. Jeszenszky Sándor

Egyesületünk tagjai közül Gyémánt Diplomát kapott: Petri Pál Arany Diplomát kaptak: Besze Jenô Dr. Unk Jánosné Halmos Imre Imrik Johanna Jáni Józsefné Kovács Kálmán Madarász Tibor Polgárdi Zoltán Kollégáinknak ôszinte szívvel gratulálunk, további jó egészséget, és alkotókészséget kívánunk! Amennyiben a rendelkezésünkre álló adatok hiányosak, emiatt valaki/valakik kimaradtak volna a listából, azoktól a tagjainktól elnézést kérünk, és ígérjük, hogy utólag tájékoztatjuk Olvasóinkat.

Az Egyesület nevében: Szerkesztôség

ELEKTROTECHNIKA

17

S

Z

E

M

L

E

-

H

Í

R

E

K

AZ ELKÖVETKEZÔ FORRADALOM AZ ENERGETIKÁBAN (The Next Energy revolution) A fenti címmel közöl viszonylag terjedelmes riportot a „The Japan Journal” 2006. szeptemberi száma, (pp: 16-17.) az „Eco-Business” rovatában. A cikk a tüzelôanyag cellák háztartásban történô alkalmazásának lehetôségét - és bizonyos megoldási módozatokat - taglal. Ez a lehetôség forradalmasíthatja az energetikát Japánban. Tudvalevô, hogy Japán szinte semmiféle energiahordozóval nem rendelkezik, ezekbôl praktikusan teljes importra szorul. Ennek tudható be, hogy minden lehetôséget megvizsgálnak függôségük csökkentése érdekében. Az utóbbi években jelentôs erôfeszítések történtek, és ennek hatására jelentôs eredmények születtek a tüzelôanyag-cellák ipari hasznosítására. (A tüzelôanyag-cellával hidrogén és oxigén kémiai reakció kapcsán közvetlen villamos energia állítható elô.) Az eddigiekben a tüzelôanyag-cellákat elsôsorban villamos-hajtású jármûvek energiaellátására, illetve autonóm villamos hálózatok elôállítására használták. Ez utóbbi területen azért is nagyon hasznos, mert terhelési karakterisztikája igen merev. A tüzelôanyag-cellának káros anyag kibocsátása nincs, nem CO2-t, hanem vízgôzt bocsát ki. A tüzelôanyag-cellával elôállított villamos energia a vízbontással pont ellentétes (megfordított) kémiai folyamat. A tüzelôanyag-cella tehát villamos energiát, hôt és vizet állít elô.

A „Tokyo Gas” vállalat - néhány partnerével - készítette el a háztartási használatra, az elsô tüzelôanyag-cellával mûködô un. „Lifuel” rendszert, amely számos nemzetközi hírû környezetvédelmi technológiai díjban, elismerésben részesült. Az elsô ilyen berendezést a miniszterelnök hivatalában állították fel.

A rendszer mûködési elve a mellékelt ábrán követhetô. Vezetékes gázal mûködik (utility gas) amelybôl a gáz átalakító (fuel processing device) hidrogént állít elô. Ehhez a tüzelôanyag cella aktív részében (cell pack) levegôt (air) adnak, amely oxigénjével lép reakcióba a hidrogén. A keletkezett egyenfeszültségû villamos energiát inverter segítségével alakítják át a kívánt feszültségû, - frekvenciájú és fázisszámú váltakozó feszültséggé. A kémiai reakció során termelôdött hômennyiséget hôkicserélô berendezésbe (heat recovery device) vezetik, amely használati melegvizet állít elô egy víztárolóban (hot water storage tank). Ha még ezen felül is „szabad” hômennyiség van, azt egy nagykapacitású hôtárolóba (back-up heat source equipment) vezetik. A Lifuel rendszer három említésre méltó tulajdonsággal rendelkezik, nevezetesen: - jelentôsen csökkenti a globális felmelegedést, - rendkívül jó hatásfokkal üzemel. Amíg egy hagyományos erômû hatásfoka nem jobb mint 37%, addig a Lifuel hatásfoka 78%. Tehát a gázfelhasználása kb. a fele a hagyományos technológiával hasznosított energiahordozóénak, - kielégíti a háztartások villamos energia, és hôenergia (fûtés és melegvíz) igényét egyaránt. Mindez ideig 200 berendezést gyártottak le és helyeztek üzembe az elmúlt esztendôben, jelentôs állami támogatással. A projekt célja, hogy a japán különbözô térségei háztartásaiban elhelyezett berendezéseket teszteljék, adatokat gyûjtsenek annak használatáról és mûködésérôl. Célul tôzték ki, hogy 2010-re 70 000 üzemórás tüzelôanyag-cellákat fejleszteni ki, 1,2 millió Jenes elôállítási költséggel (ez kb. 11 millió Ft.) Az ábra a komplett berendezést mutatja, bal oldalon a tüzelôanyagcella, középen az inverter, jobb oldalon a hôtárolóval kiegészített melegvizes egység látható.

Dr. Bencze János

„EURÓPA ISMÉT BERUHÁZ AZ ATOMENERGIÁBA” EURÓPAI ENERGIA KONFERENCIA, BERLIN 2006. NOVEMBER 22-23.

18

Az olaj és a gáz árának növekedése, a korlátozott energiaforrásokért folyó nemzetközi verseny és az üveghatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében tapasztalható nehézségek Európában újraélesztette a közös európai energiastratégiáról folyó vitákat. Az atomenergiáról alkotott vélemények átalakulóban vannak, és lehetséges szerepének megítélése egy ésszerû energiakoktélban átértékelôdik. A nukleáris energia csökkenti Európa függôségét az energiaimporttól, elôsegíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátá-

ELEKTROTECHNIKA

sának csökkentését és a magas gazdasági hatékonysággal hasznosítható. Technológiai áttörés történt az inherens biztonságú atomreaktorok létrehozásában. Megoldások állnak rendelkezésre a rádioaktív hulladékok elhelyezésére is. Bôvebb információ és regisztráció: www.energyineurope.eu Forrás: Atomfórum Hírlevél Dr. Bencze János

2006. 10.szám

K

Ö

N

Y

V

I

S

M

E

R

T

E

T

É

S

-

S

Z

E

M

L

E

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI ÉVKÖNYV 2006 - 2007 Már olvasható a most már hagyományosan kétévenként kiadásra kerülô Világítástechnikai Évkönyv újabb kötete, immár a hatodik. Az Évkönyv most is a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága gondozásában jelent meg. A szép kiállítású kötetet a LUMEN V4 a Visegrádi Országok Világítási Konferenciájának résztvevôi vehették elôször kezükbe anyanyelvükre is lefordított tartalomjegyzékkel. Hagyományainkhoz híven, az Évkönyv megjelentetését a világítási szakma legnagyobb ôszi rendezvényére, a világítástechnikával foglalkozó szakemberek konferenciájára idôzítettük. Külön öröm a számunkra, hogy ebben az évben konferenciánk nemzetközi találkozó keretében a négy visegrádi ország világítástechnikusainak szakmai fóruma. Az Évkönyv egy éves munka eredménye, amelynek mottója: „FÉNY SZÜLETIK”. A világítási szakma legkiválóbb mûvelôit ennek a tematikának megfelelôen kértük fel cikkek, tanulmányok írására, hogy az ô szakirányú területüknek legújabb, legérdekesebb és a szakembereinket leginkább érdeklô írások jelenhessenek meg, és egy közös gondolat keretében kerüljenek egy csokorban az olvasó kezébe. Így a fény születése kapcsán a technikatörténettôl kezdôdôen a legújabb kutatásokon keresztül, a mûvészetben rejlô fények ábrázolásától a múzeumok, színházak, történelmi helyiségek világításáig, vagy a világítás esztétikájától néhány nagyon szép megvalósult köz- és díszvilágításig egy kötetben olvashatunk érdekes és színesen illusztrált sorokat. De a fény születéséhez hozzátartoznak a szabványok, a nemzetközi szakmai tevékenységek, a minôségi gyártás és a felkészült mérnöki munka. Természetesen a mérnöki munka alatt nemcsak mérnökök, hanem fizikusok, vegyészek, pedagógusok, professzorok, formatervezôk, építészek és számtalan társtudománnyal foglalkozó szakemberek munkáját is értjük. Szerzôink a világítási szakma legismertebb és legelismertebb képviselôi. Boldogok vagyunk, hogy immár évrôl - évre sikerül ôket megnyerni mindannyiunkat érdeklô és foglalkoztató cikkek írására. De az olvasó „új” nevekkel is találkozhat, öröm számunkra, hogy eddig ritkábban publikáló szaktársainkkal is megismerkedhetnek olvasóink.

Címek az Évkönyv tartalomjegyzékébôl a teljesség igénye nélkül: Fény születik, Világítás és az emberi élet ritmusa, Az organikus színrendszer, Képi felbontású fénysûrûség- és megvilágításmérés, Optikai illúziók a látáskutatásban, Dinamikus világítás, avagy a mesterséges világítás új koncepciója, Nagyintenzitású kisülôlámpák alkalmazási ciklusa az alapkutatástól az üzemeltetésig, A színtévesztés korrekciója, A design jelentôsége a lakásvilágítás minôségének fejlesztésében, Kellenek nekünk a világítástechnikai szabványok?, Különleges útvilágítási esetek - gyalogos-átkelôhelyek, Köz- és díszvilágítás Budapesten, Az elektromos szerelvények és kábelek városképi esztétikájáról, Dekoratív kandeláberek és utcabútorok tervezése, Lámpatestek sorozatgyártása minôségirányítási rendszerben, Elektronikus elôtétek a közvilágításban, Díszvilágítás tervezése és megvalósítása, A világítás mûvészete a mûvészetek világában, Fények és színek Csontváry mûvészetében, Színpad-világítási tervezési alapok, Egy legendás ipari vezetô Újpesten, 50 év az izzólámpa-fejlesztés területén, Lámpatestek és fényforrások hulladékának visszagyûjtése, Fessünk fénnyel - a LED-es világítás alkalmazása a beltéri világításban, Fényárban a Szegedi Dóm, Az Atomium fényének intelligens vezérlése, A világítástechnika oktatás helyzete napjainkban Magyarországon. Ezeken kívül számos cikk jelent meg az Egyesület, illetve a Társaság életérôl, rendezvényeirôl, valamint közöljük kitüntetettjeink, pártoló és egyéni tagjaink névsorát. Az Évkönyv ezúttal is szakmánk hirdetôinek segítségével tudott megjelenni, és minden érdeklôdô asztalára díjmentesen kerülni. Ezúton is köszönet érte. Úgy gondoljuk, hogy olyan könyvet alkottak szerzôink és hirdetôink, hogy a világítástechnika után érdeklôdôk szívesen olvassák, és ha akár évtizedek múlva is leemelik a könyvespolcról, világos képet kapnak arról, hol tartott 2006-ban a világítástechnika. Az érdeklôdôk a könyvet korlátozott példányszámban igényelhetik Társaságunknál ([email protected]).

Kosztolicz István

MEDDÔÁRAM KOMPENZÁCIÓ A HELYSZÍNEN TELJESÍTMÉNY KONDENZÁTOROKKAL A meddôáram kompenzációt szolgáló kisfeszültségû kondenzátorokat, mint azt ábránkon bemutatjuk, közvetlenül a villanyoszlopokra szerelik fel. Ezzel lehetségessé válik, hogy gyéren lakott területeken és mezôgazdasági fogyasztóknál a meddôáramot a helyszínen lehessen kompenzálni. Ez csökkenti a feszültség és áram veszteségeket és növeli az ellátó hálózatok stabilitását azáltal, hogy a felharmonikusokat a fogyasztó közelében elnyomja.

20

ELEKTROTECHNIKA

A szabadtéren felszerelt kondenzátoroknak azonban különleges követelményeknek kell megfelelniük. Többek közt víz és pormentes (IP 54) kivitelben kell készülniük. Lökés és vibráció tûrôképességük mellett UV és idôjárásálló képesnek kell lenniük. Közvetlen napsugárzásnak nem szabad a mûködô képességet befolyásolnia. A PoleCap B25667P típusú kondenzátorok ezen követelményeknek megfelelnek. 400-440-525 V feszültségre és 50-60 Hz frekvenciára készülnek. Meddôáram teljesítményük 5-30 kVAr közötti kompenzálásra alkalmasak. BULLETIN 9/2006

Sz.S.

2006. 10.szám

K

Ö

N

Y

V

I

S

M

E

R

T

E

T

É

S

-

H

Í

R

D

E

T

É

S

-

H

Í

R

E

K

REJTÔ FERENC: EMC ALAPOK BEVEZETÉS AZ ELEKTROMÁGNESES KOMPATIBILITÁS GYAKORLATÁBA Egyesületünk gondozásában, 2006 nyarán megjelent Rejtô Ferenc új könyve, amely napjaink egyik legégetôbb problémáját, az elektromágneses összeférhetôséget, annak gyakorlatát tárgyalja közérthetô formában. Az „EMC” ElectroMagnetic Compatibility elnevezésébôl, világszerte meghonosodott betûszó, amely szûkebb értelemben integrált zavarvédelmet, tágabb értelemben pedig elektromágneses környezetvédelemnek is nevezhetô. A könyv C. Hargis angol tudós igen szellemes idézetével kezdôdik: „Az élet mindenki számára túl rövid ahhoz, hogy EMC szakértôvé váljon”. A könyv rendkívül alaposan és áttekinthetô módon vezeti be az olvasót az EMC rejtelmeibe. Általános bevezetôjét követôen részletesen tárgyalja az alapfogalmakat, az EMC jogi hátterét és a szabványosítás helyzetét. Ismerteti az elektromágneses terek tulajdonságait, a zavarkibocsátás és a hullámterjedési jelenségeket. Külön fejezet tárgyalja a zavarforrásokat, a zavar csatolásokat és azok csökkentési lehetôségeit, az elektromágneses árnyékolást és

zavarszûrést, a túlfeszültség zavarokat és a vonatkozó védelmeket, és igen fontos fejezet a könyvben az elektromágneses terek és az ember összeférhetôsége. Végezetül az EMC mérésekkel foglalkozik a szerzô. Jellemzôen a témához, a könyv irodalmi hivatkozásai meghaladják a 120-at. A könyvet Prof. Dr. Varjú György (BME) lektorálta, és egyúttal számos hasznos tudnivalóval segítette a szerzôt, Rejtô Ferencet. Ajánljuk kedves Olvasóink figyelmébe! A könyv Egyesületünk titkárságán megvásárolható! Ára: 4000 Ft, amely az ÁFÁ-t is tartalmazza. Megrendelhetô: Faxon: 353-4069 e-mailen: [email protected] levélben: 1372 Budapest, Pf: 451 Szállítás: postai úton utánvéttel. Dr. Bencze János

A MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE 2006. szeptember 6-án, ünnepélyes külsôségek között, a Parlament Felsôházi Termében átadták a 2005. decemberében kiírt pályázatra beérkezô termékekre jóváhagyott „Magyar Termék Nagydíjakat”, az „Elismerô Okleveleket”, valamint azokat az „Emlékplaketteket”, melyeket innovációs munkájukért, pályázaton való részvételükért kaptak az érdekeltek. Díjakat osztottak még a különbözô területi Kereskedelmi és Ipar Kamarák, a Magyar Minôség Társaság, és a Magyar Újságírók Szövetsége. Az Egyesületünk a Hofeka Kft. révén volt érdekelt. A Hofeka nevében Hoffman Iván vette át az „Emlékplakettet”.

Garulálunk! A 2007. évi Magyar Termék Nagydíjra a pályázatot ez év decemberében írják majd ki. (Jogi tagjainknak szíves figyelmébe ajánljuk!) További részletek a www.termeknagydij.hu honlapon találhatók. 21

Dr. Bencze János

2006. 10.szám

ELEKTROTECHNIKA

H

Í

R

E

K

-

S

Z

E

M

L

E

ÚJ OLDAL, ÚJ ÜZENETEK: MVM PARTNER ONLINE Megújult az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. honlapja

Az MVM Partner nemrégiben megújult honlapja (www.mvmpartner.hu) a szakmai információk megôrzése mellett, a fogyasztókat és üzleti partnereket szólítja meg elsôsorban, ennek megfelelôen az átalakulást követôen a célcsoport igényeinek figyelembe vételével vált strukturáltabbá és letisztultabbá. Az oldal - a folyamatos kihívásoknak megfelelve - lehetôséget biztosít további interaktív szolgáltatások igénybevételére is. Az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. az MVM Csoport versenypiaci villamos energia kereskedôjeként a hazai villamos energia piac meghatározó szereplôje. A társaság 2002. szeptember 5-én alakult, így a versenypiaci liberalizáció kezdetétôl folytat aktív kereskedelmi tevékenységet.

Két fô tevékenysége: - Közvetlenül a hazai liberalizált árampiac fogyasztói részére értékesít villamos energiát és nyújt szakmai tanácsadást. - Villamos energiával kereskedik magyar és külföldi piacokon, valamint energiatôzsdéken. Törekvésük, hogy versenyképes ajánlatukkal optimalizálják a liberalizált villamos energia piac fogyasztóinak villamos energia költségeit, valamint támogassák nagykereskedelmi partnereik mûködését. További információk: Balogh Szonja [email protected] 06-1-464-7070 www.sensenet.hu

A kiadott sajtóközlemény alapján összeállította: Dr. Bencze János

A GEOTERMIKUS ENERGIA (FÖLDHÔ) NYÚJTOTTA LEHETÔSÉGEK 3 km-es szakaszában lévô energia is több mint 100 ezer évre lenne elegendô. Tovább folytatva az adatok sorát, - a szerzô említi, hogy a Föld tömegének kb. a 99%-a melegebb mint 1000 oC. A Föld magvában, a hômérséklet 6000 oC. Honnan származik a föld melege? 30-50% a föld keletkezésébõl maradt ránk, a maradék jelentôs része a több millió éves természetes radioaktív sugárzásból, kisebb hányad a Föld felszínét érô napsugárzásából származik. A Föld magmája 4 500 - 6 500 oC hômérsékletû.

Érdekes, meglepô adatokkal jelent meg cikk a „RAG-Magazin” 2006/3. számában (pp: 47-51.). A közlemény a geotermikus energia nyújtotta szinte korlátlan lehetôségeirôl ad számot.

22

A szerzô egy hatalmas nagy energia labdához (ball of full energy) hasonlítja a földünket, melynek hôenergia-tartalma a föld teljes energiaigényét 30 millió évig képes biztosítani! A Föld volumenének minden átlag litere 2,6 kWó energiával rendelkezik. A Föld kérgének felsô

ELEKTROTECHNIKA

A földhô hasznosítására a cikk kétféle módszert ismertet. Az egyik az olcsóbb, amikor hidegvizet sajtolnak a mélyben lévô melegvizû „víztározóba” (lásd bal oldali ábra), a másik amikor porózus mélyrétegen keresztül sajtolnak át vizet 4-5000 méter mélyen, ahol a kôzet hôfoka 200 - 300 oC. Németországban jelentôs erôfeszítéseket tesznek a geotermikus energia hasznosítására. 2005-ben 250 millió Eurot invesztáltak be földhô hasznosítására. Jelenleg kb. 10 000 ember foglalkozik Németországban ezen a területen. Harminc körülire tehetô azon erômûvek száma, amelyek teljesítmény 100 kW és 20 MW közé esik. Ez az iparág az elmúlt esztendôben 14%-al növekedett. A geotermikus energia részaránya a teljes energiatermelésben már meghaladta az 1,2%-ot. A geotermikus energia hasznosításban Izland jár az élen. A háztartások energiaigényének 90%-át földhôvel biztosítják. Svédországban is jelentôs erôfeszítéseket tesznek a geotermikus energia hasznosítására.

Dr. Bencze János

2006. 10.szám

S

Z

A

B

V

Á

N

Y

O

S

T

Á

S

-

H

Í

R

E

K

A követelmények nem vonatkoznak az adott készülékszabványnak megfelelô elôre gyártott szaunakabinokra.

708. fôfejezet: Lakókocsiparkok villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva)

MSZ HD 60364-7-712:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-712. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek (IEC 60364-7-712:2002)

Ennek a fôfejezetnek az egyedi követelményei a lakókocsiparkok villamos berendezésének arra a részére vonatkoznak, amely a szabadidô-lakójármûvek vagy a sátrak számára csatlakozási lehetôséget biztosít. A követelmények nem vonatkoznak a szabadidô-lakójármûvek, a mobil vagy szállítható egységek belsô villamos berendezéseire.

Ennek a fôfejezetnek az egyedi követelményei a PV energiaellátó rendszerekre vonatkoznak, beleértve a váltakozó áramú modulokat tartalmazó rendszereket is. MSZ HD 60364-7-715:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-715. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Törpefeszültségû világítási berendezések (IEC 60364-7-715:1999, módosítva) Ennek a résznek az egyedi követelményei a legfeljebb 50 V váltakozó feszültségû vagy legfeljebb 120 V egyenfeszültségû forrásról táplált törpefeszültségû világítási berendezésekre vonatkoznak. MSZ 2364-708:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények.

A Mentor Graphics bejelentette, hogy egy új, a cég által szponzorált elektronikai tervezô laboratóriumot nyit meg a BME Villamosmérnöki Kar Elektronikus Eszközök Tanszékén. A felajánlás részeként a Mentor több mint 20 millió dollár értékû elektronikai tervezô (EDA) szoftverekkel, illetve mûszaki támogatással járul hozzá ahhoz, hogy a BME-n tanuló hallgatók, a legfejlettebb tervezô metodológiák területén szerezzenek mélyen alapozott szaktudást. A hamarosan megnyíló labor áttörést jelenthet az egész iparág fejlôdésének tekintetében, hiszen csakis a magasabb hozzáadott értéket képviselô tervezô tevékenység biztosít valódi vonzerôt a külföldi befektetôknek, pótolva majd az egyre inkább keletre tolódó bérgyártást.

24

Í

“A holnap mérnökeit és technológai vezetôit képezzük” A világ három legnagyobb számítógépes elektronikai tervezôrendszer fejlesztôi között jegyzett Mentor Graphics 2005. óta van jelen Magyarországon. A vállalat Higher Education Programja elérhetôvé teszi a legkorszerûbb tervezô eszközöket az egyetemek és fôiskolák oktatási és kutatási programjai számára. A hallgatók így a legújabb eszközök és a legmodernebb módszerek ismeretében diplomáznak le.

ELEKTROTECHNIKA

MSZ 2364-754:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 754. fõfejezet: A lakókocsik és lakóautók villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) E fôfejezet egyedi követelményei a lakókocsik és lakóautók legfeljebb 440 V névleges feszültségû belsô villamos berendezéseire vonatkoznak. A lakókocsikban és lakóautókban lévô, 12 V egyenfeszültségrôl üzemelô villamos berendezésekre az EN 1648-1 és az EN 1648-2 vonatkozik. Ez a szabvány nem vonatkozik a mobil otthonok, helyhez kötött szabadidô-jármûvek, szállítható szükséglakások és hasonló ideiglenes helyiségek vagy szerkezetek villamos berendezéseire. 2006. szeptember Littvay Alajos s.k.

Az 1985. óta mûködô Higher Education Program hosszú távú kapcsolatokat alakít ki mûszaki felsôoktatási intézményekkel. A vállalat ily módon 49 országban több mint 1,100 egyetemmel és fôiskolával áll kapcsolatban. A Mentor Graphics Corporation az elektronikai hardver és szoftvertervezô megoldások világpiaci vezetôjeként a világ legsikeresebb elektronikai és félvezetôgyártó vállalatai számára kínál termékeket, tanácsadói és díjnyertes môszaki támogató szolgáltatásokat. Az 1981-ben alakult cég az elmúlt 12 hónapban 725 millió dollárt meghaladó árbevételt realizált és mintegy 4050 embert foglalkoztat világszerte. A vállalatcsoport központja Oregonban; valamint a Szilíciumvölgyben található. További információért látogasson el honlapunkra!: http://www.mentor.com/.

A BMGE-n megtartott sajtótájékoztató alapján:

Dr. Bencze János

2006. 10.szám

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

AZ ELEKTROTECHNIKA FOLYÓIRAT OLVASÓIHOZ INTÉZETT 2006. ÉVI KÉRDÔÍV KIÉRTÉKELÉSE Az Elektrotechnika folyóirat mellékleteként közreadott kérdôívre, 64 fô juttatott el választ a szerkesztôséghez. A feltett kérdésekre "igen" vagy "nem" választ vártunk, valamint az egyéb vélemény és javaslat szöveges leírását kértük. A beérkezett, kérdésekre adott válaszok számszerû és százalékos megoszlását - az "igen"-"nem" válaszok alapján - a következô táblázat mutatja: A kérdôíven szereplô kérdések

"Igen" válasz

"Nem" válasz

db

%

db

%

Tetszik-e az új színes megjelenés?

62

96,88

2

3,12

Kívánja-e a továbbiakban is színesben a lapot?

59

92,19

5

7,81

Tetszik-e a lap új formája (szélesebb)?

41

66,13

21

33,87

Elégedett-e a lap megújult tartalmával?

54

88,52

7

11,48

Változtassunk-e lapunk megjelenése gyakoriságán?

13

20,31

51

79,69

Egyéb vélemény, javaslat (van vagy nincs vélemény)

23

35,94

41

64,0

Szöveges értékelés a táblázat számszerû adatai alapján: - Az új színes megjelenés általában tetszik az olvasóknak. - Az olvasók több, mint 90 %-a színesben szeretné olvasni a lapot. - A lap új formája az olvasók 2/3-ad részének tetszik. - A lap megújult tartalmával 90 %-nál valamivel kevesebben vannak megelégedve. - A lap havi rendszerességû megjelenésén az olvasók 80 %-a nem változtatna. - A korábbi évekhez képest a válaszadók száma csökkent, ma valamivel több, mint 1/3. A 2006. évi kérdôívre beérkezett írásos válaszok alapján az összesített vélemény: - Többen dicsérik a Szerkesztôség munkáját, formai és tartalmi szempontból egyaránt. Még bíztatnak is. "csak így tovább". - A lap formájával kapcsolatos vélemények megoszlanak. A színes lap általában tetszik, a szín választást már többen kifogásolják és a szélesebb lap formátumot a véleményt adók fele nem tartja jónak. - az általános tartalmi kérdések elemzése során a válaszadók egy-két esetben kifogásolják a szerkesztést, a tördelést, a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat, továbbá a szakmai tartalom javítását is elvárják. - A tartalmi részletekkel kapcsolatban további igényeket fogalmaznak meg: • számoljon be a lap az elektrotechnikai szakma új technológiáiról; • több mûszaki újdonság bemutatásával foglakozzon a lap; • több tudományos cikk jelenjen meg a lapban; • rendszeresen számoljon be a lap a tudományos konferenciákról és a MEE évi vándorgyûlésérôl, nagyobb rendezvényeirôl (ne csak hír formájában, hanem szakmai anyagok közlésével); • tanulságos üzemzavari leírásokat és elemzéseket is lehetne közölni; a regionális események, hagyományôrzés, megemlékezés, egyénekkel való beszélgetés cikkei szintén szükségesek; • sikeres emberek és sikeres cégek bemutatása szintén nagyon fontos lenne. - A formai és tartalmi válaszadás kapcsán többfokozatú skálán szeretnének véleményt nyilvánítani, mert az igen-nem válasz túlzott egyszerûstést jelent. Mielôtt az összefoglaló értékelést ismertetnénk, célszerû a 2004. évi kérdôívre adott válaszokat megismerni, mert így van lehetôségünk a 2 év alatt elért változást megfelelô módon értékelni. Az akkori kérdôív tíz kérdést és szöveges véleményt tartalmazott. A beérkezett válasz akkor 114 db volt és a válaszadók kb 60 %-a szöveges választ is küldött. Mik voltak az akkori felmérés végsô következtetései, erre az alábbiak adnak választ: „Mivel van az Elektrotechnikában leginkább megelégedve?” A leggyakoribb válaszok: - A folyóirat formája, nyelvezete és megjelenése jó. - Színvonalas a lap, több aktuális kérdéssel foglalkozik. - A szerkesztési munkával elégedettek az olvasók, a szakmai elkötelezettség

2006. 10.szám

látszik a lap tartalmán. - A szakterületi témák súlyozása, eloszlása a rovatok között és a tudományos színvonal jó. - A technika történeti rovat cikkei dicsérendôk. - Tájékoztatók a munkabizottsági ülésekrôl, a vitafórumokról és a közérdekû kérdések elemzésérôl jók. - A szabványokkal összefüggô tájékoztatók és ismertetôk jók. - A világítástechnikai cikkek, a villamos gépek és készülékek cikkei, a Magyar Rézpiaci Központ ismertetô anyagai és az egyesületi életrôl adott beszámolók jók. - A szerzôk bemutatása, életpályák leírása, újszerû, érdekes és jó. „Mivel nincs az Elektrotechnikában megelégedve?” (Ezen való javítás egyben megjelenik a javaslatok között is). A leggyakoribb válaszok: A tudományos cikkek és a matematikai levezetések túlzottak, nem jók. Kevés a gyakorlati cikk és az új technika eredményeit bemutató cikk. A technika történeti részt és a közérdeklôdésre számot tartó részt bôvíteni kellene. A villamos energia elôállításával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos cikkek számát növelni kellene. A szemlélet és a tartalom néhány esetben kifogásolható. Igen/nem válasz kérése nem felel meg, mert a válaszadási lehetôség többrétû. Kifogásolható, hogy kicsi az újság terjedelme. Az informatikai ismertetô jellegû cikkek számát növelni kellene. Összefoglaló értékelés: A 2004. évi felmérés óta sikerült javítani a tudományos cikkeink közlési módján (nincs többoldalas matematikai levezetés), valamelyest javult a szemlélet, a forma, a tartalom és informatikai jellegû cikkek is vannak. Nem sikerült javítanunk a terjedelmi lehetôségeken, így egy-egy cikk a húzások miatt a közérthetôség határát súrolja. Hogyan tovább? A formai hibákat ki kell küszöbölni, ez elsôsorban Szerkesztôségi feladat. Tartalmi szempontból a 2004. és a 2006. évi felmérés tapasztalatai, illetve a kiemelt szakmai területek szakcikkeinek a számát kellene növelni. Befejezésül ide kívánkozik az az értékelô megjegyzés, amelynek a lényege a következô: "Elmondtam a szakmai igényeket, tudom, hogy ezek alapján nekem is meg kellene írni egy-két cikket. Könnyû a cikkeket másoktól várni." Ebben benne van minden, vagyis a lap a mienk, nem csak olvasni, hanem írni is kell. Ez pedig mindnyájunk feladata.

Dr. Szandtner Károly MEE Oktatási Bizottság elnöke

ELEKTROTECHNIKA

25

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

BARANGOLÁS ERDÉLYBEN - AHOVÁ A SZÍVÜNK VISSZAVÁGYIK... A MEE Kecskeméti Szervezetének tagjai, családtagokkal, barátokkal összefogva - ismét Erdélyi kirándulást szervezetek. Az elôzô utazás emlékei, hangulata, a csodálatos környezet visszahúzta szívüket - hát újra útra keltünk. Az ötvenfôs busszal még pitymallat elôtt, hajnali kettôkor indultunk Kecskemétrôl, majd Berettyóújfaluban, ahol rövid pihenôt tartottunk csatlakozott a csoporthoz Gyöngyösi Géza, az ÉMÁSZ sárospataki szakembere, aki sokat segített a szervezésben. Az elsô délelôttünket a Királyhágó és Kalotaszeg csodálatos természeti adottságú tájaiban gyönyörködve töltöttük. A hegyek-völgyek között kanyargó Sebes-Körös mellett haladó, meglepôen jó minôségû úton értünk Kolozsvárra. Majd Segesvár és egy finom ebéd következett. Itt találkoztunk Antal Ernô „idegenvezetôvel”, aki 3 évvel ezelôtt is elkápráztatott bennünket széles történelmi, földrajzi, néprajzi ismereteivel és hazaszeretetével.

Meglátogattuk a Prasmari erôdtemplomot, amely különlegessége egyedülálló. Sepsiszentgyörgy és Tusnádfürdô érintésével érkeztünk vissza a szállodába.

Másnap a Gyimesi hágón keresztül vágtunk át a Kárpátok külsô oldalán, a gyimesi Csángóföldre. A gyimesfelsôlaki templom mellett épült magyar gimnáziumban adtuk át a Kecskeméti Termostar Kft. ajándékait, könyvet, számítógépet, különféle irodaszereket. A csodálatos természeti környezet és nyugalom magával ragadó volt. Segesvár mellett, Fehéregyházán megkoszorúztuk az 1949es ütközet áldozatának, Petôfi Sándornak az emlékhelyét.

Gyimesbükkön egy csángó panzióban ebédeltünk - juhtúrós puliszkát. Eltöltöttünk itt néhány órát ismerkedve a vidék hagyományaival, jellegzetességeivel. Estefelé Csíkszereda központját jártuk be, megcsodálhattuk a Makovecz Imre és Bogos Ernô által tervezett új katolikus templomot is.

26

Átkelve a székelyek „szent hegyén” - a Hargitán, hatalmas bükk és fenyôerdôkön keresztül - szálláshelyünkre Csíkszeredába értünk. Reggel Brassó felé vettük utunkat. A komor hegyek karéjában egy völgyben épült a város a 12. század óta, történelmi belvárosa, a Fekete Templom európai hírû. Innen Brasov Poianara vittek bennünket gyorsfelvonóval, a turisták, síelôk paradicsomába. A festôi panoráma felejthetetlen emlékként ivódott a csoport tagjaiba. Rövid pihenô után Törszárra buszoztunk az ezeréves határhoz, útközben a Fogarasi havasok éles sziluettjein megtörô napfényben gyönyörködhettünk.

ELEKTROTECHNIKA

Negyednap búcsúztunk székelyföldtôl. A Máréfalvi székelykapuk között Székelyudvarhely széles sugárútján át a kézmûves hagyományairól híres Korond felé indultunk vissza. A Küküllô mellett Nagyvárad felôl érkeztünk haza. Az élményeket a résztvevôkön túl megannyi fénykép is ôrzi.

Váradi Zoltán MEE Kecskeméti Szervezete TKvz

2006. 10.szám

S

Z

E

M

L

E

-

H

Í

R

E

K

A SZÉLENERGIA HÁNYAD A VILLAMOS ENERGIATERMELÉSBEN ELÉRTE AZ 1,2 SZÁZALÉKOT A Nemzetközi Energia Ügynökség Szélenergia Igazgatósága (IEA Wind) közleményt adott ki a szélenergia termelés növekedésérôl. Az IEA Wind 20 tagországgal rendelkezik, amelybôl 12 tagja az EU-nak. A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy 1995. és 2005. között a szélenergia hányad - az IEA Wind országaiban - a megtermelt villamos energiában 0,2%-ról, 1,2%-ra növekedett. Nyolc országban (Ausztrália, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Hollandia, Portugália és Spanyolország) jelentôsen túlhaladták a teljes igény 1%-át. A sorban Dánia vezet az igencsak figyelemre méltó 18,5%-ával. 2005-ben a szélerômû kapacitás növekedés az IEA Wind országokban meghaladta a 20%-ot. Néhány országban azonban, (mint például DélKorea ez a szám 233%, Portugália 100%, Ausztrália 86%, Norvégia 69%, és Írország 58%) az átlagnál jelentôsen nagyobb mértékben növelte kapacitását.

Néhány érdekes számot is tartalmaz a jelentés: - Németország rendelkezik a legnagyobb szélerômû kapacitással, 18 428 MW-al, ezzel CO2 kibocsátását 24,6 millió tonnával csökkentette, fejlesztésre fordítható költségvetési támogatását 2004rôl, 2005-re megduplázta, - Spanyolország állította elô a legtöbb villamos energiát szélerômûvekkel 2005-ben, (20 236 GWó), ezzel gazdasága 300 millió Eurót takarított meg, és CO2 kibocsátását is 15 millió tonnával csökkenteni tudta. - Dánia rendelkezik a legnagyobb offshore (tengerre telepített) szélerômû parkkal, nevezetesen 423 MW-al, - Egyesült Királyság 2004-rôl 2005-re költségvetési támogatását megtízszerezte, - Norvégia, Mexikó, Dél-Korea is - az adott idôszakban - jelentôsen növelték vonatkozó fejlesztési támogatásaikat. Az IEA Wind országai számos közös kutatási projektben vesznek részt. Forrás: www.ieawind.org és a „Cordis focus Newsletter - No 269 - 2006. Augusztus

Dr. Bencze János

EGYETEMI VILLAMOSMÉRNÖK KÉPZÉS A BMF HALLGATÓI SZÁMÁRA Együttmûködési megállapodást kötött a Kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara és a Budapesti Mûszaki Fôiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fôiskolai Kara június 9-én délelôtt. A képzés az ôszi félévben indul. Dr. Bognár Sándor a villamosmérnöki kar fôigazgatója és Dr. Morva György fôiskolai tanár, a karon mûködô Energetikai Kutatóhely vezetôje fogadta Prof. Dusan Kocur dékánt, és Prof. Michal Kolcun tanszékvezetôt. A felek a Bolognai folyamat tükrében kötöttek együttmûködési megállapodást az intézményeik között. A megállapodás szerint a Kassai Egyetem fogadja, és egyetemi képzésben részesíti a budapesti fôiskoláról érkezô BSc-s villamosmérnököket.

A tervezett együttmûködés keretében négy féléves angol nyelvû levelezô képzésben folytathatják tanulmányaikat a budapesti fôiskoláról érkezô hallgatók. Kassán automatika, energetika, és híradásipari fôiskolai végzettségû hallgatókat várnak az egyetemi képzésre. Az elôadásokat a budapesti fôiskolán szervezik, míg a számítógépes és szimulációs laboroknak a kassai intézmény ad helyet. A diploma védésére és ünnepélyes átadására Kassán kerül sor. Az oktatási tevékenységet, Karközi Tudományos Egyezményben megfogalmazott kritériumok alapján fogják végezni, amelynek megfelelôen felépíthetô egy tudományos életpálya a hallgatók számára, a felsôfokú szakképzéstôl, a tudományos fokozat megszerzéséig. A tárgyaló delegációkat fogadta Prof. Dr. Rudas Imre a fôiskola rektora is. Bôvebb információ: http://vei.obuda.kando.hu

Turi Gábor

OLVASÓI LEVÉL

HELYREIGAZÍTÁS

Lapunk ez évi 9. számában Olvasói levél formájában, a Svájcban élô Endre G. Mikes kollégánk felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006/6. számunkban, a szemle rovatban a Goldisthal Szivattyús Erômû a szemlében jelzettekkel ellentétben, nem Svájcban, hanem Németországban van. Mikes kollégának igaza van, köszönöm figyelmét. Én elnéztem. Az említett erômû 2002-ben a németországi Thüringer Waldban épült. Szepessy Sándor a Szemle rovat vezetôje

Kedves Olvasók! Lapunk 2006/9. számában cikket közöltünk Dr Kádár Péter tollából „Energiapark a tetôn” címmel. A 4.-5. ábra képaláírása megcserélôdött és a cikk végén tévesen adtuk meg a Szerzô elérhetôségét, ami helyesen: [email protected]

2006. 10.szám

Szerzônktôl és olvasóinktól ez úton kérünk elnézést.

Szerkesztôség

ELEKTROTECHNIKA

27

P

O

R

T

R

É

BESZÉLGETÔ TÁRSAM KOVÁCS FERENC AZ MVM NY. HÁLÓZATI IGAZGATÓJA, AZ EGYESÜLET TISZTELETBELI ALELNÖKE, A VILLAMOSSÁG EGYKORI FÔSZERKESZTÔJE. benne a szakirodalom olvasásának szükségessége, és fontossága. Az történt ugyanis, hogy egyik szerelôjük 20 kV-os áramütést szenvedett, súlyos sérülésekkel került kórházba. Az ezt megelôzô idôszakban olvasta a Buletin-ben, hogy a különbözô feszültségû áramütéseknek milyen élettani hatása van, és utókezelésük kapcsán mire kell fokozottan odafigyelni. Ezt a cikket eljuttatta a balesetben szenvedett kollégánk kezelôorvosához, aki alkalmazta az ott leírtakat, és ezzel hozzájárult kollégája gyógyulásához. „Ez meghatározta „viszonyomat” a szakirodalomhoz. Ettôl kezdve rendszeresen olvastam, természetesen elsôsorban az Elektrotechnikát”, - meséli.

Kovács Ferenccel való beszélgetésnek több oka is van. Meghatározó tagja volt az Egyesületnek, meghatározó egyénisége a szakmájának, és most, amikor visszatekintünk lapunk centenáriuma kapcsán, feltétlen beszélni kell a Villamosságról is, ahol mint fôszerkesztô, hagyta kezenyomát az utókor számára. A beszélgetést a kezdetek kezdetével kezdtük 1943-ban érettségizett a Gyôri Bencés Gimnáziumban. Kiváló érettségijét követôen egyenes út vezetett a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karára. Az elsô évet követôen - háború volt munkaszolgálatra hívták be, de sikerült szakmai munkát kapnia, így az Országos Villamosmûvek Rt. kapuvári üzemébe került, ahol a körzetszerelôséghez osztották be. „Megszerettem a céget, ôk is megszerettek engem. Az egyetem nyári szüneteiben visszatértem, de már íróasztali munkám volt” - vallja.

28

Ezt követôen kezdôdött - nem is akár milyen szakmai karriered Villamos tagozatú gépészmérnöki oklevele megszerzés után a Gyôri Üzletigazgatóság Kapuvári Üzemébe (AVESZ) kezdett dolgozni. Itt „találkozott” a 35- és 20 kV-os síkvidéki távvezeték építés problémáival. 1950-ben került át az AVESZ Salgótarjáni Üzletigazgatóságára, ahol a hegyvidéki távvezeték építés csínját-bínját tanulta meg, de már a 60 kV-os feszültség szinttel is foglalkoznia kellett. 1952-tôl a NIM Villamosenergia Ipari Igazgatóságra, majd az ERÔTERV-be került. A 120 kVos alaphálózat kifejlesztésén olyan szakemberekkel dolgozhatott együtt, mint Dr. Kovács K. Pál, Dr. Vajta Miklós és Dr. Szendy Károly akadémikus, - jó iskola volt. 1963-ban megszervezi az MVM Hálózati Igazgatóságát, annak vezetôje lesz, nyugdíjazásáig ott dolgozott. Egyesületünkkel - viszonylag korán - már 1949ben kapcsolatba került, amikor a Kapuvári Üzemvezetôségen dolgozott. Erre az idôszakra datálódik elsô „találkozása” a szakirodalommal is. Egy sajnálatos üzemi baleset kapcsán tudatosult

ELEKTROTECHNIKA

Több mint negyed századot töltöttél vezetô pozí cióban az MVM-nél, „mi maradt” ebbôl ott az utókorra? Segítette-e szakmai munkádat az Egyesület? Egymásra épülô mûszaki programok - gépesítés, automatizálás, hálózattervezés, üzemirányítás kidolgozásával és megvalósításával, valamint az akkori új technológiák bevezetésével (szigetelt szabadvezeték, tokozott kapcsoló-berendezések, egyszerûsített alállomási sémák, új transzformátor sorozatok) sikerült korszerûsíteni a hálózati struktúrákat, és az üzemviteli módszereket. Bár ezek egy része azóta jelentôsen továbbfejlôdött, de a 220/120/35/20 kV-os hálózati struktúra 400/120/20 kV-osra való átalakítása nem csak a mai követelményeket elégíti ki, hanem még hosszú idôn keresztül meghatározza a hazai energia átvitelt. „Erre a munkámra nagyon büszke vagyok” - mondta Kovács Ferenc. Ehhez a munkához meg kellett szereznie a szakma egyetértését és támogatását. Ebben volt igen jelentôs szerepe az Egyesületnek! Programjaikat Vándorgyûléseken, célankétokon vitatták meg. Ezek szervezésében nagy segítségére volt, hogy számos Egyesületi Munkabizottságban dolgozott, 1964-tôl az Intézôbizottság Tagja volt, illetve 1980. és 1990. között a Villamosenergia Szakosztály elnöke volt. Meghatározó tevékenységed az Egyesületben nem csak az IB. és a Szakosztályi munka volt, hanem a Villamosság fôszerkesztôje is voltál hosszú idôn át, egészen a lap szüneteltetéséig. Az elôzôekben szó volt a szakirodalomhoz való kötôdésérôl. Amikor a fôvárosba került, kereste a kapcsolatot az Egyesületi lapokkal. Az Elektrotechnika, majd a Villamosság fogadta el egy-egy cikkét. Meghívott Szerkesztô Bizottsági tag lett mind két folyóiratunkban. A Villamosság elsô fôszerkesztôjének - Gregor Aladárnak - váratlan halála után Kovács Fernc kapott megbízást a lap fôszerkesztôi teendôinek ellátására. A lap üzemi problémákkal és mûszaki fejlesztéssel foglalkozott. Igen jó együttmûködés volt az Elektrotechnikánval. Ebbe jelentôs szerepe volt annak is, hogy fôszerkesztôi feladata ellátása mellett az Elektrotechnika Szerkesztô Bizottságának is tagja volt, illetve tagja még a mai napig is. Az energetika fejlôdésének megtorpanása, és anyagi- valamint különbözô

egyéb okok miatt a Villamosság szüneteltetését, illetve a két lap átmeneti egyesítését határozta el az Egyesület irányító testülete. Elôször „Elektrotechnika-Villamosság” néven kívánták megjelentetni a lapot, de Kovács Ferenc javaslatára - a tradíciókra hivatkozással - maradt az Elektrotechnika. MVM-ben, és az Egyesületben végzett munkád mellett még oktattál, és sokat írtál, számos nemzetközi szervezet munkájában vettél részt. Ezekrôl is szeretnénk hallani. Önálló és társ szerzôként 3 könyve, 7 egyetemi jegyzete, 70 szakcikke jelent meg. A VEIKI-ben szakértô volt, számos elôadás sorozatot tartott a Mérnöktovábbképzô Intézet megbízásából. A hálózati rendszerek strukturális kialakításáról, különbözô megközelíthetôség szempontjából nemzetközi konferenciákon tartott elôadásokat (Villach, Teherán, Bécs, München, Athén, Kairó, Hannover, Várna, Innsbruck, Kuwait, Helsinki). 1964-tôl a CIGRE Magyar nemzeti Bizottságának a tagja, tagja volt a Magyar Kábelmûvek és a Ganz Villamossági Mûvek, a Paksi Atomerômû Felügyelô Bizottságának. Szakértôként dogozott az UNIDEPE-nél, a Magyar Energia Hivatalnál, és a bécsi székhelyû Verbundplannál. Fentiek elismerését számtalan díj és kitüntetés fémjelzi, hogy emlékszel ezekre vissza? Leginkább a szakirodalmi tevékenységéért kapott díjakra büszke, a Zipernowsky-díjra (1982), a Déri-díjra (1973), Bláthy-díjra (1983), valamint a Mûszaki Kiadótól kapott Nívó-díjra, és végül de nem utolsó sorban, az Egyesület Elektrotechnika Nagy-díjára (1992). Igen nagyra becsüli állami kitüntetései sorában az utolsót, az 1991-ben kapott 1956-os Emléklapot. De egyik legkedveltebb „kitüntetésem” - mondja csillogó szemekkel „a nyugdíjazásom alkalmából, a kollégáimtól kapott rézplakett „AMICI AMICO 1989” (Barátok a Barátnak) felirattal, melyet vitrinem fô helyén tartok, és rendszeresen szidolozom.” Az idô gyorsan elszaladt, mai életed egyre inkább a „privát szférára” korlátozódik. Mesélj magánéletedrôl! 1952-ben nôsült. Felesége balettmûvész az Operaházban, a komolyzene e-révén is élete részévé vált, hobbija lett. Két leánygyermekük van, az egyik építészmérnök, ô Zürichben él és dolgozik, a másik gyermeke Budapesten van, ô orvos. Nyugdíjas éveik legnagyobb örömét jelenti az öt unoka. A zene mellett a Szentendrén lévô kis nyaralójuk kertjében szeret dolgozni. Szerette a teniszt, de azt néhány éve abba kellett hagynia.

Történet még ezer, de a terjedelmi korlátok miatt itt be kell fejezni. Ezzel a beszélgetéssel egy eredményes, gazdag életutat ismertünk meg, és örökítettünk meg az utókornak. Ôszintén gratulálunk, további jó egészséget, és sok örömöt kívánunk. Köszönöm szépen a beszélgetést.

Dr. Bencze János

2006. 10.szám

S

A NÉMET VASÚT TOVÁBBI ENERGIATAKARÉKOSSÁGRA TÖREKSZIK

A vasútnak van a legnagyobb villanyszámlája Németországban. Több mint 700 millió eurót fizet a személy és tehervonatokért évente. Ehhez jön még a pályaudvarok, karbantartó mûhelyek, irodaépületek villamos energia ellátása. Összehasonlításképpen egy négytagú család átlagosan évi 3500 kilowattórát fogyaszt és egy ICE vonat Hamburg és Köln között 6000 kilowattórát. Bár ezzel a közúti és légi közlekedéssel szemben az egy fôre jutó CO2 terhelés lényegesen kisebb mégis a vasút további villamos energia megtakarításra törekszik. Az energiatakarékossági projektben alapvetôen szerepel a 14 000 vonatvezetô tréningje. Minden mozdony áramszámlálóval van felszerelve, így a megtett út arányának megfelelôen pontosan lehet tudni az elfogyasztott villamos energiát. A mozdonyvezetô a tréning során megtanulja, hogy mely pálya szakaszokon lehet a hálózatról lekapcsolódni és hosszú kilométereken át csak gördülni, kihasználva a hegymenet után a völgymenetet. Például Hannover elôtt 60 km-en át lehet áram nélkül gördülni úgy, hogy a menetrendet pontosan betartják, de jelentôs energia megtakarítást érjenek el. A kerekek és sínek közti optimális súrlódási viszonyok beállításával is jelentôs energiatakarékosság érhetô el. Ábránkon a Hamburg Köln közötti szakasz látható, ahol 6000 kWh energiát fogyaszt a vonat. BULLETIN 10/2005

A VILÁG LEGNAGYOBB SZÉLERÔMÛVE

Brunsbüttel-nél (Schleswig-Holstein) helyezték üzembe a világ jelenleg legnagyobb szélener-

2006. 10.szám

Z

E

M

L

E

SZEMLE gia erômûvét. Megfelelô szél viszonyok között a berendezés a teljes névleges teljesítményével, (5000 kW) mûködik. Ilyenkor a 126 m átmérôjû rotor kereken 7-12 fordulatot tesz meg percenként. Az ábránkon látható szélerômû prototípus. Két további berendezést ebbôl a típusból rövidesen Skócia keleti partjaitól 25 kilométerre a tengerben szerelnek fel. Ezeket az EU - energia bizottsága vizsgálja, hogy mûszaki paraméterei mennyire optimálisak és ajánlhatóak-e európai elterjesztésre. BULLETIN 10/2005

KONKURENCIAKÉPES NAPENERGIA

A jövôben a napenergiának konkurencia képesnek kell lennie a hagyományos energiahordozókból elôállított villamos energiával. Az EU által támogatott ECOSTAR (European Concentrating Solar Thermal Roadmapping) elnevezésû tanulmány, amelyet öt országból (Franciaország, Izrael, Oroszország, Svájc, Spanyolország) kitûnô tudósok készítettek el, ezt a fontos problémát tárgyalja. A napenergia elônyei közismertek, hátránya viszont, hogy egy kilowattóra elôállításának költségei jelenleg még lényegesen magasabbak a hagyományos erômûvekben termelt villamos energiáénál. A bizottság véleménye szerint a jelenlegi 15-20 eurocent/kWh 15-20 év távlatában lecsökkenthetô lesz a konkurencia képes 5-7 eurocent/kWh költségátlagra jól megválasztott elônyôs napenergiával rendelkezô területeken. Ennek eléréséhez sokoldalú kutató és fejlesztô tevékenységre van szükség. Ezeknek prioritást kell kapniuk a legújabb európai hét kutatási keret programjában. Számos területen kell speciális célorientált fejlesztéseket megindítani. Pld. Könnyû szerkezetes építészet, üvegipar, vegyipar, gyártási és telepítési logisztika, anyag tudományok stb. Végül egy összeurópai technológiai platformot kell Brüsszelben erre a célra kialakítani. Ábránkon a kaliforniai Mojawe sivatagban mûködô több napenergia erômû egyike látható. Ezekben már ma is konkurenciaképes villamos energiát állítanak elô. A parabola -csatornák kollektorai maximálisan 390 C˚ hômérsékletet állíthatnak elô. Ezzel hagyományos gôzturbinás erômûveket mûködtetnek. BULLETIN 10/2005

Szepessy Sándor

A KÖZVILÁGÍTÁS VÁROSKÉPALKOTÓ TÉNYEZÔ

A korszerû közvilágításról tartottak konferenciát idén tavasszal Zürichben a Technoparkban. Elhangzott, hogy a közvilágításnak jelentôs szerepe van a városkép kialakításában is. Zürichben egyre több épületet és hidat világítanak meg. Flimsben Internettel vezérelt, színes LED diódás világítási játékokkal emelik egyes terek és utcák esti hangulatát. Ezzel egyúttal jelentôs energia megtakarítást is elérnek. A konferencián felmerült, hogy túl sok-e a világítás? A válasz erre az volt, hogy bizonyos esetekben valóban túlvilágítás fordul elô, ami kápráztat. Egy fénycsô térd magasságban jobb megvilágítást eredményez a járdán, mint egy kisülô lámpa egy kandeláberen. Ebben a témakörben merült fel a fényszennyezés egyre aktuálisabb kérdése is. Egy templomtornyot felûlrôl célszerû megvilágítani és nem alulról. Felmerült még a fényforrások optimális színe is. Egy fémhalogén lámpa szép fehér fényt áraszt, azonban UV-és kék fény tartalma miatt vonzza a rovarokat. Általános útvilágításra ezért a sárgás fényû jó hatásfokú nátriumgôzlámpák ajánlatosak. A konferencia után a résztvevôk megtekintették a közvilágítás érdekes példájaként az ábránkon látható Turbina teret a Technopark mellett. BULLETIN 7/2006

ERGONÓMIA A KÉPERNYÔK ELHELYEZÉSÉBEN

A Duplos diszplétartó rendszer ergonómiailag kifogástalan elhelyezést biztosít a képernyôknek kezelôpultoknál és vezérlôtermekben. Megkönnyíti az ülô és álló megfigyelô személyek munkáját. Jól átgondolt moduláris rendszert dolgoztak ki ebbôl a célból. A képernyôk a munkaszinttôl függôen milliméter pontossággal feljebb vagy lejjebb állíthatók, kihúzhatók, leszerelhetôk. Jól hozzáférhetô kábel csatlakozások megkönnyítik az üzembe helyezést és a késôbbi átalakításokat. Sûrû képernyô elhelyezés esetén is jól használhatóak 30 colos képernyôk esetében is. A rendszer megkönnyíti a nagy figyelmet igénylô és rendkívül fárasztó szemadaptációt. BULLETIN 9/2006

ELEKTROTECHNIKA

29

N

E

K

KIRÁLY ÁRPÁD Nagy veszteség érte a múzeumiszakmai közéletet. 2006. szeptember 22-én, életének 84. évében elhunyt Király Árpád aranydiplomás gépészmérnök, külkereskedelmi mérnök-közgazdász, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület aktív tagja, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum megálmodója, s létrehozója, a Jedlik Ányos Társaság megalapítója. 1923. augusztus 19-én született Pápán. 1947-ben szerezte gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Rövid tanári mûködése után az Országos Villamos Mûvek Rt. pécsi üzletigazgatóságán helyezkedett el, mint építési osztályvezetô. Aktív szerepe volt az ország faluvillamosításában is. 1953-tól fôosztályvezetô lett a Komlói Szénbányászati Trösztnél. 1955-ben került a Budapest Fôváros Elektromos Mûveihez, ahol 1984-ig nyugdíjba vonulásáig fôosztályvezetôként dolgozott. Évtizedeken keresztül irányította az Elektromos Mûvek beruházásait. 1951-tôl tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Még pécsi tevékenykedése alatt 1953-ban megszervezte a MEE pécsi szervezetét. Az Elmû-nél, az 1953-ban létrejött MEE üzemi csoport titkára, majd ügyvezetô alelnöke volt. A MEE országos szervezeteiben is viselt különbözô tisztségeket. 1968-ban megalapította az Egyesület Technikatörténeti Bizottságát. Elnöksége alatt mozgósította, s összefogta a hazai mûszaki értelmiséget technikatörténeti értékeink megmentése érdekében. Kezdeményezôje, megalapítója, majd igazgatója volt a Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak. Felismerte, hogy ez az utolsó óra a már használaton kívüli, mûszaki szempontból elavult, de

BALOGI JENÔ A Paksi Atomerômû nyugalmazott mûszaki vezérigazgatóhelyettese 2006. szeptember 01-én,

61 éves korában elhunyt. Balogi Jenô 1976. február 1-én lépett be a Paksi Atomerômû Vállalathoz, és több mint 20 évig a társaság munkavállalója

R

O

L

Ó

G

ipartörténeti szempontból jelentôs technikai berendezések megmentésének az utókor számára. Az ô érdeme volt, hogy a Magyar Elektrotechnikai Múzeum épületét mûemlékké nyilvánították és ezzel, mint ipari emlék megmaradhatott az utókor számára. Kitartó munkájának köszönhetôen a Magyar Elektrotechnikai Múzeum az ô igazgatása alatt érte el azt, hogy úgy itthon, mint külföldön a rangos mûszaki múzeumok sorába emelkedhetett. 1993-ban Jedlik Ányos munkásságának emléket állítva megalapította a Jedlik Ányos Társaságot, melynek haláláig fôtitkára volt, a Társaság irányításában fejtette ki haláláig tartó aktív, mozgalmas, tartalmas és eredményekben gazdag technikatörténeti tevékenységét. 1977-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Bláthy-díjban, majd 1995-ben „MEE életpálya-elismerés”-ben részesítette. 1990ben az „Emberi környezetért” kitüntetést kapta a környezetvédelmi minisztertôl a hazai gólyaállomány védelméért a villamoshálózatokon. 1993-ban a Magyar Köztársaság elnöke és az ELMÛ Rt. „A fogyasztókért” emlék plakettet adományozta számára. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kormánykitüntetést kapta a Magyar Elektrotechnikai Múzeum létrehozásáért és két évtizeden át végzett múzeumigazgatói tevékenységéért. 2000-ben a Szabadalmi Hivatal a Causa Honoris Jedlik Ányos-díját kapta. 2004-ben a hazai múzeumi szakma a Pulszky-díjjal ismerte el kiváló munkásságát. Emberi arcához hozzátartozott a precíz munkát megkövetelô, a fegyelmezett, szigorú, de ugyanakkor családias légkört teremtô vezetôi stílusa, az új iránti fogékonysága, kezdeményezô készsége. Szívét, lelkét az erôsáramú elektrotechnika történetének, mûszaki nagyjaink elismertetésének szolgálatába állította. Életmûvével beírta nevét a mûszaki értelmiség halhatatlanjai közé.

Emlékét megôrizzük! Hiányozni fog! Az Egyesület minden tagja nevében a Múzeum Munkatársai

volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az atomerômû blokkjainak építése, üzembe-helyezése során. Felelôs vezetôként végezte munkáját. Pályája során dolgozott mûszaki tanácsadóként, fôosztályvezetôként, 1985-1992 között a társaság mûszaki vezérigazgató helyettese volt. 1998. július 1-tôl a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Közhasznú Társaságnál folytatta munkáját, onnan ment nyugdíjba. A MEE paksi szervezetének 1992-ig volt elnöke.

Kegyelettel gondolunk rá, emlékét megôrizzük.

Kovács András

30

ELEKTROTECHNIKA

2006. 10.szám

H

Í

R

E

K

-

S

Sajtójelentések szerint az Európai Parlament zöld pártjainak energiaügyi szóvivôje Rebecca Harms öt kérdést tett fel az Európai Bizottságnak, a Paksi Atomerômûben a közeljövôben kezdôdô, a 2003 áprilisában megsérült fûtôelemek eltávolítását célzó munkákkal kapcsolatban. Minthogy e kérdések közül több is részben, vagy egészben e munkálatok biztonságára vonatkoznak, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), mint - a nukleáris biztonságért a magyar lakosság és az EU közvéleménye elôtt - felelôs hatóság szükségesnek látja az alábbi tájékoztatás közreadását. A szóvivô szerint: „Súlyos kérdôjelek vannak e páratlan eltávolítási mûvelet körül. Az erôsen radioaktív kiégett fûtôelemeket további eltörésük nélkül kell kiemelni, avagy fennáll a veszélye egy még nagyobb nukleáris katasztrófa bekövetkeztének. Lehetséges, hogy biztonságosabb volna a radioaktív anyagot ott hagyni, ahol most van.” Az eltávolítási mûveletek körül az OAH semmilyen bizonytalanságot, vagy nem kellôen feltárt veszélyforrást nem lát. Ellenkezôleg, a nukleáris biztonsági hatóság meggyôzôdött arról, hogy az eltávolítási lépések tervezôi és majdani végrehajtói a tôlük elvárható és az elvégzendô tevékenységek veszélyessége által megkívánt gondossággal jártak el és minden belátható lehetôséget gondosan mérlegelve az eltávolítás végrehajtását úgy tervezték meg, hogy emberi számítás szerint kizárt bármilyen a környezetet károsító hatás fellépte. Megjegyzendô, hogy bár közvetlen veszélyforrást a sérült fûtôelemek jelenlegi állapota nem jelent, radioaktív anyag hosszú idejû tárolása a nem arra a célra létrehozott aknában potenciális veszélyeket is hordoz, ugyanakkor az erômû üzemeltetése szempontjából akadályozó tényezô. Ezért a jelenlegi állapot fenntartása egyértelmûen elônytelenebb, annak megszüntetésénél. A szóvivô a továbbiakban kijelentette, hogy „a potenciális kockázatok ellenére a döntéshozatali eljárásból teljesen hiányzik az átláthatóság.” A döntéshozatal alapvetô elemét képezik a hatósági döntések. A hatóságok határozatai mindenkor nyilvánosak, azokhoz minden magyar állampolgár és civil szervezet kérésre hozzájuthat, és a magyar zöld szervezetek képviselôi minden az eltávolításra vonatkozó nukleáris biztonsági hatósági határozatot megkaptak.

Lehet-e hatása az eltávolítási mûveleteknek Magyarországon kívül? A mûveleteknek országhatáron túlnyúló hatása elképzelhetetlen. Milyen intézkedéseket tesznek a magyar hatóságok - ha egyáltalán - arra az esetre, ha egy súlyos üzemzavar, vagy baleset történik? Súlyos baleset bekövetkezése teljesen kizárt. Megjegyzés: a Paksi Atomerômû Zrt. 2006. szeptember 27-én sajtótájékoztatót tartott az eltávolítás tervezett lépéseirôl és részleteirôl. A sajtótájékoztató anyaga elérhetô az erômû honlapján: www.atomeromu.hu

Dr. Rónaky József OAH fôig. Által kiadott sajtóanyag alapján: Dr. Bencze János

2006. 10.szám

Z

E

R

K

E

Z

T

Ô

I

Ü

Z

E

N

E

T

LEVÉL SZERZÔINKHEZ Tisztelt Szerzôk! Lapunk színvonalának javítása megköveteli, hogy szerzôinktôl is nagyobb fegyelmet kérjünk. Több alkalommal lapunkban, honlapunkon kértük, hogy a megjelentetésre szánt cikkek terjedelme, az ábrák minôsége megfeleljen a rögzített követelményeknek, stb. Felbomlott továbbá, - elsôsorban a Szerkesztôség hibájából - az a rend, amely a cikkek „útját” hivatott rögzíteni. Nevezetesen arra gondolok, hogy a megjelentetni kívánt írások a rovatszerkesztôk „megkerülésével” kerülnek a Szerkesztôségbe, sok esetben lektorálás nélkül, még több esetben hiányosan. A fentiek kiküszöbölésére úgy döntöttünk, hogy a jövôben csak is a rovatszerkesztôk által látott, és jóváhagyott cikkeket fogunk közölni. Ennek megfelelôen kérjük Szerzôinket, hogy ki-ki a megfelelô rovatszerkesztôhöz küldje „közölni valóját”, aki ezek után összekötô kapocs lesz a Szerkesztôség és a szerzôk között. Technika történet: Dr. Antal Ildikó Villamos fogyasztóberendezések:

[email protected]

Dési Albert Automatizálás és számítástechnika:

[email protected]

Farkas András Villamos energia:

[email protected]

Horváth Zoltán Világítástechnika:

[email protected]

Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás:

[email protected]

Somorjai Lajos

[email protected]

Oktatás: Dr. Szandtner Károly Villamos gépek: Tóth Elemér

[email protected]

[email protected]

Portré: Tóth Éva Ifjúsági Bizottság:

[email protected]

Turi Gábor MATE képviselôje:

[email protected]

Dr. Vajk István

[email protected]

Tájékoztatjuk tisztelt Szerzôinket, hogy a Szerkesztôségben lévô, még meg nem jelent cikkeket is átadjuk a rovatszerkesztôknek, és egyben kérjük, hogy a jövôben a „szol gálati utat” szíveskedjenek betartani. Ez úton is hangsúlyozzuk, hogy a cikkeket a jövôben csak Word formátumban kérjük, más formátumot nem tudunk elfogadni. A beillesztett képek, 300 dpi-s tif, vagy jpg for mátumuak legyenek, a felbontás legyen méretarányos a beillesztett képpel, tehát 300 dpi-nél max. 100%-os méretig legyenek nagyítva. Az új lap-struktúrában - igen ritka esetektôl eltekintve - nem kívánunk 2 - 2,5 nyomtatott oldalnál hosszabb cikkeket megjelentetni. (Éljünk a színes nyomás adta lehetôségekkel!) Szerzôinktôl színes fényképet várunk a cikkek mellé. Külön is kérjük a képeket, nem csak a cikkbe beépítve. Az eddig viszonylag hosszú életrajz helyett, csak a szerzô nevét, szakmai végzettségét és fokozatait, jelenlegi munkahelyét és e-mail címét fogjuk közölni. Lényegesen lerövidíthetô a cikkek megjelentetésének átfutási ideje, ha a szerzô maga gondoskodik cikke lektoráltatásáról. Kérjük, hogy 5-, max. 8 soros összefoglalót is csatoljanak, magyar és angol nyelven egyaránt. Dr. Bencze János Fôszerkesztô

ELEKTROTECHNIKA

31

OLVASÓI LEVÉL

SUMMARIES István Gyurkó: Investigation of sensibility of information technology equipment by laboratory measurements

Mária Beatrix Böcskey, Dr. Balázs Kránicz: Correct color transfer of flatbed scanners

Dr. László Varga, Dr. Ottó Güntner: The methods of increasing transmission capacity of overhead lines

The aim of the investigation is to determine how the typical conducted network disturbances, such as • short-time voltage outage • voltage breakdown • waveform distortion of welding and public lighting affect the operation of IT equipment (computers) under laboratory conditions. The short summary of experimental results is given in the paper.

In the study a calibration model is presented for flatbed scanners, by which it becomes possible to correctly display scanned photos on computer monitors in such a way as if they would be watched under a fixed illuminant. This is achieved when neither the spectrum of the scanner’s lamp nor the spectral sensitivity of its detector is known. Beside the analysis of polynomial transformation methods an effective color segmentation method is introduced.

The overhead line conductors are used for two functions, either as ground wires or as phase-conductors, with different requirements for the two functions. The aim of our research work was increasing the transmission capacity of the phase-conductors as well as the ground wires. This research work is performed within GVOP projects using support of Hungarian Goverment and European Union. The article presents some details of the results of this research work.

SUMMARIES

32

ELEKTROTECHNIKA

2006. 10.szám

Akkreditált vizsgáló laboratóriumok Nagyfeszültségû Laboratórium Nagyteljesítményû Laboratórium Nagyáramú Laboratórium Atomerômûvi Berendezések Laboratóriuma

Akkreditált terméktanúsító Kijelölt FAM laboratórium Feszültség alatti tûzoltásra alkalmas tûzoltó készülékek vizsgálatára és tanúsítására kijelölt szervezet Kábel lángállósági vizsgálatokra és tanúsításra kijelölt szervezet A Paksi Atomerômû minôsített vizsgáló és tanúsító beszállítója

VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. 1158 Budapest, Vasgolyó u. 2-4. Tel.: 417-3157 Fax: 417 3163 e-mail: [email protected] www.vnl.hu