Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

2012. ősz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék

Közös agrárpolitika

Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) • az integráció egyik legköltségesebb / legbonyolultabb területe • jelentős szerep az EU formálásában

Közös agrárpolitika költségei…

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

1

Közös agrárpolitika szükségessége?

• általában az agrárpolitika szükségessége • speciális európai szükségesség – „belső” szükségesség – „külső” szükségesség

Közös agrárpolitika kialakításának „belső” okai – kezdetekben • agrárnépesség relatív szegénysége ⇒ piac- és árpolitika szükségessége + strukturális átalakítás • mezőgazdasági árak stabilitásának szükségessége ⇒ jövedelmezőség biztosítása • társadalmi-gazdasági súly (ma már kisebb, mint az ötvenes években) • egységes belső piaci érdek bérköltségek + élelmiszerárak közelítése

Közös agrárpolitika kialakításának „külső” okai

• globális piac • WTO


2

Közös agrárpolitika kialakítása az alapító államok agrárviszonyai eltérőek + világháború utáni élelmiszerhiány • „agrárolló” az ipari államokban • vidék megtartó képessége 1957 – EKSZ (Római Szerződés) 32-38. cikk 2009 – EUMSZ (Lisszaboni Szerződés) 38-44. cikk + I. melléklet • közös agrárpolitika elveinek lefektetése • főbb szabályok meghatározása

Közös agrárpolitika céljai EKSZ szerinti általános gazdasági cél: szabad kereskedelem + verseny DE agrárpolitika területén: kivételek lehetősége EUMSZ 38. cikk (2) bek. (volt EKSZ 32. cikk (2) bek.) Ha a 39–44. cikk másként nem rendelkezik, a közös piac létrehozására megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

Közös agrárpolitika céljai

Tipikus kivételek: • közös piacszervezések (rendtartások) kialakításának lehetősége • pénzügyi lehetőségek • szabad árumozgás ellenőrzésének lehetősége


3

Közös agrárpolitika céljai – klasszikus célok (EKSZ szerint) 1.

agrármodernizációs cél termelékenység növelése (fejlesztés, racionalizálás eszközével)

2.

jövedelempolitikai cél agrárnépesség helyzetének méltányos javítása

3.

piacstabilizációs cél termelők + fogyasztók védelme az esetleges külső hatásoktól

4.

ellátás-biztonsági cél lehetőségekhez képest mentesülni a világpiac ingadozásaitól

5.

élelmiszer-politikai cél fogyasztók észszerű áron való ellátása

Közös agrárpolitika céljai – újabb célok (EKSZ utáni reformok)

multifunkcionális mezőgazdasági politika klasszikus célok mellett + •

környezetvédelem – –

• • •

fenntartható fejlődés (pl. bioenergia hasznosítása) jó környezeti állapot megtartása

állatjóléti intézkedések élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség

Közös agrárpolitika elvei Egységes piac elve • mezőgazdasági áruk, termékek szabad mozgása + egységes árszabályozás Közösségi preferencia elve • védelem (külső verseny, világpiaci árak ingadozása) Pénzügyi szolidaritás elve • közös pénzügyi alap létrehozásának szükségessége


4

Közös agrárpolitika kialakítása 1958 – Stresa-i konferencia EGK agrárminisztereinek találkozója, melyen megkezdték a rendszer felépítését megfogalmazott célkitűzések: – közös árrendszer az EK-n belül – az EK árait a világpiaci árszint felett kell tartani – az intézményes árak tükrözzék a reális árakat (⇒ importterhelések + exporttámogatások) – értékesítéshez kapcsolódó támogatások rendszere (így a támogatások az árakban jelentkeznek) – közös pénzügyi források megteremtése – családi gazdaságok teljesítményének és versenyképességének javítása

A közös agrárpolitika folyamatos reformja

Bár alapvetően sikeres, DE lappangó feszültségek magas árak: – – – –

folyamatos expanziós kényszer strukturális feleslegek költségvetési igények környezetterhelés

1980-tól kiigazítások –

nem elégséges megoldás


Reform szükségességének fő okai: KÜLSŐ okok: • GATT / WTO • fejlődő államok BELSŐ okok: • költségvetési okok


5


1992. évi reform (MacSharry-reform) Cél: GATT Uruguay forduló • • •

ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling) árak csökkentése (világpiaci árak felé) közvetlen támogatások (direct payments) alkalmazása a termelők jövedelmének stabilizációja érdekében

A közös agrárpolitika folyamatos reformja 1999. évi reform (Agenda 2000) három főbb gondolat: 1. a reformok elégségesek, nem kell tovább képviselik: érdekszervezetek + néhány kormányzat 2. további reformokra van szükség képviselik: Bizottság + szakértők 3. radikális reformokra van szükség (liberalizáció) képviselik: elemzők, tudományos szféra


1999 – berlini csúcs • • • •

költségvetési szempontok figyelembe vétele árcsökkentések mennyiségi szabályozások vidékfejlesztés: a KAP második pillére


6

A közös agrárpolitika folyamatos reformja 2003 – KAP-reform újabb szakasza Bizottság: Tanács:

januártól újabb javaslatok nyár, ősz folyamán fogadja el (pl. 1782/2003/EK R.)

legfontosabb elemek: • decoupling lezárása: egységes terület alapú kifizetések – újfajta közvetlen támogatás • „jó mezőgazdasági és környezetben tartás” kötelezettsége • megerősített vidékfejlesztési politika • agrárrendtartások átalakításának megkezdése • „Health Check”

A közös agrárpolitika folyamatos reformja 2005-2006 – Cukorreform • • •

Cukor kimaradt az eddigi reformokból (1992, 1999) WTO viták politikai okok miatt fontos kérdés

Eszközök: • •

Garantált ár folyamatos csökkentése Fejlődő gazdaságok hozzáférése az uniós piachoz

Döntéshozatal a közös agrárpolitika területén Kezdeményezés: Bizottság (DG Agri – Mg. Főigazgatóság) – –

konzultáció más szervekkel érdekképviseletek véleménye

Döntéshozatal: EUMSZ alapján: Tanács + Európai Parlament –

rendes jogalkotási eljárás

(egyes kérdésekben a Tanács egyedül)


7

A közös agrárpolitika végrehajtása

Bizottság + a nemzeti hatóságok feladata (+ akkreditált kifizető ügynökségek) MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) a Bizottság Tanácstól átruházott hatáskörökkel is bír termékpálya-bizottságok (man. típ. komitológia)

Tagállami lehetőségek nemzeti piacszabályozás lehetőségei EB gyakorlata: szoros határok között van rá lehetőség a nemzeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályokkal DE az uniós szabályok önmagukban nem elegendők szükség van kapcsolódó tagállami szabályokra is egyes területeken pl. • adózás • társadalombiztosítás • hitelpolitika

Közös agrárpolitika szabályozásának főbb területei 3.

1. Mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása

2. Struktúrapolitika

Agrárgazdaság további területei közösségi harmonizációja

1. pillér

2. pillér

Mezőgazdasági piacok közös szervezése

Vidékfejlesztés


8

Mezőgazdasági piacok közös szervezése elsődleges szereplő régen még a Tanács EKSZ 34. cikk: három elméleti lehetőség • •

közös versenyszabályok különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása európai piaci rendtartások kiépítése

•

végül a 3. lett a „befutó” ⇒ az egyes tagállami kormányzatok döntési lehetőségei korlátok közé kerültek

Mezőgazdasági piacok közös szervezése tagállamok eltérő rezsimjei fokozatos közös piacpolitika

CMO – common market organisation mezőgazdasági közös piacszervezések – közös agrárrendtartások (régebbi terminológia: közös piaci szervezetek) adott termékpályákra (termékkörökre) vonatkozó minden szükséges intézkedés, szabályozási elem összessége – árszabályozások (mára már nem jellemző) – támogatások – export-import szabályozások – stb.

Mezőgazdasági piacok közös szervezése közös piacszervezések típusai (egyes terméktípusok alapján) 1.

külső védelem + intervenció lehetősége –

2.

alapvető fontosságú termékek esetén

külső védelem, de intervenció lehetősége nélkül – –

3.

nem alapvető fontosságú termékek esetén olyan termékek, melyek kevésbé függnek a földtől (pl. tojás)

külső védelem nélkül –

olyan termékekre nézve, melyek esetében az EU nettó importőr


9

Mezőgazdasági piacok közös szervezése agrárrendtartások: sertéshús, marha- és borjúhús, juhhús, tojás, baromfi, tej és tejtermékek, olívaolaj, olajos magvak, cereáliák, rizs, zöldség és gyümölcs, bor, dohány, len és kender, cukor stb... Tanács 1234/2007. sz. rendelete az egységes közös piacszervezésről 21 szektor-specifikus tanácsi rendelet helyett 1 átfogó rendelet

Mezőgazdasági piacok közös szervezése KAP egyik fő elve: • az ÁR a piaci viszonyok alapján jön létre • a beavatkozás csak a normális viszonyok érdekében képzelhető el ⇒ agrárárak kialakulása, kereslet és kínálat mennyiségi kiegyenlítődése

⇓ cél: a verseny szabályozása, biztosítása (azaz végső soron nem más, mint magának az EKSZ szabályainak a biztosítása)


működésének elvei • • •

termékek szabad forgalma, egységes versenyfeltételek termelők védelme (nyilván pl. ellentétes vele az olcsó import) költségeket közösségi forrásból (ld. pl. EMOGA/EMGA+EMVA)


10


működése

közösségen belüli piacon közösségen kívüli államokkal folytatott kereskedelem

Mezőgazdasági piacok közös szervezése – közösségen belüli piac 1968 – vámunió létrejötte → mennyiségi korlátozások eltörlése → versenykorlátozó monopóliumok, állami támogatások eltörlése DE megmaradtak az eltérő szabályok az egyes területeken (vámkezelés, eltérő normák) 1993 – egységes európai piac → piaci koordináció, az államok szabályainak összehangolása

Mezőgazdasági piacok közös szervezése – közösségen kívüli kereskedelem Import 1995-ig „lefölözés” • belső árak mesterségesen a világpiaci árak felett való tartása • EB: árpolitikai eszköz („tökéletes mozgóvám”) 1994 GATT uruguayi forduló → lefölözés gyakorlatának vége helyette „tarifikáció” korábbi, nem vámjellegű intézkedések „vámosítása” magas induló vámterhek (EU: speciális vámok) + folyamatos csökkentés vállalása (Doha)

Export kivitel korlátozása tilos exporttámogatások (visszatérítés) → az alacsonyabb világpiaci árak miatt szükséges 1994-es vállalás – ezeket is folyamatosan csökkenteni kell (kereskedelmet korlátozó vagy torzító támogatások tilalma)


11

Mezőgazdasági piacok közös szervezésének belső eszközei

1. Árak befolyásolása 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása 3. Közvetlen támogatások (1992- )

1. Árbefolyásolás Árrezsim szabad árrendszer (piac határozza meg) DE intézményi v. adminisztratív árak – irányárak (hivatalosan optimálisnak tekintett árak) – intervenciós árak („biztonsági háló”) – minimális importárak (importterhelések alapjai)

Intervenciós intézkedések állami szervek VAGY magánvállalkozások útján

2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása

kvótarendszer kialakítása mennyiségi küszöbértékek megállapítása (már csak néhány termékkör esetén, cukor, tej, dohány) kvóta túllépése esetén: • nincs garantált ár • levonás a termelőtől


12

3. Közvetlen támogatások közvetlen támogatások (direct payments) egyes rendtartásokon (CMO) belül 2003-tól:

SPS (Single Payment Scheme) Egységes Támogatási Rendszer

referencia összegen alapuló gazdaságonkénti támogatás (egységes gazdaságtámogatás, SFP) fokozatos bevezetés, tagállami vonakodások stb.

Vidékfejlesztés EUMSZ 41-42. cikk (volt EKSZ 35-36. cikk): lehetőségek konkrét intézkedésekre: •

• • •

finanszírozási lehetőségek pl. a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén fogyasztást fokozó közös intézkedések versenyszabályok eltérő alkalmazásának lehetősége Tanács által biztosított támogatások lehetősége (szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek, gazdaságfejlesztési programok)

Vidékfejlesztés

2003 – salzburgi vidékfejlesztési konferencia (B+tá) fő célok: 1. agrárgazdaság versenyképességének növelése 2. környezetgazdálkodás és tájvédelem 3. életminőség javítása a vidéki térségekben és a gazdasági tevékenységek diverzifikációja

„Tengelyek”

Agenda 2000 vidékfejlesztés, mint 2. pillér 1257/1999/EK rendelet

1698/2005/EK rend. – vidékfejlesztési programok felt.


13

Agrárgazdaság további területeinek uniós harmonizációja

Kapcsolódó területek Pl. • halászat • állategészségügy, • termékkategóriák, • minőségi előírások, • stb.

Közös agrárpolitika finanszírozása ( – 2007) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Tanács hozza létre 1962-ben • •

Garancia Részleg Orientációs Részleg

→ piaci és ártámogatások → agrárstruktúra finanszírozása

1988-ban részévé válik a Strukturális Alapoknak 1290/2005/EK rendelet: 2007-től: 1. Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) 2. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Közös agrárpolitika finanszírozása ( – 2007)

1970-ig közvetlen tagállami befizetésekből működik, utána már közösségi forrásokból • közösségi vámok, agrárlefölözések (1995-től agrárvámok) • tagállami befizetések (GNI alapján 1988-tól) + egyéb (papír)


14

Közös agrárpolitika finanszírozása (2007 – ) Bevételi oldal • • • •

közösségi vámok, agrárvámok tagállami befizetések (GNI alapján) ÁFA-alapú befizetések egyéb (cukorilletékek, büntetések)

Kiadási oldal 1. pillér mezőgazd. EMGA + • •

•

2. pillér vidékfejl. EMVA

közvetlen kifizetések (történelmi alapon) moduláció + pénzügyi/ktgvetési fegyelem (2013-ra 2002-es szinten max.) piaci rendtartások: termékspecifikus előírások

A közös agrárpolitika jövője?

2007 – 2013 költségvetési ciklus 9 2013 – 2020 költségvetési ciklus… 9 Utána??? Renacionalizálás? KAP megszűnése? Bizonytalanság

Köszönöm a figyelmet! http://www.nemzetkozijog.hu http://www.lattmann.hu


15

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Recommend Documents