Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság úgy mıködik, mint az EU kormánya, amelyben nem miniszterek, hanem 5 évre választott biztosok képviselik az Unió közel fél milliárd választópolgárának az érdekeit. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Hatásköre egyrészt a jogalkotásra, másrészt a jogszabály-kezdeményezésre terjed ki. Önálló jogalkotási hatáskörrel rendelkezik bizonyos területeken belül, amelyeket a tagállamok az alapító szerzŒdésekben határoztak meg (pl. bizonyos agrártermékek támogatása, kereskedelmi kvóták meghatározása). A jogszabály-kezdeményezési kompetenciát a Bizottság a másik két európai intézménnyel, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel való szoros együttmıködés keretein belül gyakorolja. A Bizottság az ötéves mıködési ciklus elején, valamint évente jogalkotási menetrendet készít, amelynek tartalmi elemeire a Tanácson belül körvonalazódó rövid és hosszú távú politikai prioritások, illetve az Európai Parlament részérŒl megfogalmazódó javaslatok is komoly befolyást gyakorolnak. A Bizottság a menetrend végrehajtása során számos új európai jogszabályra vonatkozó javaslattervezetet készít, majd ezeket jóváhagyás, illetve módosítás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be. Az Európai Bizottság ezen túlmenŒen az uniós politikák végrehajtásának napi menetét is irányítja és felügyeli az ezek megvalósítását szolgáló pénzügyi források felhasználását. Figyelemmel kíséri az európai szerzŒdések és jogszabályok betartását, és megfelelŒ jogkörrel rendelkezik, hogy a szabálysértŒk ellen fellépjen, sŒt, akár a Bíróságnál is pert indítson ellenük. A Bizottság testülete jelenleg 27 fŒbŒl áll: minden tagállam egy biztost delegál. Az Európai Bizottság döntéseit testületi alapon hozza meg. A biztosok a rájuk kiszabott feladatkör alapján egy vagy több fŒigazgatóságot (Directorate General) irányítanak, ezeken belül számos fŒosztály mıködik. A biztosok munkáját közel 24 000 tisztviselŒ segíti, többségük Brüsszelben dolgozik. A biztosok nem saját tagállamuk kormányát képviselik, hanem az EU választópolgárainak összességét, feladatuk a sajátosan európai érdekek képviselete a rájuk kiszabott politikai hatáskör keretein belül. A Bizottság elnökét és tagjait ötéves idŒszakra nevezik ki, mely mindig egybeesik az Európai Parlament adott mıködési ciklusával. www.europa.eu.int/comm/


Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa — melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak — a Parlamenttel osztozik a jogalkotás és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelŒsségében. ElsŒsorban a Tanács a felelŒs mindazon lépésekért, amit az Európai Unió a közös kül- és biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz. A Tanács a tagállamok nemzeti kormányainak minisztereibŒl áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelŒs miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább. A Tanács elnöksége körforgásszerıen váltakozik, e feladatot 6-6 hónapos idŒszakonként mindig más tagállam látja el. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetŒlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a külés biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek. Az Európai Unió Tanácsától meg kell különböztetni az Európai Tanácsot, amely a tagállamok állam- és kormányfŒinek politikai döntéshozatal céljából összehívott közös üléseit jelenti. Az Európai Tanács évente általában négy alkalommal ülésezik, feladata elsŒsorban az, hogy meghatározza az Unió fejlŒdésének fŒ politikai irányvonalát. A Tanács mint döntéshozó csúcsszerv elsŒsorban olyan nagy horderejı politikai döntéseket hoz, mint az Unió bŒvítése, a költségvetés szerkezetének esetleges módosítása, a napi jogalkotási tevékenységbe azonban nem folyik bele – annak mindössze jövŒbeli fŒ irányait határozza meg. A csúcstalálkozókra általában minden naptári félév elsŒ és utolsó hónapjának közepén kerül sor, a soros elnökség tevékenységének kezdeti és záróakkordjaként. A Tanács ülésein az Európai Unió politikájának minden fontos területét megvitatják, és valamennyi, politikai szempontból lényegesnek ítélt kérdésben közös döntést hoznak, amely a késŒbbiekben megszabja az Unió által követendŒ politikai irányvonalat. www.consilium.eu.int


Az Európai Parlament Az Európai Parlament az Unió három fŒ szerve (Tanács, Bizottság, Parlament) közül az egyetlen, amelynek tagjait általános választójog alapján, közvetlenül választják meg a tagállamok polgárai.

bizottságok és a képviselŒcsoportok ülésein, és a plenáris pótüléseken vesznek részt, Strasbourgban pedig az évente tizenkét alkalommal megtartott rendes plenáris üléseken. A képviselŒknek természetesen idŒt kell szakítaniuk a választópolgárokkal történŒ kapcsolattartásra is, elsŒsorban a saját választókörzetükben.

A 2004. júniusi európai, illetve 2007. évi romániai és bulgáriai választások eredménye által meghatározott összetételı, jelenleg mıködŒ Parlamentet az Európai Unió 27 tagállamából származó 785 képviselŒ alkotja.

A képviselôk az Európai Parlament plenáris üléseinek elôkészítését jól körülhatárolt területekre szakosodott állandó bizottságok keretein belül végzik. A bizottságok mindegyikének önálló elnöksége és titkársága van.

A képviselŒk közel egyharmada nŒ. Az ötévente megválasztott Parlament tevékenységének gerincét a másodlagos jog területéhez tartozó jogszabályok (rendeletek és irányelvek) meghozatala alkotja, amelyek tartalma közvetlen kihatással van minden uniós polgár hétköznapi életére.

A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülések összetételét tükrözi.

A Parlament fŒ feladata a jogalkotás. Ezen a felelŒsségen az Európai Unió Tanácsával osztozik, az új jogszabályokra pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. Emellett jelentŒs ellenŒrzŒ szerepet is betölt az Unió mıködésének (költségvetési hatáskör) illetve a végrehajtó hatalom (Bizottság) mıködésének ellenŒrzésével kapcsolatban.

Megvizsgálják az Európai Bizottság és a Tanács javaslatait, különbözô témakörökben önálló jelentéseket készítenek, amelyeket a plenáris ülés elé terjesztenek.

A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. A többi uniós intézményhez hasonlóan a 23 hivatalos uniós nyelvet használja munkájához.

A parlamenti bizottságokban a képviselôk jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezésû jelentéseket dolgoznak ki, módosítanak és szavaznak meg.

Az Európai Parlament albizottságokat és ideiglenes bizottságokat is felállíthat egyedi problémák alaposabb vizsgálata céljából, és vizsgálóbizottságokat is létrehozhat ellenôrzési hatáskörével élve. Az Európai Parlament jelenlegi ciklusában (2004–2009) mûködô szakmai bizottságok a következôk:

www.europarl.europa.eu

1. Külügyi Bizottság (AFET) A képviselo ´ ´k Az Európai Parlament 785 képviselŒjét 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves idŒtartamra. A szavazás módját minden tagállam maga határozza meg, de bizonyos demokratikus szabályok azonosak: a tizennyolcadik életévüket betöltött állampolgárok szavazójoggal rendelkeznek, a nŒk és a férfiak egyenlŒsége biztosított, a szavazás titkos. Általános szabály, hogy a parlamenti helyeket az egyes országok lakosságának arányában osztják fel. Minden tagállam meghatározott számú – legfeljebb 99 és legalább 5 – képviselŒi mandátummal rendelkezik. Magyarországot 24 politikus képviseli az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament képviselŒi munkaidejüket három helyen tölti Brüsszelben, Strasbourgban, és saját választókörzetükben. Brüsszelben a képviselŒk a parlamenti

A bizottság hatáskörébe tartozik a jogalkotás a közös kül- és biztonságpolitika, és az európai biztonsági és védelmi politika területén, a politikai kapcsolatok építése az Unión kívüli országokkal, az EU bôvítését célzó csatlakozási tárgyalások megnyitása, folyamatos figyelemmel kísérése és lezárása, valamint az emberi jogokkal, a kisebbségek védelmével és a demokratikus értékek támogatásával összefüggô ügyek az Unión kívül. A Külügyi Bizottság elsôsorban a különbözô együttmûködési és támogatási programok, a nemzetközi egyezmények, a társulási és partnerségi megállapodások létrehozása, alkalmazása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén képes nemzetközi szinten is befolyást gyakorolni a világ fejlôdésére, és elômozdítani az európai értékek — demokrácia, szabadság, szolidaritás, emberi jogok — széles körû elfogadását és elismerését a többi kontinensen. A Külügyi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Schöpflin György és dr. Gál Kinga képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

Az Európai Parlament bizottságai

Emberi Jogi Albizottség (DROI) A bizottság hatásköre az emberi jogok védelmével kapcsolatos ügyekre terjed ki. Az Emberi Jogi Albizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Schöpflin György és dr. Gál Kinga képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

gaival összefüggô intézményközi megállapodások létrehozására és végrehajtására, az EU és decentralizált szervei költségvetésének meghatározására, az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységének felügyeletére, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe történô bevonására, továbbá a közösségi jogi aktusok pénzügyi kerettel történô összeegyeztethetôségének felügyeletére terjed ki.

A bizottság hatásköre az európai biztonsággal és védelempolitikával összefüggô kérdésekre terjed ki.

A Költségvetési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Surján László képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait, a bizottság póttagja pedig 2006-ig Pálfi István volt, akinek helyét elhunyta után De Blasio Antonio vette át.

A Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

5. Költségvetési Elleno ´ ´rzési Bizottság (CONT)

Biztonság-és Védelempolitikai Albizottság (SEDE)

2. Fejlesztési Bizottság (DEVE) A bizottság hatásköre az Európai Unió fejlesztési és együttmûködési politikájának fejlesztésére, végrehajtására és ellenôrzésére, az AKCS-EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyekre és az e tekintetben illetékes szervekkel való kapcsolattartásra, továbbá az Európai Parlamentnek a nemzetközi választási megfigyelô küldöttségekben történô részvételével kapcsolatos döntésekre terjed ki. A bizottság számos parlamenti és eseti küldöttség munkáját koordinálja és felügyeli.

A bizottság hatásköre az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenôrzésére, az uniós intézmények és az EU által finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárására, egyenlegeinek elkészítésére, könyvvizsgálatára, az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenôrzésére, az Unió költségvetését érintô csalások és szabálytalanságok vizsgálatára, a Számvevôszékkel történô kapcsolattartásra, továbbá az uniós költségvetés végrehajtására, irányítására és ellenôrzésére vonatkozó költségvetési rendelet megalkotására terjed ki.

A Fejlesztési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári ˝ ry Csaba képviseli a Magyar Szövetség részérŒl dr. O Köztársaság választópolgárait.

A Költségvetési Ellenôrzési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl eredetileg Pálfi István képviselte a Magyar Köztársaság választópolgárait, akinek 2006-os elhunyta után De Blasio Antonio vette át a feladatkörét.

3. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA)

6. Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON)

A bizottság hatásköre az Európai Unió közös kereskedelempolitikájának a meghatározására, az Unió külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos jogszabályi környezet létrehozására terjed ki.

4. Költségvetési Bizottság (BUDG)

A bizottság hatásköre az Európai Unió gazdasági és monetáris politikájának meghatározására, a Gazdasági és Monetáris Unió mûködésével összefüggô ügyekre, a határokon átnyúló fizetési mûveletek szabályozására, az egységes fizetési térség, a fizetési mérleg, a tôkemozgások, a hitelfelvételi és hitelnyújtási politika jogszabályi környezetének megalkotására, az uniós tôke exportjának ösztönzését szolgáló intézkedések meghozatalára, az adórendelkezések, a verseny és az állami támogatás területét szabályozó vonatkozó jogszabályok megalkotására terjed ki.

A bizottság hatásköre az Európai Unió többéves pénzügyi keretének és finanszírozási rendszerének meghatározására, az Európai Parlament költségvetési elôjo-

A Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságában a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.


7. Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) A bizottság hatásköre a regionális és kohéziós politikára terjed ki, különös tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az EU regionális politikájának egyéb eszközeivel kapcsolatos szabályozási kérdésekre. A bizottság felelŒs az egyéb uniós szakpolitikák gazdasági és társadalmi összetartására való hatásának értékeléséért, az EU strukturális eszközeinek összehangolásáért, valamint a legkülsŒ régiók és a határon átnyúló régiók közötti együttmıködés koordinálásáért. A bizottság kapcsolatot tart a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttmıködés szervezeteivel, valamint a helyi és regionális hatóságokkal. A Regionális Fejlesztési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl De Blasio Antonio és dr. Surján László képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

8. Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL) A bizottság hatásköre a foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika, a szociális biztonság, a szociális védelem, a munkakörülmények, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén történô uniós jogalkotási tevékenységre, az Európai Szociális Alap mûködésével összefüggô jogszabályi környezet megalkotására, a szakképzési politika, a társadalmi párbeszéd és az esélyegyenlôségi politika európai kereteinek meghatározására, az Európai Szakképzésfejlesztési Központ, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Képzési Alapítvány, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szervezeteivel történô kapcsolattartásra terjed ki. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságában a Fidesz˝ ry Csaba képviseli a Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. O Magyar Köztársaság választópolgárait.

9. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) A bizottság hatásköre a környezetpolitikai és környezetvédelmi intézkedések meghozatalára, a közegészségügy és az élelmiszerbiztonság területén történô uniós jogalkotási tevékenységre terjed ki.

A Környezetvédelmi Bizottságban a Magyar Demokrata Fórum részérŒl Olajos Péter, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl pedig De Blasio Antonio képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

10. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) A bizottság hatásköre az Európai Unió ipari, kutatási és ûrkutatási politikájának meghatározására, az új technológiák alkalmazásával, az energiapolitikával, az energiaellátás biztonságának szavatolásával összefüggô uniós jogalkotási tevékenységre, az információs társadalom létrejöttének és az információtechnológia további terjedésének ösztönzését célzó uniós intézkedések meghozatalára terjed ki. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl Gyürk András és Barsiné Pataky Etelka képviselik a Magyar Köztársaság választópolgárait.

11. Belso ´ ´ Piaci és Fogyasztóvédelmi BIZOTTSÁG (IMCO) A bizottság hatásköre a belsô piac és a vámunió területére vonatkozó nemzeti jogszabályok közösségi szintû összehangolására, a belsô piac mûködését gátló akadályok azonosítására, az akadályok felszámolását célzó uniós intézkedések meghozatalára, a fogyasztók gazdasági érdekeinek elômozdítására és védelmére terjed ki. A Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl Gyürk András képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

12. Mezo ´ ´gazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) A bizottság hatásköre a Európai Unió közös agrárpolitikájának fejlesztésére, a vidékfejlesztésre, az állat- és növényegészségügy, a mezôgazdasági termékek minôségének javítása, a mezôgazdasági nyersanyagellátás és az erdészet területét érintô uniós jogalkotási tevékenységre, továbbá a Közösségi Növényfajta Hivatal mûködésének felügyeletére terjed ki. A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.


13. Halászati Bizottság (PECH) A bizottság hatásköre az Európai Unió közös halászati politikájának fejlesztésére, a halászati erôforrások megôrzését és a halászati termékek közös piacának megszervezését célzó uniós jogi keretek megalkotására, a halászat és az akva-kultúra területét érintô uniós strukturális politika meghatározására, továbbá a nemzetközi halászati megállapodások megkötésére terjed ki. A Halászati Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

14. Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) A bizottság hatásköre az Európai Unió oktatáspolitikájának, audiovizuális politikájának, ifjúságpolitikájának, sport- és szabadidô-politikájának, tájékoztatási és médiapolitikájának meghatározására, továbbá a tudás és a kultúra fejlesztését, a kulturális és nyelvi sokszínûség védelmét és a kulturális örökség megôrzését célzó uniós jogszabályok megalkotására terjed ki. A Kulturális és Oktatási Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Schmitt Pál és Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

15. Jogi Ügyek Bizottsága (JURI) A bizottság hatásköre az európai jog értelmezésére és alkalmazására, az uniós jogi aktusok és az elsôdleges joganyag közötti összhang biztosítására, az Uniót érintô nemzetközi jog értelmezésére és alkalmazására, a közösségi jog egyszerûsítésére, az Európai Parlament jogainak és kiváltságainak védelmére, a tagállamok jogrendjét érintô közösségi jogi aktusok megalkotására, továbbá az Európai Bíróság szervezetével és alapokmányával összefüggô ügyekre terjed ki. A Jogi Ügyek Bizottságában a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Szájer József képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

16. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) A bizottság hatásköre az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvetô jogok védelmére terjed ki az Unió területén – beleértve a kisebbségek védelmét is – , továbbá végzi a nemek közötti, a munkahelyi és a munkaerôpiaci megkülönböztetés elleni küzdelemhez kapcsolódó, valamint az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok megalkotását.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Gál Kinga és Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

17. Alkotmányos Ügyek Bizottsága (AFCO) A bizottság hatásköre az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásaira, továbbá az EU-Szerzôdés végrehajtására és mûködésének értelmezésére, valamint az intézményközi kapcsolatokra terjed ki. Az Alkotmányos Ügyek Bizottságában a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl dr. Szájer József és dr. Schöpflin György képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

18. No ´ ´jogi és Esélyegyenlo ´ ´ségi Bizottság (FEMM) A bizottság hatásköre a nôk jogainak meghatározására, támogatására és védelmére terjed ki az Unióban, végzi továbbá az esélyegyenlôségi politika jogi kereteinek meghatározását, a nôi jogok elômozdítását a világ más részein, a nôk jogait érintô nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követését és végrehajtását, valamint a nôket érintô tájékoztatáspolitika meghatározását. A Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

19. Petíciós Bizottság (PETI) A bizottság hatásköre a petíciós ügyekre és az európai ombudsmannal történô kapcsolattartásra terjed ki. A Petíciós Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérŒl Gyürk András képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

20. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) A bizottság hatásköre a vasúti, közúti, belvízi, tengeri, és légi közlekedés területét érintô uniós politika meghatározására, továbbá a postai szolgáltatások és az idegenforgalom területén történô uniós jogalkotási tevékenységre terjed ki. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség részérŒl Barsiné Pataky Etelka és dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

A képviselo ´ ćsoportok

Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti alapon alkotnak nagyobb csoportokat, hanem hét, európai szinten szervezŒdött politikai frakcióba („képviselŒcsoportba”) tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobbközép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. A 785 képviselŒ megoszlása a képviselŒcsoportok között a következŒ: • 288 EPP-ED (Európai Néppárt - Európai Demokraták) • 215 PSE (Európai Szocialista Párt) •101 ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) • 44 UEN (Nemzetek Európájáért Unió nemzeti jobboldal) • 42 Verts/ALE (Zöldek / Európai Szabad Szövetség) • 41 GUE/NGL (Egységes Európai Baloldal Északi Zöld Baloldal - kommunista) • 24 IND/DEM (Függetlenség / Demokrácia radikális jobboldal) • 30 független

Az ENP-ED frakció és a FIDESZ képviselo ´ ćsoportja

Az Európai Néppárt - Európai Demokraták (ENP-ED) frakciója A képviselŒcsoport az európai konzervatív pártokat és a brit konzervatívokat tömörítŒ Európai Demokraták csoportját foglalja magába. 1999 júliusa óta ez a legnagyobb frakció az új, 785 fŒs Parlamentben. Az ENP-ED képviselŒcsoport az összes frakció közül az egyetlen, amelyhez mind a 27 tagállamból csatlakoztak képviselŒk. A képviselŒcsoport vezetŒje Joseph Daul francia politikus, aki egy 8 alelnökbŒl és egy pénztárnokból álló elnökséget vezet. Munkáját a Parlament 20 bizottságának koordinátorai, valamint a képviselŒcsoportban helyet foglaló nemzeti delegációk vezetŒi segítik. A képviselŒcsoport politikai és szervezeti mıködését a frakció titkársága támogatja. Az ENP-ED frakcióban helyet foglaló pártok közül sokan az Európai Néppártnak, az európai szinten elsŒként megalakult nemzetek feletti pártszövetségnek is tagjai. Az Európai Néppárt tagjai mind azon dolgoznak, hogy ellensúlyozni tudják az európai baloldal politikai prioritásait és elŒsegítsék a közös cél megvalósulását: egy versenyképesebb és demokratikusabb, a polgárokhoz közelebb álló Európa létrejöttét. Az ENP-ED a Parlament legnagyobb képviselŒcsoportjaként igen jó helyzetben van ahhoz, hogy meghatározhassa a testület politikai napirendjét és döntŒ tényezŒként lépjen fel a szavazások során. ErrŒl az erŒrŒl tanúskodik az a tény is, hogy 1999 óta az ENP-ED képviselŒcsoportjának az összes többi frakciónál többször sikerült parlamenti többséget szereznie politikai elképzeléseihez a plenáris üléseken. Európai Néppárt-Európai Demokraták frakciója: www.epp-ed.org Az Európai Néppárt honlapja: www.eppe.org

A FIDESZ néppárti képviselo ´ ćsoportja A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2004 júniusában fölényes gyŒzelmet aratott az elsŒ magyarországi európai parlamenti választásokon. A 24 képviselŒi helybŒl tizenkettŒt megszerezve a legnagyobb magyar képviselŒcsoportot (brüsszeli szóhasználatban: „delegációt”) alakíthatta meg. Az Európai Parlamentben - a néppárti frakció keretén belül - a magyar néppárti delegáció tagjaként dolgozik még Olajos Péter, az MDF képviselŒje is, továbbá meghívottként vesz részt a munkában Duka-Zólyomi Árpád és Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula, az RMDSZ képviselŒje. A tizenhárom, határon túli képviselŒkkel együtt tizenhét fŒs magyar delegáció arányait tekintve a közepesen nagy nemzeti delegációk közé tartozik a néppárti képviselŒcsoportban. A magyar néppárti delegációval szoros együttmıködésben dolgozik még – s szintén az ülések meghívottja – TŒkés László, aki független jelöltként jutott be az Európai Parlamentbe, és aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójában foglal helyet. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselŒinek munkáját a magyar nemzetpolitikai célok szolgálata határozza meg. A magyar nemzeti érdekek európai szinten való megjelenítése természetesen magában foglalja a határon túli magyar közösségek érdekeinek a felvállalását is. Ez az országhatárokon felülemelkedŒ politika egybeesik az Unió egyik elsŒ és legalapvetŒbb célkitızésével, amely a határokon átívelŒ együttmıködést és végsŒ soron az országhatárok feloldását tızte ki célul. Ilyen értelemben is fontos cél, hogy a magyar nemzet határokon átívelŒ, békés újraegyesítése egybeesik az összeurópai egyesítés történelmi folyamatával. A magyar képviselŒk egyik legfontosabb feladata e két folyamat párhuzamba állítása, a magyar nemzeti érdek megjelenítése az európai folyamatok részeként. Az Európai Néppárt frakciójában helyet foglaló magyar képviselŒk az Európai Parlament valamennyi bizottságában jelen vannak, ily módon a Parlament teljes szakmai munkájában részt vesznek. A magyar delegáció vezetŒje dr. Szájer József, a delegáció elnöke dr. Schmitt Pál. A Fidesz Néppárti Delegációjának honlapja: www.fidesz-eu.hu

A magyar delegáció képviselo ´ ínek szakmai tevékenysége

Barsiné Pataky Etelka

EP szakbizottsági tagság • Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság • Éghajlatváltozással foglalkozó Ideiglenes Bizottság • Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatokért felelôs és az Európai Gazdasági Térség (EGT) parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség; • Dél-Afrikával folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség. EP szakbizottsági póttagság • Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Életpálya fôbb állomásai • BME, Okleveles mérnök (1964) • Okleveles urbanisztikai szakmérnök (1980) • Projektmérnök (1965–1990) • Tudományos ösztöndíjas, Hamburg (1972–73) Helsinki, Otaniemi (1987) • Magyar Köztársaság Kormánya: - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, kabinetfônök (1991) - Gazdasági Minisztérium, címzetes államtitkár (1992–1994) - a magyar világkiállítás (Expo) fôbiztosa, - a Világkiállítási Tanács elnöke (1992–1994) - nagykövet (2000–2003) • Budapest Fôvárosi Önkormányzat: - önkormányzati képviselô, - az MDF-frakció vezetôje (1990–1992) - Városfejlesztési Bizottság, elnök (1990–92) • Országgyûlési képviselô (1994–1998) • Magyar Mérnöki Kamara alelnöke (1990–1991) • Ausztria Nagy Ezüst Érdemérme Szalaggal


Bizottsági munka

Éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság (CLIM)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN)

Az Európai Parlament 2007 áprilisában hozta létre az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságot, amely javaslatokat fogalmaz meg az Európai Unió jövendŒ éghajlatváltozással foglalkozó integrált politikájára, és hosszútávon is koordinálja az Európai Parlament álláspontját a klímavédelemmel kapcsolatban. Értékeli az éghajlatváltozás helyzetét, és megfelelŒ intézkedéseket javasol minden szinten. A bizottság 2009-ben összefoglaló jelentést nyújt be a Parlamentnek. A bizottság egyetlen magyar fŒtagja Barsiné Pataky Etelka, aki a bizottsági munka keretében témavezetŒje „Az energia- és a közlekedési szektorok emisszióiról” szóló témának. Az elkészített munkadokumentumban az iparból és közlekedésbŒl származó emissziók csökkentésére tett ajánlásokat témavezetŒként. Ezek között átfogó gazdasági intézkedéseket sürgetett többek között az adópolitika és az externális költségek beépítése terén, illetve felszólított a már elindított európai szintı lépések kiteljesítésére (pl. Közös Európai Égbolt, Galileo, a gépjármıvek széndioxid-kibocsátásának ellenŒrzése).

A közlekedés-politika közös politika. A Magyarország szempontjából kulcsfontosságú közlekedési folyosók fejlesztésében prioritást jelentettek a legsürgŒsebben felzárkóztatandó közlekedési területek. A Kohéziós Alap közlekedésre vonatkozó szabályozásában képviseltük a magyar érdeket, Barsiné Pataky Etelka indítványára a tömegközlekedési jármıvekbe való befektetést is beemelték a finanszírozható célok közé. A piacnyitásra vonatkozó szabályozások az új tagállamoknak, így Magyarországnak is versenyhátrányt jelentettek. Ezért az új tagállamok szempontjainak beépítése kulcsfontosságú volt, pl: eurovignette, vasúti nemzetközi személyi forgalmi, és postai szolgáltatások verseny elŒtti megnyitása esetében. Barsiné Pataky Etelka aktívan közremıködött abban, hogy Magyarország átmeneti könnyítéseket, ill. idŒbeli haladékot kapjon a szabályozások teljes alkalmazására, így a hazai szereplŒknek is lehetŒsége nyílik az alapos felkészülésre. A klímaváltozás és a magas üzemanyagár hatásainak csökkentésére irányuló törekvések új kihívások elé állítják a közlekedéspolitikát. Barsiné Pataky Etelka az uniós közlekedéspolitikai Fehér Könyv felülvizsgálatáért felelŒs képviselŒként írt jelentést az európai közlekedés új irányairól. Kezdeményezésére 2007 februárjában elsŒ ízben ültek le Brüsszelben az Európai Parlament, illetve az uniós nemzeti parlamentek szakpolitikusai, hogy ezekrŒl az új irányokról tanácskozzanak. Az új jármıszabványok, új összetételı üzemanyagok, intelligens megoldások alkalmazására Magyarországot fel kell készíteni. Ezekben a szabályozásokban a magyar lehetŒségek és a magyar érdek képviselete az egyik legfontosabb feladat, amelyet folyamatosan teszünk. Barsiné Pataky Etelka szoros és rendszeres együttmûködést alakított ki a hazai közúti fuvarozókkal, ill. az útügyi szakmával. Rendszeres elŒadója az évenként megrendezett rangos Európai Útügyi Kongresszusnak, illetve a hazai szakma meghívásának eleget téve folyamatosan tart elŒadásokat Magyarországon a Magyar Útügyi Napokon, valamint a fuvarozók éves közgyılésein.

A témához kapcsolódóan került sor Barsiné Pataky Etelka szervezésében 2008. március 3-án az Európai Parlamentben az éghajlatváltozás fontos és idŒszerı kérdéseivel foglalkozó parlamenti konferenciára és a hozzá kapcsolódó „Mıvészet és klímaváltozás” címı kiállításra. A magyar grafikusmıvészektŒl származó kiállított plakátok között megtalálhatóak voltak az 1992-es Riói Konferencia alkalmából készült környezetvédelmi plakátok, a 2007-ben a Magyar Országgyılés által szervezett „Éghajlatváltozás és ami mögötte van” konferenciára készített tematikus plakátok, valamint más uniós tagországokból származó alkotások is. A megnyitón beszédet mondott Barsiné Pataky Etelka, továbbá Orosz István grafikus mıvész, a Magyar Plakát Társaság tagja. A kiállításhoz kapcsolódó tematikus konferencia a klímaváltozás témakörén belül az energia, az ipar és a közlekedés kibocsátásaira koncentrált, keresve a kibocsátás csökkentésének megoldásait.

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) Az Európai Parlament ipari bizottsága napirendjén kiemelten szerepel az új technológiák piacra juttatása, az európai kutatás-fejlesztés globális versenypozíciójának fenntartása, vagy például a kommunikációs hálózatok új szabályozása fogyasztóbarát módon.


Forradalmi változást jelent majd, hogy Európa a 2012. évtŒl átáll az analóg sugárzásról a digitális mısorszórásra. Az Európai Parlamentben Barsiné Pataky Etelka volt a felelŒse a témának az európai néppárti frakció részérŒl. A digitalizáció lehetŒséget nyújt majd arra, hogy például új, interaktív szolgáltatásokhoz, szuperteletext információs rendszerhez vagy éppen páneurópai tartalmakhoz jussanak a fogyasztók. Magyarországon az Európai Parlamentben elfogadott jelentés volt az egyik alapja annak, hogy sikerült megoldást találni a hazai digitális televíziózás bevezetésére. A kutatás-fejlesztés terén meghatározó dosszié volt a 2007-2013-ig tartó 7. kutatási keretprogram vitája és elfogadása a szakbizottságban. Ez az elsŒ innovációs keretprogram, amelynek elŒkészítésében az újonnan csatlakozott tagországok is teljes egészében közremıködhettek. Barsiné Pataky Etelka számos indítványt fogalmazott meg a magyar érdekek képviseletében, például a kutatói tevékenységek elszámolása terén, illetve a kis- és középvállalkozások részvételi feltételeinek javításában. A Fidesz európai képviselŒcsoportjának kutatás-fejlesztésért felelŒs szakpolitikusaként tartott elŒadást a Magyar Tudományos Akadémia Közgyılésén az uniós kutatás- és innovációs politika hazai szempontjairól és bekapcsolódási lehetŒségeirŒl. Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatokért felelŒs és az Európai Gazdasági Térség (EGT) parlamenti vegyes bizottság Az EU-Svájc kapcsolatokért felelŒs parlamenti vegyes bizottság részérŒl Barsiné Pataky Etelka volt a témafelelŒse a Svájc részérŒl az újonnan csatlakozott uniós tagországok részére nyújtott támogatási rendszernek, amely Magyarország szempontjából is értékes pénzügyi hozzájárulás. A képviselŒ asszony e minŒségben képviselte a Parlamentet a svájci delegációval közösen bonyolított találkozókon.

határozást biztosító navigációs rendszer a közlekedés mellett jelentŒs segítség a biztonságpolitika számára, valamint a határvédelem, ill. a katasztrófavédelem munkájában, emellett fontos segédeszköz a környezetvédelemben és a mezŒgazdaságban is. Az európai fejlesztésı Galileo program célja egy polgári hasznosítású, világméretı mıholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely az amerikai, valamint az orosz rendszer mellett, azokkal együttmıködve nyújt helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa elsŒ közös infrastrukturális projektje. A jelentés emlékeztetett arra, hogy program új munkahelyeket ígér, a kutatás-fejlesztésbe fektet forrásokat, és számol a kis- és középvállalkozások aktív részvételével. • SZABÁLYOZÁS az európai mıholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról — Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, 2007/2008. A jelentés rögzíti többek között a megvalósítás forrásait, struktúráját, valamint a közbeszerzés szabályait. Az együttdöntési eljárás keretében egy ún. informális trialógus során talált megoldást a végleges szövegre az Európai Parlament, Tanács és Bizottság, Barsiné Pataky Etelka koordinációja mellett. • SZABÁLYOZÁS: Tartsuk mozgásban Európát! – Az Európai Unió közlekedési Fehér Könyvének félidei felülvizsgálata — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2007. május 16.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások

A jelentés az európai közlekedési politika sarokköveit határozta meg, egyszersmind a következŒ 5 év közlekedési alapdokumentuma, amelynek megtárgyalásában az Unió intézményei és szakmai szervezetei mellett a tagállamok nemzeti parlamentjei is részt vettek. Az uniós közlekedéspolitika nyilvánvaló eredményeit elismeri a jelentés, ugyanakkor több területen tartja szükségesnek korrekció megfogalmazását.

• JELENTÉS az európai mıholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról — Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, 2005. július 1. A jelentés a Galileo európai mıholdas navigációs rendszerrŒl, annak kiépítésérŒl és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól szól. A pontos helymeg-

Az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján szükséges változtatásokat javasol a szabályozás alkalmazásában, a korábbinál reálisabb megközelítést, valamint a meglévŒ kapacitások integrált kihasználását sürgeti. Hangsúlyozza a közlekedés mint szolgáltatás kulcsfontosságú szerepét a gazdasági növekedésben. Az új kihívások között tárgyalja az unió bŒvítésével megváltozott intézményi és pénzügyi körülményeket, valamint a klímaváltozás fokozódó


hatását. A jelentés aláhúzza az intelligens közlekedésben rejlŒ lehetŒségeket. A félidŒs felülvizsgálat után sor kell kerüljön az európai közlekedéspolitika folyamatos megújítására, mert különben a zsúfoltság, a környezetre gyakorolt nyomás, a társadalmi fenntarthatóság problémái veszélyeztetik Európa gazdasági növekedését és jólétét.


• VÉLEMÉNY a magán- és közszféra közötti partnerségekrŒl (PPP), valamint a közbeszerzésrŒl és a koncessziókról szóló közösségi jogról — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2006. augusztus 31. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS Egy európai rádiófrekvencia-politika felé — Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, 2006. december 18. (néppárti frakció felelŒs)

• JELENTÉS az Európai Unió 2007-2013-ra szóló pénzügyi kerettervének „Közlekedés” címı fejezetérŒl, 2005

Állásfoglalási indítványok A közlekedési szakbizottság részérŒl Barsiné Pataky Etelka volt a felelŒse az Unió hosszú távú pénzügyi tervezését tartalmazó pénzügyi perspektíván belül a közlekedési fejezet kidolgozásának. KiemelkedŒ eredménynek számít, hogy a képviselŒ asszony javaslatára 8 százalékkal sikerült megnövelni a közlekedésre szánt keretösszeget az Európai Tanács eredeti javaslatához képest.

További megbízások • VÉLEMÉNY az Európai Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történŒ közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól — Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, 2005. június 22. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2005. július 6. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS a gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati felhasználásáról — Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság , 2005. július 20. (néppárti frakció felelŒs)

• KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Galileo program jelenlegi állásáról (2006. szeptember 25.) • ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az analógról a digitális mısorszórásra történŒ áttérés felgyorsításáról (2005. október 12.)

dr. Becsey Zsolt

dr. Becsey Zsolt

EP szakbizottsági tagság • Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága • A Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelôs küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság • Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság • Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség Életpálya fôbb állomásai • Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egyetemi diploma (1988) • Külügyminisztérium, az Európa Tanács ügyeinek referense (1988–1991) • Magyar EK-misszió, titkár, Brüsszel (1991–1995) • Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Európai Ügyek Hivatala vezetôjének fôtanácsadója (1995–1996) • Külügyminisztérium, Integrációs Államtitkárság, helyettes vezetô (1996–1998), titkárságvezetô (1998) • Magyar EU-misszió, helyettes vezetô, rendkívüli követ, a magyar-EU Társulási Tanács titkára (1999-2003) • a Magyar Köztársaság Kormányának képviselôje az EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottság kibôvített ülésein (2001–2003) • a Magyar Köztársaság Kormányának állandó megfigyelôje az Állandó Képviselôk Bizottságában (COREPER I.) (2003)


Bizottsági munka

kibŒvítésében és az egységes belsŒ kis- és közepes vállalkozói hitelpiac kialakításában.

Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) A bizottság napirendjén 2004 és 2008 között számos adózási politikával összefüggŒ jelentés szerepelt. Ez nem véletlen, mivel az adózás egyrészt a gazdaságpolitika egyik meghatározó, egyszersmind minden választópolgár által közvetlenül érzékelhetŒ eszköze. A fiskális politika uniós szintı alakításával közvetlen hatást lehet gyakorolni az állam és a vállalkozások, valamint a polgárok egyéni költségvetésére. A néppárt törekvése a politikai egyeztetések során az volt, hogy a fiskális szabályozások módosítása révén ösztönzést és segítséget nyújtsanak a kis- és középvállalkozások tevékenysége számára. 2005-ben Becsey Zsoltot beválasztották az Európai Pénzügyi Szolgáltatások Fórumának (European Parliamentary Financial Services Forum) Igazgatótanácsába. Ezzel a tagsággal lehetŒség nyílt a kelet-európai pénzügyi érdekek hatékony képviseletére. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) A magyar néppárti képviselŒk fŒ törekvése a bizottsági munka során Magyarország felkészítése volt a transzeurópai közlekedési hálózatokba való bekapcsolódásba, elsŒsorban az infrastruktúra és az úthálózat európai szintre emelésével. A Magyarország szempontjából kulcsfontosságú európai közlekedési folyosók fejlesztésében prioritásokat kell felállítani úgy, hogy azok a magyar lakosság legégetŒbb infrastrukturális szükségleteinek kielégítését, a lemaradások behozását szolgálják. A szabályozás és a piacnyitás az új tagállamoknál még korai lehet, ennek negatív hatásainak kiküszöbölése kívánatos, pl.: eurovignette, vasúti, személyi forgalmi, és postai szolgáltatások megnyitása terén indokoltak legalább átmeneti piacvédelmi intézkedések.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások Jelentések a Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságában:

• JELENTÉS a Közösség 2008-2012-ig tartó statisztikai programjáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2007. június A jelentés javaslatokat fogalmazott meg az EU statisztikai adatszolgáltatási rendszerének hatékonyabb mıködésérŒl és az EUROSTAT szerepérŒl a tagországok költségvetési folyamataival kapcsolatos makrostatisztikák felelŒsebb ellenŒrzésében. • JELENTÉS a rádiómısor és televíziómısor terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóval kapcsolatos rendelkezésekrŒl — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2006. december 1. A rádió- és televízió szolgáltatást végzŒ ÁFA-alanyok számára könnyebbséget jelentett, hogy a rendszer 2008. július 1-ig meghosszabbításra került. • JELENTÉS a nem az adott ország területén, hanem más tagállamban letelepedett adóalanyoknak a 77/388/EGK irányelvben biztosított hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2005. november 16. A VIII. ÁFA irányelv módosítása jelentŒsen hozzájárult ahhoz, hogy az ÁFA-adóalanyok a harmadik országokban adminisztrációs terhektŒl mentesen igényelhessék vissza az ÁFÁ -t. • JELENTÉS a közös hozzáadottértékadó rendszerrŒl szóló 77/388/EGK irányelvnek a minimális általános adómérték alkalmazásának idŒtartama vonatkozásában történŒ módosításáról — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2005. november 17.

• JELENTÉS a mikrohitelezésrŒl — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2008. január

A minimális ÁFA-mérték megállapítása igen komoly jelentŒséggel bír, mivel többek között hatással van a fogyasztói kiadásokra, és ezen keresztül az eurozóna gazdasági növekedésére is.

A mikrohitelezési irányelv kiemelt szerepet játszik a kisés közepes vállalkozások hitelezési forrásainak

• JELENTÉS a hozzáadottértékadó - kötelezettségek egyszerısítése végett a 77/388/EGK irányelv

dr. Becsey Zsolt

megváltoztatásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, 2005. július 6. A határon átnyúló tevékenységet végzŒ kisvállalkozó számára jelentŒs könnyebbség, hogy a határon átnyúló termék- és szolgáltatás-értékesítés tekintetében egyablakos rendszer keretében kerülhet sor az ÁFAbevallásra. Ez jelentŒs adminisztrációs tehermentesítést jelentett a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak.

További megbízások • A dízel, gázolaj és egyéb adóköteles üzemanyagok jövedéki adójáról szóló jelentés — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelŒs) • A 6-os ÁFA - irányelv újrakodifikálása — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelŒs) • Oroszország és az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai — Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelŒs) • Stockmann-jelentés az európai repülŒtéri illetékekrŒl - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2008. január 14. (néppárti frakció felelŒs) • Leichtfried-jelentés az Európai Légibiztonsági Ügynökség hatáskörének kiterjesztésérŒl — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2007. szeptember (néppárti frakció felelŒs) • El Khadraoui-jelentés az EU légügyi külpolitikájáról Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2006. 06. (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY: Krehl-jelentés a kohéziós irányelvekrŒl 2007-2013, — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2006. szeptember (jelentéstevŒ) • VÉLEMÉNY: A közlekedéspolitikai Fehér Könyv felülvizsgálatának véleményezése — Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2005. március (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS: A postai irányelv felülvizsgálata, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, 2007. március (néppárti frakció felelŒs)

EP Dél-Kelet Európával foglalkozó Delegációja Az EU több szakpolitikájában (kül-, szomszédság-, bŒvítéspolitika) fölértékelt Nyugat-Balkánnal foglalkozó delegációban Becsey Zsolt az egyetlen magyar fŒtag. Elérte, hogy a delegáció révén az egész EP-ben a köztudatba kerüljön a Vajdaság nemzeti és etnikai kisebbségeinek problematikája, egyebek közt tényfeltáró bizottság szervezésével és az abban való aktív részvétellel, valamint EP-beli meghallgatás (2005. október) szervezésével, továbbá a Vajdaság multietnicitása védelmében hozott sürgŒsségi határozattal (2008. szeptember 28.) A nemzeti és etnikai kisebbségeket illetŒ, egyelŒre sajnálatosan kevés EU-dokumentum számát gyarapító EP-határozatot Becsey Zsolt kezdeményezte és szövegezte. Ugyancsak a Kárpát-medence nemzeti és etnikai kisebbségei ügyére irányította a figyelmet Becsey Zsolt kiállítása az EP-ben (2008. május 26-29.), „A sokféleség laboratóriuma - A multietnicitás évszázadai a Bácskában és a Bánságban” címmel. Ennek megnyitójára Habsburg Ottó küldött üdvözlŒ levelet, és a kiállítás angol, francia, német, valamint magyar, szerb és román nyelvı változatát a tervek szerint bemutatják az EU több tagországában, valamint Szerbiában. Szintén a Kárpát-medence értékeinek — környezetieknek és kulturálisoknak — a védelmében vállalt társrendezŒi szerepet Becsey Zsolt a Verespatak-kiállításban (EP, 2007. december 17-20.), együtt KónyaHamar Sándor RMDSZ-képviselŒvel és Olajos Péterrel. Becsey Zsolt filmvetítést szervezett az EP-ben 2005 októberében, “Magyarverés a Délvidéken” címmel (M. Szabó Imre dokumentum-filmje a Vajdaságban történt etnikai összecsapásokról). Konferenciák az EP-ben: – KezdeményezŒje, szervezŒje, levezetŒ elnöke volt a „Gyomirtó szerek a vasútbiztonságért” címı közlekedési szakkonferenciának (2008. június 12.), – Mentora volt az IHLET címı, nemzetközi Tiszaegyüttmıködési konferenciának (2007. június), 150 résztvevŒvel.


De Blasio Antonio

EP szakbizottsági tagság • Költségvetési EllenŒrzési Bizottság • Regionális Fejlesztési Bizottság • EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság EP szakbizottsági póttagság • Környezetvédelemi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság • EU-Oroszország Parlamenti Együttmıködési Bizottság

Életpálya fôbb állomásai • Orosz-angol szakos tanári diploma (TanárképzŒ FŒiskola, Pécs 1978) • Angol szakos egyetemi diploma (JATE BTK, Szeged 1984) • DOTE Népegészségügyi Iskola • Management and Community Organisation Washington State University, Seattle, WA. USA, (1991) • Change Management Liverpool Polytechnic, England (1992) • Pécs város önkormányzati képviselŒje (1990-1994, 1998-2002, 2002-2006) a Városépítészeti Környezetvédelmi Bizottság elnöke • Baranya Megyei Közgyılés tagja (1995-1998) • WHO Pécsi Egészséges Városért Alapítvány titkára (1992-tŒl) • Egészséges Városok Európai Nemzeti Hálózatainak Szövetsége (alelnök) • Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége (fŒtitkár) • PVSK Vízilabda Szakosztály elnöke (2000-tŒl)

De Blasio Antonio

Bizottsági munka Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (CONT) A Bizottság fŒ feladata minden évben az Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenŒrzése, valamint a mentesítési, zárszámadási eljárás lefolytatása, az e döntésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatala. A Költségvetési EllenŒrzési Bizottság kompetenciájába tartozik az Unió, illetve intézményeinek és az általa finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárása, ismertetése és könyvvizsgálata, beleértve az áthúzódó elŒirányzatok megállapítását és az egyenlegek elkészítését is. Az elvégzendŒ feladatok közé tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenŒrzése, a közösségi finanszírozás hatékonyságának felügyelete a közös politikák végrehajtása során, illetve az Unió költségvetésével kapcsolatban felmerülŒ csalások és szabálytalanságok vizsgálata. A visszaélések megakadályozására, illetve üldözésére, valamint általában az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló intézkedéseket ez a parlamenti bizottság végzi el a SzámvevŒszék tagjainak kinevezése, jelentéseinek vizsgálata, illetve a költségvetés végrehajtása, irányítása és ellenŒrzése által. 2007-ben a bizottság mindezen éves feladatai mellett egyéni kezdeményezésı jelentésben vizsgálta a csalás elleni küzdelem eredményeit, illetve az uniós pénzügyi eszközök átláthatóságát. Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) A Regionális Fejlesztési Bizottság feladata az Európai Unió regionális és kohéziós politikájának figyelemmel követése és az Európai Bizottsággal karöltve a vonatkozó uniós szabályok megalkotása, a bizottsági javaslatok véleményezése. A regionális fejlesztési kérdések magukban foglalják mind az infrastrukturális, mind pedig a területi együttmıködés különbözŒ formáinak az alakítását. A kohéziós politikát érintŒ szabályozások és jelentések azt célozzák, hogy az Európai Unió tagállamai és régiói mind társadalmi, mind pedig területi és gazdasági kohézió tekintetében egyre kiegyensúlyozottabb képet mutassanak. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedŒ fontosságú a Regionális Fejlesztési Bizottság munkája az Európai Bizottság kohéziós jelentéseinek véleményezése, a különösen hátrányos helyzetı régiók fejlesztése terén. A kohéziós politikához szorosan kapcsolódik a hatékonyság vizsgálatának és az innováció fejlŒdésének kérdése, amelynek elemzése szintén egy bizottsági jelentés formájában került bemutatásra. A régiókat érintŒ konkrétabb jelentések a nemzetközi

repülŒtéri díjak, a lakáskérdés, valamint a megújuló energiaforrások és az új európai turizmus stratégia aktuális problémáit és megoldási javaslatait mutatták be. A kohéziós támogatások, különösen a Strukturális Alapból származó pénzek tagállami felhasználásának ellenŒrzése a Költségvetési EllenŒrzési Bizottsággal karöltve szintén a bizottság tevékenységéhez tartozik. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) A bizottság tevékenysége rendkívül széles kört ölel fel: a környezetvédelem legfontosabb kérdései közé tartozik napjainkban a globális klímaváltozás problematikája, ehhez szorosan kapcsolódva a megújuló energiaforrások felhasználásának stratégiája, a határokon átívelŒ környezetszennyezés, a szárazság és a vízhiány kérdése, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének szabályozása. Az Európai Unió Bizottságával az együttdöntési eljárás keretében a bizottság módosította és az új helyzethez igazította a hulladék kérdéssel, a széndioxid-kvóta kereskedelmével, az ipari szennyezés kibocsátásával foglalkozó irányelveket. A fogyasztóvédelem területén kiemelkedŒ fontosságú az áruk címkézését és csomagolását szabályozó irányelvtervezet véleményezése, az élelmiszer-adalékokra és a kozmetikai termékekre vonatkozó uniós rendelkezések meghatározása. A bizottság az Európai Unió Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Tervének, valamint a Hatodik Egészségi Cselekvési Tervnek a félidŒs felülvizsgálatában is komoly szerepet játszott. A túlsúllyal, egészséges táplálkozással és a sporttal kapcsolatos jelentések és vélemények az Európai Unió legújabb egészségi stratégiájával összhangban a megelŒzés jelszavát tızték zászlajukra. A Költségvetési EllenŒrzési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság közös néppárti munkacsoportja De Blasio Antonio a 2008 júniusában megalakított munkacsoport koordinátora. Az újonnan felállított munkacsoport célja, hogy kialakítson egy, a Strukturális Alapok eredményesebb felhasználására irányuló stratégiát, valamint hatékonyan összehangolja a két szakbizottság munkáját, ezáltal alakítva a fejlesztési támogatásokra vonatkozó jövŒbeni szabályozásokat. A havi rendszerességgel ülésezŒ munkacsoport együttmıködésben a tagállami és az Európai SzámvevŒszékkel a 2007. évi zárszámadási eljárás strukturális és kohéziós politikára vonatkozó fejezetéhez fogalmaz meg észrevételeket.


EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság (PCC) Az EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság 2004 óta mıködik önállóan, évente egy parlamentközi tanácskozást tart. Feladata az 1998-ban Ukrajnával kötött partnerségi megállapodás alkalmazásának ellenŒrzése, ugyanakkor teret biztosít mind az Európai Parlamentnek, mind az Ukrán Parlamentnek a problémás kérdések megvitatására. Az Európai Parlament 2004 óta ezen bizottságon keresztül eredményesen jelenik meg az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok alakításában. A PCC aktív szerepet játszott a Narancsos Forradalomban egy ad hoc delegáció kiküldésével, továbbá azáltal, hogy a bizottság fogadta Viktor Juscsenko küldöttségét, melynek Julia Tyimosenko is tagja volt. A 2006-os választásokra is megfigyelŒ csoportot delegált. A bizottság 2007. január 22-én elfogadta az EU és Ukrajna közötti Új MegerŒsített Megállapodásról szóló tanácsi határozatot, valamint egy írásbeli nyilatkozatot (0004/2007) az (1932-1933-as) ukrajnai nagy éhínség népirtásként való nemzetközi elismerésérŒl. Ezt követŒen a PCC Kijevben megtartotta 9. ülését, február 27-28. között. A 10. PCC ülésre 2008. február 26-27-én került sor Brüsszelben, Viktor Janukovics részvételével.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • JELENTÉS a Strukturális Alapok 2000–2006 keretében a félidŒs eljárások végrehajtásáról szóló 1/2007. sz. Európai SzámvevŒszéki (ECA) különjelentésrŒl — Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2007. július 20. • VÉLEMÉNY a repülŒtéri illetékekrŒl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról — Regionális Fejlesztési Bizottság, 2007. szeptember 17. • JELENTÉS az 1994-1999 és a 2000-2006 közötti idŒszak nagyprojektjeinek értékelésérŒl szóló Európai SzámvevŒszéki (ECA) különjelentésrŒl — Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2008. • JELENTÉS a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérŒl - Csalás elleni küzdelem - Éves jelentés 2007 — Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2008. • VÉLEMÉNY a gázkibocsátás csökkentésérŒl — Regionális Fejlesztési Bizottság, 2008.

De Blasio Antonio

További megbízások • VÉLEMÉNY az Európai Bizottság „A vízhiány és szárazság okozta kihívások az Európai Unióban” címı közleményérŒl (2008) - Regionális Fejlesztési Bizottság (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY az Európai Bizottság megújuló energia útitervérŒl (2007) - Regionális Fejlesztési Bizottság (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY a nemzeti parlamentek és audit intézmények költségvetési ellenŒrzésérŒl szóló összehasonlító tanulmányról (2007) - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY a gyümölcs- és zöldségtermelŒknek nyújtott uniós támogatások hatékonyságáról szóló Európai SzámvevŒszéki külön jelentésrŒl (2006) - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (néppárti frakció felelŒs)

dr. Gál Kinga

dr. Gál Kinga

EP szakbizottsági tagság • Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, alelnök • Külügyi Bizottság Emberi Jogi Albizottsága az EU-Románia Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség, alelnök EP szakbizottsági póttagság • Külügyi Bizottság Életpálya fôbb állomásai • ELTE Állam- ás Jogtudományi kar (1994) nemzetközi emberi jogi diploma, • Institute for Comparative Human Rights, Strasbourg (1993) • Romániai Magyar Demokrata Szövetség, tanácsadó (1991–1994) • Határon Túli Magyarok Hivatala elemzô (1995) - elnökhelyettes (2001–2002) • Teleki Alapítvány, kutató (1996) • European Centre for Minority Issues, Flensburg, nemzetközi jogász (1997–2000) • Magyar Tudományos Akadémia, elnöki fôtanácsadó (2003–2004) Egyebek • Az Év Képviselôje az Európai Parlamentben (2008) (Igazságügyi és polgári szabadságjogi kategória)


Bizottsági munka Külügyi Bizottság (AFET) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) Gál Kinga 2005-ben és 2006-ban parlamenti jelentéstevŒje volt az alapvetŒ jogok támogatásáról és védelmérŒl, illetve az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásáról szóló dossziéknak. A jelentések részletesen kidolgozzák az Alapjogi Ügynökség feladatait, hatásköreit és döntéshozói mechanizmusait. Kisebbségvédelmi szempontból nagy eredmény az, hogy az intézményközi tárgyalások során sikerült elérni: ez a terület is szerepeljen az Ügynökség mandátumában. 2006-ban Gál Kinga nevéhez fızŒdött a LIBE Bizottság által Románia csatlakozásáról kiadott vélemény, amely az igazságügyi reform végrehajtása, az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása mellett további lépéseket szorgalmaz a kisebbségi közösségek védelme terén – a szubszidiaritás, a kulturális önrendelkezés és az adminisztratív önrendelkezés elveinek megfelelŒen. Szintén 2006-ban volt jelentéstevŒje Gál Kinga a LIBE a kultúrák közötti párbeszéd európai évérŒl (2008) témában adott véleményének, amely hangsúlyozza, hogy a hagyományos etnikai, nyelvi és nemzeti kisebbségek számára sajátos kulturális jellemzŒik védelme és támogatása különösen fontos eszköz egyedi identitásuk megŒrzéséhez. Gál Kinga 2007. február 1-tŒl alelnöke az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak (LIBE). 2007ben a szakbizottság az Œ kérésére tızte napirendre november 5-i ülésén a Benes-ügyet (A Benes-dekrétumok Szlovákia általi újbóli megerôsítésének ügyét) és az EU-n belüli nemzeti kisebbségek kérdését. Szintén Gál Kinga kezdeményezte és a 2007-es év folyamán több alkalommal felvetette a szakbizottsági üléseken a ma-gyarországi emberi jogi helyzet kérdését. Emellett nagy horderejı kérdésként merült fel a schengeni térség bŒvítése, amely korántsem zárult le december 21-én a legújabb tagok felvételének ünnepélyes aktusával. Így Magyarország érdeke is az úgynevezett SIS II (a Schengeni Információs Rendszer új generációja) mielŒbbi kiépítése és életbe lépése. Egyéb fontos témák (a teljesség igénye nélkül): az EU külsŒ határainak védelme, migráció, menekültügy, Közösségi Vízumkódex, Vízuminformációs Rendszer, rendŒrségi és bírósági együttmıködés, személyes adatok védelme.

A Külügyi Bizottság számunkra különösen nagy horderejı kérdésként vizsgálta Románia EU csatlakozását (2004-2006) illetve az Unió és Szerbia közötti kapcsolatokat (2007). Az elŒbbi esetében Gál Kinga módosító indítványaival sikerült elérni, hogy nemzetközi dokumentumban elŒször szerepeljenek nevesítve az erdélyi magyar közösség igényei és a megoldások az önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján, bekerülve a csatlakozást közvetlenül megelŒzŒ és az azt követŒ helyzet nyomon követésének kritériumai közé, az ingatlanok visszajuttatásának kérdése és a magyar nyelvı felsŒoktatás szorgalmazása mellett. A Szerbia-jelentés esetében a Gál Kinga által elŒterjesztett, majd a bizottság által elfogadott módosító indítványok többek között a Vajdaság multietnikus státusának megŒrzését, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését, a temerini etnikumközi konfliktus mindkét fél számára méltányos lezárását, a békés egymás mellett éléshez szükséges tevŒleges kormányzati magatartás szükségességét, az etnikai elfogultság nélkül mıködŒ rendŒrség, ügyészség, bíróság létrehozását célozták. A felsoroltak mellett fontosabb, Gál Kinga által aktívan nyomon követett ügyek voltak: a Bizottság 2007-es BŒvítési Stratégiája, vízum- és tartózkodási egyezmények több országgal, a tagjelölt államok országértékelései, az Európai Parlament Szaharov-díja illetve általában az emberjogi szempont érvényesítése külügyi kérdésekben. Külügyi Bizottság, Emberjogi Albizottság (DROI) Az Emberjogi Albizottság évente ad ki állásfoglalást az emberi jogok helyzetérŒl a világban. A 2004-es jelentésben például Gál Kinga javaslatának köszönhetŒen kapott hangsúlyt a kisebbségvédelem. A módosító indítványok továbbá kimondják, hogy az Európai Parlamentnek folytatnia kell munkáját az emberi jogi garanciákért a Vajdaságban és Koszovóban. További fontos ügyek: emberjogi párbeszéd harmadik országokkal, az ENSZ Emberjogi Tanácsának reformja, az EU szomszédságpolitikájának értékelése, az EU gyermekjogi politikája. EP- Románia Parlamenti Vegyesbizottság (alelnök) Az EP-Románia Parlamenti Vegyesbizottság fŒ feladata Románia uniós csatlakozásának elŒkészítése volt,

dr. Gál Kinga

többek között ajánlások formájában az Európai Parlament, illetve Románia Parlamentje felé. A 2005 áprilisában illetve 2006 áprilisában Bukarestben, illetve Brüsszelben megtartott üléseken Gál Kinga kifejezett kérésére került az ülések napirendjére a magyar kisebbség ügye, az ingatlan-visszaszolgáltatás, illetve a magyar nyelvı felsŒoktatás kérdése. Ezek az ügyek a magas rangú román vezetŒkkel folytatott tárgyalásokon is szerepeltek Gál Kinga külön kérésére. Ennek eredményeként a Vegyesbizottság ajánlásaiban a csatlakozásig teljesítendŒ vállalások magukba foglalják a romániai magyar kisebbség védelmét, és kitérnek a magyar nyelvı felsŒoktatás és az egyházi javak visszaszolgáltatásának fontosságára is. Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Munkacsoport (alelnök) A Fidesz Európa Programjában foglaltaknak megfelelŒen fontos cél volt már 2004 szeptemberében létrehozni azt az intézményesített fórumot az Európai Parlamentben, amelynek keretén belül a határon túli magyarság problémái rendszeresen felvethetŒek lesznek. JelentŒs erŒfeszítések révén sikerült végül a fŒbb képviselŒcsoportokat megnyerni az elképzelés megvalósításához. Gál Kinga elŒterjesztésében tárgyalta a munkacsoport az autonómia témáját és annak gyakorlati megvalósulását Európában. Az egyéb fontos kérdések közé tartozott többek között az anyanyelvı felsŒoktatás, ezen belül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdése, a Benes-dekrétumok ügye és a kisebbségi képviselet kérdése az Európai Parlamentben. Magyar érdekérvényesítŒ csoportok látogatásainak megszervezése az Európai Bizottságnál és Parlamentben • Romániai egyházi vezetŒk (ingatlanrestitúció ügyében) • Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (magyar közösség problémái csatlakozás elŒtt) • Bolyai KezdeményezŒ Bizottság (az erdélyi magyar felsŒoktatás) • Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége (Vajdasági magyarság problémái)

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • JELENTÉS az alapvetŒ jogok támogatásáról és

védelmérŒl: a nemzeti és európai intézmények, köztük az AlapvetŒ Jogok Ügynökségének szerepérŒl — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2005. május 11. A jelentés arra a felismerésre épül, hogy az Európai Uniónak ki kell állnia az alapvetŒ emberi jogok védelme és elŒmozdítása mellett. Ennek a szempontnak minden európai uniós politika és intézkedés kialakításában érvényesülnie kell. Az Alapjogi Ügynökség kiváló eszköz lehet arra, hogy EU emberjogi politikájának minŒségét és koherenciáját biztosítsa. Ezt csak úgy érheti el, ha hasznosítja az eddig e téren Európában felhalmozott tudást és tapasztalatot, illetve ha az ezen a téren már dolgozó hálózatok hálózataként képes mıködni. Magyar szempontból a dokumentum jelentŒsége az, hogy az Ügynökség feladatkörének meghatározásánál a nemzeti kisebbségek ügyét kiemelt kérdésként említi, amely még inkább elŒtérbe került az új tagállamok csatlakozásával. • JELENTÉS az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2006 szeptember 26. A jelentés részletesen kidolgozza az Alapjogi Ügynökség feladatait, hatásköreit, és döntéshozói mechanizmusait. Emellett a bizottsági javaslatot a Parlament részérŒl úgy módosítja, hogy egy kompetens és egyben felelŒs európai intézmény jöhessen létre, amely képes a megfelelŒ szakmai hozzáértéssel, az alapelvekhez ragaszkodva és egyben rugalmas módon kezelni az emberi jogi problémákat. Magyarország számára kiemelt fontosságú a kisebbségi jogok EU szintı kodifikálása és érvényesítésük elŒsegítése a gyakorlatban; ezért a legfontosabb eredmény az, hogy ezt a szempontot sikerült érvényesíteni a többoldalú tárgyalások során és így az Ügynökség mandátumában ez a terület is szerepel. • VÉLEMÉNY a kultúrák közötti párbeszéd európai évérŒl (2008) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2006. április 20. A vélemény a jelentéstevŒ álláspontját tükrözve hangsúlyozza, hogy a hagyományos etnikai, nyelvi és nemzeti kisebbségek számára sajátos kulturális jellemzŒik védelme és támogatása különösen fontos eszköz egyedi identitásuk megŒrzéséhez. E célkitızés eléréséhez


elsŒ lépésként e közösségek egyedi igényeire szabott egyedi közösségi programokat kell kidolgozni, mivel e közösségek nem sorolhatók sem a bevándorlók, sem más hátrányos megkülönböztetést elszenvedŒ csoportok közé. A dokumentum emellett kitér arra, hogy a párbeszéd során külön figyelmet kell szentelni a csatlakozó és tagjelölt országokra, mert a tíz új tagállam 2004-es EU-csatlakozásának tapasztalatai alapján fontos biztosítani a folytonosságot a csatlakozási feltételek teljesítése és a közösségi jog és politikák tiszteletben tartása között. • VÉLEMÉNY Románia csatlakozásáról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2006. november 22. A véleménytevŒ által a jelentésbe bevitt fŒbb pontok: az igazságügyi reform végrehajtása, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, a Románia által tett kötelezettségvállalások végrehajtásának szoros nyomon követése, további lépések szükségessége a kisebbségi közösségek védelme terén. A magyar kisebbség tekintetében a vélemény kimondja, hogy további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezen kisebbség védelmet élvezzen a szubszidiaritás, a kulturális önrendelkezés és az adminisztratív önrendelkezés elveinek megfelelŒen, illetve hogy a román hatóságoknak a szükséges pénzügyi eszközök biztosításával teljes körıen támogatniuk kell a magyar kisebbség felsŒfokú oktatását.

További megbízások • JELENTÉS az Alapjogok HelyzetérŒl az Európai Unióban 2004-2007 — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2008. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretprogramjának elfogadása tekintetében történŒ végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2007. december 20. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttmıködésrŒl szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötésérŒl szóló tanácsi

Dr. Gál Kinga

határozatra irányuló javaslatról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2007. november 14. (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS Az alapjogi charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási javaslataiban: A rendszeres és szigorú ellenŒrzés módszertana — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2007. február 12. (néppárti frakció felelŒs)

• JELENTÉS az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége tevékenységeinek az Európai Unióról szóló szerzŒdés VI. címében említett területeken való folytatására történŒ felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2006. szeptember 18. (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY az Emberi Jogok 2007. évi jelentésérŒl — Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, 2008. (néppárti frakció felelŒs) • VÉLEMÉNY az EU gyermekjogi stratégiája felé — Külügyi Bizottság, Emberjogi Albizottság, 2007. július 19. (néppárti frakció felelŒs) • KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a vajdasági kisebbségek ellen elkövetett erŒszakos cselekményekrŒl — 2004. szeptember 15. (néppárti frakció felelŒs) • KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Vajdaság többetnikumúságának védelmérŒl — 2005. szeptember 28. (néppárti frakció felelŒs) Egy olyan kényes témában, mint a vajdasági kisebbségek ellen irányuló erŒszak, nem volt könnyı a frakciók egyöntetı támogatását megszerezni. A 2004-es állásfoglalás ugyanakkor ígéretet tett egy tényfeltáró bizottság helyszínre küldésére, amelyre 2005 januárjában került sor. Sajnos, az ügyet ezzel nem sikerült megnyugtatóan rendezni, hiszen hasonló esetek újra elŒfordultak, ezért került sor egy újabb sürgŒsségi határozat elfogadására 2005 októberében.

Glattfelder Béla

Glattfelder Béla

EP szakbizottsági tagság • Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság • Az EU-Oroszország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség tagja • MERCOSUR országokkal folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség tagja EP szakbizottsági póttagság • Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság • Halászati Bizottság Életpálya fôbb állomásai • érettségi, Esztergomi Ferences Gimnázium (1985) • agrármérnök, Gödöllôi Agrártudományi Egyetem (1992) • kutató, Agrárgazdasági Kutatóintézet (1994) • címzetes fôiskolai tanár, Szolnok Kereskedelmi Fôiskola • FIDESZ: tag (1988) • Magyar Köztársaság Országgyûlése: - országgyûlési képviselô (1990–2004) - Európai Integrációs Bizottság, alelnök (1998–2000) - Mezôgazdasági Bizottság, alelnök (2002–2004) • Magyar Köztársaság Kormánya: - Gazdasági Minisztérium, politikai államtitkár (2000–2002) - Jövedéki Tanács elnöke (1998–2000) • Magyar Sörgyártók Szövetsége: elnök (1998–2000)


Bizottsági munka MezŒgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) EU-csatlakozásunk egyik legnagyobb elŒnye a Közös Agrárpolitika, a közösségi mezŒgazdasági támogatások léte. Az EU egységesen és részletesen szabályozza a mezŒgazdasági piacokat és költségvetésének közel felét költi mezŒgazdaságra. Magyar szempontból ennek kiemelkedŒ jelentŒsége van, hiszen a magyar gazdaság és társadalom életében a mezŒgazdaság és a vidék fontos szerepet játszik. Az Európai Parlamentben egyik legfontosabb feladatunk a Közös Agrárpolitika, a mezŒgazdasági támogatások és ezáltal a magyar mezŒgazdaság érdekeinek megvédése. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság foglalkozik az EU harmadik országokkal folytatott külkereskedelmével és a Világkereskedelmi Szervezetben, a WTO-ban való részvételével. A WTO-ban jelenleg is folyik a nemzetközi kereskedelem további liberalizálásáról szóló tárgyalássorozat, az ún. Dohai Forduló. A Dohai Forduló legfontosabb kérdése a mezŒgazdasági vámok és támogatások kérdése. AlapvetŒ magyar érdek, hogy a WTO-ban ne születhessen olyan megállapodás, amely ellentétes a magyar és az európai mezŒgazdaság érdekeivel. Halászati Bizottság (PECH) Az uniós halászati politika túlnyomórészt a tengeri halászatról szól. Magyar érdek csak elvétve kerül napirendre. Az édesvízi halászat, ill. haltenyésztés halászati politikán belüli súlyát igyekszünk növelni.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • JELENTÉS a gabonafélék piacának közös szervezésérŒl szóló 1784/2003/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról - jelentéstevŒ Az Európai Bizottság a kukoricaintervenció azonnali eltörlését javasolta. Ez a javaslat súlyosan sérti a magyar gazdák érdekeit, mivel Magyarország jelentŒs kukoricatermelŒ, és a 2004-2006-os idŒszakban

nálunk vásárolták fel az intervenciós kukorica 90%-át. A Glattfelder-jelentés a javaslatot teljes egészében elutasította. Ezt az álláspontot a MezŒgazdasági Bizottság többsége is támogatta. A plenáris szavazáson a szocialisták – köztük a magyar szocialista delegáció néhány tagja – nem támogatta ezt a javaslatot. Ehelyett az Európai Parlament egy kompromisszumot fogadott el, aminek értelmében az intervenció fokozatosan lecsökken 0 tonnára, de jogi értelemben megmarad. • JELENTÉS az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer létrehozásáról, és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1258/1999/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról — véleménykészítŒ • JELENTÉS a cukorágazat piacának közös szervezésérŒl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról — véleménykészítŒ A javaslatok (összefoglaló nevükön: cukorreform) az EU cukorrendtartásának átfogó reformját célozta. A javaslat szerint a cukorpiaci egyensúly elérése érdekében a belsŒ árakat radikálisan csökkenteni, a termeléssel felhagyó cukorrépa-termelŒket és a bezárásra kerülŒ cukorgyárakat pedig kompenzálni kell. A jelentéshez benyújtott vélemény lényege, hogy az európai termelés csökkentése helyett az importvédelmet kell erŒsíteni, és meg kell akadályozni az illegális cukorimportot. • JELENTÉS a borpiac közös szervezésének reformjáról - véleménykészítŒ A borreform célja, hogy helyreállítsa az egyensúlyt az EU borpiacán és növelje az európai borok versenyképességét. ElŒbbit a szŒlŒtermŒ kivágási támogatások növelésével és a lepárlási támogatások megszüntetésével, utóbbit a címkézési, eredetvédelmi és borkészítési eljárások egyszerısítésével kívánja az Európai Bizottság elérni. A jelentéshez benyújtott vélemény hangsúlyozza, hogy az importra és az EU-n belüli termelésre ugyanazon szabályoknak kellene vonatkozniuk, hogy az európai termelŒk ne szenvedjenek versenyhátrányt.

További megbízások • JELENTÉS az EU Állategészségügyi Stratégiájáról 2006-2010 között - véleménykészítŒ Az Európai Bizottságnak a 2006-2010-es idŒszakra vonatkozó állategészségügyi stratégiája számos, az

Glattfelder Béla

európai gazdák versenyképességét csökkentŒ intézkedést tervez bevezetni. A Glattfelder Béla által készített, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által elfogadott vélemény ezzel szemben leszögezi, hogy az EU állategészségügyi szabályai már ma is a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Ezért nincs szükség a gazdák számára jelentŒs többletköltségeket okozó újabb szigorításokra. Az európai termelŒkre vonatkozó követelményeket viszont az EU-n kívülrŒl származó importra is alkalmazni kell.

A jelentés számos ponton módosítja az Európai Bizottság elŒterjesztését. Ezek elsŒsorban a pénzügyi támogatás felhasználásának átláthatóságát és szigorú ellenŒrzését szolgálják. • JELENTÉS a Koszovónak nyújtott makroszintı pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról - néppárti véleményfelelŒs Az EU 50 millió eurós rendkívüli, vissza nem térítendŒ támogatást folyósít Koszovónak. A támogatás célja a helyi költségvetés finanszírozása.

• JELENTÉS a megújuló energiaforrások felhasználásával elŒállított energiáról - véleménykészítŒ Az EU állam- és kormányfŒi 2007-ben döntést hoztak arról, hogy az EU-ban 2020-ra az üzemanyag-felhasználáson belül a bioüzemanyagoknak el kell érniük a 10%-os arányt. Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot nyújtott be arról, hogyan fogja az EU ezt a célt elérni. Glattfelder Béla a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak készített véleményt a tervezetrŒl. A vélemény szerint a bioüzemanyagok növekvŒ felhasználása közrejátszik az élelmiszerek árának robbanásszerı emelkedésében, ráadásul a fejlŒdŒ országokban termelésük az esŒerdŒk irtásához és más súlyos környezeti károkhoz vezet. A vélemény ezért lehetŒvé tenné a 10%-os cél felfüggesztését, ha az élelmiszerek és a takarmány ára jelentŒsen megnŒ. A tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy a bioüzemanyagokat a legközelebbi termelŒ-, ill. gyártóhelyrŒl szerezzék be, ezzel is csökkentve a szállításból eredŒ károsanyagkibocsátást. • JELENTÉS a Moldovának nyújtott makroszintı pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról - jelentéstevŒ Az EU 45 millió eurós rendkívüli, vissza nem térítendŒ támogatást folyósít az Európa legszegényebb országának számító Moldovának. A volt szovjet tagköztársaság többek között azért szorul az EU pénzügyi segítségére, mert Oroszország, egészségügyi kockázatokra hivatkozva, megtiltotta a moldovai borok behozatalát, és ezzel egyidŒben jelentŒs mértékben felemelte a gáz árát.

• JELENTÉS a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról - véleménykészítŒ A zöldség-gyümölcs rendtartás reformja a termelŒi szervezetek megerŒsítését célozza, viszont megszüntetné a feldolgozási- és exporttámogatásokat. A Glattfelder Béla által készített vélemény szerint az európai és a magyar termelŒket meg kell védeni az ellenŒrizetlen zöldség-gyümölcs importtól. A jelentéshez benyújtott vélemény, az Európai Bizottság javaslatával szemben fenn kívánja tartani az exporttámogatásokat is a zöldség-gyümölcs ágazatban. • JELENTÉS a globalizáció hatásairól a belsŒ piacra - néppárti véleményfelelŒs A jelentés a globalizáció várható gazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozik az EU belsŒ piacával kapcsolatban. A jelentés Glattfelder Béla javaslatára üdvözli azokat a régi tagállamokat, amelyek megnyitották munkaerŒpiacukat az új tagállamokból érkezŒ munkavállalók elŒtt, mivel ez a lépés is hozzájárult az EU versenyképességének növekedéséhez.


Gyürk András

EP szakbizottsági tagság • Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság • az EU-Mexikó Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség, alelnök EP szakbizottsági póttagság • BelsŒ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság • Petíciós Bizottság • Az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatott kapcsolatokért felelŒs küldöttség Életpálya fôbb állomásai • történész, ELTE-BTK (2000) • FIDELITAS alapító elnök (1996–2005) • FIDESZ: - Országos Választmány tagja (1995–2005) - Budapesti Választmány tagja (1994–2004) - KampányfŒnök (2004, európai parlamenti választási kampány) - Stratégiai igazgató (2008-) • Magyar Köztársaság Országgyılése: - országgyılési képviselŒ (1998–2004) - Ifjúsági és Sportbizottság, alelnök - Külügyi Bizottság, tag • FIDESZ parlamenti frakcióvezetŒ-helyettes (2002–2004) • a FIDESZ Ifjúsági- és Sportkabinet vezetŒje • a Magyar Köztársaság megfigyelŒje az Európai Parlamentben (2003–2004) • Európa Tanács - Az Európa Tanács Parlamenti Közgyılésének képviselŒje

Gyürk András

Bizottsági munka Ipari, Kutatási és Energiaügyi bizottság (ITRE) Harmadik energetikai szabályozáscsomag Az európai energiaszektor liberalizációja mintegy 10 évvel ezelŒtt kezdŒdött meg. Bár a folyamat kézzelfogható eredményeket hozott, további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az európai polgárok valóban élvezhessék a szolgáltatók közötti választás elŒnyeit. A harmadik energetikai csomag elsŒsorban a választók szabadságára, a tisztességesebb árakra, a környezetszennyezés csökkentésére és az ellátásbiztonságra összpontosít. A javaslatok talán legfontosabb pontja, hogy a hálózatüzemeltetést a jövŒben külön kellene választani a termelŒi és szolgáltatói tevékenységektŒl. Ez érvényes lenne az EU-n kívüli országok vállalataira is. A tervezet elfogadása esetén a nemzeti hatóságok erŒsebb jogköröket és nagyobb függetlenséget kapnának. Az Európai Bizottság egyúttal javaslatot tesz egy európai ügynökség létrehozására, amely fontos szerepet kapna a több országot is érintŒ energetikai kérdésekben. Magyarország számára a csomag elfogadása azért lenne fontos, mert bár a liberalizáció már a magyar piacon is megkezdŒdött, annak elŒnyeit ma szinte egyáltalán nem érzik az állampolgárok. Az új intézkedésekkel lehetŒvé válna, hogy az energetikai cégek versenyre keljenek a fogyasztók kegyeiért, így csökkenhetnének az árak. A javaslatok mindemellett nagy hatással vannak a Magyar Villamos Mıvek jövŒbeni szerepére is.

Roaming-rendelet 2007 nyarán lépett életbe az Unió roaming-díjszabásra vonatkozó rendelete. A jogszabály értelmében csökkennek a barangolás díjai, így a külföldre — más EU tagországba — utazók számára olcsóbbá vált a mobiltelefon használata. Legalább 140 millió európai fogyasztó választhatja a jóval olcsóbb tarifákat a hívások kezdeményezésekor, illetve fogadásakor. Gyürk András a szakbizottsági vita során számos alkalommal hívta fel a figyelmet a fogyasztók tájékoztatásának szükségességére. A képviselŒ többször érvelt az úgynevezett „eurotarifa” bevezetése mellett, amely egy olyan fix díjcsomagot takar, melyet ma már az összes szolgáltatónak kötelezŒen fel kell kínálnia a fogyasztóknak. A politikus a vitában támogatólag lépett fel az SMSés MMS-adatátvitel tarifáinak csökkentése érdekében is.

A roaming-rendelet elŒnyeit a külföldre utazó magyarok már ma is élvezhetik: a három nagy mobilszolgáltató jelentŒsen csökkentette a külföldi telefonálás díjait (híváskezdeményezés esetén 127 forintot, fogadás esetén pedig 61 forintot kell fizetnünk percenként).

BelsŒ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) Szolgáltatási irányelv Az Európai Parlament sokéves vitát követŒen 2006-ban hagyta jóvá a szolgáltatási irányelvet, pontot téve ezzel egy régóta húzódó vita végére. Az rendelkezés célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagországai között. Az irányelv értelmében a mostanihoz képest számos iparágban könnyebb lesz szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. Az a tagország, amelynek területén a szolgáltatást nyújtják, nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést a más EU-országból érkezŒ cégekkel szemben, így nem követelhet további engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget. Az irányelv elfogadásával a magyar vállalkozások könnyebben és átláthatóbb körülmények között próbálhatnak szerencsét más uniós tagállamokban. A termékek forgalmazására vonatkozó javaslatcsomag Az Európai Parlament által tárgyalt másik, nagy jelentŒségı jogszabály-csomag az áruk szabad mozgására vonatkozott. A képviselŒk 2007 februárjában fogadták el a termékforgalmazásról szóló javaslatot. Ez nagymértékben elŒsegíti a tagállamok területén forgalmazott termékek kölcsönös elismerését. A jogszabályok elfogadásának azért van kiemelt jelentŒsége, mert az európai vállalatok közel 30%-a ütközik valamiféle akadályba a tagállamok közötti kereskedelemben. A javaslat elfogadása magyar szempontból azért fontos, mert a hazai termékek az új szabályok mellett a jövŒben sokkal könnyebben juthatnak el más tagállamok piacaira.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások Kereskedelem és klímaváltozás - vélemény az Ipari Bizottság részérŒl A kereskedelem - elsŒsorban a közlekedés révén nagyban hozzájárul az környezetszennyezŒ gázok


kibocsátásához. A tárgyalt jelentés a kereskedelem klímaváltozáshoz fızŒdŒ viszonyával foglalkozik, konkrét megoldási javaslatokat is megnevezve a káros következmények tompítására. A kereskedelem az emberek jólétének egyik meghatározó pillére, s mint ilyen, az általa okozott károk ellenére sem az ördögtŒl való. Magyarországnak a kérdés különösen fontos, mivel kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, a környezetbarát technológiák térnyerése pedig jócskán hagy még kívánnivalót maga után. A Gyürk András által elŒterjesztett vélemény úgy fogalmaz, hogy elengedhetetlen a zöld technológiák elŒtti kereskedelmi akadályok lebontása, tekintettel arra is, hogy az EU piacvezetŒ legyen ezen termékek gyártásában. Véleményében a képviselŒ szorgalmazta a klímavédelmet elŒsegítŒ piaci alapú intézkedések támogatását.

Az Energiafogyasztók Európai Chartája felé vélemény az Ipari Bizottság részérŒl Az Európai Unió az elmúlt években fontos célkitızések mellett kötelezte el magát az energiapolitika területén. Az energetikai piacnyitás, avagy a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében született döntések sikerét a fogyasztói elégedettség tükrében kell vizsgálni. Ha a fogyasztók nem érzékelnek változást, akkor ez az uniós kezdeményezések bukását is jelentheti. Éppen ezért biztosítani kell a fogyasztók legmagasabb szintı védelmét. Magyarországon a kérdés különösen aktuális, hiszen az átgondolatlan liberalizáció kiszolgáltatottabbá tette az állampolgárokat. Ez különösen azért fájó, mert mind a lakosság, mind a vállalatok jóval nagyobb terheket viselnek az európai átlagnál. Az Ipari Bizottság nevében elŒterjesztett dokumentumban Gyürk András az energetikai fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós tervekrŒl mondott véleményt. Álláspontja szerint a fogyasztók védelmének továbbra is az EU és a tagállamok együttes fellépésén kell alapulnia, figyelembe véve az intézkedések országonként eltérŒ hatását. A képviselŒ véleményében annak a meggyŒzŒdésének adott hangot, miszerint a fogyasztóvédelem legfontosabb eszköze a valódi verseny megteremtése. Éppen ezért – fogalmaz a dokumentum – mindent meg kell tenni az egységes, versenyzŒ európai energiapiac megteremtésének érdekében.

További megbízások A fekete-tengeri regionális megközelítés — néppárti frakció felelŒs 2007-ben két fekete-tengeri tagállammal, Bulgáriával és Romániával bŒvült az Európai Unió. Románia és Bulgária uniós csatlakozása után a tagállamokat minden eddiginél közvetlenebbül érinti fekete-tengeri szomszédaink jóléte és stabilitása. A térséget több megoldatlan probléma terheli. Az Európai Bizottság elsŒsorban az energia, a közlekedés, a környezetvédelem és a biztonságpolitika területén fogalmazott meg megoldási javaslatokat, az Ipari Bizottság ezen elŒterjeszésekkel kapcsolatban foglalt állást. Gyürk András ebben a témában benyújtott módosító indítványai elsŒsorban az energetikai együttmıködés erŒsítésére vonatkoztak. A képviselŒ kezdeményezésére a bizottság véleményében helyet kapott a Nabucco vezetékre, mint kiemelt uniós beruházásra való utalás is. A vezeték megépülése hazánk számára különösen fontos, hiszen érdemben enyhítene súlyos függŒségünkön az energiaellátásban. A képviselŒ kezdeményezésére a véleményben helyet kapott egy Oroszország növekvŒ térségbeli aktivitására vonatkozó bekezdés is. A politikus által benyújtott módosító indítvány úgy fogalmaz: az Európai Uniónak egyértelmıvé kell tennie, hogy elfogadhatatlannak tartja az erŒforrásokra irányuló monopolista törekvéseket a Fekete-tenger régiójában. Zöld Könyv a piaci alapú környezetvédelmi intézkedésekrŒl — néppárti frakció felelŒs A környezetvédelmi célok elérése érdekében számos különbözŒ eszközt ismerünk. Az államok ennek ellenére szinte kizárólag a korlátozásokat és elŒírásokat részesítik elŒnyben. Ezek annak ellenére vannak túlsúlyban, hogy a magánszféra bevonásával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni. A piaci eszközök – a környezetre gyakorolt jótékony hatásuk mellett – elŒsegíthetik más társadalmi célok elérését, így a foglalkoztatás növelését. Magyarország számára a kérdés felvetése azért fontos, mert a hazai vállalatoknak csupán elenyészŒ hányada fektet be környezetbarát technológiákba. A magyar cégek ennek következtében hosszabb távon versenyhátrányba kerülhetnek nyugati társaikkal szemben. Gyürk András módosító indítványaiban szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság készítsen átfogó jelentést az EU jelenleg alkalmazott környezeti intézkedéseinek hatékonyságáról. A képviselŒ szerint ezáltal meg lehetne vizsgálni, mely területeken lenne célszerı a jelenlegi szabályozás piaci alapú intézkedésekkel való helyettesítése.

Gyürk András

Delegációs tevékenységek Szabad Európa Gyakornoki Program és Külügyi Képzés Gyürk András felügyelete mellett zajlik a Fidesz Európai Parlamenti Képviselôcsoportja által 2005 áprilisában indított Szabad Európa Gyakornoki Program. A szakmai gyakorlat célja lehetŒséget teremteni a több nyelven beszélŒ, fiatal magyar szakemberek és felsŒoktatásban tanuló hallgatók számára, hogy elsŒ kézbŒl szerezzenek tapasztalatot az Európai Parlament mıködésérŒl, valamint betekintést nyerjenek az Európai Néppárt és a Magyar Képviselôcsoport munkájába. A programban eddig közel 70 fŒ vett részt. A fiatalok egy része a gyakorlat elvégzése után munkatársként is aktívan segíti a Képviselôcsoport munkáját. Szintén a szakmai alapú utánpótlásképzés jegyében került megrendezésre a Szabad Európa Külügyi Képzés, amely során 24, pályázat útján kiválasztott résztvevŒ négy Tihanyban és egy Brüsszelben eltöltött hétvégén ismerkedhetett meg a külpolitika alapjaival.

Magyar Év Európában 1956-2006 Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának emlékére a Magyar Néppárti Delegáció 2006-ban egész éves programsorozatot szervezett „Magyar év Európában 1956-2006” címmel. A Gyürk András koordinálása mellett lezajlott rendezvénysorozat keretében a Képviselôcsoport tudományos, történelmi és kulturális programokkal hívta fel a figyelmet az '56-os hŒsök tetteire. A kiemelendŒ események közé tartozott az „Én ötvenhatom” c. könyv bemutatója, amelyben ismert külföldi közéleti személyiségek vetették papírra emlékeiket és gondolataikat a magyar forradalom kapcsán. Az emlékév csúcspontjaként októberben került sor a néppárti képviselŒcsoport díszülésére; az esemény szónokaként Orbán Viktor kérték fel. A Képviselôcsoportot megtiszteltetésként érte, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is felszólalt az Európai Parlament 2006. október 25-i ünnepélyes ülésén.

A Képviselôcsoport honlapja és hírlevele A delegációs honlap létrehozásával a képviselŒk Gyürk Andrást bízták meg. A 12 képviselŒi és egy központi oldallal rendelkezô honlap 2005 márciusa óta mıködik.

Az oldalak folyamatos frissítését részben a képviselŒk tanácsadói, részben a honlap szerkesztŒi végzik. Szintén Gyürk András a felelŒse a Képviselôcsoport munkáját és az egyes képviselŒk jelentŒsebb eredményeit bemutató Hírlevél megjelentetésének. A kiadvány 2005 májusa óta havi rendszerességgel jelenik meg nyomtatott, illetve elektronikus formában.


Járóka Lívia

EP szakbizottsági tagság • Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság • Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottság, ENP-ED helyettes koordinátor • a Dél-Ázsiával és a Dél-Ázsiai Regionális Együttmûködési Szövetséggel (SAARC) folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Kulturális és Oktatási Bizottság • az EU-Románia parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség Életpálya fôbb állomásai • Berzsenyi Dániel Tanárképzô Fôiskola, Szombathely, angol nyelvtanári képzés (BA), (1998) • Közép-Európai Egyetem, Varsó, társadalom és politika szak (MA), (1999) • University College London, MPhil szociálantropológia szak (2002) • University College London, PhD szociálantropológia szak (2002 óta) Egyebek • Az Év Képviselôje az Európai Parlamentben (2206) (Igazság és alapvetô emberi jogok kategória) • Young Global Leader (2006)

Járóka Lívia

Bizottsági munka

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások

NŒjogi- és EsélyegyenlŒségi Bizottság (FEMM)

• ÁLLÁSFOGLALÁS a romák helyzetérŒl az Európai Unióban (2005) - Az Európai Néppárt részérŒl Járóka Lívia által szövegezett parlamenti állásfoglalás kiemeli, hogy bár számos tagállamban a romák a népesség nagy hányadát alkotják, a kormányzati struktúrákban és a közigazgatásban mégis alulreprezentáltak. Ezért szükséges biztosítani a romák hatékony részvételét a politikai életben, különösen olyan döntések esetén, amelyek a roma közösségek jólétét érintik. Az állásfoglalás a továbbiakban számba veszi azokat a problémákat, amelyek a romákat sújtják, így többek között az átlagosnál jóval rosszabb és egészségtelen lakókörnyezetet, a faji alapon szegregáló oktatási rendszert, melyben a roma gyermekeket alacsony színvonalú és/vagy a szellemi fogyatékosok számára fenntartott osztályokba kényszerítik, valamint az elviselhetetlenül magas munkanélküliségi arányt. A dokumentum felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen közleményt arról, hogy az uniós intézmények a tagállamokkal együttmıködve hogyan tudják a legjobban összehangolni a romák helyzetének javítására tett erŒfeszítéseiket. Javasolja továbbá, hogy fogadjanak el egy olyan akciótervet, amely világos ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. Az állásfoglalás végül felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a romák munkaerŒ-piaci integrációjának elŒmozdítása érdekében, folytassák deszegregációs programjaikat egy elŒzetesen elfogadott menetrend szerint, valamint biztosítsanak egyenlŒ hozzáférést az egészség- és társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz.

A NŒjogi- és EsélyegyenlŒségi Bizottság számos önálló kezdeményezésı jelentéssel és az együttdöntési eljárásokban való aktív részvétellel járult hozzá a diszkrimináció-mentes környezet és a nemek társadalmi egyenlŒségének elŒmozdításához. Tevékenységének fŒbb területei az alábbiak voltak: A foglalkoztatás területén elsŒdleges szempont (a nŒk magasabb munkanélküliségi mutatói mellett) a nemek között évek óta kb. 16%-on stagnáló bérszakadék, így több jelentés is speciális intézkedési tervek kidolgozására hívja fel a tagállamokat a foglalkoztatási egyenlŒtlenségek leküzdésére, illetve világos célokat és határidŒket megfogalmazó lépcsŒzetes tervek kidolgozására a gazdaság egyes ágazataiban. Az oktatás területén kiemelt jelentŒséggel bír a tanulmányaikat gyermekszülés, vagy gyermekgondozás miatt megszakító fiatal anyák támogatása, illetve a tanulmányi terület kiválasztása terén tapasztalható nemi sztereotípiák és megkülönböztetések leküzdése. Az e célból megfogalmazott egyedi javaslatok magukban foglalják a tandíjak személyre szabott kiszámítását, a tanulmányi ritmus rugalmasabb szervezését, illetve a kölcsön- és hitelfelvétel megkönnyítését. Az egészségügyi és gyógyászati szolgáltatásokhoz való hozzáférés szintén egyenlŒtlenül oszlik meg a férfiak és nŒk között, valamint jelentŒs különbségek mutatkoznak a gyógyszerfelírás, a kezelés és a költségek területén is, így ezen különbségek csökkentése elsŒdleges feladat. Külön említendŒk a többszörös diszkriminációt elszenvedŒ fogyatékkal élŒ, a bevándorló, illetve a roma nŒk helyzetérŒl szóló jelentések. A fogyatékkal élŒ nŒket kiszolgáltatottságuk és nemük folytán többszörös hátrányos megkülönböztetés sújtja, ráadásul a fogyatékos és eltartásra szoruló személyekért általában nŒk viselik a felelŒsséget. A bevándorló nŒkkel kapcsolatos ajánlások között említendŒ a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv megfelelŒ átültetése, vagy a munkaerŒpiachoz és a szociális szolgáltatások összességéhez való hozzáférés korlátozásainak enyhítése. A roma nŒk helyzetérŒl szóló jelentést ld. alább.

• JELENTÉS a roma nŒk helyzetérŒl az Európai Unióban (2006) - Járóka Lívia jelentése az EU legfenyegetettebb csoportjaként azonosítja a roma nŒket, akik az életüket befolyásoló legalapvetŒbb döntésekben sem rendelkeznek a választás szabadságával. A roma nŒkkel szembeni diszkrimináció sok helyütt elviselhetetlen mértékı. A roma és nem roma nŒk között óriási szakadék tátong többek között a várható élettartam, a képzettségi szint és a foglalkoztatottság területén is. A jelentés felszólítja a tagállami kormányokat, hogy vizsgálják meg a roma nŒk önfoglalkoztatásának akadályait és alkossanak programokat a roma nŒi vállalkozók számára a hozzáférhetŒ, gyors és olcsó regisztráció érdekében. A dokumentum felhívja az Európai Bizottságot, hogy indítson jogi eljárást, végsŒ soron pedig vessen ki bírságot azokra a tagállamokra, amelyek még nem


ültették át nemzeti jogukba az anti-diszkriminációs irányelveket és/vagy nem hajtják azokat végre. A jelentés felkéri az uniós intézményeket, hogy nemek és etnikai hovatartozás szerinti bontásban gyıjtsenek adatokat a roma férfiak és nŒk helyzetérŒl, és rendszeresen publikálják ezeket az információkat. • JELENTÉS a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlŒ bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról (2007) - a NŒjogi és EsélyegyenlŒségi Bizottság véleménye Kathalijne Maria Buitenweg képviselŒ aszszony jelentésérŒl. A 2007. május 15-én elfogadott vélemény felkéri az Európai Bizottságot, hogy indítson bírósági eljárásokat, végsŒ esetben pedig vessen ki visszatartó erejı pénzbírságot azokra a tagállamokra, amelyek még nem ültették át nemzeti jogukba a diszkriminációellenes irányelveket, a tagállamokat pedig felszólítja, hogy alkossanak nemzeti integrált cselekvési terveket a diszkrimináció minden formájának megszüntetése érdekében. A vélemény jelentŒsége, hogy felhívja a figyelmet a kisebbségi származású nŒk által elszenvedett többszörös diszkrimináció folytatódó jelenségére, és felszólítja a tagállamokat, hogy éves jelentésekben elemezzék a diszkriminációellenességrŒl szóló jogszabályok hatékonyságát a kisebbségek és a nŒk hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem területén, így az oktatásban, a munkaerŒpiachoz, az egészségügyi ellátáshoz, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, és foglalják bele a nemi egyenlŒségi szempontokat ezekbe a jelentésekbe.

További megbízások ÁLLÁSFOGLALÁS a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról (2008) - Az Európai Parlament legfrissebb romákkal kapcsolatos állásfoglalása, melynek Járóka Lívia volt a néppárti szövegezŒje, számos súlyos problémát sorol fel, amelyekkel az Európában élŒ, mintegy 12–15 millió roma kénytelen szembenézni. A dokumentum legfontosabb, az Európai Néppárt eredeti indítványában is szereplŒ kitételei a következŒk:

Járóka Lívia

1. Az Európai Bizottság a kisvállalkozások beindításának ösztönzése érdekében, valamint a hátrányos helyzetı közösségeket tönkretevŒ uzsora gyakorlatának helyettesítése céljából fontolja meg a mikrohitelrendszer bevezetésének lehetŒségét. 2. Az etnikai kisebbségek befogadásáért közvetve, vagy közvetlenül felelŒs biztosok szakmai csoportként együttmıködve dolgozzák ki és felügyeljék a romák befogadását célzó közösségi akciótervet. 3. A Bizottság hozzon létre egy összeurópai válság krízistérképet, amely felméri és megvizsgálja azokat a területeket az Európai Unióban, ahol leginkább sújtja a romákat a mélyszegénység és társadalmi kirekesztés. 4. Az Európai Bizottság tegye az egyes beruházások esélyegyenlŒségre gyakorolt hatását az uniós források lehívásának fontos és számonkérhetŒ feltételévé azáltal, hogy kötelezŒvé teszi az uniós finanszírozású fejlesztési pályázatokon induló magán-, és jogi személyek számára, hogy esélyegyenlŒségi elemzést és cselekvési tervet készítsenek.

Olajos Péter

Olajos Péter

EP szakbizottsági tagság • Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság • az EU-Kazahsztán, EU-Kirgizisztán, EU-Üzbegisztán parlamenti együttmûködési bizottságokba delegált küldöttség és a Tadzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Költségvetési Bizottság • Éghajlatváltozással Foglalkozó Ideiglenes Bizottság • Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (2007-ig) • AKCS-EU (afrikai, karibi, csendes-óceániai – európai uniós országok) Közös Parlamenti Közgyılése • az EU-Románia parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség (2007-ig) Életpálya fôbb állomásai • szervezô-vegyészmérnök (1992) • környezetvédelmi szakmérnök (1993) • az MDF Európai Integrációs Irodájának vezetŒje (1996–2004) • MDF: - elnöki titkárságvezetô (1994–1996) - kabinetfônök (1996–1998) - pártigazgató (1998–2000) - az Országos Választmány tagja (2004–) - Magyar Rádió Kuratórium elnökségének tagja (1998–2004)


Bizottsági munka Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) Az Európai Parlament második legnagyobb szakbizottsága. JelentŒségét jól mutatja, hogy 2007-ben összesen 137 különbözŒ témával foglalkozott. A teljesség igénye nélkül néhány: Környezetvédelem: víz keretirányelv, árvíz, vízminŒség védelem, hulladék keretirányelv, elemek és akkumulátorok elhelyezése, klímaváltozás, gépjármıvek CO2 kibocsátása, CARS 21, energiahatékonyság, energiatakarékosság, vegyipari ügynökség felállítása. Közegészségügy: egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2007–2013), fejlett terápiás gyógyszerek, növényvédŒ szerek, peszticidek és biocidek szabályozása, GMO, dohánytermékek szabályozása. Élelmiszerbiztonság: szeszesitalok címkézése, élelmiszerek tápértékének jelölése, élelmiszeripari enzimek, aromák szabályozása.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások Natura 2000-rŒl szóló jelentés néppárti felelŒse. A jelentés az európai szintı természetvédelmi hálózat létrehozásáról és finanszírozásáról szólt. CARS 21-rôl szóló uniós jelentés - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság néppárti árnyék-jelentéstevŒje. A jelentés a XXI. századi versenyképes európai autóipar szabályozásáról szól, különösen annak környezetvédelmi, humán-egészségügyi és innovációs részérŒl. Európai CO2 kibocsátás csökkentési (nem-kereskedŒ szektor) erŒfeszítésekrŒl szóló jogszabály néppárti felelŒse. A jelentés a teljes CO2 kibocsátás 65 százalékát adó úgynevezett nem kereskedési szektoron belüli szabályozással foglalkozik.

Konferenciák, kiállítások, rendezvények Csontritkulás konferencia 2004. november 10-én az EU Csontritkulással Foglalkozó Konzultációs Panelje és az Európai Parlament Oszteoporózis Munkacsoportja közös összejövetelt tartott, melyen a magyar képviselŒket Olajos Péter képviselte. „Az oszteoporózis korunk népbetegsége, ezért különösen fontos, hogy egy olyan területen, ahol Magyarország a magyar orvosok elkötelezettségének köszönhetŒen Európa élvonalába tartozik, aktívak legyünk. Ez volt az oka, amiért csatlakoztam az Európai Parlament Csontritkulással foglalkozó munkacsoportjához.” - nyilatkozta Olajos Péter a konferenciát követŒen. Új Eldorádó filmbemutató 2004. november 30-án Olajos Péter meghívására az Európai Parlamentben került sor az Új Eldorádó címı film bemutatására. ÜdvözlŒbeszédet mondott Crista Klass német európai parlamenti képviselŒ, a Környezetvédelmi Bizottság és a verespataki EP tényfeltáró küldöttség tagja, valamint Kocsis Tibor rendezŒ, operatŒr. Az eseményt nagy érdeklŒdés övezte, a parlamenti vetítŒ helyiség zsúfolásig megtelt. Fenntartható FejlŒdés Munkacsoport 2005. május 11-én ülésezett az EP Fenntartható FejlŒdéssel Foglalkozó Munkacsoportja. Olajos Péter mint a testület közlekedési és energia szekciójának vezetŒje a parlamenti szavazásra kerülŒ megújuló energiaforrásokról szóló jelentést tızte napirendre. Vitaindítóként elŒadást tartott Claude TURMES az Európai Parlament jelentéstevŒje, Beatriz YORDI az Európai Bizottságtól (Energiaügyi és Közlekedési FŒigazgatóság), valamint Marc TIMMER, a Megújuló Energiaforrások Európai Fórumának igazgatója. Kiállítás a csehszlovákiai kitelepítésekrŒl Never Again címmel 2006. szeptember 12-15-e között Olajos Péter, az MDF, illetve Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának néppárti képviselŒi kiállítást szerveztek az Európai Parlamentben a 60 évvel ezelŒtti deportálások és kitelepítések emlékére. A kiállítást dr. Dávid Ibolya, az

Olajos Péter

MDF elnöke nyitotta meg. A kiállítás szakmai szervezŒje Fehér Csaba, a Komáromi Múzeum igazgatója volt. Olajos Péter a megnyitón elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy 60 évvel ezelŒtt Csehszlovákiában az ország magyaroktól és németektŒl való megtisztítása hivatalos kormányprogrammá vált.

Energia és Konfliktus konferencia Az Olajos Péter által vezetett Fenntartható FejlŒdés Intergroup Energia és Közlekedés Munkacsoportja és a Vittorio Prodi által vezetett Béke Kezdeményezés Munkacsoport 2006. október 18-án együttes ülést tartott az Európai Parlamentben, ahol szakértŒkkel vitatták meg az energiaszegénység és –gazdagság, valamint az ebbŒl fakadó konfliktusok kérdéseit.

Konferencia a bioüzemanyagokról 2007. március 27-én Brüsszelben Olajos Péter, a Fenntartható FejlŒdés Munkacsoport alelnökeként a bioüzemanyagok európai kilátásairól, illetve azok környezetre gyakorolt hatásáról rendezett konferenciát az Európai Parlamentben. A meghívottak a véleményspektrum széles skáláját képviselték az Európai Bizottság, a brazil nagykövetség, a BirdLife International, bioetanolt elŒállító cégek, az Európai KŒolajipar Szövetség, illetve környezetvédelmi és közlekedési szövetségek részvételével. A meghallgatáson elhangzott többek között, hogy a bioüzemanyagok önmagukban nem jelentenek garanciát a fenntartható fejlŒdésre, illetve megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a fenntartható környezeti fejlŒdéshez.

Fenntartható FejlŒdés Munkacsoport: a kis- és középvállalkozásokról 2007. július 3-án az Európai Parlamentben a Fenntartható FejlŒdés Munkacsoport újabb ülésére került sor Olajos Péter szervezésében. Az ülés témája a kis- és középvállalkozások biodiverzitásban játszott szerepe volt. A munkacsoport által készített „Egy mıködŒ partnerség: a KKV-k és a biodiverzitás” címı jelentésben a KKV-któl szerzett közvetlen tapasztalatok, példaértékı innovatív ötletek szerepelnek. Az ülésen négy, e téren kiemelkedŒ eredményeket elért vállalkozót is meghallgattak.

Munkacsoport ülés az EU Osteoporosis Audit-ról 2007. október 24-én Olajos Péter részt vett és elŒadást tartott a csontritkulás és az azzal kapcsolatos megbetegedések ellen küzdŒ érdekcsoport ülésén. Az elŒadás témája az „EU Osteoporosis Audit” volt: egy 2008-ra elkészülŒ, az EU tagállamaira kiterjedŒ, széles körı felmérés, amely a csontritkulás elleni küzdelem aktuális helyzetét térképezi fel az egyes tagállamokban. A felmérés és az így begyıjtött adatok segítségével, megbízható információk birtokában, a jövŒben hatékonyabban lehet felvenni a küzdelmet a betegség ellen, egyidejıleg nagy hangsúlyt fektetve a megelŒzésre, az emberek tájékoztatására is. Klímavédelmi konferencia „Soha nem ért még ilyen közel a téma a parlamenthez, mint most!” E szavakkal jellemezte Nagy Sándor, Kistelek polgármestere találóan azt az Olajos Péter EP képviselŒ (MDF) és Nagy Andor országgyılési képviselŒ (KDNP) által szervezett konferenciát, melyet a Szabad Európa Vitanapok sorozat keretében tartottak 2007. november 8-án az Országgyılés Irodaházában. A konferencia elŒadói megújuló energiaforrásokat kiaknázó vállalkozások, polgármesterek, szakértŒk és a minisztérium képviselŒi voltak. Green Innovation Szeminárium Brüsszelben Olajos Péter - mint a Fenntartható FejlŒdés Munkacsoport Energia csoportjának elnöke - kezdeményezésére 2008. május 28-án a zöld innovációkkal kapcsolatos tapasztalatokról, sikeres projektekrŒl és a hidrogénjármıvek fejlesztésérŒl tartottak szakmai konferenciát az Európai Parlament épületében Brüsszelben.


dr. ´ O ´ry Csaba

EP szakbizottsági tagság • Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága, ENP-ED helyettes koordinátor • Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség tagja • az EU-Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség tagja. EP szakbizottsági póttagság • Fejlesztési Bizottság Életpálya fôbb állomásai • egyetemi doktor, ELTE Állam- és Jogtudományi kar (1978) • Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, alapító és szóvivô (1988) • LIGA Szakszervezetek: - ügyvivô, alelnök (1988–1993) - elnök (1994) • FIDESZ: - Munkaügyi és Szociális Mûhely, vezetô (1996–) - FIDESZ Budapesti Választmány, tag (1998–2004) - FIDESZ Országos Választmány, tag (2005–) • Magyar Köztársaság Országgyûlése: - országgyûlési képviselô (1998–2004) - Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság, alelnök (1998; 2002–2004) - szlovák-magyar vegyes bizottság, szociális albizottság, elnök (1998–2002) - Interparlamentáris Unió, magyar-vietnami-kambodzsailaoszi tagozat, elnök (2002–2004) • Magyar Köztársaság Kormánya: - Szociális és Családügyi Minisztérium, politikai államtitkár (1998–2000) - Miniszterelnöki Hivatal, politikai államtitkár (2000–2002) • a magyar kormány képviselôje a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (1998–2002) • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: - ILO Igazgatótanács, tag (1998–2000) - ILO Igazgatótanács Ágazati és Technikai Konferenciák és Kapcsolódó Ügyek Bizottsága, elnök (1998–2000) - ILO Konferencia Határozati Bizottság, elnök (1999) • Magyar Állandó Értekezlet, egészségügyi, szociális és foglalkoztatási bizottság, elnök (1998–2002) • a Magyar Köztársaság megfigyelôje az Európai Parlamentben (2003–2004). Egyebek • Az Év Képviselôje az Európai Parlamentben (2006)

dr. ´ O ´ry Csaba

Bizottsági munka Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL) A bizottság a 2004-2009-es törvényhozási ciklusban rendkívül lényeges, az európai polgárok mindennapi életére jelentŒs hatást gyakorló jogalkotási témakörökkel foglalkozott. Az egyik legfontosabb, minden európai munkavállaló jogait érintŒ kérdés a munkaidŒ szabályozás uniós kereteinek felülvizsgálata volt. A munkaidŒ irányelv módosítása során az Európai Parlament megszüntette a munkaidŒ korlátozás kötelezettsége tekintetében még fennálló - eredetileg brit kérésre elfogadott - kivételeket, és beépítette a jogszabályba az orvosok ügyeleti idejét illetŒen az Európai Bíróság által meghozott ítéleteket. Az új szabályozás alapján így az ügyeleti idŒ már egyértelmıen munkaidŒnek minŒsül. Az új munkaidŒ irányelv elfogadása jelentŒs elŒrelépést jelent a munkavállalók jogainak védelme területén. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság új keretek közé helyezte a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályozást is. Az új, 883/2004/EK rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet alapvetŒ polgári jogként határozza meg a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, azaz a beteg külföldön történŒ kezelésének a jogát. Ez a jog ambuláns kezelés esetén tagállami hatósági engedélyezési eljárástól mentesen, kórházi elhelyezést igénylŒ beavatkozás esetén engedélyezési eljárás lefolytatása mellett vehetŒ igénybe. Az új jogszabály nem csupán az egészségügyi ellátások, hanem a nyugdíjak, a családi ellátások, a munkanélküli ellátások kérdésével, továbbá általában a szociális ellátási rendszerek átjárhatóságával is foglalkozik. A nyugdíjasok, továbbá az aktív munkavállalók helyzetét egyaránt érinti a kiegészítŒ nyugdíjjogosultságok uniós hordozhatóságát biztosító új jogszabály, amelynek elfogadását az Európai Parlamentben hosszú vita elŒzte meg. Az új irányelv rendelkezéseinek értelmében a munkáltatói oldalon mıködŒ kiegészítŒ nyugdíjrendszerek keretei között megszerzett jogokat és pénzügyi tartalékokat a munkavállalók - külföldön történŒ munkavállalás esetén - immár szabadon mozgathatják a tagállamok között.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a bŒvítés óta eltelt idŒszakban behatóan foglalkozott a szabad munkaerŒ áramlás kérdésével, és általában a munkaerŒ migrációhoz kapcsolódó uniós jogi keretek modernizálásával is. Ebbe a körbe tartozik a szakképzettségek kölcsönös elismerése, az Erasmus program támogatása, a harmadik országból érkezŒ uniós munkavállalók helyzetének egységes szabályozása, az átmeneti korlátozások rendszerének mielŒbbi felszámolása, az Európai Szociális Alap mıködtetése és számos más kérdés is. A bizottság erŒfeszítéseket tett a tömeges leépítések által sújtott régiók és munkavállalók támogatására is, és felkarolta az Európai Bizottság és a Tanács által javasolt Globalizációs Alap létrehozásának uniós kezdeményezését. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia modernizálása és a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját egységes uniós keretek közé illesztŒ integrált gazdasági és foglalkoztatáspolitikai iránymutatások évente történŒ jóváhagyása, illetve folyamatos korszerısítése szintén jelentŒs hozzájárulást jelent a munkavállalók megélhetésének szavatolásához, az uniós polgárok elhelyezkedési lehetŒségeinek folyamatos bŒvítéséhez. A foglalkoztatási és szociális kérdésekkel foglalkozó európai parlamenti képviselŒk közül 2006-ban — az uniós ügyekkel foglalkozó civil és szakmai szervezetek ˝ ry Csaba nyerte el a Parliament jelölése nyomán — O Magazine által alapított „Év Legjobb KépviselŒje” díjat (Best MEP Award 2006).

Fejlesztési Bizottság (DEVE) A bizottság hatásköre az Európai Unió fejlesztési és együttmıködési politikájának fejlesztésére, végrehajtására és ellenŒrzésére, az AKCS-EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyekre és az e tekintetben illetékes szervekkel való kapcsolattartásra, továbbá az Európai Parlamentnek a nemzetközi választási megfigyelŒ küldöttségekben történŒ részvételével kapcsolatos döntésekre terjed ki. A bizottság számos parlamenti és eseti küldöttség munkáját koordinálja és felügyeli.


Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • Az ENP-ED Munkavállalói Tagozatának elnöke és szóvivŒje

és

Szociális

Az Európai Néppárt - Európai Demokraták Munkavállalói és Szociális Tagozata azokat az európai parlamenti képviselŒket és volt képviselŒket foglalja magába, akik az Európai Parlament különbözŒ szakbizottságaiban — ezek közül is elsŒsorban a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban — a munkavállalói érdekek megjelenítését határozottan felvállalják ez irányú elkötelezettségüket a Néppárton belül egy markánsan szociális érzékenységrŒl tanúskodó politikai irányvonal mentén, konkrét kezdeményezések által mutatják ki. A politikai egyeztetés fontos fórumai a Munkavállalói és Szociális Tagozat havi rendszeres ülései, továbbá a meghatározott — a munkavállalókat közelrŒl érintŒ — témakörökben szervezett konferenciák, szemináriumok és egyéb rendezvények. A Munkavállalói és Szociális Tagozat az elmúlt évek során markáns politikai arculatot mutatott, és az Európai Néppárt politikai irányvonalának kialakítására is meghatározó befolyást gyakorolt számos, igen lényeges politikai és szociális kérdésben (így többek között a szabad munkaerŒ áramlás kérdésében, az új tagállamok munkavállalóit sújtó átmeneti korlátozások rendszerének mielŒbbi megszüntetését támogató néppárti álláspont kialakítása során). A Munkavállalói és Szociális Tagozat fontos szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdésekben kifejtett álláspontjáról részletesebben lásd a tagozat honlapját (http://workers-group.epp-ed.eu/ ). • Az Európai Parlament Szakszervezeti Koordinációs Munkacsoportjának társelnöke A munkacsoport az Európai Szakszervezeti Szövetséggel, továbbá általában az uniós tagállamokban mıködŒ szakszervezetekkel való folyamatos egyeztetésért felelŒs. A fŒ cél a szakszervezetek álláspontjának a megismerése és figyelembe vétele a munkavállalókat érintŒ fontosabb, európai parlamenti és tanácsi jogalkotási eljárásokban, továbbá önálló kezdeményezésı jelentésekben. A munkacsoport ˝ ry Csaba (ENP-ED) és Stephen társelnöki teendŒit dr. O Hughes (PSE) látja el. • Társ-koordinátori megbízás a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban

A megbízás a szakbizottságban tagsággal rendelkezŒ néppárti képviselŒk szakmai és politikai álláspontjának koordinálására, illetve az egységes néppárti politikai irányvonal meghatározására irányul. • Tagság a Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelŒs küldöttségben A küldöttség feladata az EU partnerei közé tartozó ASEAN államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, továbbá az Európai Unió alapvetŒ pilléreit jelentŒ jogok - nevezetesen a szabadság, a demokrácia, az alapvetŒ emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a jogállamiság elveinek érvényesítése - ezen országokban történŒ elŒmozdítása. A küldöttség által megbízott delegációk e célkitızések elérése érdekében a parlamenti ciklus folyamán több ASEAN tagállamban (így Szingapúrban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken) is tárgyalásokat folytattak mind a nemzeti parlamentek, mind a kormányzati és civil szervezetek képviselŒivel. A tárgyalások során külön hangsúlyt kapott az ASEAN azon törekvése, hogy az ázsiai együttmıködést az Európai Parlament státuszához közelítŒ, intézményesített formák közé helyezhesse. E mellett további fontos célkitızés volt az EU-ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó egyeztetési folyamat elŒmozdítása is, amelynek során az Európai Parlament fŒleg az EU alapértékeinek betartására, illetve betartatására helyezte a hangsúlyt. • 2004/2210 INI JELENTÉS a társadalmi beilleszkedésrŒl az új tagállamokban (2005. 04. 29.) A társadalmi beilleszkedés, a szegénység elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévŒ társadalmi csoportok foglalkoztatási lehetŒségeinek bŒvítése egymással igen szorosan összefüggŒ kérdések. Az uniós intézmények már az EU 2004. évi bŒvítése elŒtt szembesültek azzal a problémával, hogy az új tagállamoknak a társadalmi beilleszkedés ösztönzését célzó politikák területén jelentŒs lemaradást kell leküzdeniük ahhoz, hogy az uniós átlaghoz felzárkózhassanak. Az Európai Parlament által a csatlakozás évében napirendre tızött jelentésnek éppen az volt a fŒ célja, hogy azonosítsa az alapvetô problémákat, összehasonlítsa az új tagállamokban az ezredforduló óta észlelhetŒ nehézségeket, és olyan megoldási javaslatokat kínáljon, amelyek mind uniós, mind tagállami szinten fel-

dr. ´ O ´ry Csaba

gyorsítják a társadalmi beilleszkedés területén a konkrét eredmények elérését. A jelentés egyértelmıen rávilágított arra, hogy az önkormányzatok a vizsgált tagállamok mindegyikében igen komoly eladósodási problémákkal küzdenek. A gondot elsŒsorban az a veszélyes tendencia jelenti, amelynek jegyében a központi kormányzatok egyre több feladat megoldását hárítják az önkormányzatokra anélkül, hogy a feladatokhoz a megfelelŒ finanszírozási hátteret is biztosítanák. • 1992/0449B (COD) JELENTÉS a Tanács közös álláspontjáról a munkavállalók fizikai tényezŒk hatásának való expozíciójára (optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági munkakövetelményekrŒl (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (2005. 07. 20.) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében. A munkavállalók védelme a foglalkoztatás során felmerülŒ egészségügyi kockázatokkal szemben igen szigorú alapkövetelmény az Európai Unió egész területén. Az alkalmazottak védelmével összefüggŒ alapvetŒ elveket és szemléletbeli megközelítést az 1989-ben elfogadott uniós keret-irányelv rögzíti, amely egy átfogó követelményrendszer érvényesítését írja elŒ az összes tagállam számára. A követelményrendszer konkrét alkalmazását az egyes foglalkoztatási és iparági területekre ugyanakkor a keret-irányelvhez kapcsolódó ún. egyedi irányelvek rögzítik. Ez utóbbiak rugalmasan illeszkednek azokhoz a sajátosságokhoz, amelyek a munkahelyen fellépŒ egészségügyi kockázatok tekintetében az egyes iparágak között fennállnak. Az egyedi irányelvek megalkotása ugyanakkor tükrözi a kockázatok felmérése és azok kezelése területén a tudomány által elért legfrissebb eredményeket is. A túlzott optikai sugárzás veszélye elsŒsorban a lézeripar, másodszor az építŒipar és a szállítás területén dolgozó munkavállalókat érinti a legközvetlenebb formában. Az uniós jogalkotók döntése értelmében a természetes és a mesterséges forrásból származó optikai sugárzás elleni védelem kérdésével két külön jogszabály foglalkozik. Az együttdöntési eljárás keretében elfogadott elsŒ ilyen irányelv kizárólag a mesterséges forrásból származó sugárzás kérdésével foglalkozik. A napsugárzás káros hatásainak a szabad ég alatt dolgozó munkavállalókra vonatkozó felmérésével összefüggŒ követelményeket egy új irányelv fogja megállapítani. • C6-0001/2006 - 1992/0449B (COD) JELENTÉS az egyeztetŒbizottság által jóváhagyott, a fizikai

tényezŒk (mesterséges optikai sugárzás) hatásából fakadó kockázatoknak kitett munkavállalókra érvényes egészségügyi és biztonsági munkakövetelményekrŒl (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (2006. 02. 06.) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezetrŒl. Az Európai Parlament kiemelt módon foglalkozik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdésével. Az Európai Néppárt álláspontja szerint a magas szintı munka- és egészségvédelem biztosításához mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak határozott és egyértelmı érdeke fızŒdik. A szakmai tevékenység következtében fellépŒ egészségügyi károsodások csökkentése ugyanakkor a tagállamok politikai és gazdasági érdekeit is szolgálja, mivel a gyógyítással összefüggŒ költségek a finanszírozás és a humán erŒforrások oldaláról is jelentŒs pénzügyi terheket jelentenek az egészségügyi rendszer mıködtetése tekintetében, a betegállományban lévŒ munkavállalók kiesett munkaórái pedig csökkentik a vállalkozások termelékenységi és gazdasági mutatóit. Az európai jogalkotás ezért a zajjal, mechanikai rezgéssel, illetve elektromágneses sugárzással foglalkozó jogszabályokat követŒ új optikai irányelv életbe léptetésével javítani és egyszersmind harmonizálni kívánja a munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó jogszabályi környezetet. Az egységes uniós szabályozás révén elérhetŒvé válik az a fontos célkitızés, hogy az egészségvédelem területén ne alakulhasson ki káros verseny a tagállamok között, és a kevésbé szigorú szabályozási környezet kialakítása révén ne lehessen indokolatlan gazdasági elŒnyökhöz jutni. • 2006/2036 (INI) JELENTÉS az EU munkaerŒpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerrŒl (2006. 03. 22. ) Az Európai Unió 2004-es bŒvítését megelŒzŒ csatlakozási tárgyalásokon a 15 régi tagállam kormánya azt a követelményt szabta a csatlakozni kívánó tíz új tagállam közül nyolc ország számára, hogy munkavállalóik csak egy 5-7 éves várakozási idŒ elteltével szerezhetnek a régi tagállamok polgáraival azonos jogokat a szabad munkavállalás tekintetében. Ez az elŒírás Málta és Ciprus lakosaira nincs érvényben, mivel a két szigetország népessége olyan csekély, hogy a régi tagállamok megítélése szerint munkavállalási célú mozgásuk nem jelent semmilyen veszélyt saját munkaerŒpiacuk


stabilitására nézve. A közép-kelet-európai és balti országok aktív korosztályainak ugyanakkor legalább 5 évet (egészen pontosan 2009. május 1-ig) kell várniuk ahhoz, hogy szabadon, minden korlátozás nélkül munkát vállalhassanak azokban a régi tagállamokban, amelyek kormánya az átmeneti rendszer mıködtetése mellett döntött. Az öt éves várakozási idŒszak alatt az új tagállamok polgárai csak a hatóságok által kiadott munkavállalási engedély beszerzésének függvényében vállalhatnak munkát. Az átmeneti rendszer elsŒ két éves periódusa után ugyanakkor a korlátozásokat érvényesítŒ tagállamok kormányainak értékelniük kell az uniós intézmények felé a munkaerŒpiacukon kialakult helyzetet, és lehetŒségük van a munkavállalási korlátozások feloldására. Az európai parlamenti jelentés feladata a tagállamok tapasztalatainak összegzése, és uniós szintı ajánlások kidolgozása volt a munkaerŒpiaci korlátozások fenntartása vagy megszüntetése tekintetében. Mivel a korlátozások átmeneti rendszerének mıködtetésétŒl tartózkodó régi tagállamok - NagyBritannia, Írország és Svédország - tapasztalata egyértelmıen pozitív volt, és mind a gazdasági növekedés, mind a nagy társadalmi ellátórendszerek fenntartása tekintetében elŒnyökkel járt számukra az új tagállamokból érkezŒ, kezelhetŒ létszámú munkavállalók foglalkoztatása, az Európai Parlament által nagy többséggel elfogadott uniós szintı javaslat az átmeneti korlátozások rendszerének megszüntetésére szólította fel a régi és az új tagállamokat egyaránt.

További megbízások

• JELENTÉS a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, az önálló vállalkozókra és családtagjaikra történŒ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (2007/0054(COD), 2007.12.20.

• 2008/2152 (INI) JELENTÉs véleményezése a Fejlesztési Bizottság által az EU pénzeszközök Afganisztánban történŒ felhasználásának költségvetési ellenŒrzésérŒl.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályozó uniós rendelet az egyik legjelentŒsebb jogszabály, amely a szabad munkavállalás jogával összhangban biztosítja a tagállamok nagy ellátó rendszerei közötti átjárhatóságot. Az uniós rendeletet a jogalkotók a nemzeti szinten bekövetkezŒ jogszabály-változások figyelembe vétele céljából éves rendszerességgel felülvizsgálják és aktualizálják.

• 2005/2008 (INI) JELENTÉS véleményezése a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által a kisebbségek védelmérŒl és a megkülönböztetésellenes politikákról egy kibŒvített Európában (néppárti frakció felelŒs) • 2006/0004 (COD) JELENTÉS véleményezése a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszerérŒl (ESSPROS) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (néppárti frakció felelŒs) Az uniós szintı statisztikai adatok igen fontos segítséget jelentenek az Európai Unió szakpolitikáinak kialakítását megelŒzŒ egyeztetési és döntéshozatali folyamat során. Ahhoz, hogy a statisztikai adatok egymással összehasonlíthatóak legyenek, biztosítani kell azok egységes formátumát és uniós szinten meghatározott definícióját. Az ESSPROS rendelet e fontos célkitızés elérését szolgálja. • Az Európai Parlament és a Tanács határozat tervezetének véleményezése, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelŒ szintre történŒ csökkentésére irányuló tagállami törekvésekrŒl a 2020-ig terjedŒ idŒszakban (néppárti frakció felelŒs)

A jelentés kitér arra, hogy az Európai Unió 2002 és 2007 között 970 millió euró közvetlen és 422 millió euró közvetett támogatást nyújtott Afganisztán fejlesztésére. Miután az ország a kábitószer termelés és kereskedelem, valamint a terrorizmus egyik fŒ központja, az Európai Uniónak különösen kiemelt figyelmet kell fordítania a támogatások hatékonyságára és a végrehajtásban közremıködŒ személyek biztonságára.

Pálfi István

Pálfi István

EP szakbizottsági tagság • Költségvetési Ellenôrzô Bizottság • Regionális Fejlesztési Bizottság • Az EU-Ukrajna Parlamenti Együttmûködési Bizottságba delegált küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Költségvetési Bizottság • Az EU-Oroszország parlamenti együttmûködési bizottságba delegált küldöttség

(1966-2006)

Életpálya fôbb állomásai • Pécsi Tudományegyetem, személyügyi szervezô (2002) • Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, nemzetközi kapcsolatok szak • idegenforgalmi vállalkozásoknál különbözô tisztségek (1994–1996) • felnôttképzési, foglalkoztatási programok (1996–2006) • FIDESZ: - Fidesz Berettyóújfalu, városi elnök (1993–2006) - Fidesz Hajdú-Bihar megyei választmányi alelnök (1995–1996, 1998–2000) - Fidesz Országos Választmány, küldött (2000–2002) - alpolgármester, Berettyóújfalu. - Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, gazdasági bizottság elnöke - Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tagja, - Humánerôforrás Munkabizottság elnöke (1999–2002) • Magyar Köztársaság Országgyûlése: - országgyûlési képviselô (2002–2004) - a Szociális és Családügyi Bizottság tagja, az ellenôrzô albizottság elnöke (2002–2004)


Bizottsági munka Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (CONT) 2004-ben a bizottság az általános pénzügyi ellenŒrzései mellett bekapcsolódott az európai alkotmány tervezetének elŒkészítésébe. 2005-ben a bizottság kiemelt jelentŒségı témái közé tartozott az elŒcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) ellenŒrzése. Hazánk számára nagyon fontos volt, hogy a téma felelŒseként Pálfi Istvánt jelölték. A bizottság ugyanebben az évben jelentést készített az európai közösség pénzügyi érdekeinek védelmérŒl és a csalás elleni küzdelemrŒl, valamint az ehhez kapcsolodó rendeletrŒl. 2006-ban a bizottság a román-bolgár csatlakozással, annak pénzügyi, kontrolling és elszámoltathatósági kérdéseivel, a közösségi források beszedésével (visszafizetésekkel, a pénzek behajtásával) és az Európai Unió adminisztrációs költségeinek csökkentésével foglalkozott. Egész éves munkát jelentett az Európai Unió pénzügyeinek kezelésérŒl szóló Pénzügyi Rendelet és az ahhoz kapcsolodó eljárási rendelet frissítése.

Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) Mint a Költségvetési Bizottság póttagja 2004 ŒszétŒl egészen 2005. június 8-ig – amikor is az Európai Parlament elfogadta a 2007 és 2013 közötti pénzügyi elŒirányzatot tartalmazó kerettervrŒl szóló jelentést – Pálfi István aktívan résztvett a tágyalásokban. Magyarország számára fontos volt, hogy a 2007 utáni közös költségvetésben megfelelŒ súllyal szerepeljen a kohéziós politika, az elŒcsatlakozási alapok és a szomszédságpolitika finanszírozása.

EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság (PCC) A 2004-es bizottsági ülések állandó témája az ukrán elnökválasztásra való felkészülés és a sajtószabadság elleni folyamatos támadások elleni tiltakozás, majd a 2004. november 21-i választások figyelemmel kísérése volt. Pálfi István többször járt Kárpátalján az Œszi hónapokban, ahol a választásokon hivatalos megfigyelŒként képviselte az EP-t. A Narancsos Forradalom (2004. november - 2005. január) alatt a vegyes bizottság fogadta Juscsenko követeit, 2006. február 1-én meghallgatta a bizottság Julia Tyimosenkót. Az EU kiállt a demokratikus folyamatok támogatása mellett. A 2005-ös bizottsági ülések állandó témája az ukrán helyzet kon-

Pálfi István

szolidálása volt. A bizottság napirendjén folyamatos vitatéma az Európai Unió új szomszédságpolitikája, az ukrán kormány rövid- és hosszú távú programja, a külföldi tŒkebefektetések és a gazdasági fejlŒdés helyzete. Pálfi István rendszeresen járt Kárpátalján, felkarolva a nagydobronyi árvaház és a beregszászi fŒiskola ügyét.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • JELENTÉS az elŒcsatlakozási támogatásokról. Jól irányították-e a SAPARD-ot? címı Európai SzámvevŒszéki különjelentésrŒl, amely SAPARD alcímmel került bele a 2003-as zárszámadási jelentésbe - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2005. március 22. • JELENTÉS az Orosz Föderációban finanszírozott projektek teljesítésérŒl (TACIS program) alcímmel került bele a 2005-ös zárszámadási eljárásba – Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2006. április 24. • JELENTÉS a zöldség- és gyümölcstermelŒknek nyújtott támogatások hatékonyságáról címı Európai SzámvevŒszéki különjelentésrŒl, amely bekerült a 2005-ös zárszámadási eljárásba Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, 2006. április 24. • 2004. évi zárszámadási eljárás – III. Rész Európai Bizottság (2006) - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, (néppárti frakció felelŒs) • JELENTÉS a bolgár és a román PHARE beruházási projektekrŒl címı Európai SzámvevŒszéki különjelentésrŒl – 2005-ös zárszámadás része Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, (néppárti frakció felelŒs)

dr. Schmitt Pál

dr. Schmitt Pál

EP szakbizottsági tagság • Kulturális és Oktatási Bizottság, alelnök • az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség elnöke EP szakbizottsági póttagság • Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság • a Japánnal folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség; Életpálya fôbb állomásai • Közgazdász, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (1965) • Doktori cím, Testnevelési Egyetem (1992) • Hungarhotels (1966–1980) Hotel Astoria, Hotel Fórum, igazgató-helyettes • Népstadion és Intézményei, igazgató (1980–83) • A Magyar Köztársaság madridi nagykövete (1993–97) • A Magyar Köztársaság berni nagykövete (1999–2002) • A Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkára (1983–88) • A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke (1989–) • olimpiai bajnok vívásban (1968; 1972) • Az Olimpikonok Világszövetségének elnöke (1999–2007) • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja (1983–) • FIDESZ-MPSZ, alelnök (2003–2007)


Bizottsági munka

Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) A szakbizottság 2007-es tevékenységének homlokterében a Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata, az Élethosszig tartó tanulás programmal kapcsolatos kiegészítŒ rendelkezések áttekintése, az Európai Technológiai Intézet létrehozásának vitája, a mıvészek szociális helyzetének vizsgálata, illetve az Európai Kulturális Menetrend áttekintése állt. A Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálatát a gyorsan változó mıszaki változások, különösen a digitális televíziózás terjedése indokolta. A jogszabály pontos és szigorú elŒírásokat tartalmaz a televíziós reklámok, a termékelhelyezés, a kiskorúak és az emberi méltóság védelme, valamint a fogyatékkal élŒk hozzáférésének biztosítása érdekében. Az Élethosszig tartó tanulás programja egységes keretbe foglalja a korábban is létezŒ uniós ösztöndíj- és diákcsere-programokat annak jegyében, hogy a tudást folyamatosan frissíteni kell, valamint, hogy a munkaerŒpiacon történŒ helytállás érdekében az új ismereteket és eljárásokat a munkavállalóknak el kell sajátítaniuk. A szakbizottságban elfogadott jelentések a képesítések kölcsönös elismerésének feltételeit, valamint az Élethosszig tartó tanulás program hatékonyságát vizsgálta. Elfogadtunk továbbá egy jelentést „Tanulni soha nem késŒ” címmel, amely a felnŒttkori tanulás, az 50 éven feletti korosztály képzésével kapcsolatos tennivalókat vette számba. Az Európai Technológiai Intézet felállítása élénk vitát váltott ki a szakbizottságban, amelyet elsŒsorban annak finanszírozása körüli bizonytalanságok gerjesztettek. A szakbizottság végül olyan javaslatot terjesztett a plénum elé, amely az európai egyetemek és kutatóközpontok szorosabb együttmıködését irányozza elŒ, szemben egy új, önálló intézmény felállításával. A kultúra területén a mıvészek mobilitásából fakadó szociális bizonytalanság orvoslásának kérdésével, az Európai Kulturális Menetrenddel és a kreatív iparágak helyzetével foglalkozott a bizottság. A mıvészek mobilitása felveti az egészségbiztosítás, a munkanélküli segély, vagy a nyugellátási jogosultság problémáit, amelyek kezelésére a bizottság a tagállamok közötti

jobb koordináció kialakítását javasolja. Az Európai Bizottság közleményt adott ki az európai kulturális menetrendrŒl a globalizálódó világban, amely a kultúrát az Unió tevékenységének középpontjába emelné. A Kulturális szakbizottság természetesen támogatta a közleményt és a közeljövŒben javaslatokat tesz, miként lehetne a kultúra támogatását a meglévŒ közösségi programokon keresztül megvalósítani. A kreatív iparágak, különösen az audiovizuális tartalmak elŒállítása a gazdaság egyik legdinamikusabb fejlŒdŒ ága, de versenyképességének növeléséhez további közösségi támogatásra van szükség.

EU-Horvátország Közös Parlamenti Bizottság A bizottság elsŒdleges feladata a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások figyelemmel kísérése, illetve egy közös nyilatkozat elfogadása volt. 2007-ben kétszer ülésezett a bizottság, amelyben 15-15 tagot delegál az EP, illetve a horvát országgyılés, a Szabor. A bizottságot Horvátországban a legmagasabb szinten fogadták, sor került többek között egy-egy Ivo Sanader miniszterelnökkel, valamint Stipe Mesic köztársasági elnökkel történŒ tárgyalásra is. A bizottság által elfogadott közös nyilatkozat és ajánlás jelentŒs hatással volt az EP által készített éves ország értékelésre is, amenynyiben részletesen áttekintette az EU-tagság feltételéül szabott politikai és gazdasági kritériumok teljesülésének mértékét. 2007-ben a bizottság üdvözölte Horvátország erŒfeszítéseit a gazdasági és közigazgatási reform végrehajtásában, de ugyanakkor a reformok felgyorsítására szólította fel az igazságszolgáltatás terén, ahol az ügyhátralék magas számát és a bírói testület függetlenségét ért kifogásokat említette meg. Felszólították Horvátországot a menekültek visszatérésének és munkához segítésének felgyorsítására, a Szlovéniával fennálló határviták mielŒbbi rendezésére, illetve a hajógyáraknak adott állami támogatások EUban elfogadott rendszerének átvételére. A bizottság álláspontja szerint a csatlakozási tárgyalásokat még a 2009-ig tartó parlamenti ciklusban le lehet zárni, így még az évtized vége elŒtt Horvátország is az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat.

dr. Schmitt Pál

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • JELENTÉS: „A sport szerepe az oktatásban” A sport, habár alapvetŒen tagállami hatáskörbe tartozó tevékenység, egyre fontosabb szerepet tölt be az Európai Unió jogalkotásában, mivel az uniós szabályozás számos területét érinti. Egyebek mellett, a munkavállalás szabadságának uniós alapelve, az internetes sportfogadás terjedése, a hivatásos labdarúgásban fellelhetŒ pénzügyi szabálytalanságok, a sportpályákon elŒforduló erŒszak, a tiltott teljesítménynövelŒ szerek terjedŒ használata, vagy a televíziós jogok eladása körüli jogi bizonytalanság arra ösztönözték az Európai Uniót, hogy megalkossa a Sport Fehér Könyvét, amely felvázolja az elkövetkezŒ évek sporttal kapcsolatos jogalkotási tevékenység fŒ irányait. Schmitt Pálnak A sport szerepe az oktatásban c. jelentése a sport egy speciális területével, az iskolai testneveléssel foglalkozik, amelyre Európa-szerte kevés figyelem irányul. Miközben az európai gyermekek közel egynegyede küzd elhízással - elsŒsorban a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás következtében - az iskolai testnevelésre fordított órák száma évrŒl évre csökken, sŒt vannak olyan tagországok, ahol az nem is kötelezŒ. Az európai kimutatások tanúsága szerint a gyermekek több mint fele az iskolai testnevelésen kívül nem végez semmilyen testmozgást, holott ez az egyetlen olyan tantárgy, amely középpontjában a test, a higiénia, a mozgáskultúra fejlesztése áll. A jelentés azt javasolja, hogy a tagállamok és az Unió is vállaljon nagyobb szerepet, tegyen nagyobb pénzügyi erŒfeszítést e kétségtelenül hasznos tantárgy tartalmi megújítására, tornatermek, uszodák, sportpályák fejlesztésére és létrehozására, a testnevelŒképzés javítására.

További megbízások • JELENTÉS: „A médiapluralizmus helyzete az EU tagállamaiban” — néppárti frakció felelŒs A jelentés a vélemény-sokszínıség, illetve a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyait vizsgálta. Az eltérŒ történelmi fejlŒdés jelentŒsen eltérŒ média-rendszer kialakulását eredményezte Nyugat-, illetve Kelet-Európában. Míg Nyugaton egy szerves fejlŒdés folytán jött létre a jelenlegi szabad és plurális

rendszer, Kelet-Európában a II. világháborút követŒ szovjet megszállás alatt az állami gyámkodás és felügyelet, a politikai cenzúra volt jellemzŒ. A rendszerváltás utáni privatizáció következtében Kelet-Európában megnŒtt a tŒkeerŒs multinacionális médiavállalatok szerepe, befolyásuk tovább erŒsödött a 90-es évek közepére jellemzŒ kereskedelmi televíziós koncessziók felkínálásával, amely nem egy esetben a vélemény-sokszínıség csökkenését eredményezte. A jelentés azt vizsgálta, hogy a jelenlegi európai média rendszer megfelel-e az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak, a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékoztatáshoz való jognak, valamint a lelkiismereti és gondolati szabadsághoz való jognak. Mivel a televízió a modern társadalmak legmeghatározóbb ízlés- és vélemény-formáló eszköze, a jelentés elsŒsorban a televíziós piacra, a közszolgálatiság elveinek érvényesülésére helyezte a hangsúlyt.


dr. Schöpflin György

EP szakbizottsági tagság • Külügyi Bizottság • Emberi Jogi Albizottság • Az EU-Törökország parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Alkotmányügyi Bizottság Életpálya fôbb állomásai • Skóciában érettségizett • MA (1960), LLB (1962), Glasgow egyeteme Certificat, Európa-Kollégium Bruges (1963) • Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézet, London, munkatárs (1963–1967) • BBC munkatárs (1967–1976) • egyetemi tanár a Londoni Egyetemen (1976–2004), ahol 1998-tól Jean Monnet professzor Fô kiadványok: • „Politics in Eastern Europe 1945–1992” (1993) • „Nations, Identity, Power” (2000) • „A modern nemzet” (2003) • „Az identitás dilemmája” (2004)


Bizottsági munka Külügyi Bizottság (AFET) A bizottság elnöke Jacek Saryusz-Wolski a lengyel Néppárti delegáció elnöke; vezetésével az AFET egyértelmıen az EU keleti szomszédságára (Oroszország, Belarusz, Ukrajna, Moldova, Kaukázus) helyezte a hangsúlyt, valamint kiemelt figyelmet kap a bŒvítés (Törökország, Horvátország) és a Nyugat-Balkán térsége. Az EU-s intézményrendszeren belül az AFET az EU közös hangon való megszólalását ösztönzi a külügyek terén. Mivel Schöpflin György az EU-Törökország parlamenti vegyesbizottság tagja, így számára kiemelt jelentŒsége volt az EU-török kapcsolatokról szóló állásfoglalásnak, amely dicsérte Törökországot, hogy elkötelezett a reformok irányában, de ugyanakkor egyértelmıvé tette, hogy a csatlakozás feltétele a koppenhágai kritériumok maradéktalan teljesítése. A jelentés leszögezte azt is, hogy Törökország nem tett eleget a Társulási Egyezménynek és KiegészítŒ JegyzŒkönyvének, a reformok pedig megtorpanni látszanak; ezen túlmenŒen az EU aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a török hadsereg állandóan beavatkozik a politikai életbe, és felszólította Törökországot, hogy tartózkodjon az Irak területét sértŒ egyoldalú lépésektŒl. A jelentés biztatta Törökországot az energiapolitika továbbfejlesztése tekintetében. Az AFET két albizottsága 1. Emberi Jogi Albizottság (DROI) A bizottság napirendjén szerepelt többek között a marokkói menekültek helyzetének vizsgálata, az arab világ reformjainak elemzése, a halálbüntetés világméretı eltörlésének kérdése, az EU gyermekjogi stratégiája és az üzbég emberi jogi helyzet. 2. Biztonság- és Védelem Politikai Albizottság (SEDE) Hatásköre a következŒkre terjed ki: a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és az Európai Biztonsági és Védelmi Politika (EBVP). Az Európai Néppárt az Európai Biztonsági- és Védelmi Politika egységesítése mellett van. EgyfelŒl az összehangolt és egymással kompatibilis rendszerek megalkotása, másfelŒl egy költséghatékonyabb védelem megteremtése a célja. Ebben a folyamatban a NATO-t stratégiai partnernek tekinti. Az albizottság, élve demokratikus ellenŒrzési jogkörével, folyamatosan tájékozódik a Tanácstól és a Bizottságtól a civil-, és a katonai missziókat illetŒen.

Schöpflin György 2007-tŒl az Emberi Jogi Albizottság póttagságát a Védelem-és Biztonságpolitikai albizottság póttagságára váltotta. Alkotmányos Ügyek Bizottsága (AFCO) A bizottság hatásköre az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásaira, továbbá az EU-SzerzŒdés végrehajtására és mıködésének értelmezésére, valamint az intézményközi kapcsolatokra terjed ki. 2007 folyamán a bizottság többek között a gyermekszüléssel, illetve az apasággal kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerısítésével és a bizottságok közötti megerŒsített együttmıködés kérdéseivel foglalkozott. A CIA által az európai országok területének foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes Bizottság A nemzetközi médiában megjelent tudósítások nyomán, miszerint a CIA európai országokat használt fel arra, hogy foglyokat illegálisan fogva tartson és szállítson, az Európai Parlament 2005. december 15-én határozatot fogadott el, melynek nyomán 2006. január 18-án ideiglenes bizottság felállítását szavazta meg. 2006 júliusában a bizottság elsŒ jelentésében arra keresett választ, hogy a CIA részt vett-e emberek elrablásában, fogva tartásában, kitettek-e foglyokat kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak az Európai Unió, vagy a csatlakozásra váró államok területén; valamint hogy ezek az állítólagosan elkövetett tettek megsértik-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeket (beleértve az Európai Unióról szóló szerzŒdést), az Északatlanti SzerzŒdést és több Európai Unió-Egyesült Államok közötti megállapodást; és hogy uniós polgárok vagy a csatlakozó államok polgárai voltak-e az állítólagosan elkövetett tettek elkövetŒi vagy szenvedŒi között. A jelentés érdemi új információkra nem derített fényt. A TDIP munkája tovább folytatódott, delegációt küldött Macedóniába, az USA-ba, Németországba, Nagy-Britanniába, Romániába, Lengyelországba és Portugáliába annak érdekében, hogy kiderítse, a kormányok tudtak-e a rendkívüli kiadatásokról illetve az EU tagállamaiban mıködött-e rendkívüli fogvatartásokat foganatosító központ.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások Árnyék-jelentéstevŒ • JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról szóló ajánlásra irányuló javaslatával (Kacin Szerbia-jelentés) — Külügyi Bizottság (néppárti frakció felelŒs)


A Szerbia-jelentés egy kiegyensúlyozott jelentés, melyben a néppárti megosztottságot a kisebbségi jogokat illetŒen Schöpflin György kompromisszumos irányba terelte, hangsúlyozva a magyar álláspontot; érdeme, hogy a vajdasági magyarok helyzetére felhívja a figyelmet és ajánlásokat tesz a szerb kormány számára a decentralizáció növelésére. A jelentés Koszovóval nem foglalkozik. • Vélemény az Európai RendŒrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról — Alkotmányügyi Bizottság Az Alkotmányügyi Bizottság véleménye az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére felhívja figyelmét az EUROPOL demokratikus ellenŒrzésének Parlament általi megteremtése, közösségi alapokra helyezése fontosságára, hangsúlyozza az intézményközi megállapodást. A vélemény hangsúlyozza, hogy a magánszemélyekrŒl történŒ információkat a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel összhangban kell összegyıjteni és feldolgozni. A vélemény indokolásában kifejti, hogy az EUROPOL-ra vonatkozó megfogalmazás túl széles körı és homályos, ezért ellentétben áll az arányosság elvével; ezen kívül megvan annak a veszélye, hogy önkényes indokból történik esetleg adatfeldolgozás. AGORA Párbeszéd az Unió polgárai és intézményei között Az integráció csak akkor kaphat új életre, ha erŒteljes kapcsolat szövŒdik az európai polgárokkal. Nem elég elmondani az embereknek, hogy Európa nekik, értük épül – Európát velük együtt kell felépíteni. E gondolat világossá tételéhez és az ennek jegyében való cselekvéshez elengedhetetlenül szükséges a bizalom fenntartása. Az Európai Parlament nem pusztán kommunikálni kíván a polgárokkal, hanem Œszintén meg akarja hallgatni Œket. Az egyszerı fogyasztói szemléleten túllépŒ, felelŒsséggel cselekvŒ polgárok nem csupán a folyamat természetét, hanem céljait is átalakíthatják. A civil társadalom integrációs folyamatban való részvételének fokozása érdekében az Európai Parlament több polgár bevonását javasolja az EU intézményei által az európai civil társadalom ágazataival rendszeresen tartott meghallgatásokba és konzultációkba. Az Agorára az Európai Parlamentben már kétszer került sor Állampolgárok és Klímaváltozás témában, amelyre a civil társadalmi szervezetek 500 képviselŒje kapott meghívást. Schöpflin György az Agora életre hívásában tevékenyen közremıködött, a „Határok” munkacsoport Néppárti moderátora volt.


Kisebbségek Schöpflin György Európai Parlamenti munkájának legfontosabb szegmense a kisebbségek helyzetének bemutatása és szélesebb európai, nemzetközi köz-és szakmai véleménnyel való megismertetése, a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért való tagsága és szakmai munkáján, valamint tudományos cikkek, nemzetközi konferenciákon keresztül. 2006. február 7-én képviselŒ úr szervezésében sor került a „Made in Romania” címı film vetítésére, a romániai csángó gyermekek helyzetérŒl. Kommunizmus-Diktatúrák Az Európai Parlamentben végzett munka másik fontos vonala a kommunista múlt feltárása, újraértékelése, valamint más diktatórikus rendszerekkel együtt a nemzetközi közvéleménnyel való megismertetése. A „United Europe, United History” jövŒbeni munkacsoportban egy közös európai történelemkönyv megírásában Schöpflin György szakmai munkájával vett részt, a Magyarországról szóló fejezet az Œ tollából származik. 2006. december 6-án képviselŒ úr „A kommunista titkosrendŒrség utóélete” címı konferencia házigazdája volt, illetve több, a kommunizmusról és diktatórikus rendszerekrŒl szóló konferencián részt vett, valamint számos angol- és magyarnyelvı cikket írt a témában, többek között a jelenlegi Oroszországról is. dr. Schöpflin György tagja az EU-Russia Centre brüsszeli kutatóközpont tanácsadói testületének is. „100 éves a NYUGAT” - beszélgetŒ estek Schöpflin Györggyel 2008 a NYUGAT folyóirat alapításának 100. éves évfordulója. Schöpflin György, aki egyben a ma élŒ leszármazottak egyike, ez alkalomból Brüsszelben egy beszélgetŒ estsorozatot szervezett. Az est-sorozat körbejárja, hogy mi is Magyarország viszonya a „Nyugathoz”, milyen magyar Nyugatok vannak, hogyan is nyer értelmezést a Nyugat Magyarországon, illetve milyen irányvonalat közvetített a NYUGAT. Az évad célja az együttgondolkodás: különbözŒ válaszok, eltérŒ megoldási modellek, vélemények közös átbeszélése. Kiállítások 2007. április 10-13. között megrendezésre került a „Hungary: The Estonian Gaze” címı fotókiállítás, melyre a képeket Mikk Mehide fiatal észt fotómıvész készítette. A kiállítás a mai Magyarországot, a mai magyar embereket mutatta be egy sajátos, európai-észt nézŒponton keresztül. A képekért kapott adományokat Scöpflin György a Dévai Gyermekotthonnak ajánlotta fel.

dr. Surján László


EP szakbizottsági tagság • Költségvetési Bizottság • a KibŒvített Unió 2007 és 2013 közötti Politikai Kihívásai, Költségvetési Eszközei Ideiglenes Bizottság • az EU-Chile parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség elsŒ alelnöke EP szakbizottsági póttagság • Regionális Fejlesztési Bizottság • Az EU-Románia Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség Egyéb feladatok • az ENP-ED frakció vezetŒségének (Büró) tagja (2004–) • az ENP-ED frakció bioetikai munkacsoportjának alelnöke • a borászati frakció közötti munkacsoport alelnöke Életpálya fôbb állomásai • Általános orvos, Budapesti Orvostudományi Egyetem tanársegéd (1969) • OrvostovábbképzŒ Egyetem (1970–90) tudományos munkatárs, majd egyetemi docens, • Párt és társadalmi tevékenység: - a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapító tagja, elnökhelyettese. - a KDNP elnöke 1990–1995, alelnöke 1995-96, majd az EUCD (European Union of Christian Democrats) alelnöke - a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, társelnöke 1997-tôl • Magyar Köztársaság Országgyûlése: - országgyılési képviselŒ (1990–2004) - Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság, elnök (1994–1998) - Külügyi Bizottság, alelnök (1998–2002) - Interparlamentáris Unió, magyar-finn tagozat, elnök (1998–2004) - Magyar Köztársaság Kormánya: - Népjóléti Minisztérium, miniszter (1990–1994) - Egészségügyi Világszervezet Európai Bizottságának elnöke (1992–1993) • Európa Tanács Parlamenti Közgyılése - A magyar delegáció vezetŒje (1998–2002) - A közgyılés alelnöke (2000–2002) - A néppárti frakció elsŒ frakcióvezetŒ helyettese (2000–2004) • Európai Parlament - MegfigyelŒ tag az Európai Parlamentben (2003–2004) - Delegált tag 2004 május-június - Megválasztott tag 2004-


Bizottsági munka

A 2007-13 pénzügyi keret megtervezésével foglalkozó ideiglenes bizottság

Költségvetési Bizottság (BUDG)

Ennek a bonyolult elnevezésı ideiglenes parlamenti bizottságnak fŒ feladata a pénzügyi kerettervvel kapcsolatos parlamenti álláspont kidolgozása volt. A magyar néppárti delegációból Surján László vett részt a munkában.

Az Európai Parlament mint a költségvetésért felelŒs egyik intézmény mondhatni állandó harcban van a kormányokat tömörítŒ Tanáccsal. Míg a Tanácsban a nagy befizetŒ országok állandóan szıkíteni akarják az éves költségvetési kiadásokat, a Parlament azért küzd, hogy a polgárok javát szolgáló programokra legyen elegendŒ pénz. 2004-ben hiába bŒvül az Unió tíz új tagállammal, a Kohéziós Alap kiadásaiban a 70 milliónyi új európai polgár érdekei nem jelentek meg. Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta Surján Lászlónak azt a javaslatát, hogy 600 millió euróval növekedjék a Kohéziós Alap. A kormányok ellenállásán múlt, hogy ebbŒl végül csak 100 millió lett. Itthon a kormány értelmetlennek és jelentéktelennek nevezte ezt a javaslatot, ami Magyarországnak is jó három milliárd forinttal bŒvítette a lehetŒségeit. Azt állították, hogy ezt a pénzt nem lehet felhasználni. Nos, a 2004. évi zárszámadásból kiderül, hogy a tagállamok tudtak élni a lehetŒséggel, és több mint 80 millió eurót el is költöttek. Magyarországnak elemi érdeke az agrártámogatásokból és az elmaradt térségek fejlesztésére szolgáló támogatásokból való részesedés. Az elŒbbiben a Parlament a lisszaboni reformig nem játszik meghatározó szerepet, de a kohéziós politikában, mint a fenti példában is látszik, döntŒ szava lehet. Kiemelt feladat tehát, hogy ezen a téren ellenálljunk minden lefaragási kísérletnek. Ennek a munkának az eredménye, hogy 2004 és 2008 között az Unió költségvetése 3,8 milliárd euróval lett több, mint amit a kormányok akartak. A kohéziós programok számára ez 1,3 milliárd eurót jelentett. Az Európai Unió jelentŒs mennyiségı pénzzel támogatja szomszédait és a fejlŒdŒ országokat. Surján László kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek az összegek ne csak szabályosan, hanem célszerıen legyenek felhasználva. Ezért évrŒl évre törekszik arra, hogy a költségvetési törvény világos feltételekhez kösse például a Szerbiába irányuló támogatások felhasználását. E feltételek közül kiemelkedik a kisebbségek támogatásának és a demokrácia fejlesztésének ügye. Surján László indítványai nyomán elŒször lettek a vajdasági kisebbségek konkrétan megemlítve.

A bizottság 2005 májusában fejezte be munkáját: a bizottság május 10-i utolsó ülésén nagy többséggel megszavazta a jelentést. Az Európai Parlament véleménye Magyarország számára lényegesen jobb feltételeket tartalmazott, mint amiben a kormányfŒk végül megállapodtak. - A Parlament hitet tett amellett, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzek összege nem lehet kevesebb, mint a tagállamok összes nemzeti jövedelmének 0,41 %-a. - A nemzeti jövedelem 4%-ában határozták meg az egy tagország számára felvehetŒ felzárkóztatási támogatás legnagyobb összegét, azaz nem fogadták el a Tanács elnökségének ezen küszöb jelentŒs csökkentésére tett javaslatát. Az elfogadott szöveg azonban veszélyt is rejt magában, mert e 4%-os határ rugalmas kezelést enged meg, ami elméletben jelentheti e határ felfelé vagy lefelé történŒ elmozdítását is. - A képviselŒk elutasították azt javaslatot, hogy a Kohéziós Alapból finanszírozott beruházások esetén már az elnyerés utáni második év végéig fel nem használt támogatást vissza kelljen fizetni, azaz egy év további haladékot adtak. Ez magyar szempontból igen fontos, hiszen a nagyobb beruházások átfutási ideje meghaladhatja a rendelkezésre álló idŒszakot. - A javaslat Románia és Bulgária felvételének költségeit nem a 25 tagállamnak szánt forrásokból veszi el. A tagállamok kormányfŒi sokkal szıkmarkúbbak voltak, mint az Európai Parlament. Más szavakkal ez azt is jelenti, hogy az új tagállamok európai parlamenti képviselŒi jobban el tudták fogadtatni jogos igényeiket, mint a kormányok. Nézzük a konkrétumokat: 32 milliárddal csökkent a kohézióra, felzárkóztatásra fordítható összeg. EbbŒl azonban a legszegényebb országok sem kaphatnak többet, mint saját nemzeti össztermékük 3,8 százalékát. A kevésbé elmaradt, de még mindig jóval átlag alattiak ennél is keményebb tetŒt


kaptak. Sikerült viszont a végsŒ megállapodásban is rögzíteni, hogy a 2007-2010 között megnyíló felzárkóztatási pénzeket az elnyerés utáni harmadik év végéig fel lehet használni. Románia és Bulgária viszont meglehetŒsen rosszul jártak, az elsŒ években egy fŒre számítva a Magyarországnak juttatott támogatás felét kaphatják.

történŒ munkahely teremtés címén kaptak támogatást, s egy bizonyos idŒn belül innen tovább állnak. Ez a fegyelmezés elsŒsorban az új tagállamok érdekét védi, hiszen tŒlünk is sokan távoztak Törökországba vagy Ázsia más országaiba.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a Parlament tudatában volt annak, hogy a keretegyezmény nem felel meg az elvárásainak, miért fogadta el a kormányok úgymond diktátumát. A felelet elég egyszerı: az adott helyzetben a kialakult kompromisszum elvetése több bajt okozott volna, mint amivel elfogadása járt. A fentiekbŒl adódik a tanulság is: az európai polgárok érdekeit elsŒsorban az általuk választott képviselŒk szolgálják. A posztkommunista kormányok érdek érvényesítése rossz. Aki tehát azt szeretné, hogy Magyarország a lehetŒ legtöbbet ki tudja hozni az Unióból fakadó elŒnyökbŒl, az nagyon gondolja meg, hogy kiket küld ki képviselŒnek Brüsszelbe. Regionális Fejlesztési Bizottság (póttagság) A vállalatáthelyezésekrŒl a regionális fejlesztés keretében kezdeményezés (Hutchinson) - néppárti frakció felelŒs Ezen jelentés tervezet a sajtóban és ennek hatására a társadalomban is jelen lévŒ, a vállalatok Kelet felé költözése iránti félelmeket tükrözte. Az EU 15-ök csak addig voltak a tŒke szabad mozgásának hívei, amíg a vállalatok áttelepedése nem okozott számukra problémát. A szocialista jelentéstevŒ odáig is elment volna, hogy a cégek mozgását meg kell tiltani. Az történt ugyanis, hogy az EU 15-ök a szakszervezetek nyomására gátolták a munkaerŒ szabad áramlását, s ezért az új tagállamok munkavállalói sok államban csak korlátozottan jutottak munkához. Kiderült azonban,hogy azokban az államokban, amelyek nem voltak önzŒek, a termelés a vendégmunkások hatására jelentŒsen felfutott, míg a bezárkózó államok területérŒl a cégek átköltöztek az olcsóbb munkaerŒ közelébe. A téma néppárti felelŒseként Surján László elérte, hogy a jelentés tartalma alapvetŒen megváltozott, és csak olyan cégektŒl követelte meg az uniós támogatások visszafizetését, amelyek egy elmaradt térségben

ERFA-val, ESZA-val és Kohéziós Alappal kapcsolatos bizottsági javaslat költségvetési bizottság véleménytervezete (Nathalie Griesbeck) - néppárti frakció felelŒs Európai szomszédsági és partnerségi eszköz - a Költségvetési Bizottság véleményének felelŒse Az Európai szomszédsági és partnerségi eszköz új kezdeményezés a 2007-13 közötti idŒszakra. A 2004es bŒvítés után a Uniónak új határa, következésképp új szomszédai vannak. Magyarország számára a határon túli magyarság miatt Ukrajnának, Szerbiának van kiemelt jelentŒsége. Surján László javaslatai nyomán erŒsödött a Parlament hatásköre: véleményezi a programokat, azok tartalmát is befolyásolhatja, s nézeteltérés esetén a végsŒ szó az együttdöntési eljárás, azaz a Parlament és a Tanács közös döntése. Az Európai Uniónak nem érdeke, hogy új határai kínai falként elválasztó vonalak legyenek. Az új szomszédokkal az Unió nemcsak jó kereskedelmi kapcsolatokban érdekelt, hanem abban is, hogy a határok túloldalán élŒk számára is legyen lehetŒség fejlŒdésre, gazdasági megerŒsödésre. Ezért a program kiemelt célja a határon átnyúló együttmıködések támogatása. Ezek lehetnek a határ menti térségek közti együttmıködések, de annak sincs akadálya, hogy az Unió távolabbi régiói is részt vegyenek a programban. A korábbi hasonló jellegı kiadások ebben az idŒszakban megkétszerezŒdhetnek. 2009. évi EU költségvetés — néppárti frakció felelŒs Bár ez a feladat még jószerével elŒttünk áll, néhány gondolat már körvonalazódik. Sikerült elérni, hogy az Unió feladatai között kiemelt helyen szerepeljen az elmaradt térségek felzárkóztatása, azaz a kohéziós politika, továbbá a kis- és közepes vállalkozások támogatásának ügye. Ez utóbbi javaslatát a szocialista frakció ellenkezése mellett támogatta a Parlament többsége.



További megbízások

„Itthon az Unióban”, vetélkedŒ

„Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” 2007-13 közösségi program - a Költségvetési Bizottság véleményének felelŒse

Az Európai Néppárt- Európai Demokraták frakció magyar delegációja a fenti címmel Surján László javaslatára országos vetélkedŒt szervezett, amelynek elŒkészítŒ kampánya 2005. szeptemberében zajlott. A verseny védnökségét Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta.

Surján László mint az Európai Menekültügyi Alap, a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését SegítŒ Európai Alap, valamint az Európai Visszatérési Alap létrehozásához kapcsolódó vélemények néppárti árnyék-jelentéstevŒje elérte, hogy Románia és Bulgária a 2004-ben belépett tagállamokhoz képest ne kapjon erre a célra kevesebbet, és azt is, hogy az egész rendszer mıködését 2010-ben vizsgálják felül. A gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentésrŒl készített költségvetési bizottsági vélemény — néppárti frakció felelŒs A jelentés a Parlament válasza az Európai Bizottság által kiadott negyedik kohéziós jelentésre. AlapvetŒ probléma, hogy az Unió hangzatos tervekkel áll elŒ, mint a munkanélküliség elleni hatékony fellépés az un. liszszaboni programban, de ehhez nem rendel a végrehajtást lehetŒvé tevŒ forrásokat. ElŒbbre lépést jelenthet, ha a regionális politika forrásait elsŒsorban olyan pályázatok számára nyitják meg, amelyek a lisszaboni célok elérését segítik elŒ. Megvitatást igénylŒ írásbeli kérdés az Európai Bizottsághoz a gyermekek jólétéhez szükséges legfontosabb termékek és szolgáltatások ÁFA terhének csökkentése tárgyában Jól mutatja az Európai Parlament jellegét és szerepét a Nagycsaládosok Országos Egyesülete kezdeményezésére Surján László által több képviselŒvel együtt benyújtott írásbeli kérdés, amely a babapelenka csökkentett (5%) mértékı ÁFAkörbe vonását sürgette. A felvetés 2005-ben történt és 2008-ra érett meg a döntés: a gyermekpelenka is szerepel többek között azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a listáján, amelyek esetében az Európai Bizottság csökkentett kulcs alkalmazását javasolja a tagállamoknak. Az Európai Bizottság javaslatát követŒen már a kormányokon múlik, élnek-e a lehetŒséggel és meghozzák ezt a családbarát intézkedést.

A vetélkedŒt az interneten, a rádiókban (Magyar Katolikus Rádió, helyi rádióadások), a televízióban (Hír TV, ATV) és a nyomtatott sajtóban (Magyar Nemzet, megyei lapok) hirdettük meg. Maga a vetélkedŒ nagy részben az interneten keresztül zajlott, tisztaságát pedig egy erre a vetélkedŒre készített számítógép program biztosította. A vetélkedŒnek saját honlapja is volt, amely létrehozásától számítva két évig mıködött. A vetélkedŒn három évfolyam vehetett részt, az 1997ben, 1998-ban és 1999-ben születettek. A versenyre szeptember 10-30. között összesen több mint ezer fiatal jelentkezett, majd az internetes bejelentkezés során az elsŒ fordulót jelentŒ tesztlapot 989-en töltötték ki, 567-en jutottak be a középdöntŒbe (három fŒs csapatokban), amely zömmel - egy esszéírás kivételével ugyancsak interneten zajlott október 16-18. között. Ezek kiértékelése után az öt legjobb csapat, vagyis 15 versenyzŒ került a döntŒbe, amely a Magyar Tudományos Akadémián zajlott november 11-én. A nyilvános döntŒt teljes egészében élŒben közvetítette fŒmısor idŒben - a Magyar Katolikus Rádió, a hallgatottsága mintegy 200 ezer ember volt. Az elsŒ három helyezett jutalma: pénzjutalom és utazási utalvány egy utazási iroda különdíjaként. A döntŒbe jutott öt csapat és felkészítŒ tanára ezen kívül részt vehetett egy európai parlamenti látogatáson is.

dr. Szájer József

dr. Szájer József

EP szakbizottsági tagság • Alkotmányügyi Bizottság (2007-) • Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (2004-2007) • A Japánnal folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség EP szakbizottsági póttagság • Jogi Bizottság • A Mercosur tagállamaival folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség Életpálya fôbb állomásai • ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1986) • ügyvédi szakvizsga (1996) • Oxfordi Egyetem, látogató hallgató (1986–1987) • Michigani Egyetem, ösztöndíjas kutató (1988–1989) • nevelôtanár a Bibó István Szakkollégiumban, Budapest (1985–1990) • ELTE Római Jogi Tanszék – Budapest, egyetemi tanársegéd; egyetemi adjunktus (1986–) • ügyvéd (1996–2000) • FIDESZ: - alapító tag (1988) - választmányi tag (1989–1992) - választmányi elnök (1993–1994) - alelnök (1996–2003) - elnökségi tag (2003–) - ENP Tanács tagja (2000–) • Magyar Köztársaság Országgyûlése: - frakcióvezetô-helyettes, FIDESZ (1990–1994) - frakcióvezetô, FIDESZ (1994–2002) - Európai Integrációs Bizottság, alelnök (1992–1994) - Európai Integrációs Bizottság, elnök (1998–2002) - az Országgyûlés alelnöke (2002–2004) - frakcióvezetô helyettes, FIDESZ (2002–2004) - Konvent az Európai Unió jövôjérôl (2002–2003) • Európai Parlament: - a Magyar Köztársaság megfigyelôje az Európai Parlamentben (2003–2004) - Európai Néppárti KépviselŒcsoport magyar delegációjának vezetŒje (2003–) - ENP frakció alelnöke (2004–) • Kitüntetés: Knight Commander of St. Michael and St. George (KCMG)–Queen Elizabeth II. (2000)


Bizottsági munka Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) Szájer József a ciklus második felétŒl állandó tagja a szakbizottságnak. A bizottság kiemelt jelentŒségı ügye a Lisszaboni SzerzŒdésrŒl szóló tárgyalások követése, az eredmények és az új szerzŒdés értékelése, valamint az új intézményi struktúra felépítése érdekében tett erŒfeszítések. A közvetlen népképviselet európai megerŒsítése érdekében módosították az Európai Ombudsman alapokmányát. A szakbizottságban a képviselŒk határozottan kiállnak a közös európai identitás és kohézió megerŒsítése mellett, az ez irányba tett lépések egyike az európai parlamenti képviselŒcsoportok megalakításáról szóló szabályok módosítása, illetve az európai szintı politikai pártokra irányadó elŒírások megállapítása. A szakbizottság jóváhagyta az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A bizottság módosította az Európai Parlament összetételére vonatkozó elŒírásokat, az állampolgárságuktól eltérŒ tagállamban lakóhellyel rendelkezŒ uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történŒ gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. Megtárgyalták az Európai RendŒrségi Hivatalra (EUROPOL) vonatkozó szabályok módosítását. A Lisszaboni SzerzŒdés érdekében az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló intézményközi nyilatkozatot elfogadták. Jogi Bizottság (JURI) A szakbizottság legfontosabb jelentése a szerzŒdéses kötelezettségekre alkalmazandó jog, tehát a nemzetközi magánjogi megállapodások módosítása (ROME I, ROME II). A bizottság módosított például a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetŒjogi intézkedéseket. Átfogó jelleggel foglalkozik a szakbizottság az európai társasági szabályozás módosításával. Közös európai keretszabályokat alkottak a képviselŒk a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés területén. Értékelte a szakbizottság az Európai Bizottság zöld könyvét az Európai Közösség trösztellenes szabályainak megsértésérŒl, valamint a jogszerı on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzŒi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelését. Számos módosítással éltek a közbeszerzési eljárások és szerzŒdések európai szabályozása területén.

két témája a szolgáltatási irányelv és az európai fogyasztóvédelmi hét éves akcióprogram véleményezése. Az európai fogyasztóvédelem területén számos európai szintı jogszabályt alkottak. Szolgáltatási irányelv Az Európai Parlament másfél éves vitát követŒen 2006ban hagyta jóvá a szolgáltatási irányelvet, pontot téve ezzel egy régóta húzódó vita végére. Szájer József a legmagasabb szintı politikai egyeztetések tagjaként küzdött azért, hogy az új szabályozás - a jelenlegihez képest számos könnyítést tartalmazzon az új tagországok számára. Az új rendelkezések célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagországai között. Az a tagország, amelynek területén a szolgáltatást nyújtják, nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést a más EU-országban bejegyzett cégekkel szemben, így nem követelhet további engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget. A képviselŒ kemény politikai fellépése okán a magyar vállalkozások könnyebben és átláthatóbb körülmények között indíthatnak vállalkozást más uniós tagállamokban.

Kiemelt jelento ´ ´ségu ´ ´ megbízások • A képviselŒcsoportnak az Európai Parlamenti Reform ügyéért felelŒs alelnöke Az Európai Parlament mıködésének átfogó értékelése és reformja a 2004-2009 közötti törvénykezési ciklusban tovább folytatódik. Az Európai Parlament legnagyobb frakciójaként az Európai Néppárt képviselŒcsoport javaslataival meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban. Szájer József alelnöki tisztébŒl fakadóan vezeti és koordinálja a frakció reformmal foglalkozó munkacsoportját és képviseli a frakció álláspontját a végsŒ parlamenti egyeztetéseken. • A képviselŒcsoport emberi és szabadságjogokért, bel- és igazságügyi kérdésekért és az európai alkotmányozásért felelŒs alelnöke

BelsŒ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO)

Szájer József feladata a felsorolt területeken a végsŒ politikai és a szakmai egyeztetések koordinálása annak érdekében, hogy az európai néppárti frakció egységes álláspontot képviseljen.

Szájer József a ciklus elsŒ felében volt állandó tagja a szakbizottságnak. A szakbizottság kiemelt jelentŒségı

• A képviselŒcsoport stratégiai tervezésért felelŒs alelnöke

dr. Szájer József

Szájer József a következŒ fontos témákban terjesztett elŒ javaslatokat: • Vegyi anyagok új európai szabályozása • Szolgáltatási irányelv • Éves költségvetések értékelése • Hét éves költségvetés • Számítógéppel megvalósított találmányok • BŒvítés: Románia, Bulgária • Gazdasági migráció • Európai Bizottság éves jogalkotási terveinek értékelése • Európai Unió hosszú távú finanszírozása • Török csatlakozás • Általános érdekı szolgáltatások • Európai Tanács ülések felkészítŒ anyagai • Madárinfluenza • JövŒbeli európai energiapolitika • Közös kül- és biztonságpolitika • Demográfiai változások politikai következménye • Stratégia jobb jogalkotásra, jobb szabályozás • Néppárti frakció befolyásának áttekintése • 2004-es bŒvítés értékelése • Európai bel- és igazságügyi koncepció • Audiovizuális szolgáltatások új európai szabályozása. •Megbeszélés az Európai Bizottság biztosaival Az Európai Néppárti képviselŒcsoport elnöksége rendszeresen találkozik a néppárti családhoz tartozó európai biztosokkal, hogy áttekintsék az aktuális európai politikai kérdéseket, és a legfontosabb európai ügyekben véleményt cseréljenek. Fontosabb jelentések és állásfoglalási indítványok • Állásfoglalás a magyar forradalom 50. évfordulójáról és annak történelmi jelentŒségérŒl Európa számára A mi kezdeményezésünkre az Európai Parlament elnökének és képviselŒcsoportok vezetŒinek állásfoglalása, amelyben kifejezik tiszteletüket a forradalom hŒsei elŒtt, valamint több történelmi és politikai nyilatkozatot fogalmaznak meg, elismerve, hogy a forradalom a zsarnok kommunista rendszer eltörléséért küzdött és jelentŒs mértékben hozzájárult Európa jövŒbeli egyesítéséhez. • Állásfoglalás a Jose Manuel Barroso vezette Európai Bizottság stratégiai politikai elképzeléseirŒl

Hivatali ideje kezdetén - az Unió új végrehajtó szerve - az Európai Bizottság általános politikai iránymutatásokat nyújt be az Európai Parlamenthez, melyekre az elŒtte álló öt év során stratégiáját alapozni fogja, illetve amelynek alapján majd kidolgozza egymást követŒ éves jogalkotási programjait. Az európai parlamenti állásfoglalás célja, hogy az Európai Bizottság 2005–2009-re vonatkozó javaslatai a jövŒben valódi ütemtervet képezzenek, amely lehetŒvé teszi majd a Parlament számára, hogy nyomon kövesse, értékelje és megítélje az elkövetkezŒ években tett elŒrehaladást és elért eredményeket. • Egyes jogi aktusoknak a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása – Az ellenŒrzéssel történŒ szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelŒ kiigazítás Az Európai Parlament vétójogot nyer az unió végrehajtási rendeletei felett. Az új eljárás bevezetése miatt számos uniós jogszabályt módosítani kell, hogy hozzáigazítsák az új rendszerhez. Az Európai Bizottság 225 ilyen jogszabályt azonosított be. Ezeket ún. „omnibusz-csomagba” sorolták. A mostanáig elfogadott 66 jogszabály-módosítás által az Európai Parlament egyenrangú jogalkotóvá vált a másik két intézmény mellett az európai végrehajtási szabályok megalkotásánál. Az újítások megerŒsítik a demokratikus ellenŒrzést a brüsszeli bürokrácia felett. Az új európai végrehajtási eljárások (komitólógia) alkalmasak arra, hogy a közvetlenül megválasztott európai parlamenti képviselŒk élni tudjanak olyan eszközökkel, amelyekkel csökkentik az európai bürokráciát, biztosítják a demokratikus kontrollt és az európai intézmények egyensúlyát. A Lisszaboni SzerzŒdésben foglaltak szerint a három európai uniós intézmény: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács egyenrangú félként vesz részt a jövŒben a végrehajtási eljárásokban. Az átmeneti idŒszakban, amíg a Lisszaboni SzerzŒdés nem lép életbe, a képviselŒ elérte, hogy az Európai Parlament új jogosítványaival élni tudjon, tehát az új szerzŒdés életbe lépéséig már egyenrangú félként lépjen fel. • A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtási eljárásaival kapcsolatos, az


Európai Parlament és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás megkötésérŒl A képviselŒ felel azért is, hogy az új végrehajtási eljárások gördülékeny alkalmazása érdekében az Európai Bizottsággal létrejött kétoldalú megállapodás magas színvonalon és kielégítŒen mıködjön. A képviselŒ javaslatai a két intézmény gyakorlati együttmıködésének zökkenŒmentességét segítik elŒ. • Az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosítása a plenáris ülés munkájával és a saját kezdeményezésı jelentésekkel kapcsolatos parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslatainak fényében A Lisszaboni SzerzŒdésrŒl való sikeres megegyezést követŒen az Európai Parlament jelenleg futó belsŒ reformprogramja kiemelt jelentŒséget nyer, mert nagymértékben hozzásegíti az Európai Parlamentet ahhoz, hogy megerŒsítse a Lisszaboni SzerzŒdés által nyújtott, új európai jogalkotási folyamatban játszott szerepét. A jelentés hátterében az áll, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának felülvizsgálatára a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport által megfogalmazott javaslatok fényében kerüljön sor, mint például a plenáris ülés reformja, a saját kezdeményezésı jelentések szabályainak módosítása, vagy az írásbeli kérdések feltételeinek újragondolása. • Az uniós jelképek parlamenti használatáról szóló 202a rendelkezés felülvizsgálata A jelentés célja annak pontosítása, hogy az Európai Unió jelképei (himnusz, zászló, európai nap, európai jelszó stb.) az Európai Parlament épületében hogyan kerüljenek felhasználásra, alkalmazásra. • Az Európai Parlament eljárási szabályzatának a képviselŒcsoportok megalakításáról szóló, 29. cikkének módosítása Az új kihívásokra és a képviselŒi létszám változására tekintettel 2009-tŒl - az újonnan alakuló Európai Parlamentben - a frakcióalakítás szabályai változni fognak. • Fehér könyv a közszolgáltatásokról A jelentés a közszolgáltatási kötelezettség alá tartozó szolgáltatásokkal (víz, gáz, elektromos áram, postai,

dr. Szájer József

közlekedési szolgáltatások stb.) foglalkozik. Az átfogó uniós célkitızés e területen az, hogy a magas minŒségı, ám egyszersmind megfizethetŒ szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetŒek legyenek. E célok elérése érdekében a hatósági hatásköröket és a fogyasztóvédelmet meg kell erŒsíteni. Az új tagországok általános tapasztalata azt mutatja, hogy a fennmaradó monopóliumok és a gyenge fogyasztóvédelem miatt a verseny pozitív hatásai igen gyakran nem, vagy alig érvényesülnek. • Az Európai Közösséget létrehozó SzerzŒdés IV. címének a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseinek a kiigazítása A döntéshozatal demokratikus legitimitása a bel- és igazságügyi területen hiányos: az Európai Parlament korlátozott szerepe, valamint az Európai Bíróság korlátozott joghatósága sajnos jelenleg nem biztosít a polgárok számára megfelelŒ védelmet a polgári szabadságjogok, valamint az alapvetŒ jogok tekintetében. Igen fontos európai célkitızés az, hogy ezen a területen az Európai Unió és a fontosabb uniós intézmények szerepe közvetlenebb módon érzékelhetŒ legyen az európai polgárok számára. A közösségi hatáskör adta lehetŒségekkel az európai jog egységes alkalmazását és értelmezését is biztosítani kell. Az Európai Parlament ezért támogatja az AlapítószerzŒdések két záradékának (42 EUSZ és a 67 EKSZ) azonnali alkalmazását, amelyek szerint az Európai Bíróság hatásköre kiterjedhet e területekre is. A tagállamok jelentŒs része ugyanakkor a Tanácson belül még nem biztosította támogatásáról a parlamenti kezdeményezést, és hajlik arra, hogy inkább az európai alkotmányozás keretein belül rendezze a kérdést.

További megbízások • Fogyasztói érdekek érvényesülésének elŒmozdítása és védelme az új tagországokban A képviselŒ indítványban szorgalmazta, hogy az új tagországok kormányai – a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek önállóságának fenntartása mellett – biztosítsák a fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi intézmények megfelelŒ finanszírozását. Felszólította továbbá az új tagországok kormányait, hogy segítsék elŒ egy kevesebb számú, de erŒsebb szervezet létrehozását.

Az Európai Unió intézményrendszere

Recommend Documents