AZ ÉVI SZENTES-MAGYART ÉS I SZOCIODRÁMA TÁBORTÓL A ÉVI MAGYARTÉSI VEGÁS KÍSÉRTETHÁZIG"

AZ 1995. ÉVI SZENTES-MAGYART ÉS I SZOCIODRÁMA TÁBORTÓL A 2017. ÉVI MAGYARTÉSI „VEGÁS KÍSÉRTETHÁZIG"

2017

TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 3 Előszó 3 A VE-GA Tábor Központjának kezdetei 4 1. A történet kiindulópontj ai 4 2. Tények és adatok a lehetetlenek nagyszerű megvalósulásáról 5 3. Összességében mi volt mindennek az igazi jelentősége? 6 4. Mi volt az 1995. évi szociodráma tábor célja és mi valósult meg ebből? 6 Mellékletek 8 1. sz. melléklet: „A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség gyermek és ifjúsági demokrácia programja a települések ifjúsági közélete illetve ifjúsági önkormányzata kialakulásának segítésére." (1991) 8 2. sz. melléklet: Bérleti szerződés a volt magyartési tanácsháza bérbeadásáról 13 3. sz. melléklet: Milyen volt? Ilyen lett! (fényképek a Magyartési Tábor Központról) 14 4. sz. melléklet: Újságcikkek az átalakítással kapcsolatban 17 5. sz. melléklet: A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség Tábor Központ 2001. évi bemutató anyaga 24 6. sz. melléklet: Újságcikkek a szociodráma táborról 26 MÁSODIK RÉSZ 33 MONDATOK MAGYARTÉSRŐL 33 1. ÜDVÖZLET 35 2. AMIT MAGYARTÉSRŐL MEGTUDTUNK 38 2.1 A település elhelyezkedése 38 2.2 Magyartés története (ahogy mi tudjuk) 39 2.3 Gazdasági - földrajzi adottságok 43 2.4. Emberek 44 2.5. Összefoglaló 45 3. LEHETŐSÉGEK 46 3.1. Egyéni stratégiák 46 3.2. „Külső vállalkozó" megjelenése 46 3.3. Szövetkezés 47 4. SZUBJEKTÍV UTÓHANG 47 Mellékletek 51 1. sz. melléklet 51 2. sz. melléklet 52 3. sz. melléklet 53 4. sz. melléklet 54 5. sz. melléklet 55 6. sz. melléklet 62 7. sz. melléklet 63 8. sz. melléklet 64 9. sz. melléklet 69

2

ELSŐ RÉSZ Előszó Napjainkban is zajlik a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség (a VE-GA) szentesi szellemi termékeinek értékmentése. Ezek azonban ritkán „csak" a VE-GA értékei. A VE-GA ugyanis szimbiózisban létezett és létezik egyrészt a helyi társadalmi közegeivel, másrészt pedig a magyar és „európai" társadalom legfejlettebb törekvéseivel. Az értékeknek éppen ezért egy sajátos halmaza jelenik meg egy olyan régi dokumentumban, ami mostanában került ismét a kezünkbe. Ez a dokumentum az 1995. évi Szentes-magyartési szociodráma táborról készült, „Mondatok Magyartésről" címmel. Ez a tábor egyben a VE-GA Szövetség által kiépített Magyartési Tábor Központ avató és indító tábora is volt. 2015. év végén pedig - több más tragikus intézkedés mellett - ezt az ifjúsági közösségi teret is elvette a VE-GA-tól Szentes Város Önkormányzata. Minden indoklás nélkül tette meg ezt. A volt Tábor Központ azóta is üresen áll, az állapota gyorsan romlik és a parkosított területe ma juhlegelö. így lett a VE-GA Tábor Központja „vegás kísértetház", hiszen a falakban még akkor is ott leszünk, ha azok már összedőlnek. A szociodráma tábor önmagában is egy nagy történet. Azonban fontos része egy nagyobb történetnek is. Ezért most úgy adjuk az anyagát közre, hogy megkíséreljük beágyazni azt abba a történetbe, ami körülöleli. A hellyel és a táborral kapcsolatban megjelentek újságcikkek is, amiknek a mellékelését fontosnak tartom, mert a segítségükkel mások szemével is bepillanthatunk a Tábor Központ születésébe és a tábori életbe. (A Tábor Központ eredeti állapotáról és a szociodráma tábor utolsó és nyilvános színházi előadásáról videofelvétel készült. Jelenleg ezek digitalizálása is folyamatban van.) Tervezzük a Tábor Központ meglévő dokumentumainak rendezését, feldolgozását szakmailag is, ami egy évekig tartó folyamat lesz. A volt táborozók megkérdezésével elkészült egy szociológiai felmérés is, amelynek feldolgozása folyamatban van. Eredményének közzététele 2018. évben várható. A Tábor Központ 1995. év nyarától 2015. év nyaráig üzemelt mint nyári tábor, májustól októberig. Évente 450-500 gyermek és fiatal táborozott itt, szaktáborokban. Többségük szentesi és Szentes kistérségi tizenéves volt. A táborokban azonban részt vettek hazánk és Erdély minden részéből, illetve Európa több országából érkezett fiatalok is. Nagyon szép, eredményes és hasznos 20 év volt ez! (Amennyiben pedig kedvet kaptak a további ismerkedésre, javasoljuk, hogy tekintsétek meg a weblapunkat: www.ve-ga.hu) Szentes, 2017. szeptember Koromné Seri Anikó szerkesztő 3

A VE-GA Tábor Központjának

kezdetei

Korom Pál tollából ismerhetik meg a Szentes-Magyartési Tábor Központ születésének rövid történetét és az ott megvalósuló első tábor szerepét, fontosságát a későbbi történések szempontjából.

1. A történet kiindulópontjai A Tábor Központ létrejöttének hátterében négy meghatározó tényező állt. Az első, hogy a rendszerváltást követő néhány évben - különösen vidéken - megszűnt minden gyermek és ifjúsági szervezet és ezek tevékenységei. Elsőként azok a gyermek és ifjúsági civil szervezetek húzták meg a vészharangot, akik beléptek volna az iskolák világába, de nem engedték be őket, mert „politikai szervezetek nem működhetnek az iskolákban". Az országos korosztályi „ernyőszervezetek" köreiben számos vita zajlott ezen, keresve a kiutakat. Koromné Seri Anikó egy debreceni eszmecserére fogalmazta meg a maga javaslatát. Ennek a címe a következő volt: „A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség gyermek és ifjúsági demokrácia programja a települések ifjúsági közélete illetve ifjúsági önkormányzata kialakulásának segítésére" (1. sz. melléklet). Ez a cím önmagában is kifejezte az elképzelése lényegét, de ez évekig érdemben visszhangtalan maradt. Második tényezőként - máig nem tisztázott módon - azonban ez a javaslat 1993. évben eljutott Szentes rendszerváltó Polgármesteréhez. Neki határozott szándéka volt az, hogy létrehozza a városban az ifjúsági közélet kialakulásának feltételeit. Ezért a szó szoros értelmében helyzetbe hozta a VE-GA vezetőit. Egyrészt megvonta a VE-GA addigi városi tevékenységének feltételeit, másrészt nagyszabású új feltételek kialakítását ajánlotta fel. Ezek egyike volt a romos állapotú volt Magyartési tanácsháza, illetve faluház épületegyüttese és telke, amelyet ifjúsági tábornak szánt (2. sz. melléklet). Harmadik kiinduló pontként ebben az évben szembesült a VE-GA több komoly problémával is. Elviselhetetlenül megdrágult a közlekedés. Jelentősen megdrágultak a találkozókra és táborokra igénybe vehető helyek is. Ez utóbbiak ráadásul nem rendelkeztek a VE-GA-ra jellemző tevékenységekhez szükséges zárt és nem fixen berendezett nagyteremmel. Ettől függetlenül is egyre inkább erősödött egy saját helyre való igény. Mindezek egy valóban országos - kétezer fos - szervezet számára kez élhetetlennek tűnő problémákat jelentettek. A szakértőink két lehetséges helyszínt is alaposan megvizsgáltak. Harmadik lehetőségként jelent meg 1993. utolsó negyedévében a szentesi Polgármester ajánlata. Alapvetően az szólt emellett, hogy ennek saját színházterme volt. A VE-GA-ban már akkor is sok szakember és leendő szakember volt, akik fel tudták mérni azt, hogy mennyi munkát jelent egy ilyen telek és épület-együttes megfelelő állapotra való átalakítása, átépítése. Kettőnk (az én és a nejem) számára viszont jelentős „tartalékot" jelentett az a tény, hogy mi azt is tudtuk, hogy mire és mennyi segítségre számíthatunk Szentesen, amire más helyeken, csak igen korlátozottan. Ezek miatt a Szentes-Magyartési volt tanácsházat és faluházat választottuk kialakítandó táborhelyünknek azzal, hogy ez egyben a leendő szentesi ifjúsági önkormányzat helye is lesz. Ez azért volt fontos, mert az világos volt a kezdetektől, hogy önmagában a VE-GA nem tud majd kihasználni egy ilyen helyet. (3.sz. melléklet) Negyedik tényezőként meg kell említeni azt, hogy pénzzel alig rendelkeztünk egy várhatóan több millió forintos beruházás elvégzéséhez. Ezért különös jelentősége volt a 4

következőknek. Számos intézmény, vállalkozás, cég érzett késztetést ennek az ügynek a támogatására. Ennek három fő összetevője volt, amelyek együttese alapvetően csak 1994-ben és 1995-ben állt fenn, alapvetően az 1995. évi választásokig. • Az egyik összetevő az volt, hogy még élt a demokratikus kapitalizmushoz fűződő nemes idealizmus, bár néhány komolyabb pofon már érte a magyar gazdaságot és társadalmat. Ez az idealizmus nyitottá tette erre a „vállalkozásra" a helyi társadalmat is. Mind a szentesi társadalmat, mind pedig a szűkebb magyartési társadalmat. • A másik összetevő az volt, hogy - különösen Szentesen - sokakat terhelt egyféle lelkiismeret-furdalás amiatt, amit a rendszerváltás előtt ellenünk elkövettek. Ráadásul ebben az időszakban már a Polgármesteri Hivatal egyik, nem éppen súlytalan köztisztviselője lettem. • A harmadik összetevő az volt, hogy 1994 végétől beindult egy kisebb gazdasági válsághullám, aminek folyamatában sok kis és középvállalkozás tönkrement az építőipart ellátó gyártó és kereskedelmi szektorban. Sokan emiatt ajánlottak fel meglehetősen nagy mennyiségű és értékű anyagot. (4. sz. melléklet)

2. Tények és adatok a lehetetlenek nagyszerű megvalósulásáról Mielőtt végleges választ adtunk volna Dr. Rébeli-Sz. József polgármesternek, széleskörű tárgyalások, egyeztetések sorozatait folytattuk le. Ezt elsősorban Szentesen és Csongrád megyében tettük meg, de olyan cégekkel is tárgyaltak a helyi képviselőink, amelyek székhelye például Budapesten, Székesfehérváron, Debrecenben és Zalaegerszegen volt található. Ezek nyomán világossá vált számunkra az, hogy egy olyan, alapkarakterében civil együttműködés valósítható meg, amellyel ez a lehetetlen beruházás mégis megvalósítható. Régen nincs már közöttünk Terney László, Szentes város volt neves főépítésze, aki kulcsfontosságú szerepet játszott ebben az ügyben, több szempontból is. Először is tudomásunk szerint O ajánlotta a Polgármesternek ezt az épületet erre a célra, ismerve a Korom házaspár és a VE-GA képességeit. Az O irányításával készültek el az átalakítás és újjáépítés tervei. O is megértette azt a helyzetet, hogy ez a lehetőség csak egy bő évre szól. Ezért azt is O javasolta, hogy ne engedélyeztessük ezt az egészet, mert „mire megemésztené ezt az építési engedélyezés rendszere, addigra megette a fene az egészet". Ennek ellenére a későbbiekben természetesen beszerzésre kerültek a Tábor Központ működéséhez szükséges engedélyek. (Hasonló szerepvállalásával ugyanebben az időben kezdődött meg a másik lehetetlenség. Ez pedig a VEGA egy időben zajló „párhuzamos" beruházása volt, a Kossuth utca 8.sz. alatti pince Diák Pincévé való átépítése. Ezt mindvégig Laci irányította és kiválóan szót értett a vegás „munkaerővel" is.) Magyartésen a munkálatok 1994 nyarának elején kezdődtek meg, nagy volumenű bontásokkal, tereprendezésekkel. A 400m -es főépületben ez elsősorban falbontásokat és a maradék vakolat leverését jelentette. A területen pedig mintegy 250m félig összedőlt ól-sor és kb. 150 m rossz kerítés elbontását. Akikerülő sittből több száz méter falusi földút került feltöltésre Magyartésen. 3

A területen mintegy 90m építőanyag maradvány és mindenféle szemét halmozódott fel, amit szintén el kellett szállítani. Az ezt követő tereprendezés, illetve a parkosításhoz szükséges keresztszántás során derült ki, hogy a földben mintegy négy teherautóra való tégla és egyéb törmelék van, amit ki kellett bányászni és ugyancsak el kellett szállítani. 1994 őszén kezdődött meg és tavaszig tartott a kőműves és közműmunkák elvégzése. Ez 5

különösen a főépületben jelentett nagy munkát, mert víz és szennyvíz rendszert kellett kiépíteni, megfelelő konyhával és vizesblokkal. Ezzel egy időben folyt a külső pottyantós „reterát" átépítése angol WC-vé. 2

Már fagyott hajnalonta, amikor mintegy kilencvenen, egyetlen nap alatt fásítottuk be a 2000m -es, nagyjából elrendezett területet. Mintegy 80 fa mellett egy egész sor bokrot is telepítettünk - és ezek meg is maradtak. Csak a csavarfüzekről derült ki, hogy más fákat kell telepítenünk a helyükre. 1995 tavaszára a Betegház kialakítása, az elektromos és a riasztó rendszer kiépítése, valamint a hiányzó kerítések megépítése maradt. Az egyetlen munka, amit nem tudtunk teljesen befejezni a szociodráma tábor kezdetére, az a festés volt, mert az a cég, amelyik vállalta, cserbenhagyott minket. Minden köszönet annak a vállalkozónak és embereinek, akik kétségbeesett helyzetünkben „beugrottak". Elképesztő munkával néhány nap alatt végeztek az összesen 500m épület-együttes kifestésével úgy, hogy éjjelente is festettek és mégis jó munkát végeztek. Közben tovább zajlottak a parkosítási munkák - például a füvesítés és a virágok telepítése illetve a berendezések, felszerelések „összeberhelése" az ország minden pontjáról. Ezek mind használtak voltak és többnyire másként használták őket. Szétszerelés, csiszolás, festés, összeszerelés másként - és ismét, és ismét. A legnagyobb újként való beszerzésünk a 35 db laticell és a hozzájuk való huzatanyag volt, amit megvarrni sem volt semmi.

3. Összességében mi volt mindennek az igazi jelentősége? Hazánkban — sőt talán nem csak hazánkban - először és egyelőre utoljára, egy egészen egyedülálló, jelentőségében nehezen felmérhetően nagyszerű dolog valósult meg Szentesen. Egy vidéki gyermek és ifjúsági civil szervezet vállalásában, szervezésében — minden állami és önkormányzati pénzbeli támogatás nélkül - megvalósult egy olyan sokmilliós ifjúsági közéleti célú nagyberuházás, amiben saját akaratából összefogott minden lehetséges partner. Ezelőtt és ez után ez lehetetlen volt, de ebben az időben sem valósult ez meg sehol másutt. A Polgármester, a köztisztviselők és önkormányzati intézmények, a közüzemi szolgáltatók, a vállalkozók széles köre ugyanúgy együttműködött velünk, mint több iskola és civil szervezet, valamint Szentes sok polgára és Magyartés lakosságának többsége, megannyi konkrét dologban. A Magyartési Tábor Központban mindez testesült meg és így lett Szentes város egyik legjelentősebb helyi értékévé, amit a legnemesebb városi összefogás hozott létre. (5. sz. melléklet)

4. Mi volt az 1995. évi szociodráma tábor célja és mi valósult meg ebből? A szociodráma tábornak, önmaga szűkebb céljain túl, az volt a célja, hogy magát a helyet, a táborozók világát és a falu társadalmát közös nevezőre hozza a kölcsönös érdekek és előnyök nevében. (Ezt pedig megalapozta a megelőző időszak intenzív együttműködése.) A táborozók felmérték a falucska hagyomány és értékvilágából, kultúrájából mindazt, ami ennyi idő alatt és így felmérhető volt. Ez alapján elkészült egy színvonalas szociológiai összesítés és a falura jellemző színpadi jelenetek sora. A felnőtt korú lakosság fele, a tizenéves fiatalok szinte teljes köre személyében is érintettként vett részt ezek előadásán. Sokan önálló véleményt is alkottak ezekről illetve ezek kapcsán. 6

Mindez azt jelentette, hogy a magyartési szociodráma tábor mindenféleképpen magas színvonalon felelt meg ezen tábortípus hagyományos, megszokott céljainak. (7. sz. melléklet) Nem teljesítette azonban azt a célt, ami a „nagy történet" viszonylatában fogalmazódott meg! Ugyanis ez a tábor is, csak egy olyan táborként valósult meg, ahogy más falvakban is megvalósult. Nem alapozott meg egy hosszabb távú együttműködést, a táborhely és a falucska szimbiózisának lehetőségét. Sőt, bizonyos értelemben rombolta is azt. A tábort követően sok vita zajlott ezen - eredmények nélkül. Voltak azonban a tábornak ebből a szempontból vitathatatlan tényei. A szociológiai interjúknak például hangsúlytalan része maradt az a kérdéskör, hogy mi a véleményük a lakosoknak arról, hogy egy ilyen jelentős tábor központ valósult meg most a faluház újjáépítésével? Szerintük mit profitálhat ebből a falu? Milyen lehetőségeket jelenthet ez a falu lakóinak számára illetve külön a fiatalok és a gyerekek számára? Az interjúkat végzők pedig nem tudtak információkat adni, de nem is tartották feladatuknak azt, hogy információkat adjanak arról, hogy mi ez a Tábor Központ. Hogy mi a VE-GA és hogy várhatóan mi fog itt zajlani? Nem beszéltek arról sem, hogy mikre lesz és lehet szüksége a táborhelynek a falutól, a falusiaktól? Külön gondot okozott az, hogy a hírneves HMG „drámaisok" elzárkóztak a falusiak elől, pedig rájuk sokan voltak kíváncsiak. Ez együtt jelent meg azzal a problémával, hogy napok alatt kiderült az, hogy a beruházásban végig részt vevő, a táborba magától értetődően bejáró falusi fiatalok nem vehetnek részt a kidolgozásra kerülő jelenetekben. Sőt valójában a drámajátékokban egyébként gyakorlott - vegások sem. Mindez pedig ellentmondott az eredeti szociodráma szisztémának is, hiszen ott mind a felmérésben, mint pedig a jelentekben minden táborlakó részt vehet. Ebből komoly feszültségek keletkeztek azért is, mert a tábor második felére tétlenségre kárhoztatta a vegás fiatalokat és a faluból bejáró fiatalokat, miközben a „drámaisok" tőlük elzárkózva dolgoztak. Lázadási helyzet alakult ki, amit a táborvezetőség nem vett tudomásul és már csak ezért sem akart kezelni. A „drámai" szekció vezetője pedig nem tartotta a saját problémájának a kialakult helyzetet, mert álláspontja szerint ők, mint egy zárt szakmai csoport vállalták a drámai munkát. Az igazi baj azonban az volt, hogy a helyzet azzal fenyegetett, hogy a falucska szembefordul az „idegenekkel", ami a tábor valódi céljának éppen az ellentétével fenyegetett! Ebben a helyzetben én, mint a „nagy történet" felelős vezetője, megszerveztem egy kreatív tréning csoportot. így önállóan készítettek és adtak elő mini-darabokat azok, akik a drámai munkához nem kellettek. Alapvetően úgy tettük ezt, hogy a drámai munkát nem zavartuk és a témát mesejátékok parodizálása jelentette. Ez bizonyos értelemben máig is ható, tisztázatlan ellentéteket szült köztem és a tábor vezetői között, de akkor kihúzta a helyzet méregfogát. Mindez megalapozta azt, hogy a VE-GA Magyartési Képzési és Tábor Központja folyamatosan magas színvonalú munkát tudott a falucskában végezni. Úgy valósult ez meg, hogy a sokféleképpen megjelenő együttműködéseket, csak ritkán zavarták meg kisebb konfliktusok. Ezek a tevékenységek és a kapcsolatok ápolása azonban csak a VE-GA részéről volt tudatos, „bejátszva" minden ott adott lehetőséget. A falucska és lakói nem igazán tudták kihasználni a táborhelyből és a táborokból adódó lehetőségeket. A pártpolitikai szempontból erősen tagolt kicsi faluban ez mindig lehetőséget adott arra, hogy megjelenjenek a VE-GA-val szemben ellenséges manipulatív hangok. Ennek is szerepe volt abban, hogy amikor a VE-GA-tól elvették a tábort és végleges pusztulásra ítélték a létesítményt, akkor a falu ezt némán élte meg - és éli a mai napig. 7

Mellékletek 1. sz. melléklet: „A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség gyermek és ifjúsági demokrácia programja a települések ifjúsági közélete illetve ifjúsági önkormányzata kialakulásának segítésére." (1991)

A VE-GA GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI DEMOKRÁCIA TROGRAMJA A TELEPÜLÉSEK IFJÚSÁGI KÖZÉLETE ILLETVE IFJÚSÁGI ÖNKORMÁNYZATA KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSÉRE I . BEVEZETŐ: A r e n d s z e r v á l l á s során i l l e t v e a z t k ö v e t ő e n mindmáig gyors ütemben a l a k u l n a k ki a politikai demokrácia intézményei Magyarországon. Önmagában ez i s r e n d k í v ü l nehéz f e l a d a t - a m e g f e l e l ő előzmények h í j á n - a m e l y e t r e n d k í v ü l i módon t o v á b b n e h e z í t e n e k a gazdasági v á l s á g k ö r ü l m é n y e i és több k e d v e z ő t l e n k ü l p o l i t i k a i körülmény. A társadalmi demokrácia k i f e j l ő d é s e - amelynek fokmérője a "szabadság kisköreinek" száma, m i n ő s é g e , általában a c i v i l társadalaom v a l ó s b e f o l y á s a a p o l i t i k a világára - kezdeti lépéseinél tart. A c i v i l demokrácia olyan a l a p f e l t é t e l e i hiányoznak a t á r s a d a l o m j e l e n t ő s hányadában, mint a s z a b a d o n felhasználh a t ó i d ő , pénz é s e n e r g i a . E m e l l e t t tömegesen k i a l a k u l a t lanok a demokratikus k ö z é l e t i r é s z v é t e l k é s z t e t é s e i , kézs é g e i , m a g a t a r t á s és v i s e l k e d é s i n o r m á i . v a l a m i n t az e g y é ni é s c s o p o r t o s "demokrácia-technikák" g y a k o r l a t a . Elmondh a t ó t e h á t ö s s z e s s é g é b e n a z . h o p y miközben a Magyar K ö z t á r s a s á g demokratikus állam, a d d i g a magyar társadalom éppen c s a k megindult a demokratizálódás ú t j á n . Azon t e r m é s z e t e s e n lehet v i t a t k o z n i , h o g y mennyire demokrat i k u s a magyar társadalom. Azon azonban a l i g h a l e h e t , h o g y a ma i s k o l á j á n a k i l l e t v e l a k ó h e l y i i f j ú s á g i é l e t é n e k mindenképpen g y o r s ütemben k e l l d e m o k r a t i z á l ó d n i a ahhoz, hogy h o l n a p a s z ó minden é r t e l m é b e n demokrácia l e g y e n ebben a hazában. AZ ISKOLAI ÉS TELEPÜLÉSI IFJÚSÁGI É.LET DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI: 2 . 1 K é t s é g t e l e n a z , hogy a l a k u l egy ú j t i p u s ú , d e m o k r a t i k u s gyermek é s i f j ú s á g i c i v i l s z f é r a . Vannak e t é r e n egyéni é s k ö z ö s s é g i k e z d e m é n y e z é s e k . Jónéhány év után kimozdult a mélypontról a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i é r d e k l ő d é s i s e téma i r á n t . Ez t e t t e k b e n még k e v é s s é j e l e n i k meg.Manapság még nem a p o z i t í v t e n d e n c i á k h a t á r o z zák meg az ö s s z k é p e t . Ezt ma még a v o l t i f j ú s á g i vagyon s o k k s z e r ű e n l e z a j l o t t " p r i v a t i z á l á s a " i l l e t v e megsemmmisü-

- 1 -

8

l é s e , a rendelkezésre á l l ó pénzeszközök nagyságrendekkel v a l ó c s ö k k e n é s e , a kedvezményrendszer s z i n t e t e l j e s e r o d á lódása és a szükséges törvények - t e l j e s körűnek mondhat ó - h i á n y a h a t á r o z z a meg. N i n c s az i f j ú s á g i ügyeket f e l v á l l a l ó minisztérium, nincs á l l a m i i f j ú s á g p o l i t i k a , a támogatások e l o s z t á s i r e n d j e p e dig antidemokratikus, megalapozatlan é s nélkülöz mindenfél e n o r m á t i v i t á s t . Az i f j ú s á g i s z e r v e z e t e k "kvázi s z e r v e z e t e k " .amelyek e l v b e n az i f j ú s á g 1 0 - 1 5 9 í - á t , a g y a k o r l a t b a n a z o n b a n 3 - 5 X - á t képesek m o z g ó s í t a n i , e s e t e n k é n t . A n y o m a s z t ó működési gondok - a p é n z t e l e n s é g - m i a t t a mag u k r a h a g y o t t szűk v e z e t ő k ö r ö k s z e r v i 1 i z m u s r a vannak k é n y szerítve é s gyakran a h a t a l o m v á g y i l l e t v e a k a r r i e r j ü k é p í t é s e v e z é r l i őket. A karriert a p o l i t i k a i pártokba, a s z a k s z e r v e z e t e k b e , az á l l a m i f u n k c i ó k a t i s g y a k o r l ó t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k b e é s a nagy a l a p í t v á n y o k szervezetébe v a l ó b e j u t á s j e l e n t i . Ezek - nyomasztó k á d e r g o n d j a i k e n y h í t é s é r e - minden 2 - 3 é v b e n " l e f e j e z i k " a z i f j ú s á g i s z e r v e z e t e k egy r é s z é t . Jellemző, hogy az o r s z á g o s ifjúsági szervezetek többsége k é p t e l e n s t a b i l i z á l n i az i m á z s á t é s a m ű k ö d é s é t . U g y a n c s a k j e l l e m z ő , hogy e g y e t l e n k i v é t e l l e l - e z a VE-GA - b u d a p e s t i központúak é s a vezetőkörök egyik l e g l é n y e g e s e b b tevékenysége a rendszeres "kijárás". E l é g ismerniük mintegy 5 0 - 6 0 n e v e t , a k i k t ő l minden f ü g g é s ők i s i s m e r i k egymást m i n t e g y kétszázan, fejenként 3-5, ö s s z e s e n mintegy 800-900 funkciójukka1. A k ö z é p - é s k i s v á r o s o k b a n , va lamint a k ö z s é g e k b e n l é v ő t a g szervezetük többsége v e g e t á l , a szervezetükhöz való t a r t o z á s u k f o r m á l i s . Fennmaradásuk gyakran a k é p t e l e n s é g h a t á rán é l ő é s d o l g o z ó e l k ö t e l e z e t t f e l n ő t t e k n e k k ö s z ö n h e t ő . Taglétszámuk az é r i n t e t t h e l y i k o r o s z t á l y i létszámoknak 3 - 1 OSí-a. 2 . 2 Az i s k o l a r e n d s z e r h e l y z e t e k ö z i s m e r t . Az o k t a t á s , a n e v e l é s , a f i n a n s z í r o z á s és gazdálkodás k é r d é s e i b e n a zavar e g y e n l ő r e á l t a l á n o s . A nyomasztó f i n a n s z í r o z á s i v i s z o n y o k k ö z e p e t t e a szabadon s z e r v e z h e t ő d i á k é l e t r e fordítható e s z k ö z ö k r e n d k í v ü l s z ű k ö s e k . Ez, ha nem i s t e s z i okvetlen l e h e t e t l e n n é , de r e n d k í v ü l i módon n e h e z í t i az i s k o l a i demokrácia kibontakozását, k i b o n t a k o z t a t á s á t . L e g a l á b b ekkora gond a z , h o g y r e n d k í v ü l magasak a v a l ó b a n m e g k ö v e t e l t ( k ö t e l e z ő ) óraszámok. A v a l ó b a n i g é n y e s é s t ö r e k v ő tanulók szabadideje meghökk e n t ő e n k e v é s é s igy t e r m é s z e t e s e n k e v é s a s z a b a d o n felhasználható energiájuk is.

-

2

-

9

Mindkettőnél van azonban e g y l é n y e g e s e n komolyabb p r o b l é ma. Ez p e d i g a z , hogy a p e d a g ó g u s - t á r s a d a 1 o m egyáltalán n i n c s é r d e k e l t t é t é v e az i s k o l a - r e f o r m o k b a n , de a z i s k o l a i ( d i á k - J d e m o k r á c i a k i f e j l e s z t é s é b e n sem. M i v e l p e d i g a reformok az á l l á s á t v e s z é l y e z t e t i k , f á r a s z t ó ú j r a t a n u l á s r a k é n y s z e r i t i k (annak k ö l t s é g e i v e l ) , a d i á k d e mokrácia pedig többletterheket ( e s e t l e g p r e s z t i z s v e s z t e s é g e t , k e z e l h e t e t l e n s é g e t ) j e l e n t , inkább e l l e n é r d e k e l t . Még i s é s mindezek e l l e n é r e l á t n i k e l l a z t , hogy a s z e r v e z ő d ő i f j ú s á g b á z i s a i többnyire mégis e l s ő s o r b a n az i s k o l á k leh e t n e k , amit t e r m é s z e t e s n e k k e l l t e k i n t e n i . Az ő k e t m é g i s c s a k f e l v á l l a l ó és szakmailag i s f e l v á l l a l n i k é p e s f e l n ő t t e k t ö b b s é g e u g y a n i s p e d a g ó g u s . Az iskoláknak - n y o m a s z t ó g o n d j a i k k ö z e p e t t e i s - vannak termei, létes í t m é n y e i , eszközei és a f a l a i k között t ö l t i k el a gyer e k e k i d e j ü k harmadát. A diákönkormányzatok ugyan elsöprő többségükben formálisai;, kialakulatlanok é s kislétszámuak (tanári vezérléssel), de az iskolák nagy többségében számos tevékenységcsoport t a l á l h a t ó a szabadidős szakkör ö k t ő l , a k u l t u r á l i s csoportokon á t , a tartós mi-tudatú b a r á t i k ö r ö k i g . Erről nem szabad m e g f e l e d k e z n i erről

sem. MTT T E K I N T A VE-GA SZÖVETSÉG A H E L Y I I F J Ú S Á G I KÖZÉLETBEN?

IDEÁLT!PIKUS

CLLÁL1 APÓTNAK

Az i d e á l t i p i k u s c é l á l l a p o t n a k a k ö v e t k e z ő kettő alapvető e l e m e van: Az e g y i k a t e l e p ü l é s s z i n t ű s o k o l d a 1 ú gyermek é s i f júság i n y i 1 v á n o s s á g , t e s t e t ö l t v e intézményi és szervezeti ill e t v e ezek közti vagy f ü g g e t l e n m é d i á k b a n , társadalmi rendezvényekben. Az i d e á 1 1 i p i k u s cé l á l l a p o t másik a l a p v e t ő eleme a tagolt gyermek é s i f j ú s á g i s z e r v e z e t i s r t u k t ú r á r a épülő i11etve az ő k e t s e g i t ő szakértői körre i s támaszkodó - v a g y i s a t á r s a d a l m i l a g é s szakmai lajj 1 e g i t imi zá 11 települési gyermek é s i f j ú s á g i önkormányzatok m e g l é t e . Ez a k é t gyermek é s i f j ú s á g i " t á r s a d a l m i intézmény" egymást s e g í t v e k é p e s o l y a n é r d e k f e l t á r ó , e g y e z t e t ő é s é r v é n y e s í t ő t e v é k e n y s é g r e , hogy p a r t n e r k é n t k a p c s o l ó d h a t b e a t e l e p ü l é s i önkormányzat m u n k á j á b a . e g y f é l e c i v i 1 - t á r s a d a l m i k o n t r o l t gyakorolva. IV. A VE-GA SZÖVETSÉG CÉLELÉRÉSI SRTATÉGIÁJÁNAK LÉNYEGE; A magyar á l l a m é s t á r s a d a l o m t e l j e s e g é s z é b e n i s küzd egy s a j á t o s c é l e l é r é s i problémával v a g y i s a l a p v e t ő e n a megval ó s í t á s i s t r a t é g i a "egylépcsősségének" problémájával. Ez a probléma k ö z é p - e u r ó p a i viszonyainknak az "atlanti" tömb v i s z o n y a i h o z mért s a j á t o s e l m a r a d o t t s á g á b ó l f a k a d .

- 3 -

10

Az e g y é n i tudásunk nem k e v e s e b b , a gondolkodásunk, eszm é n y e i n k , i g é n y e i n k hasonlók é s ez a z t sugallja, hogy a lemaradásunk - f ő l e g a " h u m á n t e r u l e t e k e n " hamar behozh a t ó . Ez a s u g a l l a t nagyon i s v a l ó s á g o s a n ö l t t e s t e t e g y - a z i f j ú s á g r a n é z v e mindenképpen i r r e á l i s k ö v e t e l m é n y e k e t j e l e n t ő - T á r s a s á g i Törvényben é s a z e z t kiegészítő Legf e l s ő B í r ó s á g i határozatokban valamint a N o n p r o f i t Törvény hiányában. A v a l ó s á g b a n azonban a t á r s a d a l m a t , de f ő l e g a politikai é s p o l i t i z á l ó rendszert á l t a l á n o s k i s s e b b s é g i érzet, biz o n y t a l a n s á g é s kudarcfé1 elem s z ö v i á t , meg á t . Ez t ü r e l m e t l e n s é g e t meg-és elgondolatlanságokat s z ü l , túlvállalás o k r a s a r k a l l , f o r m á l i s megoldásokat e r e d m é n y e z . Az eredménytelenség visszacsatolódik és kiábrándulást valamint közömbösséget termel. Jól ismert f o r g a t ó k ö n y v e z , amiről nem merünk é s nem a k a runk b e s z é l n i . K ü l ö n ö s e n í g y van ez az ún. h u m á n s z f é r á b a n , h i s z e n számos é r t e l m i s é g i n k é s p o l i t i k u s u n k t é v h i t é v e l szemben ez v á l t o z i k a l e g n e h e z e b b e n . Bár j e l e n t ő s a lemaradásunk (az e l m a r a d o t t s á g u n k ) a gazdaság é s a k u l t ú r a más területein i s , m é g i s á l l í t j u k , hogy az igazi e l m a r a d á s az egyének k u l t ú r á j á b a n i l l e t v e a v i s z o n y a i k k u l t ú r á j á b a n van. Ebben a kultúrában tömegesen j e l e n -van a d e m o k r á c i a e s z m é n y e , g o n d o l a t a a n n y i r a , hogy már a gyerekek i s hosszan tudnak b e s z é l g e t n i r ó l a . A köznapi é l e t b e n , e g y s z e r s m i n t a s z e r v e z e t i é s p o l i t i k a i é l e t b e n azonban a l i g é s t ö b b n y i r e akkor i s , c s a k f o r m á l i s a n j e l e n i k meg a v i t a é s a z e g y ü t t m ű k ö d é s demokratikus gyakorlata. Az i f j ú s á g é l e t é b e n mindez h a n g s ú 1 y o s a b b a n é s meztelenebbül j e l e n i k meg. Különösen í g y van e z a z i s k o l á k b a n és a h e l y i s z e r v e z e t e k v i s z o n y l a t a i b a n . Nem m e g a l a p o z a t l a n sommásan k i j e l e n t e n i a z t , hogy i f j ú s á g i közéletnek nyoma i s c s a k e l v é t v e van a magyar t e l e p ü l é s e k e l s ö p r ő t ö b b s é g é b e n . I l y e n körülmények k ö z ö t t a n y i l v á n o s s á g é s a demokratikus ifjúsági önkormányzat m e g v a l ó s í t á s á t közvetlenül célul k i t ű z n i h i b a . E l f e c s é r l i a megmozduló e r ő k e t . T e r m é s z e t e s e n nem az egyéni r é s z t v e v ő k k e l van gond. A v a l ó s á g t é n y e i a z o k , amiknek f i g y e l m e n k í v ü l hagyása b o s z s z u l j a meg magát a v a l ó d i demokratizmus hiányával é s az ebből fakadó eredménytelenséggel. A VE-GA s z a k é r t ő i köre a f e n t i e k a l a p j á n é s szerint feli s m e r t e a z t , hogy az önkormányzáshoz nem a z önkormányzatok k ö z v e t l e n megvalósításának megcélozásáva1 v e z e t az ú t . Sőt - mi t ö b b - k ö z v e t l e n c é l k é n t még a k e r e k a s z t a l o k m e g v a l ó s í t á s a sem h a t á r o z h a t ó meg, a s i k e r v a l ó d i e s é l y é v e l .

S t r a t é g i á j a ebből a f e l i s m e r é s b ő l é s t ö b b , mint tíz éves t e v é k e n y s é g e t a p a s z t a l a t a i b ó l fakad. Ez a s t r a t é g i a bél minőségi lépcső r é s z c é l j a i t e l j e s í t é s é v e l kívánja megval ó s í t a n i az i d e á l t i p i k u s c é l á l l a p o t o t . Ez a h é t l é p c s ő a k ö v e t k e z ő : I. A folyamatot megindító, kibontakozását s e g í t ő é s s z a b á l y o z ó i n k u b á c i ó s központ k i a l a k í t á s a a megfelelő f e l t é t e l e k k e l é s koncepcióval. I I . A f o g a d ó é s támogató h u m á n i n f r a s t r u k t ú r a k i a l a k í t á s a . I I I . A l é t e s í t m é n y i é s anyagi f e l t é t e l e k r e n d s z e r s z e r ű k i alakítása a kerekasztal s e g í t e t t szerveződéséhez. IV. A k e r e k a s z t a l s e g í t e t t ö s s z e s z e r v e z ő d é s e , megalakulás a . A t e l e p ü l é s i gyermek é s i f j ú s á g i s a j t ó e l i n d í t á s a . V. A kerekasztal emberi-rendszerének kialakítása, tevékenységének s t a b i 1 i z á l á s a . V. 1. Az a l k o t ó s z e r v e z ő d é s e k é s önkormányzatok emberi rendszerének é s t e v é k e n y s é g é n e k k i a l a k u l á s a , s t a bi 1 i z á l ó d á s a , a r t i k u l á l ó d á s a . Az együttműködés formáinak é s t a r t a l m a i n a k k ö z ö s " k i t a l á l á s a " . Szervezeti h í r l e v e l e k és i s k o l a i d i á k ú j s á g o k menedzselése . V.2. A közös t e l e p ü l é s s z i n t ű rendezvények f o l y a m a t o s gyakorlatának k i a l a k í t á s a , a k e r e k a s z t a l gyakorl a t i i ntézményesü1ése,. A gyermek é s i f j ú s á g i s a j t ó t e v é k e n y s é g k i t e r j e s z t é s e a h e l y i r á d i ó r a é s TV-re. VI . A t e 1 epü 1 é s - s z i nt ii gyermek é s i f j ú s á g i önkormányzat m e g v á l a s z t á s á n a k e l ő k é s z í t é s e , a kampány, majd a v á lasztás l e b o n y o l í t á s a . Az önkormányzat megalakítása é s a diákpolgármester megválasztása. A települési diáksajtó kiépíti e l ő f i z e t ő i rendszerét. VII.A t e l e p ü l é s i gyermek é s i f j ú s á g i önkormányzat k i d o l g o z z a a működésének a l a p j a i t é s p r o g r a m j á t . Ezt k ö v e t ő e n a demokratikus szabályok s z e r i n t bekapcsolód i k a t e l e p ü l é s önkormányzatának t e v é k e n y s é g é b e i s . A t e l e p ü l é s i diáksajtó önfenntartóvá v á l i k . Az e g y e s s z a k a s z o k i d ő i g é n y e a k ö v e t k e z ő : I. 1 év I I - I I I . 2 - 4 év IV. 1 év V. 2 év VI . 1 év VII . 1 év. A t e l j e s folyamat Debrecen,

199]

igénye t e h á t h o z z á v e t ő l e g e s e n S - 1 0 é v .

július -

5

-

12

2. sz. melléklet: Bérleti szerződés a volt magyartési tanácsháza bérbeadásáról

BERLETI SZERZODES mely létrejött egyrészről Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) képviseletében Dr. Rébeli Sz. József polgármester, mint bérbeadó (továbbiakban bérbeadó)másrészről a VE-GA Szövetség(66500 Szentes, Kossuth u. 17.)képviseletében Korom Pál a Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnöke, mint bérlő(továbbiakban bérlő) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1.

2.

3.

4.

5.

6. 7. 8. 9.

10. 11.

12.

Bérbeadó bér beadj a bérlő bérbe veszi az önkormányzat tulajdonát képező szentesi 8493. számú tulajdoni lapon 20001/1 hrsz. alatt felvett tanácsházként nyilvántartott 5230 m2 alapterületű, valamint a szentesi 8497. számú tulajdoni lapon 20003/3 hrsz. alatt kert művelésű 4 ha 2339 m2 területű ingatlanokat határozatlan időtartamra, országos gyermek és ifjúsági alkotó és táborozási központ kialakítására 1994. július 01-től. Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a 20001/1 hrsz-mal nyilvántartott ingatlanon lévő volt tanácsháza épületet - a bérbevételtől számított 5 éven belül teljes körűen felújítja, helyreállítja, a belső átalakítást az igényeknek megfelelően elvégzi. A bérlő kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a felújított épület állagmegóvásáról, karbantartásáról, valamint a bérleti szerződésben meghatározott földterületek rendbentartásáról gondoskodik. Bérbeadó az ingatlanok használatáért bérleti díj fizetési kötelezettséget nem állapit meg a 2./ és 3./ pontban foglalt felújítási, karbantartási stb. munkálatok átvállalása miatt, melynek a hozzávetőleges összege 4.000.000.- Ft. Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan felújítása után országos gyermek- és ifjúsági alkotó és táborozási központot alakit ki, s lehetőséget teremt arra is, hogy az önkormányzat területén lakó gyermekek is táborozhassanak. Felek megállapodnak abban, hogy a bérbevett ingatlanokat a bérlő mindaddig használja, míg arra igény van, kivéve, ha a bérleti szerződést közérdekű célból a bérbeadó felmondja. Közérdekű célból való felmondás esetén a felmondási idő 3 hónap. Bérbeadó részéről történő felmondás esetén a bérlő csereingatlant nem igényel. Felek megállapodnak abban, hogy felmondás esetén kártalanítási igénnyel egymással szemben nem élnek, amennyiben a felmondásra a szerződés megkötésétől számított 5 éven túl kerül sor. Felek megállapodnak abban, hogy bérlőt a 4./ pontban meghatározottak miatt bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli, de az ingatlanokkal kapcsolatos összes költség(pl: közüzemi díjak, szolgáltatások után fizetendő díjak) a bérlőt terhelik, kivéve a volt tanácsháza épületében elhelyezett orvosi rendelő üzemelési költségeit. A bér bevett ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos tűz- és balesetvédelmi előírások betartása, az önkormányzati tulajdon védelme a bérlő kötelessége. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megállapodásban taglaltaknak megfelelően az épület helyreállítása nem történik meg 1999. június 01-ig, jelen bérleti szerződést semmisnek tekintik. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a PTK szabályai az irányadók.

Jelen szerződésben foglaltakat a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, az alulírott tanúk jelenlétében jóváhagyólag aláírták. S z e n t e s ,

1994. június 24.

Korom Pál VE-GA Szövetség elnöke

Dr. Rébeli Sz. József polgármester

13

3. sz, melléklet: Milyen volt? Ilyen lett! (fényképek a Magyartési Tábor Központról) A Magyartési Tábor Központ utca frontja: 1994 őszén

1996 nyara

Majd a tető felújítást követően 2005-ben.

14

Bejárati ajtón belépve 1994-ben,

maj d 1995-ben

A Magyartési Tábor Központ hátsó frontj a:

1994 őszén

2012 nyara

ló

4. sz. melléklet: Újságcikkek az átalakítással kapcsolatban Csongrád megyei Hírlap (Délvilág), 1994. július 14.

I Új helyen, új módon

Erősít a Vega - Más szervezetek sokkal ü s e b b dolognak is nagyobb lyilvánosságot biztosítanak, •nini mi, vagyis j o b b a n menedzselik m a g u k a t . Most is olyan elképzeléseket valósítunk meg, melyek - ismereteink szerint - eddig példa nélküliek nem csak az o r s z á g ban. de Kelet-Európában is.

• Miről is van szó? - T u l a j d o n k é p p e n négy dologról is, melyek szorosan összefonódnak, egymásra épülnek. Az első: igaz, hogy a Vegának el kellett hagynia a volt megyeháza pincéjét a B i b l i o t h e c a Univcrsalis miatt, d e úgy g o n d o l j u k , a könyvtár létesítése városi ügy. Viszont ezzel semmit sem v e s z t e t t ü n k , h i s z e n a Vega m e g k a p t a a v á r o s t ó l a volt kisegítő iskola pincerendszerét. Ezt most ú j í t j á k föl. Hz azt jelenti, hogy két, kilencven négyzetméteres terem áll m a j d r e n d e l k e z é s ü n k r e (az e g y i k e t , a volt t o r n a t e r m e t már használjuk is), lesz egy vizesblokkunk, mely az előző helyen h i á n y z o t t . A polg á r m e s t e r úrral a b b a n állapodtunk meg, hogy ezt ugyan a Vega kezeli, de kifejezetten városi jellegű intézmény lesz, vagyis ugyano l y a n , mint a m i l y e n a volt megyeháza é p ü l e t é b e n volt. Itt gyermek é s i f j ú s á g i csoportok és sportegyesületek kapnak majd helyet. Majdnem „ k u l c s o s h á z " - j e l l e g g e l fog működni, tehát nem függ e n e k t ő l ü n k , a m i k o r megkapják a helyet, akkor ők lesznek a g a z d á i . R e m é n y e i n k szerint c s u p á n a k ö z m ű v e k költségeit kell m e g o s z t a nunk. Aki ismeri a „terepet", az megnyugodhat, itt fűtés is van, és s z e l l ő z ő r e n d s z e r t is kiépítenek.

A n n y i r a újszerű a V e g a szövetség m u n k á j a , h o g y a különféle minisztériumok, alapítványok t ö b b s é g é n e k határesetet jelent t e v é k e n y s é g ü k , így alig-alig k a p n a k pénzt p á l y á z a t a i k r a - tudtuk m e g K o r o m Páltól, a szervezet elnökétől.

váltás időszakában kiürüli a faluház, e g y több, mint ötszáz négyzetméteres épület, melynek színházterme és kétezer négyzetméteres, körbekerített területe van. Az épület mögött két és léi hektáros sporttér található. T e r n e y n é Magyar Edit ötletére megnéztük az épületet, s r á j ö t t ü n k , hogy nagyon ideális feltételeket kínál egy gyermek- é s i f j ú s á g i tábor létrehozására. Az ötletet tett követte, s a nap o k b a n került s o r a bérleti szerződés aláírására, vagyis a létesítmény gazdája immár a V e g a ! Hz m á r ö n m a g á b a n nagy dolog, de még nagyobb, hogy a t'ölújitási, illetve átalakítási munkák érdekében m e g m o z d u l t a város vállalkozói és vállalati társadalmi, úgy, mint még s o h a . Ha

belegondolok, hogy az egész ügy milyen gyorsan b o n y o lódott le... Holnapra tervezzük az egyeztető tárgyalásokat, arról, ki és mikor végzi el az általa vállalt munkát.

• Mikorra szeretnék megnyitni a tábort? - N o v e m b e r végére valós z í n ű l e g már használatba is vehetjük az épületet, bár ekkorra még nem lesz minden kész.

• Mi lenne a harmadik dolog ? - Az elmúlt két év alatt kib o n t a k o z o t t egy j e l e n s é g , mégpedig, hogy a város ifjúsági és gyermek csoportjai és sportegyesületei bizonyos fokig közeledtek egymáshoz. Ősszel és tavasszal ez közös városi rendezvényekben nyilvánult meg, amelyeken a

- S z e r e t n é n k az e m l í t e t t feltételek birtokában még az ősszel megalakítani egy városi gyermek- és ifjúsági tanácsot, amit az országban öl éve terveznek, de sehol sem t u d t a k m é g t e t ő alá h o z n i . Közép-Európában sem létezik hasonló szervezet még. Arra viszont nem vagyunk hajlandóak, hogy megkülönböztessük a résztvevőket, legyenek azok akár cserkészek, akár úttörők, mindez bennünket nem érdekel.

- Három szakasza e munkánknak már le is zajlott, s a legutóbbi, az őszi nagyon komolynak bizonyult. Hasonlóval még nem f o g l a l k o z o t t sohasem ifjúsági szervezet.

- Ebben a gazdasági helyz e t b e n , a jelen szituációban szinte példátlan, hogy egy e k k o r a város, mint Szentes, vállalja azt, hogy kialakítson - egy politikamentes iljúsági szervezettel e g y ü t t m ű k ö d v e - egy ilyen létesítményt. Máshol erre n e m h o g y pénz, d e g y a k o r l a t i l a g idő é s f i gyelem sem jut! Ezzel a pincével azt a komoly összeget és m u n k á l is v i s s z a k a p t u k , ainit a régibe fektettünk.

• Mi a másik dolog?

• Mindezek azonban csak feltételei valaminek...

• Mi a helyzet a tizenéves munkanélküliekkel való foglalkozás terén?

• Igazán impozánsan hat mindez—

- Magyartésen, a rendszer-

kooridnátor szerepét a Vega vállalta. Ezen felbátorodva július 17. és 30. között nyári tábort szervezünk, részben a polgármesteri hivatal felkérésére és támogatásával. Ennek első hetében nyári egyetemet hallgatnak a résztvevők, a m á s o d i k o n n^gy h a n g s ú l y t fektetünk a környezetvédelemre. A tábor azért lesz nagyon olcsó a résztvevőknek, mert ők d é l e l ő t t ö n k é n t környezetvédő munkál fognak végezni, s ezért tisztes fizetést is kapnak a várostól. A m á s o d i k hét s z a b a d p r o g r a mos időszakában huszonkétféle mesterséggel ismerkedh e t n e k meg. Befejezésül július 3 0 - á n , s z o m b a t o n , délután 3 órától gyermek- és ifj ú s á g i népi k i r a k o d ó v á s á r t r e n d e z ü n k a Kossuth téren. Ezen a gyerekek a saját maguk készítette termékeket f o g j á k árusítani. Ekkor műsort is adnak a vállalkozó csoportok, aki jelentkezni akar akár fellépőnek, akár árusnak az nálam még megteheti a 6 3 / 3 12-313-as vagy a 63/ 313-022-es telefonszámon, a műszaki osztályon, legkésőbb július 25-ig. A feltételeket a szervezők biztosítják.

• Mit takar ez a munka, s járt-e valamilyen eredménnyel? - A fiatalok egy háromhónapos, nem iskolai jellegű képzésen ve|iellek részt, csoportfoglalkozás keretében. Bizonyítványt ugyan nem t u d t u n k a d n i r é s z ü k r e , viszont akik végeztek nálunk, már v a l a m e n n y i e n t a l á l t a k maguknak állást, miután ajánlottuk őket a munkaadóknak. Szentesi a n z i x . (Fotó: Enyedi Zoltán)

(K)

17

Szentesi Élet, 1994. augusztus 27. Magyartés

Gyermektábor karnyújtásra | Nagy a jövés, menés Magyartésen. A volt tanácsháza udvarára hordják a meszet, a cementet, a homokot. Már a Kontavill rt is odaszállította villanyszereléshez szükséges anyagot. Bontják az udvaron rogyadozó istállót, ólakat. A még fölhasználható téglát, egyebet elhordják innen a Tisza-partra, a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium lábasházának építéséhez.

i ! : j ' j !

Magyartésen mintegy három millió forintot költenek a szóbanforgó épületre több év ' alatt. Most anyagban és munkában két milliót fektetnek be. j Példásan összefogott a vállal- j kozói társadalom e nemes cél érdekében. Dibernádó Ferenc kútat fúr szeptemberben. Ugyanekkor rajtol a Felszabadulás Szövetkezet építóbrigádja, a Pankotai Agrár rt háromezer kistéglát ad ingyen, a Fairmont kft az összes fekete vasárut biztosítja. Szabó Mihály vállalkozó csőszerelést vállalta. Tirpák Jánosék előkészítették az elektromos hálózat átalakításának a tervét. A Kisteleki Kábelgyár kábelt szállít. A Hornyik káefté játékszereket ajánlott fel. A volt kisegítő iskola (Szentes, Horváth Mihály utca) adott szekrényeket, asztalokat, székeket, függönyöket, szőnyegeket.

eieT

A felújított épület részleges átadását november végére tervezik. Ekkor a ház udvarát már facsemeték is díszítik. Az első nagy rendezvény Szilveszterkor lesz. Az építtetők ekkor bemutatják ós felkínálják a helyet a Vegának, a Szövetséges Gyermek és Ifjúsági Szervezetek képviselőinek. Mi épül, mi készül Magyartésen? Ha úgy tetszik üdülő, pihenő, nyaraló, telelő hely gyermekeknek. Teljes kihasználtság esetén százötven fő fér be ide. A tervező a vizesblokk kapacitását is ennyire tervezte. A tiszta levegő, a jó pecázó lehetőség, a puszta nyugalma, szépsége az érdeklődés középpontját máris ideterelte. Magyartésen a gyermektábort örömmel fogadják a helybéliek. Abban is bízva, néhány munkanélküli majd munkát kap ; itt a nyári hónapokban. Az is igaz, hogy a szülők, rokonok szeretnek a kiránduló, - táborozó - gyermek közelében lenni, így mód és lehetőség lesz a falusi turizmus beindítására is. A tésiek vendégszeretete, a belevarázsolt íz a falusi ételekbe, a dunnás ágyban való alvás utánozhatatlansága már is készen áll a messziről érkezők fogadására. Az is szerencse, hogy két város - Szentes és Csongrád itt húzódik a közelben, karnyújtásra fodrozik a Körös-torok. Kerékpáros és vízi túracsoportok több gyermek és ifjúsági sportszakosztály - cselgáncs, judó, labdarugó - érdeklődtek, már jönnének Magyartésre. Tényleg remek ötlet a volt tanácsháza újraélesztése. Korom Páltól a Vega Szövetség tiszteletbeli elnökétől kaptam az információt. A fentiekhez hozzátéve: elnézést ha a támogatók felsorolásánál valakinek kimaradt a neve. Némi üröm is keveredett az örömbe. Az Alföldi Porcelángyár kosarat adott. Ezzel együtt lesz csempe a konyha falon. D. J .

18

Szentesi Élet, 1994. október 15.

Ajándék Magyartésre Jó ütemben halad Magyartésen a községháza átalakítása. Mint már hírül adtuk nagy ö s s z e f o g á s s a l készül a Vega-ház a faluban. Ősz lévén tegnap járt kint itt az a szakember, aki megmondta, hány darab fát, milyen sövénynek való cserjét kell ültetni az udvarba. Éppen most készült el a nagy épület mellett az úgynevezett betegszoba. A „nagy házon" végzendő munkák ütemtervének készítése most van folyamatban. Gimnáziumi tanulók segédletével már lebontották az összes melléképületet. A bontott anyagot fölhasználják a Horváth Mihály Gimnázium csónakházának építéséhez. A főépületből az elkorhadt padlót kellett fölbontani. Innentől már gyorsan halad a munka. Annál inkább halad, mert szinte az összes idevaló anyag itt van. A rengeteg dróthuzal, kapcsolók, dugaljak a villanyszereléshez, Budapestről az Eravis Szálloda Rt-től megérkezett hatvan ágy és egy melegítőkonyha teljes fel-

szerelése a mosogatógépeket, a tányérokat, kanalakat is beleértve. Mindez háromnegyed millió forint értékben! A honvédség matracot és ágyhuzatot szállított Magyartésre. Példaértékű az az összefogás, ami tapasztalható itt nap mint nap. Ha minden igaz - miért ne lenne az? - az idén karácsonykor a klub tagjai birtokba vehetik a hálószobákat, az éttermet, a vizesblokkokat, a konyhát. A tésiek ajándékként fogadják a megfiatalított, gyermekzsivajjal megtöltött (volt) községházát. A jövő évi program - a nyárra értve - már betelt. Különösen a szociodráma központi táborra j e l e n tkeznek sokan, e mellett az életmód tábor is az érdeklődés középpontjában áll. A szomszédos országokból is több magyar csoport jelezte az érkezését. Magyartésen karácsonytájt ünneplőbe öltözik az élet. Idős, fiatal, örül a gyermekek jöttének.

- DJ 19

Szentesi Élet, 1995. január 28.

•Magyartésen

Vonzó a színházterem

Szeptember elején kezdődött a munka, a négy hónap mérlege azt mutatja, hogy ki-ki szívvel-lélekkel teszi a dolgát. Magyartésen épül a Vega-ház. Hivatalos nevén a Magyartési Gyermek- és Ifjúsági Alkotó és Táborközpont. Korom Páltól - e téma legjobb ismerőjétől kérdezem: - Milyen értékek halmozódtak fel itt eddig? - Óvatos becslés szerint is több mint kétmillió forint került ide élő munkában és a támogatóktól kapott berendezésekben. Sajátos fordulat történt. Igy az egyik szemem sír, a másik nevet. Jobban féltem az anyagbeszerzésektől, s lám szinte megvan minden, mig az építészeti rész átcsúszott '95 tavaszára. Több kőművestől kaptunk ígéretet, most mégis szakmabéli vállalkozókat keresünk. Hiszen a gondoltnál j ó v a l nagyobb mértékű a munka. A m i szintén öröm, megvannak az építkezéshez szükséges anyagok. -A berendezések címszó mii takar? - Szekrényeket, heveröket, világítótesteket, fűtőberendezéseket, háztartási k i s g é p e k e t , szinte mindent megkaptunk amire szüksége lesz a tábornak. Én tényleg nem gondoltam, hogy a cél mellé ilyen remek támogatók állnak. - Rajzoljuk le szavakkal a házat. - Túl vagyunk kétezerötszáz négyzetméternyi terület

j j í

.

tereprendezésén, ültettünk száztizenhat fát. Elbontottunk kétszázhúsz négyzetméter alapterületű romos melléképületet, elhordtunk száz köbméter törmeléket, szemetet. Kiszedtük a fölösleges közfalakat, feltéptük a korhadt padlót. Elkészítettünk ötven méter vízvezeték hálózatot. Száz méter szennyvíz elvezető csatornát, „áthajtottuk" a tetőt, tükröt vágtunk a járdának. És még sorolhatnám. Több mint háromezer órát dolgoztak a Vegások szülei, barátai. Nagyon lelkes a csapat. - Lesz egy színházterem is, ami kincset ér a tábornak. - Igen, azt hiszem, hogy ez még sokkal vonzóbbá teszi a házat. Úgy határainkon belül,, mint azon túl nagyon sokan érdeklődnek. A háromszázharminc négyzetméterből százharminc a színházteremét Egyébként a főépületben lesz egy fiú egy leány hálószoba, ebédlő, melegítő konyha, plusz vizesblokk, betegszoba és egy gondnoki lakás. A körbekerített udvaron sátrak sorakoznak és két hektárnyi föld adott sportpályának. - Mikor fogadja a tábor a gyerekeket? - T a n é v z á r á s után lesz a tábori főpróba. Elsőként azok jönnek, akikre mint segítők is számíthatunk a későbbiekben. Ami a lényeg, a tábor mértéktartó lesz az idén a gyerekek fogadásában. Ugyanis a legrázósabb kérdés az, hogy h o g y a n szokik ö s s z e az új létesítmény a faluval. A szociod r á m a tábor f ö l d o l g o z z a a község történelmét. Itt lakók közül t ö b b e n igy v a g y úgy szerepelnek. Minden vágyunk, j hogy a Vega-ház édesgyer- ; meke legyen Magyartésnek.

-dj-

20

Csongrád Megyei Hírlap (Délvilág), 1995. április 15.

• „Rámozdultak" az ország vállalkozói L wiRiiií'Jiái «

í k M

rifo'Kícprlírrc

Két és félezer n é g y z e t m é t e r telken a k á r m é g s á t o r o z n i is le bei. (Fotó: H á r s László)

CSOfoOfi-ftb

ttÍRAAP APdUU

bc^aAOu.

M a g y a r t é s a m a i napig a t o r o k v i l á g b o s z szuját n y ö g i . A m i ó t a a v i s s z a v o n u l ó t o r o k seregek lerombolták az eredetileg Teés nevű nagyfalut, a Szentes melletti a p r ó h e l y s é g nek nem sikerűit tanyotelepüjésnéí többre vinnie. Ö s s z e s e n h á r o m általános iskolás korú g y e r m e k él itt, a z egyetlen k o m o l y a b b utcaoan csak jdós embereket látni. Áll viszont a hatalmas „tanácsháza" a k ö z p o n t b a n , s ez a d t a az ötletet K o r o m P á l n a k és a V E G A B é k e k l u b szentesi s z e r v e z e t é n e k ,

hogy gyermekházat hozzanak, létre a semmi szélén. M i t ö b b , életet adjanak Magyartésnek, s a h a t á r o k o n túl is m e g i s m e r t e s s é k a feledésbe veszó, ósi település pevét. (írásunk a 3. oldaloa.)

21

egykori

tanácsterem

- Még tavaly kiszúrtam, h o g y üres az a h a t a l m a s épület - ú j s á g o l j a K o r o m Pál a városi gyerekek m e g lassan nem tudnak hová menni táborozásra, osztálykiránd u l á s r a . Mi s e m t e r m é s z e t e sebb, belevágtunk a négymilliós beruházásba, egy fillér nélkiil. A V E G A a l a p í t v á n y a is segített, s o r s z á g o s szervezés nyomán megmozdultak a vállalkozók.

# Hány porcióban iisszc a négymillió?

új l a k ó k r a v á r . • A z e g y i k k i s e b b é p ü l e t b e n a z o r v o s i s z o b á t a l a k í t j a N a g y V i k t o r , B e r t u s Tibor é s Piti J á n o s . (Fotó: H á r s L á s z l ó )

• „Rámozdultak" az ország % Erdélybői Ukrajnából itt

vállalkozói nyaralnak

A gyermekház az életei viszi Magyarlésre távoli vidékeken nának.

vakációz-

# Milyen programot tudnak kínálni Magyartésen?

jött

- A p é n z b e n i a d o m á n y néh á n y t í z e z e r f o r i n t o t tett csak ki. A k o n k r é t , kétkezi m u n k a az, ami óriásit l e n d í t e t t az ü g y ü n k ö n . V a n n a k „ s a j á t nev e l é s ű " s z a k m u n k á s a i n k is, akik bontást, falazást, festést vállaltak. A magyartésiek szintén, sokat segítenek, most, hogy látják: tényleg lesz belőle valami. A z 504 n é g y z e t m é t e r e s főépületben szálláshelyek, f o g l a l k o z t a t ó s z o b á k , társalgók l e s z n e k , sőt t e r v e z n e k e g y s z í n h á z t e r m e t is, t e l j e s t e c h n i k a i f e l s z e r e l é s s e l . Két k i s e b b é p ü l e t áll az u d v a r b a n a szociális helyiségeknek, valamint elkülönítő orvosi

•ii

- T ö b b , mint h a r m i n c tét e l b ő l áll a v á l a s z t é k . M o s t t ű z z ü k ki a t ú r a p r o g r a m o k a t : biciklivel Opusztaszerre, a Körös, a Tisza kirándulóhelyeire. Saját magunk készít e t t e t é r k é p e k e t a d u n k ki hozzá.

•

Javarészt társadalmi m u n k á b a n készül a g y e r m e k h á z . A felvétel m e g t é v e s z t ő . A f i ú k n e m e g e r é s z n e k , h a n e m falaznak... s z o b á n a k . Két és fél ezer n é g y z e t m é t e r telek tartozik mindehhez, ide már beültették a f a c s e m e t é k e t . A l e e n d ő g y e r m e k h á z n a k saját nortonkutat fúrtak.

- Egész évben működtetni szeretnénk - meséli a szervező. - Nyárra már E r d é l y b ő l és U k r a j n á b ó l t u d n á n k i d e gyerekeket hozni, cserében a környékbeli diákok e z e k e n a

A tési v e g y e s b o l t b a n , a társadalmi élet helyi központjában örömest szóba eleg y e d n e k az i d e g e n n e l . Elm o n d j á k , h o g y s z í v e s e n látják a gyermekház előkészületeit. H a d d j ö j j ö n c s a k a sis e r e h a d . l e g a l á b b l e s z itt az é l e t b e n v a l a m i ö r ö m is. Mert a h o l n i n c s e n e k g y e r e k e k , ott elvész a jövő...

Kasuba Margit

22

Szentesi Élet, 1995. április 22. •Olvasóink írják:

Nagykorúság határán a Vega

Tizennyolc éves fennállásához k ö z e l e d i k a V e g a . A régi ismeretség jogán beszélgettem a V e g a vezetőivel, a K o r o m házaspárra]. -MitJelent3 Vega? - Vega: Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Székhelye: Szentes, Kossuth L. u. 17. Kialakulása 1978-ban kezdődött. A név egy akkori középiskolás diáklány ötletéből származik. Az égbolt legfényesebb csillagának nevét viseli. - A kezdeti nehézségek ellenére az ifjúsági szervezet hogyan tudott talpon maradni? - Tudatosan és folyamatosan egymás és maguk hétköznapi problémájával foglalkoztak a benne lévők, s tudtunk egymás o n segíteni. Jó volt benne lenni. - Van-e tagnyilvántartás és hány tagja van a szervezetnek? • 1984 óta van tagnyilvántartás és hozzájárulás, fizetés, ki mennyit tudott adni. 1984-ben s z á z h u s z o n k é t fő, 1988-ban négyszáz fő, 1995-ben háromezernegyvenegy fő. Az 1988-as létszám mind szentesi,

SlewTe&i

fiffULU

t'ieT

1Z .

illetve környékbeli. 1988-tól vált országossá. Természetes úton való szétszóródás következtében. 1978-tól kifejezetten Szentes és vidéke körülbelül háromezer fő. - Összlétszám életkor szerint hogyan oszlik meg? - Gyermek ezernégyszáz fő, középiskolás kilencszázötven fő, fiatal felnőtt hatszázhúsz fő, felnőtt nyolcvan fő. A felnőttek többsége gyerekként került a Vegába. - A sportban, művészetben és irodalomban milyen szerepet tölt be a Vega? - Sport terén: karatecsoportok, női önvédelem, t ú r a c s o p o r t . Művészet: drámajátékok alkalmazásában úttörő szerepet játszott. Irodalom: saját antológia kiadás 1991-ben, Tükör címmel. Mecénás szerepet töltünk be Szentesen leginkább. Tizennyolc nem Vegás csoportot (több mint ezer fő) támogatunk Szentesen. - Honnan teremtitek elő az anyagiakat? - Alapelv, hogy a Vega negyvenhárom önálló csoportja saját magát tartsa el. Jellemző módon a költségek döntő részét maguk fedezik. Ez megkönnyíti, hogy a Vega intézményei sokkal olcsóbbak. A csoportok maguk is pályáznak több-kevesebb sikerrel. Központi k ö l t s é g v e t é s négymillió forint. Ebből kétmillió forint volt egyéni költségvállalással fedezett a tagság. Egymillió forint állami támogatás. A többi alapítványi, szponzori támogatásból kifejezett konkrét célokra. Ebben nincs a magyartési tábor költsége. - Milyen célból épül a magyartési tábor? - Kifejezetten azért, hogy a kispénzű családok gyermekeinek olcsó és színvonalas táborozási lehetőséget tudjunk biztosítani. Iskolaidőben osztálykirándulásra alkalmas. Lehetőség lesz csereüdülésre. - Nem féltek, hogy megszűnik a Vega? - Attól függ. hogy a mai fiatal felnőttek között lesznek-e akik átveszik tőlünk a stafétabotot. Ma úgy tűnik, hogy lesznek. Bízom benne, hogy a Vega huszonöt éves lesz, akkor is tudok majd róluk ími. Dunás V. Zoltán

23

5. S7,. melléklet: A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség Tábor Központ 2001. évi bemutató anyaga

A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség Tábor Központja (Szentes - Magyartés, Magyartési utca 6.)

A tábor története: A ház 1988-ig Faluház (Tanácsház) volt, benne a helyi postával, orvosi rendelővel és a mozival. A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség 1994. évtől bérli a létesítményt az Önkormányzattól a fenntartás és üzemeltetés átvállalásával. A ház felújítása során mintegy 320 fő vegás végzett fejenként 8 óránál több fizikai munkát. Közösen tevékenykedtek az istálló lebontásától kezdve, a kőműves munkákon, a cső- és villanyszerelésen, a fatelepítésen, festékvakaráson, csempézésen keresztül a festésig és az ágyak összeszereléséig. A munkákat 98 vállalat és vállalkozó - köztük sok szülő támogatta anyaggal, munkával, berendezési tárggyal, gépekkel és szerszámokkal. Pénzzel - 5.000.-Ft-ot meghaladó összeggel - a munkákat 18-an támogatták. Az ingatlan értéknövekménye az 1995-ös árakon számítva 4,6 millió forint volt. Az éves fenntartás és üzemeltetés költsége az 1998-as árakon 1,8 millió forint. Évente mintegy 400 táborozó tölt el itt összesen mintegy 2000 napot. Adegközelíthetőség: a legközelebbi vasúti megállóhelyek Szentes és Nagytőke, ahonnan busszal 15-20 perces út után, menetrend szerinti járatokkal lehet eljutni a faluba. Magyartés Szentestől 13 km-re, Szegedtől 56 km-re fekszik. A 8 km-re lévő Csongrád (Tiszai Aranypart), a 20 km-re található Mártély és a 30 km-re fekvő Ópusztaszer kellemes kirándulási lehetőség. A tábor mellett a Hármas-Körös természetvédelmi területe fekszik, mely felett a felügyeletet a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség gyakorolja.

24

Európában egyedülálló, hogy ifjúsági gyámság alá helyeztek egy védett területet. Olyan védett és ritka fajok figyelhetők meg itt, mint például a fekete gólya, a bíbic és a kékvércse. A ház elrendezése, adottságai: Hasznos alapterülete: 380 m2 Hálók: 14 személyes lányháló 17 személyes fiúháló emeletes ágyakkal (tavasszal és ősszel szieszta kályhával fííthető) Táborvezetői szoba (volt gondnoki szoba): 4 fő részére Étkező: 32 férőhelyes, 4 személyes asztalokkal Színházterem: 130 m2 (belső és szabadtéri hangosítással) Vizesblokk: Női: 2 WC, 1 tusoló Férfi: 1 WC, 1 tusoló, piszoár Udvar: 1500 m2 kerítésen belüli kert, 1 hektár sporttér, Vi hektár park udvari angol WC-k, mosdók „Kisház" v(betegszoba): 2 személy & J ' önálló vizesblokkal rendelkezik

különíthető

el,

_ ... , ,

, ,, ,

,

Falfresko a színházteremben

Föktár

Orvos rendelő

Gondnoki szoba

Konyha Bkező Sínpad

Váró

Leányháló

Sínházterem F^ktár

Fiú háló

Férfi [ Női mosdó nosdó

A BEJÁFAT

6. sz. melléklet: Újságcikkek a szociodráma táborról Csongrád Megyei Hírlap (Délvilág), 1995. június 13.

• Júliustól benépesül a magyartési gyermekház •

, .

,

--> i

i

- J ú l i u s e I s ej é n avatják, ötödikén már fogadja az első . i f j ú s á g i csoportot a VEGA Békeklub va- • donatúj intézménye, a magyartési községháza épületéből átalakított gyérmekház. Négy és fél m i l l i ó s a n y a g i tám o g a t á s s a l és a tagok sorából kikeríi-. Július elsejére minden a Helyére kerül." lő szakemberek tár: .•-•=-.(Fotó:.-.••Hárs- László) - sí-írsadalmi munkájával készül el az épület. Befejezték az ebédlő és a konyha felszerelései/ e l e k t r o m o s vezetékek cséréjét, továbbá várják a színházterembe" á l l n a k az ú j f a l a k , j ó s z e r é v e l a vetítőgépet és k o m p l e t t stúcsak festés, meszelés van hátra, dióberendezésre is van kilátás Már megérkeztek a.fekhelyek, a/. .... (írásunk a 3. oldalon.).

i>éu*l lACr

• Júliustól benépesül a magyartési gyermekház . S x o d e d r ó m o - t á b o r r a l i n d í t 6 VEGA

te.fr-'- iÖS*^***

~

íJUt^SíC'-**:?-* -

Az ebé
Korómné Seri Anikó eí; mondja, hogy a VEGA szellemi r . • ségéhez .illően nonprofit Vállal-" > R o z á s l e s z - a g y e r m e k h á z . ' -A nyári hónapokra máris foglalt az intézmény: diíkörikormány; zatos tábor, életmód- és sporttáf* bor települ oda - a z -ország m i n deri részéből várnak f i a t a l o k a t . Augusztus végén tíz n a p r a r o mániai gyerekeket láLnak m a j d v e n d é g ü l . A S o r o s - és az E z redforduló-alapítvány is támogatja a kezdeményezésüket. Elképzelések szerint télen sem z á r j á k be a kaput: i g y e k e z n e k k u l t u r á l i s p r o g r a m o k a t adni a •.vy!?/ f a l u n a k , a z o n k í v ü l ö n k é p z ő , képességfejlesztő közösségek dolgozóinak a házban. Az ú j intézmény l e g e l s ő , bemutatkozó rendezvénye külön is szót érdemel. Július 5-tól tíz napon át szociodráma-táborba gyűlnek össze a f i a t a l o k és felmérik Magyartés szociológiai á l l a p o t á t Ez a t é r k é p s z o l g á l .

majd összehasonlítási alapul az elkövetkező évekre: mivé fejlőd i k a falu k ö z ö s s é g e , ha o d a kerül egy „ idegen" csapat. A témafelelősök között találjuk Fabulya Lászlónét, aki az európai drámapedagógusok körében elismert szaktekintély, Pál Tamást és a szentesi Keserű Imrét. Neki az lesz a feladata, hogy a szociológusok összegyűjtött eredményeit dramaturgiailag szerkesztett előadássá rendezze, amit m a j d a f a l u b e l i e k zsűriznek. Már ettől az első megmozdulástól is remélik, hogy Magyart é s b e f o g a d j a és e l f o g a d j a a gyermekházat, valamint a VEGA törekvéseit, amelyek között f o n t o s s z e m p o n t , h o g y az azt látogató csoportok értékes, személyiségfejlesztő munkáján túl életet, fiatalos lendületét adjanak az öregedő, csöndes kis falunak... , v;'v ' -

Kasuba Margit

26

Csongrád Megyei Hírlap (Délvilág), 1995. július 12.

• Fabulyo

Lászlón

éh

Hogy ktrüi d

sxociodráma

Magyartésre? A magyartési gyermekházban 30 fiatal részvételével július 5-től tíz napon át szociodráma tábor dolgozik. A táborvezető, Fabulya Lászlóné neve ismerősen cseng: szociológiai kutatásoknak és nem utolsó sorban a fiatal tanítványoknak szentelte az életét. • Egyáltalán mi fán terem a szociodráma és hogyan kapcsolódik a halódófélben lévő Magyartéshez? - faggattuk. - Békés megyében, ahonnan én jöttem, már 1987 óta végzünk ilyen munFotó: H á r s László kát. Lényege, hogy elnézést a nagy szavakért - a tu- problémákkal állítsuk szembe dományt és a művészetet ötvöz- őket. Ellenkezőleg! Kapaszkove szembesítsük a településen dókat kívánunk nyújtani a toélő embereket önmagukkal. vábblépéshez, az életük megKözben persze azt is érdekes szervezéséhez. megfígyelmi, hogy maguk a ku9 Tíz nap alatt összeáll egy tatók mennyire tudják megközeúgynevezett problématérkép, líteni az itt élőket, előhívni, felegy dokumentáció az állapoderíteni a falu problémáit. tokról és ez előadásban is hangot kap. Mi lesz azután? • Tudomány és művészet - e - Reméljük, beválik ez a szerint a tábor két szekcióprogram és a Vegások, a házban dolgozik... - így igaz. A falukutató szo- igazdák folytatják majd a megciológiával foglalkozó csoport kezdett munkát. Évek során feltérképezi múlt, jelen és jövő összegyűlhet egy olyan anyag, síkján a települést. A drámai amely kimutatja a működésünk megjelenítésben részt vevők fel- hasznát, kézzel fogható eredméadata ezen adatok felhasználásá- nyeket hoz a magyartésiek életéval tükröt mutatni az itt élők- ben - fejtegette a táborvezető nek önmagukról. No persze nem asszony. az a cél, hogy kezelhetetlen

27

Csongrád Megyei Hírlap (Délvilág), 1995. július 14.

• Mo

I

f

P r á m a í

G

y

á

r

u

l

e g y fe/ezef

^ A l c i g y a r t e s e n

elöqdésoüi

u

n é z "

si

.

feily

Az elmúlt tíz nap alatt - legalábbis a megyeben - világhíre kelt a pici, csöndet Magyartésnek. A Szentes hatórá' ban ólló (anyatelepülés kevés fiatallal büszkélkedhet, azt meg végképpen nem verik nagy dobra, hogy talán 3-4 cm bernek van állása az itt élők közül, a többiek nyugdíjasok vagy munkanélküli- ~ Háló««r*fn a s z í n p a d o n ek. A pangovizhez - ettől t s a k r o m a n t i k u s a b b . leginkább hasonlít(fo*b: H á r s László) ható életet július ötödikétől vagy harminc diók és fiatal kavarta fel - a Vega Gyermek- és Ifjúsági Szövetség t&si gyermekházának lakói. Az ország különböző városaiból és Erdélyből érkezett ifjú kutatók szociodróma tábor keretében dolgoztak rtt és ma, pénteken délután A órakor összegzik tapasztalataikat a falubéliek jelenlétében, bizonyos drámai előadás keretében.

(Cikkünk a ó. oldalon.)

28

1995. JÚUUS \Á., PÉNTEK

Korom Pál: Igy talán ••> befogadnak/ elfogadnak minket.

- Fehér Árpád: A falukutató szociológia a mindennapokra kíváncsi

> Ma lezárul egy fejezet Magyartésen

Drámai előadáson , tükörbe néz" a falu

Keserű Imre a színpadi megjelenítésért felelős. (Fotó: Hárs László)

• Hogyan képzeljük el a gyakorlatban a falukutató szociológiát? - Előre összeállított kérdéssorral keresik fel a táborozók a falubelieket. A hétköznapi életffkre, fájdalmaikra, a jövőről alkotott elképzeléseikre kíváncsiak többek közölt. Az apró adatokból a zárónapra összeáll egy problématérkép, egy hiteles dokumentum, amelynek vetületét színpadon jelenítik meg a fiatalok, a h e l y b é l i e k b ő l is verbuvált közönség előtt. A kutatási eredmények színpadi megjelenítését Keserű Imre, a szentesi HMG tanára szervezi. Kis csapatának magvát a gimnázium „drámais" diákjai adják.

29

A

tábor előzményeiről csak annyit: a c s u p a s z í v Korom Pali kevés híján infarktust kapott a gyermekház július elsejei avatása miatt. A volt községháza épületének átalakítása ugyanis nem valami biztató tempóban haladt. Végül a szociodráma táborba érkezett fiatalok segítettek a v é g s ő berendezkedésben, takarításban és azt se bánták igazán, hogy pár éjszakát a csupasz matracon, a színházterem színpadán kellett átaludniuk. A gyermekház „atyja", Korom Pál mindenekelőtt arról számolt be: miért f o n t o s , h o g y é p p e n szociodráma tábor kapott elsőként helyet a V e g a új intézményében. • - Azt tartottuk legfőbb szempontnak, h o g y a ház be tudjon illeszkedni a falu életébe, az itt lakó emberek befogadják és elfogadják. Azzal, hogy a kutatómunka nyomán személyes ismeretségeket kötünk és támpontokat adhatunk az életük rendezéséhez, reméljük, sikerül célt érnünk. Fabulya Lászlóné táborvezető o t t h o n , B é k é s m e g y é b e n már 1987 óta v é g e z ilyen kutatásokat. V e l e é s a s z e k c i ó v e z e t ő k iránymutatásával a tikkasztó hőségben is lelkesen sürgölődnek a fiatalok. Fehér Árpá$,egyike azoknak a s z e k c i ó v e z e t ő k - ' nek, akik az adatgyűjtést és az e r e d m é n y e k f e l d o l g o z á s á t irányítják. Tőle kérdeztük:

Mint a tanár úr mondta, nem az a cél, hogy kezelhetetlen problémákkal szembesítsék az itt élőket, hanem „csak" tükröt mutassanak nekik önmagukról, elindítva ezzel valamiféle k e d v e z ő változást a közösség életében.

A színházterem hűsében délutáni pihenőjüket töltik a táborozók. Arról folyik a diskurzus, hogy kell-e, szafcad-e ilyen módon beavatkozni egy elzárt köz ö s s é g é l e t é b e . Tapasztalatuk, h o g y m i n d e n házban s z í v e s e n fogadták őket, megnyíltak előttük a helybéliek és a beszélgetések során a kérdezők személyisége is gyarapodott. Többen gondolják a fiatalok közül, hogy az ő városuk környezetében is s z ü k s é g v o l n a h a s o n l ó táborra. Számukra ez nem egyszerűen kutatómunka - vakáció, szórakozás, barátkozás és tanulás egyben. S ha mindezzel még egy falu épülését is tudják szolgálni... Már a pénteki zárónap előtt világossá vált, hogy most mindö s s z e egyetlen fejezete zárul le ennek a munkának. Valóban izgalmas eredményre úgy tudnak jutni, ha évekig visszatérnek ide nyaranta é s m e g l e s i k a változást, amelynek most - reményeik szerint - lendületet adtak.

Komba Margit

30

Békés Megyei Hírlap, 1995. július 19.

Drámapedagógia a Körösök mentén Az 1993-ban alapított „Körösök Vidékének Drámapedagógiájáért Alapítvány" legfőbb célkitűzése a drámapedagógiai módszerelterjesztése és fejlesztése a Körösök mentén. A békéscsabai székhelyű alapítvány számára a Békés Megyei Művelődési Központ biztosít működési hátteret. Fabulya Lászlónéval, az alapítvány titkárával a legutóbbi hetek történéseiről beszélgettünk. Mint mondta, nemrégen érkezett haza a Szentes melletti Magyartésről, ahol tíz napon át szociodráma-tábort vezetett. A tábor megszervezésében az alapítványt a szentesi központú VEGA Ifjúsági Szövetség és a bu-

dapesti Mikroműhely Társadalomfejlesztő Egyesület segítette. A tábor célkitűzéseit a következőképpen foglalta össze Fabulya L ászióné: — Magyartés 250 lakosból álló kis település. A lakosság zöme nyugdíjas vagy munkanélküli. Láthatóan beletörődtek a sorsukba. A drámapedagógiai tábor azt tűzte ki célul, hogy felrázza az itt élőket, hogy ismét működésbe hozza a belső szervezőerőt. Az eredmény az lelt, hogy nemcsak falugyűlést tartottak a községbeliek, hanem egy egyesület megalakítását is tervezik. Persze az alapítvány mással is

dicsekedhet. A kuratórium koordinációja által jutott el az okányi születésű Marton Róbert (a békéscsabai Jókai színistúdió tagja) az elmúlt hét végén Ankarába a IV. Nemzetközi Ifjúsági Színjátszó Találkozóra. Most szombaton. július 22-én ugyancsak Ankarában kezdődik egy kétnapos nemzetközi tanácskozás az ifjúsági színjátszás helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, ahová az alapítvány titkárát is meghívták. Augusztus l-jétől pedig Erdélyben szerveznek egy drámapedagógiai tábort karöltve húsz erdélyi drámapedagógiai szakemberrel és a Körös-vidéki Drámapedagógiai Egyesülettel.

31

Szentesi Élet, 1995. július 22.

Mondatok Magyartesról „... Nem tudom, nem járunk egymáshoz, nincs itt semmi, nem történik semmi. Kádár Jani bácsi idejében jobb volt. Volt minden, mozi, színház, nótaest. lehetett élni. Most, amit Szentes diktál, az van, itt nincs iskola, nincs pap, nem beszélgetünk egymással, nézzük a tévét..." Ezek voltak a legtöbbet ismételgetett mondatok azokban az interjúkban, melyet a magyartési szociodráma tábor fiatal lakói a településen élőktől válaszul kaptak. Egy maroknyi lelkes fiatal elhatározta, hogy megpróbálja szembesíteni Magyartés lakóit múltjával, jelenével és valahogy felvázolni a jövőt, mirtegy tükröt tartva az itt élők elé: tessék, nézzetek bele! A fiatalok szociológusok, falukutatók vezetésével végigjárták a település házait, s irányított beszélgetések kereteben kérdezték az embereket életükről, terveikről, elképzeléseikről. A magyartésiek készségesen válaszoltak a k é r d é s e k r e , ő s z i n t é n elmondták a fiataloknak bánatukat, gondjaikat, napi megélhetési problémáikat. A csoport szociológus v e z e t ő i n e k irányításával a b e s z é l g e t é s e k alapján elkészítette a falu úgynevezett „probléma-térképét", mely szemléletesen mutatja a falu pillanatnyi állapotát, az ok-

okozati összefüggéseket, de felvázolja azokat az ötleteket, melyek a változtatás lehetőségeit tükrözik. A tábor lakói igyekeztek megismerni a falu történetét, a távoli múltat, egészen a honfoglalás idejéig, amikor már lakott hely volt Magyartés. Az 1200-as évektől folyamatosan éltek és d o l g o z t a k őzen a területen, ahol majorságok működtek. A félmúlt 1944-től a rendszerváltásig tart, amikor is több mint 700-an lakták a falut, a közös f ö l d e k e n , közös gépekkel d o l g o z t a k a termelőszövetkezetekben. A '80as é v e k b e n elkezdődött az elvándorlás, a település lakosainak s z á m a c s ö k k e n n i kezdett, s a rendszerváltás után az itt lakók szerint a település vegetál, várva egy új reményt keltő állapotra. A tükörtartás módja volt, hogy a t u d o m á n y o s falukutatást összekapcsolták a színjátszással. Dramatikus játék f o r m á j á b a n dolgozták fel kutatásaik e r e d m é n y e i t . A három részből álló előadás melynek r e n d e z ő j e K e s e r ű Imre, a szentesi HMG drámapedagógusa - megtekintésére meghívták a faluban élőket. A meghívást mintegy hetvenen fogadták el, s az előadás után kötetlen beszélgetés keretében tervezgették a jövőt - főleg az

ott élő, s tenni akaró fiatalok lelkes irányításával. Az eszmecsere m e g - m e g a k a d t , v i s s z a - v i s s z a t é r t e k a régi kérdések: „amíg nem vagyunk önállóak, amíg nincs iskola, egyedül vagyunk, hol van, mire használják a magyartési fejkvótát, mikor lehetne a helyi önkormányzati képviselővel beszélni?'' - megannyi kérdés, mely akkor és ott válasz nélkül maradt. Kiderült, bizony nehéz megtalálni azokat a kapaszkodókat, melyek segítségével a faluközösség előreléphet. K e l l e n é n e k kijelölt p o n t o k , fogódzók, főleg a gazdaság területéről, ahonnan el lehetne indulni: civil szervezetek létrehozása, pályázati lehetőségek kiaknázása, vállalkozások beindítása, közös cselekvési program kidolgozása, melyet csak az ott élők alakíthatnak ki önmaguknak. A falukutató tábor lakói és vezetőik úgy érezték, a tükör cselekvésre ingerli azokat, akik t e n n i akarnak, azokat, akik látják, hogy a régi életforma összeomlott, s az új építéséhez haladéktalanul hozzá kell kezdeni, már csak azért, mert a közeljövőben nyolc kis ember megszületése várható Magyartésen. Az ő jövőjük a mai faluközösség Kezében. Majtényiné Túri K a t a l i n

32

MÁSODIK RÉSZ MONDATOK MAGYARTÉ S RŐL Mondatok

Magyartésről

A maeyartési szociodráma-tábor dokumentumai (1995.)

(kivágat az eredeti dokumentumból)

33

Készült a Mikroműhely Egyesület gondozásában - 1996. *

*

*

Kedves olvasó, a füzetben a magyartési szociodráma tábor tapasztalatai leírását találod. Szerzői, alapanyaga összehordozói diákok, akiket egy másféleség felfedezésének izgalma vezetett, s nem annyira doktori fokozat reménye. Éppen ezért, e szerkesztett szöveg sem tudományos munka, hanem a tábor élményeinek fekete-fehér lenyomata. A füzet funkciója kettős. Egyrészt rögzíteni a tábor szociológiai módszereket alkalmazó része tapasztalatait, másrészt kiindulópontként szolgálni a további munkákhoz. Fontos és hasznos lenne magával a táborral, a tábor fejlődésével alaposan is foglalkozni, ez azonban külön tanulmány témája lehet. Továbbá a szerkesztőnek nincs mersze a drámaszekció munkájáról írni, szerencsére ezt videoszalag örökíti meg. A dokumentum gerincét a stratégiai gondolkodás logikája adja. E szerint Magyartés és környezete leírása az első lépés, a második a település előtt álló előnyös, hátrányos lehetőségek vázolása, és a feltételezett előnyösebben bejárható utak feltételei leírása. A dokumentumhoz a munka folytatását segítő mellékletek tartoznak.

A szerkesztő

34

1. ÜDVÖZLET „ MONDATOK

MAGYARTÉSRŐL"

Minden egy levéllel és egy kapcsolattal kezdődött. íme a levél:

„Kedves Reménybeli PartnerünkI

A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség — amelynek manifesztumát mellékeljük — az elmúlt években új problémával találta szembe magát. Nevezetesen azzal, hogy évről-évre mind több gyermek és tizenéves nem tud elutazni az osztálya kirándulásaira illetve nem tud nyáron táboroznit a szükséges anyagiak hiányában. Országos áttekintésünk szerint a kétnapos osztálykirándulásokra befizetendő összegek egy főre 2.300-3.200r- Ft-ot tettek ki, míg a legolcsóbb nyári táborokra befizetendő részvételi díj is napi 800-1.000,- Ft (heti 4.500-5.000,-Ft). Az otthon maradottak és a nyári kulcsos-gyerekek érzéseit ismerve, a VE-GA évek óta mind több gyermekcsoportot támogat és mind többeknek szervez táborokat, ahogy ezt a társszervezetei is teszik - gyakran erejükön felül. A költségek azonban már a mi erőnket is meghaladják. A VE-GA központja Szentesen lévén, áttekintettük annak a lehetőségét, hogy hol és hogyan alakíthatnánk ki egy olyan központot, ahol nagyságrendileg olcsóbban volnának bonyolíthatók hétvégi programok (osztálykirándulások, szervezeti és csoport programok, ülések és képzések) valamint vízi- és gyalog-túrák, üdülő és egyéb táborok. Keresésünk sikerrel járt. A Szentes közigazgatási területén lévő Magyartés kisközség üres községháza megfelelő lehetőségeket nyújt. Magyartés 300 lelkes haldokló kisközség, Szentestől északra 10 km-re a Körös partján, annak tiszai torkolatától 2 km-re. Vasúti megállója nincs. A legközelebbi vasúti megálló — ahol a gyorsvonatok is megállnak — Nagytőke község megállója a 130-as (Budapest-Makó) vonalon. Itt található a 45 jelű közútról a faluba tartó közúti leágazás is. Magyartés innen 4 km-re van. Másirányból Szentesen keresztül közelíthető meg, tömegközlekedési eszközként autóbusszal. A község és környezete a nyugalom egy szigete, szinte érintetlen természeti környezettel, amely egyúttal horgászparadicsom. Egész napos túrákra és egyéb programokra lehetőséget nyújt Szentes városa. Csongrád városa az óvárosával és Köröstoroki Strandjával könnyen elérhető közúton, vízi-úton és kerékpárral is. A bátrabbak kirándulhatnak a mártélyi üdülőtelepre (27 km) vagy Hódmezővásárhelyre (40 km). A volt községháza állapota jó, egyik vége jelenleg is helyet ad az orvosi rendelőnek. 2 Hasznosítható alapterülete 330 m . 2 Egyedülálló értéke a 130 m -es kis színházterme. Tetőtere a későbbiekben beépíthető. Telkének szabad - sátorozásra felhasználható területe - 3.000 m . Az épület előtt telefonfülke található. A megmaradó melléképületek hasznosítható területe 80 m2 . A telekkel szemben 2.500 m 2 -es park van, mögötte sportpálya. A Kultúrház - és a hozzátartozó játszótér - is üres immár, az állapotuk jó-

35

A megoldandó gondok - melyek megoldására a segítségüket várjuk - a következők: 1.) Az épület elektromos rekonstrukciós munkáit a kiürítés miatt nem fejezték be (a módosított tervek elkészültek és az anyagok jelentős részével rendelkezünk). 2.) Szükséges az egész épület kimeszelése, takarítása. 3.) Az épületben egyetlen berendezési tárgy sincs, tehát a berendezés is feladat. 4.) Az épületben nincs vizesblokk és melegítőkonyha (ezek tervei szintén elkészültek. Az anyagok jelentős részével ugyancsak rendelkezünk). A fentiek miatt és ellenére a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség Elnöksége az 1994. április 30i Sikondai Ülésén úgy döntött, hogy kéri az épületet Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalától, amely azt a felújítás és állagmegóvás fejében öt évre átadja. A hasznosításban máris partnere a VE-GA-nak a Magyar Polgári Unió és az Unió Civilis Alapítvány. 1995 tavaszától hideg évszakokban mintegy 40 fekvőhely áll rendelkezésre a fűtött hálókban, míg nyáron akár 100-120 fő is sátorozhat egy időben a ház területén. A VE-GA kapcsolatban van számos iskolával, gyermek és tizenéves szervezettel, csoporttal, illetve gyermek és ifjúsági ügyeknek elkötelezett személyiséggel. Támogatásukat ezúton is szeretnénk elnyerni, egyúttal felajánlani az alakul gyermek és ifjúsági tábor- és alkotóház lehetőségeit. Szeretnénk megnyerni a szülők, a vállalkozók és vállalatok támogatását is ennek a nemes ügynek. Ez utóbbiaknak felkínáljuk a reklám lehetőségét és az átadott értékek törvény szerinti levonhatóságát az adóalapjukból. Szentes, 1994. május 16. Korom Pál VE-GA Szövetség t. elnök 6600 Szentes, Kossuth u. 17. VI/32. Telefon: 63/312-313'"

A kapcsolat pedig Fabulya Edit személyében „adatott", mivelhogy ő a VE-GA egyik elnökségi tagja a szentesi Horváth Mihály Gimnázium volt drámatagozatos tanulója - s a leányom. Jómagam pedig több mint egy évtizede társadalomkutató és színjátszó táborok szervezője, s egyben a Körös Vidéki Drámapedagógiai Társaság elnöke vagyok. Spontán adódott hát a helyzet. A nemes ügyhöz reménybeli partnerként egy szociodráma tábor megszervezését ajánlottam föl. S hogy miért éppen szociodrámát?! Mert így a VE-GA Szövetség közélet iránti fogékonysággal bíró résztvevői ugyanúgy jelen lehettek, mint akiket a művészet, s ezen belül is a színjátszás vonzott. Békés megyében 1987 óta működött sikeresen ez az interdiszciplináris forma, melyben a szociológia - szociográfia eszközeivel tárjuk föl a település valóságát, az ott lakók problémáját, s az utolsó napon egy színjátszó bemutató is segíti a problémák nyilvánossá tételét. Ezzel is segítve a településen a párbeszéd, a közös gondoskodás kialakítását.

36

A színjátszó szekció munkájának vezetésére Keserű Imrét, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanárát a drámapedagógiai tagozat vezetőjét; a településkutató szekció vezetésére Budapestről Almási István csoportfacilitátort, menedzsert kértük föl. Almási István megosztotta a feladatot munkatársaival: Domschitz Mátyással és Fehér Árpáddal, kik a Veszprémben működő Mikroműhely Egyesület tagjai. Hadi körülmények között kezdtük a tábort, ugyanis az építők csúsztak a határidőkkel. Építőanyag itt, törmelékkupac ott, ebédlő, alvóhely csak akkor, ha felmostuk a festék borította padlót. Az ország különböző helyéről érkezetek elszántságára jellemző volt, hogy nem futamodtak meg. A teljes embert kívánó kutató és közösségépítő tréning munkák mellett vállalták a fészeképítő fizikai munkát is. Legtöbben 24 órából 20 órát talpon voltak. Tették ezt a táborlakók éppúgy köztük az Erdélyből érkezettekkel együtt - mint a helybeli fiatalok. S ahogy teltek a napok, úgy vált egyre komfortosabbá a tábor, s gyűlt a szociográfiai anyag is. Természetesen feszült pillanatok is voltak a 10 nap alatt, de nem ez volt a jellemző. Annak a célnak a megvalósítása munkálkodott mindenkiben, amire szerveződött a tábor: felkutatni azokat az értékeket, amik ebben a hátrányos helyzetben, településben még megvan - azt felszínre hozni - s ráépítve egy lehetséges fejlődést elindítani. Az utolsó napon a találkozóra a tésiek közül sokan jöttek el hívásunkra. A színjátszók bemutatója után megható volt látni az idős férfiak, nők szemében a könnyeket s pezsdítő érzés volt, hogy a problématérkép megvitatásánál a helybeliek Őszintén nyilatkoztak meg, s voltak vállalkozó fiatalok, akik partnerül ajánlkoztak a további közös munkába, aminek az alapját a VE-GA Szövetség képezi. Köszönet mindenkinek, aki részt vett ebben a közös alkotásban, s kívánom, hogy ne hunyjon ki az együttműködés csillaga Magyartés fölött.

Békéscsaba, 1996, szeptember 10.

Fabulya Lászlóné táborszervező

37

2. AMIT MAGYARTESROL MEGTUDTUNK 2.1 A település elhelyezkedése Magyartés Csongrád megye északi részén, Szentestől északnyugatra, Csongrádtól keletészakkeletre található. A Kőrösbe torkolló Kurcától két kilométernyire, egy löszdombon fekszik. Magyartés 4-5 méterre kiemelkedik környezete szintjéből. Valószínűleg ez az egyik fontos oka a település létének. E csekély löszhát nagy áradások idején is víz fölött maradt, otthonul és menedékül szolgálva a környékbeli tanyákon gazdálkodóknak. Atelepülés szabálytalan alaprajzú. Tengelyét az enyhén íves, északnyugati tájolású, 5-600 méter hosszú Magyartési utca adja, rajta az iskolával, boltokkal és a régebbi épületekkel. A "főutcát" nyugatról a Kőrösparti utca határolja, mely mögött a Kőrös kiterjedt holttere, illetve gátja áll. Említést érdemel a falu két további utcája, az Árvíz és a Lenin utca. Az Árvíz utca délről határolja a települést. Ujabb épületei az 1970-es nagy árvíz után, többek között a környéktől betelepültek keze nyomán épültek. A Kőrösparti utcából nyíló Lenin utca is viszonylag új, kialakítása egy új településcentrum kialakítása kísérletének emléke. Magyartést még jelenleg is tanyák élő hálózata veszi körül, bár számuk jelentősen megritkult. A tanyára való kijárás a vagyoni helyzet és az életmód egyik mércéje volt és maradt ezen a vidéken. Erről később bővebben írunk. A település egyik legjelentősebb épülete a II. világháború előtt gazdasági épületként működő, majd községházként funkcionáló Magyartési utcai épület Jelenleg házigazdáink, a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség képzési központja. Itt üzemel az orvosi rendelő és a színházterem. Vele szemben található a kultúrház, tőle nem messze pedig az általános iskola épülete. A Magyartési utcán kelet felé tartva található a kocsma, vegyesbolt és a gazdabolt, valamint a Templom Helye. A települést összesen kb. 260-an lakják. Lakossága elöregedőben van, bártalán több mint véletlen, hogy a szociodráma tábor idején nyolc bébi érkezését várták a helybeliek. Magyartés ma kissé "ottfelejtett" településnek tűnik az urbanizáltabb, életképesebbnek tűnő városok, falvak között Valójában a gazdasági - politikai változások mellett még egy oka van ennek, a folyamszabályozás. A szabályozás előtt a település - sok egyéb itteni településhez hasonlóan - átkelőhely volt, vélhetően jelentős halászattal, más kiegészítő tevékenységgel. A múlt századi folyamszabályozás azonban a vizet jóval távolabbra vitte a falutól, s vele ezt az életmódot is.

38

2.2 Magyartés története (ahogy mi tudjuk) Magyartés régen lakott település. Hogy mennyire régi, arról megoszlik a helyi történészek, historikusok véleménye. Van, aki a honfoglalásig vezeti vissza, mások - talán reálisabban - a középkorig. A legvalószínűbb, hogy Magyartés a XIV. században már lakott település volt. Birtokosa Tési György, mint az Csikvári Antal munkájából kiderül. 1495-ben a falu More Péteré, majd később a Dóczi családé a környék. A török hódoltság alatt a település lélekszáma megfogyatkozott, a falu 1596 - 98 táján akár el is néptelenedhetett. Az 1600-as évek közepén, mint "elhagyott egész pusztákat" emlegették a térséget, köztük Tést, ahol vélhetően legeltetést és más gazdálkodást folytathattak a megmaradt mezővárosok lakói. Csikvári szerint a törökök kiűzetése végére a település helye kb. 560 hold nagyságban Szentes városé lett, és a települést lassan újra benépesítették. 1828-ra Tésen 89 lakóház állt 837 lakossal. 1930-ban a lélekszám 419 fő, a településen élők száma ekkoriban jelentősen csökkent. Lakossága kétharmadában katolikus, egy harmadában református volt. A település akkor is működő iskolája még ma is látható, mint magánépület, a faluból kivezető út mellett. Ugyanabban az időszakban a tési földeket ifjabb Greskovits István bérelte. Az intenzív közéletet élő, világlátott ember fejlesztette az uradalmat, a cselédekkel emberségesen bánt. Talán ez az első pillanat, ami a falu és a tábor szempontjából is érdekes. A faluban még legalább 3-4 ember él, aki emlékszik ezekre az időkre, ennyiben ez a falu élete szempontjából az első élő emlék. E szerint a falut ekkoriban cselédek és kubikusok lakták, valamint volt "néhány idejáró önálló gazda". Alapvetően tehát - szemben a tanyavilággal és a környező mezővárosokkal - bérmunkások adták az itteni lakosság javát, akik közül az ún. "kocsisbéresi" csapat emelkedett ki valamelyest előmunkási, amolyan brigád illetve művezetői feladatokkal. Ekkoriban tehát nem volt, vagy alig volt olyan, helyben maradó, szakértő, gazdálkodó mentalitású csoport, mely jól ismerte a környező gazdálkodási lehetőségeket Nem kevésbé érdekes részlet a "templom hiánya". A település - még múlt századi, nyolcszáz fő körüli létszáma mellett - sem volt képes saját templomot építeni. Lakói a környező településekre jártak, illetve a falu nagyobb házaiban gyűltek össze hitélet céljából, de ez sem volt mértékadó szervezőerő - a háború előtt sem - bár a környékhez képest viszonylag sok katolikus élt itt. A Szentes-környéki földrajzi nevek között egy helyen találunk tési "specialitást", és ez a "tési malom", mely "szélmalom vót". Ha sajátos arculatot, tradíciókat, külön tési sajátosságokat keresünk - túl a környék és az itt élők nyugalmat árasztó mentalitásán - nem találunk ilyet. Tés beleolvad abba a település csokorba (Pl. Bökény, Mentettrét, Zalota) mellyel együtt adták-vették a környékbeli uradalmakat a történelem során, s melynek sok ideig legnagyobb települése volt. Ugyanez a probléma közigazgatásilag is megfogalmazható. Saját közigazgatáshoz mindig is túl kicsi volt, ezért hol Szenteshez, hol a tőle még messzebb lévő Szegvárhoz, Fábiánsebestyénhez csapták, ez sem adhatott tehát saját identitást. A falu életében 1949-ig nincs dokumentált saját kezdeményezés, a változásokat valamilyen jóval nagyobb térségre kiható esemény idézte elő (törökdúlás, birtokcserék, folyamszabályozás, világháború). A katonailag gazdaságilag fontos csongrádi Tisza-átkelőhely melletti Tésen többször átvonult a történelem anélkül, hogy a vallási-közigazgatási-kulturális szerveződések, tradíciók révén e tapasztalatok megmaradtak volna. Ezért fordulhatott elő, hogy ottlétünk első napjaiban az interjúk alapján úgy tűnt, Magyartés történelme a háború után kezdődött. Ezt számos falubeli gondolta így. Mindez 39

igaz is annyiban, hogy az emberi memória önmagában legfeljebb ennyi megőrzésére képes. A környékbeli tősgyökeres vagy jelentős famíliák neveit azonban jóval régebbről őrzi a temető és az emlékezet: „Miskei, Mizere, Maszlag, Lévai, Gémes, Tihanyi, Fábián, Mencser, Vincze..." A negyvenes évektől Tésnek nincs rendszerezett írásos története. Innentől az interjúk alapján haladunk tovább. A faluban 1946. május 30-án alakult meg a Földigénylő Bizottság. Vezetője a helybeli Pap Sándorné volt, az igénylők elsősorban a valamikori cselédek lehettek. Pap Sándorné a továbbiakban is a falusi politika egyik meghatározó alakja maradt. A településre a háború után 1946-ban települtek az első nagyobb hullámban. „Volt víz, orvos, meg posta is, mér' ne jöttek vóna". (Sajnos, a három nagy betelepülési hullám létszámadatairól nem sikerült információt szerezni, így azt sem tudjuk, milyen arányban és honnan jöttek a letelepültek. így csak feltételezhetjük, hogy a fiatalabb tanyasiakról lehet szó.) Az ötvenes évek eleji falusítási politika, mely a betelepülők második hullámát hozta, részben kiürítette a tanyákat, részben a nagyüzemi gazdálkodás előnyei - hátrányai felé taszigálta a környék népességét. A település önállóvá 1950-ben vált, de a Tanács épületének kialakítását az uradalmi istálló területén már 1947-ben elkezdték. TSZ-szervezés: a környék első TSZ-e a szentesi Felszabadulás TSZ volt, 1948-ban alakult, s úgynevezett „III. típusú", azaz a tulajdon teljesen szövetkezeti kezelését választották. Hasonló szervezésben alakult a magyartési Lenin (1949) és még pár a környéken. A környéken a többi Mentettréten (Reménység, 1959) és Bökényen (1959) alakult meg. Az első TSZ-esítés idején a szegényebb, nincstelen, eszköz és többnyire szakértelem nélküli kisparasztok, cselédek, kubikusok szerveződtek a TSZ-be, ebből és a jelentős begyűjtésből adódóan nagyon nagy volt a szegénység. Az '50-es években a fejenként 250-300 munkaegységnyi termelés jónak számított itt. Erre egységenként 2-3 Ft-ot, 1-2 kg búzát, árpát, babot adtak, járt tüzelő és 1 hold háztáji. Az első TSZ a „Sárgamajorban" alakult meg. Ennek a legjobb a földminősége, 14 a.k., területe 4-500 kh. Ehhez képest a többi terület földminősége rosszabb, a Bökény-Mentettréti terület földje savanyú, vízjárta. A föld fóliázásra eredendően nem alkalmas, "hideg" ("mélyrétegű vályogtalaj"), de a korábbi útminőség sem tette túl kívánatossá a bolgárkertészetet. A korábbi időkben végeztek itt próbafúrásokat. Ennek alapján vélhetően akad a faluban termálvíz és talán szénhidrogén (olaj vagy gáz) is, de ezek kitermelésével és felhasználásával egyenlőre senki sem foglalkozik. A TSZ-szervezés második hullámában (1958-59) a módosabbakat is a TSZ-be kényszerítették. Ekkor javult a munka hatásfoka, hisz többnyire ez a jobb eszközökkel és többnyire nagyobb szakértelemmel rendelkező réteg vezette később a környék pár szövetkezetét Az ekkoriban (sokszor újjá) alakult gazdaságok sokkal jobban "sikerültek" emiatt. A gép ellátottság is javult. Ezt a fejlődést a Lenint soha sem érte el teljesen. Ennek oka a hagyományokban és a kötődésekben keresendő. A Leninhez csatlakozott Mentettrét korábban Csongrádhoz, Bökény Szelevényhez, Zalota Szenteshez kötődött a családi kapcsolatokon, közlekedésben, valláson keresztül, s nem Téshez. Ebből adódóan komoly széthúzás volt a TSZ-ben. Az elnök aszerint változott, melyik klikk volt az erősebb. ("Ameddig én jöttem, öt tanácselnök és annál is több TSZ-elnök fogyott el." - mondta a falu egykori tanácselnöke.) 40

1956-ról keveset tudtunk meg. "Szélsőségek ott is voltak, a TSZ ellen agitáltak ... meg a rendszer ellen is." Az ötvenes évektől a falu élete valamelyest jobbra fordult, falusi viszonylatban jó kulturális élettel. Még ma is emlékeznek páran a "Téli esték" - programokra, amikor kultúrcsöpörtök jártak ki a Tanács kultúrtermébe. Ekkoriban a falu társadalmi rétegződése nem sokat változott. A falu tanítója adta a helyi értelmiséget, a munkavezetők, a TSZ-vezetés más településhez, leginkább Szenteshez kötődtek. Többnyire a máshonnan származás okán - nem volt bennük bizodalma a falu népének ("gyüttmentek"). Ebből az ellentmondásból is származhat, hogy a falu a mai napig is "vezetetlen", nagyon rosszul menedzselt. A környék népe amúgy sem jeleskedett a konfliktuskezelésben. "Vadak voltak az emberek. Azalotai, szelevényi iskolában, a birtokon hamar kinyílt a bicska, folyt a vér..." A hatvanas években épült az iskola. A hatvanas évek közepén elkészült az óvoda terve is, de a gondolat végül is megbukott. "25 férőhellyel kellett volna... de Szegedről leszóltak, hogy legalább ötven helyet kell építeni. Hát kérdem én, ki fogja azt kihasználni? Aztán a pénz is elment, építettek belőle másutt." Valahogy így zajlott a gazdaságban is - a falusiak emlékei szerint. A környék kitörési és lecsúszási "programjait" jól előre vetítette az a két sajátos modell, amit az Árpád és a Termál mintája mutat. A Termál-modell: A magyartési Lenin és a környékbeli Új Barázda TSZ egyesítésével jött létre 1965-ben. Már ekkor is sok eltérő gazdálkodási adottságú, művelésű területből. Működésére nézve a nagyüzemi és trösztszerű jegyek voltak jellemzők. E módszer a kiteljedt, hasonló természeti és termelési adottságú vidékeken sikeres. Viszonylag nagy gépesítettséget, kevés helyismeretet, alacsony "fajlagos" képzettséget igényel. A Termál akkori vezetése mindezeket még néhány egyéni elemmel is továbbvitte. Eszerint a további beolvasztott szövetkezetek vezetését lecserélte, saját, máshonnan hozott vezetőréteggel helyettesítette. Az interjúk alapján a Termált egész fennállása alatt a fokozatos centralizálás jellemezte. Legalább ennyire meghatározó volt az ipari jellegű, technológia centrikus gondolkodás, melybe nem fért bele a sokféleség, hiányzott az összetartó erő, a jogi és hatalmi centralizáció ezeket nemigen pótolta. Magyartés szempontjából tehát a gazdálkodási kultúrában nem sok változott a valamikori "...kocsisbéresek és számadók lettek a mű meg brigádvezetők..." Ugyanaz a kettősség maradt fenn: a térség tulajdonost és szakértelmet egyesítő gazdálkodási mentalitásával szemben a helyiek adták a szakértelem helyismereti részét, míg a tulajdonosi szempontokat - akár a háború előtt," idegenek" gyakorolták. A valamikori (Lenin) TSZ- központban 1978-79-ig volt még élet, de a Termálközpont szentesi kialakításával egyre inkább háttérbe szorult, mára egy elhagyott, de elhagyatottságában is meglepően modern szarvasmarha telep idézi a Lenin TSZ nyomát. 41

A nyolcvanas évek néhány újítási kísérlete után a rendszerváltásra a Termál TSZ tönkrement, az állatállományt, eszközöket az akkori vezetés eladta. Mára a valamikor meghatározó munkaadó, a Termál senkinek sem ad munkát a faluban. Páran az Árpádba járnak dolgozni.

Az Arpád-modell: Az Árpád TSZ 1959-ben alakult a módosabb gazdák szövetkezetébe kényszerítésével. Az előző modell extenzív növekedési logikájához képest jóval visszafogottabb módon terjeszkedtek, inkább válogattak az egyesülni szándékozók között, előnyben részesítve a jobb adottságúakat (pl. a Kalinyin TSZ-t). A vezetés helyi tudott maradni, erős kertészeti tevékenységgel, hozzá tartozó szakértelemmel. Az állattenyésztő részleget ugyancsak helyi szakértőgárda irányította. Ez a módszer a '80-as évekig jóval kevésbé volt látványos. Az Árpádnak helyzete javítására nem kellett hiteleket felvennie, ennek eredményeként nem is adósodott el, nem ment tönkre. Ma a térség egyik meghatározó munkaadója, erős kertészeti és állattenyésztési háttérrel, jó állapotban lévő eszközállománnyal Az Árpád inkább a helyi kálvinista parasztpolgárok vállalkozási logikáját tükrözi, mely az átalakulás válsághelyzetében terhelhetőbbnek bizonyult a Termál technokratább, modernistább növekedési "stratégiájánál". Szemben a dunántúlibudapesti vállalkozási "sztorikkal", a Szentes-környéki gazdák inkább elvetik a hitelből gazdálkodást, részben mert annak kamatait nem tudnák visszanyerni a terméshozamokból A lassú, szerves, tradicionális fejlődés a meghatározó minta. Meglehetős ellenszenv kíséri a szűk felvásárló réteget, mely más stratégiát követ saját forgóeszköz - igénye okán, és meglehetősen kihasználja a termelőkkel szemben a piac távolságát. A falu gazdasági háttere eltűnése mellett egy másik tényező is nehezítette Magyartés talpon maradását. 1977-ben a falut Szenteshez csatolták, mert "...Szentesnek lelkek kellettek". Az addigra elkészült vízmű után már nem sikerült elkészíteni a falu kövezését, s más fejlesztések is megálltak, mert a "közös" fejlesztési forrásokat Szentes városra költötték. Ennyiben Magyartés sorsa sok egyéb magyar kistelepüléshez hasonlatos. A kilencvenes évekre Magyartésen beköszöntött a munkanélküliség és a magas, 90%-ot megközelítő nyugdíjas arány. Aki tehette, elköltözött ekkor többet ígérő helyekre. A környékbeli még kisebb épületcsoportok más települések felé kezdtek gravitálni. Mentettrét Csongrádhoz, Bökény Szelevény felé, Zalota pedig Szenteshez. A kárpótlás ismét csak kedvezőtlenül alakult a falusiak számára. Egyfelől sok idegen tudott errefelé földet szerezni, másfelől a falubeliek "eladták" kárpótlási jegyeiket, ezáltal nem az itt élők rendelkeznek a földdel, bérbe adva azt. A történelem tehát sokadszor ismétli magát. A Tésiek sorsáról akár a világháború előtt, vagy a szövetkezetesítéssel, ismét idegenek döntenek. A helyiek megélhetését ma az állattartás segíti és a háztáji más formái. A felvásárlás megoldatlansága, az ebből fakadó kiszolgáltatottság jellemző konfliktuspont a környékbeliek életében. Ezt az Árpád - dolgozói és nyugdíjasai részére - saját felvásárlási rendszerrel oldja meg. A falubeliek sokszor beszélnek arról, hogy meg kéne szervezni a környék számára valami hasonlót, de ez eddig még nem valósult meg. 42

Tés sorsa - mondják - akkor fordul jobbra magától, ha a mezőgazdaságnak jobban megy végre. A helybeliek várnak.

2.3 Gazdasági - földrajzi adottságok Magyartés létét egy szabályos löszpadnak köszönheti, melyet valaha mocsaras, termékeny termőföld vett körül a Körös és a Kurca vizétől táplálva. A környék jelentőségét korábban az ősrégi kelet-nyugati hadi és kereskedelmi út adta, békében jövedelmi forrásként (kompátkelő, pihenőhely), háborúban veszélyként. Ebből fakadóan a település népessége gyakran ingadozott, valószínűleg többször elnéptelenedett. A falukörnyék másik sajátossága a termőföld. A falu közvetlen környékén jó minőségű, búzatermelésre alkalmas a termőföld, de a szakemberek szerint zöldség és virágtermesztésre nem. Ebből fakadóan a környékre jellemző, nagyobb hozamot adó bulgár-kertészetre a terület nem alkalmas. Bizonyára ez az egyik alapvető oka annak, hogy a kis gazdálkodás nem voltjellemző Tés felé, a nagyobb táblán gazdaságos termelési formák voltak a meghatározok. Ez kihatott a termelési kultúrára is. A szélesebb környéken tizennégy féle kiegészítő tevékenységet találtunk, (2. melléklet) ami az errefelé gyakori több lábon állási stratégia része. Ehhez képest Tésen hármat láttunk (kisállat és haszonállat - tartás, pálinkafőzés) és kettőről hallottunk (varrás, kosárfonás). A környék adottságaiból fakadóan sok és sokféle kiegészítő tevékenységet folytathatnának még, de kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy szervezés és menedzselés nélkül a falubelieknek nem éri meg. Szervező pedig eddig nem akadt. A falubeliek két nagy település, Szentes és Csongrád vonzásában élnek. Az elmúlt évtizedektől mindkettő távolsága kicsinnyé vált ahhoz, hogy megérje odajárni, részben dolgozni, részben vásárolni. A hely tehát kereskedelmileg is leértékelődőben van. Ebből is fakad, hogy a boltos egv másik boltot is fenntart a szomszéd településen, a kocsmáros pedig taxizik Szentesen. Csak boltból és kocsmából Tésen megélni nem lehet. Tésre tehát - helybeli felhasználásra kevés jövedelmet visznek, onnan azonban jelentős mértékben áramlik jövedelem a két nagyobb településre. Ugyanez áll a korábban részben Tést gazdagító tanyavilágra is. A település alatt komoly termálvízkincs van, de nincs kútja hozzá, a befektető pedig hiányzik. Ezzel a hővel pótolni lehetne a talajból "hiányzó" hőt, azzal pedig kertészkedésbe lehetne fogni, de egyenlőre olcsóbb eleve kedvezőbb földterületet venni vagy bérelni errefelé. Beszélnek még földgázról is. ígéretes próbafúrásokat folytattak a faluban, elhangzottak sejtelmes utalások is a leendő nagy fejlesztésről, de erről semmit sem sikerült megtudni. Mindenesetre az öregebbek emlékeznek még arra, hogy valaha az uradalmi istállót - majd TSZ és falu központot - két falusi kútból felfogott gázzal világították meg. A harmadik erősség a település környéke. A Körös part szépsége, a környék nyugalma üdítő a városi ember számára. Többen gondolkodnak erről a faluban, de a környékbeli önkormányzatoknál is. 1995-ben települési szövetség alakult az idegenforgalom fejlesztésére, benne kerékpárút-fejlesztési tervekkel, mely összekapcsolhatná az önmagukban elszigetelt településeket és azok kevéske erejét. A forráshiány gátolja a falusi turizmushoz szükséges infrastruktúra kiépítését, de úgy tűnik, ez a reális esély rövid és középtávon, még akkor is, ha önmagában kevés a település talpra állásához.

43

2.4. Emberek A történet mindenekelőtt róluk szól. Karakterüket a szociológiai szempontoknál pontosabban írják le az interjúk, és azok lényegi kivonata, a "Mondatok Magyartésről" (4. melléklet). A magyartésiek 90 %-a nyugdíjas. Töredékük, a fiatalok és a középkorúak egy része rendelkezik munkával Szentesen és a környéken. A munkaképesek és munkavállalási korúak többsége munkanélküli, lassan a munkanélküli jövedelempótló támogatásuk is lejár. A tipikus szakképzettségi szint a fiatalok körében a szakmunkás illetve gimnáziumi, főiskolai, egyetemi képzettségűről nem tudunk. A helyi tanítót, aki az értelmiséget jelenti, Somogyból pályáztatás útján hívták. A fiatalok száma összesen 20-25 főre tehető. Sokan közülük szüleikkel élnek itt, mások, bár itt születtek, szüleiktől elszakadván, közelmúltban vásárolt tanyán élnek. Gazdálkodó típusok és (majdnem) teljesen önállóan gondoskodnak a maguk és családjuk mindennapi megélhetéséről. Nagyon érdekes néhányuk életfelfogása. Míg egyesek folyamatosan figyelemmel kísérik a politikát, a világ jelenlegi állását, józanul gondolkodnak a gazdaságról, kapálják szüleiktől kapott földjüket, gondoskodnak állataikról, és a pénz jövedelmező forgatásában jártasak, mások életcélja csak ennyi: "ajövőben is megtudjunk élni valahogy". Az általános iskolából kikerülve többnyire szakmunkásképzőbe jelentkeztek. Mások 16 éves korukban férjhez mentek, majd gyermekeket neveltek. Bevett életszemlélet a családalapítás fontossága és az azt igénylő normák felállítása. Tanyájukon végzett kertészetből, segélyekből, alkalmi munkából élnek. Ahhoz, hogy diszkóba járhassanak, más városba kell menniük, amire nincs pénzük (autó, benzinpénz). Ez által inkább magukba fordulva, zárt baráti társaságot alkotva telnek el napjaik. A közép és idősebb korú férfilakosság szórakozási lehetősége jobbára a kocsma. Látványos duhajkodásra nem láttunk példát, a kocsma inkább beszélgető és játszóhely a nyerőgéppel, biliárddal. A kocsmabeli rendezvények közé tartozik az a pillanat, amikor keményebb "férfigyomornak valót" főznek a kocsmában. (E sorok szerzője szerint a pörkölt itt igen finom, bár a kelleténél ritkább.) Mivel a helybeli nők "nem járnak kocsmába", számukra a bolt marad találkozó és beszélgető helynek. Ezen kívül egyéb szórakozásul legfeljebb az eddig történelmenként egy-szer odalátogató szociodráma tábor szolgál, s még inkább így lesz ez, ha az iskola megszűnésével esetleg a kultúrházra is végleg lakat kerül. A falubeliek jelenleg igen visszafogottan politizálnak. A múltban volt pártszervezet, melynek jelentős szerepe volt a TSZ-esítésben, de ennek segítségével sem sikerült hatásosan védeni a helyiek érdekeit a kritikus pillanatokban. A "Kádár-rendszer" viszonylagos jóléte okán komoly nosztalgia él a félmúlt iránt. A környéken mind az MSZMP-t, mind a FKGP-t jegyzik, bár az önkormányzati képviselő SZDSZ-es. Nagyon kevés a vallását gyakorló ember a faluban. A római katolikus és református pap egyaránt ezt erősítette meg. A falunak állítólag a Rákóczi szabadságharcig volt temploma. Akkor - a református lelkész úr szerint - a rácok pusztították el a faluval együtt. Mivel a falu református volt, itt - és további tizenegy településen - nem engedték újjáépíteni. A háború előttől az ötvenes 44

évekig az iskolában tartottak istentiszteleteket. Ez a lehetőség az új iskola felépülésével megszűnt. Tanyákon, magánházaknál tartották a továbbiakat, lassan halt el a vallásgyakorlás. A faluban megvan a templom(-ok) helye. A meg nem épült református templom kisharangját Szentesen, a Jókai utcai református templomban őrzik. Egy emlékezetes példáról hallottunk a falusiak önszerveződésénél. 1949-től sokáig működött a Nőtanács. A szüreti bál szervezése mellett "ők, tizenketten" (másutt tizenhatan) kulturális és ismeretterjesztő programot hoztak a faluba, sőt, 1970-ben sokat segítettek az árvízkárok enyhítésekor. Sajnos, sokkal többet nem tudtunk meg róla. Az önszerveződés, vallás, munkahelyek szabályai helyett a mindenkori (politikai-, gazdasági) hatalom, az idősebbek és a férfiak befolyása ad rendet a falu életének.

2.5. Összefoglaló A tábor végéhez közeledve a "szociológiai" csoport egy diagramba igyekezett sűríteni tapasztalatait (Ezt tartalmazza a 3. melléklet.) Ennek főbb megállapításai: 1. A nyolcvanas évektől "szétesett" a hagyományos gazdálkodás, mely évszázadok óta eltartotta a falut. Ennek legfontosabb eleme a tönkrement nagyüzem - ezúttal a szövetkezet. Mindezt a szétzilált, életképes háztáji gazdálkodást megnehezítő felvásárlási rendszer súlyosbítja. A faluban sem jelentős felhalmozott magán, sem községi (infrastrukturális) vagyon nem segíti a nehéz idők túlélését. 2. Többnyire nincsenek meg azok a rugalmas, változásra reagálni képes gazdasági ismeretek a falusiak többségében, melyekkel gyorsabban reagálhatnának a piaci változásokra. A szakértőket mindig is importáló Tés ezáltal jut halmozottan hátrányos helyzetbe. 3. Az előző két ponthoz is köthetően kevés az átállást könnyítő kiegészítő tevékenység. 4. Mindezek ellenére az itteni termőföld jó minőségű, a táj szép és sokféleképpen kihasználható, békés. A falu sokat megőrzött nyugalmából. Ez a mozdulatlanság Tés legnagyobb előnye és legnagyobb hátránya. 5. A hagyományos gazdálkodás szétesésének egyenes következménye az életmód eróziója. Ezt erősíti, hogy a falunak sem vallási, sem más szerveződési tradíciói, sem hangadó értelmisége nincsen. 6. A társadalmi '"kristályosodást", újraszerveződést segíteni hivatott rítusok, helyek is hiányoznak a faluból. Az iskola, kultúrház bezárása még nehezebbé teszi mindezt. Ezen javíthat a VE-GAközösségi házzá alakult volt Tanácsház. 7. Az egyik legkeményebb probléma a falusiak kedves, barátságos zárkózottsága. Kedvesen, barátságosan fogadják vendégeiket, s rendkívül nehezen fogadják be a letelepülni akarót, az új szabályokat, a kitörési szándékokat E nélkül pedig bármilyen jók is a falu adottságai, nem lehet szó saját erőre alapuló kitörésről.

45

3. LEHETŐSÉGEK Eddig jórészt a Magyartésről szóló források és interjúk feldolgozása adta e dokumentum gerincét. A most következő kicsit másról szólnak. A máshonnan jöttek élményein, tapasztalatán, analógiáin alapuló "kitörési pontok" megfogalmazása, amely mögött az a hit húzódik meg, hogy a tésieknek inkább rossz a szegénység, inkább elvetendő a mások által meghatározott élet, ezért inkább változtatni akarnak, mint sem. A modern szociológia jó pár esetben bizonyította e tétel ellenkezőjét.

3.1. Egyéni stratégiák Ennél a forgatókönyvnél a faluban élő vállalkozóbb szelleműek teszik a dolgukat, várhatóan terjeszkednek, további földekre tesznek szert. A falu "munkabíró része" részben náluk, részben a környéken másutt dolgozik. Az elöregedés lassuló ütemben folytatódik, de az olcsó, közművesített telek új lakókat is vonz - máshonnan. A falu kevés számú, jobb módú embere egyre jobban, a többiek a jelenlegi szinten, esetleg kicsit rosszabbul élnek majd. Ennek az útnak legfontosabb vonása az, hogy a falubeliek munkáját sem önmaguk, sem valaki más nem szervezi egybe, mert vagy a szándék, vagy a pénzforrás, vagy mindkettő hiányzik hozzá. Itt minden feltétel "adott". Ha a faluban "semmi sem történik", akkor valami hasonlóra van a legnagyobb esély. Az egyéni életstratégiákat kiegészítő tevékenységek könnyíthetik. A kiterjedt kiegészítő tevékenységek típusait a 2. melléklet írja le. Ebben hasznos szervező erőt jelenthet a VE-GA, vagy bármely kicsit elszántabb, több településen is élő szervező erő.

3.2. „Külső vállalkozó" megjelenése Miután a magyartési földek - ellentétben a szélesebb környékkel - a nagyüzemi gabonatermesztésnek kedveznek, középtávon is kedvező gabonaárak mellett reális az esélye az olyan vállalkozó megjelenésének, aki az összeomló TSZ helyett kibérli a környékbeli szántóterületet és gépesít, "visszaállítva" ezzel a megszokott gazdálkodási formát. Ez az út nagyobb eséllyel javíthat az itt lakók életén, mert termelékenyebb, s mert az általa megkövetelt járulékos infrastruktúra fejlesztés megnöveli más kiegészítő tevékenységek működési esélyeit így az előbbiek mellett: Az idegenforgalomét. Magyartés szép környezete, a horgászati lehetőségek, a Körös-part viszonylagos rendezettsége kis ráfordítással is jó alapja lehet a családi turizmusnak. Ennek az útnak egyik alváltozata lehet a helyi termálvízre alapozott nagyüzemi kertészkedés beindítása, mely hatásaiban hasonló az előzőleg leírthoz. Mindenesetre a környéken nincs földhiány, a jelek szerint egyenlőre még olcsóbb módszerekkel is termelhető zöldség Szentes vidékén. Középtávon azonban reálisan hat ez is.

46

3.3. Szövetkezés A harmadik út a helybeliek megszerveződése, egyenlőre mindenekelőtt a felvásárlás, gépkölcsönzés területén, mely jelenleg a legégetőbb. Ez valószínűleg jobb esélyeket teremtene akár a sikeresebb túlélési módszerek, akár a falusi turizmus fejlesztése, akár vállalkozó tőke csábítása terén. Ehhez bizalom, elszánás szükséges, azt pedig a kulturális, vallási, vagy bármilyen más alapú szerveződés könnyítené. *

*

*

Felvetődhetnek persze más utak is. Élénkülést hozhatna például, ha az emlegetett "földgázkincs" valóban létezne és azt ki is akarnák termelni. Ez hatásában a 2. úttal lenne rokon. Reális alternatíva a falu elnéptelenedése is - ha minden rosszul alakul... vagy ha minden résztvevő erre tesz. Mindenesetre ma ez nem valószínű.

4. SZUBJEKTÍV UTÓHANG Túl a magyartési szociodráma tábor megvalósulásán, érdemes egyfajta mérleget felállítani tágabb horizonttal is. E mérleg szempontjából e sorok írójának igen sajátos a helyzete, mert személyében több oldalt is képvisel. Egyrészt a VE-GA elnöke vagyok, egyszersmind a VE-GA-n belüli drámai jellegű tevékenységek fő patrónusa, számos ehhez kapcsolódó módszer meghonosítója, prózai és zenés darabok írója. Mindkét minőségemben személyesen is éles konfliktusokba sodródtam a Horváth Mihály Gimnázium vezető köreivel és ezen belül éles kompetenciavitákba a Gimnázium drámatanáraival. Ezek a konfliktusok igen jelentősen hatottak ki a VE-GA szentesi tevékenységére és forrásai voltak súlyos és diákokat nagyon hátrányosan érintő történéseknek 1984 és 1989 év között. Ezeknek máig élnek a hatásai. Másrészt, mint a Szentesi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának főtanácsosa, számos vonatkozásban találkoztam a „haldokló" Magyartés műszaki jellegű problémáival. Ilyen volt például a temető üzemeltetés illetve a temetői út, a D-i bekötő út aszfaltozásának problémája, közvilágítási problémák, a buszmegálló, a leromló Művelődési Ház és közösségi park problémája. Ezen minőségemben fedeztem fel a biztos pusztulás felé gyorsan haladó, erősen leromlott állapotú volt közösségházat, ami akkor már öt éve állt gazdátlanul. Nem pusztán maga az épület és a telek adta azonban a táboroztatási hellyé való alakítás ötletét amelynek megvalósításához a műszaki volt és a főtanácsosi szerep elengedhetetlennek bizonyult - hanem az is, hogy a környezet- és természetvédelem felelőse is jómagam vagyok a Hivatalnál. Ebben a minőségemben pedig nagyon szerettem volna meggyorsítani azt a folyamatot, hogy a Hármas-Kőrös Magyartés melletti hullámtere is természetvédelmi terület legyen. A VE-GA-nak az a rendkívüli súlyú döntése, hogy - 1994 év árfolyamon - 4 millió Ft-os önerős beruházással tábor központot alakít ki Magyartésen, természetszerűleg jelentette elkötelezettségek vállalását az előbbi helyzetben, de egyúttal komoly konfliktusok lehetőségét is. 47

Mindenek előtt szükségszerűen jelentett felelősségvállalást a mintegy 300 lelkes faluért, de a lakossággal valló konfliktusok lehetőségét is. Alapvetően gonddá vált a tábori tevékenység beillesztése a falu életébe, amelyet azonban nem lehetett egyoldalú alkalmazkodással megvalósítani. Ehhez szükséges volt a falu változtatása is, amelyhez azonban mélyen és sokoldalúan meg kellett ismernünk, emberi kapcsolatok sokaságát kellett kialakítani. Jelentett azonban az új tábor központ valami mást is, hiszen legfőbb kincseinek egyike az, hogy saját színházterme van, amelyet rekonstruáltunk is. Ezzel pedig egyszersmind kinyilvánítottuk, hogy a VE-GA a saját életében meghatározónak tartja a drámai jellegű tevékenységeket és a drámapedagógiát és ezen tevékenységének központja Szentes. Ez pedig ismét nagyon érzékeny helyzetet teremtett a HMG viszonylatában. Ennek jellemzésére elegendő, hogy amikor 1994 őszén kérésemre elbeszélgettünk Keserű Imrével, az irodalmi-drámai tagozat meghatározó egyéniségével, a beszélgetésünk nem volt más, mint egy olyan kulturált vita, amiben kibékíthetetlennek tűnő ellentmondások jelentek meg. Ennek során Imre alapjaiban kérdőjelezte meg a VE-GA vezetők - ezen belül személyem - drámai és pedagógiai hozzáértését. Ezzel már csak azért is különös helyzet alakult ki, mert a VE-GA éppen egy tési szociodráma táborral szerette volna önmagát Tés életébe integratív módon beilleszteni, támaszkodva a drámapedagógiát is tanuló vezetőire illetve Imre volt tanítványaira. A kialakult gordiuszi csomót egy ilyen tanítvány késztetésére, annak drámapedagógus anyukája, Fabulya Lászlóné oldotta fel, amikor azt javasolta, hogy a maga szociodráma táborát valósítja meg Tésen. Nem titkolta azt a szándékát sem, hogy - elismerve a VE-GA kompetenciáját - át is szándékozik adni a tudását. Mindezt pedig úgy, hogy be kívánja vonni a munkában Keserű Imrét és tanítványait illetve kiváló szociológusoknak egy olyan körét (Almási Istvánt, Domschitz Mátyást és Fehér Árpádot.), akik otthonosan mozognak az ifjúság problémavilágában is. Elképzeléseit sikerre vitte és a szociodráma tábor megvalósult Magyartésen. A fentiek talán elegendőek érzékeltetni mindazokat a terheket, gondokat, problémákat, amelyek tengernyi munkát hoztak és sokféle módon meg is jelentek a tábor kezdetén, eleve veszélybe sodorva azt. A megilletődött falu „védekező jellegű közösségtől" övezve nem sikerült minden munkát befejezni a tábor kezdetére. Az egymást idegenkedve fürkésző vegások és drámaisok éjszakába hajló festéssel, súrolással és takarítással kezdték a közös munkát. Kezdetben úgy tűnt, hogy a két alaptevékenység is élesen el fog válni. A vegások végzik el majd a szociológiai munkát a szociológusok vezetésével, a drámaisok pedig a drámai munkát Keserű Imre vezetésével és egyetlen valódi összekötő kapocsnak Fabulyáné Éva marad meg. Szerencsére azonban ezen az elzárkózáson hamar rést ütött néhány személyiség, néhány dolog és a kialakuló emberi kapcsolatok szövete. Néhány drámais ugyanis nagy kedvvel kapcsolódott be a szociológiai kutatómunkába és igen jó kapcsolatteremtőnek bizonyult a falu idősebb és fiatalabb lakosaival. A VE-GA drámajáték vezetői - ketten-hárman - pedig a kezdetektől bekapcsolódtak a drámai foglalkozásokba, némi zavart okozva ezzel. Az igazi fordulópontot a harmadik napon négy fejlemény hozta meg, az én véleményem szerint. Az egyik a falu lakosságának feloldódása volt. A másik az, hogy a szociológiai kutatások és elemzések kezdtek formát ölteni és az eredményeik felkeltették az érdeklődést, késztettek a további közös munkára, A harmadik fejlemény annak felismerése volt, hogy a drámaisok kiváló

48

munkát végeznek, meghökkentően gyorsan és jól tudnak azonosulni a tési emberek gondjaival, örömeivel. A negyedik fejlemény a vegások „lázadása" volt, akik eleve kirekesztve érezvén magukat a zárónapon esedékes szociodráma előadásaiból, eldöntötték, hogy maguk is csinálnak ilyen önálló előadást. Ehhez hozzá is láttak, bevonva az előkészítő játékokba 8-10 falusi tizenévest. Este és éjszaka tisztázó beszélgetések (veszekedések) sora zajlott, amelyek eredményeként másnapra helyreállt a tábor egysége és vele a sikert biztosító légkör.

Mi volt az 1995 évi tési szociodráma tábor - a tábor központ első vagyis nyitó tábora - közvetlen és közvetett hozadéka - az én véleményem szerint?

Közvetlen hozadékai a következők voltak: Sokoldalúan megismertük a falu múltját, jelenét és jövőbeni lehetőségeit. Megismertük az itt élő családokat, életmódjukat, felfogásukat és elképzeléseiket. Sok személyes kapcsolat született. Külön szükséges megemlíteni a falu meghatározó vállalkozóival való kapcsolatteremtést illetve azt, hogy a tízen- és huszonéves fiatalok gyakorlatilag teljes köre bekapcsolódott valamilyen módon a tábor életébe. Összességében kijelenthető, hogy valóságosan megkezdődött az integráció a falu életében, amely folyamat azóta kibontakozott. A másik közvetlen hozadék, hogy az utolsó napon megalakult a falusi fiatalok szövetkezése, amely azt célozta, hogy átvegyék a Művelődési Ház üzemeltetését. Azóta ez megtörtént és kialakult a két intézmény együttműködése is, A harmadik közvetlen hozadék a VE-GA és a HMG hallgatólagos békekötése, amelyet azóta több vonatkozásban is felváltottak az együttműködés vékony szálai (de nem a drámapedagógia területén, legalábbis egyenlőre).

A közvetett hozadéka a következők: Magyartés térségében, ha látványosan nem is, de egyértelműen erősödött a vállalkozási hajlam. Többen is kezdtek ügynöki jellegű kiskereskedelmi tevékenységbe. Két újabb falusi turizmus vállalkozás indult és több előkészítése is zajlik. Jelentős figyelem övezi a tábor központ sorsát és fejlődését és ettől teszik függővé a továbbiakat. Fejlődött a gazdaszemlélet és az összefogás, ami több dologban is testet öltött. Hosszú idő óta először valósultak meg közterületi közös munkák, gaztalanítás, parkrendezés, ároktisztítás.

49

Erősödött a lakosság városi lobbyzó tevékenysége. Ennek eredményeként rendeződött a buszmegálló ügye, felúj ításra került a temetői bekötőút, elkészült a D-i bekötőút záróburkolata és a töltés menti körvilágítás. Felgyorsult a természetvédelmi terület kialakításának folyamata és a testület a közelmúltban megalapította a Magyartés-Zalotai természetvédelmi területet. A fentiekkel kölcsönhatásban Magyartés súlya jelentősen növekedett a szentesi köztudatban illetve az ország számos pontján ismertté vált a falu neve.

Szentes, 1996. szeptember

Korom Pál

50

Mellékletek 1. sz. melléklet

FORRÁS

OK

írásos források Féja Géza: Viharsarok (Athenaeum, Szeged, 1937.) Magyarország helységnévtára (szerk.: dr. Jekelfalussy József) (Budapest. 1S95, Pesti Könyvnyomda Részvény - Társaság) Móra Ferenc Múzeum évkönyve: Bél Mátyás Csongrád és Csongrád Megye leírása (1980/81-2) Nagy Imre: "Szentes, Szegvár" (Szentes. 1923.) Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei (Szentes, 1990.)

Megkeresendő emberek, intézmények

-

Csikai Miklós (Árpád Szövetkezet, 6600 Szentes, Apponyi tér 12.) Doktor József (Városi Földhivatal, 6600 Szentes, Kossuth u. 8.) ifj. Gilicze András ref. lelkész (6600 Szentes, Jókai u. 71.) Korom Pál (6600 Szentes, Kossuth u. 17. VI./32.) Koszta József Múzeum,(6600 Szentes, Alsórét 187.) Labádi Lajos (cím: lásd: Levéltár) Mészáros Sándor (6600 Szentes, Keresztes u. 8/A) Rózsa Gábor muzeológus (Koszta József Múzeum) Szentes Városi Könyvtár (6600 Szentes, Petőfi S. u. 1.) Szentesi Levéltár (6600 Szentes, Kossuth tér 1.) Dr. Takáts Edit (lásd: Városi Levéltár) Városi Földhivatal, Szentes (6600 Szentes, Kossuth u. 8.) Polgármesteri Hivatal, (6600 Szentes, Kossuth tér 6.)

51

sz. melléklet Kiegészítő tevékenységek Szentes környékén 1.

Kisállat - tartás: - galamb - nyúl - baromfi: - liba - pulyka - csirke

2.

Haszonállat - tartás: - disznó - méhészet - birka, kos... - tehén, bika

3.

Növénygyüjtés és termesztés: - kamilla - cickafark - dohány - mák

4.

Kosárfonás

5.

Fagyüjtés; gatterolás

6.

Pálinkafőzés

7.

Gyümölcsaszalás

8.

Virágszárítás

9.

Káposztasavanyítás

10.

Bedolgozás valamilyen iparba (összeszerelés)

11.

Zöldségtermelés piacra

12.

Tej és egyéb csere

13.

Varrás

3. sz. melléklet Diagram a magyartési jelenségekről (kivágat az eredeti dokumentumból)

Afre<>íIUU/uaY ygM KHSVy'á- rU.t>7Vu. Kaw^rx/.' y A6CPO* THiAÍM^ft*

i c c r r i g t r m i Y o n A ^ y o S.

A wAa?>Arv«.vf«" F«y<-*>cicST WEH • - -ac^A'I.

Az trwte^tí

X TALKWAIÍhattat."

íí F

J I - OUODA.ÍKOU, \ ""CT^eíurí'V \ tt^xcu. Ot-s'tA 4 • HM OÍ^V^® VfcCus'* AífcTl'v/ vujö^r^

W'OÍJ ,

V/4UA.Í HiiUstA,

L*«ft A

I \l£\)Ot'-> |V'

I ftr*-»u. A 'fKc rofc-

TStJ^y^véT i iV «•* NX "-t-XAJ

- ZoStt

mtua ,

Ai.

Uufz

£)*•>•

vA'to'revieT W'uc

Vt^UíV* A

Fau^ÍTU:!

MOwcí- n-otJ, •

uíttA'cvJ ^ enzzuz u_

\L3-LSTT v.

Ax Iftő^cu. ft_u r / u'u. a kíx.ten^^irt®'

'A

Ai WAl^sVj^ut, 'ML

TiAÍAloU-' ofiCtf-ClC. W-olTí' eu-e^rg-V

ttfiZí ÁTv«Vti* A* Itioxeu. i-okjo**--

53

4. sz. melléklet Mondatok Magyartésről A mondatokat a tábor résztvevői gyűjtötték, a tábort lezáró műsorhoz szerkesztette: Keserű Imre. *

*

*

"Nem tudom, fogalmam sincs, nem is érdekel, hagyjatok békén!" "Úgysincs itt semmi" "Úgy elvittek mindent, mint az istennyila" "Nekem már mindegy" "Nem járunk mi egymáshoz, hazajövünk este és nézzük a tv-t" "Nem vagyok én már jó semmire" "A ladik sincs már meg" "AKádár Jani bácsi az egy arany ember volt" "Nagy élet volt itten" "Jöttek itt a színészek, játszottak mindent" "Volt itt bál is Meg nótaest" "Ahol ti laktok, az volt a mozi" "Jó ez a falu - nyugdíjasoknak" "Jó a levegő" "Itt a Körös "Van jó kocsmárosunk" "Tavaly még iskolánk is volt" "Három templomnak is van helye" "Abuszmegállót is lefestettük" "Olyan szegények voltunk, hogy még a gyerekeinket is magiunk csináltuk" "Pista bátyátoknak mindig a lányokon jár az esze" "49-ben összeházasodtunk, 50-ben már meg is volt a gyerek" "Láttam én már bugyit Persze, kiterítve a szárítón" "Nénémasszony szétterpeszkedik, bátyámuram beleereszkedik, mi az" "Na lányok, egy kis jégkrémet,finomez a jégkrém. Na most elfogadj átok vagy nem fogadjátok, hát fogadjátok már el. Nahát akkor nyomjátok ahova akarjátok " "Mennyi szép lány jött ide" "Na jöjjön már közelebb, adjon már egy puszit, gyüjjön, ne féljen már" Lányok, üljenek már ide" ' Te orosházi vagy? Tudtam, olyan huncut orosházi szemed van'' "Hát a mosolyod meg olyan mint az én Erikámnak" "Menjetek, gyerekek, menj etek játszani - mindig ezt csinálják, mindig leégetnek, ha jön hozzánk valaki" "Jaj, jegyzetfüzet is van nálad? Gyere, ülj le és írjál" "Nézd már apjuk, meg tesz örökítve" "-Ez a rádióba lesz vagy az újságba - mer akkor nem nyilatkozunk - Dehogynem, én mindenért vállalom a felelősséget." "Az olyan hülye volt - ezt ugye már nemjegyzi" "Nem veszi már? Mert akkor mondok valamit."

54

4. sz. melléklet

Darabkák a tési mozaikból A szerkesztett szöveg alapja 20-30, féltől három oldalig tartó terjedelmű, táborlakók által leírt kézirat. Ezek önmagukban olykor tisztábban őrzik a találkozások, élmények képét, mint a szerkesztett szöveg, ezért párat - megőrizve az eredeti szerző stílusát - itt külön is közlünk. A tábor lakói 15-25 éves, középiskolástól egyetemistáig tartó képzettségű csoport voltak. Reményeink szerint e pár szöveg közvetve bemutatja sokféleségüket. A szövegből a szerkesztő törölte a szélesebb közvéleményre nem tartozó, esetleg bántó utalásokat. Reményünk szerint ez nem rontja a munkák értékét. * *

*

Földhivatali vezető Hivatalból semmit nem tudott mondani, de kiderült, hogy erre felé van tanyája, így sokat tud a környékről. Az árverés (földek) 1994 szeptemberében volt, utolsóként az országban, mert a Termál TSZ természetvédelmi területeit ki kellett jelölni. Nagy volt az ár, mert: - utolsó árverés - jók a földek. 370-en licitáltak Lakosházán, Szentesen. Az adatok még nincsenek feldolgozva. 10 évvel ezelőtt a környéken még olcsók voltak a földek, házak, de 5-6 évvel ezelőtt megindult a turizmus(l), felmentek az árak. A környék - nem maga a falu - szinte fellendülőben (turizmus), ez a falu számára is kiút lehetne, de: kellene egy ember, aki megnyugtatja őket. A helyi önkormányzati képviselő sajnos sokszor fel sem szólal a tési ügyekben. *

*

*

A kocsmáros házaspár A férj: 1917-ben jöttek Erdélyből, de útközben jött a forradalom és Szajolig jutottak. Vagyonukat emiatt teljesen elvesztették. Apja az első világháborúban meghalt, anyja hadiözvegy volt. Kaptak az apja után egy kis pénzt, de az anyjának így is sokat kellett dolgoznia. 1919-ben a románok megszállták a vidéket, de a faluban és környékén nem voltak. 1949-ig a temető mellett laktak a feleségével. Mezőgazdasággal, főleg növénytermesztéssel foglalkoztak. A faluba költöztek, ahol juttatott földet kaptak ezt 59-ben be kellett adni a TSZ-be. Bekényszerítettek mindenkit. Reménység TSZ —• Lenin TSZ —• Termál TSZ. A férj zöldségtermesztéssel foglalkozott, az asszony pedig "mindenes" volt. Munkaegységben dolgoztak, kevés fizetést kaptak. A TSZ-nek 750-760 alkalmazottja volt, Bökényben 900 hold tulajdona volt a TSZ-nek, ami a rendszerváltás leépülésnek indult. A TSZ gépeit a volt tagok 55

vagyonjeggyel megszerezhették. A kárpótlás során nem volt árverés, se semmi. Felsőbb szinten döntötték el, hogy ki milyen földet kapjon. A házak egy része az 50-es években épült. Ekkor még segítettek egymásnak, például a házépítésében. Fábiánsebestyénnel társközség volt, majd kettészakadtak. Majorság volt, a bérlő Greskovits, Sváb Sándor.(...) 1549 óta volt egy nőtanács, tagja 18 nő volt. Pl: a 7o-es árvíz után lakhelyeket utaltak ki, ők szervezték a különböző összejöveteleket is. Majd lassan elmaradtak a tagok, és egy része meg is halt már. Később voltak különböző találkák, főleg a tanító és a fiatalok szervezésében, de az utóbbi években ezek is elmaradtak. Evek óta nincsenek összejövetelek, de még helyük sincs. Sokan gondolják azt, hogy rossz, hogy Magyartést Szenteshez csatolták *

*

*

Boltos A faluban csak egyetlen bolt található, ahol az emberek többé-kevésbé megkapják azt, amit keresnek. A boltos házaspár nem magyartési, s ezért nem foglalkoztatja őket annyira a falu élete. Még csak 3 évig maradnak és remélik, hogy addig a bolt fog menni, utána már nem az ő dolguk. Az árut Szentesről hozzák nekik, ha szükséges, akkor ők maguk mennek be, hogy egy-két dolgot bevásároljanak. Sokszor csak ráfizetés az egész bolt. Tésről nem sokat tudnak, viszont azt ők is megállapították, hogy a vásárlás főleg fizetéskor, illetve nyugdíjkor jobb. * *

*

A középkorú gátőr és családja A jelenlegi gátőr két évvel ezelőtt költözött ide családjával. Szentesi lakos volt, elvégzett egy gátőrképző tanfolyamot és ide helyezték. A falubeliek nehezen fogadták el mind őt, mind családját, (...). Láthatóan a helyiek nehezen fogadták a töltés és erdő területén az új, vadidegen szentesi főnököt. Jól megfizetik, ő vezeti a fák csonkítását az őhozzá tartozó területen. Sokkal jobban él, mint Szentesen, a fizetése jóval több, ráadásul tart teheneket (a falubeliek egy része tőle veszik a tejet), drágán adja el gyöngytyúkjait. Van kacsája, libája, birkája. A jobb életszínvonal, a csend és a nyugalom miatt jól érzik itt magukat, dolgaikat könnyen el tudják intézni Szentesen. (A falubeliekkel csak az "üzlet" vagy a munka szintjén érintkeznek.) Van négy hektár földje, rendelkezik fejőgéppel és szénasodrógépekkel is. Szintén középkorú felesége (saját bevallása szerint) jól érzi itt magát, leköti a munka, nincs állandó munkahelye, háztartásbeli, vezeti az otthoni gazdálkodást. 18 éves lányuk jövőre fog érettségizni Szentesen, utána el akar költözni a barátjával. Kicsit hiányzik neki a város, de azért jól érzi magát. Van egy 4 éves kisöccse, aki Szentesen jár óvodába és a nagy szülőknél lakik, csak hétvégére jön haza. Ezért igényt tartanának egy magyartési óvodára. Van telefonjuk, így a falu ezért is jár hozzájuk, bár ezt inkább a családfő kapta szolgálati telefonként. A rendszeres vásárlásokat (élelmiszer) Szentesen intézik el, de kisebb dolgokat Magyartésen is beszereznek, ha úgy szükséges. Tulajdonképpen egy jómódú család kinn a faluszélén, akik a település lakosságával alig érintkeznek, betelepültek. Talán még jobban érezték volna a falu "nehezen befogadó" képességét, de mivel a családfő gátőr, így ezáltal "főnök"-nek számít. A helyiek kénytelenek voltak elfogadni, hiszen nekik van szükségük őrá (facsonkítás árán szerzett tüzelő és a területeket személyre szólóan a gátőr osztja ki, olcsón (lehet nála tejhez hozzájutni, és van telefonja).

56

*

*

*

A Segéd-gátőr, avagy a falu 15 éven át „ vezető" embere... Nem tévedésről van szó, a régi tanácsház volt kocsisával beszéltünk. Mostani foglalatossága segéd-gátőri, valamint a kevéske föld megművelése. 1945-ben ők voltak az elsők, akik polgárilag megesküdtek a faluban. Határozottan állítják, hogy csak a felszabadulás óta létezik Magyartés. Ez az a házaspár, amely átélte a falu demarginalizálódását. Nekik ez a folyamat elviselhető, de szánakozva tekintenek azokra a fiatalokra, "akik előtt még ott az élet". Ennek ellenére fenntartják, hogy a föld megfelelő megművelésével, és megfelelő hozzáállással érdemes mezőgazdálkodással foglalkozni. "Itt csak az él meg, aki keményen dolgozik és ezt a falu hamar befogadja". Azon tipikus öreg családok közé tartoznak, akik mivel mindkét fiúk meghalt, nem volt lehetőségük visszaváltani az elvett földnek csak egy részét. Ezzel kapcsolatban említették meg, hogy voltak olyan esetek, hogy a pénzesebb emberek olcsón, sok kárpótlási jegyet vásároltak fel, és így hatalmas területekhez jutottak. Ez sokak felháborodását váltotta ki. Ami igencsak megnehezíti a házaspár életét az a tény, hegy nevelniük kell az árván maradt és beszélni nem tudó unokájukat. Más falubelitől tudtuk meg, hogy a két fiúk halálához hozzájárult az alkoholizmus, amire még most is találunk példát. Szerintük a végső csapást a falura az iskola megszüntetése jelenti (...). A falu problémáit annak a ténynek tulajdonítják, hogy Szenteshez kapcsolták. (...) Ez a "cserkészház " (Ez a VE-GA - Közösségi Ház tési "neve" - a szerk.) jelenthet számukra valami változást - mondják ők. * *

*

A falu egyetlen "fóliása... " A falu "Rózsadombján" lakik, nyugdíjas. (...) Szentesre kíván költözni, valószínűleg ott felesége orvosi ellátása könnyebben biztosítható. Nem őslakos, 1954-ben házasodott ide és önerőből építette azt a házat, amelyet 1 millió forintért kínál eladásra. A falu múltjáról keveset tudhattunk meg tőle, falusi bálokra emlékszik. Beszéde és kocsmai találkozásunk arra enged következtetni, hogy bizonyos mértéktartással van a falu többi lakója iránt. Nyugdíja mellett a zöldségeladás a pénzügyileg fontos mellékkeresete. Négy fóliája van, azoknak a megművelése sok munkát igényel. Minden munkát maga próbál elvégezni, a falubeliek segítsége nélkül. Szerinte a faluban nincsen olyan ember, aki képes lenne valamit tenni Magyartés érdekében, a mostani helyzetért felsőbb szervek felelősek - a politikai pártok. A faluban befutott embert nem tudott, nem akart megnevezni. A vallás láthatólag az életében nem játszott fontos szerepet. Úgy tűnik, hogy a nagyvilág kérdései jobban érdeklik, mint a falut érintő problémák. 57

*

*

*

Középkorú, kissé zárkózott asszony 1954 óta élnek Magyartésen, a szüleiktől örökölt, nemrég felújított házban. A szülők a 80-as évek közepén elhunytak. Ma kislányukkal 3-an lakják az épületet. A férj egyéni vállalkozó, az apjától kapott és a kárpótlásból szerzett földön gazdálkodik. A földműveléshez mezőgazdasági gépeket használnak pl. traktort, kombájnt. A feleség élelmiszer-eladó, 3 éves gyermekével fizetés nélküli szabadságon van. Vallási életük: Szentesre járnak át istentiszteletre, "amit mások nem nagyon tesznek meg". Szerinte önkormányzati képviselőjük mindent megtesz az érdekükben. Elmondta, hogy nincs olyan ember, akire hallgatnának a faluban, viszont jó néhánnyal van jó kapcsolatuk. De érzi, nem sok lehetőség van a település fejlődésére. Számunkra tán fontos információ, hogy az 1970-es árvíz után sok új ház épült Magyartésen, mely köszönhető volt az akkori tanácsnak, mert minimális összegért osztott földet. * *

*

Bőbeszédű 50-es éveiben járó asszony Ma egy 50-es években épült kertes házban élnek, amelyet 1978-ban vásároltak, addig tanyán éltek. Férjével, lányával, unokájával lakik együtt. Nincs fürdőszoba, wc., stb. Házukat a napokban meszelik újra. Háztáji gazdálkodással foglalkoznak. A férj jelenleg a szentesi Barneválban dolgozik, az asszony betegsége miatt otthon van, lányuk munkanélküli. A magángazdálkodásból épp meg tudnak élni, de a víz bevezetésére már nem telik. Legfőképp Szentest okolják, amiért nincs már posta, művelődési ház. (...) Arról semmit nem tudnak, hogy ezek a döntések hogyan születtek. Úgy vélik, őket senki sem hallgatná meg "odafent". Helyzetüket teljesen kilátástalannak tartják. A faluban nincs olyan ember, akire felnéznének. Az emberek közötti viszonyt jónak tarják, segítik egymást. 20 éve nagy élet volt még a faluban, rendszeresek voltak a szüreti és egyéb báli mulatságok, ma már egyáltalán nincsenek, noha igény lenne rá. Állandó probléma az utak rossz minősége, a rossz közvilágítás. Egyetlen előrelépésnek az új buszvárót tartják, ami bizonyosan "amiatt épült, hogy a helyiek ne álljanak be a volt tanácsháza eresze alá." Jól példázza kiszolgáltatottságukat, hogy a 60-as években a tervezett óvodára összegyűjtött pénzből Nagytőkén épült óvoda. *

*

*

Anya és lánya Két tősgyökeres tési asszonnyal társalogtunk. (...) Rossz körülmények közt élnek. Az édesanya 85 éves, a "lány" kb. 65. Aház körüli földterületei műveli az anyuka, (...). Elmesélték nekünk, hogy régen nagyon jó volt, ma már tönkretettek mindent. Az idősebb asszony 12 éves korában kezdett dolgozni Sváb Jánosnál, Kutyanyaknál. Később ez a Sváb kiadta bérbe a tési majorságot egy Greskovics nevezetű úrnak . "A Greskovics István rendes ember volt, mert munkát, jó fizetést sőt még lakást is adott." Érdekes dolog, hogy más 58

nemzetiségűek is dolgoztak nála, nemcsak magyarok. Az emberek szerették. Ma a faluban nincs élet. Pedig régen volt bál, nótaest, színielőadás, de ha manapság ilyen lenne, a fiatalok megszólnák azt, aki szórakozni menne. "Tönkremegy itt minden." Az ő családjuk 1948-ban kapott földet, de fizetnie kellett érte. *

*

*

Korábban vezető beosztású nyugdíjas (29-30 aranykorona földje van jelenleg.) A fénykorban is csak 30 ember dolgozott a (Termál) tsz-ben, csak gabonatermesztésben van gyakorlatuk! Szakértelemhiány. A földek jól művelhetők, a szikes részek gyepként hasznosíthatóak, a 80'-as években sokat javítottak rajta. A kárpótlás során abszolúte külsősöknek "adták el" a földeket Tőlük most bérli a TSZ, amíg bírja. K övetkezteté s ek: 1. A kertészkedésnek, vele a jobb megélhetésnek elsősorban szakértelmi és mentális, hozzáállásbeli okai vannak. 2. A nagyüzemi gabonatermelésnek lenne realitása sz akérte lmileg, de ahhoz gép és piac kellene. Ez újraszövetkezetesedést jelentene. Ez egy "alvóváros", ahol keveseknek van magyartési identitása. Ehhez képest sokan tartják magukat szentesinek és tanyasinak. Tipológiája az alföldi polgárokról: - Európai polgár, aki a földekből él jól, és áldoz a kultúrára, a környezetére. - Kálvinista parasztpolgár, aki elsősorban a gazdagodására, termelésére figyel. - Cseléd, zsellér, napszámos, monokultúrás szakértelmű ember. * *

*

Két maszek társ a Kurca túlsó partjáról Koruk 35-45 év körüli, egy 4-5 fős szövetkezés tagjai. A fiatalabb volt szakmunkásképzőt végzett traktoros szakmunkás, aki a Termál TSZ szétesése idején hozta magával a traktorát és volt valamennyi pénze. A másik a TSZ egyik agrártechnikusa volt, a felesége még mindig a Termálban középvezető. Azért álltak össze, mert drága lett volna minden gépet bérelni egymástól, s mert mind máshoz ért, meg így a földet is könnyebb bérelni. "A föld nem bírja el a bankot..." Napszámossal nem dolgoznak, mert "az nem tud rendesen hajtani". Az idősebbik viszi a szót. Elmondja, hogy az apja kényszerből lépett be az akkori Lenin TSZ-be, könyvelő lett aztán, ő az apja nyomdokába lépett. így lett belőle agronómusféle. Amikor aztán lehetett, kilépett, és most a földből akar megélni. Nagyon büszke arra, hogy nemrég jött Hollandiából, ahol szakmai vizsgát tett kertészetből. Tegnap jött meg Krétáról, ahol nyaralt. "Még az óráját sem állította át." Mobil telefont nem vesz, mert drága a bérlet. Mindenesetre már tájékozódott felőle. Műszakilag vitatkozni is tud róla. A földet öntözik, a gépet 150.000, Ft-ért használtan vették Hódmezővásárhelyen. Büszkék a 59

működőképességére, sokat bütyköltek rajta. Tavaly gondjaik voltak a hagyma és más termények átvételével. A felvásárló cégek csődjével, átalakulásával az előszerződések betartása szinte lehetetlen. A tési oldalról keveset tudnak. A valamikori TSZ-központ két kisajátított valamikori tanya helyén van, "...talmi már az is a Virágos Kiss-é... " "...aki - ahogy ma mondanák - amolyan menedzserféle ember"... A tési oldal földjét vegyes minőségűnek tartják. Sok helyen szikes, azt csak az utolsó hat évben szántották., addig meg mező volt, a juhoknak, marhának. Két alaptípusát különböztették meg a TSZ-ek gazdálkodásának. Az első az "olyan menedzserfélék által vezetett" Termál TSZ ... Ezt az eladósodó, rosszul gazdálkodó, sokat kockáztató, "nem rendes ember" képével hozták összefüggésbe. (Jellemző adalékként: a Westel mobiltelefonosok a Termálnál akarták elhelyezni az erősítőtornyukat, de ott 20 milliót kértek érte.) A másik típus a "régi jó parasztember" módjával, kevésbé agresszíven gazdálkodó szövetkezet képe, ami az Árpád TSZ itt a környéken. Ez ma a második legjobb TSZ a környéken. (A Westel erősítőtorony itt került elhelyezésre, olcsóbban, igaz, a felsővezetők mindegyike kapott ezután kedvezményes mobil telefont.) Lassan terjeszkednek. Általában megfontoltan beszéltek, s látszott, ez tudatos is.

GONDOLATOK Magyartés Őrségi hely, még a honfoglalással megszállt terület, mely korán faluvá alakult a szállásból. Természet adta előnyei miatt állandóan lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált ős- és népvándorlási leletek. Elrejtve a vizek, nádasok, és mocsarak közé békésén élte le a honfoglalástól kezdődő hét századot. Károly Róbert alatt itt élt népével György úr, aki elvette és erőhatalommal összegyűjtötte a keskönyben élő bencésbarátok szénáját. Ezután a garammelléki Szt. Benedek rendi apátság Csongrád vármegye törvényhatóságához fordult. A következő adat II. Ulászló 1495-ben kelt oklevele, amely Tést (Thésté) Pest megyébe kebelezi "át". A XV. században a falu a Gyepüsi Móré család kezén van, a XVI. sz-ban már a Gyójay (Gyulay) család tulajdona, de ők eladják Dóczy Jánosnak. A török hódoltság különösebb változást nem hoz, minthogy megszaporodik a jobbágyok terhe a török adókkal. Majd ez időtől kezdve birtokosai aggasztó módon szaporodnak, de a sok nemesúr sem árt meg a falunak, mivel Gyula vár elfoglalásával a földesurak jogai jórészt csak papíron voltak meg. A 15 éves háború is megkíméli, vagy legalábbis tönkre nem teszi, mivel 1516-ban a falu még képes fizetni a püspöki dézsmál. Buda után 1886 őszén Szeged is felszabadult a törökök alól. A menekülő török martalócok felégették Csongrádot, Bökényt és Tést is. A lakosság értékesebb ingóival és jószágaival elmenekült és a helység a tűz martaléka lett. Az elpusztított települést a lakosok újra helyreállították és nemesi birtokosai is megtartották tulajdonukat az újszerzeményi bíróság működése után is. A múlt században a 40-es évek végén Szentes is nemesi birtokos lett Tésen, a mivel 500 holdnyi ingatlant vásárolt, amit később kiosztottak a szentesi lakosok között. Már a XX. században Fábián-Sebestyénnel együtt kisközösség körjegyzőséget tartott fenn. Később 60

önálló lett, jól működő TSZ-ei voltak a kommunista időszakban. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás után hanyatlani kezdett. Megszűnt a tanácsháza, a művelődési ház, az iskola, templom nincs és közigazgatásilag is újra Szenteshez csatolták. Tésről Magyartésre a helynevek megállapításáról szóló törvény a legújabb időben keresztelte át megkülönböztetésül az akkor Fehér vármegyében lévő német lakosságú Téstől. *

*

*

1946-ban május 30-án Földigénylő Bizottság alakult. Nagyarányú földosztás indult meg, amelynek központi embere Pap Sándorné volt. 1970-ben 2717 ha földet műveltek Magyartésen, ekkora falu lélekszáma 712 fő volt. 1990-ben a tanító úr tartott itt népszámlálást és az összes magyartési lakos, beleértve a tanyasiakat is 410 főnyi volt. A falu lakossága folyamatosan csökkent. A villanyt 1974/75-ben vezették be Magyartésre. Telefon 1994 óta van, addig csak a postán, régi módszerekkel tehetett telefonálni. 1987-ben kezdett el a település létszáma tetemesen csökkenni. Ennek két fő oka volt. Kevés volt a születendő gyermek és a sok állás Szentesre vonzotta az emberek nagy részét. Megszűnt a Termál TSZ majorja, így egy alapvető növénytermesztési, állattenyésztési forrás kiapadt. Az emberek elköltöztek, magukkal vonván gyermekeiket. Elsőtől nyolcadikig a helyi iskolában összesen 13 gyermek tanult. Az 1993-94-es tanévben felszámolták az iskolát. Jelenleg elmondható, hogy a falubéliek szerint a rendszerváltozást negatívan megélő falu vegetál, várva talán egy új állapotra. * *

*

„ Talán jobban menne önállóan az élet" A magyartésiek nagy része így vélekedik. A történelem során többször történt el- és visszacsatolás Szenteshez, de a mostani "rázta" meg eddig a legjobban. A falunak tehát nincs önkormányzata, csak városi segítséggel képes fennmaradni. Egy helyi önkormányzat működtetésére sok pénzre lenne szükség és ami egy önkormányzat legnagyobb bevételi forrása lenne, a munka utáni adó, nagyon kevés, a falu nagy része nyugdíjas. A falubeliek szerint és a tapasztalatok alapján Szentes nem érzi szívügyének Magyartés problémáját. A faluban kétszer volt TSZ-esítés, a negyvenes években és 1982-ben. Egyes falubeliek szerint a TSZ ideje alatt élte virágkorát a falu, azt viszont nem felejtik el, hogy emiatt tulajdonképpen elveszítették földtulajdonukat és más jószágukat. 1991-ben, a rendszerváltás után a valamikori gépállományt és az állatállományt "kikárpótolták", a föld nem mindig került vissza eredeti tulajdonosához, (sőt!). Jelenleg a TSZ, a Termál bérli a földeket. Valószínű, hogy a falusiak egy része a kárpótlásban rejlő lehetőségeket nem értette meg. Mások kaptak az alkalmon és olcsón vásároltak kárpótlási jegyeket és azt földre váltották. Kevés az esélye egy újraszövetkezésnek, főleg a mezőgazdasági gépek és az egyéni földterület hiánya miatt.

61

6. sz. melléklet Magyartés környezete (térkép) (kivágat az eredeti dokumentumból)

Magyartés környezete

62

4. sz. melléklet

Magyartés térképe, a tábor helyszíne (volt községháza)

63

4. sz. melléklet A táb or pr ogramj a (kivágat az eredeti dokumentumból) SZOCIODRÁMA TÁBOR SZENTES - MAGYARTÉS Július 5 -15.

Július 5. szerda Gyülekezés a Megyei Művelődési Központ előtt Indulás 3/4 10 órakor - MÁV ÁLLOMÁS 18.00

Vacsora

19.00

Mit akarunk, mit szeretnénk? Ki vagy Te, kik vagyunk Mi? Táborszintű ismerkedés A tábori játékszabályok közös kialakítása

Július 6. csütörtök 8.00

Reggeli

8.30

Ismerkedés a "hely szellemével"

11.00

Táborszintű megbeszélés, felkészítés a terepmunkára

12.00

Ebéd

14.00

Műhelyfoglalkozás - terepmunka

18.00

Vacsora

19.00

Riportelemzések

Július 7. péntek 8.00

Reggeli

64

8.30

Terepmunka

12.30

Ebéd

14.00

Műhelyfoglalkozások - terepmunka

18.00

Vacsora

19.00

"Saját ügyeink" Közösségépítő játék

Július 8. szombat 8.00

Reggeli

8.30

Közös elemzés

12.00

Közös főzés

13.00

Szabadprogram

18.00

Kreatív játék

19.00-20.00 Szalonnasütés

Július 9. vasárnap 8.00

Reggeli

9.00

Fakultatív program: a./ Műhelymunka b./ Terepmunka c./ Egyéni felkészülés

12.00

Közös főzés

14.00

Szentes városnézés, strand Táborszintű akciójáték

21.00

Esetleg tábortűz

65

Július 10. hétfő 8.00

Reggeli

8.30

Műhelymunkák: a./ falukutatók terepmunka b.l színjátszók etűdök készítése

12.30

Ebéd

14.30

Műhelymunkák folytatása

18.00 19.00

Vacsora a./ Színjátszók az elkészült etűdök visszanézése videón - elemzés b.l Falukutatók: problémaelemzés

Július 11. kedd 8.00

Reggeli

8.30

a./ Színjátszók: etűdök készítése b./ Falukutatók: feladatok megbeszélése, terepmunka

12.30

Ebéd

14.00

aJ kimunkálása b./ Színjátszók: Falukutatók: etűdök írásos anyag beadása, terepmunka

18.00

Vacsora

20.00

a./ Színjátszók: egyéni feladatok bJ Falukutatók: beszámoló a terepmunkáról problémaelemzés

Július 12. szerda 8.00

Reggeli

8.30

Szekciófoglalkozás a./ Színjátszók: etűdök elemzése b./ Falukutatók: feladat megbeszélés, terepmunka

12.00

Ebéd

14.00

Egyéni munkák Műhelymunkák folytatása

18.00

Vacsora

20.00

Táborszintű játékok a magyartési élményanyag alapján

Július 13. csütörtök 8.00

Reggeli

8.30

Műhelymunkák a./ Színjátszók: etűdök véglegesítése b.7 Falukutatók: kísérlet a település problémáinak összegzésére "Akaratszervezési" kérdések

12.30

Ebéd

14.00

a./ Színjátszók: összpróba a falukutató szekció tagjai előtt b./ a kerekasztal vendégeinek személyes meghívása

16.00

Táborszintű megbeszélés: hogyan szervezzük meg a hol napi napot és a hazautazásunkat?

20.00

Összpróba a tábor részvételével - kritikai megbeszélés

Július 14. péntek 8.00

Reggeli

8.30

Emlékpróba - részpróbák

67

12.30

Ebéd

14.00

Táborszintű megbeszélés (Technikai koordinálások)

14.15

Részpróbák, főpróba

16.00

Falukutatók találkozása a közéletre fogékony magyartési emberekkel. Helyi problémák megbeszélése a tábor által begyűjtött információk alapján.

18.30

Vacsora

20.00

Bemutató

21.00

Beszélgetés a közönséggel

23.00

Búcsúest hajnalig

Július 15. szombat 01.00

Táborértékelés

02.00

Emlékezések a táborra a videofelvételek alapján

10.00

Ébresztő, "rendcsinálás"

11.30

Ebéd

12.00

Hazautazás

9. sz. melléklet Meghívó a szociodráma tábor záró elő ad ás ár a (kivágat az eredeti dokumentumból)

MEGHÍVÓ Sok szeretettel meghívjuk Öní és Kedves Családját 1995. július 14-én, pénteken, 16"órára a volt Községháza színháztermébe, a

"MONDATOK MAGYARTÉSRŐL" -című színházi előadásra, mely táborunk során az Önök segítségével jött létre. Az előadás után kirakodóvásárral egybekötött teadélután lesz. Tiszteljenek létükkel!

meg

bennünket

jelen-

„Hallod-e te szelídecske. LtáiA,y vagy-e vagy menyecske? Nem vagyok én szelídecske. Sem leány, de sem menyecske. Mer' én kerti virág vagyok. A harmatért majd meghalok. Mer' én kerti virág vagyok. A harmatért majd meghalok. Ha Te virág vagy a feertbe'. tn meg harmat vagyok benne. este a virágra szállok. cS hajnalig rajta úszkálok. Hozd föl isten azt a na^ot. Hogy süsse föl a harmatot. A füvekről a harmatot. A szivemről a bánatot. Kinek nincs kedve itt lakni. hAenjen a mennyországba lakni, építsen az égbe házat. ott nem éri semmi bánat, építsen az ég szélére. Ott nem éri semmi-féle... építsem az égre házat, ott nem éri semmi bánat." (Kesern

Imre után

- ±c)c)5)

70