AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA
2012. október 31.
© ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék
AZ ELSŐ IDŐKBEN A CÉL: - A JÓL MŰKÖDŐ GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI HARMÓNIA EGYÜTTES ELÉRÉSE MA: - JELENTŐS A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ - DE GYENGE NÖVEKEDÉS, TARTÓS A MUNKANÉLKÜLISÉG - NŐ A MEGOSZOTTSÁG VESZÉLYE ↓ FŐ IRÁNY A KÜLÖNBÖZŐSÉGEK FELSZÁMOLÁSA!!! KOHÉZIÓ • • •
KOHÉZIÓ: a stratégiai cél a regionálisan jelenlévő társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése A kohéziót segítő intézkedések nem a szabad piac ellen hanem amellett működnek!!! A fejlődési kilátásokat befolyásoló tényezőket javítják így, nem a jólét direkt EU ismeretek növelése a cél!
2
1
A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK • A VÁSÁRLŐERŐ PARITÁSON SZÁMÍTOTT EGY FŐRE JUTÓ GDP A vásárlóerő-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni. • Általában nemzetközi életszínvonal-összehasonlításra használják
EU ismeretek
3
VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON SZÁMÍTOTT EGY FŐRE JUTÓ GDP ALAKULÁSA (%) 2005 EU (28 countries) Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom
Forrás: KSH
100 121 37 79 124 118 60 147 93 100 111 56 109 101 50 53 247 62 81 135 127 50 82 35 87 60 116 123 117
2006 100 119 38 79 125 117 64 148 96 103 109 58 108 101 53 55 261 61 78 136 126 51 83 39 86 63 115 125 115
2007 100 117 41 82 123 117 69 148 93 103 108 61 107 104 57 60 265 60 79 138 124 53 81 43 87 67 119 128 111
2008
2009
100 116 43 84 125 117 69 134 93 101 107 63 107 106 59 63 262 62 79 139 124 55 81 49 90 71 121 127 109
100 118 44 85 125 117 64 129 94 101 108 62 106 105 52 56 255 64 81 137 126 60 82 50 85 71 117 123 107
2010 100 121 45 83 129 120 65 130 85 96 108 59 104 100 53 60 257 64 84 134 126 62 82 52 83 74 116 125 107
EU ismeretek
2011 100 120 45 83 128 123 71 131 75 93 108 60 104 96 57 66 265 66 83 133 128 65 77 52 83 75 117 126 105
2012 100 121 46 83 127 124 74 132 72 91 107 60 102 91 60 70 260 65 84 133 131 67 75 54 82 76 115 127 107
2013 100 120 46 84 128 124 75 133 72 90 109 59 99 84 62 73 262 67 86 134 131 67 77 55 81 77 113 125 107
2014 100 120 46 86 127 125 76 137 70 90 107 58 97 81 64 75 270 68 90 131 129 68 77 55 83 77 111 124 108
2015 100 118 47 87 127 124 75 177 68 90 107 58 96 81 64 75 269 68 93 128 128 69 77 57 83 77 109 124 108
2016 100 118 48 88 125 123 74 177 67 92 105 59 96 81 65 75 267 67 95 128 126 69 77 59 83 77 109 124 108
4
2
Forrás: Európai Bizottság
EU ismeretek
5
• EGYES TAGORSZÁGOKON BELÜL LÉNYEGES ELTÉRÉSEK LEHETNEK • DE ODA KELL FIGYELNI, PL AZ INGÁZÓKRA, A KORÖSSZETÉTELRE (INAKTÍVAK) • A FŐVÁROSI RÉGIÓK FEJLETEBBEK, CSAK 3 TAGORSZÁGBAN VAN ÚGYNEVEZETT „MÁSODLAGOS NÖVEKEDÉSI PÓLUS”: BARCELONA (E), MILÁNÓ (I), MÜNCHEN, FRANKFURT, HAMBURG, BERLIN (D)
3
A RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK • FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA – – – –
KÖZLEKEDÉS TÁVKÖZLÉS ENERGIAHÁLÓZATOK KÖRNYEZETI LÉTESÍTMÉNYEK
• EMBERI ERŐFORRÁSOK – MUNKERŐ FELHALMOZOTT TUDÁSA ÉS KÉPESSÉGE – MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG KÉPZETTSÉGI SZINTJE – VERSENYKÉPSE KORSZERŰ ISMERETEK
• KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS KÉSZSÉG • MŰKÖDŐ TŐKE • PERIFÉRIKUS FEKVÉS EU ismeretek
7
MI A REGIONÁLIS POLITIKA?
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG BEFOLYÁSOLÁSA ÉS A RÉGIÓK KÖZÖTTI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLÉSE ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁS.
CÉLJAI: KÜLÖNFÉLÉK, DE ALAPVETŐEN A KIHASZNÁLATLAN ERŐFORRÁSOKAT KÍVÁNJA MOZGÓSÍTANI, MÁS RÉGIÓKBÓL ELVONZANI A BERUHÁZÁSOKAT
EU ismeretek
8
4
• A RSZ MÉG NEM TESZ EMLÍTÉST (a Szerződés alapján az integráció feladatának tekintették a harmonikus, egyenletes fejlődést és ez életszínvonal emelését)
• KÉSŐBB NYÍLVÁNVALÓVÁ VÁLT: AZ INTEGRÁCIÓ MÉLYÍTI A KÜLÖNBSÉGEKET! – KÖZÖSSÉGI SZINTEN KELL BEAVATKOZNI • 1970 - WERNER-TERV A monetáris unió kiépítésének egyik feltétele a hasonló fejlettségű országok megléte – létre kell hozni egy regionális fejlesztési alapot • 1972 – REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP – ERFA (European Regional Development Fund – ERDF)l étrehozása • 1975 – megkezdi működését
EU ismeretek
9
AZ UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁT TÁMOGATÓ ALAPOK (20002006): •EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (1960) fő cél: a foglalkoztatás elősegítése, a munkaerő térbeli és szakmai mobilitásának növelése •EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI ORIENTÁCIÓS ÉS GARANCIA ALAP (1970-2006) •HALÁSZATI ORIENTÁCIÓS PÉNZÜGYI ESZKÖZ (1993-2006) •KOHÉZIÓS ALAP (1993) cél: az alacsonyabb jövedelmű tagállamok gyorsabb felzárkóztatása az a tagország jogosult a támogatásokra, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI)nem éri el az uniós átlag 90%-át
•EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK (1958) fő célja: a fejlődést elősegítő tőkeberuházások finanszírozása
EU ismeretek
10
5
2007 ÉS 2013 KÖZÖTT MÁR CSAK 3 ALAP TÁMOGATJA REGIONÁLIS POLITIKÁT: • ERFA • ESZA • KOHÉZIÓS ALAP HATÉKONYSÁG
PROGRAMORIENTÁLTSÁG
NE FÜGGETLEN PROJEKTEK VALÓSULJANAK MEG AZ EGYES TÉRSÉGEKBEN
EU ismeretek
11
ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK – PHARE (Poland, Hungary: Assistance for Restructuring of the Economies) – ISPA (Istrument for Structural Polices for Pre-Accession) környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások
– SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) mezőgazdasági szerkezetváltás, vidéki körzetek fejlesztése
ADDIG VEHETŐK IGÉNYBE, MÍG A TAGJELÖLT NEM CSATLAKOZIK AZ EU-HOZ AZ ALAPOK CÉLJA: – Felkészítsék a társult országokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap lehívására (megfelelő intézményi, ellenőrző, végrehajtó és monitoring rendszer kiépítése) – A csatlakozást akadályozó tényezők megszüntetése
EU ismeretek
12
6
– –
PHARE (Poland, Hungary: Assistance for Restructuring of the Economies) ISPA (Istrument for Structural Polices for Pre-Accession) környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások
–
SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) mezőgazdasági szerkezetváltás, vidéki körzetek fejlesztése
ADDIG VEHETŐK IGÉNYBE, MÍG A TAGJELÖLT NEM CSATLAKOZIK AZ EU-HOZ AZ ALAPOK CÉLJA: – –
Felkészítsék a társult országokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap lehívására (megfelelő intézményi, ellenőrző, végrehajtó és monitoring rendszer kiépítése) A csatlakozást akadályozó tényezők megszüntetése
2007-2013: IPA • • • • •
ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ
az intézmények átalakításának és megszilárdításának elősegítése; határokon átnyúló együttműködés (az EU tagállamaival, valamint az IPA-támogatásokra jogosult más államokkal is); regionális fejlesztés (közlekedés és szállítás, környezetvédelem, gazdasági fejlődés); emberi erőforrások (a humán tőke erősítése, kirekesztés ellen folytatott küzdelem); vidékfejlesztés
2014-2020: IPA II.
EU ismeretek
13
MINDEN RÉGIÓRA ÉS VÁROSRA KITERJED 351,8 milliárd euró elkülönítve a célokra 3 FŐ PILLÉRE VAN: – EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) – KOHÉZIÓS ALAP (KA) • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) • Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) – EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (ESZA)
EU ismeretek
európai strukturális és beruházási alapok
REGONÁLIS POLITIKA 2014-2020
14
7
2014-2020 PRORITÁSAI 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és használatának terjesztése, minőségük javítása 3. A kkv-k versenyképességének fejlesztése 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a hálózati infrastruktúrák javítása 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelem 10. Befektetés az oktatásba, a képzésbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. A közigazgatás hatékonyságának javítása EU ismeretek
15
EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (ESZA) négy tematikus cél: • • • •
a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése befektetés az oktatásba, a szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba az intézmények képességeinek és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése
80 milliárd euró
EU ismeretek
16
8
EURÓPAI REGIONÁLS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) 4 FŐ TERÜLETEKEN TÁMOGATNAK PROJEKET: – – – –
Innováció és kutatás Digitalizáció Kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság
A fejlettebb régiókban a pénzeszközök legalább 80 százalékának legalább kettőre kell összpontosulnia a fenti prioritások közül. Az átmeneti régiókban a pénzeszközök 60%-át érinti ez a koncentráció. A kevésbé fejlett régiókban 50% ez a hányad. Az ERFA erőforrásainak egy részét kifejezetten a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést segítő projektekre kell fordítani. EU ismeretek
17
KOHÉZIÓS ALAP a következő országokat érinti: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A Kohéziós Alap összesen 63.4 milliárd eurót oszt ki a következő kategóriákban: • Transzeurópai közlekedési hálózatok, különös tekintettel az EU által meghatározott nagy prioritású, európai érdekeket szolgáló projektekre. A Kohéziós Alap az európai összekapcsolódási eszközkeretében fogja támogatni az infrastrukturális projekteket. • A környezetvédelem területén is támogathat a Kohéziós Alap az energiával és a közlekedéssel kapcsolatos projekteket, amennyiben egyértelműen előnyösek a környezet számára az energiahatékonyság, a megújítható energia használata, a vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás elősegítése, a közösségi közlekedés erősítése stb. terén.
EU ismeretek
18
9
NUTS RENDSZER • A STRUKTURÁLIS ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉNEK ALAPJA • AZ EUROSTAT DOLGOZTA KI • A TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A LAKOSSÁG SZÁMA HATÁROZZA MEG – NUTS1: min. 3 millió – max. 7. millió fő – NUTS2: min. 800ezer – max. 3 millió fő – NUTS3: min. 150ezer – max. 800 ezer fő
• BEOSZTÁS SZERINT LEHET: – NORMATÍV – ANALITIKUS (FUNKCIONÁLIS) EU ismeretek
23
NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR HR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK EU-28
3 2 1 1 16 1 1 4 7 9 1 5 1 1 1 1 3 1 4 3 6 3 4 1 1 2 3 12 98
11 6 8 5 38 1 2 13 19 27 2 21 1 1 1 1 7 1 12 9 16 7 8 2 4 5 8 40 276
44 28 14 11 402 5 8 53 59 101 21 110 1 6 10 1 20 2 40 35 72 25 42 12 8 19 21 173 1343
24
10
EU ismeretek
25
RÉGIÓKATEGÓRIÁK Minden régió jogosult a támogatásra. De gazdasági fejlettség szerint! Kategóriák az EU-átlag GDP-hez képest: – Kevésbé fejlett régiók: 75% alatt – Átmeneti régiók: 75-90% között – Fejlett régiók: 90% felett
EU ismeretek
26
11
Magyarország
MAGYARORSZÁG RÉGIÓI •
NUTS-I.: NYUGAT-,KELET- ÉS KÖZÉP-MAGYARORSZÁG
•
NUTS-II.: TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓ – – – – –
Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye – Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye – Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
•
NUTS-III.: MEGYE/FŐVÁROS
EU ismeretek
28
12
MAGYARORSZÁG RÉGIÓI
EU ismeretek
29
Magyarország 2004-2006 között 2.8 milliárd euró támogatást használhatott fel 2007-2013 között elvileg évente 3-3-5 milliárd eurót használhat fel a GDP az EU átlag 67%-a (2016) régiónként: (2015) – – – – – – –
Nyugat-Dunántúl: 67,2 Közép-Dunántúl: 58,6 Dél-Dunántúl: 44,9 Közép-Magyarország: 107,8 Észak-Magyarország: 39,6 Észak-Alföld: 42,4 Dél-Alföld: 44,9 EU ismeretek
30
13
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FŐVÁROS
VIDÉK
KELET
NYUGAT A KISTÉRSÉGEKEN BELÜL IS NAGY KÜLÖNBSÉGEK LEHETNEK!
EU ismeretek
31
OPERATÍV PROGRAMOK (OP) EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP) VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (VP) KÖZIGAZGATÁS– ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (KÖFOP) MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP)
EU ismeretek
32
14
EU ismeretek
33
15
