A fapapiranyag gyártásához a Német és Osztrák-Magyar mo narchiában a tűlevelűek közül a lúcz- és erdeifenyőt, a lombfák közöl a naszpolyát, nyár- és hársfát. Oroszországban általánosan a nyírfát; Finnországban a lúcz- és erdeifenyőt. Francziaórszágban és Belgiumban, hol kevés a tűlevelű fa, a nyir-, bükk- és nyárfát. Dániában főleg erdeifenyőt, továbbá lúczfenyőt és bükköt; Schweizban pedig erdei- és jegenyefenyőt használtak leginkább.
Az 1889. évi erdészeti államvizsgák.
i. Az idei tavaszi államvizsgák ápril 24-ike és május 5-ike között tartattak meg. A vizsgáló bizottságban
Bedő
országos
elnöklete
Illés m.
főerdőmester
Nándor
kir.
m.
kir.
erdőtanácsos
Kálmán
m. kir.
és
ministeri
főerdőtanácsos és S z é c s i
mint
közp.
tanácsos
vizsgáló biztosok
főerdőrendező
és
Albert alatt
Zsigmond Garlathy
mint vizsgáló biztos és
jegyző vettek részt. A vizsa letételére összesen 25-en kértek engedélyt. Ezek közül feltétlen engedélyt nyertek 16-an és feltételes engedélyt 6-an. A kért engedély nem adatott meg 3-nak. Az
engedélyt
nyertek
közül
megjelent
a vizsgára
18,
elmaradt 4. Az Írásbeli vizsga ápril 25-én és 26-án folyt le az Or szágos
Erdészeti Egyesület székházának nagytermében s ezen
alkalommal az Országos Erdészeti Egyesület és a selmeczi m. kir. erdőakadémia által javaslatba hozott 4 — 4 kérdés közül a következő négy Írásbeli kérdés adatott fel megoldásra. I.
Kérdés.
Milyen
egymással
szemben
3
közökben
egymásután
törvényes
feltételek
törvényes
olyan
erdőbirtokosnak,
ugyanazon
alatt
kötelezettségei
szállítási
vizén
40
vannak
kik rövid idő évi
időtartamra
engedélyt nyertek? Neve-
zetesen,
mely
befektetett
birtokosnak,
költségei
milyen
összeget kell a másiknak
s évi kiadásai megtérítése fejében
fizetni
abban az esetben, ha : 1. az első 3
8000
m
fát
engedményes
engedélye
értelmében évenként
tutajoz le, és a vállalat megkezdése alkalmával
a viz medrének kitisztítására s a tutajozásra alkalmassá téte lére egyszer s mindenkorra 6 0 0 0 frtot adott k i ; 2.
a második 3
12.000
m
fokozása tetett
fát
engedményes
engedélye
alapján
évenként
tutajoz s a viz szállítóképességének
megfelelő
czéljából egy fából épült vizfogóra 1 8 . 0 0 0 frtot fek
be
és
ennek
fenntartására
és
gondozására
évenként
3 5 0 frtot ad k i ; 3. a harmadik engedményes engedélye értelmében évenként 3
5000 m
rönköt úsztat le, s a viz medrének összeszoritására és
a partok biztosítására 7 0 0 0 frt értékű befektetést tett, a védő művek fentartására pedig évenként átlagosan 1 2 0 frtot ad ki? II. K é r d é s . az
év nagyobb
Ha valamely usztatásra berendezendő patak
részében állandóbb vízhiányban szenved, mely
eszközökkel rendelkezünk arra, hogy e vízhiányon segíthessünk? Mikor
és
mily
viszonyok
között
nyerhetnek
ezen
eszközök
alkalmazást? III. egyik,
Kérdés.
mintegy
3000
Egy
nagyobb
kat.
hegységi
hold kiterjedésű,
erdőbirtoknak egyetlen vágás
sorozatot képező üzemosztályában, az első 20 év alatt kihasz nálható első fordaszaki területbe az általános üzemterv szerint 5 osztag soroztatott be, melyek alább ugyanazon sorban követ keznek
egymásután,
kihasználás
alá
a mint a szabályos vágássorrend szerint
kellene,
hogy
kerüljenek.
Ezen
osztagok
a
következők : -
a) 1*78 kat. hold kiterjedésű, 0 6 zárlatu, 8 0 — 1 0 0 éves bükkös;
b)
1-40
kat.
hold
kiterjedésű,
0'7
zárlatu, -
éves bükkös, melyben szórványosan mintegy 0 l
100—120 részben idős
jegenyefenyő törzsek fordulnak elő; -
-
c) T 2 0 kat. hold kiterjedésű, 0 7 zárlatu, 0 8 részben 1 2 0 -
éves bükk és 0 2 részben idős jegenyefenyőből álló vegyes állab; d)
T120
100 — 1 2 0
kat. hold kiterjedésű, 0*8 zárlatu, felerészben
éves
bükkből
és felerészben
idős jegenyefenyőből
álló vegyes állab; e)
T42
kat.
hold kitejedésü,
-
08
-
zárlatu, 0 6 részben
-
idős bükkből, 0 4 részben idős jegenyefenyőből álló vegyes állab. A termőhely
mindenütt
tetés következtében
egyenlő jóságú. Az eddigi legel
a jövendő
állab képzésére alkalmas cse
meték egyik osztagban sincsenek. Az Az
értékesitési
erdő
kevés
viszonyok
jövedelmet
hajt
általában
véve
és emiatt
kedvezőtlenek.
az
erdősítésekre
nagyobb kiadásokat fordítani nem lehet. A legnagyobb nehézséget, az képezi, hogy a bükkfatermés csak
mint tűzifa, alacsony árakon adható el s igy is a bükk
fahozamnak
ez idő
szerint csak mintegy fele része értékesít
hető. A fenyőt illetőleg az értékesitési viszonyok kedvezőbbek, de
nem hagyhatók
figyelmen kivül, hogy a fenyőtörzsek túl
éltek s 10 — 1 5 évnél tovább nem tarthatók fenn. Ilyen
gazdasági
viszonyok
között milyen kihasználási és
felújítási módot választana a vizsgáttevő s ehez képest miként állapítaná
meg
az
részletes főhasználati
első és második félfordaszokra
vonatkozó
és felújítási tervet s miként szabályozná
a legeltetést, mely az adott viszonyok között figyelmet érdemlő jövedelmet
hajthat?
IV. K é r d é s . ipari
írja
le vizsgát
tevő
a bükk fáját,
mint
nyers anyagot és nevezze meg mindazon főbb használati
czikkeket, melyekre az előnnyel feldolgozható, előadva emellett, a fa azon tulajdonságát, melyen az illető alkalmazás alapszik.
A
szóbeli
vizsgák
ápril
29-én
vették
kezdetüket
és
május 5-én fejeztettek be. A 18 vizsgázó közül 5 ( 2 8 % ) , jól és 9 ( 5 0 % ) kielékitően képesittetnek találtatott, 4 ( 2 2 % ) pedig nem kapott oklevelet. II. Az
idei
őszi
15-ike
között
Albert
országos
alatt m.
tartattak
kir.
és ministeri
tanácsos
Emil m. kir. főerdőtanácsos
főerdőtanácsos
Tivadar
október 21-ike és november
meg. A vizsgáló bizottságban
főerdőmester
Belházy kir.
államvizsgák
mint
főerdőfelügyelő
vizsgáló mint
Bedő elnöklete
és S ó l t z
biztosok
vizsgáló
Gyula
és R u t s k a
biztos
és jegyző
vettek részt. A vizsga letételére összesen 69-en kértek engedélyt. Ezek közül feltétlen
engedélyt nyertek 50-en és feltételes engedélyt
16-an. A kért engedély nem adatott meg 3-nak. Az
engedélyt
nyertek
közül megjelent
a vizsgára
57,
elmaradt 9. Az írásbeli
vizsga
október
21-én
és
22-én folyt le az
Országos Erdészeti Egyesület székházának kis és nagy termé ben
s ezen alkalommal az Országos Erdészeti Egyesület és a
selmeczi kérdés
m.
kir.
közül
a
erdőakadémia következő
négy
által javaslatba hozott Írásbeli
kérdés
4—4
adatott
fel
megoldásra. I. fáért
Kérdés.
holdanként
Egy erdő jelenleg levágás alá kerülvén, a a fakereskedő
vizsgát tevő, hogy újítási
költségek,
helyszínén
500
frtot
ad. Számítsa ki a
ez összegnek hány % - á t teszik ki a fel ha
az
értéktelenebb
fák
kiszedése után a
már meglévő értékes és alkalmas csemeték felhasz
nálása mellett
1 hl tölgymakkot kell alávetni, és az állabnak
3 évi letárolása után az értéktelenebb fanemek csemetéinek és sarjadékának
eltávolítása,
illetve korlátozása végett, szabadon
választott,
de indoklással megállapított különböző időben, még
háromszori tisztító vágásra lesz szükség. A makk árát, a makkrakáshoz szükséges napszámok menynyiségét, a napszámbért, valamint az egyszeri tisztító
vágásra
holdanként szükséges napszámoknak a számát vegye fel vizsga tevő saját belátása szerint. Ha
a
felújítás
költségét
kiszámította,
számítsa ki még
-
azt is, hogy mekkora pénzalapot kellene, 2 5 ° / al kamatositva, 0
az
állab letárolásakor félretenni
100
a befolyó bevételekből, hogy
év múlva a felújítási költségeknek most kiszámított ösz-
szege fedezve legyen és hány százalékát képezi ezen félre tett felújítási alap a jelenleg beveendő 5 0 0 írtnak. II. vagy
Kérdés.
vízgyűjtő
Midőn a vizsgatevőnek nagyobbszerü
építéséhez
tulajdonságaira
fogja
fanemeket
fog
választani,
viszonyok
között
fát kell megválasztania, a fa mely
fektetni
fogja
hid-
és
a
fősúlyt,
mely
megtalálni
mely fanemet
termőhelyi a czélnak
és
vagy
tenyészeti
leginkább
meg
felelő fát. III. K é r d é s . Nagyobb hegységi, 90 km hosszú, 1 2 — 1 5 m
széles,
1 — 5 ° / , átlagosan pedig 3 ° / 0
0
esésű, sziklás niedrü
patak vizén való szállításra rendezendő be. A czél az, hogy a patak torkolatától 3 0 km kezdődő
távolságra
és 1 0 . 0 0 0 kat. holdra terjedő vágható luczfenyőerdő
használtassák ki. A nyerhető műfa vagy a patak torkolatánál esetleg épít hető
gőzfürészen
lesz
feldolgozható,
vagy
a környéken mint
szálfa is értékesíthető. Kérdés, usztatni
és
mi lesz
előnyösebb, a fát mint fürésztönköt le-
fürészáruvá
feldolgozva
értékesíteni,
vagy pedig
letutajozni és mint szálfát eladni? Eszerint szabályozandó azután a patak is. Jelölje meg tehát vizsgatevő mindazon körülménye ket, melyek ezen kérdés eldöntésénél szem előtt tartandók.
IV.
Kérdés.
tevő egy
40
Mely
kat.
gazdasági
elvekre fektetné vizsgát
hold kiterjedásü, tisztán erdeifenyőhői álló
oly erdőnek üzemrendezését, melynek talaja czélszerütlen kihasz nálás mellett mozgóvá megfelel
az
„Erdészeti
termési tábláknak osztálynak?
válható
futóhomok;
segédtáblák"-ban
az erdeifenyőre
Az egyes
osztagok
termőhelyi jósága foglalt általános fa-
vonatkozó V-ik termőhelyi
terüle,
állabkora,
zárlata,
a
kiadott vázlatrajzon van megjelölve. Tüntesse ki vizsgáttevő a gazdasági beosztást
vázlatosan
fel a legközelebbi
ezen
kiadott rajzon
és állítsa
10 év alatt teljesítendő gazdasági művele
teknek magállapitása mellett, a részletes erdőgazdasági terveket.
0 1. osztag : 9 k. hold kiterjedésű, a zárlat 0.5, az állab kora 3.
„
5 „
„
„
„
„
»
^
M
y,
m
TI
„
0.6, 0.7,
„ „
„ „
„
4 év;
„ 5 0 75
A
szóbeli vizsgák
október
24-én
vették
kezdetüket és
november 16-án fejeztettek be. Az
57 vizsgázó
közül 1 ( 1 ' 7 % ) jelesen, 5 ( 8 " 8 % ) jól
és 4 1 ( 7 2 % ) kielégitöen képesítettnek találtatott, 10 ( 1 7 - 5 % ) pedig nem kapott oklevelet. A folyó
évben
tehát mindössze 61-en nyertek erdészeti
oklevelet.
Az 1889. évi erdőőri szakvizsgák. I. A folyó 21-én
Budapesten.
évi erdőőri
szakvizsgák Budapesten október hó
vették kezdetüket és november hó 2-án fejeztettek be.
A vizsgáló bizottság tagjai voltak : K a l l i n a Károly m. kir.
erdőmester mint elnök; br.
erdőfelügyelő gáló
és O c s á r d
Feilitzsch
Arthur kir. al-
Károly m. kir. főerdész mint vizs
biztosok. Pest-Pilis-Solt-Kískun vármegyét
ez
évben
is
F a z e k a s Ágoston megyei aljegyző ur képviselte. A vizsga letételére 60 vizsgajelölt jelentkezett. Az Írásbeli
megfejtésre
kitűzött
kérdések
a következők
voltak : 1. csemetekertben nevelt 1 4 . 0 0 0 drb, 2 éves tölgycseme tével
egy
4
kat.
hold kiterjedésű
erdei tisztás beültetendő.
Milyen kötelékben lesznek a csemeték kiültetendők és az ülte tésnél mire kell ügyelnie? 2. Mely és
ott,
erdőkben
tiltja az erdőtörvény az alomszedést?
a hol az alomszedés meg van engedve, mily szerszá
mokkal és eszközökkel gyakorolható és melyekkel nem? 3. Vizsgajelölt egy oly vágás őrkunyhó felállításával bizatik
meg,
a
mely
egyúttal
vadász
leskunyhónak is alkalmas
legyen. Milyen alakban és mely helyen fogja ezen kunyhót fel-
