Az információs társadalom
Fogalom megjelenése Az
„információs társadalom” szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először.
Az
információs társadalomnak számos, másmás tudományterületről induló és eltérő hagyományokból építkező elmélete született meg.
Definíciók
Olyan
társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát… (Daniel Bell)
Új
típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő […] (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel. (Yoneji Masuda)
Olyan társadalom, amelyben […] az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő… (Nick Moore) „Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra […] az élet számos területének globalizálódása. (Magyar Nemzeti Informatikai Stratégia,1995) „Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége.” (Murányi Béla)
Összegző definíció A (gazdaság) információ- és tudásszektorának dominánssá válása, ill. a társadalom információés tudásközpontú fordulata révén kialakult új társadalom-fejlettségi állapot és civilizációs minőség.
Definíció helyett modell A fogalom tartalmának, jelentésének feltárásához ill. megértéséhez nem elégséges egy definíció használata, ehelyett egy több szempontot is figyelembe vevő modellt célszerű megalkotni és használni.
Daniel Bell modellje, 1979 9
szempont mentén tekinti át a karakteres különbségeket, amelyeket a 3 nagy korszakra egyszerűsített társadalomtörténeti szakaszok felmutatnak. Ezek: gazdasági szektor, átalakulást hozó erőforrás, stratégiai erőforrás, technológia, tudásbázis, módszertan, időperspektíva, tervezés, vezérelv.
Yoneji Masuda modellje, 1988 Húsz
szempont alapján hasonlítja össze az ipari társadalmat és az információs társadalmat A szempontokat a következő csoportokra osztotta: értékek, társadalmi-gazdasági
szerkezet, információs technológia
Schement-Curtis modell, 1997 A
szerzőpáros hat kategóriába tömöríti az inf. társadalom jellemzőit: Információs
javak, Információipar, Információs munka, Kölcsönös összekapcsoltság, Integrált médiakörnyezet, A technológiai és társadalmi haladás összekapcsolódása.
Az
információs társadalom kronologikus rendben értelmezhető, erősen történeti fogalom: egy társadalmi állapotra
(minőségre) utal, amelyről egy előző állapothoz képest, különböző szempontok alapján jelenthető ki, hogy az adott társadalom már „elérkezett” ide: több paramétert vizsgálva átbillen a társadalom az információs társadalom állapotába.
Paraméterek, amiknek a vizsgálata alapján eldönthető egy társadalomról, hogy megfelel-e az információs társadalom jellemzőinek avagy sem:
1961 – nulla év Ez az az év, amikor az Egyesült Államokban a fő mutatók „átbillennek”, amikor az információs társadalom technológiai „kötőszövetét” alkotó számítógépes hálózat prototípusa megszületik, ekkor lép be az emberiség az űrkorszakba és kezdi meg a műholdas jeltovábbítást, s végül, ebben az évben születik meg az „információs társadalom” kifejezés is.
Átbillenés az egyes országokban Az
Egyesült Államok az 1960-as évek legelején, Japán mintegy tíz-tizenöt évvel később, Európa pionírjai a hetvenes évek végén, a felzárkózók (elsősorban Ázsia „kis tigrisei”) a kilencvenes évek elején lettek információs társadalmakká. Az EU-hoz később csatlakozó országok, köztük Magyarország esetében ez az ezredforduló utánra tehető.
Az információs társadalom három narratívája
A
„nagy narratíva” – civilizációelméleti kontextus – makroszint (világtörténeti horizont és a
több ezer vagy több száz éves ciklusú elemzési egységek, Tadao Umesao, Marshall McLuhan, Alvin Toffler; pl.: tárgya globalizalódó világban kialakuló lingua franca)
A
„kis narratíva” – fejlődéselméleti kontextus – mezoszint (az egyes társadalmi
alrendszerek átalakulásának kérdéseivel és a már megszületett inf. társadalmakkal foglalkozik; Manuel Castells – Az információs kora; pl.: tárgya a nyelvi és írásbeli közlés, illetve a nyelv- és íráselsajátítás megváltozásának a kérdései az elektronikus közegben)
A
„mini-narratíva” – praxis és reflexió – mikroszint (a valóság olyan kis szeletét vizsgálja, ahol az IKT jelen van, pl.: smiley-nyelv vizsgálata)
Társadalmi informatika Az
információs társadalom mezo- és mikro-szintjével, ill. a távközlés és a számítástechnika társadalmi vonatkozásaival foglalkozó, erősen interdiszciplináris kutatási- és tudásterület.
A
mikro- és középszintű jelenségek elemzésével, az információ- és tudástechnológia társadalmi vonatkozásaival foglalkozik.
Alvin Toffler elmélete A harmadik hullám
Alvin Toffler elmélete
Alvin Toffler elmélete
Manuel Castells elmélete
Manuel Castells elmélete
Az információs társadalom sarkalatos kérdései „globális információs társadalom” kérdésköre a nemzetállamok feletti szerveződések valamennyi lényeges összetevőjére kíván reflektálni: Elsősorban az identitás, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi szervezetek, a „világháló”, a nemzetállamok feletti szabályozás, a migrációs folyamatok, a multi-kulturalizmus és a globális tudásmenedzsment kérdései „érnek össze” ebben a diskurzusban.
A
Az információs társadalom sarkalatos kérdései „fenntartható információs társadalom” fogalmába és kérdéskörébe tartozik a környezettel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi akut probléma.
A
Az információs társadalom sarkalatos kérdései „információs társadalom biztonsága”, a technológiának való kiszolgáltatottság miatt „törékenyebbé” váló társadalom; az emberi össztudás megőrzése és megőrizhetősége; az antropogén (emberi tevékenység által előidézett) civilizatórikus veszélyek.
Az
Az információs társadalom sarkalatos kérdései Az „űr-orientált információs
társadalom” kifejezés mögött az a felismerés áll, hogy az össz-emberi tevékenység dinamikája és iránya mind erőteljesebben mutat a Föld határain túlra.
Az információs társadalom sarkalatos kérdései Az
„elektronikus orwelli világ vagy digitális Athén” diskurzusa arra kíváncsi, hogy az új információs eszközvilág milyen irányba tolja a hatalom és az állampolgár viszonyát.
Az információs társadalom sarkalatos kérdései „intelligens város” fogalma az információs társadalomnak a települési szintre való „lefordítása”, városi szinten való megjelenése.
Az
Az információs társadalom sarkalatos kérdései „Corpus Digitale” diskurzus az össz-emberi tudás rögzíthetőségének, megőrizhetőségének és hozzáférhetőségének kérdésével foglalkozik.
A
Az információs társadalom sarkalatos kérdései A „kreatív információs társadalom” kifejezéssel használói az új, friss tudást létrehozó képesség tömegesedésére utalnak. nagy hozzáadott szellemi érték
Az információs társadalom sarkalatos kérdései A
„poszt-információs társadalom” kérdésköre a jövő lehetséges forgatókönyveivel foglalkozik: biotechnológiai forradalmat, a mesterséges intelligencia új generációját, az ember és a gép funkcionális rendszerekben való összeolvadását vizionálva.
Források A
harmadik hullám – Alvin Toffler Az információ kora I-III. – Manuel Castells Az információs társadalom – Pintér Róbert Dr. Vig Zoltán oktatási honlapja DE Információs Társadalom Portál Infokommunikációs államtitkárság
Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-14
Információs
Társadalom folyóirat Az információs társadalom iskolájának jellemzői – Komenczi Bertalan SDT tananyag Infoter.eu
