2016. december 25.
BuDAfoK-BelvÁRoSi SzeNt lipót plÉBÁNiA KiADvÁNyA – MegjeleNiK KÉtHeteNte
Az igAzi KArácsony Az első betlehemet Szent ferenc állította azért, hogy mindazok, akik látják, jobban elképzelhessék, mi is történt annak idején Betlehemben: mit jelent az, hogy isten fia emberré lesz, jézus megszületik. A teológia azt mondja, hogy ez az esemény az emberi történelem középpontja, hiszen isteni és emberi összeér jézus személyében. isten kiüresíti magát, kicsinnyé lesz, hogy emberré lehessen, hogy minket felemelhessen. Miként Szent ferenc korában, úgy most is nagyon sokaktól távol áll ez a hittitok. Éljük az életünket, mintha isten nem lett volna emberré, mintha ez az egész karácsonyosdi csak egy régmúlt eseményre való emlékezés lenne csupán. egyre kevesebben állítanak karácsonyfát, egyre kevesebben értik az ünnep lényegét. Már október
közepétől díszben úsznak az áruházak, hogy minél több portékát eladhassanak, de az ünnep tartalmát nem jelenítik meg. Rohanni, vásárolni, főzni, rendet rakni, takarítani – a legtöbb család számára karácsony ünnepe már csak ennyit jelent. És miközben az ünnep lényege elvész, Karácsony az összeveszések idejévé válik a sok teendő miatt. De hogyan élhetjük meg az ünnep lényegét? Hogyan élhetjük át mi is az egyik legnagyobb hittitkot? A válasz nagyon egyszerű: Karácsony rohanásában, a családi összejövetelek sűrűjében, a tömény fenyőillat és a bejgli-íz kábulatában álljunk meg! Nem baj, ha nem tökéletes minden, ha kevesebb a díszlet, kevesebb az étel, az ajándék. Álljunk meg! Szemléljük a jászolban fekvő kisdedet! Észre fogjuk venni,
hogy az igazi Karácsony, az eredeti, maga a Születés, nem a tökéletes díszek és fények között történt, hanem az istálló egyszerűségében, szegénységében. A valódi szeretet nem az ajándékok és ételek mennyiségétől függ, hanem az együttléttől, az egymásra figyeléstől. Karácsony ünnepe nem arról szól, hogy valamit akarunk, hanem arról, hogy valakit. valaki eljött, és most is jelen van. egy kisded, akire figyelnünk kell, akire gondot kell viselnünk. isten kicsivé lett, hogy miközben őt szeretgetjük, ő is megszeretgethessen minket. ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek Áldott Karácsonyt! Kívánom, hogy mindannyian átélhessük az ünnep örömét. Zoli atya bababababababababababababababababaa
.
c Hirdetések d
Plébániánk decemberi imaszándékára imádkozzunk egyházközségünk lelki megújulásárét! ab
December 26-án, hétfőn csak reggel 8-kor lesz szentmise. ab
December 28-án, szerdán az este 6-os szentmisén énekel, és utána rövid karácsonyi koncertet ad a Vox Letitiae Kamarakórus. Mindenkit szeretettel várunk!
2
December 29-én, csütörtökön reggel 7 órakor lesz szentmise. ab
December 30-a, péntek Szent Család ünnepe. Szentmisét csak reggel 7 órakor mondunk. a családok megáldását január 1-jén a fél 10-es szentmisében tartjuk. ab
December 31-én, szombaton este 6 órakor kezdődik a hálaadó szentmise és beszámoló. ab
január 1-jén vasárnapi miserendet tartunk, de szentségimádás és ovis mise nem lesz. ab
január 6-a, péntek Vízkereszt ünnepe, parancsolt ünnep. Szentmisét reggel 7-kor és este 7-kor tartunk. előesti mise január 5-én este 6-kor lesz. ab
A Budafoki William Byrd kórus koncertje január 7-én, szombaton lesz a szentmise után. Mindenkit szeretettel várunk! ab
Ha valaki házszentelést szeretne, jelezze a sekrestyében, vagy az irodában. ab
Aki iskolai, óvodai felvételhez ajánlást szeretne, töltse ki a honlapunkról letölthető ajánláskérő nyomtatványt, és juttassa el a sekrestyébe, vagy az irodába. A rá következő keddtől lehet a kész ajánlásokért jönni az irodába.
c Plébániánk d
KoSzoRúKötÉS jóKeDvvel, BőSÉggel vidám zsibongás, valamint sok tuja- és fenyőgally, gyertya, szalag és egyéb díszítőelem töltötte be a cserkészotthont november 26-án, szombat délután. A plébánia által szervezett idei közös adventi koszorú-kötés során amely egyben az elsőáldozásra készülő gyermekek és szüleik egyik felkészülési alkalma is volt -, mindenki lelkesen vetette bele magát az alkotásba.
Néhányuknak talán eszébe jutott az is, hogy ezzel egy közel 180 éves hagyományt folytatnak. 1839-ben johann H. Wichern német evangélikus lelkész helyezett el elsőként egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát, amelyeknek a karácsony közeledtével egyre erősödő fénye jelezte, hogy hamarosan megszületik a világ világossága. A jó példa XXi. század budafoki követői ugyan már nem szekérkerék méretben, de annál ügyesebben dolgoztak, változatos produktumok kerültek ki a szorgos kezek alól. A munkakedvet csak fokozta a sok sütemény és a tea. Akadt, aki több koszorút is készített, így aztán két óra elteltével nyolc-
vannál is több remekmű sorakozott az asztalokon. Az összejövetelt követő hat órai szentmisén zoli atya megáldotta a koszorúkat, amelyekből minden család hazavitt egyet-egyet. A többit másnap megvásárolhatták a hívek a tempomban, ahol az összes, az „úrjövetre” való várakozást jelképező mű gazdára is talált. Turi-Bognár Judit bababababababababababababababababaa
veNDÉgüNK volt A MARoSSzÉKi KoDÁly zoltÁN gyeRMeKKAR Advent negyedik vasárnapjának előestéjén látogatott el templomunkba a Marosszéki Kodály zoltán gyermekkar, felejthetetlen emléket hagyva nekünk. A tiszta, csengő gyermekhangjuk betöltötte a templomot. Már a beéneklés során elvarázsoltak bennünket. Az esti szentmisén is énekeltek, s olyan jó volt hallani, hogy nem csupán néhány ember énekel a padokban, hanem sokan és szépen. Azt mondja a mondás is, hogy „aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Bis orat, qui cantat.) mondta Szent Ágoston. felemelő volt hallgatni koncertjüket a mise után. Mintha az angyalok kórusa énekelt volna. Köszönjük, hogy itt voltak és segítettek nekünk a karácsonyi felkészülésünkben. A. bababababababababababababababababaa
3
lÉleK ÉS lelKeSeDÉS A budafoki Erélyjárók lelkes és tevékeny csapata az egyik erdélyi útjuk során megismerték a Szováta környékén munkálkodó két iskolanővért, Nagy Éva Verát és Czakó Gabriellát, és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar történetét. A hallottak annyira fellelkesítettek minket, hogy erdélybe történő indulásunk előtt megpakoltuk a buszt gyerekruhával és ajándékokkal – mondta gadácsi Katalin –, és amikor megérkeztünk Szovátára, és meghallgattuk a buszra felszálló vera nővért, az a jóleső érzés fogott el bennünket, hogy igen jó helyre kerül az ajándékunk. A nővér elmondta, hogy énektanárok lévén elkezdték járni a kör nyéket, a falvakat, és megkeresték, majd összegyűjtötték a jó hallással rendelkező, jó énektehetséggel megáldott gyermekeket. Lipót Lapok: – ez azt jelenti, hogy minden előzmény nélkül, a nulláról indultak a szervezéssel? Katalin: – igen, egy-egy iskolában gyűltek össze, és gyakoroltak, tanulták az egyházi énekeket. Amikor már látszott a jövő, eljöttek Magyarországra, és kaptak 300 furulyát a gyerekeknek. A fiatalok nagyon bízhattak a nővérekben, mert az iskolai tanulás mellett a szabadidejüket a közös éneklésre szánták. persze a közösség is jó volt, és az első előadások sikere is lelkesítette őket.
4
L. L.: – Nagyot ugorva az időben: hogyan került a kórus Budafokra? K: – Az első találkozás után megmaradt a kapcsolatunk a két iskolanővérrel, persze hívtuk őket, de csak akkor tudtak eljönni, amikor már a teljes repertoárt hibátlanul énekelték, vagyis 2004-ben. Akik akkor részt vettek a templomunkban az előadáson, talán emlékeznek rá, hogy nem volt még egyforma ruhájuk. Az viszont bizonyos, hogy sikerük volt, és a hozzáértők szerint érett, szép hangzása volt az énekkarnak.
L. L.: – valószínű, hogy akkor már megvolt a háttere a gyerekkórus tevékenységének. K: – Még nem volt bázisa a munkának, de a két nővér határtalan lelkesedése meghozta a gyümölcsét. 2005-ben hivatalosan is megalakult a kórus. jakubinyi érsek úr intézett nekik egy telket, és a támogatásoknak hála napjainkra már áll egy „Makovecz stílusában készült” nagyon szép épület Szovátán, a Kárpát-medencei Kodály Központ.
L. L.: – Milyen segítségre kell gondolnunk? K: – példát tudok hozni. Az volt a csoda, ahogy Böjte Csaba testvérre átragadt a nővérek tenni akarása, és nyáron a Balaton környéki templomokban mise után jótékonysági koncertet adott az énekkar, igen nagy sikerrel. Sokan támogatták őket. Már egyforma székely ruhában voltak a gyerekek, jó volt rájuk nézni, ahogy láthattuk őket a templomban december 17-én. egyébként ezen a túrájukon még felléptek a Baross gábor telepen, majd hazafelé Makón is. ismerve őket, és a történetüket, jó szívvel ajánlottam a kórust Magyar örökség Díjra. elismeréseik – a teljesség igénye nélkül: 2007. – Magyar Állami operaház különdíja 2010. – Kodály zoltán Nemzetközi gyermekkórus fesztivál – egyházzenei kategória i. díj 2011. – olaszország gorizia 50. Nemzetközi Kórusverseny iii. hely 2012. – Bécs Summa Cum laude Kórusverseny i. hely 2013. – Komló Kodály zoltán Nemzetközi gyermekkórus fesztivál i. hely 2014. – Svájc Neuchateli Nemzetközi Kórusfesztivál i. hely 2015. – Magyar örökság Díj F. Both Balázs
c Karácsonyra d
feKete iStvÁN: BetleHeM A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha megmegsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben. egyszóval: Betlehem volt. A Szent Család kicsit oldalt állt előtérben a jászollal s a jászolban jézuskával, aki mosolygott, és kövér kis kezét ökölbe szorította, ámbár, mi akkor még nem gondoltunk arra, hagy ha ez a kéz egyszer kinyílik, mekkora ragyogás árad belőle a világra ennél sokkal nagyobb gondjaink voltak. elsősorban az, hogy jézuska mezítelen maradjon-e, vagy takarjuk be.Megfázik! - mondta Bence gábris, aki érzékeny lelkű fiú volt. - Buta vagy - szólt Andók pista -, aki isten, az nem fázik. - A Biblia azt mondja - szólalt meg végül peszelka péter, aki papnak készült -, hogy édesanyja pólyába takar" ta és jászolba fektette..." ez döntött.
5
A pólya természetesen nem lehetett akármilyen anyagból, ezért selyemből lett, a selyem pedig anyám télikabátja béléséből lett.
Másodsorban ott volt még a szamár kérdés. Két szamarunk is volt ugyanis. peszelka péterre néztünk, aki csizmája orrát vakargatta piszkos kis körmével és lesütvén a szemét erősen gondolkodott, de aztán kivilágosodott értelmes, fanyar arca: - Az nincs a Bibliában, hogy hány szamár volt. több pásztor volt, hát szamár egy se volt... Subák, láncosbotok, bajuszok és szakállak, kucsmák és tornyos angyalsüveg már készen voltak, így semmi akadálya nem volt annak a lelkes izgalomnak, amely másnap a falu végén abban a felkiáltásban érte el tetőfokát, hogy: - Szabad-e betlehemet köszönteni? És hulltak a krajcárok. péter perselyébe, amely mind súlyosabban zörgött - mi tagadás - ébren tartva, sőt fokozva elhivatottságunk érzését. Berta jancsi ugyan apja szőrtarisznyáját is a
6
nyakába akasztotta, hogyha valahol netán - ennivalót is adnának, de inkább pétert toltuk előre, zörgő perselyével figyelmeztetve a ház lakóit, hogy készpénz-adományokra rendezkedtünk be. Na, a büntetés aztán nem is maradt el. A betlehemi csillag ragyogása mellett nem vettük észre a pénz ördögének sátánpofáját, és szenteste - Berta jancsi pokoli indítványára - elindultunk a szomszéd faluba, most már kizárólag azzal a céllal, hogy a persely tartalmát a végsőkig fokozzuk. Csendes, borús, mégis kemény alkonyat volt. A hó nem olvadt, a jegenyék felett és a völgyek hajlásaiban fenyegetően kék volt a köd. Azután Király bácsival találkoztunk, a kanász-számadóval: - Hová mentek, gyerekek? - Csak ide a szomszédba... Az öreg felnézett az égre... - Hát én nem mondok semmit, de iparkodjatok, mert ujjan idő gyün, hogy megemlegetitek... - Sietünk, Károly bácsi. igazán siettünk volna, de úgy megbámulták takaros betlehemünket, úgy tartóztattak bennünket, etettek, itattak (ne mondják a szomszéd faluban, hogy nem látják szívesen a gyerekeiket) és főleg úgy tömték a perselyt, hogy se láttunk, se hallottunk. pedig közben feltámadt a szél, lenyomta a felhőket és szitálni kezdte a
havat a fekete éjszakába. ezt azonban a házak között alig lehetett érezni, de amikor kiértünk a szabad mezőkre, belénk mart, és engem, aki a betlehemet vittem, majd belelökött a patakba. - egyenest! - vezényelt jancsi, aki nagy lókötő volt, de a szíve helyén - ha a nyárfás utat elértük, nincs semmi baj. - Nem kellene visszafordulni? - Nem! - üvöltött jancsi - engem agyonvernek, ha nem leszek ott az éjféli misén. Az idő és a tér elveszett. A nagy subákat majd földre nyomta a szél, a hó vágott, mint a jeges vessző, és reszketve izzadtunk, ijedt kis erőnk utolsó megfeszítésével.
És csak álltunk. összebújtunk a gábris körül, a betlehem lecsúszott a kezemből a hóra és nem hittünk már semmiben, csak ez elmúlás borzalmában és már nem is voltunk. - imádkozzunk! - mondta ekkor péter, és ennek a szónak a mélységében egyszerre végtelen csend lett, és ebben a csendben alig hallhatóan, mégis világosan megérintett bennünket meleg szárnyával a távoli harangszó. - Harangoznak - ordított jancsi -, most már tudom az utat. - imádkozzunk - mondta péter, és imádkoztunk. És éjféli misén otthon voltunk. És azóta is, ha nagy baj van és kiesik kezemből a betlehem, azt az imát mondom és azt a harangszót hallom még ma is. bababababababababababababababababaa
KARÁCSoNyi SzeRetetHiMNuSz vánszorogtunk. A kis betlehem oldalát már feltépte a szél és kísértetiesen csapkodta a papírt, miközben a toronyban a kis bádogcsengő néha megkondult, mint a lélekharang. Nem tudtuk, hol vagyunk, és szívünk körül halálos hidegen bujkált a félelem. - Megfagyunk - mondta valaki, mire Bence gábris leroskadt a hóra, és sírni kezdett, de sírását elkapkodta a sikoltó szél.
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
7
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. A szeretet ajándéka megmarad. Forrás: Vereb István bababababababababababababababababaa
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de nem Jézus Krisztus a szívem titka, akkor nem értettem meg, hogy miről szól a karácsony. A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az időszűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
„Béke szálljon minden házra, Kis családra, nagy családra. Karácsonyfa fenyőága, Hintsél békét a világra!” (ismeretlen)
A lipót lApoKAt KiADjA A SzeNt lipót plÉBÁNiA, BuDAfoK
1221 Bp., plÉBÁNiA u. 2. tel: 226-0984 felelőS KiADó: SÁRHegyi zoltÁN WWW.SzeNtlipot.Hu
