Az Európai Unió költségvetése dióhéjban Mire költik a pénzt? Honnan jön a pénz? Hogyan döntenek róla? Hogyan költik el a pénzt, és ezt hogyan ellenőrzik? Hogyan számolnak el a pénzzel?
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Mire költik a pénzt? Az EU éves költségvetése az Unió nemzeti jövedelmének mintegy 1%-a, azaz személyenként körülbelül 244 EUR. Ezt a pénzt a polgárok mindennapi életének javítására használják fel. A diákok számára ez a külföldi tanulás lehetőségét jelentheti. Kisvállalkozások számára megnyilvánulhat abban, hogy könnyebben kijutnak a nagyobb piacokra, és tisztességesebb üzleti környezetben működhetnek. A kutatók esetében ötleteik fejlesztésére kínálhat több lehetőséget. A munkát keresők ennek révén új képzési alkalmakhoz juthatnak. Közvetve vagy közvetlenül mindannyian részesülünk az EU költségvetéséből finanszírozott tevékenységekből, valósuljanak meg ezek tisztább strandok, a tányérunkra kerülő biztonságosabb étel, jobb utak vagy alapvető jogaink biztosításának formájában. Az EU költségvetéséből finanszírozott fellépések és projektek az EU által egy adott időpontban meghatározott prioritásokat tükrözik. Ezeket hat átfogó kiadási kategória (ismertebb néven „fejezetek”) és harmincegy különféle szakpolitikai terület alá csoportosítják. 44,6%
Versenyképesség és kohézió
42,5%
Természeti erőforrások: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat
1,3%
Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
5,7%
Az EU mint globális szereplő
5,9%
Egyéb, beleértve az igazgatási kiadásokat is
Az uniós kiadások százalékos megoszlása (a 2007–2013 közötti időszak) 2
Az EU költségvetése olyan szakpolitikai területeken finanszíroz fellépéseket és projekteket, ahol valamen�nyi uniós ország beleegyezett abba, hogy a cselekvésre az Unió szintjén kerüljön sor. E területeken erejük egyesítése révén a tagállamok kisebb költségráfordítással érhetnek el jelentősebb eredményeket. Vannak azonban olyan egyéb politikák is, ahol az uniós országok úgy döntöttek, hogy nem az Unió szintjén lépnek fel. Például a nemzeti szociális biztonsági, nyugdíj-, egészségügyi vagy oktatási rendszerek mindegyikét a nemzeti kormányok, illetve a regionális vagy helyi önkormányzatok finanszírozzák. A „szubszidiaritás elve” biztosítja, hogy az Unió csak akkor és olyan mértékben lépjen fel, amennyiben a tervezett fellépés célkitűzéseit a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják megfelelően elérni, és a célkitűzések a tervezett fellépés méretéből vagy hatásaiból adódóan uniós szinten megfelelőbben megvalósíthatók.
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
zónak és a forgalmazónak munkát, a fogyasztónak pedig védelmet biztosít. A tartós növekedés elérése függ továbbá az EU növekedési képességének kiaknázástól és fokozásától is. E célkitűzés – ismertebb nevén a „kohézió” – különösen a kevésbé fejlett régiók támogatását tűzi ki célul, hogy e térségek gazdasága szembe tudjon nézni a globális versennyel. Az innováció és a tudásalapú gazdaság soha nem látott lehetőségeket kínál e régiók növekedésének serkentésére.
Növekedés és munkahelyteremtés A 2007–2013 közötti időszak tekintetében az EU országai úgy döntöttek, hogy közös erőfeszítéseik és az EU költségvetésének jelentős részét arra fordítják, hogy nagyobb gazdasági növekedést érjenek el, és több munkahelyet teremtsenek. A fenntartható növekedés az Unió egyik fő prioritásává vált. Az EU gazdaságának versenyképesebbé kell válnia, és a kevésbé jómódú régióknak utol kell érniük a többieket. A versenyképesebb gazdaság a kutatás és oktatás terén több beruházást, kiterjedt közlekedési és energiahálózatokat, valamint jobb foglalkoztatási feltételeket igényel – mi több, mindezt egyidejűleg. Ennek eredményeként a laboratóriumokban kifejlesztett egyszerű ötleteket kisvállalkozások sajátíthatják el és vihetik piacra szerte az EU-ban, a fogyasztók jogainak mes�szemenő tiszteletben tartása mellett. Ez esetben egy egyszerű ötlet finanszírozása a kutatónak, a vállalko-
A kohézió elérésére tett uniós erőfeszítések az infra- struktúra fejlesztésére és a régiók a téren történő megse gítésére összpontosítanak, hogy a munkaerejüket képezni tudják, valamint a termelésben be tudják vezetni a legújabb technológiákat. Az EU költségvetése támogatja továbbá a gazdasági és szociális együttműködés megkönnyítését a régiók között és a nemzeti határokon átnyúlóan is. Az EU fellépései gyakran felölelik a tapasztalat és a know-how cseréjét is, ami fokozottan hasznos lehet a kevésbé jómódú régiók számára.
Természeti erőforrásaink Földrajzi és klimatikus sokféleségüknek köszönhetően az uniós országok rengetegféle mezőgazdasági terméket állítanak elő, amelyeket az európai fogyasztók ésszerű áron vásárolhatnak meg. E téren az EU erőfeszítései két fő célra irányulnak. Először is, ami előállításra kerül, meg kell, hogy feleljen annak, amit a fogyasztók akarnak, ideértve a mezőgazdasági termékek magas fokú biztonságát és minőségét is. Másodszor, a termelés oldaláról nézve, a gazdálkodóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a termelést a fogyasztók igényeinek megfelelően tervezzék és 3
módosítsák, a környezetvédelmi és állatjólléti jogszabályok egyidejű tiszteletben tartása mellett. Emellett természeti erőforrásaink sikeres kezelésének és védelmének fel kell ölelnie a környezet védelmét, a vidéki gazdaságok szerkezetének átalakítását és szélesítését, valamint a fenntartható halászat előmozdítását célzó közvetlen intézkedéseket is. Hiszen az állatbetegségek, az olajfoltok és a légszennyezés nem állnak meg az országhatárokon. Az ilyen veszélyek több országban, számos fronton megvalósított, kiterjedt fellépést igényelnek.
Alapvető szabadságok, biztonság és a jogérvényesülés A fentiekhez hasonlóan a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem is sokkal hatékonyabb, ha az uniós országok megosztják
egymás között az információkat, és közösen lépnek fel. Az EU arra törekszik, hogy hatékonyabban kezelje az Unióba irányuló migrációs áramlásokat, kiterjessze a büntetőügyekben folytatott és igazságügyi együtt működést, valamint megerősítse a jogállamiságon alapuló társadalmakat.
Európainak lenni: vita, párbeszéd és kultúra Mintegy 500 millióan élünk az EU-ban. Számos különféle nyelven beszélünk, és eltérő a kulturális hátterünk is. Közösen jelentjük az Európai Unió felbecsülhetetlen gazdagságát: a közös értékekre épülő kulturális sok féleséget. Az EU költségvetése támogatja és védelmezi e kulturális örökséget és gazdagságot, és egyidejűleg ösztönzi az aktív részvételt a körülöttünk folyó társadalmi vitákban is. Célja továbbá védeni a közegészségügyet és a fogyasztók érdekeit.
Az Erasmus program 1987-es létrehozása óta több mint 2 millió európai hallgató számára biztosított lehetőséget arra, hogy valamely másik uniós tagállamban folytasson felsőfokú résztanulmányokat
4
Thaiföldön az ECHO több mint 70 000, Mianmarból érkező menekült részére biztosított alapvető élelmiszersegélyt és higiéniai ellátást
Globális szereplő
Az EU-tól érkező hosszú távú támogatás mellett az afrikai, karibi és csendes-óceáni régió 77 fejlődő országa részesülhet az (EU költségvetésén kívüli) Európai Fejlesztési Alapból is. A 2008–2013-as időszakra vonatkozó 10. EFA 22,7 milliárd eurót tesz ki. Az EFAfinanszírozás által lefedett ágazatok közé tartozik az AKCS-országok általános vagy ágazati költségvetéséhez nyújtott támogatás, a közlekedés, az infrastruktúra, a demokratikus kormányzás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy és az oktatás.
Az uniós források hatása nem szűnik meg a külső határainknál. Sokak számára az EU költségvetése biztosít sürgősségi segélyt a természeti katasztrófákat követő rendkívüli szükséghelyzetekben. Másoknak hosszú távú támogatást jelent a jólét, stabilitás és biztonság terén.
Igazgatási költségek Ezek fedezik az összes uniós intézmény, köztük az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék személyzeti és épületbérleti költségeit.
Több százezren váltak hajléktalanná, amikor a Sidr nevű ciklon végigsöpört Bangladesen. AZ EU összesen 6,5 millió eurót különített el, hogy segítsen a rászorulók alapvető szükségleteinek (víz, élelem, szállás) kielégítésében
5
Honnan jön a pénz? Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe.
•
hagyományos saját források – amelyek főként a nem EU-államokból érkező termékek behozata lára kiszabott vámokból keletkeznek. Körülbelül a teljes bevétel 12%-át jelentik;
A saját források három csoportba sorolhatók (az alábbi számok a 2010-es bevételi előrejelzésekre vonatkoznak, és csak példaként szolgálnak):
•
a hozzáadottérték-adó (HÉA) alapú forrás olyan egységes százalékos kulcs, amelyet valamennyi tagállam harmonizált HÉA-bevételére alkalmaznak. A HÉA-alapú forrás a teljes bevétel 11%-át teszi ki;
•
a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás tekintetében minden tagállam GNI-jére egységes kulcsot alkalmaznak. Habár kiegyenlítő tételnek számít, idővel a legjelentősebb bevételi forrássá vált, és napjainkban a teljes bevétel mintegy 76%-át teszi ki.
Honnan jön a pénz? 80
76%
70
2000 2010 (előrejelzés)
60
A költségvetés egyéb bevételekkel is rendelkezik, idesorolható például az EU személyzete által fizetett jövedelemadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes uniós programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértő vállalatokra kivetett büntetések. E különféle források együttesen a költségvetés mintegy 1%-át teszik ki.
a teljes bevétel %-a
50 40%
38%
40 30 20 10
Az Unió összes tervezett bevétele 2010-ben megközelítőleg 122,9 milliárd euróra rúg majd.
16% 12%
11% 5% 1%
0 Hagyományos saját források
HÉA-alapú források
GNI-alapú források
Az EU-költségvetés saját forrásai 6
Egyéb bevételek
A bevételek a költségvetésbe körülbelül a tagállamok gazdasági jólétével arányosan folynak be. A hozzá járulás kiszámításánál Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és az Egyesült Királyság esetében némi kiigazítást (ún. korrekciót) végeznek annak érdekében, hogy csökkentsék a költségvetéshez történő, túlzott mértékűnek érzékelt hozzájárulásukat.
Az EU-költségvetés bevételeit és kiadásait a következők korlátozzák: – a Szerződések: Az Unió költségvetésének nem lehet hiánya, ami azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes kiadást;
Másrészről azonban az EU pénzeszközei az Unió által meghatározott prioritásokkal összhangban kerülnek a tagállambeli és harmadik országbeli kedvezményezettekhez. Bár minden tagállam részesül az uniós költségvetésből, a kevésbé tehetős tagállamok – az uniós programokat (nem utolsósorban a kohéziós politika terén) alátámasztó szolidaritás eredményeként – arányosan többet kapnak a gazdagabbaknál.
– a kiadások felső határa, amelyet a tagállamok kormányai és parlamentjei állapítanak meg közösen. A „saját források felső korlátjaként” ismert és az EU költségvetéséből kifizetésekre fordítható határérték jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) 1,24%-a. Ez átlagban uniós polgáronként megközelítőleg 293 eurónak felel meg; – a többéves pénzügyi keret, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság állapít meg közösen, és amely adott időszakban költségkategóriánként szabályozza az EU költségvetésének alakulását; – a Tanács és a Parlament által elfogadott költségvetési rendelet, amely rögzíti a költségvetés összeállításának, végrehajtásának, irányításának és ellenőrzésének szabályait.
7
Hogyan döntenek a költségvetésről? A költségvetés felállítása során a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak eltérő a szerepe és a hatásköre. Első lépésként a Tanács – miután megszerezte az Európai Parlament (tagjainak többsége által adott) jóváhagyását – elfogadja a többéves pénzügyi keretet.
Az éves költségvetési eljárás a Lisszaboni Szerződésben meghatározottaknak megfelelően szeptember 1-jétől december 31-ig tart.
A legalább ötéves időtartamú többéves pénzügyi keret fejezetenként éves felső korlátot határoz meg. Az éves költségvetésnek tiszteletben kell tartania ezeket a felső korlátokat. Ezáltal a többéves pénzügyi keret biztosítja a kiadások hosszú távú tervezését, miközben gondoskodik a költségvetés rugalmasságáról. A legújabb többéves pénzügyi keret a 2007 és 2013 közötti hétéves időszakot fedi le.
RÖVIDEN Az EU-költségvetés felállítása valamennyi szakaszában demokratikus folyamat eredménye Amellett, hogy az éves költségvetést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, szinte valamennyi köztes lépés végrehajtása előtt jogi aktust kell alkotni az adott lépésre vonatkozóan. Ez engedélyező jogi aktus vagy jogalap formájában valósul meg, amelyet a Bizottság javasol, és a jogalkotó hatóság – a Tanács egyedül vagy számos esetben az Európai Parlamenttel együtt – hagy jóvá. Janusz Lewandowski biztos költségvetési kérdéseket vitat meg egy sajtótájékoztatón
8
A Parlament olvasata A Parlamentnek ezt követően 42 napja van arra, hogy olvasata során októberben elfogadja a költségvetést, vagy módosításokkal együtt visszaadja a Tanácsnak. A Tanács 10 napon belül jóváhagyhatja a módosításokat, és elfogadhatja a költségvetési tervezetet.
Egyeztetőbizottság Amennyiben a Tanács nem fogadja el a Parlament módosításait, egyeztetőbizottságot állítanak fel, amely a Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből, valamint az Európai Parlament azonos számú tagjából áll. Az egyeztetőbizottság feladata, hogy 21 napon belül közös tervezetet dolgozzon ki.
Gazdasági és Pénzügyi Tanács
A Bizottság költségvetési tervezete Belső eljárásának megfelelően július 1-jéig valamen�nyi uniós intézmény és szerv becsléseket készít a költségvetési tervezethez. A Bizottság konszolidálja ezeket a becsléseket, és elkészíti az éves „költségvetési tervezetet”, amelyet szeptember 1-jéig benyújt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A gyakorlatban a Bizottság arra törekszik, hogy április vége/május eleje előtt előterjessze a költségvetési tervezetet.
Azt követően, hogy az egyeztetőbizottság november elején elfogadta a közös tervezetet, a Tanácsnak és a Parlamentnek 14 napja van a szöveg elfogadására vagy elutasítására. A Parlament akkor is elfogadhatja a költségvetést, ha a Tanács elutasítja a közös tervezetet. Amennyiben a Parlament vagy a Tanács elutasítja a közös tervezetet, a másik intézmény pedig elmulasztja a döntéshozatalt, az a költségvetés elutasításának minősül, és a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.
A költségvetés tanácsi olvasata A Tanács október 1. előtt elfogadja (adott esetben módosításokkal együtt) a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek. A Tanács az álláspont elfogadásához vezető okokról is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke (2009–2011)
9
Amennyiben a költségvetési év elején még nem áll rendelkezésre véglegesen elfogadott költségvetés, minden hónapban az előző évi költségvetés költségvetési előirányzatainak 1/12 részét meg nem haladó összeg költhető el. Hasonló eljárás vonatkozik a költségvetési tervezet módosító indítványainak elfogadására (amelyeket ak-
A költségvetési eljárás
Tanács
Parlament
Költségvetési tervezet
szeptember 1.
A költségvetési tervezet olvasata – módosítások
október 1.
A módosítások olvasata
november 13. (42 nap)
IGEN
NEM
A leadott szavazatok többsége
A tagok többsége
Költségvetés elfogadva
Parlament és Tanács
(*) Azaz a Parlament elfogadja a közös szöveget, majd a Tanács általi elutasítást követő 14 napon belül (a tagok többségével és a leadott szavazatok 3/5-ével) az első olvasatban szereplő minden vagy néhány módosításának megerősítéséről határoz.
A Tanács 10 napon belül elfogadja a Parlament módosításait
Egyeztetés
november 13-tól december 4-ig (21 nap)
Közös tervezet
IGEN
NEM
14 napon belül
14 napon belül
A Tanács elutasítja, A Parlament és a Tanács elfogadja (vagy elmulasztja a végső szó a Parlamenté (*) a döntéshozatalt)
Költségvetés elfogadva
A Tanács elfogadja, a Parlament elutasítja
A Tanács és a Parlament is elutasítja
Költségvetési tervezet elutasítva A Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be
10
december 18. (14 nap)
Menetrend
Bizottság
kor nyújtanak be, ha a költségvetés elfogadását megelőzően merülnek fel új információk) és a költségvetés-módosításokra (a költségvetés elfogadását követően felmerülő elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén).
Hogyan költik el a pénzt, és ezt hogyan ellenőrzik? A költségvetés kezelésének felelőssége A költségvetés végrehajtásáért teljes mértékben az Európai Bizottság felel. A gyakorlatban az EU pénzeszközeinek jelentős részét (mintegy 76%-át) az úgynevezett „megosztott irányítás” keretében költik el. E megállapodások alapján a kiadásokat a Bizottság helyett általában inkább a tagállamok hatóságai kezelik. Fékek és ellensúlyok átfogó rendszerét hozták létre annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzeszközökkel megfelelően
Röviden összefoglalva Az EU pénzeszközeit a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a pénz kezelői minden erőfeszítést megtesznek, hogy az elköltött pénzért a lehető legmagasabb értéket szerezzék meg. Ehhez valamennyi szabályt és előírást szigorúan be kell tartani, továbbá mindennek igazolása érdekében rendszeres értékeléseket kell végezni.
Ki kezeli az EU pénzeszközeit? 100
és a hatályos szabályokkal összhangban gazdálkodjanak.
(EU-pénzeszközök %-a)
80
A Bizottságnak vissza kell követelnie a tévedés, szabálytalanság vagy szándékos csalás miatt jogellenesen kifizetett összegeket. A tagállamok egyenlő mértékben felelősek az EU pénzügyi érdekeinek védelméért. Ennek érdekében együttműködnek a Bizottsággal és az OLAF-fal – az Európai Csalás Elleni Hivatallal –, amely csalás gyanújának fennállása esetén vizsgálatot tart, valamint elősegíti az uniós jogszabályok „csalásbiztossá” tételét.
76%
60
40
20
0
22%
1%
Bizottság
A Bizottság és a tagállamok
Harmadik országok
1%
A Bizottság nemzetközi partnerekkel és másokkal közösen
Tevékenységalapú költségvetés-tervezés A nagyobb átláthatóság érdekében, azaz hogy milyen szakpolitikákban folytatnak tevékenységet, mennyi pénzt költenek rájuk, és mekkora személyzet dolgozik 11
rajtuk, az EU költségvetését 31 szakpolitikai területre osztották fel. Valamennyi szakpolitikai terület további részekre van bontva a szakpolitikák keretében finanszírozott különböző tevékenységek, valamint ezek pénzügyi és személyzeti összköltségének kimutatására (például az erdőgazdálkodási tevékenység a környezetvédelmi szakpolitikai megnevezés alatt kerül finanszírozásra). A költségvetés ilyen jellegű szervezését tevékenységalapú költségvetés-tervezésnek nevezik.
A kiadásokra vonatkozó szabályok
Irányítás, audit és belső ellenőrzés
Az EU pénzeszközeinek tényleges kifizetésére vonatkozó fő szabályok a költségvetési rendeletben találhatók. A másik szabálygyűjtemény – a végrehajtási szabályok – szolgálnak részletes magyarázattal a költségvetési rendelet alkalmazásának módjára.
A Bizottság részéről az uniós programokat és tevékenységeket a Bizottság szakpolitikai részlegei (az ún. főigazgatóságok) személyzete irányítja, szükség esetén a tagállamokbeli megfelelő felekkel együttműködésben. A Bizottság valamennyi szervezeti egységénél engedélyezésre jogosult tisztviselőnek nevezik ki a személyzet egy tagját (rendszerint a főigazgatót), aki teljes és végső felelősséggel rendelkezik a hatáskörébe tartozó műveletekért, habár természetesen az EU teljes személyzete fegyelmi és pénzügyi felelősségre vonható tetteiért.
Továbbá, néhány kivételtől eltekintve, mielőtt a pénzeszközöket rendelkezésre bocsátanák, minden egyes elindított programnak egyedi engedélyező jogi aktusra vagy jogalapra kell támaszkodnia. E jogalapok határozzák meg a szóban forgó tevékenység célkitűzéseit és költségeit, valamint gyakran felső határokat szabnak meg a többéves kiadásokra vonatkozóan.
12
A belső ellenőrzést egyértelmű ellenőrzési normák, a vezetőség által végrehajtott előzetes és utólagos ellenőrzések, kockázatértékelés alapján történő független belső ellenőrzés, továbbá az egyes biztosoknak tett rendszeres tevékenységi jelentés biztosítja.
2002 óta valamennyi bizottsági szervezeti egység éves tevékenységi jelentést nyújt be a Bizottság tagjainak, amelyben kifejti a szóban forgó év során elérteket, valamint helyreigazító intézkedéseket javasol az esetlegesen felmerülő hiányosságokat illetően. Az összefoglaló jelentést ezután elküldik a Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés képezi napjainkban az Európai Számvevőszék számára az egyik olyan pillért, amelyre az EU forrásainak megbízható kezeléséről szóló éves nyilatkozatát alapozza.
Hogyan teljesíti a Bizottság a kifizetéseket? A Bizottságnak bankszámlái vannak a tagállamok kincstáránál/pénzügyminisztériumánál, központi és kereskedelmi bankjainál, részt vesz továbbá a SWIFTrendszerben is (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication). A fizetésre vonatkozó valamennyi utasítás és egyéb kapcsolódó közlemény elektronikus úton, titkosított formában és kódolt azonosító kulccsal kerül továbbításra. A Bizottság több mint 300 000 harmadik féllel áll kapcsolatban, főleg támogatások kedvezményezettjeivel, áruszállítókkal és szolgáltatókkal. Ezen ügyletek lebonyolításához a Bizottság valamennyi harmadik fél (magánszemély vagy vállalkozás) esetében számítógépes „jogalany” fájlt (Legal Entity File: LEF) használ. Valamennyi ilyen fájlt engedélyezni és érvényesíteni kell, mielőtt bármiféle kifizetésre sor kerülne. Az Unió távérzékelés útján kíséri figyelemmel az általa támogatott mezőgazdasági tevékenységeket (a mezőgazdaság távérzékeléses ellenőrzését szolgáló MARS projekt)
13
Hogyan és kinek számolnak el a pénzről? Az EU számviteli és beszámolási rendszerének kettős természete
Röviden összefoglalva
Az EU számviteli rendszere kétféle típusú számlát tartalmaz: a) költségvetési számlákat (amelyek részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását); és b) általános számlákat (amelyeket a mérleg készítéséhez és a gazdasági eredmény kiszámításához használnak).
Az EU beszámolóit minden évben közzéteszik, és külső ellenőrzés céljából benyújtják a Számvevőszékhez. A „felmentésnek” nevezett záró értékelést a Parlament adja meg a Tanács ajánlásainak figyelembevételével.
A költségvetési számlák a módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés elvén alapulnak, ami azt jelenti, hogy az ügyletek (bevétel és kiadás) csak akkor kerülnek a számlanyilvántartásba, ha készpénz be- vagy kifizetés történik.
Az általános számlák (vagy főkönyvek) az összes bevétel és kiadás nyilvántartásához a teljes pénzügyi év során a könyvelés kettős könyvviteli módszerét használják. Az általános számlákat a gazdasági eredmény, valamint az eszközök és kötelezettségek mérlegének felállításához használják, amely azért készül, hogy minden év december 31-én kimutatást nyerjünk az EU pénzügyi helyzetéről.
A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés
Vitor Manuel da Silva Caldeira, a Számvevőszék elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke
14
A Bizottság minden hónapban közzéteszi honlapján a költségvetés végrehajtásának aktuális állását. E havi jelentések azt mutatják, hogyan kerülnek ténylegesen felhasználásra a költségvetés összegei. Az információt költségvetési alcímenként és szakpolitikai területenként adják meg. Az illetékes szakpolitikai szervezeti egységek heti számadatokkal is rendelkeznek. Az éves értékelő jelentés áttekintést ad az év folyamán végrehajtott értékelések eredményeiről és a tervezett nyomon követésről.
Az Európai Bizottság közzéteszi továbbá az Európai Unió éves beszámolóját, amely a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentésekből és a mérlegből áll. Az összes uniós intézménynek és szervnek, valamint a legtöbb ügynökségnek a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) alapján készített számláit összevonják. Az előzetes beszámolók Számvevőszék által tartott ellenőrzését követően a Bizottság jóváhagyja a végleges beszámolókat, amelyeket ezután megküldenek a mentesítésért felelős hatóságoknak: azaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2005. január 1-jén a Bizottság alapvető fontosságú előrelépést tett számviteli rendszerének korszerűsítése terén azzal, hogy a készpénzalapú elszámolásról áttért az eredményszemléletű (esedékesség szerinti) elszámolásra. Az eredményszemléletű elszámolásban akkor jelennek meg az ügyletek, amikor megtörténnek (és nem csak akkor, amikor kézpénzfizetésre kerül sor), valamint ez az elszámolás átfogó áttekintést nyújt az EU teljes vagyonmérlegéről. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók, a költségvetés ellenőrzéséért felelős hatóságok, az uniós pénzeszközök kezelői és az uniós polgárok ma már olyan, pontosabb pénzügyi információkhoz férhetnek hozzá, amelyek elengedhetetlenek a közpénzek hatékony kezeléséhez és felhasználásuk ellenőrzéséhez.
Külső ellenőrzés A rendszeres belső auditok és ellenőrzések mellett az EU éves beszámolóját és a forráskezelés módját az Európai Számvevőszék által végzett külső és független ellenőrzésnek vetik alá. A Számvevőszék minden évben jelentést készít a Parlament és a Tanács számára. Ezen éves jelentéssel együtt „megbízhatósági nyilatkozatnak” nevezett véleményt bocsát ki:
Az Európai Parlament megadja a felmentést az EU költségvetésére
•
a számlák megbízhatóságáról (azaz a könyvek helyes vezetéséről); valamint
•
az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről (vagyis a beszedett bevételekről és a megtörtént kifizetésekről).
Elszámoltathatóság az Európai Parlament felé A Számvevőszék éves jelentésének közzétételét és az éves beszámoló véglegesítését követően a Tanács benyújtja ajánlásait a Parlamentnek. Ezek alapján az Európai Parlament maga is nyilatkozik arról, ahogyan a Bizottság a kérdéses költségvetési évben a forrásokat kezelte. Amennyiben a Parlament úgy találja, hogy a Bizottság az EU költségvetését megfelelő módon kezelte, „felmentést” ad a Bizottságnak. Mentesítéskor a Parlament gyakran ajánlja, hogy a Bizottság folytasson nyomon követési eljárást. Erre válaszul a Bizottság ismerteti az általa megtett intézkedéseket, valamint tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot. 15
Az EU költségvetése: http://ec.europa.eu/budget/index.htm (elérhető angol, francia és német nyelven) Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index_hu.htm Janusz Lewandowski, pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős biztos: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/lewandowski/index_en.htm
Kérjük, a brosúrával kapcsolatos visszajelzéseket a következő címre küldjék:
[email protected]
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.
Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.
Fényképek Corbis, borító, 3., 9. o.; Ingram publishing, 3. o.; Európai Unió, 4., 5. (ECHO/Antoine Lemasson; ECHO/Claire Barrault), 8., 10., 12., 13., 14., 15. o.; GettyImage, 7. o.; ESA/J. Huart, 9. o. Az Európai Unióval kapcsolatos további tájékoztatást az interneten (http://europa.eu) talál. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2010 ISBN 978-92-79-14451-6 doi:10.2761/4224 © Európai Unió, 2010 Másolat készítése a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg Klórmentes fehér papírra nyomtatva
KV-30-09-259-HU-C
További információ az EU költségvetésével és a pénzügyi programozással kapcsolatban
