Az Európai Unió története
1945-1959 Béke Európában – az együttműködés kezdetei
• EU gyökerei a II. világháborúig nyúlnak vissza • Az európaiak eltökélték, hogy hasonló öldöklés • • • •
és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő Európa a háborút követően kettészakadt 40 évig tartó hidegháború vette kezdetét 1949-ben a nyugat-európai nemzetek létrehozzák az Európa Tanácsot Ö első lépés az együttműködés irányába Hat ország ennél többet szeretne
1950. Május 9.
• Robert Schuman francia külügyminiszter
az együttműködés elmélyítésére irányuló tervet terjeszt elő • Innentől számítva ünnepeljük minden május 9-én az Európa Napot
Az Európai Unió alapító atyái • • • • •
1. Konrad Adenauer: A Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja Felismerte, hogy a tartós béke záloga az egyesült Európa 1949 és 1955 között: Németország Európa Tanácsbelitag (1951); az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása (1952); NATO- tag (1955) Franciaország elnökévek, Charles de Gaulle-lal 1963-ban együttműködési szerződést írt alá Ö az európai integrációhoz vezetet
• 2. Jean Monnet: • francia gazdasági politikus és tanácsadó, az
•
európai integráció ügyének elkötelezettje, a nyugat-európai nehézipar egyesítését előirányzó Schuman-terv szellemi atyja Ez vezetett az ESZAK (Európai Szén-és Acélközösség) létrehozásához
• 3. Sir Winston Churchill • Nagy-Britannia miniszterelnöke (1940-45; • •
1951-55) Az „Európai Egyesült Államok” létrehozását szorgalmazza (meggyőződése, hogy csak az egyesült Európa képes békét garantálni) 1946. híres a zürichi egyetemi beszéde
4. Paul Henri Spaak
• belga államférfi • II. Vh. alatt megfogalmazódott benne a • • •
Benelux-államok egységesítésének a terve Támogatta az ESZAK és egy európai védelmi közösség létrehozását 1946. ENSZ-közgyűlés elnöke; NATO-főtitkár (1957-61) 1955. vezető szerep a Római Szerződés kidolgozásában ( a munkabizottság elnöke)
1951. április 18. ESZAK
• A Schuman-terv alapján 6 ország szerződést • •
ír alá arról, hogy nehéziparukat (szén- és acélipart) közös irányítás alá helyezik Egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket a másik ellen fordíthatna. Hat ország: Belgium, Hollandia, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország
1956-57.
• Magyarország: népfelkelés tör ki a szovjet
• •
rezsim ellen; a tüntetések idején Sztálinszobrot döntenek le a fővárosunkban. Novemberben szovjet tankok jelennek meg Bp. utcáin a felkelés leverésére. Űrverseny USA és SZU között. 1957-ben a Szovjetunió útnak indítja az első műholdat: Szputnyik-1. (1961. Jurij Gagarin – első ember a világűrben.) SZU lekörözi az USA-t
1957. március 25.
• Az ESZAK-ot létrehozó 6 ország a sikeren • •
felbuzdulva egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjesztik együttműködésüket. Római Szerződés aláírása Ö EGK (Európai Gazdasági Közösség) létrehozása, más néven Közös Piac Ø Lényege: a személyek, az áruk, és a szolgáltatások szabadon mozoghatnak a határokon keresztül
1960-1969 A hatvanas évek – a gazdasági fellendülés időszaka
• 1961. augusztus: a keletnémet kommunista
• •
hatóságok falat építenek Berlinben, hogy megakadályozzák lakosságot abban, hogy nyugatra szökjenek a jobb élet reményében. Némelyeknek sikerült, másokat az őrök lőttek agyon. A Brandenbugi kapu a hidegháború egyik jelképe, a berlini fal ny-i oldaláról
1962. július 30.
• Az EU bevezeti a közös mezőgazdasági • • •
politikát: közös ellenőrzés alá helyezik az élelmiszertermelést. A gazdák azonos árat kapnak terményükért Terménytöbblet, túltermelés Cél: a többlet csökkentése, az élelmiszer minőségének a javítása
1963. július 20.
• Nemzetközi szerződés aláírása 18 korábbi •
•
gyarmati afrikai ország támogatására (2005-ben már 78 afrikai, karibi, és csendesóceáni országgal tart fenn kapcsolatot) (Az EU nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési támogatást a rászoruló országoknak) A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartsák az emberi jogokat.
1968. május
• Diák- és munkászavargások
Franciaországban • Mérsékeltebb diáktüntetések előfordulnak más EU-tagállamokban is. • Tüntetések oka: a kormányok rugalmatlan politikája miatt, vmint a vietnámi háború és a nukleáris fegyverkezési verseny ellen
1969. július
• Az első holdra szállás • Az USA visszaszerzi elsőségét az űrben
1970-1979 Bővülő közösség – a csatlakozók első köre
• Az EU már 1970-ben tervezte a közös valuta
•
bevezetését (a monetáris stabilitás érdekében úgy döntenek, hogy egymás valutái viszonylatában az árfolyam-ingadozást szűk korlátok közé szorítják) 1972. április 24. – megállapított árfolyammechanizmus jelenti az első lépést az euró bevezetésében (30 évvel később valósul meg)
• Környezetszennyezés elleni küzdelem • Az EU „a szennyező fizet” elvét alkalmazza • Greenpeace megalakulása
1973. január 1.
• Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásával kilencekké bővülnek
1973-74-es olajválság
• Az arab-izraeli háborút követően a közel-
keleti olajtermelő országok jelentősen megnövelték az árakat • Korlátozzák az egyes európai országokba irányuló értékesítést • EU egész területén gazdasági problémát okoz
1974. december 10.
• Európai Regionális Fejlesztési Alap •
•
létrehozása Cél: utak, távközlési hálózatok javítására, beruházások ösztönzésére és munkahelyteremtésre fordítandó források átcsoportosítása a gazdagabb térségekből a szegényebb térségekbe (EU teljes kiadásának az 1/3-a)
1979. június 7–10.
• Az EU-állampolgárok első alkalommal • •
választanak európai parlamenti képviselőt Ezelőtt a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták A Parlamentben a képviselők nem nemzeti küldöttségekbe tömörültek, hanem páneurópai politikai csoportok (konzervatív, liberális, zöldek stb.) szerint foglalnak helyet
1980-1989 Európa átalakulóban – a berlini fal leomlása
• 1981. január 1. Görögország csatlakozik • 1986. január 1. Portugália/Spanyolország
1986. február 17. • Bár 1968-ban megszűntek a vámkezelési • •
illetékek még mindig nem akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem Az 1986-os Egységes Európai Okmány bevezetésével hatéves széles körű program indul az akadályok elszámolására Az Okmány nagyobb beleszólást biztosít a Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén is
• Magyarországon és Lengyelországban indulnak
• •
el azok a folyamatok, melyek a kommunizmus összeomlásához vezetnek Közép- és KeletEurópában 1989. a berlini fal ledöntése (1990. október – a keleti rész is csatlakozik az EU-hoz)
1990-1999 Határok nélküli Európa
• 1991. Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll • Harcok kezdődnek Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában Ö véres polgárháború a szerbek, a horvátok és a muzulmánok között
1992. február 7.
• Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló • • •
szerződést Egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára; lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit Szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit Az „Európai Közösség” elnevezés helyére hivatalosan az „Európai Unió” lép
• A Maastrichti szerződés célja: • Végrehajtása 3 pilléren nyugszik. • 1. integráció • 2. kormányközi munkamegosztás a
Bizottság és a tagországok között: környezetvédelem; kül- és biztonságpolitika; iparpolitika • 3. A határokon átnyúló területek ügyei, amelyek különleges belpolitikai vonatkozásokat érintenek
• A szerződés két „technikai” újítást vezetett be: • 1. Szubszidiaritás elve: elfogadták, hogy bizonyos közösségi, regionális vagy állami feladatok legcélszerűbb azok jelentkezése helyszínén elintézni, nem kell átruházni őket a közösségre. • 2. „opting out”: lehetőséget nyújtott az államoknak, hogy a Közösség valamely döntésével alapvetően egyetértve a végrehajtást bizonyos ideig halogassák.
• Az EK megszilárdításához tartozott a jobb
együttműködés a határellenőrzés és a belső biztonság területén. • Mindez 1985-ben a Schengeniegyezményhez vezetett, de csak 1990-ben írta alá a 3 Benelux ország, Németország, Franciaország. • Hozzájuk csatlakozott: Nagy-Britannia, Dánia, és Írország kivételével a többi uniós állam.
• A szerződés 1994 elején lépett életbe. • Lényege: a gyanúsítottak üldözése a
nemzeti határokon keresztül, a menedéket kérők kezelése, a vízumügyek harmonizációja és a rendőri együttműködés ( Hága: Europol) • A határozottabb európai együttműködést erősítette a délről és keletről érkező menekültek tömege és a határokon átnyúló bűnözés.
1997. június 17.
• Az Amszterdami Szerződés aláírása • A Maastrichti Szerződés eredményeire • • •
épített Terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára Európa miként tudna erőteljesebben hangot adni véleményének a világban Cél: több forrást fordítani foglalkoztatásra és állampolgári jogokra.
1997. december 13.
• EU vezetői megállapodás Ö csatlakozási • •
tárgyalás indítása 10 kelet- és közép-európai országgal Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia Két földközi-tengeri szigetet: Málta/Ciprus – is ide veszik
• 2000-ben a Szerződés Nizzában elfogadott módosításai, az EU-n belüli szavazási szabályok módosítása zöld utat engedett a bővítésnek.
1999. január 1.
• 11 országban (Görögo.-ban csak 2001-ben) • • •
bevezetik az eurót Csak számlapénz: kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításánál Az euró-készpénz csak később kerül forgalomba Euró-zóna országai: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország,Görögország, Hollandia,Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország,Portugália és Spanyolország
• Dánia, Svédország és az Egyesült
Királyság úgy dönt, hogy egyelőre nem vesz részt a valutaunióban
2001 szeptember
• 2001. szeptember 11. - eltérített
repülőgépek ütköznek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba és a washingtoni Pentagon épületébe • Közel 3000 áldozat • Az EU-tagországok határozottan kiállnak az USA mellett a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben
2002. január 1.
• euró-bankjegyek és érmék forgalomba kerülése • Új készpénz gyártása és terjesztése a 12
• •
országban (több mint 80 millió érmét vernek, a bankjegyek minden országban azonosak; az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon valamilyen nemzeti jelkép látható) Minden érme szabad forgalomban van (természetes, ha finn vagy más országban vert érmével váltunk jegyet a pl: madridi metróra)
2003. március 31. • Békefenntartási feladatok vállalása az EU kül- és • • • •
biztonságpolitikájának keretén belül Helyszín: a Balkán: Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság); Bosznia-Hercegovina A NATO egységeinek helyébe EU-vezetésű csapatok lépnek Belügyek tekintetében: 2010-re ki akarják alakítani a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget Ezzel járó előnyök biztosítása valamennyi állampolgár számára
2004. május 1.
• 8 közép- és kelet-európai ország csatlakozása az •
EU-hoz: Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország
•
Új tagállamok: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia • Tagjelölt országok: Bulgária, Románia és Törökország
2004. október 29.
• 25 EU tagország aláírja az európai alkotmány • • •
létrehozásáról szóló szerződést Cél: a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, korszerűsítése Új tisztség létrehozását is tartalmazza: az európai külügyminiszteri poszt Az Alkotmányszerződés hatályba lépéséhez mind a 25 tagnak meg kell erősítenie
2005 február
• Kiotói jegyzőkönyv az éghajlatváltozás ellen • A globális felmelegedés korlátozását és az •
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó nemzetközi egyezmény Az USA nem írja alá
2007. január 1.
• Bulgária és Románia (2 kelet-európai ország) csatlakozik az Unióhoz • Tagországok száma: 27 • Tagjelölt területek: Horvátország, Macedónia, és Törökország
