Az Európai Unió kohéziós politikája Dr. Imreh Szabolcs – Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központ
Kohéziós politika
az elnevezé elnevezés né néhány év óta haszná használatos
az elnevezé elnevezésnek jelentő jelentősége van:
korá korábban: regioná regionális politika, strukturá strukturális politika az EUEU-n belü belüli kü különbsé nbségeket nem felté feltétlenü tlenül csak a különbö ö z ő terü ü letek kö ö z ö tti fejlettsé é gbeli kü nb ter k fejletts különbsé nbségek mérsé rséklé klésével lehet csö csökkenteni az EUEU-nak belső belső kohé kohézió zióját a globá globális versenyben betö betöltö ltött szerepé szerepének javí javítása érdeké rdekében kell erő erősíteni
első első dokumentum, amely az EUEU-nak ezen politiká politikáját így nevezi:
Harmadik jelenté jelentés a gazdasá gazdaságigi-társadalmi kohé kohézió zióról, 2004. februá február
1
Alapelvek
1988 óta vá változatlanok programozá programozás – több éves programozá programozási ciklusokba illeszkedő illeszkedő projektek
jelenleg: 20072007-2013
koncentrá koncentráció ció – a forrá források koncentrá koncentrálása, integrá integrált projektek partnersé partnerség – együ együttmű ttműködés a kü különbö nböző szintek között, a helyi szereplő szereplők kö között addicionalitá addicionalitás – önerő nerő, nemzeti hozzá hozzájárulá rulás tová továbbá bbá: szubszidiaritá szubszidiaritás – a lehető lehető legalacsonyabb szinten törté rténő problé problémakezelé makezelés
A kohéziós jelentés
a terü területfejleszté letfejlesztés mellett új elemek:
az öregedő regedő társadalom egyre nagyobb terheket ró ró az aktí aktív munkavá munkavállaló llalókra és a tá társadalombiztosí rsadalombiztosítás rendszeré rendszerére a szociá szociális kohé kohézió zió erő erősítése a szegé szegénysé nység elleni küzdelem miatt lé lényeges a globá globális versenyké versenyképessé pességhez a munkahelyteremté munkahelyteremtés képessé pessége nagy mé mérté rtékben hozzá hozzájárul – és nem csak a hátrá trányos helyzetű helyzetű térsé rségekben és ipará iparágakban! a versenyké versenyképessé pesség tová további té tényező nyezői: mindenfajta infrastruktú infrastruktúra, humá humántő ntőke fejleszté fejlesztése, innová innováció ciós kapacitá kapacitások
2
Új célrendszer
korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió további célok:
tudá tudásalapú salapú társadalom építése társadalmi befogadá befogadás fenntartható fenntartható fejlő fejlődés belső belső piac kiteljesí kiteljesítése
A kohéziós jelentés ajánlásai
három prioritás:
konvergencia: a nö növekedé vekedés és munkahelyteremté é s munkahelyteremt tá támogatá mogatása a legkevé legkevésbé sbé fejlett ré régió giókban regioná regionális versenyké versenyképessé pesség és foglalkoztatá foglalkoztatás: a változá ltozások kö követé vetése és elő elősegí segítése euró európai terü területi együ együttmű ttműködés: az EU terü területé letének harmonikus és kiegyensú kiegyensúlyozott fejlő fejlődésének elő elősegí segítése
a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban nagyobb koncentráció
3
Támogatási területek
innová innováció ció és a tudá tudásalapú salapú gazdasá gazdaság a megkö megközelí zelíthető thetőség és az általá ltalános gazdasá gazdasági érdekű ű szolgá á ltatá á sok rdek szolg ltat
környezetvé rnyezetvédelem és kocká kockázatzat-megelő megelőzés
elvek: prevenció prevenció, beavatkozá beavatkozás a forrá forrásná snál
oktatá oktatás, foglalkoztatá foglalkoztatás és a tá társadalmi támogatá mogatási rendszerek fejleszté fejlesztése a munkavá munkavállaló llalók alkalmazkodó alkalmazkodóképessé pessége
nem csak fizikai infrastruktú infrastruktúra, hanem ICT is!
földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitá mobilitás
a humá humántő ntőke és a munkaerő munkaerő-utá utánpó npótlá tlás
Támogatási eszközök
vissza nem térítendő támogatást nyújt:
Euró Európai Regioná Regionális Fejleszté Fejlesztési Alap (ERFA)
Euró Európai Szociá Szociális Alap (ESZA)
humá humán projektek tá támogatá mogatása
Kohé Kohézió ziós Alap (KA)
infrastrukturá infrastrukturális (kis)projektek tá támogatá mogatása
környezetvé rnyezetvédelmi és infrastrukturá infrastrukturális (nagy)projektek támogatá mogatása
kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt:
Euró Európai Beruhá Beruházási Bank (EIB)
4
Hatályos szabályozás (2007-2013)
a kohé kohézió ziós jelenté jelentés há három prioritá prioritását elfogadtá elfogadták
„A konvergencia cé célkitű lkitűzés alapjá alapján a strukturá strukturális alapokbó alapokból támogatá mogatásra jogosult ré régió giók a NUTSNUTS-II. szintjé szintjének megfelelő megfelelő régió giók, amelyek eseté esetében a 2000– 2000–2002 kö közötti idő időszakra vonatkozó ó , a vá á s á rló ó erő ő paritá á son mé é rt é s a kö ö z vonatkoz v rl er parit m k össé sségi adatok alapjá á n szá á m í tott, egy fő ő re jutó ó bruttó ó hazai termé é alapj sz f jut brutt term k (GDP) nem éri el az EUEU-25 GDPGDP-átlagá tlagának 75 %%-át ugyanezen referenciareferenciaidő időszak tekinteté tekintetében.” ben.” (KA, ERFA, ESZA) „Azok a tagá tagállamok jogosultak a Kohé Kohézió ziós Alapbó Alapból nyú nyújtott támogatá mogatásra, amelyek eseté esetében a 2001– 2001–2003 kö közötti idő időszakra vonatkozó vonatkozó, vá vásárló rlóerő erő-paritá paritáson mé mért és a kö közössé sségi adatok alapjá alapján szá számított bruttó bruttó nemzeti jö jövedelem (GNI) nem éri el az EUEU-25 GNI átlagá tlagának 90 %%-át, és amelyek rendelkeznek a gazdasá gazdasági konvergenciakonvergencia-felté feltételek teljesí teljesítésére irá irányuló nyuló programmal.” programmal.”
Hatályos szabályozás II. (2007-2013)
A regioná regionális versenyké versenyképessé pesség és foglalkoztatá foglalkoztatás cé célkitű lkitűzés arra irá irányul, hogy – a legkevé legkevésbé sbé fejlett ré régió giókon kí kívül – növelje a ré régió giók versenyké versenyképessé pességét, vonzerejé vonzerejét és foglalkoztatá foglalkoztatási rá rátáját, a humá humán tőkébe való való beruhá beruházás minő minőségének javí javítása, az innová innováció ció, a tudá tudásalapú salapú társadalom, a vá vállalkozó llalkozói szellem elő előmozdí mozdítása, a környezet vé védelme és állapotá llapotának javí javítása, tová továbbá bbá az elé elérhető rhetőség javí javítása, a munkavá munkavállaló llalók és az üzleti vá vállalkozá llalkozások alkalmazkodó alkalmazkodóképessé pességének nö növelé velése, illetve a nyitott munkaerő munkaerőpiac fejleszté fejlesztése ré révén. (ERFA, ESZA) Az euró európai terü területi együ együttmű ttműködés cé célkitű lkitűzés arra irá irányul, hogy erő erősítse a hatá határokon átnyú tnyúló együ együttmű ttműködést kö közös helyi és regioná regionális kezdemé kezdeményezé nyezések útjá tján, a transznacioná transznacionális együ együttmű ttműködést az integrá integrált terü területi fejlő fejlődéshez vezető vezető, a kö közössé sségi prioritá prioritásokhoz kapcsoló kapcsolódó inté intézkedé zkedések ré révén, valamint az interregioná interregionális együ együttmű ttműködést és tapasztalatcseré tapasztalatcserét a megfelelő megfelelő terü területi szinten. (ERFA)
5
A megvalósítás keretrendszere 1. és 2. célkitűzés
tagá tagállami szinten meghatá meghatározott az EU rendelettel szabá szabályozza az inté intézmé zményi kereteket, amelyeken belü belül a tagá tagállamok nagy fokú fokú szabadsá szabadságot élveznek EUEU-szinten meghatá meghatározott:
nemzeti straté stratégiai referenciakeret (NSRK) az unió uniós kohé kohézió ziós cé célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatá bemutatására 2007. januá január 11-től 2007. december 3131-ig hatá hatályos operatí operatív programok (OP(OP-k) NSRK alapjá alapján, szinté szintén a teljes programozá programozási ciklusra vonatkozó vonatkozóan konkré konkrét pá pályá lyázati kií kiírások alapjá alapját ké képezik
A megvalósítás intézményei 1. és 2. célkitűzés
tagállami döntés alapján alapvető szervezetek OP-szinten:
Irá Irányí nyító Ható Hatóság (IH)
Közremű zreműködő Szervezetek (KSZ(KSZ-ek)
pályá lyázat kií kiírása, szerző szerződéskö skötés, programszintű programszintű monitoring az IHIH-tól vesznek át egyes feladatokat
Kifizető Kifizető Ható Hatóság (KH)
a tá támogatá mogatást kifizeté kifizetési ké kérelemre nyú nyújtja a kedvezmé kedvezményezett szá számára
6
A megvalósítás keretrendszere 3. célkitűzés az INTERREG tapasztalatai alapjá alapján alakí alakítottá tották ki három fő fő tématerü materület:
1. 2. 3.
közös helyi és regioná regionális hatá határmenti kezdemé kezdeményezé nyezések transznacioná á lis együ ü ttmű ű k ö d é s az integrá á lt transznacion egy ttm integr terü területfejleszté letfejlesztés elő elősegí segítésére interregioná interregionális kooperá kooperáció ció és tapasztalatcsere
az EU lakossá lakosságának 37,5%37,5%-a hatá határmenti térsé rségben él költsé ltségveté gvetés megoszlá megoszlása:
1. 2. 3.
6,44 mrd euró euró 1,83 mrd euró euró 445 millió millió euró euró
Egyéb EU-s támogatási rendszerek I.
az Euró Európai Unió Unió más kö közös politiká politikáiban is biztosí biztosít forrá forrásokat a kö közös cé célok elé eléréséhez ezek – az agrá agrárpolitiká rpolitikától eltekintve – volumenü volumenükben nagysá nagyságrendekkel elmaradnak a kohé kohézió ziós támogatá mogatásoktó soktól érintett terü területek:
agrá agrárpolitika környezeti politika kutatá kutatás-fejleszté fejlesztési politika vállalkozá llalkozásfejleszté sfejlesztési politika közlekedé zlekedéspolitika
7
Egyéb EU-s támogatási rendszerek II.
ezek a támogatások is pályázati rendszereken keresztül érhetők el
sok rendszer brü brüsszeli kö központú zpontú a nemnem-EUEU-tagá tagállamok ré részvé szvétele korlá korlátozott (pl. partnerké partnerként) vagy nem lehetsé lehetséges, és attó attól is függ, hogy az adott állam milyen „stá státuszt” tuszt” élvez (pl. Euró Európai Gazdasá Gazdasági Té Térsé rség állama, tagjelö tagjelölt, stabilitá rt) stabilitási egyezmé egyezményt aláí aláírt)
további információ nem-EU-tagállamok számára:
http://ec.europa.eu/europeaid/index_en.htm
Felkészülés a támogatások felhasználására Hogyan kezdjünk hozzá?
8
A támogatások felhasználása
minden esetben projektek keretében történik a projektekhez pályázat útján lehet támogatást szerezni
ismerni kell a hazai és az unió uniós szintű szintű pályá lyázati rendszert (amennyiben ilyen ambí ambíció cióink is vannak… vannak…) figyelni kell a kií kiírások megjelené megjelenését és a hatá határidő ridőket!
számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni
Milyen a jó projektötlet?
valós igényeket elégít ki illeszkedik valamely konkrét pályázati kiíráshoz illeszkedik az EU kohéziós politikájának céljaihoz illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz reális célokat tűz ki
9
Követelmények a pályázókkal szemben
pályázó jogi státusza alkalmas szakmai alkalmasság pénzügyi alkalmasság terv kidolgozottsága célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelmű hatékonyság, „value for money” megvalósíthatóság és fenntarthatóság
A projekt
a támogatások legkisebb eleme, azok az eszközök (beruházások, szolgáltatások), amelyek hozzájárulnak a szélesebb közösség által kijelölt közép, vagy hosszú távú átfogó cél eléréséhez másképpen:
egy adott kiinduló kiinduló helyzetbő helyzetből adott idő időtartamon belü belül adott eszkö eszközökkel egy specifikus cé célt elé elérni kí kívánó
tevékenységsorozat
10
A projekt elemei I.
Átfogó/hosszú távú és konkrét célkitűzések
Célkitű lkitűzés: kí kívánatos, jelenleg nem lé létező tező jövőbeli állapot – a jelenlegi problé problémából ké képezzü pezzük
Konkré Konkrét: a projekteredmé projekteredmények és a kedvező kedvezően alakuló alakuló külső lső körülmé lmények teszik elé elérhető rhetővé Átfogó tfogó/ hosszú hosszú távú: a jelen projekt mellett má más projektek és egyé egyéb kedvező kedvező külső lső körülmé lmények is szü szüksé kségesek bekö bekövetkezé vetkezéséhez
Eredmények
A projekttevé projekttevékenysé kenységek megvaló megvalósulá sulása és kedvező kedvező külső ő k ö r ü lmé é nyek bekö ö vetkezé é se teszik elé é ls lm bek vetkez el rhető rhetővé Konkré Konkrétak, megfogható megfoghatók, mé mérhető rhetők legyenek!
A projekt elemei II.
Tevékenységek
Elő Előfeltevé feltevések
A projekt vé végrehajtó grehajtói által koordiná koordinált tevé tevékenysé kenységek, amelyek az eredmé eredmények elé elérését cé célozzá lozzák Csak az eredmé eredmények és azon keresztü keresztül a cé célkitű lkitűzések elé elérését szolgá szolgáló tevé tevékenysé kenységek! Pozití Pozitív kü külső lső körülmé lmények, melyek bekö bekövetkezé vetkezése szü szüksé kséges a projekt megvaló megvalósulá sulásához Kocká Kockázatelemzé zatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kocká kockázatok pozití pozitív megfogalmazá megfogalmazásai
Mutató Mutatók (indiká (indikátorok)
Az eredmé eredmények és a cé célkitű lkitűzések elé elérését bizonyí bizonyító mérőszá számok
11
A projekt elemei III.
ProjektmenedzsmentProjektmenedzsment-struktú struktúra
Erő Erőforrá források
Emberi és dologi
Költsé ltségveté gvetés
Felelő Felelősök, felelő felelőssé sségek, feladatok, jelenté jelentésté stételi rend, dönté ntéshozatal
A rá ráfordí fordított erő erőforrá források ellené ellenérté rtéke
Idő Időtartam
Se elő előtte, se utá utána nem a projekt ré része – bár rendszerint van utá utánkö nköveté vetés!
A ciklus-elmélet Szakpolitika Program Projekt Problémafelismerés
Stratégiaalkotás, tervezés
Problémafelismerés Problémafelismerés
Értékelés Korrekciók
Értékelés Korrekciók
Stratégiaalkotás, tervezés Stratégiaalkotás, tervezés
Értékelés Korrekciók
Program kidolgozás Végrehajtás Monitoring
Végrehajtás Monitoring
Program kidolgozás
Program kidolgozás
Végrehajtás Monitoring
12
Projekt és pályázat projekt – megtervezett fejlesztési elképzelés
pályázat – a PROJEKT bemutatása a pályázat kiírója (a TÁMOGATÓ) által megkövetelt formában
Milyen a jó projekt?
relevá releváns
megvaló megvalósítható tható
keresletkereslet-vezé vezérelt cél-orientá orientált megfelel a straté stratégiai elvá elvárásoknak jól átgondolt, kö következetes eredmé eredményei mé mérhető rhetők költsé ltségveté gvetés reá reális munkamegosztá munkamegosztás reá reális kocká á zatok ismertek kock
fenntartható fenntartható
a cé célcsoport szá számára nyú nyújtott elő előnyö nyök a fejleszté fejlesztés utá után is biztosí biztosítható thatók
13
A projektciklus-menedzsment (PCM) előnyei
standard formátum, strukturált megjelenés átlátható elemzés cél-orientált tervezés mérhető hatások megjelenítése költség – ráfordítás optimum kialakíthatósága fenntarthatóság visszacsatolás lehetősége - programfejlesztés
A PCM mint tervezésimegvalósítási eszköz Cél: - az érintettek hozzák meg a döntéseket - a döntések releváns információkra épüljenek
döntés a fő célokról és prioritásokról
Programkészítés az elért eredmények felmérése, a az értékelés eredményeinek beépítése a tervezésbe
Értékelés
Identifikáció
Megvalósítás tenderezés, szerződéskötések az aktuális és a tervezett haladás összevetése, döntés a szükséges módosításokról
fejlesztési ötletek, tevékenységek meghatározása konzultáció a partnerekkel döntés a kidolgozandó ötletről
Kidolgozás
Finanszírozás döntés a finanszírozásról finanszírozási szerződés megkötése
a valós igényeken alapuló és az érintettek által támogatott ötlet projekttervvé fejlesztése döntés a pályázat beadásáról, a megcélzott forrásokról
•minden fázisban a fontos döntések: az információs követelmények, a felelősök meghatározása •a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell •a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe
14
A projektciklus Helyzetvizsgálat Megvalósítható célok meghatározása
Ú j projektterv Új projektterv Meghatá ározá Meghat rozás Meghatározás
A projekt eredményeit értékelni kell
A projekt részletes kidolgozása
Lezá árás Lez Lezárás
Tervezé és Tervez Tervezés
Tervek szerinti végrehajtás; Rendszeres nyomonkövetés; A projekt befejezése
A projekt szükséges módosításainak elvégzése
Megvaló ósítás Megval Megvalósítás Erőforrásokról Finanszírozásról Szervezésről Megvalósításról
Elő őzetes éértékelés rté El rtékelé kelés Előzetes
DDöntés önté ntés
Stakeholder analízis A projekt érintettjeinek azonosítása és elemzése
15
Érintettek (stakeholderek)
Azon szervezetek/személyek, amelyek/akik
közvetve befolyá befolyásolhatjá solhatják a projekt megvaló megvalósítását közvetlenü zvetlenül érdekeltek a cé célok elé elérésében döntö ntöttek a beavatkozá beavatkozásró sról és finanszí finanszírozzá rozzák azt részt vesznek a projektben a kö közszfé zszférában dolgozó dolgozó érintett vé végrehajtó grehajtók a projekt vé végső gső kedvezmé kedvezményezettjei a szé szélesebb értelemben vett cé célcsoport (pl. az érintett lakossá á g stb.) lakoss
Az érintettek elemzésének lépései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
az érintettek azonosítása információgyűjtés az érintettekről az érintettek céljainak azonosítása az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése az érintettek stratégiájának meghatározása az érintettek viselkedésének elemzése az érintettek rangsorolása cselekvési terv kidolgozása
16
SWOT analízis Projektünk külső és belső környezete pozitív és negatív elemeinek feltárása és elemzése
A SWOT négy kategóriája
erő erőssé sségek (S (Strengths)
gyengesé gyengeségek (W (Weaknesses)
belső belső, negatí negatív elemek, melyek nem jó jól mű működnek, de befolyá befolyásolható solhatók
lehető lehetőségek (O (Opportunities)
belső belső, pozití pozitív elemek, melyek jó jól mű működnek és befolyá befolyásolható solhatók
külső lső pozití pozitív elemek, olyan kedvező kedvező adottsá adottságok, amikre építeni lehet
veszé veszélyek (T (Threats)
külső lső negatí negatív elemek, amelyek nem befolyá befolyásolható solhatók és ezá á ltal veszé é lyeztetik a cé é lok elé é r é s é t ez vesz c el
17
A SWOT logikája Helyzetvizsgá álat Helyzetvizsg Helyzetvizsgálat
Erősségek Strengths) (Strengths
Gyengeségek (Weaknesses) ()
Lehetőségek (Opportunities)
Veszélyek (Threats Threats)
Prognó Prognózisok a kü külső lső felté feltételekrő telekről (gazdasá (gazdasági, technoló technológiai, tá társadalmi, politikai, kulturá kulturális stb.
Projekt él ccél Projektcé
STEEP analízis A projekt és tágabb környezete összefüggéseinek elemzése
18
A STEEP analízis elemei
Social – társadalmi
Technological – technoló technológiai
projektü projektünk hogyan befolyá befolyásolja a termé természetes és épített környezet folyamatait
Economic – gazdasá gazdasági
milyen technoló technológiá giát alkalmazunk, ez hogyan viszonyul az adott viszonyok kö között elé elérhető rhető legjobb technoló technológiá giához
Ecological – környezeti
a projekt milyen tá társadalmi folyamatokra gyakorol hatá hatást
közvetlen és kö közvetett hatá hatások egyará egyaránt!
Political – politikai
milyen jogijogi-politikai felté feltételek szü szüksé kségesek a sikeres megvaló megvalósításhoz, ezek fenná fennállnakllnak-e
A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések
19
A fastruktúrák
Elemei:
problé problémafa célfa tevé tevékenysé kenységfa
Logikai rendszer, amely egységben kezeli:
a feltá feltárandó randó problé problémákat a problé problémák megoldá megoldásához rendelendő rendelendő célokat a cé célok megvaló megvalósításához szü szüksé kséges tevé tevékenysé kenységeket
A problémafa Lényege: a létező helyzet negatív elemeiről ad áttekinthető képet, azok logikus egymásra épülését bemutatva Összeállításának lépései:
1. 2.
fő problé probléma meghatá meghatározá rozása az adott helyzetben kiinduló kiindulópont keresé keresése okok és kö következmé vetkezmények hierarchiá hierarchiájának meghatá meghatározá rozása oksá oksági lá láncolatok vé végigvezeté gigvezetése érvé rvényessé nyesség és teljessé teljesség ellenő ellenőrzé rzése
20
A problémafában feltüntetett problémák jellemzői
a problémák negatív szituációt jelentenek
a problémák legyenek létezők, nem jövőbeniek vagy elképzeltek
megfogalmazá megfogalmazásuk ezt felté feltétlenü tlenül érzé rzékeltesse!
célszerű lszerű ezt is má már a megfogalmazá megfogalmazással érzé rzékeltetni
a pozíció nem a fontosságukat, hanem az egymáshoz való logikai viszonyulásukat jelenti
A célfa
a problé problémafa „pozití pozitív konverzió konverziója” ja”
pl. problé probléma: alacsony foglalkoztatá foglalkoztatási rá ráta – cél: a foglalkoztatá foglalkoztatási rá ráta nö növelé velése
minden egyes problé problémához pozití pozitív állí llításokat rendel
a logikai rend megmarad, de a logikai
kapcsolatokat cé célszerű lszerű újra ellenő ellenőrizni!
a megfogalmazá megfogalmazást illető illetően: tö tömör és cé célratö lratörő célok legyenek!
esetenké esetenként szü szüksé kség lehet erő erőforrá forrás-elemzé elemzésre a célok megvaló megvalósításának tervezé tervezése elő előtt jó problé problémafa = jó jó célfa
21
A problémafa és célfa viszonya h a t á s
A tevékenységfa
az elfogadott célokból kiindulva meghatározzuk, hogy milyen tevékenységek elvégzésével érjük el azokat az előző fák hierarchikus struktúráját megőrizzük a tevékenységfa alkalmazása a végrehajtás tervezését nagy mértékben megkönnyíti az esetleges irreális célok a konkrét tevékenységek alapos megtervezésével kiszűrhetők
22
A konkrét projekttervezés következő fázisa: a logikai keretmátrix A logikai keretmátrix felépítése, elemei, az egyes oszlopok és sorok tartalma, ezek közötti összefüggések
A logikai keretmátrix fontossága
az 1970-es években kezdték el használni használatának előnyei:
egyszerű egyszerű elrendezé elrendezés logikai kö következmé vetkezmények megjelení megjelenítése
közérthető formában mutatja meg a célokat, és teljesíthetőségük realitását „az EU-s támogatási rendszer eszperantója”
23
A logikai keretmátrix előnyei
a logikai keretmátrix segít…
tisztá tisztázni a projekt cé céljá lját és lé létjogosultsá tjogosultságát vilá világosan meghatá meghatározni a projekt kulcselemeit azonosí azonosítani az informá információ ciószü szüksé kségleteket az elő előkészí szítés korai szakaszá szakaszában elemezni a projekt kö környezeté rnyezetét egyszerű egyszerűsíteni a kommuniká kommunikáció ciót a projektben résztvevő sztvevő valamennyi ré résztvevő sztvevő között meghatá meghatározni, hogyan mé mérhető rhető a projekt sikere vagy kudarca
A logikai keretmátrix tervezése
a módszer előzménye a problémafa-célfa elemzés elvégzése a logikai keretmátrix elkészítése két részből áll: a projekt átgondolása (elemzési fázis): a probléma okaira való koncentrálást szolgálja az elemzés dokumentálása (tervezési fázis): a projektötletből részletes projektterv lesz, elkészül a logikai keretmátrix
24
Logikai keret-tervezés lépésről lépésre
elemzé elemzési fá fázis:
1. lé lépés: érintett érdekcsoportok rdekcsoportok elemzé elemzése 2. lé lépés: problé problémaelemzé maelemzés 3. lé lépés: cé célkitű lkitűzéselemzé elemzés
tervezé tervezési fá fázis:
4. lé lépés: a beavatkozá beavatkozási logika meghatá meghatározá rozása 5. lé lépés: az elő előfeltevé feltevések meghatá meghatározá rozása 6. lé lépés: az indiká indikátorok azonosí azonosítása 7. lé lépés: tevé tevékenysé kenységütemezé temezés 8. lé lépés: kö költsé ltségveté gvetés készí szítése
A logikai keretmátrix felépítése A beavatkozási logika
Feltételezések
Átfogó célok A projekt célja Eredmények Tevékenységek
Eszközök
Költségek Előfeltételek
25
A logikai keretmátrix elkészítésének menete Beavatkozási Stratégia
Objektíven mérhető indikátorok (mutatószámok)
Az információ forrása az indikátorokhoz
Átfogó cél
1
15
16
A Projekt célja
2
13
14
8
Eredmények
3
11
12
7
Tevékenységek
4
forrá források / eszkö eszközök
9
Feltételezések
10
6
költsé ltségek
5 Előfeltételek
A logikai keretmátrix oszlopai: az első oszlop
tevékenységek és eszközök meghatározása (ld. tevékenységfa!) eredmények meghatározása közvetlen célok azonosítása (kulcsproblémára vonatkozzon!) tágabb célok, melyek teljesüléséhez a projekt hozzájárul (magasabb szintű elvárás, illeszkedés valamilyen politikához)
26
A logikai keretmátrix oszlopai: a második oszlop
ún. „SMART” indikátorok tevékenység sorában nem indikátorok, hanem fizikai és nem fizikai ráfordítások az eredmények szintjén a tevékenységek következményeit jelző mutatók közvetlen célokhoz tartozó indikátorok: változások, lehetőség szerint mennyiségi (ilyen volt, ilyen lesz) tágabb célokhoz rendelt indikátorok: annak meghatározása, milyen társadalmi célkitűzéshez hogyan járulunk hozzá
A beavatkozási logika és az indikátorok közötti kapcsolat Beavatkozási logika
Átfogó cél
A projekt célja Eredmények
Tevékenységek
Objektív módon mérhető mutatók
A mutatók forrásai
Hatásmutatók Eredménymutatók Output mutatók
A mutatók forrásai A mutatók forrásai A mutatók forrásai
Eszközök
Költségek
27
A logikai keretmátrix oszlopai: a harmadik oszlop
a tevékenységek sorban a költségek szerepelnek! fontos: azon hiteles források feltüntetése, ahonnan az információ származik forrásmegjelölés: 1. írott (jelentés, statisztika, stb.) 2. az információkat szolgáltató személy 3. a mutatót biztosító rendszeresség (havonta/negyedévente/projekt elején és végén stb.)
A logikai keretmátrix oszlopai: a negyedik oszlop
egy sorral „elcsúszva” mutatják a beavatkozás következő szintjének feltételeit legalul: projekt előfeltételei
ha ezek nem teljesü teljesülnek, el se kezdjü kezdjük a projektet… … projektet
olyan külső tényezők, melyekre nem tudunk hatni, mégis befolyásolják a projekt sikerességét (ld. SWOT, problémafa projekten kívüli része) itt szerepeltetjük a kockázati tényezőket
28
A logikai keretmátrix „olvasása” 1. 2.
3.
4.
Ha egyszer az előfeltételek teljesülnek, akkor el lehet kezdeni a projekt végrehajtását. Ha a tevékenységeket már teljesítettük, és a feltételek ebben a sorban igaznak bizonyultak, akkor elérjük a projekteredményt. Ha az eredményeket és feltételezéseket ezen a szinten kielégítettük, akkor a projekt közvetlen célja teljesül. Ha már teljesítettük a projekt célját, akkor a projektünk hozzájárul az átfogó célkitűzéshez is.
Köszönjük a figyelmet!
29
