AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008 – 2014

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 3. Célmeghatározás 4. Kötelezettségek és felelősség 5. Akcióterv 6. Megvalósítás 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 8. Értékelés, felülvizsgálat 9. Módosítás 10. Szankcionálás 11. Érvényesség, hatály 12. Nyilvánosságra hozatal 13. Záradék

2

1. Bevezetés Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, továbbá mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők. Jogszabályi hivatkozások: Három alapjogszabályban foglaltak az irányadók: 1. 1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 2. 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 3. 2003. évi CXXV. Törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról Egyéb jogszabályi hivatkozások: • 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről • 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról • 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól • 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról • 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban az Alkotmány 70/A §-a és az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény határozza meg. A diszkrimináció tilalma alapvető emberi jog, azaz: jogok biztosítása bármilyen megkülönböztetés nélkül. A diszkrimináció tilalma önmagában nem, hanem kizárólag csak az egyes jogok tényleges érvényesülésével kapcsolatban merül fel. Diszkriminálni embereket annyit tesz, mint nem alkalmazni a jogegyenlőség előírásait ott, ahol kell. Nem mindenfajta megkülönböztetés minősíthető tehát diszkriminációnak, csak a jogilag erőfölényben lévő fél által alkalmazott, alkotmányos alapok nélküli; alkotmányosan nem indokolható, intézményesült megkülönböztetés, az azonos helyzetben lévő magánszemélyek, illetve csoportjai ellen. A leglényegesebb elem tehát az, hogy tulajdonképpen ugyanolyan helyzetben lévőkről van szó, mégis vélt vagy valós tulajdonságok alapján eltérő a megítélésük, s ez a gyakorlatban számukra valamilyen hátrány formájában jut kifejezésre. A diszkriminációnak nem fogalmi eleme a célzat, tehát akkor is megvalósul, ha „elkövetőjének nem áll szándékában a megkülönböztetés”. Az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell, különösen: a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés területén. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott, vagy előírt követelmények alapján folyik, b) amelynek megszerzéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt. 3

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezető mondatában és az alapelvekben is kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát; valamint a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát. Sem közvetlen, sem közvetett különbségtétel nem okozhatja az egyenlő bánásmód megszűntét, vagy akadályozását. Kiemelten is figyelembe veendő a Ktv. 3.§ (11) pontja: „Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel, vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít; mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt, vagy személyek csoportját a másik, összehasonítható helyzetben levő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít." Fentiek értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézménybe, illetve azon belül létrehozott tagozatba, osztályba, tanulócsoportba, b) olyan nevelésre, oktatásra korlátozás, olyan intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem felel meg a kiadott szakmai követelményekben meghatározottaknak, szakmai szabályoknak, nem biztosítják az állami vizsgák letételéhez szükséges felkészítés és felkészülés lehetőségét. „Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés." További - a témához kapcsolódó - fontos jogszabály: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, a 2/2005. (III. 01.) OM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, elszámolásának rendjéről. A diszkriminációmentességen, szegregációmentességen túl az esélyegyenlőség érvényesülését is biztosítani kell a közoktatási intézményekben. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód következményének betartása mellett törekedni kell az esélyegyenlőség előmozdítására is. Ez olyan aktív, cselekvő magatartást feltételez, amelynek eredménye, hogy az érintettek valóban aktív részeseivé válnak a számukra biztosított lehetőségeknek. Az esélyegyenlőségi programban különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem: • hátrányos helyzetű tanulók, • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, • sajátos nevelési igényű tanulók. A három fogalom értelmezésénél a hatályos jogszabályokban meghatározottakat követjük.

4

2.Helyzetelemzés Iskolánkba a 2008/2009-es tanévben – hivatkozási alapunk ezentúl a 2008 októberi statisztikánk lesz – 1250 tanuló jár. Ebből hátrányos helyzetű 373 tanuló, azaz a tanulói létszámunk közel egyharmada. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 75, a tanulói létszámunk 6 %-a. A város hasonló iskolatípusú középiskoláinál ez 6,38 %. Az SNI-s tanulóink száma 5.

Intézményi alapadatok OM azonosító:

033690

Intézmény neve, címe:

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Fenntartó neve, címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Nyíregyháza Kossuth tér 1.

Főállású pedagógusok száma: 93 fő -

Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma

-

ebből

Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma

Integráltan gyógypedagógiai csoportban

Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: Tanulók száma az intézmény körzetében

HH: 373 HHH: 75 Összesen: 448

ebből

HH / HHHH 1250

Magántanulók száma:

-

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is):

5

ebből

Az intézménybe járó tanulók száma:

Integráltan gyógypedagógiai tagozaton

HH / HHH tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:

5 375/75 699

ebből

HH / HHH -

5

A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai OSZTÁLYOKBAN (2008/2009)

Osztály

1

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Összesen 9.A 9.B 9.C 9/1 9/2 9/3 9/4 9/5 9/6 10.A 10.B 10.C 10.D 10/1 10/2 10/3 10/4 10/5 10/6 11.A 11.B 11.C 11.D 1/11/1 1/11/2 1/11/3 1/11/4 1/11/5 12.A 12.B 12.C 12.D 2/12/1 2/12/2 2/12/3 2/12/4 2/12/5 1/13/A 1/13/B 3/13/1 3/13/3 2/14/A 2/14/B ÖSSZESEN:

36 34 36 29 30 30 29 29 28 36 30 32 29 30 30 30 29 29 25 29 28 33 32 29 24 32 33 28 23 33 35 24 18 19 14 28 35 34 26 36 24 33 19 1250

HH / HHH 9/3 17/4 13/3 14/2 6/2 12/9/16/15/5 8/2 16/2 8/4 7/1 13/5 10/3 11/8/1 15/5 9/5 7/8/1 16/7 11/4 16/7 11/2 9/2 14/4 8/8/4/8/4/6/2 3/4/4/4/1 7/1 5/2 6/2/2 1/1/373/75

SNI

1

1 1

1 1

Ha a HH/HHH helyzetű tanulóink megoszlását vizsgáljuk az egyes iskolai osztályokban, megállapíthatjuk, hogy iskolánk befogadó, azaz nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. 6

Ha a nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatokat vizsgáljuk (lásd az alábbi adatlap), kiderül, hogy az utóbbi években csökkent az évfolyamismétlők aránya, csupán az elmúlt tanévben emelkedett némiképp. Nem kis mértékben köszönhető ez annak, hogy immár évek óta folyik iskolánkban az a gyakorlat, hogy a félévkor elégtelen osztályzatot kapott tanulók esetében a szaktanár egyéni felzárkóztatási tervet készít annak érdekében, hogy a félévkor bukott tanuló év végére legalább a minimális követelményszintet teljesíteni tudja. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben

Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

67/1294 5,1% 67/1270 5,3% 47/1190 3,9% 30/1152 2,6% 21/1256 1,7% 37/1250 2,96%

Magántanulók aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

1 1 -

Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a tavaly először végeztük el a HH/HHH tanulóink tanulmányi eredményének nyomonkövetését. Míg a nyilvántartott HH/HHH tanulóinknak 34-34%-a zárta sikertelenül a félévet, év végén ez a HH tanulóknál 12%-ra, a HHH tanulóknál 8%-ra csökkent.

• Iskolánkban a hozzánk felvett tanulókat a Nyírvidék TISZK-kel együttműködve mérjük olvasásszövegértés, logikus gondolkodás és neveltségi szint területeken. Tanév elején a TISZK keretén belül a bejövő évfolyamok minden tanulója szintfelmérőt ír matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint neveltségi szintfelmérőt is kitöltenek. Ezek eredményei alapján, a gyenge eredményt elérőknek lehetőségük van korrepetálásra, ill a TISZK szakemberei segítséget nyújtanak nekik abban, hogy továbbítják őket az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei felé, ahol vizsgálatok segítségével egyértelművé válnak a problémáik, hogy mi okozhatta a tanulási problémáikat.

7

A TISZK számára készült tanév eleji neveltségi szintfelmérő: Magyar nyelv és irodalom, és matematikai szintfelmérők eredménye a HH/HHH tanulókat tekintve: 9. évfolyam (Összesen 281 fő) Szakiskola

Neveltségi Magyar nyelv Matematika

Neveltségi Magyar nyelv Matematika

Összlétszám

Alacsony, 147 pont alatti eredmény

HH létszám

Ebből kiszűrt HH

HHH létszám

Ebből kiszűrt HHH

175 175

29 8

72 72

9 4

9 9

3 -

9

-

175 72 9. évfolyam (Összesen 281 fő) Szakközépiskola Összlétszám

Alacsony, 147 pont alatti eredmény

HH létszám

Ebből kiszűrt HH

HHH létszám

Ebből kiszűrt HHH

106 106

4 -

39 39

2 -

10 10

-

106

3

39

-

10

-

1. Modern multimédiás eszközökkel felszerelt pályaorientációs szaktanteremben mutatja be a szakmacsoport szakmáit az ingerszegény környezetben felnőtt gyermekeknek. 2008/2009-es tanévben: 9/1 heti 2 óra 9/2 heti 2 óra 9/3 heti 2 óra 9/4 heti 2 óra 9/5 heti 2 óra 9/6 heti 2 óra 2. Pszichológiai szolgáltatás: a pszichológus megkeresése történhet a diák, valamint a tanárok és szülők részéről egyaránt. Igény szerint lehetőség van egyéni és csoportfoglalkozásra. A résztvevők igénye szerint alakíthatók. Ide tartozik a családterápia, a prevenciós és önismereti csoportok. Lehetőség van képesség- és személyiségtesztek elkészítésére. A pszichológus egy csoportban dolgozik a TISZK fejlesztő pedagógusával és karrier-tanácsadójával, annak érdekében, hogy az egyéni esetekre, problémákra szakszerű ellátást biztosítson. Életviteli kompetenciák- nevetségi tesztből kiszűrt tanulók nem jelentek meg. 3. Pályaválasztási és karrier-tanácsadás: a megfelelő pálya, szakma kiválasztása nem könnyű dolog, nehéz eligazodni a munka sokrétű világában. A TISZK központi képzőhelyén lehetőség van egyéni és csoportos pályaválasztási és karrier tanácsadás igénybevételére. Életmód, életvitel tábor 25 fő, 2008. október 17-21. 2 db vetélkedőt szerveztek, képességfejlesztő gyakorlatok témában, 6-6 fős csapattal 2008. február 22-én és május 29-én. 4. Fejlesztő pedagógus tevékenység: a lemorzsolódás ellen vívott küzdelemben nyújtanak segítséget a pedagógusoknak. A tanulási nehézségek, amelyeket nem ismertek fel, nem kezeltek időben, igen 8

gyakran társulnak magatartási zavarokkal, főleg akkor van ez így, ha mindehhez hozzájárul a hátrányos családi háttér is. 2006-2007-es tanévben 84 diákot vizsgáltak meg, ebből a 2007-2008-as tanévben 17 főnek készítettek egyéni képzési javaslatot. 2006-2007-es tanévben 302 tanuló írta meg a tesztet, 19 főt megvizsgáltak, ebből 7 főt átirányítottak a nevelési tanácsadónak. • Iskolánk részt vesz az SZFP-II programban: Iskolánk 2006-2011 évig aktívan részt vesz a” Szakiskolai Fejlesztési Programban” .Ennek keretében a szakiskolákban tanító pedagógusok módszertani fejlődésére, a tanítási kultúra változtatására van lehetőségünk. A tanítási folyamatban nagy hangsúlyt kap az ismeretszerzés mellett a kompetencia alapú oktatás előtérbe helyezése. Új módszertani elemek bevezetése, mint projekt alapú oktatás, kooperatív technikák alkalmazása a tanulási folyamatban, a moduláris képzés a szakképzésben. Eszközbeszerzésre is lehetőségünk van, amely során irányadó a szakképzés számára előírt eszközjegyzék. A SZFP-II kompetencia-mérés eredményei: A szakiskolai fejlesztési program kompetencia mérését a programban résztvevő 70 szakiskola (2 osztály/évfolyam/iskola) országos átlagához tudjuk hasonlítani. Az eredmények az országos átlaggal közel megegyeznek mind az öt mérőlap esetén. • Az SZFP program keretében a szakiskola 9. évfolyamába felvetteknél bemeneti kompetencia-mérés történik. A mérendő bemeneti kompetenciák: kommunikáció A, kommunikáció B, szabálykövetés, problémamegoldás, és szociális kompetenciák. A tanulókat október hónapban mérjük, és novemberben tudjuk az eredményeket. Ezek egyéni, szöveges értékelések, melyet az NSZFI programja szerinti feldolgozásban kapunk. A mérések alapján saját kigyűjtésünk szerint vizsgáljuk a bemeneti kompetencia-mérések valamelyikén 20% körüli, vagy az alatti tanulói teljesítményeket. Az elmúlt tanév tapasztalatai nyomán ezen tanulók 50-85% valószínűséggel megbuknak. A szakiskolai fejlesztési program keretében az iskolánk tanárai körszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és kulcskompetenciákat fejlesztő programokon vehetnek részt. Tanártovábbképzések, konferenciák, horizontális tanulás, mobilitási programok keretében fejlesztve a tanítás módszertani kompetenciákat. Iskolánk szakiskolai osztályaiban minden tanévben projekthéttel kezdjük az évet, amelynek témája az önismeret és a szakmaismeret. A tanév folyamán a heti egy projektnapon egy közös téma kerül feldolgozásra, mellyel az integrált oktatás is megvalósul. Ezen alkalmakkor előtérbe kerül a differenciált oktatás, a tanulók tevékenykedtetése, a kompetenciák, a tanulás módszertani ismeretek fejlesztése, a kooperatív technikák beépülése a tanulási folyamatokba. Már hagyomány, hogy minden évben részt veszünk a szakiskolai tanulók között zajló projektvetélkedőn több iskolai csapattal. Iskolánk MÉCS csoportja vezetésével és segítésével egységes kompetencia alapú mérőlapok kifejlesztését is elkezdtük, melyeket évfolyamonként egységes saját mérések keretében használunk fel. A méréseken gyengébben szereplő tanulók esetében a szülőkkel egyetértésben az Egységes Pedagógiai Szolgálat vizsgálatát kérjük. A vizsgálat eredményeként kapott szakértői vélemény alapján döntünk az egyéni felzárkóztatás módjáról. • A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében egyéni foglalkozás keretében szervezünk felzárkóztatást. 9

• A sajátos nevelési igényű tanulók (nálunk csak „disz”-esek vannak) számára gyógypedagógus által tartott foglalkozásokat szervezünk, ahol egyéni fejlesztési terv szerint folyik a felzárkóztatás. Tantárgyi mentességet a tanuló fejődésének érdekében csak szükséges esetben adunk. • Az SNI-s tanulók fejlesztésére szakképzett gyógypedagógust alkalmazunk óraadóként. Jelenleg a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulóink vannak. Velük a rehabilitációs időkeretben gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező óraadó tanár foglalkozik. Országos kompetencia mérés eredménye: az elmúlt években az iskolai kompetenciamérés eredménye az országos átlag alatt volt. • A magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók segítése érdekében a Nyírvidék TISZK és az Egységes Pedagógiai Szolgálat pszichológusainak segítségét vesszük igénybe a korábbi években kialakított partneri viszony alapján. Tevékenységeink a szociális hátrány enyhítésére: Sajnos a szociális hátrányban élők helyzetén nagyon nehéz segíteni, hisz még az abban élők felismerése sem könnyű. Nagyon sokan szégyellik, s nem szólnak róla az osztályfőnöknek, szaktanárnak, vagy a társaiknak. Ha már sejtjük, hogy probléma van, még akkor is néhány esetben alig tudjuk felvállaltatni a helyzetet, s volt, aki annyira szégyellte, hogy a segítséget is visszautasította. Természetesen ez csak néhány tanulóra igaz, a többségük szívesen elfogadja a segítséget. Segítségnyújtási lehetőségeink: • Az iskolánkban működő büfé üzemeltetője felvállalta minden tanévben öt tanuló ingyen étkeztetését, pontosabban reggeliztetését. Az elmúlt tanévben hat tanuló étkeztetését is biztosították. • Iskolánk „Érted – Érted?” alapítványa is rendszeres támogatást nyújt a rászoruló tanulók számára. o Több tanuló ebédjének kifizetését átvállalta. o A rászoruló végzős diákoknak is segít az utolsó év anyagi terheinek a finanszírozásában, pl. öltöny, táncruha, stb. o Osztálykirándulások anyagi terheinek egy részét is átvállalja, ha kérés érkezik ez ügyben. • A HH/HHH tanulóink esélyegyenlőségének előmozdítását szolgálja az, hogy tanulóink hosszú évek óta pályáznak, részt vesznek az Útravaló programban. A tavalyi tanévben 47 tanulónkkal kötöttek szerződést, ami a tavalyelőtti 28-hez képest jelentős számú emelkedésnek nevezhető. Idén 75 tanulónk pályázott, reméljük, a pályázatok nagy százaléka sikeres is lesz. Ezzel egyrészt segítjük a hátrányos helyzetű tanulókat, másrészt a mentortanárok révén folyamatos segítséget kaphatnak bármilyen jellegű problémájuk esetén.

2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009.

Új pályázók 25 34 52 75

Nyertes pályázók 22 28 47 49 +

• Tény viszont az is, hogy a HH/HHH tanulóink egyre csökkenő mértékben vesznek részt az iskolánk nyújtotta programokban, csökkenő mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat (tanulószoba, ebéd stb.) • Úgy érezzük, hogy az intézményi infrastruktúra és hozzáférés adott ahhoz, hogy a HH/HHH tanulóinknak biztosítsák az eredményes oktatás-nevelés alapvető feltételei. 10

A kötelező eszköz- és felszerelés-jegyzékben előírtaknak az iskola megfelel, hiányosságok a kollégiumban vannak. A kollégiumi berendezések és felszerelések pótlása a következő években megtörténik. • Úgy érezzük, intézményünk nyitott és együttműködő, a partnerség-építésben törekszik arra, hogy minden olyan intézménnyel kapcsolatot tartson, amely elősegíti azt, hogy oktató-nevelő munkája eredményes legyen. Intézményi és szervezeti együttműködések

Szervezetek, intézmények Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Védőnők Magyar Kereskedelmi és Iparkamara HKVSZ IPOSZ TISZK Magyar Épületgépészek Szövetségek Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Általános iskolák Középiskolák

Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Együttműködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)

Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) X

X X X X X X X X X X X

11

3. Célmeghatározás A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervnek alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: -

a beiratkozásnál, tanításban, ismeretközvetítésben a tanulók egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

Az Intézkedési Terv célja továbbá, hogy a város közoktatási intézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását gátló tényezők - a konkrét fejlesztési feladatok meghatározásával és végrehajtásával - csökkenjenek, illetve megszűnjenek. Iskolánk az intézkedési terv megvalósítása során – egyetértve a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megfogalmazott irányelvekkel - az alábbi irányelveket és célokat tartja kiemelten fontosnak: Irányelvek:  a diszkrimináció tilalma, az egyenlő bánásmód elve  az emberi méltóság tiszteletben tartása  az esélyegyenlőség érvényesülése, betartása, előmozdítása  a szolidaritás erősítése, méltányosság  rugalmasság Általános célok: o Az egyenlő bánásmód és a szegregációmentesség érvényesülésének biztosítása intézményünkben. o A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése. o Az intézményen belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét érintő esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése és kezelése. o Minden tanuló számára egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, ennek érdekében intézményünkben az oktatási színvonalában, eredményességében meglévő különbségek csökkentése. o A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása az oktatásinevelési folyamatokban a hátrányok kompenzálását segítő fejlesztések, szolgáltatások bevezetésével.

12

A kitűzött célok időbeli bontásban: Rövid távú célok (max.1 év): (azonnali beavatkozást igényelő tényezők)

      

A HH/HHH tanulók számának megállapítására vonatkozó eljárások, technikák kidolgozása. Az oktatási intézményünkbe járó diákok szüleinek nyilatkozataival a HHH tanulók számának megállapítása. A HH/HHH tanulók 2008-2009-es tanévre vonatkozó számának nyilvántartása. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése az iskolánkkal kapcsolatban álló szakmai és társadalmi környezettel. A HH/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek meghatározása, a tapasztalatok visszacsatolása az oktatási folyamatba. Az esélyegyenlőség elősegítése iskolán kívüli szereplők támogató szolgáltatásainak igénybevételével. Hatékony együttműködés kialakítása egészségügyi, szociális, oktatási intézményekkel, a kisebbségi önkormányzattal, civil szervezetekkel. Minden intézményi dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az intézmény vezetője, az iskolavezetés és a tantestület, illetve az iskolánk valamennyi alkalmazottja felkészült legyen az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra.

Középtávú célok  Az iskolán belül ne legyen nagyobb eltérés a HHH tanulók arányában a jogszabályban meghatározott 25%-nál.  SNI arányok csökkentése.  Az SNI tanulók integrált nevelése.  A kompetencia-mérés eredményeinek javítása.  A továbbtanulási és lemorzsolódási mutatók javítása.  Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.  A HHH tanulók legalább ugyanolyan arányban vegyenek részt az iskola tanórán kívüli programjaiban, mint a nem HHH tanulók.  Az iskola osztályaiban a HH/HHH tanulók aránya lehetőleg egyenletes legyen.  A HHH tanulók minél kisebb számban morzsolódjanak le a szakiskolai képzésből.  Iskolánkban több iskolán kívüli program szervezése.  Pedagógusaink felkészültek legyenek a HH/HHH tanulók integrált nevelésére.  A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése.

13

4. Kötelezettségek és felelősség Szükséges annak pontos megjelölése is, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, és felelős az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - Az intézmény nevelési igazgató-helyettese felelős a Közoktatási intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 5. Akcióterv Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. Ehhez az esélyegyenlőségi helyzetelemzés, valamint programkészítés során kialakult közös szándék és együttműködések jó alapot nyújtanak. A megvalósítás akadályát jelentheti a különböző (szociális, oktatási, egészségügyi, civil és önkormányzati) szektorok közötti folyamatos, hátrányos helyzetű csoportra koncentráló együttműködés akadozása, nem rendszerszerű működése.

14

Sors zám

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Az intézményi közoktatási Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel.

1.

2.

Nincs egységes eljárás kidolgozva a HHH tanulók nyilvántartására. Az önkormányzat adatai szerint a HH szülők 73%-a nem nyilatkozott iskolai végzettségéről.

Sors zám

A HH /HHH tanulók számának és arányának meghatározása, teljes körű, megbízható adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása.

A HH/HHH gyerekek között az SNI tanulók pontos nyilvántartása

3.

4.

Cél konkrét végleges megfogalmazása

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét végleges megfogalmazása Az iskolán belül ne legyen

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Határidő

Kimeneti indikátor

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év)

Média megjelenés: iskolai honlapon való megjelenítés Kommunikációs stratégia készítése

A HH /HHH statisztikai adatgyűjtés rendszerének kialakítása. A szülők tájékoztatása a HHH státusz adta lehetőségekről.

A szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával az SNInek nyilvánított HH/HHH gyerekek újramérése.


igazgató

nevelési igazgatóhelyettes

2009 január 1.

Szülői tájékoztató levél 2008. október 1.

általános igazgatóhelyettes

2008. október 1.


Határidő

Szülői nyilatkozati lap

A Nevelési Tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság minden megkeresése szeptemberében a nyilvántartás egyeztetése végett.

Kimeneti indikátor

Kapcsolatfelvétel a helyi önkormányzat szociális irodájával,illetve az érintett önkormányzatok jegyzőjével.

A Nevelési Tanácsadóval és a szakértői és rehabilitációs bizottsággal minden év szeptemberében egyeztetés.

A HH/HHH tanulók pontos feltérképezése, nyilvántartása.

A HH/HHH tanulók pontos feltérképezése, nyilvántartása.

Folyamatos kapcsolattartás a A Nevelési Tanácsadóval és a szakértői és rehabilitációs bizottsággal.

Folyamatos kapcsolattartás a A Nevelési Tanácsadóval és a szakértői és rehabilitációs bizottsággal.


Az év eleji

15

Sors zám


Cél konkrét végleges megfogalmazása nagyobb eltérés a HH/HHH tanulók arányában (a jogszabályban meghatározott, 25%-nál).

Intézkedés leírása statisztika alapján az adatok figyelemmel kísérése, a szükséges korrekció megtétele.

A Szakiskolai Fejlesztési Programba ( II.) bekapcsolódott iskolánk beszámolója az eddigi fejlesztési munkáról, az elért eredményekről és a vállalt indikátorok időarányos teljesítéséről.

5.

A fenntaró önkormányzat szerint a szakiskolai képzést folytató intézmények jelentős részében nagy a lemorzsolódás.

A HH/HHH tanulók ne morzsolódjanak le a szakiskolai képzésből.

Az iskolai minőségirányítási rendszerben meghatározottak szerint elvégezzük a mérési, ellenőrzési és értékelési feladatainkat.

Sors zám 6.

Határidő

Kimeneti indikátor

igazgató általános igazgatóhelyettes

Az SZFP-II vezetőjének beszámolója

Minden év szeptembere

2008. február (félévi értekezlet)


Osztályfőnöki nyilvántartás Iskolai statisztika

Kimutatás a HHH tanulók lemorzsolódásáról.

A mérés eredményeinek pontos nyilvántartása, értékelése.


Cél konkrét végleges megfogalmazása Több iskolán kívüli program szervezése


A TISZK rendszerében vállalt fela-

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év) A törvényességi feltételeknek A jogszabályban A törvényességi való meghatározott %feltételek megfelelés, nak megfelelés fenntartása annak fenntartása

Szakiskolai intézkedési terv

Egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezésével, felzárkóztató foglalkozásokkal, egyéni foglalkozásokkal segíti iskolánk a tanúlók felzárkóztatását a többiekhez. Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló, HH/HHH tanulók számára.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás A fenntaró önkormányzat szerint alig vannak iskolán


A 13.-14. évfolyamon a lemorzsolódás 10 %-os csökkentése.

Az elért eredmény Fenntartása.

Az elért eredmény fenntartása, javítása.

általános igazgatóhelyettes Az intézkedés felelőse

Határidő

Kimeneti indikátor


Szakiskolai intézkedési terv

16

Sors zám Sors zám

7.

7.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás kívüli programok a középfokon tanulók számára, és probléma az is, hogy a HHH tanulók kifejezetten alacsony számban vesznek részt az elérhető programokban.

A fenntaró önkormányzat szerint a pedagógusok továbbképzéséről szóló adatok nem pontosak, ezért nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy hányan és milyen képzésekben vettek részt az elmúlt években, ezáltal a humán erőforrás fejlesztéssel kapcsolatos tervezés is nehézkes. Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Kevés pedagógus vesz részt a preferált képzéseken. A pedagógusok nem


Intézkedés leírása datatunk: - közösségi szolgáltatások biztosítása - az iskolák közös pályaválasztási és pályaorientációs rendszerének működtetése - speciális oktatásinevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése (HH/HHH, SNI) - családsegítő, családpedagógiai, és ifjúságvédelmi szolgáltatások - pályakövetési rendszer

A pedagógusok felkészültek legyenek a HH/HHH tanulók integrált nevelésére.

Cél konkrét végleges megfogalmazása Akkreditált továbbképzések nyilvántartási rendszerének készítése.

Humán-erőforrás térkép készítése, ami alapján azonosíthatók a hiányterületek, továbbképzési irányvonalak. Az Önkormányzat szervezetten gondoskodni kíván arról, hogy a városban hozzáférhetőek legyenek azok az alternatív

Intézkedés leírása pedagógia módszereket oktató képzések, amelyek elsajátítása a HH / HHH gyermekek


Határidő

Kimeneti indikátor

műszaki igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes általános igazgatóhelyettes

Pályaválasztási kiállítás

2008. november A szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye


Tanulói nyilatkozatok

igazgató

2009. március

személyzeti előadó

Az iskolai sportkörök és szakkörök szervezése, nyilvántartása.

Tanúsítványt szerzett pedagógusok számának nyilvántartása

Határidő

Kimeneti indikátor


Az elért eredmény fenntartása, javítása.

A humánerőforrás térkép elkészítése.


Létszámában a HHH tanulók számának10 %-os növelése.

A továbbképzések nyilvántartásnak eljárásrendjét elkészítjük

A fenntartó önkormányzat


Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év) A tanórán kívüli és a szabadidős programok ismertetése a tanulókkal.



17

Sors zám Sors zám

8.

8.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás vesznek részt olyan mentálhigiénés képzéseken, amelyek kiégésük megelőzésében és szakmai identitásuk megerősítésében fontosak lennének.




Határidő

Kimeneti indikátor


integrált nevelése szempontjából prioritást élveznek. Szükséges, hogy a nagyszámú HH/HHH tanulók nevelésébenoktatásában jelentős részt vállaló iskolák tantestületei és / vagy pedagógusai rendszeresen vegyenek részt mentálhigiénés képzéseken, tréningeken, a toleranciát növelő és a kooperatív készségeket erősítő konfliktuskezelési tréningeken.

A fenntaró önkormányzat szerint a legtöbb HH/HHH tanulót befogadó intézmények kompetencia eredményei rosszabbak az országos átlagnál.

Az országos átlag alatt teljesítő intézmények kompetencia eredményeinek javítása.


Cél konkrét végleges megfogalmazása Az szakiskolai fejlesztési program kompetencia alapú bemeneti és kimeneti mérések eredményeinek hatékonyabb visszacsatolása az oktatási - nevelési folyamatba.

A kompetenciaméréseken alacsony értékeket elért iskolák számára miniszteri rendeletek alapján támogatás igénylése –a helyzetelemzésben jelzett iskolákban az intézményfejlesztési


tervek kidolgozásához szakértők igénybevéte: iskolánkban ez a Qualitas T&G Tanácsadó és

igazgató

Nyilvántartások rendje

2008 december 1.

A kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása, kiértékelése. Intézményfejlesztési terv

igazgató

A kétévente esedékes kompetenciaméréseket követő elemzések, Az intézkedés felelőse

Határidő

Kimeneti indikátor

fejlődésvizsgálatok tapasztalataira épülő, a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok

Az intézmény eredményei az országos kompetenciaméréseken évről évre közelítsen az országos átlaghoz.

Az országos kompetenciaméréseken az országos jelentésben megadott országos átlagérték elérése.


Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az iskolajelentés Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év) mérésben érintett évfolyamai adatsorainak részletes elemzését elvégzi.

18

Sors zám





Határidő

Szolgáltató Kft. Ennek keretében kerül megvalósításra: az országos eredményektől való eltérések okainak feltárása, a beavatkozási lehetőségek meghatározása. A fejlesztő programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az érintett intézményekben.

Sors zám

9.

A fenntartó önkormányzat szerint tovább kell folytatni a városban pár éve megkezdett folyamatot az azonos minőségű közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás A fenntartó önkormányzat szerint az intézmények egy része nem vagy alig tart fenn a társadalmi és szakmai szereplőkkel rendszeres szakmai kapcsolatot.

Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.

Cél konkrét végleges megfogalmazása Az esélyegyenlőség elősegítése iskolán kívüli szereplők támogató szolgáltatásainak igénybevételével. A TISZK által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása.

A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés bővítése érdekében olyan szakemberek alkalmazása, akik az elkészült esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtását segítik. Intézkedés leírása

Széleskörű szakmai „kerekasztal” létrehozása az oktatási, szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi szektorok, a CKÖ, és az integrációban résztvevő, illetve támogató civil

Kimeneti indikátor megvalósításának támogatása (a szakmai testületek véleménye alapján)


(humánerőforrás – fejlesztés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemléletmegújítás, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság stb.)


Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év) Intézkedési terv kidolgozása az elvégzendő feladatokra. Akkreditált továbbképzések tartása az eredményes tanítási módszerekről, ill. az országos kompetenciamér és eredményeinek intézményi hasznosításról a kft szervezésében 15-20 fő részvételével 30 órában.

A szekértő által összeállított intézkedési tervben meghatározottak végrehajtása.

Az eredmények javítása.

Alkalmazott szakemberek



Határidő

Kimeneti indikátor

igazgató

2008. november 28.

Együttműködési megállapodások

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Rövidtávon Középtávon Hosszú-távon (1 év) (3 év) (6 év)

19

Sors zám





Határidő

Kimeneti indikátor


szervezetekkel. 9.

6. Megvalósítás CÉL Minden intézményi dokumentum-ban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.

FELADAT Releváns intézményi dokumentumok felülvizsgálata illetve szükség szerint módosítása az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazottak szerint

MÓDSZER/ESZKÖZ

FELELŐS

GYAKORISÁG

Dokumentumelemzés

igazgató

A program elfogadása után illetve a dokumentumok módosításakor.

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése.

Az Esélyegyenlőségi Program elfogadását követően egy év múlva, ezt követően két évente az önkormányzat napirendjére tűzi az Esélyegyenlőségi Program időarányos végrehajtásának megtárgyalását

Beszámolók és abból összefoglaló jelentés készítése

igazgató, műszaki igazgatóhelyettes, az SZFP-II vezetője, általános igazgatóhelyettes, nevelési igazgatóhelyettes

Az Esélyegyenlőségi Program elfogadását követően egy év múlva, ezt követően két évente.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület felkészült legyen az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra.

Továbbképzéseken, konzultációkon, fórumokon való részvétel.

Szakemberek meghívása

igazgató

Az Esélyegyenlőségi Program elfogadását követően egy év múlva, ezt követően két évente.

20

7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felhasználásával készült. Az így kialakított Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az iskola nevelőtestülete 2008. december 16-án megvitatta. Az intézmény minőségbiztosítási csoportja félévente gyűjti, dolgozza fel és csatolja vissza a végrehajtás menetében minden érintett fél (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) észrevételeit. Kiegészítés, korrekció a intézkedési tervhez az igazgatónál tehető. 8. Értékelés, felülvizsgálat A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a nevelőtestület az Esélyegyenlőségi Program elfogadását követően rendszeresen, évente felülvizsgálja, eredményeit nyilvánossá teszi, természetesen a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A monitoringért a minőségbiztosítási csoport, az önellenőrzésért az igazgató, a nyilvánosság biztosításáért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a nevelőtestület 2013. január 31-ig végzi el. 9. Módosítás Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet:  minden érintett fél (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) az igazgatónál. A Program módosítását az igazgatóhoz beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását a nevelőtestület határozatban fogadja el. A programról, illetve program módosításáról a nevelőtestület az igazgató által megbízott személy tájékoztatja. 10. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, a monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat illetve feladatokat nem sikerül teljesíteni, az iskola  elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,  megállapítja a felelősségeket,  intézkedési tervet készít a program szerinti megvalósítás érdekében. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. 11. Érvényesség, hatály Érvényes visszavonásig. Hatálya kiterjed az intézmény területére, az nevelőtestületére és az intézménnyel kapcsolatot tartó civil szervezetekre.

intézmény

21

12. Nyilvánosságra hozatal Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve nyilvános. Az intézmény honlapján www.inczedy.hu megtekinthető, onnan szabadon letölthető. Az iskola évente tájékoztatja az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Papíralapú formátumban hozzáférhető: az iskola igazgatójánál és az iskolai könyvtárban. 13. Záradék Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete az Esélyegyenlőségi Programját 2008. december 16-án tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

Nyíregyháza, 2008. december 16. Gazda Sándor Mihály igazgató

22

AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Recommend Documents