AZ IDŐUTAZÓ Vezetők kézikönyve
ISBN:xxxxxx
KOEN ALAPÍTVÁNY VAKÁCIÓS BIBLIAHÉT 2013
AZ IDŐUTAZÓ
Vezetők kézikönyve
Köszönet a hollandiai KOEN Alapítványnak és Sarie Luteijnnek, akik önzetlen és feltétel nélküli segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ez a kiadvány. A kézikönyv alapja Sarie Luteijn „De Tijdtunnel” című programja. Fordította: Szalkay Erzsébet A programot összeállító csoport tagjai: Blanár Gabriella, Czinke Tímea, Kiss Miklós, Molnár Éva, Szénási Lilla, Tarr Ivett, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkipásztorai.
További munkatársak és segítők, akik hozzájárultak a program anyagainak elkészüléséhez: Erdélyi Zoltán, Holop Szilvia, Lipták Mónika, Molnár István, Somogyi Laura, Szarvas László, Szarvas Erzsébet, Tarr Ferdinánd, Reforgó Ifjúsági Csoport Szerkesztette: Molnár Éva Lektorálta: Bodnár Mária A könyv melléklete egy CD-t is tartalmaz, melyen különböző segédanyagok találhatóak.
„Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” (Zsoltárok könyve 16,11) 4
BEVEZETŐ A 2013-as esztendő Vakációs Bibliahét programjának központi üzenete: Jézus… az Út, az Igazság és az Élet (Jn 14,6). A bibliai történetek feldolgozásában a múltat a jelennel az „időgép” (Professzor és Péter/Petra jelenete) köti össze, melynek segítségével egy gyerek időutazóvá válhat. Így lett a program neve: „AZ IDŐUTAZÓ”. A múltban tett utazások segítenek az időutazónak abban, hogy a mában - a sokféle útelágazás között - megtalálják azt az utat, amely az Életre vezet. Az eredeti holland program, amely alapjául szolgál e tábori kézikönyvnek, ellentétpárok segítségével dolgozza fel a napi üzenetet, és arra ösztönöz, hogy helyes döntéseket hozzanak. Az előkészítés során hasznosnak tartottuk ezeket az ellentétpárokat megőrizni, ugyanakkor egy kicsit tovább is gondoltuk azokat. A mai világ nagyon sok választási lehetőséget kínál, sőt naponta döntés helyzetbe, útkereszteződésbe kényszerít minket, amikor választani kell: balra vagy jobbra tartok. A gyermekeknek és fiataloknak az a benyomásuk támadhat, hogy a sok lehetőség között számtalan helyes és járható út van. Azonban helyes navigáció (GPS, iránytű) nélkül nagyon könnyen eltévedhetünk, ahogyan ez a bibliai szereplőinkkel is megtörtént. A program célja, hogy a bibliai történeteken keresztül megmutassuk a helyes és helytelen út következményeit, a kiutat az elveszettségből, a visszautat arra az útra, mely az igazság és az élet. Szeretnénk a gyerekeknek segítséget nyújtani abban, hogy a hétköznapi élet döntés helyzeteiben is alkalmazni tudják a bibliai alapigazságokat. Használják azt a navigációt (GPS-t), mely biztos, hogy nem viszi őket tévutakra. Hiszen Jézus az egyetlen „navigáció” (GPS), aki ismeri a mennyországba vezető utat. Célunk, hogy tervezzék újra életüket Jézussal. Kérdezzék imában Jézust, figyeljenek az Ő szavára (Igéjére), és cselekedjék azt, amire Ő tanít.
Jézus mondja: Én vagyok … 1. nap: Jónás története (Jón 1-4) Engedetlenség - Engedelmesség Légy engedelmes! 2. nap: Zákeus (Lk 19,1-10) Csaló - Becsületes Légy becsületes! 3. nap: A gonosz szolga (Mt 18,21-35) Bűn - Megbocsátás Bocsáss meg! 4. nap: Jézus feltámadása (Jn 20,1-18) Emberi gyűlölet – Jézusi szeretet Vidd az örömhírt!
az Út,
Találd meg te is azt az utat, amelyen járnod kell!
az Igazság,
Jézus megmutatja a helyes utat! Keresd te is Őt!
az Élet.
Kövesd Jézust az Élet útján! Figyelj Rá és megtudod, hogyan kell élned!
5. nap: A mennyei Jeruzsálem (Jel 20) Múlt - Jövő Légy a mennyország lakosa!
5
HOGYAN KEZDJÜNK HOZZÁ? Miért tartsunk Vakációs Bibliahetet? A Bibliahét egy csodálatos módja annak, hogy az Evangéliumot eljuttassuk azokhoz a gyerekekhez, akik még sosem hallották. A vasárnapi iskolás gyerekek szívesen elhozzák magukkal a barátaikat vagy a szomszéd gyerekeket. Azoknak a gyerekeknek, akik már megismerkedtek az Evangéliummal, jó alkalom arra, hogy hívő gyerekekkel találkoznak, így felismerik, nincsenek egyedül. Ez az alkalom ösztönző vagy éppen megerősítő lehet gyülekezetünk számára, hiszen sok segítőre van szükség a program megvalósításában. Nagyon jó hatással lehet a faluközösségre, vagy egy város életére, főleg ha a különböző felekezetek összefognak. Hogyan kezdjünk hozzá? Isten országában semmi sem történik imádság nélkül. Ha az a tervünk, hogy egy Bibliahetet megszervezünk, legelőször imádkozzunk érte. Gyűjtsünk magunk köré egy kis csoportot, segítőket, akikkel mindent megbeszélhetünk, és együtt imádkozhatunk. Kezdjünk hozzá időben, már egy fél évvel a tábor tervezett időpontja előtt! Beszéljük meg, és intézzük el a következőket: Szerezzük meg a helybeli egyház (gyülekezet) minél nagyobb támogatását! Foglaljuk le az épületet, ahol a Bibliahetet szeretnénk megtartani! Gondoskodjunk az anyagiakról (pl. perselygyűjtés által)! Döntsünk a program felől! Készítsünk áttekinthető munkatervet, és osszuk ki a feladatokat a segítőknek! Osszuk meg a feladatokat: általános irányítás (tábor vezetője), történet elmondása, énekvezetés, zenefelelős, rövid jelenetek felelőse, játékfelelős, kreatív tevékenységek felelőse stb. Kérjünk fel személyesen (telefonon, esetleg e-mailben) annyi embert segítőnek, amennyire szükségünk lehet. A munkatársaknak időben küldjünk meghívót az előkészítő összejövetelekre, jelezve benne a megbeszélések várható időpontjait. Hogyan hirdessük meg a Vakációs Bibliahetet? Médiában (gyülekezeti vagy egyházi újságban, hirdetés a helyi újságban, rádióban, kábeltelevízión). Plakátokat ragaszthatunk ki a településen és a helyi iskolában. Osszunk ki meghívókat az iskola utolsó hetében. Ehhez kérjünk engedélyt az iskola vezetőségétől, és azt is kérdezzük meg, hány tanuló van az iskolában. (A legjobb mindezt személyesen intézni.) Kik tudnak segíteni? Két csoportot kell megkülönböztetnünk: A kiscsoportok vezetői. Figyeljünk arra, hogy mindnyájan személyesen ismerjék az Urat mint Megváltójukat. Ők mondják el a történeteket, és az egyéb vezető feladatokat magukra vállalják. A segítők. Ők felvigyáznak a gyerekekre a kézimunka, a játék és a beszélgetés során, valamint mindennemű segítséget ők nyújtanak. Ezekre a feladatokra felkérhetünk fiatalokat és időseket, a tinédzserektől a nagymama és nagypapa korúakig bárkit. Gondoljunk arra, hogy aki az idén „kinövi” a Bibliahetet, az jövőre jöhet segítőnek. A tinik mindig egy idősebb szárnyai alatt tevékenykedjenek, hiszen még fiatalok ahhoz, hogy egy 8-10 fős csoportot egyedül felügyeljenek. Kérjünk fel minél több férfit, ez nagyon fontos az idősebb gyerekek szempontjából. 6
Az előkészítő megbeszélések a munkatársakkal és a segítőkkel 1. megbeszélés (6 héttel a Bibliahét előtt) Ismerkedjünk meg egymással. Adjunk világos, általános ismertetést a programról, a napi beosztásáról, a történetekről stb. Röviden vegyük át a bibliai történeteket! Engedjük, hogy mindenki maga válassza ki azt a korosztályt, amelyikben szolgálni szeretne. Írjunk mindenről listát, mindent jegyezzünk fel! Ha a jeleneteket szeretnénk előadni, most állítsuk össze a „színészek” csoportját. Az énekek tanulásával kezdjük. 2. megbeszélés (4 héttel előtte) Ismételjük át az énekeket, azt is, amit a záró alkalmon fogunk énekelni. Magyarázzuk el érthetően, hogy melyik segítőnek mi lesz a feladata, mit várunk tőle. Kérjük meg a segítőket és munkatársakat, hogy kérjenek engedélyt arra az iskolákban, hogy a meghívókat kioszthassuk a tanulóknak, és a meghívó plakátot is kifüggeszthessük az iskola hirdetőjére. Beszéljük meg továbbá a csoportok részletes programját. 3. megbeszélés (2 héttel előtte) Ismételjük át az énekeket. Adjuk át a meghívókat, hogy a vakáció előtti utolsó héten átadják a gyerekeknek. Osszuk ki a plakátokat is, amelyek a boltokba, könyvtárba, sportközpontokba, iskolákba kerülnek. Osszuk csoportokba a munkatársakat és segítőket, hogy megbeszéljék az általuk választott gyerekcsoporttal kapcsolatos teendőket. Osszuk ki a bibliamagyarázatokat és a beszélgetések vázlatát, hogy haza tudják vinni otthoni tanulmányozásra és felkészülésre. Ezeket minden nap hozzák magukkal a hét folyamán. Ismerjük fel munkatársaink képességeit és hagyjuk, hogy kibontakoztassák őket. Sok fajta képességű emberre van szükségünk: zenészekre, színjátszókra, dekorációkészítőkre, történetmondókra, székhordókra stb. Mindenki egyformán értékes. A legkisebb feladatot is, amit az Úrért teszünk, Ő megjutalmazza. Ezt hangsúlyozzuk a megbeszéléseken. Próbáljuk meg ökumenikussá tenni a hetet. Gondoskodjunk nyitott légkörről! Hallgassuk meg mások javaslatait! Ne ijedjünk meg, ha valaki a megszokottól mást vagy másként tesz. Imádkozzunk a csoporton belüli egységért! Bátorítsuk egymást, ha valami rosszul sikerül! Tanúsítsunk megértést és szeretetet egymás iránt! „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (János 13,35)
7
ÖTLETEK AZ ANYAG HASZNÁLATÁHOZ A kidolgozott bibliai történetek mellett ez a könyv többféle játékot és jelenetet is tartalmaz. Ezért ajánlott a korcsoportok szerinti felosztás. Így a gyerekekhez a saját szintjükön szólhatunk. A csoportok beosztása érkezéskor Helyezzünk el a teremben 3 asztalt, rajtuk egy jól látható táblával: 1. csoport: 4-6 évesek (óvodások) 2. csoport: 7-9 évesek (vagy 1-3. osztályosok) 3. csoport: 10-12 évesek (vagy 4-6. osztályosok) A csoportokat a továbbiakban a következő elnevezéssel említjük: Kiscsoport, Középsőcsoport, Nagycsoport. Minden csoportnak van egy színe. Mindenki a csoportjának megfelelő színű névkártyát kap, amelyre ráírjuk a nevét, és ráragasztjuk a részvételt igazoló matricát. A közös program: „Az időutazó” jelenete. A napi program elején van a közös program, melyen minden gyerek részt vesz. Ez a bibliai történet bevezetése, ezért feltétlenül a történet előtt játsszuk el! Nagyon fontos, hogy a professzor és társa szerepére jó kifejezőképességgel rendelkező személyeket válasszunk. Amikor ennek vége, a csoportok elvonulnak a saját termükbe. Ezt követi az adott korosztálynak megfelelően feldolgozott bibliai történet átadása és feldolgozása, a kézimunkák elkészítése stb. (mindhárom csoportnak külön). Kis létszámú résztvevő esetében együtt, egy csoportban maradhatnak a gyerekek, és a bibliai történet beépíthető „az időutazó” jelenetébe. Ez esetben válasszunk egyet a három feldolgozásból, tekintettel a csoportunk összetételére. A délelőtt végén ismét összegyűlhet a három korosztály, hogy közösen zárják le az alkalmat. Tarthatunk egy rövid beszámolót a csoportok munkájáról, bemutatva az elkészült munkákat, megtanult aranymondásokat, énekeket, ill. játszhatunk és énekelhetünk közösen. Az időutazó jelenetek rövid tartalma (lásd a szöveget a napi feldolgozásoknál) A jelenetben van egy „időalagút”, amely a pódiumon, színpadon áll. A zene megszólal (esetleg lámpák villognak), és megjelenik egy szokatlan, vicces öltözetű professzor, kigurul (kimászik) az alagútból. „Sikerült!- kiáltja. - Sikerült, ugye itt és itt (helységnév) vagyok? A Vakációs bibliahétre érkeztem?” (beszélget a gyerekekkel). Majd valakit meginvitál (kijelölt személy Péter/Petra), hogy próbálja ki az alagutat. Az alagút egy másik időbe vezeti el azt, aki belép. Péter/Petra szeretné kipróbálni. Elég félelmetesnek találja, de a félelmét legyőzi kíváncsisága. Bonyolultnak látja az életét, de most lehetőséget kap arra, hogy megnézze, miként éltek korábban az emberek. A professzor örül, hogy talált egy érdeklődőt. Mielőtt Petra/Péter belép az alagútba, fel kell tennie a professzor kalapját, és egy stoppert is magával kell vinnie. A kalap nagyon fontos, mert nélküle nem léphet be az alagútba, és nem talál vissza a jelenbe. Vigyáznia kell az idővel. Amikor az idő lejár, vissza kell bújnia az alagútba, mielőtt túl késő lenne. És a gyerekek számolnak: egy, kettő, három. Péter/Petra bebújik az alagútba, a zene megszólal, a fények villognak. Amikor a zene elhallgat, Péter/Petra megjelenik az alagút másik végében. És… ott találja magát a bibliai történet kellős közepében. 8
Az első négy napban Péter/Petra visszautazik a múltba, hogy találkozzon régen élt emberekkel, és válaszokat kapjon a kérdéseire. Ezek a napi történetek a Jn 14,6 igére vannak felfűzve. Arra mutatnak, mit kell tennünk, hogy Istennek tetszően éljünk; hogy ne tévedjünk le az Ő útjáról (lásd napi cél). Péter/Petra a múltból tanultak alapján megváltoztathatja életét és cselekedeteit a jelenben. De még marad egy nagyon fontos kérdés! Mi van a jövővel? Vajon tényleg van-e mennyország? És ha igen, milyen lesz ott? Hogy lehet oda bejutni? Ezekre a kérdésekre ad majd választ az ötödik napi utazás. Péter/Petra minden nap az utazásaiból egy-egy tárggyal tér vissza, amelyben a központi aranymondás szavai vannak elrejtve. A múltbéli üzenet csak a Bibliahét végén válik teljessé, és ekkor tudja Péter/Petra a gyerekekkel együtt elolvasni azt. Biblia
Nagyon fontos, hogy mindig legyen egy vagy két Biblia a csoportban. A legidősebb csoportban jusson lehetőleg minden fiatalnak egy Biblia, hogy maguk keressenek ki mindent. Sok gyermeknek, fiatalnak ez kész felfedezőút. Vannak, akik életükben most először tartanak Bibliát a kezükben. Hadd olvassák maguk! Engedjük, maguk fedezzék fel, hogy amit mondtunk, az valóban úgy szerepel a Bibliában. A történetet elmondása A történet elmondása a nap legfontosabb pillanata, hiszen az Evangéliumot közvetítjük. E program történeteit mindenki maga is átírhatja. Az itt leírt történetek útmutatók, példák, ötletet adnak. Három különböző életkorú csoportra írtuk a feldolgozásokat. A történetet olyan személy mondja el - amennyiben lehetséges -, aki a bevezető jelenetben a bibliai személyt formálta meg. Ha csak egy feldolgozást használunk, a bibliai történet elmondható (ill. beépíthető) a bevezető jelenetben is. A kézimunka és játék A kézimunka és játék is szerephez jut a programban. Minden napra ajánlunk három kézimunkát, amely segít elmélyíteni a történet tanulását. Gondoltunk azonban azokra a gyerekekre is, akik nem szeretnek kézimunkázni. Az ő számukra állítottuk össze a játéktárat, melyben szerepelnek kint, az udvaron és rossz idő esetén a teremben is játszható játékok. A játék jó alkalom, hogy megismerjük a gyerekeket és beszélgessünk velük. Ezért játsszunk mi is lelkesen együtt a gyerekekkel! Újdonság az idei programban a nagycsoportosoknak ajánlott élménypedagógiai játékgyűjtemény, amely a napi üzenet elmélyítését szeretné segíteni. Ezen játékok feldolgozásainál jó lehetőség nyílik a kis tinik számára, hogy érzéseikről és felfedezéseikről beszélhessenek. Újdonság ugyancsak a hétzáró „KINCSKERESÉS”, amely mellékletként szerepel a programban, és szintén szabadon variálható. Énekek Az énekeknek nagyon fontos szerepük van a Bibliahéten, hiszen ezek maradnak meg a gyerekek emlékezetében a legtovább. Ha módunkban áll, szervezzünk meg egy zenekart. Ne tanítsunk túl sok éneket, maximum 15-öt! Keressünk mindegyik történethez egy éneket, figyeljünk oda a változatosságra is (hosszabb, rövidebb, mutogatós, nyugodtabb). Az énekeket kivetíthetjük vászonra, vagy kiírhatjuk jó nagy betűkkel egy papírra. A legfontosabb, hogy jól látható és olvasható legyen, különben a gyerekek nem fognak figyelni. A gyerekek örömmel énekelnek! Készíthetünk egy énekes füzetet is, amely a Bibliahét énekeit tartalmazza, és a hét végén hazavihető. Ezeket az énekeket egész évben énekelni fogjuk és még egy év múlva is emlékeznek majd 9
rá. Az általunk javasolt énekfüzet a mellékelt CD-n található, továbbfejleszthető változatban. Írhatunk rövid összefoglalót is a füzetbe, mely majd emlékezteti a gyerekeket a Bibliahéten tanult történetekre. A program által ajánlott énekek kottája megtalálható a kézikönyv végén külön fejezetben. Aranymondás Minden napra a program ajánl két aranymondást, egy rövidebbet a kiscsoportnak és egy hosszabbat a másik kettőnek. Az aranymondásokat játékok segítségével tanítjuk, melyekben a gyerekek feladata, hogy megkeresve annak szavait összerakják. Hasznos, ha előre elkészítünk az aranymondás szavai számára egy plakátot, melyre a helyes megfejtést fel lehet ragasztani vagy írni, hogy könnyebben tanulható és ismételhető legyen. Kivételt képez a központi aranymondás, amely csak a Bibliahét végén rakható ki. Teremdíszítés A színpadunkon keresztül vezetünk egy utat (krepppapír vagy papírabrosz-tekercs), ez a fő út (arany vagy sárga), ami a mennybe vezet. Ebből négy mellékút (szürke vagy barna) ágazik ki, mely a négy bibliai történet útja. A főút elejére a főutat jelző tábla kerül, a többi elejére mellékút tábla, ill. zsákutca tábla, ami azt jelzi, hogy az engedetlenség, becstelenség, a harag, a gyűlölet útja téves út. Ezek az utak felnyúlhatnak a falra, így láthatóbbak lesznek a gyermekek számára. Az utak végén a történetjelző, ill. aranymondás táblát rakhatunk ki, amiből rögtön világos lesz, hogy melyik történetről van szó. Díszíthetjük az utak közötti részt, (mint az útszéleket) egyegy egyszerű rajzzal, amit csomagolópapírra rajzolunk fel, és ami utal a történetekre: tenger hajóval az első nap útszéléhez, útszéli épület (börtön); útszéli fa Zákeus történetéhez; útszéli kereszt a negyedik naphoz. A kereszteződésekbe tehetünk szemafort papírból, aminek a zöld közepében heti történetek parancsai vannak: Légy engedelmes! Légy becsületes! Bocsáss meg! Szeresd a másikat! A piros közepében tiltások: Ne légy engedetlen! Ne csalj! Ne légy haragtartó! Ne gyűlölj! A sárga közepében rövid imádság vagy fohász. Kitehetünk mindenféle jelzőtáblát, melyek felmutatásával vagy rámutatásával szavak nélkül is megértik a gyerekek, hogy milyen foglalkozás következik, pl. imádkozás, játék, bibliaolvasás, beszélgetés, kézművesség, tízórai! Izgalmassá tehetjük még a termet: térképpel, amelyen a bibliai történet jeleneteinek helye van bejelölve (Ninive, Jerikó, Jeruzsálem, Patmosz szigete). Kitehetünk régi és újfajta faliórákat, illetve magunk készített órákat, melyeket a történetünk ihletett. A mellékletben és a CD-n található néhány kép és ötlet, hogyan díszítsük fel egyszerűen a termünket, ill. készítsük el az időgépet. A nap egy lehetséges beosztása 09:00 A munkatársak összegyülekeznek egy rövid imaközösségre és az utolsó instrukciókra. 09:15 Saját csoporton belüli felkészülés a gyerekek fogadására. 09:45 Ajtónyitás, névkártyák feltűzése. 10:00 Ének, köszöntés, imádság. 10:25 Jelenet: „Az időutazó” 10:40 Csoportbontás, ének, bibliai történet. 10:55 Feldolgozás: beszélgetés, aranymondás, ének, kézimunka, játék. 11:45 Gyülekező. Ének 12:00 Gyerekek hazamennek. Munkatársak, segítők elpakolnak. Kiértékelés és hálaadó imádság. 10
ÁTTEKINTÉS 1. Nap: Jónás /Jón 1-4/ Téma: Válaszd az engedelmesség útját! Ellentétpár: Engedetlenség – Engedelmesség Jónás engedetlensége veszélybe sodorja sok ember életét (hajósok a viharban), az engedelmessége viszont megment egy nagyvárost. Isten engedelmességet vár az Ő szolgájától! Üzenet: Légy engedelmes! Cél: Rámutatni, hogy az engedetlenség és az engedelmesség is következményekkel jár, sőt másokra is kihatással vannak a mi döntéseink. Énekek: Ha te Jézust követed Te veled, Te veled,… Emeld fel a kezedet Aranymondás: „Bármit mond nektek, tegyétek meg.” (Jn 2,5) „Boldog mindenki, aki az Urat féli, és az ő útjain jár.” (Zsolt 128,1) 2. Nap: Zákeus /Lk 19, 1-10/ Téma: Válaszd a becsületesség útját! Ellentétpár: Csaló - Becsületes A Jézussal való találkozás Zákeus életében változást hoz. Isten szeretete formál, újjászül. Zákeus újra tervezi életét, a csalóból becsületes ember lesz. Többé nem a földi vagyonát gyarapítja, hanem a mennyei kincsekre figyel. Üzenet: Légy becsületes (igazságos)! Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy éljenek becsületesen! Mondjanak mindig igazat, tartsák tiszteletben a másik tulajdonát, segítsenek a rászorulóknak! Énekek: Elment egyszer Zákeus Te csak az Istennek országát keresd Aranymondás: „Keressétek az Isten (az Ő) országát és igazságát…” (Mt 6,33) „Igaz az Úr, igaz tetteket szeret, a becsületes emberek meglátják arcát.” (Zsolt 11,7) 3. Nap: A gonosz szolga /Mt 18, 21-35/ Téma: Válaszd a megbocsátás útját! Ellentétpár: Bűn - Megbocsátás A király elengedte szolgájának óriási adósságát. Isten nekünk is nagyon sok mindent megbocsát, s cserébe csak annyit kér, hogy mi is bocsássunk meg egymásnak. Szeresd felebarátodat, és bocsáss meg neki, mint ahogyan Isten is megbocsát neked. (Úri ima: Mt 6, 9-13, Szeretet parancsa: Mt 22,37-39) Üzenet: Bocsáss meg! Cél: Ismerjék fel, hogy a bűn haragot (indulatokat) szül, amely falakat emel, elválaszt Istentől és egymástól. Fogadják el Jézus bocsánatát, és akarjanak megbocsátani! Énekek: Új szívet adj; A mélyből hozzád száll szavam; Egyszer, kétszer, háromszor, négyszer Aranymondás: „Bocsássatok meg egymásnak, ahogy az Úr is megbocsátott nektek.” (Kol 3,13) „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. (Mt 7,12) 11
4. Nap: Jézus feltámadása /Jn 20, 1-18/ Téma: Válaszd a Jó Hírek útját! Ellentétpár: Emberi gyűlölet - Jézusi szeretet Jézust az emberi gyűlölet keresztre feszítette, de Ő legyőzte a halált és feltámadott. A világosság győzött a sötétség felett, a szeretet legyőzte a gyűlöletet. Miután Mária találkozik Jézussal, megszabadul a rossz hírek rabságából, és a jézusi szeretet hírnökévé válik. Üzenet: Vidd az örömhírt! Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy bátran beszéljenek Jézusról másoknak! Keressék az alkalmakat, amikor hallhatnak Jézusról, tanulhatnak róla! Énekek: Örvendezz, örvendezz minden nép Táncol a menny Aranymondás: „Örüljetek az Úrban mindenkor!” (Fil 4,4) „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad.” (Zsolt 16,11) 5. nap: János látomása Patmosz szigetén /Jel 22,1-5/ Jézus mennybemenetele /Mt 16,19-20; Lk 24,50-53; ApCsel 1,1-14/ Téma: Válaszd a mennyországba vezető utat! Válaszd Jézust! Ellentétpár: Múlt – Jövő A jövőt csak Isten ismeri. Ha szeretnéd te is megismerni, figyelj arra, amit Isten mond, amire tanít a Bibliában. Jézus az út az Atyához, Ő a mennyország kapujának kulcsa! Üzenet: Légy a mennyország lakosa! Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy fogadják el Jézust, kövessék Őt! S lépjenek be Jézussal a mennyország kapuján! Énekek: Fenn a mennyben Jöjj Izráel Megismerni téged Aranymondás: „Jézus mondja: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem mehet az Atyához, csakis Énáltalam…” (Jn 14,6) „Légy hű mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” (Jel 2,10) Központi aranymondás tanítása: „Jézus mondja: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem mehet az Atyához, csakis Énáltalam…” (Jn 14,6) A központi aranymondás naponként, fokozatosan kerül fel a paravánra, ill. a falra. Az aranymondás szavai az „időutazó” jelenetében szereplő tárgyakban találhatóak meg, melyeket Péter/ Petra minden nap magával hoz a múltbéli utazásaiból. Az igerészeket, ill. szavakat egy papírcsíkra írjuk fel, amelyet a végén kereszt formában rendezünk el. A kereszt közepébe elhelyezhetünk egy piros szívet. 1. 2. 3. 4. 5. 12
nap – kagyló: „Jézus mondja: nap – erszény: Én vagyok az Út, nap – könyv (füzet): az Igazság nap – kendő: és az Élet, nap – papírtekercs: senki sem mehet az Atyához, csakis Énáltalam…” (Jn 14,6)
ÁHÍTAT I. nap Igemagyarázat: Jón 1-4 Egyszer kaptunk egy gyönyörű, sárgás színű kiscicát. Kerek kis pofija volt, selymes szőre, hatalmas két szeme. Sárgás bundájáról Prézlinek neveztük el. Játékos volt, hízelkedő, úgyhogy hamarosan a család kedvence lett. Egy gond volt vele, mégpedig az, hogy nagyon szeretett csatangolni. Nem volt neki elég a hatalmas udvarunk, mindig az utcára vágyott. Hiába okítgattuk, hogy az utca veszélyes, hiába hozta vissza minden családtag napjában többször is az udvarra. Hiába. Egy nap az engedetlen kiscicánk végzetesen pórul járt, mert nem hallgatott gazdáira. Egy kora reggeli, őszi napon, amikor még sötét volt, egy munkába siető autós elgázolta. Az egész családot nagy szomorúság töltötte el, főleg a kislányunkat, aki folyton azt mondogatta, de hát miért nem hallgatott ránk? Miért nem hallgatott a gazdáira? Vajon miért? Miért nem hallgatott Jónás a Gazdára, az Úrra, amikor elküldte őt Ninivébe, hogy ennek a romlott városnak adjon át egy üzenetet, amely még megmentheti őket? Miért szállt fel inkább egy ellenkező irányba haladó hajóra, ahelyett hogy engedelmeskedett volna annak, aki jól tudja, mi a jó az embernek? Talán azt gondolta, hogy veszélyes lehet egy ilyen hírhedten gonosz városba menni, ahol az emberek nem ismernek irgalmat, szeretetet, istenfélelmet. Meg akart menekülni a veszélytől, meg akarta menteni az életét, de ehelyett, még inkább kockára tette. A hajó, amelyen menekülni akar a küldetése elől, Tarsisba tart. Azt hiszi, hogy a küldetést, a feladatot majd elkerülheti, ha felszáll rá. Sokszor mi is szeretnénk elmenekülni a küldetésünk, a feladataink elől. Talán pont a táborban kapunk egy olyan feladatot, amihez nem igazán fűlik a fogunk. Amiről úgy gondoljuk, hogy túl jók vagyunk mi ahhoz, hogy ilyen szolgálatot végezzünk, vagy éppen ellenkezőleg, túl kevesek vagyunk hozzá, nincs hozzá elég tehetségünk. Sokszor szeretnék más utat választani kényelemből vagy félelemből, mint Jónás. Pedig az engedetlenségnek következménye van. A kiscicánk végzetesen pórul járt az engedetlensége miatt. Jónás is jó kis kalamajkába kerül azért, mert nem engedett a Gazda akaratának. Jónás saját élete mellett még másokét is kockáztatta. Olyan hatalmas vihart bocsátott Isten a hajóra, hogy megállítsa Jónást a téves úton, hogy a hajóban mindenki veszélybe került. Már hajótöréssel kellett számolniuk. - Az engedetlenségünkkel másokat mi is bajba sodorhatunk. Elég, ha egy ember nem készül fel a tábori vezetők közül, egy ember nem végzi el a feladatát, és máris veszélybe kerül az üzenetátadás. - A hajósok próbálták menteni az életüket. A rakományt a tengerbe dobták, de ez mit sem segített. Kockát vetettek és rájöttek, hogy ez az egész szerencsétlenség Jónás miatt történt. Jónás pedig - dicséretére legyen szólva - elmond mindent. Bevallotta, hogy ő a hibás, az ő engedetlensége miatt került mindenki élete veszélybe. Jónás vállalta nemcsak a bűnét, de a büntetést is. Amikor Jónást bedobják a tengerbe, azon nyomban elcsendesedik. Isten azonban nem Jónás halálát akarja, hanem csak az engedelmesség útjára szeretné terelni. Egy nagy hallal az Úr kimenti a „hullámsírból” Jónást. – Sokszor az Úr minket is viharokkal, próbákkal vezet el oda, ahol lennünk kell, ahol üzenetet kell átadunk. Lehet, hogy vagyunk itt vezetők, akik próbák, nehézségeken keresztül jutottunk oda, hogy ebben a táborban üzenetet adjunk át a ránkbízottaknak. Vagy valamikor máskor, máshova érkeztünk meg nehézségek árán. Ilyenkor soha ne felejtsük el, hogy a nehézségek között is Isten kezében vagyunk. A hal gyomrában nem lehetett könnyű Jónásnak. Sötétben, magányban, hidegben, egy félelmetes lény rabságában. Itt, ebben a helyzetben Jónás megtapasztalhatja a halált, ami hasonlóan sötét, hideg, félelmetes, ahol nagyon egyedül, elveszve érezhetjük magunkat. Mit tud tenni ilyen helyzetben Jónás? Mit tudunk tenni egy ilyen helyzetben mi magunk? Imádkozhatunk, mint Jónás tette! Sokszor elfelejtjük a tábori nagy készülődések feszültségei között, hogy el kell csendesedni, meg kell állni, és kérni Isten segítségét, bölcsességét ahhoz, hogy minden az Ő akarata szerint menjen 13
végbe. A problémák elnyelhetnek minket is, mint egy nagy hal, de ilyenkor tudni kell, a legjobb, ha Isten segítségét kérjük. Ezért kérlek titeket, hogy ne csak saját erőtökből akarjátok elhordozni ezt a tábort, hanem imádságban is hordozzuk, mert áldássá az üzenetátadás akkor lesz, ha a Szentlélek közöttünk van. Jónás végül megérkezik Ninivébe, átadja az Isten üzenetét, és a nép hallgat rá. Mivel hallgatnak rá és a város minden lakója megváltoztatja életét, megtapasztalják Isten szeretetét, bocsánatát, kegyelmét. Megmenekül egy egész város. Ez a mi célunk ebben a táborban is. Átadni az üzenetet, hogy megmeneküljön minél több gyermek, és megtapasztalja Isten szeretetét, bocsánatát, kegyelmét. Azt a szeretetet, amit a gyerekek és felnőttek leginkább Jézusban érthetnek, érezhetnek meg. Jézus önként jött ebbe a gonosz világba, nem úgy, mint Jónás. Nem tiltakozott az ellen, hogy a menny tisztáságát elhagyja a bűnös emberekért. Engedelmes volt. Önként, értünk ment a sötétség, a teljes magány, a halál gyomrába. Három nap múlva - akárcsak Jónás - örömhírt hirdetett, de nem csak egy városnyi embernek, hanem minden embernek. Bűnbocsánatot hirdetett minden bűnre. Életet hirdetett nem csak a földi életszakaszra, hanem örökre! Örök életre! Jónás emberi módon, emberi hibákkal járta végig az üzenetátadás útját. Jézus útja mindvégig engedelmes, igaz volt, ami örök életre vezet. Az a célunk, hogy mi magunk is elinduljunk ezen a jézusi úton, és minél több gyermeket, felnőttet győzzünk meg, hogy Jézus az Út, amin járnunk kell.
14
II. nap Igemagyarázat: Lk 19,1-10 Döntéshelyzetben vagyunk. Minden nap. Ma is. Holnap is. Én is. Te is. Eldönthetjük, hogy csalóként tengődünk, vagy becsületes emberként élünk. A végeredmény nem mindegy! Ismered Linget? Nem? Akkor elmondom a történetét. Az öreg császár tudta, hogy eljön az idő, amikor meg kell választania az utódját. Szokatlan dolgot tett: fiai helyett a császárságban élő fiatal férfiakat hívatta magához, akikkel közölte, hogy közülük kíván valakit utódjául választani. Mindannyian elámultak ezen. A császár egy-egy magot adott nekik, s a lelkükre kötötte, hogy nagyon vigyázzanak rá, otthon ültessék el, s egy év múlva hozzák el, amit belőle neveltek, s majd az eredmény szerint dönti el, ki legyen az új császár. Ling is kapott egy magot. Hazavitte. Édesanyjával elültette, öntözgette. A többiek már régen a növényükkel dicsekedtek, de az övé még mindig nem bújt ki. Fél év elteltével sem történt semmi. Ling csalódott volt, de türelmesen várt. Egy év múlva a császár elé kellett állni. Ling nem akart elmenni. Édesanyja bíztatására, hogy menjen el, és mindent őszintén mondjon el, mégiscsak útra kelt. Csodaszép növényekkel sorakoztak a többiek, csak az ő cserepe volt üres. Kinevették. Mások vigasztalni próbálták, sajnálták. A császár végignézett rajtuk és a növényeiken, s közölte, hogy ma egyiküket császárrá nevezi ki. Ling leghátul húzódott meg, de a császár észrevette az üres cserepét. Magához hívatta. Ling rémült volt. Kudarcot vallott. A többiek csúfolták. A császár azonban csendre intette őket. Lingre nézett, és azt mondta: Ő az új császárotok! Nem hittek a fülüknek! Hogy történhetett ez? A császár megmagyarázta: Egy éve mindenkinek egy-egy magot adtam. Főtt magvak voltak, de erről ti nem tudtatok. Azok pedig nem hajthatnak ki. Ling kivételével csodálatossá cseperedett fákat, virágokat hoztatok. Amikor észrevettétek, hogy a tőlem kapott maggal nem történik semmi, mással helyettesítettétek. Egyedül Ling maradt becsületes és őszinte. Ő a tőlem kapott magot hozta vissza a cserépben. Ezért ő az új császár! Csalás vagy becsületesség – ez a tét! Az életed múlik rajta. Az örök életed! Zákeus, a megvetett, apró termetű fővámszedő élete is ezen múlott. Ő a történetünkben szereplő fiatalemberek népes csapatába tartozhatott volna. Mindent megtett azért, hogy boldoguljon, hogy kitűnő pozícióhoz jusson, hogy mindene meglegyen. Minden eszközt felhasznált ennek érdekében. Semmi sem volt tabu a számára. Csalt, meglopott másokat – de érezte, hogy nem jó ez így. Jézus tudta ezt. S az Úrral való találkozás változást hozott a csaló ember életébe. Jézus Zákeus felé fordulása, szeretete megváltoztatta őt. Nem maradhatott az, aki eddig volt. Jézus által csalóból becsületes emberré lett. Te kihez hasonlítasz? Linghez vagy ahhoz a Zákeushoz aki még nem találkozott az Úr Jézussal? Becsületes vagy csaló ember vagy? A vallásos látszat nem elég! A szívednek kell megváltoznia! Pál apostol azt mondja: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis magukat fogják szeretni, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók; árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.” (2Tim 3,1-4) Döntéshelyzetben vagy! Dönts, hogy istentelen módon vagy becsületesen, Jézus Krisztust elfogadva és követve éled az életed! Miért ne fogadnád el az Ő kegyelmét, segítségét? Őt nem kell mással helyettesítened! Élj Vele és Általa! Légy becsületes! (Az illusztrációs történet Mike Sciarra: A császár magvai c. története alapján íródott. In: Wayne Rice: Fején a szöget! 2, Új Remény Alapítvány, Debrecen, 2007, 80-83.p.) 15
III. nap Igemagyarázat: Lk 7,36-50; Mt 6,12 Melyik a nagyobb bűn: gyilkolni vagy igazságtalanul pofon vágni valakit? Mondhatnánk erre – és milyen igazunk lenne –, hogy a Biblia nem tesz különbséget kis és nagy bűnök között. A bűn – állapot. Ám az emberek többségében mégis ott motoszkál, hogy azért mégsem járja, hogy a hitetlen „jó” ember elkárhozzon, a megtért gyilkos meg örök életet nyerjen! Isten más mércével mér… Valaki így fogalmazott: Elszalasztani azt a lehetőséget, hogy Isten a tenger mélyére vesse vétkeinket, ez a legszörnyűbb mulasztás – önmagunkkal szemben. Az Ige céltévesztésről beszél: bocsásd meg a mi céltévesztéseinket… Kérjük a megbocsátást, mert erre szorulunk! Ha nem vétkeznénk, ha nem bűnben fogantatnánk és születnénk, akkor nem lenne szükségünk bűnbocsánatra. Aki úgy látja, hogy rendben van az élete, annak valószínűleg a gonosz hályoga homályosítja el látását. Ha mi nem is tudjuk, Jézus tudja. Azt is tudta, hogy az az asszony bűnös, azt is tudta, hogy az ószövetségi törvények értelmében Isten prófétája nem érintkezhet bűnösökkel, tisztátalanokkal, bizonyára azt is tudta, hogy meg fogják szólni, azt is, hogy támadják, kikezdik… És azt is tudja, hogy te és én milyen lélekkel élünk, és készülünk a gyermekek közötti szolgálatra. A gyermekeinktől sokat tanulok: ők döbbentettek rá a megbocsátás értelmére és lényegére. Megtanítottuk nekik, hogy ha valami rosszat tesznek, akár akaratlanul is megbántottak valakit, akkor bocsánatot kell kérni. Azt nem tanítottuk – de gyorsan rájöttek –, hogy ezzel sok dolgot könnyen el lehet intézni. Elég azt mondani, hogy „bocsi”, és minden rendben. Szülőként eleinte zavart, sőt bosszantott, hogy visszaélnek ezzel a lehetőséggel, ám mindig ez az Ige jutott eszembe a Mi Atyánkból, és be kellett látnom: én is így vagyok az én Urammal. A mi szálkákra szakosodott lelkünknek azt mondja a mi Urunk, hogy kezdjünk el gerendát vágni – a saját életünkben. Könnyebb a szálkát piszkálni a mások életében, de nekiesni a gerendának, kiütni, ledönteni, szétvágni, és többé nem tartóoszlopnak nevezni, ez a krisztusi „munka”, ez komoly harc. Amikor így imádkozunk, hogy úgy bocsásson meg Isten, ahogy mi is megbocsátunk, akkor ne feledjük, hogy a bűnbocsánat nem üzlet: én megbocsátok, hogy cserébe nekem is megbocsásson az Isten. A bűnbocsánat tőlünk függetlenül is van. Nem azért bocsát meg nekünk Isten, mert mi megbocsátunk. Nemcsak akkor bocsát meg, ha mi is?! Cseri Kálmán mondta: amíg a kezünkben fogjuk mások vétkeit, amíg nem engedjük el, addig nem tudjuk megragadni Isten kegyelmét. Jézus mindenkinek, aki előtte megalázza magát, Őt hittel szívébe zárja, megbocsát: megbocsáttattak a te bűneid (Lk 7,48). Jézus látja, milyenek vagyunk, és mégis meg tud bocsátani. Ezért kérhetjük, hogy bocsásson meg. Ha nekünk megbocsátott, nekünk is meg kell tudni bocsátani. Ez a hívő ember egyik legnagyobb fegyvere, ahogy Illyés Gyula négysorosában is fogalmazz: Minden ütésed, átkod Hiába ellenem. Szörnyű a fegyverem: Megbocsátok!
16
IV. nap Igemagyarázat: Jn 20,1-18 A hét első napján, azaz vasárnap, Magdalai Mária korán reggel, még virradat előtt kiment a sírbolthoz, oda, ahová Jézust eltemették. Nagyon nehezen tudta elfogadni, hogy az a személy, akit annyira szeretett, aki segített rajta, akit jó volt hallgatni, nincs már az élők között. Az út, amelyen kiment, tele volt emlékekkel és fájdalommal. Egyfolytában csak arra tudott gondolni, hogy milyen erőt adó volt Jézus közelségében lenni. Milyen nagy volt a szeretete, amellyel az övéi között megállt, szólt, gyógyított. Talán azért ment, hogy még egyszer láthassa az Úr Jézus Krisztust. Hogy erőt merítsen, gyógyuljon. Ismerős ez az érzés számunkra is, hiszen tudjuk, milyen nehéz megválni egy-egy kedves tárgytól vagy éppen drága szerettünktől, ha csak kis időre is. Annál mélyebb és fájdalmasabb az érzés, ha hosszabb vagy esetlegesen végső búcsúra kerül sor. Amikor olyan események történnek, amelyek mindent felborítanak és megkérdőjeleznek, ami eddig megszokott volt – az első pillanatban legtöbbször döbbenten állunk és félve kérdezzük: Most hogyan tovább? Elbizonytalanodunk, meginog a meggyőződésünk. Kapaszkodókat kell keresnünk, hogy a biztonságérzetünk visszatérjen. Ehhez újra kell értelmezni mindent, és egészen új válaszokat kell találni! Jézus feltámadása által ilyen új lehetőségek tárulnak fel. Megnyílik Jézus sírja. Elvétetik onnan a hatalmas kő, nincs tovább lezárva. Jézus áttör a létezés minden gátján, legyőzi az időt és teret, amivel az emberi gyűlölet be akarta őt zárni a múltba, amivel a történetét le akarta pecsételni, hogy az soha ne folytatódjon. Sokak számára a sír ma is azt jelenti, hogy az élet egyszer elér egy ponthoz, amikor az ember – már csak múlt. Jézus feltámadásával ezt átírta, és azt hirdeti, hogy most már az emberről halála után is el lehet mondani, hogy „lesz”, mert Isten nem engedi, hogy a sír lezárja az emberi létet. Egyszülött Fia a saját jövőjét osztotta meg velünk Mária ezt még nem tudja. Ott áll a sírnál, és úgy érzi, Jézus halálával mindent elveszített. Sír, ahogyan mi is, amikor a fájdalom megbénít minket, amikor úgy tűnik, értelmét veszítette minden, és valamiféle támasz, vigasz után epekedünk. Mária még a kereséssel van elfoglalva, amikor megszólal valaki mögötte. Első hallásra azt hiszi, hogy a kertész az, de a második megszólításkor olyan ismerősen cseng neki ez a hang, sőt mi több: a nevén szólítják. Jézus kétszer is megkérdezi Máriát: Miért sírsz? Jézusnak fontos, amit érzünk. Fontos Neki a fájdalmunk, a tapogatózó keresésünk. Még azokban a helyzetekben is törődik velünk, amikor azt hisszük, magunkra maradtunk. Szavával megnyugtat, és helyreigazítja tévedéseinket. Mária ott áll magába roskadva az üres sírnál, Jézus pedig földöntúli szeretettel a nevén szólítja. Ekkor döbben rá, hogy Jézus az! Hogy feltámadt! Elszáll a félelme, keserűsége, aggódása. Ott áll előtte Jézus, akit keresett. Az a Jézus, aki azt mondta magáról, hogy Ő az Út, az Igazság és az Élet. Aki a keresztfán legyőzte a bűnt, szenvedést, halált. Máriának megnyílt a szeme és hitt. Kajafás, Pilátus, a néptömeg vak maradt. Csak az lát, akinek az Úr megnyitja a szemét. Mária leborult az Úr előtt, és a szíve csordultig megtelt örömmel. Krisztus hiánya megbénít, céltalanná teszi az embert. De azok, akik találkoznak Vele, azoknak az élete megváltozik. Új értelmet kap és új célt. Megtelik az ember szíve hálával és másként kezd gondolkodni, beszélni, cselekedni. A Krisztussal való találkozás örömmel kell, hogy eltöltsön, és ezt az örömöt nem lehet eltitkolni, ezt tovább kell adni: találkoztam a Feltámadott Úrral. Megváltoztatta az életemet. Mária mindenkinek hirdette: Jézus él! Ezt az örömöt kell nekünk is továbbadni másoknak és hirdetni: Feltámadott! Bizonnyal feltámadott az Úr!
17
V. nap Igemagyarázat: 1Kor 2,9 A patmoszi látomásról talán mondhatná valaki, hogy egy öreg elme zavaros motyogása, az öregecske János apostol, vigasztaló álma egy olyan valaki fantáziálása, aki agg gyülekezetvezetőként már csak annyit ismételt szünet nélkül: „Gyermekeim, szeressétek egymást!”. A János 3,16 igéit szokták úgy is emlegetni, mint a Szentírást „dióhéjban”, vagy a Szentírás „szívét”. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Vitán felül áll, hogy Isten legfőbb üzenete számunkra, hogy szereti az embert, a világot, és az ő szeretete mentő szeretet, megtartó szeretet, és az örök élet ajándékát kínáló szeretet! Már a teremtési napok végeztével naponként elhangzik: „És látta Isten, hogy mindaz, amit teremtett jó.” Isten jó dolgokat adományoz az embernek: jót készít, jót ad, jót tervez. Mikor a megígért Mennyek Országára gondolunk, a hazára, a házra, a hajlékra, amiről azt mondta az Úr: „Az én atyám házában sok hely van ...” – ha jónak ismertük az Urat életünkben, elképzelhetetlen a számunkra, hogy a menny ne lenne valami jó hely. A legjobb. A leírhatatlan. A gazdag Isten legbőkezűbb ajándéka. A szerető Atya ajándéka a gyermekei számára. „Egy keresztyén nőtestvér meghagyta, hogy mikor meghal, desszertes villával a kezében helyezzék a koporsóba. Hogy szemet szúrjon, hogy megütközést keltsen, hogy kérdés fakadjon, amire ezt a választ kellett adni: Azzal a bizalommal készült az utolsó útra, hogy a java, az élet legjobb része még hátravan. A főétel után a desszert életében is a legjobbat jelentette számára.” A Jelenések könyve a mennyországról írva mérhetetlen gazdagságot, pompát, drágaköveket sorol fel garmadával; az akkori világ hallott-látott kincseit. Mi a kincsek garmadához hozzá tudnánk tenni, vagy talán más kincseket sorolnánk. János apostol a tőle telhető legnagyobbat rajzolta elénk. Kívántatja, vágyat ébreszt a Mennyek Országában való lakozásra. Egyetlen feltétele van a mennyei hajlékba való bejutásnak: Jézus Krisztus nevének a megvallása. Ő tudja az Atyához vezető utat, az Ő nevére tárulnak kapuk, ajtók, Ő tudja néven nevezni az Atyai hajlék lakosait. Ő az egyetlen, aki tudja, hogy ki tett hitvallást, ki vallotta meg vétkeit, ki kért és fogadta el a megbocsátást. Minden országba valamiféle útlevélre, a személyazonosságunkat igazoló okmányra van szükség. A Mennyek Országába Jézus Krisztus állítja ki az igazoló okiratokat. „Ismerem. Az enyém. Az én bárányom. Sokáig kerestem, míg engedte megát megtalálni. Méltó a belépésre.” „Senki sem jöhet az Atyához, csakis én általam…”
18
ELSŐ NAP Légy engedelmes! Bibliai történet: Jónás /Jón 1-4/ Téma: Válaszd az engedelmesség útját! Ellentétpár: Engedetlenség – Engedelmesség Cél: Rámutatni, hogy az engedetlenség és az engedelmesség is következményekkel jár, sőt másokra is kihatással vannak a mi döntéseink. Énekek: Ha te Jézust követed Te veled, Te veled,… Emeld fel a kezed Aranymondás: „Bármit mond nektek, tegyétek meg” (Jn 2,5) „Boldog mindenki, aki az Urat féli, és az ő útjain jár.” (Zsolt 128,1) Falánk halak Kellékek: kötél (vagy hosszabb zsinór), 4-6 evőkanál, 12 ping-pong labda (esetleg „Kindertojás” műanyag kapszula) Az aranymondás szavait írjuk fel a ping-pong labdákra (papírcsíkokra írva helyezzük a Kindertojás kapszuláiba), majd a kötél segítségével jelöljünk ki egy körbekerített teret – ez lesz a tenger. A gyerekek feladata, hogy a kanalak segítségével halásszák ki a tengerből a ping-pong labdákat (tojás kapszulákat). Sajnos nem csak Jónást nyelte el egy nagy hal, hanem a mai aranymondás szavaiból is haleledel lett. Szeretnék megkérni néhány bátor és ügyes tengerészt, hogy segítsen kihalászni ezeket a falánk halakat. (Válasszunk ki 4-6 gyermeket!) Ó jaj, amikor a viharban könnyíteni akartunk a hajón, kidobtuk a halászbotokat is. De nézzétek csak! (Előveszi a kanalakat) Ezeket a kanalakat megmentettem. Tessék. Ezekkel biztosan ki tudjátok halászni a kis falánk halakat! Csak közben arra figyeljetek, hogy ne lépjetek a tengerbe, a másik kezetek se lógjon bele, csak az a kezetek lehet a víz felett, vagy benne, amelyikben a kanál van, mert még leharaphatnák az ujjaitokat! Köszönöm! Nagyon ügyesek voltatok. De ebben az izgalomban elfelejtettem a helyes sorrendet. Tudnátok még nekem ebben is segíteni? Az aranymondásnak készíthetünk előre egy plakátot, hajóval és egy nagy hallal, melyre felírjuk a helyes megfejtést. Ezt helyezzük a falra, hogy a gyerekek jól lássák, és át tudják napközben ismételni az aranymondást.
Háttérinformáció Jónás könyve egy elbeszélés. Nem a próféta válik tanítóvá, hanem az esete, ahogyan Isten kézbe veszi, neveli az engedetlen embert. Jónás tehát Isten mindenkori népét jelképezi, a mindenkori hívőt, aki nem engedelmeskedik Isten szavának. Az Úr igéje szólt Jónáshoz. Küldetését tehát Istentől kapja. Hírnök, nem pedig szónok. Az Isten által küldött prófétának a feltétlen engedelmesség volt a kötelessége, ami arra kötelezte, hogy Isten parancsait pontosan végrehajtsa. 19
Jónást az Úr Ninivébe küldi. Asszíria történetében a város mindig jelentős szerepet játszott, és a késő Asszír Birodalom idején, Szanhérib uralkodásától kezdve a birodalom fővárosa is lett. Asszíria és ez által Ninive is Izráelt egzisztenciájában és hitében is veszélyeztette. A fogság után a gonoszság gyűjtőfogalma volt, amely az erőszakosságban, a hatalom kísértésében, az ember önmagát és másokat károsító élet folytatásában öltött testet. Jónás nem engedelmeskedik Istennek, ehelyett Tarsisba menekül. Tarsis a Földközi tenger melletti település volt. Pontos helye ma már nem állapítható meg. Nem azonos Pál apostol Tarzuszával! Jónás menekülése azt a korabeli elképzelést tükrözi, hogy minden istennek megvan a maga felségterülete. Hatalma csak az adott területre korlátozódik csak, így azon kívül nem éri el az embert. A viharban, a hajósok sorsvetéssel megállapítják, hogy Jónás miatt történik minden. A szövegben szereplő górál nem a választás megkönnyítését jelenti, hanem az motiválja a sorsvetőket, hogy általa megismerjék a felsőbb, isteni hatalom akaratát. A hajósok nagyon megijednek, amikor megtudják, hogy Jónás Isten elől menekül. Egyedüli megoldásként beledobják Jónást a tengerbe, így próbálják meg menteni életüket. A nagy hal Isten hatalmának az eszköze. Jónás a hajóról ezért nem a tengerbe, hanem Isten kezébe esik. Ez egyelőre még nem a szabadulás, mert mélységeket él meg benne Jónás, de közben Istenhez imádkozik. Amíg Isten az Igéjén keresztül szól az emberhez, addig az ember az imádságon keresztül szólíthatja meg az Urat. Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában. Amit Jónás átél, az Jézus Krisztus halálában és feltámadásában lesz nyilvánvaló: három nap a hal gyomrában – három nap a halálban. Isten másodszor is szól Jónáshoz, aki most már elindul Ninivébe, hogy hirdesse: „Még negyven nap, és elpusztul Ninive!” A niniveiek hittek Istennek, és böjtöt hirdettek. Az Ószövetségben az a böjt számít legitimnek, amiben kifejeződik az Isten iránti tisztelet, szeretet és a bűnbánat. A bűnbánat jeleként még a király is levetette díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. A zsákruha, a csípő köré tekert durva anyag, amit a próféták és a gyászolók viseltek. Az Ószövetségben a hamu a múlandó és értéktelen dolgok jelképes kifejezéseként szerepel. Jónás könyvének érdekessége, hogy nem csak az emberek böjtölnek, és ülnek hamuba a megbánás jeleként, de még az állatok is. Mindenkitől megköveteltetik, hogy térjen meg a rossz útról. A megtérés az a gondolati, hitbeli és magatartásbeli változás, ami által az ember felhagy az addigi engedetlen magatartásával, és Isten felé fordul, hogy engedelmeskedjen Neki. Kimegy Jónás a városból, készít magának egy kunyhót, hogy annak az árnyékából - mintegy páholyból - nézhesse mi történik a várossal. Isten pedig úgy intézte, hogy egy bokor nőjön Jónás fölé, majd pedig, hogy egy féreg szúrásától elszáradjon. Az itt használt ige háromszor is előfordul a könyvben (2,1; 4,6; 4,7). A hal és a bokor is engedelmeskedik Istennek, csak Jónás engedetlen. A bokor valószínűleg ricinusbokor lehetett, amely gyorsan megnő 3-5 méternyire, és nagy, árnyékot adó levelei vannak. Jónás haragszik Istenre. A harag erős érzelmi felindulástól kísért érzés, amelyet valamilyen esemény vagy személy vált ki az emberben. Mivel az események irányítója Isten, ezért a harag az Isten elleni zúgolódásban nyilvánulhat meg, akárcsak Jónás esetében, aki ennek a haragjának hangot is ad: „Igazam van! Haragszom mindhalálig!” Jónás története azonban nem úgy mutatja be Istent, mint aki arra törekszik, hogy neki legyen igaza, hanem hogy az ember megtérjen, és életben maradhasson. Az Isten egyetemes bocsánatát hirdeti minden nép számára, amely az Ószövetségben új gondolatként kerül elő. A 3. és 4. rész érzékletesen tárja elénk Isten türelmét nem csak a niniveiekkel szemben, hanem Jónással kapcsolatban is, aki az ítélethirdetés és annak elmaradása után sajnos ugyanott tart belsőleg, mint a hal gyomra előtt.
20
Előkészületek, közös program
Ének, köszöntés, imádság A vezető egy régi térképpel a kezében bejön a terembe és köszönti a gyerekeket! • Sziasztok! Képzeljétek, olyan bajban vagyok (közben forgatja a térképet). Nem tudok ezen a térképen eligazodni, olyan sokféle út van rajta. Van itt kék, piros és sárga színű, keskeny és széles, országút és földút, egyenes és kanyargós, és ez a sok kereszteződés. Vajon melyik a jó? Nem tudom, fogalmam sincs, hol lehet. És ha megtalálom, hogy jutok oda? (Felnéz a gyerekekre.) Ti talán tudnátok segíteni? Tudjátok, merre van a mennyországba vezető út, és hogy juthatok oda? (Engedjük meg, hogy a gyerekek válaszoljanak). Hát nem tudom, lehet, hogy nem jó a térképem. Nem tudtok valakit, aki mégis tudna nekem segíteni? Vagy hol lehet venni egy olyan navigációt, amelyben benne lenne az odavezető út leírása? Azt hallottam, hogy ebben a táborban lesz valami „időutazó”, talán ő majd tudja a választ a kérdésemre: hogy hogyan lehet a mennyországba jutni, és egyáltalán melyik úton kell elindulni. Egy másik vezető behoz egy Bibliát, és megszólítja a társát. • Sziasztok! Hallottam, amiről beszéltél a gyerekekkel, és úgy gondolom, hogy a legjobb helyen vagy a kérdéseddel. Ha ezen a héten jól figyelsz, szerintem megtalálod a kérdésedre a választ. Megtudhatod, hogy melyik az az Út, amelyik a mennyországba vezet és azt is, hogy hogyan kell rajta haladnod, hogy elérd a célodat. De hogy ne legyek olyan rejtélyes, odaadom neked az én navigációmat a teljes út leírásával! (Átnyújtja a Bibliát.) • De hát ez egy Biblia! • Igen, jól látod. A Biblia, Isten szava, amelyben minden le van írva Őróla és arról is, hogy hogyan lehetünk a mennyország lakosai. Hogyan találhatjuk meg azt az utat, amely a mennyországba, Őhozzá vezet, és hogy hogyan kell ezen az úton járni, hogy ne tévedjünk el. • Köszönöm, most már nagyon kíváncsi vagyok! Ígérem, nagyon fogok figyelni egész héten! De már mikor kezdjük? Vezetők beszélgetése a jelenet után: • Nahát, ez a Jónás jó nagy galibába került – vihar a tengeren, meg az a nagy hal! Mindez azért, mert Ninive helyett Tarsisba ment. • Jónás nem figyelt arra, mit mond Isten, csak a maga feje után ment. S nem elég, hogy rossz útra tért, még másokat is veszélybe sodort. • De a végén csak jóra fordult minden. • Valóban, amikor engedelmeskedett Istennek, amikor odafigyelt arra, amit mond neki, minden jóra fordult. Ha a mennyországba szeretnél eljutni, akkor az első szabály, amit jól meg kell jegyezned: figyelj oda arra, amit Isten mond a Bibliában, és légy Neki engedelmes! Bevezető játék: Kíváncsi Péter (Petra) időutazó tánca Első nap tanítsuk meg a gyerekeknek, a későbbiekben pedig használhatjuk az „időutazó” jeleneteinél, mikor Péter/Petra bemászik az időalagútba. (Az ötlet az Ovizsaru c. filmből van. (Youtube-on megnézhető a részlet „Panda Péter tánca” cím alatt) Az ének igazából egy kódot takar. Ha Kíváncsi Péter, ill. Kíváncsi Petra „eléneklik”, elmutogatják ezt a kis „dalt”, beindítják az időgépet, és megérkeznek az aznapi bibliai helyszínre. A dallam és a szöveg szabadon variálható.) 21
Ha szomorú vagy, és kérdezni szeretnél, és úgy érzed, hogy senki nem ért meg, bumm-bumm-bumm (az egyik öklünkkel ütögethetünk a másikba) Pördülj egyet és guggolj le, ez a Kíváncsi Péter (Petra) tánc (taps-taps-taps). Hármat ugorj, mint egy kenguru, kettőt oldalra rák módra, fiúúúú…(te lány)! Három lépés, egy hátra, majd mint a csiga, a házadba… Forogj, mint egy szélmalom, amíg csak bírod. Ugorj nagyot, a padló elfogyott… Ne lélegezz, és balra ugorj… Ilyen a Péter (Petra), nekem hidd el, ilyen a Péter (Petra), ilyen a Kíváncsi Péter (Petra) tánc. (Péter bemászik az alagútba) Jéééé, hová kerültem????????????
Az időutazó
Szereplők:
P = Professzor PT = Péter/Petra J = Jónás
Kellékek: kalap, stopper, tengerpart – kék lepedő, kagylók, kövek, kagyló az aranymondással 1. jelenet: A zene szól, az időalagút a pódiumon. A professzor bebújik az alagútba úgy, hogy a gyerekek ne lássák, majd kimászik belőle a gyerekek elé. P: Sikerült! Juhú, sikerült! A …..-i Vakációs Bibliahétre érkeztem ugye? Ezt nézzétek! Ez egy időalagút, én építettem saját kezűleg. Ennek az alagútnak a segítségével eljuthatok vagy valakit eljuttathatok vissza a múltba. Izgalmas! Nagyon izgalmas! Szeretné valaki közületek kipróbálni? PT: (lassan bebandukol a terembe és megkérdezi) Mi történik itt, és az ott micsoda? P: Mondd csak, kiskomám, nem akarod kipróbálni az időalagutamat? Ezzel visszautazhatsz a múltba! Ez ám az igazi móka! PT: Miért tenném? Mi van, ha nem sikerül? Képzeld csak el, hogy ott ragadok a múltban. Én inkább a jövőbe utaznék, hogy végre nagy legyek! És többé ne parancsolgasson nekem senki. Elegem van, hogy mindig megmondják, mit kell tennem. Sokkal jobb felnőttnek lenni, akkor már azt csinálsz, amit akarsz. Nem kell senkire sem hallgatni! 22
P:
A jövőbe sajnos nem lehet menni ezzel a géppel. De próbáld csak ki! Tökéletesen működik. Itt egy stopper óra meg a kalapom, ezek mindig legyenek nálad. Gondolj csak bele, mennyi kalandban lehet részed! PT: Nem gondoljátok, gyerekek, hogy ez nem hangzik rosszul? (a közönség felé) Szívesen megtudnám, hogyan éltek régen az emberek. Régen biztosan sokkal jobb volt? Mindig ezt mondják, hogy régen sokkal jobb volt. Régen talán még a gyerekek is azt csinálhattak, amit akartak. P: Hát akkor…, itt a nagy lehetőség, hogy megtudd! A gyerekeknek segíteni kell, ők elszámolnak háromig és minden megy majd, mint a karikacsapás. PT: Rendben, megteszem. (egyik lábbal belép az alagútba, de hirtelen visszalép) Hohó, várjunk csak! Hogy jutok ide vissza? P: (professzor fogja a stoppert és a kalapot, PT-t az alagút bejáratához tolja) A kalap mindig legyen a fejeden! Így tudok kapcsolatban maradni a masinámmal. A stopper óra pedig jelzi, mikor kell visszaindulnod. Erre jól ügyelj! Ha elkésel, késő bánat… (Prof jelzi a gyerekeknek, hogy kezdhetik a számolást, a zene megszólal.) P: (lelép, PT kijön az alagút másik végén, és csodálkozva körülnéz) PT: Wooow, sikerült! Vajon hová érkeztem? 2. jelenet: Jónás a tengerparton fekszik, körülötte kövek, halak csontváza, több kisebb és egy nagyobb kagyló, a háttérben hullámverés hangját halljuk. PT: J: PT: J: PT: J: PT: J: PT: J: PT: J: PT: J: PT: J:
(körülnéz, felfedezi Jónást. Odamegy hozzá és felrázza, ebbe a közönséget is bevonja.) Fiúk, lányok! Szörnyen büdös ez az ember! Fúj! Micsoda szaga van! Vajon él még? Elűz ez a bűz! (ijedten és pánikba esve) Ó, az a hatalmas pofa! Hol vagyok? Téged is elkapott? (megijed, és el akar iszkolni) Ne! Ne menj el, kérlek! Ne hagyj egyedül! Boldog vagyok, hogy egyáltalán látok itt valakit. Mégis mi történt veled? Mire gondoltál, amikor a „hatalmas pofát” emlegetted? És miért bűzlesz ennyire? Egy tengeri szörny lenyelt; egy hatalmas hal. Az előbb köpött partra, így még azt sem tudom, hol vagyok. (szimatol, jelezve, hogy J nagyon büdös) Micsoda? Lenyelt egy tengeri szörny? Hiszi a piszi! Találj ki valami jobbat! Komolyan mondom. Érzed ezt az illatot vagy nem? Ezt nem lehet nem érezni. De hogy kerültél a szörnyeteg gyomrába? Honnan jöttél? (legyintéssel elintézi a kérdést) Ó, csak úton voltam. De te ki vagy, és miért nézel ki ilyen furcsán? (J próbálja a figyelmet elterelni, körülnéz, talál egy nagy kagylót, és azzal játszik egy kicsit, füléhez emeli stb.) Én Petra/Péter vagyok, és azért jöttem, mert már elegem van, hogy mindig csak „engedelmes” lány/fiú legyek, nagy akarok lenni és azt csinálni, ami nekem tetszik! ( feláll, megigazítja a ruháját) Azt csinálni, amit akarok? Hát engem ez sodort most bajba. Örülök, hogy egy kicsit elbeszélgettünk, de most már mennem kell. Várj, hová mész? Még szeretnélek egy kicsit kérdezgetni! Sajnálom, de már mennem kell. Fontos feladatom van. Tessék, ez talán tetszeni fog neked. (kap egy nagy kagylóhéjat, benne az első napi aranymondás, majd a gyerekek felé fordul) Nézzétek, milyen szép kagyló! Láttatok már valaha ilyen hatalmas kagylót? Hoppá! Későre jár. Gyorsan, mindjárt lejár az időm. Vissza az alagútba! (gyorsan belép az alagútba) (zene) Most már engedelmes leszek, megyek, és teljesítem a parancsot. (J lelép a színről) 23
PT: P:
3. jelenet: ( PT előjön az időalagútból, odamegy a P-hoz, és megszólítja.) Találkoztam egy fura alakkal, de nem teljesen értem, mi történt vele. Nagyon kíváncsi vagyok, mi történhetett vele. Úgy tűnt, ő sem teheti azt, amit akar. De nem értem, ez miért olyan nagy baj. Szerinted még visszamehetek, hogy megkérdezzem? Sajnos nem, egy nap csak egyszer lehet használni az időgépet. De várj csak! (P szerel valamit az időalagúton) Most ha belenézünk az alagútba, talán megláthatjuk, hogy mi is történt azzal az alakkal, akivel találkoztál.
(A jelenet eljátszása, ill. kivetítése amennyiben együtt maradnak a gyerekek. Ha nem, ezen a pontot van a csoportbontás, melyet megelőz a kagyló átadása.) PT: P:
Nahát, most már értem, hogy miért fontos szót fogadni. Ezen túl én is megpróbálok engedelmes lenni. De nézd csak, mit adott nekem! (átadja a kagylót az aranymondással) Hé, ebben van valami! (Miközben beszél, odamegy a vezetőhöz, és kiveszi a kagylóból a papírt. A kagylót az alagút bejáratához teszi.)
Csoportbontás A közös program után a professzor (vagy egy báb) összegyűjti a legkisebbeket, és elvezeti őket a saját termükbe.
A KISCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Köszöntés kiscsoportokban: Nagyon örülök, hogy eljöttetek! Már nagyon várom, hogy együtt játszunk, rajzoljunk és énekeljünk. De hogy mindenki jól érezze magát, egyezzünk meg néhány szabályban! Ez lesz a mi csoportunk titkos szerződése!? 1. Jelentkezz, ha mondani akarsz valamit! 2. Szépen énekelj együtt a többiekkel! 3. Ne beszélgess, amikor a történetet mesélik! Kérdezzük meg, szeretnének-e ők is szabályt alkotni! Mondjuk el, hogy hol találják a WC-t, mikor és hol lehet inni stb.! Beszélgessünk: ki van itt először, hány évesek, kinek mi a neve. Majd mutassunk egy Bibliát és mondjuk el, hogy ez Isten könyve. Beszéljünk röviden arról, kicsoda Isten. Isten teremtett mindent, és nagyon szeret minket. Ebben a könyvben az van leírva, hogy mit szeretne nekünk üzenni. Hamarosan hallani fogtok egy történetet ebből a könyvből. Rávezető játék: Simon mondja A vezető középre áll, és különböző utasításokat ad folyamatosan a csoport tagjainak. Ha a mondatot úgy kezdi: „Simon mondja…”, akkor mindenki köteles az utasítást végrehajtani, ha csak magát az utasítást mondja, akkor viszont tilos. Aki elrontja, kiesik. Lényeges, hogy a vezető gyorsan, egymás után mondja az utasításokat, és minél több megtévesztő mondatot is becsempésszen. Adhatunk olyan utasítást is, ami meglepő, de vigyázzunk, hogy csak olyan legyen, amit meg is tudnak csinálni. Isten sem bíz meg olyan feladattal, amire nem vagyunk képesek. Nagyon fontos, hogy Isten utasításait is pontosan kövessük, hogy engedelmeskedjünk Neki. Az engedelmességnek mindig megvan a jutalma. 24
Tanítás: (A történet elmondása Jónás szemszögéből) (Háttérben kifeszítve kék anyag a tenger imitációjaként. Ha forgófejes ventillátort állítunk mögé, még a hullámzást is megjeleníthetjük. Az előtérben két fekete ruhába öltözött segítő egy kartonból kivágott hatalmas halat tart két oldalról, aminek a testén kivágunk egy nagy lyukat, de letakarjuk a hal színével megegyező anyaggal. Mögötte a földön ül Jónás és imádkozik. Egyelőre csak a hangját hallják, mert a lepel még eltakarja.) Csodálatos és hatalmas vagy, Uram, akinek engedelmeskedik az egész teremtett világ. Jóságodat mutatja, hogy küldted ezt a nagy halat megmentésemre. Ó, mennyire bánom már, hogy nem engedelmeskedtem! (A segítők fellebbentik a leplet, és láthatóvá válik Jónás a hal gyomrában, aki a gyerekekhez fordul.) Jónás vagyok. Ninivébe, a nagyvárosba küldött Isten, hogy elmondjam nekik, megbünteti őket gonoszságuk miatt. De ők a mi ellenségeink, és én féltem odamenni. Ezért mentem Jáfóba, és felszálltam arra a hajóra, ami Tarsisba vitt volna. Azt gondoltam, el tudok futni Isten elől, hogy el tudok előle rejtőzni. Ő azonban nagyon is jól tudta, hol vagyok. Vihart támasztott a tengeren, és a hajón mindenki azt hitte már, hogy meghalnak. Nagyon meg voltak rémülve, de még inkább elfogta őket a rettegés, mikor kiderült, hogy miattam van ez a nagy vihar. Az én engedetlenségem volt az oka, és így nem csak magamat sodortam veszélybe, de még őket is. Arra kértem őket, dobjanak a tengerbe, hogy az lecsendesedjen. Előbb igyekeztek valahogy visszaevezni, de mikor látták, hogy nem fog menni minden igyekezetük ellenére sem, beledobtak. És a tenger háborgása megszűnt. Isten pedig odarendelte ezt a nagy halat, és lenyelt engem. Három nap és három éjjel telt el azóta. Engedelmeskednem kellett volna, mert ha Isten megbízott a feladattal, segített is volna véghezvinni. Imádságban el is mondtam ezt Neki. Csodálatos és hatalmas vagy Uram, akinek engedelmeskedik az egész teremtett világ! Jóságodat mutatja, hogy küldted ezt a nagy halat megmentésemre. Ó mennyire bánom már, hogy nem engedelmeskedtem! (Mikor Jónás imádkozni kezd, a segítők a leplet megint előre hajtják, hogy csak a hal látszódjék.) (Az imádság után Jónás kigurul a hal szájánál, mintha az kiköpte volna. A két segítő elviszi a halat, és mialatt Jónás nyújtózkodik, ők a kék anyag fölé egy másikat akasztanak, amin egy város látható. Jónás ezalatt a füléhez teszi a kezét, mint aki hallgatózik.) Azt mondod megint, Uram, hogy menjek Ninivébe az üzeneteddel? Már indulok is! (Jónás elindul, és megkerüli a kifeszített város képét. Mikor mögé ér, hangosan kiált:) Negyven nap múlva megbüntet benneteket az Úr a gonoszságotok miatt! (A másik oldalon kijön, leül a földre, és figyeli a várost. A segítők közben elkezdenek számolni negyvenig. Jónás ezalatt ezt mondja:) Nahát, már nem lopnak! Nézzétek, már nem verekszenek! Veszekedést sem hallani! A király levetette a palástját, és zsákruhába öltözött! A népe is követi! Mindenki Istenhez imádkozik! Nem esznek, és nem isznak még az állatok sem. Bánkódnak a sok rossz miatt, amit elkövettek! Ezt nem gondoltam volna! (Miután elszámoltak negyvenig, Jónás odamegy a gyerekekhez.) Eltelt a negyven nap, és az Úr nem büntette meg őket, mert odafordultak hozzá és megbánták a sok rosszat, amit tettek. Ha nem engedelmeskedek Istennek, és nem jövök el hozzájuk az üzenetével, most nem így lenne. Imádság (Köszönjük meg Isten szeretetét!) Kézimunka: Jónás - színező (lásd a CD mellékleten)
25
Aranymondás: „Bármit mond nektek (Isten), tegyétek meg.” Jn 2,5 Az aranymondást kettéosztjuk, és az első felét ráírjuk egy száj alakú lapra, a másik felét pedig egy kéz alakúra. A két képet elhelyezzük egy jól látható vagy központi helyre, miközben hangosan felolvassuk a rajta lévő igerészt, amit mutogatással tanítunk meg nekik. Aki tudja, kap egy kitűzőt, amin száj és kéz látható. Bármit – felemelt mutatóujj mond – tölcsér a kezünkből a száj elé nektek – előre mutatunk Isten – felfelé mutatunk tegyétek meg – szalutálunk
A KÖZÉPSŐ CSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Szereplők:
J = Jónás N1 = Ninivei városlakó K = Kapitány N2 = Ninivei városlakó L1 = Legénység (ez a két szereplő kihagyható) L2 = Legénység Két (láthatatlan) kellékes a tenger mozgatásához!
Kellékek: ruha a szereplőknek (kendők); 2x1m-es kartonpapírból készült paraván a hajó és a bálna képével; fekete lepedő; halak képe, vagy játék halacskák; nagy, kék színű lepedő a tenger megjelenítéséhez; különböző méretű dobozok (rakomány); Ninive városképe 1. jelenet: A HAJÓN (A tengeren nagy vihar van, a hajó hánykolódik, a hajó legénysége ide-oda dülöngél, próbál megmenekülni. A legénység nagyon izgatott. Jónás a hátsórészben alszik. A tenger folyamatosan hullámzik!!!) L1:
Kapitány, mit tegyünk? Nagyon erős ez a szél, félő, hogy ezt nem bírja ki a hajó. Hajótörést fogunk szenvedni! K: Könnyítsünk a hajón! Dobáljatok ki mindent a tengerbe! (A legénység és a kapitány kidobálják a dobozokat a tengerbe. A kapitány észreveszi az alvó Jónást. Megrázza!) K: Hát te meg itt mit csinálsz? Ébredj! Imádkozz te is a te Istenedhez, mert ebben a viharban mind elveszünk! (Közbeszól L2) L2: Kapitány, hiába dobtunk ki mindent. A vihar egyre erősebb! L1: Vessünk sorsot! Talán megtudjuk, hogy ki miatt ért bennünket ez a vihar! (L1 és L2 elfordul, lekuporodnak, mintha sorsot vetnének. Majd felállnak, és L1 rámutat Jónásra.) L1: Kapitány, ő az! Őmiatta van ez a vihar! (Mindenki Jónás felé fordul.) K: Mond, ki vagy és mit tettél? Hát nem látod, milyen veszélybe sodortad ezt a hajót és a rajta lévőket? J: Jónás a nevem, és héber vagyok. Az Urat, a menny Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta. Ő engem Ninivébe küldött, hogy ott prédikáljak, de én nem akartam oda menni, ezért szálltam fel erre a hajóra Tarsis irányába. 26
K: J:
(Meglepetten.) Hogy tehettél ilyet? Isten elől menekülsz? Mit tegyünk most veled? Dobjatok a tengerbe, akkor majd lecsendesedik körülöttetek a vihar! Én jól tudom, hogy miattam történt most minden rossz. L2: Kapitány, ezt nem tehetjük! Hiszen meghal! L1: De akkor mindnyájan elveszünk! K: (Imádkozik.) Uram, bocsásd meg ezt nekünk! (Határozottan kiadja a parancsot.) Dobjátok a tengerbe! (L1 és L2 megfogják Jónást és a hullámzó tengerbe dobják.) (A tenger hullámai magasra csapnak, Jónás két keze kikilátszik. Közben a tengerészek megfordítják a paravánt és elmennek. A tenger hullámzása lecsillapodik, csak a hal képe látszik Jónás a tengerben – a kék lepedő alatt, de hallatszik a hangja.) J: Jaj, mi az? Mintha közeledne! Most majd elnyel! 2. jelenet: A HAL GYOMRÁBAN (A tenger hullámai eltakarják a bálnát. Jónás bemászik a bálna gyomrába – feje fölé emeli a paravánt, hátul a fekete anyaggal. A tenger lenyugszik!) J: Hol vagyok? Vajon meghaltam? De akkor miért van itt ilyen büdös meg sötét? Ez biztosan nem a mennyország! Fúj, mi ez? Egy döglött hal!!! ( felemel egy halat) És itt úszik a többi is. Fúj! Kellett nekem Tarsisba menni – engedetlennek lenni. (Egy nagyot sóhajt, majd összekuporodik.) Most majd itt fogok meghalni egy hal gyomrában. (Jónás összeteszi a kezét és imádkozni kezd.) Istenem, elsüllyedtem. Majdnem vízbe fulladtam. De te megmentettél. Mondj nekem bármit, megteszem! Engedelmes leszek! Ámen. (A tenger hullámai eltakarják Jónást. A paraván a lepedő alá kerül, Jónás pedig a lepedő alá fekszik. A lepedőt Jónás derekára terítik, mintha most köpte volna ki a bálna a tengerpartra. A hátérben megjelenik a városkép.)
J:
3. jelenet: A TENGERPARTON (Jónás a tengerparton ébredezik.) Hol vagyok? Mi ez? Homok. Nahát, megmenekültem. (Jónás feláll és körbenéz.) Jól látom? Az ott Ninive, a nagyváros. Megyek gyorsan, és elmondom a város lakosainak, hogy mit üzent az Isten. Hiszen már csak negyven napjuk van, hogy helyre hozzanak mindent, különben mind elpusztulnak. (Jónás elfut a város felé a városkép mögé.)
(Két ninivei városlakó érkezik a tengerpartra és beszélgetnek.) N1: Hallottad, mit mondott a próféta? Még negyven nap, és elpusztul Ninive. Most indultam a családomért, akik a mezőn dolgoznak, hogy jöjjenek haza, és ők is lássák, mi történik a városban. Mindenki zsákruhát vett fel, és imádkozik az Istenhez. N2: Hát bizony sok rossz történt a mi városunkban. Lopás, csalás, szerencsejáték és az a sok erőszak. De én most azt hallottam, hogy még a király is böjtöl, levette az aranyruhát és a koronát. Ő is zsákruhát vett fel. Sőt azt a parancsot adta, hogy ne csak a városlakók, hanem még az állatok is böjtöljenek, ne legeljenek, hanem mindenki kiáltson az Istenhez. Én az állataimért megyek a legelőre. 27
N1: N2:
Tudod, most hogy hallottam, elpusztulhatunk, nem is lenne sok kedvem a mulatozáshoz, a nagy lakomákhoz vagy díszes ruhákhoz. Na de menjünk, én megkeresem a családomat és te meg az állataidat. Igazad van, menjünk. Kérjük az Istent, hogy bocsásson meg nekünk, és tartsa meg Ninive városát. (A két városlakó elmegy a paraván mögé.)
(Jónás visszajön a tengerpartra.) J: Azt tettem, amit Isten mondott. Most engedelmes voltam. (Jónás a közönség felé fordul.) Nem gondoltam, hogy ez megtörténhet. Képzeljétek, a niniveiek hallgattak rám. Böjtöltek és imádkoztak, nem csak az emberek, hanem még az állatok is. Ők engedelmesek voltak, megbántak minden rosszat, amit tettek, bocsánatot kértek és az Úr megkegyelmezett Ninive városának. Most már én is megtanultam a leckét. Ezentúl, mindig engedelmes leszek! Történet ismétlése: 1. Melyik városba küldte Isten Jónást? (Ninive) 2. Hogy volt Jónás engedetlen? (Ninive helyett Tarsisba ment) 3. Mi történt a tengeren? (A hajó viharba került) 4. Hogyan menekült meg a tengeren Jónás? (Nagy hal elnyelte) 5. Mit tett Jónás a hal gyomrában? (Imádkozott) 6. Mit tettek a niniveiek, amikor meghallották Jónás prédikációját? (Megbánták, hogy rosszak voltak, böjtöltek – nem ettek és ittak semmit -, imádkoztak) 7. Miért kegyelmezett meg Isten Ninivének? (Mert látta megbánták, hogy rosszak voltak, bocsánatot kértek – imádkoztak) Bibliai történet megbeszélése: 1. Miért volt Jónás engedetlen? (Félt a niniveiektől, hogy bántani fogják, nem fognak rá hallgatni) 2. Mi volt Jónás engedetlenségének a következménye? (veszélybe sodorta a hajósokat) 3. Voltál már engedetlen? 4. Mi történt, amikor kiderült az engedetlenséged? 5. Miért volt fontos Istennek, hogy Jónás engedelmes legyen? (Isten szerette a niniveieket is, de szo morú volt rosszaságuk miatt. Ezért elküldte Jónást, hogy figyelmeztesse őket, változzanak meg.) 6. Minek az alapján döntöd el, hogy engedelmes vagy engedetlen leszel? 7. Jónás kihez fordult a bajban? Mit csinált? (Istenhez, imádkozott) 8. Ki az, akihez te fordulhatsz a bajban? Te kire hallgatsz? Kézimunka: akvárium, nagyfogú hal (lásd a mellékleteket) Játék: Kire hallgatsz? Kellékek: kendők, jutalom (1 zacskó cukorka) és vigaszdíj, zsámoly rajta a nyeremény A két gyerek és a két vezető, aki irányítja őt, kimennek a teremből, kapnak egy-egy kendőt. Mindegyik gyerek csak a saját irányítójára hallgathat. Aki nem téveszti el, azé a jutalom. Aki legelőször ér a zsámolyhoz, az a győztes. Az irányító nem érintheti meg a bekötött szemű társát. A teremben elmondják, hogy a bent ülők feladata nem más, mint a bekötött szemű önkéntesek megzavarása azzal, hogy különböző feladatokat adnak. Mindent szabad a cél érdekében, kivéve egyet: nem érinthetik meg a bekötött szemű társukat. Ők az „érinthetetlenek”. A játék célja: Te kire hallgatsz? Isten halk, lágy szavára, amellyel a jó irányba igyekszik terelni? Vagy a körülöttünk lévő hangzavarra (reklámok stb.), kemény, erőteljes hangokra? Isten útja az örök élet felé vezet, ahol mindig Vele, a közelében lehetünk. Jézus mondja: ÉN VAGYOK AZ ÚT! Jónásnak is ezt kellett megtanulnia. 28
A NAGYCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Monológ képek használatával Szereplő: Jónás Kellékek: 6 db rajzolt kép (lásd a mellékletben), tábla, a képek rögzítéséhez mágnes vagy ragasztószalag A történet mesélése közben a képeket felrajzolhatja maga a mesélő is. Ha a mesélő helyben rajzol, szükség van még papírra és filctollra. (A történetet Jónás meséli el. A szereplő hosszú ruhát vegyen magára, esetleg kössön kendőt a fejére!) Mikor gyerek voltam, haragudtam, ha parancsolgattak a felnőttek. „Kérlek, kisfiam!” – szólt apám, anyám, nagyanyám, nagyapám, nagybátyám. Azonnal futni kezdtem és kiabáltam „Neeem! Nem érek rá! Nem! Nem akaródzik és kész!” „Jaj, te gyerek – mondták rám, – olyan vagy, mint a kecske meg az öszvér, azokat se lehet rávenni semmire.” Mikor felnőttem, szokatlan foglalkozásom lett. Ma már csak a Bibliában olvashattok ilyesmiről... Prófétának hívott el az ÚR! Isten jobb keze lettem, szája, küldötte, szolgája. Mikor ezt anyám megtudta, égre emelt kézzel könyörgött: „Jól meggondoltad ezt Uram?! Pont ez az engedetlen öszvértermészet kellett neked?! De Te vagy az Úr, Te tudod!” Én is csodálkoztam, de most már tudom, ha Isten kezébe vesz valakit, akkor azt addig gyúrja, amíg ember nem lesz belőle. Prófétát gyúrt belőlem az Úr, nehéz dolga volt velem, de azt mondja, Neki megérte. Bízott bennem. 1. rajz Tengeri kikötő, vitorlás hajók, két útjelző tábla Ninive, Tarsis feliratokkal. Aki nem biztos a rajzkészségében, előrajzolhatja vékonyan grafit ceruzával és történetmondás közben fokozatosan kihúzhatja vastag filctollal. Szolgám, menj Ninivébe és figyelmeztesd az ott lakókat, hogy még negyven nap és elpusztul Ninive! Térjenek meg, bánják meg a bűneiket, mert különben elpusztulnak! – szólt hozzám az Úr. Na, nem, nem bolondultam meg! Beszélj Uram, amit akarsz, én nem kockáztatok! Nem megyek! Ha olyan gonoszak, az első percen elkapnak, és végeznek velem! Elindultam a kikötőbe, és hajóra szálltam... Tarsis felé. 2. rajz Hánykolódó hullámok, vitorlás hajó, a hajó gyomrában az alvó Jónás, később az óriás cet Örültem, hogy megúsztam egy veszélyes helyzetet. Lefeküdtem a hajó gyomrába aludni. Nyugodt voltam. Arra ébredtem, hogy a kapitány áll felettem, és azt kéri, hogy imádkozzunk, mert a vihar mindenkit elnyel. „Ez nem véletlen!” – kiabálta a kapitány. Összeesküdött ellenünk az ég! Valami nagy-nagy bűnt követtünk el, hogy így haragszik ránk a tenger ura. 29
Megvallom nektek, még soha nem féltem annyira, mint abban a percben. Tudtam én, hogy nem a tenger istene haragszik, hanem az én Uram, aki alkotta a tengert is és minden mást. Az Úr elért a hatalmas karjával. Mi az neki, egy kis vihar, egy kis égzengés. Nem hallom a hangját, de tudom, hogy azt üzeni: „Nem futhatsz el előlem!”. Észhez tértem, és arra kértem a kapitányt, hogy dobjanak a tengerbe. Vesszek el inkább én, mint a hajó népe, legénysége. Elment a kedvem a feleseléstől. Az volt a legkülönösebb, hogy félnem kellett volna, de nem féltem. A tenger ura: Isten. Ha beledobnak, az Úr kezébe esek… Egy nagy hal szájába estem… A hajó legénysége imádkozott értem, én meg azt éreztem, jó helyen vagyok. 3. rajz A3-as méretű fekete hal, fehérrel szemet lehet rá rajzolni és „gondolat-buborékokat”: „Uram, segíts! Megérdemeltem! Meglátom még a napot? Apám, anyám, ne haragudjatok! Vétkeztem Uram! Engedetlen voltam! Sokszor! Mindig! Lusta voltam! Nem hittem, hogy erős vagy, hatalmas vagy, jó vagy!” Ezeket a fohászokat el is lehet készíteni előre. Vagy együtt lehet „ötletelni” a gyerekekkel, hogy miket mondhatott Jónás A hal gyomrában csend volt, sötétség. Volt időm gondolkozni. Még soha annyit nem beszéltem az Úrral, mint ez alatt a három nap alatt. Eleinte kiabáltam, veszekedtem, haragudtam, követelőztem..., aztán egyre csendesebben, halkabban szóltam. (ilyesféle „gondolatok” kerüljenek elő: Köszönöm! Most már értem! Jót akarsz, tudom! Elhiszem, hogy szeretsz Uram! Nem félek Uram! Igen! Szívesen! Megyek! Ahová mondod, oda megyek! Mit akarsz, hogy tegyek?)
4. rajz Napsütés, tengerpart, fekvő Jónás, távolodó cet, a háttérben egy város sziluettje: Ninive. Nem tudom, mennyi idő telt el…valami jóleső meleget kezdtem érezni. Sokáig nem tudtam kinyitni a szemem, olyan erős volt a nap ereje. Homokot tapogattam a két kezemmel. Hullámok hangját hallottam. Élek!!! Meg se moccantam sokáig. Csak mosolyogtam, simogattam a homokot, még jobban odatartottam az arcom a nap felé. Jó kis világot alkottál, Uram! - motyogtam. - Jót! Tudom, mit ígértem! Megyek, még negyven nap, és ha nem változnak, elpusztulnak. Én is majd belehaltam az engedetlenségbe. Jó tanítómester vagy Uram, megértettem a leckét!
30
5. rajz Jónás Ninive utcáin bolyong. „Még negyven nap és elpusztul Ninive! Térjetek meg! Kérjetek bocsánatot! Változzatok meg!” (Ezt megint szóbuborékként felírni.) Az volt a legfurcsább ebben, hogy eszükbe se jutott a niniveiknek azt mondani, hogy hazudok. Meg se vertek. A király, ahelyett hogy kidobatott volna a palotájából, úgy bánt velem, úgy nézett rám, mintha szent lennék. Parancsot adott ki egész Ninivében, hogy mindenki gyászoljon, vegyen fel zsákruhát, szórjanak hamut a fejükre, gondolják át az eddigi életüket, bánjanak meg minden gonoszságot, gyűlöletet, irigységet, hazugságot, szitkozódást, verekedéseket, és kérjenek bocsánatot. A király is levetette díszes ruháit, ékszereit, páncéljait, zsákruhában ült a palotája előtt, hamut szórt a fejére. Sok sóhaj szállt fel aznap az ég felé: „Bocsáss meg, Istenem! Bocsáss meg!”
6. rajz Jónás ül egy dombon szemben Ninivével. Már nem volt dolgom a városban. Gondolkoztam. Hallgattak rám. Férfiak, nők, gyerekek. Komolyan vettek. Isten emberét látták bennem. Engedelmeskedtek egy szóra. Én meg majdnem belehaltam, míg végre hajlandó voltam egyetlen igent kipréselni magamból. Arra jutottam, hogy Isten különösen szeret. Szeretetből megváltoztatott engem, hogy rajtam keresztül egy nagyváros változhasson meg, legyen engedetlenből engedelmes. Az én igenemtől sok élet függött. Egész Ninive sorsa. Isten szavát sokan nem értik, nincsen rá kifinomulva a hallásuk. Kell egy száj, egy hang, amely elmondja nekik Isten üzenetét. Én lettem Isten szája. Mennyi minden függ egyetlen engedelmes igentől. Férfiak, nők, gyerekek, egy egész város sorsa. Megmenekültünk. Én is, Ninive is. Köszönöm, Uram.
31
Üzenet elmélyítése – játék: A nagycsoportosok számára minden naphoz ajánlunk egy játékot, mely segít elmélyíteni a napi üzenetet, és beszélgetést indít a fiatalok között. Jó hang – rossz hang! (Kire hallgatsz? - játék továbbgondolása) Kellékek: szék; kendők; papír; toll Létszám: 3 (háromfős csoportokban játsszák a fiatalok, max. csoportlétszám tizenkétfő) Játékidő: 3 perc A játék célja: a bekötött szemű embert elvezetni és leültetni a székre. Az egyik játékos jó információkat ad, míg a másik játékos folyamatosan megpróbálja a bekötött szeműt elterelni a helyes útról. A két „vezető” játékos papíron utasítást kap, hogy a „terelést” milyen módon, ill. eszközökkel végezheti, erről a bekötött szemű nem tud. Neki kell eldöntenie, hogy kit fog követni. Jó, ha mindenki kipróbálja a bekötött szemű szerepét. (Ezt azonban ne erőltessük; lehet olyan fiatal, aki nem jól érzi magát, ha bekötik a szemét. Engedjük meg, hogy ezek kimaradjanak ebből a szerepből.) 1. Jó információ – nyugodtan, halkan beszélve vezet a székhez. Rossz információ – ingerülten, kiabálva vezet minél távolabb a széktől. (Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy ez nem jelent csúnya beszédet!) 2. Jó információ – nem beszélhet, simogatással vezet. Rossz információ – nem beszélhet, határozott mozdulatokkal vezet. (Figyeljünk egymás testi épségére!) 3. Jó információ – tábori ének Rossz információ – világi pop sláger Megbeszélés: (Tartsuk szem előtt, hogy nem a feladat sikeres végrehajtása a cél, hogy mindenki leüljön! Lesznek olyan fiatalok, akik a rossz tanácsra hallgattak. Ez jó lehetőség, hogy beszéljünk a világ csábításairól, a félrevezetésről. És beszéljünk arról a hangról, útról, amely a mennyországba vezet.) 1. Mi történt a játék során? 2. Hogyan érezted magad, amikor be volt kötve a szemed? 3. Hogyan érezted magad, amikor a vezető szerepében voltál? 4. Minek az alapján döntöttél, hogy kit fogsz követni? 5. Minek az alapján szoktál dönteni a hétköznapokban? Jézus mondja: Én vagyok az Út! Az út, amely az örök életre vezet, ahol mindig mellette lehetünk. Ezen az úton nem könnyű megmaradni, sok minden van, ami megpróbál eltéríteni. Ne feledd, ezen az úton nem vagy egyedül! Bármikor segítséget kérhetsz, mint ahogyan azt tette Jónás vagy a zsoltáros: „Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet!” (Zsolt 86,11)
32
MÁSODIK NAP Légy becsületes! Bibliai történet: Zákeus /Lk 19, 1-10/ Téma: Válaszd a becsületesség útját! Ellentétpár: Csaló - Becsületes Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy éljenek becsületesen! Mondjanak mindig igazat, tartsák tiszteletben a másik tulajdonát, segítsenek a rászorulóknak! Énekek: Elment egyszer Zákeus Te csak az Istennek országát keresd Aranymondás: „Keressétek az Isten (az Ő) országát és igazságát…” (Mt 6,33) „Igaz az Úr, igaz tetteket szeret, a becsületes emberek meglátják arcát” (Zsolt 11,7) Rejtőzködő fügefalevelek Kellékek: papírból kivágott fügefalevelek az aranymondás szavaival; zsinór (esetleg nagyító) a/ Ha lehetőségünk van az udvaron tanítani az aranymondást, írjuk az ige szavait zöld „fügefalevelekre”, majd rejtsük el szavanként, ábrákként egy fára, hogy a gyerekek megkereshessék. Tegyük olyan magasra, hogy ágaskodniuk kelljen érte, vagy segítséget kelljen kérniük ahhoz, hogy elérjék, majd tanítsuk meg nekik. Mondjuk guggolva és suttogva, térdelve és halkan, majd egyre „növekedve” és erősödő hangon, majd ágaskodva kiáltsuk boldogan. Emlékeztek, hol talált rá az Úr Jézus Zákeusra? Igen, a fügefán látta meg. Képzeljétek a mai aranymondás szavait én is fügefalevelekre írtam, de elvesztettem őket. Nem tudom hová tettem, sehol sem látom a fügefaleveleimet. Kérlek, segítsetek nekem megtalálni őket! b/ Az elrejtendő levelekre olyan kis betűkkel nyomtatni rá az aranymondás szavait, hogy csak nagyítóval lehessen elolvasni.
Háttérinformáció A történetünk egy Jerikó nevű városban játszódik. Jerikó a Jordán folyótól 8 km-re nyugatra, a Holt-tengertől 10 km-re északra található, 240 m-re a tengerszint alatt. 5Móz 34,4 szerint a „pálmák városa”. Ősi város volt a Jordán folyó völgyében, kereskedelmileg és halászatilag is fontos szerepe volt az ókorban. Téli palotája, színháza és hippodroma is volt. Jézus idejében datolya- és balzsamterméséről volt híres. Jézus gyógyított itt vakot, s az irgalmas szamaritánus története is a Jerikóba tartó úthoz kötődik. Stratégiailag nagyon kedvező fekvése volt a városnak, hiszen középpontban volt, és így ellenőrizhette a keletről nyugatra, illetve az északról délre vezető kereskedelmi utakat. A történeti feljegyzések alapján három Jerikó nevezetű települést ismerünk. Egy ószövetségi, egy újszövetségi és egy mai Jerikót. Mindhárom helység szorosan egymás mellett található. A Bibliában Józsué könyvében (Józs 6,24-26) arról olvashatunk, hogy Jerikót Isten parancsára Józsué mindenestől felperzselte és a földdel tette egyenlővé a városban elhatalmasodó bűnök miatt. Ugyanebből a könyvből (Józs 18,21) 33
az is kiderül, hogy Jerikó Benjámin fiai törzsének jutott osztályrészül. A királyok első könyvében (1Kir 18,34) arról olvashatunk, hogy a bételi Hiel építette újra Jerikót. Valószínűleg a világ egyik legrégebbi városa. Nagyon sok szép virágoskertje és útmenti pálmafája volt. Ebben a városban találkozott Zákeus (nevének jelentése: ártatlan, tiszta) Jézussal. Palesztina területén a három legjelentősebb vámszedőhely egyike volt Jerikó (Cézárea és Kapernaum mellett). Zákeus ennek a városnak volt fővámszedője (vámszedő: a római megszállók számára szedte az adót és a vámot). Nem örvendett nagy tiszteletnek, mivel a vám beszedése római jogkör alá tartozott, és Zákeus zsidó létére segítségére volt a rómaiaknak. De a gyűlöletnek még volt egy másik oka is. Jóllehet, előnyős fekvésű volt Jerikó, de nagy szegénység uralkodott a városban. A vámszedők pedig a gyors meggazdagodás reményében sokszor jóval több vámot szedtek, mint az előírt. Sajnos Zákeus is a kapzsiság útján járt, és csalással tett szert nagy vagyonra. A nagy gazdagság ellenére mégis volt valami, ami hiányzott az életéből. A szívében uralkodó nyugtalanságról tanúskodik az, hogy amikor meghallja Jézus érkezését, mindent megtesz annak érdekében, hogy legalább láthassa Őt. Alacsony termete miatt nem tudott a tömeg felé kerülni, így előre futott, és egy fügefára mászott fel, hogy meglássa Jézust. (Vadfügefa – magyar neve helyesen szikomorfa vagy szikomorfüge. Az eperfafélék családjába tartozik, 16 m magasra is megnő. Törzsének átmérője akár 10 m is lehet. Nagy, dús, a talajhoz közel kezdődő koronája van, ezért könnyű rá felmászni. Gyümölcse ehető, de többnyire férges, és nem olyan édes, mint a füge. Évente ötször is terem – a nemes füge háromszor. Fája kemény, az asztalosmunkák tekintetében a cédrus után következik. Izráelben főleg a Jordán völgyében, Jerikó környékén és a Sefélá-alföldön volt honos.) Nem érdekelte, hogy a tömeg megszólja vagy kineveti őt. Mindenképpen látni akarta Jézust. Magas rangú ember volt, de a városban élők megvetése régen megbélyegezte őt. Nem volt mit vesztenie. Valószínűleg egyetlen reménysége volt: Jézus Krisztus. Sokat hallhatott Jézus csodatételeiről, és bízott abban, hogy az ő életét is képes megváltoztatni. Nem engedte bűnös lelkiismerete, hogy elmulassza a gyógyulásának lehetőségét, ezért mászott fel a fügefára. (Bűnös – az az ember, aki Isten akaratával szándékosan szembeszegül, erkölcstelenül él, vagy erkölcstelennek számító foglalkozása van, mint pl. a vámszedőknek. Őket nemcsak a farizeusok, hanem a nép is bűnösnek tartotta. A farizeusok elkülönültek tőlük, Jézus pedig kereste a velük való kapcsolatot, és közösséget vállalt velük. „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.” (Lk 19, 10) A történetben azt olvassuk, hogy Jézus beér Jerikóba, és ünnepi tömeg veszi körül, bizonyára nagy a hangzavar is. Mégis minden külső körülmény ellenére megáll Zákeus mellett és megszólítja őt. A tömeg csendben várja, titokban abban bízva, hogy a bűnös vámszedőt számon kéri és elmarasztalja. A várakozással ellentétben nem intés hangzik el, hanem egy bejelentkezés. Nevén szólítja Zákeust, és közli vele, hogy ma este nála, az ő házában fog megszállni. Zákeus szívében hatalmas az öröm. Talán el sem tudja hinni, hogy Jézus nála szeretne megszállni. Hiszen a megvetés, ami körülvette, még ennek a lehetőségnek a gondolatát is magjában elölte. A nép megdöbbenve hallgat, majd zúgolódva kérdőre vonja Jézust: hogyhogy egy ilyen bűnös embernél száll meg!? Ez a kijelentés még jobban megmutatja, mennyire gyűlölték Zákeust a városlakók. De a történet azt is feltárja előttünk, hogy Istené a kezdeményezés, hiszen egyszülött Fiában utánamegy, és megkeresi a rászorulót, azt, aki a bűn útjára téved. Ő a megszólító. Teszi mindezt azért, hogy megváltoztasson bennünket. Megtérésre hív, hogy hagyjuk el a régi, bűnös életünket, és újat kezdjünk Ővele. Ebből a találkozásból pedig hatalmas dolgok születnek. A Jézussal való találkozás arra indítja Zákeust, hogy szakítson eddigi életével, és engedelmeskedjen Isten akaratának. Megbánja az elkövetett bűnöket, a csalást, a hazugságot, és az ilyen módon felhalmozott vagyonának felét a szegényeknek ajánlja fel. Sőt megfogadja, hogy akitől csalással és hazugsággal vette el a pénzét, annak négyszeresét adja vissza. Nagyon nagyvonalú ez a felajánlás, hiszen - a törvényben előírtak alapján, ha valaki törvénytelenül csal ki pénzt a másiktól, akkor azt 20 % kamattal kell megtéríteni vagy egyes esetekben a jogtalanul kicsalt összeg duplájával. Zákeus esetében ez jóval több, ami azt bizonyítja, hogy nagy volt az öröme. Jól látható ezen a nagyvonalú felajánláson, hogy a Jézussal való 34
találkozás nem csak egyszeri, egy alkalomra szóló, hanem egész életre. Többé nem a pénz Zákeus életének az ura, hanem az Úr Jézus Krisztus. Arra indítja Zákeust a kiáradó kegyelem, valamint az új élet lehetősége, hogy többé ne legyen csaló, hazug, hanem becsületes és igazságos. Látva Zákeus életének gyökeres változását, Jézus üdvösséget - (A sátán bilincseiből való kiszabadulás, valamely látható bajtól való megmenekülés. Folyamat, amely során Isten megszabadítja az embert mindattól, ami megakadályozza, hogy az Ő teljes áldásában, s ezzel nagy és maradandó örömben legyen részünk. Magába foglalja továbbá mindazokat a jótéteményeket, amelyeket a Krisztus váltsága által elnyerünk, mégpedig az újonnan születést.) - hirdet egész háza népének. (Emberfia – méltóságjelző, melyet Jézus önmagára használt. Egyesek szerint Jézus ezzel önmaga kicsinységére utal, miszerint ő csak egy ember a többi között. Ő már földi életében rangrejtve gyakorolta mennyei hatalmát, közöttük azt, hogy bűnöket bocsátott meg.) A bűnbánatnak és bocsánatkérésnek megvan a jutalma, hiszen Zákeus életében is látható jelek kísérték a bűnök megbánását. Bennünket is arra indít az ige, hogy őszintén bánjuk meg bűneinket. Legyünk igazságosak és becsületesek! (Dr. Bartha Tibor szerk.: Keresztyén Bibliai Lexikon alapján)
Előkészületek, közös program
Ének, köszöntés és imádság Süti faló - játék Kellék: egy kötél, melyre madzaggal vagy fonallal kisebb sütiket (pl. puszedli) erősítünk. Két segítő, akik a kötél két végét fogják. Esetleg kendő a szemek bekötésére, zsámoly. Kérjünk fel kb. három gyereket, egy magasat és két alacsonyabbat. Feladatuk a süti elpusztítása, anélkül, hogy megfognák azokat. A segítők olyan magasra emelik a kötelet, hogy csak a legmagasabb érje fel. Ez természetesen nem becsületes. Adjunk most a kicsiknek egy-egy zsámolyt, kisszéket, amelyre felállhatnak, hogy ők is elérjék a sütiket. Most lehet szó becsületes játékról.
Az időutazó Szereplők: PT = Péter/Petra P = Professzor B = Barát
Z = Zákeus K = Koldus Ka = Katona
Kellékek: kalap, stopper, hátizsák, kisautó, városkapu képe, pénzes erszények, asztalka, szék 1. jelenet: (Péter/Petra belép a színpadra, siet, utána igyekszik a barátja. A professzor az időgépet szereli, és figyeli a fiúkat.) B: Petra! Várjál csak egy picit! Beszélnünk kell! PT: Bocs, de most sietek, vár a professzor! B: Ezt nem teheted! Légy szíves add vissza a kisfiú autóját. Ez csalás volt. Hiszen az az autó többet ér, mint a te csokid, amit cserébe adtál neki. PT: Már miért lenne csalás? Önként adta, ő akarta a csokit. Én üzletet ajánlottam, ő meg elfogadta. 35
B:
De ez akkor is csalás. Te jól tudod, mennyit ér az az autó, és ha megtudja az anyukája, biztosan mérges lesz. Kérlek, add neki vissza. PT: Nem adom, cseréltem. B: Nem, te már megint csaltál. Pedig amikor rajta kapott a tanító néni az iskolában, hogy a felmérő alatt a füzetből másoltál, megígérted, hogy már nem fogsz csalni. PT: Miről beszélsz? Hiszen mindenki szokott lesni. És az autó is tiszta üzlet volt. Hagyjál már. Én nem vagyok csaló. B: Hát jó, ha nem adod vissza az autót, akkor én meg nem leszek többé a barátod. Én nem fogok egy csalóval barátkozni! (Barát elmegy, Péter/Petra a professzorhoz lép.) P: Na, gyermekem, felkészültél a mai útra? Hol van a kalapod? PT: A kalapom? Vajon hol lehet, hová tűnhetett? (Keresi a hátizsákjában, de ott nem találja. Körülnéz a teremben, meglát valakit, aki ott ül fején a kalappal. Odamegy, lekapja a fejéről a kalapot, megfenyegeti, és azt mondja:) Ez az enyém! Tartsd magad tőle távol, kispajtás! (Visszasétál a pódiumra) Nagy kedvet érzek a mai utazáshoz. Ti is? Vajon ma hová érkezem? P: Itt van a stopperóra. Ne vesztegesd az időt, indulj! PT: Maradhatnék ma egy kicsit tovább? Akkor több időm lenne körülnézni és kérdezősködni. P: Nem bánom. Kapsz 10 percet, de egy másodperccel sem többet, különben gondok adódhatnak a géppel. PT: Szuper! (Kalapot felteszi, a gyerekek számolnak, a zene szól, és PT belép az időalagútba.) 2. jelenet: (Közben a szereplők, Zákeus és az utcán sétáló emberek, a pódiumra mennek. Z leül az asztalhoz pénzt számolni, majd pénzt ad a szegényeknek. Katona áll a kapunál vigyázzállásban.) Z: (a szegényeknek mondja) Tessék, fogadd el! Biztos hasznát veszed. (odasétál PT-hez) Tessék, fiatal úr (hölgy). Neked is jól jön egy kis pénz, gondolom. Vegyél belőle valamit magadnak. PT: Ó, ez nagyon kedves, igazán nem kellett volna! De nem fogadhatom el. (visszaadja Z-nek az erszényt) Z: Nem, nem, ez a tiéd! Fogadd el, tessék! PT: Ha így áll a helyzet, akkor elfogadom. Nagyon szépen köszönöm! (a gyerekekhez fordulva mondja) Legközelebb gyertek velem, akkor ti is kaphattok egy halom pénzt csak úgy. Végre megvehetem az iPod-ot! Z: iPod??? Mi a manó lehet az, aminek ilyen furcsa neve van? (Z visszasétál az asztalhoz, a koldus színre lép) K: Mélyen tisztelt urak! (meghajlik a katonák előtt) Még mindig nincs egy fillérem sem (könyörögve), de tényleg nagyon fontos lenne bejutnom a városba. Ka: Ez nem így működik. Ha nem fizetsz, mehetsz a börtönbe. K: Kérlek, ne! Ígérem, hogy legközelebb kifizetem a vámot. Ka: Ezt a mesét már ismerjük. Ezúttal hűvösre teszünk barátocskám, vége a mesének.(Katona nekikészül, hogy megragadja és elhurcolja K-t) Z: (odamegy a katonákhoz, és szigorúan kérdezi) Mi folyik itt? Ka: Uram, ez az ember a vám megfizetése nélkül akart a városba bejutni. Z: Majd én elintézem. Tessék! (pénzt ad K-nak) Uraim, engedjék be ezt az embert a városkapun! K: Köszönöm, nagyságos uram, nagyon szépen köszönöm! PT: (odamegy Z-hoz) Miért fizette ki a vámot a koldus helyett? Most már végképp nem értek semmit. Z: Nem láttad tegnap azt az Embert? PT: Nem, mert tegnap nem jártam erre. 36
Z: PT: Z: PT:
Igen, az öltözeteden is látszik, hogy nem vagy idevalósi. Ez az Ember, megváltoztatta az életemet. Ettől kezdve mindent egészen másként csinálok, mert már tudom, hogyan kell élnem. (lelkesen) Elmesélhetem neked? Miért is ne? (ránéz a stopperre) Most ráérek, ma több időt kaptam. Mi az ott a kezeden? (rámutat a stopperre) Ez egy óra, de ezt ön úgysem érti. Inkább kezdjen bele a történetbe.
Zákeus itt elmondhatja saját történetét (nagycsoport), amit PT a pódiumon ülve hallgat. De ezt ki is hagyhatjuk, és PT egyszerűen megint besétál az időalagútba. PT:
P: PT:
Most már tényleg mennem kell, mert lejárt az időm. Egyetlen másodpercem sem maradt. Köszönöm, hogy elmondta élettörténetét. Nagyon tetszett. Gondolkodóba ejtett, és biztos fogok még gondolkodni rajta. Viszlát! (PT az alagúthoz megy, bemászik, a zene megszólal.) 3. jelenet: (PT visszatér az alagútból.) Mi történt? Miért vagy ilyen komoly? Tudod, arra jöttem rá, hogy mégiscsak igaza volt a barátomnak. Visszaadom a kisautót a kisfiúnak, és bocsánatot kérek tőle, hogy becsaptam. Megyek is, elmondom a barátomnak, és megkérem, jöjjön velem. Ja, ezt kaptam attól egy fura kisembertől, neked adom! (Átadja az erszényt, amit Zákesutól kapott, benne az aranymondással. És elmegy.)
Csoportbontás
A KISCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Rávezető történet az igazságtalanságról Betolok egy valódi motort. A gyerekek minden bizonnyal körülállják, csodálják, ki szeretnék próbálni, rá szeretnének ülni. „Mikor ülhetek rá?” Te? SOHA! (Érzik, hogy ez igazságtalan.) Vagy: Csak az ülhet rá, aki ma rántottát reggelizett! Vagy: Rendben! Ráülhet, akinek van jogosítványa! Ugye, szeretnétek ráülni a motorra? Vágytok rá? Most arról az emberről beszélek majd nektek, aki szintén vágyott valamire, de a többiek azt igazságtalannak tartották. Zákeus története - Monológ a jerikói fügefa szemszögéből Kellékek: FÜGEFA – natúr színű papír vagy vászonzsák, melybe a történetmondó öltözik, zöld színű kartonból kialakított lombkorona, melyen kivágás található a kezeknek (melyek az ágakat jelenítik meg) és az arcnak. ZÁKEUS – zsinegen mozgatható ember - figura, amint fel- ill. lemászik a fáról. ERSZÉNY – mely Zákeusra van rögzítve.
37
(A fügefa az út mentén áll és mesél.) – Ez nem igazságos! Miért pont rám mászott fel? Miért éppen ez az ember? Ez a csaló, ez, aki már annyi embert becsapott! – ezt gondoltam először mérgesen róla, de most már egészen más jut az eszembe, ha Zákeusra gondolok… Elmondom nektek. – Itt állok már évek óta egy városban, Jerikó a neve. Ti hány évesek is vagytok? (4-6) Én egy kicsivel több, de ilyet még nem láttam! Pedig sok cirógató szellő, hűsítő szél, leveleimet megrázó fuvallat és viharos széllökés átjárta már lombjaimat, mióta itt gyökeret eresztettem! Vadfügefaként innen mindent látok, mindent hallok, a legjobb helyen, az út mellett nőttem ilyen szép nagyra. Sokan jönnek erre, megpihennek a kellemes árnyékot adó ágaim alatt. Most is közelednek. Többen vannak – hallom a lépteiket. Alig várom már, hogy ideérjenek! Velük van Az, akiről olyan sokat beszélnek az emberek! De jó, már nemsokára meglátom Őt! Jaj, de izgatott vagyok! Kinyújtózom, ágaskodom – még így sem látom! De hallom közeledő lépteiket. Egyre hangosabbak. Igen, Vele, az Úr Jézussal beszélnek! – De ki ez a sok ember körülöttem? A jerikóiakat ismerem, de idegenek is vannak közöttük. Eltakarják Őt, Akit már annyira szeretnék látni! Sokan vannak, főleg férfiak, de asszonyok és gyerekek is, és még többen és többen jönnek! – Mi történik? Ki ez? Mit akar? Éppen most mászik fel rám? Hát nem tudja, hogy most nincs fügeérés ideje? Meg amúgy is, én vadfügefa vagyok, nem termek jó gyümölcsöt! Szemtelen alak! Hogy gazdag, azt látom. Biztosan rengeteg pénzt fizetett a gyönyörű ruhájáért. A pénzzel teli erszénye csak úgy húzza le a derekát! De mit akar? Egyre feljebb és feljebb kapaszkodik. Nem túl nehéz, biztosan alacsony ember lehet. Most látom csak! Nem hiszek a szememnek! Zákeus! Ez a bűnös!? Ez a csaló!? Éppen ez igyekszik ide a magasba, aki annyi rosszat tett már? Akire annyira haragszik mindenki? Csak jönne egy erős szél, úgy leráznám magamról, hogy a földön találná magát! Mit akar éppen most, amikor Jézus, az Isten Fia közeledik?! Na persze, kicsire nőtt, biztosan ő is látni akarja az Úr Jézust! Mérgemben észre sem vettem, hogy odaértek, akiknek az előbb csak a lépteire figyeltem – s akkor egy kedves hangot hallottam. És ott állt előttem fejét felemelve, akit már annyira vártam: Jézus. Egyetlen ágam sem moccant a csodálkozástól, de még csak a leveleim sem rezzentek, amikor végre megláttam Őt! Micsoda pillanat volt! De nem hozzám beszélt. A gazember Zákeushoz szólt! Azt mondta: – „Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Micsoda?! Éppen hozzá megy Jézus vendégségbe? Éppen ő készíthet Neki ételt és adhat kényelmes fekvőhelyet éjszakára?! Ez nem igazságos! Ezt gondolták a jerikóiak is, akik hallották Jézus szavait, mert nagyon mérgesek lettek, zúgolódni kezdtek. De Zákeus nem törődött velem, nem törődött a sok emberrel. Csak Jézusra figyelt. Senki más nem számított. Ő csak a Vele való találkozásra vágyott. Sietve lemászott rólam, és én nem hittem, amit láttam. A mogorva, szigorú, undok Zákeus elmosolyodott, és örömmel befogadta házába Jézust. De más is történt! Olyan, amire senki sem gondolt volna! Nem volt messze a háza, ezért mindent láttam, amint jól kinyújtóztam: Az a Zákeus, aki a pénzt és a gazdagságot nagyon szerette, most ezt mondta Jézusnak: „Uram, a pénzem felét a szegény embereknek adom, és ha valakitől valamit erőszakkal elvettem, annak négyszer annyit adok vissza.” Elámultak az emberek. Micsoda? Én is alig mertem elhinni: ez az a Zákeus, akit eddig ismertem? Visszaadja azt, ami nem az övé volt? És még többet ad, mint ami visszajárna? Ezt csak a becsületes emberek teszik! A csaló Zákeusból igazságos, becsületes ember lett? Jézus azonnal tudta, hogy Zákeus igazat beszél, hogy komolyan gondolja, amit mond. Megbocsátott neki minden rosszat, minden bűnt, amit elkövetett, mert tudta, hogy Zákeus megbánta azokat. Hatalmas ajándékot kapott ekkor Jézustól: megmentette őt a haláltól. Egyszer majd a mennyországba mehet, és ott élhet örökké. Zákeus ragyogott a boldogságtól. Ha most rá gondolok, egy kedves, becsületes, igazságot szerető embert látok magam előtt – egészen elfelejtettem már, hogy milyen volt régen… 38
Jézus szeretete megváltoztatta Zákeus életét. Téged is meg tud változtatni, aki sokszor rossz vagy. Kérd Tőle, és neked is megbocsát, és boldog, örökké tartó élettel ajándékoz meg! Azt kéri tőled is: ne vedd el a másét, add vissza, ami nem a tiéd. Legyél igazságos! Légy becsületes! Alkalmazás: Beszélgetést kezdeményezünk: Veled történt már igazságtalanság? Rajzold le, majd a foglalkozás végén égessük el együtt! Kézimunka: Zákeus – színező (lásd a CD mellékleten)
A KÖZÉPSŐ CSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA (Jelenet. Feldolgozható a bevezető jelenet részeként vagy önállóan is. Ebben az esetben a Péter/Petra személyét, helyettesítsük más szereplővel pl. egy a városba érkező kereskedő.) Szereplők: Any = Zákeus édesanyja Ap = Zákeus édesapja KZ = kis Zákeus NZ = nagy Zákeus
B = Zákeus barátai Róm = római tisztségviselő Jer = jerikóiak
Díszlet/kellékek: Paraván, amin oldalt mérőszalag, ráfestve Zákeus pólyásnak, iskolásnak … az utolsó rajz, megáll a 150 cm magasságnál. Van még egy kihajtható fa, rajta kivágott lyuk Zákeus testével. A szereplő bebújhat a fa lombjai közé, hátulról kidugva a fejét a közönség felé. 1. jelenet (A paraván előtt apa, anya, kezükben a kisbabájukkal. Nagyon boldogok, ringatják, gügyögnek neki, ábrándoznak:) Any: Nézd, a világ legszebb gyermeke! Ap: Ráadásul fiú! Az én erős fiam! Zákeus lesz a neved, mint az én dédapámnak! Erős leszel, okos leszel, még rabbi is lehet belőled! Any: Kedves légy, jó légy…. én gyönyörű fiam! 2. jelenet (Zákeus kisiskolás. Apja, anyja, szemefénye. Az ablakból figyelik, hogy játszik a többiekkel. Két ifis a két kezével ablakkeretet tarthat, a mögül kukucskálnak a szülők.) Any: Te, apjuk, Zakariás, hallod mi folyik kint?! Gyere csak, tegyél rendet azzal a sok utcagyerekkel … csak lökdösik a mi fiunkat! Ap: Ugyan, anyjuk, ne szólj bele, az fiúk dolga! Any: Nézd, már jön is Zákeus, csupa por, piszok! KZ: (sír) Édesapám, Édesanyám! Nem akarnak velem játszani! Csúfolnak! Azt mondják: „Én katona, te katona, Zákeus meg Töpörtyű!” De én nem vagyok Töpörtyű! Ugye, édesanyám, hogy én nagyobb leszek mindenkinél?! Nagy akarok lenni! Azért, mert most még én vagyok a legkisebb, még lehet nekem a legnagyobb házam, a legnagyobb sikerem, a legnagyobb vagyonom..! Ap: Nem vagy kicsi, gyere csak, mérjelek meg! Nőttél, fiam, egy icipicit, de nőttél! 39
3. jelenet (4-5 fiatalember követ hord az építkezéshez, köztük Zákeus is. Beszélgetnek, lázadoznak a római fennhatóság ellen, halkan, suttogva.) F1: F2: R:
R:
Nem igazság, hogy a római császárnak kell dolgoznunk! Nem igazság, hogy mindent megadóztatnak! A mi vérünkön építenek palotákat, élnek bőségben, a zsidóknak meg kenyérre alig jut! Ha nem lenne, aki adót szedne nekik, meg aki dolgozna a rómaiaknak, legyőzhetnénk őket! Harcolni kellene!!! Shalom, fiúk! Látom, bírtok dolgozni! Jó erősek vagytok! De van-e köztetek, akinek esze is van?! Ki akar közületek vámszedő lenni? Jó fizetségért, pompás ruháért? Ki akar a római császár hivatalnoka lenni? Ki tud számolni? (Zákeus jelentkezik) Te, Töpörtyű? Pont te??? Hogy állsz az írással, olvasással? Kipróbáljuk! (Adhat egy kis matematikai feladatot, találós kérdést, bármit..) Nem vagy buta, sőt! Nem való neked ez a nehéz munka, én könnyebbet kínálok… Áll az alku? Csapj bele, komám! Itt a kezem, nem disznóláb! Na, ez könnyen ment! A Töpörtyű átállt a mi oldalunkra… 4. jelenet (Péter / Petra Jerikóba érkezik az időalagút segítségével.)
PT: Jer: PT: J:
PT: J: J:
Hol vagyok? Valami szállás kellene! Csak egy ágy, nagyon fáradt vagyok! Itt egy szép, nagy tágas ház, talán beengednek…. Be ne menj, te idegen Zákeushoz, eszedbe ne jusson! Miért, valami gonosztevő lakik ebben a házban? Ahogy vesszük! A mi szemünkben a legnagyobb bűnös: Áruló! Csaló gazember! Fővámszedő!!! Tőled tán a városkapunál nem szedett vámot? Ott ül naphosszat, és számolja az aranyait, ezüstjeit és motyorászik: „egyet a császárnak, egyet a római helytartónak, kettőt nekem, a nagy Zákeusnak.” Olyan nagy ez a Zákeus? Valami óriás? (Nevetnek) Hogy nagy-e? Csak szeretne nagy lenni! Mindene nagy: a szája, a háza, a vagyona, a kapzsisága …, de ő maga csak eddig érne neked (mutatja, hogy az álláig); egy Töpörtyű. De ha már itt vagy minálunk, Jerikóban, gyere, nemsokára látsz egy embert, aki valóban nagy, hatalmas csodákra képes. Jézus idejön mihozzánk! Talán még ma, talán most, de nemsokára, ez egészen biztos. 5. jelenet (Péter/Petra és a jerikóiak. Utólag mesélik el Jézus látogatását Jerikóban.)
PT: Jer:
PT: 40
(nagyon lelkes) Jerikóiak! Hahó! Igazatok volt! Ez a Jézus csodálatos, hatalmas, bölcs és végtelenül szelíd! Hahó! Boldog vagyok, hogy találkozhattam Vele!!! (megtorpan) Jé, ti nem örültök. Mi a baj? Hiszen vártátok, örültetek neki! Csalódottak vagyun.! Nem így képzeltük. Zákeus elérte, hogy Jézus ráfigyeljen…, felmászott egy vadfügefára, hogy jól látszódjon, és Jézus az ő házában vacsorázott, nála aludt, vele beszélgetett a legtöbbet. Érted ezt? Pont nála, akit az egész város megvet, utál, lenéz, pont nála…, egy csalónál. Azt tudjátok, hogy Zákeus nagyon megváltozott?! Pénzeső van Jerikóban!!! Zákeus szétosztja mindenét. Mint egy eszelős járja Jerikó utcáit és kiabál: „Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza! Ígérem!”(Jn 19, 8) Ez nagyon jó! Örülnötök kellene, „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”(Jn 19,10) Tudom, hogy nehéz elhinni, de próbál becsületes lenni!
Történet ismétlése: 1. Hol élt Zákeus, melyik városban? (Jerikó) 2. Mi bántotta Zákeust a legjobban? (alacsony termete) 3. Milyen foglalkozása volt Zákeusnak? ( fővámszedő) 4. Milyen fára mászott fel Zákeus, hogy láthassa az Urat? (vadfügefa) 5. Miért nem volt megbecsült Zákeus a jerikóiak szemében? (Áruló volt, a rómaiakat szolgálta. Csaló módon kifosztott mindenkit.) 6. Mit tett Zákeus a Jézussal való találkozás után? (A vagyona felét szétosztotta a szegények között, és akitől kizsarolt valamit, annak a négyszeresét adta vissza.) Bibliai történet megbeszélése: 1. Milyen érzés az, ha valakit szeretnek? 2. Milyen érzés az, ha valakit nem szeretnek? 3. Változtattál már egy-egy rossz szokásodon olyan valaki kedvéért, aki nagyon szeret téged? 4. Szerinted miért változott meg Zákeus? 5. Mi jut eszedbe a „becsületes” szóról? Nehéz ma becsületesnek lenni? Miért? Kézimunka: tolltartó, fára mászó Zákeus (lásd mellékletben)
A NAGYCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA
„Tanmese” – Az üvegpohár Kellékek: egy pohár, egy tál és egy kancsó víz Kérjünk fel egy gyereket segítőnek!
Vezető: Nézd csak! Mit látsz itt? Gyerek: Egy poharat, egy tálat és egy kancsó vizet. V: Arra szeretnélek kérni, hogy önts vizet a pohárba. (Talpával felfelé helyezi a poharat a tálba.) Gy: De így nem tudok vizet önteni a pohárba! V: Azért próbáld csak meg! (Gy ráönti a vizet a pohárra, amely a tálba folyik.) Gy: Ez így nem fog menni. V: Igazad van. Mit kell tenni ahhoz, hogy vizet tudj tölteni a pohárba? Gy: Meg kell fordítani a poharat. V: Pontosan. Tedd meg! (Gy: megfordíthatja a poharat, és teletöltheti vízzel.) Magyarázat: (Elmondható a jelenet végén) Néha mi is a pohárra hasonlítunk. A hátunkat fordítjuk Isten és embertársaink felé, nem vagyunk feléjük nyitottak. És ez azért is rossz, mert így sem Isten, sem az emberek nem tudnak adni nekünk semmit. Vajon mi történt volna, ha Zákeus továbbra is háttal állt volna Jézusnak? Akkor sohasem találkozhatott volna Vele. És nem válhatott volna becsületes emberré. Isten nagyon sok mindennel szeretne bennünket, Téged megajándékozni. Elfogadod?
41
Zákeus története – jelenet (Jelenet az „Időutazó” részeként mesélhető el. Ha külön csoportban akarjuk feldolgozni a történetet, a Péter/Petra neve felcserélhető pl. egy csodálkozó római katonára vagy a városba érkező kereskedő személyére.) Szereplők: Z = Zákeus PT = Péter/Petra Kellékek: ládika, pénzes zacskók, szék Z:
(Zákeus egy ládikából pénzt osztogat) Szeretnétek tudni, miért osztogatom szét a pénzem? Tudjátok, hogy én ki vagyok? (a gyerekek találgatnak). Nem, nem úgy hívnak. Hamarosan elmondhatod, addigra biztos kitalálod. Tudjátok, az egész akkor kezdődött, amikor még kicsi voltam. Ki az, akit közületek már csúfoltak? Mert engem sűrűn: Hé, Töpörtyű! – mondták. Meg azt is hogy: Mikor fogsz már nagyra nőni? Később azt gondoltam: Majd megmutatom én nektek. Lehet, hogy nem leszek nagy, de gazdag leszek, akkor majd irigykednek. De nemcsak egy kicsikét leszek gazdag, hanem nagyon. De honnan szerezzek pénzt? Kinek van itt pénze a mi környékünkön? Izraelben csak római embernek van vagyona. Tehát a rómaiakkal fogok barátkozni, összehaverkodom velük, hogy elérjem a célomat. És sikerült! Először vámszedő lettem, később előrébb léptem a ranglétrán, én lettem a vámszedők főnöke, a fővámszedő. Tudjátok, hogy csináltam? Megmutatom! Képzeljétek el, hogy ti vagytok a segítőim. Ma ti gyűjtitek a pénzt! Mindenkinek egy eurót kell fizetni, aki be akar jönni a városba (táborba, ebédlőben, …). Na, mi van? Azt hittétek, hogy itt minden ingyen van? Hohó, ingyen csak a Nap kel fel. Egy idő után a pénzbehajtás nem az én dolgom lett. Elvégezték helyettem a piszkos munkát. Csak jó kemény kézzel kellett a szolgáimmal bánnom. Ők beszedték, én megszámoltam. A kedvenc elfoglaltságom a pénzszámolás lett. Egy a rómaiaknak, egy a segítőimnek, a maradék három pedig – természetesen nekem dukált. Egy a rómaiaknak, egy a segítőknek, három nekem. Pénz, pénz, pénz. Ez volt az életem. (Péter/Petra a színpadon áll, és Zákeust hallgatja) PT: A pénz nem boldogít, igaz? Azt mondta, hogy mesél nekem arról, hogy miért változott meg, miért osztja szét a vagyonát! Z: Persze, persze, máris. Mit gondolsz? Sok barátom volt? PT: Dehogy volt. Ha mindig elveszi mások pénzét, és abból szép dolgokat vásárol magának… Z: Igazad van. Ez nemrég még így működött nálam. Mindenki mérges tekintettel méregetett. Ti tudtok így nézni? Mérgesen? Igen, pontosan így néztek rám. Tegnapig! Nagy nyüzsgés volt itt tegnap Jerikóban. Nagyon sok pénzt kereshettem volna, de azt hallottam, hogy Ő jön a városba. PT: Ki az az Ő? Z: Természetesen Jézus. És egyszer én is szerettem volna Őt a saját szememmel látni. Sok különös dolgot hallottam már róla. Szerettem volna tudni, hogy vajon mennyi lehet belőle az igazság. Na, igen. Nem csak én szerettem volna látni Jézust. Egész Jerikó kivonult az utcára. Csak ruhák, cipők, lábak, vállak, ennyit láttam a tömegből. (Nagy gyerekeket hív ki, és eljátssza velük, mennyire eltakarták előle a kilátást.) Pontosan erről beszélek, így történt tegnap is. Semmit sem láttam tőletek, mert eltakartátok a kilátást. De aki nem nőtt nagyra, annak legyen magához való esze. (Zákeus feláll egy dobozra, és onnan felmászik a „fára”.) Itt ez a vadfügefa. Felmászok rá. Pompás rejtekhely. Pont így képzeltem. Innen nagyon jól láttam Jézust. Az én fám alatt sétált el. Aztán hirtelen… 42
PT: Z:
Igen? Mi történt? Tudjátok, mi történt abban a pillanatban? (A gyerekek elmesélik, hogy Jézus megállt a fa alatt, felnézett és azt mondta, hogy Zákeus, hamar szállj le, mert ma vendégségbe megyek hozzád.) Arra már nem emlékszem, milyen sebességgel másztam le a fáról (lemászik a „fáról”). Jézus! Ma! Nálam! Először hatalmas büszkeség öntött el. Látjátok, nem nézhettek el a fejem fölött, és nem nézhettek át rajtam, a fővámszedőn, a vámhivatal fején! Aztán Jézusra tekintettem, és megértettem, hogy Ő nem úgy gondolta, mint én. Olyan kicsinek éreztem magam, mint egy hangya, és mégis olyan különlegesnek, mint egy…egy…angyal vagy ilyesmi. Kész felvonulás volt a házamig. Sokan haragudtak Jézusra. Amikor belépett a házamba, elszégyelltem magam - először életemben. Szégyenkeztem a sok szép mindenért, amitől roskadozott a házam. Szerettem volna bevallani Jézusnak, hogy mindez a sok minden, nem is teljesen az enyém. Jézus szemébe néztem, és azonnal megértettem, hogy Ő teljesen tisztában van az én anyagi helyzetemmel. És akkor azt mondtam:…(hadd mondják el a gyerekek). „Mostantól minden másként lesz. A vagyonom felét a szegényeknek adom, és akitől többet vettem el, annak négyszeresét adom vissza”. Amikor találkoztunk, kedves Petra/Péter épp ezzel voltam elfoglalva. Még mindig nem végeztem, sokaknak tartozom még. Pénzzel is, bocsánatkéréssel is. Jézus beszélt egy országról, az övéről, ahová csak becsületes úton lehet megérkezni. Azt is elhittem neki, hogy megváltozhatok. Kicsit félek attól az úttól, amit Jézus mutatott, de azt ígérte, hogy Ő készít útjelző táblákat, hogy el ne térjek a helyes útról. Nagy kaland vár rám! PT: Kitartást, kedves Zákeus! Igen, látom. Ajaj, gyerekek, az idő. Futás! Üzenet elmélyítése – Építsd meg álmaid házát! A csoportot 2 részre osztjuk. Csoportalkotás két kérdéssel: 1. csoport – Ki szeretne nagyvárosban élni? – Aszfaltbetyárok 2. csoport – Kik azok, akik a falusi életet szeretik? – Farmerek A feladat ismertetése: Házépítésre invitáljuk mindkét csoport tagjait. A feladat ugyanaz, csupán a megvalósításhoz kapnak eltérő utasításokat. Csoportbontás után mindkét csoport írásban kapja meg az utasításokat. Az 1. csoport: ”Építsd meg álmaid házát!” – „Menő legyen!” A 2. csoport utasítása: ”Építsd meg álmaid házát!” – „Csak becsületesen!” Kellékek: Felirattal ellátott egyforma méretű papírból készült négyzetek. Két darab háztetőt formázó háromszög. A feliratozott papírok az építőanyagot jelentik, a téglákat. Annyi papírt készítünk, ahány fogalmat kiválasztunk az alábbiak közül. Minden fogalmat – téglát, duplán nyomtassunk! Minden „fogalom – téglából” két darab legyen! A felsorolt fogalmakat előre kinyomtatjuk a lapokra, és aztán vágjuk fel négyzetekké, téglákká! Játékszabály: A tégla-szerzés, a „ház” felépítése időre történik! Megszabjuk hány percig szabad téglákat gyűjteni (lehet zenét is lejátszani). Az 1. csoportra az előzőleg megadott játékszabály érvényes: „Menő legyen!” A 2. csoportra a „Csak becsületesen!” szabály érvényes. Az építkezés végén mindkét csapat adjon nevet a házának! A háromszög - tetőre közösen fogalmazzák meg, hogy kiknek, milyen családnak ajánlják az általuk épített házat! 43
TÉGLA fogalmak gyűjteménye: Anyagi források (pl. rózsaszínű papír): Fizetésből, spórolás, találtam, loptam, adták, nem vették észre, mikor elvettem, a cégben ott állt, nyaralás ára, dédi sírkövére félretéve, kölcsön, devizahiteles kölcsön, uzsorakölcsön, a feleségem ékszerének az ára, az esküvő ára, a szomszéd fája, a falu szerszámai, munkaidőben fusiztam, kölcsönkértem, megdolgoztam érte, jól kalkuláltam, örököltem, lottón nyertem, külföldön dolgoztam, cigit árultam stb. Építészeti szempontok (pl. zöld papír): A következő fogalmak szerepelnek rajtuk: gazdaságos, energiatakarékos, padlófűtés, napkollektor, gáz, villany, fatüzelésű kazán, kemence, fa, vályog, tégla, műanyag ablak, kristálycsillár, riasztóberendezés, biztonsági zár, emelet, külön szoba mindenkinek, vendégszoba, télikert, kerttervezés, szauna, medence, üvegház, istálló, jakuzzi, fészer, műhely, konditerem, vasalószoba, külön háló mindenkinek, külön fürdőszoba mindenkinek stb. Lelkiség (pl. kék papír): Együtt a család, közös vacsora, esti áhítat, meseolvasás, túlóra, második műszak, bébiszitter, nagymama, cseléd, takarítónő, bejárónő, kertész, munkamegosztás, gyerekek segítenek, a gyerek csak tanuljon, apa utazik, anya háztartásbeli, anyának nincs ideje, nagyi főz, nagyi mos, nagyi vasal, elosztjuk, apa tévézik, gyerekek tévéznek, anya külföldön, apa külföldön stb. Kivitelezés: Az alapanyagokat kétfelé osztjuk. Közös jelre indítjuk az építkezést. A megadott idő letelte után tilos a házhoz nyúlni. Feldolgozás: A megadott idő után, mindkét csapatnak be kell mutatnia a saját házát, el kell mondani, milyen építőanyagot használtak, mikor vitatkozott a csoport, melyik tégláról volt nehéz eldönteni, hogy használható-e a csoport számára. Cél: Nem a ház megépítése, hanem a döntés, a mérlegelés az elsődleges cél. Az elkészült munka megvitatása. 1. Milyen érzés volt együtt építkezni! 2. Volt-e olyan, aki inkább a másik házat építette volna? 3. Kik voltak a tervezők? 4. Kik voltak a kivitelezők? 5. Van-e olyan döntés, amit utólag megbántatok, amin változtatnátok? Teremtsünk lehetőséget a gyerekeknek, a házuk változtatására, korrigálására! Imádság (Ha szeretnénk, és a légkör engedi, „hívjuk meg” a gyerekeket az Úr Jézushoz, hogy hozzák magukkal az összes csínytevésüket és helytelen cselekedeteiket.) Ötlet: Lázár Ervin, Az igazságtevő nyúl
44
HARMADIK NAP Bocsáss meg! Bibliai történet: A gonosz szolga /Mt 18, 21-35/ Téma: Válaszd a megbocsátás útját! Ellentétpár: Bűn - Megbocsátás Cél: Ismerjék fel, hogy a bűn haragot (indulatokat) szül, amely falakat emel, és elválaszt Istentől, egymástól. Fogadják el Jézus bocsánatát, és akarjanak megbocsátani! Énekek: A mélyből hozzád száll szavam Új szívet adj Egyszer, kétszer, háromszor, négyszer Aranymondás: „Bocsássatok meg egymásnak, ahogy az Úr is megbocsátott nektek.” (Kol 3,13) „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” (Mt 7,12) Szabad – nem szabad kvíz Kellékek: az aranymondás szavai lapokra írva és megfordítva egy nagy kartonhoz erősítve. A mai aranymondás szavai csak akkor mutatják meg magukat, ha helyesen válaszoltok a kérdéseimre és bebizonyítjátok, hogy ti, ellentétben a gonosz szolgával, igazságosan tudtok dönteni. Minden egyes helyes válasznál megfordítotok egy lapot. 1. Szabad-e elvenni a másét? 2. Szabad-e kölcsön adni a színesedet a másik gyereknek, ha szépen kéri? 3. Szabad-e verekedni? 4. Szabad-e csúnyán beszélni? 5. Szabad-e segíteni a másiknak? 6. Szabad-e előre engedni a kisebbet (lányokat, idős embereket)? 7. Szabad-e elrakni, a helyére a játékokat, színeseket, amikor már nem használod? 8. Szabad-e segíteni anyukának étkezés után leszedni az asztal? 9. Szabad-e beszélgetni tanítás közben? 10. Szabad-e énekelni, amikor meghallod a zenét? 11. Szabad-e bárhol átfutni az úttesten? 12. Szabad-e kanállal enni a levest? 13. Szabad-e nyáron jégkrémet enni? 14. Szabad-e fürdőruhában strandra menni? (A kérdésekkel ismételhetjük a történetet is, rákérdezhetünk a táborunkban érvényes szabályokra, valamint a gyerekek korának megfelelő élethelyzetekre. A kérdések megfogalmazását rábízzuk a táborvezetőkre.)
45
Háttérinformáció Megbocsátás – Az Isten és ember közötti megromlott viszony helyreállítása, amely csak úgy lehetséges, ha Isten megbocsát és lemond a büntetésről. Jézus Krisztusnak is van hatalma arra, hogy bűnöket bocsásson meg a földön. A bűnbocsánat következménye, hogy az embereknek is meg kell bocsátaniuk egymásnak. Ha nem teszik, Isten sem bocsát meg nekik. Adós – Adós az, akinek valakivel szemben kiegyenlítetlen tartozása van: ígéret, jóvá nem tett kár, teljesítetlen kötelezettség, kölcsön. A fizetésképtelen adóst Jézus korában az adósok börtönébe vetették. A reménytelenül eladósodott szegényeknek is volt lehetőségük az újrakezdésre pl. az elengedés útján. Az elengedés a hitelezőnek bármikor jogában állt. Szombatévkor azonban kötelessége volt. Istennel szemben is kötelezettségünk, adósságunk van: szeretettel tartozunk Neki. Megtartatásunk egyetlen esélye: a megváltás, adósságunk elengedése – ingyen, kegyelemből, Jézus Krisztus által. Kölcsön – Isten áldása, ha valaki tud adni. Ez az Isten iránti hála, a felebarát iránti szeretet, és az irgalmas szív jelének megmutatása is. Szolga – abszolút függőségben él, mert egy úrhoz tartozik, neki dolgozik, szolgál. Önálló akarata nem lehetett ura mellett, de megvetés nem járt azért, mert ő szolga volt. Könyörületesség – Aki másokon könyörül, az a megbocsátó szeretetet gyakorolja. Isten könyörülő szeretettel szereti az embert. Az Ő magatartása normává és példaképpé válik az ember számára. A könyörület az igaz ember jellemzője. „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Mt 5,7)
Előkészületek, közös program
Ének, köszöntés és imádság A bűnbocsánat Kellékek: egy kereszt (papírból vagy fából), négy különböző színű vastagabb szalag (rongydarab) Tudjátok-e, mi a bűn? (Várjuk meg, hogy a gyerekek válaszoljanak.) Igen, de tudjátok, nem csak ezek, mi emberek sokféle bűnt követünk el. 1. szín – Ez a szín jelképezi a mi gondolatban elkövetett bűneinket. Azt, amikor rosszat gondolunk pl. a szüleinkről vagy a testvérünkről, esetleg barátunkról. (Beszéd közben a szalagot rákötjük a keresztre) 2. szín – jelképezi a mi mulasztásainkat. Azt, amikor segíthettünk volna, adhattunk volna, szólhattunk volna, de nem tettük meg. 3. szín – jelképezi a szavainkkal elkövetett bűneiket. Azt, amikor egy mondatoddal megbántottál valakit, amikor csúfoltad, vagy kinevetted a másikat. 4. szín – jelképezi a mi tetteinkkel elkövetett bűneinket. Azt, amikor rosszat tettél, verekedtél, vagy elvettél valamit, ami nem volt a tied, amikor szándékosan valamit megrongáltál vagy összetörtél. Itt van most ez a kereszt a sok szalaggal. Ezek a mi bűneinkre utalnak. S ha mindenki, aki most itt van, rátenné a saját szalagját, talán ki sem látszana a kereszt. A bűnért büntetés jár. A Biblia azt tanítja, egyetlen mód rá, hogy a mi bűneinkért ne kapjunk Istentől büntetést. Ha bocsánatot kérünk Tőle – imádságban. (Bocsásd meg Istenünk a bűneinket, amelyeket szavainkkal, tetteinkkel, gondolatban vagy mulasztással követtünk el. Ne haragudj ránk ezért, adj erőt, hogy többé ne kövessük el azokat. Ámen) 46
Mit tesz Isten a mi bűneinkkel? (Lassan leszedjük a szalagokat a keresztről) Isten, ha kérjük, minden bűnt megbocsát. S azt mondja a Biblia, hogy a háta mögé dobja azokat, hogy ne lássa. (A hátunk mögé dobjuk a keresztről levett szalagokat) Most mit lát Isten? A keresztet. Tudja, hogy bűnt követtünk el? Igen. De nem emlékeztet rá. Marad a kereszt, mely arra emlékeztet, hogy Jézus mit tett értünk, hogy nekünk ne kelljen szenvednünk bűneink miatt. (Alapötlet: http://kreativhittan.blogspot.sk/2012/03/tanitas-bunbocsanatrol.html)
Az időutazó Szereplők: PT = Petra/Péter P = Professzor A = Anya Kellékek: kalap, stopper, könyv
SP = Simon Péter Sz1, Sz2 = 1 és 2 Szolga Ka = Katona
1. jelenet: P: (le s föl járkál a színpadon) Hol lehet már megint ez a Petra/Péter? A: (Petra/Péter szaladva érkezik az anyja a nyomában) Petra/Péter máris állj meg! Azonnal! Gyerünk haza, és kérj bocsánatot a húgodtól! PT: Most nem érek rá, különben sem akarok bocsánatot kérni! Soha nem bocsátok meg neki! Soha az életben! A: Hogy mondhatsz ilyet? Szegény ott zokog a szobájában, nagyon megbánta, amit tett! Egy trikó nem ér ennyit! PT: De az a kedvencem volt! Nem kellett volna elvennie! A: De hiszen a múlt héten ő egy szavadra megbocsátott neked, amikor a saját pénzéből újonnan vett mobilját beleejtetted a pocsolyába! PT: Nem bocsátok meg és kész! Amíg nem vesz egy újat! (gyorsan bemászik az alagútba) P: (PT után kiált) Vigyázz a kalapodra, nehogy elveszítsd, különben nem találsz vissza! ( jelzi a gyerekeknek, hogy számoljanak, zene indul) P: (Anyához fordul, aki PT után indul az alagútba) Ne! Kérem, ne tegye! Sosem jut vissza a múltból a kalapom nélkül. A: A gyermekem! A gyermekem! Szeretném visszakapni a lányom (a fiam)! P: Nyugodjon meg asszonyom! Vissza fog jönni, legalábbis eddig még minden nap visszajött. (magával viszi a tiltakozó anyát, elhagyják a színpadot) 2. jelenet: (PT kijön az alagútból, a színpad szélen Simon Péter ül, két szolga beszélget, és egy katona áll a távolban.) Sz1: Már nem várok tovább, add ide, amivel tartozol! (Kinyitja a könyvét és odamutat) Mert ha nem, feljelentelek, és eladják családodat. Sz2: Kérlek, adj még egy kis haladékot! Jövő héten visszafizetek mindent! Sz1: Nem, vagy ma, vagy szólok a katonának! (A katona felé néz) (PT megijed, és Simon Péterhez fordul segítségért) PT: Kérem, uram, nem lehetne valamit tenni? Nem tudna közbelépni? Szegény embernek eladják a családját! (SP feláll, és odalép a szolgákhoz.) SP: Hát te meg mit csinálsz? Hogy lehetsz ilyen gonosz? Nem neked adott ma a molnár egy zsák lisztet ajándékba, mert nem tudtál neki fizetni? Te is ott voltál tegnap, amikor Jézus a megbocsátásról beszélt! Nem emlékszel? Azt mondta, hogy hetvenszer hétszer is. 47
Sz1: (SZ1 elszégyelli magát, elejti a könyvet.) Igazad van. (Odafordul SZ2.) Jó, akkor hozd el a tartozásod jövő héten. Vagy nem is kell. (SZ1 elmegy.) Sz2: Köszönöm, uram, hogy segítettél. (Hálálkodva elmegy.) PT: Miről beszélsz? Mit jelent a hetvenszer hétszer? Simon Péter elmeséli „Gonosz szolga” történetét (Bibliai jelenet!!!) PT oldalra ül és hallgatja. – Középső csoport feldolgozása. PT: SP:
P: PT:
(ránéz az stopperre) Sajnos mennem kell! (visszamegy az alagútba) Várj csak, ez nem a tied? (Kezébe adja a könyvet.) 3. jelenet: (PT visszatér az alagútból) Na, milyen volt az utazásod? Tudod, rájöttem, hogy igazságtalan voltam a húgommal. Hiszen ő nem haragudott rám a mobil miatt, én meg csúnyán viselkedtem vele a póló miatt. Azt hiszem, hogy bocsánatot kell kérnem tőle. Nézd, mit hoztam! (Átnyújtja a könyvet, amelyben a napi aranymondás található.)
Csoportbontás
A KISCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Rávezető történet Kellékek: egy darab piszkos pénzérme, ecet, átlátszó tálacska, szalvéta, víz Mit láttok a kezemben? Igen, ez egy pénzérme. Minden rendben van vele? Igazatok van, tényleg piszkos. Mit kéne tenni, hogy tiszta legyen? Nem, szalvétával nem megy le, vízzel sem, és egyszer már a mosógépben is kimostam, amikor a zsebemben felejtettem, ugyanilyen piszkos maradt. Mit csináljak? Van egy ötletem! Beleteszem ebbe a tálba, melyben ecet van. Gyertek csak közelebb! Nahát! Ti is látjátok? Teljesen eltűnt róla a piszok! Megtisztult! A bibliai történetben is, amelyet most elmondok, nagy változás történt. Figyeljétek meg jól! Történetmondás kicsiknek (Monológ, eszközök segítségével) Szereplők: K = Király T = Történetmondó GSz = Gonosz szolga SZ = Szolgatárs Kellékek: kesztyűbábok (boldog gonosz szolga, kegyetlen gonosz szolga, király, szolgatárs) korabeli ruházatban T:
Tizenketten voltak azok, akik mindenhová Jézussal mentek. Úgy hívjuk őket, hogy tanítványok. Jézus tanítványai voltak. Tanította őket, Isten országáról beszélt nekik. Nagyon szerettek Vele lenni. Egyszer odament az Úr Jézushoz Péter, az egyik tanítvány. Valamire nagyon kíváncsi volt, már régóta fúrta az oldalát. Igen kíváncsi volt, hogy mit mondana rá Jézus. Nem bírta tovább, ezért hát megkérdezte: – Uram, ha megbánt engem valaki, hányszor bocsássak meg neki? Egyszer? Kétszer? Háromszor? Négyszer? Vagy még hétszer is? Nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta Jézus válaszát: 48
– Azt mondom neked, hogy nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer is! Péter nagyon elámult. Nahááát! Nemcsak hétszer bocsássak meg, ha megbántanak, vagy rosszat tesznek nekem, hanem hetvenszer hétszer is! Hát az meg hogy lehet? Az rengeteg! Azt már ki sem tudom számolni! Mit akart ezzel Jézus mondani? Ezen gondolkodott Péter, amikor Jézus egy történetet kezdett mondani egy királyról, aki el akart számolni a szolgáival. Azok szegények voltak, és régebben pénzt kértek a királytól, mert nekik nem volt. Jószívű király volt, adott nekik, és ők megígérték, hogy majd visszafizetik neki. Tudták, hogy amit kölcsönkaptak, azt illik visszaadni. Most elevezették az egyik adós szolgáját. Tízezer (!!!) pénzzel (talentummal) tartozott a királynak! Ez nagyon-nagyon sok pénz volt. Rengeteg. K: (határozottan) Itt az idő! Régóta tartozol nekem, fizesd hát vissza a pénzt! GSz: (a félelemtől remegve, alig hallhatóan) Uram, királyom! Te tudod, hogy milyen szegény vagyok még most is! A tőled kapott pénz elfogyott, és nem tudom visszafizetni neked! Semmim sincs! K: (szigorúan parancsolva hűséges őreinek) Adjátok el őt és adjátok, el a feleségét is! Adjátok el a gyermekeit, és mindenét, amije van, és abból fizessétek ki nekem a tartozását! GSz: (ijedten) Eladnak rabszolgának? Szegény feleségem! Szegény gyermekeim! Ez nem lehet! (Letérdel, majd leborul a király elé. Könyörög): Uram! Királyom! Légy türelmes hozzám, adj még időt, és mindent visszafizetek neked! K: (szívből megsajnálva a szolgát) Jól van, ne bánkódj. Menj haza, élj boldogan a családoddal. Elengedem a tartozásodat! Nem kell visszaadnod a kölcsönadott tízezer pénzt. Semmit, egyáltalán semmit sem kell visszafizetned! GSz: (megkönnyebbülten) Hát létezik ez? Ilyen kegyelmes a király? T: Legörbült szája mosolygóssá változott, és vidám szívvel távozott a királytól. De nem sokáig maradt boldog és megkönnyebbült a szíve. Rögtön megváltozott, amikor összetalálkozott azzal a szolgatársával, aki csak száz pénzzel (dénárral) tartozott neki, és durván megragadta, fojtogatni kezdte. GSz: Hát te mit képzelsz?! Azonnal fizesd meg nekem, amivel tartozol! SZ: (szépen kérlelve, alázatosan leborulva előtte) Kérve kérlek, várj egy kicsit, légy türelemmel hozzám! Adj egy kis időt, kérlek, és mindent megfizetek neked! T: A gonosz szolga azonban nem engedett neki – mintha meg sem hallotta volna a kérését. Kegyetlen szívvel a hideg, rácsos börtönbe záratta. Addig kellett ott maradnia, amíg meg nem fizeti neki azt a kevés pénzt, amivel tartozik. Ekkor olyan történt, amire a gonosz szolga nem számított: kiderült, hogy a többi szolga látta, mi történt. Ők azt is tudták, hogy mi történt a királynál. Nagyon felháborodtak. Elmentek e királyhoz, és jelentették neki, hogy mit tett a gonosz szolga a társával. Akkor magához hívatta a gonosz szolgát a király. K: (dühösen, indulatosan) Hálátlan, gonosz szolga vagy! Én elengedtem minden tartozásodat, mert megsajnáltalak, amikor könyörögtél nekem. Hát milyen szíved van neked? Nem gondolod, hogy neked is meg kellett volna könyörülnöd a szolgatársadon, úgy, ahogyan én is megkönyörültem rajtad! Neked sem kellett volna visszakérni a pénzedet! T: Haragra lobbant a kedves, jószívű király, és a gonosz szolgát átadta a kínzóknak. Addig kell ott szenvednie a szívtelen szolgának, amíg meg nem fizeti a királynak az egész tartozását. Ezt a történetet mondta el az Úr Jézus Péternek. Most is tanította őt: azt mondta, hogy így tesz Isten, a mi mennyei Atyánk is velünk, ha szívből meg nem bocsátunk egymásnak. Az Úr Jézus téged is tanítani szeretne. Szeretné, ha jó tanítványa lennél, aki hallgat rá, és szót fogad Neki. Azt kéri tőled, hogy légy megbocsátó! Ne haragudj senkire! Bocsásd meg és felejtsd el, ha megbántottak. Engedd el a tartozást! Szeresd a szüleidet, testvéreidet, barátaidat, és bocsáss meg nekik, mint ahogyan Isten is megbocsát neked, ha teljes szívből, őszintén kéred Tőle! 49
Alkalmazás: Kellékek: két szép alma, fecskendő, kék tinta, kés (más variáció: két pohár víz és tinta) Hoztam két szép, mosolygós almát a kertünkből. Láttam, ahogy az almafa virágjából kifejlődtek. Először picikék voltak, majd minden nap nagyobbak és nagyobbak, míg ilyen szép gyümölcs lett belőlük. Az egyikkel azonban valami történt. (Előveszem a kék tintával megtöltött fecskendőt, és az egyik almába belefecskendezem a tintát.) Mit láttok? Megváltozott valami? Ugye, kívülről úgy tűnik, hogy ugyanolyan, mint a másik? Nem látunk rajta semmi változást. De nézz csak ide! (A késsel kettévágom mindkét almát.) Melyiket választod? Miért az egészségeset?Ki szeretné megkapni és megenni ezt a másik almát? Senki? Gusztustalan? Ehetetlen? Valóban az. Nekem sem tetszik. Tudod, a tinta olyan, mint a bűn. Bűn az, ami nem tetszik Istennek: ha elveszel valamit, ami nem a tiéd, ha hazudsz, ha csúnyán beszélsz, ha kinevetsz másokat, ha csak magaddal törődsz, ha bántasz másokat, ha mindent magadnak akarsz megszerezni… Isten nélkül az ember ilyen. Tedd a kezedet a szívedre, és maradj csendben! Érzed a lüktetését, dobogását? Ha a szívedbe egy csepp tinta, vagyis a bűn kerül, a szíved szétpumpálja azt az egész testedbe. Mindenhová eljut. A bűn beszennyez, mint a tinta az almát. Tiszta lesz a bűntől az életed? (…) És az igazság az, hogy bűnös maradsz egész életedben. Tetszik a bűn Istennek? És a te bűnös életed tetszik Istennek? Szeretnél megtisztulni? Van megoldás! De csak egy megoldás van! Mondd el Jézusnak, és Ő megtisztítja a szívedet! Kézimunka: fűzött szív (lásd melléklet) Ötlet kicsiknek: Susanne Margreiter – Mc Quie és Silvia Steindl: Egy kis szív története (Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió, 1999)
A KÖZÉPSŐ CSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Jelenet: A gonosz szolga jelenete eljátszható kesztyűbábokkal is, vagy használhatóak a 2012. évi programhoz készített nagyméretű bábok.
Szereplők: SP = Péter J = Jézus K = Király
Sz = 1 és 2 Szolga KA = Katona
Kellékek: szék, papírtekercs, öltözet a szereplők részére
SP:
50
1. jelenet: (Simon Péter és Jézus beszélgetnek, állnak a játéktér egyik oldalán.) Jézus, volna egy problémám. Te mindig a megbocsátásról beszélsz. De azon gondolkodom, hogyha valaki folyton megsért, meddig kell neki azt eltűrnöm? Hányszor kell megbocsátanom a barátomnak, a szüleimnek, a gyerekeimnek vagy a szomszédomnak, ha megbánt? Még hétszer is?
J:
K:
Sz1: K: Sz1: K: Sz1: K: Sz1:
Simon Péter, nem fog a válaszom tetszeni, nemhogy hétszer, de akár hetvenszer hétszer is meg kell bocsátanod! Elmagyarázom egy történettel. Olyan a Mennyek Országa, mint amikor egy király eldönti magában… (Jézus és Simon Péter oldalra álnak, és a játéktérre figyelnek.) 2. jelenet: (A király egy székben ül, oldalán egy katona áll, kezében papírtekerccsel.) Tudni akarom, mennyi kincs van a királyi kincsestárban! (Király odaint a katonának, aki átadja a tekercset) Itt a van a bevételeknek és a kiadások listája. Nocsak! (Meglepetten) Ez az ember 10.000 talentummal adósom. Ezt a pénzt annyi mindenre fel tudnám használni. Katona! Hozd elém ezt az adóst! (A katona elmegy, és az adós szolgával tér vissza – 1 szolga.) Fenséges királyom hívattál. Úgy látom, hogy te 10.000 talentummal tartozol. Megtudod-e adni a tartozásodat? Uram, ez rengeteg pénz. Nekem nincs ennyi pénzem! Akkor nincs más választásom, megparancsolom a kincstárnokomnak, hogy adjon el téged, feleségedet, gyermekidet, mindened, amid van, és akkor talán, ki tudod egyenlíteni a tartozást! Katona! Viheted! (Int a katonának.) Ne, kérlek téged, jó királyom, légy türelemmel. Igyekezni fogok, és mindent megfizetek, amivel tartozom… Kérlek, csak egy kis türelmet kérek! (Az 1 Szolga sajnálkozó hangon beszél, térdre esik.) Rendben…Megsajnáltalak. Tudod mit? Nemcsak hogy türelmes leszek, hanem egyenesen elengedem minden tartozásod, mert hogyan is tudnád kifizetni ezt a rengeteg pénzt. Menj el békével, nem tartozol ezután semmivel! Milyen jószívű vagy királyom! Köszönöm, köszönöm neked! (Feláll, és hálálkodva elmegy. Ezt követően elmegy a király is. A katona kifelé menet oldalra teszi a király székét.)
3. Jelenet: (Szolga 1 színre lép, majd megérkezik Szolga 2 is. A katona oldalt áll, és mindent lát, ami történik.) Sz1: Micsoda jó érzés! Szabad vagyok! Nem terhel annak a rengeteg adósságnak a gondja! … Várj csak barátom! Jó, hogy találkozunk! Tartozol nekem! Mondd csak, mikor fogod végre megadni azt a 100 dénárt! Sz2: Kedves barátom, ne haragudj. Légy türelemmel, nemsokára megadom, nem hittem volna, hogy ez a csekélyke összeg ennyire fontos neked. De nemsokára megadom! Sz1: Hát mit képzelsz te? Csekélyke vagy tekintélyes összeg, nem számit! Tartozol és kész! Most rögtön add meg, nem várok egy percet sem! Hallod?! (Fojtogatni kezdi!) No, megadod vagy sem? Gyerünk, most mehetsz a börtönbe addig, amíg elő nem teremted a pénzt! (Kitaszítja a paraván mögé!)
Sz1: K:
4. Jelenet: (A király töprengve, gondterhelten lép színre. Majd érkezik a Szolga 1 is.) Felséges királyom hívattál? Állok rendelkezésedre! Azt hallottam, hogy te az egyik társadat börtönbe veteteted, mert nem tudta kifizetni azt a csekélyke 100 dénárt! Én megbocsátottam neked, hogy nem fizetetted ki a tartozásodat, sőt el is engedtem, pedig jóval többel tartoztál! Nem kellett volna neked is megbocsátani, ahogy én megbocsátottam neked? … Katona! Gyere, vidd ezt a szívtelen szolgát, add a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti tartozását. (Katona megfogja 1 Szolgát és elviszi, a király is szomorúan elmegy.)
51
J: SP: J:
5. Jelenet: (Jézus odafordul újra Simon Péterhez.) Az én mennyei Atyám sok tartozást engedett el, megbocsátott mindent, nem csak hét alkalommal. Meg kell tanulni megbocsátani szülőnek, gyereknek, barátnak, szomszédnak, de még az ellenségnek is, hogy nehogy az történjen veletek, mint a gonosz szolgával. Értem most már, Jézus. Akár hetvenszer hétszer, vagyis mindig meg kell bocsátani. Igen. Úgy látom, megértetted, amit mondtam szerettem volna. (Jézus és Simon Péter is elmegy.)
Mikulászacskós tanítás a bűnről Kellékek: A5-ös rajzlapok, mikulászacskók, piros ceruzák, fekete ceruzák Oszd ki a gyerekeknek a rajzlapokat, melyeknek a hátuljára (fent rögzítve) előzőleg rászegecselted a piros színű, ábra nélküli mikulászacskót. Kérd meg a gyerekeket, hogy rajzoljanak a rajzlapjukra fekete ceruzával keresztet, majd piros ceruzával írják rá a bűneiket (pl. hazugság, csalás, lopás, káromkodás, szófogadatlanság…). Most hajtsák rá a mikulászacskót. Eredmény: a felírt bűnök nem látszanak. Tanítás: Isten Jézus vérére nézve nem látja a te bűneidet! Tiszta vagy! (ReMa tanfolyamon elhangzott ötlet alapján) Történet ismétlése: 1. Mi volt Péter kérdése, amivel Jézushoz fordult? (Hányszor kell megbocsátani?) 2. Mit válaszolt Jézus Péternek, hányszor kell megbocsátani? (70-szer 7-szer) 3. Jézus elmondott egy történetet Péternek, kik szerepeltek benne? (Király, gonosz szolga, szegény szolga, katonák.) 4. Mennyivel tartozott a szolga a királynak? Ez sok pénz? (10 000 talentummal, igen.) 5. Mit akart először tenni a szolgával, aki nem tudta kifizetni az adóságát? (Eladni őt egész családjával együtt.) 6. Mit kért a szolga a királytól? (Legyen türelmes, adjon neki haladékot.) 7. Teljesítette-e a kérést a király, vagy még annál is többet tett? (Még többet tett, elengedte az egész adósságot.) 8. Mennyivel tartozott a szolgának a szolgatársa? Ez ugyanolyan sok pénz, mint amivel emez tartozott a királynak? (100 dénárral, ez sokkal kevesebb.) 9. Mit tett az adós szolgatársával az első szolga? (Fojtogatta és börtönbe akarta zárni.) 10. Mi lett a szívtelen szolga büntetése? (Átadták a hóhéroknak.) Bibliai történet megbeszélése: 1. Milyen tulajdonságai voltak az első szolgának? Milyennek látod őt? Lennél a barátja? 2. Milyen volt a király? 3. Hogyan érezhette magát az a szolga, akinek nem bocsátott meg a társa? 4. Igazságos volt-e szerinted a király? 5. Volt már úgy, hogy valaki megbocsátott neked, és adott egy második esélyt? (szülő, barát, osztálytárs) Milyen érzés volt? 6. Volt már úgy, hogy téged bántottak meg nagyon, és te nem tudtál megbocsátani, vagy csak nagyon nehezen? 7. Szerinted melyik bűnt bocsátja meg Jézus? 8. Könnyű-e mindig mindent megbocsátani, ahogy Jézus tette, tanította Simon Péternek és nekünk? (Nagyon nehéz. Imádkozzunk azért, hogy ezt meg tudjuk tenni.) Kézimunka: imádkozó lepke (lásd melléklet) 52
A NAGYCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Téma bevezetése Töltsünk meg előre egy nagy vászonzsákot, hogy jó nagy csomag legyen. Töltsünk meg egy kis zacskócskát akár aprópénzzel, kövecskékkel, hogy kis csomag legyen. Beszélgessünk a két zsákról: kicsi/nagy, könnyű/nehéz, kevés/sok. Ha ezek a zsákok most pénzzel lennének tele, akkor most szegény vagy gazdag lennél? Sok vagy kevés dolgot tudnál vásárolni belőle? A beszélgetés után a zsákot és zacskót tegyük le, de maradjon a gyerekek látókörében, és a történet elmondása közben beleszőhetjük őket a történetbe. Énekeljünk egy éneket a bibliai történet előtt! A történet feldolgozása – Monológ (Táborvezető tanítása) Kellékek: Biblia, két papírlap, (lásd a megbocsátás magyarázatánál) Mutassuk meg ismét, hogy ez a történet a Bibliában található. Mind a két szolgának adjunk egy-egy nevet, így a gyerekek könnyebben különbséget tudnak tenni közöttük. Például: Nátán hatalmas adósságot halmozott fel: sok-sok pénzzel tartozott a királynak, tízezer talentummal (körülbelül annyival, mintha ez a zsák nagy címletű papírpénzzel lenne tele (százas eurósokkal, tízezer forintosokkal). Tóbiásnak is volt tartozása, Nátántól kért kölcsön, száz dénárt – ez körülbelül annyi, mintha ez a kicsi zacskó (mutassuk meg) centekkel, pár forintokkal, szóval aprópénzzel lenne tele. Eljött az a nap, amikorra Nátánnak törlesztenie kellett volna az adósságát: a kölcsön visszafizetésének a napja. Nátán félve, lehajtott fejjel közeledett a trónterem felé, a kezében egy papírtekercset szorongatott. Tudjátok, hogy mi volt arra a papírra írva? Elárulom nektek. Régen adóslevélnek hívták, ma inkább szerződésnek. Ez állhatott benne: „Én, Nátán, ígérem, hogy a tartozásomat… időben, pontosan, késedelem nélkül megadom! Ha mégsem, alávetem magam a törvénynek és engedem, hogy engem, a feleségem, a gyerekeimet – valamennyiünket eladjanak rabszolgának. Az életünkkel kezeskedünk a kölcsönkért pénzért.” Valami ilyesmi állhatott a szerződésben. De Nátánnak nem volt pénze. Semennyi. Nem tudta visszafizetni az adósságát. Üres kézzel állt a király előtt, és így esedezett: „Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked!” (Mt 18, 26). Nagyon hosszúnak tűnhetett az idő, míg a király válaszára várakozott. Lehet, hogy a király hallgatott egy darabig, aztán lassan felállt az aranytrónusáról, odament a térdeplő, könyörgő Nátánhoz, kivette kezéből az adóslevelet, és mindenki szemeláttára széttépte. – Jó, és hű szolgának ismertelek, mindig becsülettel szolgáltál, úgy döntöttem – megbocsátok! Elengedem minden tartozásod! A Szentírásban ez nagyon egyszerűen van leírva: „Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát.”(Mt, 18,27) Kedves gyerekek! Nem tudom, hogy földi király vagy valamilyen hatalmas úr, tudna-e ilyen nagylelkű lenni a szolgájához. Mert ez a bibliai úr nem szidott, nem haragudott, nem fenyegetőzött, nem kiabált, nem alázta meg és nem is gúnyolta ki a szolgáját. Én egyetlenegy ilyen urat ismerek, akinek ekkora nagy szíve van, aki ennyire irgalmas – Ő az Úr Jézus. Egyedül Ő ilyen nagylelkű király. Milyen boldog lehetett Nátán, amikor a király elengedte nagy tartozását. Olyan nagyot, mint ez a zsák. Boldog lehetett. Lehet, hogy nevetett és ugrált örömében. Nem tudom, ezt pontosan nem írja az evangélium. De azt nagyon pontosan leírja, hogy mi történt nem sokkal később: „Amikor azonban eltávozott a szolga (mi a könnyebbség kedvéért Nátánnak neveztük), összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta: – Fizesd meg, amivel tartozol! 53
Szolgatársa, ekkor leborult előtte és így kérlelte: – Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked! De az nem engedett, hanem börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti a tartozását.”(Mt, 18, 28-30) Mit olvastunk itt az evangéliumban? A második szolga, akit Tóbiásnak neveztünk el, egy kisebb összeggel tartozott Nátánnak. Olyan kicsivel, mint ez a zacskócska. Én ezt a találkozást úgy képzelem el, hogy Nátán öröme, hatalmas nagy öröme egy szempillantás alatt haraggá változott. Az arcáról azonnal lehervadt a mosoly. Megkeményítette az arcát, ökölbe szorította a kezét, megragadta szolgatársa gallérját, rázni kezdte, mint aki elvesztette az eszét. – Fizesd meg a tartozásodat, mert börtönben végzed! - sziszegte. – Barátom, légy türelemmel! Bocsáss meg! Nem tudok fizetni! Bocsáss meg! – Nem! Én nem várhatok! Az alku, az alku! Ha nem fizetsz, akkor börtönben végzed! Te is, a feleséged is, a gyerekeid is! Hiába kért kegyelmet Tóbiás, Nátán börtönbe vitette. A törvény, az törvény. A szabály, az szabály. Ez a rend. Üzletben nem ismerek könyörületet! Valami ilyesmiket mormolt az orra alatt. Valami fontosat elfelejtett. De a király jobban emlékezett. Amikor meghallotta, mit tett a szolgája Nátán, hogyan juttatott börtönbe egy szerencsétlen családot, nem habozott. „Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásod, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?” (Mt 18, 32-33). Börtönbe került, míg meg nem fizeti az adósságát. Hirtelen tenger ideje lett, hogy elgondolkozzon azon, hogy milyen királya van. Szerető? Jó? Igazságos? Haragos? Kegyetlen? Magunkra ismerünk? Milyen rövid az ember esze!!! A másik szemében a szálkát is észreveszi, a magáéban a gerendát is figyelmen kívül hagyja… A megbocsátás fogalmának magyarázata Kellékek: Fogjunk egy nagyobb méretű papírt, és nagy betűkkel írjunk rá mindenféle bűnöket, amelyeket el szoktunk követni. Például: hazugság, verekedés, engedetlenség, káromkodás, lopás stb. Fogjunk egy másik darab papírt is, kisebbet az előzőnél, és jól láthatóan írjuk rá: panaszkodás, nyafogás, sértődékenység, irigység stb. Tekerjük fel a papírokat. A történet elmondása során használjuk őket. Nekünk, felnőtteknek gyakran eszünkbe jut, hogy hányszor lehet megbocsátani valakinek… Ilyen gondolatai voltak Simon Péternek is, az Úr egyik tanítványának, mert az Úr Jézushoz ment tanácsot kérni. Megérintette Jézus vállát és azt mondta: – Uram! Hányszor kell megbocsátanom annak a testvéremnek/barátomnak, aki megbántott engem? Hétszer? Az sok vagy kevés? Ha hét alkalommal megbocsátok, azt soknak találom. Jól gondolom, hogy elég hétszer? Hétszer megbocsátani, az hét lehetőség. Az sok. Uram, jól gondolom? A hét az szerinted sok vagy kevés? Tudjátok, mit válaszolt neki Jézus? Azt mondod, Simon Péter hogy hétszer? Én azt mondom neked, hogy hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani. Számoljuk csak ki, mennyi is a hetvenszer hét? Az bizony négyszázkilencven. A kicsik közül van, aki nem is tud elszámolni addig. A felnőttek meg - általában - lusták hozzá. Azt mondta az Úr Jézus Simon Péternek, hogy állandóan, azaz minden alkalommal meg kell bocsátani. Mindig! És hogy Simon Péter ezt megértse, így mondja el a történetet Jézus a királyról és a szolgáról. (Építsük bele a jelenetet a történetbe. Mutassuk meg a gyerekeknek a nagyobbik tekercs papírt, amelyre mindenféle helytelen dolgot írtunk.) Mindannyian cselekszünk helytelen dolgokat. Mindannyian adósai vagyunk Istennek. Egészen kicsi korunk óta tudunk haragudni, hazudni, lopni, pedig senki se tanít rá, csúnya szavakat is könnyedén tudunk mondani, verekedni is tudnak, még a legkisebbek is, akiket senki se tanít 54
ilyesmire. Sokszor tartozunk egymásnak és Istennek is, mert nem tudjuk betartani az ígéreteinket. (Megkérhetjük a gyerekeket, hogy sorolják fel melyen ígéreteket szoktak tenni.) „Megjavulok. Tanulni fogok. Jó leszek. Kedves leszek. Bocsánatot kérek. Leírom leckét. Nem fogok verekedni” Csupa-csupa ígéret, amit sokszor képtelenek vagyunk betartani. Éppúgy állunk Urunk előtt, a szüleink előtt, mint a történetben szereplő szolga, aki rengeteg pénzzel volt adós. És Isten mindent meg akar nekünk bocsátani. Éppúgy, mint a király a jelenetben (tépjük szét a papírtekercset). Nézd, nincs többé adósság, eltűnt végleg. Isten nem akar többé gondolni a bűneinkre. Egy dolgot kér, hogy valljuk meg (bűneinket), amit elkövettünk. Bánjuk a rosszat, és mi is cselekedjünk másokkal úgy, ahogy velünk bánt az ÚR. Bocsássunk meg! Gyakran sértenek meg minket is. Pedig az nem is olyan komoly dolog. Pont olyan, mint ez a kicsi tekercs. Néha megsért vagy csúfol a barátom, ami nekem nem tetszik, nem esik jól. Olyan ez, mint a kicsi zsákocska a sok aprópénzzel, fillérekkel. Mit gondolsz? Örök haragban kell maradni? Emlékezz csak egy kicsit, barátom! - mondja Jézus. - Olyan sok mindent elfelejtettem neked! Ha megbocsátasz, minden egyszerűbb lesz, megkönnyebbülsz. Esélyt adsz a másiknak! Példát mutatsz szeretetből. Néha a megbocsátás nagyon nehezen megy, Jézus mégis azt mondja: Tedd csak meg, majd én segítek! Mindig segítek. Nem csak hétszer. Hetvenszer hétszer is. Segítek, hogy megtanulj megbocsátani!
55
Üzenet elmélyítése - A harag fala Kellékek: kupakok (min. 18 x a csoport létszáma), kereszt, igés kártyák A feldolgozásnak hat plusz egy állomása van (ez tetszés szerint lehet több is, kevesebb is). Minden állomást végig kell járni minden fiatalnak egyénenként. Az állomásokon egy-egy szituációt olvashatnak el. Minden állomáson fejenként három kupak (kő, kocka) található. Attól függően, hogy milyen mértékű haragot váltana ki belőlük a szituáció, annyi kupakot vesznek a kezükbe. Kicsit: 1 kupak, közepesen: 2 kupak, nagyon: 3 kupak. A kupakokat csakis a kezükben tarthatják, nem tehetik zsebbe, csak tenyerükben vihetik. A szituációk a következők (természetesen a fiatalok helyzetéhez, érdeklődéséhez képest mások is írhatók): 1. Fáradtan jössz haza a suliból. Az előszobába érve látod, hogy levelet kaptál TŐLE. Még a szüleidnek nem beszéltél RÓLA, úgyhogy igazán dühös vagy, amikor észreveszed, hogy édesanyád kinyitotta a levelet (belenézett a postádba) Mennyire? Vegyél annyi kupakot a kezedbe. 2. Megbeszélted a barátoddal, hogy találkoztok, majd együtt elmentek a buliba. Kiderül, hogy teljesen elfelejtkezett a találkáról, és ő már javában szórakozik a többiekkel. Mennyire haragszol? Hány kupakosan? 3. A tanár azt mondta, hogy nem fog íratni csak a következő órán, erre már osztja is a papírokat! Hány kupakos haragot vált ki belőled az ilyenfajta viselkedés? 4. A buszod az orrod előtt ment el. A legközelebbi, ami jön, két óra múlva indul. Vegyél magadhoz annyi kupakot, amennyit gondolsz! 5. Már egy hete vártál rá, hogy megnézd ezt a műsort. Erre a tesód kikönyörgi magának, hogy ő nézze abban az időpontban a kedvenc műsorát. Ez hány kupakot jelent neked? 6. Egy egész nyárba tellett meggyőzni a szüleidet, hogy azt a tornacipőt, ami nem túl olcsó, de igen menő, megvegyék neked. Erre a harmadik iskolai napon csak hűlt helyét találod az öltözőben. Haragod milyen mértékű? 7. Plusz egy állomás: (Mindenképpen ez az utolsó legyen mindenkinek!) Egy aranyigét kell elvenniük a kezükbe, amin a napi történet Igéje áll: „Jézus mondja: Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is (bocsássatok meg)”. Valószínűleg nem tudják elvenni, mert ekkora már tele van a kezük kupakokkal. Mindenki leül, és megbeszéljük: a harag, a meg nem bocsátás lehetetlenné teszi, hogy minekünk is megbocsássanak. Olyanok leszünk, mint a gonosz szolga. Aki nem tudta haragját letenni, nem tudott megbocsátani. Ezért nem érdemelte meg a Király bocsánatát. A játék folytatása: Miután megbeszéltük a történteket, megkérjük őket, hogy építsenek a kupakjaikból egy falat. Nézzük meg, hogy melyikük tudja a legmagasabb építeni, de ne dicsérjük meg érte, csak konstatáljuk. Majd amikor készen vannak, kérjük meg, hogy közösen, a mindenki által összegyűjtött kupakokból építsenek együtt egy nagy falat. Ha készen van, üljük körbe, és mondjuk el, hogy a harag falat épít. Nagyon nagy falat, ami elválaszt minket egymástól. A két szolgát elválasztotta egymástól a harag fala, nem is akármilyen fallá vált, börtön falává. A harag hatalmas falként emelkedhet két ember közé. Ezt a falat csak a megbocsátás tudja lerombolni. A megbocsátásban Jézus a legjobb! Ő még halálakor is azért imádkozott, hogy az Atya bocsásson meg gyilkosainak. (Egy kereszttel lerombolhatjuk e mondatoknál az épített falat.) Rombold le te is a harag falát, bocsáss meg! Csak így mentheted meg kapcsolataid barátaiddal és Istennel. (Szerintem sok megbeszélés lehetőséget ad még ez a történet feldolgozás, de ha úgy érzed, hogy megértették, esetleg meg is érintette őket, le lehet zárni egy imádsággal.) 56
NEGYEDIK NAP Vidd az örömhírt! Bibliai történet: Jézus feltámadása /Jn 20, 1-18/ Téma: Válaszd a Jó Hírek útját! Ellentétpár: Emberi gyűlölet – Jézusi szeretet Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy bátran beszéljenek másoknak Jézusról! Keressék az alkalmakat, amikor hallhatnak Jézusról, tanulhatnak Róla és Tőle! Énekek: Örvendezz, örvendezz minden nép Táncol a menny Aranymondás: „Örüljetek az Úrban mindenkor!” (Fil 4,4) „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad.” (Zsolt 16,11) Szófutam Kellékek: az aranymondás szavai (betűi) annyi példányban, ill. nyomtatva, ahány csoporttal szeretnénk játszani. Osszuk a gyerekeket két csoportba, és ültessük le őket két egymással párhuzamos oszlopba. Mindkét csapat előtt a tőlük legalább két méterre elhelyezett asztalra helyezzük el az aranymondás betűit egy-egy kártyalapra írva (minden lapon csak egy betű szerepeljen, kicsiknek könnyítsük úgy a feladatot, hogy egy - egy szó szerepel egy kártyán). Jeladásra mindkét csoport első emberének ki kell futnia az asztalhoz és meg kell fordítania egy kártyalapot, és felfelé fordítva letenni a pakli mellé. Visszafut, majd a következő csapattagnak ugyanez a feladata. Egészen addig folytatják, míg nincs mind felfordítva, utána együttesen ki kell rakni a szavakból vagy betűkből az aranymondást. Akik előbb vannak készen, kaphatnak egy kis jutalmat. Azok is, akik később. Mária, miután látta, hogy Jézus sírjáról el van hengerítve a kő, elfutott a tanítványokért. Most nektek az aranymondás szavaiért (betűiért) kell egyesével odafutnotok a földön lévő paklihoz. Majd amikor Mária személyesen találkozott a feltámadott Jézussal, azt a feladatot kapta, hogy vigye a jó hírt a tanítványoknak. Miután összegyűjtöttétek az összes lapot, rakjátok ki az aranymondást, és vigyétek az örömhírt!
Háttérinformáció
A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a Magdalai Mária odament a sírhoz és látta, hogy a kő el van hengerítve a sírról. A hét első napja a sabbatot, vagyis a 7. napot követő nap. Az apostolok ezt a napot tették a nyugalom napjává a sabbat helyett, mivel Jézus ezen a napon támadt fel. Innen az Úr napja kifejezés is. Ezzel különböztették meg magukat a zsidóktól. Magdalai Mária a nevéhez illesztett jelző alapján Magdalából származott. Lukács evangéliumának 8. része szerint egyike azoknak az asszonyoknak, akik galileai tevékenysége alatt Jézust és tanítványait kísérték, és vagyonukkal is segítették. Jézus hét ördögöt űzött ki belőle, ezért hálás szeretettel követi őt. Az evangéliumok tanúsága szerint ott állt Jézus keresztje alatt (Mt 27,55-56), segédkezett a temetéskor (Mt 27,61; Mk 15,47), elsők között fedezte fel az üres sírt (Mk 16,1-5; Jn 20,1) és neki jelent meg először a feltámadott Úr (Mk 16,9; Jn 20,14). 57
Izráelben a sírokat sziklába vájták, és a család tulajdonát képezték. Tulajdonképpen barlangokat képeztek ki a sziklában, amelyen belül külön fülkék voltak. A temetés alkalmával a korábbi halottak csontjait összegyűjtötték, és a barlang hátsó részében helyezték el, az új halottat pedig a fülkébe tették. A sírok bejáratát nagy kőhalommal zárták le, a késő hellénista korban ezt felváltotta a nagyméretű zárókő, amelyet a sír szájához gördítettek. A sírokat kívülről fehérre meszelték, hogy jól láthassák azokat, ugyanis érintésük hét napig tisztátalanná tett. A temetés a hozzátartozók kötelessége volt. Máté evangélista szerint a sír, amelybe Jézus testét helyezték, Arimáthiai József tulajdonát képezte. Ez a gesztus hitvallás értékű Arimáthiai József részéről, mint ahogyan Nikodémus szerepvállalása is a temetésben. János ezt nem említi, csakhogy eddig még nem használt sírboltról van szó. Magdalai Mária elfut Simon Péterhez és Jánoshoz, a szeretett tanítványhoz, hogy hírül adja: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!” Érdekes, hogy többes számban beszél, bár az evangélium csak őt említi. Máté szerint azonban ott volt még a másik Mária (Mt 28,1), Lukács pedig említi Johannát, valamint a Jakab anyját, Máriát és más, velük levő asszonyokat is (Lk 24,10). Péter és János azonnal a sírhoz futottak, ők maguk is azt tapasztalják, hogy nincs a test a sírban, a leplek, amelybe begöngyölték, amivel az arcát letakarták, összegöngyölve fekszenek. Jézus idejében a holttestet megmosták, illatos kenőccsel kenték be, és szorosan bepólyálták. Az arcát kendővel kötötték be. Nem koporsóba fektették, hanem arra alkalmas hordágyon vitték a sírba. Maga a temetés sok előkészületet igényelt, amire - Jézus esetében - a szombat közelsége miatt nem volt már lehetőség. Az asszonyok ezt akarták pótolni. A tanítványok értetlenül álltak a feltámadás ténye előtt és hazamentek. Mária ez alatt a síron kívül állt és sírt. Csak a tanítványok távozása után merészkedik be a sírba, ahol két angyalt lát. Az angyalok Isten és a mennyei világ képviselői. Már az Ószövetségben is találkozunk velük, és két csoportjukat különböztethetjük meg: 1. Mennyei lények, akik Isten mennyei udvartartásához tartoznak; 2. Isten angyala, vagyis olyan mennyei lény, akit Isten egy meghatározott feladattal bíz meg. Úgy tűnik, Máriára nem volt hatással az angyalok jelenléte. Egyetlen dolog foglalkoztatta csak, hogy hová tűnhetett Jézus teste. Mikor hátra fordult, Jézus ugyanazt kérdezte tőle, mint az angyalok: „Miért sírsz? Kit keresel?” Nem ismerte fel Őt, a kertésznek gondolta. Jézus ekkor a nevén szólította: Mária! A név ismerete lehetővé teszi a közösség kialakulását, hiszen aki ismeri egy személynek (vagy Istennek) a nevét, az megszólíthatja, az beszélgethet vele. A név ismerete hatalmat adott a személy fölött. Az ókori Kelet népeinek a hitében és gondolkodásában fontos szerepe volt a névnek. A név elválaszthatatlanul hozzátartozott az istenség vagy a személy lényegéhez. Isten minden teremtményét név szerint ismeri és számon tartja. Jézus úgy beszél magáról János evangéliumában, mint aki a jó Pásztor. A jó Pásztor a juhait nevükön szólítja, a juhok pedig ismerik a hangját (Jn 10,1-18). A nevét hallva Mária is felismeri Jézust, és Rabbuni-nak, Mesternek szólítja. A Rabbi vagy mester a „tanítómesterek” megszólítása volt. Jézust a legtöbb esetben így szólították meg, mivel Isten országáról szóló örömhír hirdetése mellett a rabbikhoz hasonlóan ő is tanított a zsinagógákban és a templomban is. Jelentése itt azonban több, mit a rabbi. Vallomása Tamáséhoz hasonlítható: „Én Uram és én Istenem!” Jézus hírnökként küldi őt a tanítványokhoz. Mária pedig bizonyságot tesz a Feltámadottal való találkozásáról: „Láttam az Urat!” Isten szeretete legyőzte az emberi gyűlöletet.
58
Előkészületek, közös program
Ének, köszöntés és imádság Játék Szólítsunk a pódiumra két önként jelentkezőt. Kezdetben ők alkotnak két csoportot. Nézzék meg, hogy mit viselnek; például: milyen cipőt, pólót stb. Mindegyikőjük hívhat maga mellé még egy gyereket, aki például ugyanolyan cipőt vagy pólót visel. Ezek a gyerekek az elsők mellé állnak, és ők is hívhatnak egy-egy gyereket, például akinek ugyanolyan színű a haja. Az ugyanolyan hajú gyerek azt mondja: Jöjjön valaki, akinek ugyanolyan karkötője van, mint nekem stb. Közben a pódiumon a gyerekek láncot alkotnak, cipő a cipő mellett, póló a póló mellett stb. Az a csoport győz, amelyik hosszabb láncot épít. Kisebb létszámú csoport esetén, ha a gyerekek ismerik egymást, mondhatunk tulajdonságokat is. Figyeljünk arra, hogy ne maradjon ki senki! A játék annak a szemléltetése, hogyan találhatjuk meg egymással a közös kapcsolódási pontokat (pl. külső jegyek alapján), s hogyan tudjuk megszólítani a másikat.
Az időutazó
Szereplők: PT = Petra/Péter B = Bartimeus P = Professzor BT = beszélgető társ A = Apa MM = Magdalai Mária R = Rendőr (kihagyható) kisebb csoport Kellékek: kalap, stopper, tele kosár, egy fehér kendő
1. jelenet: (Professzor egy kis biciklin vagy motoron érkezik, nyomában a rendőr síppal és egy állj táblával a kezében.) R: Álljon meg, uram! Hogy képzeli, nem látta a táblát? Ide tilos behajtani gépjárművel! P: Jaj, elnézést. Igaza van. Milyen figyelmetlen vagyok. Nem figyeltem a jelzésekre és elnéztem. Kérem, bocsásson meg. R: Rendben van, de értse, meg itt kiskorúak vannak. Valakinek még baja is eshetett volna. Mi van, ha elgázol valakit. Nem engedhetem csak úgy el. Meg kell büntetnem. P: Rendben van, írja ki a büntető cédulát, és én kifizetem. (R írja a büntetést, közben megérkezik PT, akit az apukája kísért ma reggel a táborba.) PT: Gyűlöllek! A: Kisfiam (Kislányom)! Hogy mondhatsz nekem ilyet? Én az édesapád vagyok! PT: Akkor is gyűlöllek! Soha semmit nem engedsz meg! Ezt ezért, azt azért! A: Mert féltelek! De akármit mondasz, akárhogy érzel, én akkor is szeretlek, értsd meg! PT: Hagyjál! A: Remélem, hogy egyszer megérted! (apa megöleli, PT hátat fordít, apa elmegy. PT odalép a P-hoz és a rendőrhöz) P: No, megjöttél? Itt az ideje az utazásnak, ketyeg az óra! De zaklatott vagy! (PT megvonja a vállát, és a bejárathoz lép.) R: Hohó, megállj! Mi történik itt! Egy kisfiút/kislányt engedély nélkül nem lehet eltüntetni. Hadd lássam csak a papírjait! (P a háta mögé tolja PT-t, és megpróbálja az alagútba tuszkolni, a gyerekeknek jelt ad, hogy számoljanak, a zene megszólal. R még épp látja PT-t az alagútban eltűnni, megpróbálja követni, de P visszatartja.) 59
P: Ez nem működik kalap nélkül. Aki nem visel kalapot, az sosem jön vissza a múltból. (R és P beszélgetve hagyják el a színpadot.) R: Jól figyeljen professzor! Ha ez a gyerek nem tér vissza, maga jó pár évre beköltözik a börtönbe. Mert nincs olyan büntetést, amit ki tudna érte fizetni! 2. jelenet: (Az alagút másik végénél egy csoport igyekszik a piacra kezükben kosár. A Férfi haláláról beszélgetnek.) B: Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ezzel mindennek vége, hogy többé nem láthatom Őt. BT: Na, igen. Én is azt hittem, hogy Ő lesz a király, és most ennek az álomnak is vége. De téged (B-nek mondja) meggyógyított, ismét látsz. (MM szaladva érkezik a színpadra, ezzel megszakítva beszélgetésüket.) MM: Láttam Őt! A kertben. Először a kertésznek néztem. BT: Biztos vagy benne, hogy Őt láttad? Ott voltam, amikor eltemették. B: Nem hiszel neki? Én vajon elhiszem-e? Feltámadni a sírból? MM: Teljesen biztos vagyok benne! Őt láttam! Beszéltem Vele! Ő volt az! Ő él! Nem hisztek nekem? (Leteszi a kezében lévő kosarat, melynek tetején ott a fehér kendő.) Akkor gyertek velem a sírhoz, ott aztán láthatjátok, hogy senki sem fekszik benne. (B és BT elhagyják a színpadot MM-el együtt.) PT: (a színpadon marad) Vajon miről beszélt ez az asszony? Ti értettek belőle valamit? Mert én egy árva szó nem sok, annyit sem. Mintha olyan valakiről lett volna szó, aki meghalt, és most újra életben van? Hogy mik történtek régen! (Látja, hogy az idő lejár, kikapja a kosárból a kendőt.) Segítsetek! Vissza kell jutnom! Fiúk, lányok! Most gyorsabbnak kell lennem, mint eddig bármikor. Számoljatok visszafelé öttől nulláig. PT: (Gyorsan visszamászik az alagútba, jelez a gyerekeknek, hogy kezdhetik a visszaszámlálást, a zene megszólal.)
PT: P:
3. jelenet: (Kimászik az alagút másik végén, odaadja a kendőt az aranymondással együtt a vezetőnek.) Ez egy fura utazás volt. Te már hallottál, olyanról, aki meghalt és újra él? Igen, ez valóban megtörtént. Gyere velem, és elmondom neked az egész történetet, hogy majd te is elmondhasd másoknak!
Csoportbontás
A KISCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Bevezető játék: A gyerekeket körbe állítjuk. Egyesével belépnek a körbe, valamilyen mozdulattal, arckifejezéssel bemutatják, hogy érzik magukat. A többiek utánozzák a mozdulatot vagy az arckifejezést. A foglalkozás vezetője kezdi, hogy értsék a feladatot. Befejezésképpen megkéri a gyerekeket, hogy próbálják meg kitalálni, mit csinál az, akit bemutat. Először egy sírós személyt jelenítsünk meg, majd egy örülőt. Kérdezzük meg őket: mikor szoktak sírni, és minek örülnek a legjobban? Ráhangolódás: Amikor nagyon rosszul érezzük magunkat, amikor valami nagyon fáj, sírni szoktunk. Ma egy asszonyról fogok nektek beszélni, aki nagyon el volt keseredve, mert itt belül nagyon fájt neki valami. Csak sírt. De Valaki megvigasztalta, és ez akkora örömmel töltötte el, hogy mindenkinek el kellett mondania. 60
Történet (Bibliai történet feldolgozása táblarajzzal) Kellékek: nagyméretű papír, tábla (amire rögzítjük a papírt), festék és filctoll. Használhatunk esetleg iskolai táblát és krétát is. A papírra vagy a táblára előre megfestjük, megrajzoljuk a kezdő képet, amit a történet elmondása közben folyamatosan kiegészítünk. Minél nagyobb a kép, annál hatásosabb lesz a történet. (A részletes képsor a CD - mellékleten található!) (A kép jobb oldalára a lap felénél magasabbra egy arc nélküli asszony van. A bal felső sarokban sötét felhők vannak. Alattuk egy hegy. Az asszony fölött egy sziklasír.) Látjátok itt ezt az asszonyt? Magdalai Máriának hívják. Nagyon szerette az Úr Jézust, aki teljesen meggyógyította őt. Ezután Jézussal maradt és követte Őt, gondoskodott róla. Hallgatta, hogyan tanít Istenről és az Ő csodálatos országáról. Látta, mit tesz Jézus: a vakok látnak, a bénák járnak, a süketek hallanak, a némák beszélnek gyógyításai nyomán. Csak jót tett. Miért sír akkor Mária? (Alsó szemhéjat rajzolunk Máriának szempillákkal, a szájának pedig egy enyhén lefelé hajló vonalat.) – Mert voltak emberek, akiknek ez a sok jó nem tetszett. Mérgesek voltak, amiért Jézus azt mondta, hogy ő Isten Fia. Pedig ez volt az igazság! Egy szörnyű napon azután elfogták Jézust. A katonák megverték és kicsúfolták. Majd felvitték egy hegyre, ahol két gonosztevő között megfeszítették. (Az utolsó mondat alatt a hegyre, jobbra és balra is felrajzolok egy keresztet, majd középre egy nagyobbat.) Meghalt, és egy sziklasírba temették. A bejárat elé egy követ hengerítettek. (Körberajzoljuk a sír száját.) – Mindez nagyon gyorsan történt, mert beköszöntött a nyugalom napja. Akik gyűlölték Jézust, most örültek. Akik pedig szerették, nagyon szomorúak voltak. A nyugalom napjának elmúltával, vasárnap korán reggel Mária a sírhoz sietett. Szerette volna Jézus testét illatos kenettel megkenni. Amint a sírhoz ért, látta, hogy a követ elhengerítették. (A sír oldalához kerek követ rajzolunk.) – A sírban két angyal volt, de olyan szomorú volt, annyira sírt, hogy nem törődött velük. Nem elég, hogy meghalt Jézus, de képzeljétek, még a teste is eltűnt a sírból. Mária ettől még szomorúbb lett. Egyszer csak meglátott valakit a síron kívül állni. (Miközben egy háttal álló alakot rajzolunk a kép közepére, folytatjuk a történetet.) – Egy férfi volt, aki megkérdezte tőle, miért sír. Mária azt gondolta, a kertésszel beszél és sírva kérdezte, hová tűnhetett Jézus teste. És akkor…. a férfi a nevén szólította: Mária! Abban a pillanatban felismerte, hogy maga Jézus az! (Kiegészítjük a két szemeket felső szemhéjjal, szempillákkal és szemgolyóval.) – Örömében felkiáltott: Mester! (Alsó ajkat rajzolunk.) Mária szaladt a tanítványokhoz, hogy elmondja az örömhírt: Jézus él! Feltámadt! Isten szeretete hatalmasabb, mint az emberek gyűlölete. (A jobb felső sarokba napot rajzolunk, ami beragyog mindent. Érdemes aranyszínű filctollat használni, de nem feltétlenül szükséges.) – Mária tudta, ezt az örömöt nem tarthatja meg magának, ezt tudnia kell mindenkinek. Kézimunka: Jézus és Magdalai Mária a sírnál - színező (lásd a CD mellékleten) 61
A KÖZÉPSŐ CSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Tanítás Isten szeretetéről Kellékek: 1 db A3-as rajzlap, fehér zsírkréta, piros vízfesték, víz, ecset (Egy A3-as rajzlapra fehér zsírkrétával szívet rajzolok.) Látjátok, amit rajzoltam? A gyerekek nem látják. Csak a mozdulataimat látták, az eredményt nem. Most piros vízfestékkel átfestem a rajzlapot. Előtűnik a szív, Isten szeretetének a jele. Most már látjuk! Egy szív van a képen! Istent sem látjuk a szemünkkel, mégis ilyen valóságosan szeret minket! (ReMa tanfolyamon elhangzott ötlet alapján) Magdalai Mária Jézus sírjánál - Jelenet A jelenet eljátszható kesztyűbábokkal is, vagy használhatóak a 2012-es programhoz készített nagyméretű bábok. Szereplők: F = Fűszerárus Já = János MM = Magdalai Mária J = Jézus P = Péter A = Angyali hang Díszlet: egy kép az üres sírral, amely felhelyezhető paravánra, hogy mögé lehessen menni Kellékek: kosár, kis üveg – balzsam, lepedő, fehér kendők, ruhák a szereplőknek
F: MM: F: MM: F:
MM: F: MM:
1. jelenet: (Mária kissé fázva, reszketve, szomorúan kopog egy ház ajtaján, kezében egy kosár.) Megyek már, megyek! Ki az ilyen hajnali órában? Még sötét van! Ráadásul a hét első napján? Jaj, te vagy az Mária Magdalából? Mit keresel itt ilyen korán? Egy kis illatos olajra volna szükségem, Jonatán. Mennék Jézus halott testét bekenni, ahogy szokás. Tudnál-e nekem adni? Persze, hogy tudok adni, tessék. De miért ilyen korai időpontban mész? Péntek óta, amióta megfeszítették Jézust, nem jön álom a szememre, olyan zaklatott a lelkem. Remélem, a sírnál megnyugszom egy kicsit. Tudod, hogy mennyi mindent köszönhetek neki. Megváltoztatta az életem, új ember lettem, amióta meggyógyított. Mindannyian sokat köszönhetünk neki. Minden családban van olyan, aki hálával tartozik Jézusnak. Az én ismerősömnek, Jairusnak is a kislányát a halálból hozta vissza. Szörnyű, hogy ilyen kínos halállal, ennyi szenvedés között kellett ennek a csodás embernek meghalnia, szinte sugárzott belőle a szeretet. Mégsem álltatok ki mellette! Te sem! Mindenki csak a „feszítsd meg”-et kiáltotta rá, olyan gyűlölettel, amit még életemben nem láttam! Csak néhány asszony maradt mellette. De Ő még akkor is, amikor ott álltunk a keresztje mellett, szeretettel nézett gyűlölőire. Imádkozott értük. Hihetetlen. Ilyen nagy emberi gyűlöletre, csak az isteni szeretet tud felelni imádsággal. Én is így érzem. Megyek, minél hamarabb ott akarok lenni a sírnál. Köszönöm a balzsamot. (Mária elmegy. A fűszerárus is a paraván mögé megy.)
2. jelenet: (Mária megérkezik Jézus sírjához.) MM: Nahát, itt meg mi történt! Nincs a kő a sírnál. Valaki elvette! Mit tegyek? Szólnom kell Péternek és Jánosnak! (elfut) 62
3. jelenet: (Mária visszajön Simon Péterrel és Jánossal.) MM: Mondom nektek, hogy elvitték az Urat a sírból, és nem tudni, hogy hova tették! SP: Biztos vagy benne Mária? Mindjárt odaérünk, és meglátjuk mi is! (eközben János már előre megy, Mária a sír előtt áll végig.) Já: Nincs itt semmi, csak a lepedők. Gyere, Péter, siess! SP: Bemegyek és megnézem. (Bentről kikiabál) Itt van a lepedő! A kendő pedig, ami a fején volt, az külön összegöngyölítve! Gyere, nézd meg, János! (János is bemegy, majd együtt kijönnek.) Já: Menjünk vissza a többiekhez, és mondjuk el nekik, hogy mi történt. (Mária ott marad a sírnál.) MM: Én el nem mozdulok addig, amíg vissza nem hozzák Jézus testét. Azt hittem, hogy itt majd megvigasztalódom, de még szomorúbb vagyok. (Benéz a sírba.) Nahát! Két angyal? Hófehér ruhában! Valóság, amit látok, vagy csak a bánat és a sok könnyhullatás homályosította el a látásom? A: (bentről jövő hang) Asszony, miért sírsz? MM: Mert elvitték az Uramat, és nem tudom hova tették. (Mária kezébe temetett arccal guggol, eközben megáll mögötte Jézus.) J: Asszony, miért sírsz, kit keresel? MM: Biztos a kertész lehet ez az ember…. Uram, ha te vitted el őt, mond meg nekem, hogy hova tetted és én elviszem. J: Mária! (Jézus maga felé fordítja Mária arcát.) MM: Rabbóni, Mester! Azt hittem, hogy a kertész az, de most látom, hogy te vagy az, Jézus! J: Menj el az én tanítványaimhoz, és mond meg nekik, hogy felmegyek az Atyámhoz, aki a ti Atyátok is! Istenemhez, aki a ti Istenetek is! MM: Megyek, Uram! (Mária a gyerekek felé fordul. Jézus elmegy.) JÉZUS él! Ő él! Már nincs a halálban! Az élet Ura nem maradhat halott. Ő valóban él! Milyen boldog vagyok. Az Úr Jézus korábban már beszélt nekünk arról, hogy meg kell halnia, de erről teljesen megfeledkeztem. Tudjátok, neki amiatt a sok rossz dolog miatt kellett meghalnia, amelyet elkövettünk. Mint például engedetlenség, lopás, hazugság stb. Az Úr Jézus ezek miatt halt meg, hogy mi, akárcsak Ő, halálunk után ismét élhessünk, azaz örök életre támadjunk fel. Ez egy igazi ÜNNEP-nap! JÉZUS ÉL!!! (Mária boldogan elmegy.) Történet ismétlése: 1. Hova sietett Mária a hét első napján? (Jézus sírjához, egy kis kenettel) 2. Miért ment Mária Jézus sírjához? (mert szomorú volt, és látva Jézus testét, a sírnál akart megvigasztalódni) 3. Mit látott, amikor megérkezett a kertbe? (a kő nem volt a helyén) 4. Kihez sietett gyorsan, miután látta az üres sírt? (tanítványokhoz) 5. Ki az a két tanítvány, aki a sírhoz sietett Mária híradása után? (Péter és János) 6. Ki ért előbb a sírhoz? Bement a sírba? (János, de nem ment be a sírba) 7. Mit láttak bent a sírba tanítványok? (csak a lepedőket és a kendőt) 8. Mária milyen mennyei lényeket látott a sírnál, és mit kérdeztek tőle? (angyalokat, akik azt kérdezték Máriától, hogy kit keres, miért sír?) 9. Kinek hitte először Mária Jézust, és mit mondott neki? (kertésznek; mondja meg, hogy hova tette az Urat) 10. Mikor ismerte fel Mária Jézust? (amikor Az nevén szólította meg) 11. Milyen parancsot kapott Mária Jézustól? (menjen el a tanítványokhoz, és mondja meg nekik, hogy felmegy az Atyához)
63
Bibliai történet megbeszélése: 1. Milyen érzései lehettek Máriának, amikor a kertbe igyekezett kora hajnalban? 2. Milyen érzései lehettek, amikor meglátta az üres sírt, hogy hiába ment, mert Jézus teste nincs benne? 3. Mit érzett az után, hogy találkozott Jézussal, látta, hogy él, nem halt meg? 4. Titeket ki szokott megvigasztalni, ha szomorúak vagytok? 5. Érezted-e már valaha, hogy Jézus veled van, segít téged? Imádság: Imádkozzunk azért, hogy minden szomorú, nehéz helyzetben érezzük meg, hogy Jézus él, és mellettünk van. Nem vagyunk egyedül. Kézimunka: spatula kép, memória játék (lásd melléklet)
A NAGYCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA A történet elmondása Magdalai Mária szempontjából (monológ-diával) A történetet „diafilm” segítségével mondjuk el. Képről képre, kockáról kockára haladunk, közben alámondjuk a történetet. A képeket hangeffektusok, zene segíti, erősíti. A mesélő Magdalai Mária. Kellékek: Mária ruhája, PC, kivetítő, hangfal Kedves táborlakó gyerekek! Magdalai Máriának hívnak. (1. kép - Izrael térképe, Magdala) Egy izraeli kisvárosban, Magdalában születtem, és Máriának, azaz héberül Miriamnak neveztek el a szüleim. Azért jöttem közétek, hogy hinni tudjatok azoknak a történeteknek, amelyek a Szentírásban írva vannak. Egy igazi szem- és fültanúval álltok szemben. Nyissátok csak ki a Bibliát (a Mt 27, 56nál), és olvassátok el. (2. kép – Szentírási helyek Magdalai Mária nevével) (valamelyik jelentkező kezébe adjuk a Szentírást). Vagy a Mt 28, 1-et. Mindkét helyen olvasható Mária Magdaléna, Magdalai Mária neve. Igazolom, hogy a Szentírás nem hazudik. Sok tanítvány neve, rabbi, farizeus neve szerepel a Szentírásban, és ezek a nevek bizonyítják, hogy mindaz megtörtént. Jézus egyszer Magdalába jött. Nagyon beteg voltam, és jártányi erőm se volt. (3. kép – egy beteg asszony, akit Jézus megérint) Jézus meggyógyított. Attól a perctől kezdve követtem őt. Sokszor hallottam az Urat tanítani. (4. kép – Hegyi beszéd – az ég madarai, a mező liliomai) Láttam, amikor a bénát meggyógyította, és azt mondta neki „Kelj fel, vedd az ágyadat és menj haza!. Megbocsátattak a te bűneid!” (5. kép – a béna meggyógyítása) Ott voltam Jerikóban, és láttam, hogy Zákeus mennyire megváltozott. Megtanult bocsánatot kérni, és szétosztotta a rablott pénzét. (6. kép – Zákeus) Az én kezem is tele volt pálmaágakkal, mikor az Úr szamárháton vonult Jeruzsálembe. (7. kép – jeruzsálemi bevonulás) Hallottam a saját fülemmel, hogy a farizeusok mennyiszer szidták az Urat, Jézust. (8. kép – Jézus a papokkal szemben) Láttam, hogy Júdás megígérte a római katonáknak, hogy elvezeti őket Jézushoz. (9. kép – Júdás, katonák) Láttam, amikor az Urat elfogták és megkorbácsolták. (10. kép) Láttam, hogy bíborpalástot adtak a vállára és töviskoszorút a fejére. (11. kép) Végigkísértük a Golgotáig, a Koponyák hegyéig. (12. kép) Sírtam, amikor két gonosztevővel együtt feszítették keresztre. (13. kép) Láttam, hogy Arimátiai József a saját sírboltjába helyezte az Urat. (14. kép) 64
Jézus halála után a 3. napon illatos keneteket vittünk a sírhoz. (15. kép) Messziről láttam, hogy kő a sírbolt szájáról el van hengerítve. (16. kép) Nagy fényességet láttam, és egy kedves hangot hallottam. (17. kép angyal a sírnál) Ezt mondta: „Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Menjetek, és mondjátok el a tanítványoknak, hogy „Él az Úr! Előttük megy Galileába!” Láttam azt is, hogy a katonák féltek az angyaltól. Hallottam, hogy később a városban, Jeruzsálemben, hogy mindenkinek azt mondták, Jézus testét ellopták a tanítványok. Én tudom, hogy hazudnak. Láttam a két szememmel a feltámadt Urat. Hallottam a két fülemmel a szavait. Nem ismertem meg mindjárt. Azt hittem, a kertész az. Más volt, mint amilyennek megszoktuk. De a szavai, a hangja egészen Ő volt. És mindent tudott rólam. (18. kép) Nem csak szem- és fültanú vagyok. Örömmondóvá váltam. Én is, és a velem levő asszonyok is mind. Húsvét hajnalán úgy futottunk végig Jeruzsálem utcáin, mint akiknek szárnyuk nőtt. Mikor benyitottunk a tanítványok szobájába, mind együtt voltak: Péter, András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Simon és Taddeus. Csak annyi erőnk volt, hogy azt mondjuk: „Él az Úr! Feltámadt! Él az Úr!” (19. kép) Régen Izraelben egy nőnek semmi szava nem volt. Nem tanúskodhatott. Ha gyilkosságot látott, és tudta, ki a tettes, akkor se adtak a szavára semmit. Én, Magdalai Mária végigkísértem az Úr Jézus útját. És az evangélisták – Máté, Márk, Lukács, János – komolyan vették a szavaimat. Mikor Jézusról írtak, sokszor odaírták, hogy ott volt vele Magdalai Mária is. Ő pontosan látta, hallotta, ami a Mesterrel történt. És amit ő mond, az igaz. Hiszünk neki. Így kerültem ide hozzátok is, kis és nagy táborozók, hogy az én példámat látva ti is felbuzduljatok, és tudjatok örömhírmondókká válni. Mert az Úr él. Van szava – a Szentírás. Van hangja – beszél hozzánk, mikor egészen csendben vagyunk, és kérdezzük őt az élet dolgairól. És Ő válaszol, halkan, csendben, de válaszol. És az Úr erőt ad. Minden helyzetben. Kívánom, hogy megtapasztaljátok: JÉZUS ÉL!
Üzenet elmélyítése: Isteni szeretet - emberi gyűlölet Mindenki kap két ajándékutalványt (hangsúlyozod, hogy ez csak egy játék, nem valós utalványokról van szó, hanem mi lenne ha…, ezeknek az embereknek ajándékokat kellene adnod…). Mindenki annak ajánlja fel, akinek a személye és leírása az utalvány másik oldalára van írva (lentebb olvashatod az ajánlatokat, hogy kinek ajándékozzák a fiatalok). Az egyik utalvány egy olyan személy lesz, aki kedves a számukra, akitől többnyire szeretetet kapnak, a másik olyan személy, aki megbántotta, megsértette, tehát „gyűlöletes” a számukra. A fiataloknak kell ráírni az ajándékutalványra, hogy milyen üzletben válthatják be ezek az emberek az ajándékokat (drogéria, könyvesbolt, kreatív üzlet, élelmiszer… stb.), és mit vehetnek belőle (összeg is van az utalványon, ezért ezt is vegyék számításba). Névtelenül kell magukban dolgozniuk, majd összegyűjtjük, felolvassuk hangosan, hogy ki mit ajándékozott a számára kedves személynek, és annak is, akivel valójában nem nagyon jól jön ki. Közben egy táblán két oszlopba (hagyjunk a táblán egy harmadik oszlopnak való helyett) írjuk fel, hogy mit adnánk azoknak, akiket szeretünk az egyik oszlopba, és mit adnánk azoknak, akik megbántottak. Valószínűleg lesz különbség. Beszéljük meg közben, hogy mennyire kedvesebb, értékesebb ajándékokat adnánk azoknak, akiket szeretünk, azoknál, akiket nem nagyon. Majd osszunk ki mindenkinek egy ajándékutalványt, amit Istentől „kaptak”. Olvassuk fel hangosan, mi van rá írva. A harmadik oszlopnak hagyott helyre rajzoljunk egy keresztet, és írjuk felé: Ez az Isten ajándéka! Beszéljük meg, mi a különbség az emberi szeretet és az isteni szeretet között. (Neki nem számít, hogy mennyire vagy jó, mennyi sok hibád van, hányszor bántottad meg. Számára nincs kedves vagy nem kedves, Ő mindenkinek felajánlja az Ő Fiát, az Ő ajándékát, nekünk csak el kell fogadni.) 65
Néhány tipp a megajándékozottakat illetően: • Édesanyádnak anyák napja alkalmából adod ezt az utalványt, akivel igaz, hogy mostanában elég sokat vitatkoztok, de… • Barátodnak, akit ovis korod óta ismersz, de mivel más iskolába jártok, kicsit eltávolodtatok. Mégis meghív a szülinapi bulijára… • Osztálytársadnak, aki a legmókásabb fej a suliban… • Nagyinak, aki a világ legjobb fánkját tudja sütni… • Tanítódnak, aki nemcsak a tananyagra, az életre is tanított, felkészített, mindig kész volt meghallgatni, ha gondod volt… • Tanítódnak, akinek érezhetően és láthatóan is (rossz jegyeid alapján), nem te vagy a kedvence. Gyakran tesz rád mindenki előtt, lenéző, cinikus megjegyzéseket… • Annak a felsősnek, aki téged szúrt ki arra, hogy bebizonyítsa, hogy ő az idősebb, vagányabb, erősebb. Minden szünetben kitalál valamit, hogy megalázzon a sulisok előtt… • Annak az osztálytársadnak, aki egyszer mérgében, veszekedésetek alkalmával leköpött… • Annak a falubeli néninek, aki elmondta szüleidnek, hogy mennyire szemtelenül viselkedsz a buszon, nem köszönsz soha, persze mindezt megfűszerezi rendesen valótlanságokkal is…
Ajándékutalvány melynek értéke:
10 euro
számára
és beváltható az alábbi helyen: ………………………………………………… a következő ajándéktárgyra: …………………………………………………..
Isten utalványára: Szeretettel ajándékozom ezt az ajándékutalványt Neked…..(ide be lehet írni név szerint a fiatalt: Péter, Ancsi), akinek minden hibái, vétkei, szeretetlen gondolatai, szavai, tettei ellenére ajándékozom egyetlen Fiamat, Jézust. Ennek az ajándékutalványnak az értéke: felbecsülhetetlen. Ez az ajándékutalvány magába foglal egy grátisz is: belépőt a mennyországba!
Ajándékutalvány
Szeretettel ajándékozom ezt az ajándékutalványt Neked …………………………….. akinek minden hibái, vétkei, szeretetlen gondolatai, szavai, tettei ellenére adom egyetlen Fiamat, Jézust.
Az ajándékutalványnak az értéke: GRÁTISZ AJÁNDÉK: belépő a
66
felbecsülhetetlen. mennyországba!
A feldolgozás után a csoportok a közös teremben gyülekeznek. „Tanmese” – Kard és kereszt Kellék: egy darab papír, stift/filc Rajzoljunk egy kardot. Lásd itt a képen. Mire használják ezt a szerszámot az emberek? Ez a jel háborút, gyűlöletet is jelent. A másik megfélemlítésére is használhatunk kardot. Fájdalmat okozni, ölni lehet vele. DE! Most rajzoljunk egy keresztet: Jézus ezt a sok szörnyűséget megfordította. Meghalt egy kereszten, amely egy feje tetejére állított kardra hasonlít. A kereszt a mi örök életünk jelképe. És ezt fedezte fel Mária ott a sírnál. Te felfedezted már?
67
ÖTÖDIK NAP Légy a mennyország lakosa! Bibliai történetek: János látomása Patmosz szigetén /Jel 22,1-5/ Jézus mennybemenetele /Mt 16,19-20; Lk 24,50-53; ApCsel 1,1-14/ Téma: Válaszd a mennyországba vezető utat! Válaszd Jézust! Ellentétpár: Múlt – Jövő Cél: Buzdítani a gyerekeket, hogy fogadják el Jézust, kövessék Őt! S lépjenek be Jézussal a mennyország kapuján! Énekek: Fenn a mennyben Jöjj Izráel Megismerni téged Aranymondás: „Jézus mondja: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem mehet az Atyához, csakis Énáltalam…” (Jn 14,6) „Légy hű mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” (Jel 2,10) Lufi felhők Kellékek: 10-15 lufi, az aranymondás szavai papírcsíkokra írva a/ Az aranymondás szavait rejtsük felfújt lufikba. A gyerekek feladata, hogy 2 percen keresztül tartsák a levegőben azokat a lufikat, amelyekben aranymondás található, majd azt rakják ki. Csak azokból a lufikból lehet kivenni az aranymondás szavait, melyek a játékidő alatt a levegőben maradtak. Amikor az Úr Jézus felment a mennybe, felhők takarták el Őt a tanítványok szeme elől. A mai aranymondás szavait lufi felhők nyelték el (takarják el), a ti feladatotok, hogy megkeressétek a torkos felhőket, és kirakjátok az aranymondást. b/ Az aranymondást felírjuk egy nagy papírra, amit egy hungarocell táblára erősítünk. A felfújt lufikat úgy rögzítjük a hungarocell táblán, hogy elrejtsék az aranymondást, mely csak akkor válik olvashatóvá, ha egy dartsszal kidurrantjuk azokat. (A darts miatt csak nagyobb gyereknek ajánljuk. De lehet akár nyíllal is durrantani?)
68
Háttérinformáció Jézus mennybemenetele (Mk 16,19–20; Lk 24,50–53; ApCsel 1,1–14) A feltámadott Jézus 40 napig még a földön maradt. (Az újszövetségi beszámolók szerint a feltámadott Jézus tíz alkalommal jelent meg: Mária Magdolnának; az asszonyoknak; Péternek; az emmausi tanítványoknak; a tanítványoknak Tamás nélkül; a tanítványoknak Tamással; a Genezáret tavánál néhány tanítványnak; 500 atyafinak; Jakabnak; s még egyszer az apostoloknak Jeruzsálemben.) Jelek által is erősítette tanítványai hitét, és beszélt nekik Isten országának dolgairól. Lukács utal a találkozásra Jeruzsálemben, ahol azok összegyűltek egy teremben. A Megváltó parancsára várakozniuk kellett, míg fel nem ruháztatnak mennyei erővel. Amikor az Úr Jézus utoljára volt együtt az apostolokkal, ismét megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el a várost. Az Atya ígéretének beteljesedését kell megvárniuk, mert Keresztelő János vízzel keresztelt, de nekik a Szentlélek keresztségére van szükségük, ami rövidesen elkövetkezik. Az Úr Jézus kivezette az apostolokat a városból, átkelt velük a Kidrón patakon, át az Olajfák hegyére, nem messzire Betánia falujától. Az apostolok ott megkérdezték: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” Ők tehát még mindig Izráel földi királysága helyreállításán gondolkodtak. Jézus ellenállt a kíváncsiskodóknak, bár nem igazította ki őket amiatt, hogy szó szerint értették földi uralkodását. Csak azt mondta nekik, hogy egyedül az Atya tud az „időkről és alkalmakról”. De rájuk egészen másvalami vár, mint a földi királyság: Isten erejét, Szentlelkét fogják elnyerni. Ezután tanúi lehetnek az Úr Jézusnak, az élet föltámadott Fejedelmének, Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában és a föld végső határáig hirdethetik az evangéliumot – azaz munkaterületük az egész lakott föld Jeruzsálemből kiindulva. Majd kitárta karjait, és megáldotta az apostolokat. S miközben áldotta őket, felemeltetett, és egy felhő takarta el a szemük elől Mesterüket. A felhő teológiai szimbólum: Isten megjelenésének egyik látható jele az Ószövetségben. A Megváltó, Isten Fia isteni létformáját vette fel. Márk egészen röviden írja le Jézus mennybemenetelét evangéliuma végén, ám hozzáfűzi: „és az Isten jobbjára ült”. Emlékezzünk az apostoli hitvallásra: „...ül a mindenható Atya Istennek jobbján”. Az apostolok sokáig maradtak úgy, nézve az eget, amikor hirtelen két fehér ruhás férfi állt meg mellettük; bizonyára Isten angyalai, mennyei követek voltak. Így bátorították a tanítványokat: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.” Ők örömmel tértek vissza Jeruzsálembe. Megértették Isten Fia üzenetét. Nem zárkóztak be többé úgy, mint eleinte a zsidó vezetőktől félve; hanem felmentek a felső szobába, ahol a nagyobb összejöveteleket tartották, csatlakoztak hozzájuk az asszonyok és Jézus testi rokonsága is: Mária és Jézus testvérei. „Jézus szellemében”, egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban. Naponta elmentek a templomba, ahol Istent dicsőítették, és köszönték nagy jótéteményét, amit Jézus Krisztusban ajándékozott nekik. Közben imádkozva várták a Szentlélek, a Pártfogó/Vigasztaló jövetelét. Utalások az Ószövetségből: Ézs 44,3: „Lelkemet árasztom utódaidra...” Ez 11,19: „…új lelket adok beléjük…” Jóel 3,1–2: „Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre...” Zak 12,10: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét.” Jézus visszajövetele – vö. Zak 14,4: „Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad...”
69
Előkészületek, közös program
Ének, köszöntés és imádság (Bevezető jelenet vagy történetként használható: A vakok és az elefánt – Wayne Rice, Fején a szöget!, Új Remény Alapítvány, Debrecen 2010., lásd a CD mellékleten!)
Az időutazó Szereplők:
PT = Péter/Petra J = János P = Professzor R = Rabtárs Kellékek: kalap, stopper, kis asztal, papír, toll, papírtekercs
1. Jelenet: (Péter és a Professzor együtt érkeznek.) P: Na, kedveském. Ez az utolsó alkalom, hogy az időalagúttal utazást tehetsz a múltba, mert hamarosan odébbállok a masinámmal. Sok keresgélő ember van még. PT: Tudod, sok mindent tanultam a héten. Hogy miért fontos engedelmesnek, becsületesnek lenni, miért kell egymásnak megbocsátani. De még nagyon sok kérdésem van. Nem maradhatnál? Nem lehetne megszerelni a gépet, hogy a jövőbe is elmehessek? P: Azt nem, de eszembe jutott valaki a múltból, aki segíthet. (A Professzor szerel valamit az időgépen) Most beállítottam. Indulhatsz! PT: (Nem mozdul, mintha kérdezni akarna.) P: Vége a csevegésnek, az óra ketyeg, indulj! (PT bemászik az időalagútba, a gyerekek számolnak, a zene megszólal.) 2. jelenet: (János rongyos ruhában egy sötét helyen ül, asztalnál vagy egy ládánál. Az asztalon papír, toll, gyertya.) PT: Hol vagyok? Miért van itt ilyen sötét és hideg? J: Nahát, új rabokat hoztak? Milyen fiatal vagy! Nem gondoltam, hogy gyerekeket is ide hoznak. PT: Csókolom bácsi, meg tudná nekem mondani, hogy hol vagyok? Ki tetszik lenni? Miért tetszik itt lenni? A bácsi az, aki ismeri a jövőt? J: Nahát, mennyi kérdésed van? Nekem is a te korodban sok kérdésem volt, míg nem találkoztam Jézussal. Egyébként János a nevem. PT: A bácsi ismerte Jézust? Én is hallottam róla a héten. J: Igen, én vagyok az egyik tanítványa. PT: (PT a stopperre néz) Jaj, nemsokára mennem kell. És még nem is tudtam megkérdezni mindent. Például, hogy milyen lesz a Mennyország? Jézus tényleg ott lakik? Mi hogyan mehetünk oda? J: Nézd csak, itt van ez az írástekercs, ebben megtalálod a válaszokat. (J átnyújt egy papírtekercset – amelyen a Jelenések könyvének 21-22 fejezete van) PT: Köszönöm, de most már mennem kell. (PT elindul az alagút felé) R: (Berohan Jánoshoz) János, szabadok vagyunk. Végre elhagyhatjuk ezt a börtönszigetet. Hazamehetünk!
70
3. jelenet: (PT hazatért a tekerccsel a kezében. Amit a gyerekekkel közösen olvasnak fel.) PT: Képzeld, egy börtönszigeten jártam, és találkoztam Jánossal, Jézus tanítványával. Ezt adta nekem. (Átadja a tekercset) P: Nahát, ez a Jelenések könyvéből van. Ez a Bibliának egy része, amely arról szól, milyen lesz a mennyország. (A gyerekek felé fordul) Felolvassuk? Kíváncsiak vagytok ti is? Jelenet, ill. az árnyjáték eljátszása! Az aranymondás a tekercs végén olvasható. Csoportbontás Az ötödik napon két történetnek a feldolgozását ajánljuk. A kiscsoportosok Jézus mennymenetelének történetén (Mk 16,19–20; Lk 24,50–53; ApCsel 1,1–14) keresztül, dolgozzák fel a napi üzenetet. A középső és a nagycsoport a Jelenések könyvének 21-22. fejezetei alapján. Az utóbbiak számára egy játéksort ajánlunk feldolgozásként, kiváltva ezzel a kézműves foglalkozást.
A KISCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Múlt: Búcsúzás – visszatekintés: Emlékszel-e arra, amikor el kellett menned valahonnan, és elbúcsúztál a barátaidtól? Emlékszel a tavalyi táborra, amikor véget ért, és el kellett búcsúznunk egymástól? Olyankor visszagondolunk a jó és a rossz dolgokra, amelyek itt értek bennünket, van, hogy még sírunk is, annyira sajnáljuk, hogy el kell válnunk egymástól. Most ez az utolsó együtt töltött napunk. Itt az ideje, hogy visszagondoljunk egy kicsit az elmúlt napokra. Gondoljunk arra, hogy milyen érzésekkel jöttünk ide, … és arra miért volt jó itt lenni. Mit tanultunk itt meg, Jónástól (Légy engedelmes!), Zákeustól (Légy becsületes, légy igazságos!), A gonosz szolga történetéből (Légy megbocsátó!), Máriától (Vidd az örömhírt!) és főleg Jézusról és Jézustól! Jövő: Próbáljunk meg arra is gondolni, mi lesz majd holnap, meg a jövő héten, amikor már nem jövünk táborba. Mi változott meg bennünk, mit fogunk máshogy csinálni, mint eddig? Rávezetés és a történet elmesélése (Monológ) (A csoportvezető meséli el a mennybemenetel történetét. Kétféle szemléltetési módot ajánlunk, lásd az elbeszélést követően!) Most hunyd be a szemed, és gondolj arra, amit a legjobban szeretsz csinálni! Megvan? Most képzeld el azt a pillanatot, amikor a legeslegboldogabb voltál! Most már kinyithatod a szemedet! Ugye, jó volt még visszaemlékezni is rá? Van egy jó hírem: Amit Isten neked szánt, az ennél a boldogságnál sokkal nagyobb! Képzeld el, Ő ennél is jobbat tud! Van egy csodálatos hely, egy olyan ország, ahol mindenki sokkal boldogabb, mint mi bármikor is voltunk! A mennyországban igazi boldogság vár ránk. Szeretnél oda jutni? Annak a csodálatos országnak a lakója lenni? Légy te is a mennyország lakója! Képzeld: Jézus meghívott oda téged is! 71
Feltámadása után negyven napig maradt még a Földön, és arra tanította az embereket, hogyan juthatnak az Ő országába. A negyvenedik napon tanítványaival elment az Olajfák hegyére. Elbúcsúzott tőlük és megígérte nekik, hogy erőt kapnak Tőle, sőt küld hozzájuk egy Segítőt is: a Szentlelket. Azt is elmondta előre, hogy a tanítványai az egész világon terjeszteni fogják, mindenkinek elmondják majd, amit tudnak Róla, azért, hogy mindenki a mennyországba juthasson, mások is Jézus barátai lehessenek, követhessék. Jézus megígérte nekik még azt is, hogy ha bármikor egyedül érzik magukat vagy félnek, nem aggódjanak, hanem szólítsák meg Őt, és Ő velük lesz. Miután elbúcsúztak egymástól, szemük láttára felemelkedett a magasba… (kivetítjük az árnyékképet, és mozgatjuk egyre feljebb), egyre magasabbra, magasabbra, egészen a felhők fölé, míg a felhők el nem takarták a tanítványok szeme elől. Ők csak bámulták az eget, néztek Jézus után sokáig, ám két fehér ruhás férfi állt meg mellettük. Miért álltok még itt, az ég felé nézve? Jézus, aki felemelkedett, már a mennyben van, de ne féljetek, egyszer majd visszajön ugyanúgy, ahogy láttátok Őt elmenni. A tanítványok hazamentek Jeruzsálembe, hogy megvárják a Segítőt, és aztán elindultak szerte a világba, hogy mindenki megismerje Jézus történetét, hihessen Őbenne, így a mennyország lakosa lehessen. És mindenki, aki hisz Jézus Krisztusban, az Isten Fiában, a mennyországba jut. Ne felejtsd el, akkor nem leszel olyan buta, mint az emberek Bruno Ferrero meséjében: „A kék szemafor-ban”. Az egyik világváros utcáján világító szemafor megviccelte az embereket. A három különböző szín átváltozott és az utca népe tanácstalan lett. - Átmenjünk, ne menjünk? Maradjunk vagy várjunk? A szemafor szokatlanul kék színt sugárzott. Olyan kéket, hogy vetélkedett az ég és a tenger színével. Az autósok is zavarban voltak, és türelmetlenül tülköltek. A motorosok berregtették járműveiket. Megérkezett egy rendőr, aki a forgalmat irányította. Egy szerelő pedig nekilátott, hogy megjavítsa a lámpa fényeit. Mielőtt kikapcsolták az áramot, a kék szemafor még elgondolkozott: - Szegények! Szabaddá tettem nekik az utat az ég felé. Ha megértettek volna, most mindenki repülhetne. Talán hiányzott belőlük a bátorság. Jézus nekünk is szabaddá tette az utat az ég felé. Minden, amit itt hallottál Jézusról, a sok szép történet, aranymondás, ének mind-mind arra való, hogy utat nyisson neked a mennybe. Tőled is függ, rajtad is múlik, hogy oda jutsz-e; Hozzá, abba a csodálatos országba vagy sem. Rajtad múlik, felismered-e a lehetőséget, megfogod-e Jézus kezét, hogy a mennybe mehess, vagy mint a gonosz szolga, csak azzal fogsz törődni, hogy most jól élj. „Jézus mondja: Én vagyok az út…” (Jn 14,6) A történet feldolgozása, ill. szemléltetése: 1. Asztali bábok segítségével: A legkisebb gyerekek számára szemléletessé tehetjük a történetet asztali bábokkal. Színezzük ki egy doboz oldalát, vágjuk ki domb formájúra, s tegyünk az aljára hungarocell lapot, amelybe a bábfigurákat bele lehet szúrni. A bábok készülhetnek hurkapálca, fagolyó, textilhulladék, pamutfonál, vatta, színes papír stb. felhasználásával. Helyezzük el a tizenegy tanítványt és az Úr Jézust a dobozból készített tájba, s mondjuk el a történetet! Amikor arról van szó, hogy Jézus felvitetik a mennybe, emeljük fel lassan a figuráját, miközben takarjuk el egy vattacsomóval vagy fátyolszerű anyaggal! Majd helyezzünk el két angyalalakot a tanítványok közé!
72
2. Árnyékkép: Egy emberalakot kivágunk fotókartonból vagy feketére festett rajzlapból. Jó, ha az alak a rajzlap közepén van. Vigyázat! Nem az alak a lényeges, hanem a negatívja, a rajzlapon maradt körvonal, ezért vigyázzunk, hogy a gyerekek ne nyírják szét a lapot. Az emberalak helyét világítjuk meg bizonyos távolságból az elemlámpával, így az alak rávetül a falra. Kézimunka: korona (lásd melléklet)
Háttérinformáció Jelenések könyve 21-22 rész Jelenések könyve (ill. János jelenései) – a Biblia utolsó könyve, a vigasztalás és reménység könyvének is nevezik, amely a kísértések között élő keresztyénekhez íródott. Ez a könyv az Újszövetség egyetlen prófétai könyve. Apokalipszis – azt jelenti: kinyilatkoztatás, kijelentés, ill. leleplezés. Ez a kifejezés, arra az elképzelésre vezethető vissza, hogy a jövőből valamit meg lehet látni, ha a „fátyolt” fellebbentjük. Szerző – Hagyomány szerint János apostolt tartják a könyv szerzőjének, mivel így mutatkozik be a könyv elején, és a stílusa is legjobban János teológiai köréhez hasonlít. Bár a mai kutatók ezt megkérdőjelezik, és lehetséges szerzőnek tartják János egyik tanítványát, esetleg egy János nevű Efézusból való presbitert. Keletkezés – A könyv szerint János Patmosz szigeti száműzetése alatt kapta a látomásokat élete vége felé, tehát valamikor 90-100 körül, pontosabban Domiciánusz császár keresztyén üldözésének idején (93-96 között), amikor is a tartományi tisztviselők megpróbálták keresztülvinni, hogy a császárt Istenként tiszteljék. A kiváltó ok tehát az volt, hogy ebben az időben a kis-ázsiai keresztyének üldöztetésnek voltak kitéve, sőt már mártírjaik is voltak, csüggedtek, bíztatásra szorultak. Üzenet – Aki küzdelmeiben kitart és győz, annak Krisztus megváltó művének minden java és áldása készen van a mennyben, az uralkodásban való részesülésig. „Légy hű mindhalálig és néked adom az életnek koronáját” (Jel 2,10) (Felhasznált irodalom: Peres Imre, Rövid bevezetés az Újszövetségbe, Komárom 2001.)
A KÖZÉPSŐ CSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA Monológ árnyjátékkal Kellékek: paraván, lámpa, színes pauszpapír, zenelejátszó (CD, PC), képek az árnyjátékhoz (lásd a mellékletet) A középső csoport feldolgozása szorosan kötődik „Az Időutazó” jelenetéhez, aki találkozik János apostollal, és a múltból egy írástekerccsel tér vissza, mely tartalmazza a Jel 21-22 fejezeteit – a Mennyország leírását. Jelenet: Nahát! János írása! Ti tudjátok, ki volt János? János nagyon hűséges tanítványa volt Jézusnak. Fiatalon lett az Ő követője, és mellette maradt még akkor is, amikor Jézust keresztre feszítették. Ő volt az, aki vasárnap kiment Jézus sírjához. S hogy örült, mikor húsvét reggelén találkozott újra a feltámadott Mesterével! Sőt még azt követően is, hogy Jézus visszament a mennybe, hűséges maradt hozzá. Nem tagadta meg Jézust még akkor sem, amikor száműzték hite miatt. Tudjátok, amikor száműzték Patmosz szigetére, akkor mutatta meg neki látomásban Jézus a mennyországot. Na de már olvasom is. Én nagyon kíváncsi vagyok! 73
Árnyjáték (halk zene közben) Én János, Jézus tanítványa … 1. „És láttam új eget és új földet…”(Jel 21, 1 a) – ezalatt sötét van még a vászon mögött 2. „Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá..” (Jel 21, 10) – kigyúl a fény, a vászon mögött feltűzve az első ábra 3. „Fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal” (Jel 21,12) – kinyitjuk lassan a 12 kaput 4. „A város falának tizenkét alapköve volt..” (Jel 21,14a) – Elkezdjük lehajtani a köveket, amelyek
mögött különböző színű pauszpapír van. A mesélő folytatja: „A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedón, a negyedik smaragd; az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tízedik krizopáz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.” (Jel 21,19b-20) 5. „Napra sincs szükség a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány (Jézus)” (Jel 21,23) – itt meg lehet erősíteni a fényt, illetve még közelebb lehet hozni, vagy - harmadik lehetőségként - a megvilágító lámpa elé sárga papírt lehet tenni. – Sötétség, ábracsere! 6. „Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály” (Jel 22,1a) – feltesszük a második ábrát, amin minden figura le van hajtva, csak a folyó látszik. 7. „A város folyójának két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak” (Jel 22,2) – felhajtjuk a fát, majd kihajtjuk a gyümölcsöket, illetve leeresztjük a feltűzött gyümölcsöt, végül kihajtjuk a leveleket is. 8. „Isten és a Bárány (Jézus) trónusa lesz benne…”(Jel 22,3b) – felhajtjuk a trónt 9. „Szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát” (Jel 22,4a) – felhajtjuk az emberfigurát 10. „…az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön örökké” (Jel 22,5b) – felhajtjuk a koronát – a zene lassan elhalkul… Milyen szép hely lehet! De vajon merre van a mennyországba vezető út? Ti tudjátok? Én rögtön megveszem azt a térképet! Szerintettek, ki ismerheti az utat a mennybe? (Várjuk meg, hogy a gyerekek megadják a helyes választ! – Jézus!) 74
Jézus az egyetlen, aki ismeri az utat a mennyországba, Ő az egyetlen, aki kiadhatja a mennyei útlevelet, amelybe a neved mellé az van beleírva „Jézusé, beléphet”. Ne feledd, hogy Ő nagyon szeret, teérted is meghalt a kereszten, most pedig vár rád! Légy tehát engedelmes, igazságos, megbocsátó, mint Ő volt, kövesd Jézust, és légy te is a mennyország lakosa! Kézimunka: alumíniumkép, kulcstartó (lásd melléklet) Örök élet - nyaklánc Kellékek: 4-5 kisebb és egy nagyobb gyöngy, fonál Készítsünk nyakláncot, ami emlékezteti a gyerekeket az örök életre. Négy-öt egyforma gyöngy és egy nagyobb gyöngy kell hozzá. Teljesen egyszerű. Felfűzzük a gyöngyöket úgy, hogy az egyetlen eltérő a sor egyik végére kerüljön. A gyöngyfüzér két végére érdemes egy-egy csomót kötni. Ez a hernyó-nyaklánc. Igen, mert a hernyóból lesz a pillangó. A földi élet olyan, mint a hernyó élete: földhöz kötött, lassan jutsz egyik helyről, meg nem is olyan nagyon szép. De az örök élet az sokkal szebb, színesebb, szabadabb, szárnyalóbb lesz. Ez a lánc emlékeztetheti a gyerekeket, hogy mit várunk. Aki szeretné, rajzolhat két szemet a nagyobb gyöngyre. Üzenet elmélyítése – Mennyország játék (lásd a nagycsoportosok feldolgozásánál)
A NAGYCSOPORT TÖRTÉNETFELDOLGOZÁSA János apostol mesél életéről és a látomásairól (Monológ árnyjátékkal) Szereplők: J = János apostol K = Kísérő, egy gyülekezeti tag Kellékek: szék, Biblia (esetleg egy vastagabb írástekercs), paraván, lámpa, képek az árnyjátékhoz (lásd melléklet), színes pauszpapír, zenelejátszó (CD, PC) Jelenet: János kiszabadul Patmosz szigetéről, és a gyülekezetben mesél látomásairól. A Kísérő karonfogva bevezeti Jánost a terembe, majd leülteti egy székre. János kezében a Biblia (vagy egy réginek tűnő írástekercs). K:
Annyira örülök, hogy kiszabadultál, és most itt vagy közöttünk! Nézd, milyen sokan eljöttek, hogy találkozzanak veled. (Leülteti Jánost a székre a paraván mellé.) Kérlek, mesélj nekünk Jézusról, meg az Ő országáról. J: Szervusztok! Milyen sokan vagytok. Nagyon örülök, hogy eljöhettem hozzátok. Én János vagyok. Valamikor halász voltam, de egy napon találkoztam Jézussal, és a tanítványa lettem. Bizony sok kalandban volt Jézus mellett részem. Láttam betegeket meggyógyulni, vakokat újra látni, a viharos tengert lecsendesedni. Láttam, hogyan változtatja meg Jézus szeretete az emberek szívét és életét. Hogyan lettek a csalókból becsületes és szerető emberek. Mert Ő, tudjátok, mindig, mindenkivel igazságos volt, egyformán bánt mindenkivel. Ezért sem értettem, miért haragszanak rá a farizeusok és az írástudók, miért ármánykodnak ellene. 75
Tudjátok én ott voltam Jézus mellett azon a szörnyű napon is. Ott álltam a kereszt alatt az asszonyokkal, amikor az emberi gyűlölet megölte Őt. Ő még ott sem haragudott senkire, hanem imádkozott értünk és azokért, akik Őt megölték. Nagyon szomorúak voltunk. De jött a Vasárnap! Micsoda izgalmas vasárnap volt az! Magdalai Mária azzal a hírrel futott haza a temetőből, hogy Jézus feltámadt. Ő legyőzte a halált. Az Ő szeretette még ezt a gonoszságot is legyőzte. Örömteli nap volt ez mindnyájunk számára. Majd néhány nap múlva Jézus felment a mennybe, és azt mondta nekünk, tanítványainak, hogy menjünk el a világba, beszéljünk róla, az Ő szeretetéről. Azt is ígérte, hogy Ő velünk lesz, elküldi Szentlelkét és vigyázz ránk. Engedelmeskedtünk Jézus parancsának. Hirdettük az evangéliumot, sőt még csodákat is tettünk az Ő nevében. De minket is üldözni kezdtek. Domiciánusz császár száműzött Patmosz szigetére, mert nem voltam hajlandó meghajolni a szobra előtt. Mert azt mertem mondani, hogy csak egy az Isten, az Úr Jézus Krisztus. De látjátok, eddig tartott a császár uralma. Ő meghalt, és én újra szabadon itt lehetek közöttetek. Én nem haragszom a császárra, mert száműzött, ugyanis ott egy csodálatos ajándékot kaptam, amit szeretnék veletek is megosztani. Az Úr egy angyalt küldött hozzám, aki magával vitt, és én láthattam a Mennyországot, mindazt, ami történni fog. (Árnyjáték) 1. „És láttam új eget és új földet…” (Jel 21,1 a) (ezalatt sötét van még a vászon mögött) 2. „Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá..” (Jel 21,10) (kigyúl a fény, a vászon mögött feltűzve az első ábra) 3. „Fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal” (Jel 21,12) (kinyitjuk lassan a 12 kaput) 4. „A város falának tizenkét alapköve volt..” (Jel 21,14a) (Elkezdjük lehajtani a köveket, amik mögött különböző színű pauszpapír van. A mesélő folytatja:) „A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedón, a negyedik smaragd; az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopáz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.” (Jel 21,19b-20) 5. „Napra sincs szükség a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány (Jézus)” (Jel 21,23) (itt meg lehet erősíteni a fényt, illetve még közelebb lehet hozni, vagy - harmadik lehetőségként - a megvilágító lámpa elé sárga papírt lehet tenni. – Sötétség, ábracsere!) 6. „Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály” (Jel 22,1a) ( feltesszük a második ábrát, amin minden figura le van hajtva, csak a folyó látszik.) 7. „A város folyójának két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak” (Jel 22,2) ( felhajtjuk a fát, majd kihajtjuk a gyümölcsöket, illetve leeresztjük a feltűzött gyümölcsöt, végül kihajtjuk a leveleket is. 8. „Isten és a Bárány (Jézus) trónusa lesz benne…”(Jel 22, 3b) ( felhajtjuk a trónt) 9. „Szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát” (Jel 22,4a) ( felhajtjuk az emberfigurát) 10. „…az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön örökké” (Jel 22,5b) ( felhajtjuk a koronát – a zene lassan elhalkul…) És amit csak láttam, mindent leírtam. Itt van (rámutat a tekercsre, ill. Bibliára), ti is elolvashatjátok! K: János, mi is megláthatjuk a mennyországot? J: Igen, ti is, mindannyian. K: De hogyan?
76
J:
Egy feltétele van. Higgy az Úr Jézusban, és légy hozzá hűséges. Hűséges a vidám napokban, amikor csodákat látsz, és hűséges a szomorú nehéz napokon is. Patmosz szigetén, amikor nehéz napokat éltem, azt mondta Jézus: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az életnek koronáját.” (Jel 2,10) Légy tehát engedelmes, igazságos és megbocsátó, mint Ő volt. Beszélj róla másoknak is. Tanulj tőle naponta, olvasd a Bibliát, imádságban beszélgess vele és kérdezz. Kérdezzél bátran, mint ahogy tetted most is. Igaz, Domiciánusz meghalt, de mindig lesz majd valaki vagy valami, aki vagy ami megpróbál rossz irányba csábítani. Elfeledtetni azt a csodálatos helyet, amit az Őt szeretők számára Isten készített: a Mennyországot. Ne feledd el, hogy Jézus az egyetlen, aki ismeri az utat a Mennyországba, Ő az egyetlen, aki kiadhatja a mennyei útlevelet, amelybe a neved mellé az van írva „Jézusé, beléphet”. Most már ismered az utat a mennyországa, rajtad áll, hogyan döntesz? Fogd meg Jézus kezét és kövesd Őt, mert Ő az Út, az Igazság és az Élet (az Örök Élet). Légy hát te is a mennyország lakosa!
77
Üzenet elmélyítése - Mennyország játéksor A játék a mennyországról a következőket szeretné megtanítani a gyerekekkel: 1. Ott kell keresni, ahol van. 2. Lehetetlen saját erőből bejutni. 3. Akkor jutunk oda, ha hagyjuk, hogy Isten igéje - tanítók, hívő emberek, által - odavezessen. 4. A kulcs: ha a szívünkben van Jézus. Előkészület: Udvaron elrejtünk 10-10 sárga és kék szalagot (a szín nem lényeges). Készítünk a csoportlétszámnak megfelelő számú piros kartonból készült kulcsot, amelyek feje szív alakú! 1. Ott keresd a mennyet, ahol van! Két csoportra osztjuk a csapatot. A teremben van mindenki. Feladat: Keressetek ilyen szalagokat, erre van 1 percetek! (Megmutatom, hogy milyen szalagokat kell keresni. A lényeg: ne mondjuk azt, hogy itt keressenek, csak azt, hogy keresni kell. Nagyon kevés legyen az idő, hogy ne frusztrálódjanak, csak gyorsan nézzenek át mindent. Nem találják, mert itt nincs.) 2. Saját erődből lehetetlen a mennybe jutni! Kimegyünk az udvarra. Feladat: Keressetek a saját színeteknek megfelelően 12-12 szalagot! Szólok, ha már csak egy kis idő lesz hátra! (Fontos, hogy találják meg mind a 10 szalagot. Ha sehogy sem megy, akkor megállok egy helyen, körülnézek, és azt mondom, hogy innen is lehet látni a ... szalagot. Így megtalálják mindet az idő lejárta előtt.) Szalagszámlálás: csak 10-10 (a plusz 2-2 szalag a vezetőnél) 3. Hallgass a vezetőidre, akik elmondják, hol a menny! Mindkét csoportból a csoport kiválaszt egy-egy képviselőt, akit majd a csoport vezet. A kiválasztott bemegy a terembe, és ott vár, amíg a játék el nem kezdődik. A szemét bekötik. Mindkét csapat ráköt egy sárga ill. kék szalagot az udvar közepén lévő tárgyra. A két bekötött szemű „kiválasztottat” a többieknek oda kell vezetni a csoportszínnek megfelelő szalaghoz. Tilos hozzáérni, csak szavakkal lehet irányítani! (Ez a játék újra játszható, más-más bekötött szemű gyerekekkel, a szalag lehet mozgó célpont is. A vezető magánál tarthatja.) 4. Kulcs a mennybe Előkészület: Papírszív-kulcs, papírajtó, amin egy kulcslyuk van, ahova be lehet majd tenni a kulcsot, íróeszköz minden gyerek számára. (Minden gyerek kap egy papírkulcsot és egy íróeszközt.) Feladat: Ez a kulcs a mennybe. A kulcs a te szíved. Erre a kulcsra rá kell írni egy jelszót. Ha beteszed a zárba, akkor nyílik, ha jó a jelszó. (Ha jó, akkor a kulcsot áthúzom a záron, és a gyerek az ajtó mögé lép. Ha rossz, akkor a kulcs kiesik az ajtó elé, mindenki addig választhat új jelszót, amíg az idő le nem jár.) Megbeszélés: 1. Mit játszottunk? Mi történt? 2. Milyen érzéseid voltak? 3. Mit tanít ez a játék neked a mennyről? (forrás: http://www.kreativhittan.blogspot.sk/search/label/menny) Ötödik napra, délutáni foglalkozásként egy kincskeresést készítettünk a gyerekeknek. 78
Kincskeresés A tábor végén, az utolsó nap délutánján kincskeresést szervezhetünk, ami az Üzenet és a hallottak túrás, játékos, aktív átismétlése. Ha a gyerekek csoportokra voltak osztva, ez a beosztás itt is maradhat; jelölhetjük őket színekkel (ez a feladatok megoldásához szükséges). Minden csoport kap egy kísérőt, akinek az a feladata, hogy a csoportot végigkísérje, vigyázzon rájuk. Nem segíthet, nem szól bele a folyamatba, csak felügyel, és egyes szakaszokon (pl. sebességkorlátozás, csend-tábla) ellenőriz. A csoport kaphat térképet. Egyes helyszíneken a feladatot borítékban találják, csak a saját színnel megjelölt borítékokhoz nyúlhatnak! Más helyszíneken egy-egy segítő mondja el a feladatot, illetve játssza el valamelyik szereplőt a történetekből. A gyerekeknek csak a legszükségesebb információkat mondjuk el, hadd legyen minél titokzatosabb a kincskeresés. A csoportok 10-15 perces különbséggel indulnak egymás után. Készítsünk elő néhány játékot a várakozó csapatoknak, ill. majd az érkező csoportoknak is, hogy ne unatkozzanak. A kincs-et (ez lehet édesség, egy kis történet, játék, nyakba akasztó, kis emlék a táborból,…) együtt is megkaphatják, de jó móka, ha tényleg elássuk, és a csoportnak kell kiásnia, majd kinyitnia. Ha minden csoport megérkezett, kiásta a kincsét, szusszant – és még nem dőlt ki –, közösen zárjuk le az alkalmat, imával, hálaadással, énekkel. A helyszínek száma bővíthető, csökkenthető a gyermekek létszámához, korához, az időjáráshoz, körülményekhez, páratartalomhoz stb. mérten. Ui.: Javaslom, hogy a kiscsoportosoknál rövidebb útvonalat jelöljünk ki, kevesebb helyszínnel, mert hamarabb elfáradnak. 1. Engedelmes Jónás: Zsákokból összevarrva vagy pokrócokból összecsíptetve kialakítunk egy cethalat. A cethal gyomra tele van mindenfélével, ezek közül kell a csoportnak a saját színével megjelölt puzzle-darabokat egyesével kihozni. Célszerű annyi darabra vágni a képet, ahányan abban a csoportban vannak. Ha mindenki kihozta, akkor kirakják. A puzzle hátlapjára írjunk egy feladatsort, ezt csak akkor tudják elolvasni, ha kirakták a képet. A feladat lehet: menjenek be valakihez, és énekeljenek el egy tábori éneket. (ezt azért jó előre megbeszélni az érintettekkel) Legyenek engedelmesek, mint Jónás! Kellékek: pokrócok, ruhacsipeszek, annyi puzzle, ahány csoport van, színekkel megkülönböztetve, szalagragasztó, amivel összeragasztják a darabkákat, hogy a hátlapról el tudják olvasni a feladatot 2. Történetet ismétlő: a helyszín felelőse akkor engedheti tovább a csapatot, ha valamelyik bibliai történetet eljátsszák a gyerekek az ott lévő ujjbábokkal, vagy fakanál-bábokkal. Készítsünk elő több bábot, így a gyerekek kiválaszthatják, melyik nap történetét játsszák. Kellékek: bábok, esetleg díszlet A második állomást követő útszakaszon helyezzünk el egy táblát hangjegyekkel: „Haladjatok, énekelve!” . 3. Zákeus mint fővámszedő: a csoport elér a város kapujába, de addig nem mehet tovább, amíg ki nem fizette a vámot. Ez lehet tábori ének, szoborcsoport megjelenítése, stb. Zákeus lehet nagyon martalékos, több mindent is kérhet. Kellékek: „Zákeus”, vámszedőasztal, szék
79
4. Akadálypálya: a csoport minden tagja részt vesz a játékban, a lehető leggyorsabban kell végig menni az akadálypályán. Miután mindenki teljesítette a feladatot, a helyszín felelőse figyelmezteti a csoportot, hogy jutalmul a következő útszakaszon olyan érméket gyűjthetnek, melyek a csoport színével megegyeznek (ezeket előre elhelyezzük). Kellékek: kötél, bóják, labdák stb. 5. Becsületesség helyszín: a gyerekek útközben pénzt gyűjtenek, amelyből pl. innivalót vásárolhatnak (a kincskeresést úgy indítsuk, hogy senkinél ne legyen innivaló, az akadálypálya után már jó szomjasak lesznek). Az előző helyszíntől idáig gyűjtögettek, jó előre tudni a csoport létszámát, hogy mindenképp KEVESEBB pénzt tegyünk ki, mint amennyire szükségük lesz ezen a helyszínen. Itt elkölthetik: a pénztáros, eladó kicsit bambácska, többször is elszámolja (szándékosan) az összeget, becsapva magát (kevesebb pénze van a csoportnak, mint amennyi flakon innivalóra szükségük lenne a csoport létszáma alapján). A helyszínen fény derül arra, hogy a gyerekek becsületesek-e vagy inkább hallgatnak. Ha csalnak, rossz irányba indítja tovább őket (Ahova egy ZSÁKUTCA táblát tettünk, hogy majd visszaforduljanak! Ha túl messzire engedjük a csoportot „tévelyegni”, felborul az időbeosztás, utolérik egymást a csoportok.). Kellékek: „eladó”, „bolt”, flakonokba víz, édesség Az ötödik állomást követően helyezzünk el egy BESZÉLNI TILOS táblát, a gyerekek csendben (némán) haladjanak a következő helyszínig. 6. Zákeus történetéhez: Olyan helyszínre van szükség, ahol van egy fa, amire fel lehet mászni. A fára előre felakasztunk egy távcsövet. A borítékban megkapja a csoport, hogy melyik irányba nézzenek és „olvassanak”. Abban az irányban - olyan távolságra, hogy csak távcsővel lehessen elolvasni - betűk vannak egy nagy lapon. Itt is lehet a csoport színeit használni, persze minden csoporté ugyanazon a lapon, hogy érdekesebb, és nehezebb legyen. A csoport kiválaszt egy Zákeust, aki felmászik a fára, és lediktálja a csoport színével írt betűket, amelyből ki kell rakni egy mondatot, aranyigét stb. Betűrejtvényt is készíthetünk, ebbe kell behelyettesíteni a leolvasott betűket. A megoldást átadják a kísérőnek. Kellékek: borítékban a feladat, fa, távcső, nagy karton a leolvasandó betűkkel, papír, írószer 7. Aranymondás puzzle: a helyszínen kicsi kavicsokkal vagy apró jelekkel legyenek megjelölve azok a helyek, ahol megtalálható egy darab a puzzle-ból. A feladat egyszerű: a táborhoz kötődő kép, személy, esemény, aranymondás kirakása. Ha kirakták, összeragasztják a darabokat és átadják a kísérőnek. Kellékek: boríték, benne a feladat, puzzle darabkák elrejtve és megjelölve, ragasztószalag 8. Hirdesd az Örömhírt! A feladat borítékban várja a csoportot: menjenek be öt házba (amelyek meg vannak jelölve a csoport színével), és mondják el az öt tanult Aranymondást! A házak lakóinak ne felejtsünk szólni az invázióról! Kellékek: feladat borítékban 9. Vizes helyszín: egy kijelölt pálya két szélére teszünk egy-egy vödröt. Az egyik vödörbe meghatározott mennyiségű (2-2,5 l) vizet öntünk, amit a gyerekeknek egyesével, törölközővel kell átvinniük a másik vödörbe (A törölközőt belemártja a vízbe, majd fut a másik vödörig, ott kifacsarja belőle a vizet. Visszafut, átadja a törölközőt, félreáll, jön a következő). A csapat akkor mehet tovább, ha mindenki bekapcsolódott, és az összes vizet áthordták a másik vödörbe.
80
Másik változat: ha tényleg nagyon meleg van, a gyerekek egyes sorba állnak a két vödör közt, és a fejük fölött adják tovább a vizes törölközőt. Az utolsó, aki kifacsarta, átfut a sor elejére, most ő merít, és fej fölött adja tovább. Mire mindenki visszakerül az eredeti helyére, felüdülnek a rájuk csorgó víztől. Kellékek: 2 vödör, 1 törölköző, víz A kilencedik helyszínnel valószínűleg gyorsan végeznek. Hogy lassítsuk a csoportot, a következő útszakaszra helyezzünk ki egy KÖTELEZŐ HALADÁSI SEBESSÉG táblát: 5 km/h. 10. A KINCS kiásása, ujjongás, veszekedés, majd megnyugvás. Kellékek: annyi láda, doboz, tároló, ahány csoport, benne a kincs, ásó A kincs megtalálását követően irányítsuk a csoportokat a következő helyszínre: • CSEND HELYSZÍN (halk dicséret szólhat): a gyerekek utolsó feladata, hogy egy darab papírra írják le, hogy: Mi az, ami a legjobban tetszett? (akár a táborból, akár a kincskeresés kapcsán) Mi az, ami a legkevésbé? Fogalmazzák meg min. öt mondatban saját imájukat/imakérésüket, majd dobják bele a kihelyezett dobozkába! Ezekből az imádságokból a szülők estéjén, a záró istentiszteleten fel is olvashatunk néhányat. Az itt kapott visszajelzéseknek a következő táborban hasznát vesszük.
„Képes Biblia” Egész héten, miután átadtuk és megbeszéltük a bibliai történetet, megbízzuk a csoportvezetőket, hogy minden nap egy csoport dolgozza fel az aznapi bibliai történetet úgy, hogy a legfontosabb jeleneteket lefényképezik. Ezeknek szereplői a csoport gyerekei lesznek, akiket be is öltöztethetnek, illetve az elkészített paravánokat felhasználva fényképesedhetnek. 5-10 kép segítségével már érdekesen el lehet mondani a történetet. Kinevezhetünk egy tábori fotóst a fiatalok közül, a csoportvezetők pedig beállítják a gyerekeket. Ügyeljenek arra, hogy a történet lényeges mozzanatait ragadják meg, és hogy lehetőleg minden gyerek kapjon szerepet (akár mint fa vagy mint mellékszereplő). Akik bizonytalanok, azok előzőleg beszéljék meg a táborvezetővel, vagy más hozzáértő személlyel, de akár előre készíthetünk nekik instrukciót is. Persze legjobb volna, ha együtt az egész csoport tervezné meg, beszélné meg a jeleneteket. Nagyobb gyerekekkel ez lehetséges, és ez által még inkább el tudják mélyíteni a történetet, hiszen, a lényeget kell megragadniuk. Ha van energiájuk a csoportvezetőknek, akár másnap reggelre el is készíthetik powerpoint-ban, amin akár az aranyige is megjelenik. Ennek segítségével minden reggel érdekesen átismételhetjük az előző napi történetet, nagy élmény magunkat vagy a táborozó társunkat viszontlátni fényképen - főképp szereplőként. Az utolsó napon levetítjük ezeket a történeteket a szülőknek, így megismerhetik nemcsak a történetet, de láthatják azt is, hogyan vettek részt benne gyermekeik. Még a szégyenlősebb gyermekek is láthatóak lesznek. Példa egy napi történet képeihez: Zákeus története 1. kép: Zákeus (kicsi gyermek) körülállva csúfolódó gyerekekkel 2. kép: Zákeus egy asztalnál ül pénzes zacskókkal, és pénzt kér egy szomorú arcú, szegény embertől. 3. kép: Zákeus az emberek lába közül kidugva a fejét kukucskál. 4. kép: Zákeus egy fán kémlel 5. kép: Zákeusa a fán van, Jézus kezével intve hívja le 6. kép: Zákeus Jézussal egy asztalnál boldogan eszik 7. kép: Zákeus pénzt osztogat a körülötte álló boldog embereknek 81
SZÜLŐK ESTÉJE FELDOLGOZÁS Szülők, hozzátartozók érkezése: Fogadjuk a szülőket, ebben segítenek a csoportvezetők, és természetesen a gyerekek is. Majd az előkészített teremben helyet foglalnak. Ének Köszöntjük a szülőket: Kedves szülők! Nagyon örülünk, hogy eljöttek, és a tábor utolsó napjának a délutánját (estéjét) velünk töltik! A héten a gyerekek időutazók voltak, visszarepültünk a bibliai időbe több ezer évet, és minden nap megtanultunk egy bibliai történetet. Talán otthon meséltek is róla. S önökben is felmerült, de jó volna újra nekünk is átismételni vagy megismerni ezeket a történeteket! Éppen ezért, szeretnénk megosztani ezeket a történeteket Önökkel is egy képregény formájában, hogy együtt gazdagodjanak a gyerekekkel, és együtt tudják megbeszélni azok üzenetét is. Minden nap egyegy csoport készített egy képregényt az adott napi történetből, amelyben a gyermekek alakították a bibliai szereplőket. Így nemcsak a történettel ismerkedhetnek meg, eleveníthetik fel újra, hanem a gyermekeiket is viszont láthatják a képeken, megmutathatjuk, hogy hogyan utaztunk vissza a múltba. Lássuk hát az első napi utazásunk színhelyét! (Ezután levetítjük a szülőknek a képregényeket, mesélve közben a történetet. Mesélő lehet a csoport vezetője, valamelyik gyermeke vagy gyermekei, illetve maga a táborvezető is.) 1. nap levezetése: Reméljük, hogy mindannyian megtanultuk, beláttuk, hogy Istennek engedelmeskedni nagyon bölcs dolog. Ő mindig tudja, hogy mi a legjobb nekünk, és ha hallgatunk rá, bizony kikerülhetjük életünkben a tomboló viharokat, és a bűzös, sötét hal gyomrokat! Ezt a tanítást az első napi aranyigénk megtanulásával, és az énekkel is szerettük volna megerősíteni szívünkben. Gyerekek, hogyan is hangzott az aranymondás? Aranymondás, első napi ének 2. nap felvezetése: A második napon azt tanulhattuk meg egy bizonyos Zákeus nevezetű, apró termetű embertől, hogy bizony igaz barátokra, földön és mennyben egyaránt, nem pénzzel, hanem tiszta, becsületes élettel tehetünk szert. Nyissuk ki a Képes Bibliánk második napi „fájl-át”, és nézzük meg, hogyan is változott meg Zákeus, és szerzett magának egy nagyon jó barátot. (Képes Biblia Zákeus története) 2. nap levezetése: Barátokra mindenkinek szüksége van, kicsinek, és nagynak egyaránt. Az igaz barát, mindig becsületes. Nem hiába tanultuk meg ezt a történetet, és a hozzá tartozó aranyigét, éneket. Nagy szolgálatot tesz majd életünk folyamán, ha eszünkbe jut. Mondjuk hát el most az aranyigét és énekeljük el az éneket. Aranymondás, második napi ének 3. nap felvezetése: Máris a harmadik napnál tartunk, amikor is megismerkedhettünk egy igen gonosz, mondhatni szívtelen szolgával. Elrettentő példa volt az ő este számunkra. Az ő történetén keresztül láthattuk, hogy ha nem tudunk megbocsátani egymásnak, akkor mi sem várhatunk bocsánatot. Ezért ha a szülők azt tapasztalnák, hogy gyermekük könnyebben kér és ad bocsánatot, akkor azt gondolom, hogy ez ennek a történetnek is betudható. (Képes Biblia- Gonosz szolga története)
82
3. nap levezetése: Az Úr Isten, mint a király tudja, hogy mi kinek nem bocsátottunk meg tiszta szívből, igazán, hisz Ő a szívek vizsgálója. Haragudni pedig egyáltalán nem érdemes, hiszen az úgy elválasztja az egyik embert a másiktól, mint a börtön rácsai. Most kérek mindenkit, hogy aki valami miatt megharagudott a táborban valakire, az bocsásson meg neki, hogy csakis a jót vigyük haza ebből a táborból. Ebben segít nekünk az aranyige és a harmadik napi ének is. Aranymondás, harmadik napi ének 4. nap felvezetése: Bizony volt néhány gyerek a táborunkban, akik a hét elején szomorkodva, félelemmel a szívünkben jöttek közénk, hogy mi vár, ki vár itt rájuk. Reméljük a negyedik napra elmúlt minden félelmük, ahogy Magdalai Máriának is, amikor megpillantotta az üres sírt. Mária 2000 évvel ezelőtt megtanulta, mi meg reméljük ebben a táborban megtanulhattuk, hogy nem kell félni, Jézus mindig velünk van, még akkor is, ha nem látjuk Őt. Nézzük meg a Képes bibliánk lapjain, hogyan változott Mária szomorú arca, derűs, boldog arccá. (Képes Biblia- Mária története) 4. nap levezetése: Most kötelezően mosolyogva kell elmondani az aranyigét és elénekelni az éneket, hiszen Krisztus feltámadott, és velünk van most is, itt is, és holnap is, bárhova is megyünk. Aranymondás, negyedik napi ének 5. nap felvezetése: Az ötödik napról nem tudtunk Képes Bibliát készíteni, mivelhogy a mennyországról szólt. De János apostol néhány dolgot elárult nekünk róla, amit neki is Isten jelentett ki látomásban. Ezért az ötödik napot egy árnyjáték segítségével adjuk elő, mert hiszen a Biblia is azt mondja, hogy most tükör által homályosan látjuk csak a mennyek országát, de majd ha belépünk az igazi otthonunkban, akkor majd színről színre fogunk látni. (Árnyjáték) 5. nap levezetése: Reméljük, hogy mindannyian meglátjuk egyszer ezt a gyönyörű országot. Ehhez az kell, hogy ne csak földi kincseket keressünk, ahogy ma is tettük a kincskeresés folyamán, hanem mennyei kincseket is. Reméljük, hogy gyermekeink a hét folyamán, és a kedves szülők is ilyen kincsekkel gazdagodtak a mai délutánon. Mennyei aranyigénket mondjuk el most is. Aranymondás Imádság: Imádkozzunk most kissé rendhagyó módon, a gyermekek által írt imádságokat hallgassuk meg! (A gyerekek a kincskeresés egyik állomásán azt a feladatot kapják, hogy írjanak egy imádságot, mindenki köszönjön meg valamit, és kérjen valamit az imádságában. Természetesen egy csoportfoglalkozás alkalmával is megírhatják. Ezekből kiválaszthatunk egy párat és zenei aláfestéssel felolvashatjuk.) Mi Atyánk Főének eléneklése Zárás: Szeretett vendégség; ajándékok átadása, amiket a szülőknek készítettek a gyerekek; beszélgetés; játék közösen szülőkkel; esetleg egy kvíz is lehet a csoportoknak, most már a szülők erősítik a csapatokat.
83
VÉGEZETÜL… Rendrakás! Egy ilyen hét után jócskán van elpakolnivaló! Gondoskodjunk elegendő segítségről! És aztán… hazamegyünk és pihenünk! Egy Bibliahéten nagyon sok minden történik. A gyerekekkel együtt éneklünk, játszunk, színezünk, de legfőképpen imádkozzunk értük. A zárásnál is imádkozzunk közösen, hogy az elvetett mag kicsirázzon és gyümölcsöt hozzon. Egy dologban biztosak lehetünk: Isten nem felejti el őket! Minden alkalommal nagyon sok munkát jelent egy Vakációs Bibliahetet megtartani. Előfordulhat, hogy arra gondolunk néha: miért is teszem mindezt. De ne feledjük: az a feladatunk most, és később is az marad, hogy elmondjuk a gyerekeknek, hogy Isten szereti őket. Értékelés Hasznos dolog, ha egy ilyen hetet kiértékelünk. A családi est után erre nincs időnk. Jobb, ha kb. egy-két nap elteltével találkozunk. Ne sokkal később, mert akkorra megfakulnak az élmények. Hívjuk meg erre az alkalomra az összes segítőt. Gondoskodjunk egy csésze kávéról/teáról, valamilyen finomságról. Ha van rá lehetőségünk, adjunk egy kis ajándékot köszönetként. Akasszunk rá egy kis kártyát: „Köszönjük…” felirattal. Senki nem várja el az ajándékot, de az elismerés egy kis jelét mindenki szívesen fogadja. Egy ilyen estén megkérhetjük a résztvevőket, hogy röviden írják le, mi tetszett nekik különösen, mi kevésbé. Itt szerepel néhány kérdés segítségként. Ne féljünk a kritikától, hallgassuk meg az őszinte, építő véleményt! A következő alkalom se lesz tökéletes, de tanulhatunk egymástól. Kérdések a kérdőívhez 1. Írd fel, hogy melyik csoportnak segítettél! 2. Mi a véleményed a témáról? 3. Mi a véleményed a helyszínről? 4. Elegendő tájékoztatást kaptál-e a programot megelőzően? 5. Mi a véleményed a vezetőkről? 6. Mi a véleményed a dalokról/zenéről? 7. Mi a véleményed a légkörről? 8. Mi a véleményed a barkácsötletekről/játékokról? 9. Mi a véleményed a színpadról, a színdarabokról? 10. Mi a véleményed a bibliai elbeszélésekről? 11. Van-e valamilyen ötleted a következő évre? Tudod-e, hogy részt veszel-e jövőre is VBH-n? Kérünk, hogy ha készült egy ilyen javaslatcsomag, azt küldjétek el nekünk is, hogy jobbítani tudjunk a jövő évi programon. Kérünk benneteket, hogy látogassátok meg a honlapunkat: www.bibliahet.eu Regisztráljatok, töltsétek le az elektronikus mellékletet, és töltsétek fel a Bibliahéten készült képeket, osszátok meg élményeiteket, véleményeteket. Kérünk, használjátok a honlapot! Nektek készült! 84
KÉZIMUNKÁK I. NAP Nagyfogú hal - Jónás a cet gyomrában Kellékek: kék karton, fehér karton, fekete filctoll, olló, ragasztó, ceruza Rajzoljuk meg a minta alapján a cet testét a kék kartonra. Vágjuk ki. Az egyik végén hajtsunk be 1 cm- t, majd ragasszuk össze a két kék darabot. A farok résznél is ragasszuk össze a két csíkot, majd vágjuk ki a minta szerint. A szájhoz vágjuk ki a 6×2 cm- es fehér csíkot, és fekete filctollal sűrűn csíkozzuk. Ragasszuk a helyére. Rajzoljuk meg a szemeket, vágjuk ki és ragasszuk fel. A cet fején spriccelő vízsugárhoz sűrűn vagdossuk be egy 4,5×7 cm- es fehér csíkot, és fogpiszkálóra szorosan tekerjük fel a sima részénél. ragasszuk a fej tetejére és óvatosan igazítsuk szét a vízsugarakat. Rajzoljuk meg Jónás alakját, vágjuk ki és ragasszuk a cet gyomrába. Akvárium befőttesüvegből - Jónás a hal gyomrában Kellékek: befőttesüveg, színes dekorgumi, kavicsok, homok, zöld organza anyag, cérna, anyacsavar, esetleg kagyló, olló, ragasztó, fekete alkoholos filctoll Elkészítés: A befőttesüveg aljára homokot, kavicsot szórunk. A dekorgumiból halakat vágunk ki, ha ragaszkodunk Jónás történetéhez, az egyiket olyan nagyra, hogy egy térdepelő alak elférjen rajta. A dekorgumira egy olyan hosszúságú cérnát kötünk, hogy az ne legyen hosszabb a befőttesüveg hosszánál. A cérna másik végére pedig egy anyacsavart kötünk. Ez lenn tartja majd az üveg alján. Egy darab organza anyagba belehelyezzünk egy kavicsot, az anyagot hosszúra hagyjuk, majd hosszan bevagdossuk, mintha zöld növényzet lenne. Mindezeket elrendezzük az üvegben, és felöntjük vízzel. Lehet akár 5literes üveggel, vagy még nagyobbal készíteni, akkor több víziállatot és növényt készítsünk.
85
II. NAP Ceruzatartó - Zákeussal és Jézussal Kellékek: kartonpapír, színes ceruza vagy filc, ragasztó, olló, két ceruza, filctoll, polisztirén golyók Elkészítés: A sablon alapján megrajzoljuk és kivágjuk a fát. Ezután tetszés szerint kiszínezzük, majd összeragasztjuk az oldalhajtásoknál. A két ceruza végére ráerősítjük - esetleg ragasztóval is megerősítjük - a polisztirén golyókat, és Jézusill. Zákeus - arcot festünk rá. A történetet el is lehet játszani.
Fára mászó Zákeus Kellékek: rajzlap vagy karton, festék, olló, ragasztópisztoly vagy fához használatos ragasztó, 2 lécdarab, 7 db kampó, spárga, 2 db nagyobb gyöngy A rajzlapra vagy kartonra kirajzoljuk Zákeus alakját és a fa lombját, majd mindkettőt kivágjuk. (A kartont kicsiknek nehéz vágni, az olló helyett könnyebb szikét használni.) Kifestjük Zákeust és a lombot, amíg száradnak, a 2 lécdarabba belecsavarjuk a kampókat a következő módon: Ha megszáradt a festék, a hátoldalra felragasztjuk a lécdarabokat. Zákeus kezéhez a 4 kampósat. A lombra a 3 kampósat. Ha megszáradt a ragasztó, átfűzzük a spárgát a kampókon. (Fontos, hogy a spárga ne legyen elasztikus, különben nem tud Zákeus „felmászni”!) A spárga 2 végére nagyobb gyöngyöt csomózunk. A felső kampóba is fűzünk spárgát, és összekötjük a végeit. Ennél fogva felakasztjuk, és felváltva húzogatjuk a jobb és bal oldali spárgát. Már mászik is Zákeus! Fazekas Marika, a Reménység Magjai Alapítvány munkatársának ötlete alapján.
86
III. NAP Imádkozó kezek - Lepkével imádkozunk Kellékek: sárga karton, fekete hullámkarton, fekete filctoll, olló, ragasztó Rajzoljuk körbe a tenyerünket kétszer. Vágjuk ki a kapott mintát, ezek lesznek a lepke szárnyai. Rajzoljunk a fekete hullámkartonra egy lepkét és vágjuk ki. Írjuk rá az ujjakra kiért imádkozhatunk. Ragasszuk össze a lepke részeit.
Fűzött szívek Kellékek: 2 különböző színű papír, ragasztó, olló, sablon 1. sablon Ha kisgyerekekkel szeretnénk szívet csinálni, akkor nekik leegyszerűsíthetjük a módszert oly módon, hogy ők csak kivágják a két félszívet, de azokat nem vagdossák be, hanem csak egyszerűen egymásra ragasztják.
2. sablon A sablon alapján két különböző színű papírból vágjál ki egy-egy formát, majd a sablon alapján a vonal mentén vágd be a papírt. Ha egymásra fekteted merőlegesen a két papírdarabot, egy szívformát fogsz kapni. A két lapot fond össze. Váltakozva hol átbújik a csík a másik színű csíkon, vagy körülöleli azt, ahogyan a képek is mutatják.
87
IV. NAP Spatulából készült kép Kellékek: orvosi faspatula (gyógyszertárban kapható), ragasztó, színes papírok, olló, zsineg Összeragasztjuk a spatulákat, majd a színes papírból kivágjuk a mintákat és ráragasztjuk.
Memória játék kupakokból Kellékek: párosszámú kupak, papír, olló, körző, színesceruza Egy fehér papírra rajzoljunk körző segítségevel olyan átmérőjű köröket melyeket kivágva a kupakok belselyébe tudunk helyezni. A gyerekek a körökbe szabadon rajzolhatnak különböző ábrákat. A szabály, hogy minden ábrából kettő kell készüljön. A kész ábrákat vágjuk ki, és ragasszuk a kupakok belsejébe. A kupakokat képpel lefelé fordítjuk és megkeverjük. S kezdődhet is a játék! Vajon ki lesz a legügyesebb megfigyelő, s gyüjti össze a legtöbb kupakpárt?
V. NAP Kulcstartó, térfonás Kellékek: műanyag zsineg /scoubidou fonál/, vasalható gyöngy a kisebb gyerekeknek, olló A térfonás részletes leírása képekkel a CD - mellékleten található.
88
Királyi korona Kellékek: színes kartonok, olló, ragasztó, szalag vagy szegecselő Különböző színű papírokból vágjuk ki a következő formákat: Hal: Jézus engedelmes volt, eljött a világba. Levél: Jézus a fügefán találta meg Zákeust, akinek az élete ezt követően megváltozott. Kereszt: a Király nekünk is megbocsát, mert Jézus a kereszten kifizette a mi adósságunkat is. Sírbarlang: Jézus legyőzte a halált, Mária ezzel az örömhírrel futott a tanítványokhoz. Kulcs: Jézus az út a Mennyország felé, Ő az, aki megnyitja nekünk a mennyország kapuját. Ötcsúcsos korona. Majd sorban ragasszuk fel a koronára a kivágott formákat és ismételjük át a heti történeteket! A koronát összekapcsolhatjuk szegecselővel, vagy kilyukasztva a két szélét összeköthetjük szalaggal. A koronát úgy veszik fel a gyerekek, hogy ezek a formák nem látszanak. Ez belül van. Mit jelent ez a korona? Azt, hogy Jézus király. (Ismételjük át a heti történeteket az ábrák segítségével). … Ezt a királyi koronát, azért vehetjük fel, mert Isten azokat, akik Jézust ismerik és követik, királyi gyermekeivé fogadja. !!! Kisebb gyerekekkel az ismétlést szolgáló szimbólumokat felrajzolhatják! (Alapötlet - http://kreativhittan.blogspot.sk/2012/03/husveti-kezmuves-korona.html) Bárányos alumínium kép – fémdomborítás Kellékek: Alumíniumtálca, olló, puha ceruza, fültisztító pálcikák, bármilyen puha anyag vagy újságpapír, vonalzó, gipsz, ragasztó, rajzlap (karton) vagy bármilyen díszíthető felület Az alumíniumtálcából vágjuk ki a kívánt méretet. Ceruzával rajzoljuk rá a zászlós bárány mintáját. Helyezzük a fémlapot a puha anyagra (vagy több réteg újságpapírra). A ceruzát erősen rányomva bátran rajzoljuk át a mintát, hogy mélyen belenyomódjon az alumínium lapba. Fordítsuk meg a lapot, és a fültisztító pálcákkal domborítsuk ki a motívumot. A minta átrajzolását és domborítást többször is megismételhetjük. Mivel a lap fel fog hajlani, „simogassuk át” a fültisztítóval a domború minta mellett is képet. Ha elkészültünk a domborítással, vonalzó segítségével hajtsuk vissza a lapocska széleit. Azért, hogy ne nyomódjon be a minta, érdemes a hátoldaláról gipsszel kitölteni. Száradás után felragaszthatjuk papírra, kartonra faliképnek, vagy díszíthetjük vele a Bibliánkat, Énekes könyvünket. (Alapötlet: B. Tóth Klára – Borda Mátyás: Báránytáltól a mézlabdáig, Parakletos Könyvesház, 24-26. old. ) 89
SABLONOK Jézus mennybemenetele – árnyjáték sablon
90
Nagyfogú hal – Jónás a cet gyomrában
91
Zákeus tolltartó
92
Fára mászó Zákeus - sablon
93
Lepke sablonja
Fűzött szív - sablonok
Spatulából készült kép
94
Bárány sablon az aluminium képhez
95
Királyi korona
96
97
JÁTÉKGYŰJTEMÉNY Az alábbiakban összeválogattunk néhány csoportos játékot, melyeket bármikor „elővehetünk”. A CD mellékleten további játékok találhatóak! Akadályversenyek: 1. bekötött szemmel – a játékost egy másik társa vezeti át bekiabálással az akadályokon 2. párban összekötött lábbakkal 3. hátrafelé menet egy tükörrel 4. gólyalábon – sajátkészítésű dobozos (pléhkonzerv) gólyalábak is megfelelnek 5. egy rúd segítségével egy gördeszkán 6. bicikli, roller… 7. teherrel – esernyővel, vízzel töltőt vödörrel, tárgyat egyensúlyozva a fején, … 8. szaladjon el a kijelölt helyre, vegyen fel egyet az ott található ruhákból és fusson vissza 9. bokára kötött lufikkal Hátramenet (Jónás hátramenetben is mehetett volna Ninivébe) Krétával rajzoljunk egy 20 cm-nél nem szélesebb kanyargós utat. Ezt az utat egy tükör segítségével kell megtennünk, hátramenet. A nézők árgus szemekkel figyeljék, nehogy a játékos átlépje a kréta vonalat. Mi magunk menjünk végig egyszer az úton, hogy ne legyen olyan nehéz. Kigurítós (Japán foci) A csoport körbe áll, úgy hogy a lábak összeérnek és mindenki kis terpeszben van. Egy labdát kell úgy ütni a körben, hogy az a másik lába között menjen át. A másiknak célja ezt kivédeni. A labdát nem szabad megfogni, ütni kell. Igyekezzünk a labdát a földön tartani. Ha valakinek a lába között átment a labda akkor az kiesett és kiáll a körből. Lehet úgy is játszani, hogy nem áll ki a körből, de felegyenesedik, és aki az ő lába között gurítja át a labdát az esik ki. A játék addig folyik, még két versenyző nem marad összesen. De a másik változatnál győzelemig lehet folytatni. Láncugrás Az első jelentkező ugrik egyet a rajtjeltől, a következő pedig mindig az előtte lévő érkezési helyéről ugranak. A végén a teljes hosszat kell lemérni! Három kört értékelünk. Vajon milyen messze tudunk ugrani közösen? (Két-három csoport közötti versenyként is játszható.) Ping-pong labda kergetés Szükséges eszközök: kanál, spárga, pingponglabda Az ismerős, régi játék mindig jó kedvre deríti a csoportot. Spárgával a derekunkra kötött kanállal kell a pingponglabdát a célba juttatni. Lehet egyéni és csapatverseny. Akár kapura is lehet játszani. Nagyon fontos, hogy a játékszabályokat előre pontosan rögzíteni kell. Nyúl és sün Válasszunk ki két egymástól kb. 30-50 méterre lévő fát, vagy bokrot. Az ösvényt botokkal is kijelölhetjük. A játékosok sorakozzanak fel a start jel mögött. A „rajt” elhangzása után mindenki fusson a szemben lévő jelhez. Aki elsőnek odaér, kiáltson fel: „Nyúl!”, majd maradjon ott. A többiek ekkor azonnal forduljanak meg, és célozzák meg az első jelet. Aki elsőként ér oda, kiáltsa: „Sün!”, és maradjon ott, miközben a többiek addig folytatják a játékot, amíg végül csak egy marad, vagy az utolsók teljesen kifulladnak. 98
Tetők Osszuk a gyerekeket két csapatba! Minden csapat kapjon egy-egy kosarat, amelyben tíz különböző csavaros tetejű üveg legyen, pl. befőttesüvegek, szörpös üveg, kozmetikai tégely. Egy harmadik kosárba pedig tegyük bele a tégelyek tetejét. A rajtjelzés után minden csapatból egy játékos a tetőkkel teli kosárhoz szalad, kiválaszt egyet, visszaszalad és megpróbálja rácsavarni az egyik üvegre. Utána következik a következő játékos. Az a csapat győz, amelyik először találja meg az összes üveg tetejét. Repül a dió Írjunk egy papír tojástartó mélyedéseibe különböző számokat! A külső mélyedésekben egyjegyűek, a középsőkben kétjegyűek, pontosan a közepén a 100-as szerepeljen! Az egyik gyerek dobjon a magasba egy diót, a tojástartót tartó gyereke pedig próbálja meg elkapni! Minden gyerek egymás után háromszor kaphatja el a diót. Az elért pontokat adjuk össze! Aki a végére a legtöbb pontot gyűjtötte össze, kap egy kis ajándékot. Néma posta Csoportokra osztjuk a társaságot, egymás mögé állítjuk a játékosokat. Az utolsó játékosoknak megmutatunk egy számot, egy egyszerű ábrát vagy egy rövid szót, az ő feladatuk az, hogy az előttük lévő játékos hátára rajzolják, akiknek szintén tovább kell rajzolniuk. A sor elején állónak hangosan ki kell mondani a szót, illetve le kell rajzolni az ábrát. Az a csapat nyer, amelyik leghamarabb és helyesen tovább adta az üzenetet. Kacsingatós Páratlan számú játékos játszhatja. A játékosok kettős körben állnak, mindenki a kör közepe felé fordulva. A belső körben állók mögött áll kinek-kinek a párja a külső körön. Egyvalaki egyedül áll a belső körben, és kacsintással próbál párt szerezni magának. Akire rákacsint a belső körben állók közül, az futva igyekszik feléje. Párja azonban résen van, és igyekszik elkapni a menekülőt. Ha csak megérinti, a menekülőnek maradnia kell. Ellenkező esetben viszont az „elcsábult” játékos a kacsingató mögé áll, a külső körbe. A hoppon maradt játékos viszont belép a belső körbe, s most ő igyekszik kacsintással párt szerezni magának. Nagyobbaknál lehet nehezíteni a játékot például úgy, hogy a külső körben állók az előttük lévőknek csak a sarkát nézhetik. Az elszaladó játékos után lehet kapni, de egy helyben kell maradni. Hívjuk fel a játékosok figyelmét arra is, hogy vigyázzanak egymás ruhájára, nehogy valami elszakadjon a nagy igyekezetben. Takarócsúszda Terítsünk ki egy takarót a rajthoz! Két gyerek üljön vagy térdeljen rá, majd a takaróval együtt csússzanak oda kb. 5 méterre lévő célvonalhoz! Teljesen mindegy hogyan jutnak el odáig, a lényeg, hogy ne szálljanak le a takaróról! Ekkor csatlakozik hozzájuk a harmadik játékos és kezdődhet a visszaút. Minden egyes úthoz csatlakozzon még egy gyerek! A gyerekek maguktól rájönnek arra, milyen fontos a közös ritmus, és az egymáshoz való alkalmazkodás. Szappancsúsztatás Vegyünk egy hosszú padot, aminek sima a felülete. Vonjuk be nejlon zsákkal úgy, hogy az egész felületet eltakarja. Nedvesítsük meg a felületet. A játékosok egymás után következnek, mindenki kézbe veszi a vizes szappant, és megdobja, hogy minél messzebb csússzon a padon. A játékvezető megméri a távolságot, és lejegyzi. Mikor mindenki dobott (csúsztatott), a távolságokból átlagot számol – ha több csapat versenyez, így áll össze a végeredmény. Ha egyéni a vetélkedő, akkor természetesen az győz, aki a legmesszebbre csúsztatja a szappant. Három próbálkozása van mindenkinek, akinek közben oldalra lecsúszik és leesik, az kiesett. 99
Számháború Szabadban, változatos terepen játsszuk, legyen fa, bokor, patak, egyszóval sok olyasmi, amire fel lehet mászni, ami mögött el lehet bújni. Két egyenlő létszámú csapatot alakítunk. A két csoport főhadiszállást választ vagy sorsol, de elég csak a terepet kijelölni, mert a főhadiszállást rejtve is fel lehet építeni. A számháború előtt a két csapat kapitánya megegyezik abban, hogy milyen nagyságú papír ra hány jegyű számokat ír nak (legjobb, ha minden csapatnak saját színe van!), megegyeznek, hogy melyik lesz a támadó, melyik a védő megegyeznek, hogy mikor és hány foglyot lehet kicserélni (pl. fehér zászlós parlamenterek kérhetik a fogolycserét), megegyeznek, hogy lehet-e - s hogyan rejteni a számokat (lehetőleg ne szabadjon eltakarni, de egymás homlokát összenyomni lehet, vagy a földre hasalni, vagy fatörzshöz nyomni a fejet.). Megegyeznek egy jelben (fütty, trombita stb.), amelyre majd megkezdődik a háború. Azután a csapatok elvonulnak, felrakják a számokat, a kapitányok haditervet kovácsolnak, őrszemeket állítanak, kémeket küldenek ki, felosztják a sereget támadókra és tartalékra, ravasz csapdákat állítanak (pl. becsalogatják az ellenséget egy megerősített területre, s ott leolvassák), és a felhangzó jelre megkezdődik a csata. Megegyezhetünk, hogy mikor győz valamelyik csapat, pl. ha elrabolják a zászlót, vagy foglyul ejtik a kapitányt, vagy ha a csapat felét foglyul ejtették, vagy ha elfoglalták egymás várát. Jó sokáig lehet játszani, ebédszünettel, pihenőkkel, csalni azonban nem szabad, mert akkor nem lesz jó a játék. Akit leolvasnak, habozás nélkül adja meg magát! A fogolycserére is lehet alkudozni, pl. a kapitányért két foglyot kérni, vagy ha jól állunk, nem cserélünk foglyot stb. Csak játék előtt mindenben meg kell egyezni! Nem árt, ha vannak megfigyelők, játékvezetők, akik semlegesek és igazságosak! (http://118.cserkeszcsapat.hu/jatsszunk) Méta
Azoknak, akik soha nem látták, nem játszották, úgy szoktuk bemutatni, mint a baseball egyszerűsített, némileg módosított változatát. Többféle méta létezik (futóméta, várméta, hosszúméta), az internetes kereső mindegyik szabályzatát megtalálja. Az ütő legyen lapos (és ne gömbölyített, mint a baseball-ban); teniszlabda megfelel a játékhoz. A fészkeket műanyag flakonokkal is kijelölhetjük, de ha vannak bólyáink, azokkal a legegyszerűbb. Az általános szabályok szerint a 20-30 méter hosszú, két rövidebb végén vonallal (métavonal) határolt pálya közepén található a különféleképpen megjelölhető – krétával felrajzolt, kövekből vagy fákból kirakott – cél (vár, tilos hely, méta). Az egyik csapatot az ütők, a másikat pedig a kapók vagy fogók alkotják. A játék során a 60-70 centiméteres ütővel, tulajdonképpen bottal vagy husánggal (métabot, métaütő, kámpa, kampaverő, mángorló) felszerelkezett csapatok tagjai a vonal mögött felsorakoznak. A kapók egyike az ütőknek sorra adogatja (vagy az ütőjátékosok dobják fel maguknak), a rongy-, bőr- vagy nemezlabdát, akik azt a lehető legerősebben és a legtávolabbra igyekeznek elütni a métabottal. Az elütést követő pillanatban az ütő elrohan a tilos helyre, ahol nem lehet a labdával megdobni, és ezt követően – ha a helyzetet úgy méri fel – ugyancsak szaladva igyekszik visszaérni a vonal mögé, ahol csapatának többi tagja várakozik. Mindeközben ha valamelyik fogó elkapja az általa elütött labdát, és még visszaérkezése előtt eltalálja vele a soros ütőt, a két csapat helyet cserél: az ütőkből lesznek a kapók, és fordítva, a kapókból az ütők vagy az éppen futó játékosból fogoly lesz. Ha a fogók egyike még röptében elkapja a labdát, ugyancsak szerepet cserél a két csapat. (http://105.cserkesz.hu/wiki/index.php/M%C3%A9ta_szab%C3%A1lyok)
100
KUBB (Viking sakk) – kültéri játék Egy játékkészlet a következőkből áll össze: 1 db Király 10 db Kubb 6 db dobófa 4 db sarokjelző (A Kubbok számát megduplázhatjuk és akkor többen is játszhatják, természetesen ebben az esetben érdemes több dobófát is biztosítani.) A Kubb készleten kívül szükség lesz két csapatra. A csapatok 1-6 fősek lehetnek. A játék előtt a 4 sarokjelző segítségével kijelöljük a pályát, ami a hivatalos VB szabályok alapján 5x8 méter. Majd a két rövidebb oldalra felállítunk egymástól egyenlő távolságra 5-5 kubbot. Ezt a rövidebb oldalt hívjuk alapvonalnak. Ide állnak a csapatok egymással szemben. A pálya közepére felállítjuk a Királyt. Ha ezzel megvagyunk, már mehet is a játék. A cél az, hogy a 6 dobófával eltalálva ledöntsük az ellenfél csapat 5 kubbját, majd ezután a Királyt. Fontos tudni, hogy ha a Királyt hamarabb eldöntjük, mint ahogy leütöttük volna a Kubbokat, akkor azonnal elveszítjük a játékot! Ha a csapatunk nem a világ legjobb célba dobóiból áll, akkor kicsi az esély, hogy első dobásra megnyerjük a játékot. Arról nem is beszélve, hogy a dobófa helyes dobásának is megvannak a szigorú szabályai – csak egyenesen, alulról felfelé szabad dobni! Ha elsőre csak 2 kubbot ütünk le az ellenfél alapvonalán álló kubbokból, akkor az ellenfél csapat összeszedi az általunk leütött kubbokat, és a saját alapvonaláról átdobja a mi pályánkra. Mi, ott ahová estek a kubbok, felállítjuk őket. Fontos, hogy az átdobott kubbok a mi térfelünkre érkezzenek. Ha az ellenfélnek két próbálkozásból sem sikerül megfelelően átdobni a kubbokat, akkor mi fogjuk elhelyezni őket. (Remek hely például a király mögött pontosan 30 cm-el.) Ezeket a leütött és átdobott kubbokat mezőkubboknak hívjuk. Most a másik csapat fog dobni a mi kubbjainkra 6 dobófával. Fontos, hogy nekik először a Mezőkubbokra kell dobniuk. Csak azok leütése után dobhatnak az alapvonalunkon álló 5 kubbra. Amennyiben az ellenfél csapat csupán az egyik mezőkubbot üti le, a leütött mezőkubbot az alapvonalunkról dobjuk vissza, amit az ellenfél felállít. Ezt követően sétáljunk előre a térfelünkön maradt, le nem ütött mezőkubbal egy vonalba, majd innen dobjunk! A játék nagyjából így zajlik mindaddig, míg valamelyik csapat le nem üti az ellenfél térfelén lévő összes kubbot. Ha ez megvan, akkor az alapvonalról lehet dobni a Királyra. A Király sikeres ledöntésével pedig meg is nyertük a játékot! (http://www.ketaklub.hu/kulteri.html) http://www.youtube.com/watch?v=D0TjQqfbTt8 http://www.youtube.com/watch?v=PHxf3Wke2Sw
101
ÉNEKEK FŐÉNEK Dallam: Kiss Miklós Szöveg: Kiss Miklós, Kiss Otília, Reforgó
2. Ne feledd, hogy jó Atyánk Mindig igazságos! Kövesd te is példáját, Így lehetsz csak áldott. 3. Bocsáss meg, hisz’ neked is Megbocsátott Isten! Eltörölte vétkeid, Bűnöd többé nincsen. 4. Isten azt bízta terád: Mindenkinek vidd el, Ne dicsekedj senkinek, Csak az Örömhírrel. 5. Drága Uram, a nevem Vésd a tenyeredbe, Készíts nekem is helyet Odafenn a mennybe’! Ref.: Nem látta a szemed, Nem hallotta füled, Amit Isten készített. Jézus mondja neked: Jöjj, és gyere velem! Elvezetlek a mennybe.
102
I. NAP Ha te Jézust követed Dallam: Tárczy Erika Szöveg: Reforgó Refrén: Magyar dallam / Siklós József
103
Te veled Dallam: Népdal alapján Szöveg: Draskóczy Lídia
104
Emeld fel a kezed
105
II. NAP Elment egyszer Zákeus
106
Te csak az Istennek országát keresd Szöveg és dallam: Karen Lafferty
107
III. NAP Új szívet adj Dallam: Balla Péter Szöveg: Vargha Tamás
108
A mélyből hozzád száll szavam
109
Egyszer, kétszer, háromszor, négyszer
110
IV. NAP Örvendezz, örvendezz minden nép Dallam: Huszita ének, XV. század Szöveg: 1, 2, 4. vsz. Jobbágy István 3. vsz. Hamar István
111
Szöveg és dallam: Pintér Béla
112
Táncol a menny
V. NAP Jöjj, Izráel
113
Megismerni téged
114
Fenn a mennyben Dallam: Amerikai dallam
115
Ajánlott énekek Egy út vezet (Jertek, énekeljünk 192.) Engem szeret Jézusom (Jertek, énekeljünk 193.) Halld, valaki kopog (Jertek, énekeljünk 105.) Hallottad-e már (Jertek, énekeljünk 72.) Ha te Jézust követed (Jertek, énekeljünk 169.) Jónás érti (Jertek énekeljünk 207.) Jónás nem szeretnék lenni (Jertek énekeljünk 232.) Mondj nemet a rosszra (Jertek, énekeljünk 228.) Oly csöpp ember volt Zákeus (Jertek, énekeljünk 212.) Szívemben öröm dalol (Jertek énekeljünk 85.) Szólj Uram (Jertek énekeljünk 238.) Velem vándorol utamon Jézus (Jertek, énekeljünk 166.) Békeima (Az Úrnak zengjen az ének, 125.) Gyermekek (Az Úrnak zengjen az ének, 5.) Isten úgy szeret (Az Úrnak zengjen az ének, 3.) Kérlek téged Istenemet (Az Úrnak zengjen az ének, 134.) Sűrű erdő mélyén (Az Úrnak zengjen az ének, 35.) Szívünk zengje már (Az Úrnak zengjen az ének, 18.) Tehozzád emelem szemeim (Az Úrnak zengjen az ének, 5.) Az Úr Jézus szenvedése (Dicsérjétek az Urat!, 32.) Állj, elmondom néked (http://www.youtube.com/watch?v=Iz_ jTldixwM) Ha fel-fel-fel-fel felkelek (http://www.youtube.com/watch?v=9DcR04GduMQ) Ha szereted Jézust (http://www.youtube.com/watch?v=PK4mCL_xlJo) Ha szól az Úr (http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/enekszoveg/harszo/enek43.htm) Van feltámadás (Pintér Béla, Mesés valóság CD) Hivatkozott énekeskönyvek: Jertek, énekeljünk, Vasárnapi Iskola Szövetség, Budapest 1992 Az Úrnak zengjen az ének, MRE Tanacskozó Zsinata és MRE Kálvin Kiadója, Budapest, 2006 Szerk: Berkesi Sándor Dicsérjétek az Urat! Ráday Kollégium nyomdája, Budapest, 1991 Szerk: Berkesi Gábor, Draskóczy László
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető................................................................................................................... 5 Első nap...................................................................................................................19 Második nap............................................................................................................33 Harmadik nap.........................................................................................................45 Negyedik nap..........................................................................................................57 Ötödik nap............................................................................................................. 6 8 Szülők estéje feldolgozás....................................................................................... 82 Végezetül…............................................................................................................ 8 4 Kézimunkák........................................................................................................... 85 Sablonok................................................................................................................. 9 0 Játékgyűjtemény..................................................................................................... 98 Énekek...................................................................................................................102
Kiadja a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Komárom 2013.
Támogatók:
Nyomdai kivitelezés: MS-PRINT, Alsómihalyi
