AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Szlovén elnökség, célok és lehetôségek Gabona árrobbanás Csöndre vágyók paradicsoma

2008. 13. évf. 1–2. szám

Újra és újra bebizonyosodik, hogy a vírusfogékony külföldi burgonyafajták többségébôl biztonsággal nem lehet jó minôségû vetôgumót termeszteni hazai körülmények között. De minek is vásárolnák a termelôk a drágább, külföldi burgonyát, mikor van kitûnô hazai választék? Nincs jobb alternatíva; a termesztési kockázatok elkerülésének legjobb és legolcsóbb módja a vírus- és más betegségekkel szemben is ellenálló hazai burgonyafajtákra való áttérés. A felelôsség a gyenge minôségû külföldi burgonyafajták behozatalában a kereskedôt illeti. Van azonban döntési, választási lehetôsége a termelônek is. A keszthelyi burgonyafajtasor legjobbjaiból állítottuk össze az alábbi képsorokat. (Kapcsolódó cikk a 8. oldalon) TE Dr. Polgár Zsolt felvételei

A Kánkán virágja közelrôl és virágzó tábla

White Lady virágzó állománya

A Hópehely virágja közelrôl és virágzó tábla

A Góliát virágzó állománya

Rioja virágzó állománya

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . .

3

Mindennapi kenyerünket . . . . . 19 Ôstermelô is, vállalkozó is . . . . . 21 Csöndre vágyók paradicsoma . . 22

HÍREK, ESEMÉNYEK Elfogadták a borreformot . . . . . Gazdag programmal indult az idei Mezôgazdasági Könyvhónap . . . . . . . . . . . . . . Felkészítik a fiatal gazdákat . . . Élelmiszerbiztonság mindenek fölött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mit hozhat a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata? . . . . . . . . . . . Olasz kezdeményezés . . . . . . . . Az olasz agrárminiszter véleménye a KAP felülvizsgálatáról . . . . . . . . . . Kék alapon fehér szív . . . . . . . . . Ígéretes hazai vetôgumók . . . . Felkészülés az IAMA 2009. évi budapesti Agrárgazdasági Világfórumára és Tudományos Szimpóziumára

4 ÖKOTERMESZTÉS 5 6

Agrotechnikai tényezôk az ökológiai gazdálkodásában . . . . . . . . . . 25

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2008. 13. évfolyam 1–2. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

6 6 7

7 7 8

9

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Fordulóponthoz érkezett az EU Közös Agrárpolitikája A Lisszaboni Szerzôdés . . . . . . . A Lisszaboni Szerzôdésben végrehajtott agrárpolitikára vonatkozó változtatásokból leszûrhetô következtetések . Hazai tejágazat külsô- és belsô viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . Olasz reakciók a borreformra . . Terjedôben a madárinfluenza . Madárinfluenza Lengyelországban és Romániában . . Száj- és körömfájás elleni intézkedések az Egyesült Királyságban és Cipruson . . Elfogadott olasz tartományi vidékfejlesztési tervek . . . . . Útmutató méhészeknek . . . . . . .

RIPORT

11 12

ERDÔTELEPÍTÉS ÉS FÖLDHASZNÁLAT Erdôtelepítések szerepe a távlati földhasználatban . . 27 SZAKKÉPZÉS A francia agrár-szakképzés jelene és jövôje . . . . . . . . . . . 29

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

Gabona árrobbanás . . . . . . . . . . 33

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976

PÁLYÁZAT

E-mail: [email protected]

KITEKINTÉS

Franciaországi ösztöndíjlehetôség fiatal és szenior kutatók számára . . . . . . . . . . 35

Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

PIACI HÍREK 12 13 14 15

Olaszországból . . . . . . . . . . . . . . 36 Könnyû az olasz kistermelôknek 37 Mezôgazdasági hulladékból energiát . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

15 BORÍTÓ 2–3 Burgonyaparádé 16 16 16

BELSÔ SZÍNES 1–2 26. Nemzetközi Mezôgazdasági és Mezôgép Kiállítás

BRÜSSZELBE JÁRUNK Szlovén elnökség, célok és lehetôségek . . . . . . . . . . . . 17

BELSÔ SZÍNES 3–4 Csöndre vágyók paradicsoma

ARCKÉPCSARNOK

BORÍTÓ 4 Könyvajánló

Iztok Jarc . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

2008. 13. évfolyam 1–2. szám

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2007/32 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Fagyos idô Velkeiné Pócz Ilona jászberényi festô alkotása

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS Wine reform is approved . . . . Preparation of young farmers Food safety over all . . . . . . . . . The perspectives of CAP review Italian initiative . . . . . . . . . . . . Opinion of the Italian agricultural minister about CAP review . . . . . . . . . . . . . White heart on blue . . . . . . . . Hungarian potato tubers for propagation . . . . . . . . . . . . Preparation for the IAMA 2009 Agricultural World Forum and Symposium in Budapest

4 5 6 6 6

Primary producer and entrepreneur . . . . . . . . . . . . 21 A paradise if craving for silence . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 ECO-FARMING Agro-technical factors in ecological farming . . . . . . . 25 FORESTRY AND LAND USE

7 7

Role of new forest plantations in long term land use . . . . . 27

8

VOCATIONAL TRAINING

9

Present and future of French agricultural vocational training . . . . . . . . . . . . . . . . 29

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION EU Common Agricultural Policy is coming to a Turning point 11 The Lisboan Contract . . . . . . 12 Changes in the Lisboan Contract – consequences of their effect on agricultural policy . . . . . 12 Inner and outer relations of Hungarian milk sector . . . 13 Italian reaction on wine reform 14 Bird flue is spreading . . . . . . . 14 Bird flue in Poland and Rumania 15 Measures for the control of foot and mouth disease in the United Kingdom and Cyprus 16 Italian regional rural development plans are approved . . . . . . . . . . . . . . . 16 Guide for apiarists . . . . . . . . . . 16 ATTENDING BRUSSELS Slovenian presidency – aims and perspectives . . . . . . . . . 17 PORTRAITS Iztok Jarc . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

OUTLOOK

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

Price boom on the grain market . . . . . . . . . . . . . . . . 33

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

APPLICATIONS, MARKET NEWS

E-mail: [email protected]

Frech scholarship for junior and senior researchers . . . 35

Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

MARKET NEWS From Italy . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Easy for Italian small scale producers . . . . . . . . . . . . . . 37 Energy from agricultural waste 37 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . 38

Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com

COVER 2–3 Potato-parades INNER COLOURED 1–2 26. International Agricultural and Agro-technical Exhibition

HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

INNER COLOURED 3–4 A paradise if craving for silence

REPORT

COVER 4

Our daily bread . . . . . . . . . . . . 19

Recommended books

2

AgraEconomy of the European Union Volume 2008/13., Issue 1–2.

Front Cover: Frosty weather aquarelle by Velkeiné Pócz Ilona, painter from Jászberény

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

v

A közös agrárpolitika reformja a tejkvótarendszer teljes átalakítását is magával hozhatja. A cél a kvótarendszer fokozatos megszüntetése. Nekünk a kvótarendszer megtartása lenne elônyös, illetve a minél hosszabb átmeneti idôszak. Mi a tejhiány oka Európában? A hazai termelôk nagy mennyiségû nyers tejet szállítanak más tagállamokba. Tejhiány tapasztalható, szerte Európában. Részletek a 7. és 13. oldalon.

v

Keszthelyi burgonyanemesítôk újabb és újabb nagyszerû hazai burgonyafajtákkal állnak elô. A kitûnô fajtasor ellenére, vírusfogékony, gyenge minôségû, külföldrôl származó vetôgumót hozunk be. Piaci elemzések azt mutatják, hogy az olcsó, bruttó 50 Ft/kg-os, külföldrôl behozott étkezési burgonyával kell versenyezniük a hazai termelôknek. Mi a megoldás? Részletek a 8. oldalon.

v

A Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség (IAMA) 2009-ben Budapesten tartja világkongresszusát. Az elôkészületekrôl a 9. oldalon.

v

Magyarország az uniós tagországok között elsôként, érdemi vita nélkül fogadta el a korábbi európai szerzôdéseket módosító Lisszaboni Szerzôdést. Részletek a 12. oldalon.

v

A közös agrárpolitika felülvizsgálata kapcsán fölmerült, milyen a magyar agrárium alkalmazkodó képessége? Milyen a termelôk együttmûködése, milyen tartalékok vannak a humán erôforrás fejlesztésében? Egy budapesti konferencián merültek föl ezek a kérdések. A mezôgazdasághoz kapcsolódó élelmiszerbiztonság egyre fontosabb lesz. (Részletek a 11. oldalon.)

v

Lengyelországban terjed a madárinfluenza, ennek már eddig is mintegy félmillió leölt szárnyasáldozata van. A vírus felbukkanása után Oroszország még jobban „bekeményített” a lengyel hústermékekkel szemben. (Részletek a 15. oldalon.)

v

Mi a szlovén elnökség célja? Az Európai Unió soros elnökeként mindenekelôtt megbízható és takarékos ügyvitel folytatása, a közös agrárpolitika reformjának végigvitele. (Részletek a 17. oldalon.)

v

Milyen távlatai vannak Magyarországon az erdôtelepítésnek? Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vizsgálata szerint mintegy 450–650 ezer hektáron lenne érdemes erdôt telepíteni azokon a területeken, ahol a klasszikus mezôgazdasági termelés nem kifizetôdô. Mik az erdôtelepítések reális esélyei? Melyek a legperspektivikusabb fafajok? Részletek a 27. oldalon.

v

Szeretjük a jó kenyeret mi, magyarok. A kenyér árának emelkedése elkerülhetetlen. Milyen helyzetben vannak a sütôipari kis- és középvállalkozók? Mi lenne a megoldás? A Pékszövetség szakmai titkára, Werli József adott interjút lapunknak. (A 19. oldalon.)

v

Biztos alapokon áll a francia agrárszakképzés! A végzettek 85%-a a mezôgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban helyezkedik el. Úgy alakult Franciaországban a helyzet, hogy a mezôgazdaságban dolgozók iránt érezhetôen nôtt a társadalom elismerése, nôtt a szakma presztízse. Mi a franciák titka? (Bôvebben a 29. oldalon.)

v

Aki szép tájra, vízközelségre, csöndre és nyugalomra vágyik, menjen Tiszaalpárra! Vigyen magával távcsövet a madármegfigyeléshez, fényképezôgépet, vagy vízfestéket, ecsetet a tovaillanó színek, fények megörökítéséhez! (Riport a 22. oldalon.)


3

Hírek, események

Elfogadták a borreformot Magyar sikerrel zárult az uniós borreform-tárgyalás Megállapodtak az Európai Unió mezôgazdasági miniszterei a borszektor reformjáról – közölte december 19-én Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztés miniszter, a Brüsszelben tartott tárgyalások befejeztével. Mint elmondta, magyar szempontból nagy siker a megállapodás. Egyfelôl sikerült megtörni azt az eddigi elvet, hogy az unió – az úgynevezett „történelmi bázis“ alapján – a korábbi években folyósított támogatások összegét vette alapul a további támogatási keretek meghatározásakor. Másfelôl sikerült elérni, hogy továbbra is javítható a termés minôsége cukrozással. A borreform elsô tervezete még a nagy déli bortermelô országok érdekeit tükrözte, és 100 százalékban a „történelmi bázis“ alapján képezte volna a támogatási keretet tartalmazó „nemzeti borítékokat“. A tárgyalások köztes szakaszában eljutottak addig, hogy a „történelmi bázist” csak 50 százalékban veszik figyelembe, és 25–25 százalék erejéig a termôterület, illetve a termés nagysága számít. A legutolsó megbeszélésen – közölte Gráf József – a „történelmi bázis” teljesen kikerült a szempontok közül, és így a „nemzeti borítékokat” fele-fele arányban a termôterület, illetve a termés nagysága alapján képezik. Ebbôl konkrétan az következik, hogy Magyarország „nemzeti borítékja” 2009-re 14,4 millió euró helyett 16,8 millió euró lesz, 2015-ben pedig 29,1 millió euró. Magyarország hektáronkénti fajlagos támogatottsága így az új tagországok közt a legmagasabb, és meghaladja Ausztria, illetve Portugália fajlagos támogatottságát. „Elôször ütöttünk rést ezen az elosztási rendszeren” – mondta az agrárminiszter, és emlékeztetett arra, hogy korábban a zöldségtámogatásoknál Magyarország még hiába kérte a „történelmi bázissal“ való szakítást. Úgy látja, hogy a mostani döntés irányadó lesz a késôbbi támogatási rendszerek megújításakor is.

4

Kitért arra, hogy a „nemzeti borítékon” belül a vidékfejlesztési átcsoportosítást nem ebbôl a forrásból, hanem más forrásokból lehet elôteremteni, így „ez a pénz teljes egészében a szôlôtermelôk, feldolgozók, borászok rendelkezésére áll”. A másik magyar siker ahhoz kapcsolódik, hogy továbbra is engedélyezett az alkoholfok növelése répacukorral. Az Európai Bizottság ezt elôször be akarta tiltani. A jelenlegi engedélyezett cukrozási mérték 2 térfogatszázalék. A szerdai megállapodás értelmében ez általános szabályként másfél százalékra csökken ugyan, de kedvezôtlen idôjárás esetén, Brüsszellel egyeztetve további fél százalékponttal emelhetô, tehát lényegében megmarad a két százalék lehetôsége. Gráf József itt tért ki arra: Ciprus olyannyira ellenezte a cukrozás engedélyezését, hogy nem is volt hajlandó aláírni a megállapodást. A másik elzárkózó ország Dánia volt, összességében soknak tartva a támogatási összegeket. E két ország egyetértésének hiánya azonban nem akadályozta meg a megállapodás minôsített többséggel történô elfogadását. A cukrozáshoz hasonlóan a mustsûrítménnyel való alkoholfok-növelés is több évre benn maradt a támogatási rendszerben, ami a déli országok igénye volt. Az eddigi termésfölösleg zöméért felelôs Franciaország és Olaszország jóval kevesebb lepárlási támogatáshoz fog jutni ezentúl-derült ki a megállapodásról kiadott tájékoztatásokból. Ám a tárgyalások során némileg enyhítették veszteségeiket, bizonyos változtatások hosszabb határidôre való kitolásával. A melléktermék-lepárlás támogatása az eredeti tervezet szerint kikerült volna a támogatási rendszerbôl, de végül bennmaradt, azzal, hogy ez a tevékenység a „nemzeti borítékból“ támogatható. A telepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bizottság eredetileg 2014-ig el


Hírek, események akarta törölni a rendszert, és teljes liberalizációval akarta azt felváltani. Brüsszel eredetileg 400 ezer hektár szôlô kivágását akarta kötelezôvé tenni uniós szinten a túltermelés megszüntetése érdekében. Végül a megállapodásban lementek 175 ezer hektárra, amit az összes uniós szôlôterület mintegy 5 százaléka. A kivágási támogatásokat az eredetileg javasolt öt év helyett csak három évig folyósíthatnák. Gráf József hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a szôlôkivágást akarja támogatni, hanem sokkal inkább a technológiai fejlesztést. A miniszter elmondta még, hogy a brüsszeli tanácskozáson sikerült Szlovákiával aláírni egy

nyilatkozatot, amelyet a borreform dokumentumcsomagjának a részeként rögzítettek, és ebben megállapodnak abban: a két fél közösen dolgozza ki a tokaji bor elôállításának eljárási rendjét és a termékleírást, és e tekintetben annak az országnak a szabályai mérvadóak, amelynek nagyobb a területe az adott borvidéken. A tokajhegyaljai borvidék négyötöde Magyarország területén van, így csak egy fajta tokaji bor létezhet, mégpedig az, ami a magyar szakmai szabványok szerint készül. S. N. (MTI felhasználásával)

Gazdag programmal indult az idei Mezôgazdasági Könyvhónap A hagyományok szerint idén is a budapesti Vajdahunyadvárban nyitották meg az idei Mezôgazdasági Könyvhónapot. Berecz András humorba ágyazott, ízes székely meséje jó hangulatot teremtett a továbbiakhoz. Magvas mondanivalót tartalmazott Bucsi Szabó Zsolt, az Akadémia Kiadó vezérigazgatójának elôadása. A kilencvenes évek elején még ô is szerzô volt. Kiemelte az elmúlt 10 év fejlôdését a könyvkiadásban. A nehezedô közgazdasági feltételek ellenére a könyvesbolti forgalom 24 milliárd forintról 66 milliárd forintra nôtt Magyarországon. Ugyanakkor az átlagos példányszám 6000-rôl 3000-re csökkent. (1990-ben még 15 ezer volt az átlagos példányszám.) A mezôgazdasági szakkönyvek éves kiadványszáma 1300-ról 800-ra csökkent. A kiadási költség viszont 1 kötetre vonatkoztatva eléri az 1 millió forintot. Csupán a nyomdaköltség 1000–1500 Ft egyegy példányra számítva. Az árak 2500 Ft és 10500 Ft között változnak. A szakkönyvkiadás nem tûri a kockázatot, a kiadók mégis kockázatot vállalnak, hiszen a kiadásba befektetett tôke csak az után térül meg, miután az utolsó példányt is eladták. A nyelvi korlátok miatt ritka nyelveknél a fajlagos elôállítási költség is nagyobb, hiszen pl. német nyelvterületen kiadott könyvet Svájcban és Ausztriában éppúgy használják, mint Németországban. Mégis az a tendencia figyelhetô meg, hogy Ausztria és Svájc sokat áldoz nemzeti könyvkiadásának megtartására, erôsítésére. A hazai vizekre visszatérve, 2007-ig bezáróan kitûnôen mûködött Magyarországon a szakkönyv és egyetemi tankönyvkiadás támogatási rendsze-


re a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nagylelkû támogatása révén. Az agrártárca különösen nagy anyagi áldozatot vállalt évi 100–120 millió forinttal támogatta a szakkönyvkiadást. A könyv árának emelkedése hozza magával azt a gyakorlatot, hogy a diákok fénymásolás révén jutnak hozzá a könyvhöz és kevésbé vásárolnak új könyvet. Mi a teendô? – tette föl a kérdést az elôadó. Az internet használatának szakmai megbízhatatlansága olykor szembeszökô a gondosan szerkesztett és lektorált szakkönyvekhez képest. Az sem megoldás, hogy olvassanak a diákok angol szakkönyveket. A nyelvi erodálódás ugyanis a szaknyelv elsorvadásával veszi kezdetét! Sirman Ferenc, FVM kabinetfônök, szakállamtitkár köszönetét fejezte ki az idei Könyvhónap nívós megrendezéséért. Megnyugtatta a népes hallgatóságot, hogy nemsokára közzéteszik az agrártárca szakkönyvtámogatási pályázatát.

5

Hírek, események Az év szerzôje idén Papp Erzsébet lett, aki kétkötetes szép kiállítású könyvében a zöldségfajtákat mutatta be színes akvarell festményein. Így fonódott össze a tudomány és a mûvészet. Nagy munka volt, – nyilatkozta a szerzô – de hajtott a lélek, hogy befejezzem. Az akvarellek 12 nyáron át készültek. Az év szerzôje díjat dr. Pannonhalmi Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki titkárságának kabinetfônöke nyújtotta át. Az év boroskönyve díjat dr. Lelkes Lajos, a Mezôgazda Kiadó igazgatója vehette át, Borász Akadémia szakkönyvsorozatáért. A díjat Sümegi József, a Magyar Bor Akadémia elnöke nyújtotta át. A kitüntettek között szerepelt Szigeti Andor, a 90 éves szerzô is, aki 5 kötetes könyvsorozatot írt a népi konyháról (Dunántúl, Tiszántúl, Felsôtisza-vidék és két nemzetiségi ételeket bemutató szakácskönyv).

Felkészítik a fiatal gazdákat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 2008. január 15. és február 15-e között az ország másmás pontján 12 felkészítô elôadást és fórumot szervezett, elsôsorban fiatal gazdák számára. Mint köztudott 2009. január elsejével Magyarország is átáll az egyszerûsített területalapú támogatási rendszerrôl (SAPS) az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS). Ebben az új támogatási rendserben a támogatási jogosultság és a termelés – néhány kivételtôl eltekintve – elválik egymástól. A támogatási jogosultág mint vagyoni értékû jog a termôföldtôl függetlenül önállóan forgalomképessé válik. A gazdák támogatási jogosultságának megállapítása az ún. referencia idôszak 2006, illetve az áttérés éve 2009 alapján történik. Az AGRYA célja a felkészítô elôadások rendezésével az új támogatási rendszerre való zökkenômentes áttérés. -t-

Élelmiszerbiztonság mindenek fölött Hágában 2008 januárjában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) és holland partnere (a VWA) egy keretmegállapodást írt alá. Ez az esemény összhang-

6

Hajdinák József, Lendva polgármestere szeretettel meghívta a jelenlévôket a szlovéniai Lendvára, ahol a sajtó képviselôi találkoznak szerzôkkel, szerkesztôkkel kiadókkal, a városi könyvtárban. A vendégeket a LaFiesta mesterszakácsai és Fritman János (2007 borásza) kitûnô soltvadkerti borai tartották jól. A könyvhónap további rendezvényei Debrecenhez, Szegedhez, a szlovéniai Lendvához kötôdtek. Február 19-én pedig a budapesti Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban volt az agrárkönyvtárosok író-olvasó találkozója, igen kedvezményes (30%-os árengedményû) könyvvásárral, ingyenes könyvtári beiratkozással egybekötve. T.E.

ban van azzal a törekvéssel, mely ösztönzi a tagállamokat arra, hogy maguk is aktívan gyakorolják az európai élelmiszerbiztonság ellenôrzését – jelentették az EFSA Forum legutóbbi brüsszeli tanácskozásán. Ausztria, Belgium, Dánia, Írország, Bulgária, Franciaország, Lettország, Málta, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Olaszország írt alá olyan keret-megállapodásokat, melyek alapján csatlakoznak az Együttmûködési Stratégia és Hálózati rendszerhez (Strategy for Cooperartion and Networking), melyet az EFSA igazgatósága már 2006. decemberében elfogadott. F.D. Forrás: Agra Focus

Mit hozhat a közös agrárpolitika felülvizsgálata? A közös agrárpolitika felülvizsgálata talán az egyik legfontosabb eseménye, illetve folyamata a brüsszeli döntéshozásnak. A budapesti Benczúr szállodában jeles elôadók fejtették ki álláspontjukat. Még mindig sok a bizonytalanság, az útkeresés korántsem ért véget. A magyar mezôgazdaság strukturális gondokkal küszködik, de Ficsor Ádám szakállamtitkár szerint mindezek ellenére fejlôdô pályán halad. A szakállamtitkár az élelmiszerbiztonság mellett kiemelte az élelmezésbiztonságot is. Dr. Vajda László fôosztályvezetô a közös agrárpolitika reformjának elkerülhetetlenségét abban látja, hogy jelen formájában nem átlát-


Hírek, események ható a közös agrárpolitika. Mikula Lajos elnök javítaná az érdekképviseletek hatékonyságát a magyar gazdák együttmûködési képességének erôsítésén keresztül. (Továbbiak bôvebben a 11. oldalon.) -t-

Olasz kezdeményezés Az olasz mezôgazdasági minisztérium kezdeményezésére indult kampány 2007 folyamán a mezôgazdasági vállalkozások hiteleinek és be nem fizetett társadalombiztosítási terheinek átütemezésére, s ezzel együtt a mezôgazdaságban foglalkoztatottak „legalizálására”. Az október végi határidôig több mint 50 ezer kérelem érkezett be, csaknem 3 milliárd euró értékben. A hosszú ideje húzódó társadalombiztosítási tartozások vonatkozásában az átütemezés mellett a kérelmezôk komoly engedményt is kapnak a visszafizetendô összegek vonatkozásában. A miniszter értékelése szerint az akcióhoz csatlakozó mezôgazdasági termelôk energiájuk és fôleg pénzük tetemes részét így nem társadalombiztosítási perekre, ügyvédekre költik, hanem vállalkozásaik fejlesztésére és marketingre fordíthatják. K.Z. mezôgazdasági attasé Forrás: Agricoltura Italiana Online

megôrzése és táj védelme, valamint a klímaváltozás hatásainak mérséklése sem képzelhetô el összehangolt és hatékony közös agrárpolitika nélkül. De Castro miniszternek egy további érve szerint közös agrárpolitika hiányában az egyes tagországok „vissza-nacionalizált” nemzeti agrárpolitikái, agrártámogatásai egyrészt nem lennének WTO-konformak, másrészt végül összességében többe kerülnének, mint a közös agrárpolitika. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

Kék alapon fehér szív A hazai tejtermôk nagy mennyiségû nyers tejet szállítottak külföldre, elsôsorban Olaszországba 2007-ben. Viszonylagos tejhiány tapasztalható Európa-szerte.

Az olasz agrárminiszter véleménye a KAP felülvizsgálatáról Olaszországban a borreform mellett a közös agrárpolitika felülvizsgálata (angol szakzsargonban: health check) témájában folyó vitát is nagy érdeklôdés kíséri. A minisztérium agrárdiplomáciai erôfeszítéseinek a középpontjában is ez áll, a miniszter személyesen is több alkalommal kifejtette a nézeteit e kérdésben. Eszerint az egyik legfontosabb taktikai cél, hogy tudatosítani kell az EU 450 millió állampolgárával, hogy a közös agrárpolitika nem egy szûk agrártermelôi réteg érdekeit szolgálja, hanem az EU egész lakosságának élelmiszer-ellátása (fogyasztóvédelem, élelmiszerbiztonság) a tét. Ezen túl – s errôl szerinte többek között az Európai Központi Bankot is meg kell gyôzni –, a vidék fenntartható fejlesztése, az egészséges környezet


A közös agrárpolitika már 2007. január 1-tôl, a tejágazatban is a termeléstôl elválasztott támogatási forma mellett döntött. Az Európai Unió a kvótarendszer felülvizsgálatát és átalakítását tervezi 2015-ig, a cél a kvótarendszer fokozatos megszü ntetése. Magyarország szeretné megtartani a kvótarendszert, illetve célunk a minél hosszabb átmeneti idôszak elérése. A hazai tejmarketing stratégiának kézzel fogható eredménye a 2007 szeptemberétôl élô Tejszív színes ábrás logó. (Bôvebben a 13. oldalon.) -t-

7

Hírek, események

2008. a burgonya nemzetközi éve

Ígéretes hazai vetôgumók A Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja január 17–18-án rendezte meg Keszthelyen a hagyományos Országos Burgonya Ágazati Fórumot. A tudományos igényû, de elsôsorban mégis gyakorlati kérdéseket felvetô szakmai konferencia évrôl-évre nagy látogatottságnak örvend. A szervezôk folyamatosan törekednek arra, hogy széleskörûen bemutassák, megvitassák a burgonyatermesztés és -kutatás aktualitásait. Az idei Ágazati Fórum „2008 a Burgonya Nemzetközi Éve” kampány jegyében zajlott. A kezdeményezést a FAO 4/2005 sz. határozata indította el. Célja, hogy felhívja a világ figyelmét arra, hogy földünk folyamatosan növekvô népességének élelmiszerrel való ellátásában egyre nagyobb szerep hárul a burgonyára. Arra a növényre, mely területegységre vonatkoztatva a legnagyobb energia- és fehérjemennyiséget képes elôállítani, s melynek termesztése, különösen a harmadik világ országaiban egyre nagyobb teret hódít. Ma már például Kína és India a két legnagyobb burgonyatermelô ország! A konferencián elhangzottak szerint, hazai vonatkozásban az Országos Burgonya Terméktanács és Szövetség, karöltve a szakma többi szereplôivel, az év folyamán szerte az országban számos, a burgonya fogyasztását népszerûsítô fajtaés gasztronómiai bemutatót szervez. A rendezvénysorozat megnyitóján Pásztohy András miniszteri biztos, Dr. Szentirmay András terméktanácsi elnök és Dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója elemezte a burgonyatermesztés és -fogyasztás világméretû trendjeit, a belföldi termesztés gazdaságosságát, versenyképességét leginkább befolyásoló tényezôket. Késôbb Dr. Kádas Lajos ismertette a burgonya európai kultúrtörténetét, majd hatósági oldalról, az MgSZH kollégáinak tolmácsolásában három elôadás is foglalkozott a hazai vetôgumó-szaporítás helyzetével, a termesztést alapjaiban veszélyeztetô karantén kórokozók elterjedésével. Újfent megállapítást nyert, hogy a vírusfogékony külföldi faj-

8

ták többségébôl biztonsággal nem lehet jó minôségû vetôgumót elôállítani a hazai ökológiai körülmények között. Megfogalmazódott az is, hogy az unión belüli ellenôrizetlen árumozgás és a bôvülô étkezési és vetôgumóimport óriási veszély a hazai termelôk számára. A kockázatok elkerülésének egyedüli módja a vírus és más betegségekkel szemben is ellenálló hazai fajtákra való gyors áttérés. Ennek valószínûsége azonban a termelôk és a kereskedelem többségének ellenállása, halogató taktikája következtében meglehetôsen csekély. Pedig ebbe az irányba kellene, hogy hassanak azok az érvek is, melyek alapján a hazai termelôk többsége túl magas önköltségen termel, s ennek következtében fokozatosan piacot veszít az olcsóbb lengyel, belga, holland, vagy éppen német, román, cseh importtal szemben. Az elhangzott piaci elemzések alapján, hosszú távon fel kell készülni arra, hogy bruttó 50 Ft/kg-os áron mindig elérhetô lesz az import étkezési burgonya az országban. Termelôinknek ezzel kell versenyezni! Ez pedig olyan költségszinttel és -szerkezettel, ahol a termelési költségek mintegy 50%-át (hektáronként akár 6–700 ezer forintot) az import vetôburgonya teszi ki, szinte lehetetlen. A rendezvényen több elôadásban, a termelôk és a nemesítôk által is méltatott, tudományos vizsgálatokkal alátámasztott, rezisztens, szárazságtûrô, több éven át termeszthetô hazai fajtákkal azonban mindez megoldható lenne, ráadásul karantén kártevôk behurcolásának kockázata nélkül. A keszthelyi nemesítôk ajánlatából ki kell emelni a Rioja (Százszorszép), Hópehely, Lorett, Góliát és Vénusz Gold fajtákat, valamint az idén tavasszal köztermesztésbe kerülô Balatoni rózsát és Katicát. Ezek a fajták gyakorlati tapasztalatok alapján mind termôképességben, mind a fontosabb minôségi jellemzôkben (változatos fôzési típus, alaktartósság, beltartalmi tulajdonságok) felveszik a versenyt a sokak által indokolatlanul favorizált külföldi fajtákkal. Külön elôadás foglalkozott a rendezvényen a legújabb keszthelyi faj-


Hírek, események tajelölttel, a Démonnal. A meglepô nevû, ígéretes fajtajelölt minden tekintetben megfelel a hazai elvárásoknak. Stabil sötétrózsa héjú, sárga húsú, nem szétfôvôs típus. Bôtermô, rezisztens a fontosabb károsítókkal szemben, és nem utolsó sorban gyönyörû alakú, kiváló ízû. Fajtává minôsítése 2009-ben várható.

A kétnapos rendezvény végül szakmai vitafórummal zárult, melyen a részvevôk összegezték az elhangzottakat, és kifejezték abbéli bizodalmukat, miszerint 2008 valóban a „burgonya éve” lesz Magyarországon is. Dr. Polgár Zsolt

Felkészülés az IAMA 2009. évi budapesti Agrárgazdasági Világfórumára Az IAMA (Nemzetközi Élelmiszer és Agrárgazdasági Szövetség1) XIX. Agrárgazdasági Világfórumára és Tudományos Szimpóziumára 2009. június 20–23. között Budapesten kerül sor. A konferencia magyar szervezôje az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB), az FVM támogatásával. Az IAMA a világ agrár- és élelmiszergazdasága magas szintû vezetôinek, tudósainak és kormányzati döntéshozóinak szakmai együttmûködésén alapuló világszervezete, amelynek küldetése a globális élelmiszerláncokban való stratégiai gondolkodás serkentése. Nagy hangsúlyt fektet a szervezet az egyes országok kormányzatával való jó kapcsolat kialakítására. Ezt jelzi, hogy az évente megrendezésre kerülô Agrárgazdasági Világfórum megnyitóját általában a rendezô ország mezôgazdasági minisztere tartja, így tervezzük ezt Magyarországon is. A 2009. évi világfórum Budapesten való megrendezésével az IAMA célja, hogy tevékenységét a V-4 országokra is kiterjessze, illetve tovább bôvítse hatókörét Kelet- és Délkelet-Európa felé. A XIX. Agrárgazdasági Világfórum és Szimpózium vezértémá-

jául a „Globális kihívások – Regionális válaszok” címet választottuk, hogy a közép- és keleteurópai régióból minél több érdeklôdôt tudjunk megszólítani és megnyerni a konferencián való részvételre. Az IAMA világfórumain a résztvevôk létszáma átlagosan 350 fô, Budapestre 100 fôvel többet várunk, mindenekelôtt a régió képviselôibôl. Románia, Bulgária, a kelet-európai, illetve a balkáni térség képviselôinek részvételének támogatására TAIEX-támogatást tervezünk igénybe venni. A budapesti rendezvény elôkészítése a visegrádi országok bevonásával történik, a 2006 novemberében Budapesten alapított V4

Szervezô Bizottság elnöke Dr. Vajda László fôosztályvezetô (FVM), tagjai pedig a lengyel POHID (élelmiszer kereskedelmi láncok szövetsége), a cseh ÉFOSZ, és a Szlovák Agrárkamara vezetôje, valamint az IAMA, az EOQ MNB és az FVM képviselôi. Magyar részrôl komoly erôfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a többi visegrádi ország is aktívan bekapcsolódjon az elôkészületekbe. Ennek érdekében a következô, prágai szervezô bizottsági ülésre meghívtuk a partnerországok kompetens minisztériumi vezetôit is. Az IAMA 2009-es budapesti világfórumának sikere érdekében az FVM vezetése 2007. januárban az agrár- és élelmiszergazdaság magas rangú képviselôibôl álló 30 tagú tanácsadó testületet hozott létre Ficsor Ádám szakállamtitkár vezetésével. A testület tagjaivá a gazdaság olyan prominens szereplôit kértük fel, akik szakmai tekintélyüknél, az agrár- és élelmiszergazdaságban betöltött súlyuknál fogva elô tudják segíteni a nagyszabású rendezvény sikeres elôkészítését, és ehhez anyagi támogatást is tudnak nyújtani. Az eddigi felajánlások szerint az OTP nemzeti fô-

1Az IAMA (International Food and Agribusiness Management Association) www.ifama.org székhelye: USA, Texas A&M, College Station


9

Hírek, események

szponzorként, az Auchan arany, a Hungerit Zrt. és a Törley Pezsgôpincészet ezüst szponzorként támogatja a rendezvényt. A tanácsadó testület tagjait a magyar agribiznisz jövôképének a kialakításába is bevontuk annak érdekében, hogy 2009-re tézisszerû dokumentum álljon össze Magyarország agrárgazdaságának jövôképérôl az IAMA Világfórumára. Örömmel tapasztaltuk a tagok részérôl megnyilvánuló fogadókészséget ezirányú felkérésünkre. A testület októberi ülésén Dr. Udovecz Gábor fôigazgató (AKI) tartott vitaindító elôadást az agribiznisz jelenlegi helyzetérôl és a várható kilátásokról. A pontozásos kérdôívre adott válaszok alapján a megkérdezett cégek és intézmények úgy látják, hogy a külföldi tôke szerepe várhatóan tovább csökken a jövôben. Kiemelkedô szerepet szánnak a logisztikának, marketingnek és a kockázatkezelésnek. A marketing szerepére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mert hatása végigfut a teljes termékpályán. A vita során a résztvevôk egyetértettek abban, hogy a szervezettséget növelô és a koncentrációt

10

preferáló intézkedésekre van szükség. Az innovációt, kutatást-oktatást a jelenleginél sokkal jobban kellene támogatni. Az agrár- és élelmiszergazdaság együttes szemléletére van szükség. A kiemelt fejlesztésekre kell fordítani elsôsorban a támogatásokat, mert megfelelô minôségû alapanyagháttér nélkül nem lesz versenyképes a feldolgozóipar. Az IAMA világfórumán hagyomány, hogy a plenáris ülésen a Harvard Business School (HBS) irányításával készített esetpélda kerül bemutatásra és megvitatásra. Az idei pármai konferencián a világ legnagyobb tésztagyártó cége, az olasz Barilla USA piacára való sikeres bejutásának példája került bemutatásra. Mary Shelman, a Harvard Business School Agribusiness Program igazgatója elôzetesen már jelezte szándékát, hogy 2008. június végén helyszíni látogatást tesz Magyarországon egy HBS esetpélda elkészítésére céljából, ami az egész magyar agrárágazatnak hasznos lehet üzleti szempontból is. Az IAMA világfórumon való magyar részvétel tudományos elôkészítésére egyetemi taná-

rokból és kutatókból 2007 márciusában tudományos team alakult. A testület fô feladata az idén a tudományos program kialakításában való részvétel, valamint a V4 projektjavaslatok szakmai elôkészítése volt. Az IAMA V4 projektje keretében a cél a tudástranszfer fejlesztése Hollandia és a négy visegrádi ország (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) között az agrár- és élelmiszergazdaság területén. A projekt magában foglalja egyegy kiválasztott értéklánc analízisét, és az abból levonható következtetéseket, javaslatokat. A projekt eredményei bemutatásra kerülnek az IAMA 2009. évi rendezvényén. A tudományos team az elôzetesen beérkezett javaslatokból 4 értékláncot választott ki a projekt keretében további vizsgálatra: zöldség-gyümölcs (AKI), bioélelmiszer (Kaposvári Egyetem); baromfi (Budapesti Corvinus Egyetem) és hagyományos sertéshús (OHKI) értéklánc. A projekt-fôkoordinátor InHolland egyetem delegációja november 12–13. között látogatott Magyarországra a projekt beindítása céljából. Az IAMA igazgatótanácsa novemberi ülésén kiemelt helyen szerepelt a budapesti világfórum elôkészítése. Elfogadták Dr. Molnár Pál elnök (EOQ MNB) beszámolóját a világfórum programjáról, a V4 országok esettanulmányairól és a szponzorálás jelenlegi helyzetérôl. A vezetôség támogatta azt a magyar kezdeményezést is, hogy az esetkonferencia fô részét a V4 országok projektjeinek a bemutatása képezze. Az igazgatótanács a 2008/2009. idôszakra az IAMA soros elnökének Dr. Vajda László fôosztályvezetôt kérte fel. Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM


EU Agrárium és Piacszabályozás

Fordulóponthoz érkezett az EU közös agrárpolitikája A közös agrárpolitika (KAP) küszöbön álló felülvizsgálata volt a témája a budapesti Hotel Benczúrban 2007. december 20-án megtartott szakmai konferenciának. Ficsor Ádám szakállamtitkár elôadásában hangsúlyozta, hazánk a KAP hosszú távú fenntartásában érdekelt, ezért már 2008-ban el kell kezdeni a 2013 utáni idôszak közös agrárpolitikájáról való vitát. A magyar agrárium fejlôdô pályán halad, amihez olyan agrárpolitikára van szükség, amely segítséget nyújt a mezôgazdaság strukturális problémáinak megoldásához. Kiemelte azt is, hogy Magyarország feladata a jövôben az új tagállamok összefogása, érdekképviselete kell, hogy legyen az egységes álláspont kialakítása érdekében. A 2008-as év a KAP felülvizsgálatának éve lesz, mely remélhetôen számos területen lehetôvé teszi majd az eddigi vitás kérdések megoldását. A szakállamtitkár a KAP felülvizsgálata kapcsán kifejtette, hazánk érdeke az összevont támogatási rendszerre (SPS) való áttérés 2009-ig, mert ez jobb kiindulási pozíció a magyar mezôgazdaság számára. Kiemelte azt is, hogy a mezôgazdasághoz kapcsolódó élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem mellett a jövôben az élelmezésbiztonság is egyre fontossá válik. A piaci védôháló megmaradása szintén fontos szempont; a magyar mezôgazdaság 2013 után sem nélkülözheti az agrártámogatásokat. Az exporttámogatások szerepe viszont elôreláthatólag csökkenni fog a jövôben. Dr. Vajda László, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály fôosztályvezetôje a KAP felülvizsgálata kapcsán elmondta, 2008 végére le kell zárulnia a KAP felülvizsgálatának. Az Európai Bizottság KAP felülvizsgálatáról szóló közleménye 2007. november 20-án jelent meg, a hivatalos javaslat 2008 tavaszára várható. A magyar álláspont szerint a KAP felülvizsgálata elkerülhetetlen, miután mostani formájában nem átlátható. Az átalakítás során fô szempont, hogy a közös költségvetésben ne legyen változás. A KAP-nak az legyen feladata a jövôben is, hogy elôsegítse az eredeti célok elérését, vagyis az európai mezôgazdaság versenyképességének javítását, illetve a vidékfejlesztés fejlôdését. Felül kell vizsgálni az agrárintervenciós rendszert is.. További változás, hogy a kötelezô területpihentetési rendszert 2008-tól eltörlik. A kvóták közül a tejkvóta évrôl évre csökkenô, fokozatos megszüntetését tervezik 2015-ig. Vásáry Viktória egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem) elôadásban a KAP felülvizsgálat közlemény alapelemeit ismertette. Az SPS-rend-


szerre való áttérés elônye, hogy nagy mértékben hozzájárul a KAP végrehajtásának leegyszerûsítéséhez. Olyan átmeneti megoldást nyújt, amely elôsegíti a KAP piactámogató mechanizmusainak eltörlését. Jelenleg az SPS-rendszer keretében a közvetlen támogatások mintegy 90%-t fizetik szétválasztott formában, a szétválasztás aránya a jövôben várhatóan nôni fog, illetve elérheti a 100%-t. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet fôigazgatója a változások kapcsán a magyar agrárgazdaság alkalmazkodási folyamatait elemezte. Hangsúlyozta, az elkövetkezô években az élelmiszeripari nyersanyagok és az élelmiszerek iránti kereslet továbbra is nôni fog, ami maga után vonja az árak növekedését is. Kiemelte, hazánknak nagy szüksége van a jövôben a megfelelô agrárpolitika kialakítására, amely támogatja a kutatást és az innovációt. Úgy vélte, a jelenlegi helyzetben a fô problémát a jól képzett szakemberek hiánya és a nem mindig megfelelô színvonalú felsôoktatás jelenti, ezért a humán erôforrás fejlesztése elsôrendû feladat. 2013-ra lényegesen átalakulás várható a mezôgazdaság szerkezetében, melynek fô jellemzôje a szakosodás lesz. Udovecz Gábor szerint a szántóföldi növénytermesztésnek jobb távlati esélyei vannak, mint az állattenyésztésnek. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke a KAP felülvizsgálatát a termelôk szemszögébôl vizsgálta. Az SPS-rendszerre való áttérést nem támogatja, miután véleménye szerint hátrányosan fogja érinteni a fiatal gazdákat. Termelôi oldalról a jelenlegi gondok forrását a magyar gazdák együttmûködési képességének hiányában látja, mely az érdekképviseleti szervezetek terén is megmutatkozik. Ugyancsak versenyhátrány a magyar gazdák szakmai felkészületlensége és alacsony fokú mobilitása, illetve az is, hogy kevés a tapasztalt fiatal szakember. Véleménye szerint erre a külföldi szakmai tanulmányutakon való részvétel hozhatja a megoldást, mely kiváló lehetôséget kínál a frissen végzett szakembereknek a gyakorlati tapasztalatok átvételére. Halmai Péter a KAP távlati kilátásait elemezve kiemelte, az elkövetkezô idôszakban a KAP elsô I. pillérhez tartozó piacpolitika reformja a fô feladat. Úgy vélte, megkérdôjelezhetôvé vált a közös finanszírozás. A fô kérdés azonban az, hogy lesze egyáltalán szükség lesz-e a közös agrárpolitikára 2013 után is. Véleménye szerint , figyelemmel a társadalmi elvárásokra, a KAP-nak a jövôben a szerkezeti átalakításra és a vidékfejlesztésre kellene koncentrálnia. Papp Mónika

11


A Lisszaboni Szerzôdés A Magyar Országgyûlés, a tagállamok közül elsônként erôsítette meg a meghiúsult Európa Alkotmány helyébe lépô, 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerzôdést (LSz). A LSz – ellentétben a korábban meghiúsult alkotmány-szerzôdés tervezettel (hivatalos nevén Szerzôdés az európai alkotmány létrehozásáról) – nem új jogszabály, hanem a hatályos Európai Szerzôdések (ESz) módosítása. A LSz-t hatályba lépéséhez valamennyi tagállamnak ratifikálni kell. Írországban az alkotmány

értelmében népszavazás dönt az elfogadásról, másutt a parlamenteké a döntés joga. Mivel nem új Alkotmány-szerzôdésrôl van szó, hanem csak szerzôdés módosításról, így várhatóan azok a tagállamok is (Franciaország, Hollandia, Egyesült Királyság) eltekintenek a népszavazástól, ahol a korábban nemleges eredményt hozott, illetve kétes lett volna kimenetele. A LSz legkorábban 2009. január 1-vel léphet hatályba. Agrárvonatkozásban kiemelendô változás, hogy a LSz hatályba lépésével az Európai Parlament az agrárkérdésekben is együttdöntési jogot kap. Eddig csak a véleményét kellett kikérni, de nem volt kötelezô figyelembe venni. S.N.

VÉLEMÉNY

A Lisszaboni Szerzôdésben végrehajtott agrárpolitikára vonatkozó változtatásokból leszûrhetô következtetések 1. A módosítás a halászati politikát egyenrangúsította a közös agrárpolitikával, és ehhez elég volt a korábban hatályos szövegezésben három jelentéktelennek tûnô változtatás. Elôször, a közös agárpolitikát meghatározó II-es címbe a mezôgazdaság mellé beemelték a halászatot, a 32. cikkbe beszúrtak egy új albekezdést, amelyben a közös halászati politika létrehozásáról rendelkeztek, majd az ezt követô albekezdéshez hozzátették, hogy a továbbiakban minden, a mezôgazdaságra, illetve agrárpolitikára vonatkozó rendelkezés külön a halászat nevesítése nélkül a halászatra is értendô. 2. A módosításra vonatkozó második hangsúlyos megjegyzésem, hogy a már korábban is elavult hatályos szövegezést most sem igazították hozzá a tényleges körülményekhez és uniós agrárpolitikai gyakorlathoz. Lényegében az agrárpolitikai célok és szabályozási eszközök azonosak az eredeti Szerzôdésben megfogalmazottakkal, pedig azóta nagyot fordult az agrárpolitika. Az eredeti szövegezés idején még élelmiszerhiányos régióból mára az EU jelentôs élelmiszerfelesleggel rendelkezô régióvá vált. Lényegében a Római Szerzôdés elfogadása, 1957 óta, a közös agrárpolitika céljait meg sem kísérelték a megváltozott körülményeknek megfelelôen újrafogalmazni, illetve az agrárszabályozás vonatkozásában az 1992-es

12

McSharry reformtól folyamatosan változó agrárszabályozási gyakorlatot az alapszerzôdésben legitimálni. A lisszaboni módosítások után is hiába keresnénk az agrárpolitika két pillérét, olyan a szövegezés mintha az agrárpolitikának továbbra is csak egy pillére volna, a piacszabályozás. Viszont ebbôl is hiányzik, ami a reformok óta történt, nincs szó közvetlen támogatásról, illetve az ehhez kapcsolódó, keresztmegfelelésrôl, vagy szétválasztásról. Ezzel szemben szó van a piaci árak támogatásáról – amit a WTO tilt, és amit az EU is meg akar szûntetni –, az értékesítés támogatásáról (érts ezalatt exporttámogatásról), nem is folytatom, ez a szövegezés igen távol áll a jelenlegi agrárpolitikai gyakorlattól. 3. Ma már szintén elavult a következô fogalmazás is, idézem: „a közös agrárpolitika irányvonalának meghatározása érdekében a Bizottság e szerzôdés hatálybalépését követôen haladéktalanul konferenciára hívja össze a tagállamokat”. Talán ez volt a helyzet, a hatvanas évek elején, amikor pl. az elsô agrárrendtartást (CMO-t) megalkották, és a közös gabonapiaci rendtartást bevezették. Azóta azonban nagyot változott a helyzet. Hogy az agrárpolitikai irányvonal meghatározásában az egyes tagállamok mennyire mérlegelhetik, hogy nemzeti agrárszabályozásukat alapul véve a


EU Agrárium és Piacszabályozás közös agrárpolitikából mit vegyenek át és mit nem, azt pl. a csatlakozáskor Magyarország is közvetlenül megtapasztalhatta… 4. A leírtakon túl a lisszaboni módosítás után a közös agrárpolitikában az egyes intézmények súlyában is eltolódás mutatkozik. Így a 36. cikkben megszûnik a Tanács korábban kizárólagos jogköre a közös versenyszabályok és az agrárszabályozás összhangba hozásában, és a továbbiakban ezt a jogosítványát meg kell osztania az Európa Parlamenttel. Ugyanakkor a 36. cikk második, illetve a 37. cikk (új) elsô paragrafusában a Bizottság súlyának növeke-

dése fedezhetô fel, ami az elôbbinél is lényegesebb intézményi jogkörváltozás. 5. Az EU mérvadó politikai erôi meg sem kísérelték a közös agrárpolitika jogi alapját a mindennapi agrárpolitikai gyakorlathoz hozzáigazítani. Így Lisszabon után is megmaradt a közös agrárpolitika jogszabályi hátterében az alapszerzôdés, illetve a tanácsi és bizottsági rendeletekkel levezényelt tényleges agrárpolitika gyakorlat közötti szakadék. Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

Hazai tejágazat külsô és belsô viszonyai Figyeljük a Tej-Szív emblémát! A Tej Terméktanács évzáró sajtótájékoztatóján a hazai tejágazat helyzetérôl, gondjairól esett szó. A 2007-es év eseményeit Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke foglalta össze elôadásában. Az elmúlt évben a tej és a tejtermékek ára világszerte megemelkedett, melynek oka a szélsôséges idôjárással összefüggô magas takarmány- és üzemanyagár, az unió tehénállományának csökkenése, valamint az ausztrál és újzélandi kínálat visszaesése volt. Az elôrejelzések szerint a tejtermékek világpiacán az áremelkedés tartós folyamatnak tûnik. Ezek a tendenciák a hazai tejgazdaságban is éreztették hatásukat. A keresleti piac erôsödését jelzi, hogy hazánkban a nyers tej felvásárlási ára mintegy havi 10%-kal emelkedett az elmúlt évben. A jövôben az élelmiszerárak további emelkedése várható, amely a tej és tejtermékeknél 10–15%-ot jelenthet. A csatlakozás óta a tejpiacon is egyre nô a külföldrôl behozott termékek aránya, aminek következtében a hazai alapanyagból elôállított tej és tejtermék belpiaci értékesítése 2007-ben átlagosan 10%-kal csökkent. Jelenleg a fogyasztásra kerülô tej 24%-a, a sajtok 40%-a nem hazai alapanyagból származik. A legnagyobb mennyiségben külföldrôl beáramló termékek a tej, a savanyított tejkészítmények és a sajtok. 2008 január 1-tôl életbe lép a tejzsír liberalizációja, vagyis 2,8%-os zsírtartalmú tejet a továbbiakban bármely uniós tagállam gyárthat és forgalmazhat, ezért a behozott tej mennyisége várhatóan még tovább fog növekedni. Ugyanakkor a nyerstej-


kivitelünk is folyamatosan növekszik, mely elsôsorban Olaszországba irányul. A KAP szabályozás 2007. január elsejétôl a tejágazatra is a termeléstôl elválasztott támogatási formát írja elô. A támogatási jogosultság alapja a 2007. március 31-én a termelô tulajdonában lévô kvóta, az ún. történelmi báziskvóta, amely a kvótatámogatás alapja. A 2007/2008. kvótaévre vonatkozó támogatás mértéke 8,07 Ft/ történelmi báziskvóta kilogramm. Az elkövetkezô idôszakban az unió célja a kvótarendszer felülvizsgálata, átalakítása 2015-ig. A felülvizsgálatot 2008-ban kezdik meg, a kvótarendszert fokozatosan kívánják megszûntetni. Hazánk a tejkvótarendszer megszüntetésével nem ért egyet, de kompromisszumos megoldásként megpróbál minél hoszszabb átmeneti idôszakot elérni. A tejpiaci válság megoldásának céljából került sor az elmúlt évben a Tejipari-Kerekasztal összehívására, melyrôl Éder Tamás, a Sole-Mizo Zrt. felügyelô bizottsági tagja számolt be. Az elemzôk szerint a problémák gyökere a tejipari feldolgozók által meghatározott alacsony felvásárlási árban rejlik, melynek következtében az elmúlt évben kíméletlen árverseny alakult ki a tejágazatban. A nagyobb nyereség reményében a hazai termelôk nagy mennyiségû nyers tejet vittek ki külföldre, ami relatív tejhiányhoz vezetett. A hazai tejfeldolgozó üzemek bezárásának elkerülésére a megoldás a feldolgozók és a termelôk közötti szabályozott együttmûködés lehet, melynek alapjait a kerekasztal keretein belül fektették le.

13


Dr. Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Piacgazdasági és Marketing Tanszékének vezetôje elôadásában hangsúlyozta, a hazai tejágazat versenyképességének növelése céljából szükség van marketingre, melynek az unióban jól bevált eszköze a többszintû ágazati védjegy. Kifejtette, a többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is megrendült a tömegtermékek iránt a bizalom, a fogyasztók egyre inkább a megbízható, jó minôségû termékeket keresik. (Miközben sajnos nô a fogyasztók árérzékenysége. A szerk.) Elsôdleges feladat tehát a hazai védjegystratégia kialakítása, melynek egyik fô eleme a fogyasztók bizalmának megnyerése. Kiemelte, a hazai tejágazat versenyben maradása szempontjából elengedhetetlen az ágazati védjegy alkalmazása, mely a hazai tej és

tejtermékeket jól megkülönböztethetôvé teszi az egyre növekvô arányban beáramló külföldi termékektôl. Az új tejágazati védjegyet, a TEJ-SZÍV színes ábrás logót 2007. szeptember 25-én jegyezte be a Magyar Szabadalmi Hivatal. A védjegy, melyet a Terméktanács 2003 óta használ, 10 évre szól (további 10–10 évvel hosszabbítható), a Terméktanács kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. A védjegy bevezetésének célja a hazai minôségi termék jelölésén túl a fogyasztók figyelmének felhívása az egészséges táplálkozásra, és ezáltal a hazai tej és tejtermékek fogyasztásának növelése. A kék alapon fehér szív utal arra, hogy a tej olyan bioaktív (egészségvédô) anyagokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak a jó életminôséghez. A jelölés a fogyasztó számára garanciát ad, hogy a termék kiváló minôségû, ellenôrzött hazai alapanyagból készült, az élelmiszerbiztonsági elôírásoknak megfelel, és ellenôrzött körülmények között, a Magyar Élelmiszerkönyv elôírásainak megfelelôen gyártották. Ugyanakkor a védjegy alkalmazása a megkülönböztethetôségen és a figyelemfelkeltésen túl kereskedelmi szempontból is elônyös, miután az ezzel ellátott termékek egységes, közösségi marketingeszközökkel reklámozhatók. A védjegyrôl további információk a Terméktanács honlapján találhatók (www.tejtermek.hu). Papp Mónika

Olasz reakciók a borreformra A borreform elfogadását Olaszországban összességében kedvezôen fogadták, bár egyes szakmai szervezetek eltérôen ítélik a kialakult kompromiszszumot. A minisztérium közleménye szerint Olaszország számára az elfogadott borreform kedvezôbb feltételeket biztosít, mint ami a Bizottság kiinduló javaslatában szerepelt. Az olasz bortermelôknek jutó támogatás összege megnôtt, s ez kompenzálja az „északi” országok cukrozás révén elért elônyét. Az olasz törekvéseknek megfelelôen kisebb mértékû lett az ültetvény kivágások mértéke, több intézkedés is szolgálja a bortermelôk versenyképességének javítását a belsô, EU-s és a nemzetközi piacokon, valamint fennmaradt

14

a melléktermék-lepárlás támogatása is. A miniszter az elfogadott borreformról januárban referál a parlament és a szenátus elôtt. A szakmai szervezetek és érdekképviseletek többsége szintén pozitívan ítéli meg a reformot. Többségük ugyan jobb

eredményt szeretett volna, de a kialakult helyzetben az elfogadott borreformot egy kielégítô kompromisszumnak tekintik. Túlnyomó többségük elismeréssel nyilatkozott a mezôgazdasági miniszter és stábjának teljesítményérôl az olasz álláspontok képviseletében. Ebben egyedül a kistermelôket képviselô Coldiretti a kivétel, amelynek elnöke meglehetôsen kritikus hangú nyilatkozatában csúfos olasz vereségrôl és az „északi” országok összefogásának eredményességérôl beszél, amelynek következtében „a borászat megcsúfolásaként folytatódhat a cukrozás, sôt gyümölcsbôl is készülhet bor”. Kálmán Zoltán állandó FAO képviselô, mezôgazdasági attasé



Terjedôben a madárinfluenza Lengyelországban 2007. december elején azonosították a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 altípusát. A H5N1 egyike az A-típusú baromfivészvírus 15 ismert alfajának, mely csaknem minden baromfifajra veszélyes, és nagy kiterjedésû járványokat okozhat. A madárinfluenzás fertôzés gócait elsôként az északi Mazóvia vajdaságban, Plock város környékén fedezte fel a lengyel állatorvosi szolgálat két pulykafarmon. A járvány megfékezése érdekében 11 ezer pulykát küldtek kényszervágásra, valamint a mezôgazdasági minisztérium elrendelte, hogy további intézkedésig az ország egész terület én minden baromfit zárt helyen kell tartani. Pár nappal késôbb a Mazóvia vajdaságbeli madármenhelyrôl újabb megbetegedéseket jelentettek a helyi állategészségügyi hatóságok: egy gólyánál és két kányánál találták meg a madárinfluenza-vírust. Késôbb egy Zuromin térségében lévô tojófarmon és két jércetelepen is megjelent a vírus. December folyamán összesen nyolc madárinfluenza-gócot

találtak Lengyelországban, illetve vadmadaraknál is megfigyelték a vírust az ország északkeleti részében. Az esetek kapcsán összesen több mint félmillió szárnyast öltek le. A madárinfluenza-vírus megjelenése igencsak érzékenyen érintette Lengyelországot, mely az EU egyik legnagyobb baromfitermelôje. 2006-ban 230 ezer tonna baromfit vitt ki a tagországokba. Marek Sawicki lengyel mezôgazdasági miniszter szerint a járvány komoly gazdasági bajokhoz vezethet, ezért száz százalékos kártérítést ígért az érintett gazdáknak. A vírus felbukkanását követôen az unió betiltotta a baromfi behozatalát a fertôzött térségbôl, ugyanakkor Litvánia, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország teljes egészében betiltotta a lengyel élôbaromfi-importot. A lengyel hústermékek szállítását az oroszok ugyan már 2005-ben leállították, a szerintük nem megfelelô élelmiszerbiztonság miatt. A mostani esetek kapcsán az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat újabb korlátozásokat veze-

tett be a lengyel élelmiszerszállítmányokra. A baromfihúsra és nyers hústermékekre érvényes szállítási tilalmat kibôvítették az élô baromfi, a tenyésztojás, valamennyi feldolgozott baromfitermék, a baromfitápok, valamint a baromfi tartásához szükséges berendezések behozatalára vonatkozó embargóval. A Bizottság decemberben rendkívüli ülést hívott össze a madárinfluenza-vírus megfékezése érdekében, ugyanis az a vadmadarak révén egész Európában terjedôben van. A H5N1 vírust 2007-ben Csehországban, Németországban, Oroszországban és Romániában is megtalálták háziszárnyasoknál, és ennek következtében az érintett országokban több ezer szárnyast öltek le. Papp Mónika

Madárinfluenza Lengyelországban és Romániában Észak-Lengyelországban, a Brudzeri Duzy megyében, Plock tartományban két különálló baromfitelepen 2008. januárjában H5N1 vírus okozta madárinfluenzás megbetegedéseket észleltek. A lengyel hatóságok ismertették az elôvigyázatossági intézkedéseket, pl. a fertôzött baromfi helyszínen történô elpusztítását, egy 3 km-es védelmi zóna és egy 10 km-es tilalmi zóna létrehozását, példátlan állategészségügyi intézkedések keretében, melyeket a tagállamok is támogattak a januári ScoFCAH tanácskozás alkalmával. Az említett fórum támogatta a román hatóságok óvintézke-


déseit is, miután madárinfluenzás eseteket észleltek a dél-kelet romániai Tulcea településen január elején. A román hatóságok megerôsítették, hogy megszigorították az óvintézkedéseket a Duna-delta körül a fertôzés további terjedésének megakadályozására. Elôbbieken kívül a brit hatóságok is újabb lépéseket tettek a brit madárinfluenzás esetekkel kapcsolatban, az ellenôrzés pedig további 21 napig marad érvényben a legutóbbi vírusos fertôzés észlelésétôl számítva. FD Forrás: Agra Focus

15


Száj- és körömfájás elleni intézkedések az Egyesült Királyságban és Cipruson Az Európai Bizottság kijelentette, hogy 2007. december 31-i hatállyal megszünteti az Egyesült Királyságot sújtó száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, mivel nem tapasztaltak további fertôzéseket a vizsgált idôszakban. A brit hatóságok beszámolóját követôen az európai Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság (SCoFCAH) megerôsítette, hogy engedélyezi az érintett termékek exportját az Egyesült Királyság egész területérôl, kivéve a Surrey és környékérôl származó exportot: ott a tilalom továbbra is érvényben marad. Mint ugyanazon SCoFCAH ülésen is hangsúlyozták, Ciprus egész területérôl újra folytatódhat a sertéshús-export, kivéve azt a 10 km-es biztonsági zónát, amely körülveszi a fertôzés sújtotta területet. A ciprusi hatóságok kijelentették, hogy alaposan áttekintették a helyzetet, és azt is, hogy tovább folytatják a betegség forrását tisztázó vizsgálatokat. F.D. Forrás: Agra Focus

Elfogadott olasz tartományi vidékfejlesztési tervek Az EU Vidékfejlesztési Bizottsága jóváhagyta újabb 3 olasz tartomány (Campania, Liguria és Friuli Venezia Giulia) vidékfejlesztési tervét. Így most már 8 tartomány rendelkezik vidékfejlesztési tervvel. A rendelkezésre álló források: Campania 1882,3 millió euró (ebbôl 1082,3 millió euró EU-s forrás), Liguria 276,5 millió euró (106 millió euró EU-s) és Friuli V.G. 247,2 millió euró (EU-s forrás 108,7 millió euró). Az egyes tartományok a sajátosságaiknak megfelelôen eltérô arányban osztják fel a forrásokat. Liguria például a teljes keret csaknem felét az elsô tengelyre, a versenyképesség javítására kívánja fordítani. A másik két tartomány viszont az 1. tengelyre tervezett kb. 40% mellett a 2. tengelyre (a környezet és a táj jobbítása) a teljes forrás 30%-át kívánja költeni. K.Z. mezôgazdasági attasé (Forrás: Agricoltura Italiana Online)

16

Útmutató méhészeknek

Az olasz méhészek számára a tavalyi év negatív rekordnak számít. Errôl is szó esett a „Nyomonkövethetôség a méz termékpályán” címmel rendezett országos konferencián. Olaszország importra szorul mézbôl, a termelés alakulásától függôen a teljes belföldi fogyasztás csaknem 50%-a származik importból. 2006-ban a méztermés mintegy 14.200 tonna volt (75 ezer méhész, 1.157.000 kaptár). A 2007-es negatív rekordév okait még elemzik, de a legfontosabb tényezô nyilvánvalóan a betegségek, fertôzések következtében fellépô állománypusztulás volt. Az olasz méztermelés felét szövetkezetekbe tömörült méhészek termelik. Ezek a szövetkezetek szakmai és egyéb segítséget is nyújtanak a tagjaiknak, a felvásárlás-feldolgozás-csomagolás-értékesítés folyamatában betöltött szerepükön túlmenôen. Külön kiemelést érdemel a minôségellenôrzésben nyújtott segítség a tagoknak. A konferencián bejelentették, hogy egy hároméves projekt záróeseményeként elkészült a méhészeknek szóló útmutató, amelyben a nyomonkövethetôség gyakorlati megvalósításához nyújtanak segítséget. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Forrás: Agricoltura Italiana Online


Brüsszelbe járunk

Szlovén elnökség, célok és lehetôségek Az Európai Tanács elnöki tisztét 2008. január 1-tôl Szlovénia vette át. Az új tagállamok közül Szlovénia az elsô aki az elnöki tisztet betölti. A hagyományoknak megfelelôen az egész elnökség Ljubljanába utazott, hogy a Brdo Konferenciaközpontban találkozzon a szlovén kormány tagjaival az elkövetkezô hónapok cselekvési tervét megtárgyalandó. A politikai nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Janez Jansa szlovén miniszterelnök meghatározta 2008 elsô félévének prioritásait, összesen ötöt. Ezek: – a Lisszaboni Szerzôdés sikeres ratifikálása 2008 végére, – a Lisszaboni Stratégia második ciklusának elôkészítése, valamint az EU vezetôinek tavaszi csúcstalálkozója, – klímaváltozás és energiaügyek, megújuló energiák, különös tekintettel a 2020-ig terjedô idôszakra. Az Európai Tanács 2008 végére, vagy 2009 elejére jusson energiaügyekben egyezségre, – Nyugat-Balkán országainak EU-s csatlakozása, – az európai kultúrák közötti párbeszéd. Mezôgazdasági vonatkozásban Iztok Jarc szlovén mezôgazdasági miniszter szerint a fô cél a KAP felülvizsgálata. Arra törekednek, hogy már márciusban a legfontosabb következtetések levonhatók legyenek, s ezt követôen a május 25–27re tervezett informális agrárminiszteri találkozó a politikai vélemények ütköztetésének hasznos fóruma legyen, a megegyezés biztos reményével. A javasolt 2%-os tejkvóta-emelés ugyanúgy terítékre kerül márciusban, mint a gyapotreform módosítása, amely májusban realizálódhat. A többi fontos téma, a zöldség- gyümölcs reformok, a 2007 decemberében elfogadott borreform végrehajtási rendelkezéseinek elkészítése, a cukorreform áttekintése, a tejreform, és a kölcsönös megfeleltetés egyszerûsítése szintén napirenden van. Áprilisban kerül napirendre a növényvédô szerek felhasználásának fenntartható szabályozása; az új növényvédôszerek szabályozása májusi határidôvel szerepel. További fontos témák az állatgyógyszerek maradványértékeinek szabályozása a húsban. Remények szerint a szlovén elnökség vége felé sort kerítenek az állati melléktermékek,


valamint az élelmiszerek címkézésének szabályozására is. A Mezôgazdasági Tanács ülései elôre láthatóan a következô idôpontokban lesznek megtartva a szlovén elnökség ideje alatt: január 21–22., február 18–19., március 17–18., április 14–15., május 19–20., június 23–24. (Luxemburg). Informális Mezôgazdasági Tanács Mariborban és Brdo-ban május 25–27. A szlovén mezôgazdasági miniszter és a Tanács elnöke, Iztok Jarc aki a szlovén fôtárgyaló volt, a brüsszeli szlovén misszión is dolgozott. (Életútjáról, pályájáról részletesebben Arcképcsarnok rovatunkban a … oldalon.) 2007 márciusában nevezték ki agrárminiszterré.

Kína és Oroszország emeli az exportvámot Az utóbbi hetekben mindkét nagyhatalom erôfeszítéseket tett a hazai gabonatermelés és gabonapiac megerôsítésére. Oroszországban például a kormány új 40%-os exportvámot vetett ki január végétôl április végéig. December 30-án a kínai kormány a búza exportvámját 20%-kal emelte, a búzából származó termékek exportját 25%-kal 2008. január 1-tôl. A kormányzati források szerint a 2007. évi kínai gabonatermés éppen hogy meghaladta az 500 millió tonnát, 2006-ban 497 millió tonna gabona termett Kínában. Az Európai Unióban az importvámokat – a zabot kivéve – valamennyi gabonára eltörölték, mint az a Hivatalos Lap (EU közlöny) 2008. január 4-i számából kiderült. Az Európai Parlament Mezôgazdaság Bizottságának elnöke, Niel Parishnek, az Oxfordi Farmkonferencián elmondott véleménye szerint továbbra is magas a gabonafélék és a takarmányok ára. Az elnök megerôsítette, hogy a magas költségeket megérzik az állattenyésztôk is. A nem-európai uniós állattenyésztôk óriási versenyelônyre tettek szert uniós társaikkal szemben, ennek következménye a növekvô uniós GM húsimport. A francia kormány új GMO-törvényen dolgozik. A témának nagyobb sajtónyilvánosságot szánnak. A GMO ellen fellépô José Bové éhségsztrájkba kezdett január elején azért, hogy a francia kormánybiztonsági záradékot iktasson a készülô GMO-elleni törvénybe. T.E. Forrás: Agra Facts

17

Arcképcsarnok

Iztok Jarc szlovén mezôgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszter 1963. augusztus 21-én született a szlovéniai Novo Mesto városában. Szociológiát, politikatudományt és újságírást tanult a Ljubljanai Egyetemen. 1987 nemzetközi kapcsolatokból fokozatot szerez. 1989–1993 a Szlovén Köztársaság Nemzetközi Együttmûködési Bizottságában tevékenykedik. 1993–1996 a Gazdasági és Fejlesztésügyi Minisztérium munkatársaként részt vesz az egykori Jugoszlávia országaival, illetve az EFTA és CEFTA országokkal a szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyalásokban. Tagja annak a tárgyalódelegációnak is, mely Szlovénia EU-hoz és a WTO-hoz való csatlakozását készítette elô. 1996–2000 a Szlovénia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások során a brüsszeli misszió gazdasági tanácsadója. 2000 az európai integrációért és gazdasági kapcsolatokért felelôs részleg vezetôje a Külkapcsolatok Minisztériumában. 2001–2004 a Földmûvelésügyi, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztérium szakállamtitkára. 2004-tôl Szlovénia rendkívüli és meghatalmazott izraeli nagykövete. 2007 márciusától szlovén mezôgazdasági, erdészeti és élelmiszerügyi miniszter. Iztok Jarc Szlovénia és az unió között ezidáig lezajlott mezôgazdasági tárgyalások egyik kulcsfontosságú személyisége. Miniszterré választásához nagyban hozzájárult, hogy az uniós mezôgazdaság ismerete mellett nagy diplomáciai tapasztalattal is rendelkezik. Iztok Jarc úgy véli, a szlovén mezôgazdaság és élelmiszeripar versenyképessége egyelôre még elmarad a kívánatostól, de mindkét ágazat érez-

18

hetôen fejlôdésnek indult az uniós csatlakozást követôen. Fontos eredménynek tartja, hogy az ágazat a 2013-ig szóló vidékfejlesztési programmal és a közvetlen támogatások reformjával egy stabil, elôre kiszámítható keretet kapott. A tárca szándékai szerint biztosítani kívánja, hogy a szlovén gazdák a kötelezettségek teljesítése utáni évben kézhez kapják a különbözô támogatásokat, segélyeket. A szlovén mezôgazdasági és élelmiszeripari ágazatnak számos kihívásnak kell megfelelnie az elkövetkezô idôszakban, ilyen az ágazat népszerûségének növelése a fogyasztók körében, az integrált és az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének kérdése, valamint a klímaváltozással kapcsolatos alternatív programok kidolgozása. A szlovén miniszter hangot adott azirányú szándékának, hogy továbbra is fenn kívánja tartani az eddigi jó kapcsolatot a Vajdasággal a mezôgazdasági és az élelmiszeripari együttmûködés terén. Kijelentette, Szlovénia a jövôben igényt tart a vajdasági termékekre, ezért szívesen látja a vajdasági termelôket a szlovén piacon. 2008. január 1-jén Szlovénia vette át az EU soros elnökségét Portugáliától. Szlovéniában a lakosság 70%-a vidéken él, a mezôgazdaság a GDP 2,8%-át teszi ki. A szlovén miniszter a multifunkcionális mezôgazdaság elkötelezett híve. Támogatja a KAP modernizációját, hoszszú távon a II. pillér eszközeit kívánja elônyben részesíteni a közvetlen kifizetésekkel szemben. A miniszter kijelentése szerint Szlovénia célja, hogy megbízható, tárgyszerû és takarékos ügyvitelt folytasson az elnökség ideje alatt. Miután Szlovénia Portugáliával és Németországgal együtt a hármas elnökség tagja is, az elkövetkezô fél évben továbbra is szorosan együtt kíván mûködni a mezôgazdaság és vidékfejlesztés vonatkozásában Németországgal, a fenntartható európai fejlôdés érdekében. Papp Mónika


Riport

Mindennapi kenyerünket A magyar ember friss kenyér nélkül nem tudja elképzelni az életét. Illata szinte tájékozódási pont! Sokan ma is kenyeret esznek levesekhez, fôzelékekhez. A jóllakottság érzetét így elôbb el lehet érni. Értékes és egészséges tömegélelmezési cikk a kenyér. B-vitaminok egész sora található benne. Ma már sokkal jobban takarékoskodunk vele, mert drága. A szikkad kenyérbôl olajban sült, fokhagymával bedörzsölt, kedvelt hétvégi reggeli lesz. Szikkadt kenyérbôl lehet a legjobb bundáskenyeret sütni. Sokan hálóba teszik és szellôs helyen tovább szárítják, végül, ha kopogósra száradt, ledarálják, így olcsóbban jutnak zsömlemorzsához, ami a másik nemzeti eledelünk, a rántott hús készítésénél hasznosul. De ki ne szeretné a zellerzölddel ízesített paradicsomlevest pirított kenyérkockával? Ez utóbbi az egyre népszerûbb francia hagymaleves része. A pirított kenyérkocka a forró leves tetején sorakozik és erre kerül tálaláskor a jóféle reszelt sajt. De nem olcsó, ízletes ételrecepteket akarok összegyûjteni a kedves olvasóknak, csupán arra szeretném emlékeztetni ôket, hogy a szikkadt, száraz kenyér is érték. A pazarlás, pedig bûn. Werli Józseftôl, a Pékszövetség szakmai titkárától kértem interjút.

– Titkár úr, a sütôipari ágazat közelebb áll jellegét tekintve a kézmûiparhoz, mint az ipari méretû termeléshez. Milyen helyet foglalnak el az élelmiszeriparon belül a sütôipai vállalkozások? – A sütôipar mintegy 23 ezer embert foglalkoztat. Az élelmiszeriparban összesen 108 ezer ember dolgozik, ennek mintegy ötödét teszik ki a pékek, sütôipari szakmunkások. 2006-ben megközelítette a háromezret az élelmiszeripari vállalkozások száma, a sütôipari vállalkozások száma 1200 körül van. A sütôipar 2006-ben 96,4 milliárd forint bruttó termelési értéket állított elô, ez az egész élelmiszeripari termeléshez képest 5%-os részaránynak felel meg. Az értékesítési volumen is 5 százalékot képvisel, tekintve, hogy a pékek nem raktárra termelnek, hanem friss árut állítanak elô. A kenyér és péksütemény napi forgású termék. – A különféle fogyókúrás divatok csökkentik a kenyérfogyasztást, holott elég lenne mozgással, fizikai munkával elégetni a fölöslegesen bevitt tápanyagokat! Mikor volt csúcsfogyasztás kenyérbôl Magyarországon? Miképpen és miért alakult át kenyérfogyasztásunk?


– 1960-ban fejenként és évente átlagosan 116 kg kenyeret fogyasztott a magyar ember. 2006ben ez már csak 80 kg. A fogyasztás csökkenésében vannak racionális elemek. Míg a sütôipari termékek támogatott termékek voltak, addig nem is becsültük kellôen. Olcsóbb volt, mint a takarmány, ezért a kenyér (többnyire a száraz kenyér) 30%-a takarmányozási célokra ment, fôleg sertésekkel etették föl. Sok volt az elôgyártás is, így sok „öreg termék” képzôdött hétvégéken, ünnepnapokon. Az úgynevezett tömeggyártású, vagy kommerszkenyér, 63–67%-ot képvisel, ebben van fehér és barnakenyér. A házi jellegû kenyér is búza jellegû kenyér, de a kommersznél jobb minôséget képvisel, ezt fejezi ki a házi szó. Ennek részaránya 18–22% körül van. És aztán vannak az egyéb kenyérfélék, amelyek igen változatosak. 150 féle kenyér készül ebben a kategóriában 18–19%-os arányban. Az elsô kategória a legolcsóbb, ezért ebbôl fogy a legtöbb. A sütôipar alapbaja ebbôl a termékszerkezetbôl adódik. Ezeken nem, vagy csak alig képzôdik haszon. Ezzel a kategóriával csalogatják, bolondítják az áruházláncok a fogyasztókat, hogy önköltégi áron alul kínálják – mivel a multik ezt is megtehetik nálunk... A másik úgynevezett akciózott termékkör a zsömle és a kifli. Itt a fogyasztás szerkezete még durvább, igen magas 72–75% a részaránya. – Jómagam hûséges vásárlója vagyok a kisboltoknak, ahol nem csupán forgalmazzák, hanem ott is sütik a kenyeret, péksüteményt. Hogyan alakulnak az értékesítési csatornák Magyarországon?

19

Riport – A saját szakboltokban való értékesítés mindössze 13–14 százalékot tesz ki. A kiskereskedô boltokban az értékesítés aránya 25–26 százalék, a közétkeztetés (kózházak, intézmények) 8–10 százalékot képvisel, a büfé jellegû árudák 1%-ot tesznek ki. A legnagyobb és egyre növekvô szeletet a kereskedelmi láncok adják, 50–52 százalékot képviselnek. A sütôipari termék tekintetében a négy kereskedelmi lánc, amelyek saját sütödével rendelkeznek, Magyarországon a legnagyobb termelôegységgé váltak, összességében mintegy 15 százalékos termelési volument képviselnek. Sütôipari termékek eladása 36 600 helyen történik az országban. Újabban terjednek a gyorsfagyasztott termékeket sütô- és forgalmazó látványpékségek. – Mibôl adódik a sütôipari ágazat legnagyobb gondja, és mi lenne ennek orvoslása Ön szerint? – 2006-ban mindössze 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, 2007-ben 12–15%-kal a sütôiparban. Ezzel szemben az élelmiszeripari terméknél ez az emelkedés 7,2% volt, a sütôipari termékeknél mindössze 5%. A bajt az okozza, hogy az elôállítási költségek ennél jóval nagyobb ütemben és arányban nôttek. Így vesztette el fokozatosan a sütôipar a nyereségét. Míg 1992-ben 7,4%-os jövedelem hányaddal dolgozott, 2006-ban bruttó 1% a jövedelemhányad, 2007-ben bruttó 1% alatt várható. Így vált sok-sok vállalkozás veszteségessé. Még rosszabb lett a helyzet 2007 elsô félévében, amikor a vállalkozások közel negyede már veszteséges. A 2007 a pékek fekete esztendôje volt egyébként is, mivel az aszály és az ezzel járó kisebb termés megnövelte a gabonafelvásárlási árakat, melyek természetszerûen továbbgyûrûztek a lisztárakban is, amit nem tudtak a pékek követni sokszor az átadási árak emelésével. Nyakunkon vannak folyamatosan a további liszt áremelések. – Mindent összevetve világos, hogy a szakbolthálózat Magyarországon mint említette, mindössze 13–14 százalékot tesz ki. Hogyan alakul ez az arány Németországban, Franciaországban és a szomszédos Ausztriában? – Ezekben az országokban 60-80% körüli a szakboltok aránya. Ez óriási biztonságot ad a szakmának, amely így nincs kiszolgáltatva oly mértékben a kereskedelemnek, mint nálunk. Nálunk a sütôipar 86–87%-ban kiszolgáltatott a kereskedelemnek, hiszen az értékesítés viszonteladókon keresztül folyik. Nem a pékek járnak jól, akik a nehéz, ünnepnapokat sem ismerô munkát

20

végzik, a profitot a kereskedôk viszik el. Ebbôl következik, hogy az elôrelépést a saját bolthálózat következetes kiépítése hozza és az lenne a jó, ha ez mielôbb megvalósulna. Ez pénzigényes beruházást kíván és optimista számítások szerint is 6–10 év az idôigénye. Fontos még, hogy a kis- és közepes méretû üzemek speciális áruválasztékot kínáljanak, amit a saját boltokban értékesítenek. A boltok nyitva tartását a vásárlói igények határozzák meg. – A kenyér minôsége nagyon fontos. Azok, akik nem egészségtudatosan táplálkoznak a kifehérített, felfújt, könnyû kenyereket eszik, amelyek rostban szegények. Hogyan, mi módon lehetne növelni a biológiailag értékes kenyerek, péksütemények elfogadottságát és forgalmát? – Mi megpróbáltunk mindent és jelenleg is ezt tesszük, hogy a fogyasztók megismerjék a biológiailag értékes kenyeret. Tudjuk milyen szoros az összefüggés az egyre nagyobb mértéket öltô vastagbélrák és a rostban szegény táplálkozás között. Örömmel mondhatom, hogy terjed a lakosság körében a jó minôségû kenyér iránti igény. Nem tartom szerencsésnek, hogy az olcsó munkaerôvel, olcsóbb technológiával dolgozó albánok, románok, szlovákok is megjelentek sokszor igen gyenge minôségû és az árakat letörô, minôségi kenyérnek aligha nevezhetô készítményeikkel. Hozzáteszem elnézô magyar hatóságok közremûködésével. Miközben ezek a folyamatok zajlanak a termelési kapacitások koncentrálódása tart, ebben hazai, külföldi befektetôk dolgoznak, és feltehetôen szürke jellegû tevékenység is folyik. Nô az ellentét és a szakadék a kis- és nagyvállalkozások között. A kis- és középvállalkozásoknak nincs helye az áruházláncokban. A szakma lassan ébredezik, az összefogás körvonalazódik. Számunkra pedig nincs más út, meg kell teremteni a saját piacunkat. Nekünk nem szabad a minôségbôl engedni, mert más a kisipari jellegû, kézmûves minôség, aminek az ára is magasabb, és más a nagyüzemi gépi termék. Európában a kenyér abszolút bizalmi cikk. A gyártó és a kuncsaft személyesen ismeri egymást. Vissza kell hoznunk a minôséget és e cél érdekében rugalmasan, a vevô igényeit messzemenôkig figyelembe kell vennünk. Ebben benne van a házhozszállítástól a party service-ig, a szendvicsszolgálaton át a rendezvényeken való jelenlétig,, minden. – Titkár Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô


Riport

Ôstermelô is, vállalkozó is A mezôtúri Király család története kész regény. A történelem, a politika tette azzá. Idôsebb István még Makón nôtt fel, Erdei Ferenc padtársa volt. Ott kezdett gazdálkodni, és alapított családot a 30as években. A 3 kataszteri hold, ott 3 köblösnek nevezett ún. járandó (a várostól való kis távolság miatt mindennap megjárandó és hagymát kapálandó) föld hiába ért 120 AK-t, négy gyereket nem lehetett felnevelni belôle. Felesége szülôvárosában, Mezôtúron ennyiért egy tagban tanyával együtt 62 kh-t tudott venni 1947-ben. Nem számolhatott azzal, hogy ezért két év múlva kuláknak fogják nyilvánítani (ma már sokan nem tudják, hogy jómódú parasztnak, azaz kuláknak minôsült és mindenféle jogtiprásban részesült az, aki legalább 25 kh-t, vagy 350 AK-t birtokolt). Még nagyobb baj volt, hogy ezt a határrészt nézték ki az illetékesek a mezôhéki Táncsics tszcs. megalakítására. Királyéknak menniük kellett. Két évig ismerôsök tanyáján húzták meg magukat. Az elvett földet 12 parcellában ellentételezték. A kulákbélyegtôl csak úgy szabadult meg, hogy 47 kh-t az államnak egy noteszlapon (!) felajánlott (Nagy Klára gépíró vette át – ôrzi riportalanyom ma is a kárpótlásra alkalmas dokumentumot). A többivel belépett a kétpói I. tip. tszcs-be. Az 1952-es nagy aszályban Erdei Ferenc földmûvelésügyi miniszter – személyes megkeresésre – még egy vagon vetômagot is juttatott. Amikor lehetett, kilépett onnan, és kórházi portásként ment nyugdíjba. Mindezt fiától, a 69-ik évéhez közelítô ifj. Király Istvántól hallom. – Apám miatt nekem a szakmaválasztás is nehéz volt. Még vasesztergályos sem lehettem, mert a törökszentmiklósi iskola párttitkára a felvételin elzavart („ez a mocsok kulák kölyök a munkásosztályba akar beférkôzni” – mondta bizottsági tagként elôttem). A mezôtúri gépállomásra kerültem, de a traktoros vizsga elôtt két nappal az igazgató ki akart zárni, szintén apám miatt. Ott viszont éppen a párttitkár akadályozta ezt meg, lemondással fenyegetôzve. Igaz, tanfolyamelsô voltam. Boldog traktoros évek következtek. Cséplésben hamarosan gépállomási elsô lett. Késôbb már a tanulását sem gátolták, és beiratkozhatott a helyi mezôgazdasági technikum levelezô tagozatára. Nappal traktornyereg, este iskolapad… Érettségije után nem sokkal a gépállomások megszûntek, illetve gépjavítóvá alakultak át. István itt már különbözô középvezetôi beosztásokat töltött be. 1969 végén a hálózat országosan megszûnt.


A mezôtúrit átvette a helyi felsôfokú mezôgazdasági technikum. Tanüzemmé alakultak, amelynek külsô szolgáltatásáért szervizvezetôként Király István felelt. A Vörös Csillag Traktorgyár 58 szervizre meghirdetett versenyét megnyerték 1971-ben. Késôbb a tanüzem technológusa lett, és az is maradt 1989-ig. Gépes évtizedeinek tárgyiasult emlékeként az udvarán ôriz, a paraszti világból származó két gépet: egy lóvontatású aratógépet, és egy cséplôgépet. A rendszerváltozás hajnala számára is ismeretlen újat hozott, aminek alapjai letételében részt vett. Az elôzmények a háztáji tevékenység, és ennek részeként a kertbarát mozgalom fellendülésében keresendôk. – Mezôtúron – emlékezik vissza – 1971-ben a kertbarátkör, majd egy évvel késôbb megalakult az ÁFÉSZ mezôgazdaság szakcsoportja. Mindkettônek alapító tagja voltam és mindkét helyen elnök is lettem ugyanabban az évben, 1979-ben. A város 200 öles, kisparcellás kertészeti termelésre bérbe adott beépítetlen belterületeket, és a TSz is kijelölte az akkor általános kategóriának számító „nagyüzemileg nem hasznosítható” földeket. Családi házban és bérlakásban élôk egyaránt árutermelésbe kezdtek. Közel 40 hektárnyi konyhakertet mûveltünk. Meg kellett szervezni a talajmûveléstôl a vetômag beszerzésen át az értékesítésig mindent. A kertbarátkörben a szakmai ismereteket lehetett gyarapítani, az ÁFÉSZ a gazdasági hátteret és az értékesítési biztonságot adta. Szinte mindenki mindkét helyen tag volt. Közben gyümölcstelepítésbe is fogtunk. Összefüggô 57 hektáron csonthéjasokat és köszmétét ültettünk. A hosszirányú sorokat keresztbe mértük ki a már 1100 fôs tagságnak. Így mindenkinek minden gyümölcsfajból arányosan jutott. Az érési sorrendre is ügyeltünk, ezért a 11 hektáros ôszibarackosban 8 fajta volt. A vá-

21

Riport rost csak a meggy és a köszméte hagyta el, minden más a helyi üzletekbe került. Korábban el nem képzelt ellátási színvonalat sikerült elérni. Tanüzemi munkám mellett ilyen mértékû termelés- és értékesítés szervezést már nem tudtam jól ellátni, hiszen csak meggybôl évente 50 vagon körüli export jött össze. A tagság kifejezett kérése volt, hogy fôállású szakcsoporti elnökként dolgozzak. Minimálbért kaptam. Természetesen én is termeltem, így a család fenntartása biztosított volt. De 43 évi munkaviszony után jelenleg alig 40,000 Ft a nyugdíjam. Közben megyei kertbarátköri vezetô is lettem, és sokáig az országos szövetség elnökségében is dolgoztam. Király István sokat tett a város ellátásáért, és feleségénél kevésbé aggódik az alacsony nyugdíja miatt. Elve, hogy a gazdaembernek nem a nyugdíjból, hanem a maga termelte jövedelembôl kell megélni. Ezért 1992-ben már az elsô kárpótlási licitáláson 8 hektár földet szerzett, amit azóta 22 hektárra gyarapított. Területe három tagban van, az öntözési lehetôség adott. Sajátos a vetésszerkezete: 1 ha zöldspárga, 1 ha vegyes gyümölcsös mellett 9 ha-on tönkölybúza, 4–5 ha-on hagyma, és kisebb területeken különbözô zöldségfélék vetômagját állítja elô. A búzára fajtahasználati díjat fizet, és a vetômagot maga értékesíti, többire szerzôdése van neves vetômag-forgalmazó cégekkel. Mindezt ôstermelôként a családdal végzi. Megbízhatóságát és szakértelmét mutatja, hogy 1992-ben találkozott egy francia hagymatermelô magyarországi képviselôjével. Azóta nem látták egymást, de 15 éve bizalmi alapon, reklamáció nélkül termeli a hagymamagot.

– A munkához megfelelô gépesítettséget jelent a 35 LE –s SAME univerzális traktor a 17 munkagéppel. De a vetômagtermelés tisztítás nélkül kevesebb jövedelmet hoz. Ezért egy tanyán kisebb magtisztító üzemet hoztam létre, amelyben 5 gépet üzemeltetek. Vásároltam használtat, amit felújítottam és van saját gyártásúm is. Vállalok bértisztítást, természetesen vállalkozóként. Örömmel tölt el, hogy a fiam nemcsak velem dolgozik, hanem önálló gazdaságban gondolkodik. 100 kecskével farmot és sajtüzemet tervez. – Régebben bosszankodtunk, hogy a mi földünkön mások vadászhatnak. Kihasználva a törvényi lehetôségeket, tizenegy éve megszerveztem a földtulajdonosok vadásztársaságát. Egy tömbben 6000 hektárunk van. Letettem a vadászvizsgát és az elsô két évben a társaság elnöke voltam. Számomra ma is pihentetô élmény egy-egy vadászat, és utána a közös ebéd, amit mindig másik tagtársunk felesége készít – fejezi be történetét a korát meghazudtoló energiájú, mindig céltudatos, családja körében boldog Király István. Sághy Gyula „Kulák Golgota” címû könyvében olvasom Szigethy József meghurcolt gazda gondolatát: „Én tulajdonképpen kulákcsaládba születtem bele, kuláknak nevelkedtem, szerettük a földet, nekem a föld szeretetérôl az én szüleim nem beszéltek, nekem csak ki kellett állni a házunk ámbitusa alá, és az ámbituson magamba szívtam mindazt, amit úgy hívnak, hogy a föld szeretete.” Mintha Király Istvánt hallanám. Kurucz Miklós

Csöndre vágyók paradicsoma Történelmi megyék Trianon elôtti határvonala mentén, néprajzi tájak találkozásánál a Tisza egyik jobb parti holt-ága mellett fekszik Tiszaalpár. Alpár Vára – Anonymus leírása szerint – Zalán bolgár vezér székhelye volt, akitôl Árpád fejedelem szénáért vásárolta viszsza e földet, mint Attila örökségét. Többször elpusztult Alpár a történelem viharaiban, de mindig újraépült. A község nevét Tiszaújfalu és Alpár községek egyesülésébôl nyerte. 1973-ben egyesült a 900 éves Alpár a szomszédos, 150 éves Tiszaújfaluval.

22

Üde ártéri erdôk


Riport Hamvas szeder és békalencse Az idelátogatót megfogja a táj szépsége. Aki egyszer idelátogatott, újra és újra visszatér. Szigorúan védett területek gazdagítják Tiszaalpárt. Északi határa a Kiskunsági Nemzeti Park (Tôserdô, Alpári rét) része. Legismertebb a Szikra és az Alpári rét területegysége, amely északon a tiszaugi hídnál kezdôdik. Szokatlan az alföldi tájon a nagy szintkülönbség. A holtág partjától néhány méterre mintegy 30 méteres a szintkülönbség. Legtovább a vízjárta ártéri területek ôrizték meg a táj eredeti arculatát. A folyószabályozások, lecsapolások koráig halászok, csíkászok, pákászok gazdag zsákmányt leltek itt. A kosárfonás ma is sok családot eltart. A Sulymos tó és az Alpári rét mocsarai és tavai az Alföld hajdani nagy kiterjedésû nádasainak, tavainak utolsó hírmondói. Gazdag és változatos az itteni növényzet: békabuzogány, virágkáka, fehérvirágú nyílfû, mocsári nefelejcs díszlik. A fehér tündérrózsa nyújtja a víz fölé csodálatos virágait. Közeli rokona a sárga virágú vízitök, vagy tavirózsa gyönyörködteti a szemet. A sulyom inkább vízfelszínen úszó, nagy tûhegyes makktermését egykor piacon árulták, megfôzve fogyasztották. Íze a szelídgesztenyéhez hasonló. A békalencse a víziállatok „kenyere”, dúsan tenyészik itt. Nem véletlen, hogy Tiszaalpár a kosárfonás egyik hazai központja. A fehérfûz bôven adta a jó minôségû vesszôt. A hajdani ún. „botoló üzemmódot” ma is jelzik a famatuzsálemek. Az újra és újra levágott vesszôk helyén a fa megvastagodott, göcsörtössé vált. Fehér és szürkenyár, mezei és zöld juhar díszlik az ártéri erdôkben, amelyeknek védett


Bodor Ferenc: sokan járnak hozzánk bel- és külföldrôl csöndre, nyugalomra vágyó emberek zugaiban szedhetjük a finom hamvas szedret. A madarak a galagonya piros terméseit szívesen fogyasztják. A vadszôlô liánszerû indái valóságos sátrakat vonnak a fák, bokrok közé. Ôshonos többek között a magyar kôris, a mezei szil és a vadkörte, ez utóbbi fanyar-savanyú gyümölcse téli tárolással élvezhetôvé válik, bár rendszerint kövecses. Pálinkát, ecetet is fôznek belôle. Állatvilága, fôleg madárvilága is rendkívül gazdag. A lápszéleken nászruhájában hamvaskék színû mocsári béka hímekkel találkozhatunk, nap-

sütötte partoldalakon mocsári teknôs vonul méltósággal. Vízisikló és zöld gyík cikázik villámgyorsan, valamennyien védettek. A vízimadarak paradicsoma vonzza a madármegfigyelôket, külföldrôl is. Rétek és kaszálók értékes szénát adnak. Bodor Ferenc, tiszaalpári polgármestertôl megtudtam, hogy az 5200 lakosú Tiszaalpáron mintegy 400 gyerek tanul a helyi Árpád Fejedelem Általános iskolában. Korábban két postájuk is volt, a tiszaújfalui postát 2007-ben sajnos bezárták. Korábban két téesz is volt, az alpári és tiszaújfalui. A két legnagyobb egykori foglalkoztató több kft-re szakadt. A téesztelepek helyén alakult vállalkozások, kft-k csak töredékét tudják foglalkoztatni a régi téeszeknek. A munkanélküliség 5-6%ot tesz ki. Sok elszegényedett család keresi a túlélési lehetôséget Tiszaalpáron. Megüresedett, viszonylag olcsó házakat vesznek meg. Kertet mûvelve, munkát keresve próbálnak élhetô viszonyokat teremteni. Fôleg Kecskemétrôl, Kiskunfélegyházáról jönnek a beköltözôk. Mellettük azonban szép számmal akadnak, akik üdülônek vásárolnak ingatlant, vagy nyugdíjasként költöznek e gyönyörû községbe. Az önkormányzat igyekszik minden pályázati lehe-

Falubelsô

23

Riport

A parókia méltóságteljes épülete tôséget megragadni, amivel lendíthetnek Tiszaalpár helyzetén.

Tovább él a kosárfonás A fûzvesszô adott, kosárfonásáról mindig is híres volt a nagyközség. A Czinege manufaktúra az egyik legtöbb embert foglalkoztató kosárfonó vállalkozás. 100120 embert foglalkoztat. Sok kosárkereskedô mûködik itt. A ’90 évek elejétôl a helyiekhez még Erdélybôl is érkeztek kosárfonók, akik közül sokan családostól itt maradtak. A kereskedôk a kosárfonóknak szállást adtak, segítették az idejövôk utazását is. Mint mindig, a kereskedôk járnak a legjobban, nyernek legtöbbet az üzleten… Közben mégis tovább él az ôsi kézmûipar. A változatos formájú és rendeltetésû szép kosarak vevôre találnak!

Aktív civilek Tiszaalpári építészeti és természeti értékeinek megôrzésére 1999-ben megalakult a Tiszaalpári Faluvédô- és Szépítô Egyesület, amely 2003 óta közhasznú. Az 52 fôt számláló civil szervezet elnökasszonya Vajda Márta kertészmérnök. Eddig három nyertes pályázatra lehet-

24

nek joggal büszkék. Önkormányzati támogatásból és pályázati pénzbôl alakították ki az Árpád fejedelem tanösvényt. A Holt-Tiszáról kisfilmet készítettek, az itteni növény- és állatvilágról oktató füzetet adtak ki.

vezésében az itt lakóknak. Ezen kívül számos hasznos szolgáltatással (meghívó készítés, eseménynaptár) és a Dél-alföldi Regionális Civil Portál honlapján informálják és segítik a régiót. Nagyon fontos, hogy az Önkormányzat aktív partnere a civil szervezetnek és a jó célok érdekében anyagilag is segíti a megvalósulást. A fatelepítést például a KEFAG Kiskunsági Erdészete és az önkormányzat fele-fele arányban finanszírozta. Bodor Ferenc polgármester sok éve áll Tiszaalpár élén. Azt tartja, hogy a szép táji környezet a régi faluszerkezet megóvása elsôdleges cél. Csöndre vágyó, horgászó, madármegfigyelô turisták érkeznek Tiszaalpárra. 15 éve alkotótábor is mûködik a településen. A Budafoki Mészáros László Képzômûvészeti Egyesü-

A legszebb kosarakat itt fonják A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. segítségével 2003 és 2007 között nagyléptékû fásítást sikerült megvalósítaniuk a községben. 2007-ben 600 fát telepítettek el. A Széchényi Terv révén jutottak eszköztámogatáshoz, így jöhetett létre a Teleház Civil Információs Pont. Aktív segítséget nyújtanak a pályázatok megírásában éppúgy, mint a számítógépes tanfolyamok szer-

lettel hosszú évek óta igen jó baráti kapcsolatot tartanak. Így érkeznek alkotók Budafokról, Kiskunfélegyházáról, a környezô országokból, de itt vannak a helyi festôk is. Féltô gonddal dolgozik a Tiszaalpári Faluvédô- és Szépítô Egyesület is a község értékeinek megôrzésén, sôt továbbfejlesztésén. Tamás Enikô


térség egyik legjelentôsebb mezôgép szakkiállításán az idén mintegy 20000 négyzetméteren 225 cég állított ki. A kiállítás jelentôségének növekedését jelzi, hogy az AGRO+MASHEXPO 11 országból érkezô 160 kiállítója immár három pavilont töltött meg. A 2008. év szakkereskedelmi újdonságait felvonultató kiállítás ünnepélyes megnyitójára január 23-án került sor. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a magyar mezôgazdaság versenyképességének növelése kapcsán kiemelte, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2013-ig mintegy 1.300 milliárd forint fejlesztési támogatás áll rendelkezésre, melynek 48%-át mûszaki, technikai, illetve technológiai fejlesztésekre

A

Díjnyertes magyar barikolt fahordó a Szôlészet és Pincészet kiállításon

Újdonság az energia-ültetvény dugványozó

lehet fordítani. A miniszter szerint összesen mintegy 680–700 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a gazdálkodók által igényelt uniós támogatások nyomán, amely nagy technikai fejlôdést jelent a hazai mezôgazdaság számára. Idén elôször a mezôgép kiállítással egyidôben rendezték meg a Magyar Kert, illetve a Szôlészet és Pincészet

A kertészet is képviseltette magát a kiállításon

Kerti kisgépek széleskörû választéka várta a látogatókat

Axiálventillátoros permetezôgép

Tartályprés

Nagy az érdeklôdés a szántóföldi gépek iránt

A talajelôkészítés nélkülözhetetlen eszköze a szántóföldi kultivátor kiállítást is a Budapesti Vásárközpont területén. A negyedik pavilonban a magyar kert és parkkultúra fejlesztését célzó kiállítás keretében a magyar piacon fellelhetô kerti kisgépek, kéziszerszámok, kertépítési eszközök, hajtatóházak, víz- és fénytechnikai elemek, illetve egyéb kiegészítô kellékek széleskörû választékával, valamint a szôlôtermesztéshez és bortermeléshez szükséges berendezésekkel és eszközökkel ismerkedhettek meg az érdeklôdôk. A vásár kínálatát a legnagyobb hazai forgalmazók és a külföldi cégek ajánlatai mellett számos kisés közepes vállalkozás termékei, illetve szolgáltatásai gazdagították. Sikeresen zárult az AGRO+MASHEXPO termékverseny pályázata is, melyen az idén három nagydíjat és egy különdíjat adtak át. A díjak odaítélésérôl az FVM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet szervezésében összeülô szakmai zsûri döntött. Papp Mónika

Új típusú traktorok széles választékban

Sikert aratott a gumihevederes traktor

Modern és korszerû járvaszecskázó

Az idei év újdonsága a 100% biodízel kompatibilis traktor

Gazdaságos kistraktor

em véletlen, hogy Tiszaalpár a kosárfonás egyik hazai központja. A fehérfûz bôven adja a jó minôségû vesszôt. A hajdani ún. „botoló üzemmódot” ma is jelzik a famatuzsálemek. Az újra és újra levágott vesszôk helyén a fa megvastagodott, göcsörtössé vált. Fehér és szürkenyár, mezei és zöld juhar díszlik az ártéri erdôkben, amelyeknek védett zugaiban szedhetjük a finom hamvas szedret. A madarak a galagonya piros terméseit szívesen fogyasztják. A vadszôlô liánszerû indái valóságos sátrakat vonnak a fák, bokrok közé. Ôshonos többek között a magyar kôris, a mezei szil és a vadkörte, ez utóbbi fanyar-savanyú gyümölcse téli tárolással élvezhetôvé válik, bár rendszerint kövecses. Pálinkát, ecetet is fôznek belôle. Állatvilága, fôleg madárvilága is rendkívül gazdag. A lápszéleken nászruhájában hamvaskék színû mocsári béka hímekkel találkozhatunk, napsütötte partoldalakon mocsári teknôs vonul méltósággal. Vízisikló és zöld gyík cikázik villámgyorsan, valamennyien védettek. A vízimadarak paradicsoma vonzza a madármegfigyelôket, külföldrôl is. (Kapcsolódó riport a 22. Árpád fejedelem szobor oldalon.) Nepomuki Szent János szobor (Janzer Frigyes szobrászmûvész alkotása) a templomkertben

N

Templomkert

Falumúzeum részlete

Igényes temetô-kultúra

Vizes élôhelyek

Horgászparadicsom

Ártéri erdôk békéje

Mentés csónakkal

Nyári örömök Szöveg: Tamás Enikô Rumán Dániel és Tamás Enikô felvételei

Vízi világ

Lepkemegfigyelés

Tiszaalpár felülrôl nézve

Ökötermesztés

Agrotechnikai tényezôk az ökológiai gazdálkodásában Hétrészes sorozatunk ötödik részében bemutatjuk a CHANNEL, „Kommunikációs csatornák nyitása az EU és a csatlakozó országok között ökológiai gazdálkodás témakörben” címû 6. Keretprogram SSA projekt „ökológiai agrotechnológia” szekciójának eredményeit. Eddigi témáink voltak az ökológiai gazdálkodás általános kérdései, ökológiai növényvédelem, ökológiai szaporítóanyag és ökológiai állattenyésztés.

Termesztett növények Felmérésünkben a növénytermesztésen belül a hangsúly a szántóföldi növényeken volt, a gyepekkel, gyümölcsössel és szôlôvel ezen keretek közt nem foglalkoztunk. A kitöltött kérdôívek alapján a szántóföldi növényfajokon belül a gabonafélék uralkodnak. A hüvelyesek közül a borsó többféle körülmények között termeszthetô, mint a lóbab. A kukorica sokkal kevésbé fontos növénye az ökológiai, mint más termesztési rendszereknek. A szántóföldi zöldségnövények közül a legtöbb országban a burgonya, a szálas takarmánynövények közül a lucerna ökológiai termesztése kap a legnagyobb hangsúlyt. A szántóföldi zöldségnövények termesztésének jelentôsége nô az ökológiai gazdálkodók körében. A legtöbb válaszban a termesztett növények közül a káposztaféléket (27%) említették, majd ezt követték csökkenô sorrendben a burgonyafélék (18%), az ernyôsök (16%), a liliomfélék (12%), a libatopfélék (8%), a pillangósvirágúak (8%), a tökfélék (6%) és a fészkesvirágúak (5%).

Termesztési módszerek A zöldtrágyázás nem nevezhetô általánosan elterjedtnek minden résztvevô országban. Az erre felhasznált fajok elsôsorban (54%) pillangósok, 30%-ban káposztafélék, 8%-ban a méhvirágfélék (Hydrophyllaceae) és a fûfélék közé tartoznak. A kettôs termesztés és a vegyes kultúra a hagyományos gazdálkodási gyakorlat körébe tartozik, és eltûnni látszik a modern módszerek bevezetésével. Ökológiai szempontból vizsgálva az ilyen növénytermesztés nagyon jól beleillene az ökológiai gazdálkodásba, de szükség lenne ezen módszerek korszerûsítésére. Kilenc országból kaptunk példákat, pl: a füvesherétôl a pillangós


szálas takarmánynövénnyel vagy abrakhüvelyessel alávetett gabonáig. A pillangósokat mellôzô vegyes kultúrák voltak pl. a gabona és zöldségfajok sávos vetése, vagy a gabona-zöldség köztes vetés.

Vetésforgók A kérdôívekre 93 válasz érkezett, melyekben tipikus ökológiai szántóföldi vetésforgókat mutattak be a válaszadók. A vetésforgók hossza négy évtôl tizenkét évig változott (1. ábra). A 21 esetben elôforduló két- és hároméves vetésváltásban történô termesztés felelôs lehet a kiterjedt növényegészségügyi problémákért, ezen felül az EK 2092/91-es ökológiai gazdálkodást szabályozó rendeletének sem felel meg.

30 24

25

18

20 15 db 15

11 9

10 6

4

5

3

2

1

0 2

3

4

5

6

7

8

9

10

12

évek száma

1. ábra: Ökológiai szántóföldi vetésforgók hossza (mintaszám = 93 db) a résztvevô országokban

A vetésforgók összeállításának egyik alapvetô szempontja a pillangós és a zöldtrágyanövények beillesztése. A beérkezett 93 tipikus vetésforgópélda közül 20 egyáltalán nem tartalmazott pillangós fajt. Ezen vetésforgók teljes N-gazdálkodása, feltehetôen legalább részben, külsô forrásokra támaszkodik, ami miatt gyenge pont lehet a függôség más gazdaságoktól (istállótrágya, egyéb, ökológiai gazdálkodásban használható tápanyagutánpótló anyagok vásárlása stb.), a zöldtakarmány hiánya (füveshere), valamint az ilyen hiányos vetésforgóknak a gyomszabályozásban, és hosszú távon a humuszképzésben jelentkezô hátránya. A zöldséges vetésforgókra vonatkozó kérdésünkre 15 zöldségnövényt tartalmazó vetésforgópélda is érkezett. Ezeket a jellemzô vetésforgókat megvizsgáltuk a növényi összetétel szempontjá-

25

kettôs termesztés mulcsozás

ból. 20%-ukban nem volt pillangós növény, tehát ezeknél a N-utánpótlást megint csak külsô forrásból kell megoldani. Annak a ténynek köszönhetôen, hogy a zöldséges vetésforgók általában több tápanyagbevitelt igényelnek, mint a kizárólag szántóföldi növényeket tartalmazók, ez a külsô N-forrás iránti igény számottevônek tekinthetô. A részben (40%) nagyon rövid zöldséges vetésforgópéldák sok súlyos kérdést vetnek föl az ökológiai zöldségtermesztésben, mint pl. a különbözô kórokozók, kártevôk felszaporodása.

talajtakaró növények

Ökötermesztés szántóf öldi növ ény ek

43

zöldség

71

gy ümölcs

64

szôlô szántóf öldi növ ény ek

21

zöldség

21

21

gy ümölcs

7

szôlô

79

szántóf öldi növ ény ek

50

zöldség

64

gy ümölcs

57

szôlô

86 0%

20% gy akori

40%

60%

általános

ritka

80%

100%

nincs adat

2. ábra: A talajvédelmi módszerek használatára adott válaszok gyakorisága

Tápanyagutánpótlás A beérkezett válaszok szerint nincs kellô kínálat az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett tápanyagutánpótló szerekbôl. Bár a vetésforgó összeállítása, az istállótrágya és a komposzt alkalmazása hozzájárulhat a megfelelô tápanyaggazdálkodáshoz, mégis van néhány tápelem, melyre külön figyelmet kell fordítanunk. Ilyen a foszfor és a kálium, melyekre nagy szükség van az olyan vetésforgók esetében, ahol a gyökgumósok vagy zöldségnövények nagy arányban szerepelnek a növényi összetételben. A 14 résztvevô országból összesen 23 tápanyagutánpótló szer márkanevet említettek, amely választék biztosan nem képes megfelelni a már vázolt helyzet alapján kialakuló keresletnek. Az istállótrágya használata a legtöbb résztvevô országban általános gyakorlat. Sajnos a legtöbb esetben ez nem párosul az istállótrágya megfelelô érlelésével és tárolásával, a fedetlen halmokból így nagymértékû a tápanyag-kimosódás, és az értékes szerves anyag minôsége is romlik.

Talajvédelem A talaj mint élô rendszer az ökológiai gazdálkodás alapja. Ezért a talajvédelmet szem elôtt kell tartani mind a vetésforgó, mind a talajmûvelési és gyomszabályozási rendszer megtervezésénél. A talaj védelmére a legtöbb országban használják a takarónövényeket, a kettôs termesztést (alávetés, rávetés, köztes termesztés) és a talajtakarást (mulcsozást) (2. ábra), de a különbözô kultúrákban (szôlô, gyümölcs, zöldség, szántóföldi növény) más-más mértékben. A talajtakaró növényeket és a kettôs termesztést leggyakrabban szántóföldi növényeknél alkalmazzák. A kettôs termesztés gyakori volt az állókultúrákban is. A zöldségtermesztés során a talajvédelmet leg-

26

gyakrabban talajtakaró növények vagy mulcsozás segítségével oldják meg.

Talajmûvelés A talajmûvelési eljárások közül még ma is a szántás a leggyakoribb. A kérdés kiterjedt az egyes eszközök általános használatára és speciálisan csak az ökológiai gazdaságokban történô felhasználásra. Mind országos szinten, mind az ökológiai gazdaságok szintjén a szántás és a kultivátorozás a leggyakrabban használt eljárások. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a vetésforgók összetételére vonatkozó kérdésre adott válaszok, melyek nagyon sok esetben a talaj termékenységét javító pillangósvirágú növények teljes hiányáról tanúskodnak, felvetik a gazdálkodók gyakorlati és elméleti oktatásának igényét. Nehezen fogadhatók el ugyanis az olyan vetésforgók, amelyek teljes mértékben külsô (vásárolt) tápanyagforrástól függenek. E vetésforgók gyomviszonyai és humuszgazdálkodási problémái szintén megkérdôjelezik életképességüket. A túl rövid, egy- vagy kétéves vetésváltás, vagy a vetésforgó mellôzésének növényegészségügyi problémái miatt is érdemes lenne visszatérni az ökológiai gazdálkodás szabályaihoz és alapelveihez. Dr. Peter von Fragstein und Niemsdorff Kasseli Egyetem Ökológiai Gazdálkodási és Növénytermesztési Rendszerek Tanszék Dr. Radics László, Pusztai Péter, Gál Izóra, Dr. Divéky-Ertsey Anna Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék


Erdôtelepítés és földhasználat

Erdôtelepítések szerepe a távlati földhasználatban A természet megôrzésének igénye, az emberi környezet javítása világméretû jelenség, ami az erdôk használatának a szabályozásával, a fakitermelések korlátozásával járt. Elôtérbe került az ún. természetszerû, természetközeli erdôgazdálkodás, levegô-, víztisztaság megôrzése, erózió, defláció elleni védelem, az erdôk szociális és jóléti szolgáltatásai. A nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, a Natura 2000 területeken fekvô erdôk különbözô mértékû korlátozás alatt állnak. Ugyanekkor a világ fafelhasználása 1990–2010 között várhatóan háromszorosára növekszik. A fa-nyersanyag a folyamatosan korszerûsödô ipari feldolgozással egyre kevesebb. A fa energiatermelésben betöltött szerepe is növekszik. Az említett okok folytán alakultak ki Észak- és Dél-Amerikában a modern biológia és agrotechnika felhasználásával a fenyôk, nyárak és az eukaliptusz termelésének új eljárásai. Az adott ipari célokra legalkalmasabb fajokat és fajtákat szántóföldön, optimális víz-, tápanyagellátás, gondos növényvédelem mellett termesztik. Az iparszerû eljárások rövid idô alatt, nagy mennyiségben, azonos minôségû faanyag elérését teszik lehetôvé. Ma a világ hengeresfa-ellátásának egyharmadát – az öszszes erdôterület 3–5%-át kitevô – ilyen ültetvények fedezik.(1) Európában a fahiánnyal küzdô mediterrán országokban ez az irányzat a nemes nyár termelésben már régóta ismert és elterjedt. Az EU-csatlakozás során a megállapított termelési kvóták számos országban az agrár-szerkezet átalakítását igényelték. Spanyolország és Portugália számottevô szôlô-, gyümölcs- és olívaültetvényt volt kénytelen felszámolni. Gazdasági elemzések és hatékonysági vizsgálatok alapján ezek helyére fenyôt, nyárfát és eukaliptuszt telepítettek. A két országban együtt 1,2 millió hektár ilyen erdô létesült az EU Strukturális és Regionális Alapjaiból. Angliában és Írországban a gyepterületeken létesült 600 ezer ha fenyôtelepítés.


Ezeknek a gyorsan növô fafajoknak viszonylag rövid (6–25 év termelési ciklus) idô alatt jelentkeztek a hozamai, melyek az erre épülô korszerû faiparral javították a faellátást, az exportot és a foglalkoztatást. A mûvelésiág-váltással növekedett az egységnyi terület árukibocsátása és a GDP.

A hazai telepítési lehetôségek Hazánk klímája és talajaink termékenysége kedvezô a kemény- és lágylombos fafajok termesztésére, az európai átlagnál nagyobb fatermés elérését teszi lehetôvé. A kedvezôtlen domborzati és talajadottságú területek alternatív használata, az agrárszerkezet-váltás igénye vezetô agrárkörökben már a rendszerváltás elôtt és azt követôen is felmerült. A szakértôi tanulmányok a növénytermesztés alacsony hozamait nem az alkalmazott fajtákkal, vagy a technológiai és mûszaki hiányosságokkal indokolták, sokkal inkább az ún. határ-termôhelyek tarthatatlanul magas arányában. Javasolták a szántók 1 millió ha-ral való csökkentését, ezek helyén erdôtelepítést ill. nyárfa-pillangós váltógazdálkodást. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi vizsgálatai szerint a vetésterület 30,5%-án az agrártámogatások mellett is veszteséges termelés folyik. Az intézet 450–650 ezer ha szántónak a jelenlegitôl eltérô hasznosítását tartja szükségesnek. (3) Így szóba jönnek a lejtôs és erodált szántók, a szanált szôlô- és gyümölcsültetvények, az alacsony termôképességû homoki és belvízveszélyes földek. Az FM Erdészeti Hivatala közremûködött az Országos Területrendezési Terv Agrárvonatkozásainak Megalapozása címû munkában. Itt figyelembe vették az erdôtelepítésre alkalmas területeket helyrajzi szám mélységig, az 5–8 minôségi osztályú szántók egy részét, genetikai talajtí-

27

Erdôtelepítés és földhasználat pusok alapján. A számítások szerint erdôtelepítésre, fásításra és erdôsáv telepítésre kapott terület 779 500 ha, melybôl 95 ezer ha a gyep. Ez a szám képezte alapját a Nemzeti Erdôtelepítési Tervnek.

Az ültetvényerdôk jellemzôi és hozamai Az ültetvényerdôk telepítési és állománynevelési eljárásai lényeges eltérést mutatnak a hagyományos erdôgazdálkodással szemben. Ennek fontosabb elemei: – – – – –

szelektált szaporító anyag tág térállás törzsnyesés talajápolás (szerves) tápanyagpótlás.

A telepítéseknél az akác a nagyobb jelentôségû a hazai klíma és a szerényebb talajigény miatt. Ennél lényegesen igényesebb termôhely tekintetében a nemes nyár. A kivonásra váró területek 35-40%-a várhatóan alkalmas az akác, és 1015% pedig a nemes nyár ültetvényszerû termesztésére. Természetesen a többi terület erdôsítése is kívánatos, a termôhelynek megfelelô fafajokkal. Termelési cél a méretes, minôségi hengeresfa vagy a faapríték. Ez utóbbi aránya az energetikai célú felhasználás és a kémiai feldolgozás miatt rohamosan emelkedik. Az növedékadatok és a prognózis a szerzô saját, 15 éves akácültetvény erdôben végzett vizsgálataira ill. szakirodalmi adatokra épülnek. A kísérleti terület (Mikebuda 40B) talajadottságai: száraz adottságú, gyengén humuszos (0,43%) homoktalaj, 6,5AK/ha, 6. földminôségi osztály. Várható hozamok, növedék:

Fafa

Termelési ciklus év

Átlag növedék m3/ha/év

az ország déli megyéiben bérelt szántókon létesített olasz érdekeltségû telepítések. Az alacsonyabb méretû faanyagot pedig a forgácslap- és falemezipar, raklap – ládagyártás igényli. Az akác jelentôsége és piaci helyzete – a környezetvédôk negatív megítélése ellenére is – fokozatosan emelkedik. A trópusifa-import visszaesése hozta elôtérbe a korábban fôként tûzifának, bányafának és mezôgazdasági szerfának használt fafajt. A modern faipar technológiai folyamatai – mûszárítás, szélességi és hossztoldás, termikus nemesítés) tette lehetôvé az épületasztalos- és bútoriparban való felhasználását. Az ilyen célokra alkalmas minôségi rönk nagyobb tömegben azonban csak az ültetvényerdôkbôl nyerhetô. Az ebbôl elôállított (150225 ezer Ft/m3) – szárított, gyalult – termékek ára 600–900 euró/m3. Az alacsonyabb méretû faanyag pedig, mint a szôlô-gyümölcs ültetvény támrendszer, víz-, lavina-, partvédelmi és rekreációs célokra keresett áru. Az energiaerdôk telepítésével tág lehetôségeink vannak a tûzifa és a faapríték termelésére. Piaci szempontokból tehát az ültetvényerdôk telepítése akadálymentes.

Rentabilitás Hengeresfa

nemes nyár akác

12–16 25–30

16–30 14–20 absz.sz.anyag t/ha//év

Apríték (minirotáció) nemes nyár akác

3–5 5–10

9–12 6–9

A fatermékek piaci helyzete mind az akácot, mind a nyárfát illetôen kedvezô. A nemes nyár fûrész- és lemezipari anyagnál alátámasztják ezt

28

Ilyen adatokkal egyelôre nem rendelkezünk, mert hazánkban ültetvényerdôkre vonatkozó vizsgálatok eddig nem folytak. A várható fatermés és a 10 éve folyó kísérlet költségeinek alapján végezhetô egy megközelítô rentabilitási számítás. (ld. táblázat) A bevétel egyharmadát a 4–5 évenként ismétlôdô ápoló vágások, a nagyobbik részt pedig a 25 éves korban tervezett véghasználati kitermelés adja. A ráfordítások az anyag, energia, fizikai élômunka mellett 15%-os általános költséget és 6%-os kamatot tartalmaznak. A számításo-


Erdôtelepítés és földhasználat – Szakképzés

2004 Piacmeghatározógazdaságok átlaga

100 Ft kts.-re Ág. eredm.

jutó

Ág. eredm.

Ft/ha

ág. eredm.

Ft/ha

Ft Búza, kukorica, napraforgó, cu-

87 917

41,72

90 017

33 310

–

37 797

korrépa átlaga Támogatások GOFR Ft/ha Fatermelés 9 757 Akác ült.erd jelen-érték Támogatás nélkül Támogatással 23 802 Egyszeri telepítés jelen-érték 230 000 Ft/ha Átlagos AK érték

Az ültetvényerdôk intenzív kultúráknak tekinthetôk, ahol magas 100 Ft kts.-re élômunkaigény jelentkezik, csejutó metekerti munkák, talajápolás, ág. eredm. nyesések stb. Itt az alulképzett Ft munkaerô, fiatal és idôs korúak is alkalmazhatók. Rendkívüli jelen38,36 tôsége van ezért az elmaradott régiókban, a magas munkanélküli– ségû térségekben az erdei munkalehetôségeknek. Az ültetvényszerû erdôgazdál13,64 kodás elônyei sajnos ismeretlenek a hazai agrárpolitika irányítói és a közvélemény elôtt is. Nem kis sze33,27 repet játszanak ebben a „zöld” szervezetek, amelyek az ôshonos6,5 nem ôshonos fafajok és a táji, környezeti stb. szempontokból ítélik meg az erdôk szerepét. Ma már vannak megfelelô eljárások, mint az ökofolyosók, erdôszegélyek stb. a monokultúrás ökológiai hátrányok mérséklésére. Nehezen magyarázható, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007–2013 között évente mindössze 9 ezer ha mezôgazdasági terület erdôsítését irányozza elô. Ez nem szolgálhatja az alternatív földhasználatot, a szerkezetváltást akkor, amikor a vetetlen, mûveletlen területek nagysága meghaladja a 150 ezer ha-t. Kívánatos ezért a megalapozott földhasználatot illetôen gazdaságossági és hatékonysági vizsgálatok megindítása, továbbá az erdôtelepítési elôirányzatok felülvizsgálata. Dr. Erdôs László ny. erdômérnök

2005

24,8

25,1

kat az Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztálya végezte. Kívánatos összehasonlítani a fatermelés jövedelmezôségét a fontosabb szántóföldi növényekével, az érvényben lévô támogatások és talajadottságok figyelembe vételével. A közölt rentabilitási mutatók meglepôek lehetnek a kedvezôtlen adottságú szántók eredményes használatát illetôen. Az innen származó faanyag döntôen exportáru-alap, komparatív elônyökkel és kedvezô RCA index-szel. A fatermékek exportja 16–17%-át képezi az élelmiszerexportnak. Távlatilag ezek magas hozzáadott értékkel lényegesen átformálhatnák az agrárkivitelt, mint komplementer áruk javíthatnák a külkereskedelmi mérleget.

A francia agrár-szakképzés jelene és jövôje Franciaországban az agrárszakképzés a második legfontosabb képzési forma, szakmai felügyeletét tekintve teljes egészében, finanszírozásában pedig az állami fenntartású intézmények esetében a mezôgazdasági minisztérium2 felügyelete alá tartozik. A mezôgazdasági képzés a bizonyítványok, oklevelek nagyon széles skáláját nyújtja, a szakmunkás-bizonyítványtól a mérnöki diplomáig, ideértve a felnôttképzésben kiadott okleveleket is. 2007-ben a 869 közép- és felsôfokú mezôgazda-

sági tanintézményben 175 ezer középiskolás és 13300 egyetemista kezdte meg tanulmányait, gyakorlatilag az elôzô évvel megegyezô számban. Nem szabad megfeledkezni arról a 30 ezer diákról és 115 ezer gyakornokról sem, akik egyéb kiegészítô szakmai képzésben, munka mellett vagy átképzési rendszerben kezdték meg egy-egy, a mezôgazdasághoz köthetô szakma elsajátítását. A teljes rendszerben egyidejûleg 320 ezer fiatal és felnôtt vesz részt, a képzés a mezôgazdaság min-

2

Az agrárképzéssel kapcsolatos információk naprakész formában hozzáférhetôek a tárca ezzel kapcsolatos önálló honlapján a http://www.info.portea.fr/ címen.


29

Szakképzés den szektorát lefedi, a klasszikus ágazatok mellett az erdészet, élelmiszer-ipar, környezetgazdálkodás, sôt még az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelme, a falusi turizmus és a vidéki szolgáltatások köre is ide tartozik. A 847 középfokú vagy kiegészítô képzést nyújtó oktatási intézménybôl 219 az állami fenntartású mezôgazdasági gimnáziumok, 628 a magánintézmények száma. A 388 kiegészítô képzést adó intézmény közül 191 állami fenntartású, 197 magánintézmény, míg a munka melletti képzést biztosító 164 intézménybôl 101 állami vagy önkormányzati fenntartású. Felsôfokú képzést Franciaországban 22 intézmény nyújt, ebbôl 15 állami, 7 magán. Az állami középfokú intézményekben összesen 13600 oktató és egyéb beosztású dolgozó, a magánintézményekben közel 10 ezer alkalmazott dolgozik, ez utóbbiak fele közalkalmazotti szerzôdéssel. A felsôfokú állami intézményekben 1000 oktató és 1600 egyéb alkalmazott áll az oktatás szolgálatában. A tárca részérôl már most érezhetô erôfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a millennium évében született gyermekek néhány év múlva középiskolás korba érô diákjainak fogadására felkészüljenek a tanintézmények. Ez nem csak az oktatók számának növelését, a technikai feltételek bôvítését jelenti, hanem eredményes stratégia kidolgozását a végzôsök munkaerôpiacon való eredményes elhelyezkedésének érdekében is.

85 százalék elhelyezkedik a szakmában A képzés természeténél fogva a diákok az oktatás során nagyon szoros kapcsolatban vannak a mindennapi gyakorlati termeléssel, ahogy a gyakorló gazdák és szakemberek is aktívan részt vesznek a mindennapi képzésben, és jelen vannak a diákok életében. Ennek is köszönhetô, hogy a tanulók négyötöde sikeresen befejezi tanulmányait, a végzettek körében pedig 85% azoknak az aránya, akik el tudnak helyezkedni a szakmájukban. Az agrárszakképzés – noha ez nem tûnik el-

30

sôre kézenfekvônek – az agrártárca adatai szerint egyre kevésbé csak a mezôgazdaságból élôk gyermekei számára vonzó. Míg 1985-ben a beíratkozott diákok több mint 40%-a jött ebbôl a körbôl, mára arányuk 15%-ra csökkent. Ugyanakkor húsz évvel ezelôtt még csak 28% volt a munkáscsaládokból, 13% a középkáder-családokból érkezôk aránya, mára számuk 44 és 20%. Viszonylag stabil arányt mutat az iparos- és kereskedô-családok gyermekeinek aránya, ez kisebb fluktuációkkal 88,5%. Mind a magán, mind az állami és önkormányzati intézmények nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az esélyegyenlôség szellemében a fogyatékos diákok is minél nagyobb számban részt vehessenek ebben a képzési rendszerben. A minisztérium részérôl újabb és újabb erôfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû diákok közül (a jelentkezôk legalább 45%-a valamilyen szempontból ilyen) minél többen bekapcsolódhassanak a tárca által felügyelt felsôfokú szakképzési formák valamelyikébe. A 2007. évi tanévnyitók során Michel Barnier miniszter, és Jean-Louis Buër, az Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság (DGER) vezetôje megerôsítette, hogy a 2007–2008-as tanévben is tovább folytatódik az agrároktatás modernizációja. Ennek célja az intézmények minél eredményesebb területi integrálása, a kibocsátott oklevelek elismertségének növelése határokon belül és kívül, általában véve pedig a francia mezôgazdaság versenyképességének megôrzése minél jobban képzett szakemberekkel, különös figyelmet szentelve olyan területeknek, mint a környezetgazdálkodás, fenntartható fejlôdés, az „agrárkulturális” örökség védelme, területfejlesztés, élelmezés- és élelmiszer-biztonság. Az agrároktatásban is egyre nagyobb szerepet kap a minôségbiztosítás – Franciaországban a Rennes-i Agrocampus (www.agrocampus-rennes.fr) az elsô, ahol a képzés az ISO 9001–2000 rendszer mellett zajlik 2007 ôszétôl.


Szakképzés Valódi reformok A 2007–2008-as tanév a korábbiakkal ellentétben több újdonsággal is szolgál, elsôsorban a középfokú oktatásban. Megkezdôdött ugyanis a rendszer több éven át tartó, folyamatos felülvizsgálata és modernizációja annak érekében, hogy az minél jobban megfeleljen a munkaerô-piaci keresletnek. Ennek szellemében: – 2007-tôl megújult a szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályozó rendszer, összhangban a munka törvénykönyvének vonatkozó elôírásaival és az egyes képzési formák sajátosságaival, nem csak nagyobb jogi biztonságot adva az érintetteknek, de a CCMSA3-val kötött minisztériumi megállapodásnak köszönhetôen megnyugtató biztosítási hátteret is nyújtva, – a tárca minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyez az idegen nyelvek oktatására komoly anyagi és humán-erôforrás ráfordítással: növelik az óraszámot, ösztöndíjakkal is támogatják a külföldi – nyelvtanulást is szolgáló – szakmai gyakorlatot, eredményesebbé teszik a nyelvtanárok továbbképzését, támogatják a külföldi vendégtanárok fogadását és bizonyos tantárgyak idegen nyelven történô oktatását, a technikai háttér fejlesztésével pedig bôvítik a távoktatási lehetôségeket is, – a mezôgazdasági felsôfokú technikusi képzés (BTSA) modernizálásával lehetôvé teszik az ezzel a diplomával rendelkezôk minél eredményesebb részvételét az európai felsôoktatási térben, megkönnyítik az átjárást más hasonló képzések (elsôsorban az élet- és agrártudományi tudományos és technológiai területen, STAV) országon belüli és más európai uniós országok tanintézményei felé, – átalakították az állatorvosképzést, amely mostantól összesen 14 szemesztert foglal magában: az elsô két évben alapozó képzésben vesznek részt a diákok, majd a sikeres felvételi vizsgát követôen kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik állatorvosi karon. A második ciklus 5 tanévét két egységre bontották, az elsô nyolc szemeszterben az általános képzés a cél, míg az utolsó két szemeszterben a diákok egy-egy szakterületre specializálódva mélyítik el tudásukat (haszonállatok, kedvtelésbôl tartott állatok, lovak, állategészségügy és állathigiénia, ipar, kutatás). Elvárás, hogy az elsô

nyolc szemeszter legalább 30%-a klinikai képzés legyen. Felsôfokú képzésben a 2007-2008-as tanévben számos új intézkedéssel is találkozhatnak a hallgatók, ami hosszú távon a minél eredményesebb elhelyezkedésére vagy éppen a képzésben való részvétel feltételeinek megkönnyítésére hivatott: – partnerségi megállapodások aláírása a regionális önkormányzatokkal, szervezetekkel, – a tárca és a védelmi minisztérium 2007. márciusi megállapodása értelmében a mezôgazdasági szakoktatás is bekapcsolódik a „második esély” programba – ennek lényege, hogy a társadalmi kohéziós politika keretén belül a képzésbôl és munkaerô-piacról egyaránt kiszorult, 18-23 éves fiatalok számára 6-12 hónapos szakképzés segítségével megkönnyítik az eredményes elhelyezkedést és ezzel a társadalomba való beilleszkedést, – a DGER és az „Un avenir ensemble” egyesület 2007. áprilisi megállapodása értelmében a hátrányos helyzetû diákok közül szakmai és anyagi segítségre számíthatnak azok, akik késôbbi szakmai pályafutásuk elôkészítésére munkatervet dolgoznak ki,

3 CCMSA – Caisse centrale de mutualité sociale agricole – központi mezôgazdasági társadalombiztosítási pénztár, www.msa.fr


31

Szakképzés – információs és képzési eszközökkel segítik a hátrányos helyzetû családok gyermekeinek agrár-felsôoktatásba való bekapcsolódását, ideértve a BTSA-Grande École átmenet megkönynyítését, illetve a személyre és szociális helyzetre szabott speciális képzési formák kialakítását, – munkaidô-kedvezményt kapnak azok a szakemberek, oktatók, akik aktívan részt vesznek a minisztérium által elfogadott komplex területfejlesztési programokban, – támogatják azon friss agrárdiplomásokat, akik 3–5 éves komplex programmal jelentkeznek a kutatás-felsôoktatás-területfejlesztés együttmûködésének erôsítésére, – az állami fenntartású intézmények hallgatói számára az APCE4 támogatást ad az egyéni vállalkozások beindításához, – részben kapcsolódva az UNESCO kezdeményezéséhez, ami a 2001–2014-es idôszakot a fenntartható fejlôdéssel kapcsolatos oktatásnak szenteli, a fenntartható fejlôdés tananyagba való integrálása és a helyi szereplôkkel való minél szorosabb együttmûködés kialakítása, – a nemzetközi oktatási együttmûködések szélesítése és erôsítése. Franciaországban néhány éve alapvetô szervezeti átalakuláson ment át az agrár-felsôoktatás, hiszen a korábbi, szinte teljesen egyedülálló intézményeket földrajzi alapon a tárca hét nagy pólusba és két speciális központba sorolta be annak érdekében, hogy ösztönözze a képzési és kutatási együttmûködéseket mind az egyes oktatási intézmények, mind az egyes karok és földrajzi közelségben található, más profilú felsôoktatási intézmények, kutatóhelyek, laboratóriumok között. 2004. májusában jelentette be ugyanis Hervé Gaymard akkori francia szakminiszter, hogy 2006-ig megvalósul a francia agrár-felsôoktatás és mezôgazdasági, valamint élelmiszeripari kutatás reorganizációja. Ezzel a 2003 elején nyilvánosságra hozott ilyen irányú kormányzati szándék a megvalósítás szakaszába lépett, és területi alapon létrehozták az úgynevezett élettudományi tudásközpontokat5. Ezekbe a különbözô minisztériumok felügyelete alá tartozó agrár-felsôoktatási intézményeket, karokat valamint a szintén eltérô felügyeleti struktúra alatt mûködô szakirányú kutatóhelyeket (pl. INRA, CIRAD, CEMAGREF, AFSSA, INSERM, IFREMER) integ-

4 5

rálták. Hat ilyen területalapú tudásközpont jött létre: négy a mezôgazdasági szaktárca (Ile-deFrance, Ouest, Montpellier és Clermont FerrandLyon), kettô a mezôgazdasági és az oktatási tárca közös felügyelete alatt (Toulouse, Dijon). A strasbourgi Víz- és Környezetgazdálkodási Kar (ENGEES) és a bordeaux-i Mezôgazdasági Mûszaki Kar (ENITAB) sajátosságai miatt önálló státust kapott. A magántulajdonú felsôoktatási intézmények speciális szerzôdések megkötése után kapcsolódtak be a tudásközpontok mûködésébe.

Átjárhatóság az intézmények között A bolognai folyamat bevezetésével megváltozott a felvételi rendszer is, lehetôvé téve az egyes intézménytípusok közötti átjárhatóságot. Ennek azért van jelentôsége, mert a francia egyetemi szintû felsôoktatási rendszerben két intézménytípus létezik: az egyetemek és az úgynevezett fôiskolák (Grande École), amit tovább árnyal az, hogy állami vagy magánintézményrôl van szó. Az agrárképzésre vonatkozóan azt kell kiemelni, hogy egyetemi agrárképzés nincs, minden ilyen jellegû oktatás „grande école” típusú intézményben folyik. Állami fenntartású intézménynél a klasszikus elôkészítô (préparatoire) rendszert alkalmazzák a beíratkozáshoz, azaz egy erre szakosodott intézménybe felvételizve a diákok kétéves, nagyon kemény alapozó képzést kapnak, majd innen jutnak tovább egy újabb, központi felvételi megírása után – és annak eredményétôl függôen valamelyik intézmény harmadik évfolyamába, majd az ötödik év végén megkapják mérnöki oklevelüket. Ha valaki nem akar elôkészítôbe jelentkezni, megteheti, hogy valamelyik egyetemi természettudományi alapképzésen vesz részt, majd harmadik után, már egy BSC diploma birtokában átjelentkezik az agrárképzésbe. Külön kvótájuk van azoknak a diákoknak, akik mezôgazdasági gimnáziumba jártak, és ott felsôfokú technikusi oklevelet szereztek – ôk a kétéves technikusi képzés és a BTSA-oklevél birtokában kérhetik felvételüket valamelyik fôiskolára. További érdekesség, hogy a tandíjköteles magánintézményekbe felvételizve nem az általános elôkészítô rendszert kell követni, mivel ez a két tanév integrálódik ezen intézmények képzési rendszerébe, azaz a diákok öt évet töltenek ugyanazon falak között. Somogyi Norbert TéT-attasé, Párizs

APCE – Agence pour la création d’entreprise www.apce.com http://www.info.portea.fr/Repartition-geographique-des-p.510.0.html

32


Kitekintés

Gabona árrobbanás Páratlan eseménynek lehettünk tanúi a venezuelai választások során, mikor is élelmiszerkínálati problémák miatt a kormány – felrúgva a WTOtagsággal járó kötelezettségeket – ellenôrzése alá vonta az élelmiszerárakat. Valami ilyesmi történt Oroszországban is közvetlenül a parlamenti választások elôtt. (Bár Oroszországot még nem kötik a WTO-szabályok.) A kormány mindkét olajban gazdag országban, a szokásos következményeket vonva le, kontroll alá vonta az élelmiszerárakat. A piac szigorú kontrollja és az elégtelen kínálat láncreakciószerûen hatott az élelmiszerárakra. Az alapvetô élelmiszerek árai mindkét országban meredeken emelkedtek. Az árkontroll kisugárzott, széles körben éreztette a hatását. A búza világpiaci ára 2007. szeptember elején 400 USD/t fölé emelkedett, ami a legmagasabb árszint, amit valaha is jegyeztek! Májusban ez az árszint még csak 200 USD/t volt. Noha a búza ára reál értéken valójában alatta maradt az 1974-ben mért legmagasabb léptéknek, ennek ellenére éppen a kétszeresét tette ki az elmúlt 25 év átlagának. A 2007-es év elején a kukorica ára felülmúlta a 175 USD/tonnát, ami úgyszintén rekord. Jóllehet, errôl a szintrôl esni kezdett a kukorica ára, akárcsak a búzáé, de a 150 USD/t-ás jelenlegi ár még mindig 50%-kal magasabb, mint a 2006-os év átlaga. A Nemzetközi Gabonatanács szerint a 2007-es gabonatermés 1,66 milliárd tonnát tesz ki, a legfigyelemreméltóbb nagyságrend a rekordok sorában, és mintegy 89 millió tonnával haladja meg a 2006. évi szintet, azaz rekordtermést hozott 2007. A meglepetést valójában az okozza, hogy ez a legnagyobb gabonatermés amióta világ a világ, mégsem elég ahhoz, hogy a gabonapiaci árakat érdemben letörje. A jelenség rávilágít arra, hogy valami véglegesen megváltozott, a gabona iránti kereslet gyökeresen átrendezôdött. Ahogy az árak emelkedni kezdtek, a termelôk az egyértelmû elônyök kihasználása érdekében más hasznosítási formáktól elvonva a területet, egyre több parcellát vetettek be gabonával. A búza árának emelkedése így más termékek árát is felverte. Így pl. a rizs ára úgyszintén rekordot ért el 2007-ben, jóllehet ennek a gabonafélének az áremelkedése alacsonyabb szinten maradt. Ami a 2007-es évet illeti, a világ gabonatermelôi tehát meglehetôsen nagy elánnal reagáltak a szárnyaló gabonaárakra és bôvítették a


kínálatot. Az is pozitív visszhangra talált, hogy az EU a KAP keretében felfüggesztette a területpihentetési programját. Az „Economist” élelmiszerár-indexe most magasabb, mint a kezdeteket jelentô 1845-ös év óta bármikor. Az index 2007-ben mintegy 1/3-dal gyorsabban nôtt, mint a 2006-os évben. Az egeket ostromló gabonaár valójában a gabonapiaci problémákra adott egyértelmû és racionális választ. A készletek ugyanis az utóbbi évek raktárkészletszintje alá zuhantak. A 2007-es termés meglehetôsen szegényesre sikeredett jó néhány régióban, úgy mint Ausztráliában, ahol a szárazság már második éve sújtja a gabonatermést. Következményként a cereáliák raktárkészlete a világban soha nem látott szintre süllyedt, a valóságban negatív rekordot döntött. A készletszintcsökkenést a nagy agrárpotenciállal rendelkezô országok (USA, Kína) készletcsökkentô és pénzkímélô hozzáállása is gerjesztette. Míg Ázsiában a jövedelmek emelkedése, Amerikában az etanol támogatása vetett véget az élelmiszerárak hosszú ideje tartó mélyrepülésének. A kérdés, hogy a jövô mit hoz? A választ a múlt feltárása, a háttérben meghúzódó folyamatok kibontása segítheti.

A hús a legnagyobb kérdés Két dologról van szó! Az egyik a kínai és indiai jólét növekedése, és ennek következményeként a fizetôképes kereslet bôvülése, ami a hús és hústermékek iránti kereslet növekedését kiváltotta ezekben az országokban. A meredeken emelkedô kereslet pedig fellendítette a takarmánygabona iránti keresletet. A kenyérgabona iránti keresletet vi-

33

Kitekintés szont a népesség növekedése generálja. A hús iránti keresletbôvülés gazdasági növekedést gerjeszt, és a globális GDP mintegy öt éve szakadatlan tartó, évi 4%-os növekedését idézi elô. Az egyre magasabb jövedelmi szint Kínában és Indiában több százmillió gazdag ember számára biztosít potenciális lehetôséget arra, hogy húst és egyéb élelmiszereket egyre nagyobb értékben vásároljon. Emlékeztetôül: 1985-ben egy átlag kínai évente 20 kg húst fogyasztott, ma több mint 50 kg-ot! A kínaiaknak hússal kapcsolatos keresletbôvülése páratlan, míg más országok mögöttük kullognak. Pl. a fejlôdô országok gabonafogyasztása egészében véve 1980-tól lassú ütemben növekedett, de ezalatt az idôszak alatt a húsfogyasztás megduplázódott. Semmi meglepô sincs abban, hogy a termelôk is váltottak, és reagáltak a világpiaci értékítélet változásaira. Manapság mintegy 200–250 millió tonna gabonával többet etetnek fel az állataikkal mint 20 évvel ezelôtt. Ez a növekmény önmagában is jelentôsen nyom a latba, és számottevô részét képezi a világ gabonatermésének. Kalóriában mérve, lényegesen több gabonára van szüksége az embernek akkor, ha azt húsra traszformált ételként eszi meg, mint ha kenyér formájában. Számok szintjén 3 kg gabona kell 1 kg sertéshús elôállításához a fejlett világban, és 8 kg 1 kg borjúhús elôállításához. A táplálkozási szokások elmozdulása így aztán többszörösére duzzasztja a gabonapiacot. Az 1980-as évek vége óta évi 1–2%-kal nô a takarmánygabona iráni igény, ami végül is szorosan kapcsolódik a gabona iránti kereslet permanens emelkedéséhez, és nyomja felfelé a gabona világpiaci árát. A táplálkozási szokások változása azonban lassú folyamat, permanens többletet hozó jelenség, és nem ad magyarázatot a 2007-ben lezajlott drámai gabonaár-emelkedésre! A másik, változást elôidézô faktor a vad erôvel a piacra törô, keresletet növelô tényezô az amerikai jármûpark etanolszükséglete. Arról van szó, hogy míg 2000-ben még alig 15 millió tonna kukoricát dolgozott fel Amerika bioetanollá, addig 2007-ben a felhasználás már megközelítette a 85 millió tonnát! Amerika, mint a világ legnagyobb kukoricaexportôre, manapság lényegesen több kukoricát dolgoz fel bioetanollá, mint amennyit exportál. Az etanol – az „Economist” c. újság szerint 2007-ben domináns tényezôként vett részt a gabona világpiaci árának emelkedésében. A bioetanol-gyártás azért vádolható a kukorica világpiaci árának a felverésével, mert a szövetségi állam

34

igenis befolyásolta a piacot, elérve azt, hogy a 2007-es amerikai kukoricatermés egyharmadát ilyen céllal dolgozták föl. A bioetanol program 2005-ös USA-beli bevezetése, majd expanziója ad magyarázatot arra, hogy miért is kezdett szárnyalni a kukorica világpiaci ára. Az etanol-elôállítás fokozódása más termények, élelmiszerek áremelkedésére is magyarázatot ad. Részben így is van, hiszen a kukorica valójában állati takarmány. Az amerikai termelôk éltek a lehetôséggel, és igen intenzív termelésbôvítést hajtottak végre ebben a gazdasági elônyöket kínáló, aranybányának hitt hasznosítási irányban. A búza és a szója kárára még több kukoricát vetettek 2007-ben. Az eredmény nem is maradt el. Az amerikai kukoricatermés mintegy egynegyedével meghaladva a 2006-os szintet, túlszárnyalta a 335 millió tonnát. A gabona-raktárkészletek csökkenése azt mutatja, hogy nem tud lépést tartani a kereslettel a kínálat a világban. A bioetanol-program nélkül az amerikai kukoricaárak nem tudtak volna ilyen gyorsan emelkedni. A Világbank szerint a gabonakészletben mutatkozó hiány pótlása a klímaváltozás miatt elodázhatatlan. Amerikában az etanolprogram az állami támogatásnak köszönheti létét! A mintegy 200 különbözô támogatási forma közül az egyik az 54 centes gallononkénti vámtarifa, melyet az importetanolra kivetnek. A cukoralapú brazil etanol ebbôl a szempontból zöldebb, mint kukoricából készülô. A szövetségi támogatások egyedül a költségekre mintegy 7 milliárd USD-s támogatást adnak, ami gallononként 1,9 USD-s támogatással egyenértékû. Oroszország és Venezuela nem kirívó példa, politikai megfontolásokból más országok is beavatkoznak az élelmiszerpiacba. Így aztán a gabona iránti kereslet tartósan magas marad, jóllehet a kereslet csak az egyik oldala a kérdésnek. A másik oldal a kínálaton múlik, hiszen ha ismét rekord termést takarítanak be a világban, akkor az árak visszaeshetnek, de a mélyben meghúzódó törvényszerûségek miatt vissza már nem állnak, magas szinten stabilizálódhatnak. A fentieket szem elôtt tartva meglehetôsen kockázatos elôrejelzést adni a gabonapiaci trendet illetôen, de több hírforrásból is arra lehet következtetni, hogy az árak az évtized végéig magas szinten stabilizálódnak. Összeállította: Szabó Jenô az Economist c. havi lap 2007. december 6-i számánakgabona árrobbanással foglalkozó elemzése alapján


Pályázat

Franciaországi ösztöndíj-lehetôség fiatal és szenior kutatók számára Megjelent az ANR “Chaires d’excellence” pályázati kiírása, ami magasan képzett külföldi fiatal és szenior kutatók franciaországi munkavállalását hivatott támogatni. A magyar kutatók számára is nyitott felhívás mind fiatal, mind szenior kutatók esetében is biztosítja a hosszú távú (36–48 hónap) programok megvalósítását, fiatalok esetében pályázatonként 500 ezer, szenioroknál egymillió eurós keretet folyósítva. Szenior kutatók rövidebb idejû programokkal is pályázhatnak, a 18–24 hónapos projektek maximális támogatási összege szintén egymillió euró. A felajánlott támogatási összeg munkabér, laborköltség és lakhatási költségek finanszírozására szolgál, sôt lehetôség van kisegítô laborszemélyzet határozott idejû munkavállalói szerzôdéssel való alkalmazására is, ha ez a projekt megvalósításához szükséges. Az ANR kiírása és a letölthetô dokumentumok megtalálhatók a: http://www.agence-nationalerecherche.fr/AAPProjetsOuverts?NodId=17&lngAAPId=192 oldalon, a teljes pályázati felhívás hozzáférhetô az alábbi webhelyen: http://www.agence-nationale-recherche.fr/documents/aap/2008/ aap-chexc-2008.pdf (egyes, jelenleg még nem hozzáférhetô, de a beadáshoz nélkülözhetetlen nyomtatványokat február közepéig helyeznek el az ANR honlapján)

A beadási határidô 2008. március 28. 12h00


35

Piaci hírek

Olaszországból Az olasz mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi per il Mercato agricolo alimentare) közzétette felmérésének az eredményét az olajos magvak, a kukorica, a tejtermékek és egyes gyümölcsfélék termelésére vonatkozóan. Eszerint az olajos magvak ágazatban lényeges csökkenés következett be. A szója termelése a 2006. évi 553.200 tonnáról 2007-ben mintegy 20%-kal, 442.800 tonnára esett vissza. A csökkenés oka a kisebb vetésterület, amelyet csak részben egyenlített ki az elôzô évihez képest 7%-os termésátlag-növekedés. A napraforgó-termelésben a csökkenés kisebb mértékû (12,8%), így az

idei termés mintegy 273.000 tonna. Ebben az esetben a területcsökkenést (13%) nem kompenzálta termésátlag-növekedés. Az olasz kukoricatermelés 2007-ben 9,9 millió tonna, 1,9%-kal több mint 2006-ban. A vetésterület csökkent ugyan (-2,4%), de a javuló termésátlag (8 tonnáról 9,1 tonnára hektáronként) összességében termelésnövekedést eredményezett. A javuló eredmények okai alapvetôen a kedvezô idôjárási feltételekben keresendôk, elsôsorban az ország észak-keleti részén. A tejágazat az olasz mezôgazdaság egyik fontos szektora. A tejüzemekben felvásárolt tej mennyisége az elmúlt évben meghaladta a 10 millió tonnát, ami 4 % körüli növekedést jelez. Az ISMEA elemzése szerint az ágazatban egyik fontos pozitívum a koncentráció folytatódása. (Jellemzô adat, hogy húsz évvel ezelôtt 182 ezer állattartó foglalkozott tejtermelô tehenekkel, ma a tehenészetek száma mintegy 43 ezer.) A koncentráció földrajzilag is értelmezendô, a tejtermelés 80%-a az ország északi tartományaiban folyik. A felvásárolt hazai tejen felül több mint 1,5 millió tonna nyers tejet importálnak is a tejfeldolgozó üzemek (sokat Magyarországról). A 2,9 millió liter fogyasztói tej mellett Olaszország tejipara elôállít 1,2 millió tonna sajtot, 300.000 tonna joghurtot és 123.000 tonna vajat. Pozitívumként értékelik a belföldi fogyasztás növekedését (2006-ban 1,3%) is. Olaszországban idén a gyümölcságazatok közül a körte termelésében bizonyos visszaesés (mintegy 9%-os), volt tapasztalható a kedvezôtlen idôjárás következtében. Így 875.000 tonna körüli a termés, ezzel Olaszország továbbra is ôrzi vezetô pozícióját az EU tagországok között, kb. 35%-os részesedéssel. Az idei olasz körtetermés mintegy 15%-a (130.000 tonna) külföldi piacokon talál vevôt. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé (Forrás: Agricoltura Italiana Online)

36


Piaci hírek

Könnyû az olasz kistermelôknek 2008 januárjában elfogadták Olaszországban azt a rendeletet, amely a mezôgazdasági termelôk közvetlen értékesítését szolgáló ún. „farmers’ markets” új szabályait határozza meg. A tervek szerint Olaszországban 2008. végéig csaknem 100 közvetlen piac kezdi meg mûködését. 2010 végéig pedig további 400–500 közvetlen piac létrehozása várható, amelyek mintegy 6–8 ezer kistermelônek nyújtanak majd közvetlen, fogyasztók részére történô értékesítési lehetôséget. A rendelet a közvetlen piacok létrehozásának és mûködésének a feltételeit egyszerûsíti és egységesíti. A „Farmers’ Markets” hálózat létrehozása lehetôvé teszi az értékesítési lánc radikális lerövidítését, ami a fogyasztóknak alacsonyabb árat, a termelôknek pedig magasabb jövedelmet tesz

lehetôvé. Ez elsôsorban a kedvezôtlen adottságú, marginális területeken jelentôs. Rendkívül fontos szempont továbbá, hogy a közvetlen értékesítés mind nagyobb mértékû kiterjesztése hozzájárul a vidéki és városi életmód kölcsönös megismeréséhez, a mezôgazdaság és a modern társadalom közeledéséhez. Szakértôk ugyanakkor hozzáteszik, hogy a „Farmers’ Markets” nem kizárólagos üdvözítô megoldás, csupán egy kiegészítô lehetôség a fô értékesítési csatornák mellett. Ezért az integrációk különbözô formáinak (szövetkezetek, termelôi és értékesítô szervezetek stb.), valamint a logisztika ésszerû fejlesztése továbbra is elengedhetetlen feltétele a versenyképességnek. K.Z. mezôgazdasági attasé

Mezôgazdasági hulladékból energiát A mezôgazdasági eredetû energiatermelésben mind nagyobb figyelmet kap a mezôgazdasági hulladékok, melléktermékek energiatermelésre történô felhasználása. Olaszországban felmérések szerint évente mintegy 15 millió tonna melléktermékbôl több mint 8 millió tonna gazdaságosan felhasználható lenne energiatermelésre. E tekintetben Szicília, Veneto, Lombardia és Piemont tartományok állnak az élen, ezekben képzôdik a legtöbb mezôgazdasági hulladék (elsôsorban cellulóz alapú biomassza), az országosnak mintegy 45%-a. A felmérés készítôi szerint már 100 ezer tonna cellulóz alapú melléktermék elegendô egy 10 megawattos erômû üzemeléséhez. Így, az elméleti számítások szerint országosan akár 4 millió lakás (átlagosan 100 m2-es) fûtése és meleg víz ellátása biztosítható lenne e potenciál kihasználása révén. A jelenlegi kihasználatlanság egyik fô oka az, hogy nincs megoldva teljes körûen a melléktermékek és hulladékok összegyûjtésének, kezelésének és feldolgozásának gépesítettsége. A mezôgazdasági gépgyártók az olasz egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttmûködve dolgoznak a technológiai fejlesztéseken. A február 7–10. között Veronában megrendezett Fieragricola mezôgazdasági kiállításon több olasz mezôgazdasági gépgyártó bemutatta az e célra például a nagy mennyiségben keletkezô és


eddig jórészt nem hasznosított szôlôvenyige összegyûjtésére és aprítására szolgáló speciális gépeit. K.Z. mezôgazdasági attasé

37

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának 2008. januárjában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában. Halászat A Tanács 31/2008/EK rendelete (2007. november 15.) Európai Közösség és a Madagaszkári Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L15, 2008. január 18. 1. oldal

madárinfluenza elleni küzdelem biztonsági intézkedéseinek keretében felmerülô kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2007) 6687. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L5, 2008. január 9. 15. oldal A Bizottság 2008/28/EK határozata (2007. december 21.) a 2006-os dániai madárinfluenza elleni küzdelem biztonsági intézkedéseinek keretében felmerülô kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2007) 6695. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L5, 2008. január 9. 17. oldal

A Tanács 40/2008/EK rendelete (2008. január 16.) a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetôségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történô meghatározásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L19, 2008. január 23. 1. oldal Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2008/27/EK határozata (2007. december 21.) a 2006-os egyesült királyságbeli 38

A Bizottság 2008/4/EK irányelve (2008. január 9.) a 94/39/EK irányelv módosításáról az ellési bénulás csökkentésére szánt takarmányok vonatkozásában (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L6, 2008. január 10. 4. oldal A Bizottság 22/2008/EK rendelete (2008. január 11.) a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L9, 2008. január 12. 6. oldal A Bizottság 2008/47/EK határozata (2007. december 20.) a földimogyoró és a belôle készített termékek aflatoxintartalmának kimutatására az Amerikai Egyesült Államok által végzett, kiAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Közlöny vitel elôtti ellenôrzések jóváhagyásáról (az értesítés a C(2007) 6451. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L11, 2008. január 15. 12. oldal A Bizottság 2008/55/EK határozata (2007. december 20.) a tenyészsertés-állományban a Salmonella spp. és a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus elôfordulásának a tagállamokban végrehajtandó felméréséhez a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról (az értesítés a C(2007) 6579. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L14, 2008. január 17. 10. oldal A Bizottság 2008/65/EK határozata (2008. január 17.) a ciprusi ragadós száj- és körömfájás elleni egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2007/718/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 29. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L17, 2008. január 22. 8. oldal A Bizottság 2008/66/EK határozata (2008. január 21.) a harmadik országokból érkezô növények és növényi termékek növény-egészségügyi ellenôrzésének 2008-ban történô infrastrukturális megerôsítésére vonatkozó programhoz Portugália számára nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2008) 43. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L17, 2008. január 22. 11. oldal A Bizottság 2008/67/EK határozata (2008. január 21.) a 2003-as németországi madárinfluenza-járvány elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2008) 144. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L17, 2008. január 22. 13. oldal 2008. 13. évfolyam 1–2. szám

A Bizottság 2008/70/EK határozata (2008. január 22.) a Közösségben a baromfiknál elôforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2006/415/EK határozatnak Németország, Lengyelország és Románia tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 55. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 25. oldal A Bizottság 2008/71/EK határozata (2008. január 22.) a ciprusi ragadós száj- és körömfájás elleni egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2007/718/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 186. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 36. oldal

A Bizottság 61/2008/EK rendelete (2008. január 24.) az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet II. mellékletének a dinoproston tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L22, 2008. január 25. 8. oldal 39

Közlöny Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L3, 2008. január 5. 1. oldal A Bizottság 6/2008/EK rendelete (2008. január 4.) a juhhús és a kecskehús magánraktározási támogatására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L3, 2008. január 5. 13. oldal

A Bizottság 2008/77/EK határozata (2008. január 25.) a Bulgáriában a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására, valamint e vaddisznók klasszikus sertéspestis elleni sürgôsségi vakcinázására irányuló 2008. évi tervek jóváhagyásáról (az értesítés a C(2008) 270. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L23, 2008. január 26. 28. oldal A Bizottság 86/2008/EK rendelete (2008. január 30.) az egyes madarak Közösségbe történô behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L27, 2008. január 31. 8. oldal Támogatások, vámok

A Tanács 1/2008/EK rendelete (2007. december 20.) egyes gabonafélékre vonatkozó behozatali vámoknak a 2007/2008 gazdasági év tekintetében történô ideiglenes felfüggesztésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L1, 2008. január 4. 1. oldal A Tanács 3/2008/EK rendelete (2007. december 17.) a mezôgazdasági termékek belsô piacon és harmadik országokban történô megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrôl 40

A Tanács 14/2008/EK rendelete (2007. december 17.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülô mezôgazdasági termékek kivitele során végzett ellenôrzésrôl szóló 386/90/EGK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L8, 2008. január 11. 1. oldal A Bizottság 2008/53/EK határozata (2007. december 20.) egyes németországi, olaszországi, luxemburgi és portugáliai kifizetô ügynökségek számláinak az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások tekintetében a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozóan történô elszámolásáról (az értesítés a C(2007) 6531. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L14, 2008. január 17. 5. oldal A Bizottság 2008/54/EK határozata (2007. december 20.) egyes németországi, spanyolországi, franciaországi, olaszországi és luxemburgi kifizetô ügynökségek számláinak az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások tekintetében a 2004-es pénzügyi évre vonatkozóan történô elszámolásáról (az értesítés a C(2007) 6532. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L14, 2008. január 17. 8. oldal A Bizottság 2008/61/EK határozata (2008. január 17.) a 79/542/EGK tanácsi határozat II. mellékletének a szarvasmarhafélék friss húsának Brazíliából történô behozatala tekintetében törAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Közlöny ténô módosításáról (az értesítés a C(2008) 28. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L15, 2008. január 18. 33. oldal A Bizottság 52/2008/EK rendelete (2008. január 22.) a 2008. és az azt követô évekre vonatkozóan a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezôgazdasági termékek feldolgozásával elôállított, Izlandról származó egyes áruknak az Európai Közösségbe való behozatalára alkalmazandó vámkontingens megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 5. oldal A Bizottság 2008/68/EK határozata (2007. december 20.) az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról (az értesítés a C(2007) 6514. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 12. oldal A Bizottság 2008/69/EK határozata (2007. december 21.) a közös halászati politika megfigyelési és ellenôrzési rendszereinek végrehajtása során, 2007-ben felmerült tagállami kiadásokhoz nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás második részletérôl (az értesítés a C(2007) 6595. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 21. oldal A Bizottság 58/2008/EK rendelete (2008. január 24.) a tagállamok intervenciós hivatalainak birtokában lévô gabonának a közösségi piacon történô továbbértékesítésére irányuló folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 712/2007/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L22, 2008. január 25. 3. oldal A Bizottság 60/2008/EK rendelete (2008. január 24.) a teljesen vagy félig hántolt rizs behozatali vámkontingensének a 2008. évi alidôsza2008. 13. évfolyam 1–2. szám

kokra való felosztása tekintetében a 327/98/EK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L22, 2008. január 25. 6. oldal A Bizottság 65/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezôgazdasági termékek feldolgozásával elôállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Európai Közösségbe való behozatalával kapcsolatos, 2008-ra és az azt követô évekre vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L23, 2008. január 26. 9. oldal A Bizottság 66/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezôgazdasági termékek feldolgozásával elôállított, egyes Norvégiából származó áruknak az Európai Közösségbe való behozatalára vonatkozó 2008. évi vámkontingens megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L23, 2008. január 26. 11. oldal A Bizottság 77/2008/EK rendelete (2008. január 28.) az AKCS-jegyzôkönyv és az Indiával kötött megállapodás alapján behozandó nádcukorra vonatkozó szállítási kötelezettségek 2007–2008-as szállítási idôszakra történô meghatározásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L24, 2008. január 29. 6. oldal 41

Közlöny A Tanács 78/2008/EK rendelete (2008. január 21.) a közös agrárpolitika keretében kidolgozott távérzékelési alkalmazások segítségével a Bizottság által a 2008–2013 közötti idôszakban meghozandó intézkedésekrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L25, 2008. január 30. 1. oldal A Bizottság 85/2008/EK rendelete (2008. január 30.) a juh- és kecskehús magánraktározási támogatására vonatkozó különleges feltételekrôl (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L27, 2008. január 31. 3. oldal Borászat

A Bizottság 5/2008/EK rendelete (2008. január 4.) az 1282/2001/EK rendelettôl a 2007/2008. borászati évre vonatkozó szüreti és termelési jelentés benyújtási határideje tekintetében való eltérésrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L3, 2008. január 5. 12. oldal A Bizottság 2008/58/EK határozata (2007. november 26.) a savtartalom-növelésnek az Ausztria B. szôlôtermô övezetében termelt mustok és borok esetében, a 2007/2008-as borászati év tekintetében történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2007) 5615. számú dokumentummal történt)

Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L15, 2008. január 18. 28. oldal A Bizottság 53/2008/EK rendelete (2008. január 22.) a Montenegrói Köztársaságból származó borokra vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L18, 2008. január 23. 7. oldal Egyéb

A Tanács 15/2008/EK rendelete (2007. december 20.) a 2100/94/EK rendeletnek a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtására való jogosultság tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L8, 2008. január 11. 2. oldal A Bizottság 2008/35/EK határozata (2008. január 8.) a Görög Köztársaságnak a fagyasztott tésztából készített pékáru címkézésére vonatkozó rendelettervezetérôl (az értesítés a C(2007) 6750. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L8, 2008. január 11. 13. oldal A Bizottság 2008/36/EK határozata (2008. január 10.) a hozzáadott fitoszterolt/fitosztanolt tartalmazó rizsitalok 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történô forgalomba hozatalának engedélyezésérôl (az értesítés a C(2008) 6. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L8, 2008. január 11. 15. oldal A Bizottság 2008/62/EK határozata (2007. október 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történô szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseitôl való eltérésként a Lengyel Köztársaság által az EKSzerzôdés 95. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentett, a géntechnológiával módosított

42


Közlöny szervezetekrôl szóló lengyel törvénytervezet 111. és 172. cikkérôl (az értesítés a C(2007) 4697. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L16, 2008. január 19. 17. oldal A Bizottság 2008/63/EK határozata (2007. december 20.) a 2002/231/EK, a 2002/255/EK, a 2002/272/EK, a 2002/371/EK, a 2003/200/EK és a 2003/287/EK határozatoknak az egyes termékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történô módosításáról (az értesítés a C(2007) 6800. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L16, 2008. január 19. 26. oldal A Bizottság 2008/64/EK határozata (2007. december 21.) a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérôl szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezésérôl (az értesítés a C(2007) 6654. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L16, 2008. január 19. 28. oldal A Tanács 2008/75/EK határozata (2008. január 21.) a Nemzetközi Kávétanácsban a kávéról szóló 2007. évi nemzetközi megállapodás letéteményesének kijelölésével kapcsolatban a Közösség által képviselendô álláspontról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L22, 2008. január 25. 20. oldal A Tanács 2008/76/EK határozata (2008. január 21.) a Nemzetközi Kakaótanácsban a 2001. évi, kakaóról szóló nemzetközi megállapodás hatályának meghosszabbításával kapcsolatban a Közösség által képviselendô álláspontról


Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L23, 2008. január 26. 27. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2008/2/EK irányelve (2008. január 15.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezôjérôl és szélvédôtörlôirôl (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L24, 2008. január 29. 30. oldal 2008/86/EK Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezôgazdasági termékek kereskedelmérôl szóló megállapodással létrehozott mezôgazdasági vegyes bizottság 1/2008 határozata (2008. január 15.) a 4. melléklet függelékeinek módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L27, 2008. január 31. 21. oldal Készítette: Román Zoltán Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

43

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

44


Kedvelt a rózsahéjú, krémszínû húsú, középkorai Kánkán, amely kiváló salátaburgonya

A Somogyi kifli régi magyar fajtánk vírusmentesített változata. Húsa, héja sárga. Középkorai

Sütésre, pürének és krumplistésztának keresve sem lehetne jobb fajtát találni, mint a sárga héjú, krémszínû húsú White Lady fajtát

Fôzni való fajta a rózsa héjú, sárga húsú Góliát.

Több hasznú fehérhúsú burgonya, a Hópehely

Rózsa héjú, krémszínû húsú a Rioja, középkorai fajta, amely pürének és tésztákba való

Az Európai Unió agrárrendszere emrég jelent meg Halmai Péter szerkesztésében a harmadik bôvített, átdolgozott kiadása ennek a könyvnek, mely nemzetközi szempontból is egyedülálló. Szakszerûen és részletesen foglalkozik az Európai Unió Közös Agrárpolitikájával (KAP), mely az integráció egyik lényeges és meghatározó alrendszere. A mû alapos ismereteket nyújt az Unió agrárpolitikájának fejlôdésérôl, eszközeirôl és szakterületeirôl. Segít eligazodni egy bonyolult rendszerben, mely alapvetôen meghatározza a magyar mezôgazdaság jövôjét. Szükség is van erre, hiszen Magyarország olyan idôszakban kapcsolódott be az európai integrációs folyamatba, amikor az agrárpolitika átalakítása mellett a finanszírozhatóság és a bôvíthetôség kérdéseire is választ kell adni. A könyv elsô fejezetében a szerzôk az Unió megalakulásának elôzményeitôl kezdve részletesen bemutatják annak intézményi felépítését. A második fejezet a KAP rendszerével, felépítésével foglalkozik. A könyvben szó esik az Unió kibôvítése kapcsán az új tagállamok csatlakozásának problémáiról is, külön elemezve a magyar adaptáció eddigi folyamatát. A KAP elsô pillérét alkotó közös piaci rendtartások, illetve a második pillért képezô integrált vidékfejlesztés rendszere szintén külön fejezetben szerepel. A szerzôk elvitathatatlan érdeme, hogy kiváló áttekintést nyújtanak az Unió agrárstruktúrájáról, illetve agrártermék- és élelmiszer-szabályozási rendszerérôl is. A globalizáció, a keleti bôvítés, az EU versenyképessége növelésének igénye, illetve a közös költségvetés lehetôségeinek szûkülése miatt hosszútávon a közös agrárpolitika fennmaradása is kérdésessé válhat. Valószí-

N

nûbb azonban, hogy folytatódik a reformfolyamat és egyrészt a versenyképességi követelmények erôteljesebb érvényesítése, másrészt az európai agrárgazdaság multifunkcionális tevékenységeinek fenntartása,

illetve fejlesztése fémjelzik majd a megreformált KAP alapvetô irányait. Alapmunkát tart kezében az olvasó, mely az EU agrárrendszerének átfogó, igényes, ugyanakkor közérthetô formában való áttekintése. Ajánljuk mindazoknak, akik mezôgazdasági szakterületen dolgoznak, illetve azoknak is, akik csupán érdeklôdnek a mezôgazdaság iránt. Az Európai Unió agrárrendszere a Mezôgazda Kiadó gondozásában jelent meg. Papp Mónika

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents