AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20.
Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa ¨
Az akadálymentesség értelmezhető ¤
fizikai szempontból n n n
¤
info-kommunikációs szempontból n n n
¤
rámpa térdszabad mosdó vagy asztal vakvezető sáv, stb. Braille- vagy hangoskönyv indukciós hurok, jelnyelvi tolmács könnyen érthető (easy language) kiadványok és jelzések, stb.
komplex módon, azaz fizikai ÉS info-kommunikációs szempontból
Egyenlő esélyű hozzáférés
Egyenlő esélyű hozzáférés ¨
Érintettek ¤
valamennyi fogyatékos ember n n n n n
¤ ¤ ¤ ¤ ¤
mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi sérült, pszicho-szociális fogyatékossággal élő ember
idős emberek, gyermekek, babakocsival közlekedők, mozgásukban vagy kommunikációjukban egyéb okból átmenetileg akadályozottak, stb.
Egyenlő esélyű hozzáférés CÉL: a fizikai környezet és a (köz)szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése
MEGVALÓSÍTÁSA Akadálymentesítés ¨ ¨ ¨ ¨
¨
Utólagos megoldás Plusz költségek Plusz adminisztráció Technikai és egyéb nehézségek, akadályok Esztétikai, szerkezeti hátrányok
Egyetemes tervezés ¨
¨
A tervezési folyamat szerves része Nincs utólagos költség, ¤ adminisztráció, ¤ adaptációs problémák ¤
Jogi alapok A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) n Akadálymentesség, egyenlő esélyű hozzáférés (EEH) fogalma: 4. § g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet; h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. ¨
Jogi alapok ¨
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) n Akadálymentesség, egyenlő esélyű hozzáférés (EEH) fogalma:
4. § g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet; h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.
Jogi alapok A Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-Egyezmény
Fot.: A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségének kötelező megteremtése a közszférában 2010. december 31-ig, a for-profit és nonprofit szférában 2013. decmber 31-ig Erre épül: ¨ Az új Országos Fogyatékosügyi Program (OFP) 4. prioritás 4.2. pontja ¨ Az OFP végrehajtásának középtávú intézkedési terve
¨
Az e-akadálymentesség jogi háttere ¨
Fot. 7. § (2) bekezdése: „Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”
¨
A közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozó 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése: „A közzétételre szolgáló honlapot úgy kell kialakítani, hogy az a széles körben elterjedt, valamint a vakok és gyengénlátók által széles körben használt eszközökkel is olvasható legyen.”
¨
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése: A csatlakozott szervezet felelősséggel tartozik az elektronikus szolgáltatás ügyfélbarát, könnyen használható, akadálymentes igénybevételének biztosításáért, különös tekintettel a fogyatékos ügyfelekre.
¨
A cég honlapján való közzétételről szóló 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet 2. § (1) bekezdés: „A közleményt akadálymentes módon megjeleníthetővé kell tenni.”
Az e-akadálymentesség jogi háttere ¨
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-Egyezmény 9. cikk: (A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak) g) a fogyatékossággal élő személyeknek az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférésének, beleértve az Internetet is, előmozdítására; h) akadálymentes információs és kommunikációs technológiák és rendszerek tervezésének, fejlesztésének, előállításának és terjesztésének korai szakaszban történő elősegítésére annak érdekében, hogy ezek a technológiák és rendszerek hozzáférhetővé tétele minimális költséggel járjon.
Gyengeségek, hiányosságok ¨
¨
¨ ¨
¨
A témát érintő konkrét szabályozás minimális, széttagolt, pontatlan, esetleges Hiányzik az egyenlő esélyű hozzáférésre való utalás az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényből (is) Nem tisztázottak az alapfogalmak Nincs kellő mennyiségű és minőségű magyar nyelvű vonatkozó szakirodalom Nem világosak az e-akadálymentesség megvalósítási módjai
Szabályozási elképzelések ¨
¨
¨ ¨
SZMM – FSZK – W3C Magyar Iroda szakmai együttműködés A W3C-WAI szabványcsomag teljes dokumentációjának lefordítása és lektorálása E-akadálymentesítési kézikönyv Jogszabályban rögzített előírás a honlapok egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésére ¤ ¤ ¤
¨
a kormányzati, az önkormányzati, majd a nem-kormányzati (non-profit és for-profit) szférában is
Az ENSZ-Egyezményben foglalt kötelezettség fokozatos végrehajtása, az egyetemes tervezés eszméje alapján
A horizontális szemlélet ¨ ¨
¨
A szakterület legnagyobb kihívása Az esélyegyenlőség együttes felelősségvállalást és összefogást feltételez a társadalomban és a kormányzaton belül egyaránt. Az ¤ esélyegyenlőség, ¤ a fogyatékosságügy, és ¤ az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése nem (csak) ágazati kérdés! > A tervezés, a szabályozás és a végrehajtás minden ágában és minden szintjén figyelembe kell(ene) venni
Csak így valósulhat meg a valódi egyenlő esélyű hozzáférés!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
dr. Juhász Péter Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály
[email protected] (06-1) 428-9764
