Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KRITÉRIUMRENDSZERE Az évfolyamdolgozat rendeltetése A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara különböző képzéseiben részesülő hallgatóknak eltérő számú évfolyamdolgozatot kell abszolválniuk tanulmányaik során. A jogász osztatlan képzésben résztvevő hallgatóknak kettő, míg a nemzetközi igazgatás szakos hallgatóknak egy dolgozatot kell elkészíteniük a képzés során (ennek javallott féléve a jogászok számára az ötödik és a hetedik, míg a nemzetközi igazgatás alapszakos hallgatók számára a harmadik szemeszter). Az évfolyamdolgozat célja, hogy a hallgató fogalmazási kompetenciáit fejlessze, egyúttal felkeltse érdeklődését a tudományos igényű dolgozatírás iránt. Az évfolyamdolgozat rendeltetése továbbá, hogy a diplomamunka megfelelő színvonalú elkészítéséhez szükséges készségeket és jártasságot a Szerző már az évfolyamdolgozatok készítése során elsajátítsa, és a későbbiekben kellő rutinnal foghasson neki a diplomamunka elkészítésének. A Szerzőnek az évfolyamdolgozat elkészítése során egy általa vállalt (vagy a mellékelt listából kiválasztott) témát kell szakszerűen, nyelvtani és szakmai érelemben is szabatosan, a vonatkozó szakirodalmi forrásokban rejlő különböző nézőpontokat ismertetve és ütköztetve feldolgoznia. Az évfolyamdolgozat készítőjével szemben elvárás továbbá, hogy a feldolgozott anyagrészeket megfelelően szintetizálva és azokból helyes konklúziókat levonva saját véleményt formáljon a vizsgált témáról. Terjedelem A dolgozatokkal szemben támasztott nettó1 terjedelmi követelmények az alábbiak szerint alakulnak: Típus
Minimum terjedelem (kötelező)
Maximum terjedelem (ajánlott)
Évfolyamdolgozat I.
20 oldal
50 oldal
Évfolyamdolgozat II.
25 oldal
50 oldal
SZERKEZETI FELÉPÍTÉS I. Előzetes járulékos részek Címlap (ha nem használunk borítót, ez kerül kívülre) A borítón felsorolt adatoknál több információt tartalmaz: az intézmény nevét és a kar pontos megjelölését, a címet az esetleges alcímmel együtt, a szerző adatait, a témavezető oktató nevét, beosztását és a dolgozat készítésének helyét, valamint évszámát. Példa:
Nettó terjedelmi követelmény: a dolgozat törzsszövege, ide nem értve tehát a címoldalt, a tartalomjegyzéket, a mottót és az irodalomjegyzéket. 1
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék
Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben
Évfolyamdolgozat
Készítette:
Témavezető:
Kovács Dániel Jogász, III. évfolyam
dr. Pongrácz Alex
Neptun-kód
PhD. hallgató
Győr 2015
Tartalomjegyzék A tartalomjegyzékben nem csak a főszöveg részei szerepelnek, hanem a járulékos részek (irodalomjegyzék, táblázatok jegyzéke) is, oldalszámmal megjelölve. A címlapon nem szerepel oldalszám. A tartalomjegyzék tagolásánál számok után pontot használunk. Az alcímek esetén három címsornál többet nem szabad feltüntetni. Például: II. vagy 1.2.6. Mottó (nem kötelező elem, de javasolt) A mottó mindig külön oldalon szerepel. Az idézet megjelölésénél, a lábjegyzetben a forrás alapjául szolgáló mű főbb bibliográfiai adatait is fel kell tüntetni. Például: „Ha az állam erős, akkor összezúz bennünket, ha viszont gyenge, akkor elpusztulunk.” (PAUL VALÉRY)2 II. Főszöveg Bevezetés A dolgozat elején meg kell jelölni a témát, illetve a témaválasztás indokát. Igényesebb kidolgozás esetén részletesebben említhetők a módszertan indokai, illetve az előzetes kérdésfeltevéseket is kifejthetjük. Fő fejezetek és alfejezetek A dolgozat mondanivalóját fő fejezetekre, ezeken belül pedig további kisebb egységekre tagoljuk. A dolgozat tagolásának célja, hogy az olvasó számára megmutassa a dolgozat gondolati ritmusát, egymástól jól elkülönítve tegye világossá az egyes szerkezeti egységek határait. A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. Az al-és közcímekkel ne menjünk három címsornál mélyebbre (fő-/al-/köz-címek). Az egyes részegységek megjelölésekor használhatjuk a klasszikus jelölésmódot, azaz a főcímeket római számmal, az alcímeket arab számmal, az ezen belüli közcímeket pedig kisbetűvel jelöljük. Lehetséges a címrend decimális jelölése is, ahol minden részegységet arab számmal jelölünk, az egymás alatti szinteknek megfelelő számokat ponttal elválasztva egymás után írjuk. A különböző jelölésmódok összehasonlítása: részegység klasszikus decimális Főcím
I.
1.
Alcím
3.
1.3.
Közcím
b)
1.3.2.
Idézi: TANZI, VITO: Goverment versus Markets. The Changing Economic Role of State. Cambridge University Press, Cambridge, 2011, Preface, IX. („If the State is strong, it will crush us; if it is weak, we shall parish.”) 2
III. Utólagos járulékos részek Rezümé, összefoglalás Rövid, tömör összefoglalás, amely a néhány mondatnyi terjedelemtől akár több oldalig is terjedhet. Önállóan, a dolgozat elolvasása nélkül kell képet adnia a teljes munkáról. A szerzőnek az összefoglalás során ismertetnie kell a kutatás módszerét, eredményeit, alapvető következtetéseit. Saját véleményünket itt is összegezhetjük, valamint mód van – témaválasztástól függően – de lege ferenda javaslatok megfogalmazására is (ez az államelméleti és jogbölcseleti dolgozatok esetén természetszerűleg nem elvárás, de a megfelelő konzekvenciák levonása, illetve a szerző saját álláspontjának szerepeltetése igen.) Irodalomjegyzék A hivatkozott irodalom a főszöveg végére kerül a szerzők (több szerzős mű esetén az első szerző) neve szerinti betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit a mű címének kezdete szerinti ABC sorrendben kell felsorolni. Az irodalomjegyzékben a felsorolást nem látjuk el számozással. Az egyes tételeket sorkihagyással, valamint függő behúzással különítjük el egymástól. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak és idézetnek meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzékben felsorolt összes tételre legalább egyszer hivatkozni kell a dolgozatban. Bővebben lásd a Hivatkozások fejezetet! Példa: [1] ACEMOGLU, DARON – ROBINSON, JAMES A. (2012): Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 [2] ALBROW, MARTIN: The Global Age. State and Society Beyond Modernity. Polity Press, Cambridge, 1996 Külön fel lehet sorolni a felhasznált jogforrásokat is, ezek jogforrás-típusonként csoportosíthatóak. Ezek megjelölésénél a Magyar Közlönyben szokásos jelölésmódot kövessük. Mellékletek (nem kötelező elem) A mellékletekben helyezhetjük el a téma kifejtéséhez szükséges mellékleteket. Fényképek csak a legkivételesebb esetekben csatolhatók. Lehetséges mellékletek: adattár, táblázatok, ábrák, egyéb mellékletek, nagyobb terjedelem (120 vagy ennél több oldal) esetén név- és tárgymutató A mellékleteket lássuk el címmel, és arab számmal jelöljük. A nem saját magunk által készített adattárakat, táblázatokat, ábrákat a forrás megjelölésével kell szerepeltetni.
SZERKESZTÉSI ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK Oldalbeállítás, formázás Általános betűtípus: Times New Roman, 12 pont nagyságú, másfeles sorközzel. Figyelem! Az újabb MS Word használata esetén is ezen paramétereket kell beállítani! Margók: bal- és jobboldalon 2,5 cm, fent és lent 2,5 cm. A szövegtörzs sorkizárt legyen. Oldalszámozás: az oldalszám a lap alján, középre vagy jobbra igazítva található. Az első számozott oldal a Bevezetés első oldala, az utolsó számozott oldal a dolgozat utolsó lapja.
Tagolás, alcímek Egy fejezeten belül legfeljebb kétszintű tagolás alkalmazható: alcímek és azoknak alárendelve közcímek. A dolgozatokban háromféle cím alkalmazható:
főcím (az egyes fejezetek jelölésére szolgál), kövér betűvel szedve. A főcím minden esetben új oldalra kerül. (Oldaltörés: Ctrl+Enter billentyűk) alcím (a főcím alatt álló bővebb szövegrész): kövér és dőlt betűvel szedve. közcím (a szövegtörzset tagoló cím): dőlt betűvel szedve.
Bekezdés A bekezdések formai jegyek segítségével is jelzik a téma tagolódását. A bekezdést két módon jelölhetjük (minta itt): - beljebb kezdéssel – a szövegszerkesztőben ne tabulátort vagy szóközt, hanem sorbehúzást (1 cm) alkalmazzunk, vagy - a bekezdés után 6 pt-os sorköz beállításával – ilyenkor ne állítsunk be beljebb kezdést. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. Táblázatok, ábrák, képek A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal számozni kell. Mindegyiknek legyen címe, amely a táblázat/ábra/kép alatti sorba kerül. A szövegben ezekre a számuk alapján kell hivatkozni. A forrást lábjegyzetben fel kell tüntetni. Kiemelések Nyomtatásban a dőlt betű jelöli a kiemelést. A személyek tulajdonnevei a fő szövegben és a lábjegyzetekben KISKAPITÁLISSAL szerepelnek. Kerülni kell az aláhúzással, r i t k í t á s s a l vagy a NAGYBETŰVEL, vagy kövérrel való kiemelést. Számok írása A számokat a szövegben tíz alatt általában betűvel, tíztől felfelé azonban számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek, ahol számokat írunk, és a sorozatban közölt számok, ahol lehet egységes írásmódot használni (például: „a méréseket a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályban végeztük”). Statisztikai számítások eredményét általában három értékes jegy pontossággal közöljük. Speciális írásjelek Gondolatjel (–): különböztessük meg az elválasztó-/kötőjeltől (-). Számbeli tartományokat kötőjellel azonosítunk, pl.: 1222-1300, 13-45. oldal, 15-30 km. Százalékjel: A szövegtörzsben lehetőleg ne használjuk a százalékjelet, helyette kiírjuk a teljes szót (például: 10 százalék). Természetesen ábrákon, táblázatokban már használhatjuk a % jelet. Idézőjel: a magyar szövegekben dupla idézőjelet („ ”) használunk. Kerüljük az idézetek más jellel való jelölését (például az angolszász stílusú szimpla ’ ’ idézőjelet). Paragrafus: egyes jogforrások esetében használatos §-ként, ám folyó szövegben, sorszám nélküli használatakor szóval kiírjuk („A következő paragrafus azonban úgy rendelkezik…”). Egyes jogforrásoknál hiba a használata (például az Alaptörvény cikkeinél).
Rövidítések Csak szükséges esetben használjunk a szövegtörzsben rövidítést. Például: „c.” helyett legyen „című”. Az állami szervek, illetve nemzetközi szervezetek megjelölésére használt, elterjedt, közkeletű rövidítéseket az első előfordulást követően alkalmazhatjuk (például: Alkotmánybíróság – AB, Európai Unió – EU). Ebben az esetben azonban figyeljünk oda arra, hogy a használt rövidítés mindenki számára egyértelműen ugyanazt a szervezetet jelölje (például a helyi önkormányzatokat ne rövidítsük HÖK-nek, mert abból többen a Hallgatói Önkormányzatra asszociálhatnak). Jogszabályok nevének általánosan használt rövidítéseit is alkalmazhatjuk (például Btk., Ptk.). A rövidítés első alkalmazásakor mindig írjuk ki a teljes nevet, amire a rövidítés vonatkozik. Például: „… ahogy az Alkotmánybíróság (AB) több határozatában is kifejtette.” Ha betűszóhoz toldalékot kapcsolunk, akkor a toldalékot nem a teljes kifejezés hangalakja alapján kapcsoljuk, hanem a betűszó hangalakja alapján. Például ENSZ-szel, és nem ENSZ-vel. Felsorolások, listák A dolgozatban a felsorolásokat számozással, illetve betűvel jelöljük. A listák egyes elemei mindenképpen új sorban szerepeljenek, kerüljük a szövegen belüli felsorolások számozását. A folyó szövegbe ágyazott felsorolások elemeit egyszerűen vesszővel válasszuk el egymástól. A felsorolásoknál ne használjunk francia bekezdést (- jellel kezdődő felsorolást). Idézés Az idézett szöveg után közvetlenül, lábjegyzetben tüntessük fel az idézet forrását! Ha az idézett szövegből valamit kihagyunk, akkor azt három ponttal […] jelezzük. Ha idézetünk nem az eredeti mondat elején kezdődik, akkor három ponttal és kisbetűvel kezdjük. Szó szerinti idézéskor idézőjelbe tesszük az idézett szöveget, ügyelve a nyitó és záró idézőjel („ ”) közötti helyzetbeli különbségére. Az idézeten belül, amikor az idézett szöveg idézését idézzük, akkor használható a szögletes idézőjel (» «), amelynek kezdő és záró formája egyaránt befelé mutat. Például: Már NIETZSCHE is látta, hogy „szigorú értelemben nem létezik »előfeltevés nélküli« tudomány, ez elgondolhatatlan és logikaellenes: már előzőleg jelen kell lennie bizonyos filozófiának, egyfajta »hitnek«, hogy belőle a tudomány irányt, értelmet, határt, módszert, sőt létjogot nyerjen.” HIVATKOZÁSOK Lábjegyzet és irodalomjegyzék A lábjegyzetbe a hivatkozások, valamint a főszöveg gondolatmenetéhez nem szorosan tartozó kiegészítések, megjegyzések, észrevételek kerüljenek. A közlendőket általában célszerű a főszövegben szerepeltetni és mérsékelni a lábjegyzetek számát, valamint hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. Nyomtatásban a lábjegyzet azon az oldalon jelenik meg, amelyen rá hivatkozás történik. Szintén lábjegyzetbe kerül az idézett vagy felhasznált művekre, illetve jogforrásokra való hivatkozás is. A hivatkozás arra szolgál, hogy elkülönítsük saját szövegünktől a máshonnan átvett szövegeket, illetve lehetővé teszi a felhasznált források egyértelmű, pontos visszakeresését. A dolgozathoz felhasznált szakirodalmat a bibliográfiai hivatkozással tesszük hitelessé. Nagyon fontos, hogy pontosan, szabályosan idézzük referenciáinkat – ezek alapján a forrásokat vissza lehet keresni. A lábjegyzetben a művekre az összes bibliográfiai adattal csak az első említéskor hivatkozunk (zárójelben az első publikálás évét is feltüntetve), a továbbiakban csak a szerző(k) nevének és a mű címének vagy megjelenési évének, továbbá a hivatkozott műből felhasznált szövegrész pontos
oldalszámának (jogszabály esetén a szakasz/paragrafus-számnak) a feltüntetésével. (Az oldalszámok feltüntetése során a nemzetközileg elfogadott hivatkozási rendnek megfelelően a „p.” megjelölést használjuk.) Egy mű ismételt hivatkozása esetén a SZERZŐ VEZETÉKNEVE valamint az „op. cit.” megjelölés és az oldalszám szerepel. Ha ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a hivatkozások között, az „op. cit.” után zárójelben az érintett mű évszámát is fel kell tüntetni. Egymást követő lábjegyzetekben, ugyanarra a műre történő hivatkozás esetén pedig az „ibid.” és oldalszám jelölést kérjük alkalmazni. Példa az első hivatkozásra: WEBER, MAX (1905): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 22. p. Ismételt hivatkozások például: 31
WEBER: op. cit. (1982), 22. p.
32
Ibid. 22. p.
A tudományos művek esetében kialakult szokás szerint a szerzők titulusát (pl. a neve előtt a Dr. rövidítést) sem a főszövegben, sem a hivatkozásokban, sem a bibliográfiában nem tüntetjük fel. Az irodalomjegyzékben a hivatkozott műveket teljes bibliográfiai tételként tüntetjük fel, vagyis itt több adatot adunk meg, mint a lábjegyzetben való hivatkozáskor. Tartsuk szem előtt, hogy a bibliográfiai tételek is mondatok, azaz nagybetűvel kezdődnek és ponttal végződnek. A szerző(k) neve után kettőspontot teszünk, a mű címe után pont következik. A megjelenési adatok már új mondatot alkotnak, az egyes adatelemeket itt vesszővel választjuk el egymástól. Hivatkozások módszertana a. Könyvek Könyvek esetében mindig fel kell tüntetni a szerző(k) nevét, a mű címét (dőlt betűvel) és a kiadást. Ezt követik a megjelenési adatok, vagyis a kiadó, a kiadás helye és éve. Példák: SZIGETI PÉTER: Világrendszernézőben. Globális „szabad verseny” – a világkapitalizmus jelenlegi stádiuma. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005 TANZI, VITO – SCHUKNECHT, LUDGER: Public Spending in the 20th Century. A Global Perspective. Cambridge University Press, Cambridge, 2000 b. Hivatkozás gyűjteményes kötet egy tanulmányára Tanulmány esetében az elsődleges szerzőséget a hivatkozott tanulmány szerzőjének és címének feltüntetésével jelöljük. Ez után az „in” jelölés következik, majd a gazdadokumentum szerzőjének (szerkesztőjének) neve, a mű címe, majd új mondatban a megjelenési adatok szerepelnek. Végül megadjuk a hivatkozott tanulmány helyét a gazdadokumentumon belül. Példa: RIGÓ ANETT: Szuverenitáselmélet és a nemzetközi jog problémája, in CS. KISS LAJOS (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007, pp. 537-555.
c. Folyóiratcikkek Időszaki kiadványok (folyóiratok, akták, egyéb periodikák) cikkeire való hivatkozáskor először a cikk szerzőjének neve, majd a cikk címe következik. Ez után a következő mondatban „in” és dőlt betűvel a folyóirat neve, majd vesszővel elválasztva, normál betűvel, az év / szám, végül a tanulmány oldalszámai. Példa: SZAKOLCZAI GYÖRGY: A washingtoni konszenzus és ami utána következik, in Külgazdaság, XLIX. évfolyam, 10. szám (2005), pp. 26-46. d. Elektronikus források hivatkozása Óvakodjunk a bizonytalan szakmai hátterű internetes forrásoktól, különösen azoktól, amelyek bárki által hozzáférhetően szerkeszthetőek (például Wikipedia). A világhálón lévő anyagok állandó átalakulásban vannak, ezért a forrás pontos megjelölése mellett meg kell adni a letöltés időpontját is. Ha a szerzőt is megnevezik, akkor a hivatkozásban annak is szerepelnie kell a következő módon: Szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok, ha jelölik (kiadó, intézmény), a műhöz való hozzáférés útja és a letöltés dátuma. Amennyiben elektronikusan találjuk csak meg az amúgy papíralapon is megjelent cikket, ezt a hivatkozásnál is közölni kell (elérési út, letöltés ideje), mivel azok gyakran nem esnek egybe a nyomtatott verzióval. Például: FUKUYAMA, FRANCIS: American Power is Waning Because Washington Won’t Stop Quarreling, in New Republican, March 10, 2014. http://www.newrepublic.com/article/116953/american-power-decline-due-partisanship-washington (Letöltés: 2014. augusztus 22.)
Győr, 2015. február 17.
dr. Pongrácz Alex
JAVASOLT TÉMÁK LISTÁJA Niccoló Machiavelli és a Fejedelem, mint a politikai realizmus első manifesztációja A reformáció és az ellenreformáció államelmélete. Luther és Kálvin hatása az államelméletre A szuverenitás fogalma, története és a klasszikus szuverenitáselméletek A szuverenitás fogalmának háttérbe szorulása a regionalizáció hatására. A tagállamok szuverenitása és az Európai Unió [5] A szuverenitás fogalmának háttérbe szorulása a globalizáció hatására. Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben. [6] A társadalmi szerződés elméletei és ezek kritikája [7] A XIX. és a XX. század uralkodó eszméi és ezek hatása az államra [8] A konzervativizmus és konzervatív államfelfogás [9] A szocializmus irányzatai és ezek államfelfogása [10] A nacionalizmus. Nemzet-fogalmak és nemzet-felfogások [11] Az USA hegemóniájának tényezői. A posztamerikai világ [12] Civilizáció: a Nyugat és a többiek [13] Az állami mozgáspálya főbb csomópontjai az elmúlt évszázadban [14] A jóléti állam és a szervezett kapitalizmus jelentősége a XX. század gazdaságtörténetében [15] A jóléti állam válsága. A neoliberális gazdaságpolitika. A globális kapitalizmus államtalanítási törekvései [16] A „látható kéz” a globalizációban: a fejlesztő állam [17] A globális szabadjog a XXI. században. Globális Bukovina [18] Az emberi jogok eredete és generációi. Az emberi jogok a XX. és a XXI. században [1] [2] [3] [4]
