Az 1970. évi perui földrengés építésföldtani tanulságai írta: Dr. Végh Sándor
1. E lőzm ények A dél-am erikai kontinens N y-i perem e a rendkívüli erejű kéregm ozgások egyik klasszi kus terü lete. F iatal lánchegységei fokozatosan em elkedve m integy rátolódtak a pacifikus táb lá ra, s ez a folyam at m a is nagy kéregfeszültséget halm oz fel az Andok vonulatának N y-i perem én. A feszültség időről időre, gyengébb, vagy heve sebb lökések form ájában kioldódik. A földren gések kialakulásában és hatásváltozásaiban nagy jelentősége lehet a kontinensperem en igen régen lé tre jö tt hosszanti törésvonal-rendszernek. 1970. m ájus 31-én d élu tán m ásfél percen át tartó 7,5-es m agnitudójú földrengés p a tta n t ki P e ru északi részén. A rengés h ip ocentrum a 25 km m élyen, epicentrum a pedig C him bote kikö tővárostól ugyancsak 25 k m -re N y-ra, a Csen des-óceán szintjén volt (1. ábra). A m akroszeizm ikus m egfigyelés a M ercalli-féle beosztás (I— XII.) VIII. fokozatnál erősebb m ozgást a h iv ata
los jelentésben nem em lít. A 83 000 km 2-re te r jedő sú jto tt te rü le te n a rengéshullám ok által okozott elsődleges, m echanikai eredetű rom bolá son kívül h ely en k én t iszap- és törm eléklavina te m e te tt be egész városokat, Az anyagi káron kívül több, m in t ötvenezer em ber m eghalt. Egyes vidékek m orfológiai képe m egváltozott; új kőzethasadékok, kism érték ű tektonikus el m ozdulások keletkeztek, s több régi szerkezeti vonal m en tén a mozgás m egújult. Az ú jjáép ítési és ú jratelep ítési te rv kidolgo zását m egelőzően a p eru i állam gondot fo rdított arra, hogy a település-tervezésben a jövőbeni kéregm ozgások várh ató h a tá sá t figyelem be ve gyék. A lapvető jelentőségűnek n y ilv án íto tták a regionális jellegű földtani, geom orfológiai és vízföldtani tanulm ányokat, am elyeknek m egkez dését és tem atikai k ialak ítását m agyar szakem berre, e tan u lm án y szerzőjére bízták. M agyarország képviseletében egy éven át a földrengés sú jto tta te rü le te n dolgozva, az ottani újjáépítési
1. á b r a : P e r u t é r k é p e a z 1 9 7 0 . m á j u s 3 1 - i f ö l d r e n g é s á lta l s ú jto tt te r ü le tte l (izo sz eisz tá k a M e r c a lli-fé le e r ő s s é g fo k o z a t o k szer in t)
91
bizottság (CRYRZA) m egbízásából a rekonsrukciós tervekhez m űszaki-földtani, szerkezetföld tan i és hidrogeológiai felm érést végeztünk, hiva talos szakvélem ényeket készítettünk, de építő ipari nyersanyag-lelőhelyek felk u tatására is ki te rje d t a megbízás. K onzultációink során m eg győződhettünk arról, hogy a nem zetközi szak társadalom érdeklődését főként a kéregm ozgá sok keletkezésének és előrejelezhetőségének k ér dése, illetve az ezzel kapcsolatos hipotézis-vita köti le, míg a közvetlen, gyakorlati és létfontos ságú feladatok m egoldása h á tté rb e szorul. A m ai értelem ben v e tt tudom ányos vizsgá lódások és a gyakorlati igények összeegyezteté sét és arányosítását az idő sürgeti. T anulm á nyunkban olyan általános tapasztalatokkal fog lalkozunk, am elyeket a szeizm ikus terü lete k építésföldtani szakvélem ényezésében hasznosíta ni lehet. A tém a általánosítása, kiteljesítése és részletesebb kidolgozása te ré n sok m ég a ten n i való. 2. Földtani m unkam ódszer a perui szeizm ikus területen A földtani m u n k át a Csendes-óceán p a rtja m entén, lényegében síkvidéki vizsgálatokkal kezdtük, m ajd a hegyvidéki tapasztalatszerzés első szakaszának lezárása u tán k ialak u lt a cél szerű m unkam ódszer, am elynek m enetközben! kiegészítésére és csiszolására bőséges alkalom kínálkozott. K ülönösen h átrányos tényezőként em líthető a részletes földtani térk é p és a szakirodalom hián y a m ellett a kívánalm akhoz képest gyenge színvonalú technikai felszereltség. A m egfigyelési rendszer és a jav aslattétel form ája az alábbiak szerin t véglegesült: I. M E G F I G Y E L É S A) S ík v id é k i területen a) Az épület- és m űtárgykárosodás m értéke általában; b) A település környékének m űszaki földtani jellem zői (rétegsor, kőzet jellem zők becslés alapján, földtani szerkezet); c) A szilárdabb aljzat m élysége a felszínközeli lazább üledékek alatt, s külszínre bukkanásának form ája és távolsága a településtől; d) A földrengés-okozta friss törések, kőzetrepe dések irá n y a és nagysága; e) Töm örségváltozás, csúszás, süllyedés jelensé ge az altalajban, továbbá az ilyen változások hatása az építm ényekre; f) A rengés h atására lé tre jö tt ideiglenes és ál landósult hidrográfiai változások; g) A talajv íztü k ö r m élysége, talajvízm ozgások a kéreglökések hatása következtében. B) H egyvidéken a) A település tengerszint fele tti magassága. Az épület- és m űtárgykárosodás m érték e általá ban; b) F öldtani felépítés, tektonika; a rengés elő tt és a la tt keletkezett törések, diszlokációk;
92
c) Hegyom lás, kőlavina, csuszam lás jelensége és jövőbeni lehetősége; d) Töm örségváltozás, csúszás, süllyedés jelen sége a település közvetlen altalajában, és a változások hatása az építm ényekre; e) Az ideiglenes és állandósult hidrográfiai vál tozások; f) A m agasabban fekvő víztartók (hegyi tavak, nagyobb üregek) kiöntésveszélye a hidrodi nam ikai irányokkal; g) Iszap- és törm eléklavina kialakulásának le hetősége. II. J A V A S L A T a) A telephely földtanilag m egfelelő, a telep ü lés újjáépíthető; b) A település szabályozási és védelm i m unká latok végrehajtásával, esetleg egyes, k oráb ban lakott részek szabadon hagyásával fel építhető (javaslat a szükséges technikai m un kára, alapozási stb. követelm ényekre vo n at kozóan) ; c) A helységet át kell telep íten i (új telephely kijelölése és földtani szakvélem ényezése az urbanizációs előterv kidolgozásának lehetővé tételére). 3. Tapasztalatok A m egfigyelések értékelése során különb séget te ttü n k a földrengés által okozott elsődle ges és m ásodlagos károk, illetve változások között. A) A kéreglökések kö zvetlen (elsődleges) hatása A rengéshullám ok tovaterjedésének és h a tásváltozásainak, m int a rom bolás közvetlen, s tisztán m echanikai eredetű okának a vizsgálata korántsem zárható le. Ebben a tek in tetb en a nagy törésvonalak jelentőségének m egítélése te rén nagyjából egységes vélem ény alak u lt ki. A szóbanforgó kéregm ozgás során például К —ÉK -i irányban a rengéshullám ok közvetlen rom boló ereje előbb nagy volt, azután m érséklő dött, m ajd ism ét felerősödött (Callejón de Huaylas).Az itt m egszerkesztett pleisztoszeiszta terü leté n néh án y an újabb epicentrum ot, azaz egyidejű kettős földrengést h atároztak meg, am it a Geofizikai Intézet cáfol, viszont ugyanazon epicentrális terü lete n belül három önálló lökés kialakulását m egállapítja. Nyilvánvaló, hogy a rengési fészekkel közvetlenül összefüggő első lökést 15 m ásodpercen belül követő két m ásod lagos lökés kialakulását ugyanazon rengéshul lám oknak egy földtanilag jól m eghatározott diszlokációs övbe való érkezése indikálta, ami egyben a részletes tektonikai vizsgálatok gya korlati szükségességét is kiem eli. A vetődési síkok, litoklázisok, diaklázisok és hajszálrepedések irán y át és állapotát gondosan m eghatároztuk. Új diszlokáció lé tre jö tté re a m a gunk terü leté n nem ak ad t példa, de egyes régi vetődési síkok kitöltőanyagának felszakadására igen („aktív” törésvonal). Űj kőzethasadékokat
(0,5— 1,3 m) a felszínt borító agyagos-hom okos üledéktakaróban láttu n k , de friss m ikrotrepidációs hajszálrepedések kialakulása a nagyobb rom bolódások körzetének alaphegységi kőzetei ben is m egfigyelhető. -180°
5 Lá_í]
2. ábra: Néhány teljesen rombadőilt település környé kének földtani szelvénye („A” és „В” a szerző hely színbejárása alapján, „C” a TAHAL Consulting Engineers Ltd szeizmikai adatai nyomán). — Jelmagyará zat: 1. magmás kőzetek (paleozoikum-harmadidőszak), 2. palás mészkő és agyagpala (mezozoikum), 3. agyag gal és homokkal kevert fluvioglaciális durvatörmelék (negyedidőszak), 4. homokos agyag (negyedidőszak), 5. homok és kavics (ó-holocén), 6. törésvonal.
K étségtelen tehát, hogy a szeizm ikus h u l lám ok terjedési irá n y á ra nagyjából m erőleges csapású, jelentősebb törésvonalak és törésren d szerek közelében erősebb kéregm ozgás m egy végbe (2. ábra: B), am elyet az ún. aktív diszlokációk m egújuló m ozgása m ég fokozhat. A m e dencetölteléknél többszörösen nagyobb sűrűségű m edencealjzat h irtelen em elkedése, vagy k ü szöbszerű beékelődése a lazább üledékrétegek közé, egészen vagy részben eltem etett bérc fo r m ájában, erősebb rengési gócot képez. Ez utób bi települési helyzetre jellem ző példát lá th a tu n k a 2 . ábra „C”-je lű szelvényén: a teljesen rom badőlt V irú az epicentrum és a gránitbérc között helyezkedett el. Szakvélem ényeinkben a leggyakoribb rengési gócokból kiinduló szeizmi kus hullám ok ú tjáb a eső alaphegységi bércek, vonulatok átellenes „árnyékoldalát” kedvezőbb
nek ítéltü k m eg akkor, am ikor az ilyen m eden cealjzat-beékelődés m indkét szárnyán a földtani helyzet nagyjából azonos. A térszíni helyzet változása szerint a köz vetlen rom bolás m értékében rendszerezhető k ü lönbséget nem tapasztaltunk, de a kicsiny, szer kezetileg összetört tektonikus bércek veszélyesége nyilvánvaló (3. ábra). Az ilyen helyeken végrehajtandó építkezések m egtervezése és kivitelezése különleges figyelm et igényel. Van olyan vélem ény, am ely szerint tisztán az elsődeleges h atás vizsgálatának tükrében em beri települések szám ára a nagysűrűségű, szi lárd közvetlen aljzat, illetve a lazább üledékré teg kedvezőbb. Szerintünk a kérdés annyira összetett, hogy ilyen p rim itív form ában nem szabad tárgyalni. A 2. ábra ,,B”-jelű szelvényén látható falu kistávolságú áthelyezését azért ja vasoltuk, hogy a diszlokált sávtól távolabbra vi gyük, s a kellőképpen töm örödött, repedésm en tes üledék-altalajban a szükséges alapozási m unkát a lakosság m aga is könnyűszerrel elvé gezhesse. B) A kéreglökések másodlagos hatása
A címből úgy tű nhet, m intha m ásodrendű jelenségcsoportról lenne szó, pedig a „másodlagosság” csak a mozgás eredetére vonatkozik. M ibenlétének felderítése olykor igen k örülte kintő vizsgálatot igényel, s az általa okozott kár jelentősebb lehet, m int gondolnánk: P eru b an az em berveszteség és az anyagi kár felét a föld rengéstől k iv álto tt m ásodlagos mozgások okoz ták. a) Felszíni „száraz” törm elékm ozgás. Hegy vidéki terü lete n kéreglökésekre a gyenge állékonyságú, fellazu lt lejtők törm eléke a völgybe zúdult, s a kőlavina élőlényeket, házakat és u ta kat tem e te tt be. Em beri telephely közelében teh á t a lejtők állapotának felülvizsgálása lénye ges feladat. A veszélyeztetett helyeken bizton sági sávot tanácsos kijelölni, az építkezésre vo natkozólag korlátozó, vagy éppen tilalm i indít vánnyal. A biztonsági sáv belső határv o n alát a ré gebbi törm elékfolyás alsó szélétől szám ítva, leg feljebb 45°-os törm eléklejtő esetén t = 20 mben, ennél m eredekebbnél pedig t == 50 m -ben határoztuk meg, sok m egfigyelés összesítése alapján. U gyancsak tapasztalati úton állapítot tuk meg az 1 m 3-nél nagyobb ún. kőbom bák várható lezuhanásának hatástávolságát. Ehhez az egyes kilazult tömbök, vagy összefogható töm bsorok m éterben m eghatározott, lejtőalaptól m ért legnagyobb függőleges m agasságát (m„Wx ) vettük tek in te tb e a fő esésvonalak irányában. A belső biztonsági h a tá r esésvonalban m ért egyes pontjainak távolságát (d, m éter) a kőfolyás alsó szélétől egyszerű form ula adta: d = t + ГПтах A tízes szám kerekítéssel felrak o tt h a tá r pontokból kialak u lt görbét egyenesekre átlagol tuk, s az így n y e rt sokszög-vonal egyenesei a fő esési sávokat határozták meg. A h atárvonalat a település hivatalos helyszínrajzára felm érettük.
93
3. ábra: Szerkezetileg összetört tektonikus bércen elpusztult hegyi falu, Cajacay (a szerző felvétele).
Kőbom bák lezuhanásának veszélye esetén a (4. ábra: В, C). Az épületek jellegzetes repedé m ódszert csak akkor alkalm aztuk, am ikor a sei és torzulásai hívták fel e rre a figyelm et, s az település szintje legfeljebb 3°-os m egegyező h aj- altalaj feltárásán ak eredm énye igazolta az elő lással csatlakozott a törm eléklejtőhöz. (Az 1970. zetes diagnózist. M ásutt az üledékrétegekben m ájus 31-én elpusztult P u n á falu meggyőző pél végbem ent szerkezetváltozás (tömörödés, elte dája nyom án, 3°-nál m eredekebb haj lás esetén m ete tt üregek beom lása) fokozta a rom bolást. inkább áttelepítés m ellett döntöttünk, m e rt a Chim bote város elpusztulását részben ilyen je nevezett helyen a kőgörgetegek a kiszakadási lenségek idézték elő, s az újjáépítéshez nagy fészektől több, m int egy kilom éterre elgurulva segítséget n y ú jt az elkészült m ikroszeizm ikai m inden ú tju k b a eső építm ényt szétzúztak.) térkép, am ely a sekélyfúrások adataival kiegé szítve lehetőséget ad a célszerűbb, biztonságo b) Térszínrom bolás, üledékszerkezeti válto zások. Az indián lakosság előszeretettel építke sabb építkezésre. zett a jav arészt fluvioglaciális ered etű törm elék Szeizm ikus te rü le te n érdem es figyelem m el teraszokon (viszonylag sík terü let, puhább föld, lenni a felszín közvetlen közelében települő duz víz). Egyes teraszok állékonyságát viszont a ké zadóagyag-rétegekre. Ezek vízfelvétele (talaj regmozgás, továbbá az erózió idővel annyira vízmozgás, vízvezeték és csatornázás tönkrem e m eggyengítette, hogy a ra jtu k épült falvakat netele folytán) speciális k áro k at eredm ényezhet. elhagyásra k e lle tt javasolni. A 2. á b ra „A”-jelű c) A felszíni és felszínalatti vizek állapot szelvényén ábrázolt teraszroncs egy része m ár jellem zőinek m egváltozása. A földrengéskor lejtőirányban lecsúszott és leo m lo tt.. A legköze m egindult törm elékm ozgás elzárh atja a folyók lebbi szakadólap repedései az utolsó nagy föld ú tjá t, vagy a hegyi tav ak term észetes lefolyását, rengés alkalm ával m élyen a falu b elterületén s így elöntést okozhat. A m egduzzadt hegyi ta alakultak ki. Az ilyen félhold-alakú, alul gyenge vak vizének gáttörése és lezúdulása iszap- és tartású, kétoldalt erózió által bevágott törm e törm eléklavinába („aluvión”) v á lth a t át, am ely lékkúpok leom lására szám os p é ld á t talá lu n k az a m agashegység völgyeiben egész városokat ké Andokban. pes eltem etni. Hasonló term észeti csapást okoz Földrengés h a tá sá ra végbem ent kism értékű h a t a m agasan fekvő hó- és jégm ezők egy ré csúszás és süllyedés jelenségét az üledékes fel szének kéregm ozgás h a tá sá ra tö rtén ő leszaka építésű p a rti övezetben többfelé m egfigyeltük dása (Yungay, 1970. m ájus 31., 300 m illió m 3
94
4. á b r a : J e l l e g z e t e s é p ü le tk á r o so d á so k s z a g g a t o t t v o n a lla l). „ A ” : a t e m p l o m o k
(a z e r ed e ti á lla p o t leo m lá sá n a k g y a k o r i
p é l d á j a ; „ B ” : t ő z e g e s a lta la j m e g s ű l l y e d é s e k é r e g m o z g á s k o r ; „ C ” : la k ó h á z k i s m é r t é k ű m e g c s ú s z á s a ; „ D ” e l t é r ő m é r t é k ű é p ü le tle n g é s b ő l e r e d ő k ö lc s ö n ö s fá lro n g á ló d á s k é t s z o ro sa n , d e n e m te lje s e n ö s s z e é p ü lt h á z k ö zö tt. 1 — J elm a g ya rá za t: 1. h o m o k o s k a v i c s , 2. h o m o k , 3. a g y a g , 4 . a g y a g o s t ő z e g .
folyós törm elékm assza, húszezer halott). Kisebb iszapárakat a to rre n s csapadékvíz is előidézhet ott, ahol a völgyoldalt borító laza kőzettakaró ellenálló képességét az erózió és a rengések m egbontották. A település tőszom szédságában m agas és m eredek fallal em elkedő, laza kötésű üledékterasz ilyen vonatkozásban fokozott ve szélyt jelen t (C hungar bányászfalu tragédiája, 1971. m árcius). A felszín a la tt csekély m élységben elhelyez kedő szabad talajv íztü k ö r erős kéregm ozgás ha tására a külszínig em elkedhet, s a „flotáció” jelenségét létrehozva fokozhatja a rengéshullá m ok m echanikus rom boló erejét. A M ercallibeosztás szerint V lII-as fokozatú földrengés al kalm ával, a felszín a la tt legfeljebb 0,5 m -re lévő szabad talajvíztükör, kb к — 0,5 m /nap áteresz tőképességű rétegben ez a jelenség m ár kiala kulhat, hozzávéve a repedések, hasadékok m en tén tö rtén ő kisajtolódást is. A m á r em lített C him bote város közelében k iala k u lt n y ílt víz tü krök vizsgálata kapcsán, a korábbi adatok, valam int a sa já t bejárásaink, kútvizsgálataink ad atait összevetve a következő eredm ényre ju to ttu n k : A földrengés a la tt a ten g e r szintje a dagály szinthez k épest kb. 80 cm -el felduzzadt, gyen gén kicsapott, s a felszínalatti v íztartó-rendszer be áram lott. A p a rtm en ti v íztartó-rendszer sósvíz-kevertvíz-édesviz tarto m án y ain ak h a tá ra m egváltozott: számos, korábban édesvízű k ú t elsósodott. A szabad talajv ízszin t h irte le n m eg em elkedésének m érték é t fél m éterre leh et be csülni. A p a rt közelében a k e v e rt víz a felszínre öm ölve jelentős te rü le te t elm ocsarasított. Az újbóli leszivárgás nagyon lassú folyam at. A víztartó-rendszerben új hidrosztatikai helyzet a lak u lt ki, am elynek részletes vizsgálata folya m atban van. Az eredm énytől függetlenül a ta
lajvízszint részleges, m esterséges lesüllyesztésé nek szükségessége nyilvánvaló. K arbonátos kőzetfelépítésű hegyvidéken fi gyelem m el voltunk a településekhez csatlakozó m eredek lejtő k vízzel teli, külszínközeli helyzetű karsztüregeire. Ezek felszakadása ugyanis helyi jelentőségű elöntést eredm ényezhet. Száraz év szakban körülm ényes a felderítésük, de a csa padékos periódusban az üregek m egtelnek, sőt a járatokon, üregszájakon á t gyakran túlcsordul nak. J a n u á r hónapban, az ottan i csapadékos évszak derekán szám os ilyen vízöm lés helyét m essziről m eghatároztuk az Andok m észkővidé kein. *
A települések környékén lefo ly tato tt m unka valam ennyi ábrázolható m egfigyelési eredm é n y ét és jav a slatá t a technikai m unkálatok te r vezői és végrehajtói szám ára egységes fo rm átu m ú vázlatrajzon tü n te ttü k fel (5. ábra). 4. Összefoglaló k ö v etk ezte té se k Az 1970. m ájus 31-i földrengés által sú jto tt perui te rü le te n elvégzett, tágabb é rtelm ű föld tani m u n k a a rom badőlt városok és falvak cél szerű ú jjáép ítését vagy ú jra tele p íté sé t kív án ta elősegíteni. Á ltalános tanulságok: a) Jó l tu d ju k , hogy a földrengés nagy és nehezen vizsgálható term észeti jelenség, am ely a földtanilag közvetlenül m egvizsgálható szel vényvastagságokhoz képest olykor a rán y talan u l nagy m élységekre te rje d ki. K ötelességünk vi szont, hogy m inden olyan földtani m egfigyelést hasznosítsunk a szeizm ikus terü lete k telepítés politikájában és építés-tervezésében, am ely a jövőbeni k á rt és pusztulást bárm ilyen m érték ben is csökkentheti;
95
R o m b o l ó d á s m é r t é k e : 100% J a v a s l a t : R é s z l e g e s á t t e le p ít é s
Szakértő.......... 1 9 7 0 .XI.21
5. a b r a : V i z s g a l a t i a d a t o k e g y s e g e s d o k u m e n t á l á s a h e l y s z í n e n k é szü lt g y o r s v á z la to n . — J elm a g y a r á z a t: A — B : s z e lv é n y ir á n y , C : k ö r d i a g r a m t ö r é s i r á n y o k k a l (1. v e t ő d é s , 2. v a l ó s z í n ű v e t ő d é s , 3. k ő z e t r é s ) ; m o r f o l ó g i a é s m e g k ö z e l í t é s i l e h e t ő s é g : 4. t e r e p s z i n t v o n a l , 5. ú t ; k ő z e t e k : 6. g r á n it, 7. f o l y ó v í z i t ö r m e l é k ; v e s z é l y e s t e r ü l e t r é s z e k : 8. e r ő s e n t e k t o n i z á l t ö v , 9. k ő o m l á s , 10 á r t e r ü l e t ; a z á t h e ly e z é s és a te r je s z k e d é s l e h e t ő s é g e : 1 1. é p í t k e z é s r e j a v a s o l t ter ü let.
b) A szeizm ikus terü lete n korábban végbe m ent földrengések valam ennyi hatását részlete sen fel kell m érni ahhoz, hogy az építkezések szám ára konkrét, részletes szaktanácsot tu d ju n k adni. Szükséges ezenkívül m indazon veszélyté nyezők szám bavétele, am elyek eddig m ég nem okoztak problém át, de a jövőben e rre szám ítani lehet, s így a velük kapcsolatos prev en tív véde kezés m áris szükségszerű; c) Meg kell különböztetni a rengéshullám ok által közvetlenül okozott épületkárokat a m á sodlagos rom bolódástól, am elyet a kéregm ozgás és az ennek h atására az a ltalajb an végbem ent szerkezetváltozás, vagy a külszíni állapotjellem zők m egváltozása okozhat. A m ennyiben a regio
96
nális m egoldásként adódó áttelepítésre nincs szükség, akkor m ásodlagos jellegű rom bolódás felism erése esetén a lakóhely belterü letén m eg felelő részletességű kőzetm echanikai vizsgálat, vagy szeizm ikai felvétel, esetleg a kettő együttes végrehajtása javasolható. Az ilyen adatok alap ján szerkesztett építésföldtani térk ép használata révén az alapozási, statik ai és m űtárgyvédelm i követelm ényeket célszerűen és gazdaságosan meg lehet határozni;
d) H a a geom orfológiai, földtani, szeizmo lógiai, hidrográfiai és hidrogeológiai körülm é nyek m ia tt a települést sem m ilyen m egvalósít ható technikai eljárással a kéregm ozgások hatá-
и.«
Венгрии, на территории подвергнутой землетря sától m egvédeni nem lehet, akkor a lakosság сению и составлял техническую, геологическую, részére m ás telephelyet szükséges kijelölni; e) Az alapvizsgálatok eredm ényének sza структурную и гидрогеологическую экспертизу планам восстановительных работ. В рамках эт< batos és érthető m egfogalm azása, kellő doku m entálása fontos követelm ény. A tervezők és работы изучались следующие явления: прямое kivitelezők (műszaki alapm unkálatok tervezői, влияние сейсмических волн на строительные объек várostervezők, építészek, statikusok) dolga, hogy ты и вторичные движения, вызванные землетря a k ap o tt tájékoztató felhasználásával a m ajdani сением (движение обломков, лавины шлама и об épületek nagyobb biztonságot n y ú jtsan ak a la ломков, сколжения, изменение характеристик со kosságnak m ég akkor is, ha az építőanyagok стояния поверхностных и подземных вод, измене m inőségjavításának lehetősége korlátozott. ния плотности в фундаменте строительных объек тов). Путем изпользования инженер-ногеологиД-Р. ВЕГ ШАНДОР ческой карты, разработанной на основе соответ ствующих данных возможно целесообразное и И Н Ж Е Н Е Р Н О -Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Е экономическое определение требований по фунда менту, статике и защите отдельных объектов. В Ы В О Д Ы В СВЯ ЗИ С В случае если из-за геоморфологических, геологи ЗЕМ Л ЕТРЯ С ЕН И ЕМ В П Е РУ ческих, сейсмологических, гидрографических и гид рогеологических условий нет возможности защиты В 1970 Г О Д У населенных пунктов от влияния движения коры, то следует выбрать другое место для поселения жите 31 м ая 1970 года произошло сильное землетрясе лей. ние в северных районах Республики Перу. Автор в течение года работал, в качестве представителя
Ч.
97