Az Európai Unió története dióhéjban

Az Európai Unió története dióhéjban Varga Ágnes egyetemi tanársegéd [email protected] Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/17. II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Közös eszménykép: egy békés, egységes és virágzó Európa - kezdetek 1951-ben megalapítják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, Montánunió) (European Coal and Steel Community) • Kik alapították (országok)? • Alapító atyák NSzK

Európai Unió mélyítése • Az Európai Közösségeket alkotó három integrációs szervezet (név, alapítás, cél): Integrációs szervezet

Év

Európai Szén- és Acélközösség (ESzAK) 1951 („European Coal and Steel (1952) Community”, a Montánunió) Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1957 (1958) Európai Atomenergia Közösség 1957 (Euratom) (1958)

Cél

Megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat, megelőzendő egy újabb háború kirobbanását 12 éven belül Közös piac megteremtése, integráció mélyítése A közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetése

• 1965 (1967): Egyesülési Szerződés – összevonták a három integráció párhuzamosan működő szerveit  új név: Európai Közösségek (EK) (European Communities – EC)

• 1992: Maastrichti Szerződés – EGK-t EK-ra, EK-t pedig Európai Unióra nevezi át

Európai Unió (EK) szélesítése • 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította

Európai Unió (EK) szélesítése • 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította • 1981: Görögország

Európai Unió (EK) szélesítése • 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította • 1981: Görögország • 1985: Grönland (Dániához tartozik) kilép  népszavazás • 1986: Portugália, Spanyolország

Európai Unió (EK) szélesítése • 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította • 1981: Görögország • 1985: Grönland (Dániához tartozik) kilép  népszavazás • 1986: Portugália, Spanyolország • 1994: Európai Gazdasági Térség (EK és EFTA házassága)  • Svájc kimaradt népszavazással  17 állam • 1995: Liechtenstein csatlakozik

• 1995: Ausztria, Svédo.; Finno.

• Norvégia újra leszavazza • EGT súlya csökken (már csak Norvégia, Izland és Liechtenstein nem EU tag)

Európai Unió szélesítése • Keleti bővítés • 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia

Európai Unió szélesítése • Keleti bővítés • 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia • 2007: Románia, Bulgária

Európai Unió szélesítése • Keleti bővítés • 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia • 2007: Románia, Bulgária • 2013: Horvátország

Európai Unió szélesítése • Keleti bővítés • 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia • 2007: Románia, Bulgária • 2013: Horváthország

• 28-ak EUrópája!

Európai Unió szélesítése • Keleti bővítés • 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia • 2007: Románia, Bulgária • 2013: Horvátország

• 28-ak EUrópája! • Jelenlegi folyamatok • Brexit • xyEXIT

Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikája

Phil Hogan

KAP céljai Fogyasztó Mezőgazd k Növelje a aságból Élelmiszer megfizeth élők Piacok mezőgazd ető ellátás aság méltányos stabilizálá biztonság árakon sa termeléke jövedelem a jussanak nységét hez élelmiszer jussanak hez

1958 – Stresa (Olaszo.) KAP alapelvei Egységes piac elve Közösségen belül mg-i termékek szabad mozgása Versenyszabályok, piaci rendtartások, Közösségi preferencia elve árszabályozás egységesítése Közösség belső agrárpiacának védelme a külső versennyel és világpiaci árak hullámzásával szemben

Pénzügyi szolidaritás elve

Közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alap létrehozása

KAP története • 1962: megkezdődik a KAP működése (Közös Agrárpolitika = KAP, Common Agricultural Policy=CAP) • Politika finanszírozására közös alap (1962-ben): • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) • Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) • Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze

• 1967: létrejön a mezőgazdasági közös piac • Belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontása • Egymás közötti kereskedelem liberalizálása • • • •

Nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolása. Egységesítik az agrárszabályozást Különböző termékekre közös piaci rendtartás Egységes védelmi rendszer a kívülállókkal szemben.

KAP eszközei • Közösségi árak világpiaci ártól való függetlenítése • Ártámogatással – közösségi szinten megállapított nagykereskedelmi ár a legkedvezőtlenebbül termelő régió árait alapul véve  határár v. küszöbár • Határár 2-3-szorosa a világpiacinak • Lefölözés – importőrnek a be kellett fizetnie a közös kasszába az importár és határár közötti különbséget • Bizottság határozta meg • Világpiaci árak függvényében naponta változtathatta

• Intervenciós ár – adott termék ára az előre meghatározott intervenciós ár alá megy, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegét  garantált felvásárlás • Export támogatás – intervenciós ár miatt felhamozódott készletek piacra juttatása érdekében  paradoxon: külső piacon a belsőnél alacsonyabb áron jelenik meg a termék

KAP első három évtizedének eredményei és problémái • Előzetesen megfogalmazott célokat elérte, viszont számos probléma merült fel. Eredmény

Probléma

Mezőgazdaság termelékenysége és termelés volumene folyamatosan nőtt

Élelmiszer ellátás garantált Stabilan önellátóvá vált a Közösség Világ legnagyobb agrárexportőre (világexport 13%-a)

Világ legnagyobb importőre is (világimport 15%-a)  kereskedelmi egyenlege negatív

Gazdálkodók jövedelme emelkedik

Hetvenes évek végéig olyan ütemben, mint más foglalkoztatási csoportoké

Hetvenes évek után mezőgazdaságban dolgozók bére elmarad más foglalkoztatási csoportokétól (régiónként eltérő) Sok egyenlőtlenséget eredményezett

Támogatási rendszer

Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák • Intervenciós ár – nem a termelékenység, hanem a mennyiség növelésére ösztönöztek  túltermelés, termékfelesleg több milliárd ECU értékben • Intervenciós ár haszonélvezői: • Termékek felvásárlói • Nagyobb termelők • Gazdagabb országok

• Pareto-elv érvényesült: • Támogatások 80%-a a gazdák 20%-nak jutott, akik a termőterület 50%-val rendelkeztek  termelés bővítésében voltak érdekeltek

• Kinek érdeke a rendszer konzerválása?  nagygazdák, agrárlobbyk • Támogatott termékek köre a kontinentális termékeknek kedvezett (alapító országok) – gabonafélék, tejtermékek, marhahús – bár a támogatott termékek köre a mediterrán államok felvételével bővült

Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák • Mezőgazdasági alap (EMOGA) – veszteségfinanszírozó támogatásként működött • Garancia rész a kiadások 95%-át teszi ki • Szerkezetátalakítási cél háttérbe szorul

• KAP kiadásai a közös költségvetés 2/3-át tették ki • KAP hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához: • függetlenítette magát a világpiaci áraktól • Saját termékeit áron alul adta el külföldön

• Folyamatos konfliktusok a nemzetközi piacon a 80-as évek végére

Első reformkísérletek • KAP okozta probléma - túltermelés 1968: Sicco Mansholt – „Mansholt terv” (http://europa.eu/about-eu/eu-history/founding-fathers/pdf/sicco_mansholt_hu.pdf )

•

Gazdák számának csökkentése (tíz millióval öt év alatt) •

• •

Idősebbeknek életjáradék, ha eladják a földeket, fiataloknak az átképzésük finanszírozását

5 mió ha-ral csökkenteni a termőföldet (4 mió erdősítés, többi rekreációs célú) Árpolitika: a túltermelést mutató termékek árának befagyasztása addig, amíg a kereslet meg nem haladja a kínálatot.

• Végül nem szavazták meg, de lényegesen csökkent a mg-i foglalkoztatottak száma.

Első reformkísérletek • Mg helyzete tovább rosszabbodott, a termelők az árak emelése mellett álltak ki. • Fokozódtak a környezetszennyezési problémák: vegyszerek, probléma a trágya elhelyezése, csökken a talaj tápanyagtartalma. • 1971. febr újabb „Mansholt terv” • • • •

több javaslatot az eredeti koncepció megvalósítására Egyszeri, magas nagyságú pénz azoknak, akik földjüket eladják, vagy tevékenységet módosítanak Meg akarta akadályozni, a mezőgazdaságilag hasznos földterületek növekedését is. Cél volt: • a termelékenység fokozása, • az agrártermelés költségeinek csökkentése, • valamint a családi munkaerővel ellátott, kellően gépiesített farmrendszer kiépítése is.

• A Mansholt tervet a Bizottság végül 1972-ben fogadta el, a költségeket pedig az EMOGA fedezte.

KAP reformok • 1986. szept. - Uruguay, GATT nyolcadik forduló - A protekcionalista agrárpolitikában döntő változást hozott  első kísérlet az agrár-világkereskedelem átfogó szabályozására • GATT (General Agreement of Tariffs and Trade, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1947)

GATT egyezmények – az országok a következőket vállalták:

• 1. A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése, a korlátok (lefölözés) vámtarifákká történő alakítását, a vámtarifák 36%-os átlagos csökkentése • 2. Az exporttámogatások értékének 30%-os, a támogatott export volumenének pedig 21%-os csökkentése (Ekkoriban exporttámogatások 80%-át az Európai Közösség alkalmazta. ) • 3. A nemzeti agrártámogatások 20%-os csökkentése. • 4. Növényvédelmi és állategészségügyi egyezmény. A célja növényvédelmi illetve állategészségügyi szempontok ne korlátozhassák a kereskedelmet. • 5. A megállapodás jelentős kedvezményeket nyújtott a fejlődő országoknak. Ez a kedvezmény kifejezésre jutott mindenekelőtt a tarifacsökkentési megállapodás hosszabb végrehajtási idejében, valamint a belső támogatások csökkentésére vállalt kisebb kötelezettségben (20 százalék helyett 10 százalék)

WTO tagok 2005

WTO (Kereskedelmi világszervezet, GATT jogutódja, 1995-, jelenleg 161 ország tagja, tagok 2/3 fejlődő ország)

• Válsággá súlyosbodó problémák 1980-as évek elején  KAP korrekciói: • Csökkentették a felvásárlási árakat • Kvóták bevezetése • Országokra megállapítva, majd termelőkre lebontva • Betartatásuk nehézkes  leginkább a tej és cukorágazataban alkalmazták

• Termőterület-pihentetés bevezetése • Agrárköltségvetés GNP-arányos növekedési korlátozását • 1%-os GNP növekedés esetén agrárpiaci és ártámogatási kiadás max. 0,74%-kal növekedhet

KAP reformjai  Öt

nagy reformja volt

◦ 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform ◦ Agenda 2000: 1992. évi reform kiegészítése ◦ 2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése ◦ A 2009. évi „állapotfelmérés”: a 2003. évi reform keretének megerősítése ◦ 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton

1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform 

1992: MacSharry reform (Ray MacSharry)

◦ Termelés visszafogására irányuló széleskörű módosítása  A reform főbb pontjai: Termékek támogatásától (ártámogatás) a termelők támogatása felé mozdul (jövedelmük támogatása) •Célja az EU mezőgazdasági versenyképességének növelése •A mezőgazdasági piacok stabilizálása •Termelés diverzifikálása, környezet védelme •Bevezette a közvetlen kifizetéseket a gabona intervenciós árának 35 és a marhahúsénak 15 %-kal történő csökkentésének enyhítésére •Agrár-környezetvédelmi programok támogatása •Idősebb gazdáknak, korengedményes nyugdíjazás •Kötelező termőföld pihentetés

1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Támogatások területi differenciálása is megjelenik  Első forgatókönyv az ágazatiról a területi agrárpolitikára történő áttérésre 

◦ LFA (less – favoured areas) – térségek kijelölése ◦ 3 típus:  Hegyvidéki és dombvidéki térségek tengerszint feletti magasság és lejtők csökkentik a hozamot  Az „egyszerű” kedvezőtlen adottságú térségek kedvezőtlen a föld termőképessége és alacsonyak a mg-i jövedelmek  A „halmozottan hátrányos” térségek kettő vagy több kedvezőtlen körülmény is jelen van pl: kisgazdaság, amelyet egyik évben az árvíz, másik évben a szárazság sújt  mg-ot a rendezett tájért kell fenntartani.

Múltkori dilemma feloldása – Pareto-hatékonyság, Pareto-javítás, Pareto-optimum, Pareto-elv 

Pareto-javítást hajtunk végre, amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását megváltoztatjuk, ha legalább egy szereplő jólétét javítjuk (szűken értelmezve: az általa birtokolt jószágmennyiség hasznosságát növeljük) anélkül, hogy bárki más jóléte (hasznossága) csökkenne.



Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha már nem végezhető rajta Paretojavítás. A Pareto-hatékony elosztást Pareto-optimumnak is nevezzük.



A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik.



Pareto-elv: más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.

Agenda 2000 



1997. Luxemburg – új stratégiai célok Európai mezőgazdaságnak

◦ Többfunkciósnak, fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie



Reform lényegi pontjai: ◦ Belső árak világpiaci árakhoz igazítása  termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokkal kompenzáltak ◦ Környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartásának bevezetése az államok által a támogatások odaítélése során ◦ Támogatások csökkentésének lehetősége a vidékfejlesztési célok finanszírozásának céljából ◦ Corki Nyilatkozat következtében  KAP második pilléreként bevezetik a vidékfejlesztési politikát ◦ Költségvetés stabilizálása egy a 2000-2006-os időszakra vonatkozó szigorú pénzügyi keret révén

Corki Nyilatkozat (1996) – „Az élhető vidék” Vidék kulturális és természeti értékeire való odafigyelés követelése különféle mozgalmak és civil közösségek által  Eredményük  Európai Bizottság 1996 őszén két napos konferencia a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében  Európának a jövőben olyan vidékre van szüksége, ahol megfelelőek az életfeltételek.  10 pontban foglalja össze a vidékfejlesztési politika elveit. 

2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése 





1999. Európa Tanács berlini ülése – Agenda 2000 elfogadása és a Bizottság felkérése a KAP 2002-es felülvizsgálatára (félidős értékelése a legutóbbi KAP reformoknak) Máig legjelentősebb KAP reform lett új neve is lett  CARPE – Common Agricultural and Rural Policy for Europe/ Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika Alapvető célkitűzései: ◦ Európai mezőgazdaság nagyobb mértékű hozzákapcsolása a világpiachoz ◦ EU bővítés előkészítése ◦ Megfelelőbb választ kell adni a környezet megóvása és a termékek minősége terén jelentkező társadalmi elvárásokra (egészségügyi válságok felborzolták a közvéleményt) ◦ KAP összehangolása harmadik országok követeléseivel

2003-as reform új elvei 





 

Támogatások függetlenítése a termelés volumenétől  egységes területalapú kifizetések  jövedelmek stabilitása érdekében célja: mg-i üzemek piacorientáltabbá tétele Kölcsönös megfeleltetés  egységes kifizetés környezetvédelmi és közegészségügyi kritériumok betartásának függvényévé vált  válaszul a társadalmi elvárásra Összeegyeztethetőség a WTO szabályaival  egységes támogatási rendszer ne torzítsa a piacot Vidékfejlesztés erősítése érdekében lehetséges a KAP két pillére közötti átcsoportosítás 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi fegyelem elvének értelmében a bővítés kihívásai miatt a KAP első pillérének költségvetését befagyasztották, kötelező éves felső korlátott vezettek be

A 2009. évi „állapotfelmérés”: a 2003. évi reform keretének megerősítése a támogatások teljes függetlenítésének megerősítése a termeléstől függő utolsó támogatások fokozatos megszüntetése révén beépítve a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerébe  az első pillér pénzeszközeinek vidékfejlesztésre történő részleges átcsoportosítása a közvetlen támogatások átcsoportosítható (modulációs) mértékének növelése révén  az állami intervencióra és a kínálatszabályozásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy ne fékezzék a mezőgazdasági termelők piaci jelzésekre való válaszadását 

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton A 2013-as reform a KAP alkalmazkodási folyamatának utolsó, még nyitott és befejezetlen állomását jelentette  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó KAP fő irányvonalai az alábbiak:  áttérés a függetlenített támogatásokról a multifunkcionális támogatási rendszerre  

jövedelemtámogatást az eszközök különleges célkitűzésekhez való kapcsolásának időszaka váltja fel, kiküszöbölve a bázisévekre való hivatkozásokat (célirányosság („targeting”)).

A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket szintekre vagy rétegekre épülő, 7 összetevőből álló kifizetési rendszer váltja fel: 1) hektáronkénti „alaptámogatás”; 2) a piac által nem ellentételezett környezetkímélő közjavak szolgáltatásához kapcsolódó költségek kompenzálására szolgáló kiegészítő támogatás (ökológiai vagy „zöld” összetevő); 3) a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás; 4) átcsoportosítással nyújtható támogatás, amellyel tovább erősíthető a mezőgazdasági üzemek első 30 hektárját illető támogatás; 5) kiegészítő jövedelemtámogatás a hátrányos természeti adottságú területeken; 6) a gazdasági vagy társadalmi okok miatt a termeléstől függő támogatások; 7) végül létrehozható egy egyszerűsített rendszer a 1250 eurónál kisebb összegű támogatásra jogosult mezőgazdasági kistermelők számára.

Emellett, az egyes tagállamok rendelkezésére álló közvetlen kifizetési keretek fokozatos kiigazításra kerülnek.

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton 

a KAP két pillérének megerősítése: ◦ az első pillér a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozza, teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap terhére; ◦ a második pillér a vidékfejlesztést szolgálja társfinanszírozási rendszer szerint.

A közvetlen támogatásoknak a második pillér javára történő modulációja megszűnik  helyette: alapkifizetések kötelező fokozatos csökkentése lép 150 000 eurótól kezdődően  Növekedett a pillérek közötti rugalmasság: 

◦ 2015 óta a tagállamoknak jogában áll átcsoportosítani az eredetileg mindkét irányban elkülönített forrásokat ◦ az első pillérből a másodikba 15%-ig, a második pillérből az elsőbe akár 25%-ig bizonyos tagállamok esetében

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton    



 

a vidékfejlesztés integráltabb, célirányosabb és területibb megközelítése került előtérbe Tervben van a vidékfejlesztési intézkedéseknek a többi strukturális alappal való jobb összehangolása A KAP második pillérében meglévő eszközök széles palettája egyszerűbbé válik a célok könnyebb elérésének érdekében 2016-ban elindítottak egy második tejtámogatási csomagot a kínálat csökkentése, valamint az európai tenyésztők által a kvóták 2015-ös eltörlését követően elszenvedett árválság leküzdése érdekében A Bizottság - 2016 szeptemberében megszervezte a „Cork 2.0” elnevezésű konferenciát Újraindította a 2020-as időszakot követő vidékfejlesztési politikáról szóló vitát A Bizottság is javasolt a KAP alapjául szolgáló jogi aktusokra vonatkozó néhány egyszerűsítési intézkedést

Ellenőrző kérdések   

   



Mi oldja fel mi a CAP? Magyarul? Mi az EMOGA, oldja fel a rövidítést és ismertesse mit finanszíroznak belőle és hogyan? Sorolja fel a KAP céljait! Sorolja fel a KAP Stresa-ban, 1958-ban megfogalmazott alapelveit! Ismertesse a KAP történetét, eszközeit (részletesen), első három évtizedének eredményeit és problémáit! Ismertesse a KAP reformjait és azok tartalmát! Hogyan változtak az egyes reformok után a KAP támogatásai, egészítse ki az ábrát! (36. dia) Mikor volt az első Corki nyilatkozat és miről szólt?

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! [email protected]