Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. január 13. (OR. en) 13123/05 DCL 1
CRIMORG 107
A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: Új státusz:
ST 13123/05 RESTREINT UE
Tárgy:
ÉRTÉKELŐ JELENTÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRTÉKELÉSEK HARMADIK FORDULÓJÁRÓL „AZ INFORMÁCIÓ ÉS A BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ CSERÉJE AZ EUROPOL ÉS A TAGÁLLAMOK, ILLETVE A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT”
2005. november 17. nyilvános
MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉS
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. E dokumentum szövege megegyezik az előző változat szövegével.
13123/05 DCL 1 DG F 2A
HU
RESTREINT UE
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2005. november 17. (12.01) (OR. en) 13123/05 RESTREINT UE
CRIMORG
107
ÉRTÉKELŐ JELENTÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRTÉKELÉSEK HARMADIK FORDULÓJÁRÓL „AZ INFORMÁCIÓ ÉS A BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ CSERÉJE AZ EUROPOL ÉS A TAGÁLLAMOK, ILLETVE A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT” MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉS
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
1
HU
RESTREINT UE TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 3 2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS .............................................. 4 3. AZ INFORMÁCIÓCSERE BELSŐ SZERVEZÉSE ................................................................. 15 4. KÜLSŐ INFORMÁCIÓCSERE ................................................................................................. 17 5. INFORMÁCIÓCSERE A TAGÁLLAMOK ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTT .............................. 19 6. A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÉRTÉKELÉSE ............................................................................... 24 7. A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI ............. 39 MELLÉKLETEK A. MELLÉKLET: A látogatások programja ..................................................................................... 42 B. MELLÉKLET: Felkeresett személyek jegyzéke ........................................................................... 43 C. MELLÉKLET: Rövidítések jegyzéke ........................................................................................... 44 _____________________
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
2
HU
RESTREINT UE 1.
BEVEZETÉS
Az 1997. december 5-i együttes fellépés elfogadását követően létrejött egy, a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén vállalt nemzetközi kötelezettségek alkalmazását és végrehajtását nemzeti szinten értékelő mechanizmus. A svéd delegációtól eredő, és az elnökség által is átvett, az Europol számára történő információszolgáltatásnak és a tagállamok között történő információ és a bűnüldözési operatív információ cseréjének értékelésére irányuló javaslatot követően az MDG 2002. június 4-i ülésén elfogadta a javaslatot. 2002. december 3-i ülésén az MDG elfogadta a kölcsönös értékelések harmadik fordulójáról szóló kérdőívet, amelynek témája „az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje az Europol és a tagállamok, illetve a tagállamok között”. Az MDG 2003. január 9-i ülésén történt megbeszéléseket követően megállapodás született a meglátogatandó tagállamokat felsoroló listáról. Magyarország a 16. értékelendő tagállam az értékelések harmadik fordulója során. A kérdőíveket és a felmérés célkitűzéseit a 11679/3/02 REV 3 CRIMORG 71 dokumentum tartalmazza. Az értékeléssel megbízott szakértők az alábbi személyek voltak: Elisabeth HAMIDI (Ausztria), Damjan POTPARIČ (Szlovénia) és Magnus HASSELQUIST (Svédország). A Tanács Főtitkárságának képviselőivel együtt szintén jelen volt két megfigyelő: Francisco Matias (EUROPOL) és Balázs Dóra (Bizottság). Az értékelő csoport a következő jelentést készítette a Tanács Főtitkárságának segítségével, a csoportban részt vevő szakértők megjegyzéseit és következtetéseit, valamint a magyar hatóságoknak a kérdőívre adott válaszait alapul véve.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
3
HU
RESTREINT UE A jelentés elsőként az általános információkról és szervezeti felépítésről szól (2), ezt követően az információcsere belső szervezését (3) és a külső információcserét (4) tárgyalja, majd részletesebben foglalkozik az Europollal (5). Az utolsó fejezetben a szakértők átfogó szakmai értékelése található, majd az együttműködés, valamint a Magyarországon belüli, illetve a más tagállamokkal. és az Europollal történő információcsere hatékonyságának javítására irányuló ajánlásaik. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS1
2.
2.1. JOGALAP 2.1.1.
Jogi aktusok és rendeletek
A nemzetközi bűnüldözési együttműködés, valamint az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje területén a magyar hatóságok számára a legfontosabb jogi aktusok és rendeletek a következők:
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (amely a Magyar Köztársaság Alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és a jogállamiság elvével összhangban rendőrségi szervezetet hoz létre)
1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről
2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről
2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről (amely bevezeti Magyarországon az európai elfogatóparancsot, továbbá kialakítja a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezményben előirányzott együttműködési formákat2)
1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról
1 2
A jelentés e része nagymértékben a kérdőívre adott válaszokon alapul. HL C 197., 2000.7.12., 1. o.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
4
HU
RESTREINT UE
2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről
2001. évi LXXXIX. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti Együttműködési Megállapodásról
1999. évi LIV. törvény az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről
34/2003. (VII. 29.) BM-PM együttes rendelet az összekötő tisztviselők kihelyezéséről.
2.1.2.
Kétoldalú megállapodások
2.1.2.1.
a tagállamokkal
Magyarország számos kétoldalú megállapodást és szándéknyilatkozatot írt alá csaknem valamennyi EU-tagállammal a bűnüldözés, különösen a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószeres bűnözés különböző formái elleni küzdelemben történő kölcsönös együttműködés és információcsere területén: Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőhely területén közös kapcsolattartási szolgálati hely, összekötő tisztviselőkkel; aláírás időpontja: 2001. május 4.; hatálybalépés: 2001. június 8.; Korm. rendelet száma: 110/2001. (VI.21.)
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
5
HU
RESTREINT UE Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködés; aláírás időpontja: Bécs, 1977. november 27.; hatálybalépés: 1980. október 1.; Korm. rendelet száma: 34/1980. (VIII.28.) Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: A nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés aláírás időpontja: 1996. július 12., Nickelsdorf; hatálybalépés: 1997. július 1.; Korm. rendelet száma: 165/1997. (X. 3.) Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Együttműködés a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében, aláírás; 2004. június 6., Heiligenbrunn; hatálybalépés: megerősítés alatt (a törvényjavaslatot hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik) Belgium (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya tárgy: Rendőrségi együttműködés, szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködés; aláírás időpontja: 1998. november 4., Brüsszel; hatálybalépés: 2002. szeptember 1.; Korm. rendelet száma: 153/2002. (VII.5.) Ciprus (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, tiltott kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni küzdelemben való együttműködés; aláírás időpontja: 1996. június 13., Budapest; hatálybalépés: 1999. szeptember 1.; Korm. rendelet száma: 73/2001. (IV. 27.)
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
6
HU
RESTREINT UE Cseh köztársaság (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus elleni harcban, a kábítószer és pszichotróp anyagok tiltott forgalma visszaszorításában és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1996. február 16., Prága; hatálybalépés: 1997. április 27.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül 1; Korm. rendelet száma: 91/1997. (VI. 4.) Észtország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1997. május 13., Budapest; hatálybalépés: 1997. december 31.; Korm. rendelet száma: 5/1998. (I. 23.) Finnország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya tárgy: A bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzésében és az ellene történő fellépésben való együttműködés; aláírás időpontja: 2002. október 24, Budapest; hatálybalépés: 2003. október 22.; Korm. rendelet száma: 172/2003. (X. 28.) Franciaország (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya tárgy: Belügyi együttműködés; aláírás időpontja: 1997. január 16., Budapest; hatálybalépés: 1999. június 25.; Korm. rendelet száma: 88/1999. (VI. 16.). Németország (országgyűlési törvény által kihirdetett egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya tárgy: A minősített információk kölcsönös védelme; aláírás időpontja: 1995. október 25.; hatálybalépés: 1996. május 15.; 1996. évi XXXV. országgyűlési törvény.
1
Az alkalmazási kör bővítésre kerül annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezményben foglalt új együttműködési formáknak (HL 2000/C 197/01).
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
7
HU
RESTREINT UE Németország ( Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya tárgy: A szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködés; aláírás időpontja: 1991. március 22., Bonn; hatálybalépés: 1993. január 1.; Korm. rendelet száma: 15/1993. (I.27.). Német Szövetségi Köztársaság (Bajor Állam) (közös nyilatkozat) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Bajor Állam Belügyminisztériuma; tárgy: Belügyminisztériumok közötti együttműködés általános rendőrségi ügyekben és a nemzetközi szervezett bűnözés, az illegális kábítószer-kereskedelem és az illegális embercsempészet elleni harcban; aláírás időpontja: 2000. október 25.; hatályos. Görögország ( Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság kormánya és a Görög Köztársaság kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés és egyéb bűnözési formák elleni fellépés; aláírás időpontja: 1993. február 17., Budapest; hatálybalépés: 1994. november 10.; Korm. rendelet száma: 15/1995. (II. 22.). Írország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya tárgy: A kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1999. november 3., Budapest; hatálybalépés: 2000. augusztus 17.; Korm. rendelet száma: 180/2000. (XI. 8.). Olaszország (Országgyűlési törvény által kihirdetett Biztonsági Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya tárgy: A minősített információk kölcsönös védelme; aláírás időpontja: 2003. március 20.; hatálybalépés: 2004. július 8.; 2004. évi LXXXIX. országgyűlési törvény. Olaszország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális forgalmazása ellen folytatott harcban való együttműködés, aláírás időpontja; 1997. május 13., Róma; hatálybalépés: 1998. április 17.; Korm. rendelet száma: 74/1998. (IV. 22.). 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
8
HU
RESTREINT UE Lett Köztársaság (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1997. március 6., Riga; hatálybalépés: 1997. december 14.; Korm. rendelet száma: 6/1998. (I. 23.). Málta (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Málta Kormánya tárgy: A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 2000. május 18., Budapest; hatálybalépés: 2000. december 18.; Korm. rendelet száma: 278/2000. (XII. 29.). Hollandia (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya tárgy: A bűnüldöző szerveknek a nemzetközi bűnözés elleni harcban történő együttműködése; aláírás időpontja: 1998. november 2., Hága; hatálybalépés: 1999. augusztus 1.; Korm. rendelet száma: 176/1999. (XII. 8.). Lengyelország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1996. május 15., Varsó; hatálybalépés: 1998. május 14.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül ; Korm. rendelet száma: 88/1998. (V. 8.). Szlovákia (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bűnözés elleni küzdelemben történő együttműködés; aláírás időpontja: 1995. június 28., Budapest; hatálybalépés: 1995. október 13.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 120/1995. (X.4.).
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
9
HU
RESTREINT UE Szlovénia (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1993. május 19., Budapest; hatálybalépés: 1994. február 19.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 16/1994. (II. 4.). Spanyolország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Spanyol Királyság Belügyminisztériuma tárgy: A tiltott nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 1992. március 2., Budapest; hatálybalépés: 1993. február 13.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 50/1994. (IV. 8.). Svédország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Köztársaság Kormánya tárgy: A szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények más formái elleni küzdelemben való együttműködés; aláírás időpontja: 1997. április 23., Budapest; hatálybalépés: 1997. december 1.; Korm. rendelet száma: 10/1998. (I. 28.). Egyesült Királyság (Egyetértési Memorandum) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya tárgy: A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott termelése, kereskedelme és a visszaélés megelőzése területén történő együttműködés; aláírás időpontja: 1991. április 25., Budapest; hatálybalépés: 1992. január 21.; Korm. rendelet száma: 7/1993. (I. 13.). Egyesült Királyság (Egyetértési Nyilatkozat) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya tárgy: A kábítószerek illegális forgalma, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: 2000. február 9., London; hatálybalépés: 2000. augusztus 16.; Korm. rendelet száma: 146/2000 (VIII. 23.).
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
10
HU
RESTREINT UE 2.1.2.2.
nem EU-tagállamokkal
Az EU-n kívüli országokkal kötött kétoldalú rendőrségi együttműködési megállapodások tekintetében Magyarország az alábbiakkal írt alá megállapodást: Albán Köztársaság, Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, Dél-Afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Egyiptom, Horvátország, , , Izrael, Jordánia, Kazahsztáni Köztársaság, Kína, Kuvait Állam, Marokkói Királyság, Moldovai Köztársaság, Oroszország, Románia, Svájc, Szerbia és Montenegró, , Törökország, Tunézia és a Vietnami Szocialista Köztársaság. 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az Europol hatáskörébe tartozó területeken a következő magyar bűnüldöző szervek illetékesek: –
Magyar Rendőrség1
–
Vám- és Pénzügyőrség (VP)
–
Határőrség.
E szervek mind civil szervezetek, azonban katonai elvek szerinti felépítettséggel rendelkeznek. 2.2.1. A Magyar Rendőrség A Magyar Rendőrség „alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme”, és ebben a tekintetben „bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkört” lát el.2 „A Rendőrség nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen.”3 Feladatkörének teljesítése érdekében a rendőrség hierarchikus rendben működik, élén az országos rendőrfőkapitánnyal, és három, központi szinten működő, általános alárendelt főigazgatósággal:
1 2 3
Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal korábbi Bűnügyi Igazgatósága beolvadt a rendőrségbe. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 1. § 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 2. §
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
11
HU
RESTREINT UE Bűnügyi Főigazgatóság1 az alábbi egységekkel: o
Bűnügyi Főosztály
o
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
o
Elemző és Koordinációs Igazgatóság (EKI)
o
Bűnügyi Ellátó Igazgatóság
Közbiztonsági Főigazgatóság és Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság Regionális szinten a rendőri szervezetek jelen vannak a 19 megyében (és a fővárosban), alájuk rendelt helyi rendőrkapitányságokkal. A Nemzeti Nyomozó Iroda legutóbbi átszervezését követően — hat regionális irodájával — szintén beépült a regionális szintű szervezetbe. 2.2.1.1
A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
A rendőrség létrehozta a NEBEK-et mint a nemzetközi információgyűjtés és információtovábbítás központját. A NEBEK négy osztályra tagolódik:
Europol Nemzeti Egység,
Interpol Magyar Nemzeti Iroda,
Nemzetközi Kapcsolatok és EU-Integrációs Osztály,
Üzenet-megválaszolási és nemzetközi telekommunikációs osztály,
Míg a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség rendelkezik a NEBEK-hez kihelyezett összekötő tisztviselőkkel, a központ integrált összekötő pontként működik a nemzetközi és stratégiai együttműködésben, különösen az Interpollal és az Europollal, de más külföldi bűnüldözési szolgálatokkal egyaránt, és segíti a magyar bűnüldöző szerveket nemzetközi munkájukban. A Magyar Rendőrség tekintetében a NEBEK
irányítja, felügyeli és koordinálja a nemzetközi kapcsolatokat,
előkészít, megtervez, koordinál és végrehajt együttműködési programokat, és
képviseli Magyarországot a SECI-együttműködésben és nemzetközi fúrumokon.
1
Stratégiai szereppel bíró szerv, amely felügyelete alá tartozik valamennyi bűnügyi egység, és amely támogatja a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) és a megyei egységeket egyebek közt jogi tanácsadással és a nyomozások koordinálásával.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
12
HU
RESTREINT UE A NEBEK részt vesz a schengeni előkészítő folyamatban is, valamint az EU-PHARE programban és az EU-integrációs projektek végrehajtásában. A NEBEK nemzetközi együttműködéssel és információcserével kapcsolatos feladatkörét az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló, 1999. évi LIV. törvény írja le: „3. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a nemzetközi bűnüldözési szervezettel folytatott együttműködése során a Rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést. … 4. § (1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnüldözési szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószerbűnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az EURO-val kapcsolatos bűncselekményekkel függ össze. (2) A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni bármely adatkezelésből, amelyre törvény bűnüldözési célból felhatalmazást ad. … 5. § (1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett személyes adatot és információt is - a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint a titokvédelmi előírásoknak megfelelően védett távadatátviteli hálózat igénybevételével, a külföldre telepített összekötője útján továbbítani a megkereső bűnüldözési szervezethez. …”
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
13
HU
RESTREINT UE 2.2.2.
Vám- és Pénzügyőrség (VP)
A magyar büntetőeljárási törvénykönyv alapján1 a magyar Vám-és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik az alábbi bűncselekmények tekintetében a bűnügyi nyomozás lefolytatása2: §
Megnevezés
261/A
Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése
274.
Közokirat-hamisítás
287.
Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára
észrevételek
vonatkozó kötelezettség megszegése 298.
Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
311.
Visszaélés jövedékkel
311/A
Jövedéki orgazdaság
311/B
Jövedékkel visszaélés elősegítése
a 311. és 311/A §-sal összefüggésben
312.
Csempészet és vámorgazdaság
kizárólagos hatáskör
296.
Áru hamis megjelölése
329.
Bitorlás
329/A
Szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
329/B
Szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
329/C
Jogkezelési adat meghamisítása
329/D
Iparvédelmi jogok megsértése
ha azt jövedéki termékre vagy vámárura követik el
310.
Adó-, társadalombiztosítási csalás
318.
Csalás
ha azt a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el
276.
Magánokirat-hamisítás,
ha azt a fent meghatározott
277/A
Egyedi azonosító jel meghamisítása,
bűncselekményekkel összefüggésben
307.
Bélyeghamisítás
követték el
282–
Visszaélés kábítószerrel
az ország területére behozatallal, az
282/C
Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal
ország területéről kivitellel, valamint az
283/A
ország területén átvitellel követték el, és ha a bűncselekményt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg
1 2
36. § (2) bekezdés a Büntető Törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvényben szabályozva
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
14
HU
RESTREINT UE 2.2.3.
Határőrség
A Határőrség jogosult1 nyomozást folytatni a következő bűncselekményekkel kapcsolatban, amennyiben a Határőrség észleli a bűncselekményt2 vagy a feljelentést a Határőrségnél teszik meg: §
Megnevezés
214.
Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése
214/A
Jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése
218.
Embercsempészés
220.
Határjelrongálás
274.
Közokirat-hamisítás
észrevételek
ha úti okmányok tekintetében követték el
3.
AZ INFORMÁCIÓCSERE BELSŐ SZERVEZÉSE
3.1. JOGI KERETEK A büntetőeljárási jogszabályok meghatározzák a bűnüldöző szervek hatáskörét az elkövetett bűncselekmény tekintetében, és mind a vámőrség, mind a határőrség kötött általános együttműködési megállapodásokat a rendőrséggel. 3.2
A BŰNCSELEKMÉNYEK KONKRÉT TERÜLETEI
Súlyos bűncselekmények — mint például kábítószerrel való visszaélés, terrorizmus és illegális migráció — esetén, a felhatalmazott bűnüldöző szervek együttműködési megállapodásokat hoznak létre az e területeken hozott országgyűlési és kormányhatározatok végrehajtása érdekében. Ezek a megállapodások szabályozzák az információcserét, lehetővé téve ezáltal mind a stratégiai, mind az operatív információcserét. 3.2.1
Kábítószerek
A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló, 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozat rövid távú célt határoz meg a kínálat csökkentése terén: „Az EUROPOL-lal folytatandó együttműködés részét képezi az új szintetikus kábítószerek vegyi profilírozása, a korai jelzőrendszer kialakítása és az Extasy típusú kábítószerek katalógusának állandó aktualizálása, és a kapcsolódó kölcsönös nemzetközi információcseréért a NEBEK felelős.”
1 2
A büntetőeljárási törvénykönyv 36. §-ának (3) bekezdése alapján. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
15
HU
RESTREINT UE 3.2.2.
Illegális migráció
Magyarország létrehozott egy Integrált Vezetési Központot az illegális migráció kezelésére. Az érintett miniszterek (a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter) kiadtak egy, a meglévő együttműködési megállapodásokon alapuló együttes utasítást (20/2004.) a mélyreható ellenőrzések összehangolásának megteremtése érdekében. Ez az utasítás felállította az Integrált Vezetési Központot is a határőrség, a rendőrség, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illegális migráció elleni tevékenységeinek országos és területi szinten történő összehangolása érdekében. A Központot a Határőrség rendészeti főigazgatója vezeti. A szervezet a már korábban operatív mélységi ellenőrzési hálózat (CheckNet) továbbfejlesztett változata, ellenőrzi az illegális migrációt, valamint biztosítja egy komplex szűrő–ellenőrző rendszer hatékony működését az idegenrendészet terén. A komplex ellenőrző rendszer feladatai:
a külföldiek vonatkozó jogszabályok által előírt hatósági ellenőrzésének az ország egész területén történő biztosítása,
az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó egyéb jogellenes cselekmények felfderítése, valamint
a szükséges hatósági eljárások lefolytatása,
az alábbiak révén:
a szolgálati tevékenységek időben, térben és módszereiben történő összehangolása,
a rendelkezésre álló erők és eszközök gazdaságos felhasználása,
az információcsere meggyorsítása,
a totális ellenőrzések mellőzése, inkább differenciált és szelektív módon.
3.2.3.
Terrorizmus
A terrorizmus elleni küzdelem kapcsán meg kell említeni a Terrorellenes Koordinációs Bizottságot, amely 2003 novemberében került felállításra az isztambuli terrortámadásokat követően. A kéthetente megrendezett üléseken az alábbi szervek képviselői vannak jelen: Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Információs Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, Határőrség, BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság antiterrorista és különleges egysége. A Nemzetbiztonsági Kabinet és a Belügyminisztérium Miniszteri Kabinet képviselői szintén részt vesznek az üléseken a felsőbb szintek folyamatos, naprakész tájékoztatása érdekében. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
16
HU
RESTREINT UE A Bizottság fórumot biztosít a folyó ügyekkel kapcsolatos közvetlen információcserére és a stratégiák nagy vonalakban történő felvázolására. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tagjainak jelenléte lehetőséget nyújt további információszerzésre, mivel a Központ valamennyi bűnüldöző szerv és biztonsági / felderítő szolgálat információs központjaként működik. A Nemzetbiztonsági Hivatal ad helyet az üléseknek, és koordinálja azokat. A Bizottság létének nincs hivatalos jogalapja, de a megfelelő kormányhatározat elkészülése folyamatban van. 4.
KÜLSŐ INFORMÁCIÓCSERE
4.1. AZ ADATCSERE FOLYAMATA Magyarország a NEBEK-et és az Europolnál dolgozó összekötő tiszteket veszi igénybe az Europollal folytatott információcsere csatornájaként. Az Europol magyar részlege, az Interpol Nemzeti Irodája, a kétoldalú összekötő tisztek és a jogi attasék bonyolítják le az információcserét a többi tagállammal és a harmadik államokkal. Mindezen csatornák rendelkezésre állnak a NEBEK-nél, ahol egy elektronikus adatkezelő rendszer lehetővé teszi a nevek és kérdéses személyes adatok összevetését az Europol és Interpol csatornáin keresztül érkező hasonló kérelmek által kívánt erőfeszítések megduplázásának elkerülése érdekében. A rendszer elérhető — Magyarországról és külföldről — a megadott faxszámokon keresztül. Az Europol és az Interpol biztonságos vonalain keresztül érkező (nem minősített) bűnüldözési adatok bevihetők az adatkezelő rendszerbe, és a NEBEK ügyintéző tisztjei elküldhetik üzeneteiket a rendszeren keresztül az Interpol biztonságos vonalára vagy faxcímekre. Az Europol és az Interpol biztonságos vonalai között nincs összeköttetés, és a magyar bűnüldöző szerveknek sincs közvetlen hozzáférésük az Europol és az Interpol vonalaihoz, hanem igénybe kell venniük a NEBEK-et. A cél az, hogy valamennyi bűnügyi információ átadása az „egyablakos” — NEBEK rendszeren keresztül történjék.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
17
HU
RESTREINT UE 4.2. A KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNA MEGVÁLASZTÁSA Magyarország nemzetközi bűnüldözési kommunikációjának — beleértve az operatív ügyeket is ― alapvető csatornája az Europol. Amennyiben az ügy területi hatása Európán kívülre terjed, az Interpol csatornáját kell választani. Magyarország továbbá különbséget tesz a kétoldalú és a többoldalú ügyek között, és előnyben részesíti az Europol csatornáját azokban az ügyekben, amelyekben a bűnügyi információ több EU-tagállammal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, de a kétoldalú ügyekben az összekötő tiszteket is igénybe veszi. A NEBEK igazgatója, valamint az Europol és az Interpol egységeinek vezetői megvitatják, és határoznak arról, hogy melyik csatornát kell igénybe venni. Előfordul, hogy egy ügy az Interpol egységétől indul, de a későbbiekben egyes vonatkozásai az Europol egységéhez kerülnek. Ilyenkor két lehetőség van: 1. Az Europol ügyintéző tisztje átveszi a teljes ügyet az Interpol ügyintéző tisztjétől. 2. A két ügyintéző tiszt koordinálja a munkamegosztást, és kezeli az ügyet saját kommunikációs csatornáinak igénybevételével (Interpol vagy Europol). Az (Interpol, Europol) egységek vezetői felügyelik a munkafolyamatot. Magyarország törekszik a rendelkezésre álló csatornák összeférhetetlenségének orvoslására a NEBEK-hez kihelyezett összekötő tisztek (VP, Határőrség, Nemzeti Nyomozóiroda) igénybevételével, akik megkönnyíthetik a bűnüldöző szerveik adatbázisaihoz való hozzáférést. 4.3. A MAGYAR ÖSSZEKÖTŐ TISZTI HÁLÓZAT 4.3.1.
Külföldön állomásozó magyar összekötő tisztek
2005 májusától Magyarország az alábbi összekötő tisztekkel rendelkezik:
az Europol hágai (NL) parancsnokságán állomásozó három összekötő tiszt: egy rendőrtiszt, egy vámtiszt és egy határőrtiszt;
a német Szövetségi Bűnügyi Hivatalnál (BKA) Wiesbadenben állomásozó egy rendőrtiszt;
a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) bukaresti (RO) központjában állomásozó egy rendőrtiszt és egy vámtiszt;
a finnországi Kockázatelemzési Központban állomásozó egy határőrtiszt;
az ausztriai Ideiglenes Kiképző Központban állomásozó egy határőrtiszt.
Továbbá a moszkvai (RU), kijevi (UA) és ankarai (TR) magyar nagykövetségen állomásozó rendőri attasék1. 1
A Belügyminisztérium felügyelete alatt.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
18
HU
RESTREINT UE 4.3.2.
A magyar bűnüldöző szervek által a NEBEK-nél állomásoztatott összekötő tisztek
A VP, a Határőrség és az NNI egy-egy összekötő tisztet állomásoztatnak a NEBEK-nél. 4.3.3.
A NEBEK-nél állomásozó külföldi összekötő tisztek
Jelenleg egy olasz rendőr összekötő tiszt állomásozik a NEBEK-nél. 5.
INFORMÁCIÓCSERE A TAGÁLLAMOK ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTT
5.1. AZ ADATCSERE FOLYAMATA Magyarország kétoldalú megállapodást írt alá az Europollal 2001 októberében, és az Európai Unióhoz történő csatlakozást, valamint az Europol-egyezmény és jegyzőkönyveinek ratifikálását követően 2004 szeptemberében az Europol teljes jogú tagja vált. Az információcserével kapcsolatban nem készült statisztikai nyilvántartás a teljes jogú tagságot megelőzően. 2004-ben Magyarország legjelentősebb EU-tagállami partnerei az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje terén — az ügyek fontossági és mennyiségi sorrendjében — a következők voltak: Németország, Spanyolország, Ausztria, Belgium, Szlovákia és Olaszország. Az Europol magyar összekötő irodája 912 ügyet vett nyilvántartásba, ami 58%-os növekedést jelent a 2003-ban bejegyzett 577 ügyhöz képest. A konkrét bűnügyekben folytatott információcsere 719 ügyben 2548 operatív információcserét foglalt magában. Az operatív ügyek kétharmada négy fő bűnözési formát foglal magában: –
pénz- és egyéb fizetőeszközök hamisítása, különösen euro-hamisítás (35%);
–
kábítószer-kereskedelem (16%);
–
illegális migráció (15%);
–
terrorizmus (14%)1.
A magyar bűnüldöző hatóságok 87 ügyet (az összes ügy 12%-a) indítottak.
1
A fennmaradó bűncselekménytípusok az alábbiak: személy elleni bűncselekmények (6%), pénzmosás (3%), illegális járműkereskedelem (2%), egyéb (9%).
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
19
HU
RESTREINT UE 5.2. ADATVÉDELEM Magyarország kijelenti, hogy a fennálló adatvédelmi követelmények nem befolyásolják a nemzetközi partnerekkel folytatott információcsere szintjét, és nem jelentenek semmiféle akadályt. Az Europol magyar adatvédelmi biztosa — az Europol-egyezmény rendelkezéseinek megfelelően — rendszeresen figyelemmel kíséri az Europol Nemzeti Egységnél folyó adatkezelést. Az eddigi vizsgálatok nem mutatták az adatvédelmi szabályok lényeges megsértését; az információáramlás folyamatos. 5.3. AZ ADATOK MINŐSÍTÉSE Magyarország a következő minősítési szinteket alkalmazza: „Europol-információ”: olyan Europol-információ, amelyre alkalmazandó a titokvédelmi szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett védelmi alapszint, valamint az általános diszkréciós és titoktartási kötelezettség. „minősített Europol-információ” és „minősített Europol-dokumentumok”: olyan információ vagy dokumentum, amelyre további, a titokvédelmi szabályzat 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések alkalmazandók, és amelyeket meg kell jelölni az alábbi minősítési szintek valamelyikével: *"Europol RESTRICTED",
magyar megfelelője:
„Europol korlátozott terjesztésű”
*"Europol CONFIDENTIAL"
magyar megfelelője:
„Europol bizalmas”
*"Europol SECRET"
magyar megfelelője:
„Europol titkos”
*"Europol TOP SECRET"
magyar megfelelője:
„Europol szigorúan titkos”
Valamennyi típusú információt továbbítani kell az Europolnak. Problémák merültek fel azonban az információbiztonsági követelményekkel kapcsolatban. A magyar jogszabályok uniós információbiztonsági követelményekkel való alapvető harmonizációja megtörtént (négy minősítési szint). A minősített EU információk védelme megoldott, de ahogyan az a Magyar Köztársaság és az Europol közötti együttműködési megállapodásról szóló értékelő jelentésben (2001. november – 2003. április) áll: „A titkos forrásból származó információk minősítésére vonatkozó magyar jogszabályok jelentős nehézségeket okoztak mind az EUROPOL, mind a tagállamok számára, mivel nem felelnek meg a tagállamokban kialakult gyakorlatnak. Az ilyen információt Magyarországon szigorúan titkosnak minősítik — EUROPOL 2 vagy 3, és nem dolgozható fel a szokásos módon. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
20
HU
RESTREINT UE A felülminősítés elkerülését célzó új jogszabályok vagy a biztonsági jelölés kézhezvételkor való megváltoztatására irányuló hatáskör segítené a probléma megoldását.” Jelenleg is ugyanez a helyzet, és az Országgyűlés számára az egyetlen lehetőséget a „rendőrségi törvény”1 módosítása jelenti. A szükséges módosítások folyamatban vannak, és egy törvényjavaslatot terjesztettek a kormány elé elfogadásra, amelyet a későbbiekben továbbítanak az Országgyűlés számára. A törvényjavaslat egyrészt a (2004-ben már ratifikált) Europol-egyezmény és jegyzőkönyveinek kihirdetését tartalmazza; másrészt módosítja a rendőrségi törvényt a hiányosság megszüntetése érdekében. 5.4. MÁS TAGÁLLAMOKKAL KÖZÖS EGYSÉGEK Eddig egy — a Határőrség által működtetett — együttműködési kapcsolattartási pontot állítottak fel az osztrák–magyar határon, Hegyeshalom–Nickelsdorf határátkelőhely területén, mivel azonban az együttműködés nem kapcsolódik az Europol mandátuma alá tartozó területekhez, az Europol és az Europol Nemzeti Egység nem vesz részt az információcsere folyamatában. A központ jelenleg korlátozottan működik, mert nem alkalmas valamennyi típusú információcserére, de Magyarországon már létezik egy projekt, amely az együttműködés javítását célozza. 5.5. AZ INFORMÁCIÓ ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA A bűnüldözési operatív információ tekintetében Magyarországon nincs jogi meghatározás. A Magyar Köztársaság és az Europol közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően az információ meghatározásaként személyes és nem-személyes adatokat kell érteni. Továbbá a különleges adatok meghatározását a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény adja meg. 1
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, VII. fejezet Titkos információgyűjtés 63. § (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére - törvény keretei között - titokban információt gyűjthet. (2) A titkos információgyűjtés során beszerzett adat a büntetőeljárásban a bizonyítási eszközként való felhasználásáig, továbbá a Rendőrséggel együttműködő személy kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részlete államtitoknak minősül.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
21
HU
RESTREINT UE „a)
a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
b)
az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok;”
5.6. EUROPOL NEMZETI EGYSÉG A magyar Europol Nemzeti Egység a NEBEK részét képezi, és együttműködik a VP, a Határőrség és — 2005. április 1-jétől — a Nemzeti Nyomozóiroda által kirendelt összekötő tisztekkel. Minden egyes NEBEK ügyintéző tiszt hozzáféréssel rendelkezik a nemzeti rendőrségi adatállományhoz, rendszerekhez és archívumokhoz mint például: magyar állampolgárok nyilvántartása, külföldi állampolgárokkal és letelepedett személyekkel kapcsolatos adatállomány, valamint bűnügyi, jármű-, körözési (személyek, tárgyak) nyilvántartások, letartóztatott személyek nyilvántartása, stb. Továbbá telepítették a NEBEK-nél a Magyarországon bejegyzett cégek és vállalkozások nyilvántartásához való hozzáférést biztosító terminált. Ily módon a NEBEK ügyintéző tisztek a legtöbb megkeresésnek eleget tudnak tenni, de nem rendelkeznek hozzáféréssel a decentralizált rendőri egységek és szolgálatok adatállományához. Ezek az információk kizárólag összehangoltan gyűjthetők be. A NEBEK a biztonságos vonalon keresztül közvetlen kommunikációt tart fenn az Europol magyar összekötő részlegével. Az összekötő tisztek továbbítják az információt a megfelelő Europol összekötő tiszteknek vagy az Europolnak. Az Europol Nemzeti Egység koordinálja a nemzetközi ügyekben részt vevő magyar rendőri egységek és a magyar Europol összekötő tisztek közötti információcserét, valamint megkönnyíti a folyamatban lévő ügyek naprakész információinak feldolgozását Sürgős esetben közvetlen kapcsolatot teremtenek az Europol összekötő tiszt és az ügyintéző tiszt (helyi rendőri egység) között, és a NEBEK-et ezt követően (48 órán belül) írásban tájékoztatják. 5.7. AZ EUROPOL SZEREPÉNEK ÉS MANDÁTUMÁNAK TUDATOSÍTÁSA Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz az Europolnak a bűnüldöző szervek körében történő tudatosításának fokozása érdekében. A NEBEK felelős az Europollal kapcsolatos tájékoztató szemináriumok koordinálásáért, gondoskodik az oktatókról, a magyar Rendőrtiszti Főiskola pedig biztosítja a helyiségeket, a szállást, a fordítást stb. a szemináriumok esetében. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
22
HU
RESTREINT UE A célzott hallgatóság a témától függ, de a NEBEK-nél dolgozó Europol és Interpol összekötő tiszteket minden esetben delegálják ezekre a szemináriumokra, a hallgatóság fennmaradó részét pedig a rendőrség bűnügyi szerveinek megfelelő igazgatóságairól, valamint a vámőrség és a határőrség központi bűnüldöző egységeiről toborozzák. Továbbá Magyarország szakértőket küld az Europol által szervezett vonatkozó konferenciákra. 5.8. AZ ELEMZŐ MUNKAFÁJLOKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Magyarország információkat továbbít az Europolnak az ügyek valamennyi szakaszában (a nyomozás megkezdése előtt, alatt és befejezése után). Magyarország jelenleg nem érdekelt a valamennyi aktív elemző munkafájlhoz való hozzájárulásban, mivel közülük több olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely Magyarországon vagy az ország számára nem jelent problémát. Mindazonáltal Magyarország bevinne kapcsolódó információt ezekbe az elemző munkafájlokba a többi tagállam érdekében is.
5.9. AZ EUROPOL ÉRTÉKÉNEK FELISMERÉSE Az Europol által jelenleg nyújtott keret kielégítő, és megfelel a magyarországi elvárásoknak. Problémák a korlátozott forrásokból adódnak. Az Europol által tartott valamennyi szakértői ülést a nemzeti hatóság finanszírozza, és ezekre általában hétköznapokon kerül sor, amikor a légi utazás költségei igen magasak. A korlátozott költségvetés miatt a magyar hatóságok nem tudnak minden ülésen részt venni, és ezért nem tudnak közvetlenül információt cserélni. Az Europol tovább növeli több magyar ügy értékét a nemzeti hatóságok közötti gyors összeköttetés, az összekötő tisztek közötti közvetlen kapcsolat és / vagy az Europol elemzési háttere és kapacitása által biztosított azonnali segítségnyújtás révén. Mindent összevetve Magyarország megfelelőnek tartja az Europol és Magyarország közötti információáramlást.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
23
HU
RESTREINT UE 6.
A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÁLTAL KÉSZÍTETT ÉRTÉKELÉS
6.1. BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság területe 93 030 km2, és közigazgatásilag 19 megyére, valamint ― a körülbelül 1,8 millió lakosú ― Budapest fővárosra oszlik. Magyarországnak összesen 2237 km hosszúságú szárazföldi határa van három tagállammal1 és négy nem EU-tagállammal2. A körülbelül 10,1 millió főt kitevő népesség hivatalos nyelve a magyar. A rendőrségi tisztviselők száma körülbelül 29 5003, így 342 lakosra jut egy tisztviselő. 6.2. AZ ÉRTÉKELÉS MEGSZERVEZÉSE Az értékelő csoport találkozott a Belügyminisztérium, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Magyar Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség tisztviselőivel. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon tett látogatás a regionális szintű munkáról szolgált információval. Miközben a csoport figyelmét az információk és bűnüldözési operatív információk Europol-lal és más tagállamokkal való nemzetközi cseréjére összpontosította, tudomásul vette a súlyos, nemzetközi vagy szervezett bűnözés elleni küzdelemben érintett különböző intézmények és minisztériumok közötti nemzeti információcserét is. 6.3. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A megbeszélések és előadások szakszerűen megszervezettek és jól megszerkesztettek voltak, ennek eredményeként átfogó képet nyújtottak a magyarországi bűnüldözési szervezetről és a napi munka gyakorlati szempontjairól. A szakértői küldöttség elegendő információt kapott a magyarországi bűnüldöző szerveken belüli és az azok közötti információk és bűnüldözési operatív információk ― nem azonos adatbázisok / rendszerek használatának ellenére történő ― cseréjének jobb megértéséhez. A szakértőkre általánosan nagy hatást gyakorolt a látogatásuk során megismert gyakorlati szakemberek nyitott és pozitív hozzáállása, valamint az értékelés céljaival szemben tanúsított pozitív együttműködési szellem. 1 2 3
Nyugaton Ausztriával (356 km) és Szlovéniával (102 km), északon pedig a Szlovák Köztársasággal (670 km). Északkeleten Ukrajnával (137 km), keleten Romániával (453 km), délen pedig Horvátországgal (355 km), valamint Szerbiával és Montenegróval (164 km). 2005. júliusi adat.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
24
HU
RESTREINT UE 6.4. A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK SZERKEZETE 6.4.1.
Magyar Rendőrség
6.4.1.1.
Elemző és Koordinációs Igazgatóság (EKI)
Sajnos az értékelési látogatás során a szakértők ezen igazgatóság egyetlen tisztviselőjével sem tudtak találkozni, de a későbbiekben az alábbi írásbeli információt nyújtották részükre: Az EKI az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságához tartozó, országos hatáskörrel rendelkező központi bűnügyi szervezet. Belső felépítését tekintve két főosztályra tagolódik, és 87 főből álló személyzetével1 az alábbi feladatokat szervezi meg és végzi: a kriminalisztikai adatkezelés fejlesztése és működtetése, adatok szolgáltatása és kezelése, stratégiai és operatív bűnelemzés és koordináció. 6.4.1.1.1
Elemző és Koordinációs Főosztály
Az EKI ezen főosztálya stratégiai és operatív elemző, értékelő és koordinációs feladatokat végez. Az operatív bűnelemzés területén ― országos szinten és az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának szintjén ― a főosztály többek között
tényeken alapuló elemzést és értékelést végez,
értékeli a rendőrség bűnügyi osztályainak nyilvántartásait és adatait,
javaslatokat tesz a gazdasági és szervezett bűnözés elleni rendőrségi fellépés stratégiájának, alkalmazott taktikájának és néhány módszerének a meghatározására,
koordinálja a bűnügyi osztályok információszerzési és nyomozati tevékenységét,
tervezi és végrehajtja a ― stratégiai és operatív ― bűnelemzéssel foglalkozó személyzet alap- és továbbképzését.
Az országos szintű stratégiai bűnelemzés vonatkozásában
rendszeres és alkalmi stratégiai bűnelemzést végez statisztikai adatok, jelentések és útmutatók alapján,
1
évente kétszer értékeli a bűnözés és a bűnüldözés helyzetét,
havonta bűnügyi és bűnüldözési jelentéseket készít,
irányítja a bűnügyi statisztikai adatszolgáltatást,
a bűnözésről és bűnüldözésről szóló országos és regionális külön jelentéseket készít.
Ebből 25 fő foglalkozik elemzéssel és értékeléssel.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
25
HU
RESTREINT UE 6.4.1.1.2. Bűnügyi Adatkezelési és Körözési Főosztály Ez a főosztály a bűnügyi információs rendszer fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos szervezési, fejlesztési és működtetési feladatokkal, valamint bűnügyi adatok kezelésével és szolgáltatásával foglalkozik. Egyéb feladatai mellett ― az ORFK információ-technológiai osztályaival együttműködésben ― szervezi, fejleszti és működteti a bűnügyi információs rendszert, valamint működteti és felügyeli az NNI és a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság által használt információs rendszereket. Működteti és fejleszti a helyi hálózatokat, és garantálja azok biztonságosságát. 6.4.1.1.3. Más egységekkel fennálló kapcsolatok A fennálló jogi keret és az ORFK szabályai alapján az EKI adatokat cserél a NEBEK-kel, az NNIvel és ― a rendőrség által megbízott központi szervként ― a SZEBEKK-kel is. Az EKI 2005 első felében harminckét alkalommal szolgáltatott adatokat a NEBEK-nek és négy alkalommal az NNI-nek, valamint körülbelül 4200 büntetőeljárásról tájékoztatta a SZEBEKK-et. Ezenkívül az Igazgatóság elemzéseket és értékeléseket készít az NNI részére a különleges nyomozati módszerek ösztönzése érdekében. Mivel az EKI képviselőivel nem került sor megbeszélésekre, a szakértők nem tudják megfelelően értékelni az egység működését vagy annak a bűnüldözési operatív információk elemzésével kapcsolatos kapacitásait. Az EKI azonban döntő szerepet tölt be a magyarországi bűnüldözésre vonatkozó információk és bűnüldözési operatív információk cseréjében. Ez a szerv a regionális és központi rendőri egységektől származó valamennyi bűnüldözési operatív információt tartalmazó centralizált Polygon adatbázis kezelője (lásd 6.5 pont), valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal (lásd 6.4.4. pont) való adatcserére kijelölt összekötő. Az EKI és a SZEBEKK közötti, valamint a NEBEK-kel folytatott adatcsere mennyiségében jelentkező hatalmas különbséget megfigyelve a szakértők úgy vélik, hogy a nemzetközi együttműködés céljait szolgáló információáramlást értékelni kell. Úgy tűnik, hogy a NEBEK abban való részvétele és igénybevétele nem a lehető legteljesebb mértékű. 6.4.1.2.
Nemzeti Nyomozóiroda (NNI)
A Nemzeti Nyomozóirodánál tett látogatásuk során az értékelőket tájékoztatták arról, hogy az NNI egy központi irodából és hat regionális egységből áll. Az Iroda országos hatáskörrel rendelkezik, és feladata az Europol hatáskörébe tartozó valamennyi bűncselekmény felderítése és kivizsgálása. Bizonyos feltételek mellett jogosult más egységek ügyeinek átvételére.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
26
HU
RESTREINT UE Az NNI titkos és nyílt műveleteket és nyomozást végez, és kezeli a Magyar Rendőrség nemzetközi ügyeinek többségét. A megbeszélések során az NNI vezetői elmondták, hogy a hatályos magyar büntetőeljárási törvény1 értelmében a büntetőügyekben az ügyészségnek kellene betöltenie a vezető hatóság szerepét, de ez a kapacitás még nem alakult ki megfelelően. Ennek következtében még jelenleg is az NNI tölti be a vezető szerepet. Beszámoltak arról, hogy az NNI ― például Németországgal, Bulgáriával és az Europollal együtt ― pénzhamisítással kapcsolatos közös nemzetközi nyomozásokban vesz részt. Az NNI vezetői hangsúlyozták az összekötő tisztek hálózatának jelentőségét a nemzetközi együttműködés szempontjából, és felvázolták az operatív forrásokból származó információk felülminősítésének jelenlegi rendszere által okozott súlyos együttműködési problémákat. A szakértők pozitívumként értékelték, hogy az NNI a rendőrségen belül teljes felhatalmazással rendelkezik a súlyos, határokon átnyúló és szervezett bűnözés elleni küzdelem (megelőzés és nyomozás) tekintetében, és pozitívan reagáltak a közös nemzetközi nyomozásokban való magyar részvételre. 6.4.2.
Vám- és Pénzügyőrség (VP)
A VP három szervezeti szinten működik (központi, regionális, helyi) egy Központi Bűnüldözési Parancsnoksággal és hat regionális szinten elhelyezkedő alárendelt nyomozóhivatallal. A VP nyomozói a NEBEK-en keresztül jó együttműködést alakítottak ki a külföldi vám-, rendészeti és határőrizeti szolgálatokkal. A külföldi összekötő tisztek és a magyar Europol összekötő tisztek közötti közvetlen kommunikációra ― amely különösen az előnyomozási információk cseréjét szolgálja ― napi rendszerességgel sor kerül. A VP tisztviselői elmondták, hogy az elemző munkafájlokhoz ― különösen a Smoke elemző munkafájlhoz ― való hozzájárulás Magyarország számára fontos, de az gyakorlati problémákkal jár. A nemzetközi megbeszéléseken való részvétel költséges, és a szűk költségvetés csak korlátozott részvételt tenne lehetővé. Ezért a vámhatóság megfontolja egy szakértőnek az Eurpolhoz való, behatárolt időtartamú kirendelését az említett elemző munkafájlhoz való hozzájárulás érdekében. 6.4.3.
Határőrség
A Határőrség vezetői ismertették Magyarország küzdelmét az illegális migráció ellen. Az a tény, hogy Magyarország hosszú külső uniós határral rendelkezik (Ukrajnával, Romániával, Horvátországgal, valamint Szerbiával és Montenegróval), és az illegális migráció okozta sajátos veszély az Integrált Vezetési Központ létrehozásához vezetett. 1
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, amely 2003. július 1-jén lépett hatályba
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
27
HU
RESTREINT UE Egy 2004. évi rendelet alapján az Integrált Vezetési Központot központi és regionális szinten hasonló szerkezettel hozták létre. Ez nem fizikai központot vagy operatív egységet takar, hanem az alábbiakból álló irányítási rendszert: a)
vezetői tanács, amely évente két alkalommal stratégiai ülést tart az alábbi szervek képviselőinek részvételével: o o o o o
b)
Határőrség (a vezetői tanács vezetője) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (menekültek / jogszerű határátlépések felelőse) Magyar Rendőrség (jogellenes határátlépések) VP (jogellenes határátlépések) Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség,
vezetési csoport1, amely az információáramlás és a közös műveletek szervezése céljából havonta üléseik.
A szakértőket tájékoztatták arról, hogy a közös művelet kezdeményezője válik annak vezetőjévé. Ezenkívül elhangzott, hogy valamennyi szolgálatnak az ilyen műveletekben való tervezett részvételén keresztül biztosítható, hogy a nagy mennyiségű, az illegális migrációhoz közvetlenül nem kapcsolódó információk és bűnüldözési operatív információk késedelem nélkül eljussanak a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz. 2004-ben körülbelül 3200 ilyen műveletre került sor valamennyi szinten, és a szakértői csoport érdeklődéssel állapította meg, hogy a rendszer értékelésével foglalkozó vezetői tanácsi ülésre2 a Határőrségnél tett látogatásukkal megegyező napon került sor. 6.4.4.
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK)
A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot 2000-ben, független szervezetként hozták létre azzal a céllal, hogy a szervezett bűnözés elleni3 küzdelemben meghatározza és a legkisebb mértékűre csökkentse az átfedéseket és a párhuzamos munkavégzést, amit a széttagolódott magyarországi bűnüldözési / hírszerzési helyzet idézhet elő. A törvény értelmében a SZEBEKK megbízatása országos hatáskörre korlátozódik és nem tart fenn közvetlen nemzetközi kapcsolatokat. Azonban ― ritkán előforduló kérelmek esetén ― segíti más szervek nemzetközi munkáját az adatbázisában való összevetések által. 1 2 3
A képviselt intézmények azonosak a vezetői tanácsban képviseltekkel. Az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra. Ez a későbbiekben a terrorizmust is magában fogja foglalni.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
28
HU
RESTREINT UE A Központ képviselői áttekintést adtak annak munkájáról. A Központ egy-egy kijelölt összekötőn keresztül1 tíz más szervtől (a polgári és katonai titkosszolgálatoktól, a Magyar Rendőrségtől, a VPtől, a Határőrségtől, az ügyészi szervektől) gyűjt adatokat.2 Ezek a szervek három különböző minisztérium hatáskörébe tartoznak. A SZEBEKK az adatokat különböző, és egymással részben összeegyeztethetetlen formátumban kapja meg. A kapott információk és bűnüldözési operatív információk tárolása és további elemzése ― amely célból negyvenöt elemzőt foglalkoztatnak ― a legkorszerűbb adatbázis- és elemző szoftvert alkalmazó önálló rendszerrel történik. A Központról szóló törvény3 előírja valamennyi együttműködő szerv jelentési kötelezettségét és meghatározza azt, hogy a SZEBEKK a hatáskörével kapcsolatos valamennyi információ és bűnüldözési operatív információ letéteményeseként / brókereként jár el. Meghatározott munkaeljárásokon keresztül biztosítja a források, valamint az adatbázisában tárolt információk birtokosai érdekeinek bizalmas kezelését és védelmét. A Központ vezetői azonban azt is elmondták, hogy nehézséget okoz a megfelelő és átfogó információk megszerzése más szervektől, ami akadályozza a kidolgozott átfogó rendszer teljes körű működését. A szakértőket tájékoztatták arról, hogy a Központ a magyar Europol Nemzeti Egységen keresztül hozzájárul az Europol éves Szervezett Bűnözési Jelentéséhez (OCR). Elhangzott továbbá az is, hogy ― egy közelmúltban hozott kormányhatározat alapján ― a Központ lesz az Europol Szervezett Bűnözési Fenyegetettség-értékeléséhez (OCTA) való magyar hozzájárulás elkészítésének felelőse is. Az OCTA elkészítése jelentős nemzetközi elkötelezettséget igényel (fájl sz.), és a szakértők úgy vélik, hogy a SZEBEKK jelenlegi megbízatása ezt a követelményt nem tükrözi megfelelően. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi vonatkozású esetekben a Központ nem ellenőrzi az együttműködő partnerei és a külföldi hatóságok közötti információáramlást (például a bűnüldöző szervek által a NEBEK-hez vagy azon keresztül megküldött információk esetében). Ez továbbra is az információ birtokosának kizárólagos felelőssége. Ennek ellenére a Központ elemző kapacitása által előállított bűnüldözési operatív információk egy részét a későbbiek során operatív célokra visszaküldik a bűnüldöző szerveknek. 1 2 3
A rendőrség vonatkozásában az EKI az összekötő. Bűnügyi nyilvántartásokból és bűnüldözési operatív információkból is. A 2000. évi CXXVI. törvény.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
29
HU
RESTREINT UE 6.5. ADATBÁZISOK A bűnüldözéssel foglalkozó tisztviselők Magyarország egész területén hozzáféréssel rendelkeznek a Belügyminisztérium alapvető nemzeti rendőrségi adatbázisaihoz, például a bűnügyi nyilvántartásokhoz, a külföldi állampolgárok és a letelepedett személyek adatállományaihoz, a járműnyilvántartáshoz, a folyamatban lévő (személyekre és tárgyakra egyaránt vonatkozó) parancsok és a letartóztatott személyek nyilvántartásához. Emellett minden egyes bűnüldöző szervnél létezik az adatbázisok második szintje, amely nyomozati célokat szolgál ás kizárólag az adott szerv számára hozzáférhető:
ROBOTZSARU a Magyar Rendőrségnél és a Határőrségnél1
nyílt információkat tartalmazó centralizált adatbázis, amely valamennyi rendőrségi és határőrizeti tisztviselő számára hozzáférhető valamennyi szinten.
NYOSZAD a VP-nél,
amely a VP által folytatott nyomozásokból származó nyílt információkat tartalmazza. Ezek az adatbázisok elektronikusan nem állnak kapcsolatban egymással és egymáson keresztül nem hozzáférhetőek. A VP-től és az ügyészi szolgálatoktól származó adatok integrálása tekintetében azonban előrelépés állapítható meg. A VP egyik egységében 2005 januárja óta folyó kísérleti projekt keretében az egység a nyomozással kapcsolatos információit közvetlenül a ROBOTZSARU rendszerbe viszi be, és tervezik egy olyan szervközi megállapodás aláírását, amelynek értelmében a VP egésze csatlakozik a ROBOTZSARU adatbázishoz. Ez várhatóan 2006 januárjától lesz működőképes, és a NYOSZAD ezt követően kizárólag archiválási célokat szolgál majd. Az ügyészi szolgálatok várhatóan szintén hamarosan csatlakoznak a ROBOTZSARU adatbázishoz. Léteznek még egyéb, a főbb bűnügyi célokra vonatkozó bűnüldözési operatív információk és előnyomozási információk tárolására szolgáló, korlátozott hozzáférésű adatbázisok:
POLYGON a Magyar Rendőrségnél
bűnüldözési operatív információk és bizalmas információk tárolására szolgáló, megyei szinten hozzáférhető adatbázis, ahol az NNI-éhez hasonló elemző és értékelő egységek működnek. Ezek az 1
Az értékelő látogatást követően Magyarország bejelentette, hogy a Határőrség 2005. július 27-től már nem használja a ROBOTZSARU rendszert, helyette megkezdte az új NeoZsaru rendszer alkalmazását, amely az előbbin alapul. A Neozsaru a nyomozásokra vonatkozó nyilvános információkat tartalmazza, valamint egy közbiztonsági modulban azok személyi adatait, akik személyazonosságát a Határőrség ellenőrizte. A hozzáférési jogok hasonlóak a ROBOTZSARU esetében biztosított hozzáférésekhez.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
30
HU
RESTREINT UE egységek bizalmas információikat és bűnüldözési operatív információikat földrajzi hatályuk szerint létrehozott adatbázisaikban tárolják. Ezek a regionális POLYGON adatbázisok egymással nem állnak kapcsolatban, de bizonyos információkat (kizárólag tárgyszavakat) éjjel feltöltenek az EKI központi POLYGON adatbázisába, és a meglévő bejegyzésekhez kapcsolódó találatokról értesítik a megyei szerveket. Az NNI-t nem értesítik automatikusan ezekben az esetekben.
OPERA a Határőrségnél
a POLYGON-tól különálló, és önálló rendszerrel működő adatbázis. A VP-nél ― a korlátozott hatáskör és tevékenységi kör miatt ― jelenleg nem működik hírszerzési célokat szolgáló centralizált adatbázis, a regionális és helyi egységek pedig saját egyéni alkalmazásaikat használják. A megbeszélésen résztvevő tisztviselők várakozásai szerint ― célkitűzései érdekében ― a VP is csatlakozni fog a POLYGON adatbázishoz, és azt követően ― a Robotzsaru-rendszer használatával azonos módon ― megosztja adatait a rendőrséggel. Nyílt információkat tartalmazó adatbázisok valamennyi szinten és ― a jelenleg két különálló rendszert (ROBOCOP és NYOSZAD) használó ― valamennyi tisztviselő számára hozzáférhetőek. A magyar hatóságok beszámoltak arról, hogy tervezik valamennyi magyarországi bűnüldöző szerv adatbázisainak egy közös adatbázisban való egyesítését, amit az értékelő csoport megelégedéssel vett tudomásul. Úgy vélik, hogy a bűnüldözés nemzeti koordinálásának szempontjából helyes döntés, hogy valamennyi szerv közösen, egy közös rendszert használ és adatait egy átfogó adatbázisban tárolja. Ez segítséget fog jelenti az átfedések és a párhuzamos munkavégzés meghatározásához és elkerüléséhez. 6.6. BELSŐ INFORMÁCIÓCSERE 6.6.1.
Értékelési rendszer
2000-ben rendőrségi rendeletben bevezették az információk és a bűnüldözési operatív információk értékelésének kötelező 4x4-es rendszerét. Ezt az értékelést az információt eredetileg megszerző nyomozók végzik, az információnak a megfelelő adatbázisba való bevitelét megelőzően.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
31
HU
RESTREINT UE 6.6.2.
Információcsere / információáramlás
A tisztán nemzeti vetületű szervek (Magyar Rendőrség, VP, Határőrség és bizonyos mértékig a SZEBEKK is), valamint a tisztán regionális vetületű szervek (például a számos megyei rendőri szerv, az NNI regionális szervei) bűnüldözési hatásköreinek kombinációja a partnerek közötti információáramlás olyan összetett rendszerét eredményezi, amelyben azok nem szükségszerűen azonos szinten vesznek részt. Munkájuk megkönnyítése érdekében a bűnüldöző szervek nyomozási és bűnüldözési adatszerzési célokra egyaránt operatív adatbázisokat használnak. 6.6.3.
Bűnüldözési operatív információk cseréje
A bűnüldözési operatív információk cseréje Magyarországon meglehetősen nehéz, mivel az adatbázisok elkülönültek és széttagoltak. Különálló, egymással nem összekapcsolt, különböző szolgálatok által használt adatbázisok még központi szinten is találhatók. A SZEBEKK létrehozásakor rögzítették a szervezett bűnözéssel kapcsolatos megelőzési és nyomozási célokat szolgáló információcsere javítására irányuló centralizált szerkezet kialakításának célját, de a kapcsolódó szervek hozzájárulásainak hiányában a Központ nem rendelkezik a szükséges áttekintéssel. Sajátos feladatának következtében nem oszthatja meg valamennyi rendelkezésre álló információját. Amint azt a látogatás során az egyik tisztviselő megjegyezte: „Léteznek olyan ügyek, amelyek esetében jóval többet tudunk, mint az üggyel foglalkozó rendőrségi tisztviselők.” A szakértői csoport e különleges területen tett előremutató, pozitív lépésként értékeli a SZEBEKK létrehozását, mivel az egyértelműen a különleges adatok kezelésének hatékony, hírszerzésre épülő, rendészeti irányultságú mechanizmusát képviseli, és szabványosított mutatók, valamint a bűnüldöző és biztonsági szervektől kapott adatok alapján meghatározza a kockázati- és veszélyszinteket. Ezen centralizált szerv tevékenységeinek központjában azonban jelenleg nem a nemzetközi együttműködés áll. 6.6.4.
Kommunikációs rendszer
Az információk és bűnüldözési operatív információk országos áramlását jelenleg akadályozza a biztonságos elektronikus kommunikációs rendszer hiánya. A csoportnak adott tájékoztatás szerint a magyar tisztviselők gyors, operatív célú információcsere-igény esetén informális és egyéb rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket (például nyílt fax- és telefonvonalakat) használnak, amelyek nem biztonságosak. Számos előadásban szerepelt, hogy a jelenlegi jogi rendelkezések felülminősítik a különleges módszerrel szerzett adatokat ahelyett, hogy a tartalom megvizsgálása alapján határoznának a szükséges minősítésről. Ennek következtében a más tagországokban elektronikusan feldolgozható adatok esetében erre Magyarországon nem kerülhet sor, és azokat ehelyett papír formátumban, futárok által kell továbbítani, ami nehézkes és időigényes eljárás.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
32
HU
RESTREINT UE A szakértők arra a véleményre jutottak, hogy a biztonságos kommunikációs eszközök elégtelen volta és az adatok minősítésére vonatkozó jogi rendelkezések kombinációja hátrányosan befolyásolja a magyar bűnüldöző szervek nemzeti és nemzetközi információcseréjét. 6.6.5.
Elemzés
A bűnüldözési adatok elemzéséért különböző, némi átfedéssel működő szervek megosztottan felelősek. Az EKI-ről való kielégítő tájékoztatás hiányában úgy tűnik, hogy ezen egység felel teljességében a stratégiai és operatív bűnügyi adatok elemzéséért és összehangolásáért a Magyar Rendőrségen belül. Ezenfelül a 45 fő elemzőt foglalkoztató SZEBEKK feladata a szervezett bűnözés elleni küzdelem során felmerülő átfedések és párhuzamos munkavégzések meghatározása és minimalizálása, valamint a vonatkozó adatok kezelése. Hangsúlyozni kell, hogy a SZEBEKK, amely Magyarországon valószínűleg a legnagyobb elemző kapacitással rendelkezik, az adatkezelési hatáskörét kizárólag belső célokra és az egyes szervek közötti együttműködésre használja fel, és nem irányítja figyelmét a nemzetközi együttműködésre vagy információcserére. Az NNI felel nemzeti szinten többek között a súlyos, a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelemért, továbbá a felelősségi körét érintő adatok elemzéséért is. Az NNI — nyolc elemző munkatárs alkalmazásával — jelenleg csak operatív elemzést tud végezni. A megyei rendőrségek szintén alkalmaznak elemző munkatársakat. A Fejér megyei rendőrség beszámolója szerint két elemzőjük inkább a központi egységek információigényét igyekszik kielégíteni, és nem regionális célú elemzéseket folytat. Ezenkívül a Vám- és a Határőrség is rendelkezik elemző kapacitással, amelyet az értékelő csoport nem tudott teljes mértékben felmérni. Az elemzési eredmények cseréjének vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok és operatív osztályok körében történő terjesztésének lehetőségét nemzeti szinten is akadályozzák az adatok minősítéséről szóló, fent említett jogszabályok. Az értékelő csoport általános benyomása szerint a rendőrség elemző munkája az operatív elemzésre összpontosul, és lenne lehetőség a stratégiai elemzés nemzetközi szintet is érintő továbbfejlesztésére. Az elemzési eredmények stratégiai szintű terjesztését nem gátolhatja a biztonsági minősítés jogi akadálya, amennyiben azok operatív adatokat nem tartalmaznak. Tekintettel az elemző munka széttagolt jellegére, az értékelő szakemberek szerint fennáll annak veszélye, hogy a bűnügyi információk és adatok kihasználtsága nem optimális. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
33
HU
RESTREINT UE 6.6.6.
Intézményközi együttműködés
Valamennyi bűnüldöző szerv között fennáll — az együttműködés különböző formáinak alapjául szolgáló — együttműködési megállapodás. A kábítószerekkel összefüggő bűnözés területén a Vámés Pénzügyőrség és a Magyar Rendőrség közötti stratégiai együttműködési megállapodás a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalja azon eseteket, amikor a határokhoz való kapcsolódás vagy kapcsolat állapítható meg, de a tisztán nemzeti ügyekben kizárólag a rendőrségnek van joga eljárni. Az ügyekre vonatkozó információk cseréje azonban napi szinten működik, és a Vám- és Pénzügyőrség — állítása szerint — a saját ügyei vonatkozásában mindig kér háttér-információkat a rendőrségtől. Ennek eredményeképpen a rendőrség automatikusan tájékoztatást kap valamennyi kábítószerrel összefüggő vámtevékenységről. A valamennyi bűnüldöző szerv intézményközivé tett együttműködésének további élénk példája az illegális migráció területén folytatott közös műveletek óriási száma. Beszámolója során számos tisztviselő mutatott be példákat a bűnügyi vizsgálatok folyamán végzett olyan gyakorlati együttműködésre, amikor az összes részt vevő fél (beleértve a biztonsági szolgálatokat is) között létrejött egyedi, az adott ügyre jellemző megállapodás szabályozza az együttműködést és a felelősségek körét. A szakértői csoport pozitívan vette tudomásul, hogy a magyar intézményközi együttműködés rendszeresen, jól megalapozott eljárások szerint zajlik. 6.7. KÜLSŐ INFORMÁCIÓCSERE 6.7.1.
Információáramlás
Magyarország a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos bűnüldözési hatásköröket (Europol és Interpol egységek, a jövőben a SIRENE egység is) az Országos Rendőr-főkapitányságon belül a NEBEK-ben központosította. Magyarország képes az említett intézmények közötti és a külső partnerekkel folytatott információcserét fokozására, és 24 órás működtetésére. A NEBEK a valamennyi magyar bűnüldöző szervezetet képviselő integrált kapcsolattartó a nemzetközi együttműködés tekintetében. Létrehoztak egy nyilvántartási rendszert a teljes központ számára, amely az Interpoltól, az Europoltól és egyéb forrásokból származó nyílt információkat tartalmaz. Az ilyen közlések papír formátumú változatát beszkennelik, és az adott aktához csatolják. A rendszert nem minősített információk tárolására vagy feldolgozására szánták vagy használják, azokat külön tárolják. A NEBEK azonban kivonatokat készít alapentitásokról, és azokat a nyilvántartási rendszerében tárolja, lehetővé téve az adatok visszakeresését és összevetését. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
34
HU
RESTREINT UE Ez az egyetlen olyan rendszer, amely a magyar bűnüldöző szervezetek felé illetve felől érkező nemzeti kérelmek összehangolására, és a nemzetközi kérelmek megválaszolása során esetlegesen duplán végzett erőfeszítések elkerülésére ― a nevek vagy személyes adatok összevetése révén ― képes. Amennyiben valamely kérelmet nem vettek nyilvántartásba a NEBEK-nél, nincs más mód annak kiderítésére, hogy hasonló vagy kapcsolódó kérelem benyújtására sor került-e már. A rendszerhez való hozzáférés csak a NEBEK-ben biztosított. Ennek megfelelően a nemzeti szintű koordináció szükségessége csak akkor határozható meg, ha adatokat küldenek a NEBEK-hez azok ellenőrzése és feldolgozása céljából. Az NNI, a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség operatív egységei nem rendelkeznek ilyen nyilvántartási rendszerrel, és nem is továbbítanak egyénileg benyújtott kérelmeket (ld. 6.7.2.) a NEBEK-hez összevetés céljából. 6.7.2.
A kommunikációs csatorna megválasztása
A NEBEK-nél elhangzott beszámoló során a magyar tisztviselők elmondták, hogy a nyilvánvaló különbségtétel mellett (kommunikáció a nem EU-tagállamokkal az Interpolon vagy kétoldalú csatornákon keresztül, a tagállamokkal az Europol hatáskörén belül az Europolon keresztül) olyan esetek is előfordulnak, amelyekben átfedés tapasztalható, vagy amikor a földrajzi vagy helyi meghatározottság nem állapítható meg az eredeti információ/kérelem alapján. Az említett esetekben a kommunikációs csatorna megválasztásakor a magyarok azt az elvet alkalmazzák, miszerint az Europol hatáskörén túlterjedő egyes kérelmekkel és esetekkel az Interpol bevonásával lehet foglalkozni. A naponta megtartott reggeli értekezleteken a két egység vezetője dönt az alkalmazandó csatornáról, az egyedi eset fő jellegzetességétől függően. A rendes munkaidőn kívüli sürgős ügyekben az adott egységvezetőhöz, vagy akár a NEBEK igazgatójához is lehet fordulni, de a legtöbb kérelem esetén az ügyintéző tisztek hatáskörük szerint önállóan járnak el. Az értékelési látogatás során kapott tájékoztatás szerint a nemzetközi kommunikációt végző magyar bűnüldöző szervezetek valójában számos különböző csatornát használnak fel, és nem mindig vonják be a NEBEK-et. Magyarázatként elmondták, hogy a NEBEK az értékelések szerint nem rendelkezik kellő számú munkatárssal feladatai megfelelő ellátásához. A nyomozó egységek és a magyar Europol összekötőtisztek, összekötőtisztek közvetlen kommunikációt folytatnak, és kétoldalú kapcsolatok állnak fenn az együttműködési megállapodások alapján, időnként egymással párhuzamosan. Példákkal szolgált az NNI, amely a nemzetközi partnerekkel és/vagy a magyar Europol összekötőtiszttel napi kapcsolatban áll, és saját becslése szerint az NNI által folytatott nemzetközi információcsere mindössze körülbelül 20%-át irányítja a NEBEK (IP vagy Europol Nemzeti Egység) csatornáin keresztül. A fennmaradó 80% közvetlen kétoldalú kapcsolat, amely a NEBEK elektronikus kezelőrendszerében nincs egészében nyilvántartva.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
35
HU
RESTREINT UE A Vám- és Pénzügyőrség tisztviselői a NEBEK szerepének és működésének teljes mértékű elismerése mellett annak munkáját időnként túl lassúnak tartották. Becslésük szerint a nemzetközi információcsere körülbelül 50%-ában a Magyarországon állomásozó külföldi összekötőtisztekkel, illetve rajtuk keresztül felvett kétoldalú kapcsolatok a vámügyekben történő kommunikáció előnyben részesített csatornái. A szakértők figyelemreméltónak tartották, hogy a nyomozó egységek által folytatott nemzetközi kommunikáció nagy része nyilvánvalóan nem a NEBEK-en/az Europol Nemzeti Egységen keresztül zajlik, sőt e kommunikációról e szervezetek másolatot sem kapnak. A szakértők ajánlatosnak tartják a jelenlegi munkamódszerek értékelését, és a kommunikációs csatornák megválasztására vonatkozó írásos iránymutatások alkalmazását. 6.7.3.
A nemzetközi kommunikáció összehangolása
A hatékony nemzetközi kommunikáció és együttműködés a nemzeti kapcsolattartótól függ, amely általánosságban magas szinten biztonságos nemzeti kommunikációt folytat, melyet a munkafolyamatot követő rendszer és a vonatkozó nemzeti adatokhoz való hozzáférés támogat. A nemzetközi szervezetektől vagy szervezetekhez érkező információigénylések megválaszolása során minden egyes NEBEK ügyintéző tisztnek közvetlen hozzáférése van a Magyar Rendőrség alap-adatbázisához, valamint a magyar cégjegyzékhez. Valamennyi magyar bűnüldöző szerv összekötőtisztjének meg kell könnyítenie a NEBEK részéről közvetlenül nem hozzáférhető, nem centralizált adatbázisok információihoz való hozzáférést, ám nekik a szolgálatuk információs bázisaihoz nincs közvetlen online hozzáférésük. A központi bűnüldözési információs adatbázis az EKI-nél található, és ahhoz a NEBEK ügyintéző tisztjeinek nincs közvetlen online hozzáférésük. A NEBEK vagy az Europol Nemzeti Egység részéről kezdeményezett bármely keresést vagy összevetést manuálisan kell elvégezni, és az értékelő szakembereknek elmondták, hogy a NEBEK ügyintéző tisztjei magukhoz véve a papír formátumú másolatokat elsétálnak az EKI irodáiba, és így kézbesítik e kérelmeket. Az értékelő szakemberek tapasztalata szerint a NEBEK valamennyi bűnüldözési adatbázishoz való közvetlen hozzáférésének hiánya a gyors információkezelésben nehézségeket okoz.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
36
HU
RESTREINT UE Magyarország növekvő nemzetközi kommunikációját figyelembe véve a szakértői csoport úgy vélte, hogy az ügyek és az információcsere NEBEK-en — mint a valamennyi magyar bűnüldöző szerv számára kijelölt kapcsolattartón — keresztül megvalósuló koordinációját fejleszteni kell. Ez segítene elkerülni az ismételt kérelmek által más tagállamokban okozott dupla munkát. Javítaná továbbá a belső koordinációt, és a kérelmező egységeket kiegészítő információkkal látná el minden olyan esetben, amikor a NEBEK munkafolyamatot követő rendszerében meglévő bejegyzésekhez való kapcsolat állapítható meg. 6.7.4.
Europol Nemzeti Egység
A magyar Europol Nemzeti Egység a NEBEK részét képezi, és a bukaresti SECI-Központtal való együttműködés kapcsolattartó szervezeteként is szolgál. Öt tisztből áll (az Europol Nemzeti Egység vezetőjéből és négy ügyintéző tisztből)1 Napi munkája során a magyar Europol Nemzeti Egység nem tud valamennyi vonatkozó adatbázisra kiterjedő összehasonlító vizsgálatokat végezni anélkül, hogy ne konzultálna más egységekkel a papír formátumú másolatok cseréje és futárok segítségével, és a beszámoló szerint számos esetben nem teszik ezt meg a személyi állomány-hiány miatt. A szakértők értékelése szerint ez a munkafolyamat követő rendszer nem teszi lehetővé a gyors információcserét, és így sürgős esetekben negatívan befolyásolhatja a (nemzeti és nemzetközi) operatív egységeknek az Europol Nemzeti Egységgel való együttműködésre irányuló motivációját. A szakértők véleménye szerint továbbá az Europol Nemzeti Egységet megfelelő működése érdekében elégséges számú személyi állománnyal kell ellátni. 6.7.5.
Az Europol magyar részlege
A részleg fizikailag az Europolon belül helyezkedik el, és az Europol által rendelkezésére bocsátott infrastruktúrát használja. A magyar részleg az Europol-egyezmény 4. cikkének megfelelően elismerten az Europol Nemzeti Egység része, és a szakértők pozitívan vették tudomásul, hogy személyi állományában valamennyi bűnüldöző szerv képviselői megtalálhatók, az Europol Nemzeti Egység 2004. április 26–27-i vezetői értekezletén bemutatott, és a tagállamok által jóváhagyott DK/04/42772r1 dokumentumban ismertetett „ideális összekötő részleg”-nek teljes mértékben megfelelően. A magyar tisztviselők szerint az Europol összekötőtisztek számára közvetlen hozzáférést kell biztosítani azon operatív adatbázisokhoz, amelyek az Europol Nemzeti Egység rendelkezésére állnak, adatvédelmi kérdések miatt azonban ez a hozzáférés jelenleg felfüggesztés alatt áll. 1
Ezzel összehasonlítva az Interpol Nemzeti Iroda egy vezetőből, egy helyettesből, 20 ügyintéző tisztből és egy titkárból áll.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
37
HU
RESTREINT UE Az Europol összekötőtisztek és a magyar bűnüldöző szervek közötti kommunikációt a NEBEK-en belül az Europol Nemzeti Egység csatornáin kell folytatni, a szakértők mégis azt tapasztalták, hogy a közvetlen kommunikáció során gyakran nem vonják be az Europol Nemzeti Egységet, különösen sürgős ügyekben. Az operatív forrásokból származó információkat felülminősítésének jelenlegi rendszere is akadályozza a magyar részleggel folytatott kommunikációt. 6.7.6.
Az elemző munkafájllal kapcsolatos információk
A három magyar bűnüldöző szerv az Europol Nemzeti Egységen keresztül 11 elemző munkafájlban vesz részt, a szolgáltatott adatok többsége pedig történeti adat, és a minősítési probléma miatt nem tartalmaz hírszerzési vagy minősített adatokat. Az elemző munkafájlokban való rendőrségi részvételre kijelölt szakértők az NNI-n belül működnek, a Vám- és Pénzügyőrség pedig gondolkodik egy nemzeti szakértőnek az Europol magyar részlegéhez történő kirendelésén, aki egyben a vámhatóság részvételével zajló elemző munkafájlok kinevezett szakértője is lenne annak érdekében, hogy az elemző csoport ülésein részt vehessen. Az elemző munkafájlokban való magyar részvétel általánosságban ismert volt még megyei szinten is, a központi nyomozó egységek részletesebb ismeretekkel rendelkeztek, és a tisztviselők állítása szerint az elemző munkafájlokat fontos eszköznek tekintik, amelyek eddig is rendkívül értékesnek bizonyultak Magyarország számára. A jelenlegi minősítési módszerre figyelemmel az értékelő csoport úgy véli, hogy a rendőrségi törvény várható módosítását követően az elemző munkafájlokhoz történő magyar hozzájárulások mennyisége és minősége fokozható. 6.7.7.
Europol Információs Rendszer
Az NNI, mint a rendőrségen belül működő, a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti szerv felel az Europol Információs Rendszerhez (EIS) történő hozzájárulásért. Az ezen felelősségből eredő következmények valószínűleg nem nyilvánvalóak azon NNI-vezetők számára, akikkel a szakértők találkoztak. Az Európai Információs Rendszer projekttanácsának magyar képviselője, a Fejér megyei rendőrség tagja, elmondta, hogy az Európai Információs Rendszerrel való kommunikáció számára a Polygon és a Robotzsaru az Európai Információs Rendszernek továbbítandó információ lehetséges forrásaként szolgálhatna. A feldolgozandó információ pontos mibenlétéről szóló döntés azonban még függőben van, ahogy még arról sem született döntés, hogy a megyéknek engedélyezik-e a közvetlen hozzáférést, vagy a NEBEK-en keresztül kell majd kommunikálniuk. 13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
38
HU
RESTREINT UE 6.7.8.
Tudatosság
A nemzetközi rendőrségi együttműködésre és a NEBEK — mint minden kapcsolódó kommunikáció kapcsolattartó szervezete — pontos szerepére és feladatára vonatkozó információk valamennyi megismert tisztviselő számára jól ismertek voltak. Az Europol általános szerepére és feladatára, termékeire és tanfolyamaira vonatkozó információk a szakértők tapasztalata szerint széles körben elterjedtek. Az Europollal és a többi tagállammal folytatott együttműködés előnyeinek bizonyítottan tudatában vannak a magyar bűnüldöző szervezetek számos részében, de a szakértők véleménye szerint még javítani lehet ezen, különösen az Europol Nemzeti Egység nemzeti kapcsolattartó szervezetként való alkalmazása és az Európai Információs Rendszer használata tekintetében. 7.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A SZAKÉRTŐI CSOPORT AJÁNLÁSAI
Általánosságban a szakértők azt tapasztalták, hogy Magyarország rendkívül összetett és szétdarabolt bűnüldözési rendszerrel rendelkezik, amelynek következményeként az információcserét szolgáló kifinomult rendszerre van szüksége. A kielégítően biztonságos kommunikációs eszközök hiányához szorosan kapcsolódnak az adatok minősítésére vonatkozó jelenlegi jogi követelmények. Mindez hátrányosan érinti az Europolhoz, különösen az elemző munkafájlokhoz történő magyar hozzájárulást, és általánosságban a magyar bűnüldözési információk cseréjét. Az Europollal való együttműködést ugyanakkor nagyon komolyan veszik, és a pénzügyi, személyi és jogi akadályok ellenére jelentős erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi információcsere és együttműködés követelményeinek teljesítése érdekében. Az ebben a jelentésben ismertetett tapasztalatokra figyelemmel a szakértői csoport helyénvalónak látta a következő ajánlások megtételét: 7.1. MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA 7.1.1.
Kezelje kiemelten egy minden szinten és ― az Europol magyar részlegét is magában foglaló ― valamennyi bűnüldöző szolgálat között gyors és biztonságos elektronikus kommunikációt lehetővé tevő rendszer felállítását. (lásd 6.6.4. és 6.7.5.)
7.1.2.
Tegye meg a szükséges lépéseket az adatok minősítését szabályozó rendőrségi törvény megfelelő módosításainak a lehető legrövidebb időn belül történő elfogadása és végrehajtása érdekében, és készüljön fel az ahhoz kapcsolódó következményekre. (lásd 5.3., 6.4.1.2., 6.6.4. és 6.6.5.)
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
39
HU
RESTREINT UE 7.1.3.
Vegye fontolóra egy átfogó nemzeti rendszer, valamint a helyi szinttől a központi szintig terjedő információcserét szolgáló eljárások kifejlesztését, beleértve olyan eljárásokat és írásos iránymutatásokat, amelyek a NEBEK nemzetközi kommunikációs célokra való felhasználásának optimalizálását célozzák. Közvetlen információcsere esetén gondoskodjon róla, hogy a NEBEK az ilyen kommunikációról megfelelő tájékoztatást kapjon. (lásd 6.4.1.1.3., 6.5., 6.6.3., 6.7.1. és 6.7.2.)
7.1.4.
Tegye lehetővé a NEBEK ügyintéző tisztjei és a magyar Europol összekötőtisztek számára valamennyi vonatkozó bűnüldözési adatbázishoz, különösen az EKI-nél található központi információs adatbázishoz (POLYGON) való közvetlen hozzáférést. (lásd 6.7.3., 6.7.4. és 6.7.5.)
7.1.5.
Ösztönözze valamennyi, a SZEBEKK-hez történő információtovábbításért felelős hatóságot kötelezettségei teljesítésére, és a nemzetközi kérelmek esetén a SZEBEKK további bevonására. (lásd 6.4.4., 6.6.3. és 6.6.5.)
7.1.6.
Folytassa a valamennyi bűnüldöző szervnek szánt, közös bűnügyi információs adatbázisok felállításának folyamatát. (lásd 6.5.)
7.1.7.
Értékelje az elemző kapacitás és a felelősségi körök jelenlegi felosztását a stratégiai elemzésnek a Magyar Rendőrségen belüli javítása érdekében. (lásd 6.6.5.)
7.1.8.
Vonja be az érintett bűnüldöző szerveket és egységeket az Európai Információs Rendszerhez kapcsolódó nemzeti projektbe. (lásd 6.7.7. és 6.7.8.) 1
7.1.9.
Tegye egyértelművé az EKI-nek a bűnüldöző hatóságok felé irányuló operatív és stratégiai visszajelzéssel, valamint a nemzetközi együttműködés céljait szolgáló információáramlással kapcsolatos szerepét és felelősségi körét. (lásd 6.4.1.1.3. és 6.6.5.)
1
Az értékelő látogatást követően Magyarország további tájékoztatást küldött arról, hogy a meglévő ROBOTZSARU rendszer bővítésével megkezdte az előkészületeket az Europol Információs Rendszerhez való csatlakozásra.
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
40
HU
RESTREINT UE 7.2. AZ EUROPOL SZÁMÁRA 7.2.1.
Zárja le a videokonferenciáról szóló kísérleti projektet, és vegye fontolóra e technikának kisebb szakértői értekezleteken történő hasznosítását a tagállamok utazási költségeinek csökkentése érdekében. (lásd 5.9. és 6.4.2.)
7.2.2
Mozdítsa elő az Europol és az Europol nemzeti egységek közötti biztonságos telefonos konferenciabeszélgetések használatát. (lásd 5.9. és 6.4.2.)
7.3. A TÖBBI TAGÁLLAM SZÁMÁRA 7.3.1.
Rendeljenek ki valamennyi érintett bűnüldöző szerv részéről képviselőket az Europol nemzeti egységhez és az Europol nemzeti részlegéhez. (lásd 5.6. és 6.7.2.)
7.3.2
Fontolják meg közös adatbázisok felállítását a szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő valamennyi bűnüldöző szolgálat részére. (lásd 6.5.) ______________________
13123/05 DG H 2 B
RESTREINT UE
41
HU
RESTREINT UE ANNEX A PROGRAMME OF VISITS Day 1 (14 June): Budapest 8:459:3010:0012:00-
transfer to HNPQ visit to the International Law-Enforcement Cooperation Centre (NEBEK) at the NPHQ. The delegation is welcomed by Brig. Gen. Dr. László Berta, Director General for Criminal Investigations of the Police welcome by Lt. Col. Zoltán Dani, Director of NEBEK. Presentations of the NEBEK units (ENU, Interpol Hungarian National Bureau, Division of International Information, International Division), with specific focus on the process of handling information lunch at the HNPQ building with Dr. Mátyás Hegyaljai, Head of ENU
13:30visit to the HNPQ National Bureau of Investigation 16:00transfer to hotel In the evening: dinner offered by the Ministry of the Interior; hosted by Dr. Krisztina Berta, Deputy State Secretary for international relations. Day 2 (15 June): Budapest 9:3010:0012:00-
transfer to the Coordination Centre Against Organised Crime welcome and presentation of the Centre by Brig. Gen. István Mikó, Deputy Director of the Centre lunch at the Centre
14:0016:0018: 3019:00-
visit to the National Headquarters of the Customs and Finance Guard transfer to hotel transfer to restaurant dinner hosted by Lt. Col Dani and Dr. Hegyaljai.
Day 3 (16 June): Székesfehérvár 8:009:00-
11:3013:0014:0015:00-
transfer to Fejér County Police Headquarters Meeting with Dr. Károly Papp, Head of the County Police Headquarters. Introduction of the IT unit of the County Police Headquarters. Lt. Col. József Laki, head of the unit (and member of the Europol EIS Project Board) presents the work of his unit and the current situation regarding preparation for Hungarian EIS accession lunch offered by the County Police Headquarters transfer to Budapest visit to the National Headquarters of the Border Guard. Welcome by Col. János Lapis, head of the Integrated Steering Group of the Operational Department of the Border Guard transfer to Budapest Airport. ________________
13123/05 ANNEX A
DG H 2 B
RESTREINT UE
42
HU
RESTREINT UE ANNEX B LIST OF PERSONS MET International Law-Enforcement Cooperation Centre (NEBEK) at the NPHQ Brig. Gen. Dr. László Berta, Director General for Criminal Investigations of the Police Lt. Col. Zoltán Dani, Director of NEBEK Dr. Mátyás Hegyaljai, Head of Europol National Unit Ministry of the Interior Dr. Krisztina Berta, Deputy State Secretary for international relations. János Majercsik, Senior Counsellor of the Police Department Dr. Péter Stauber, Office for EU Cooperation Dr. Gábor Petö, legal expert Coordination Centre Against Organised Crime Brig. Gen. Dr. Endre Jónás, Deputy General Director of the Centre Col. Imre Kunos, Head of Department of Strategic Analysis Fejér County Police Headquarters Dr. Károly Papp, head of the County Police Headquarters Lt. Col. József Laki, head of the IT unit (and member of the Europol EIS Project Board) Hungarian Customs and Finance Guard Lt. Col Gábor Varga, Deputy Direcor of criminal directorate National Headquarters of the Border Guard Col. János Lapis, head of the Integrated Steering Group of the Operational Department of the Border Guard ________________
13123/05 ANNEX B
DG H 2 B
RESTREINT UE
43
HU
RESTREINT UE ANNEX C LIST OF ABBREVIATIONS/GLOSSARY OF TERMS ACRONYM ABBREVIATION TERM
HUNGARIAN
ENGLISH TRANSLATION OR EXPLANATION
AWF
Elemző munkafájl
Analysis Work File
BKA
(German) Bundeskriminalamt
Federal Bureau of Criminal Investigation
CCOC
Szervezett Bűnözés elleni
Coordination Centre against
Koordinációs Központ
Organised Crime
(SZEBEKK) DAC
Elemző és Koordinációs
Directorate of Analysis and
Igazgatóság (EKI)
Coordination
EIS
Europol Információs Rendszer
Europol Information System
ELO
Europol összekötőtiszt
Europol Liaison Officer
ENU
Europol Nemzeti Egység
Europol National Unit
HBG
Határőrség
Hungarian Border Guard
HCFG
Vám- és Pénzügyőrség
Hungarian Customs and Finance Guard
HENU
Europol Nemzeti Egység
Head of Europol National Unit
vezetője INCB
Interpol Nemzeti Iroda
Interpol National Central Bureau
MDG NBI
Szervezett Bűnözés Elleni
Multidisciplinary Group on
Multidiszciplináris Csoport
Organised Crime
Nemzeti Nyomozóiroda (NNI)
National Bureau of Investigation
NEBEK NPHQ
Nemzetközi Bűnügyi
International Law Enforcement
Együttműködési Központ
Communication Centre
Országos Rendőr-
National Police Headquarters
főkapitányság (ORFK) NYOZAD
Customs database for open information
13123/05 ANNEX C
DGH 2 B
RESTREINT UE
44
HU
RESTREINT UE ACRONYM ABBREVIATION TERM
HUNGARIAN
ENGLISH TRANSLATION OR EXPLANATION
OCR
Szervezett Bűnözési Jelentés
Organised Crime Report
OCTA
Szervezett Bűnözési
Organised Crime Threat
Fenyegetettség-értékelés
Assessment
OPERA
Border Guard database for
OPERA
intelligence PHARE
(French) Pologne Hongarie
Poland and Hungary Assistance
Assistance à la Reconstruction
for Economic Restructuring
des Economies
Programme
POLYGON
Polygon
Police database for intelligence
ROBOCOP
Robotzsaru
Police / Border Guard database for open information
SECI
Délkelet-európai
Southeast European
Együttműködési
Cooperative Initiative
Kezdeményezés XTC
Extasy
Ecstasy
_______________________
13123/05 ANNEX C
DGH 2 B
RESTREINT UE
45
HU
