AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE
2006.09.27.
1
AZ EU HÁROM PILLÉRE • A LUXEMBURGI MODELL • A MEGOLDÁS LÉNYEGE: az Unió hatásköre szélesebb, de azok zömét nem adják át a Bizottságnak, hanem kormányközi alapon gyakorolják • A HÁROM PILLÉR (a Maastricht-i Szerződés szerint) – Az Európai Közösség(ek) – Kül- és biztonságpolitikai együttműködés – Igazság- és belügyi együttműködés
A Maastrichti Szerződést előkészítő politikai konferencia a Közösségnek működésének felülvizsgálata mellett a Közösségek hatáskörét is új területekre kívánta kiterjeszteni. A holland megoldás: a szükséges új hatásköröket az Európai Közösségeknek adni a döntéshozatal felülvizsgálata mellett – ez nem nyerte el a tagállamok támogatásá így azután a pillérekre alapozó luxembourgi modell került elfogadásra. A többpilléres megoldás lényege, hogy az Unió a korábbi Európai Közösségeknél szélesebb hatáskörökkel rendelkezik, de az új hatáskörök zömét nem adják át a Közösségek Bizottságának, hanem azokat a tagállamok közösen, alapvetően kormányközi alapon gyakorolják. A Maastrichtban elfogadott megoldás szerint az új Unió első pillére az ún. Európai Közösség(ek), a második pillér a kül- és biztonságpolitikai együttműködés, a harmadik pillér az igazság- és belügyi együttműködés lett. A három pillér között alapvetően a következőkben figyelhető meg a különbözőség: Az egyes pillérek az Unió működésének különböző kérdéseit testesíti meg, bár kétségtelen, hogy az első és második pillér között a külpolitika terén vannak átfedések. Míg tendenciaszerűen igaz, hogy az első pillér a külgazdaságpolitikával, a második pillér pedig az ún. nagypolitikával foglalkozik, vitathatatlan, hogy a két téma közötti átfedések és a két politika közötti kölcsönös egymásrautaltság miatt az elhatárolás nem hermetikus, sőt bizonyos körben nem is egyértelmű. A döntéshozatal módja is eltér az egyes pillérekben. Míg a Közösség(ek) a Bizottság szinte kizárólagos döntéskezdeményezési jogára épül, addig ez a második pillérben nem kizárólagos, a harmadik pedig kivételes. A Tanács e Közösségekben egyre nagyobb számban hoz többségi határozatokat, ez a jogszabály alapján a második pillérben ritka, a harmadikban pedig kizárt. A Közösségekben élvezett, viszonylag komoly parlamenti döntéshozatali jogok helyett a második és harmadik pillérben a meg kell elégednie a puszta tudomásszerzéssel. A Bíróság hatásköre nem terjed ki a második és harmadik pillérre, azaz az Unió nem perelhető azért, mert elmulasztja a kötelességét például valamely szomszédos országban kialakult polgárháborúval kapcsolatban. Az azonban elméletileg jogvita tárgyát képezheti, hogy valamely kérdés közös külpolitika vagy a külgazdaság-politika, tehát a Közösség körébe tartozik-e. Az Európai Közösségnek a Luxembourgi Bíróság véleménye szerint már több mint harminc éve saját jogrendszere van. A másik két pillérnek, és így az Uniónak, nincs saját joga. Ezt húzat alá az is, hogy a második pillér előképének tekinthető Európai Politikai Együttműködést létrehozó Egységes Európai Okmány III. címe nem a szokásos terminológiában fogalmazva tagállamokról, hanem „Magas szerződő felek”-ről beszél. A fenti látványos különbözőkések ellenére jelentős hasonlóságok is vannak a három pillér működésében. Ennek pedig egyik oka, hogy nagyrészt a közösségi intézmények működését terjesztette ki az EUSZ a másik két pillérre is azzal, hogy azokkal kapcsolatban hatáskörük eltérhet. Az Unió a korábban a közösségi jog és politika határsávján működő Európai Tanács irányítása alatt mozog, a Bizottság mindhárom pillérben lát el feladatokat, a soros elnök és a Tanácsban eljáró miniszterek mindhárom pillérben ugyanazok, a COREPER és a munkacsoportok is kiterjesztették hatáskörüket a második pillérre.
2
AZ EU INTÉZMÉNYEI • NÉGY FŐ SZERV: – Tanács, – Bizottság, – Parlament, – Bíróság. • A pénzügyeket ellenőrző Számvevőszék • Részfeladatokat látnak el: – Régiók Bizottsága – Gazdasági és Szociális Bizottság – Ombudsman – Európai Beruházási Bank – Európai Központi Bank
Az Európai Unió döntéshozatali és működési mechanizmusait alapvetően négy fő szerv biztosítja: Tanács, Bizottság, Parlament, Bíróság. A Bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő, jogkezdeményező és bizonyos mértékben végrehajtó feladatokat lát el. A legfőbb döntéshozó, jogalkotó a Tanács, amely mellett a Parlament részben társdöntéshozóként, részben konzultatív és ellenőrző testületként működik. E három szerv munkáját egészíti ki a Bíróság, mely ügyel a közösségi jog betartására és zökkenőmentes érvényesülésére. A Maastrichti szerződés az EU pénzügyeit ellenőrző Számvevőszéket is a Közösségek fő szerveinek rangjára emelte. Fontos részfeladatokat látnak el a két tanácsadó bizottság (Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság), az Ombudsman, az Európai Beruházási Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerét működtető, az Európai Monetáris Intézet utódjaként létrehozott Európai Központi Bank.
3
EURÓPAI BIZOTTSÁG EUROPEAN COMMISSION
• szupranacionális szerv: a közösségi érdekek és politikák megtestesítője • fő feladatai: döntés-előkészítés, kezdeményezés, javaslatkészítés • teljes semlegesség és függetlenség jellemzi • székhelye Brüsszel • 25 tag: 1 elnök és 5 alelnök • 5 évre szóló mandátum • Beszámolási kötelezettséggel bír a Parlament felé
Horváth (2005) 118-127o.
Az EU mindennapi munkáját végző döntéselőkészítő, kezdeményező, javaslattevő szerv. Bizonyos esetekben ellenőrző, képviseleti és döntéshozó feladatokat is ellát. Szupranacionális szerv: a közösségi politikák és érdekek megtestesítője A teljes semlegesség és függetlenség jellemzi Székhelye Brüsszel, az apparátus nagy része itt dolgozik. Kormányszerűen működő intézmény: élén egy politikai testület áll, melyek tagjai között a szakterületek megosztottak, alattuk szakapparátus dolgozik. NEM az EU kormánya, mert nincs (vagy csak korlátozott a) döntéshozatali és végrehajtási joga. (A döntéshozatal a Parlament és a Tanács feladata, a végrehajtás pedig a tagállamoké) A Bizottság tagjai: 2004. nov. 1-től tagállamonként 1 tagja van. Élén elnök áll, mely politikailag és stratégiailag irányítja a testületet, jelöli ki a Bizottság tevékenységeinek fő vonalait. A Nizzai Szerződés tovább erősítette az elnök szerepét: hatáskörébe utalta a a belső szervezeti felépítésének kialakítását: ő osztja ki a feladatokat, ill. az egyes hatásköröket meghatározza. Az elnök 2004. novemberétől: JOSÉ MANUEL DURAO BARROSO (Portugália) A Bizottság tagjai a Biztosok – miniszterekhez hasonló tárcáik vannak Minden új Bizottság megválasztásakor újra definiálják a tárcákat, újra osztják őket figyelembevéve a nemzeti érdekeket, preferenciákat. Vannak alelnökök is, melyek száma változó – ezt is az elnök dönti el: ma 25 tagú bizottság, 5 alelnök A tagok ma már általában az éppen hatalmon lévő kormány vezető személyiségei közül kerülnek ki. Mandátum 5 év, s ez megszűnhet lemondás esetén. Ezen kívül csak a Parlament mondathatja le, bizalmatlansági indítvánnyal. A Parlament a képviselők kétharmadának szavazatával lemondathatja a tagokat, ill. feloszlathaja.
4
A BIZOTTSÁG TAGJAI
ELNÖK: José Manuel Barroso – Portugália Margot Wallsrtöm – Svédország: alelnök, intézményi kapcsolatok és kommunikációs stratégia Günter Verheugen – Németország: alelnök, vállalkozáspolitika és ipar Jacques Barrot – Franciaország: alelnök, közlekedés Siim Kallas – Észtország: alelnök, igazgatási ügyek, pénzügyi ellenőrzés és csalás elleni küzdelem Franco Frattini – Olaszország: alelnök, szabadság, biztonság és jog érvényesülése Joaquín Almunia – Spanyolország: gazdasági és pénzügyek Joe Borg – Málta: halászati és tengeri ügyek Stavros Dimas- Görögország: környezetvédelem Benita Ferrero-Waldner – Auszria: külkapcsolatok és szomszédságpolitika Ján Figel –Szlovákia: oktatás, képzés, kultúra és többnyelvűség Mariann Fischer Boel – Dánia: mezőgazdasági és vidékfejlesztés Dalia Grybauskaite –Litvánia: pénzügyi tervezés és költégvetés Danuta Hübner – Lengyelország: regionális politika Kovács László – Magyarország: adózás és vámunió Neelie Kroes – Hollandia: versenypolitika Markos Kyprianou – Ciprus: egészségügy és fogyasztóvédelem Peter Mandelson – Egyesült Királyság: kereskedelem Charlie McCreevy – Írország: belső piac és szolgáltatások Louis Michel – Belgium: humanitárius segélyek és fejlesztési együttműködés Andris Piebalgs – Lettország: energiaügyek Janez Potocnik – Szlovénia: tudomány és kutatás Viviane Reding – Luxemburg: információs társadalom és média Olli Rehn – Finnország: bővítés Vladimr Spidla – Csehország: foglalkoztatáspolitika, szociális ügyek és esélyegyenlőség
5
A BIZOTTSÁG HIVATALI STRUKTÚRÁJA • • • •
Főigazgatóságok (Direktore General – DG) Szolgálatok (Service) Ma: 37 szervezeti egység van – kb. 20000 tisztviselővel A Biztosok körül un. kabinetek működnek – a Biztos munkáját segítik
Horváth (2005) 118-127o.
A Bizottság szervezeti egységei: Főtitkárság Jogi szolgálat Sajtó és Kommunikációs DG EU Hivatalos Kiadványainak Hivatala Statisztikai Hivatal (Eurostat) Közös Tolmács és Referenciaszolgálat Fordítási DG Európai Csalás Elleni Hivatal Személyzeti és Igazgatási DG Energiaügyi és Közlekedési DG Kutatási DG Közös Kutatóközpont Információs Társadalom és Média DG Halászati DG Mezőgazdasági DG Regionális Politikai DG Foglalkoztatási és Szociális DG Adózási és Vámuniós DG Vállalkozási DG Oktatási és Kulturális DG Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi DG Bel- és Igazságügyi DG Külkapcsolati DG Kereskedelmi DG Fejlesztési DG Bővítési DG Politikai Tanácsadói Csoport Belső Piaci DG Gazdasági és Pénzügyi DG Környezetvédelmi DG Versenyügyi DG Költségvetési DG Belső ellenőrzési Szolgálat Infrastruktúra és Logisztika Hivatal Informatikai DG Europe Aid Együttműködési Hivatal Humanitárius Segélyek Hivatala
6
A TANÁCS COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION
• elsődleges, de nem kizárólagos döntéshozó, jogalkotó • a tagállamok érdekképviseleti helye • tagjait a tagállamok delegálják • 9 résztanács alkotja • székhelye: Brüsszel • soros elnökség intézménye – Magyarország 2011 első félév
Horváth (2005) 128-130o.
Az EU elsődleges, de nem kizárólagos döntéshozó, jogalkotó szerve – kormányközi alapon működik Egyben: a tagállamok érdekképviseleti helye, itt megjelennek az egyes nemzeti álláspontok Tagjait a tagállamok delegálják, általában az egyes témák miniszterei – vagyis összetétele az adott napirend és feladat szerint alakul. Szokás Miniszterek Tanácsaként hívni. Pl. a mezőgazdasági miniszterek tanácsa az ECOFIN A Sevilla-i Csúcs után (2002 június) módosult a Tanács struktúrája: Az Általános Ügyek Tanácsát átnevezték Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának, amely a nagyobb hatékonyság érdekében a két eltérő területen tart két ülést. Az általános ügyek keretében feladata: az Európai Tanács üléseinek előkészítése, az ott meghatározott feladtok, eredmények nyomonkövetése, intézményi és adminisztratív ügyek, stb. A külkapcsolatok keretében feladata: az Unió minden külső tevékenysége 9 tanácsi szervezet jött létre: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa Bel- és Igazságügyek Tanácsa Mezőgazdasági és Halászati Tanács Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács Környezeti Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet Az első 4 tanács általában havonta, a többi évente 2-6 alkalommal ül össze. Az üléseket a Főtitkárság irányítja, koordinálja. Székhelye Brüsszel SOROS ELNÖKSÉG: A Tanács elnöki tisztsége félévente cserélődik a tagállamok között. Az elnök hívja össze a tanácsot, elnököl a Miniszerek Tanácsában ill. egyéb testületekben is: ő hív fel szavazára, ír alá, stb. Az elnöklő országnak komoly befolyása lehet, az adott – tárgyalás ill. döntés alatt álló – ügy befolyásolásában is. Nagy presztízt jelent. Az elnöki periódusok összekapcsolódnak az Európai Tanács félévzáró üléseivel.
7
A TANÁCS SZAVAZÁSI FORMÁI • a Tanács dönthet: – egyszerű többséggel – minősített többséggel – egyhangúlag
• Minősített többség: – az egyes tagállamok szavazata eltérő súlyú a népesség függvényében – az egyes szavazati súlyok meghatározása politikai alkuk eredménye – a Nizza-i Szerződés újra súlyozta a szavazatokat – a tagállamoknak több mint felének a támogatása is kell – népességi szűrő
A Tanács döntéseit háromféle szavazási formán keresztül hozhatja. A Szerződés pontosan meghatározza, hogy melyik területen hogyan kell szavazni. Ugyanakkor a szavazás a Tanácsban sokszor elmarad, hiszen az elnök konszenzusra törekszik. Az eljárási kérdésekben, ill. amelyekről a Szerződés külön nem határoz, egyszerű szótöbbséggel döntenek. A fontos ügyekben (pl. a jogalkotás során) korábban kizárólag az egyhangú döntéshozatalt alkalmazták, de ma már az esetek nagy részében a minősített többségi eljárást használják. A legjelentősebb kérdéseket még mindig egyhangúlag döntik el. Népességi szűrő: Bármely tagállam kérheti a szavazásoknál, hogy ellenőrizzék, a támogató országok képviselik-e a teljes EU-s népesség 62%-t.
8
9
COREPER • a Tanács munkáját segíti • tagjai: a tagállamok állandó képviseletinek vezetői • fő feladatai: – a tagállami álláspontok közelítése, főként szakmai és diplomáciai szinten – a tagállamok kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás – a közösségi és nemzeti adminisztráció közelítése
• hetente ülésekzik • két szintje van: COREPER-I. és COREPER-II. Horváth (2005) 131-132 o.
Mivel a Tanács nem folyamatosan ülésező szerv – a tagjai havonta csak 1-2 napra találkoznak, de a közösségi jogalkotás mélyebb előkészítést igényel ezért hozták létre a Tanács munkáját segítő szervezetet, a COREPER-t, az Állandó Képviselők Bizottságát Tagjai: a tagállamok EU mellérendelt állandó képviseleteinek a vezetőiből áll Feladatai: •egyes döntésekben megpróbálják közelíteni és egyeztetni a tagállami álláspontokat, szakértői és diplomáciai szinten •az egyes javaslatok előkészítése politikai döntésekre •a tagállamok kormányai és az Uniók intézményei közötti kapcsolattartás •a közösségi és nemzeti adminisztráció közelítése, koordinálása Hetente ülésezik. Két szintje van: COREPER II. – az állandó képviselők fóruma: inkább a politikai kérdésekkel foglalkozik COREPER I.- azok helyetteseinek fóruma: inkább a szakmai, technikai kérdésekért felel A COREPER leterheltsége miatt létre kellett hozni az üléseit előkészítő szervezeteket is. Antici- ill. Mertenscsoport, tagjai az egyes tagállamok Antici- ill. Mertens-diplomatái A COPERER és szervezetei munkája ma már jelentősen kiterjedt és olyannyira szakmai jellegű, hogy a tagállamok képviseletei jelentősen megnövekedtek, s ma már a diplomaták mellett szakértőket is delegálnak. Az egyes ügyekben igen bonyolult lehet a megegyezés: ezért a COREPER munkáját további 250 állandó és ad hoc tanácsi munkacsoport is segíti.
10
EURÓPAI TANÁCS EUROPEAN COUNCIL
• a tagállamok állam- ill. kormányfőinek és az Európai Bizottság elnökének testülete • az EU csúcsszerve • évente négy ülést tart, Brüsszelben • nagyhorderejű, stratégiai kérdésekben dönt • meghatározza a követendő általános politikai irányvonalakat • nincs jogalkotási hatásköre
Horváth (2005) 132-141 o.
Az EU állam- és kormányfőinek testülete, az Unió egyfajta csúcsszerveként működik. Eredetileg nem jelent meg a közösségi alapszerződésekben, de az 1974 után rendszeressé váló üléseket a Maastricht-i Szerződés hivatalossá tette. Évente legalább kétszer ül össze. Találkozóin az állam-, ill. kormányfők mellett a Bizottság Elnöke is részt vesz, munkáját a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti. Nagyhorderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, lefekteti a fejlődés általános politikai irányvonalait. Tagállamok közötti kopromisszumok megkötésének fő színtere. Jelentősége évről évre nőtt. Elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, Elnök hív fel szavazásra, írja alá az elfogadott aktusokat. A Tanács döntéseit háromféle szavazási formán keresztül hozhatja. Az eljárási kérdésekben, ill. amelyekről a Szerződés külön nem határoz, egyszerű szótöbbséggel döntenek. A fontos ügyekben korábban kizárólag az egyhangú döntéshozatalt alkalmazták, de ma már az esetek nagy részében a minősített többségi eljárást használják. A legjelentősebb kérdéseket még mindig egyhangúlag döntik el.
11
EURÓPAI PARLAMENT EUROPEAN PARLIAMENT
• • • • • • •
•
az Unió polgárai közvetlenül választják meg fő feladata: a polgárok képviselete a döntéshozatalban tagjai nemzetközi frakciókba tömörülnek kezdetben csak konzultatív szerepe volt, ma már társdöntéshozó, társjogalkotó a Tanács mellett a Bizottság munkáját felügyeli, kinevezését jóváhagyja elnöke: Josep Borrell (Spanyolország) két vezető testület: – Elnökök Konferenciája – Büró székhelye: Strassburg
Horváth (2005) 143-154.o.
Az Unió polgárai által megválasztott képviselő testület – közvetlen választás (néhány országban – nálunk is – csak országos lista van) Fő feladata: az Unió állampolgárainak képviselete a döntéshozatalban Tagjai: az Uniós polgárok megbízásából, az ő érdekeik alapján nemzetközi frakciókba tömörülve dolgoznak Kezdetben csak konzultatív szerepe volt, ma már a Tanáccsal közösen alkot jogszabályokat, hoz döntéseket. A Római Szerződés a parlamentnek még csak konzultatív szerepet biztosítottak, s a brüsszeli bizottságnak hatáskörébe utalták a kezdeményezés, a miniszteri tanácséba pedig a döntés jogát. Hatalmát az 1987-es Egységes Európai Okmány, majd az 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződés növelte meg, több területen együttműködési, illetve a miniszteri tanáccsal közös döntési jogot juttatva. A Bizottság kinevezését jóváhagyja, felügyeli annak munkáját. A mindennapi munka két vezetető testület döntései alapján zajlik: Elnökök Konferenciája és Büró A politikai csoportok vezetői a parlament elnökével kiegészülve alkotják a testület munkáját szervező, a plenáris ülések napirendjét kidolgozó Elnökök Konferenciáját. A parlamentnek 20, tevékenységi területenként elkülönülő állandó bizottsága van, emellett fölállíthat albizottságokat, ad hoc bizottságokat és vizsgálóbizottságokat. Székhelye Strasbourgban található ahol havonta egy hétig plenáris
12
13
AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAI ÖSSZETÉTELE Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportja
268
13
Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja
200
9
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európárért Képviselőcsoport
88
2
Zöldek / Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja
42
Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja
41
Függetlenség / Demokrácia Képviselőcsoport
37
Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja
27
Függetlenek
29 732
24
14
BÍRÓSÁG
COURT OF JUSTICE OF THE EUROPEAN COMMUNITIES • a közösségi jogot védő szervezet: – figyelemmel kíséri a közösségi intézkedések és szervek törvényességé – felügyeli a közösségi jog betartását – ellenőrzi és biztosítja az intézmények hatáskörének betartását – értelmezi és tisztázza a közösségi jog és nemzeti jog viszonyát
• független testület • székhelye: Luxemburg • tagjai: tagállamonként egy bíró – közülük kerül ki az elnök • Elsőfokú Bíróság
Horváth (2005) 154-160.o.
Megújítható, hatéves időszakra töltik be a tisztséget, miden három évben a Bíróság felét lecserélik, ill. újraválasztják. Mandátumuk lejárta előtt elmozdíthatatlanok Saját maguk közül választanak elnököt, 3 évre, ő irányítja a Bíróság munkáját. Vagy teljes ülésben járnak el, vagy 3-5 tagú tanácsokban ülésezik. A teljes ülés a fontos, bonyolult ügyekben,vagy ha az érintett tagállam kéri ezt. Tanácskozásai titkosak. Eljárás írásbeli és szóbeli részből áll, előbbi alaposabb. Általában saját joggyakorlatára alapozza döntéseit, de a korábbi esetekben hozott ítéleteket nem mindig tartja magára kötelezőnek, precedens jellegűnek. A nagy leterheltség miatt létrehozták az Elsőfokú Bíróságot, melynek határozatai ellen a Bírósághoz lehet fordulni, ez ellen már nincs fellebbezés. Ezen kívül a Nizzai Szerződés lehetőséget biztosít un. szakbíróságok felállítására is, melyek meghatározott ügyekben elsőfokon ülésezhetnek. A Bíróság eljárásai: •Kötelezettségi eljárás: egy tagállammal szemben indul, ha az nem teljesítette a Szerződésben foglaltakat (a Bizottság először figyelmeztet!!) •Semmiségi eljárás: egyes – jogszabályt sértő, vagy visszaélésre okot adó – rendeletek semmisé tétele. Kezdeményezhetik: a tagállamok, a Tanács, a Bizottság és a Parlament is •Mulasztási eljárás: ha adott intézmény elmulasztja intézkedési kötelezettségét •Kártérítési eljárás: az EU intézményei vagy alkalmazottai által okozott, szerződésen kívüli felelősségen alapuló kér megtérítésére •Véleményezési eljárás: nemzetközi egyezmények megkötésekor kikérhető •Előzetes döntéshozatali eljárás: a nemzeti bíróságok kérhetik adott jogeset kapcsán a közösségi jog értelmezését •Fellebviteli eljárás:
15
SZÁMVEVŐSZÉK EUROPEAN COURT OF AUDITORS
• fő feladata: a közösségi pénzügyek felülvizsgálata • tagjai: tagországok szakemberei – melyeket a miniszteri tanács nevez ki • független testület • székhelye: Luxemburg • kötelező adatszolgálatatás • éves jelentést készít
Horváth (2005) 161-162.o.
A testületbe hatéves mandátummal a tagországok egy-egy szakemberét nevezi ki – az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után – egyhangú döntéssel a miniszteri tanács. A tagok maguk közül elnököt választanak, a megbízatása három évre szól. A tagok az unió tevékenysége különböző szektorainak az auditálásáért felelősek, a testület döntéseit egyszerű többséggel hozza. Feladatai: •megvizsgálja, hogy •az unió költségvetési kiadásai és bevételei megfelelnek-e a jogi szabályokban megfogalmazottaknak •a pénzek elköltése elérte-e a szándékolt célját A testület számára mindenki köteles adatokat és dokumentumokat szolgáltatni, aki uniós pénzekhez jut: nemcsak az EU intézményei, de az uniós költségvetés juttatásaiból gazdálkodó nemzeti, regionális és helyi szervezetek, segélyezettek, legyenek azok az EU-n belüli vagy más országokban. A számvevőszék vizsgálatainak eredményét éves jelentésben összesíti, amelyben megtalálhatók az érintett intézmények reagálásai is. A minden évben novemberben elfogadott jelentést megvitatja a parlament is. De készíthet speciális jelentést, amelyet éppúgy az unió hivatalos közlönyében jelentetnek meg, mint a „rendes évit”. A Maasctrichti Szerződés azt is a számvevőszék feladatául szabta, hogy nyilatkozatban biztosítsa a parlamentet és a miniszteri tanácsot: az unió pénzügyi mérlege és a benne foglaltak helytállóak, illetve törvényesek.
16
GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE • az EU tanácsadó szerve • cél: különféle gazdasági és szociális érdekcsoportokat bekapcsolni a közösségi ügyekbe • 317 tagja van • tagjai három csoportba tömörülnek: munkaadók, munkavállalók és egyéb érdekképviseleti szervezetek • kétévente választanak saját elnököt, két alelnököt és egy un. Bürót (24 fő) • székhelye: Brüsszel
Horváth (2005) 162-164.o.
A Római Szerződések hozták létre. Tagjait a tagállamok jelölik, és a Tanács nevezi ki 4 évre. Tagjainak megoszlása: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország: 24 tag Lengyelország, Spanyolország: 21 tag Hollandia, Csehország, Belgium, Magyarország, Portugália, Ausztria, Svédország: 12 tag, Szlovákia, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia: 9 tag Lettország, Szlovénia: 7 tag Észtország, Ciprus, Luxemburg: 6 tag Málta: 5 tag Határidőre köteles adott ügyről véleményt adni. Tevékenységi köre korlátozott – ezt a lobbitevékenység is mutatja. Jelenleg 6 szekciója van: •Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem •Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és szociális kohézió •Foglalkoztatás, szociális ügyek és állampolgárság •Külkapcsolatok •Belső piac, termelés és fogyasztás •Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom
17
RÉGIÓK BIZOTTSÁGA COMMITTEE OF REGIONS • az EU tanácsadó szerve • cél: különféle helyi és regionális szerveket bekapcsolni a közösségi ügyekbe • 317 tagja van ( a megoszlás azonos a GSZB-vel) • kétévente választanak saját elnököt, tagállamonként 1-1 alelnököt, valamint a Bürót (56 fő) • székhelye: Brüsszel • konzultáció régiókat érintő kérdésekben a következő területeken: oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, gazdasági és szociális kohézió, foglalkoztatás, környezetvédelem, szakképzés, szociálpolitika, közlekedés
Horváth (2005) 164-166.o.
A tagjai demokratikusan megválasztott helyi vagy regionális szervezetekből kerülnek ki: polgármesterek, helyi képviselők, stb. Tagjait a tagállamok jelölik, és a Tanács nevezi ki 4 évre. Évente 5 plenáris ülést tart 6 állandó bizottsága van: •Területi kohéziós politika •Gazdasági és szociálpolitika •Fenntartható fejlődés •Oktatás és kultúra •Alkotmányügyek, európai kormányzás •külkapcsolatok
18
EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK EUROPEAN INVESTMENT BANK • a Római Szerződés hozta létre • székhelye: Luxemburg • célja: a tőkeberuházások finanszírozásával a Közösség gazdasági fejlődésének elősegítése • jegyzett tőkéjét a tagállamok adták össze (utoljára 150 milliárd euróra növelték meg) • feladata, hogy kölcsönöket nyújtson az Unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására • hiteleket nyújt az Európai Unión kívüli országokban is, megállapodások alapján • Európai Beruházási Alap Horváth (2005) 166-168.o.
Az EIB elsősorban azokra a projektekre nyújt kölcsönt, amelyek az elmaradott régiók fejlődését segítik, javítják az unió iparának – különösen a kis- és középvállalkozásoknak –a versenyképességét, védik a környezetet és az életminőséget, megőrzik az unió építészeti örökségét, elősegítik a városok fejlődését és a biztonságos energiaellátást szolgálják. Hitelezési és garanciavállalási gyakorlatában különös hangsúlyt helyez a transzeurópai – közlekedési, szállítási, távközlési és energiatovábbítási – hálózatok kiépítésének a finanszírozására. Évente mintegy 30-40 milliárd hitelt ad, 90%-át EU-n belül Európai Beruházási Alap: az EIB-hez kapcsolódik, 2 millió euró jegyzet tőke Feladata: a kis- és középvállalkozások létrehozásának, növekedésének és fejlesztésének finanszírozása
19
EURÓPAI OMBUDSMAN • segít feltárni az EU-n belüli hivatali visszásságokat • kik fordulhatnak hozzá? – Az Európai Unió állampolgárai, – az Unió területén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalkozások • székhelye: Strasbourg. • feladata: a bejelentett panaszok kivizsgálása, de saját vizsgálatot is végezhet • független • P. Nikiforos Diamandouros Horváth (2005) 172. o.
A „hivatali visszásság” alatt hiányos vagy hibás igazgatást értünk, azaz ha egy uniós intézmény nem jogszerűen cselekszik, vagy nem tartja tiszteletben a megfelelő igazgatás elveit, vagy emberi jogokat sért. Lássunk néhány példát: •méltánytalanság, •megkülönböztetés, •hatalommal való visszaélés, •tájékoztatás megtagadása, vagy hiányos tájékoztatás, •indokolatlan késedelem, •helytelen eljárások.
•nem járhat el kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében, nem foglalkozik jogerős ítélettel lezárt ügyekkel •munkája során bizonyos feltételek mellett az unió és intézményei minden dokumentumába betekinthet, s információhoz juthat a tagállamok kormányaitól, illetve hatóságaitól is. •kutatási eredményeit felhasználva javaslatokat fogalmazhat meg az EU intézményei számára, illetve azokat az Európai Parlament elég terjesztheti. •EU 11 hivatalos nyelvének bármelyikén elküldhető a panasz legkésőbb 2 évvel az azt kiváltó esemény után. Feltétel az is, hogy a panaszt benyújtó személy legalább egyszer – például levélben – fölvegye a kapcsolatot az általa kifogásolt eljárást vagy intézkedést alkalmazó uniós intézménnyel..
20
