INNOAXIS The borderline as an axis of innovation
Ipar, szolgáltatások és az IKT szektor fejlesztési lehetőségei az Innoaxis térségben
INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
2011
1
© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028
Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezető ......................................................................................................................................... 4
2.
Az ipar, szolgáltatások és IKT jelenlegi helyzetének bemutatása a vizsgált térségben .................. 6
3.
2.1.
Iparfejlődés a Dél-Alföldi régióban ........................................................................................ 6
2.2.
A magyarországi IKT szektor bemutatása .............................................................................. 8
2.3.
Iparfejlődés a vajdasági régióban ........................................................................................ 11
2.4.
Szerbia IKT piaca .................................................................................................................. 16
2.5.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok ......................................................................... 18
A vizsgált régiót érintő fejlesztési tervek bemutatása.................................................................. 20 3.1.
Átfogó fejlesztési dokumentumok ....................................................................................... 20
3.1.1.
Európai Unió gazdaságfejlesztési céljai ....................................................................... 20
3.1.2.
Európai Területi Együttműködés programok (magyar-szerb IPA) .............................. 21
3.1.3.
DKMT Eurorégió stratégiája ........................................................................................ 22
3.2.
Helyi célok és dokumentumok – Magyarország .................................................................. 23
3.3.
Fejlesztési tervek bemutatása a szerbiai oldalról ................................................................ 29
4.
Az iparfejlesztés javasolt irányai.................................................................................................... 33
5.
Összefoglaló................................................................................................................................... 38
IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... 39
1.
3
1. BEVEZETŐ A tanulmány célja, hogy egy olyan elemzést készítsünk a kutatás tárgyát képező térség gazdaságát illetőleg, amely ezt a régiót, mint egészet vizsgálja, és figyelembe véve a korábbi helyi vagy országos szereplők által megalkotott dokumentumokat, javasolt fejlesztési irányvonalakat mutasson a helyi döntéshozók számára. A tanulmány első részében a statisztikai adatok tükrében bemutatjuk a határ két oldalán fekvő terület jelenlegi gazdasági helyzetét. A továbbiakban elemezzük a vizsgált térséget érintő legjelentősebb fejlesztési terveket. Végül a dokumentum záró fejezetében javaslatokat teszünk a lehetséges fejlesztési irányok, és prioritások felvázolásával. A dokumentumban külön hangsúlyt fektetünk az IKT szektorra, mint a fejlődés egy lehetséges irányvonalára. Az Európa Tanács a határmenti régiók problémáját már az 1960-as években felismerte és felkarolta. Az Európai Közösség, egészen a 80-as évek második felében tett először lépéseket a határmenti régiók fejlesztéséért. Az egyes országok határmenti térségei gyakran a gazdaság periférikus területei is egyben. Az ott található jogi személyek természetes gazdasági kapcsolatait különböző mértékben akadályozzák a határok. Az Innoaxis keretében vizsgált területen a határ elválasztó ereje történelmi és politikai okokból kifolyólag egészen a Jugoszláviában bekövetkezett 2000-es politikai fordulatig különösen erős volt. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) kétségkívül a múlt század egyik legfontosabb újítását alkotják. Az IKT alá széleskörű termék- és szolgáltatási technológiák tartoznak, beleértve a számítógépes hardvert, szoftvert és szolgáltatásokat, továbbá számos távközlési funkció közül a vezetékes, valamint a vezeték nélküli és műholdas termékek és szolgáltatások sorolhatóak ide. Az IKT gyors elterjedése forradalmasította az áruk és szolgáltatások előállítását, valamint elosztását, annak a piacra juttatását, és kiosztásának jellegét. Ez azt jelenti, hogy az IKT hatással van a régiók ipari struktúrájára és az iparágak földrajzi elhelyezkedésére nem csak az EU-ban, hanem világszerte is. Az IKT továbbá befolyásolja a kapcsolatot az ügyfelek és a beszállítók között, ahogyan számos piacon a közbenső és végső áruk és szolgáltatások szervezését is. Az IKT szektort számos tanulmány próbálta definiálni. Az OECD általi meghatározása szerint, az információs és kommunikációs technológiának nevezzük azt a területet, amely
4
ötvözi a termelő és szolgáltató ágazatokat, amelyek termékei feldolgozzák, továbbítják vagy megjelenítik az adatokat és információkat elektronikus úton.1
1
OECD, 2009
5
AZ IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK ÉS IKT JELENLEGI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A VIZSGÁLT TÉRSÉGBEN
2.
2.1.
Iparfejlődés a Dél-Alföldi régióban
A Dél-Alföld és ebből következően a vizsgált térség ipara is sajátos ágazati struktúrával rendelkezik, amely három lépcsőben alakult ki a XIX. század második felétől napjainkig. Legkorábban az élelmiszeripar nagyipari formái jelentek meg, mint a malomipar és a húsipar. Ezek a tevékenységek a helyi – a mezőgazdaság által előállított – nyersanyagbázisra épültek. A trianoni békeszerződés ezen iparágak fejlődését megakasztotta, hiszen elvágta a mezőgazdasági
területeket
a
feldolgozóipartól,
így
ezekben
az
ágazatokban
méretcsökkentésre, és más területeken új tevékenységek elindítására volt szükség. Így jelent meg a térségben a könnyűipar, mely elsősorban építőipari anyagok termelésében nyilvánult meg. Az államszocialista rendszerben néhány új ágazat jelent meg a térségben. Az itt található kőolaj és földgáz lelőhelyekre alapozva a kitermelőipar, valamint a nehézipar és a gépipar egyes ágazatai honosodtak meg. A gépiparon belül leginkább a mezőgazdasági gépgyártás volt meghatározó, de emellett busz és bányagépgyár is volt a régióban. Ezek mellett vegyipar (háztartási), valamint a gumiipar, textilipar és a déli területeken a bútorgyártás volt jelentős. Az élelmiszeripar ebben az időszakban is hagyományosan erős volt, különösen a húsipar, illetve a hűtő és tartósítóipar. Az 1980-as években a keményvaluta szükséglet miatt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe még jobban felértékelődött, azonban pont a pénzhiány miatt ezen ágazatok fejlesztésére már nem jutott elegendő tőke. Ebben az időszakban jelent meg az iparban a külföldi megrendelők számára végzett bérmunka különösen a textil-, valamint a faiparban. A rendszerváltást megelőzően a régió és az Innoaxis határmenti területeinek ipari ágazati struktúrája meglehetősen egyoldalú, elavult és így sérülékeny volt. Kivételt ez alól talán csak Szeged térsége jelentett, hiszen itt kisebb súlyt képviselt az élelmiszeripar, és egy diverzifikáltabb termelési szerkezet volt megtalálható, amely a vegyipartól a gépiparon át az energiaiparig terjedt. A térség helyzete a rendszerváltozás után A rendszerváltoztatás utáni folyamatok, mint az agrárágazat válsága és a vidéki ipari telephelyek leépülése következtében egy a fejlett országokéra jellemző foglalkoztatási 6
szerkezet alakult ki a vidéki területeinken. Ennek oka, hogy 1990 után a mezőgazdaságban, valamint az iparban jóval több munkahely szűnt meg, mint a szolgáltató szektorban. A folyamat a térségünkben nemcsak a megyei jogú városokra, vagy a kisvárosokra jellemző, hanem korlátozottan a falvakra is. Ez a „fejlett” állapot azonban csak látszólagos, hiszen nem organikus gazdasági fejlődés, hanem éppen ellenkezőleg válság eredményképpen alakult ki. Ennek következtében a „fejlettség” mellé jelentős problémák társulnak a Dél-Alföldön (2009es adatok): alacsony aktivitási ráta: Bács-Kiskun 53,6%, Csongrád 54,5%, országos átlag: 54,9%, alacsony foglalkoztatási ráta: Bács-Kiskun 47,6%, Csongrád országos átlag: 49,2%, magas munkanélküliségi ráta: Bács-Kiskun 11,2%, Csongrád országos átlag: 10,3%, a
nyilvántartott
álláskeresők
száma
2009-2010-es
időszakban
folyamatosan
emelkedett, az exportra termelő ipari vállalkozások Kecskeméten (a megyei kivitel 53,5 %) és Szegeden összpontosulnak (a megye árukivitelének 51,6%), a hozzáadott érték előállítása tekintetében az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok állítják elő annak több mint 60 %-át, a Szegedi Tudományegyetem jelenléte ellenére nagyon alacsony az új szabadalmak száma a Dél-Alföldön (4,2 db/ 1 millió fő, EU átlag 106,1). Az adatokból is látható tehát, hogy az alacsony aktivitás és foglalkoztatás magas munkanélküliséggel párosul, ami nehézzé teszi a probléma megoldását, a népesség egy részének visszaintegrálását a munkaerőpiacra. Ennek oka, hogy a vidéki lakosság egy része tudatosan választotta az előtte nyitva álló „menekülési” pályák egyikét, mint például a rokkantnyugdíjazást, korai nyugdíjba vonulást, szociális ellátórendszerre való támaszkodást, vagy utolsó megoldásként a szürke és fekete gazdaságban történő elhelyezkedést. Ennek következménye ma, hogy a vizsgált területen három kistérséget is találunk a 33 leghátrányosabb helyzetű térség közül: a bácsalmásit, a jánoshalmit és a kistelekit.
Az ipar átalakulása a rendszerváltozás után
7
A térségben található szocialista nagyvállalatok üzemei nagyon eltérő fejlődési utakat jártak be. Sokat közülük még a válság éveiben az anyavállalatok zártak be így csökkentve veszteségeiket, mások tovább működtek (pl.: Ganz Transelektro), megint mások a privatizáció során külföldi (Kisteleki Kábelgyár) vagy hazai tulajdonba kerültek. Ez utóbbiak sok esetben kisebb, de a piacokhoz jobban alkalmazkodni tudó kisvállalkozásként folytatták tevékenységüket. Éppen ezért nehéz egységesen megítélni a térség iparfejlődésének helyzetét jelenleg. Kétségtelen, hogy a nagy iparvállalatok már nincsenek jelen a térségben, és a külföldi működő tőke beáramlás sem volt jelentős az ágazatba a vizsgált területen. A privatizációból tehát nem sikerült megfelelő mennyiségű külső tőkét bevonni a gazdaság modernizációjához a térségben. A külföldi befektetők a térségben döntően csak kis és közepes szervezeteket hoztak létre, a multinacionális vállalatok megtelepedése nem jellemző.
2.2.
A magyarországi IKT szektor bemutatása2
Az információs szempontjából „jól felkészült” kistérségek összefüggő csoportját szinte kizárólag csak a Budapesti agglomerációs övezetben és Debrecenben, mint önálló kistérségben találtuk meg. Nagy régiós központjaink (Pécs, Győr, Miskolc, Szeged) kiemelkedő
információs
felkészültségét
jelentősen
lerontják
környező
településeik.
„Felkészült” kistérségeket az egész ország területén találhatunk, viszonylag nagy szórást mutatva. Ide tartoznak nagyobb részt a megyei jogú városaink kistérségei, Fejér megye északi részének és Komárom-Esztergom egészének kistérségei, a Balaton környéki térségek, valamint a viszonylag nagyterületű, funkciógazdag alföldi mezővárosok (pl. Szentes, Karcag, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény) kistérségei. „Stagnáló” és „leszakadó” térségeket szintén találhatunk az ország minden nagytérségében, nagyobb koncentrációban az ország északkeleti, az Alföld határmenti, a Dunántúl déli térségeiben, illetve Dunántúl északi részének belső perifériáin. Az információs felkészültségben nagytérségi (régiós) szinten kirívó aránytalanságok nem mérhetők, így egyértelmű észak-déli, vagy kelet-nyugati szakadékról nem beszélhetünk. Beszélhetünk ugyanakkor a termelési mód, a földhasználat, a népsűrűség és a jövedelem által meghatározott városi-, illetve vidéki térség megosztottságról. A nemzetközi standardok alapján vidékinek minősített térségeink foglalják magukba az információs felkészültség szempontjából 2
stagnáló,
vagy
leszakadó
kistérségeink
92%-át
(1.
ábra),
ahol
Farkas-Kanalas (2007)
8
településállományunk több mint 1/3-a, s a népesség 35%-a (közel 3,5 millió fő) koncentrálódik. Egyes leszakadó térségek már összefüggő zónákat alkotnak a Dél-Dunántúlon (Barcsi-, Szigetvári-, Szentlőrinci-, Sásdi-, Selyei kistérség), illetve Észak- és Észak-Kelet Magyarországon (Bodrogközi-, Fehérgyarmati-, Csengeri-, Nyírbátori kistérség), de nem sokkal jobb a helyzet az Alföld országhatár menti kistérségeiben (Bácsalmási, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Berettyóújfalui) sem. 1. ábra: Az információs felkészültség pontszámai kistérségi bontásban Magyarországon
Erre a tényre a fejlesztéspolitika eddig kevés figyelmet fordított. A Magyar Információs Társadalom Stratégia a vidéki térségekre nem fogalmazott meg átfogó programokat. Ebből is adódóan az elmúlt években meghirdetett „információs társadalom” programok és hozzájuk tartozó pályázati lehetőségek annyira specializáltak, illetve „egydimenziósak” voltak, hogy a – sokszor többszörösen hátrányos helyzetű – térségek, települések ezeken vagy el sem tudnak indulni, vagy a megvalósított fejlesztések (pl. teleház program, számítógép beszerzések, helyi hálózatok kialakítása, közösségi szolgáltatások fejlesztése) eddig érdemi hatást nem tudtak eredményezni. Az információs felkészültség tekintetében kialakult területi különbségek 9
lassan, évről-évre növekednek. Egyes információs mutatók esetében (szélessávú internet előfizetők eloszlása, Domain név regisztrációk elterjedtsége, IKT vállalkozások fajlagos száma, stb.) a területi különbségek a hagyományos fejlettségi mutatóknál (GDP, egy főre jutó jövedelem, infrastrukturális ellátottság, vállalkozási sűrűség, stb.) 3-5-ször nagyobb eltéréseket
mutatnak,
melyek
még
élesebben
jelentkeznek
települési
szinten.
A
településállományunk mindössze 10%-a – mely a hazai lakosság mintegy 62,5%-át foglalja magában – tartozik az információs szempontból jól felkészült települések csoportjába. Ezek a nagyobb részt városi jogállású települések foglalják magukban a szélessávú Internetelőfizetők 83%-át. Hasonlóan nagy – s a kilencvenes évek eleje óta növekvő – koncentráció figyelhető meg az IKT vállalkozások területi megjelenésében is. Az elmúlt másfél évtized folyamán az IKT vállalkozások terjedése szigorúan követte a települési hierarchia szintjeit. A szektorhoz tartozó vállalkozások mintegy 90%-a városokban hozta létre telephelyét, ezen belül is meghatározó a regionális központokba (Budapest, Győr, Székesfehérvár, Pécs, Debrecen, Szeged, Miskolc) történő betelepülés, ahol az összes IKT vállalkozás kétharmad része összpontosul. Az IKT szektorhoz kapcsolódó vállalkozások körében mért koncentráció a regionális központokban sokkal jelentősebb, mint az összes többi gazdasági ágazat esetében, ami az információs szektor sajátos (nagyvárosi adottságokra építő) telepítési igényeire, másrészt a területi különbséget fokozó hatására utal a fejlődés jelenlegi szakaszában. Az információs felkészültség jelentős területi egyenlőtlenségeket mutat, a vidéki és a városi térségek között – például a szélessávú internet előfizetések terén –10-szeres különbséget (2. ábra). 2. ábra: 1000 főre jutó szélessávú előfizetések száma Magyarországon 2007-ben
10
A korrelációs vizsgálatok rámutattak arra, hogy Magyarországon a települések mérete (0,95 magyarázó erő) és funkciógazdagsága (0,67) alapvetően meghatározza az informatikai aktivitást. Az elmúlt évek műszaki fejlesztései bizonyították, hogy a kommunikációs hálózatok kiépítése szükséges, de nem elégséges feltétele az információs felzárkózásnak. Az iskolázottság növelése (0,63), a vállalkozói aktivitás fokozása (0,56), a foglalkoztatás és a jövedelmi helyzet javítása (0,61), a vidéki népesség adaptációs szintjének növelése nélkül nem képzelhető el területi felzárkózás. Megállapítható tehát, hogy a kistelepülések információs leszakadásának legfőbb oka és következménye a belső társadalmi és gazdasági aktivitásuk hiánya, illetve a nagyfokú információs deficit, melynek felszámolása csak komplex vidék és társadalomfejlesztési programok elindításával számolható fel.
2.3.
Iparfejlődés a vajdasági régióban
Az Innoaxis térség Vajdasági része alacsony energia ellátottságú, csekély jelentőségű kőolaj/földgáz tartaléka van. Egyáltalán nem rendelkezik bányakincsekkel, egyetlen jelentősebb természeti kincse a jó termőtalaj. Annak ellenére, hogy földrajzi adottságait tekintve elsősorban mezőgazdasági vidék, a 19. század végétől folyamatos iparosodás volt 11
megfigyelhető. Ipara a két világháború között is tovább fejlődött. A második világháború jelentősen sújtotta a térséget gazdaságilag, és az azt követő időszakban nagyban a tudatos gazdaságfejlesztési politikának köszönhetően, az északi részek lemaradása elkezdődött, a déli körzetekkel szemben. Ennek ellenére az ipar spontán módon tovább fejlődött egészen az 1990-es évekig. Az 1990-es évek délszláv háborúi, valamint az embargó, ahogy az egész országban, a tartományban is megtették a hatásukat, amit még a mai napig sem sikerült kiheverni: Vajdaság ipari termelése 2005-ben, mindössze az 1990-es szint 52%-érte el, 2000-hez képest pedig 20,2%-kal növekedett. A 2000-es rendszerváltás után az ipari termelés, és a szolgáltatói szektor is valamelyest növekedni kezdett. Ebben az időszakban a térség gazdaságára a legnagyobb csapást a zömében elhibázott, sikertelen privatizációk jelentették. Ezek kárának számbavétele a mai napig is folyamatban van, egyre több már privatizált vállalat jelent csődöt napjainkban is. A külföldi tőkebeáramlás csekély mértékű, leginkább Belgrádra, és Vajdaság déli részére korlátozódik. Az utóbbi években megfigyelhető a tartományban egy bipoláris fejlődés: a déli részek (Újvidék, Pancsova, Indjija, Nagybecskerek és környéke) dinamikus fejlődése mellett, az északi részek folyamatos lemaradása. Belgrád után a legfejlettebb körzetek a Dél-bánáti és a Dél-bácskai. Fontos tehát megjegyezni, hogy a kutatásban vizsgált térségek, az országos átlaghoz képest mutatott relatív magas fejlettségi színvonala, csupán a 20 évvel ezelőtti magas kiindulási szintet mutatja, nem pedig az elmúlt tíz év sikeres gazdaságpolitikájának tanúbizonysága. Az egyes községek fejlettségi szintje a vizsgált térségben vegyes képet mutat. Szerbiában a régiókat és a városokat különböző fejlettségi csoportokba sorolják, az alapján, hogy az adott térség GDP-je hogyan viszonyul az országos átlaghoz. A besorolás pedig alapja egyes támogatási
forrásoknak,
például
a
munkahely
teremtő
juttatásoknak.
A
2010-es
kimutatásban a hét régió közül Vajdaság régió, Belgrád mellett a legfejlettebb régiók csoportjába tartozik, melyek GDP-je meghaladja az országos átlagot. A vizsgált területünk városait tekintve már vegyesebb kép mutatkozik, de a többségük a fejlettebb részhez tartozik. Az első, azaz legfejlettebb csoportba azon városok tartoznak, melyek GDP-je meghaladja az országos átlagot, a 40 szerbiai település között találjuk Apatint, Topolyát, Magyarkanizsát, Kikindát, Kúlát, Zentát, Zombort és Szabadkát. Ada, Törökkanizsa és Hódság községek a második csoportba kerültek, melyek GDP-je az országos átlag 80-100%-a között mozog. A következő, azaz harmadik csoportba azon városok kerültek, melyek GDP-je az országos átlag 60-80%-át érik el, itt a vizsgált térségből Csókát és Kishegyest találjuk. A negyedik és ötödik csoportba egy város sem került be a vizsgált térségből. Ebből kifolyólag 12
ellentétben a magyarországi területtel, a vajdasági rész nem számíthat jelentős összegekre azon támogatásokból, amelyek az egyenletes területi fejlődést, az elmaradott térségek növekedését hivatottak elősegíteni. Vajdaság e három körzetének iparát megvizsgálva elmondhatjuk, hogy hiányzik a növekedési motor a régióból, nem határolható körül hangsúlyos gazdasági húzóágazat. Ha az ipar relatív súlyát3 vizsgáljuk az egyes körzetekben, akkor 2004-ben 1991-hez képest egyedül a nyugatbácskai körzetben tudott nőni 33%-kal, míg a másik két körzetben csökkent: ÉszakBácskában 17,3%-kal, Észak-Bánátban pedig 13,8%-kal. (3. ábra)
3. ábra Az ipar relatív súlya mutató megoszlása az egyes körzetekben 2004-ben
Forrás: Vajdaság gazdasági fejlesztési terv – ex post elemzés, 2006.
Az egyes körzetek iparági megosztása a GDP-hez való hozzájárulásuk függvényében következőképp alakult 2005-ben. Észak-bácskai körzet: élelmiszeripari termékek, ital és dohány (55,2%), villamossági és optikai berendezések gyártása (9,4%) és textilipar (7,2%). Észak-bánáti körzet: élelmiszeripari termékek, ital és dohány (38,1), egyéb ásványit termékek gyártása (27,5%) fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása (20,7%). 3
Az ipar relatív súlya mutató alapját egyrészről területi és demográfia adatok képezik (mint a vizsgált térség területe és lakosságának száma), másrészt olyan mutatók, melyek az ipar relatív jelentőségét mutatják (az iparágban dolgozók száma, és az iparág hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez), az egyes régiókban. Az indeks Is=1 azt jelenti, hogy teljes egyensúly van a körzet területe és az iparának fejlettsége között. Forrás: Vajdaság Fejlesztési Programja.
13
Nyugat-bácskai körzet: élelmiszeripari termékek, ital és dohány (63,7%), vegyszerek, vegyi termékek és műanyag szálak gyártása (6,5%). Az ipari termelésben a három vizsgált vajdasági körzetben elsősorban a low-tech , és a medium-tech iparágak dominálnak, és a high-tech iparágak hozzájárulása a GDP-hez elmarad a szerbiai átlagtól. (1. táblázat) 1. táblázat Az egyes körzetek iparának technológiai színvonal szerinti megoszlásának alakulása a GDP-hez való hozzájárulás függvényében 2005-ben. Körzet
Az országos
GDP/fő az
Technológiai színvonal
GDP-hez
országos
való
átlaghoz
hozzájárulás
képest
százalékban
százalékban
Szerbia
100
100
36,4
45,4
18,3
Vajdaság
68,8
94,4
31,4
46,8
21,8
Észak-
2,9
108,7
65,7
19,6
14,8
2,7
123,0
38,8
56,8
4,4
3,6
126,4
68,8
17,8
13,4
Low-tech
Medium-
High-tech
tech
bácskai körzet Északbánáti körzet Nyugatbácskai körzet Forrás: Startegija regionalnog razvoja Republike Srbije 2007-2012.
14
2. táblázat A foglalkoztatottak tevékenységek szerinti százalékos megoszlása 2009-ben Körzet város
Összese n
Foglalkozatottak (gazdasági társaságokban, vállalatokban, intézményekben, szövetkezetekben és különböző szervezetekben) összesen
Mező gazda ság, vadás zat, erdész et
Halás zat
Bányá szat
Feldol gozóip ar
Ene rgia ipar
Épí tőip ar
Keres kedele m, javítá sok
Hot elok és étte rme k
Közleke dés, raktároz ás és kapcsola tok
Pénzü gyi közvet ítés
Ingatl annal kapcs olatos szolgá ltatás ok
10.2
1.2
5.7
1.9
4.2
Állam igazga tásé s kötele ző szociá lis biztosí tás 3.8
Vállalkozó k
Oktatás
Egészésg ügyi és szociális munkás ok
Egyéb kommu nális, és társadal mi szolgálta tások
7.1
8.6
3.0
26.1
Szerbia
100.0
73.9
2.4
0.1
1.2
18.0
2.4
4.2
Vajdaság
100.0
72.8
5.2
0.1
0.4
20.1
1.7
3.9
9.3
0.6
4.9
1.5
2.9
3.5
7.4
8.3
2.8
27.2
ÉszakBácska
100.0
78.4
5.7
0.0
0.0
24.2
1.4
3.3
12.4
0.7
6.1
1.0
2.9
3.0
6.9
8.0
2.6
21.6
Topolya
100.0
88.9
22.0
0.0
0.0
25.0
0.9
0.7
11.1
0.4
5.4
1.3
1.1
3.2
8.7
7.4
1.7
11.1
Kishegyes
100.0
66.6
14.2
0.0
0.0
21.8
0.5
0.3
9.0
0.1
1.2
0.6
0.5
4.6
8.5
4.3
1.0
33.4
Szabadka
100.0
77.2
2.5
0.0
0.1
24.2
1.5
3.9
12.8
0.8
6.4
1.0
3.4
2.9
6.6
8.3
2.9
22.8
ÉszakBánát Ada
100.0
79.7
5.8
0.2
1.1
28.9
1.9
2.8
8.0
0.6
4.6
0.9
2.0
3.3
8.6
9.6
1.6
20.3
100.0
61.1
7.1
0.0
0.0
26.1
0.0
2.0
3.9
0.1
2.4
0.7
0.9
2.5
6.8
7.5
1.2
38.9
Magyarkan izsa Kikinda
100.0
84.1
3.5
0.7
0.7
29.5
0.8
5.8
9.9
0.2
6.2
0.5
3.1
2.6
7.8
11.3
1.5
15.9
100.0
82.0
5.7
0.0
2.2
32.4
1.7
3.0
7.6
0.7
4.9
1.0
2.1
2.9
8.1
7.9
2.0
18.0
Törökkaniz sa Zenta
100.0
83.1
7.9
0.9
0.0
30.6
3.5
1.5
1.6
0.4
3.3
0.7
0.8
4.8
8.7
17.3
1.0
16.8
100.0
83.6
6.7
0.0
0.0
22.7
3.7
1.1
13.3
1.2
4.9
1.1
1.9
4.7
10.1
10.9
1.2
16.4
Csóka
100.0
70.8
5.2
0.0
0.0
18.6
3.2
0.1
5.0
0.0
3.1
1.1
1.3
5.5
15.8
10.8
1.2
29.2
NyugatBácska
100.0
73.5
8.6
0.1
0.0
22.9
1.5
1.8
7.1
0.8
5.1
1.0
1.4
4.0
8.3
9.0
1.8
26.5
Apatin
100.0
77.6
6.6
0.4
0.0
32.6
1.6
3.8
4.4
1.0
2.6
0.9
1.3
4.5
8.3
8.8
0.7
22.4
Kúla
100.0
70.6
8.9
0.0
0.0
27.5
1.5
1.1
5.2
1.7
4.8
0.7
1.5
2.5
8.3
6.2
0.7
29.4
Hódság
100.0
74.3
13.3
0.0
0.0
23.0
1.0
0.7
6.1
0.3
5.3
0.9
0.3
5.0
9.6
7.2
1.7
25.7
Zombor
100.0
73.3
7.9
0.1
0.0
18.6
1.7
1.8
8.8
0.5
5.7
1.2
1.6
4.2
8.0
10.6
2.5
26.7
Forrás: Opstine u Srbiji, RZS 2010
15
Amint az a 2. táblázatban látható, az Innoaxis térség összes vajdasági településén a foglalkoztatási struktúrában a feldolgozóipar a legjelentősebb, mindenhol meghaladja az országos átlagot. Különösen Apatinban, Törökkanizsán és Magyarkanizsán magas. Jelentős magánvállalkozói aktivitás figyelhető meg Ada, Kishegyes és Kúla községekben. Míg ugyanez a mutató rendkívül alacsony Topolyán. Az építőipar Magyarkanizsán, Szabadkán és Apatinban jelentős. A kereskedelemben dolgozók száma elsősorban Zentán és Szabadkán magas. A pénzügyi szolgáltatások nagyon kis részt foglal el a foglalkoztatottsági struktúrában, és ezen adatok szerint térben meglepően egyenletesen oszlik el. Az egészségügyben dolgozók száma Törökkanizsán magas, ahol a gyógyturizmus fejlesztése van folyamatban. 2.4.
Szerbia IKT piaca
Mivel jelenleg a szerb IKT piac nem következetes módon és nem elég részletesen van strukturálva, ez a tanulmány az IKT ágazat hagyományos és egyszerű meghatározását alkalmazza. E meghatározás szerint, a Szerbiai IKT szektor két alágazatra bontható: kommunikációs és információs technológiákra. Továbbá, az információs technológiák alszektorban a két szegmens tartozik a hardver és szoftver. A szoftver alágazat áll alkalmazási szoftver, rendszer szoftver- és informatikai szolgáltatásokból. Az IKT az egyik legélénkebb és leggyorsabban
növekvő ágazat
megelőző években.
Szerbiában, két számjegyű éves növekedéssel a
válságot
A gazdasági válság Szerbiát erősen sújtotta, ami jelentős negatív
következményekkel járt az IKT-ágazatra nézve is. Csak 2009-ben az IT-piac Szerbiában 22,20% csökkent. Sürgősen szükség volt olyan a szűrővizsgálatokra az IKT-ágazatban melyekkel azonosítani lehet a növekedés és fejlesztés legfőbb akadályait, ugyanakkor meghatározni a kivezető utat. Ez a tanulmány áttekintést ad az IKT-szektorról Szerbiában. Az elemzés
felépítése hat tematikus
egységből
áll:
statisztikai áttekintést a
szerb IKT-
ágazat általános üzleti környezetéről, az oktatásról és az emberi erőforrás fejlesztésről, a kutatás és fejlesztés területéről, a hálózatépítés és együttműködésről, és végül a jelenlegi helyzetről, trendekről és lehetőségekről. A piac értéke A Szerb IKT piacot 2009-ben 1,51 milliárd euróra becsülték. Az éves szintű átlagos növekedése a piacnak 2005 és 2009 között 13% volt. A GDP-ben megjelenő hozzáadott értéke az IKT szektornak 4,76% 2009-ben körül mozgott. A befektetések értéke az IKT belül a telekommunikációs szubszektorban kb. 288 millió eurót tett ki 2008-ban. A 16
telekommunikáció generálta a GDP 4,5-5%-át és körülbelül 50000 ember munkahelyét jelenti 2500 vállalatban4. A 2005-2008 periódusban, az IT alszektor értéke Szerbiában 280 millió euróról 545 millió euróra nőtt (2007-ben 36,63%, 2008-ban 18,74%)5 . Azonban a 2009-ben bekövetkezet gazdasági krízis hatására 22,2% esett 424 millió euróra.6. Pontos kimutatás még nincs, de az előrejelzések szerint a 2010 évben újra 5% növekedési pályára lép a többi gazdasági mozgás függvényében. A háztartások 50,4% rendelkezik számítógéppel, ez 3,6% növekedést jelent a 2009 évhez képest, 9,6% а 2008 évhez, és 16,4% а 2007 évhez. A számítógépekkel rendelkező háztartások száma régiós szinten is változó számot mutat: míg Belgrádban 60,1%, Vajdaságban 52,9%, közép Szerbiában 44,4%. Az városi környezetben élők 58,7% rendelkeznek számítógéppel, míg a rurális térségben élők csupán 38,3%. Ez a különbség 2009-től azonban kissé csökkent, mert a növekedési ütem városi környezetben a 2009-hez képest tavaly 2,7% volt, míg a rurális környezetben 4,7%. Szerbiában 2010-ben a városi környezetben élők 49,3% rendelkezett internettel, míg a rurális környezetben élők csak 24,1% Szerbiában a háztartások 39% rendelkezik internet összekötetéssel, ez 2,3% növekedést jelent а 2009. évhez, 5,8% а 2008. évhez, és 12,7% а 2007. évhez.
Legnagyobb az internet
penetráció Belgrádban 51,3%, Vajdaságban 41,8%, és Közép-Szerbiában 31,7%.
3. táblázat Az IK technológiát használók regionális szintű százalékos eloszlása Vajdaságban
Körzet Dél-Bácska
33,7 %
Nyugat-Bácska
10,0 %
Észak-Bácska
12,7 %
Észak-Bánát
4,2 %
Közép-Bánát
8,7 %
Dél-Bánát
14,8 %
Szerémség
15,9 %
Összesen (%)
4
SIEPA 2009, Bednarik 2010, Radovic
5
SIEPA 2009
6
2005-ben
100,0 %
Bednarik 2010 MINECO 2010
17
A vállalatok száma
6
Felhasználók összesen:
1 527 182
Forrás: Strategija razvoja širokopojasnih telekomunikacionih mreža AP Vojvodine u periodu od 2007. do 2010. godine – VAT Gazdasági titkárság A 3. táblázat adatai alapján kijelenthetjük, hogy Vajdaságban nincs egyenletes fejlődés az egyes régiók viszonylatában. A dél-bácskai régió Újvidékkel sokkal fejlettebb a többihez viszonyítva. Ez a régió gazdasági fejlettségi szintjével magyarázható.
2.5.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok
A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról, csak hozzávetőleges értékeket ismerünk, mivel a mérésénél komoly statisztikai eltérések vannak. A Szerbiai Statisztikai Hivatal szerint 2007-ben a szerb kivitel 248,6 millió dollár, a behozatal értéke pedig 720,6 millió dollár volt, és a 2006-os évhez viszonyítva a kivitel 32%-kos, a behozatal pedig 68%-os növekedést mutat. Ezzel szemben magyarországi adatok szerint 2007-ben Magyarország kivitele 1179 millió dollár, behozatal pedig 255 millió dollár volt Szerbia felé. Mindkét statisztika azonban egyetért abban, hogy Magyarországnak jelentős külkereskedelmi többlete van Szerbiával szemben, és hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom az elmúlt években folyamatosan növekedett. A kutatás során mélyinterjút készítettünk Farkas Imrével az ITDH szabadkai irodájának vezetőjével, és Jójárt Miklóssal, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnökével, hogy feltárjuk a gyakorlati tapasztalatokat a két ország közötti gazdasági együttműködés terén. A mélyinterjúkból kiderült, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb teret nyernek, ami részben annak is köszönhető, hogy mindkét ország erősen támogatja a helyi vállalatok, és régiók megjelenését a gazdasági vásárokon, valamint üzletember találkozókon. A két ország üzletemberei, és vállalkozásai gyakran konkurensként tekintenek a másikra. A 90-es évek délszláv háborúi még mindig jelen vannak a magyarországi köztudatban, ezért a vállalkozók gyakran téves elképzelések, előítéletek miatt kerülik el a szerbiai piacokat. Az érdeklődés a szerbiai befektetések iránt Magyarország minden részéről folyamatosan, és a legváltozatosabb területekről érkezik, de a legmarkánsabban a kereskedelemben jelenik meg. 18
Sokan Vajdaságban kezdik a szerbiai piacok feltérképezését a nyelvi, és földrajzi közelség miatt. Az érdeklődésekből a reális vállalkozásokig a befektetők kevesebb, mint 30%-a jut el, aminek az oka legtöbbször, hogy nem találnak megfelelő partnert Szerbiában, valamint a jogi és adminisztrációs környezet bizonytalansága, és kiismerhetetlensége. Ritkábban, de olyan is előfordult, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő telephely. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok másik nagy akadálya a szürkegazdaság, valamint a korrupció. Sikertörténetek: a kecskeméti székhelyű Fornetti, amely Szabadkán nyitott üzemet, és ma már onnan látja el egész Szerbiát, valamint a TisaCoop, amely székhelye Kanizsán található, és magyarországi élelmiszerek szerbiai forgalmazásával foglalkozik. Egyedi esetek előfordultak még sikeres együttműködésre például egyes nyomdai szolgáltatások, vagy informatikai szolgáltatások igénybevételére a határ másik oldaláról. A két ország közötti kapcsolatok erősítését szolgálhatná, hogy Magyarországon keresztül a szerb termelők hozzáférhetnének az EU-s piacokhoz, míg Magyarország vállalkozások számára előny lehet Szerbiában a délkelet-európai térség államai közötti CEFTA megállapodás,
valamint
a
Szerb
Köztársaság
és
az
Orosz
Föderáció
közötti
szabadkereskedelmi megállapodások.
19
3.
A VIZSGÁLT RÉGIÓT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI TERVEK BEMUTATÁSA
3.1.
3.1.1.
Átfogó fejlesztési dokumentumok
Európai Unió gazdaságfejlesztési céljai
Lisszaboni akcióprogram A lisszaboni stratégia az Európai Unió állam- és kormányfői által 2000. márciusában elfogadott dokumentum, egy átfogó reformprogram, amely fő célként azt tűzi ki, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon. 2001-ben Göteborgban ezt a programot kiegészítették a fenntartható fejlődés elvével, és ezzel együtt kinyilvánították, hogy megfogalmazott célok elérését a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni. Az eredeti dokumentum és a hozzákapcsolt végrehajtási rendszer azonban rövid idő alatt túl bürokratikussá vált (28 fő célkitűzés, 120 köztes cél), és ez által lehetetlenné tette a hatékony programok indítását. 2005-ben ezért a Bizottság átdolgozta a stratégiát és négy fő prioritás támogatását erősítette meg: növekedés és foglalkoztatás, infrastruktúra, gazdasági és társadalmi kohézió, és kutatás-fejlesztés. Az új végrehajtási rendszerben a tagállamok „Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramokat” fogadtak el, amelyek végrehajtását két éves ciklusokban felülvizsgálják. Magyarország esetében a 2006-2008 közötti első ciklus értékelése meglehetősen vegyes képet mutatott a Tanács által elfogadott értékelés szerint. E szerint a Nemzeti Akcióprogram végrehajtásában mérsékelt, míg a négy prioritási területen (K+F és innováció, dinamikus üzleti környezet, foglalkoztathatóság és munkahelyteremtés, energia- és klímapolitika) némi előrehaladást ért el hazánk. 2008 márciusában a Tanács éppen ezért ország specifikus ajánlásokat fogalmazott meg számunkra, amelyek a következők voltak: az államháztartási hiány és az államadósság tartós csökkentése, a közigazgatási, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatási rendszer reformjának folytatása, a költségvetési helyzet hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása,
20
a munkaerő-piaci helyzet javítása különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében, valamint csökkenteni kell a foglalkoztatásban jellemző jelentős regionális különbségeket, hozzáférés biztosítása mindenkinek a magas színvonalú oktatáshoz, valamint az oktatás és képzés munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. Közösségi iránymutatások (Community Strategic Guidelines) 2006 októberében a Tanács elfogadta a 2007-2013-as időszakra szóló Közösségi iránymutatásokat. Ezek lényegében fő irányaikban megegyeznek a Lisszabonban és Göteborgban elfogadott célokkal, azok elérést segítik. Azonban további hangsúlyos területeket is kiemelnek, mint például az európai strukturális politika városi dimenzióját. Ennek oka, hogy az ipari központok még jobban megfelelhessenek az európai versenyképesség és a foglalkoztatás növelésében játszott szerepüknek, másrészt pedig hogy a városokkal kapcsolatos specifikus problémákkal, valamint a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel, beleértve a közepes és kisebb városokban zajló kirekesztést is elmélyültebben lehessen kezelni. Emellett nagyon fontos elemként jelölik meg, hogy az eltérő típusú régiók (városi, vidéki, határmenti stb.) igényeit a regionális és a kohéziós politikában azoknak megfelelően, de a két politikai területet tekintve egységesen kell kezelni (általában is fontosnak ítélik, hogy a regionális és a kohéziós politikát csak egységben lehet értelmezni). A városokat érintő dimenzió mellett további két prioritást emeltek még ki: ösztönözni az innovációt és a tudásalapú gazdaság növekedését, valamint több és jobb munkahelyet hozni létre.
3.1.2.
Európai Területi Együttműködés programok (magyar-szerb IPA)
Az InnoAxis projekt kutatási területét a Magyar-Szerb IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program érinti, amely a 2007-2013-as költségvetési periódusban működik. A programot az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből fedezik és célja a közösségi vívmányok („acquis communautaire”) átvételének elősegítése, valamint az Európai Közösség közös alapjainak felhasználására és menedzsmentjére való felkészülés elősegítése és a megfelelő fogadó intézményrendszer létrehozása. A támogatás öt fő területen keresztül valósul meg: átmeneti segítségnyújtás és intézményrendszer kiépítése, határon átnyúló együttműködés, regionális fejlesztés, 21
humánerőforrás fejlesztés, vidékfejlesztés. A program fő célja egy együttműködő és fenntartható határmenti régió létrehozása. Ennek eléréséhez döntő fontosságú a közös kulturális és gazdasági örökség megőrzése, a meglévő szinergiák kihasználása, és egy új fenntartható fejlődési pálya kijelölése a régió számára. A legfontosabb célok konkrét célok a munkahelyteremtés, valamint a schengeni határvonal negatív hatásainak a mérséklése. A program ezt alapvetően két prioritás támogatásával kívánja elérni, amelyek az „Infrastruktúra és a környezet”, valamint „Gazdaság, oktatás és kultúra”.
DKMT Eurorégió stratégiája
3.1.3.
A DKMT Eurorégió stratégiája egy komplex, több ágazatot magába foglaló fejlesztési stratégia, melynek célrendszere a gazdaságra a következőképp néz ki: Régión belüli gazdasági kapcsolatok és kapuszerep erősítése a. A térségben előállított K+F termékek gyakorlati hasznosítása, főleg a KKV-k körében,
határon
átnyúló
hatású
innováció-transzfer
intézményrendszer
megteremtése Határon átnyúló ipari parkok létrehozása (pl. Szeged-Szabadka, Mórahalom – Kanizsa, Bácsalmás – Bajmok) Inkubátorház és innovációs központ létrehozása vállalkozások számára hálozatosodás segítése Egyetemek körüli spin-off cégek alapításának támogatása Vetőmag-termesztési innovációs lánc kiformálása Repce-metil-észter (biodiesel) előállítás megvalósítása az Eurorégió területén. „Vállalkozói kezdeményezés és helyi fejlesztések a határ menti térségekben” nemzetközi szeminárium Felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlatának határon átnyúló szervezésének programja Az eurorégiót alkotó térségek történelmének, kultúrájának és főként gazdaságának kölcsönös megismertetése a felsőoktatás és a továbbképzések keretében 22
b. Regionális gazdasági információs bázis megteremtése, amely elősegíti a határon átnyúló gazdasági együttműködések kialakítását, a külső források megszerzését (pályázatok), s a bevont külső források eredményes felhasználását. A határokon átnyúló regionális gazdasági informatikai portál létrehozása Info-pont hálózat a DKMT kis- és közepes vállalatairól Üzleti és konferencia-központok euroregionális hálózatának finanszírozása Közös befektetés-ösztönző programok kidolgozása és végrehajtása Kamarák konzultációs fóruma c. A beszállítói hálózat erősítése, a régióban működő KKV-k és a befektető nagyvállalatok keresleti-kínálati igényeinek közelítése Tematikus üzleti adatbázisok létrehozása az elektronikai és az autóipar területén E-piactér létesítése a DKMT Eurorégió vállalkozásai számára
Helyi célok és dokumentumok – Magyarország
3.2.
Dél-Alföldi Operatív Program 2007 „A Dél-alföldi régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése” (DAOP, 2007:59). A régió célja kettős: egyrészt a térség versenyképességének növelése (a növekedés és a foglalkoztatás emelése
révén),
másrészt
a
regionális
kohézió
erősítése
(a
leszakadó
térségek
felzárkóztatásával). A DAOP specifikus céljai: 1. A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése a. „A régió gazdaságának erősítése érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk a régió meglévő potenciáljának kihasználására, az erre épülő tudásintenzív ipar megerősítésére, a magas hozzáadott értékű tevékenységek megjelenésének elősegítésére és a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére.” (DAOP, 2007:61) b. „A régió természeti adottságainak gazdasági célú kihasználását szeretnénk előmozdítani a turisztikai vonzerőre épített fejlesztésekkel. A régió gazdag gyógy
és
termálvízkészletét
felhasználjuk
az
egészségturizmushoz 23
kapcsolódóan
a
jól
pozícionált
gyógyhelyek
és
wellnessközpontok
kialakítására (Dél-Alföld Spa), néhány nagy fürdő nemzetközi szintre hozására.” (DAOP, 2007:61) c. A fejlesztések fő irányai: „Az üzleti infrastruktúra (inkubátorházak, telephelyek stb.) fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a lokális és regionális együttműködések fokozására, a megfelelő üzleti szolgáltatói háttér biztosítására, és meg kell alapozni a gazdasági szerkezet átalakulását.” (DAOP, 2007:62) A struktúraváltás elsődleges iránya a bio-iparok és szolgáltatások fejlesztése lehet, aminek alapjai (K+F háttér az oktatási-képzési bázis) már jelen vannak a térségben. d. A fejlesztések fő célterületei: Budapestről kiinduló Kecskemét-Szeged tengely, Duna mente (Solt-Kalocsa-Baja) és a Baja-Szeged-Békéscsaba tengely.
Zászlóshajó programok a DAOP-ban: A zászlóshajó programok olyan kiemelt fejlesztési irányok, amelyek valamely ágazat, térség, vagy társadalmi csoport problémáira adnak választ. A Dél-Alföldi régiót érintő zászlóshajó programok a következők: Hét versenyképességi pólus, XXI. század iskolája, „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), Gyermekesély, Akadálymentes Magyarország.
24
Regionális gazdaságfejlesztési célok a Dél-Alföldön a DAOP alapján Célcsoportok: mikro-, kis és középvállalkozások. Ágazatok: elsősorban a gépgyártás, műanyaggyártás, üveg-, élelmiszer- és nyomdaipar területén. Kiemelt célok: magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítése, KKV-k versenyképességének növelése, foglalkoztatottsági szint emelése. A prioritási tengely intézkedései:
25
A regionális gazdasági hálózatok, klaszterek együttműködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai, Üzleti infrastruktúra, regionális és helyi fejlesztések ösztönzése (zöld- és barnamezős beruházások, ipari parkok, ipari parkok szolgáltatási színvonalának emelése, vállalkozói központok és szolgáltatói inkubátorházak létrehozása), Üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása, befektetés-ösztönzés, régiómarketing.
Helyi vidék- és térségfejlesztési dokumentumok vonatkozó anyaginak áttekintése A kormányzat érzékelve a vidéki munkanélküliség állandósulását, és az iparfejlesztések lassú voltát, a társasági adóról szól törvényben bevezette az ipari parkok fogalmát. Az “Ipari Park" minősítés azt jelenti, hogy a jogszabályokban, valamint az elkülönített állami pénzalapok és célelőirányzatok felhasználására vonatkozó rendeletekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez a szükséges jogosultsággal az adott terület rendelkezik, és igénybe veheti az ehhez a minősítéshez kötött szubvenciókat. A térségi és a helyi vezetők éltek is ezzel a lehetőséggel és az 1990-es évek végétől napjainkig 209 db ipari parkot alapítottak Magyarországon. Az ezekben megtelepült vállalkozások száma meghaladta a 4100-at, és az összes árbevételük elérte a 8200 mrd Ft-ot. A Dél-Alföldi régióban 33 ilyen ipari park jött létre, míg az Innoaxis projekt területén 15 db, amelyeket az alábbi táblázat foglal össze. 4.táblázat: Ipari Parkok az InnoAxis projekt vizsgálati területén, Ipari park neve
Üzemeltető cég
Alapítás éve
Internet cím
Algyő és Térsége „Jura” Ipari Park és
Algyő Park Ingatlanforgalmazó és
Technológiai Központ
Üzemeltető Kft.
2005
www.algyoiparipark.hu
DÉLÉP Ipari Park Kft.
2002
www.delepiparipark.hu
ESZIP Első Szegedi Ipari Park Kft.
1998
www.kesziparipark.hu
2000
-
(Algyő) DÉLÉP Ipari Park (Szeged) Első Szegedi Ipari Park (Szeged) Heavytex Ipari Park
HEAVYTEX Újszegedi Szövő Rt.
(Szeged)
„f.a.”
26
Homokhát Térségi AgrárIpari Park (Mórahalom) Kálvária Ipari Park (Szeged) Kistelek és Térsége Ipari Park (Kistelek)
Mórahalom Város Önkormányzata
1997
www.morahalom.hu
Kálvária Ipari Park Zrt. „v.a.”
2000
www.tiszanet.hu/~vertikal
Kistelek Város Önkormányzata
2005
www.kitip.hu
2005
-
1998
www.mako.hu
2000
www.hungarohemp.hu
2002
-
2008
www.szilk.hu
2002
-
1999
www.kiskunhalas.hu
1999
-
KLÁRAFALVAI IPARI
NÉMETH TOLL Feldolgozóipari
PARK (Klárafalva)
Kft., ClaraLand Kft.
Makói Ipari Park (Makó)
Makó Város Önkormányzata
Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ (Nagylak) SZEKO Ipari Park (Szeged)
HUNGAROHEMP Kenderipari és Logisztikai Zrt. SZILÁNK Rt.
Szegedi Ipari Logisztikai
GlobalLog Logisztikai,
Központ és Ipari Park
Ingatlanhasznosító és Szolgáltató
(Szeged)
Kft.
Bajai Ipari Park (Baja)
Baja Város Önkormányzata, Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht.
Kiskunhalasi Ipari Park
Kiskunhalas Város Önkormányzata,
(Kiskunhalas)
Halasi Városgazda Zrt.
Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park (Kiskunmajsa)
Kiskunmajsa Város Önkormányzata
Forrás:http://www.ngm.gov.hu/feladataink/kkv/ipariparkok/lista A 2009-es évet megvizsgálva a Dél-Alföldön 4075,5 milliárd Ft nettó árbevételt értek el a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások. Ennek 6,6 %-a a mezőgazdasághoz, erdészethez valamint a halászathoz köthető, míg további 27,9 %-a a feldolgozóiparhoz. A feldolgozóipar eredménye a gazdasági válság miatt jelentősen mintegy 8,9 %-kal csökkent, de ennek ellenére megőrizte második helyét a vezető kereskedelem és gépjárműjavítás (30,6 %) mögött. Megállapíthatjuk tehát, hogy a jelenleg működő ipari vállalkozások ágazati szerkezete (a nagyvállalati alapokra, valamint a mezőgazdaságra épülés okán) nem változott lényegesen az elmúlt évek folyamán. Továbbra is meghatározó a térségben termelt mezőgazdasági és erdészeti termékekre alapozó feldolgozóipar. Ezek közül elsősorban az élelmiszeripart (országosan az ilyen típusú vállalkozások 20 %-a a Dél-Alföldön működik), ezen belül is a 27
malomipart, a sütőipart, a húsfeldolgozást, a konzervipart és a tejipart, valamint a borászatot kell kiemelnünk (Baja (Délhús Rt.), Jánoshalma, Borota, Kiskunhalas, Csengele, Mórahalom, Szeged (Pick)). Fontos megállapítani, hogy a 2009-es adatok alapján a régió exportbevételeinek 70,5 %-át a feldolgozóipar nemzetgazdasági ág adta, és egyben a legmagasabb adózás előtti eredményt (30,2 mrd Ft) produkálta az ágazatok közül (a legjelentősebb a vizsgált területre eső székhelyű vállalkozásokat az 1. tábla foglalja össze). Ennek ellenére sajnos jellemző a régió és a vizsgált térség gazdaságára is, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termékeknek kb. csak 40 %-a kerül helyben feldolgozásra, míg a többi alapanyagként kerül kiszállításra, melynek fontos következménye, hogy a szinte mindenre kiterjedő mezőgazdasági termelés mellett is jelentős a terület élelmiszer importja. 5. táblázat: A TOP 100 vállalkozásból a térségi székhellyel rendelkező ipari cégek (2009) Név
Székhely
Tevékenység
AGRIKON KAM Kft
Kiskunmajsa Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
ALUKONSTRUKT Kft
Szeged
Fémszerkezet
Bácsalmási Agráripari Zrt
Bácsalmás
Sertéstenyésztés, feldolgozás
ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft Makó
Gumiabroncs, gumitömlő gyártása
ContiTech Rubber Industrial Kft
Szeged
Egyéb gumitermék gyártása
DÉLÚT Kft
Algyő
Út, autópálya építése
DÉMÁSZ PRIMAVILL Kft
Szeged
Elektromos és híradás-technikai közmű építése
KÉSZ Építő Zrt
Szeged
Épületépítés
Kiskunhalasi Baromf ifeldolgozó Zrt
Kiskunhalas
Baromfihús feldolgozás
„MOGYI” Kft
Csávoly
Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás
PICK SZEGED Zrt
Szeged
Hús-, baromfihús-készítmény gyártás
SOLE-MIZo ZRt
Szeged
Tejtermék gyártás
Szegedi Paprika Zrt
Szeged
Hús-, baromfihús-készítmény gyártás
Forrás: TOP 100, A Dél-Alföldi régió gazdasága 2010, http://www.apeh.hu/data/cms176144/top100_2010hu.pdf
Az élelmiszeripar – ebben különösen érintettek az Innoaxis térségbe tartozó cégek, mint például a Szegedi Paprika Rt. – az elmúlt években sajnos több esetben megsértették az élelmiszer-biztonságról szóló előírásokat, mely súlyos piaci problémákhoz vezetett. Ezek közül a legismertebbek a fűszerpaprika-hamisítási ügyek. A malomiparban is előfordultak hasonló esetek, mint például a 2009-es fuzárium fertőzés, melynek eredetét a bajai Diamant Malom International Kft.-ig vezették vissza a hatóságok. Nyilvánvalóan ezek az esetek nem erősítették a fogyasztók bizalmát a térség és egyben az egész ország élelmiszeripara iránt, így 28
a jövőben mindenképpen kiemelt feladat a magyar áruk és termékek marketingje a helyi piacokon. A feldolgozóipar mellett nagyon jelentős a térségben – szintén részben a mezőgazdasághoz köthető – gépgyártás. Ennek hagyományai különösen a nagyobb városokban Kiskunmajsán (lásd 1. tábla), Baján és Szegeden találhatóak meg.
3.3.
Fejlesztési tervek bemutatása a szerbiai oldalról
A térséget érintő legátfogóbb fejlesztési terv, Szerbia Nemzeti Gazdaságfejlesztési Stratégiája 2006-2012 között a következő általános célkitűzéseket fogalmazta meg: magasasbb életszínvonal az ország minden lakosa számára. (a pontos célrendszert a 6. ábra mutatja) 6. ábra Szerbia Nemzeti Gazdaságfejlesztési Stratégiájának célrendszere
Magasabb szintű jólét mindenki számára, dinamikus gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés.
Stabil és hatékony piaci rendszer felállítása és versenyképes gazdaság megteremtése az EU-hoz történő csatlakozás elősegítése
A tranzíciós folyamat befejezése
A szerbiai gazdaság versenyképességének növelése
Az export növelése és átstrukturálása
A hazai és külföldi közvetlen beruházások növelése
Forrás: Szerbia Nemzeti Gazdaságfejlesztési Stratégiája 2006-2012 alapján saját szerkesztés
29
A stratégia kihangsúlyozza, hogy Szerbia alacsony fejlettségi szintről indul, és a legfőbb mutatók, amin javítani kellene: A GDP/fő alacsony szintje: 3525 USD Nagyfokú szegénység (10-20%) A munkanélküliség magassága: 20% A nemzetközi rangsorban rossz, 87. helyezés Makrogazdasági gondok, mint magas infláció és államháztartási deficit Regionális egyenlőtlenségek (1:7) A stratégia természetesen nem számolhatott a gazdasági válság hatásával, ezért egy igen magas, optimista, évi 7% körüli GDP növekedést látott elő a következő évekre. Ehhez, illetve az elsőszámú cél eléréséhez az ábrán látható 5 további célkitűzést fogalmaz meg. A stratégia külön foglalkozik az egyes iparágak fejlesztését segítő célokkal, és intézkedésekkel. Szerbia számára a legfontosabb iparágakként a fémipart, az élelmiszeripart, vegyipart és a gumi- és műanyag gyártást definiálja. Továbbá prioritásként kezeli a magasabb technológiai színvonalú ipari termelés növelését. A stratégia nem tartalmaz területi lebontást, az egész országra nézve fogalmaz meg célkitűzéseket és akcióterveket. Vajdaság Autonóm Tartomány Gazdasági Fejlesztési Terve 2004-2007-es időszakra készült, melynek 2006-ban elkészült az ex-ante elemzése. Azóta az egész térséget átfogó gazdasági fejlesztési terv nem készült, azonban egyes területeket vagy iparágat érintő stratégiák napvilágot láttak. Ilyen a Vajdaság Technológiai Fejlesztési Irányai című dokumentum, mely kiemeli, hogy a tartományban rendelkezésre álló források szűkössége miatt, prioritásokat és célterületeket kell megjelölni, ahol versenyképes lehet a térség gazdasága. A dokumentum elsősorban a tudásalapú gazdaság fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és a kiemelt területeken, illetve az abban említett kutatási központok szinte mind Újvidékhez tartoznak, és nem, vagy csak közvetve érintik Vajdaság északi részét. Ezért az Innoaxis térség szempontjából elsősorban az első három fejlesztési célterület lehet irányadó. A dokumentum a következő 6 fejlesztési területet emeli ki: Számítástechnika, kommunikáció és automatizált rendszerek Biotechnológia és élelmiszer-előállítás Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások Ökológia és vegyészet Új technológiák az orvostudományban és a gyógyszeriparban 30
Nukleáris technológiák és új anyagok Elkészült még Bánát fejlesztési terve, azonban ez csak a 2005-2007-es időszakra áll rendelkezésre. Létezik továbbá Klaszter Fejlesztési Terv, mely egyetlen ajánlásként egy agroklaszter felállítását fogalmazza meg Vajdaságra. Az egyes tervek legnagyobb hátránya, hogy nem kellőképpen épülnek egymásra, továbbá, hogy a tervezés nem folyamatosan, jól felismert érdekekből történik, hanem csak pillanatnyi célok mentén, továbbá, hogy az egyes tervek végrehajtásához nem állnak rendelkezésre a megfelelő pénzügyi források, gyakran a stratégiák csak célokat határoznak meg, de nem tartalmaznak konkrét intézkedési csomagokat. Az elmúlt időszakban Vajdaságban a legtöbb település elkészítette a maga városfejlesztési tervét, ezek a tervek az ipar terén mint a helyi már meglévő iparágak továbbfejlesztését tűzik ki célul. Szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák a város kedvező infrastrukturális elhelyezkedését, valamint közös jellemvonásuk, hogy az élelmiszeripar mindenhol kiemelt figyelmet kap. (6. táblázat) 6. táblázat Ipar és szolgáltatási szektorra a vajdasági községek fejlesztési terveinek kivonata Község
Ipar és szolgáltatások kiemelt szektorai a fejlesztési tervekben
Szabadka
Jelenleg erős: élelmiszeripar (alkoholos italok előállítása, cukrászati termékek, gabonából készült termékek és tejtermékek), elektromos és fémipar, vegyipar, textilipar (gyermekruházat és harisnyagyártás), bőrfeldolgozás, cipőkészítés, nyomdaipar, építőipar, kiskereskedelem.
Topolya
Jelenleg erős: élelmiszeripar, fémfeldolgozó-ipar, fafeldolgozó-ipar, textilipar és építőanyag ipar. Célok: mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar (egészséges élelmiszergyártás, biodízel), fémfeldolgozás és faipar, kisipar, és személyes szolgáltatások fejlesztése, háziipar.
Kikinda
Jelenleg erős: fémipar, építőipar, élelmiszeripar (pékárú, cukrászat, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, tejtermékek, magvak értékesítése), vegyipar. Célok: élelmiszeripari termékek előállítása a helyi mezőgazdasági nyersanyagokra támaszkodva, fém és műanyag termékek előállítása, projektmenedzsment szolgáltatások, mérnöki
31
szolgáltatások, jogi és tanácsadói szolgáltatások, lakó- és üzlethelyiségek karbantartása. Zombor
Jelenleg erős: mezőgazdasági feldolgozóipar, textilipar, gépipar, bankfiók-hálózat.
Zenta
Jelenleg erős: kereskedelem és feldolgozóipar (élelmiszeripari termékek, ital és dohány, fémipari termékek gyártása).
Kúla
Jelenleg erős: élelmiszeripar, fémipar és építőipar. Célok: élelmiszeripar, fémfeldolgozás, bőr- és textilipar, bútorgyártás, építőipar.
Magyarkanizsa
Jelenleg erős: építőanyag-gyártás (cserép, kerámiacsempe, bitumen), élelmiszeripar, gabona- és malomipar.
Apatin
Jelenleg erős: élelmiszeripar (sörkészítés), textilipar, építőipar, bútorgyártás, kis- és nagykereskedelem,
Ada
Jelenleg erős: fémfeldolgozás, kötödeipar. Célok: élelmiszeripar (pl. gomba, méz), zöld energia, kisipar
Forrás: A községi fejlesztési tervek alapján saját szerkesztés.
32
4.
AZ IPARFEJLESZTÉS JAVASOLT IRÁNYAI
Mind az országos tervek, mind a dél-alföldre vonatkozó fejlesztési koncepciók és stratégiák, mind kistérségi területfejlesztési és vidékfejlesztési dokumentumok a gazdasági kihívások közül napjainkban a munkanélküliség problémájának mérséklését és kezelését tartják a legfontosabbnak. A helyzet megoldását elsősorban a gazdaság ösztönzésével kívánják elérni, amelynek a leggyakoribb felvetett módszerei a következők: helyi termékek piacra jutását elősegítő beruházások, az eltartóképesség további növelésére irányuló sokoldalú gazdaság-, szolgáltatás- és kereskedelem-fejlesztési programok, a térség kézműves hagyományainak felelevenítése, a vállalkozások és vállalatok betelepülésének ösztönzése, tevékenységük fejlesztése, vállalkozások száméra inkubátorközpontok és szakmai tanácsadó szolgáltatások létrehozása. A felsorolt irányok szinte mindegyik az Innoaxis területbe tartozó kistérség fejlesztési tervében megtalálhatók, azzal a kiegészítéssel, hogy ezeknek a tevékenységeknek elsősorban a helyben a mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokra, a belső lehetőségekre és erőforrásokra kellene épülniük. Tekintve az agrárium által előállított nyersanyagok jelenlegi feldolgozottsági szintjét ez mindenképpen indokoltnak tűnik, ugyanakkor még erősebbé tenné a térség iparszerkezetének egyoldalúságát. Ennek csökkentésére általában a turizmus fejlesztését tartják megoldásnak ezek a tervek, ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy éppen emiatt jelentős versenyhelyzetet is teremtenek egymásnak ezen a piacon is. További probléma, hogy nemcsak a magyar oldal küzd a mezőgazdaság túltermelésével, hanem a vajdasági térségek is. Valóban szükség lenne tehát a megtermelt agrártermékek helyi feldolgozásra (az elmúlt 10 évben 200 %-kal nőtt Magyarország éves élelmiszer behozatala, miközben a népesség folyamatosan csökken), mert az egyrészt stabilizálná a termelők gazdasági helyzetét és jövedelmeit, másrészt munkalehetőséget teremtene a térségben, és emellett még lehetővé tenné a külső import mérséklését mind az élelmiszer, mind esetlegesen az energiahordozók tekintetében.
33
A meglévő agrárhagyományok és a foglalkoztatási szerkezet miatt azt gondoljuk olyan iparágak megtelepítése lenne célszerű az élelmiszeripar mellett, amelyek szintén a mezőgazdaságra épülnek és az alapanyag előállítás tekintetében a vizsgált terület komparatív előnyökkel rendelkezik más térségekhez képest. A helyi feldolgozás megerősítése, illetve megteremtése a gazdasági diverzifikáció legfontosabb lehetőségét jelenti a térségben, egyben a mezőgazdasági termelés biztonságát és jövedelmezőségét, a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottságát is csökkentheti. Éppen ezért az ipar oldaláról három ágazat fejlesztését javasoljuk a multifunkcionális mezőgazdaságra építve: 1. elsőként a környezetipart és a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztést (ebbe egyrészt a biomassza energetikai és ipari célú hasznosítása, a felhasználási, feldolgozási eljárások fejlesztése, valamint ezek bemutatása tartozna), 2. a másodikként az élelmiszeripart (ez alapvetően a helyi termékek feldolgozását tűzné ki célul), amely két eltérő koncepcióban fejlődhetne: klasszikus élelmiszeripar tömegtermeléssel, illetve prémium minőségű élelmiszerek közvetlenül a termelőtől direkt értékesítéssel, 3. harmadikként a mezőgazdaság igényeit és a bioenergetika elterjedését megalapozó gépgyártás (munkagépek, kazánok, pellet készítők stb.). Fontos megemlíteni további szintén a mezőgazdaságra épülő lehetséges irányokat, amelyek a „Szeged Biopolisz” programból következnek, azonban térségfejlesztési hatásaik a kutatás-fejlesztési jellegűkből következően még nem megbecsülhetők. A Szeged Biopolisz program célkitűzése, hogy a régió legnagyobb városa mintegy kapu szerepet betöltve a térség tudásalapú gazdaságfejlesztésének középpontja legyen a lisszaboni elképzelésekkel összhangban. Az általunk is elképzelt fejlesztési irányok közül a környezetipar bővebb értelmezésben és két külön stratégiai irányra szétválasztva (ipari-környezetvédelem és bioipari-agrár tevékenységek) jelenik meg benne. A Biopolisz koncepció három kiemelt fejlesztési területet jelöl meg: „egészségipari-orvosi biotechnológia, mely a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés; egészséghez
és
biokompatibilis
gyógyászathoz anyagokkal
köthető
kapcsolatos
biotechnológiai tudományok
és
fejlesztések; fejlesztések;
diagnosztikum / reagens fejlesztés; high-tech laboratóriumi és klinikai eszköz
34
és készülékipar; egészségügyi informatikai fejlesztések; illetve képalkotó technikák fejlesztése területén képes magas fokú fejlődés megvalósítására”7, „ipari-környezetvédelmi (fehér) biotechnológia, mely környezettechnológia, ezen
belül
a
hulladékkezeléssel
és
gazdálkodással
kapcsolatos
alkalmazásorientált problémák kezelése, környezeti monitoring rendszerek fejlesztése; e területekhez kapcsolódó nanostrukturált anyagok előállítása; megújuló energiaforrások környezettudatos hasznosítása; környezet-, és nanotechnológiai problémákkal kapcsolatos népegészségügyi problémák kutatása; illetve mindezek informatikai kezelhetősége területeken rendelkezik iparközpontú fejlesztési potenciállal”1, „bioipari-agrár (zöld) biotechnológia, mely a növényi biotechnológia mezőgazdasági és gyógyszeripari hasznosítása; energetikai célú biomassza és megújuló energiaforrások termelése; bioremediáció, veszélyes hulladékok ártalmatlanítása; modern molekuláris diagnosztikai eljárások és eszközök; biokonverziós eljárások vegyipari hasznosítása területeken rendelkezik iparfejlesztési növekedési potenciállal”1. A mezőgazdaságtól elszakadva az új lehetőségek különösen a Mercedes beruházás mentén, illetve a meglévő ipari hagyományokra alapozottan is elképzelhető egy iparfejlesztés az Innoaxis térségében. Ennek két fő iránya lehetne: 1. Autóipari beszállító vállalatok régióba vonzása, és alapítása, hosszú távon pedig egy autóipari klaszter megteremtése is fontos célként fogalmazható meg a jövőre vonatkozóan (különösen az M5 autópálya mentén), mert bár régióban nincs autógyár, de a régió közelében két nagy multinacionális vállalat is található: a frissen Kecskemétre települő Mercedes gyár, és a kragujeváci Fiat gyár, melyekhez kapcsolódó beszállítói kör helyi kialakítására van lehetőség a térségben 2. kézműves ipar fejlesztése a meglévő hagyományokra alapozva, mint például a halasi csipkekészítés (kézműves inkubátorház elindítása, a cél: a világpiaci résekbe bejuttatni versenyképes, nagy kézimunka igényű, hagyományos és egyedi magyar termékeket). 7
www.szegedvaros.hu/var/download/Yf6zWx.pdf, 2. oldal, letöltve: 2011.03.04.
35
Az iparfejlesztési irányok meghatározása és koncentrálása mellett (komparatív előnyök miatt) a térség önkormányzatainak, fejlesztő szervezetinek kiemelt teendője kell legyen a vállalatok betelepülésének, ösztönzése, illetve a vállalatok tevékenységi szintjének emelése. Ennek keretében a következő ajánlásokat tudjuk tenni: A meglévő feldolgozóipari cégekkel való folyamatos kapcsolattartás, az igények és elvárások feltérképezése, a települési-térségi fejlesztési döntésekbe való bevonásuk. Újabb cégek betelepedésének ösztönzése (építési telek biztosítása, a képzési programok
az
új
igényeknek
megfelelő
átalakítása,
előkészített
irodák
üzemhelységek rendelkezésre bocsátása, stb.). A felsorolt irányok mellett kiemelt hangsúlyt kell helyezni a helyi agrár- és élelmiszer, valamint kézműipari termékek piacának fejlesztésére, kereskedelmére és marketingjére is (ez a már említett élelmiszerbiztonsági problémák miatt is különösen fontos, illetve az államszocialista termelés minőségi színvonalának alacsony volta is negatív előítéletként él még az emberekben). Az élelmiszerek esetében ezt elsősorban a „Community Supported Agriculture” – a közösség által támogatott mezőgazdaság keretei között tehetjük meg, illetve hasonló módszer kidolgozását a kézműves termékek esetében is lehetségesnek tartunk. Az IKT szektor jelentőségét tekintve külön hangsúlyt kell, hogy kapjon a térség fejlesztési stratégiájában. Egy fejlett számítástechnikai ágazat nemcsak az adott iparágban dolgozó vállalatok számára lenne előnyös, hanem amennyiben helyben olcsón magas minőségű, legújabb technológiákat alkalmazó szoftveres megoldások válnának elérhetővé a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozások számára, az az ő versenyképességüket is pozitívan befolyásolná, és ezáltal a hatás multiplikálódna. Tehát ez a szektor kulcsfontosságú lehet a térség számára. Mint tudjuk ez egy erősen tudásalapú gazdasági ágazat, melyre általában véve jellemző, hogy térben koncentrálódik a nagyvárosok, és különösen a tudásközpontok köré. Ezért ebben a szektorban vezető szerepet kellene, hogy kapjon a Szeged-Szabadka tengely, mint a két műszaki felsőoktatási intézménnyel, és legnagyobb számú lakossággal rendelkező pólus. A határ két oldalán megalakult már egy-egy szoftveripari klaszter, azonban szükséges lenne a kettő összekötésére. Azonban ennek sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy piacuknak a régión kívüli területeket is megcélozzák, mivel helyi szinten jelenleg nincs megfelelő fizetőképes kereslet, viszont a technika lehetőséget ad rá, hogy a világ bármely pontjáról származhatnak potenciális megrendelők. 36
Tehát javasoljuk egy közös, regionális szintű magyar-szerb IKT klaszter létrehozását. Ezen fő cél mellett a következő intézkedések ajánlottak: 1. Az eGovernment megoldások és általános céljainak kiszélesítése régiós szintre a felhasználók szolgáltatások használatakor jelentkező magas fokú elégedettsége a használata és a belőle eredő pozitívumok terjedjenek ki a lakosság egészére kisebb adminisztrációs terhek az önkormányzat magasabb hatékonysága határon átívelő interoperabilitás, különösen az EU tagállamokkal pozitív hatás az emberek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgására átláthatóbb működés, nagyobb fokú felelősség a lakosság demokratikus folyamatokban való részvételének erősítése a magánszféra és a biztonság védelme 2. Az eBusiness megoldások kiszélesítése régiós szintre 3. A régiót összekötő többnyelvű közérdekű szolgáltatást és információt nyújtó portálok létrehozása 4. Határon átívelő Informatikai képzések megszervezése 5. Informatikai know-how vásárok szervezése
37
5.
ÖSSZEFOGLALÓ
A vizsgált terület földrajzi adottságait tekintve, elsősorban mezőgazdasági terület, mely ásványi kincsekkel nem rendelkezik. Egyes feldolgozó iparágak erős hagyományokkal rendelkeznek ugyan, de a határ mindkét oldalán nagyrészt sikertelenül levezetett privatizációk, és a nemzetközi verseny hatására, a térség ipari fejlettsége nagyon alacsony szintet mutat. Kitörési lehetőséget a komparatív előnyök kiaknázása jelenthet, mint az alacsony munkabér szint, és a magas munkanélküliség, valamint a nemzetközi központokkal autópálya elérési lehetősége, amely alkalmassá teszi a területet multinacionális vállalatok telephelyeinek megtelepüléséhez. Ez azonban csak másodlagos innovációs folyamatokat indítana el a térségben. Az elsődleges innováció lehetőségét, mindenképp a Szegedi Tudományegyetem adja, mint a térség tudásközpontja, és a lehetséges spill-over hatás kiindulópontja. A másik kitörési pont a helyi termékekre alapozott feldolgozóipar felélesztése, és továbbfejlesztése, valamint a már helyben tevékenykedő vállalatok beszállítóinak minél inkább a régión belülről biztosítása, továbbá ezen vállalatok nemzetközi piacokon történő sikeres szereplésének elősegítése. A feldolgozó iparban különösen a bio-gazdálkodáson alapuló élelmiszer-feldolgozás elősegítése lehet az egyik irány. A harmadik kitörési pont az IKT szektor lehet, ahol a helyi tudást hasznosítva, hálózatosodás segítségével, és egységes fellépéssel nemzetközi piacokra lehetne lépni, elsősorban szoftverfejlesztés terén. A régió sikerének egyik kulcsa, hogy az ott található vállalkozások és egyéb szereplők egymásra nem mint versenytársra, hanem mint együttműködő partnerre tekintsenek, és iparági hálózatosodás segítségével növeljék versenyképességük, hogy az itt megtermelt javakat a régión kívül, a nemzetközi piacokon értékesítsék.
38
IRODALOMJEGYZÉK
Cikkek, könyvek Erdősi F.: Kommunikáció és térszerkezet. Területi és települési kutatások 7. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991. Farkas J. Zs.: Neurális hálózatok a térségi tipizálásban. Tér és Társadalom 2007/1. 103-115. old. Farkas J. Zs. – Kanalas I. (2007): Információs szigetek a térben – az információs felkészültség területi jellemzői Magyarországon. In: Gulyás L. (szerk.): Régiók a Kárpát-medencén innen és túl. Baja, Magyarország, 2007.03.23., Eötvös József Főiskolai Kiadó, pp. 550-555. Goddard, J.B.; Gillespie, A.: Advanced telecommunications and regional economic development. Geographical Journal 152/3., 1986. 383-397. old. Dr. Gábrity M. Irén – Ricz András (szerk.): Kistérségek életereje – Délvidék fejlesztési lehetőségei, RTT – Szabadka, 2006 Knaap, G.A. van der – Louter, P.J.: Innovative enterprises and growth in medium-sized cities, 1950-1985 In: Smidt, M. de en E. Wever (red.) Regionale and local economic policies and technology. Nederlandse Geografische Studies 99., Amsterdam/ Utrecht, 1989. 33-54. old.
Nagy G. (szerk.) 2009: Dél-Alföld. (A Kárpát-medence régiói; 10.) Pécs ; Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 496 p. Sefcsich György: A gazdasági tevékenység tényeziői (2006) In. Gábrity Molnár Irén – Ricz András szerk.: Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek. RTTSzabadka Sefcsich György: Ipar és energiagazdaság (2006) In. Gábrity Molnár Irén – Ricz András szerk.: Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek. RTTSzabadka Szerb Statisztikai Hivatal - Republicki zavod za statistiku : Az info-kommunikációs eszközök használata Szerbiában - Употреба информационо- комуникационих технологија у Републици Србији, 2010. Ter Heide, H.: „The Spatial Significance of. Technological Change: Introduction”, Nederlandse. Geografische Studies (112). 1990. 15–32. old.
39
Statisztikai évkönyvek, adattárak Szerb Statisztikai Hivatal - Republicki zavod za statistiku:
http://webrzs.stat.gov .rs/
Statistički
-2010,
godišnjak
Srbije
Beograd
A Szerb Köztársaság községeinek statisztikai évkönyvei Szerb Statisztikai Hivatal Republicki zavod za statistiku: Opštine u Srbiji, 2009 Központi Statisztikai Hivatal adatai: www.ksh.hu KSH: Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Évkönyvek 2006-2009
Fejlesztési dokumentumok Analiza sektora malih i srednjih preduzeca i preduzetnistva u Vojvodini, Vojvodina,CESS, 2006 Program privrednog razvoja AP Vojvodine, 2003. Program prekogranične saradnje Madjarska – Srbija u okviru IPA - Programski dokument za programski period 2007. – 2013. godine A Duna – Kőrös – Maros – Tisza Eurórégió stratégiája (www.sci-u-szeged.hu) ICT in Serbia At a Glance, GIZ, January 2011 Szerbia Parlament – Szélessávú elérések fejlesztésének stratégiája 2012ig –Strategija razvoja širokopojasnog pristupa u Republici Srbiji do 2012. godine Vajdasági Autonóm Tartomány eGovernment Stratégiája - Strategija eUprave Pokrajinskih Organa Jegyzőkönyv
a
Magyar
Köztársaság
és
a
Szerb
Köztársaság
Gazdasági
Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottságának harmadik üléséről Integrativni plan društveno-ekonomskog razvoja Banata Program ostvarivanja Strategije razvoja energetike Republike Srbije u AP Vojvodini (od 2007. do 2012. godine) Osnovni pravci tehnološkog razvoja Autonomne Pokrajine Vojvodine Strategija razvoja širokopojasnih telekomunikacionih mreža AP Vojvodine za period od 2007. do 2010. godine Strategija uspostavljanja i razvoja klastera u AP Vojvodini Nacionalna strategija privrednog razvoja Republike Srbije 2006. – 2012 Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije 2007-2012 Topolya község gazdaságfejlesztésének stratégiai irányelvei 40
Topolya község területi terve Zenta község fejlesztési terve 2007-2013 Strategija ekonosmkog razvoja opštine Subotica 2007-2011 Zenta község fejlesztési terve 2007-2013 Magyarkanizsa község stratégiai fejlesztési terve 2006-2010 Ada község fenntartható fejlődésének stratégiája 2010-2019 Strategija ordživog razvoja opštine Apatin 2009-2019 Kikinda – Lokalna stragegija održivog razvoja 2009-2013 Strategija lokalnog održivnog razvoja opštine Sombor, 2007 Strategija održivnog razvoja opštine Kula Program privrednog razvoja AP Vojvodine – novelirana ex post analiza privrede AP Vojvodine MTA RKK – VÁTI (1998): Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai , http://www.alfoldinfo.hu/bacskonc/ NOS Szeged Kft. (2005): A bajai kistérség területfejlesztési koncepciója I.-IV. kötet, http://www.bajakisterseg.hu/ http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/i_helyzetfeltaras_terfejlkonc%202005.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/ii_koncepcio.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/ii_strategia.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/iv_operativ_programok.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/v_osszefoglalo.doc Bácskagyöngye Helyi Akciócsoport (2005): Bácska Gyöngye Vidékfejlesztési Terv, http://bacskagyongye.uw.hu/videkfejlterv.html Dél-Alföld
Operatív
Program
(2008),
Akcióterv
2009-2010
http://www.darfu.hu/index.php?menu_id=4&content_id=225 GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): A halasi többcélú kistérségi társulás e-közigazgatási és informatikai stratégiája http://www.halasregio.hu/tervek_programok http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_inf_str.DOC GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési programja
(helyzetelemzés
és
koncepció)
http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_konc.doc GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési programja (stratégia) 41
http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_str.doc HBF Hungarikum: A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a kiskunhalasi kistérség fejlődésében http://www.nfu.hu/doc/171 http://www.nfu.hu/download/932/Kiskunhalas.doc VÁTI (2006): A Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja: Helyzetértékelés – Koncepció – Operatív program http://www.vati.hu/files/articleUploads/9813/kistelek_kt_2006.pdf
42
