Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana
2015. július
TARTALOM • Bevezetés • Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata • A digitális gazdaság mérete • A digitális gazdaság mérésének új módszertana • Összefoglalás
Bevezetés •
•
•
a digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is jelentős mértékben átalakítja, ezért a szűken vett IKT szektor helyett indokolt a digitális gazdaság súlyának meghatározására törekedni; az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös projektje ezt célozta: • kiszámoltuk az IKT ágazat hagyományos közelítéssel számított közvetlen és közvetett nemzetgazdasági hozzájárulását (Economic Footprint); • kidolgoztunk egy új módszertant a digitális gazdaság mérésére; • kiszámoltuk az új módszertan alapján a digitális gazdaság súlyát; a multiplikátor hatásokat figyelembe véve a digitális gazdaság • a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték (GVA) közel 20%-át adja; • a foglalkoztatottak csaknem 15%-ának biztosít munkát; a szűken vett IKT szektor a nemzetgazdaság exportjának 8,3%-át adta 2014-ben, és a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át képviselte 2013-ban.
Bevezetés – miért van szükség új módszertanra? •
• • •
az IKT körébe sorolható termékek és szolgáltatások pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek korábban is, ám már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek; a TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül; ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül - nem lehet kezelni; a nem IKT cégek IKT tevékenységének korlátos mérhetősége miatt az új módszertan is alulbecsüli a digitális gazdaság súlyát, de pontosabb közelítést ad, mint az eddigiek.
Az ágazati lehatárolás TEÁOR alapokon meghatározott…
… és nincs benne:
• • • • • • •
• • •
Kiadói tevékenység (58) Film, video, TV műsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (59) Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (60) Távközlés (61) Információ-technológiai szolgáltatás (62) Információs szolgáltatás (63) Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (26)
•
IKT tanácsadás IKT nagy és kiskereskedelem Szolgáltató központok (ITSH, Morgan Stanley, TATA stb…) Nem IKT cégeknél és közigazgatásban előállított értékek (NISZ, Bosch, AUDI…)
Az IKT ágazat gazdasági súlya az EU-ban Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékének alakulása az Európai Unióban 1 200
6,0%
Milliárd euró
7% 5,80%
5,71%
5,67%
5,5% 5,54%
5,54%
5,49%
800 600
5,43%
5,38%
∑ 628,6 ∑ 619,5 ∑ 620,0 ∑ 585,5 ∑ 603,5 ∑ 614,1 ∑ 565,2 ∑ 574,3 ∑ 596,7
400 479,4
486,8
505,7
532,6
532,2
514,8
524,2
533,5
540,8
200 0
85,8
87,5
91,0
95,9
87,2
70,7
79,4
80,6
79,2
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
•
5% 4%
4,5% 4,0%
3% 2% 1%
3,5%
IKT feldolgozóipar IKT szolgáltatás A teljes GVA százalékában (jobb tengely)
•
5,0%
6%
3,0%
0% Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Litvánia Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
5,94% 1 000
8%
Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékből való részesedése az unió tagállamaiban (2012)
IKT feldolgozóipar
IKT szolgáltatás
Az Eurostat adatai szerint az IKT szektor a bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 5%-át állította elő 2012-ben az unió országaiban; ennek túlnyomó részét (87%) az IKT szolgáltatások teszik ki. A szektor GVA-hozzájárulását tekintve Magyarország kiemelkedően teljesít, az európai élvonalban van az Egyesült Királysággal, Írországgal és Svédországgal együtt.
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – GVA* Az IKT szektor GVA hozzájárulása (hagyományos módszertan)
A digitális gazdaság GVA hatása
8
8
7
20,0% 14,7%
5 4
3
∑ 3,26
∑ 3,27
0,77
0,77
2
0,83
1
1,66 2008
13,5%
∑ 3,07 0,66
14,3% ∑ 3,39 0,76
14,0%
∑ 3,36
13,7%
0,75
0,77
0,84
0,86
0,77
0,86
1,67
1,64
1,77
1,77
1,82
2009
2010
2011
2012
2013
0,83
5
19,3%
18,6%
19,6%
19,2%
10,0%
0,0%
∑ 4,70
∑ 4,83
0,53
0,51
0,52
0,66
0,65
0,68
12,0%
1,10
1,07
1,10
9,0%
0,63
0,71
0,69
0,71
6,0%
1,67
1,64
1,77
1,77
1,82
3,0%
2009
2010
2011
2012
2013
∑ 4,77
∑ 4,30
∑ 4,25
0,43 0,60
0,43 0,59
0,44 0,59
0,96
0,96
0,95
2
0,66
0,64
1
1,66 2008
3
21,0% 18,0%
∑ 4,31
4
5,0%
Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Részesedés a nemzetgazdasági GVA-ból (jobb tengely)
•
15,0%
∑ 3,45
0
•
18,7%
6
14,2%
Ezer milliárd forint
Ezer milliárd forint
6
7
24,0%
20,1%
0
15,0%
0,0% Közvetlen hatás Felhasználói hatások Beruházási hatások
Beszállítói hatások Munkavállalói hatások Nemzetgazdasági GVA százalékában
A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és az indukált hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttében játszott szerepet hazánkban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százaléka. Az új módszertan szerint a digitális gazdaság az elmúlt években közvetlenül és a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve évi 4250–4830 milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá, ami a teljes magyar nemzetgazdasági GVA 18,6–20,1 százalékát adta. *GVA = GDP - termékadók egyenlege + terméktámogatások egyenlege
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya - foglalkoztatás 800
Az IKT szektor foglalkoztatási hozzájárulása
A digitális gazdaság foglalkoztatási hatása 16%
800
16%
13,6% 600
14,0% 11,8%
Ezer fő
500 400 300 200
∑ 388 126
12,5%
12,2%
11,5%
∑ 336
∑ 325
∑ 311
109
117
114
109
10%
500
86
91
88
84
6% 4%
141
142
120
117
124
128
123
118
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2%
0
0%
Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás Nemzetgazdaság foglalkoztatottjainak százalékában (jobb tengely)
•
600
8%
∑ 318
100
•
12%
∑ 397 138
700
14%
14,9%
Ezer fő
700
400 300 200
14,8%
14,6%
15,5%
15,1%
14%
14,4% 12% 10%
∑ 416,6
∑ 404,9
27,5
∑ 388,7
27,2
25,7
101,9
110,2
107,0
102,2
∑ 376,3
∑ 392,5
∑ 394,3
24,4 95,8
25,3
26,1
105,4
66,1
69,6
70,5
74,0
73,6
71,6
69,9
75,1
71,9
76,9
73,8
70,8
120,1
116,9
124,0
127,9
123,2
118,4
2008
2009 2010 2011 2012 Közvetlen hatás Beszállítói hatások Felhasználói hatások Munkavállalói hatások Beruházási hatások Nemzetgazdaság alkalmazottjainak százalékában
100
8% 6% 4% 2%
0
0% 2013
A hagyományos módszertan szerint az IKT szektor 2013-ban összesen 311 ezer embernek biztosított munkát a közvetlen és a közvetett hatásokat is figyelembe véve; ez a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 11,5%-a. Az új módszertannal számolva az elmúlt években a digitális gazdasághoz összesen 376– 417 ezer álláshely kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve; a digitális gazdaság ezzel a magyar alkalmazottak 13,6–15,5 százalékának biztosított munkalehetőséget valamilyen módon.
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – export és K+F Az IKT szektor külkereskedelmi szerepvállalása
20
20,7% Ezer milliárd forint
19,2%
18,9%
15
25% 20%
14,9% 10
15%
12,0% 9,6%
5
0,41
0
3,48
0,19 3,43
-3,06
-3,24
-0,18 3,77
-0,20 3,32
-0,30 2,78
-3,95
-3,51
-3,08
2010
2011
-0,17 2,32 -2,49
Import
2009 Export
10%
2,18 -2,35
5%
-0,17
-5 2008
8,3%
2012
2013
0%
2014
IKT ágazat exportja a nemzetgazdasági export százalékában (jobb tengely)
A teljes IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10 százalékát adta 2013-ban. Az IKT szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak alakulása 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
IKT feldolgozóipar Nemzetgazdasági K+F százalékában
2008
2009
2010
2011
IKT szolgáltatás Ágazati GVA százalékában
2012
2013
• Az IKT szektor exportban betöltött súlya is jelentős: az ágazat a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%át adta 2014-ben. • Az IKT export nominális értelemben alig csökkent, ám az elmúlt években – elsősorban a magas exporthányaddal termelő autógyárak megjelenése miatt – a magyar külkereskedelem szerkezete jelentősen átalakult. • Az IKT szolgáltatásexport dinamikus bővülése jórészt ellensúlyozta az elektronikai gyártás (Nokia, Jabil, Flextronics) kivitelének drasztikus visszaesését. • Az IKT szektor szerepe meghatározó a K+F-ben; az IKT szolgáltatás versenyképességét a dinamikusan növekvő K+F ráfordítások is mutatják. •
A digitális gazdaság mérésének új módszertana Előzetesen meghatározott kritériumok: • közvetett hatások mérése: a számított mutató a lehető legjobban fedje le a digitális gazdaság szerepét; • pénzben nem mérhető hatások: a módszertan adjon becslést; • univerzalitás: a mutató más magyar ágazatokra, illetve bármely más ország digitális gazdaságára legyen kiszámítható; • mérhetőség: a módszer a gyakorlatban jól használható legyen (pl. adatkörök, idősorok rendelkezésre állása).
+ Szakmai támogatottság! Szakértői konzultációk, mélyinterjúk
A vizsgált módszertanok 1. Input/output multiplikátor
• A hagyományos módszertan továbbfejlesztése az output oldali hatások figyelembe vételével. • Az IKT ágazat által megtermelt érték hozzájárulása más ágazatokban a termelési lánc későbbi szakaszában. • Az új mutató a beruházásokat is figyelembe veszi: az IKT fejlesztés nemcsak inputált termék, hanem beruházás is lehet. • A mutató előnye, hogy nem csak a GVA-ra, hanem a foglalkoztatásra gyakorolt hatást is számszerűsíti. • Egyedi: a módszertan az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. saját innovációja.
HÁTTÉR
Vizsgált módszertanok 2. Termelékenység mérése • • • • • •
HÁTTÉR
Aggregált vagy cégszintű termelési függvény becslése: az IKT input termelési tényezőként (IKT tőke) jelenik meg. Az Egyesült Államokban leggyakrabban alkalmazott módszertan. Rendkívül szubjektív mérési módszer. Inkább elméleti modell, mintsem gyakorlati (adathiány probléma). Dinamikus mutató: segítségével megadható az IKT hozzájárulása a GDP növekedéséhez. Nem teljes körű: indukált hatásokat nem foglalja magában, foglalkoztatási hatások mérésére sem alkalmas.
Vizsgált módszertanok: 3. Fogyasztói többlet
• • •
• •
HÁTTÉR
Az előzőektől teljesen eltérő megközelítés. A fogyasztói hasznosság mérésén alapul, vagyis nem a termelési, hanem a fogyasztási oldalt ragadja meg. A leginkább ökonometrizált módszertan, komoly számítást igényel, laikusoknak nehezen elmagyarázható. A számításhoz fel kell használnunk a hagyományos módszertanból származó eredményt alapadatként. Rendkívül adatigényes számítási módszertan.
A vizsgált módszertanok és az előzetes kritériumok Input-output oldali multiplikátor
Termelékenységi és növekedési hozzájárulás
Fogyasztói többlet
Teljesül
Korlátozottan teljesül
Nem teljesül
Nem-pénzbeli hatások figyelembe vétele
Nem teljesül
Nem teljesül
Teljesül
Összehasonlíthatóság és univerzalitás
Teljesül
Teljesül
Korlátozottan teljesül
Mérhetőség
Teljesül
Korlátozottan teljesül
Korlátozottan teljesül
Módszertan/ Kritérium
Közvetett hatások figyelembe vétele
Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor Input oldal:
Közvetlen Visszatekintő közvetett hatás
Visszatekintő indukált hatás
•
• •
hatás
Digitális Gazdaság
Előretekintő közvetett hatás
Előretekintő indukált hatás
Az új számítási metódus legitimitása két forrásból fakad: • Módszertani megalapozottság • Szakmai elfogadottság (szakértői konzultációk) Szakértői interjúk április és május folyamán Legfőbb kérdések: • IKT ágazat szerepe, elismertsége • Századvég által javasolt módszertanok véleményezése • Saját módszertani javaslatok
beszállítói multiplikátor + munkavállalói multiplikátor (hagyományos)
Output
oldal:
felhasználói multiplikátor + beruházási multiplikátor (újdonság)
Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor (2)
Input és output oldali multiplikátor részei: Visszatekintő közvetett hatás
Beszállítói multiplikátor
Visszatekintő indukált hatás
Munkavállalói multiplikátor
Előretekintő közvetett hatás
Felhasználói multiplikátor
Előretekintő indukált hatás
Beruházási multiplikátor
Teljes nemzetgazdasági hatás
Teljes multiplikátor
IKT ágazat felhasználása más ágazatokból IKT munkavállalóinak elköltött béreiből
IKT kibocsátását inputként felhasználó más ágazatokból IKT kibocsátását beruházásként felhasználó más ágazatokból
Összefoglalás: a digitális gazdaság súlya • • •
• •
A hagyományos módszertani megközelítés nem alkalmas a digitális gazdaság súlyának mérésére; ehhez új módszertanra van szükség. Az ÁKM-alapú input/output multiplikátort a megkérdezett szakértők is a legjobb választásnak találták. Az új módszertannal számolva – a digitális gazdaság a teljes nemzetgazdasági GVA közel 20%-át adja; – a digitális gazdaság a magyar alkalmazottak csaknem 15%-ának biztosít munkalehetőséget. az IKT szektor a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%-át adta 2014-ben; az IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át adta 2013-ban.
GVA:
Foglalkoztatás:
13,7%
11,5%
19,2%
14,4%
K+F:
Export:
>10%
8,3%
