Az Európai Uniós gyakorlat a gazdasági együttműködés és partnerség kialakításánál Szikra Projekt ROP 3.1.3. (Kecskemét, 2007.09.20.) Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár, az MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet
Az előadás szerkezete Előadásom provokatív kérdései: 1. A vállalkozások együttműködését gyorsan múló politikai szlogen, társadalmi óhaj, avagy kemény üzleti racionalitás diktálja? 2. Mindegyik vállalat klaszteresedjen, avagy nem mindegyiknek éri meg? 3. Minden klaszter egyforma, avagy mitől függnek a sikeres típusok? 4. Elmaradott térségekben létrejöhetnek sikeres klaszterek? Spontán módon, avagy állami támogatással? A témakör ingyen letölthető anyagai, könyvei: http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/index.html
1. A vállalkozások együttműködése A globális kihívásra (nagy méretű piac, az olcsó bérű fejlődő országok versenye) adott sikeres vállalati válasz (a fejlett országokban): A magas munkabéreket nem lehet kigazdálkodni a tömegtermékeknél Globális verseny hatására megnő az outsourcing (tranzakciós költségek minimalizálása) Szolgáltatások szerepe megnő (cégre, személyre szabott) Foglalkoztatási problémák kezelése „Egyedül nem megy!!” (se globális cégeknek, se KKV-knak) Együttműködés: a vállalatok (főleg KKV-k) egyik sikeres válasza a globális kihívásra EU: KKV-k együttműködését támogatni kell, főleg hálózatok és klaszterek kialakulását
Regionális és lokális klaszter: a KKV-k sikeres fejlesztési eszköze A vizsgálatok szerint mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteresedés: USA: 380 vezető klaszter, export 78 %-a, munkaerő 57 %-a Olaszországban a feldolgozóipari foglalkoztatottak 42,5 %-a klaszterekben dolgozik, Norvégiában 22 %-uk Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15-40 %-át alkalmazzák a klaszterekben Hollandiában a nemzeti össztermék kb. 30 %-a képződik a klaszterekben
a klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4 %-kal javul és a KKV-k túlélési aránya magas
Példák regionális klaszterekre: Emilia-Romagna: ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus)
EU: 2002, 34 regionális klaszter elemzése
2. Mindegyik vállalat klaszteresedjen, avagy nem mindegyiknek éri meg? Három szektort különböztetünk meg aszerint, hogy transzferálhatóe az output és a jövedelemtulajdonos (fogyasztó) és a termék/szolgáltatás előállítója térben hol találhatók Lényeges, hogy a hagyományos ágazati besorolás nem alkalmazható, szinte mindegyik ágazatban előfordul mindhárom: a vállalati/iparági stratégiák a lényegesek, hogy melyik piaci szegmenst és milyen versenyelőnyökre alapozva céloznak meg (a) Bázis (tradeable, traded) szektor: külkereskedelembe kerülő javakat és szolgáltatásokat, azaz a régión kívül értékesíthetők termékeket előállító iparágak/üzletágak (transzferálható output; fogyasztó és előállító bárhol lehet) - főleg régión kívüli kereslet (nagy és bővülő piaci szegmens): jelentős helyi és régión kívüli kereslet (export) - mindegyik cég bővítheti termelését (nyertes-nyertes, „nem-zérus összegű” verseny) -„bővülő torta”: főleg feldolgozóipar, üzleti szolgáltatások stb. Komoly esély van a klaszteresedésre (bizonyos feltételekkel)
(b) Helyi (non-tradeable, nontraded) szektor: csak a helyi piacon forgalmazott javakat és szolgáltatásokat, azaz csak a régióban értékesíthetőket előállító iparágak/üzletágak (nem transzferálható output; fogyasztó és előállító is csak helyben van) - régión belüli szűkös és fix kereslet (lassan növő helyi jövedelemtömeg) - a cégek csak egymás rovására bővülhetnek (nyertesek-vesztesek, „zérus összegű” verseny -„állandó torta”: főleg lakossági szolgáltatások (alapfokú oktatás, járműjavítás stb.)
Nincs értelme a klaszteresedésnek (csak zárt hálózatnak!!)
(c) Erőforrás-vezérelt (resource-driven) szektor: csak a helyi piacon forgalmazott javakat és szolgáltatásokat, azaz csak a régióban értékesíthetőket előállító iparágak/üzletágak, amelyekre a fogyasztó kívülről érkezik (nem transzferálható output; fogyasztó ideérkezik) - régióba kívülről jövő kereslet (kívülről beáramló jövedelem) - együttműködve lehet növelni a piacot: összefogással, településmarketinggel - „kissé növő torta”: szállodák, éttermek, felsőoktatás, fizetős egészségügy stb.
Gyenge esély van a klaszteresedésre
3. Minden klaszter egyforma, avagy mitől függnek a sikeres típusok? Klaszter általános fogalma: egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani Lényeg: olyan helyi bázissal rendelkező húzóágazat (főleg traded szektorbeli), amelyiknek nő a kibocsátása (hozzáadott értéke), emelkedik a foglalkoztatottak száma, javulnak a vállalkozások túlélési esélyei helyt tud állni a globális versenyben javítja a térség versenyképességét (jövedelmek, munkatermelékenység, foglalkoztatottság) az adott tevékenységgel foglalkozók száma meghaladja a kritikus tömeget
A klaszterek általános felépítése
Eltérően fejleszthető klaszter típusok
Intézményre-épülő klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést, példa rá az olasz RSC (Regional Service Center). Iparági klaszter (regionális klaszter): amely a Porter-féle rombuszmodellből indul ki, fő célja az iparágak közötti szinergia ösztönzése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. Hálózatra épülő klaszter: általában zártkörű, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttműködés, amelyekben a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg KKV-k alkotják. Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok (tudás) cseréjét lehetővé tevő együttműködés, a középpontjában gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely közvetít a különböző iparágakban tevékenykedő vállalkozások és a támogató (kiszolgáló) szektorok között, általában KKV-k csoportjai „tanulnak egymástól
Az iparági körzetek típusai
KKV-k Helyi tradíciók és erős kohézió Kézművesipari hagyományok Kisváros és környéke Vállalkozásfejlesztési szervezetek
Kaliforniai borklaszter BORÁSZATI BERENDEZÉSEK
SZŐLÉSZET, SZŐTERMESZTÉS
MŰTRÁGYA, PERMETEZŐ SZEREK, GYOMIRTÓK
HORDÓK ÁLLAMI KORMÁNYZATI ÜGYNÖKSÉGEK (PL. BORMINŐSÍTÉS)
TERMESZTŐK/ SZŐLŐÜLTETVÉNEK SZÜRETELŐ BERENDEZÉSEK
ÖNTÖZÉSI TECHNOLÓGIA
PINCÉSZETEK ÉS FELDOLGOZÓÜZEMEK
OKTATÁSI, KUTATÁSI ÉS KERESKEDELMI SZERVEZETEK (PL. BOR INTÉZET, SZAKÁCSMŰVÉSZETI INTÉZET)
PALACKOK KUPAKOK ÉS DUGÓK CIMKÉK PROPAGANDA ÉS REKLÁM
SZAKFOLYÓIRATOK (Pl: Wine Spectator, Trade Journal)
TURISZTIKAI KLASZTER
KALIFORNIAI MEZŐGAZDASÁGI KLASZTER
ÉLELMISZER KLASZTER
Klaszterek alapvető típusai: (a) Tökéletes agglomeráció: általános klaszter, nagyváros (New York-ban a pénzügyek), több klaszter a városban (b) Iparági komplexum: speciális klaszter, kisváros (Eindhoven) (c) Társadalmi hálózat: speciális klaszter, kisváros (olasz iparági körzetek) Függ a város nagyságától Függ a cégek hazai bázisától (önállóak, telephelyek) Függ a cégek/foglalkoztatottak számától (kritikus tömeg) Függ az üzleti környezettől, üzleti partnerektől (támogatók, kapcsolódók)
4. Elmaradott térségekben létrejöhetnek sikeres klaszterek?
Európa ipari körzeteiről és az új tudásalapú hálózatokról” (2005/C 255/01) kiemeli, hogy új szemléletű „metakörzetek” kialakulása várható. A „metakörzetek” sokfélék, fő jellemzőik a vállalkozói hálózatok és a klaszterek működése: „olyan vállalatok csoportjai, amelyek csapatszellemben működnek együtt, a csapat játékszabályai szerint játszanak”.
A technológiai parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában” című dokumentumban (2006/C 65/11) A klaszterek kialakítását és támogatását tartja legjobb eszköznek a kevésbé fejlett régiók fejlődésének felgyorsítására
„A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások 2007-13 között” (COM(2006) 386) Három iránymutatás (a támogatásokhoz): 1. Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni 2. A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése 3. Több és jobb munkahely - 27 tagállam régiói rendelkezésére 308 milliárd euró áll - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint a Kohéziós Alap - Külön van Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Alap - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram
2.1. A ktf-be történő beruházás növelése és célirányosabbá tétele: kiválósági klaszterek: üzleti klaszterek, valamint innovációs klaszterek fejlesztése KKV-k ktf-tevékenysége és technológia transzfere regionális és országhatárokon átnyúló kutatási együttműködések K+F kapacitás kiépítése (ikt, kutatási infrastruktúra, humán erőforrás) 2.2. Az innováció elősegítése és a vállalkozói szellem ösztönzése: kiválósági pólusok KKV-k innovatív üzleti klaszterei, illetve nagyvállatok köré szerveződő („kerékagy-és-küllő”) klaszterek üzleti vállalkozást támogató szolgáltatások: ökoinnovációk, környezetgazdálkodási technológiákat fejlesztő KKV-k vállalkozói szellem ösztönzése 2.3. A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése: ikt alkalmazásának elősegítése a vállalkozásoknál és háztartásokban ikt-infrastruktúra elérhetőségének biztosítása 2.4. A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése: nem juttatás jellegű eszközök: hitelbiztosítások, kockázati tőke elősegítése különleges vállalkozói csoportok felkarolása
Dél-Alföld: regionális gazdaságfejlesztés, 2007-08 Regionális Akcióterv (RAT, 2007.08.02-i verzió) 1.1. A régió gazdasági vonzerejének növelése 1.1.1. Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése 1.1.2. Vállalkozások fejlesztése tanácsadással 1.2. Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása 1.2.1 Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése, közös eszközbeszerzései és beruházásai 1.3. Innovatív fejlesztések 1.3.1. Régió innovációs potenciáljának a fejlesztése
Az EU-ban a klaszter-fejlesztési politikák alapelvei (2002): Nem az egyedi cégeket, hanem a vállalkozások helyi/regionális rendszereit támogatják (versenypolitika!). A klaszter-politika a KKV-k helyi agglomerációit segíti. A „győzteseket támogatják”, azaz a sikeres helyi iparágakat/üzletágakat. A társadalmi folyamatok ösztönzése áll az előtérben (bizalom, együttműködés). Kiemelkedő a fejlesztő ügynökségek (brókerek) szerepe a cégek közötti kapcsolatok, illetve a cégek és a tudást generáló-közvetítő intézmények között.
Az európai vizsgálat azt a konklúziót vonta le (2002), hogy a klasztertámogatási politika fő céljai a gyakorlatban: a cégek közötti együttműködés és az üzleti hálózatok élénkítése, a cégek igényeihez igazodó technológiai transzfer-szervezetek megerősítése (üzleti inkubáció), a fentiek alapján lényegében regionális innovációs rendszerek (RIS: regional innovation system) kialakítása.
Klaszterek fejlesztésének 3 lépése: előkészítés→ újraszervezés→ organikus fejlődés
A regionális (traded) klaszterek fejlesztése
Köszönöm a figyelmet!
