Az Európai Unió bővítésének sajátosságai dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport
A szervezet bővülésének lépései A Római Szerződés 237. cikkelye és az Európai Uniós
Szerződés 0. cikkelye alapján: „bármelyik európai állam jelentkezhet a közösség tagjának.” Tényleges bővülés: 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország 2004: Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta 2007: Bulgária, Románia 2014: Horvátország 2012: Törökország??
Az Unió keleti bővítésének egyedi vonásai
A korábbi csatlakozási folyamatoktól jelentősen eltérő helyzet figyelhető meg: I. A világgazdaság közegében. II. Európai Unióban. III. Új tagokban. I. A megváltozott külső környezet. Ez a bővülés a globalizáció és a világgazdasági verseny jegyében zajlott.
Nem az eddigi bővítések bipoláris rendjében zajlott le, hanem a szocialista világrend összeomlása utáni biztonságimodernizációs vákum kitöltését célozta.
Gazdaságilag közel egyenrangú perifériák helyett most erőteljes törésvonalak is kerültek be.
II. Megváltozott/változik az Unió is
Eddig ígérték a tagságot, most nagyon tartózkodóak (1993 Koppenhága), és határozott kritériumrendszert állítottak fel.
A maximális kiterjeszthetőség elvét követve mindenkinek tagságot ígérnek, nem válogatnak.
A követelményeket a frissen csatlakozóknak előre kell teljesíteniük, támogatás és haladék nélkül.
Eddig előre kaptak támogatást a leendő tagok, sőt haladékot a változtatásra (sok még ma is tart). Gazdasági-társadalmi átalakulás mellett kell döntően önerőből alkalmazkodni is.
Az Unió a KKE-i államok számára a felzárkózást kínálja, „modernizációs- és biztonsági horgony” szerepet játszik, de rendszere átalakulóban, nehezíti a tervezést (mozgó célpont).
Belső szervezeti és gazdasági gondok miatt elég nagy az elutasítás a tagállamokon belül.
A „Koppenhágai kritériumok” (1993 június 21-22)
1. Stabil demokratikus intézményrendszer, emberikisebbségi jogok, jogállamiság
2. Működő piacgazdaság
3. Képesség az Unión belüli verseny elviselésére
4. Képesség a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió vállalását is.
5. Az Unió képessége arra, hogy az új tagokat befogadja, anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné az integráció előrehaladását.
Az érzékelhető elutasítás okai
I. Biztonsági megfontolások
Általában a földrajzi szomszédságban lévők hangoztatják, és a belbiztonságukat féltik.
II. Gazdasági hatások
a versenytől való félelem fejlesztési erőforrások eltérülése.
Három érdekcsoport egyeztetése zajlott:
A nettó befizetők, akik, a jelenlegi hozzájárulás mértékének csökkentését tűzték ki célul
A nettó haszonélvezők, akik nem akarják, hogy a támogatottságuk csökkenjen. Az Unió területének 52%-a jelenleg ebbe a kategóriába tartozik (a 75 % alattiak).
Az új tagok, akik szeretnének támogatáshoz jutni, úgy, ahogy a régi tagok részesedtek.
Megoldási lehetőségek:
növelni a befizetéseket csökkenteni az eddigieket, újraosztani az újak nem kapnak a támogatásból, „másodlagos tagság”,
Megváltozott/változik az Unió is II.
Most már az eljárás nem 6, hanem 15 ország összehangolt
döntésétől függött. Már 6 esetében is bonyolult volt a rendszer. „Puha kompromisszum” A „konszenzus csapdája” A belső erőviszonyok gyökeres átrendeződése után indult
be ez a keleti bővülés. NÉMETORSZÁG egyértelműen a centrumává vált az Uniónak, a közeledők ezt a kiemelkedését csak fokozni fogják.
Mások a leendő tagok is Régen a marginalizálódástól tartó fejlettek jöttek, most egyszerre 10 ország és mindegyik az uniós átlag alatti fejlettségi szinten (45%) van.
Szinte kezelhetetlenül nagy tömeg, illetve felzárkóztatásuk komoly pénzügyi forrásokat igényel majd.(„fejlesztési integrációs” eszközök kellenek, apadó források mellett)
Ráadásul a belépni vágyók közötti különbségek is hatalmasak. KKEu. és KEu. Között legalább akkora a törés, mint az Unió és KKEu. között.
Lényegi támogatás nélkül (3 md. ECU 11 országnak 5 év alatt), önerőből, tényleges tagsági ígéret nélkül indultak neki ezek az országok a szabadkereskedelem kialakításának.
Előnyöket kínál a csatlakozás.
A bővítéssel realizálható előnyök A piacok bővülnek.
Várhatóan nagy lesz a növekedés ritmusa a jelölteknél a jövőben
is, ezt az exportőrök kihasználhatják.
Versenyelőnyöket jelent a termelés kihelyezése az Unió számára.
Jól jön a kontinens középén kiépített infrastruktúra,
MULTIPLIKÁTOR HATÁSOK várhatók ettől.
A bővítés várhatóan modernizációt kényszerít ki a közösségi
intézményrendszerben is.
Biztonsági szempontok is érvényesülnek. „Negatív tényező”, ha nem lesz bővülés a stabilitás megtartására kell
energiákat fordítani.
A régi és új tagok adatainak összehasonlítása (forrás: Berend T. I. 2003)
Ország
Terület [km²]
Lakosságszá m [ezer fő]
GDP/fő (1999, euro)
Infláció (2001, %)
Munkanélkülisé g (%)
EU-15 összesen
3 234 288
375 460
20 613
2,5
8,3
10 új tag összesen
738 523
75 205
11 290
5,2
9,7
EU-25 összesen
3 972 811
450 665
17 128
3,7
9,0
A korábbi bővítésekhez hasonló elemek
Most is fejletlenek jönnek, mint általában, akik számára az
Unió a „modernizációs- és a biztonsági horgony” szerepet tölt be. A háttérben jelentős politikai érdekek vannak most is.
A gazdaságok felfejlesztése előre- és a csatlakozás után is a
„fejlesztési-” és a „piaci integrációs elvek” kevert alkalmazását igényli.
A bővítés újszerű elemei Mélyebbről indulva, sokkal több mindent kellett elérni előre, mint
eddig bármikor, azoknak, akik be akartak jutni.
A gazdasági szerkezetváltást, a modernizációt és a
tulajdonviszonyok átalakítását kellett egyszerre elvégezni ezekben az országokban.
Globális környezetbe ágyazódik a bővülés („európai köldöknézés”).
A versenyelőnyök szerepe fontos lehet.
Európa „kis tigrisei” érkeztek most, növekedéssel,
termelékenységgel. Banánív Szlovéniától a Baltikumig.
Nem a perifériákig terjed ezeknek a bekapcsolása, hanem ezeken
keresztül lehet a keletibb országokkal kapcsolatot teremteni. Kapocs jelleg.
A kérelem benyújtásától a tényleges tagságig eltelt idő a csatlakozni szándékozó országok esetében (Forrás: Dezséri K. (1998) saját számításokkal kiegészítve) Felvételi jelentkezés (1)
Tárgyalások kezdete (2)
Szerződés aláírása (3)
Tagság kezdete (4)
1-2 (hó)
2-3 (hó)
1-4 (hó)
Dánia
1967.05.
1970.06
1972.01
1973.01.
35
19
66
Írország
1967.05.
1970.06.
1972.01.
1973.01.
35
19
66
Nagy-Britannia
1967.05.
1969.12.
1972.01.
1973.01.
30
25
56
Görögország
1975.06.
1976.07.
1979.05.
1981.01.
12
34
66
Portugália
1977.03.
1978.10.
1985.06.
1986.01
19
80
106
Spanyolország
1977.07.
1979.02.
1985.06.
1986.01.
19
76
101
Ausztria
1989.07.
1993.02.
1994.06.
1995.01.
43
16
66
Svédország
1991.07.
1993.02.
1994.06.
1995.01
19
16
42
Finnország
1992.03.
1993.02.
1994.06.
1995.01.
11
16
34
Ciprus
1990.07.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
92
61
166
Magyarország
1994.04.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
47
61
121
Lengyelország
1994.04.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
47
61
121
Szlovénia
1996.06.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
21
61
95
Csehország
1996.01.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
26
61
100
Észtország
1995.11.
1998.03.
2003.04.
2004.05.
28
61
102
Lettország
1995.10.
2000.03.
2003.04.
2004.05.
53
37
103
Litvánia
1995.12.
2000.03.
2003.04.
2004.05.
51
37
101
Szlovákia
1995.06.
2000.03.
2003.04.
2004.05.
57
37
107
Málta
1990.07.
2000.03.
2003.04.
2004.05.
116
37
166
Ország
A csatlakozási kérelemtől belépésig eltelt idő (Forrás: Saját szerkesztés)
A népszavazási aktivitás a csatlakozási folyamat időtartamának függvényében
Szavazási részvétel (%)
(Forrás: Saját szerkesztés)
100 90
MÁLTA
80 70 60 50
egykori "szocialista" országok
2004 előtt csatlakozók
40 30 0
50
100
150
A csatlakozási folyamat időtartama (hónap)
200
Az Európai Unió külgazdasági kapcsolatai dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport
Az EU a hárompólusú világgazdaságban (Süli-Zakar I nyomán)
EU
K EURÓPA
USA
JAPÁN
AFRIKA
DK ÁZSIA
LATIN AMERIKA
Nemzetközi tőkeáramlások Foreign Direct Investment (FDI) Erős Gyenge
Világgazdasági pólusok
Világgazdasági perifériák
A Föld növekedési pólusai (Sárfalvi B. 1991)
Nagyvárosok a globalizációban (Cséfalvay Z. 2002)
„Ökumenopolisz” (A. Toynbee,1971):
„World city” (J. Fridmann, 1982) = „a világ városa”, ahol a
transznacionális vállaltok központjai koncentrálódnak. (L A, Ch., NY, London, Párizs, Sao Paulo, Szingapúr)
„Global city” (S. Sassen, 1991)a kommunikációs csomópontok.
(London, Párizs, New York, Tokió)
A recens Közép-Európa
Észak-Európa
(Balkán) Dél-Európa
Kelet-Közép-Európa
Közép-KeletEurópa
A megosztott Európától az egységesülő Európáig
Az Európai Unió kibővülése
Egy pólusú Európa (egy globális integrációs zóna GIZ)
26
Az Európai Unió „kék banánja” (Brunet, R. 1989)
Kelet-Közép-Európa „bumerángja” (Gorzelak, G. 1996)
Az EU gazdaságának szerkezeti vázlatai – a „kék banán”
HEFOP 3.3.1.
MAGTERÜLET CENTRUM-PERIFÉRIA
Európai Megalopolisz Jean Gottmann Dorsale (DATAR) vagy Kék Banán (arany, forró stb. banán) Túlértékelés; EU politika – periféria fejlesztése ÉK-Ív (Francia Banán), Német Púp
(Európai) Napfény-övezet („Dél északja” Brunet)
Uborka (Kunzmann, 1992), Bumeráng (Gorzelak, 1996)
Arany vagy Központi Háromszög
Pentagon (ESDP 1999) Magterület: 20% terület 40% népesség 50% GDP
Európai Szőlő (Kunzmann 1992)
Policentrikus fejlődés (nagyvárosok a fejlődés képviselői)
Az EU gazdaságának szerkezeti vázlatai – a „kék csillag”
HEFOP 3.3.1.
Az EU gazdaságának szerkezeti vázlatai – a „vörös polip”
HEFOP 3.3.1.
Az EU külkapcsolatai (Három szint)
I. Társulási szerződések szintje „Európai Megállapodás” (1991-től megállapodások, 1994 a ratifikáció elhúzódása miatt a szerződés érvénybelépésének időpontja, kereskedelmi tárgyú cikkek pl.: már 1992 óta hatályosak Magyarországgal) tartalma: politikai párbeszéd intézményesített formájának megteremtése (pl.:Társulási Tanács miniszterekkel) ipari termékekre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet létrehozása (10 év alatt kell kialakítani, addig asszimmetrikusan elkezdik bontani a korlátokat; („standstill”, „szelektív védzáradék”) a munkavállalók mozgása, letelepedése címszó alatt csak a legálisan Unión belül tartózkodók védelméről szól, „szabad” áramlásról nincs/nem is lesz egy darabig szó. liberalizálták a nemzetközi fizetések rendszerét konkrét versenyszabályokat állapítottak meg
Érintettek (1998)
Akik a csatlakozásról tárgyaltak 1998-tól:
(magyar, lengyel, cseh, szlovén, észt, máltai, ciprusi görögök)
1999-től:
(lett, litván, szlovák, román, bolgár)
Akik csatlakozni fognak, de későbbi időpontban
Tárgyaltak velük, de még nem „érettek”
pl.: Törökország, Macedónia, ….
Akiknek mindez a tagság pótlására/helyettesítésére szolgált
Málta, Ciprus (70-es évek), (Törökország (1964-től társult, 1989-től jelentkezik)
Sajátos helyzetek
a) Kapcsolat az EFTA-val, és az EGT-vel.
1972-73-tól a bővüléstől él a kapcsolat: „ nem süllyedhet a szabadkereskedelmi szint alá” 1984-től cél az EGT kialakítása, 1992-ben Portóban aláirják erről a szerződést. „intenzív társulási viszonyt” Kiürült a szerződés: egyedül a távolmaradó Norvégiára érvényes. Svájc már az EGT-t sem ratifikálta, a többiek pedig beléptek az Unióba.
b)”Volt gyarmatok, tengerentúli területek” társulása
ACP országok
c) A „Globális mediterrán politika” megegyezései
d) Kapcsolat a FÁK országaival
1994-től az Orosz Föderáció és Ukrajna „Partnerségi és Együttműködési Megállapodásokat” irt alá az Unióval. Kirgizia, Kazahsztán, Moldávia, Fehéroroszország, Grúziával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal is. A politikai párbeszéd, beruházások, tulajdonjog védelme, illegális tevékenység elleni közös fellépés szerepelnek hangsúllyal.
Az EU külkapcsolatai II. II. Preferenciális megállapodások
Az Általános Preferenciák Rendszere vámkedvezményeket adó gazdasági- kereskedelmi megállapodásokat jelent. A legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítik amerikai vagy japán vonzáskörzetben lévő fejlődő országokra.
III: „Nem preferenciális” megállapodások
Japántól a belső piacainak megnyitását várják (a kereskedelmi mérlegben jelentős a japán többlet). Az USA-val aláírták a Transzatlanti Deklarációt (1990), ennek jegyében az amerikaiak támogatják az európai demokratikus fejlődést és a két világgazdasági centrum vezetői rendszeresen konzultálnak.
(amerikai elnök, Bizottság elnöke, Miniszteri Tanács elnöke) Rendezik a sűrű konfliktusaikat (agrár kereskedelem, acélipar, légi közlekedés stb.) Ez katonai-politikai tartalommal is bíró egyezmény. WTO
