Az ügyvédi megbízás. Power of Attorney

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék

Az ügyvédi megbízás Power of Attorney

Konzulens:

Készítette:

dr. Bíró György

Gajdács Renáta Judit

tanszékvezetı egyetemi tanár

2013

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................... 2 1.

A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ................................................................................................................... 4 1.1. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TÖRTÉNETE......................................................................................................... 4 1.1.1. A megbízási szerződés szabályozása a XIX. századi kodifikációs munkákban......................... 5 1.2. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, JELLEGE .............................................................................................. 6 1.2.1. A megbízási szerződés hatályos jogforrásai ............................................................................ 6 1.2.2. A megbízási szerződés tartalmi elemei ................................................................................... 7 1.2.3. A szerződés alanyai ................................................................................................................. 8 1.2.4. A szerződés létrejötte .............................................................................................................. 8 1.2.5. A szerződés tárgya .................................................................................................................. 9 1.2.6. A megbízott kötelezettségei .................................................................................................... 9 1.2.7. A megbízó kötelezettségei..................................................................................................... 13 1.2.8. .A megbízott felelőssége ....................................................................................................... 16 1.2.9. A felelősségbiztosítás ............................................................................................................ 16 1.2.10. A megbízói – megbízotti egyetemlegesség ........................................................................... 17 1.2.11. A megbízó felelőssége ........................................................................................................... 17 1.2.12. A megbízási szerződés megszűnése ...................................................................................... 17

2.

AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS .................................................................................................................... 19 2.1. A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS .................................................................................................................... 20 2.2. AZ ÜGYVÉDI MINŐSÉG .......................................................................................................................... 21 2.2.1. Az önálló ügyvéd ................................................................................................................... 25 2.2.2. Az ügyvédjelölt ...................................................................................................................... 26 2.2.3. Az alkalmazott ügyvéd .......................................................................................................... 27 2.2.4. Az Ügyvédi Iroda ........................................................................................................................... 28 2.3. AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG .................................................................................................................... 29 2.4. AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS ALANYAI ............................................................................................................. 31 2.5. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK ....................................................................................................... 32 2.6. AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KORLÁTAI ........................................................................................................... 33 2.7. A VÉDŐ MEGBÍZÁSÁNAK KORLÁTAI.......................................................................................................... 36 2.8. A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSNÁL ............................................................... 37 2.8.1. Az ügyfélszerzés tilalma – reklámtilalom .............................................................................. 37 2.9. A SZERZŐDÉSKÖTÉS KÖRÜLMÉNYEI ......................................................................................................... 38 2.10. AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS......................................................................................................... 39 2.11. A MEGBÍZÁS TÁRGYA ÉS A TÉNYVÁZLAT .................................................................................................... 39 2.12. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ...................................................................................................... 40 2.13. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ALAKJA ............................................................................................................ 41 2.14. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA ....................................................................................................... 42 2.15. A TARTÓS MEGBÍZÁS ............................................................................................................................ 44 2.16. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK................................... 46

3.

A MEGBÍZÁSI DÍJ ÉS AZ ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS ........................................................................ 48 3.1. MUNKADÍJ ÉS KÖLTSÉG ........................................................................................................................ 48 3.1.1. Az időmúláshoz igazodó munkadíj ........................................................................................ 50 3.1.2. A megbízás idejéhez igazodó munkadíj................................................................................. 50

2

3.1.3. A munkavégzés idejéhez igazodó munkadíj .......................................................................... 50 3.1.4. A megbízás tárgyához igazodó díj ......................................................................................... 51 3.1.5. A sikerdíj ................................................................................................................................ 51 3.2. AZ ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS .............................................................................................................. 52 3.2.1. A meghatalmazás megszűnése ............................................................................................. 52 4.

A MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE ............................................................................................................... 54 4.1. AZ ÜGYVÉDI TITOKTARTÁS ..................................................................................................................... 55 4.2. FELELŐSSÉG KÉRDÉSE AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KÖRÉBEN ............................................................................... 56 4.2.1. Megbízói felelősség ............................................................................................................... 56 4.2.2. Az ügyvéd felelőssége............................................................................................................ 57

5.

ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................... 58

IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................. 59

3

1. A megbízási szerzıdés

1.1.

A megbízási szerzıdés története

A megbízási szerzıdés az ügyviteli kötelmek alaptípusa, eredete a rómaiaikig vezethetı vissza. A római jogban

a szerzıdés alapján létrejövı, munkaszolgáltatásra irányuló

szerzıdéseknek három alapvetı típusa alakult ki: -

vállalkozási szerzıdés (locatio - conductio operis).

-

munkabérlet (locatio - conductio operarum) és a

-

megbízás ( mandatum)

A vállalkozási szerzıdés a materiális mővekre vonatkozó, dologban megtestesülı eredményt igénylı szerzıdés volt. A vállalkozási szerzıdés tehát egy, az adásvételnél tovább lépı, de dologátruházó szerzıdés volt. A munkabérlet tartalma a munkaerı rendelkezésre bocsátása anélkül, hogy a munkavégzés mikéntje konkrét meghatározást nyerne. Ezért is a munkabérlet tárgya alacsonyabb szintő, fizikai jellegő, azon belül is inkább háztartási munka végzése volt. A magasabb rendőnek tekinthetı, szaktudást, kézettséget igénylı munkák elvégzésére nem a munkabérlet, hanem a megbízás szolgált. A megbízási szerzıdésben a megbízott olyan meghatározott tevékenység végzésére vállalkozott, amely szabad emberhez méltó. Ehhez a méltósághoz a rómaiaknál nemcsak a szellemi tevékenység volt szükséges, hanem az is hogy az ember ezen tevékenységét szívességbıl, vagyis ingyenesen bocsássa a megbízó rendelkezésére. A klasszikus felfogás szerint a díjazott megbízást a római jog sokáig nem ismerte el. Az árutremelı gazdaság fejlıdésével kialakult közvetítık, egyéb szolgáltatást nyújtók hivatásos rétege. Gazdasági szükségszerőségként megjelent a kölcsönös ajándékozás köntösébe bújtatott ellenérték, a megbízás díját képezni hivatott honorárium.

4

Az ingyenesség ellenére a mandatum már ekkor magán viselte a mai megbízás lényeges elemeit: -

bizalmi viszony alapján való személyes teljesítést, az eljárási kötelezettségeket, és bármelyik fél egyoldalú megszüntetési jogát

-

a megbízó utasításainak való alárendeltséget

-

a megbízott értesítési, számadási és kiadási kötelezettségét

-

igényeit költségei megtérítésére.

A szerzıdés létrejöttét illetıen a mandatum konszenzuál szerzıdés, azaz a kötelem a formátlan megegyezéssel jön létre.1 1.1.1. A megbízási szerzıdés szabályozása a XIX. századi kodifikációs munkákban

Az újkori társadalmakban bár már kivételes jelenség volt

az ingyenes megbízás, a

szabályozás nem ezt tükrözte: megtartották az ingyenességbıl folyó jogkövetkezmények különbözı nyomait a díjazott megbízásra vonatkozólag is. A német BGB a megbízási szerzıdést a római joghoz hasonlóan ingyenes szerzıdésként szabályozta. A római jogi gyökerek máig tartó hatását láthatjuk abban, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyvünk kifejezetten kimondja, hogy a megbízási szerzıdés létrejöhet ingyenesen is. Érdekességként megemlíthetı, hogy a megbízási díj a mai napig megırzött egy keveset honorárium jellegébıl az angol ügyvédség felsı rétege, az ún. barristerek esetében. A barrister ugyanis az ügyféltıl közvetlenül nem is fogadhat el megbízást, csupán egy a megbízóval kapcsolatban álló solicitortól, s a munkadíjért, mely honoráriumnak, vagyis szaktudásért járó tiszteletdíjnak minısül, pert sem indíthat.

1

Bíró György: A megbízási szerzıdés 1.1.2 Megbízás a római jogban 18.- 22. oldal

5

1.2.

A megbízási szerzıdés fogalma, jellege

Megbízási szerzıdésrıl beszélünk amikor valaki arra vállal kötelezettséget, hogy más részére valamilyen tevékenységet fejt ki. A Ptk. XL. Fejezete, azon belül a 474.§ (1) bek. értelmében megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízási szerzıdés tehát a felek olyan megállapodása, amelyben a megbízott arra kötelezi magát, hogy ellátja azt az ügyet, amellyel a megbízó megbízta. A 2013. februárjában elfogadott, de 2014. márciusától hatályos új Polgári Törvénykönyv szerint a megbízási szerzıdés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Megbízási szerzıdés az orvosi megbízás, a kereskedelmi megbízások (ügynöki, vevıszolgálati, tızsdei, értékpapír –kibocsátási, vagyonkezelési, biztosítási alkuszi tevékenységek) és az ügyvédi megbízás is. 1.2.1. A megbízási szerzıdés hatályos jogforrásai

A Ptk. a megbízás általános szabályait a XL. fejezetben, „A megbízás nélküli ügyvitel”-lel egy cím alatt tárgyalja. Az új Ptk. ezt annyiban változtatta meg, hogy a megbízási szerzıdést a XVI. Cím A megbízási típusú szerzıdések alatt tárgyalja, míg a megbízás nélküli ügyvitelt a XXXII. Cím alá helyzte, ezáltal szerkezetileg is megbontva, hiszen ez utóbbi átkerült az Egyéb kötelemkeletkeztetı tények rész alá. Ezen kívül meg kell említeni a sajátos megbízási alaptípusok jogforrásait is. Például az ügyvédi megbízást az 1998. évi XI. tv., az orvosi megbízást az 1997. évi CLIV. tv. szabályozza.

6

1.2.2. A megbízási szerzıdés tartalmi elemei

A megbízási szerzıdés sajátos jellemvonásai: - a megbízási szerzıdésben megjelölt, majd a szerzıdés fennállása során a megbízó utasításai szerinti cél elérésére irányuló tevékenység - a cél a megbízó, mint az ügy urának az érdekét kell hogy szolgálja - a megbízott csakis tevékenységre kötelezi magát és többre nem, azaz a megbízás sajátossága az eredménykötelezettség hiánya - a megbízás bizalmi jellegő jogviszony, a teljesítés során a megbízói érdek meghatározott módon való maximális szolgálatára kell törekednie, a saját érdek bizonyos szempontból háttérbe szorul - a megbízói érdekvitel egyik fontos eszköze a megbízó utasításadási joga, amelytıl nem választható el a megbízott utasításkérési kötelezettsége, bizonyos helyzetekben az utasításoktól való eltéréssel megoldandó érdekképviselet - a bizalmi elvbıl következı jellegzetesség az is, hogy ez a legkönnyebben megszüntethetı szerzıdés, fıszabály szerint mindkét fél élhet a rendes felmondás egyoldalú nyilatkozattal szerzıdést megszüntetı jogával - a megbízási szerzıdés bizalmi természete a megbízottól hőséget követel, ennek jogi kategóriái a titoktartási kötelezettség és az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése - a bizalmi jellegbıl fakad, hogy fıszabály szerint a megbízott személyesen köteles tevékenykedni, kivételképpen jogszabály vagy a felek megállapodása megengedi közremőködı személyek igénybevételét - a megbízott mindig a megbízó számlájára tevékenykedik, vagyis a költségeket a megbízó köteles viselni.2

2

Bíró György: A megbízási szerzıdés 1.2.4. A megbízási szerzıdés sajátos tartalmi elemei 35.- 38. oldal

7

A megbízási jogviszony „gondossági” kötelem és nem eredménykötelem, vagyis nem valamely eredmény elérésére jön létre, hanem a megbízótól csak a tıle elvárható gondosság, a rábízott ügy ellátása követelhetı meg.

1.2.3. A szerzıdés alanyai

A megbízó, aki rábíz és a megbízott, aki az ügy ellátását vállalja. Alanyi megkötés a megbízási szerzıdésben a szerzıdéstani közös szabályokon túlmenıen nincs. Tipikusan mindkét oldalon egy-egy jogalany áll, amely a megbízói oldalon bármikor, a megbízotti oldalon szők körő kivételekkel többalanyú is lehet. Megbízó bárki lehet aki cselekvıképes, esetleg korlátozottan cselekvıképes. A megbízotti minıség már kötötteb, különösen a speciális szakértélemhez kötött megbízások esetében hatósági engedély vagy kamarai tagság szükséges, ezen minıség hiánya kihathat a megbízási szerzıdés érvényességére. 1.2.4. A szerzıdés létrejötte

A Ptk. fıszabályként nem tartalmaz alaki megkötéseket a megbízási szerzıdés létrejöttére vonatkozóan. Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában a szerzıdés szóban, írásban, ráutaló magatartással is létrejöhet. Írásbeliséghez köti a megbízási szerzıdés érvényességét az ügyvédi törvény, a biztosítási törvény, a reklámtörvény, míg az orvosi megbízások leggyakrabban ráutaló magatartással jönnek létre. Egyéb jogszabályok is írhatnak elı formakényszert a megbízási jogviszonyra. Az alakszerőtlenség alól azonban a Ptk.-ban is találunk kivételt. Ptk. 474. § (3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerzıdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerőségek szükségesek, amelyeket jogszabály a megbízás alapján kötendı szerzıdésre elıír. Ez a jogszabályhely a képviseleti megbízásokra vonatkozik, és visszafelé következtetéssel ír elı alaki kényszert.

8

Az alakszerőségi megkötés mind a belsı, mind a külsı jogviszonyra vonatkozik. Az alakisági követelmény megegyezı azon ügylet alakiságával, amelyre a megbízási szerzıdés alapján a megbízott képviseleti eljárása irányul.3 1.2.5. A szerzıdés tárgya

A szerzıdés közvetlen tárgya az az emberi magatartás, amelyet a felek konszenzusa alapján a jogosult a kötelezettıl követelhet, illetve az a megatartás, amelyet a szolgáltatás köteljezettje a jogosult irányában kifejteni köteles. A szerzıdés tartalma azon jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek a szerzıdés alapján a feleket kölcsönösen megilletik, terhelik. Különös jelentısége van a szerzıdés tartalmának a szerzıdésszegés esetén, mert ekkor kerülnek elıtérbe a másik felet megilletı olyan jogosultságok, amelyek joghátrányként a szerzıdésszegı felet sújtják.4 Közvetett tárgyról nem beszélhetünk, mivel tevékenység kifejtésérıl van szó. Tehát a közvetlen tárgy a felek által kifejtett magatartás, mely sajátos jellemzıkkel rendelkezik. Így meg kell említeni a gondos és szakszerő ügyvitelt, amely a kötelezett magatartását jellemzi, továbbá lényeges a bizalmi elem, melyet az indokolás nélküli felmondás joga is alátámaszt. Illetıleg elıforul még az ingyenes ügyellátás is, azonban fıszabály szerint a visszterhesség a jellemzı. 1.2.6. A megbízott kötelezettségei

A Ptk. szerint a díjfizetés kivételével látszólag csak a megbízott oldalán keletkezik kötelezettség, de a törvény egyéb rendelkezéseibıl következıen a megbízás valójában kölcsönös kötelezettségek együttese. A megbízott alapvetı kötelezettsége valójában azonos a megbízási szerzıdés fogalmával: Ptk. 474. § (1) Megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelıen kell teljesíteni. 3

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.2.2. A megbízási szerzıdés létrejötte 58.- 60. oldal

4

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.3. A megbízási szerzıdés tárgya 60.- 61. oldal

9

A megbízott kötelezettsége: -

ügyvitel,

Az ügyvitel a legalapvetıbb megbízotti kötelezettség. Az ügyvitel mikéntjérıl a Ptk. nevesítve nem szól, csak következtethetı, hogy a Ptk. 4. § szerinti elvárhatósági szint jelenti, hogy a megbízott az adott helyzetben általában elvárható szakszerő és gondos ügyellátásra köteles. A szubjektív elem abban jelentkezik, hogy a megbízás teljesítése során úgy kell a lehetı legjobb eredmény eléréséhez hozzásegítenie megbízóját, hogy eközben a megbízott saját képességének, adottságainak a legjavát köteles nyújtani, mert ez felel meg az „adott helyzetnek”. A megbízási szerzıdés bizalmi jellegébıl fakadóan fıszabályszerően a megbízott személyesn köteles ellátni a rábízott ügyet. Amennyiben a megbízó hozzájárul vagy az ügy természetébıl következik, nincs akadálya közremőködı igénybevételének, akiért a megbízott úgy felel, mintha ı maga járt volna el. Ha a közremőködı igénybevétele nem jogszerő a megbízott minden olyan kárért helytállni tartozik, ami a harmadik személy igénybevétele nélkül nem következett volna be.5 -

utasításkövetés,

A megbízási jogviszonyban az „ügy ura” a megbízó, aki az elérendı cél érdekében utasításokat adhat megbízójának. Ptk. 476. § Ha a megbízó célszerőtlen vagy szakszerőtlen utasítást ad, a megbízott köteles ıt erre figyelmeztetni, ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredı károk ıt terhelik. 477. § (2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó elızetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.6

5

Bíró György: Szerzıdési alaptípusok 1.4. A megbízott és a megbízó kötelezettségei 208. oldal

6

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.4.1.4. Az utasíthatóság 67. oldal

10

Az új Ptk. rendelkezései az utasításról a következık: 6:274. § (Utasítás) (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó elızetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. (3) Ha a megbízó célszerőtlen vagy szakszerőtlen utasítást ad, a megbízott köteles ıt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerzıdéstıl elállhat, vagy a feladatot a megbízó utasításaina szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások szeméylét vagy vagyonát. (4) A megbízó köteles a megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelı biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelı biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. -

képviselet

Ptk. 219. § (1) Más személy (képviselı) útján is lehet szerzıdést kötni, vagy más jogniylatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehetı meg. Cselekvıképes személyt korlátozottan cselekvıképes személy is képviselhet. (2) A képviselı cselekménye által a képviselt válik jogosulttá, illetıleg kötelezetté. Ptk. 221. § (3) A képviselı nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ı maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ı képvisel. Ha a képviselı jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. A képviselet minden ügyletnél elıfordulhat, ahol azt jogszabály nem zárja ki. A megbízási jogviszony alapja legtöbbször a megbízó és a megbízott szerzıdése, amelynek tárgya az ingyenesen vagy visszterhesen ellátandó képviseletei tevékenység, azaz a képviselt

11

nevében és érdekében tett vagy elfogadott akaratnyilatkozat. Kivételesen lehet kötelemkeletkezetetı jogalap a jogszabály vagy hatósági rendelkezés. A megbízási szerzıdésen alapuló képviseleti jogosultságot és annak terjedelmét harmadik személy irányában a meghatalmazás igazolja. A meghatalmazó tájékoztatja a képviselıvel kapcsolatba kerülı harmadik személyeket arról, hogy fennáll a képviselet ténye, a képviselı a képviselt nevében, javára és terhére tesz, illetve fogad el jogi ténynek minısülı akaratnyilatkozatokat, valamint ez a képviselet a megbízott képviselıt terjedelemben és idıben meddig és mire jogosítja. Az új Ptk. rendelkéze szerint ha a megbízás teljesítéséhez szerzıdés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.7 Amennyiben a képviselı megfelelı jogalap hiányában vagy a képviselet terjedelmét tartalmában, illetve idıben túllépve jár el, álképviselınek minısül.8 Ptk. 221. § (1) Aki képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül hogy képviseleti joga volna, más nevében szerzıdést köt, és eljárását, az akinek a nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerzıdı félnek a szerzıdés megkötésébıl eredı kárát megtéríteni. (2) A rosszhiszemő álképviselı teljes kártérítéssel tartozik. -

érdekkövetés,

-

szükség esetén szerzıdéskötés,

-

tájékoztatás a tevékenységrıl, az ügy állásáról, az utasítások módosításának szükségességérıl, a teljesítésrıl

A megbízási szerzıdés általában tartós jogviszony, fennállása alatt mindvégig szoros együttmőködési

kötelezettség

terheli

a

feleket,

elsısorben

a

megbízottat.

Az

együttmőködés kézzelfogható megnyilvánulása a haladéktalan tájékoztatás. Ptk. 477.§ (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységérıl és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személyek

7

Új Ptk. tervezet 6:275. § (Képviseleti jog)

8

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.4.1.2. A megbízottat terhelı eljárási kötelezettség. A képviselet 62.64. oldal

12

igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítás módosítását teszik indokolttá. (3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésérıl haladéktalanul értesíteni. -

titoktartás

A megbízott érdekhordozói minıségébıl következik a titoktartási kötelezettség. Titok ugyanis az az adat, információ, állapot stb., amelynek nyilvánosságra kerülése sért vagy sértheti a megbízó érdekeit. Ezért a megbízási jogviszonyokban a fıszabály a megbízott és a közremőködıinek a teljes körő titoktartási kötelezettsége. -

elszámolás,

Ptk. 479. § (2) A szerzıdés megszőnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízójának mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. -

kiadása mindannak, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott.

1.2.7. A megbízó kötelezettségei

A megbízási szerzıdés lehet ingyenes és visszterhes. Az ingyenes megbízási szerzıdés olyannyira a megbízó érdekében jön létre, hogy a megbízónak semmiféle jogi relevanciájú kötelezettsége nincsen. A kivételek egyike a megbízott mentesítése, a másik a költségek viselése. Az ingyenes megbízásánál a megbízónak jogi értelemben vett kötelezettsége a költségek viselése, ezen túlmenıen kötelmi etikai jellegőek. A megbízás teljesítéséért akkor nem jár díjazás, ha: -

az ügy természetébıl

-

a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a megbízást ingyenesen vállalta

-

a felek kifejezetten ebben állapodtak meg. 13

Az új Ptk. is tesz említést az ingyenességrıl: 6:281. § (Ingyenes megbízási szerzıdés) (1) E fejezet rendelkezéseit megfelelıen kell alkalmazni az olyan megbízási szerzıdésekre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. (2) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. A megbízó kötelezettsége: -

díjfizetés, feltéve, hogy a megbízás nem ingyenes,

A díjfizetési kötelezettség jogi szempontból az egyedüli terület, ahol a megbízott érdekhordozói minısége a megbízó irányában fogalmilag hiányzik, vagyis e téren a felek között érdekkülönbség, sıt érdekellentét van. Ptk. 478. § (1) A megbízó díjfizetésre köteles, kivéve, ha az ügy természetébıl, illetıleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. (2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetıleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott a felelıs. (3) Ha a szerzıdés a megbízás teljesítése elıtt szőnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. (4) A díj a szerzıdés megszőnésekor esedékes. -

költségtérítés,

Ptk. 479. § (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek elılegezésére nem köteles. A megbízott a megbízó érdekében jár el, ennek megfelelıen

a tevékenységgel

kapcsolatban felmerülı szükséges és hasznos költségeket a megbízó köletes viselni. Az ügy ellátásával kapcsolatban felmerült költségek a megbízót terhelik, a megbízott a költségek megelılegezésére nem köteles. A szerzıdés megszünésekor a megbízott köteles 14

elszámolni és a megbízónak kiadni mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit a megbízás folytán jogosan felhasznált. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek a birtokába.9 -

utasításokkal ellátás,

-

a megbízott olyan helyzetbe hozása (tájékoztatás, iratátadás, költségfedezet biztosítása) hogy a megbízó érdekei a megbízott elıtt felismerhetık legyenek, és az ügyet elláthassa,

-

a szerzıdés megszőnésekor a megbízott mentesítse a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól.10

A megbízási szerzıdés bizalmi jellegő jogviszony, melybıl az következik, hogy a megbízott a rábízott ügyet személyesen köteles elvégezni és a teljesítéshez más személyt csak meghatároztt esetekben vehet igénybe. A megbízottnak joga van arra, hogy a megbízás teljesítéséhez más személyt igénybe vegyen. A megbízott igénybe veheti más személy közremőködését, ha -

ehhez a megbízó kifejezetten hozzájárul

-

a megbízás jellegével együtt jár

-

a megbízónak a károsodástól való megóvása érdekében szükséges.11

Ptk. 475.§ (5). A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha más személy igénybevételére azért került sor, mert a megbízó károsodástól való megóvása ezt indokolta, az igénybe vett személyért a megbízott nem felelıs, ha bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható. 9

Megbízási és bizományi szerzıdések 6/2.1.6 Költségviselési szabályok

10

http://www.hidasi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=75&Itemid=5&lang=hungarian

11

Megbízási és bizományi szerzödések 6/2.1.3. A megbízott személyes eljárási kötelezettsége

15

Ptk. 475.§(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelıs mindazokért a károkért is, amelyek a közremőködı nélkül nem következtek volna be. 1.2.8. .A megbízott felelıssége

A megbízott helytállási kötelezettsége leggyakrabban a megbízó irányában áll fenn. Ha a megbízott a megbízási szerzıdés teljesítése során úgy jár el felróhatóan, hogy ezzel a magatartásával okozati összefüggésben a megbízónak kára keletkezik, a megbízott nemcsak díjigényét veszíti el, hanem a kötelem általános szabályai szerint teljes, tehát az elmaradt haszonra is kiterjedı kártérítésre lesz köteles. A megbízott a felróhatóság hiányának bizonyításával mentesül a felelısség alól. A jogszerőtlenül igénybe vett közremőködı

esetében

viszont

a

megbízotti

és

a

közremőködıi

magatartás

felróhatóságától függetlenül felel a megbízott minden olyan kárért, amely a jogszerőtlen igénybevétel hiányában nem következhetett volna be.12 1.2.9. A felelısségbiztosítás

A jogszabályok a megbízott számára több területen mőködési elıfeltételként kötelezıvé teszik a felelısségbiztosítási szerzıdés kötését. Ptk. 559. § (1) Felelısségbiztosítási szerzıdés alapján a biztosított követelheti , hogy a biztosító a szerzıdésben megállapított mértékben mentesítse ıt olyan kár megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelıs. A megbízottnak nemcsak kártérítési, hanem szavatossági helytállási kötelezettsége is van. Ha a megbízott valamely mérhetı részfeladatot hibásan végez el, a felróhatóság hiányában is köteles a munkát saját költségén, újbóli díjszámítás nélkül újból elvégezni, ha a megbízó ezt igényli.13

12

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.5.1.1. A megbízotti felelısség a megbízó irányában 79.- 80. oldal

13

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.5.1.2.A felelısségbiztosítás mint kártelepítés 80.- 82. oldal

16

1.2.10. A megbízói – megbízotti egyetemlegesség

Ptk. 350. § (1) A megbízott által ilyen minıségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelıs. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy ıt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelısségére nem vonatkozik. Harmadik személyek irányában a megbízott nem más, mint a megbízó közremőködıje. Az egyetemlegesség alkalmazásának konjunktív, tehát együttes feltétele, hogy a károkozó, mint megbízott a megbízás teljesítése körében felróhatóan okozzon kárt harmadik személynek.14 1.2.11. A megbízó felelıssége

A megbízó helytállási kötelezettsége a megbízottal szemben szők körő és objektív. A megbízási díjat és a megbízó által fedezett költségeket esedékességkor megtéríteni köteles, és amely tartozásért fennálló objektív szankció kéesedelmes fizetés esetén a késedelmei kamat.15 1.2.12. A megbízási szerzıdés megszőnése

A megbízási szerzıdés sajátos vonásai nem a célzott joghatás beálltától vagy elmaradásától függıen jelentkeznek, hanem a kölcsönösen fennálló személyhez kötöttség és a bizalmi elem az, amelyek miatt a szabályozás a szerzıdések többségétıl eltér. A megbízási szerzıdés legfıbb sajátossága a mindkét felet megilletı, bármikori felmondási jog, amelyet nem szőkít le indokolási kötelezettség sem. A szerzıdés megszőnhet mindkét fél részérıl történı felmondással, a fél halálával vagy jogutód nélküli megszőnésével, a cselekvıképességben beálló szerzıdésszüntetı ok illetve okafogyottság bekövetkeztével. 14

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.5.1.3. Megbízói-megbízotti egyetemlegesség 82.- 83. oldal

15

Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.5.2. A megbízói felelısség 84. oldal

17

A megbízó bármikor azonalli hatállyal jogosult a megbízási szerzıdés indokolás nélküli azaz rendes felmondására, azonban a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért helytállni tartozik. A rendes felmondás mellett megilleti a szankciós felmondás joga is, amennyiben a megbízott valamely kötelezettségét súlyosan megszegte. A megbízottnak szintén van rendes, azaz indokolást nem igénylı felmondási joga. A megbízó súlyos szerzıdésszegése esetén a megbízott élhet a szankciós felmondás jogával, amely ekkor azonnali hatályú is lehet. Minden más esetben a megbízottnak olyan felmondási idıt kell megjelölnie, amely alatt a megbízó adott helyzetben képes lehet az ügy intézésérıl más módon gondoskodni. A felmondás jogát úgy biztosítja a törvény, hogy az errıl való lemondás jogát eseti megbízásoknál kógens tartalommal kizárja. Kártalanítási kötelmet keletkezet azonban mindkét részérıl a felmondás akkor, ha a megbízás egyoldalú megszüntetése nem alapos okból történt. A megbízási szerzıdés megszőnéséhez vezet, ha a megbízás tárgya a megbízotti tevékenységtıl független okból célját veszíti, azaz: a cél megvalósult, a megbízói érdek megszőnt vagy a cél lehetetlenné vált. Ha a megbízási szerzıdés a megbízó személyében rejlı okból szőnik meg, a megszőnés idıpontja az az idıpont, amikor a megbízott hitelt érdemlı módon tudomást szerez.16

16

Szerzıdési alaptípusok 1.5. A megbízási szerzıdés megszőnésének rendhagyó esetei 213.-216. oldal

18

2. Az ügyvédi megbízás Az egyik legısibb és leginkább jellegzetes, állandósult szabályozással rendelkezı terület a jogi képviselet ellátását jelentı ügyvédi megbízás. Magyarországon elıszır a XIII. századból kerültek elı olyan feljegyzések, melyek szerint azokbana perekben, amelyekben nem a félnek kellett személyesen eljárnia, prókátort lehetett fogadni. Kezdetben a jegyzık, de egyházi személyek is betölthették ezt a tisztet, a lényeg az írni-olvasni tudás volt. A német jog hatására megjelentek a szószólól, akik a fél jelenlétébe,

de

a

fél

érdekében

szólaltak

fel.

Bárki

lehetett

ügyvéd,

aki

cselekvıképességgel bírt, egyházi vagy világi állással rendelkezett, és családi vagy rokoni kapcsolatai nem akadályozták az állás elfogadásában.17 Az ügyvéd elnevezés a XVIII.- XIX. század fordulóján keletkezett. A fiskálist és a prókátort felváltotta az ügyvéd kifejezés, idınként felváltva az ügyfolytató, ügyfogó, ügyvitelı, pervédı, ügyész, ügynök szavakkal. 1723- ban megjelent az ügyvédi rendtartás, mely az ügyvédi vizsga letételét és az eskütételt írta elı a pálya gyakorlásáak feltételéül. 1769-tıl az új rendtartás már a jogi ismeretek szigorú vizsga alapján történı ellenırzését írta elı, valamint erkölcsi bizonyítvány beszerzését. 1804-tıl már hivatalosan is csak a jog-és államtudományi végzettségő ember tölthette be ezt a hivatást. A jogi képviseleti megbízás a szuverén államhatalom megjelenésével egyidıs, mivel az állam által meghatározott mőködési rend speciális jogi szakértelmet igényelt. A jogi képviseleti megbízásokat is az ingyenesség jellemezte, ám ennek gazdasági lehetelensége folytán a honorárium helyébe a visszteherként elismert díj lépett. Az ügyvédek hivatásrenddé az 1874. évi XXXIV. tc.-ben szabályozott ügyvédi rendtartás alapján szervezıdtek. Ekkortól mőködik az ügyvédi kamara is. Ügyvéd lehetett minden magyar állampolgár, aki megszerezte az ügyvédi oklevelet, és felvetette magát valamely

17

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cgyv%C3%A9d

19

ügyvédi kamarába. 1913-ban az ügyvédi tevéenységet négy év szakmai gyakorlathoz kötötték.18 A XIX.-XX. század legnevesebb ügyvédei sorában ott tudhatjuk Kölcsey Ferencet, Kossuth Lajost, Vörösmarty Mihályt, Jókai Mórt, Deák Ferencet és Baross Gábort mint a becsület és szakértelem zászlóvivıit. Hazánkban a XIX. – XX. század fordulóján már mintegy ötezer ügyvéd tevékenykedett. A mai bejegyzett ügyvédek több mint a fele Budapesten fejti ki tevékyenységét.19

2.1.

A hatályos szabályozás

Az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. tv. 1998. július 1.-én lépett hatályba. Az Ütv. öt fı részbıl áll, amely az alapvetı rendelkezések között szabályozza a tevékenység meghatározását, az összeférhetetlenségi szabályokat, a titoktartási kötelezettséget, valamint a díjazást és az anyagi felelısséget. A második rész a kamarai tagság feltételeit, a harmadik a mőködési szabályokat és a fegyelmi felelısséget, a negyedik a különleges szervezeti szabályokat az ötödik a kamarai köztestületi szervezeti szabályokat tartalmazza. Az Ütv.-hez illeszkedve alkotta meg Etikai Kódexét a Magyar Ügyvédi Kamara (5/2008. (X.27) MÜK) és számos olyan új szabályzatot hozott létre, amelyek a szakszerő mőködéshez nélkülözhetetlenek. Ilyen említésre méltó szabályzat például 4/1999. (III.1) MÜK Szabályzata az ügyvédek letét és pénzkezelésérıl, a 1/2000. (V.22.) MÜK Szabályzata az ügyvédi felelısségbiztosítás legalacsonyabb összegérıl, 2/2000. (V.27.) MÜK Szabályzat az ügyvédjelöltek alkalmazásáról és a 1/2008. (X.27.) MÜK Szabályzat az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról.

18


19

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2. Az ügyvédi megbízás 124.- 126. oldal

20

2.2.

Az ügyvédi minıség

Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával elısegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, valamint közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységéban kötels mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatratást tanúsítani.20 Az ügyvéddé válásnak vannak pozitív és negatív elıfeltételei. Pozitív elıfeltétel, hogy a jogi képviseleti megbízást ellátó személy ügyvédi kamara tagja legyen. Ütv. 13. § (1) Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette. (2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el. (3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következı feltételeknek: a) az Európai Gazdasági Térségrıl szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára, b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, c) magyar jogi szakvizsgát tett, d) legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytatott, e) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelısségbiztosítása van, f) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara mőködési területén, g) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá. Magyarországon az egyetemi jogi képzésben még nem válik el, hogy ki melyik jogalkalmazási területen és milyen szerepben dolgozik majd. A jogi egyetem elvégzést követıen ugyanis - hasonlóan az orvosokhoz - még nem végezhet önálló jogi munkát a 20


21

jogász, csak az ún. jogi szakvizsga sikeres letételét követıen. A jogi szakvizsgára való jelentkezés elıfeltétele viszont a legalább 3 éves jogi szakmai gyakorlat megléte. A 3 év jogi munkában szerzett tapasztalat, amelyet több helyen is meg lehet szerezni: -

egyéni ügyvédnél vagy ügyvédi irodánál ügyvédjelöltként, magánkézben vagy állami tulajdonban lévı cégnél jogi elıadóként (a cég jogtanácsosa mellett),

-

bíróságon, vagy ügyészségen bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként,

-

közigazgatási szervnél, önkormányzatnál elıadóként (köztisztviselıként),

ráadásul ezt a szakmai gyakorlatot akár egyetlen helyen, akár a fenti helyek közül több helyen is le lehet tölteni. A jogi szakvizsga - amely 4 részbıl áll (az elsınek választott modulból írásbeli és szóbeli, a második és harmadik modulból csak szóbeli vizsga) - megkezdéséhez legalább 3 éves szakmai gyakorlat meglétét és tiszta erkölcsi bizonyítványt kell igazolni. Magyarországon - más országoktól eltérıen (pl. Angliában van külön solicitori és külön barristeri szakvizsga) - 1991 óta ún. egységes jogi szakvizsga van (azelıtt volt külön bírói (ügyészi) és ügyvédi (jogtanácsosi) szakvizsga). Tehát függetlenül attól, hogy a 3 éves jogi szakmai gyakorlatot milyen területen töltötte el az illetı, ugyanazokból a tárgyakból kell szakvizsgát tennie a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett Jogi Szakvizsgabizottság elıtt. A jogi szakvizsga sikeres letételét követıen folytathatja a pályáját a szakvizsgázott jogász választása (és lehetıségei) szerint ügyvédként, jogtanácsosként, bíróként, ügyészként, illetve a közigazgatásban vagy önkormányzatnál.

2010-ben lépett hatályba az Ütv. ügyvéddé válást szigorító rendelkezése, melyet megelızıen számos vita zajlott a jelenlegi, egységes jogi szakvizsga rendszer specializációját érintıen. Mivel a szakvizsga rendszer maradt a régi formájában, azért hogy valamilyen különállást biztosítsanak az ügyvédi hivatásnak, 2010.ıszén benyújtásra került az akkor még két éves gyakorlati idıtartamot elıíró törvényjavaslat. Az eredeti javaslat legnagyobb kritikája az volt, hogy miért csak a bírák képeznének kivételt, miért nem terjesztik ki a klasszikus ügyvédi szakmákban tevékenykedıkre. A hatályba lépéstıl eltelt idı rövidsége ellenére 22

ismét terítékre került az ügyvéddé váláshoz kötelezı gyakorlati idı felülvizsgálata. Az Országos Bírói Hivatal elıterjesztése nyomán indult meg a módosítási folyamat, melynek célja, hogy a kényszerően nyugállományba vonuló bírák az egy éves gyakorlati idı mellızésével ügyvédként maradhassanak a szakmában.21 2012.ıszén két lépcsıben történt az átfogó módosításcsomag hatálybalépése, mely részleteiben szabályozza újra és modernizálja a jogi szakvizsga rendszert. Az egyik legfontosabb újítás a joggyakorlati idı illetıleg annak beszámítása, az új rendelkezések értelmében a táppénz, a fizetés nélküli és a rendkívüli szabadság idıtartama kikerül a szabályozásból, így ezek ideje már nem számítható be. Bizottság

bizottsági

tagság

megszerzésére,

A jogalkotó a Szakvizsga

megszőnésére

és

megszüntetésére

vonatkozóan is hosszasan kitér. a modern kor igényeihez igazodik az a változás is, miszerint online regisztrációval is lehetıvé teszi a szakvizsgára való jelentkezést. Az új szabályozás egyik legnagyobb kritikája a vizsgadíjak és egyéb szolgáltatások díjainak drasztikus megemelése. Változik a vizsga eredményeinek számítási metódusa is, megszőnik a korábbi rendszer mely szerint az írásbeli vizsga eredménye kétszeresen számított, a jelenlegi hatályos eredménytábla már nem a jegyek összeadását, hanem a jegyek átlagát tekinti irányadónak.22

A kamarai tagsághoz negatív tartalmú további feltételek is párosulnak: Ütv. 13. § (4) Nem vehetı fel a kamarába az, a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg, b) aki büntetett elıélető, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c) aki büntetlen elıélető, de ca) akit a bíróság szándékos bőncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cb) akit a bíróság szándékos bőncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,

21

http://www.jogiforum.hu/hirek/28166

22


23

cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidıre felfüggesztették, a próbaidı leteltétıl számított három évig, cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntetı végzés jogerıre emelkedésétıl számított három évig, d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig, e) aki cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvıképtelen (Ptk. 17. §), f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

Az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXVI. törvény szigorította az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételeket. A módosítás alapján – a korábban hatályban levı kritériumok mellett - a kamarai tagság további feltétele lett legalább egy év ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat. A módosítást kedvezıen fogadta az ügyvédi társadalom. Hidasi Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságának elnöke a szabályozás hatálybalépésekor azt nyilatkozta, hogy még ennél a törvénymódosításnál is szigorúbbat tartana szükségesnek. A két éve életbe lépett törvénymódosítás szinte az egész jogász társadalmat érintette, hiszen a korábbi átjárhatóság megnehezült. Sokan úgy látják, hogy a szigorítás méltánytalanul nagy terhet rótt azokra a bírákra és ügyészekre, akiknek így sokévnyi szakmai tapasztalattal a hátuk mögött kell újrakezdeniük jelöltként, ha ügyvédként szeretnék folytatni a pályafutásukat. Az ellentmondást észlelve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012 nyarán, a kormányportálon közzétett tervezetében eltörölni javasolta a feltételt: „Visszatérve a 2011. január 1. elıtti szabályozáshoz, az Ügyvédi tv. 13. § (3) bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezésével eltörlésre kerül az egy éves joggyakorlati idı elıírása; ennek eredményeként már egyetlen jogi pályáról érkezı kérelmezı esetében sem feltétel az egy éves ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat az ügyvédi kamarai felvételhez. Az ügyvédi kamarai tagság, és ezáltal az ügyvéddé válás feltételeinek biztosítása a jogi szakvizsgához kötött jogi szakmák gyakorlói tekintetében általában indokolt, természetesen, ha az egyéb feltételeknek megfelelnek. A 13. § (3) 24

bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezésével szükséges a 13. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése.”23 2.2.1. Az önálló ügyvéd

Az ügyvéd alapvetıen kétféle típusú jogi munkát végez: a perbeli képviseletet és a nemperes jogi ügyek intézését. Elıbbi a büntetı- és polgári peres eljárásokban való eljárási jogosultságot jelenti, utóbbi pedig egészen széles körő lehet. Az ügyvédek szakmai szervezete az ügyvédi kamara, mely szakmai és etikai felügyeletet gyakorol felettük és képviseli az érdekeiket. A jogállásuk sajátságos, ugyanis nagyon hasonlít az egyéni vállalkozóéhoz, azonban munkáltatóként a kamara fogható fel, ugyanakkor azonban az ügyfelekkel megbízási szerzıdés alapján jön létre a jogviszony. Az ügyvédek ezen túlmenıen lehetnek egyéni ügyvédek vagy lehetnek ügyvédi iroda tagjai (ezen belül pedig lehetnek alkalmazott ügyvédek is). Az ügyvéd, ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelısségbiztosítási szerzıdést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.

Az

ügyvéd

felróhatóság

hiányában

is

felelısséggel

tartozik

a

visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyakért. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja hogy a hiányt elháríthatatlan külsı ok idézte elı. Az ügyvédekrıl szóló, 1998. évi XI. törvény határozza meg a kamarai tagság feltételeit. E jogszabály 13. §. (3) e) szerint „ a kamarába – kérelmére ügyvédként fel kell venni azt, aki a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének (MÜBSE) tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelısségbiztosítása van.” Az ügyvédnek a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg igazolnia is kell a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket. (13. §/A (1) a)) A Kamara a más biztosítóval kötött biztosítási szerzıdést akkor fogadhatja el, ha: -

a

szerzıdésben

megjelölt

biztosítási

összeg

káreseményenként és évente eléri a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000

(V.22.)

SZÁMÚ

Szabályzatában

megjelölt

káreseményenként 5 millió, évente 10 millió forintot

23


25

-

a szerıdésben a biztosítási esemény meghatározása nem lehet a biztosítottra nézve enyhébb, vagy kedvezıbb annál, mint a MÜBSE

biztosítási

feltételeinek

2.

és

3.

pontjában

megfogalmazottak, továbbá az ügyvéd önrészesedésének mértéke nem lehet több mint 15 % -

a biztosító a szerzıdésben vállalja, hogy a biztosítás megszőnése után is felelısséggel tartozik azokért a káreseményekért, melyek a biztosítás fennállása alatt keletkeztek.

2012. márciusában az ombudsman vizsgálatot indított az ügyvédekkel, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban. A vizsgálati projekt az ügyvédi felelısségbiztosítás gyakorlati mőködésével kapcsolatos kérdéseket is áttekintett. A Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyelete

(PSZÁF)

vizsgálta

egyrészt

a

„MÜBSE

prudenciális

és

fogyasztóvédelmi megítélését, valamint piaci tevékenységét”, másrészt értékelte az ügyvédi felelısségbiztosítás rendszerére vonatkozó jogi szabályozást. A Magyar Biztosítók Szövetségének

(MABISZ)

álláspontja

szerint

a

felelısségbiztosítási

szerzıdés

megkövetetelésén kívül a jogszabályoknak az ilyen szerzıdések minimális garanciális tartalmi elemeit is meg kéne határozniuk. Az ügyvédi felelısségbiztosítás sajátosságát az adja, hogy a felelısségbiztosítás tartalmát a kamara határozza meg. A MABISZ úgy látja, hogy a biztosítottak és a károsultak számára is nagyobb védelmet jelenthet, ha a szerzıdési feltételeket erısebb piaci verseny alakítaná.24

2.2.2. Az ügyvédjelölt

Ütv. 95. § (1) ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti. Az ügyvédnek hivatásgyakolrló segédje, azaz ügyvédjelöltje is lehet. Az ügyvédjelölt már jogvégzett, de még szakvizsga elıtt álló személy, aki elvileg minden olyan az ügyvéd által elvállalt szakmai feladat ellátására alkalmas, amit: 24

az ügyvéd rábíz


26

-

amitıl az ügyfél nem zárkózott el

-

amit jogszabály nem tilt.

Az ügyvédjelöltet az illetékes kamara az ıt munkaviszonyban foglalkoztató ügyvéd igazolása alapján névjegyzékbe veszi, a jelölt azonban nem kamarai tag. Az ügyvédjelöltek esküt tesznek a kamaránál, majd fényképes ügyvédjelölti igazolványt kapnak. Az ügyvédjelölti pálya alapesetben 3 évig tart, ez idı alatt eljárhat minden olyan ügyben, mellyel az ügyvédi iroda bízza meg. Azonban vannak bizonyos korlátozások: büntetıügyben másodfokon nem járhat el, és nem fogadhat el érvényesn megbízást, csak közvetetten, munkáltató ügyvédje aláírásával. Az ügyvédjelöltnek a kamara képzést szervez, melynek végén a ügyvédjelölti vizsga letételével bizonyíthatja rátermettségét. Az ügyvédjelölt önállóan ügyletet nem köthet, az az ügyvéd joga.25 Ütv. 97. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi mőködéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. (2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság elıtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. (3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenırzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzésérıl gondoskodni. (4) Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történı részvétel lehetıségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére ıt a munkavégzés alól mentesíteni köteles. Az ügyvédjelölt olyan szakképzett, de az ügyvéddel szakmai szempontból nem egyenrangú közremőködı, akinek a tevékenységéért az ügyvéd felel. Az ügyvédjelölt három év szakmai gyakorlatot követıen tehet szakvizsgát.26

2.2.3. Az alkalmazott ügyvéd

Az alkalmazott ügyvéd a szakképzettséget és az egyéb személyi feltételek szempontjából azonos követelményeknek kell hogy megfeleljen, mint az ügyvéd. Azonban az alkalmazott ügyvéd nem mőködhet önállóan, ı az ügyvéd közremőködı megbízottjam és e

25


26

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.23.5. Az ügyvédjelölt és az alkalmazott ügyvéd 132.- 133. oldal

27

minıségében az ügyvéd utasításai szerint munkaviszonya keretében jár el a megbízó személy ügyében, annak javára.27 Ütv. 84. § (1) Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelısségi körén belül, és utasításai alapján mőködhet közre. (2) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. (3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett. Ütv. 86. § (1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban. (3) A munkáltató felelısségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed. 2.2.4. Az Ügyvédi Iroda

Az Ügyvédi Iroda alapító okirattal létrehozott jogi személy. Élén az Iroda vezetıje áll, aki felel az adminisztratív feladatok ellátásáért, a szabályszerő mőködésért. Az ügyfelekkel a szerzıdést az Iroda képviseletében az egyes ügyvédek kötik. A megbízó az egyes ügyvéd taggal áll ügyfélkapcsolatban, azonban az esetleges megbízotti károkozásért az ügyféllel szemben a vele jogviszonyban álló Iroda, mint szerzıdı jogi személy köteles helytállni.28 Ütv. 67. § (1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy. (2) Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. (3) Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetıt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,

27

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.23.5. Az ügyvédjelölt és az alkalmazott ügyvéd 132.- 133. oldal

28

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.3.3. Az Ügyvédi Iroda 130.- 131. oldal

28

b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját, c) a szavazati jogot és a szavazategyenlıség esetén követendı eljárást, d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait, e) több irodavezetı esetén az irodavezetés szabályait, f) a taggyőlés mőködésének szabályait, g) a tagok közötti elszámolás szabályait, h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszőnésének szabályait, i) az iroda megszőnésének szabályait.

2.3.

Az ügyvédi tevékenység

A Ptk. az ügyvédi megbízási szerzıdés háttérszabálya, de az ügyvédi szerzıdés részletesebben szabályozott szerzıdés, különösen a szerzıdés létrejötte, a megbízás tárgya, az ügyellátás, a felelısség, az utasításhoz kötöttség, a tájékoztatás és a szerzıdésmegszőnés tekintetében. Ügyvédi megbízás a Ptk-hoz hasonlóan nem csak képviseletre jogosító megbízás lehet. Az ügyvédi megbízás sem eredménykötelem.29 Az ügyvéd konkrét ügyben való eljárásának feltétele a megbízási szerzıdés. Az Ütv. szerint e nélkül az ügyvédi tevékenységek sem ingyen, sem díj ellenében nem gyakorolhatók. A szívességi ügyvitel alapja is a megbízási szerzıdés.30 A megbízási szerzıdéssel vállalható ügyvédi tevékenységek: -

képviselet

-

védelem

-

jogi tanácsadás

-

szerzıdés, beadvány, más irat

29


30


29

-

pénz és értéktárgy, okirat letéti kezelése

-

adótanácsadás

-

társadalombiztosítási tanácsadás

-

pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás

-

ingaltanközvetítés

-

szabadalmi ügyvivıi tevékenység

-

olyan tevékenység, amelyre jogszabály felhatalmazza

-

közvetítıi tevékenység

-

a cég létesító okiratának és a cég bejegyzési kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása

-

közbeszerzıi békéltetıi tevékenység

-

hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység31

Az Ütv. 22. § szerint az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Ez nem azt jelenti, hogy szabad az eljárás megbízás nélkül is, hanem azt, hogy megbízás nélkül az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat. Tartalmát illetıen a kirendelés is megbízás, de ezt nem szerzıdés, hanem közjogi aktus teremti meg. A megbízó a bíróság vagy a hatóság. A díjfizetésre kötelezett a kirendelı. Ez a megbízás is ügyviteli, de harmadik személy javára születik meg, ez a harmadik személy a kirendelt ügyvéd által képviselt illetve védett személy. Az utasításhoz kötöttséget az Ütv. nem szabályozza, ezt a körülményt a Ptk. szerint kell értékelni. A Ptk. szerinti ügyviteli megbízásra nem feltétlenül jellemzı az, ami az ügyvédi megbízásból szükségszerően fakad. A Ptk. szerinti ügyvitelnek nem természetes eleme, hogy a megbízott tanácsot ad, speciális szakismerettel rendelkezik, mely alapján jogi tanácsot ad, jogi ismeretet közvetít és használ fel, véd, jogszabályból eredı speciális jogosítványokkal

31

rendelkezik.

Az

ügyvédi

Ütv. 5. § (3) bek.

30

megbízás,

ezzel

szemben,

szinte

elképzelhetetlen az ügyvédi tanácsok, az ügyvéd speciális ismeretei és azok felhasználása, az ügyvéd speciális jogosítványai és kapcsolatrendszere nélkül. A Ptk. utasításhoz kötöttségi rendszerébıl annyi igaz, hogy az eljáró ügyvéd az ügyfelet köteles elızetesen tájékoztatni eljárásának egyes elemeirıl, azok sorrendjérıl, céljáról, azok ügyre kifejtett hatásáról.32 Az ügyvédnek a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettıl csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való elızetes megbeszélésre nem volt lehetısége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Errıl az ügyfelet haladéktalanul értesíteni kell. (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 6/9.)

2.4.

Az ügyvédi megbízás alanyai

Az ügyvédi megbízás alanya egyik oldalon az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda (megbízott). A szerzıdéskötı és az ügyvitelt végzı ügyvéd más-más személy is lehet. Több ügyvéd is kijelölhetı a feladat elvégzésére. Több ügyvéd megbízása esetén meg kell határozni az ügyvédek közötti munkamegosztást, és egyben rögzíteni is kell a felelısség és bevételszerzés rendjét is. Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, továbbá más ügyvéd illetve európai közösségi jogász közremőködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó az megbízás létrejöttekor kizárta. A megbízás másik alanya a megbízó, aki nem feltétlenül azonos az ügyféllel, illetve a meghatalmazóval. Egy megbízásban több megbízó is lehet. Az is a több megbízó esete, ha egy személy több személy megbízásából és képviseletében köt megbízási szerzıdést. Az is több megbízó esete, ha egy személy javára többen adnak megbízást. Különös felelısség a több személytıl egyidejőleg kapott megbízás teljesítése. ilyenkor fontos szabályozni: -

32

a kapcsolattartást


31

-

a megbízói kötelezettségek és jogosultságok felosztását, arányait, a pénzügyi és kárfelelısséget

-

az adatvédelmet és

-

titoktartási kérdéseket.

A jogi segítségnyújtás is megbízási szerzıdés alapján történik, amelyet a szolgáltatási szerzıdéssel erre felhatalmazott ügyvéd a segítségre szorulóval köt. A díjkikötést és a jogi segítségnyújtással felmerülı költségfizetési kötelezettséget nem tartalmazó ügyvédi megbízási szerzıdés az, amely az ügyvédet a jogi segítségnyújtásra jogosítja és kötelezi. At eltérés az, hogy a díjat és a költségterítést a megbízó helyett az állam viseli. Az ügyvédi megbízás csak megbízással jogosít fel tényleges tevékenység kifejtésére. A Ptk. szerint a megbízás nélküli ügyvitel nem a megbízás, hanem az ügyvitel egyik formátlan típusa. Ez az oka annak, hogy ügyvéd megbízás nélküli ügyvivı ügyvédi minıségében soha nem lehet. Nem kizárt, hogy ügyvéd-foglalkozású személy megbízás nélkül ügyvivı legyen. Ilyenkor azonban nem ügyvédi minıségében járt el. 33 Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszőnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult. (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 6/4. d) pont).

2.5.

Összeférhetetlenségi szabályok

Az összeférhetetlenségi szabályok két csoportba sorolhatóak: egyrészt az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkoznak, másrészt a konkrét megbízási szerzıdés érvényességét érintik. Az ügyvéd más keresı tevékenységet nem folytathat. Az állandó önképzést igénylı szabályanyagismeret, az ügyfelekkel való kapcsolattartás, valamint mások érdekeinek hivatásszerő szolgálata azt igényli, hogy az ügyvéd vagy a jogi 33


32

természető megbízásai teljesítésének, és annak eredményébıl éljen, vagy hagyja el a pályát, és más munkakörben tevékenykedjen. Ütv. 6. § (1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselı, közjegyzı és fıállású polgármester, b) nem végezhet személyes közremőködéssel vagy korlátlan anyagi felelısséggel járó vállalkozói tevékenységet. Kivételt képez az összeférhetetlenség alól a tudományos, a mővészeti és sporttevékenység, valamint mindennemő oktatói tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályokat megsértı ügyvédet vagy közremőködıjét a kamara kizárja a tagjai közül. Egy ügyvéd csak egy kamarának lehet a tagja, és csak az adott kamara területén tarthat fenn irodát, illetve alirodát. A kamarák megyei szervezetőek. Az ügyvéd bárkinek, akár külföldi személynek is elfogadhatja a megbízását, illetve bárhol eljárhat, ahol a megbízása feladatot ró rá, de irodája fizikai és jogi értelemben a kamara területén kívül nem lehet. Ha valaki ügyvédi munkát aktív kamarai tagság nélkül végez, akkor szabálysértést, súlyosabb esetben bőncselekményt követ el. Az ügyvéd jogi képviseleti munkáját elláthatja ügyvédként, és önálló egyéni vállalkozásnak minısölı Ügyvédi Iroda tagjaként.34

2.6.

Az ügyvédi megbízás korlátai

Az ügyvéd csak arra fogadhat el megbízást, hogy ügyfele jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését elısegítse. Csak megbízás alapján mőködhet közre abban, hogy az ellenérdekő felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. 35

34

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.3.2. összeférhetetlenségi szabályok a státuszt követıen 128.- 130. oldal

35

Ütv. 1. §.

33

Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése elıre láthatóan jogszabály megsértésével jár, vagy közerkölcsbe ütközik (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 6/4. a) pont). Az ügyvéd érvényes megbízás ellenére sem mőködhet közre olyan ügyben, amely hivatásával nem egyeztethetı össze, így különösen, ha a közremőködését a megbízás keretén belül olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. E szabály a Ptk. szerinti megbízásra is igaz, de az Ütv. éppen az ügyvéd fontos alkotmányos szerepe okán ezt a korlátozást külön is kiemeli (Ütv. 3. § (3) bek.). Ha

megbízás teljesítése körében az ügyfél érdekeinek elısegítése miatt az ügyvédi

hivatással össze nem egyeztethetı tevékenység elkerülhetetlenné válik, errıl az ügyvéd a megbízót és az ügyfelet köteles tájékoztatni. Az ügyvéd köteles megtagadni ezt a tevékenységet és szükség esetén a megbízást felmondani. Az egyébként érvényes és etikus megbízás keretében történı feladatteljesítés során is tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 3/4.). Ezen túlmenıen nem köthetı ügyvédi megbízási szerzıdés jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, zaklatás, meghurcolás, fenyegetés, kényszerítés jellegő illetve kiskorú gyermek vagy cselekvıképtelen személy érdekeit és személyiségi jogait sértı feladatra. Arra sem köthetı megbízási szerzıdés sem szóban, sem írásban, hogy az ügyvéd harmadik személy elıtti felhasználásra alkalmas módon szakszerőtlen, a valóságot elferdítı, félrevezetı vagy a megbízó által diktált jogi véleményt foglaljon írásba vagy közöljön harmadik személlyel. Az ügyvéd

kifejezett kikötés nélkül, jogszabálynál fogva köteles arra, hogy

professzionális, magas minıségő jogi szolgáltatást nyújtson. Ezzel ellentétes megbízásbeli kikötés vagy ennek korlátozása, illetve bizonytalanná tétele érvénytelen.36

36


34

Az ügyvédnek a megbízás keretein belül, a jogszabályok és az etika írott és íratlan szabályainak betartásával szabad és kell eljárnia. A megbízásban elıírt feladatoktól csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval elızetes megbeszélésre nem volt lehetısége, és az eltérés az ügyfél érdekében történik. Errıl a megbízót és az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 6/9.). Az ügyvéd csak a megbízás keretein és korlátain belül szabad és függelten. A szabadság és függetlenség kötelezı magatartási szabály, ezért ezzel ellentétes kikötés a megbízási szerzıdést legalábbis részlegesen érvénytelenné teszi. Nem köthetı olyan megbízás, amely az ügyvéd hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti (Ütv. 3. § (1) bek.). Az ügyvéd – sem szóban, sem írásban – nem vállalhat garanciát harmadik személy tevékenységéért, nem ígérhet biztos sikert a megbízási szerzıdésben vagy azon kívől, ha az eredményesség

a

megbízó

vagy

harmadik

személy

(hatóság,bíróság)

jövıbeli

magatartásától függ. A megbízási szerzıdésnek nem képezheti tartalmát esélylatolgatás, esély arányokban való kifejezése, de ügykockázat esetén tartalmaznia kell, hogy legyen e kockázat ismertetése, a kockázati tényezık lényegi ismertetésével, azok vagyoni és nem vagyoni vetületeivel együtt. Ennek elmaradása azonban nem jár érvénytelenségi jogkövetkezményekkel. Az ügyvéd nem köthet megbízási szerzıdést olyan közremőködésre, amely olyan bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál történı eljárásra kötelezi, amelynél az eljárási kötelezettséget megelızıen bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt. Ütv. 25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. (2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony legalább három éve megszőnt, és munkavállalóként az ügy intézésében részt vett . (4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzıként, közjegyzıhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt (3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.

35

Nem köthetı megbízás, ha azonos vagy kapcsolodó ügyben az ügyvéd az ellenérdekő félnek már adott tanácsot és nem köthetı megbízási szerzıdés tanácsadásra, ha az ellenérdekő féltıl az ügyvéd megbízással rendelkezik vagy az ellenérdő félnek már tett ajánlatot megbízási szerzıdés létrehozására azonos vagy kapcsolódó ügyben.37 Ha az ügyvéd felek megbízásából szerzıdéskötésében mőködik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerzıdésbıl keletkezı jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el a másik féllel szemben kivéve, ha a másik felet a szerzıdéskötés során másik ügyvéd képviselte (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 5/14.).

2.7.

A védı megbízásának korlátai

Védelem esetén az ügyvéd érdekellentétben lévı személyek védelmére szóló megbízást, illetve kirendelést nem fogadhat el (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 8/2.) Ha az érdekellentét utóbb merül fel, úgy az ügyvéd köteles az adott ügyben valamennyi megbízásról lemondani, illetve valamennyi kirendelés alól felmentést kérni (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 8/2. a) pont). Azonos ügyben történı több védelem ellátása esetén a megbízás létrejöttekor a megbízót tájékoztatni kell arról, hogy ha utóbb érdekellentét merül fel, akkor a védınek a megbízásról vagy a kirendelésrıl le kell mondania. Ha a megbízáskor a hatóság már más védıt rendelt ki, akkor a megbízott védı köteles errıl a tényrıl a kirendelt védıt haladéktalanul értesíteni (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 8/3.). A megbízás elfogadását vagy a kirendelés átvételét követıen haladéktalanul csatolni kell a meghatalmazást, illetve jelentkezni kell a kirendelı hatóságnál, tájékoztatást kell kérni, és

37


36

haladéktalanul kezdeményezni kell az elızetes letartóztatásban lévı ügyféllel a személyes kapcsolat felvételét.38

2.8.

A szerzıdési szabadság és korlátai az ügyvédi megbízásnál

A szerzıdési szabadságnak négy fı iránya: -

a szerzıdés megkötésének vagy meg nem kötésének,

-

a partnerválasztásnak,

-

a típusválasztásnak és

-

a tartalom meghatározásának a szabadsága.

A szerzıdés megkötésének a szabadsága alóli kivétel egyik irányban a szerzıdéskötési kötelezettség, amikor is a szerzıdés megkötésére köteles személy akaratnyilatkozatát bíróság ítéletével pótolja, és megállapítja a szerzıdés létrejöttét. Fıszabályként az ügyfél élhet az ügyvédi megbízási szerzıdés meg nem kötésének a jogával, mivel kevés kivétellel nincs ügyvédkényszer sem a peren kívüli, sem a peres eljárásokban.39 A szerzıdési szabadságában korlátozódik az ügyvéd mint jogi képviselı hatóság általi kirendelése esetén. A kötelmi jogviszonyt a kirendelı hatóság a képviselt személy és az ügyvéd mint megbízott között egy hatósági határozatnak minısülı aktussal hozza létre.

2.8.1. Az ügyfélszerzés tilalma – reklámtilalom

Az ügyvédi tevékenység a megbízott szempontjából presztízsorientált, ami azt jelenti, hogy a szakmai sikerek befolyásolják az ügyvéd késıbbi szerzıdéseinek számát, a megbízói

38


39

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.4. A szerzıdési szabadság és korlátai az ügyvédi megbízásnál 133.- 134. oldal

37

ügyfélkört, és ezáltal a jövedelem, az egyes szerzıdésekben kikötendı díjazások mértékét is. Az ügyvédi méltóság hangsúlyozását és a verseny belsı, szervezeti korlátozását jelzi, hogy az Etikai Kódex foglalkozik a reklámtilalommal.40 Az ügyvédi reklám a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében, c) nem tehet a minıségre, eredményességre illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel, d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára illetve fontosságára, e) nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélıképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja. (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 11/4.).

2.9.

A szerzıdéskötés körülményei

Fıszabály, hogy az ügyvéd irodahelyisége legyen a megbízási szerzıdéskötés helyszíne. Kivételesen a megbízási szerzıdés létrejöhet a megbízó lakásán, tartózkodási helyén is, ha a körülmények úgy kívánják.41

40

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.4. A szerzıdési szabadság és korlátai az ügyvédi megbízásnál 133.- 134. oldal

41

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.5. A szerzıdéskötés körülményei 140.- 141. oldal

38

2.10. Az ügyvédi megbízási szerzıdés Szerzıdési elem a felek pontos megjelölése, a megbízó összes olyan adatának feltüntetésével, amelynek a megbízás tárgyát képezı ügyletben vagy jogvitában jelentısége lehet. Fontos tartalmi elem a tényvázlat, amely a fél elıadását, az átadott dokumentumok felsorolását, a fél által elérni kívánt cél megjelölését, a már folyamatban lévı eljárás tényeit, és ezzel kapcsolatos ügyvédi tájékoztatás elemeit tartalmazza. Harmadik elem az ügyvédi díj számítási módszerének, mértékének, esedékességének és a fizetés módjának meghatározása, a negyedik a képviseleti jog megadása, valamint a képviseleti jog terjedelmének esetleges korlátozása. Említést kell tenni a szerzıdés lehetséges rendhagyó megszőnési módjairól, a közremőködık igénybevételének esetleges kizárásáról, az elszámolás és az iratátadás módozatairól. Ezen kívül bármi, amit a felek lényegesnek minısítenek, ugyancsak rögzíteni kell a szerzıdésben. A megbízás mellett külön szerzıdés tárgyát képezi, ha a megbízó ügyfél letéti célzattal helyez el összget az Ügyvédi Irodánál, amelyek kezelésére az ügyvédre nézve speciális kötelezı elıírások érvényesülnek.42

2.11. A megbízás tárgya és a tényvázlat Általában tényvázlat rögzítésére már csak akkor kerül sor, ha az ügyvéd az alapelemek ismerete birtokában döntött az ügy elvállalása mellett. A megbízó igazolt számbavétele és a precíz tényvázlat lesz az az eszköz, amely az ügyvéd jóhiszemő, jogszerő vagy rosszhiszemő eljárását bizonyítani lesz képes.

42

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.6. Az ügyvédi megbízási szerzıdés 141.- 142. oldal

39

A tényvázlatnak az elıadottak mellett a becsatolt és a becsatolandó okiratokat, más bizonyítékokat is fel kell tüntetnie. A tényvázlat kiegészítésére a megbízási szerzıdés fennállása alatt bármikor van mód.43

2.12. A megbízási szerzıdés létrejötte

Az Ütv. 23. § (1) bek. szerint „Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodnak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az elırelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.” A szerzıdés létrejötte és a megbízási feladatok teljesítése között lehet idıbeli eltérés. Ha igen, errıl a megbízási szerzıdésben rendelkezni kell. A teljesítés idızíthetı a munkadíj illetve a költségek megfizetéséhez. Az ügyvédi megbízás létrehozása is az ajánlat közlésével kezdıdik, de az ügyvállalás nem kezdıdhet az ajánalt közlésével. Az ügyvállalásnak a megbízás tárgyáról és a megbízási szerzıdés tartalmáról való elızetes egyeztetéssel kell kezdıdnie és csak az ügy jellegének, az ügyvédi feladatoknak, az ügyfél elvárásainak tisztázása után kerülhet sor a megbízási ajánalat szóbeli közlésére. Csak az elfogadás megbízó általi egyértelmő kifejezése esetén készüljön el az írásbeli szerzıdés tervezete és kapja meg azt a megbízó. Ha a megbízó kifejezett kérése, hogy a megbízási szerzıdés tervezete elızetes szóbeli egyeztetés nélkül ajánlatképpen jusson el hozzá, e kérésének kell eleget tenni, de az ügyvéd ilyenkor is törekedjen arra, hogy a megbízó a megbízás tárgyáról és az ügyvédre háruló feladatokól elızetesen tájékoztatást adjon. Az ajánlatnak teljes körőnek kell lennie, ki kell térnie a megbízás minden olyan elemére, amely a megbízás létrehozásának szándékában a megbízót befolyásolhatja. Szükség esetén utalnia kell az ajánlati kötöttség kizárására vagy idejére is. Kerülni kell azt hogy a meghatalmazás elıbb jöjjön létre, mint az ügy maga. Ez csak akkor lehetséges, ha a megbízás megkötése olyan késdelemmel járna, amely az ügyfélnek hátrányt okoz. A meghatalmazást az ügyvéd azonban csak akkor írhatja alá,

43

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.6.1. A megbízás tárgya és a tényvázlat 142.- 143. oldal

40

ha

nyilvánvaló, hogy a megbízás szóban már létrejött és az írásbeli megkötésnek nem konszenzusbeli, hanem csak technikai akadályai vannak.44 A megbízási szerzıdés szerkesztésének kötelezettsége erre irányuló szerzıdéses kötelem nélkül, jogszabálynál és ügyvédi érdeknél fogva terheli az ügyvédet. Az ügyvédnek már a megbízás elkészítésekor is a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a joggszabályok megtartásával kell eljárnia. Tevékenységében köteles akkor is az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Nem etikus a megbízási szerzıdés szerkesztéséért külön díjat felszámítani, ideértve az ennek létrehozására felszámított idı óradíjat vagy idıarányos díját sem. Ezt azonban sem jogszabály, sem kamarai szabályzat nem zárja ki.45

2.13. A megbízási szerzıdés alakja Ügyvédi érdek, hogy a megbízás írásban jöjjön létre. A megbízási szerzıdés megkötése során az ügyvéd és a megbízó egybehangzó kölcsönös akaratnyílvánítását kell írásban megjeleníteni, emellett az írásbeliség elmaradása nem okoz érvénytelenséget. Annak ellenére, hogy az ügyvédi megbízási szerzıdés írásbeli alakhoz kötött, ez mégsem érvényességi feltétel. Az írásbeliség hiánya az ügyvédre hárítja a szerzıdés tartalmával kapcsolatos bizonyítási terhet, ami csak vita esetén bír jelentıséggel. Csak a tanácsadás esetén megengedett, hogy ne jöjjön létre írásbeli szerzıdés. Ezt azonban szőken kell értelmezni. Csak akkor érvényesülhet, ha eseti tanácsadásra kerül sor. A rendszeres tanácsadásra irányuló megbízásra kötött szerzıdés megkötése írásban ajánlott. Ugyanez igaz arra a tanácsadásra is, amely huzamos munkavégzést, esetleg írásbeli véleménynyilvánítást igényel. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy az ügyvéd tartós megbízás keretében kizárólag tanácsot ad, ez formaköteles szerzıdés.

44


45


41

Ütv. 23. § (2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Az ügyviteli megbízás nyilvánvalóan magában foglalja a tanácsadást is, tehát ilyenkor értelmetlen és szükségtelen az ügyvitelen belüli tanácsadásokról akár szóban, akár írásban külön megállapodni. Ha a megbízás szerzıdéskötésre irányul, a megbízás alakszerrőségeinek meg kell felenie azon alakszerőségeknek, amelyek a megkötendı szerzıdésre irányadóak. Ebben az esetben tehát a szóbeli megbízás érvénytelen.46

2.14. A megbízási szerzıdés tartalma Az Ütv. 23. § (1) bek. szerint a megbízási szerzıdésben kötelezı megállapodni a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az elırelátható költségekben, esetleg költségátalányban. A megbízási szerzıdésbıl az ügyvédi tevékenység jellegének, tartalmának, határainak, az anyagi felelısség kereteinek, és nem utolsó sorben a megbízót terhelı fitzetési kötelezettségeknek kell kitőnnie. Az ügyvéd szerzıdéskötéskor fokozottan köteles ügyelni a Ptk. 205. §-ban foglaltakra és a lehetı legszélesebb körben köteles az ügyfelet tájékoztatni a megbízási szerzıdés jogszabályi, etikai hátterérıl, az ügy és a megbízási szerzıdés kockázatairól, a díjfizetési kötelezettségrıl, a díj és költségek esedékességérıl, az ügybıl a megbízóra és/vagy a meghatalmazóra háruló, az ellenérdekő felet illetı esetleges költségekrıl. Az ügyvédnek a szerzıdés megkötésénél elıírt együttmőködési kötelességre is fokozottan ügyelnie kell, figyelemmel kell lennie nem csak a saját, hanem megbízója jogos érdekeire is. A szerzıdéskötést megelızıen a megbízót tájékoztatni kell a megbízási szerzıdést érintı minden lényeges körülményrıl. A megbízási szerzıdésben az ügyet a tevékenységi kötelezettséghez, a kockázatokhoz, a díj- és költségfizetési kötelezettséghez igazodó szükséges mértékben kell tényállásszerően ismertetni. 46


42

A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekrıl. Az ügyvéd az átvett pénzrıl bizonylatot köteles adni. Ha az ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 9/1.). Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felüli anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díjkövetelés másra nem engedményezhetı (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 9/2.). A megbízási szerzıdésben meg kell határozni: -

a szerzıdés alanyait

-

az ügyfél személyét, ha az ügyfél nem azonos a megbízóval

-

a díj és költségfizetésre kötelezett szeméyét, ha nem azonos a megbízóval

-

a megbízás tárgyát (ügyvédi feladatok) a megbízó ill. az ügyfél képviselıjét, helyettesét, egyéb kapcsolattartásra jogosultat

-

képviseleti megbízás esetén a megbízó illetve az ügyfél meghatalmazás adására irányuló kötelezettségét

-

az általános szerzıdési feltételekre utalást, ha az ügyvéd alkalmaz ilyet

-

a megbízás megszőnését és megszüntehtetıségét.

A megbízási szerzıdésben célszerő meghatározni: -

a feladatok teljesítésének megkezdését és határidejét

-

több megbízó esetében a megbízói kötelezettségekért és jogosultságokért fenálló felelısség felosztását, arányait, a pénzügyi és kárfelelısséget (arányosítás, egyetemlegesség, fizetés, adatszolgáltatás, iratátadás)

-

a kapcsolattartás, a tájékoztatási (kölcsönös tájékoztatási) kötelezettség eseti vagy sajátos rendjét

43

-

az ügyvéd adatkezelési jogosultságát, több megbízó esetében a titoktartási

kérdéseket,

a

megbízó

ezzel

kapcsolatos

hozzájárulását -

a megbízási szerzıdés okiratszerő felhsználhatóságát bíróság, hatóság és az ellenérdekő fél elıtt

-

az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjainak személyes eljárására, helyettesítésére vonatkozó szabályokat

-

a kapcsolódó szerzıdéseket (pl.: letéti szerzıdés, speciális eseti ügyvédbiztosítási

szerzıdés,

társképviseleti

megbízási

szerzıdés, szakértıi megbízás) -

a megbízási szerzıdésbıl eredı jogviták intézésére vonatkozó rendet

-

a szerzıdés mellékleteit, a díjakon és a költségeken túl egyéb ügyfelet terhelı fizetési kötelezettségeket

-

a fizetések esedékességét

-

a fizetés módját

-

a szerzıdéses biztosítékokat és szankciókat, a beszámítás lehetıségét.47

2.15. A tartós megbízás Az ügyvédi megbízás az eseti tanácsadás egyes eseteit kivéve tartós jogviszonyt eredményez. Az ügyvédi megbízások körében tartós megbízásnak titulált szerzıdés tehát nem csak idıbeliségre utal. A tartós megbízás jellegzetessége: 47


44

-

nem feltétlenül konkrét ügyrábízásról szól

-

idıben, jellegben és tartalomban elıre nem vagy nem feltétlenül felmérhetı eljárási, ügyviteli kötelezettségeket teremt

-

a díj idıszaki és jellemzıen nem feladathoz illetve teljesíthez köthetı

-

a szerzıdés megszüntethetısége (felmondás,megszüntetés) eltérhet az általános szabályoktól

-

tipikusan az ügyvéd kizárólagosságával jár.

Létezhet ezzel szemben olyan tartós megbízás, amely csak olyan kölcsönös kötelezettségvállalást jelent, miszerint az ügyfél kizárólag az adott ügyvéddel, ügyvédi irodával fog dolgoztatni, az ügyvéd pedig valamennyi – esetleg jogága szerint meghatározott – ügyben köteles elfogadni az eseti megbízásokat. A díjazás ilyenkor is lehet rendszeres, idıszakos (esetleg rendelkezésre állási díj) de lehet olyan is, hogy ha tényleges munkavégzésre kerül sor, azt az ügyvéd óradíjban vagy más módon külön felszámíthatja (akár a rendelkezésre állási díj mellett vagy anélkül is). 48 A tartós megbízás esetében fontos kikötni, hogy a tartós ügyvéd-ügyfél kapcsolat nem jelenti azt, hogy az ügyvéd saját jóhírneve érdekében vagy etikai okokból, törvényes kötelezettségei tiszteletben tartása, esetleg bizalomvesztés okán egyes feladatok elvégzését nem tagadhatja meg. Ütv. 3.§ (3) Az ügyvéd nem mőködhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethetı össze, így különösen ha a közremőködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. A tartós megbízás sem tartalmazhat munkaviszonyra jellemzı elemeket, és nem sértheti az ügyvéd függetlenségét.

48


45

2.16. Általános szerzıdési feltételek és az ügyvédi megbízás közötti összefüggések Nem kizárt, hogy az ügyvéd (ügyvédi iroda) általános szerzıdési feltételeket alkalmazzon a megbízási szerzıdéseire, akár blankettaszerzıdésként, akár a nélkül úgy, hogy a megbízási szerzıdéseiben rendszeresen visszatérı, állandó feltételeket külön okiratba foglalva, a megbízási szerzıdés mellékleteként használja. Általános szerzıdési feltételek alkalmazásakor érvényesülnek a Ptk. idevágó rendelkezései:

Ptk. 205/A. § (1) Általános szerzıdési feltételnek minısül az a szerzıdési feltétel, amelyet az egyik fél több szerzıdés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közremőködése nélkül elıre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (2) Az általános szerzıdési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerzıdési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelıen alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerzıdésben a fogyasztóval szerzıdı fél által egyoldalúan, elıre meghatározott szerzıdési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. (3) Az általános szerzıdési feltételnek minısítés szempontjából közömbös a szerzıdési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerzıdési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. 205/B. §2 (1) Az általános szerzıdési feltétel csak akkor válik a szerzıdés részévé, ha alkalmazója lehetıvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerzıdési feltételrıl, amely a szokásos szerzıdési gyakorlattól, a szerzıdésre vonatkozó rendelkezésektıl lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstıl eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerzıdés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követıen - kifejezetten elfogadta. 205/C. § Ha az általános szerzıdési feltétel és a szerzıdés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerzıdés részévé.

Természetesen az ügyfél tájékoztatása körében az általános szerzıdési feltételek alkalmazásánál úgy kell eljárni, mint a szerzıdés létrehozásánál általában. Az általános

46

szerzıdési feltételeket az ügyfélnek írásban meg kell kapnia, egy egyszerő irodai kifüggesztés, vagy internetes hozzáférhetıség kevés, nem szólva arról, hogy egyes fent felsorolt tartalmi elemek internetes megjelenítése fegyelmi felelısségre vonással járhat. Kerülni kell, hogy az általános szerzıdési feltétel tisztességtelen legyen, és különösen fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelısség, a kárfelelısség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre. Az általános szerzıdési feltételek körében a munkadíjkikötés tisztességtelenség okán nem támadható. A tisztességtelen általános szerzıdési feltétel fegyelmi felelısségre vonást eredményezhet függetlenül attól, hogy ezt bíróság már megállapította-e, mert az ETSZ. 3/4. pontja szerint „Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével”. A megbízó jogos érdeke, hogy az ügyvédjével kötött szerzıdése megfeleljen a Ptk. tisztességi elvárásainak (Ptk. 4.§ (1) bek., 209.§ (1) bek.).

47

3. A megbízási díj és az ügyvédi meghatalmazás A megbízó által az ügyvédnek fizetendı összeg három elembıl tevıdik össze: -

a munkavégzés ellenértéke, a munkadíj

-

a

feladat

elvégzéséhez

kapcsolódó

állandó

költségek,

költségátalány -

és a megbízási szerzıdéshez kötıdı egyéb költségek, készkiadások.

Az ügyvédi megbízás visszterhes szerzıdés, tehát a megbízó ügyfél díj fizetésére köteles. A díjazásban való megállapodást a feleknek a szerzıdés megkötésekor írásban kell rögzíteniük. Jogszabályi tiltás hiányában nincs akadálya annak, hogy az ügyvéd a megbízási szerzıdést ingyenesen teljesítse. Az esetrıl és a valós indokról azonban már a szerzıdéskötéskor iktatott feljegyzést kell készíteni, mert a visszterhesség az alaphelyzet.49

3.1.

Munkadíj és költség

A munkadíj az ügyvédi tevékenység ellenszolgáltatása. A költség az ügyvédi tevékenységgel az ügyvéd oldalán felmerülı kiadások megtérítése, ami azonban nem zárja ki, hogy a felszámított költség haszonelemeket tartalmazzon. A költség költségátalányként fixösszegben vagy a munkadíj meghatározott százalékában is kifejezhetı. A megbízási díj szabad megállapodás tárgya. A megbízási díj két eleme a munkadíj és a költség

(költségátalány).

A megbízási díjat pénzben kell kikötni, ami lehet külföldi fizetıeszköz is. Munkadíj fejében nem tilos kikötni értékpapírt, értéktárgyat, részesedést, ingatlant sem, de ezek pénzbeli értékét is célszerő kifejezni, mert a díj a közterhek számításának alapja, ideértve 49

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.6.2. Az ügyvéd díjazásában való megállapodás 143. oldal

48

természetesen az áfát is. Az, hogy egy ilyen megállapodás nem tilos, nem jelenti azt, hogy etikus. A

bírói

gyakorlat

szerint

a

megbízási

díj

feltőnı

értékaránytalanság

miatti

megtámadhatósága kizárt (EBH2002. 643.; BH2002. 321.). Elvileg – a feltőnı értékaránytalanság kizártsága okán – kizárt, hogy ügyvédi megbízási szerzıdés uzsorának minısüljön pusztán azon az alapon, hogy az ügyvéd a megbízási díj kikötésekor kihasználta a megbízó helyzetét (Ptk. 202.§). A bírói gyakorlat értelmében a megbízási díj lehet tisztességtelen, ha a megbízás létrejöttének körülményei, a megbízás jellege és a díj mértéke vagy számításának módja jóerkölcsbe ütközik, különösen, ha a megbízási díj közpénzbıl származik. Ekkor a megbízás egésze vagy a díjkikötés semmisnek minısülhet. Ügyvédi megbízási szerzıdés körében ilyen bírói döntés ugyan nem ismert, de jogász közvetítıi típusú szerzıdésérıl mondtak már ki semmisséget jóerkölcsbe ütközés miatt (Legfelsõıb Bíróság Gfv. X. 30.191/203/8.). A megbízási díj lehet az idımúláshoz, a munkavégzés idejéhez, a megbízás tárgyához igazodó és lehet ezek kombinációja is. Lehet sikerdíj is. Az ügyvédek egy része - jellegzetesen a gazdasági élet szereplıi számára dolgozó kollégák - szoros nyilvántartás mellett, munkaóránként számolnak fel bizonyos összeget, s vannak, akik kötött árakon dolgoznak. Emellett az ügyfelek biztonsága érdekében minden ügyvédnek jelentıs összegő felelısségbiztosítással kell rendelkeznie, s a kor technológiai színvonalának megfelelı ügyvédi irodát kell fenntartania. Az ügyvédi hivatás gyakorlása tehát az ügyvédek számára is költséges tevékenység, mellyel arányosnak kell lennie a szolgáltatás díjának is. Az ügyvédi munkadíjat 27% ÁFA terheli.50 Polgári peres (bírósági) ügyekben az ún. perköltséget a pervesztes fél viseli. A perköltség részeként a bíróság megállapítja a pernyertes fél jogi képviselıjét megilletı ügyvédi munkadíjat is. Ezekben a bíróság elıtt folyó ügyekben azonban az ügyvédi munkadíj megállapításának módját és mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM igazságügy-miniszteri rendelet határozza meg. (Az IM. rendelet kizárólag a bíróságok elıtti polgári peres és nem peres ügyekre vonatkozik.) 50

http://www.bpugyvedikamara.hu/valasszon_ugyvedet/az_ugyvedi_munkadijrol/

49

A büntetı ügyekben a munkadíj az ügyvéd és védence közötti szabad megállapodás tárgya.51 3.1.1. Az idımúláshoz igazodó munkadíj

Az idımúláshoz igazodó munkadíj jellemzıen a tartós megbízásoknál fordul elı, de elképzelhetı úgy is, hogy az ügyvéd a megbízóval úgy állapodik meg, hogy addig, amíg a megbízás meg nem szőnik, havi vagy hosszabb távú idıszakonként határozott összegeket kell fizetni rendszeresen, idıszakosan visszatérıen. Ilyenkor a díj esedékessége nem attól függ, hogy az adott idıszakban volt-e tényleges munkavégzés, hanem attól, hogy a megbízás még fennáll. 52 3.1.2. A megbízás idejéhez igazodó munkadíj

A megbízás idejéhez igazodó díj a havi, negyedéves, éves díj, stb. A megbízási szerzıdésben célszerő tisztázni, hogy e díj lehet-e töredékidıszakra számított összeg is, vagy minden megkezdett idıszakra az idıszak teljes díja jár-e. 53 3.1.3. A munkavégzés idejéhez igazodó munkadíj

A munkavégzés idejéhez igazodó díj az óradíj. A megbízási szerzıdésben kell tisztázni, milyen kimutatás szükséges a díj felszámításához (munkaidı-kimutatás, stb.) és az elszámolásra milyen idõszakonként kerüljön sor. Ha az ügyfél erre és ennek rendszeres közlésére igényt tart, célszerû az egyes idıbeli teljesítéseket vele külön-külön is igazoltatni, az utólagos viták elkerülése érdekében. 54

51

http://www.bpugyvedikamara.hu/valasszon_ugyvedet/az_ugyvedi_munkadijrol/

52


53


54


50

3.1.4. A megbízás tárgyához igazodó díj

A megbízás tárgyához igazodó díj egy olyan módon kifejezett átalányösszeg, amely lényegében független a ténylegesen kifejtett munka mennyiségétıl. Meghatározható pertárgyértékő eljárás esetében célszerő a megbízási díjat a pertárgyérték százalékában és fixösszegben is kifejezni. Elképzelhetı, hogy a munkadíjat (és a költségeket) részfeladatonként más-más összegben határozzuk. A kombinált megállapodás sem kizárt, ahol az idıhöz és a tényleges teljesítményhez kötött díjazás együtt jelenik meg. Az eseti tanácsadásért fixdíjat, vagy óradíjat célszerő kikötni és ezt már a tanácsadás megkezdését megelızıen közölni. A megbízási díj esedékessége megállapodás kérdése. Célszerő az összeg egy részét – legalább a felét és a költségek aktuális részét – elıre elkérni. Meg kell állapodni abban, hogy a fennmaradó rész és a késıbb felmerülı költségek mikor, milyen feltételekkel kerüljenek kifizetésre. Ha a hátralékos díj megfizetésének feltétele siker típusú eredmény, sikerdíjjal kombinált megbízási díjkikötésrıl van szó. 55 3.1.5. A sikerdíj

A sikerdíj munkadíj, tehát nem ajándék vagy jutalom. Sikerdíj csak a megbízás sikerétıl függhet. Nem függhet a megbízó üzleti sikereitıl, a megbízó tevékenységétıl, annak kockázataitól. A sikerdíj nem válhat a megbízó üzleti kockázatainak átvállalásává, mert ez méltatlan

az

ügyvédi

hivatáshoz.

A sikerdíj nem zárja ki a költségfelszámítást, de sikerdíj mellett is csak akkor lehet érvényesíteni

költséget,

ha

abban

a

felek

megállapodtak.

A sikerdíjat fix összegben vagy százalékban lehet kikötni. Százalékos sikerdíj esetében pontosan definiálni kell, mi a számítás alapja illetve mi a siker. Az is lényeges, hogy a felek a sikerdíj esedékességét pontosan meghatározzák.

55


51

3.2.

Az ügyvédi meghatalmazás

Az ügyvédnek az ügyvédi minıségét személyes eljárásnál ügyvédi igazolvánnyal, okirat esetében pecséttel, adott ügyben való képviseleti jogosultságának fennálltát és terjedelmét pedig ezeken kívül meghatalmazással kell igazolnia. A képviseltre irányuló ügyvédi megbízási szerzıdésnek nélkülözhetetlen eleme, melléklete a meghatalmazás. Ütv. 26. § (1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezőleg alá kell írnia. (2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejő magánokirat. Az ügyvédi meghatalmazás alakszerőségi feltételei szigorúbbak, mint a megbízásé. A meghatalmazás kizárólag írásban érvényes. Az ügyvéd általi aláírása érvényességi kellék. Az ügyvéd a meghatalmazást nem ellenjegyzi, hanem aláírja. A meghatalmazásra tehát nem kell szárazbélyegzı. Ügyvédi meghatalmazás nem fogadható el megbízás nélkül, de az érvényes meghatalmazás vélelmezi a megbízás létezését és érvényességét. 3.2.1. A meghatalmazás megszőnése

Az ügyvédi meghatalmazás visszavonásig érvényes. Ezzel ellentétes kikötés semmis, mert a visszavonás jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás bármikor visszavonható, tehát ez nem függ attól, hogy a megbízás megszőnt-e. A megbízás felmondása nem azonos a meghatalmazás visszavonásával, de az ügyvéd vissza nem vont meghatalmazás alapján nem járhat el, ha a megbízást az ügyfél felmondta és az megszőnt. A meghatalmazás egyoldalú visszavonása annak ellenére érvényes, hogy az ügyvédi meghatalmazást ügyvéd és ügyfél egyaránt aláírja.

52

A megbízás részlegesen is visszavonható. Ez akkor fordulhat elı, ha azt többen adták, de nem mindeki vonja vissza.

53

4. A megbízás megszőnése Az ügyvéd megbízása szólhat tanácsadásra egyszerő tájékoztatásra, okiratszerkesztésre, de legfıképpen a megbízó ügyfél peren kívüli vagy perbeli képviseletére. A megkötött ügyvédi megbízási szerzıdést az eljáró ügyvédnek a bizalom jegyében a lehetı legjobb eredmény elérésére törekedve, ezen belül pedig -

személyesen,

-

haladéktalanul,

-

az ügyfél utasításai szerint,

-

folyamatosan információs kapcsolatot tartva,

-

a titkokat megırizve,

-

költségkímélı módon és

-

a megszőnéskor teljes körően elszámolva,

-

a fenyegetı károkat elhárítva kell teljesítenie.56

Ütv. 24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idı a megbízó értesítésétıl számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idı alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. (2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. (3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstıl eltérıen rendelkezhetnek. (4) Az ügyvéd a megbízás megszőnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. 56

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.8. Az ügyvédi megbízás teljesítése 152. oldal

54

(5) A megbízás az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszőnik a) a megbízás teljesítésével, b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával, c) a megbízó jogutód nélküli megszőnésével, d) az ügyvéd kamarai tagságának megszőnésével. (6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszőnésérıl haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebbıl eredıen jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. (7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szőnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésıbb azt 15 nappal megelızıen, illetıleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idı kezdete elıtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt lehetıségekrıl.

4.1.

Az ügyvédi titoktartás

Ütv. 8. § (1) Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetıen, amelyrıl a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi mőködés megszőnése után is fennmarad. (2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levı egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

A titoktartási kötelezettség kezdete megelızheti az ügyvédi megbízási szerzıdés létrejöttét és tovább él, mint a szerzıdés megszőnése. A titokvédelemnek az elévülés sem lesz idıbeli korlátja, hiszem a titokvédelem alanyi joghoz és nem a szerzıdésen alapuló igényhez kötıdik. A megbízó felmentést adhat a titoktartási kötelezettség alól, a megbízó halála után az örökösök együttesen adhatják.57 57

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.8. 5. Az ügyvédi titoktartás 157.-158. oldal

55

2012 márciusában olyan szabályozás látott napvilágot, amely az ügyvédi eskü szövegébıl kivette a titoktartási kötelezettségre vonatkozó részt. Az ügyvédi titokként kezelendı adatok köre – az ügyvédi tevékenység sokrétőségébıl adódóan – nehezen behatárolható. Az ügyfelet olyan bizalmi viszony főzi jogi képviselıjéhez, melynek alapján ı joggal várja el,

hogy

az

ügyvéddel

közölt

adatai

bizalmas

kezelésben

részesüljenek.

Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége kiterjed tehát minden olyan intézkedésre is, amely ahhoz szükséges, hogy a tudomására jutott adat illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség tehát nem csak „hallgatási kötelezettségét” jelenti, hanem vonatkozik az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat tartalmazó, általa szerkesztett vagy rendelkezésére bocsátott bármilyen (rendszerint elektronikus vagy papíralapú) adathordozók kezelésére is.58 Titoktartási kötelezettség terheli a) a megbízott ügyvédet, a megbízott ügyvédi iroda tagjait, a megbízottal együttmőködı külföldi jogi tanácsadót és mindazokat, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítıjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak; b) a fegyelmi és elızetes vizsgálati ügyben eljáró személyeket; c) a kamarai szervek mindazon tisztségviselıit és alkalmazottait, akik az ügyvédi titoknak minısülı tényrıl hivatali mőködésük során tudomást szereztek. (5/2008. (X.27) MÜK szabályzat – ETSZ. – 9/1.).

4.2.

Felelısség kérdése az ügyvédi megbízás körében

4.2.1. Megbízói felelısség

Az ügyvédi megbízás körében a megbízó helytállási kötelezettsége viszonylag egyszerő: megbízottjával szemben annyi, hogy a szerzıdésben vállalt díjat és költségeket fizesse meg. 58

http://www.kende.hu/uegyvedi-titok

56

Kifelé harmadik személyek irányában pedig a megbízó mindazért helytállni tartozik, amelyet a megbízottja a képviseletei megbízások körében a megbízó nevében a meghatalmazása terjedelmének megfelelıen elvállalt. A megbízónak a megbízott ügyvéd vagy közremőködıje által jogi képviselıi minıségében harmadik személlyel szembeni károkozásáért helytállási kötelezettsége a fıszabálytól eltérıen csak kivételesen lehet. A fıszabályban foglalt egyetemleges felelısége alól mentesül a megbízó, aki bizonyítja, hogy ıt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli.59 4.2.2. Az ügyvéd felelıssége

Az ügyvéd fegyelmi felelısséggel tartozik a kamara irányában annak a hivatásrendnek a szabályai szerint, amely szervezetben kifejti tevékenységét. Ütv. 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredı, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. A megbízási szerzıdés tartalmát képezi viszont az ügyvéd anyagi felelıssége, amellyel ügyfele, illetve harmadik személyek irányában tartozik helytállni.

59

Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2.10.1. Megbízói felelısség 163. oldal

57

5. Összegzés Ha összevetjük a megbízási szerzıdés szabályait a római jogban és a mai magyar jogban, megállapíthatjuk, hogy a megbízási szerzıdés klasszikus vonásai már a római jogban is éltek. Nyilvánvalóan a római jogi szabályok az idı során rengeteget változtak, eleget téve a kor követelményeinek. A megbízási szerzıdés, azon belül az ügyvédi megbízási szerzıdés az ügyvédi tevékenység alapszerzıdése. E nélkül a szerzıdés nélkül egyetlen ügyvéd sem praktizálhat, munkájuk elenegedheteten részét képezi az elsı nekifutásra egyszerőnek tőnı szerzıdés típus. Dolgozatomban próbáltam minél részletesebben bemutatni a szerzıdés létrejöttének fontosabb momentumait, tartalmi és alaki követelményeit, a szerzıdékötés körülményeit, joghatásait. Az ügyvédi megbízási szerzıdéshez szervesen hozzátartozik megítélésem szerint az ügyvédség, az ügyvédi pálya bemutatása. A néha száraznak tőnı tényanyagot igyekeztem változatossá tenni a témához kapcsolódó néhány cikkel, jogszabály változáshoz kapcsolódó vitával. Jelenlegi tudásomhoz, képességeimhez mérten az ügyvédi hivatás kiemlekedıen fontos és felelısségteljes szerepének bemutatását kívántam elérni.

58

Irodalomjegyzék A Ptk. Magyarázata XL. fejezet 2004. Budapest: KJK-KERSZÖV. A Polgári Törvénykönyv 2005. Miskolc: Novotni A Magyar Ügyvédi Kamara 5/2008. (X.27). MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III.22.). MÜK Szabályzata Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól A Magyar Ügyvédi Kamara 1/2008. (X.27.). MÜK Szabályzata Az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2000. (V.22.). számú iránymutatása Az ügyvédjelöltek alkalmazásáról Az új Ptk. tervezetének indokolása Kötelmi jog. 2006. Budapest Bíró György 2001. A megbízási szerzıdés. Budapest: KJK-KERSZÖV Bíró György 2011. Szerzıdési alaptípusok. Miskolc: Novotni Alapítvány Bíró-Csákó-Csécsy-Herpay-Osváth 2003. Szerzıdési Miskolc:”Novotni Alapítvány a Magánjog fejlesztéséért”.

alaptípusok.

Csanády György 1959. A megbízási jogviszony. Budapest. Cég és Jog 2001. A vállalkozási szerzıdés és a megbízási szerzıdés elhatárolása 3. évfolyam 6. szám Cég és Jog 2003. Az ügyvédi hivatás etikai aspektusai 5. évfolyam 6. szám Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy Miklós 2002. Kötelmi jog Különös rész. Budapest Gazdaság és Jog 2006. A folyamatos megbízási jogviszony sajátosságai a bírói gyakorlatban 14. évfolyam 12. szám Nochta Tibor-Kovács Bálint-Nemessányi Zoltán 2008. Magyar polgári jog Kötelmi jog Különös rész. Budapest-Pécs:Dialóg Campus 1998. évi XI. törvény az ügyvédekrıl 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet a jogi szakvizsgáról

59

http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/5/ugyved-a-cegnel http://www.hidasi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=75&Itemid= 5&lang=hungarian http://www.kende.hu/uegyvedi-titok http://www.jogiforum.hu/hirek/28166 http://www.bpugyvedikamara.hu/valasszon_ugyvedet/az_ugyvedi_munkadijrol/ http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971-0233.pdf http://www.jogiforum.hu/hirek/28385 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cgyv%C3%A9d http://www.jogiforum.hu/hirek/28530 http://www.jogiforum.hu/hirek/28810

60

Az ügyvédi megbízás. Power of Attorney

Recommend Documents