Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben

Készítette: Leskó Beáta

Budapest, 2006.

BEVEZETÉS ......................................................................................................4 I. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA..................................6 1. A REGIONÁLIS POLITIKA JELENTŐSÉGE ..........................................................6 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................7 3. STRUKTURÁLIS ALAPOK ................................................................................9 4. KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK ..................................................................10 5. KOHÉZIÓS ALAP ..........................................................................................10 5.1. Változások 2007-2013 periódusban ....................................................11 6. AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK ...................................................................12 7. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI .......................................................13 8. A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPELVEI ............................................................14 9. KÖVETENDŐ PÉLDÁK ...................................................................................15 9.1. Az ír csoda ...........................................................................................15 9.2. A déli államok......................................................................................15 10. NUTS JEGYZÉK .........................................................................................16 II. REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON ..............................18 1. MAGYARORSZÁG RÉGIÓI .............................................................................18 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ........................................................................18 2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program .................................19 2.2. Humán Erőforrás Operatív Program..................................................19 2.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program......................................19 2.4. Regionális Fejlesztési Operatív Program ...........................................20 2.5. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program .....................20 3. EURÓPA TERV..............................................................................................21 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS .......................................................................................22 4.1. Regionális együttműködés ...................................................................22 4.1.1. Phare-CBC program .....................................................................23 4.1.2. A Phare-Credo program ...............................................................23 4.2. Interregionális együttműködés Északkelet-Magyarországon..............24 4.2.1. Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség ..................25 4.2.2. Zempléni Vállalkozási Övezet .....................................................27 4.2.3. Zemplén Eurorégió.......................................................................27 4.2.4. Kárpátok Beszállítói Klaszter.......................................................30 4.2.5. Interreg III ....................................................................................30 5. ZEMPLÉN RÉGIÓ ..........................................................................................32 5.1. Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.......................32 5.2. EU-s programok ..................................................................................33 5.2.1. Mikrohitel program ......................................................................34 5.2.2. Vállalkozói inkubátorház program ...............................................34 III. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK SÁTORALJAÚJHELYBEN ......35 1. SÁTORALJAÚJHELY BEMUTATÁSA ...............................................................35 1.1. Gazdaság .............................................................................................36 1.2. Ipari park.............................................................................................36 1.3. SWOT-analízis.....................................................................................38 2. PÁLYÁZATOK...............................................................................................40 2.1. Romano Suno.......................................................................................40 2.1.1. Pályázati kiírás..............................................................................40

2

2.1.2. Előzmények ..................................................................................40 2.1.3. Tanoda Program ...........................................................................41 2.2. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejleszése .........................................................................................42 2.2.1. Pályázati kiírás..............................................................................42 2.2.2. A pályázat bemutatása..................................................................43 2.3. A Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat EU-s Pályázatai ...................................................................45 2.3.1. Socrates program ..........................................................................45 2.3.2. A „Szebb jövőért” projekt ............................................................46 2.4. Szinergia-vizsgálat ..............................................................................50 2.5. A Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása – 1/2004/ROP 3.2.1 ......54 2.6. Értékünk az ember (HEFOP 1.1) ........................................................55 2.7. Nagy-Milic Natúrpark (PHARE CBC 2002, 2003) .............................56 2.8. Hármashatármenti turisztikai klaszter fejlesztése ...............................57 2.9. „Szomszédolás” – Zemplén Eurorégiós Fesztivál ..............................57 2.10. Esély az együttműködésre..................................................................57 2.11. Zemplén Eurorégió Beszállítói Programja .......................................58 2.12. Regionális Tudásközpont (Miskolci Egyetem)...................................58 2.13. Hallgatók a régióért –a régió a hallgatókért (Miskolci Egyetem) ....59 2.14. Határtalan vállalkozások...................................................................59 2.15. „Zempléni esély” – Roma program a határ mentén .........................59 2.16. „A polgárok Európája határok nélkül” ............................................60 2.17. Phare CBC 2000................................................................................60 2.18. Kistérségi turizmus fejlesztés.............................................................60 3. KÉRDŐÍV .....................................................................................................60 BEFEJEZÉS .....................................................................................................64 BIBLIOGRÁFIA ..............................................................................................66 FÜGGELÉK .....................................................................................................68 1. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉBEN KIÍRT PÁLYÁZATOK ...................69 2. DEÁK ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA „SZEBB JÖVŐÉRT” PROJEKT PROGRAMELEMEINEK BEMUTATÁSA..................................................72 3. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉN BELÜL MEGNYERT SÁTORALJAÚJHELYI PÁLYÁZATOK ...................................................................76 4. KÉRDŐÍV .....................................................................................................81 5. KÉRDŐÍV VÁLASZAI ............................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

3

Bevezetés Választott témámat aktuálisnak, fontosnak és érdekesnek tartom, hiszen a főiskolai tanulmányaink alatt elsajátított elméleti ismereteket a gyakorlatban is megvizsgálhatom egy véleményem szerint kiemelten fontos területen, az Európai Unió által is egyik fő célkitűzésként megjelölt, elmaradott régiók felzárkóztatásában. Szakirányos tanegységeink közül az „EU támogatási programok és projektek” című tárgy hallgatása közben merült fel bennem először a kérdés, hogy vajon az Európai Unió kiterjedt támogatási rendszeréből mennyit tud profitálni egy szinte minden szempontból támogatásra szoruló Észak-kelet magyarországi kisváros, Sátoraljaújhely, ahol a munkanélküliség negatív rekordot dönt, a gazdaság regresszív, a mentalitás visszamaradott, az emberi erőforrás összetétele és képzettsége nem megfelelő. Az infrastruktúra hiánya, valamint a gazdasági gócpontok pl. Budapest távolsága pedig teljesen elzárja a várost a fejlődés lehetőségétől is. Dolgozatomban a fent említett kérdések megválaszolásán kívül arra is választ keresek, hogy EU csatlakozásunk után megvalósulni látszanak-e a csatlakozás előtti vágyaink, elképzeléseink, beindult-e már az uniós segítségeknek köszönhetően a kívánt fejlődési folyamat, ha igen milyen fázisban tart most, melyek a még megvalósítandó célok, a kiaknázandó lehetőségek. NUTS 3. szintig rendelkezésre állnak hasonló jellegű kimutatások és statisztikák a támogatási rendszerből való részesedésről, de települési szinten, konkrétan Sátoraljaújhelyre

vonatkozó adatokat eddig még nem összesítettek. Én

szeretnék minél pontosabb képet adni a témáról a rendelkezésemre álló lehető legtöbb eszköz felhasználásával, számszerű adatok hiányában legalább tendenciákat bemutatni. A dolgozat három fő részre tagolódik. Az első részben a témához kapcsolódó általános elméleti ismereteket gyűjtöm össze az olvasott szakirodalom alapján. Tudatosan csak a lényegi információkat tartalmazó rész összeállítására 4

törekszem, amely alapján a dolgozat további része értelmezhető. A második rész már egy szűkebb területet, a témán belül Magyarországra vonatkozó információkat, országspecifikus jellemzőket tartalmaz. A harmadik részben bemutatom az általam összegyűjtött különböző mélységekig feltárt Európai Uniós

pályázatokat

Sátoraljaújhelyben.

Az

ismertetett

pályázatok

feldolgozottsági foka attól függ, hogy mennyi információt szolgáltattak róluk részemre. A szakirodalomról való tájékozódást egyrészt könyvekből, az Európai Unió kiadványaiból, másrészt az Európai Unió portáljáról valamint a hazai és külföldi Európai Unióval kapcsolatos tevékenységeket végző szervezetek honlapjáról végeztem. Véleményem szerint a naprakész információkhoz való hozzájutás érdekében az Internet használata elkerülhetetlen. Számomra konkrétan akkor is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott, amikor a Nemzeti Fejlesztési Tervről olvasva rábukkantam a 25 sátoraljaújhelyi nyertes pályázatra, miután már hetek óta próbáltam személyesen, telefonon, e-mailben információt gyűjteni ezügyben. Ez lett a kiindulópont, s a témára vonatkozóan megkaptam az első átfogó képet, néhány feltett kérdésre pedig a választ. A város jelenlegi helyzetét egy SWOT-analízis keretében vizsgáltam, feltártam az erősségeket, gyengeségeket, a fejlődést biztosító lehetőségeket valamint a potenciális veszélyeket. Az adat- és információgyűjtés során a téma pontosabb megismerése érdekében a sátoraljaújhelyi illetékes területfejlesztési szakembereket és az Európai Uniós pályázatok készítőit kértem fel egy kérdőív kitöltésére. A kérdőívben a válaszadókat az Európai Unió pályázatainak jelentőségéről, a városfejlesztésben betöltött szerepéről kérdeztem. Azáltal, hogy a legkompetensebb személyeket szólítottam meg, véleményem szerint reális képet kapunk a témáról és hiteles válaszokat adhatunk a vizsgált kérdésekre.

5

I. Az Európai Unió regionális politikája 1. A regionális politika jelentősége A regionális politika jelentőségét mutatja, hogy jelenleg az e célra szánt források az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg egy harmadát teszik ki. Európa regionális politikája lehetővé teszi a nagyobb arányban a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés több mint 35 százalékának újrafelosztását a leghátrányosabb helyzetű régiók között. Mindez azonban nem egyoldalú segítségnyújtás, hiszen a nettó befizetők komoly mértékben profitálhatnak a támogatott régiók potenciális beruházási lehetőségei kapcsán. A regionális politika indirekt célja tehát, hogy lehetővé tegye, hogy valamennyi régió hozzájárulhasson az Unió versenyképességének növeléséhez. Danuta Hübner, a regionális politika biztosa nagyon frappánsan, a lényegre tapintva a következőképpen jellemzi a regionális politika jelentőségét, „Európa nem épülhet Brüsszelben, hiszen az őt alkotó városok és régiók sokasága formálja. Ezek a közösség tartóoszlopai, ezek biztosítják a történelmi, politikai, szociális és a kulturális sokszínűség megőrzését.”1 Tovább kutatva a regionális politika szükségessége mellett szóló érveket, talán a legevidensebb és legmeggyőzőbb az, hogy bár az Európai Unió a világ egyik vezető gazdasági térsége, tagállamai, régiói között jelentős különbségeket lehet tapasztalni. Tehát az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a fejlettebb régiók a szolidaritás jegyében, de végső soron közös érdekből kifolyólag, a rászorultabb régiók felzárkózását segítik, hogy egy minél homogénebb és erősebb Unió alakulhasson ki.

1

http://www.cor.eu.int/Open%20Days%202005/documents/COR_speech_cities_regions_rev.pdf; 2006. 04. 26. 22:00 h

6

2. Történeti áttekintés Először tekintsük végig a kezdetektől a regionális politika kialakulását valamint fejlődését, jelentőségének folyamatos és fokozatos növekedését egészen napjainkig. 1957-ben már a Római szerződésben is megfogalmazódott a szerződő országokban a gondolat, hogy „népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik”2. Világossá vált, hogy az egyes területek közötti jelentős fejlődésbeli különbségeket meg kell szüntetni, hiszen azok akadályozhatják az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. E célból 1958-ban létrejött az Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap. Az 1972-ben csatlakozó országok: Dánia, Írország valamint Nagy-Britannia esetében jelentős regionális különbségekkel kellett számolni, ami középpontba helyezte a szerkezeti és területi politika egyeztetését. 1975-ben született meg az első meghatározott régió érdekében hozott intézkedés, a „kedvezőtlen adottságú térségekkel” foglalkozó irányelv. Ugyanebben az évben

létrejött az Európai Regionális Fejlesztési Alap,

amelynek fő feladata a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztása. 15 év alatt e forrásból 873 ezer munkahely

létesült,

s

a

fejlesztések

80

százalékát

infrastrukturális

beruházásokra fordították.3

2

Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp. 5. 3 Hetényi Géza-Stelbaczky Tibor-Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája, [Budapest], Press Publica, 2001. p.9.

7

Az

1980-as

évek

bővítései

(Görögország

1981,

Portugália

valamint

Spanyolország 1986) indították el a regionális politika reformját. 1986-ban az Egységes Európai Okmány lefektette a kohéziós politika alapjait, amellyel az elmaradottabb déli országok és egyéb hátrányos helyzetű régiók helyzetén kívántak segíteni. A vidékfejlesztés regionális megközelítése egyre fontosabbá vált. 1992-ben a Maastrichti Szerződés a kohéziót jelölte meg az Unió egyik alapvető céljaként és létrehozta a Kohéziós Alapot az egy főre jutó legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagállamok, vagyis Görögország, Írország, Portugália

és

Spanyolország

környezetvédelmi

valamint

közlekedési

projektjeinek támogatására. A regionális politika általános céljaként az egyenletes, hosszútávú gazdasági és szociális fejlődés biztosítását tűzték ki. A konkrét célok között szerepelt a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, transz-európai hálózatok kiépítése, a természeti erőforrások racionális felhasználása, a környezet védelme, a nemzeti és regionális sokszínűség megőrzése valamint az oktatás és képzés fejlesztése. 1994 és 1999 között már a közösségi költségvetés harmadát fordították kohéziós politikára és létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt. Ekkor alakult ki a regionális politika új eszköz- és intézményrendszere. 1997-ban az Amszterdami Szerződés megerősítette a kohézió fontosságát, és kibővítette az Uniós Szerződést a „foglalkoztatás” címmel, amelyben hangsúlyozta az együttműködés szükségességét a munkanélküliség csökkentése érdekében. 1999-ben az Európai Tanács a Strukturális Alapok reformjáról döntött, és módosította a Kohéziós Alap működését. 2000 és 2006 között az Alapok működésére 213 milliárd eurót költenek. A közép- és kelet európai tagjelölt országok gazdasági és társadalmi fejlődését hivatott elősegíteni a PHARE, az ISPA valamint a SAPARD program.

8

3. Strukturális Alapok A szolidaritás legfontosabb kifejezőeszköze a négy Strukturális Alap, amelyek mindegyike különböző konkrét területre irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat, helyi fejlesztési projekteket és kisvállalkozásokat támogató programokat finanszíroz. A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, körülbelül 45 százaléka ily módon jut el a tagállamokba. Az Európai Szociális Alap a munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacba történő újraintegrálását segíti, elsősorban képzési programokon valamint munkaerő-toborzási támogatási rendszereken keresztül. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientáció Szekciója vidékfejlesztési programokat, termelői támogatásokat finanszíroz, elsősorban az elmaradott régiókban. Az Unió egyéb területein a Közös Agrárpolitika keretén belüli projekteket a Garancia Szekció forrásai finanszírozzák. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz célja a halászat modernizálásának elősegítése. A Strukturális Alapok által finanszírozott többéves programok olyan fejlesztési stratégiát alkotnak, amelyet a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján a régiók, a tagállamok valamint az Európai Bizottság közösen dolgoznak ki. A Strukturális

Alapok

fejlesztések,

a

támogatási

távközlési

körébe

szolgáltatások

tartoznak

az

kiterjesztése,

infrastrukturális a

vállalkozások

támogatása, képzési lehetőségek biztosítása a munkavállalók számára valamint az információs társadalomba való beilleszkedéshez szükséges eszközök és ismeretek terjesztése. A támogatott programoknak meg kell felelniük a régiók által támasztott konkrét helyi igényeknek. Fontos szempont, hogy védjék a

9

környezetet és támogassák az esélyegyenlőséget. A végrehajtás decentralizáltan, elsősorban a nemzeti és regionális intézmények által történik.

4. Közösségi kezdeményezések Az Európai Unió létrehozott négy Közösségi Kezdeményezést is, amelyre a Strukturális Alapok költségvetésének megközelítőleg 5 százalékát fordítják. Az Interreg III a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést segíti elő, a határokon átnyúló partneri viszony létesítésével ösztönzi a multiregionális területek egyenletes fejlődését. Pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi. A Leader+ program célja hogy helyi kezdeményezésű vidékfejlesztési projekteket támogasson, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientáció Szekciója forrásaiból. Az Urban II a városok és hanyatló városi területek újító stratégiáinak támogatására összpontosul, pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Az Equal program célja a munkaerőpiacon tapasztalható esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció elleni harc az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásával. A fentieken kívül a támogatásokra szánt összeg 0,5 százaléka halászati szerkezetváltásra, 0,51 százaléka újító jellegű kezdeményezések, új stratégiák kidolgozására és kísérleti szakaszának finanszírozására van elkülönítve.

5. Kohéziós Alap A strukturális alapok mellett egy külön alap, a Kohéziós Alap azoknak a tagállamoknak nyújt támogatást, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék

a

közösségi

átlag

90

százaléka

alatt

van,

és

jelentős

nagyberuházások szükségesek a közlekedés valamint a környezetvédelem terén. E támogatást nem régiók kapják, hanem egyedi projektek, de feltétel nemzeti 10

fejlesztési stratégiák kidolgozása. A támogatás említésre méltó előnye, hogy meglehetősen alacsony társfinanszírozást kíván a kedvezményezettől, a beruházások döntő hányadát az uniós költségvetés állja. A Kohéziós Alap költségvetése a 2000-2006-os periódusban 18 milliárd euró, az újonnan csatlakozó országok 2004-2006 között 7,6 milliárd euróra jogosultak.

5.1. Változások 2007-2013 periódusban A régi tagállamok tapasztalata szerint a programok megvalósításának, az EU források felhasználásának egyik legnehezebben teljesíthető feltétele az ún. n+2 szabály. A szabályt a 2000-2006 közötti időszakban a strukturális alapok kifizetéseinek gyorsítása érdekében vezették be (1260/1999. EK rendelet 31.2. cikk). Alkalmazását a 2007-13 közötti időszakban a Kohéziós Alapra is kiterjeszteni tervezik (a strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásáról szóló általános rendelet tervezet 92. cikk). A szabály értelmében az EU források felhasználására meghatározott idő áll rendelkezésre, és az ezalatt fel nem használt EU források elvesznek a tagállam számára. Tekintettel arra, hogy a Kohéziós Alap projektjeinek megvalósítása általában sok évet vesz igénybe, ez pontos tervezést és gyors előkészítést tesz szükségessé. Mindenesetre az n+2 szabály nem zárja ki 2 évnél hosszabb projektek megvalósítását. A jelenlegi időszakban az ún. m+24 (illetve m+30) szabály érvényes a Kohéziós Alapra, miszerint a Bizottság határozatát követő 2 éven belül (az ISPA projektek esetében a közbeszerzési törvényre való átállás időigénye miatt 2,5 éven belül) meg kell kezdeni a projekt fizikai megvalósítását, például meg kell kötni az első kivitelezési szerződést). Az n+2 szabály szigorúbb, mert a megvalósítás további ütemezésére is határidőket szab.4 A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kohéziós politika a korábbinál hangsúlyosabb, az Unió minden régióját érintő, sokkal inkább látható politikává váljon. Az elképzelés szerint a fejlettebb és a fejletlenebb régiók tekintetében a támogatási összegeken túl a felhasználási célok kapcsán is differenciálnának, a gazdagabb

4

területeken

a

versenyképességet

segítő

http://www.nfh.gov.hu/doc/eu/strukt/EU_Koh_Pol/NPlusz2.pdf

11

intézkedésekre,

az

elmaradottabb

térségekben

főként

az

infrastruktúra-fejlesztésre

koncentrálnának. Az általános rendelet-tervezet legnagyobb „újítása” azonban, hogy a Kohéziós Alap programozási struktúrába történő beemelése mellett az ún. „mono-fund” rendszer bevezetését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy némi „átjárhatóságtól” eltekintve egy operatív programot csak egy alap finanszírozhat.5 További változást jelent, hogy a Bizottság az ESZA kivételével a továbbiakban a nem elszámolható költségek listájára sorolja a vissza nem térítendő ÁFÁ-t, mondván a közösségi forrásoknak nem célja a nemzeti költségvetések finanszírozása. Mindez azonban – amennyiben a javasolt szabályozás életbe lép –

jelentős

nehézségeket

okoz

majd

a

forráshiánnyal

rendelkező

kedvezményezetteknek, tekintve, hogy ezáltal az ÁFA értékével csökken a társfinanszírozott összeg nagysága.

6. Az előcsatlakozási alapok Az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok felzárkózásához három Közösségi Eszközzel nyújtott segítséget. A legrégebben működő támogatási eszköz a PHARE program, amely 1989-ben indult, azzal a céllal, hogy a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazását biztosító intézményeket teremtsen, a közigazgatás és az állami szervek működését

javítsa,

valamint

a

szociális

és

gazdasági

ágazatokban

legszükségesebb beruházásokat finanszírozza. Az előcsatlakozási Alapokból a PHARE pályázatok esetében Magyarország 1990-2003 között 1,5 milliárd euró támogatásra vonatkozóan írt alá pénzügyi megállapodást, amiből 2004. márciusig 1,3 milliárd euró lett leszerződve, mely a korábbi programok esetében majdnem teljesen (90% felett) kifizetésre került, a többiek esetében jelenleg megvalósítása illetve folyósítás alatt áll.6

5 6

http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/strukt/EU_Koh_Pol/5_Jovobeni_prog.htm' http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/nft2_20040326.html; 2006. 04. 26. 22:00h

12

A 2000-ben létrehozott SAPARD Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Program a Közösségi Agrárpolitika intézkedéseit egészíti ki, például a mezőgazdasági szerkezetváltás, a vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem terén. Az Előcsatlakozási Strukturális Politikai Eszköz, az ISPA program a Kohéziós Alaphoz hasonlóan a nagy volumenű környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz biztosít pénzügyi forrásokat. Az ISPA keretében az Európai Unió 352 millió euró támogatást bocsátott Magyarország rendelkezésére 2004-ig. S a növekvő tendenciát támasztja alá a tény, miszerint a 2003. évi felhasználás több, mint az azt megelőző 3 év hasonló adatai együttvéve.

7. A regionális politika célkitűzései A lehető leghatékonyabb eredmény elérése érdekében Strukturális Alapok 94 százaléka három prioritásként meghatározott célkitűzésre összpontosul. Első célkitűzés azon elmaradott (NUTSII) régiók felzárkózásának elősegítése az infrastruktúra fejlesztésén valamint beruházások ösztönzésén keresztül, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. E támogatási forma az Unió lakosságának 22 százalékát érinti és az összes forrás 70 százalékát teszi ki. A második célkitűzés keretében a támogatás közel 12 százalékát - az Unió lakosságának 18 százalékát érintő - gazdasági és szociális átalakulás elősegítésére fordítják a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző városi vagy vidéki (NUTSIII) területeken. Egy projekt maximálisan 50 százalék támogatást kaphat. A harmadik célkitűzésre, az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek valamint politikájának modernizációjára az összes támogatás szintén 12 százalékát fordítják. Itt nem területi alapon kerül felosztásra a keret, hanem olyan első célkitűzésen kívüli programokat támogatnak, amelyek elősegítik a

13

munkanélküliség csökkentését, különböző oktatási-képzési programok által növelik az elhelyezkedési lehetőségeket, támogatják a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket és a munkába álláshoz esélyegyenlőséget biztosítanak.7

8. A regionális politika alapelvei A tapasztalatok azt mutatják, hogy a regionális politika csak akkor lehet sikeres, ha korlátozott számú, viszonylag nagy területre összpontosítja erőforrásait. Ezért a koncentráció elvének megfelelően a korábbi évek elaprózott támogatásait ma már igyekeznek kevés célra, kevés eszközön át eljuttatni a leginkább rászorulóknak. A 2000-2006 közötti periódus kiemelt célja a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatás legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. Az addicionalitás elve szerint az Unió támogatásai nem helyettesítik, hanem csak kiegészítik a tagállamok támogatásait. Az Európai Unió segítségével megvalósítandó programokat hazai forrásból is társfinanszírozni kell, s a regionális politika keretében nyújtott korábbi nemzeti támogatások nem csökkenthetőek. A szubszidiaritás és a decentralizáció elve azt mondja ki, hogy a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtásukat arra a szintre kell helyezni, ahol a legjobban átláthatóak, azaz a lehetséges legalacsonyabb szintre. A partnerség elvének értelmében együttműködés szükséges a helyi, regionális, kormányzati és Európai Uniós szintek szereplői között, hogy a fejlesztési célokat és programokat az érintett gazdasági és társadalmi szereplők bevonásával dolgozzák ki és hajtsák végre. A koncentráció elve a korábbi évek elaprózott támogatásit ért kritikák kapcsán fogalmazódott meg. Célja, hogy a támogatásokat kevés célra, kevés csatornán 7

Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp. 10.

14

át, azaz koncentráltan juttassa el a leginkább rászorulóknak. A 2000-2006-os periódus kiemelt feladata a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatások legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. A programozás elve nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák kidolgozását jelenti, melyek alapján fejlesztési programok készülnek, s ezek tartalmazzák a konkrét projekteket.

9. Követendő példák 9.1. Az ír csoda „Ír csoda”, „ír példa”, „ír lecke”, ilyen és ehhez hasonló magasztaló szavakkal illetik Írország elmúlt 15-20 évi teljesítményét, amikor az ország Európa legnagyobb gazdasági sikertörténetét volt képes produkálni. 1988-ban az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 64 százalékáról 2001-re 115 százalékra nőtt. Ezt a nagymértékű fejlődést főképp az oktatás fejlesztésével és a támogatások ésszerű felhasználásával érték el. A támogatás legnagyobb részét emberi erőforrásokra, az ipar és a mezőgazdaság, valamint a közlekedés fejlesztésére fordították.

9.2. A déli államok Spanyolország és Portugália a támogatások 50-60 százalékát az infrastruktúra fejlesztésére – közutak, vasutak, kikötők, városi közlekedés modernizációja fordította. Ennek eredményeképpen az utazási idő közúton 10-20 százalékkal csökkent. A korszerűsítéseknek köszönhetően ma már a vasúti hálózat több mint 40 százalékán nyílik lehetőség 140 km/óránál gyorsabb forgalomra, míg 1993ban ezt még egyetlen vasútvonal állapota sem tette lehetővé. Az Európai Unió támogatta a Lisszabon-Madrid autópálya portugáliai szakaszának a megépítését is, mivel ez nagymértékben hozzájárult az ország periférikus helyzetének oldásához. Az új lisszaboni híd, a Vasco da Gama-híd megépítéséhez az Unió 311 millió euróval járult hozzá.

15

Portugáliában az iható vízellátásból részesülő lakosság aránya 1989 és 1999 között megközelítőleg 40 százalékkal nőtt. Spanyolországban pedig 1994 és 1999 között uniós támogatás segítségével 255 új egészségközpontot, 434 támogatott szálláshelyet, 60 328 hektárnyi újraerdősített területet hoztak létre és 83 kórházat újítottak fel. Az

oktatás

és

képzés

támogatását

Spanyolországban

a

középiskolai

fejlesztésekre és bizonyos reformok megvalósítására, Portugáliában pedig a tanárok képzésének finanszírozására fordították. Mindezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország nagymértékben felzárkózott az Unió átlagához. Spanyolországban az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 1986 és 1999 között a 15 tagállam átlagának 71 százalékáról 82 százalékára nőtt. A Magyarországhoz sok szempontból hasonló Portugáliában ugyanez a mutató 55 százalékról 76 százalékra nőtt. Tehát hasonló ütemű és mértékű felzárkózás lehetősége hazánk előtt is nyitva áll. Jelenlegi gazdasági teljesítményünk Portugália csatlakozás előtti szintjét megközelítően, az uniós átlag 54 százaléka.8 Spanyolország, Portugália, Írország elmúlt két évtizede azt példázza, miként lehet

átgondolt

támogatási

rendszerekkel

áthidalni

akár

évszázados

lemaradásokat is.

10. NUTS jegyzék 1988-tól az Európai Unió központi statisztikai hivatala, az EUROSTAT által kidolgozott egységes területi statisztikai rendszer (NUTS) a regionális politika területi alapja. A NUTS egy ötszintű hierarchikus osztályozás három regionális (I, II,III) és két lokális (IV,V) szinttel. A jegyzék alapvetően a már meglévő területi szintekre épített, de egyes országokban –többek között hazánkban is- új, alapvetően tervezési-statisztikai célú szintek létrehozása is szükségessé vált. Minden igyekezet ellenére azonban a NUTS jegyzéket egy heterogén területi 8

Uniós támogatások – Felzárkózó Magyarország, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, 2003. pp. 5.

16

egységként kell kezelnünk, hiszen az azonos területi szinten szereplő térségek nagy különbségeket mutathatnak területüket vagy népességüket tekintve (mint például NUTS II szinten Bréma és Luxemburg).9 A NUTS I szint országot vagy nagyrégiót, (például a német tartományok), a NUTS II szint régiókat, a NUTS III szint kisebb területi egységeket, (például megyék), a NUTS IV kistérségeket, a NUTS V településeket jelöl. A közösségi regionális politika hatályába elsősorban a NUTS II és NUTS III szintű területi egységek tartoznak. A szubszidiaritás elvének betartása miatt az alsóbb szintek döntéseit helyi szinten, a felsőbb szintű döntést állami szinten hozzák.

9

Benedek Ágnes-Kondorosi Ferenc-Nemerkényi Antal-Szabó Pál: Az Európai Unió, Cartographia, Budapest, 2003; pp. 113.

17

II. Regionális politika Magyarországon 1. Magyarország régiói Az 1996-os területfejlesztési törvény alapján Magyarország területén hét NUTS II

régiót

állapítottak

meg,

melyek

döntően

tervezési-statisztikai

és

területfejlesztési célból születtek, s élükön a területfejlesztésért felelős Regionális Fejlesztési Tanács áll. Pest megye és Budapest alkotja a Közép-Magyarországi régiót, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyék a Közép-Dunántúli régiót, Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék a Nyugat-Dunántúli régiót, Baranya, Somogy és Tolna megye a Dél-Dunántúli régiót, Nógrád-Heves és Borsod-Abaúj-Zemlpén megye az Észak-Magyarországi régiót, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék az Észak-Alföldi régiót s végül Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye a Dél-Alföldi régiót. A régiók legfontosabb feladata a területük gazdasági versenyképességének maximalizálása,

az

infrastrukturális

hálózat

fejlesztése,

valamint

a

környezetvédelmi szempontok érvényesítése.

2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós támogatások felhasználási céljait fogalmazza meg. Ezen célokat részletesebben az operatív programok írják le, amelyeket az Európai Unió Bizottsága hagy jóvá. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EUátlag 75%-a alatt van. Magyarország és a 2004. május elsején csatlakozó országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv első változata 2002 végén készült el, öt operatív programot tartalmaz (ld. Függelék 1.):

18

2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A

Gazdasági

Versenyképesség

Operatív

Program

leginkább

a

vállakozástámogatás, a turizmus és az informatika területére koncentrál. A gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával. Növeli a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes

kutatásainak,

és

a

két

szektor

közötti

együttműködés

támogatásával. Az Operatív Program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése.10

2.2. Humán Erőforrás Operatív Program A Humán Erőforrás Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület.11

2.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program célja a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása a termelési technológiák, és a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek

10 11

http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h

19

lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.12

2.4. Regionális Fejlesztési Operatív Program A Regionális Fejlesztési Operatív Program célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. Ezen belül a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése.13

2.5. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, a Kohéziós Alappal összehangolva, közlekedés-infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozását,

a

hátrányos

helyzetű

térségek

telekommunikációs

infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését tűzi ki célul. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás 95 százaléka már gazdára talált: a 14 878 nyertes projektnek ennyit - vagyis több mint 644 milliárd forintot - ítéltek oda az operatív programok irányító hatóságai. A Nemzeti Fejlesztési Terv a magyar gazdaság és a társadalom helyzetének részletes elemzéséből indul ki. A SWOT-analízisnek megfelelően megállapítják az erősségeket valamint a gyengeségeket, s feltérképezik a lehetőségeket és veszélyeket, hogy mindezekre építve a legmegfelelőbb stratégiát alakítsák ki. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelően a 2004 és 2006 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból megközelítőleg 510 milliárd forintnak megfelelő uniós, és 178 milliárd forint hazai forrás nyílik meg a beruházások előtt. Ez az előzetes számítások szerint még 280 milliárd forint magántőkét mozgathat meg. Ezt az összeget a gazdaság versenyképességének erősítésére 12 13

http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h

20

(290,6 milliárd forint beruházás), a foglalkoztatás növelésére, az egészségügy és az oktatás támogatására (191,4 milliárd forint befektetés), környezetvédelemre és infrastruktúrafejlesztésre (122,1 milliárd forint beruházás), a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére (223,2 milliárd forint beruházás) valamint regionális fejlesztésekre (140,8 milliárd forint beruházás) fordíthatjuk. Így a Strukturális Alapokból és a hozzá társuló hazai forrásokból 968 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre. A Kohéziós Alapból felzárkóztatásra ezen felül még 397,2 milliárd forintnyi beruházás fordítható, így összességében körülbelül 1365 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg.14

3. Európa Terv Magyarország az elmúlt évtizedekben sok segítséget kapott az Európai Uniótól ahhoz, hogy sikeresen felkészüljön a csatlakozásra. Már 2004. május 1-től belépésünk időpontját követően is a korábbiaknál jóval több EU-támogatást fordíthat hazánk fejlesztésekre. A döntő fordulat azonban kétségkívül 2007-től áll majd be. Az akkor induló új költségvetési ciklusban eddig soha nem látott mennyiségű fejlesztési támogatást vehet igénybe az ország. Az elkövetkező, 2013-ig tartó időszak folyamatosan fejlődő, gazdagodó cselekvési programját összegzi az Európa Terv. Az Európa Terv egy átfogó, Magyarország egészére vonatkozó fejlesztési terv, amely célokat és cselekvési programokat fogalmaz meg, együttműködésre készteti az országos, regionális szintű és helyi döntéshozókat; kormányzati tisztségviselőket és civileket; a közszolgálat és a magángazdaság szereplőit egyaránt. A mindenkori kormánytól és annak ellenzékétől is együttműködést igényel. Az Európa Terv sok esetben a helyi közösségek kezébe adja a döntés jogát, hiszen ők tudják, mire fordítsák a pénzt. Az Európa Terv célkitűzéseinek jelentős része a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja keretében valósul meg. Az Európa Terv része az Európai

14

http://www.nfh.gov.hu/doc/EU%20Terv/EUterv_kism.pdf, pp. 11; 2006. 04. 26. 22:00

21

Unió strukturális alapjainak és kohéziós alapjainak támogatásával 2007-2015 között megvalósuló II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése is. Az Európa Terv híd az Európai Unió céljai, támogatása és a kormány szándékai között. Összehangolja az állam, a gazdaság és a civil társadalom akaratát. egyesíti a központi (állami, önkormányzati) és a gazdasági, pénzügyi forrásokat. Hatékony eszköz a modernizáció érdekében. Szolgálja az esélyegyenlőség növelését, a helyi közösségek, a civil társadalom megerősödését. Kiteljesíti a demokráciát, összefogásra, egységre késztet. Az Európa Terv egyfelől hosszú távú, átfogó stratégia, amely illeszkedik az Európai Unió tervezési gyakorlatához, kiszámítható, stabil környezetet teremt a fejlesztések, az emberek, az egyes közösségek, a gazdaság szereplői számára, másfelől rövid és hosszú távú, számon kérhető cselekvések halmaza. Fontos célja, hogy a lehető leghatékonyabban és teljes egészében felhasználjuk az ország rendelkezésére álló EU-támogatásokat.15

4. Együttműködés Az együttműködés és partnerség hiánya komoly hátrányt jelent, főként a vidéki térségek esetében, ahol a helyi közigazgatás, a vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés hiánya különösen gyakori jelenség. Problémát jelent továbbá a vidéken élők alacsony részvétele a fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában. Mindezek következtében a fejlesztések gyakran egymástól függetlenül valósulnak meg.

4.1. Regionális együttműködés Az Európai Unióban a szubregionális együttműködést a gazdasági szerkezet azonossága, a szerkezetátalakítási törekvések hasonlósága, a földrajzi közelség és a határmenti fekvés ösztönzi.

15

http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=2013&articleID=1072&ctag=articlelist&iid=1; 2006. 04. 26. 22:00 h

22

4.1.1. Phare-CBC program A PHARE CBC program olyan fejlesztési projektekhez nyújt támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal később vagy egyáltalán nem valósulhatnának meg. A program támogatja a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti területek elmaradottságának felszámolását, s a határok átjárhatóságának könnyítését. A nagyobb Phare CBC programok jellemzője, hogy bár általában egy konkrét településen vagy kistérségben valósulnak meg, hatásuk szélesebb területeken is érezhető, például egy kibővített kapacitású határátkelőhely természetesen nem csak az adott település érdekeit szolgálja, vagy a regionális hulladéktárolók emberi egészségre történő kihatása. A Phare CBC program különösen a 2000-ben bekövetkezett reformját követően támogatást nyújtott az Interreg-re való felkészüléshez. Magyarországon a határon átnyúló együttműködések jelentőségének megnövekedése nagyrészt a Phare CBC programnak, kisebb mértékben a Phare Credo programoknak köszönhető. A Phare CBC volt az első Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott program az osztrák-magyar határon 1995-től. Ezt követte a román-magyar Phare CBC program 1996-tól, majd a szlovák-magyar Phare CBC program 1999-től, s végül a szlovén-magyar Phare CBC program 2000től. A Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Szlovénia programok belső Interreg programokká alakulnak.

4.1.2. A Phare-Credo program Az 1998-ban induló program fő célja az átalakuló országok határmenti régiói közötti jószomszédi viszony és szociális stabilitás kialakítása olyan határokon átnyúló stratégiai programok kidolgozásával valamint realizálásával, amelyek társadalmi és gazdasági fejlődést generálnak.

23

4.2. Interregionális együttműködés ÉszakkeletMagyarországon Északkelet-Magyarországon 1991-ben kezdődött meg a határokon átnyúló együttműködések fejlesztése a Kárpátok-Tisza Alapítvány, majd KárpátokTisza Munkaközösség megalapításával Kárpátalja, a lengyel Przemys’l vajdaság,

Borsod-Abaúj-Zemplén,

Hajdú-Bihar,

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyék részvételével. Ezzel egyidőben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye kapcsolódtak egy négy országot érintő szubregionális együttműködésbe is. 1993-ban

az

előző

megyéken

kívül

Jász-Nagykun-Szolnok

megye

csatlakozásával aláírták a Kárpátok Eurorégió alapdokumentumát. Közös nyilatkozatban

fogalmazták

meg

az

együttműködésük

céljait:

közös

tevékenységek koordinálását, gazdasági, kulturális, oktatási, ökológiai és tudományos együttműködések elősegítését, határokon átívelő közös projektek létrehozását. 1994-ben szlovák, ukrán és magyar részvétellel létrejött egy azóta is hatékonyan működő

vállakozásfejlesztési

együttműködés,

a

Kárpátok

Határmenti

Gazdaságfejlesztési Szövetség. Hazánkban Zemplén régiót és Felső-Szabolcsot érintő együttműködés számos eredménnyel büszkélkedhet, például információs irodák és rendszerek felállításával a három országban, rendszeres regionális kiállítások és üzletember találkozók szervezésével, Kárpátok Gazdasági Szemle című információs kiadvány négy nyelvű megjelentetésével, Referencia című havi

másfél

Sátoraljaújhely)

órás

televíziós

valamint

adás

sugárzásával

összehangolt

térség-

(Zemplén és

Televízió,

gazdaságfejlesztési

programmal, új vállalkozási övezetek létrehozásával. 1996-ban a határmenti együttműködési program keretében kijelölték a Záhonyi Vállalkozási Övezetet, 1998-ban pedig a Zempléni Vállalkozási Övezetet.

24

1999-től egy szlovák-magyar EU-támogatású CBC (Cross-Border-Cooperation) program kezdődött, az osztrák-magyar illetve az 1996-ban indított románmagyar PHARE-CBC programok tapasztalatainak felhasználásával. 2004-ben hozta létre a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Királyhelmecen (Szlovákia) működő partnerszervezete a történelmi Zemplén területén a Zemplén Eurorégiót.

4.2.1. Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Középkelet-Európában egymás mellett elhelyezkedő országok (Magyarország, Szlovákia és Ukrajna) közös hármashatár-menti területei hasonló földrajzi, gazdasági adottságokkal bírnak. A fővárosoktól való távolság már a korábbi évtizedekben is olyan irányba hatott, hogy az itt élő emberek sokkal intenzívebben keresték kapcsolataikat az élet minden területén - gazdasági, kulturális, oktatási, művészeti. Elősegítette ezt az a tény is, hogy az Első Világháborút követő határvonások következtében a lakosság etnikailag igen vegyessé vált: nemzeti kisebbségek rekedtek az anyaországokon kívül, amelyek keresték kapcsolataikat a nemzeti államukkal, hiszen a határok erőszakos megvonásával az évszázados gazdasági, kereskedelmi együttműködési tradíciók megszakadtak. A térségben a vállalkozói kezdeményezések tipikusan önsegítő jellegűek voltak, nélkülözve mindenféle központi anyagi támogatást vagy irányítást, ami jelentősebb fejlesztést eredményezhetett volna. Nem véletlen tehát, hogy a térségben már a 90-es évek elején létrejöttek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó vállalkozásélénkítő és régiófejlesztési szervezetek, non-profit alapítványi formában: •

Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely (Magyarország) 1991,

•

Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nagykapos (Szlovákia) 1992,

25

•

Magyar

Értelmiségiek

Kárpátaljai

Közössége

Gazdaságirányítási

Társaság, Ungvár (Ukrajna) 1993. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1994. november 4-én kötött

megállapodást

a

Nagykaposi

Regionális

Vállalkozásfejlesztési

Alapítvánnyal (Szlovákia) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási

Társaságával

(Ukrajna).

A

szerződés

értelmében

megalakították a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget, amely koordinálja a három ország területein elindult régió- és gazdaságfejlesztési elképzeléseket és programokat. A szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy az alapító országok határos területein működő vállalkozásoknak nyújtott közvetlen szolgáltatásokon túl elősegítsék a régió gazdaságának fellendülését, valamint a térségbe vonzzák a nyugati befektetéseket és előmozdítsák a szabad piac elveinek elfogadását az érintett országok gazdasági szereplői között. A Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés magában foglalja ÉszakkeletMagyarországon a Zemplén térségét (Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja), KeletSzlovákia Magyarországgal határos járásait (Terebes és Nagymihály), valamint Kárpátalja Ungvári és Beregszászi járásait. A legfontosabb feladat, amely az együttműködés stratégiai programjában szerepel, a térségi vállalkozások naprakész vállalkozói információval való ellátása és a gazdasági tevékenységeket szabályozó törvények változásainak közvetítése a cégek, vállalkozók felé. A KHGSZ által kidolgoztatott "Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Fejlesztése" című szakértői tanulmány megállapításai alapján a határmenti területek gazdasági együttműködésének jelenleg fizikai akadályozó tényezői is vannak. Nevezetesen a térségben lévő határátkelők szűk áteresztőképességgel bírnak, illetve néhány természetes kapcsolódási ponton kevésbé vannak kiépítve, s így nemzetközi áruszállítás lebonyolítására alkalmatlanok. A KHGSZ-ben együttműködő szervezetek, illetve a Szövetség Tanácsa határozott 26

lobbi tevékenységet folytat a megfelelő kormányzati, minisztériumi szerveknél a határátkelési problémák mielőbbi koordinált rendezésére. A

hármashatármenti

térség

komplex

fejlesztése

érdekében

egymással

összefüggő határmenti vállalkozói övezeteket kell létrehozni, amelyek teret biztosítanak a gazdasági és regionális felzárkóztatáshoz a vállalkozók és cégek számára. A nemzetközi regionális program elindításakor pénzügyi támogatást kaptak többek között a Phare program keretében is.16

4.2.2. Zempléni Vállalkozási Övezet 1996-tól

területfejlesztési

területfejlesztési

társulásaik

iroda

működik

munkájának

az

önkormányzatok

segítésére,

terület

és és

gazdaságfejlesztési programokat, terveket dolgoznak ki és befektetés-ösztönzési tevékenységet végeznek. A térség szlovák és ukrán határmenti területe 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól, kijelölésre került a Zempléni Vállalkozási Övezet, melynek menedzselési feladatait a Zemlén Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány látja el. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória a legkedvezőbb támogatási és adózási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat.

4.2.3. Zemplén Eurorégió A XII. Zempléni Interregionális Vállalkozói Napok keretében 2004. április 23án nyitotta meg kapuit Sátoraljaújhelyen a Zemplén Európa Ház. Egy héttel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása előtt, ugyanezen a napon alakult

meg

a

szlovák-magyar

határmenti

interregionális

partnerségi

együttműködés a Zemplén Eurorégió. Az Eurorégió alapító okiratát 9 szlovákiai

16

http://www.zrva.hu/khgsz.html; 2006. 04. 26. 22:00 h

27

mikrorégió és 5 magyar zempléni kistérség, mindkét ország regionális szervezetei, valamint 17 együttműködő partner írta alá Sátoraljaújhelyben. Az Eurorégió lényegében lefedi az egykori történelmi Zemplén Vármegye területét. A szövetség célja a stratégiai programtervben megfogalmazottak szerint

a

határmenti

Zemplén

térség

közös,

összehangolt

fejlesztési

programjának kidolgozása és megvalósítása. A két ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő felzárkóztatása, a regionális és helyi erőforrások koncentrációjával és az Európai Uniós, a szlovák, magyar nemzeti költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával. Az új funkciójú Zemplén Európa Ház a szlovákiai Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttesen lesz ennek az interregionális szövetségnek a központi intézménye. A közös fejlesztésekben, az EU-s források minél hatékonyabb kiaknázásában, és a helyi vállalkozások segítésében érdekelt és most szövetségre lépő felek Sátoraljaújhelyt választották interregionális központnak, amely így tulajdonképpen ismét az egykori Zemplén Vármegye székhelye lett. A közös cél, hogy az egyszerre csatlakozó országok szomszédos régióinak gazdasági, társadalmi helyzetét javító vállalkozói szolgáltatásokat, az ehhez elengedhetetlenül

szükséges

humán

infrastruktúrát,

az

önkormányzati

együttműködést és civil kezdeményezéseket összefogják és a térség érdekében működtessék. A fejlesztési prioritás keretében megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi javasolt intézkedések kerültek megfogalmazásra: •

Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

•

A határmenti együttműködés szervezeti centrumainak erősítése. Az intézkedés célja az együttműködés szervezeti kereteinek fejlesztése, megerősítése,

az

együttműködés

28

programszintű

céljainak

(Hármashatármenti

Gazdaságfejlesztési

Program)

felülvizsgálata,

aktualizálása. •

A határmenti vállalkozásfejlesztési együttműködés továbbfejlesztése. Cél a zempléni interregionális gazdaságfejlesztési és oktatási központok, ipari parkok, inkubátorház fejlesztések megvalósítása, a már létező közép és felsőfokú oktatási együttműködési programok fejlesztése, kiszélesítése

(egyetemi,

középiskolai,

felnőtt,

vállalkozói

és

alapképzésben). •

A határmenti térségek marketingtevékenységének összehangolása. (befektetésösztönzés, idegenforgalom)

•

Közös infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása.

•

A határ átjárhatóságának javítása: cél a határátkelők fejlesztése, az Európai

Uniós

határok

megszűnéséig

az

átjárhatóság

fizikai

feltételrendszerének kialakítása (utak, vasút, vízi- és légi közlekedés). •

A határon átnyúló környezet- és természetvédelmi együttműködések fejlesztése.

A

tájegységekben

környezetvédelmi (Hegyköz,

feladatok

Bodrogköz)

a

csak

határon az

átnyúló

együttműködés

keretében végezhetők hatékonyan. Az intézkedés a közös táj- és természetvédelmi területek fejlesztését (Zempléni Tájvédelmi Körzet), a környezetvédelmi problémák elleni közös fellépést, az ár- és belvízvédelem (Tisza, Bodrog) fokozását célozza. •

A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése. Cél

a

már

meglévő

önkormányzati,

települési,

kulturális

együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, fejlesztése, a településszövetségek (ZTSZ, Bodrogközi), testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok (Nagy-Milic Natúrpark, stb.) erősítése. Az együttműködő térségek regionális gazdasági, statisztikai adatai már ma is a makrogazdasági szintű kapcsolatoknál intenzívebb együttműködést mutatnak, így tehát megvan az alapja az együttműködés szorosabbra fűzésének, fejlesztésének.17 17

http://www.zrva.hu/euroregio.html; 2006. 04. 26. 22:00h

29

4.2.4. Kárpátok Beszállítói Klaszter 2004. november 19-én, Sátoraljaújhelyen aláírásra került a "Kárpátok Beszállítói Klaszter" együttműködési megállapodása magyar, szlovák és ukrán alapító

partnerekkel.

Az

együttműködés

létrehozásában

non-profit

vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel foglalkozó szervezetek vesznek részt. A klaszter szolgáltatásai a térség fejlődése érdekében minden itt működő, munkahelyeket fenntartó és munkahelyeket teremtő gazdasági szereplő számára elérhetőek. A Kárpátok Beszállítói Klaszter célja, hogy elősegítse: •

új, a nagy multinacionális vállalatok számára már beszállító, vagy beszállítani képes vállalatok letelepedését a régióban,

•

a hármashatármenti térség és a Zemplén Eurorégió bekapcsolódását a centrumok gazdasági folyamataiba,

•

a térségi új és meglévő ipari, kereskedelmi és logisztikai vállalkozások együttműködési hálózatának kialakulását, illetve az együttműködés hatékonyságának növekedését,

•

új beszállítói kapcsolatok kialakulását,

•

a klaszteren belüli beszállítóvá válást,

•

beszállítói képességek javítását,

•

külföldi vállalkozások letelepedését a Zemplén Eurorégióban, a hármashatármenti térségben.18

4.2.5. Interreg III Az Interreg program alapvető fontosságú Magyarország számára, hiszen a magyar NUTS II régiók legalább egy országhatáron érintkeznek valamelyik szomszédos országgal, és a 19 megye közül 16 részt vesz a határokon átnyúló együttműködésben. Az ország lakosságának 82 százaléka él határral is érintkező régióban.

18

http://www.zrva.hu/klaszter.html; 2006. 04. 26. 22.00h

30

Magyarország 2004 és 2006 között több Interreg programban is érdekelt. Témánk

szempontjából

a

magyar-szlovák-ukrán

programot

szeretném

bemutatni. A program fő prioritásai a határmenti szociális és gazdasági együttműködés valamint a szakmai segítségnyújtás. Hazánk keleti határvidékén tapasztalható legsúlyosabb társadalmi probléma a munkanélküliség, ami szintén égető probléma a határ másik két oldalán is. Ezért alapvető fontosságú lenne közös foglalkoztatási programok kidolgozása és megvalósítása. Habár számos ipari park és vállalkozási övezet alakult ki a régióban az elmúlt néhány év során, a belső fejlődési lehetőségek még mindig nagyon alacsonyak. Kiemelten fontos feladat megfelelő feltételek kialakítása a gazdasági fejlődés és együttműködés, valamint a kölcsönös kereskedelem számára. A nyugati határmenti területeken a beruházási arányok magasabbak, a fejlett technológiájú iparágak letelepedése általánosabb. A technológiatranszfert ezért mind a régiók között, mind a határmenti területeken fejleszteni kell. A határmenti kooperáció fontos területei még az emberi erőforrás, az oktatás, a kultúra, a kutatás területén folytatott együttműködések, melyek a magas technológiai beruházások fogadásához szükséges feltételek megteremtését biztosítják illetve segítik elő. Közös célkitűzés a határtérség vonzerejének növelése az üzleti tevékenységek számára, az innovációs és technológiai feltételek valamint az üzleti infrastruktúra javítása. A Magyarország számára rendelkezésre álló Interreg-keret jelenleg összesen 4,2 milliárd forint. 2007-től évente másfél-kétszer annyi pénzt szán az EU területi együttműködésre, mint most, és ebből - hét esztendőre számolva - négyszer több pénz jut a magyarországi pályázóknak, mint 2004-2006 között. 31

5. Zemplén Régió 5.1. Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991-ben alakult a Zemplén

térség;

Hegyalja,

Bodrogköz,

Hegyköz

súlyos

gazdasági,

foglalkoztatási helyzetének enyhítését segítő, vállalkozások létrehozását, fejlesztését szolgáló tervek, programok kidolgozására, végrehajtására. Az alapítvány célja a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, elősegítése révén az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal a rohamosan emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése. Az alapítvány fő feladatának tekinti a térség és területfejlesztési programok szorgalmazását, elkészítését és megvalósítását, a gazdálkodó szervezetek átalakulása, felszámolása során felszabaduló vagyon és eszközállomány továbbhasznosítását,

új

társas

és

egyéni

vállalkozások

létrehozásának

segítésével és fejlesztésük támogatásával. Az alapítvány a kitűzött célok megvalósítása érdekében 1991-től működteti a Vállalkozói Központot, mely jelenleg 9 szakember foglalkoztatásával végzi tevékenységét. A Vállalkozói Központ kidolgozta és beindította az alábbi térségi gazdaságfejlesztést, vállalkozást segítő programjait: •

Zemplén Kistérség Komplex Fejlesztési Programja (OFA)

•

Határmenti interregionális együttműködés lehetőségei (ZRVA)

•

A Hármashatármenti gazdasági övezetek kialakítása és a határátjárhatóság javítása ( szlovák, ukrán, magyar) (ZRVA)

•

Vállalkozói inkubátorház hálózat kialakítása B.A.Z. megyében ( B.A.Z. RVK)

•

A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Programja (ZRVA)

32

•

Hármashatármenti Kisvállalkozói és Térségfejlesztési Program

•

Zempléni Vállalkozói Övezet kialakítása (ZRVA)

•

Zempléni PR program (ZRVA)

•

Zempléni Idegenforgalmi Program

•

Sátoraljaújhelyi Ipari Park létrehozása

1996 november 1-től Térség- és Területfejlesztési irodát nyitottak, és önálló programmenedzser segíti a térségfejlesztési programok szervezését, a Területfejlesztési Társulások munkáját. A szervezet közvetíti a vállalkozások felé a hazai és nemzetközi hitel és támogatási lehetőségeket. A pályázati kiírásokról, feltételekről tájékoztatást adnak, igény esetén segítenek a kiválasztásban, a pályázat, hitelkérelem elkészítésében és közvetítenek a bank ill. a megfelelő pályáztató szervezet felé. A teljes folyamat menedzselése révén a térség vállalkozói egyre jobb eredménnyel jutnak hozzá ezen forrásokhoz.19

5.2. EU-s programok A Zempléni RVA közel öt éve vesz aktívan részt EU-s programok kidolgozásában és végrehajtásában (Phare Partnership, Phare Credo, Leonardo Da Vinci). Korábbi projektjeik eredményei és feltételrendszere alapján az alapítvány kezdeményezések sorozatát indította el 1999-től kezdődően melyek a Zemplén

térség,

tágabb

értelemben

pedig

a

magyar-szlovák-ukrán

hármashatármenti régió EU-s felkészítését hivatottak megalapozni. A Vállalkozói Központ koordinációs szerepet vállalt a térség EU-s csatlakozásának előkészítésében. A magyarországi EU Delegáció és a B-A-Z. MTFT támogatásával EU-s információs iroda és szakkönyvtár került kialakításra a Vállalkozók Házában (Zempléni Európai Információs Iroda). A Zempléni

Európai

Információs

Iroda

2002-ben

csatlakozott

a

Külügyminisztérium által működtetett Európai Információs Pontok (EIP) hálózatához. Az iroda elsődleges feladata az Európai Unió által kiírásra került 19

http://www.zrva.hu/zrva.html; 2006. 04. 26. 22:00h

33

pályázatokhoz és az EU-ról szóló információkhoz való hozzáférés biztosítása. A sikeres működést segíti, hogy tizenhárom hazai EU-s partnerszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, és folyamatos kapcsolatban állnak az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával valamint számos uniós (északír és belga) partnerrel. „Zemplén az EU csatlakozás küszöbén” című program keretén belül a kis- és középvállalkozók és a romák felkészítésére tananyagot készítettek és tréningsorozatot indítottak.

5.2.1. Mikrohitel program A Mikrohitel programban 1992-től vesz részt a Zempléni RVA - a program célja

a

kis-

kedvezményes

és

középvállalkozások

kamatozású

hitellel.

beruházásainak A

programot

finanszírozása, a

Magyar

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinálja a Helyi Vállalkozói Központok országos hálózatán keresztül. A program pénzügyi forrásait az Európai Unió Phare programja biztosítja, melyhez 1996. óta kiegészítő forrást biztosít a Magyar Kormány a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból. Az eltelt 14 évben 595 vállalkozás jutott kedvezményes kamatozású hitelhez, mintegy 380 millió Ft értékben. A külső üzleti alapon igénybevett szakértő díjának mérséklésére szolgál a Phare finanszírozású szaktanácsadói támogatás pályázat, melynek két formáját, az eseti- és tartós szakértői támogatást pályázhatják meg a térség vállalkozói. A képzési program szerves részét képezik a Phare Iroda által Magyarország EUs csatlakozását előkészítő jelleggel megvalósító, koordinált továbbképzések, mint például EU-s vállalkozói tanfolyam vagy a Roma-program.

5.2.2. Vállalkozói inkubátorház program A vállalkozói inkubátorház programjának első állomása a sátoraljaújhelyi Vállalkozók Háza. Itt az alapítvány által kialakított és felújított közel 1.000 m2 hasznos alapterületen kezdetben 12 vállalkozás kapott helyett kedvezményes bérleti díj ellenében, maximum 3 évig. A helyiség lehetősége mellett - mely évente fokozatosan csökkenő kedvezményű - teljes infrastruktúrát kapnak a

34

vállalkozók, önköltséges alapon. A házon belül kapott helyet a Vállalkozói Központ, mely biztosítja a ház működtetését és a szolgáltatásokat. A vállalkozói udvar a térség vállalkozói számára vásárok, árubemutatók szervezésére alkalmas. Az első rendezvényre 1997 augusztus 15-20 között került sor, Zemplén '97 címmel. A vásáron térségi vállalkozások mutatkoztak be, a vásár témája sport, turisztika, egészséges életmód volt. 1999-ben a hagyományt folytatva ismét megrendezésre került szeptember 2-5 között közel 30 kiállító részvételével az EU Gazdasági Napokhoz kapcsolódó Zemplén'99 árubemutató és vásár. 1996-ban a B.A.Z. Megyei Vállalkozásfejlesztési Szervezettel közösen készült tanulmány a térségben további Vállalkozói Inkubátorházak létrehozására. 1998-ban beépítésre került az inkubátorház tetőtere, ahol újabb vállalkozói helyiségek kerültek kialakításra. A tetőtér beépítésével 360m2 új alapterület 6 vállalkozói helyiség létrehozását, egy tanácskozó és oktató helyiség kialakítását tette lehetővé. A vállalkozói központ területének bővítésével az inkubációs szolgáltatások fizikai feltételrendszerét is javítani tudták, új ügyfélfogadó tér kialakításával, a vállalkozói könyvtár bővítésével. Jelenleg a Vállalkozók Házában 23 vállalkozás dolgozik, az inkubátorház kihasználtsága 100%-os.20

III. Európai Uniós pályázatok Sátoraljaújhelyben 1. Sátoraljaújhely bemutatása Sátoraljaújhely 20000 lakosú határváros a szlovák határ mentén. A település Tokaj-Hegyalja legnagyobb városa, egykor Zemplén vármegye székhelye volt. A város ma a Zempléni régió ipari-kereskedelmi, igazgatási központja, az 1998 óta működő Zempléni Vállalkozási Övezet székhelye. Sátoraljaújhely közműhálózata teljes mértékben kiépített, a város széles egészségügyi és oktatási infrastruktúrával rendelkezik. A településen több bank, biztosító és egy vállalkozás-fejlesztési

szervezet

működik.

A

város

turisztikai

látványosságokban is bővelkedik, e mellett a történelmi borvidék egyik meghatározó települése. 20

http://www.zrva.hu/zrva.html#7; 2006. 04. 26.

35

1.1. Gazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága jelentős átalakuláson ment át a rendszerváltás utáni időszakban. A gazdasági szerkezet-átalakítás jelei már látszanak, a fejlődés motorjává a nemzetközi gazdaságban is élen járó feldolgozóipari ágazatok és a szolgáltatások váltak. A megye 2004-től közvetlen autópálya

kapcsolattal

rendelkezik,

melynek

eredményeként

stratégiai

nagybefektetők is megjelentek a térségben. A városban és vonzáskörzetében egyesült államokbeli, német, francia, brit, olasz, spanyol, holland vállalkozóibefektetői kapcsolatok épültek ki. A magas szintű humánerőforrás ellátást a Miskolci Egyetem és a széles körű szakképzési rendszer biztosítja. A megye sokszínűsége lehetővé teszi a gazdasági több lábon állást, a tokaji aszú világszerte ismert termékként népszerűsíti a megyét, a turizmusban jelentős kihasználatlan kapacitások vannak.

1.2. Ipari park Sátoraljaújhely

hagyományosan

kedvező

geopolitikai

elhelyezkedésén

túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként - a Zempléni Vállalkozási Övezetben igénybe vehető beruházási adókedvezmények mellett ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az ipari parkot a város délkeleti területén egybefüggő, mintegy 88 hektáros területen az itt már működő, vagy tulajdonnal rendelkező 24 vállalkozás és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata hozta létre. 1998-ban a szakminisztérium pályázatán sikeresen szerepelve a projekt az ipari park címet elnyerte. Jelenleg 36 vállalkozás tevékenykedik benne. A Sátoraljaújhelyi Ipari Park alapvetően barnamezős ipari park, de rendelkezik zöldmezős területekkel is. Az infrastruktúra a parkon belül teljes mértékben kiépített. A parkon belül található a Magyar Államvasutak (MÁV) pályaudvara, így a logisztikai kapcsolatok kitűnőek. Az ipari park sokrétű szolgáltatásokat nyújt a betelepülőknek: a park központi parkolóval rendelkezik, szervezett hulladékgyűjtés van a parkon belül, a dolgozók mobilitását tömegközlekedés segíti. A parkon belül étkezési és postai szolgáltatás biztosított. A parkban tevékenykedő vállalkozások biztosítják a szállítási és rakodási szolgáltatásokat, a park menedzsmentje műszaki, pénzügyi, jogi, marketing és innovációs tanácsadással áll a betelepülők 36

rendelkezésére. A még hiányzó belső infrastruktúra fejlesztési tervei elkészültek, pályázati forrásokból a fejlesztés folyik.21

21

http://www.zrva.hu/sip_elemei/sujhely_ip_kiadvany.pdf; 2006. 04. 26. 22:00 h

37

1.3. SWOT-analízis Erősségek: • • • • •

Gyengeségek: •

természeti adottságok olcsó munkaerő kistérségi központi szerep kiépült intézményrendszer nyitottság

• • • • • • • • •

Lehetőségek : • • • • • • • • • • • • • •

munkaerő-piaci egyenlőtlenségek szociális feszültségek átlagos szintet meghaladó munkanélküliség munkaerő immobilitás periferizálódás (fővárostól való távolság) fejletlen infrastruktúra fejletlen szolgáltatások alacsony beruházási szint tőkehiány mentalitás

Veszélyek:

együttműködés (pl. határmenti településekkel) hatékonyabb foglalkoztatáspolitika munkanélkükiek visszaintegrálása a társadalomba vállalatok versenyképességének növelése beruházások ösztönzése infrastruktúra fejlesztése szolgáltatások fejlesztése turisztikai célpontok kiépítése/ állapotmegőrzése/állapotjavítás a hanyatló városrészek regenerációja szakképzett/diplomás fiatalok helyben maradásra ösztönzése szemléletváltás informatika jobb kihasználása e-gazdaságba történő beruházások (pl. távmunka, adatcsere) maximális forrásszerzési lehetőségek kihasználása/aktivitás (pályázatírás)

38

• • • • •

elvándorlás inaktivitás (pl. pályázati lehetőségek) politikai érdekek széthúzása közben elvész a város érdekének figyelembevétele környezetszennyezés előítéletek

A SWOT-analízis elemei közül feltűnően a gyengeségek valamint a lehetőségek a dominánsak. Ez azonban nem is meglepő egy sok szempontból hátrányos helyzetű, meglehetősen elmaradott település esetében. A kevés erősséget a településfejlesztésben feltétlen fel- és ki kell használni, ezek lehetnek a koncepció alapkövei. A fejlesztési célok elérése érdekében viszont fokozott figyelmet érdemes fordítani a veszélyekre is. Ez esetben például a szakképzett, modern szemléletvonalat képviselő fiatalok elvándorlásának megakadályozása sarkalatos pontja lehetne az aktivitás növelésének. A turizmusban rejlő potenciál kihasználása is, amellett hogy teljesen jogos kiemelkedési lehetőség, rejt magában veszélyt a környezetszennyezés által. Ugyanez a helyzet a beruházásösztönzés fellendítése esetében is. A politikai érdekek széthúzása pedig sajnálatos módon, különösen most a választások kapcsán, előtérbe került. A választási ígéretekbe mindkét vezető politikai erő bevonta a város legutóbbi fejlesztéseit, mindenki a saját érdemének tulajdonítva, az amúgy általában 80100 százalékban EU- és állami finanszírozású projekteket. A gyengeségek egy része kedvezőtlen „adottság”, melyeket nem lehet korrigálni, ilyen például a fővárostól való távolság hátrányának leküzdése. De kijelenthetjük, hogy a legtöbb „gyengeség” a „lehetőségek” által részben vagy egészben, könnyen vagy nehezebben, rövidebb vagy hosszabb idő alatt, de kiküszöbölhető. Persze általában komoly, hosszú évek alatt kialakult és beágyazódott problémákról van szó, mint a munkanélküliség vagy a mentalitás kérdése, amelyek megoldása, sőt, csak a helyzet javítása is egy rendkívül nehéz, komplex elemzést igénylő, hosszú folyamat, amit azonban egyszer feltétlen el kell kezdeni. Az említett lehetőségek közül többet már jelenleg is sikerrel alkalmaznak, például a határontúli területekkel példaértékű az együttműködés. A többi probléma feloldására is történnek kísérletek, ezt láthattuk a bemutatott pályázatok kapcsán, de valószínűleg ezek az erőfeszítések önmagukban nem képesek eltörölni a rendkívül mély, komoly társadalmi, szociális, gazdasági és egyéb jellegű problémákat.

39

2. Pályázatok (ld. Függelék 3.)

2.1. Romano Suno

2.1.1. Pályázati kiírás Modell értékű tanoda típusú tevékenységek támogatása (HEFOP 2.1.4.) A hátrányos helyzetű fiatalok esélyjavításának egyik kulcsa a továbbtanulási lehetőségek biztosítása. Ezt tűzte ki célul a „Modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében” pályázati felhívás. A pályázat 300 millió forint fejlesztési forrást tesz hozzáférhetővé. A pályázati program keretében 12 és 15 millió forint értékek között pályázni lehet az oktatásban szociális helyzetükből adódóan hátrányokkal küzdő tanulók, különösen a roma tanulók iskolai sikerességét és továbbtanulását elősegítő tevékenységek, tanoda programok bevezetésére. A pályázat nem igényel önrészt. Pályázatot non-profit szervezet, kisebbségi önkormányzat és intézménye nyújthat be. A szervezetek vagy intézmények csak együttesen, konzorciumi formában nyújthatnak be pályázatot. Konzorciumi partnerek non-profit szervezetek, költségvetési szervek és intézményei, kisebbségi önkormányzatok és intézményeik valamint közoktatási intézmények lehetnek. A pályázatokat az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósághoz lehet benyújtani.

2.1.2. Előzmények A pályázatról folytatott beszélgetés során a projekt menedzsere, Lakatos Tibor fontosnak tartotta, hogy a helyi roma lakosság helyzetét, ha csak vázlatosan is, de érintse. Hiszen ebből érthetjük meg a fő motivációs okokat a tanoda program elindítására és rendkívüli szükségességére. Sátoraljaújhelyben a roma lakosság létszáma megközelítőleg 2200 fő, ebből 1050 fő munkaképes, körülbelül 10 százalék dolgozik és 960 fő közoktatásban vesz részt. A város hat általános iskolájában egyre több roma származású tanuló jelenik meg, s az Ipari

Szakiskola valamint a Mezőgazdasági Szakiskola

40

tanulóinak 35-35 százaléka cigány. A felsőoktatásban, főiskolán, egyetemen 11 roma tanuló folytatja tanulmányait. A romák helyzete meglehetősen kilátástalan. Általában komfort nélküli szobakonyhás lakásokban élnek, több generáció összezsúfolva, a tanuláshoz nincsenek megfelelő feltételek biztosítva. Ráadásul a romák hagyományokhoz, szokásokhoz való feltétlen ragaszkodása is gátja a kitörés lehetőségeként felvázolt továbbtanulási szándék érvényesítésének. Hiszen a gyermek hiába tanul az iskolában ezekről, ha hazaérve látja az ellenpéldát, hogy közmunkából vagy segélyekből is meg lehet élni. A roma nők iskolázatlanságára vezethető vissza a modern fogamzásgátló szerek elutasítása, valamint arra, hogy egy gyerek születésében biztos anyagi forrást látnak, ami az egész család megélhetését elősegíti. Ilyen helyzetben nem könnyű az előre lépés, de abban általános az egyetértés, hogy a problémát a gyökerénél kell elfojtani, azaz az oktatásban szükség van egyfajta szemléletváltásra. Nem az a megoldás, ha külön választjuk a roma származásúakat a többi gyerektől az esetleges értelmi különbségek miatt, hiszen ezáltal már induláskor determináljuk sorsukat, később nehézséget okoz majd nekik az integrálódás a társadalomba. Heterogén csoportokban differenciált oktatással, kicsit több odafigyeléssel megoldható lenne, hogy egy valószínűleg nagyon lassú és hosszú folyamat eredményeképpen a roma származású gyerekek belső motivációjává váljon a továbbtanulás.

2.1.3. Tanoda Program A „Romano Suno” Tanoda létrehozására Sátoraljaújhely Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata és a helyi székhelyű Országos Hagyományörző Cigány Egyesület nyújtott be pályázatot, amelynek célja tanoda program elindítása Sátoraljaújhelyben. A Tanoda programnak fő célkitűzése, hogy az általános iskolai tantárgyak extrakurrikuláris

(tanórán

kívüli)

kis

létszámban

történő

oktatásával

felzárkóztassa a szociális szempontból hátrányos helyzetű, elsősorban roma

41

származású, tanulókat, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget az oktatásban. Kiemelt fejlesztési területek a motiváló légkör kialakítása, folyamatos fenntartása, a hosszú távú támogató, partneri viszony kialakítása a szülői házzal, közösségfejlesztő és közösségépítő programok kidolgozása. A tanoda programmal azt a célt szeretnének elérni, hogy egyre több cigány fiatal végezzen szakmát, folytasson közép- és felsőoktatási tanulmányokat, s ezáltal a munkaerőpiacon megjelenhessen egy képzett roma fiatal réteg. A program 2003-ban Európai Uniós támogatással indult. Az Országos Hagyományőrző Cigány Egyesület 2005-ben élt ezzel a lehetőséggel, előzetes felméréseket végzett, hogy kiválassza a megfelelő célcsoportot. Felmérték a Sátoraljaújhelyben tanuló általános iskolások létszámát, összetételét, tanulási készségüket. Vizsgálták a közoktatásban résztvevő roma fiatalok helyzetét, megfigyelték mely tantárgyak befogadása okoz nekik a legnagyobb nehézséget. Végül 66 hetedik és nyolcadik évfolyamos diákot vontak be a programba, és az általános iskola felső tagozatának tantárgyait (matematika, magyar, fizika, földrajz, angol, informatika), kiegészítve cigány népismerettel valamint cigánytánccal, tanítják nekik 6-8 fős csoportokban. Az oktatókon kívül pszichológus, pedagógiai szakreferens és médiareferens is segíti a tanulók munkáját. A program 2006.01.01. és 2007.12.31. között valósul meg 19 000 000 forintos költségvetésből, melynek 75 százaléka Európai Uniós és 25 százaléka állami támogatás.

2.2. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejleszése „Az óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” (ROP 2.3.)

2.2.1. Pályázati kiírás Az esélyegyenlőség elérése érdekében kívánatos, hogy azok a tanulók is minőségi oktatásban észesüljenek, akik kevésbé fejlett, ill. hátrányos helyzetű régiókban élnek. „Az óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” pályázati felhívás azt a célt tűzte maga elé, hogy csökkentse az oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, különös

42

tekintettel azokra a településekre, ahol magas a romák és más hátrányos helyzetű csoportok aránya. Erre a célra összesen 12,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre,

ami

legfőképpen

az

oktatási

épületek

felújítására,

korszerűsítésére fordítható, továbbá csak ezzel együtt támogathatók a következő tevékenységek: •

szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek építése, megújítása;

•

az intézmények udvarának felújítása;

•

a

nevelés-oktatás

tartalmi

fejlesztéséhez

szükséges

eszközök,

berendezések beszerzése; •

a sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése;

•

informatikai berendezések, eszközök (hardver, szoftver) beszerzése csak iskolák esetében;

•

az intézmények akadálymentesítése azért, hogy a létesítményekhez a speciális nevelési igényű tanulók is hozzáférjenek.

Az önrész mértéke 5 százalék. A támogatásra óvodák, alapfokú oktatási intézmények, továbbá az előbbiek fenntartói és partneri együttműködései pályázhatnak. A pályázatokat a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez lehet folyamatosan benyújtani.

2.2.2. A pályázat bemutatása A Regionális Operatív Program keretében megvalósuló pályázatról Matolcsy Péter műszaki osztályvezető nyújtott felvilágosítást. A projekt címe: A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKTfejlesztése. A program tervezett időpontja 2005.04.01. - 2006.03.31. Pályázó a város Önkormányzata öt partnerintézménnyel (2 általános iskola, Cigány Kissebbségi Önkormányzat, Városvédő Egyesület és egy iskolasegítő alapítvány). A felhasznált 240 332 506 Ft öt százaléka saját forrás, 84.21 százaléka Európai Uniós, 15.79 százaléka kormányzati támogatás.

43

A program keretében a jelenleg leromlott állapotú iskolaépület korszerűsítése, költségtakarékosabb

üzemeltetésének

kialakítása,

az

épületrészek

mozgáskorlátozottak által való megközelítését lehetővé tévő akadálymentesítése és informatikai hálózat kiépítése valósul meg. A jelenlegi 21 tantermes iskola a belső átalakítás után 28 tantermes lesz, számítástechnikai termek és nyelvi labor is kialakításra kerül. Elsődleges célcsoport az iskolában tanuló 357 gyermek, melyből a romák száma 136 fő (38%), másodlagos célcsoport a város többi lakója, 19 096 fő, melyből a romák aránya 16%. A sikeres program szélesebb közvéleménnyel való megismertetésén keresztül a pályázók célul tűzték ki az Európai Uniós fejlesztési programok népszerűsítését a lakosság körében. S a kommunikációs feladatukat sikeresen el is látták, amit alátámaszt a tény, hogy ez a pályázat az, amiről a legtöbb megkérdezett (átlagemberek és pályázatírók egyaránt) tudott. A pályázat célkitűzéseit tekintve szervesen illeszkedik a 2004-ben jóváhagyott Észak-Magyarországi Régió Regionális Akcióterv prioritásaihoz (hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása, alapképzés színvonalának emelése, a roma népesség beilleszkedésének segítése). Az óvodai és általános iskolai hálózat fejlettségében, tárgyi és technikai feltételeinek színvonalában jelentős településbeli különbségek vannak, amelyek újratermelik az elmaradott térségekben élők hátrányos helyzetét. Ezért a hátrányos helyzetű munkanélküli családokban és a roma népesség körében különösen fontos feladat a gyermekek esélyegyenlőségének javítása az alapműveltség és tudás megszerzésében, a később még súlyosabb leszakadás elkerülése érdekében. A projekt illeszkedik az Országos

Területfejlesztési

Koncepcióban

meghatározott

fejlesztési

prioritásokhoz is, hiszen hozzájárul a kiegyensúlyozott térségi fejlődés biztosításához

az

oktatás/nevelés

területén.(35/1998.OGY.

határozat

2.

bekezdés). A pályázat kapcsolódik még a HEFOP 1.1, HEFOP 1.3 és HEFOP 2.1 programokhoz is (ld melléklet p. 45. pályázatból).

44

2.3. A Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat EU-s Pályázatai A sátoraljaújhelyi Deák Úti Általános Iskola autista, enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését végzi. Mezőgazdasági szakmacsoportjuk keretében enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanulhatnak 9.10. évfolyamon. A pedagógiai szakszolgálat célja hátrányos helyzetű gyermekek korai fejlesztése, fejlesztő

felkészítése, utazó gyógypedagógus

hálózat működtetése valamint sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának segítése.

2.3.1. Socrates program Az iskola 1998 tavaszán nyújtotta be első alkalommal pályázatát a magyar SOCRATES Nemzeti Irodához, hogy négy Európai Uniós országgal együtt részt vegyen „ Az egészséges életmódra nevelés az európai speciális iskolákban „ című projekt kidolgozásában ( 1998-2000 ). A résztvevő országok: Észak Írország, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia. A Socrates program fő célja az oktatás európai dimenziójának fejlesztése, az európai nyelvek ismeretének javítása, az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése, az oktatási újítások támogatása valamint az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén . A projekt fő célkitűzése, a fentiekkel összahngban, tudatosítani a tanulókban az egészséges

életmód

fontosságát,

bővíteni

ismereteiket

az

egészséges

táplálkozásról és sporttevékenységekről az iskolában, növelni igényüket magukkal és saját környezetükkel szemben, gyarapítani tudásukat a nyelvekről és más kultúrákról, fejleszteni önismeretüket, ösztönözni a siker, tudás iránti igényt. Az 1998-as évben, a projektben résztvevő csoportok: 5-7. évfolyamok voltak. A projekt munkába az iskola minden pedagógusa bekapcsolódott valamilyen szinten. Aktív résztvevője 8 fő volt. Az iskolában SOCRATES szakkör

45

működött. Az érdeklődő tanulók mélyebb ismereteket szerezhettek a partner országok földrajzáról, kultúrájáról és művészetéről. A két éves projektmunka és az intézmények közötti jó partneri kapcsolatnak köszönhetően 2000. tavaszán újabb 3 éves időtartamra készítettek el egy pályázatot, melynek témája az „Ünnepek és hagyományok” lett. Az új projekthez 2001-től egy svéd oktatási intézmény is csatlakozott. A projektben vállalt feladatok egyeztetése miatt évente két alkalommal egy – egy partner országban projekttalálkozóra került sor. A partner iskolák a találkozón az együttműködés újabb 3 éves időtartamra való meghosszabbítása mellett döntöttek, bízva saját Nemzeti Irodájuk további támogatásában. Projektjükben új elemként kívánják megjelentetni az új téma mellett a fogyatékos tanulók utaztatását. Az iskola a projektmunka során felmerült költségek túlnyomó többségét a Nemzeti Iroda támogatásából fedezte. 2002-ben az elnyert támogatás összege 5.230,- EURO, mely részben a tanulókkal végzett tevékenységekhez szükséges technikai anyagok, eszközök beszerzését, telefon és nyomtatás költségét fedezi, illetve a partner országok pedagógusai közötti kommunikáció segítése érdekében angol nyelvtanfolyam költségeit biztosítja. Az elnyert támogatás jelentős részét a mobilitási költségek (utazás, szállás) fedezésére fordítják. A SOCRATES Nemzeti Iroda által segített iskolai projekt révén az iskola számára lehetővé vált, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzen a fogyatékos tanulókkal való foglalkozás, törődés területén, megismerje a partner országok intézményeiben folyó speciális oktató-nevelő munkát, módszereket, ötleteket szerezzen, melyet a saját intézményében, pedagógiai munkájában hatékonyan alkalmazhat.

2.3.2. A „Szebb jövőért” projekt Az iskola 2000 őszén ismerte meg az Oktatási Minisztérium által meghirdetett „ A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása „ című PHARE pályázati felhívást. A kiírást

46

követően több, a témában érintett és a programban vélhetően együttműködő partner között végeztek „kutatómunkát”, s nyolc intézmény úgy döntött, hogy közös projektet készít a halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, sikeres szocializációja érdekében. Konzorciumi tagok Deák úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola - koordinátor intézmény Központi Óvoda – Hunyadi úti Tagóvodája Kazinczy Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Erzsébet Kórház Gyermekorvosi és Védőnői Hálózata Cigány Kisebbségi Önkormányzat Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala A projekt fő célkitűzései a partnerszervezetek nagy száma és különbözősége miatt meglehetősen sokoldalúak: •

az óvodás és iskolás roma gyermekek beilleszkedésének segítése,

•

a lemorzsolódások csökkentése,

•

képességek és készségek differenciált és speciális fejlesztése,

•

a rész képességzavarok kiszűrése,

•

a várható következmények, magatartászavarok megelőzése,

•

a roma hagyományok, szokások megismertetése, továbbörökítése,

•

az egészséges életmód szokásainak megalapozása,

•

prevenciós és korrekciós testi fejlesztés szakemberek segítségével,

•

a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak bővítése,

•

szemléletformálás,

•

segítségnyújtás a gyermekneveléshez, az intézményekkel kapcsolatos ügyintézéshez.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a roma gyerekek halmozottan hátrányos helyzete alapvetően a következő okokra vezethetők vissza. 5 - 6 éves koráig sok

47

gyermek

nem

részesül

intézményes

nevelésben.

Egészségtelen,

szűk

lakásviszonyok és rossz anyagi körülmények között több generáció él együtt, gyakori az életvitelből eredő igénytelenség, a higiéniai feltételek hiánya. A családi háttér gyakran elhanyagoló, a büntetés dominál, s a dicséret meglehetősen ritka. A szülők részéről a pozitív példamutatás általában hiányzik a kultúrához, tanuláshoz és tudáshoz való viszonyulás terén is. Mindezek eredményeképpen a cigány gyermekek óvodába kerülésekor beszédértésükben és szókincsükben jelentős lemaradást mutatnak, iskolába érkezésekor pedig beilleszkedési nehézségeik vannak. Gyenge szabálytudat a jellemzőjük, mely az életkornak megfelelő szokásrendszer kialakítását nehezíti. Nyelvhasználatuk és kommunikációjuk szegényes, alacsony szintű fogalmi gondolkodás jellemzi őket. 1. programelem: Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése 2. programelem: Romanett program 3. programelem: Cigány gyermekek óvodai nevelése 4. programelem: Dyslexia prevenciós prognosztikai szűrés 5. programelem: Tanulási képességet megalapozó pszichikus funkciók 6. programelem: Életvezetési stratégiák roma szülőknek 7. programelem: Életmód-klub 8. programelem: Tanácsadó szolgálat 9. programelem: Pedagógusok továbbképzése 10. programelem: Szakmai és pénzügyi projektmenedzsment 11. programelem: Egészségügyi szűrés Jelen esetben a 11 programelem közül csak az elsővel foglalkozunk, annak folyamatát, eredményeit tekintjük át. (részletesen ld. Függelék 2.) Az intézmény a PHARE program keretében a tanulásban akadályozott, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását azzal a céllal vállalta, hogy megkísérli a jobb képességű tanulók visszahelyezését a normál általános iskolába.

48

A 2 – 4. évfolyam tanulói közül hét gyermeket választottak ki, bízva abban, hogy az egyéni törődésnek és a több idő ráfordításnak köszönhetően képesek lesznek a normál általános iskola 1 – 3. évfolyamában az előírt követelmények teljesítésére, és eredményes továbbhaladásra. A képességek fejlesztésén túl a különböző tantárgyak ismeretanyagát is közvetítették. Törekedtek a gyermekek gondolkodásában a megfelelő értékrend kialakítására, amely a tanulást helyezte előtérbe. Ráirányították a figyelmüket a kulturális értékek befogadására, a hagyományok ápolásának fontosságára, a viselkedési szabályokra, életkori sajátosságaiknak megfelelően. A fejlesztő munka differenciált foglalkozások keretében a tanítási órákon, valamint kiscsoportos formában, egyéni foglalkozásokon valósult meg. A programban 6 pedagógus vett részt. A tanulók kiválasztása után, a program kezdetén megbeszélésre hívták az érintett szülőket, ahol tájékoztatták őket a projekt céljáról. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy gyermekükkel miért kívánnak külön foglalkozni. Kiemelték, hogy a normál iskolába való visszahelyezés lehetőségével szeretnének élni. Segítségüket, beleegyezésüket kérték, hiszen a gyermekek számára a foglalkozásokon való részvétel aktív munkát, többlet feladatot jelentett. Valamennyi szülő egyetértett a kitűzött céllal, de voltak akik félelmüket is megfogalmazták: nem szeretnék ha gyermeküket ismét kudarcok sorozata érné. Az év folyamán a gyermekek többsége lelkesedéssel és szívesen vett részt a foglalkozásokon. Élmény volt számukra a feladatok változatossága, többféle eszköz használata, a közvetlen kapcsolat, oldottabb légkör. A normál tantervű osztályba visszahelyezést és eredményes továbbhaladás lehetőségét mindössze egy tanulónál látták biztosítottnak. A megvalósítás folyamán felmerülő legnagyobb nehézség a családi környezet segítségének hiánya volt. A program végére változott a szülők véleménye, különböző okok miatt féltek, vagy már nem is akarták a gyermekük

49

visszahelyezését. A távlati lehetőségeket figyelmen kívül hagyták, nehezen értették meg. Példaértékű és újszerű eleme volt a pályázatnak, hogy hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése érdekében több intézmény munkálkodott együtt egy közös cél érdekében. Az egészséges testi fejlődés, az egészségmegőrzés érdekében a védőnő, az értelmi képességek, a pszichikus funkciók fejlesztéséért, a szokásrendszer alakításáért az óvodapedagógusok, dajkák, a pedagógusok, gyógypedagógusok, a Szakmai Szolgálat fejlesztő pedagógusai, pszichológusa. A családon belüli segítségnyújtásért, felvilágosító munkáért a Családsegítő Szolgálat szakemberei és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat fogtak össze. A programban kitűzött célokat csak részben érték el. A normál általános iskolába ugyan csak egy tanuló visszahelyezése történt meg, ez mégsem értékelhető kudarcként. Hiszen a folyamat során valamennyi gyermek ismeretei bővültek, önértékelésük fejlődött, szókincsük gazdagodott, belső emberi értékeik erősödtek. Az együttműködés folyamán a különböző intézmények bepillanthattak egymás mindennapi munkájába, s megmutathatták saját munkájukat.

Egymás

törekvéseit

jobban

megismerhették,

személyes

kapcsolataik alakulása pozitív hatással lehet a későbbiekben megvalósuló egyéb kooperáció motivációjára.

2.4. Szinergia-vizsgálat A ROP 2.2 intézkedés (Sátoraljaújhely városának rehabilitációja) kapcsán készítettek egy szinergia-vizsgálatot, aminek célja a helyi térségfejlesztési programok olyan kapcsolódási pontjainak feltárása, amelyek egymást erősítve vezethetnek el pozitív hatások mutatóinak eléréséhez. Az eredeti programmal a következő fejlesztéseket hozzuk kapcsolatba: 1.

Kazinczy

Ferenc

Általános

Iskola

rekonstrukciója

és

Infokommunikációs Technológia fejlesztése (ROP 2.3 pályázat, vissza nem

50

térítendő támogatás, összege 230.000e Ft., befejezése 2006 május-június környékén várható) 2. „Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen” (PHARE pályázat, vissza nem térítendő támogatás, összege 661.000 Euro) A program kezdete 2004. november, időtartama 22 hónap. 3.

Kerékpárút

kialakítása

a

Sátoraljaújhely-

Füzér/Hollóháza

nyomvonalon, kapcsolódás az Eurovelo kerékpárhálózathoz (ROP 2.1 pályázatban beadott, de sajnos elutasított pályázat, ami 2006 tavaszán Interreg program keretében újra benyújtásra kerül.) 4. Tehermentesítő út építése (KIOP 2.1.2.2., vissza nem térítendő támogatás, összege 1.901.003e Ft, a kivitelezés 2006 márciusában kezdődik és októberben fejeződik be.) 5. „Összefogással Tokaj Világörökségéért II”(ROP 1.1. turisztikai vonzerők fejlesztése, vissza nem térítendő támogatás, a pályázat jelenleg megvalósítás alatt áll.) A vizsgálat keretében két kérdésre keressük a választ: hogyan járul hozzá a ROP 2.2. intézkedés programja (Sátoraljaújhely városának rehabilitációja) a másik program célkitűzéseinek eléréséhez, valamint, hogyan erősíti a másik program a rehabilitációs projekt célkitűzéseinek elérését. Az első esetben a tágabb környezet kedvező feltételeinek megteremtése által a város-rehabilitációs program hozzájárul a környezettudatos nevelés gyakorlati alkalmazásához,

valamint

a

belvárosi

forgalomtól

elzárt

környezet

megteremtése által ösztönzi a kerékpáros közlekedés elterjedését. A fejlesztés során

kiemelkedő

szerep

jut

a

fenntartható

fejlődési

szempontok

érvényesítésének (energiatakarékos üzemeltetésre való átállás, kerékpártárolók elhelyezése). Másrészről, a környezeti nevelés szempontjainak oktatási programban való megjelenése segíti a megszépült környezet társadalmi fenntarthatóságát.

Az

intézmény

versenyképesebb 51

tudás

biztosításával

hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez, és ezen keresztül népességmegtartó erejének erősítéséhez. Az iskolában elhelyezett kerékpártárolók a szünidőben, ami egybeesik a turista főszezonnal, a településre érkező kerékpáros turisták kiszolgálását segíti. A második fejlesztési programot röviden bemutatnám, mert eddig még nem került említésre. A projekt célkitűzése a településen élő 50 fő tartós munkanélküli részére foglalkoztatási program szervezése. A célcsoport egyénei először egy képzési programban vettek részt (szobafestő-mázoló és motoros kaszakezelő képzés), majd ennek végeztével a Városellátó Szervezetnél kerültek foglalkoztatásra. A programba bevont munkanélküliek jelentős része roma származású,

ezáltal

is

elősegítve

társadalmi

beilleszkedésüket

és

kirekesztettségük csökkenését. A szinergia-vizsgálat kapcsolódási pontjait illetően, egyrészt a közterületrehabilitáció eredményeinek szakszerű fenntartása foglalkoztatási igényt támaszt a Városellátó Szervezet irányába, amely így hosszú távon biztosíthatja a képzési program során szakismereteket szerző munkanélküliek foglalkoztatását. Másrészt, a munkaerő reintegrációs programban megszerzett szakismeretek (a motoros kaszakezelő képzettség a zöldterületek karbantartásához, a szobafestőmázoló szakismeret a középületek állagmegóvásához és esztétikai minőségének fenntartásához)

hozzájárulnak

a

kialakított

vonzó

településkörnyezet

fenntartásához. A harmadik projekt közvetlen célja az ökoturizmus fejlesztése, a külföldi látogatókat

is

vonzó

kerékpárút

megismertetése

a

látogatókkal,

a

természetvédelmi szemlélet erősítése, s a fogyatékkal élők bekapcsolása a turisztikai szolgáltatások igyénybevételébe. A program keretében kialakításra kerül

a

Bükki

Nemzeti

Parkhoz

kapcsolódóan

a

Sátoraljaújhely-

Füzér/Hollóháza kerékpárút a használók korszerű kiszolgálását lehetővé tevő pihenő- és egyéb objektumokkal. A kapcsolódási pontok tekintetében egyrészt a vonzó települési környezet hozzájárul a kerékpárút turisztikai termékként való értékesítéséhez, a város 52

kiindulási pontja lehet a környező vidékekre (Hegyköz, Bodrogköz, Szlovákia) irányuló csillagtúráknak. Másrészről, a térségi megközelíthetőség javítása hozzájárul a kistérségi központ környezetkímélő megközelíthetőségéhez, a kulturális és egyéb szabadidős lehetőségek eléréséhez. A kerékpárúthoz kapcsolódó sátoraljaújhelyi látványosságok hozzájárulnak a turisták éves létszámának növekedéséhez, ami erősíti a kistérségi turisztikai kapacitások jobb kihasználtságát. A negyedik fejlesztés a város főutcáján áthaladó 37-es főút tehermentesítő útjának megépítése. A 3300 méter hosszú út a város belterületének keleti részén épül és csatlakozik a Sátoraljaújhely-Zemplénagárd országos közúthoz. Az új út üzembe helyezésével nyílik meg a lehetőség a városrehabilitációs programban tervezett sétálóutca 2007-ben történő kialakítására. A városközpont közúti megközelítése a tehermentesítő út által is elérhető lesz, ami enyhíti a főútra nehezedő nyomást a legforgalmasabb órákban. A városközpontra kevesebb zajártalom és szennyező anyag hárul, mindez kedvező a lakosság számára, a turisták számára, a műemlékek számára. Az ötödik program keretében a ROP 2.2. pályázatban érintett terület déli határvonala mentén két jelentős beruházás történik 2006-ban és 2007-ben. A Hősök tere 5. számú épület átalakításával turisztikai centrum létesül, a Hősök terén a korábbi katonai emlékmű elbontásával, annak helyén látványszökőkút épül, és a Hősök tere 10. számú épület előtt a park rendezése történik, többek között sétautak kialakításával, utcai bútorok elhelyezésével és a közvilágítás javításával. A ROP 1.1. turisztikai vonzerők fejlesztésére irányuló intézkedés szerves kapcsolatban

áll

a

településfejlesztéssel,

a

város

rehabilitációval,

városszépítéssel. Egyrészt a turisták városba csalogatása igényli a város folyamatos fejlesztését, újítását, szépítését, bővítését. Másrészt, a turisztikai kapacitás egyre jobb kihasználásából származó profit újabb és újabb fejlesztéseket tesz lehetővé.

53

2.5. A Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása – 1/2004/ROP 3.2.1 A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulás legfontosabb pályázati célként fogalmazta meg a kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozását, annak érdekében , hogy a komoly foglalkoztatási gondokkal terhelt térségben – ahol az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi mutatók tapasztalhatók – stabilizálódjon, és lehetőség szerint növekedjen a foglalkoztatási színvonal és a kistérség humánerőforrás összetétele javuljon. A foglalkoztatási stratégia elkészítése során az érdekelt partnerek – önkormányzatok, munkaügyi központ, szakképző és képző intézmények, vállalkozások, kamarák és civil szervezetek – összehangolt munkájával, a közös érdekek és célok által determinált, feladat- és akciótervek kerülnek megfogalmazásra. A stratégia kidolgozásával párhuzamosan kerül előkészítésre a helyi szereplők folyamatos és fenntartható együttműködési feltételeinek megteremtését célzó foglalkoztatási megállapodás. A projekt megvalósítás kezdetének tervezett időpontja 2005.szeptember, befejezésének tervezett időpontja 2006. szeptember lett volna. A projekt tényleges kezdete azonban a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása következtében a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően 2006. januárra tolódott. Jelenleg a stratégia kidolgozásának munkálatai vannak folyamatban. A megvalósítás tényleges kezdetéhez viszonyítva a befejezés tényleges időpontja is a tervezetthez képest későbbre tehető majd. A projekt finanszírozásánál az igényelt EU támogatás 80%, kormányzati támogatás 20%. A projekt 100%-ban finanszírozott, így sem a pályázónak sem a partnereknek pénzbeli hozzájárulást nem kellett vállalniuk. A projekt szorosan illeszkedik a ROP keretében meghirdetett 1/2004/ROP3.2.2 „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása” pályázati felhívásra 54

benyújtott

„On-line

idegenforgalmi

információs

rendszer

kiépítése

és

működtetése a sátoraljaújhelyi kistérségben” című pályázathoz. A projekt 30 fő munkanélküli bevonásával került volna megvalósításra, de a források kimerülése következtében ez tartaléklistára került. Továbbá, kapcsolódik az 1/2004/ROP2.3 „Óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” intézkedésre benyújtott pályázathoz (Kazinczy Iskola).

2.6. Értékünk az ember (HEFOP 1.1) A sátoraljaújhelyi Munkaügyi Központtól kapott információk alapján megemlíthetjük a HEFOP 1.1. pályázatot, melynek keretében az „Értékünk az ember” című programba 2005-ben 187 főt vontak be. A részemre szolgáltatott adatok alapján öt képzési program keretében 107 főt találtak alkalmasnak, ebből 86 férfi, 21 nő. A fő célcsoportok a 16-30 közötti fiatalok és a 30 év feletti tartós munkanélküliek.

A

célcsoport

alanyainak

kiválasztását

adatbázisból,

partnerintézményektől (Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek, roma szervezetek) és munkáltatóktól kapott információk alapján végzik. Négy foglalkozást érintően (ács-állványozó, kőműves, szárazépítő valamint betanított nádtermesztő és nádfeldolgozó) kizárólag férfiak a bevontak, a szociális gondozó tanfolyam viszont női dominanciájú, mindössze egy férfi résztvevővel. A kiválasztottak mindegyike szociálisan hátrányos helyzetű, 35-40 százalékuk roma származású, körülbelül 60 százalékuk szakképzetlen, sokuk már több éve nyilvántartott és/vagy közhasznú munkát befejezve újból munkanélküli. Ez arra enged következtetni, hogy valószínűleg van egy réteg akinek a tartós foglalkoztatását nem sikerül akár többszöri próbálkozásra sem megoldani. Ők a halmozottan hátrányos helyzetű, nagyrészt roma származású, szakképzetlen férfiak akiket a tanulással szemben érzett averzióik miatt feltehetően nem könnyű

szakképzési

lehetőségekbe

sem

bevonni.

Érdekes

módon

a

számadatokban nem jelennek meg hangsúlyosan a roma származású nők, bár a nők általában véve is feltűnően kis számban érdekeltek az említett képzési programokban. S talán a Lakatos Tibor által említett szempont, hogy a roma nők jó része a biztos támogatás reményében vállalkozik sok gyerek szülésére a

55

bizonytalan munkalehetőségekkel szemben, is érvényesül e téren. A Romano Suno program keretében igyekeznek ezeknek a problémáknak elébe menni, s még az alakíthatóság fázisában hatni a roma fiatalok gondolkodásmódjára egyfajta szemléletváltással.

2.7. Nagy-Milic Natúrpark (PHARE CBC 2002, 2003) Hollóháza, Füzér és Pusztafalu Községek Önkormányzatai 2003. nyarán kezdeményezték

a

"NAGY-MILIC

NATÚRPARK"

létrehozását,

mely

kezdeményezéshez a határ szlovák oldalán Szkáros (Skároš), Szalánc (Slanec), Szalánchuta (Slanská Huta), Újszállás (Nove Salaš) községek csatlakoztak. 2004-ben Kéked és Füzérkomlós is csatlakozott a natúrparkhoz. A natúrpark gondolatisága olyan európai mintán alapszik, mely a vidéki tájak jellegének megtartását célozza, és ennek szolgálatába állít minden eljövendő fejlesztést. A natúrparkok, mint a tájjelleg-védelem és a fenntartható vidékfejlesztés szervezeti egységei, olyan lehetőleg nagy kiterjedésű természeti kultúrtájat jelentenek, melyek egyben mintaszerű rekreációs területként is szolgálnak. Két fő funkciójuk a természet- és környezetvédelem keretén belül erősíteni a regionális identitást és ösztönözni a környezet-tudatosságot, valamint a szabadidő funkción belül az ökoturizmus megvalósításával biztosítani a rekreációt a háborítatlan tájban. A natúrpark kezdeményezések létrejöttében szerepet játszott a határmenti, illetőleg határon átnyúló együttműködés elősegítése egyaránt. A PHARE Közös Kisprojekt Alapjai, illetve a határmenti környezet- és természetvédelmi együttműködést támogató pályázati keretek lehetővé tették a térségi fejlesztési koncepció (PHARE CBC 2002) és tervdokumentációk (PHARE CBC 2003) kidolgozását.

56

2.8. Hármashatármenti turisztikai klaszter fejlesztése Interreg IIIA 1.2 Intézkedés (2006. február 15) A hármashatármenti régió releváns turisztikai és kapcsolódó szolgáltató vállalkozói

körének

felmérése,

rendszerezése

alapján

a

turisztikai

együttműködési hálózat (klaszter) kiépítése a magyar és szlovák Zemplénben (Zemplén Eurorégió), valamint Kárpátalján. Az együttműködési hálózat keretei között interregionális turisztikai termékek kiválasztása,

termékcsomagok

fejlesztése,

értékesítésük

és

marketing

kommunikációjuk elősegítése. Főpályázó: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pályázati partner: Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség

2.9. „Szomszédolás” – Zemplén Eurorégiós Fesztivál Interreg IIIA 1.2 Intézkedés (2006. február 15.) A „Szomszédolás“ programsorozat megvalósításával lehetővé válik egy mind földrajzilag,

mind

programsorozat

történelmileg

lebonyolítása,

összetartozó mely

magában

területen

egy

hordozza

sokszínű a kulturális

kapcsolatépítésen túl egyéb gazdasági, társadalmi szerveződések kialakulásának lehetőségét, ezen keresztül a térség jövedelemtermelő képességének javítását, további fejlesztések megalapozását. Főpályázó: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pályázati partner: Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség

2.10. Esély az együttműködésre Interreg IIIA 1.3 Intézkedés (2006. február 15.) A projekt közvetlen célja, hogy a térségben működő önkormányzatok és a harmadik szektor megismerjék a rájuk vonatkozó közösségi nyelvi paneleket, illetve a pályázat segítségével elháruljanak a meglévő nyelvi nehézségek, 57

akadályok. A pályázó külön hangsúlyt helyez arra, hogy a célcsoportok alapos ismereteket szerezzenek a határon átnyúló önkormányzati tevékenység nyelvi panelei terén. A projekt hosszú távú célja a két ország harmadik szektora közötti kapcsolat élénkítése. A program ehhez próbál hátteret biztosítani. Főpályázó: RPIC Trebisov Pályázati partner: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

2.11. Zemplén Eurorégió Beszállítói Programja VÁTI Phare CBC (2005. február 7.) A program keretében tanulmány készül a Zemplén Eurorégió beszállítói lehetőségeiről, beszállítói potenciáljáról, mint a Kárpátok Beszállítói Klaszter bilateriális programja. A lehetőségek feltérképezését követően a lehetséges prioritások meghatározása szerinti beszállítói KKV célcsoportokról teljes körű felmérést és adatbázist készítenek. A program sikeressége érdekében nemzetközi konferenciák eszközeit is felhasználják a beszállítói lehetőségek és előnyök bemutatására, illetve az eredmény megvitatására. A megvalósítás tervezett időtartama: 15 hónap.

2.12. Regionális Tudásközpont (Miskolci Egyetem) Kutatás-fejlesztési Pályázati és kutatáshasznosítási iroda (2004. november 30.) A Tudásközpont átfogó célja a világ élvonalába tartozó tudásintenzív mechatronikai és logisztikai rendszerek fejlesztése és a tudás hasznosításával az eredmények

gazdaságba

és

társadalomba

történő

integrálása.

Ennek

megvalósítása hálózati típusú kapcsolatrendszer kialakítását és működtetését feltételezi a tudományok, a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az MLRRET projektjei a hálózatiságra épülnek, és megvalósulásuk elősegíti a hálózatiságot. A Zempléni RVA kommunális hulladék újrahasznosítása, a Kárpátok Beszállítói Klaszter logisztikai rendszere valamint a Sátoraljaújhelyi Ipari Park integrált logisztikai felmérése révén vesz részt a pályázatban.

58

Részvételi minőség: kedvezményezett konzorciumi tag

2.13. Hallgatók a régióért –a régió a hallgatókért (Miskolci Egyetem) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2004. szeptember 30.) A program célja, hogy a régióból elkerülő és itt tanuló felsőoktatási képzésben résztvevő diákok részére kutatási, gyakorlati lehetőséget biztosítsanak a térségi vállalkozások bevonásával, s ezáltal megpróbálják a térségben tartani őket tanulmányaik befejezése után. A programban résztvevő diákok háromszor 30 napot töltenek a gyakorlati helyükön, melyért javadalmazásban részesülnek. Részvételi minőség: támogatott partner

2.14. Határtalan vállalkozások VÁTI Phare CBC 2004 (2005. április 25.) A program keretében 16-16 fő magyar és szlovák vállalkozás képviselőjének oktatási program Sátoraljaújhelyen és Királyhelmecen. A program során európai uniós, vállalkozási- és pénzügyi ismeretek kerülnek oktatásra 96 óra terjedelemben. A program fő pályázója: Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ /ÉRAK/ Részvételi minőség: nem támogatott partner-pályázó

2.15. „Zempléni esély” – Roma program a határ mentén Nemzeti Kutatás-fejlesztési Alap (2004. április 30.) A program célja a magyar-szlovák határmenti roma népesség reintegrálása a munka

világába.

személyiségfejlesztés,

A

megvalósítás

gyógynövény

hatáselemzés.

59

és

elemei:

kompetencia-mérés,

gombafelismerő

tanfolyam,

Tervezett befejezési határidő: 2007. október Részvételi minőség: nem támogatott partner

2.16. „A polgárok Európája határok nélkül” Phare Access (2001. december 21.) Phare Access 2000 program keretében szervezett 240 órás komplex képzési program (Vállalkozói-, EU-s ismereteket oktató tanfolyam, ELC angol nyelvi és ECDL számítógép kezelői képzés), munkanélküliek részére.

2.17. Phare CBC 2000 A

Phare

CBC

2000

projekt

célkitűzése

Sátoraljaújhely

teljes

szennyvízcsatornázása valamint a helyi szennyvíztisztító telep bővítése volt. A projekt 2001 augusztusától 2001 októberéig tartott. Az 1.674.654e Ft költségvetésű beruházás eredményeképpen a város és néhány környező község belterülete teljeskörűen el lett látva szennyvízcsatornával. A projekt beruházója a városi Önkormányzat volt.

2.18. Kistérségi turizmus fejlesztés A „Kistérségi turizmus fejlesztés” című projekt célkitűzése Sátoraljaújhely város és a vonzáskörzetébe tartozó települések turizmus fejlesztése, idegenforgalmi

létesítmények

építésével,

illetve

üresen

álló

épületek

átalakításával. A megvalósítás időpontja 2001. május és 2003. október között volt. A program keretében Sátoraljaújhelyben a Magas-hegyi ülőfelvonó indító állomásánál nagy méretű parkoló, ivóvízvezeték, elektromos energiavezeték és transzformátor állomás épült. A projektben résztvevő magánvállalkozó szolgáltatási egységeket (büfé, ajándékbolt) létesített.

3. Kérdőív A kérdőív (lásd Függelék 4, 5) összeállításával az volt a célom, hogy a területfejlesztésben,

pályázatírásban

jártas

szakemberek

véleményét

is

megtudjam a vizsgált témáról. Véleményem szerint a munkájuk során szerzett többéves tapasztalat miatt ők tekinthetőek a témában legkompetensebb

60

személyeknek, ezáltal a leghitelesebb információkat is tőlük kaphatjuk. Az anyag és információgyűjtés fázisában kapcsolatba kerültem több szakterület képviselőjével,

például

oktatási,

műszaki,

gazdasági,

területfejlesztési

szakemberrel, akik mindvégig készségesen segítették a munkámat. Őket kértem meg hogy a kérdőív kitöltése által is osszák meg velem a tapasztalataikat. A megszólítottak 60 százaléka töltötte ki időben a kérdőívet, a többiek munkájukra (közeli határidős pályázatírás), vagy egyébirányú elfoglaltságaikra (szabadság) hivatkozva nem tették ezt meg. A kérdőív kérdései a könnyebb kitölthetőség, összehasonlíthatóság és a könnyebb elemezhetőség miatt zárt kérdések. Mindössze egy nyitott kérdés szerepel, a jövőre vonatkozó utolsó kérdés ahol viszont szerettem volna teret engedni az elképzeléseket leíró árnyalt kifejezésmódnak. A kérdőív első részében a megkérdezett személyére és szakmai tapasztalatára vonatkozó kérdéseket tettem fel. A válaszokból kiderül, hogy a válaszadók minden korosztályt képviselnek, egyikük 25 évnél fiatalabb, ketten 26 és 35 év közöttiek, ketten 36 és 45 év közöttiek, egyikük pedig 46 és 55 év közötti. A válaszadás szempontjából ez különösen kedvező, hiszen megismerhetjük a tapasztalt középkorúak és a kezdő fiatalok véleményét is. A nemek szerinti megoszlás

50-50

százalékos.

A

beosztás

és

végzettség

tekintetében

meglehetősen homogén a kép, egy felsővezetőn kívül mindenki alkalmazott és mindenki főiskolai/egyetemi diplomával rendelkezik. A megkérdezettek fele a terület- vagy vidékfejlesztést jelölte meg szakterületének, a többiek az oktatás, a gazdaság valamint a mezőgazdaság területén tevékenykednek. Meglehetősen nagy az Európai Uniós pályázatok aránya az összes pályázaton belül, a hatból négy fő 50 százalék felettinek ítélte meg, sőt ebből kettő 70 százalék felettinek tartja. Legalacsonyabb, 30 százalék alatti az EU-pályázatok aránya az oktatás területén. A megkérdezettek többsége is ezt a területet jelölte meg arra a kérdésre válaszolva, hogy mely területen érezhető a legkisebb mértékben a fejlesztési lehetőségek kihasználása. Én magam pedig amikor azt próbáltam felkutatni milyen EU-s pályázatokat írtak Sátoraljaújhelyben, meglepetten tapasztaltam, hogy az oktatás terén mennyire keveset. Ez azért is meglepő, mert a városban számtalan óvoda, általános iskola és középiskola van. A pályázati lehetőségek kihasználtságát a saját szakterületén, megfelelő kapacitás (szellemi, 61

pénzügyi, időbeli stb.) hiányában, a válaszadók fele nem értékeli kielégítőnek. Két fő kielégítőnek ítéli meg, de lát még kihasználatlan lehetőségeket, egy fő szerint pedig teljes mértékű a pályázati kihasználásuk. Egyöntetű válasszal mindegyikük pályázatai nagyrészt sikeresek, csak néhány sikertelen. A sikertelenség okaként legtöbben a saját tőke hiányát, valamint a támogatás iránti nagy igényt jelölték meg, egy fő a rövid határidőt. Releváns információ, hogy a megkérdezettek hány éve foglalkoznak pályázatírással. A válaszok egy és nyolc év között szóródnak. A kérdőív második felében feltett kérdések a válaszadó véleményét hivatottak felmérni az Európai Unió pályázatainak jelentőségét illetően. Minden megkérdezett közepes vagy annál nagyobb mértékűnek érzi az EU-s pályázatok hozzájárulását a település fejlődéséhez, a legtöbben nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. Kicsit kevésbé tartják hatékonynak a város legégetőbb problémáinak enyhítésében, de azért két fő még így is azt gondolja, hogy igenis jelentős mértékben orvosolhatók a problémák az EU-s programok, projektek által. A válaszadók véleménye meglehetősen szóródik a tekintetben, hogy mely területen érezhető leginkább a fejlesztési lehetőségek kihasználásának hiánya. Legtöbben

az

oktatást

jelölték

meg,

de

ezen

kívül

a

gazdaságot,

környezetvédelmet, infrastruktúrát, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat is említették. Négyen közepesnek tartják a lakosság tájékozottságát a város Európai Uniós fejlesztéseit illetően, ketten ettől rosszabbnak gondolják. S érdekes módon, még a témában érintett szakemberek sem látnak rá globálisan a településfejlesztési lehetőségekre, kétharmad részük nem tud megemlíteni sem a városban kivitelezett EU-s projektet a saját szakterületén kívül. Ketten a Kazinczy Iskola fejlesztési programját ismerték. A megkérdezettek abszolút többsége azt állítja, hogy a pályázati lehetőségek híre eljut az illetékesekhez. Három fő véleménye szerint ez az adott szakterület intézményeinek a felelőssége, a többiek szerint gazdaság- és területfejlesztési feladatokat ellátó szervek, vidékfejlesztési szakemberek feladata. Az EU-s pályázati lehetőségekről szerzett információk fő forrása a válaszadók mindegyike számára az Internet. Ezenkívül a szakmai folyóiratok, a szakmai rendezvények, munkaértekezletek, EU-s kiadványok valamint pályázatfigyelés által is informálódnak. Az egyik legrelevánsabb kérdésre, miszerint érzékelhető62

e változás a támogatások terén Magyarország EU csatlakozását követően, szinte egyöntetűen (egy kivétellel) pozitív választ adtak. A közös pályázás lehetőségét a legtöbben már a jelenben is alkalmazott módszerként értékelték, egy fő a jövő gyakorlatát látja benne, egy pedig hatékonynak tartja, de véleménye szerint a kooperáció nehézségei gátolják. Az utolsó nyitott kérdésre adott válaszok alapján a szakemberek a támogatási intenzitás növekedését, a pályázati rendszer egyszerűsödését, az együttműködés és összefogás preferálását valamint a szubszidiaritás

elvének

szélesebb

körű

alkalmazását

prognosztizálják.

Valószínűsíthetően a gazdasági szempontok figyelembevétele mellett egyre nagyobb szerepet kap majd a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele is. S a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az Európai Unió is támogatja majd a megújuló energiaforrások elterjedését.

63

Befejezés A dolgozat témájának kifejtése során számos példát láthattunk arra, hogy egy több szempontból elmaradott település miként harcol helyzete javításáért. A várost jellemző meglehetősen sok „gyengeség” dacára igazán példaértékű összefogásnak és akaraterőnek, elszántságnak lehettünk tanúi a „Szebb jövőért” elnevezésű projekt, a Tanoda program vagy az interregionális együttműködés nyomon követése közben. Számomra is -aki mivel közel 20 évig éltem ott, azt hittem ismerem a várost- meglepő volt tudomást szerezni arról a sok „kiaknázott lehetőség”-ről, amit sikerült felderítenem. Igyekeztem minél több szakterületet bevonni a kutatásba, így az oktatás, a turizmus, a környezetvédelem, a foglalkoztatáspolitika, a területfejlesztés, a közigazgatás, a gazdaság különböző szekciói is a vizsgálat tárgyát képezték. Az adatgyűjtés a helyi illetékes szervezetek képviselőivel való folyamatos kapcsolattartás során nagyrészt sikeresen megvalósult, bár voltak akik kategorikusan elzárkóztak az együttműködéstől. Ezért egyes területek bemutatása nem valósulhatott meg maradéktalanul. A dolgozat ezen információk feldolgozásával a még teljesebb kép kialakítása érdekében tovább bővíthető. A kérdőívre válaszolók nagy része az oktatás és művelődés terén érezné különösen szükségesnek a támogatások hatékonyabb kihasználását. Én a kutatás során a foglalkoztatáspolitika hiányosságaira figyeltem fel. Véleményem szerint a település legégetőbb problémája a munkanélküliség, amelyre a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni. A teljes munkaidős foglalkoztatás mellett a részmunkaidős, s a távmunka keretében megvalósuló foglalkoztatás lehetőségeit is érdemes lenne támogatások segítségével bővíteni. A

kutatás

eredményeképpen

megállapíthatjuk,

hogy

a

város

a

településfejlesztési lehetőségek kihasználása terén meglehetősen aktív, és nagyrészt sikeres. Sikeresen pályáztak az utóbbi években a Nemzeti Fejlesztési Terv

valamennyi

Operatív

Programját

64

illetően,

foglalkoztatáspolitika,

infrastruktúra bővítés, esélyegyenlőségek megteremtése, turizmus fejlesztése, gazdasági együttműködési lehetőségek megteremtése terén. A bevezetésben feltett kérdésekre válaszolva, igen, megvalósulni látszanak a sátoraljaújhelyi emberek EU-csatlakozás előtti vágyai, hiszen mondhatjuk, hogy beindult egy felzárkózást lehetővé tévő hosszú folyamat, amelyben az emberek keményen dolgoznak a kitűzött célért amennyiben lehetőségük van rá. A

jövőre

vonatkozóan

feltétlen

számítanak

a

támogatási

normatíva

növekedésére, tovább szándékoznak erősíteni az interregionális együttműködés lehetőségét, a beruházásösztönzésre, a turisztikai potenciál kihasználására, infrastruktúrális fejlesztésekre valamint a munkanélüliség problémájának hatékony kezelésére pedig minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznek majd. Valószínűleg minden igyekezetem ellenére sem sikerült a város összes Európai Uniós pályázatát felderíteni, hiszen az adatgyűjtés során találkoztam konkrét elutasítással is, de azért úgy érzem a legtöbb elnyert támogatást sikerült a dolgozat keretében összefoglalni. Számos megemlített projekt részletesebb bemutatása még több kutatást igényelne, s érdekes lenne a pályázati lehetőségek közötti szinergikus kapcsolatokat is szerteágazóbban vizsgálni. A dolgozat ezen információk feldolgozásával a még teljesebb kép kialakítása érdekében tovább bővíthető. Véleményem szerint azonban az összegyűjtött és bemutatott információk alapján is reális képet kapunk a kutatás tárgyáról, azaz arról, hogy mennyire sikerül egy elmaradott kisvárosnak az Európai Unió támogatásai által felzárkózni.

65

Bibliográfia Benedek Ágnes-Kondorosi Ferenc-Nemerkényi Antal-Szabó Pál: Az Európai Unió, Cartographia, Budapest, 2003 Dr. Dankó László(szerk.): Hogyan lehetünk sikeresebbek Európában? Zempléni RVA, Sátoraljaújhely, 2004 Dr. Dankó László: Az európai integrációról vállalkozóknak BAZ Megyei RVA, Miskolc, 2004 Dr. Dankó László: Hármashatármenti gazdasági együttműködés, ZRVA, Sátoraljaújhely, 1999 EUfónia magazin 2004 május Értékünk az ember Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Garai Katalin: Az Európai Unió, Corvina, 1999 Gerhardtné Rugli Ilona (szerk.): Ezer kérdés-ezer válasz az Európai Unióról, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról (Kézikönyv) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2003 Hetényi Géza-Stelbaczky Tibor-Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája, Press Publica Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana, Aula Kiadó, 1995 Uniós támogatások – Felzárkózó Magyarország, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, 2003. Változó Európa sorozat: Hogyan működnek a régiók? http://europa.eu.int/comm/regional_policy http://inforegio.cec.eu.int http://www.cor.eu.int/document/press/Broch_PostOpenDays.pdf http://www.euforium.hu http://www.euregio.hu/nft http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/nft2_20040326.html http://www.nfh.gov.hu/doc/eu/strukt/EU_Koh_Pol/NPlusz2.pdf http://www.nfh.gov.hu/doc/EU%20Terv/EUterv_kism.pdf

66

http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/strukt/EU_Koh_Pol/5_Jovo beni_prog.htm' http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904 http://www.zrva.hu

67

Függelék

68

1. A nemzeti fejlesztési terv keretében kiírt pályázatok Gazdasági versenyképesség érdekében kiírt pályázatok A korszerű technológiáért (GVOP 1.1.1) Magyarország, mint regionális szolgáltató központ (GVOP 1.1.2) Beszállító láncok kialakításáért (GVOP 1.1.3.). Az infrastruktúra fejlesztéséért (GVOP 1.2.1.) A vállalati logisztika fejlesztéséért (GVOP 1.2.2.) Minôségi menedzsment kialakításáért (GVOP 2.1.2.) A vállalkozói kultúra fejlesztéséért (GVOP 2.2.2.) A kis- és középvállalkozások együttműködéséért (GVOP 2.3.1.) A közös beruházásokért (GVOP 2.3.2.) Új termékek létrehozásáért (GVOP 3.1.1.) A kutatás feltételeinek javításáért (GVOP 3.2.1.) Kutatóközpontok létrehozásáért (GVOP 3.2.2.) A vállalati kutatómunka ösztönzésére (GVOP 3.3.1.) Új kutatói munkahelyekért (GVOP 3.3.2.) A vállalati innovációért (GVOP 3.3.3.) E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése (GVOP 4.1.1) Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (GVOP 4.1.2.) A vállalkozások informatikai fejlesztéséért (GVOP 4.2.1.) A közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztéséért (GVOP 4.2.2.) Az e-közigazgatásért (GVOP 4.3.1) Az önkormányzati adatok megismeréséért (GVOP 4.3.2). Az internet-ellátottság növeléséért (GVOP 4.4.1) Régiók fejlesztéséért kiírt pályázatok Turisztikai vonzerôk fejlesztése (ROP 1.1.) Turisztikai Fogadóképesség Javítása (ROP 1.2.) Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetôségének javítása (ROP 2.1.) Városi területek rehabilitációja: város és barnamezôs rehabilitáció (ROP 2.2.)

69

Az óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (ROP 2.3.) Foglalkoztatást elôsegítô tevékenységek helyi koordinációjának elôsegítése (ROP 3.2.1.) A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (ROP 3.2.2.) Felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttműködésének erôsítése (ROP 3.3.) Az emberi erôforrás fejlesztése érdekében kiírt pályázatok Nôk munkaerôpiacra való visszatérésének ösztönzése (HEFOP 1.3.1.) A sajátos nevelést igénylô hallgatók beilleszkedéséért (HEFOP 2.1.2.) A hátrányos helyzetű tanuló esélyegyenlôségéért (HEFOP 2.1.3.) Modell értékű tanoda típusú tevékenységek támogatása (HEFOP 2.1.4.) A társadalmi befogadás elôsegítése (HEFOP 2.2.) Hátrányos helyzetű emberek képzése és foglalkoztatása (HEFOP 2.3.1.) A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása (HEFOP 2.3.2.) Térségi Iskola- és Óvodafejlesztô Központok megalapítása (HEFOP 3.1.2.) Térségi Integrált Szakképzô Központok létrehozása (HEFOP 3.2.2.) (HEFOP 4.1.1.) A felsôoktatás fejlesztéséért (HEFOP 3.3.) A képzett munkaerôért (HEFOP 3.4.1.) A vállalkozói kézségek fejlesztéséért (HEFOP 3.4.2.) A felnôttképzés hozzáférésének javítása (HEFOP 3.5.4.) Felsôoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása (HEFOP 4.1.2.) Szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (HEFOP 4.2.) Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (HEFOP 4.3.) Egészségügyi információ-technológia fejlesztés (HEFOP 4.4.) A környezetvédelemért és az infrastruktúra fejlesztéséért kiírt pályázatok Az ivóvízminôség javítása (KIOP 1.1.1) A szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése (KIOP 1.1.2) Az állati hulladék kezeléséért (KIOP 1.2.) Az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezeléséért (KIOP 1.3) 70

Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek védelméért (KIOP 1.4) Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésért (KIOP 1.7) A magyar mezôgazdaság fejlesztése érdekében kiírt pályázatok Mezôgazdasági beruházások támogatása (AVOP 1.1.) A halászati ágazat strukturális támogatása (AVOP 1.3.) Fiatal gazdálkodók induló támogatása (AVOP 1.4.) Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása (AVOP 1.5.) Mezôgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (AVOP 2.1.) Vidéki jövedelemszerzési lehetôségeinek bôvítése (AVOP 3.1.) A mezôgazdasághoz kötôdô infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2.) A falufejlesztés és –felújítás (AVOP 3.4.) Forrás: http://fejlesztespolitika.gov.hu/Engine.aspx

71

2. Deák Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola „Szebb jövőért” projekt programelemeinek bemutatása 1. programelem: Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése A program lebonyolítója: Deák Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola A 2-4. évfolyamból a jobb képességű tanulók normál általános iskolába történő visszahelyezése. A programban résztvevő tanulók száma:

7 fő

A programban résztvevő szakemberek száma:

6 fő

2. programelem: Romanett program A program lebonyolítója: Kazinczy Ferenc Általános Iskola Normál tantervű kis létszámú csoport felzárkóztatása. A programban részvevő tanulók száma:

14 fő

A programban résztvevő szakemberek száma:

2 fő

3. programelem: Cigány gyermekek óvodai nevelése A program lebonyolítója: Központi Óvoda Hunyadi úti Tagóvodája Az óvodai nevelés vonzóbbá tétele. A program az óvodai nevelés alábbi területeit érinti: Anyanyelvi nevelés Ének-zene, énekes-játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ megteremtése Egészséges életmódra nevelés

72

A programban résztvevő gyermekek száma:

25 fő

A programban résztvevő szakemberek száma:

3 fő

4. programelem: Dyslexia prevenciós prognosztikai szűrés A program lebonyolítója: Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Központ A programban résztvevők száma:

15 fő óvodás 14 fő általános iskolai tanuló

A programban résztvevő szakemberek száma:

4 fő

5. programelem: Tanulási képességet megalapozó pszichikus funkciók feltérképezése és fejlesztése A program lebonyolítója: Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Központ Az írás-olvasás-számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók aktuális állapotának felmérése A progamban résztvevő tanulók száma:

7 fő

A programban résztvevő szakemberek száma:

1 fő

6. programelem: Életvezetési stratégiák roma szülőknek A program lebonyolítója: Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató központ Kiscsoportos „esetmegbeszélő”, problémafeltáró foglalkozások szervezése szülők számára A progamban résztvevő tanulók száma: A programban résztvevő szakemberek száma:

14 fő 1 fő

7. programelem: Életmód-klub A program lebonyolítója: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

73

Felvilágosító, tanácsadó foglalkozások szervezése A programban résztvevő felnőttek száma: A programban résztvevő szakemberek száma:

14-18 fő 10 fő

8. programelem: Tanácsadó szolgálat A program lebonyolítója: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tanácsadás, segítségnyújtás, jogsegélyszolgálat nyújtása A konzorciumi tagok munkájának segítése A progamban résztvevő felnőttek száma:

30 fő

A programban résztvevő tanácsadók száma:

2 fő

9. programelem: Pedagógusok továbbképzése A program lebonyolítója: Deák Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola Szakmai nap és kiállítás szervezése, a „ Szebb jövőért „ című PHARE program bemutatása A cigányság eredetével, történetével, életvitelével, kultúrájával kapcsolatos előadás szervezése A programban résztvevők, érdeklődők száma:

60 fő

A programban résztvevő előadók száma:

13 fő

10. programelem: Szakmai és pénzügyi projektmenedzsment A program lebonyolítója: Deák Úti Általános és Speciális Szakiskola és a Városellátó Szervezet A projekt szakmai és pénzügyi megvalósításának irányítása, lebonyolítása, szervezése A programban résztvevő koordinátorok száma:

6 fő

A programban résztvevő menedzsment száma:

3 fő

A programban résztvevő szakértők száma:

2 fő

74

11. programelem: Egészségügyi szűrés A program lebonyolítója: Erzsébet Kórház Iskolaorvosi és Védőnői Hálózata Iskolaorvos

és

védőnő

közreműködésével

komplex

szűrővizsgálatok végzése, a gyermekek nyomon követése A programban résztvevő gyermekek, tanulók száma: 46 fő A programban résztvevő szakemberek száma:

75

2 fő

egészségügyi

3. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül megnyert sátoraljaújhelyi pályázatok

76

A megpályázott A megpályázott intézkedés intézkedés címe száma

Pályázó neve

Megítélt támogatás

Projekt megnevezése

GVOP-1.1.

Az ipari és szolgáltatói szektor PREC-CAST Öntödei versenyképességének Kft. fejlesztése

150 000 000

GVOP-1.1.

Surface Technologies Az ipari és szolgáltatói szektor Hungary Ipari és versenyképességének Kereskedelmi Betéti fejlesztése Társaság

147 840 000

GVOP-1.1.

Burton Kiln Furniture Az ipari és szolgáltatói szektor Tűzállóanyaggyártó versenyképességének Korlátolt Felelősségű fejlesztése Társaság

145 261 200

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

"SAT" Sátoraljaújhelyi Autó-Tester Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

4 823 500

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

Rádió-Aktív Északkelet Magyarországi Rádió Bt.

9 775 130 Rádió-Aktív Bt műszaki fejlesztése

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

Borsodi Zsolt egyéni vállalkozó

4 848 850

Asztalosműhely gépparkjának beszerzése kapcsolódó munkahelyteremtéssel

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

FUTÉP Fuvarozó Építőés Tüzelőanyag Kereskedelmi Bt.

8 225 000

Komplex fejlesztési program keretében korszerű árurakodó gépek beszerzése

Kapacitásbővítés a nyomásos öntvény gyártó PREC-CAST Kft.-nél

Autószervíz technológiai fejlesztése az EU-s szabványoknak megfelelően Sátoraljaújhelyen

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

LE-SIKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A Le-Siker Kft. csarnoképítési és gépbeszerzési 20 594 513 projektje a cég műszaki, illetve technológiai hátterének fejlesztése végett

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

TANMŰHELY Sütőipari Kft.

16 499 753

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

MNKÖZTI MagyarNémet Köztisztasági és Szolgáltató Kft.

1 455 000

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

SKY-FORRÁS Mélyépítő, Szállítási, Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

783 333

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

"TOLDI" Vasipari Safe Tresor Acélszerkezetgyártó KFT.

543 400

GVOP-2.1.

Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése

TRANSFER-TRADE és Angol Tanoda Oktatási Kft.

457 500

GVOP-2.2.

SZIL-OPTIC Vállalkozói kultúra és ismeretek Kereskedelmi és fejlesztése Szolgáltató Kft.

AVOP-1.1.

A mezőgazdasági beruházások Agro-Tokaj Ker. KFT támogatása

ISO 9001:2000 és ISO 14001 bevezetése és tanúsíttatása.

ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszer bevezetése

A Szil-Optic Kft. részére emeltszintű, 425 000 szakmaspecifikus pályázati tanácsadás igénybevétele 29 251 238

Korszerű technológiával felszerelt baromfinevelő telep létrehozása Sátoraljaújhelyben

AVOP-1.1.

A mezőgazdasági beruházások támogatása

Harsányi Bálint

4 106 373

HEFOP-1.3.

A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése

Első Magyar Alapítvány a Helyi Rádiózásért és Televíziózásért

HEFOP-2.1.

Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

Országos Hagyományőrző Cigányegyesület

18 964 000

HEFOP-2.1.

Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

Sátoraljaújhely Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat

14 800 000

HEFOP-3.1.

Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése

Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Magyar-Angol Kéttanítású Nyelvű és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola Sátoraljaújhely

17 999 960

HEFOP-3.5.

A felnőttkézés rendszerének fejlesztése

Kossuth Lajos Művelődési Központ

49 647 670

KIOP-2.1.

A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése

Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

ROP-2.3.

Az óvodai és az alapfokú Sátoraljaújhely Város oktatási-nevelési intézmények Önkormányzata infrastruktúrájának fejlesztése

26 676 320

Mezőgazdasági gépbeszerzés

Tanoda program beindítása Sátoraljaújhelyen "Romano Suno"

A felnőttképzés fejlesztése a Sátoraljaújhelyi kistérségben a művelődési házak bevonásával

1 901 002 569 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út

228 291 847

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejlesztése

ROP-3.2.

Zemplénért Civil A helyi foglalkoztatási Szervezetek kezdeményezések támogatása Szövetsége

"Szociális szolgáltatás indítása 97 295 000 Sátoraljaújhelyen hátrányos helyzetűek foglalkoztatásával"

ROP-3.2.

Sátoraljaújhelyi A helyi foglalkoztatási Kistérség Többcélú kezdeményezések támogatása Társulása

"A sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási 20 302 000 stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása"

4. Kérdőív Tisztelt Hölgyem/Uram! Ezúton szeretném a segítségét kérni, hogy kutatásom tárgyát képező témáról (Az Európai Unió támogatásainak kiaknázása területi szinten – Sátoraljaújhelyben) minél pontosabb, reálisabb, hitelesebb képet adhassak. Az összehasonlíthatóság az és értékelhetőség érdekében kérem, minden kérdésre válaszoljon. Ön és az Ön szakterülete 1. Az Ön életkora a) 25 évnél fiatalabb b) 26-35 év c) 36-45 év d) 46-55 év e) 56 évnél idősebb 2. Az Ön neme a) férfi b) nő 3. Az Ön beosztása a) felsővezető b) középvezető c) alkalmazott d) egyéb: ........................................... 4. Az Ön legmagasabb szakmai végzettsége a) általános iskola b) középiskola c) főiskola/egyetem d) egyéb (pl. felsőfokú szaktanfolyam, MBA stb.) : ...........................................

81

5. Az Ön szakterülete a) gazdaság b) egészségügy c) művelődés, oktatás d) mezőgazdaság e) államigazgatás f) környezetvédelem g) kereskedelem h) idegenforgalom i) egyéb: ........................................... 6. Az Ön szakterületén a pályázatok körülbelül hány százaléka EU társfinanszírozott? a) 30% alatt b) 31-50% c) 51-70% d) 71% felett 7. Véleménye szerint az Ön szakterületén kielégítő a pályázati lehetőségek kihasználása? a) Igen, teljes mértékben b) Igen, bár vannak még kihasználatlan lehetőségek c) Nem, mert nincs rá megfelelő kapacitás (szellemi, pénzügyi, időbeli stb.) d) Nem, mert nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget 8. Az Ön szakterületén milyen a sikeres/sikertelen pályázatok aránya? a) Minden pályázat sikeres b) Nagyrészt sikeresek, néhány sikertelen c) Nagyrészt sikertelenek, néhány sikeres d) Minden pályázat sikertelen 9. Mi a pályázatok sikertelenségének fő oka? a) rövid határidő b) szellemi kapacitás hiánya c) bonyolult pályázati eljárás d) saját tőke hiánya e) a támogatások iránti nagy igény f) egyéb: ................................................................................................ 10. Mennyi ideje foglalkozik EU-s pályázatírással? ................................................................................

82

Az Ön véleménye az Európai Uniós pályázatok jelentőségéről 11. Véleménye szerint az Európai Uniós pályázatok milyen mértékben segítik elő a település fejlődését? Értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 kis mértékben, 5 jelentős mértékben. 1 2 3 4 5 12. A város legégetőbb problémái (pl. munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, beruházási hajlam hiánya stb.) milyen mértékben orvosolhatók az Európai Unió támogatási lehetőségei által? Értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 kis mértékben, 5 jelentős mértékben. 1 2 3 4 5 13. Mely területen érezhető legnagyobb mértékben a fejlesztési lehetőségek kihasználásának hiánya? (Több válasz is adható.) a) gazdaság b) egészségügy c) művelődés, oktatás d) mezőgazdaság e) államigazgatás f) környezetvédelem g) infrastruktúra h) idegenforgalom i) egyéb: ..................................................................... 14.Véleménye szerint a lakosság mennyire van tudatában annak, hogy egy-egy fejlesztés EU-s forrásból történik? Értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben. 1 2 3 4 5 15. Ön tudna említeni a városban a közelmúltban EU-s forrásból végrehajtott néhány fejlesztést amely nem az Ön szakterületével kapcsolatos? a) Igen, például: .............................. b) Nem 16. Véleménye szerint az EU-s pályázati lehetőségek híre eljut az illetékesekhez? a) igen b) nem

83

17 . Kinek a felelőssége, hogy az illetékesek a pályázati lehetőségekről naprakész információval rendelkezzenek? a) az egyes szakterületek intézményei b) polgármesteri hivatal c) EU-s szakemberek d) egyéb: ........................................... 18. Ön milyen forrás(ok)ból értesül az Európai Uniós pályázati lehetőségekről? a) szakmai folyóirat b) Internet c) Európai Uniós kiadványok d) pályázatfigyelés (szolgáltatás) e) egyéb: ..................................................................... 19. Tapasztalata szerint érzékelhető-e változás az Európai Uniós támogatások felhasználását illetően Magyarország uniós csatlakozását követően? a) Igen, nagyobb támogatási keretből több pályázatra van lehetőség b) Nem, egyelőre nem érzékelhető a lehetőségek bővülése 20. Ön szerint hatékonyabbá válna a pályázás, ha a különböző szakterületek közösen dolgoznának ki fejlesztési stratégiákat (pl. vállalkozásfejlesztés/idegenforgalom bővítés/infrastruktúra fejlesztés környezetvédelmi szempontok figyelembevételével)? a) Igen, ez lesz a jövő gyakorlata b) Igen, már a jelenben is alkalmazott módszer c) Igen, de a kooperáció nehézségei gátolják alkalmazását d) Nem, mert az eltérő érdekek kioltanának egymást 21. Az Európai Uniós támogatási lehetőségeket hogyan képzeli el a jövőben? Kérem válaszát néhány mondatban saját szavaival fogalmazza meg.

Közreműködését köszönöm! Budapest, 2006. április18.

84

5. Kérdőív válaszai

Kérdések

Válaszadók 1

2 3

4

5

6

1

b

d a

c

c

b

2

a

b b

a

b

a

3

c

c c

c

a

c

4

c

c c

c

c

c

5

i

a, d

i (területfejlesztés)

c

i

(területfejlesztés) c

(vidékfejlesztés)

6

d

c d

b

a

c

7

b

a b

c

c

c

8

b

b b

b

b

b

9

d

e d,

d, e

d, e

a

e 10

8

4 2

2

1

4

11

5

3 4

5

4

4

12

5

2 4

5

3

3

13

c

a c,

i (környezetvédelem,

c

a, b, c, d, f, g, h

d,

megújuló energiaforrás)

g 14

3

3 3

3

2

2

15

a

b b

a (Kazinczy Iskola

b

b

(oktatásfejlesztés)

rekonstrukciója)

16

a

a a

a

b

a

17

d

a a

d (gazdaságfejlesztési és

a

c, d (terület- és

18

b, c

területfejlesztési

vidékfejlesztési

feladatokat ellátó szervek)

szakemberek)

a, a,

b, d, e (szakmai

b b

rendezvény)

b, d

b, e (kollégáktól)

19

a

a a

a

a

b

20

b

b b

b

a

c

85

A 21-es kérdésre adott válaszok 1 Előre szabályozza a II. NFT. 2 A támogatási intenzitásnak növekednie kellene a vállalkozói szférában, mivel térségünkben a vállalkozások többsége még tőkeszegény. 3 Támogatási intenzitások növelése. 4 A programozási folyamatok során a legszélesebb társadalmi rétegek bevonása melletti társadalmi egyeztetés eredményeként a területi szinteknek legmegfelelőbb fejlesztési dokumentumok készülnek el. Várhatóan a források bővülése mellett, a pályázati rendszerek egyszerűsödnek. A gazdasági növekedés mellett, a környezetvédelmet érintően előtérbe kerül a megújuló energiaforrások, bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának támogatása. Az agrár- és vidékfejesztési támogatások nagyobb lehetőséget kínálnak a népességében csökkenő tendenciát mutató kistérségek és településeik részére. 5 Tapasztalataim alapján az összefogást, együttműködést fogják az elbírálás során előnyben részesíteni, ezáltal, több különböző terület is támogatást kaphat. Nagyon fontos, hogy azt lássák, hogy ez egy jövőben is működő projekt akár támogatás nélkül is. 6 Az Unió fejlesztési programokat fog finanszírozni. Helyi érdekek mentén megszülető, területi adottságokra épülő projekteket magába foglaló programok készítésére van szükség, amelyek illeszkednek az NFT II. célkitűzéseihez, de hangsúlyt kapnak bennük a helyi specifikumok. A legfontosabb teendő most a fejlesztési igények, elképzelések felkarolása és projektek kidolgozása.

86