Az ifjúsági szakmai módszertani központ (ISZMK), mint kitörési pont az ifjúsági munkában
Szalai Melinda Fót, 2009. november 21.
A pályázatok kiírásának előzményei - ISZMK
Megyei szintű ifjúsági szakmai-módszertani szolgáltató központok (ISZMK) A pályázat célja olyan Magyarországon működő megyei szintű ifjúsági szolgáltató központok kialakításának támogatása volt, amelyek szakmai-módszertani támogatást nyújtanak az adott megyében lévő településeken zajló ifjúsági munkához.
A pályázó szervezetek kötelessége, hogy szolgáltatásaikat hozzáférhetővé tegyék az IKSZT-k kialakítását célzó fejlesztések keretein belül létrejövő, ifjúsági feladatokat felvállaló közösségi terek számára. A tárcaközi együttműködés keretében az SZMM vállalta, hogy az ISZMK-k 3 éven keresztül térítésmentesen segítik az IKSZT-k ifjúsági szolgáltatásainak ellátását.
A pályázatok kiírásának előzményei – IKSZT – a multifunkcionális közösségi tér
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a gazdaság és vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett az „Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) Cím” elnyerésére. A pályázati felhívás az IKSZT által nyújtandó szolgáltatások között kötelező szolgáltatásként fogalmazza meg: • az ifjúsági közösségi programok szervezését, • az ifjúságfejlesztési folyamatok generálását és folyamatkövetését, • az ifjúsági információs pont működtetését.
Fenti szolgáltatásokat az IKSZT-knek térítésmentesen kell biztosítaniuk.
Az IKSZT-k és ISZMK-k kialakítását indokoló tényezők, erősségek:
IKSZT: • Települési igényekre támaszkodó kialakíthatóság; • Opcionálisan választható szolgáltatási funkciók; • Alacsony lélekszámú települések támogatása; • Non-profit szektor 100%-os támogatási intenzitás.
ISZMK: • Pályázati, versenyeztetett folyamat útján történő kiválasztási rendszer; • Megyei központok; • Évek óta működő szakmai szervezetek általi vezetés; • Elismert szakmai munka és eredmények; • Felügyeleti szerv (SZMM) általi működés. Forrás: SZMM GYIO ajánlás
Az együttműködés lehetséges kapcsolódási pontjai:
• Hosszú évekre visszamenőleges közösség fejlesztési, építési tapasztalat • Szervezett szakmai segítségnyújtás lehetősége • Megyei szintű szakmai kapcsolatok megléte, bizalom elv • Azonnali beavatkozási lehetőségek (hazai pálya előnye, „gyors kiszállás”) • Az IKSZT-k létrejöttéig az ISZMK-k hiánypótló funkciót tölthetnek be Forrás: SZMM GYIO ajánlás
Albensis ISZMK – A Fejér megyei konzorcium •
Célunk, hogy szakmai-módszertani támogatást nyújthassunk Fejér megyében a vidéki településeken zajló ifjúsági munkához.
•
Az ifjúsági módszertani központ elsődleges célcsoportja a fiatalokkal foglalkozó korosztályspecifikus és általános ifjúsági szolgáltatók valamint a fiataloknak is szolgáltató, de nem specifikus humánszolgáltató intézmények és társadalmi szervezetek.
•
A konzorcium tagjai: SZITI Szociális Egyesület – Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda www.albensis.hu Echo Innovációs Műhely
www.echosurvey.hu
Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány – Dunaújvárosi IITI
www.iiti.hu
Fejér Megyei Művelődési Központ
www.fejermmk.hu
ISZMK feladatai:
• Meghatározott témakörökbe – HAYICO standard- tartozó információk gyűjtése, rendszerezése, adatbázisba szerkesztése, az adatbázis folyamatos aktualizálása, az információk közzététele, eljuttatása az adott megye területén elhelyezkedő településeken zajló ifjúságfejlesztési folyamatokért felelős személyekhez, közösségekhez, szervezetekhez • Szakmai könyvtár kialakítása és működtetése, elektronikusan elérhető szakirodalom gyűjtése, rendszerezése, közzététele (NIIDA - Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár) • Szakmai segédanyag kidolgozása • Szakmai-módszertani helpdesk működtetése (telefon, e-mail)
ISZMK feladatai:
• Képzések, szakmai találkozók és projektlátogatások szervezése, pályázati tanácsadás • Szakember biztosítása a szabadidős és közösségi programok, közösségfejlesztő folyamatok lebonyolításához • Az IKSZT címbirtokosok felkeresése, helyszíni tájékozódás, a további IKSZT folyamatban való közreműködési, tanácsadási lehetőség felajánlása • Az SZMM és a Mobilitas/RISZI által meghatározott állami feladatok végrehajtásában való közreműködés • A megyei települési ifjúsági/ifjúságfejlesztési munka szakmai – módszertani segítése helyszíni tanácsadással
Ifjúságfejlesztési folyamatok Fejér megyében:
Fejér megyében az ifjúságfejlesztési folyamatok nem előzmény nélküliek, 2005től egyre bővülő anyagi és technikai erőforrások állnak rendelkezésre megyénkben az ifjúsági tervezésre, közösségi színterek létrehozására, képzésre és szakmai kompetencia erősítésére.
A korábbi megyeszékhelyre koncentrált fejlesztési munka, előbb a tervezés, majd a megvalósítás szintjén is kezd lebontódni mikrorégiós vagy kistérségi, bizonyos esetekben pedig települési szintre. A megye ifjúsági fejlesztési folyamatait tekintve a plurális szolgáltatásszervezési modell bontakozott ki. A magánszektor és a közszféra egyaránt szerepet vállal az ifjúsági folyamatokban, ám a területi differenciáltság itt is hátrányokkal terheli a vidéki településeket.
Legfontosabb erősségek Szükségletek ismerete Nyitottság Tudatosság Állandóság Aktív korosztály Multilaterális kapcsolati tőke Decentralizált támogatási rendszer Horizontális-vertikális együttműködések Humán erőforrások mobilizációja Civil partnerség
Legfontosabb lehetőségek Törvényi háttér Önkéntes törvény Ifjúsági törvény ?, NIS EU -s, és nemzeti programok Közös projektek Ifjúsági információs portál Széles körű közéleti részvétel Informális tanulási folyamatok Kistérségi és megyei ifjúsági koncepciók Szakmai integráció Interkulturális tanulás Globális látásmódú szakemberek Önkormányzati szerepek, kompetenciák tisztázása
Legfontosabb gyengeségek Információs és kommunikációs kultúra Hosszú távú települési stratégiák hiánya Infrastrukturális hiányosságok Koherens, modul rendszerű képzés hiánya Vezetők közti megosztottság Szakemberképzés hiánya Szakmai féltékenység Betonemberek Operatív megyei koordináció hiánya Területi egyenlőtlenségek, belső perifériák Kistérségi Ifjúsági stratégiák hiánya
Legfontosabb veszélyek Forráshiány Decentralizációs vákuumok Testületi szemlélet dominanciája Ciklusfüggő idődimenziók Kiégett szakemberek Belterjesség, „Hitbizományok” Központi szerepért versengő települések Innováció hiánya, régi rutin programok Nem a valós, hanem a vélt szükségletekhez igazodó szolgáltatások Funkció-eltolódás (ifj. iroda, szociális iroda?!) Pályázatok finanszírozási dilemmái
Tevékenységeinkről:
• • • • • • •
Tematikus fórumok szervezése Szakmai workshopok szervezése Ifjúsági képzések lebonyolítása Megyei módszertani hírlevél kiadása Helyi és kistérségi ifjúsági stratégiák készítése Ifjúsági projektlátogatások Integrált adatbázis építése
• Kiemelten: IKSZT címbirtokos települések részére szakmai-módszertani segítségnyújtás a pályázatban meghatározott ifjúsági közösségi terek létrehozása, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása kapcsán
Térségi ifjúsági erõforrások az IKSZT fényében IKSZT települések száma
10
ifjúsági közösségi projekt
8
8
6
6
5 4
4 2 0
humánerõforrás
4
4 4 4
3
3
2
2 1 1 0
Bicskei
1 0 0
1 1 1
1 1
3 2
1 1
1
0 0
Enyingi Mór i Dunaújvár osi Gár donyi
Székesfehér vár i Sár bogár di Abai
Adonyi Er csi forrás: Albensis 2009
???Irányelv, tevékenység, eszköz/forma, forrás, eredmény??- feladat ,érveljünk
Egy vidéki kistelepülésen vagyunk, mely nagyjából 10 km-re fekszik a kistérségi központtól. Az óvoda finanszírozását még tudja vállalni az önkormányzat, bölcsit sajnos már nem tud működtetni, pedig nagy igény volna rá. Általános iskola (felső tagozat) iskolabusz viszi a gyerekeket a térségi központba, az alsótagozat helyben található. Középiskolába nagyobbrészt a 30 km-re fekvő megyeszékhelyre járnak a fiatalok… A régi művelődési ház üresen áll, kissé romos állapotban, igaz az egyik szárnyát felújították, abban könyvtár működik hétköznapokon 10.00 -18.00-ig…. A tűzoltószertárat közösségi kezdeményezésként felújították, most ebben működik felváltva a Babamama klub, a nyugdíjasklub és a helyi nagycsaládos egyesület. A sportegyesület a helyi focipálya közösségi helyiségében működik. Fő munkáltató az önkormányzat (intézményei), illetve a településen található egy-két kis- és középvállalkozás, továbbá sok az ingázó…. Ifjúsági közösségi tér nincs a településen, az egyetlen találkozási pont a kocsma. ….
Települési szükségletek: • képessé kell tenni a megye ifjúságát arra, hogy a partnerként tudjanak bekapcsolódni az ifjúsági szolgáltatások és programok továbbfejlesztésébe • a nem-formális tanulás lehetőségeinek terjesztése 12-25 év közötti fiatalok körében • lehetővé tenni a fiatalok számára, hogy az információ, amire éppen szükségük van ahol, helytől is időtől függetlenül elérhető legyen • bővíteni az ifjúsági szolgáltatások és az ifjúsági szolgáltatók körét annak érdekében, hogy a megye ifjúsági szolgáltatásai általános és széles körben elfogadott szolgáltatássá válhassanak azokon a területeken, amire az ifjúságnak leginkább szüksége van • bővíteni a helyi ifjúsági közösségi tereket a megyén belül
Települési szükségletek: • biztosítani, hogy az ifjúsági szolgáltatásfejlesztési stratégia kellőképpen hozzájáruljon a megye humánerőforrás-fejlesztési és szociális szolgáltatásfejlesztési programjaihoz • ki kell dolgozni és standardizálni kell a megyén belül az ifjúsági szolgáltatások eredményének mérési és értékelési eszköztárát, mely a továbbfejlesztésnek épp úgy alapja lehet, mint a finanszírozási konstrukciók alakításának
• a személyes kompetencia fejlesztő ifjúsági szolgáltatások támogatása annak érdekében, hogy azok minél nagyobb hatókörben működhessenek • fejleszteni kell az önkéntes alapon működő ifjúsági szolgáltatásokat a professzionális és önkéntes ifjúsági munka szinergiájának növelése érdekében
Részfolyamatok…
• Meglévő adatok statisztikák áttekintése – lezárt • Kistérségi SWOT-ok – folyamatban (2 körös) • Önkormányzatok kérdőíves megkeresése – folyamatban (2 körös) • Ifjúsági szolgáltatók kérdőíves felkeresése – folyamatban (2 körös)
Fejlesztési irányok 2009/2010:
• IKSZT beruházások • Kistérségi bázis szervezetek tovább fejlesztése – Szfvári kistérségben jelentős eredmények • Önkéntesség terjesztése – bevonás, előnyök, formák • Az ifjúsági részvétel erősítése: Képessé kell tenni a fiatalokat, arra hogy a helyi ügyek alakításába bekapcsolódjanak. A részvételi elv megvalósítása az ifjúsági szolgáltatások szervezésekor igényli a menedzsment szerkezetében bekövetkező változásokat éppúgy, mint a tervezési és értékelési módszerekben való megjelenését. E tekintetben az ifjúsági részvétel úgyis mint a szolgáltatást igénybe vevők integrációja az ifjúsági szolgáltatások minőségbiztosításának is feltétele.
Köszönöm a figyelmet! 30/377-3477
[email protected]
