AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Élelmiszer-gazdasági kockázatok, 2008 A fiatal gazdáké a jövô? Gépmúzeum az egyetemen

2008. 13. évf. 4. szám

V

alójában több, mint 30 éves múltra tekint vissza az 1986-ban alapított múzeum, teljes néven Mezôgazdasági Gépfejlôdéstörténeti Gyûjtemény. A gyûjtemény szervesen kapcsolódott az oktatáshoz. A gépészmérnök hallgatók sehol másutt hozzá nem férhetô modellekhez, makettekhez, sôt mûködôképes gépekhez jutnak, amelyeken a géptan alapjait sajátíthatják el, a gödöllôi Szent István Egyetem gépészmérnök hallgatói. Az elmúlt években a látogatottság ötszörösére nôtt. Hat állandó kiállítás és sok más érdekesség vonzza a látogatókat. A szerteágazó feladatokat is ellátó múzeumról részletesen a 18. oldalon olvashatnak. T. E. Képek: Dr. Szekeres Béla

A Mezôgazdasági Gépfejlôdéstörténeti Gyûjtemény fôbejárata

Udvari gépek

Múltat idézô cséplôgép

Gôzmagajáró

Tartalom MAZSOLÁZÓ

............................................ 3

HÍREK, ESEMÉNYEK Elfogadták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát . . . . . . . . . . . . . . . Ökoadatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A GMO-tilalom piaci elônnyel jár! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fiatal gazdáké a jövô? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ismét az új támogatási rendszerrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar–szlovák határon átnyúló egységes Tokaji borvidék . . . . .

4 4 5 5 7 8

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Változás a GMO megítélésében Olaszországban? . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Agrártámogatások nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Közvéleménykutatás a közös agrárpolitikáról és a mezôgazdaság támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 BRÜSSZELBE JÁRUNK Tejkvótaemelés, lengyel sertéspiaci helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 ARCKÉPCSARNOK Gerda Verburg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 RIPORT Visszapillantás 50 termékeny esztendôre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Gépmúzeum – az egyetemen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Méz, méz, méz, termelt méz! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 BIOÜZEMANYAG-TERMELÉS A bioüzemanyag-gyártás jelene és jövôje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Hazánkban is növekszik a megújuló energiaforrások jelentôsége . . 25 KITEKINTÉS Merre tart a világ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Amerika a gazdagok pártján? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Davos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

BORÍTÓ 2

Gépmúzeum – az egyetemen

BELSÔ SZÍNES 1–2

Élô, tiszta vizet!

BELSÔ SZÍNES 3–4

Keukenhof

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2008/80 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Keukenhofi tulipánkavalkád

BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2008. 13. évfolyam 4. szám

Könyvajánló Lükôné Örsi Gabriella felvétele

2008. 13. évfolyam 4. szám

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEWS, EVENTS The National Climate Strategy is approved . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eco-database . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Banned GMO-s mean market advantage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Future of young farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . About the new supporting system – once again . . . . . . . . . . . . . . . . . The Hungarian-Slovakian cross border Tokaj wine region . . . . . . .

3

4 4 5 5 7 8

AgraEconomy of the European Union Volume 2008/13., Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Changing Italian opinions about GMO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Publicity of agricultural supports . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Survey on the common agricultural policy and agricultural supporsts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

ATTENDING BRUSSELS Increased milk quota Situation of the Polish pig meat market . . . . . 12

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

PORTRAIT Gerda Verburg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 REPORT Review of the fruitful past 50 years . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Machine Museum – within the university . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Honeysweet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 BIO-FUEL PRODUCTION Present and future of bio-fuel production . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Importance of renewable energy resources is increasing also in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 OUTLOOK Where is the world going? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 America takes sides with Wealth . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Davos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

COVER 2

Machine Museum – within the university

INNER COLOURED 1–2

Living, clean water!

INNER COLOURED 3–4 COVER 3

Keukenhof

COVER 4

Recommended books

2

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Abundance of tulips in Keukenhof photo by Lükôné Örsi Gabriella

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

v Hazánkat különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás. A Kárpát-medencében nagyobb hômérséklet-emelkedés várható. Nagy figyelem irányul ezért is a megújuló energiaforrások felé. Mi a teendô? Milyen programok segítik a várható negatív hatások mérséklését? (Részletek a 4. oldalon.) v Önfeláldozó és szorgalmas munka eredményeként létrejött a Bio Információs és Dokumentációs Gyûjtemény, melynek során a Biokultúra címû lapban megjelent több mint 3250 cikket rendezték, s így könnyebben hozzáférhetôvé tették kutatók, diákok, gazdálkodók számára. (Részletek a 4. oldalon.) v A fiatal gazdák hátrányosnak ítélik meg az új SPS-rendszer kötelezô határidô elôtti bevezetését, valamint a 2006-os bázisév alapul vételét. Szerintük a földhasználattól elkülönülô támogatási jogosultságok forgalma spekulációt gerjeszt. (Bôvebben az 5. oldalon.) v Olaszországban élénk vita kíséri a genetikailag módosított növényeket. Termesztésük mellett és az ellen is bôven sorakoznak az érvek. Olaszországban még semmi sem dôlt el igazán ezen a területen. Nem szerencsés, ha a GMO kérdése politikai kampány témája. (További részletek a 10. oldalon.) v Geerda Verburg holland földmûvelésügyi, természetvédelmi és élelmiszerminôségért felelôs miniszter. Érdekes és fontos témák társítása egy tárcán belül. Életútjáról, tevékenységérôl a 15. oldalon jelent meg írás, Arcképcsarnok rovatunkban. v A 80 éves Dr. Pethô Ferenc életútjára tekint vissza. A vele készült riport több érdekes momentumot tartalmaz, számos mának szóló üzenettel a 17. oldalon. v Miért érdemes meglátogatni Gödöllôn a gépmúzeumot? Kiknek köszönhetô, hogy összejött egy értékes gyûjtemény, amely a mezôgazdasági gépek iránt érdeklôdôknek sok érdekességet kínál. Mi lesz a gyûjtemény sorsa? (Részletek a 20. oldalon.) v Legôsibb édesítôszerünk, a méz szerepe óriási az egészség megôrzésében. A magyar méz ára mintegy 30 százalékkal magasabb, mint a Dél-Amerikából származó mézé. A világpiac elismeri és magasabb árral jutalmazza a minôséget. Milyen támogatásokat lehet igénybe venni a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján? Milyen a magyar méz megítélése a világpiacon? Melyek a további elôrelépési lehetôségek? Bodroginé Bögre Gabriellával, az FVM osztályvezetôjével készült riport a 22. oldalon. v A megújuló energiaforrásokkal, a bioüzemanyagok jelenével és várható jövôjével több írás is foglalkozik. A magas világpiaci kôolajár hogyan hat az ún. energianövények termelésére? Az agrárközgazdász érdekes összefüggésekre világít rá! (A 26. oldalon.) v Hogyan látja a FAO fôtitkára az élelmiszerár-emelést a világ szegényeinek szemszögébôl, összefüggésben a bioüzemanyag-termeléssel? Döntéshozók felelôssége és a piaci védelem mélyebb összefüggései. Mit várnak a szegény országok? (Bôvebben a 28. oldalon.)


3

Hírek, események

Elfogadták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát A 2008–2025 közötti idôszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) fôbb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Elôrejelzések szerint hazánkat különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás, ugyanis a Kárpát-medencében a világviszonylathoz képest nagyobb hômérsékletemelkedés várható. Az uniós elvárások alapján 2020-ig Magyarországnak 18%-kal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiaforrások arányát pedig a jelenlegi 4,5%-ról 13%-ra kell növelni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 75%-a az energiaszektorból származik, ezért ez az ágazat döntô szerepet játszik a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. A stratégia célja elsôsorban az alacsony energiaigényû, magas hozzáadott értékkel rendelkezô technológiák, ágazatok támogatásának elôtérbe helyezése. Az unió energiaszolgáltatási irányelve szerint hazánknak 2008-tól 2016-ig évente legalább 1%-kal kell csökkentenie fajlagos energiafelhasználását. A stratégia elemeinek megvalósításához a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ke-

retében 2007–2013 között összesen mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre zöld energetikai jellegû fejlesztésekre. Másik forrás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által létrehozott Zöld Beruházási Rendszerbôl, azaz a fel nem használt kibocsátási kvóták értékesítésébôl származó bevétel, mely 2008–2012 között elérheti az évi 7,5 milliárd forintot. Ebbôl elsôsorban az épületek energiahatékonyságának növelését célzó programokat, beruházásokat finanszíroznak. Ehhez járul az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekbôl származó bevétel, mely várhatóan évi 3,3–3,7 milliárd forintot jelent. A stratégia megvalósításával számos ágazatban lényeges változások várhatók, így a mezôgazdaságban az integrált, illetve a biogazdálkodás térhódítására számíthatunk. A Nemzeti Erdôtelepítési Program megvalósításával pedig mintegy 7%-kal növekedhet az ország erdôterülete, és elérheti a 27%-ot. A kormány a stratégia végrehajtása érdekében kétéves idôtartamra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot fogad el, illetve elôször két év múlva, majd ötévente végez felülvizsgálatot. Papp Mónika

Ökoadatbázis A hazai biomozgalom 1983. évi elindulásakor az „alapító atyák” – dr. Sárközy Péter, Parádi Andor, dr. Mezei Ottóné, Frühwald Ferenc, Seléndy Szabolcs – fontosnak tartották az ismeretek átadását, a biokultúrával, biogazdálkodással kapcsolatos ismeretek széles körû terjesztését. Ezért indították el a Biokultúra Tájékoztatót és Újságot, mely 1990 óta Biokultúra néven jelenik meg. A 2006. év végéig a Biokultúra Egyesület, majd utódja, a Biokultúra Szövetség mint non-profit civil szervezet adta ki. Ezt követôen egy vállalkozás, a Biokontroll Hungária ellenôrzô szervezet lapja lett. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány elhatározta, hogy összegyûjti és rendezi a hazai szakirodalmat, létrehozva a Bio (öko) Információs és Dokumentációs Gyûjteményt, ezzel is segítve a magyar ökogazdálkodókat, az oktatást, képzést, szaktanácsadást. Ezen belül elkészült a Biokultúra Tájékoztató és Újságban 1983 novemberétôl – 2006 decemberéig megjelent cikkeinek tematikus kigyûjtése. Az

4

óriási munka során több mint 3250 cikket rendeztünk 23 fôcsoportba, ezen belül 17 alcsoportba. A kutatók, diákok, gazdálkodók azonnal tájékozódhatnak, hogy egy-egy témában – pl. bionövény-termesztés, bioállattartás, talaj-tápanyagutánpótlás, növényvédelem stb. – milyen cikkek születtek a 23 év alatt. A feldolgozott cikkeket tartalmazó folyóiratok bekötve, rendszerezve – egyedül az országban – megtalálhatók a Sárközy Péter Alapítványnál. Itt köszönjük meg a Parádi házaspárnak, hogy az alapítványnak ajándékozták a Biokultúra Tájékoztató már másutt fel nem lelhetô példányait. Az alapítvány következô munkája a 10 éves Romániai Biogazdálkodók Egyesülete szakmai lapjának, a Bioterrának magyar nyelvû hasonló feldolgozása. A Sárközy Péter Alapítvány biodokumentációs gyûjteményérôl bôvebben a www.sarkozybio.hu honlapról lehet tájékozódni. Dr. Solti Gábor


Hírek, események

A GMO-tilalom piaci elônnyel jár! Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a génmódosított növények hazai termesztésének lehetôségeirôl és kockázatairól szóló gazdafórumon kijelentette, a génmódosított növényekre vonatkozó magyarországi köztermesztési tilalom nem tartható fenn örökké, ugyanakkor továbbra is óvatosságra van szükség a kockázatok teljes mértékû tisztázásához. Hangsúlyozta, a génmódosított növények engedélyezése csak abban az esetben megengedhetô, amennyiben a fogyasztókra bizonyítottan nem gyakorol kedvezôtlen hatást, illetve a technológiát alkalmazni nem kívánó gazdák sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Felhívta a figyelmet, a gabonaágazatban a génmódosítástól mentes magyar termények gazdasági elônyt hoznak nekünk a nemzetközi piacokon. A hazai vetômagágazat szempontjából ugyancsak jelentôs, 20–25%-os árelônyt élveznek a gazdák. A miniszter szerint jelenleg a hazai termelôk túlnyomó része ellenzi a génmódosított növények köz-

termesztésbe vonásának engedélyezését. Elmondta, hazai szinten egyelôre a génmódosított növények engedélyezett kísérleti alkalmazása is vitás kérdés. A miniszter utalt arra, hogy Ausztria kivételével a szomszédos országokban mindenhol engedélyezett több génmódosított kukoricafajta alkalmazása, melyek pollenjei a szél útján bármikor bekerülhetnek az országba. Magyarország mentessége addig tartható fenn, amíg ki nem derül egy kukoricaszállítmányról, hogy a megengedett fertôzöttségi szintet meghaladja a szennyezettsége. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, Magyarország a világ legszigorúbb szabályozásával rendelkezik a génmódosított és a hagyományos növények együtttermeszthetôsége terén. A jogszabályban elôírt termesztési feltételek jelenleg gyakorlatilag nem teszik lehetôvé génmódosított növények vetését. Hozzátette, a szabályok módosításához mindenképpen parlamenti döntés szükséges. P. M.

A fiatal gazdáké a jövô? árhatóan 2009. január 1-jétôl hazánk is átáll az egyszerûsített területalapú támogatási rendszerrôl (SAPS) az ún. összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS). Az új rendszerre való áttérés elôsegítése érdekében a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) az ország 14 városában szervezett tájékoztató rendezvényeket a Fiatal Gazda Klubok rendezvénysorozat keretében 2007. december 4. és 2008. február 22. között, ahogy errôl 2008/3. számunkban már hírt adtunk. A rendezvénysorozat záróeseményére, a Fiatal Gazda Konferenciára február 22-én a budapesti Hotel Benczúrban került sor. A konferenciát dr. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke nyitotta meg. Ezt követôen dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára tájékoztatta a

V


megjelenteket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) idén tavasszal induló intézkedéseirôl. Az I. tengelyhez kapcsolódó új intézkedések között szerepel a 2008. március 17-én induló fás- és lágyszárú ültetvények telepítési program, valamint a kertészeti ágazat, illetve a növénytermesztés korszerûsítését célzó programok, melyek 2008. április 1-jén indultak. Ez utóbbi két program elsôsorban a termelô berendezések, illetve tároló és szárító helységek korszerûsítésében, valamint a gépbeszerzés terén kíván segít-

séget nyújtani a gazdálkodóknak. Az említett programok keretében a beruházások 40–60% közötti támogatásban részesülhetnek, a támogatás felsô határa 735 ezer euró, azaz mintegy 180–200 millió forint. Szintén április 1-jén indult az öntözés és melioráció, a mezôgazdasági üzemi és közüzemi létesítmények fejlesztésére irányuló program. Az élelmiszeripari termelô berendezések korszerûsítésének támogatására szolgáló program célja a termékelôállítás és az élelmiszerbiztonság fejlesztése, melyre minimum 500 ezer forint, maximum 250 millió forint támogatás igényelhetô 2008. május 1-jétôl. A gazdálkodók informatikai hátterének korszerûsítését célozza a Gazdanetprogram, mely elôreláthatólag ez év második felétôl indul. E program keretében a rendelkezésre álló támogatás összege 2

5

Hírek, események ezer euró, azaz mintegy 500 ezer forint. A szakállamtitkár elôadásában beszámolt az elmúlt idôszakban lezárult fiatal gazda minôség-regisztrációs folyamatról is, melynek keretében 2007. július 13. és október 31. között 559 településrôl 1037 kérelem érkezett be. A regisztrációra a fiatal mezôgazdasági termelôk számára nyújtandó támogatás (67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet) igénybevételéhez volt szükség, melyre a támogatási kérelmet 2007. december 3. és 2008. február 7. között lehetett benyújtani. A programra a keretet meghaladó összegû igény érkezett, a rendelkezésre álló 8 milliárd forint helyett 21–22 milliárd forintos támogatási összegre lenne szükség. A kérelmek elbírálása folyamatban van, a támogatási határozatokat május végéig hozzák meg. Az ÚMVP keretében rendelkezésre álló uniós források 48%-a az I. tengely (mezôgazdaság, élelmiszerfeldolgozás javítása), 35%-a a II. tengely (a környezet és a vidék állapotának javítása), 17%-a pedig a III. (életminôség javítása) és IV. tengely (LEADER-program) mentén kerül felhasználásra. ukács László, a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetôje a 2007. január 1jén létrejött hivatal szervezeteit és tevékenységét mutatta be elôadásában Az SPS rendszer bevezetése kapcsán 2008 februárjában létrehozták a Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment Önálló Osztályt, melynek feladata az új rendszerre való átállás hatósági ellenôrzése lesz. Lukács László kiemelte, a tervek szerint az SPS rendszerre, illetve a kölcsönös megfeleltetés rendszerére való átállásnak ezév végéig be kell fejezôdnie. A jelenleg zajló KAP-felülvizsgálatról (állapotfelmérésérôl) dr. Vajda László, az FVM

L

6

EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály vezetôje tájékoztatta a gazdákat. Elmondta, az Európai Bizottság hivatalos javaslata elôreláthatólag 2008. május 20án jelenik meg. Kiemelte, a KAP-felülvizsgálat több ponton is az eddigi rendszer módosítását jelenti, így a közvetlen támogatások alsó és felsô határának megállapítása, a támogatások termeléstôl való elválasztása, az intervenciós rendszer leépítése, a moduláció bevezetése, valamint a tejkvóták növelése terén. Hangsúlyozta, hazánk nem ért egyet a támogatások felsô határának megállapításával, miután ez hátrányos megkülönböztetéshez vezetne a mezôgazdasági üzemek között. Az intervenciós rendszer leépítése versenyhátrány a magyar mezôgazdaság szempontjából, ezért az agrártárca jelenlegi álláspontja szerint uniós támogatásokra, illetve a hazai biztonsági háló kiépítésére mindenképpen szükség van. A támogatások termeléstôl való teljes elválasztása kapcsán Vajda László arra figyelmeztetett, hogy ez egyes mezôgazdasági termények esetében akár a termôterület nagyarányú csökkenésével, illetve a termelési szerkezet átalakulásával is járhat. Dr. Szabó Zoltán a HANGYA Együttmûködés ügyvezetô titkára elôadásában a KAP felülvizsgálat kapcsán a termelôi érdekérvényesítés lehetséges stratégiáit elemezte. Kiemelte, az élhetô vidék kialakítása mindenkinek érdeke kell legyen, az európai mezôgazdaság támogatásában az adófizetôknek a jövôben továbbra is szerepet kell vállalniuk. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, 2013 után a magyar mezôgazdaság fennmaradása nagymértékben attól függ, sikerül-e elnyerni a társadalom támogatását. Gulyás Levente, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

igazgatója a fiatal gazdák induló támogatása kapcsán a beérkezett kérelmek elbírálási eljárását ismertette. Elmondta, az elsô benyújtási idôszakban 2487 kérelem érkezett be, az összes támogatási igény pedig meghaladja a 88 millió eurót, szemben a rendelkezésre álló 33 millió euróval. z összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) egyes elemeit, illetve a kapcsolódó jogi változásokat dr. Nyújtó Ferenc, az FVM Stratégiai Fôosztály vezetôje, illetve dr. Mikó Zoltán fôosztályvezetô-helyettes ismertette elôadásában. Az új támogatási rendszerben a támogatási jogosultság és a termelés elválik egymástól, a támogatási jogosultság mint vagyoni értékû jog a termôföldtôl függetlenül önállóan forgalomképessé válik. Az elôzetes tervek szerint az egyes gazdálkodók egyedi támogatási jogosultságának megállapítása az ún. referenciaidôszakok 2006. (kiegészítô komponens), illetve az áttérés éve, 2009. (regionális komponens) alapján fog történni. Nyújtó Ferenc hangsúlyozta, az átállás legalkalmasabb idôpontja a 2009-es év, miután a jelenlegi SAPS rendszerhez kapcsolódó, nemzeti forrásból finanszírozott ágazatspecifikus kiegészítô támogatásokat a Koppenhágai Megállapodás értelmében 2011–2013 között le kell építeni, ami a legtöbb mezôgazdasági ágazat számára veszteséggel járna. Az SPS-rendszer elônyeként említette, hogy középtávra kiszámíthatóvá teszi a mezôgazdasági üzemek számára a támogatások alakulását. Úgy vélte, az áttérés után a jogosultsági-forgalmazási és belépési korlátozások már stabil viszonyokat eredményezhetnek a földhasználatban, illetve az üzemfejlesztésben. Mikó Zoltán az új rendszerre való áttérés kapcsán kiemelte, 2009-tôl a me-

A


Hírek, események zôgazdasági üzemek regisztrációs számához tartozik majd a támogatási jogosultság, illetve az ellenôrzéseket is üzemi szinten végzik majd. Az SPS-rendszerre való átállás megkönnyítése érdekében 2008 februárjában a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban létrejött a Projekt Munkacsoport. Az új rendszer bevezetésrôl szóló törvényjavaslatot elôreláthatólag 2008. április végén terjesztik majd az

országgyûlés elé, a döntés júniusban várható. A támogatási kérelmeket 2009. május 15-ig lehet benyújtani, a támogatási jogosultságról szóló határozat pedig 2009. december 31-én jelenik meg. A konferencián elhangzott hozzászólásokból kiderült, a fiatal gazdák sikeresnek ítélik a konferenciát, azonban néhány kérdésben aggodalmuknak is hangot adtak. Egyrészt az új

rendszernek a kötelezô határidô elôtti bevezetésével nem értettek egyet, illetve a 2006-os bázisév meghatározását is hátrányosnak ítélték meg. A hozzászólók úgy vélték, a földhasználattól elkülönülô támogatási jogosultságok forgalma elôsegíti a spekulációt, valamint indokolatlanul elônyös helyzetbe hozhatja a nagyobb bérelt területtel rendelkezô gazdálkodókat. Papp Mónika

Ismét az új támogatási rendszerrôl Hazánk 2009-ben tér át az egyszerûsített területalapú támogatási rendszerrôl (SAPS) az összevont területalapú támogatási rendszerre (SPS), hangzott el Gôgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának sajtótájékoztatóján. Az új rendszerben a támogatási jogosultság és a termelés szétválik, a támogatási jogosultság mint vagyoni értékû jog a termôföldtôl függetlenül önállóan forgalomképes lesz. Az átállás szükségességét hangsúlyozva Gôgös Zoltán kiemelte, a többi uniós tagállam is az elônyösebb SPS-rendszert választotta, mely reményei szerint hozzájárul majd a magyar mezôgazdaság európai szintû versenyképességének eléréséhez. A rendszer mindenekelôtt segíti a fenntartható és többfunkciójú mezôgazdaság hazai szinten való megvalósítását. Ugyanakkor támogatja a fennálló üzemgazdasági rendet, vagyis a jelenleg regisztrált mintegy 200 ezer hazai gazdálkodó az új rendszerre való áttérés után is jogosult lesz támogatásra. Az államtitkár a jelenleg készülô törvényi szabályozás kapcsán hozzátette, szeretne garanciális elemeket arra, hogy a földhasználat és a támogatás ne váljon el egymástól. A támogatás nélküli földterület értéke ugyanis csökken, és nehezebb lesz eladni. Gôgös Zoltán el-


mondta azt is, a mezôgazdasági termelôk kétféle módon juthatnak támogatáshoz az új rendszerben. Az egyik támogatási forma az ún. regionális komponens, mely a támogatás 70%-a, és mintegy 30–32 ezer forintot jelent hektáronként. A másik a történelmi alapon kiszámított pénzügyi támogatási forma. A támogatások lehívásához a gazdálkodóknak eleget kell tenniük az unió által elôírt kölcsönös megfelelési kritériumoknak, ennek elmaradása a támogatások csökkentését vonja maga után. Dr. Nyújtó Ferenc, az FVM Stratégiai Fôosztály vezetôje szerint 2009. az egyetlen olyan év, amikor az átállás sikeresen elôkészíthetô és elvégezhetô. Az SPSrendszer lehetôséget ad az uniós források egy részének ágazatok közötti differenciálására, így fontos agrárpolitikai célok (pl. állattartás ösztönzése) megvalósítására. Az áttérés lehetôvé fogja tenni azt is, hogy a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrártámogatásának 80%-ához hozzájuthassanak. Az új rendszer további elônye, hogy a 2011-es földpiacnyitási kényszer kapcsán megnehezíti majd a magyar föld olcsó felvásárlását, miután a vagyoni jog értéknövelô tényezôként beépül a föld árába. Papp Mónika

7

Hírek, események

A magyar–szlovák határon átnyúló egységes Tokaji borvidék A magyar–szlovák határon átnyúló Tokaji borvidék egységes közös borrégióként szerepel majd, amely világszinten egyedülálló a maga nemében, közölte Gráf József magyar és Zdenka Kramplová szlovák mezôgazdasági miniszter megállapodásáról a TASR hírügynökség. A két miniszter márciusban a csehországi Brnóban találkozott, a Salima nemzetközi élelmiszeripari vásáron. A megállapodás újabb lépés a végsô megegyezés felé, amely a ,,Tokaji” márkanév használatát fogja rendezni Magyarország és Szlovákia között, mondta a szlovák mezôgazdasági minisztérium szóvivôje. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a márkanév használatának egyértelmûvé kell tennie: Tokaj vidéke ,,történelmi kincs, amelyben osztozunk, és amelyért együttesen vagyunk felelôsek”, mondta a szóvivô. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek megerôsítette, hogy a Tokaji borvidék ügyében a szlovák féllel folytatott megbeszélések jól haladnak, és több kérdésben már sikerült megállapodni. Ezek: a határon átnyúló Tokaji borvidéket egységes borrégióként kezeli majd a két ország, ahol a magyar borászati normák, szabályok lesznek érvényesek. Ezt a szlovákok is elfogadták. Ennek értelme a magyar agrártárca irányítója szerint, hogy a tokaji bor minôségét a továbbiakban is egységes módon szavatolni lehessen.

8

Vitatott kérdés még azonban, hogy szlovák oldalon mekkora területet is lehet a Tokaji borvidékhez tartozónak elismerni. Szlovák részrôl még ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz, miszerint a szlovák oldalon valamivel több, mint 900 hektár tartozik a Tokaji borvidékhez. A magyar fél viszont úgy véli, hogy ennél kisebb, mintegy 565 hektár ismerhetô el olyan területként, amelyen a tokaji bor elôállítására ténylegesen alkalmas szôlôterület található. E kérdéskörrôl még további egyeztetés szükséges Gráf József szerint, ám véleménye az, hogy ebben is megállapodás születik Magyarország és Szlovákia között. Mindkét fél ugyanis jóindulatúan áll a kérdés rendezéséhez. Egyértelmûvé tette ugyanakkor, azt is, hogy a szakértôknek azaz a borászoknak dûlôrôl-dûlôre kell megvizsgálniuk a kérdéses területek alkalmasságát. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az MTI-nek szintén megerôsítette, hogy ha egységes minôségû bort szeretnének a termelôk Tokaj-hegyaljáról a piacra vinni, akkor a szlovákoknak a magyar normákat kell alkalmazniuk. Erre azért van szükség, hogy a ,,felhígulást meg lehessen akadályozni” – mondta. Közölte azt is, hogy Magyarországon a Tokaji borvidékhez jelenleg mintegy 5600 hektár termô, és mintegy 400–500 hektár nem termô szôlôterület tartozik. Forrás: FVM honlap, MTI


EU Agrárium és Piacszabályozás

Változás a GMO megítélésében Olaszországban? Január 25-én egy vitával egybekötött tájékoztatón mutatták be a gazdaságpolitikai elemzéseket készítô részvénytársaság, a NOMISMA legújabb tanulmányát, „A GMO és a középtávú kukoricaszükséglet Olaszországban” címmel. A rendezvényre a Confagricoltura mezôgazdasági termelôi érdekképviselet székházában került sor. (A Confagricoltura a három meghatározó agrár-érdekképviselet közül a politikailag semleges, pragmatikus, elsôsorban a vállalatszerûen gazdálkodó, nagyobb termelôket tömörítô szervezet.) A bemutatott NOMISMA-tanulmány legfontosabb megállapításai: 1. A genetikailag módosított (GM) növényektôl való mentesség relatív fogalom. (Pl. az olasz GM-mentes szójatermelés a gyakorlatban nem képes kielégíteni az ország szójaszükségletének csak legfeljebb 8%-át. A többit Olaszország importból szerzi be, 99%-ban olyan országokból, amelyek GMO szóját termesztenek, tehát a deklarált GM-mentesség csak részben igaz.) 2. Az elmúlt években Olaszország ugyan kukoricából csak részben volt önellátó, de gond nélkül be tudta szerezni a hiányzó szükségletét GM-mentes importból. (2006-ban elsôsorban Magyarországról.) 3. Olaszországban az utóbbi 5 évben közel 1 millió tonnával nôtt a kukoricaszükséglet, ami 9,3%-os növekedésnek felel meg. (Az olasz kukoricafelhasználás irányait tekintve a megoszlás: 89,5% takarmány, 7,4% élelmiszer, 2,9% non-food, pl. bioetanol, és 0,2% vetômag.) 4. A költségvetési törvény alapján 2007-re 1%ban, 2008-ra 2%-ban, 2009-re pedig 3%-ban határozták meg a bioüzemanyagok kötelezô bekeverési arányát. A következô 5 év során Olaszországban várhatóan 5 bioetanol-üzem kezdi meg a mûködését, kukoricára alapozva. Ezek együttes alapanyag-szükséglete mintegy 1,8 millió tonna kukorica. (Az olasz bioetanolprogram intézkedései egyébként összhangban állnak az EU közös agrárpolitikájában szereplô ösztönzô eszközökkel, bár sokan megkérdôjelezik a „kukoricából bioetanolt” program létjogosultságát.) 5. Szintén a költségvetési törvénynek megfelelôen 2007-ben beindult egy kísérleti program, a kukoricakeményítôre alapozott, teljes mértékben lebomló biomûanyag bevásárló zacskók és egyéb biomûanyag termékek alkalma-


zására. Becslések szerint e „termékpálya” évente további kb. 700.000 tonna kukoricaszükségletet indukál az elkövetkezô idôszakban. 6. Ezen túlmenôen, pár éven belül évi mintegy 900.000 tonna kukoricaigényt jelenthet a hígtrágya és az energianövények együttes alkalmazásával biogázt elôállító üzemek mûködése is. 7. Olaszországban a kukoricatermelés stagnálásával, illetve csökkenésével kalkulálnak. A terület növekedésére nem számítanak, a termésátlagokban pedig a tartós relatív vízhiány és egyéb tényezôk miatt sem várható javulás. 8.Ugyan a jelenlegi EU-szabályozás nem tartalmaz szigorú korlátokat a takarmányok mikotoxintartalmát illetôen, de ha ez néhány éven belül bevezetésre kerül, az komoly problémát okozhat. (Az élelmezési célú kukoricára 2007. júliusában elfogadott fumonizin-határérték alapján az olasz kukoricatermelés mintegy 50%-a nem felel meg az elôírásoknak.) 9. Középtávon a világ kukoricatermô területe nôni fog (+7,3%), s a javuló termésátlagok következtében ezt meghaladó mértékben a termelés összes mennyisége is nô (+19%). 10. Ugyanakkor a világpiacon csökken a kukorica kínálata, részben az ún. „feljövô” országok (India, Kína) növekvô igénye, részben a növekvô mértékû nem élelmiszer célú (bioetanol) felhasználás miatt. Ezen belül is a GM-mentes kukorica export-kínálatában jelentôs visszaesés várható, a jelenlegi mintegy 43 millió tonnáról akár kevesebb, mint a felére csökkenhet. (A tanulmány ismertetôje megemlítette, hogy Olaszország számára az egyik lehetséges GMO-mentes kukoricaforrás Magyarország volt az elmúlt években, de ott is a kukoricafeleslegek csökkenése várható a bioetanol-üzemek beindulásával.) Ugyanakkor Magyarország érdeke a GM-mentes kukoricakivitel. 11. A jelenleg exportfelesleggel rendelkezô nem európai országok közül mind többen áttérnek (legalább részben) a GMO fajták termesztésére, illetve tovább növelik a GM kukorica termesztésének az arányát. A GM kukorica aránya a világ kukoricakereskedelmében a jelenlegi mintegy 49%-ról akár 86%-ra is nôhet a következô években.

9


12. Világtendencia a GMO növények termesztésének a gyorsuló térhódítása. Míg 1996-ban 2,8 millió hektáron, 2001-ben 52,6 millió, 2006-ban pedig már 102 millió hektáron folyt GM növények termesztése. Ebbôl ugyan továbbra is a szója képviseli a legnagyobb hányadot (58,6 millió ha) de a kukoricaterületek növekedése volt a legdinamikusabb, 2,5-szeresére nôtt 2001 óta, s így elérte a 25,2 millió hektárt. Az EU-n belül is mind több országban termelnek GM kukoricát. (Az EU tagországokban a GM kukorica területe 2006-ban 68.500 hektár volt, 2007-ben elérte a 110.000 hektárt, ami 60%-os növekedést jelent.) Amint a fentiekbôl is látszik, a NOMISMA Rt. által prezentált tanulmány alapvetôen gazdasági érveket sorakoztatott fel a GM-termelés mellett. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA–European Food Safety Authority) képviselôje által elmondottak a GMO alkalmazását tudományos érvekkel támasztották alá. Az EFSA tisztviselôje, Claudia Paoletti ismertette a pármai székhelyû EU ügynökség politika-mentes, szigorúan szakmai-tudományos szerepét, amely a GM növények EU Bizottság általi engedélyezéséhez kiadott szakvélemények kiadására korlátozódik. A vitában részt vett továbbá két szenátor is, a baloldali Demokrata Pártból Luca Marcora, a jobbközép Forza Italia képviseletében pedig Paolo Scarpa Bonazza Buora. Míg Marcora a GMmentesség mellett érvelt (egyedüliként az egész egyoldalú vitában), a Forza Italia szenátora választási kampányolásként is felfogható beszédében az egy nappal korábban lemondott kormányt hibáztatta azért, mert Olaszországban még a szabadföldi kísérletek sem indultak el, s ezáltal Olaszország jelentôs versenyhátrányba került. (Megjegyzendô, hogy Scarpa a korábbi jobbközép kormány mezôgazdasági minisztériumi államtit-

10

kára volt, s abban az idôszakban sem történt elôrelépés e téren, az akkori hivatalos minisztériumi álláspont is alapvetôen GM-ellenes volt.) Tekintettel a kérdés etikai vonatkozásaira, a Vatikán képviseletében Monsignor Giampaolo Crepaldi (Segretario del Pontificio Consiglio della Giustizia e della Pace) is szerepelt a felkért szónokok között. Ô megerôsítette a Vatikánnak e témában korábbról ismert álláspontját, amely megengedi a növényi biotechnológia „körültekintô és felelôs” alkalmazását. S amennyiben a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása segít a világ szegény országainak a fejlôdésében, hozzájárul a világon az éhezés csökkentéséhez, akkor ez mindenképpen egy üdvözlendô folyamat. A vita zárásaként a Confagricoltura elnöke, Federico Vecchioni szintén nagyon határozottan kiállt a GM növények mielôbbi olaszországi engedélyezése mellett. Ô ugyan nyilatkozataiban korábban is utalt legalább a kísérletekben és kutatásokban való részvétel szükségességére, de ennyire egyértelmûen most elôször nevezte az olasz nagyüzemi gazdálkodás számára alapvetô tényezônek a GM növények termesztését. A politikai aktualitásra is utalva felhívta a pártok és az „akármilyen színû” következô kormány figyelmét arra, hogy e kérdésben érzelmektôl és ideológiáktól mentes, racionális döntésre van szükség. Ez rövidtávon talán kevésbé népszerû, mint az általa kissé demagógnak tartott „GM-mentes Olaszországot!” érzelmeken alapuló népi kezdeményezés mögé állni, de csak ez biztosít szerinte megfelelô jövôt az olasz mezôgazdaság számára. A fentiek ellenére a kérdésben még nem dôlt el semmi, ugyanis a fôleg kistermelôket képviselô másik két nagy agrár-érdekképviselet (a balközép CIA és a jobbközép orientációjú Coldiretti egyaránt) egyelôre nagyon határozottan GMO-ellenes nyilatkozatokat tesz. A mezôgazdasági minisztérium hivatalosan nem foglalt állást a kérdésben, de honlapján objektív tájékoztatást adott a NOMISMA tanulmányról. Azt azonban informális csatornákon keresztül tudni lehet, hogy a minisztérium vezetése, és személyesen De Castro is támogatná a GMO körültekintô alkalmazását, a kísérletek beindítását, ezt azonban a koalíciós kötöttségek (Zöld Párt) miatt eddig hivatalosan nem tehette. A kormány lemondását követôen a GMO kérdése is várhatóan napirendre kerül a választási kampány során. A lakosság jelentôs része alapvetôen GM-ellenes, és a mezôgazdasági kistermelôk nagy száma miatt is a politikai pártok nyilvánvalóan kellô óvatossággal kezelik majd a kérdést. K.Z.



Agrártámogatások nyilvánossága A közös agrárpolitika valamennyi kedvezményezettjének a kifizetéseit részletekbe menôen megismerheti majd a közvélemény 2009. április 30-tól. Az Európai Bizottság március 19-én elfogadta azokat az új átláthatósági szabályokat, amelyek értelmében legkésôbb 2009. április 30-ig az uniós agrárbüdzsébôl folyósított kifizetésekrôl és címzettjeirôl részletekbe menô információ áll majd rendelkezésre az interneten. Az egyes tagállamok által létrehozandó internetes honlapokon 2009. április 30-ig mindenhol egységesen elérhetôvé kell tenni mindazoknak a nevét, lakóhelyük nevét, a kedvezményezettek postai címét és a nekik kifizetett összeget, akik közvetlen jövedelemtámogatásban és egyéb piaci támogatásban részesültek az EU közös agrárbüdzséjébôl. Az érdeklôdôk egy keresôprogram segítségével külön információt kapnak majd a direkt támogatások összegérôl és más támogatásokról, amelyekben cégek, illetve személyek részesültek.

A most véglegesen jóváhagyott pénzügyi rendelet értelmében a tagállamok kötelesek lesznek minden év április 30-ig közzétenni az interneten az elôzô évre vonatkozó támogatási adatokat, amelyeknek legalább két éven keresztül elérhetônek kell lenniük a világhálón. Tizenhat uniós tagállam – köztük Magyarország – már jelenleg is közöl adatokat az uniós támogatások kedvezményezetteirôl, illetve a támogatások összegérôl. Az Európai Bizottság maga is létrehoz egy internetes oldalt, ahonnan rá lehet keresni az egyes tagállamok honlapjaira. A vidékfejlesztési támogatások haszonélvezôirôl és a támogatási összegekrôl már elôbb, 2008. szeptember 30-tól elérhetôk lesznek az információk, mégpedig a 2007. január 1. – 2007. október 15-i idôszakra vonatkozóan. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy bárki utánakeressen a kormányzati honlapon az agrártámogatások kedvezményezettjei nevének, a lakhelyéül szolgáló önkormányzat-

nak és a kifizetett támogatásoknak. A tagállamoknak elôzôleg tájékoztatniuk kell a kedvezményezetteket arról, hogy adataikat közzéteszik, és az EU adatvédelmi szabályai ôket is védik. „Ez az adófizetôk pénze, ezért nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mire is költik el. Az átláthatóságnak a támogatások kezelését is javítania kell, szigorítva a pénzek felhasználása feletti ellenôrzést” – közölte Mariann Fischer Boel agrárbiztos. Az EU által még 2006-ban elfogadott pénzügyi rendelet arra kötelezte a tagállamokat, hogy tegyék a nyilvánosság számára elérhetôvé az agrárkifizetések valamennyi formájában részesülô kedvezményezettek adatait minden pénzügyi évben. A most elfogadott bizottsági rendelet azt részletezi, hogy pontosan milyen információkat kell közzétenni. Errôl még tavaly novemberben állapodott meg a Tanács. S.N. Forrás: EU Bizottság

Közvéleménykutatás a közös agrárpolitikáról és a mezôgazdaság támogatásáról Az Európai Unió polgárai egy év után ismét határozottan az uniós mezôgazdasági politikán nemrégiben végrehajtott változtatások mellett foglaltak állást – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a felmérésnek, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a közös agrárpolitikához (KAP) és a mezôgazdasághoz általában. A mostani felmérés, amelyhez


hasonlóra legutóbb 2006-ban került sor, ismét bebizonyította, hogy a lakosság túlnyomó része támogatja a KAP-reformról 2003-ban született megegyezés legfontosabb elemeit. A felmérést az Európai Bizottság Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatósága megbízásából a TNS Opinion végezte 2007. november 19. és december 14. között. A kutatás során az Euro-

barometer-felmérések szokásos módszertanát alkalmazták, és az unió 27 tagállamában mintegy ezer-ezer személyes beszélgetést folytattak. Az Európai Unió lakosságának java része kedvezôen vélekedik a megreformált KAP egyik legfontosabb elemérôl, a gazdák támogatásának módjáról. Egyértelmûen többségben vannak azok, akik azt gondol-

11

EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk ják, hogy érdemes volt megnövelni a vidékfejlesztésre fordított pénzeszközöket, mint ahogy az is jó gondolat volt, hogy a termelés helyett a termelôk rétámogatásban szesüljenek (52%). Az is fontos, hogy az ekként vélekedôk részaránya nôtt a tavalyi évhez képest (3 százalékponttal), és számukat tekintve egyértelmûen többségben vannak azokkal szemben, akik kedvezôtlen fejleménynek tartják ezeket a változásokat (12%). Az európai polgárok túlnyomó többsége támogatja az úgynevezett „kölcsönös megfeleltetés” elvét is, amelynek értelmében a környezetvédelmi, az állatjóléti vagy az élelmiszer-biztonsági szabályokat be nem tartó mezôgazdasági termelôknek a kifizetések csökkenésével kell számolniuk. Ezeket az intézkedéseket a megkérdezettek 85–88%-a támogatja attól függôen, hogy konkrétan mely szabályokról van szó. A felmérés arra is rámutatott, hogy az elmúlt év során

fontos kérdéssé nôtte ki magát az élelmiszerárak problémája: ezúttal a válaszadók 43%-a vélte úgy, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a méltányos élelmiszerárak biztosítására. Legutóbb még 8 százalékponttal kevesebben vélekedtek ugyanígy, ami mögött egyértelmûen az áll, hogy azóta a világpiaci árak lényegesen megemelkedtek. A közvélekedés szerint a mezôgazdaság és a vidéki területek továbbra is alapvetô szerepet játszanak az Európai Unió életében. Tíz megkérdezettbôl csaknem kilenc (89%) szerint ez a kérdéskör kulcsfontosságú Európa jövôje szempontjából. Ugyanez az álláspont érhetô tetten az Európai Unió mezôgazdasági költségvetésével kapcsolatos válaszokban is. Tíz megkérdezett közül majdnem hat (58%) érzi úgy, hogy a mezôgazdaságra fordított pénzöszszegeknek a következô években nem kellene változniuk vagy akár növekedniük kellene,

szemben a csökkenésre voksolók csupán 18%-ával. Az is nagyon fontos, hogy nôtt azoknak a részaránya, akik a mezôgazdasági költségvetés növekedését látnák szívesen (a növekedés 3 százalékpontos). Az idei felmérésben újdonságként a mezôgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatban is szerepeltek kérdések. Ebben a tekintetben a válaszadók 50%-a gondolja úgy, hogy a mezôgazdasági vámokat és vámkontingenseket fenn kell tartani, ugyanakkor kivételt kell tenni a fejlôdô országokból érkezô árukkal, miközben a gondolat ellenzôi csupán 37%-os részarányt képviselnek. Az érem másik oldala viszont az, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint valamenynyi külföldrôl behozott áru esetében teljesülniük kellene az egészségügyi és a minôségi elôírásoknak (86% támogatja, 5% ellenzi). S.N. Forrás: EU Bizottság

Tejkvótaemelés, lengyel sertéspiaci helyzet Az agrárminiszterek márciusi tanácsülésének döntése alapján április elsejétôl érvénybe lépett a 2 százalékos tejkvóta emelés. Csupán Dánia és Ausztria ellenezte, Franciaország tartózkodott. Április 1-tôl 2%-kal nô a tejkvóta, ami összességében 2,84 millió tonna pluszt jelent uniós szinten. Ezt a kvótaemelést változtatás nélkül fogadták el a tagállamok, csekély vita után. A német agrárminiszter Horst Seehofer erôteljesen tiltakozott a javaslat ellen. Utalt a múlt évi magas árakra és hogy az árak most lefelé mentek, másrészt az ilyen emelés csakis új választási lehetôségekkel társulhat, amelynek révén a tejtermelôket támogatják a kedvezôtlen adottságú területeken. Ezt a véleményt osztotta Ausztria részérôl Josef Pröll is. Michal Barnier francia miniszter azt javasolta, hogy ezt a kvótaemelést a KAP felülvizsgálata utánra halasszák. A német, az osztrák és a francia agrárminiszter a kedvezôtlen adottságú területek támogatá-

12

sára hívta föl a figyelmet. Ez utóbbi forrásául a KAP eddig föl nem használt forrásait nevezték meg, különös tekintettel az export visszatérítésekre. A Tanács ülését követô sajtótájékoztatón


Brüsszelbe járunk Az új tejkvóták 2008. április 1-tôl (1000 tonnában) Belgium

Bulgária

Csehország

Dánia

Németország

Észtország

Írország

3 424

999

2 793

4 613

28 847

659

5 504

Görögország

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Ciprus

Lettország

Litvánia

837

6 239

25 091

10 741

148

743

1 739

Luxemburg

Magyarország

Málta

Hollandia

Ausztria

Lengyelország

Portugália

279

2 030

50

11 466

2 847

9 568

1 988

Románia

Szlovénia

Szlovákia

Fehéroroszo.

Svédország

Egyesült Kir.

EU 27

3 118

588

1 062

2 492

3 420

15 125

145 726

ezt visszautasította Mariann Fischer Boel, arra figyelmeztetve, hogy ellenkezô esetben az összes többi szektor hasonló elônyöket követelne. Azt is kifejtette, hogy a kvótaemelés nem kötelezettség, csupán azzal függ össze, hogy ez a fogyasztók kívánsága, ugyanakkor az új kvótaelosztás a tagállamokon múlik, így ezt használhatják a fiatal gazdálkodók támogatására, vagy akár beruházásokra. A KAP állapotfelmérésérôl készült tanácsi következtetésekrôl is döntöttek a miniszterek. A szavazás során Lettország és a Cseh Köztársaság tartózkodott. Cseh álláspont szerint a nagyobb gazdaságok kevesebb forráshoz jutnának az új rendszerben – ami nagyon rossz lenne a cseh mezôgazdaságnak. Többen kifogásolták a még továbbra is fennálló különbségeket a régi és új tagállamok között a közvetlen kifizetésekben


(földalapú támogatások). Ennek kiegyensúlyozását kérte több új tagállam, közös nyilatkozatban. Többen ellenezték kötelezô moduláció javasolt emelését. Görögország dohánytermesztéséért emelte föl szavát, amely 120.000 tonnáról 20.000 tonnára csökkent a 2004-es reform óta. A Bizottság a május 25–27-i miniszteri tanácsülésen tervezi konkrét javaslatait elôször megvitatni, majd novemberben szeretné véglegesíteni a KAP felülvizsgálatát, amelynek eredményeit 2009. január 1-tôl léptetnék életbe. A lengyel agrárminiszter, Marek Sawicki a lengyel sertéságazat gondjait ecsetelte. Kifejtette, hogy az export-visszatérítés emelkedése lendíthetne valamicskét az ágazaton. Véleményét 11 tagállam támogatta. Mariann Fischer Boel visszautasította a felvetést, ugyanakkor megígérte, hogy, rövid idôn belül elemzi a helyzetet. Megerôsítette a fôbiztos asszony, hogy az utóbbi hetekben nôttek a piaci árak. A malac árát 35 euróval támogatták és a hasított sertés ára 2008. február végén 100 kg-ként 138 euróra nôtt, míg 1 évvel korábban 130 euró volt, jóllehet a takarmányárak szilárdan tartják magukat. A sertésexport erôteljesen nôtt 2007. november 30-a óta. Eléri a 188.530 tonnát, ami 54 millió eurónak felel meg, mondta a fôbiztos asszony. A lengyel sertéspiaci helyzetre jellemzô, hogy az árak 7%-kal nôttek az utóbbi hónapokban. T.E. Forrás: AgraFacts

13

Arcképcsarnok

Gerda Verburg holland földmûvelésügyi, természetvédelmi és élelmiszer-minôségért felelôs miniszter 1957. augusztus 19-én Gerritje Verburg néven született a hollandiai Zwammerdamban. Mezôgazdasági környezetben nôtt fel, alapfokú tanulmányait Bodegraven-ben és Alphen aan den Rijnben végezte. Kedvenc idôtöltése a sport, szívesen lovagol és maratoni futásban vesz részt. 1976-1980 humán erôforrás és munkaügyi tanulmányokat folytat a kampeni „De Ijsselpoort” Protestáns Keresztény Szocialista Akadémián. 1980–1982 a dél-hollandiai és észak-brabanti Keresztény Vidéki Ifjúsági Szervezet fôtitkára. 1986-ig a Keresztény Szakszervezeti Szövetség Fa- és Építôipari Szervezetében (CNV) az ifjúsági munka felügyeletével bízták meg. 1990-ig a Szervezet ifjúsági tagozatának vezetôje, 1997-ig vezetôségi tag. Ezt követôen önálló kommunikációs és projektmenedzser tanácsadó tevékenységet végzett. 1998–2007 a képviselôház tagja a Kereszténydemokrata Párt (CDA) képviseletében. Tagja volt többek között a Gazdasági- és Szociális Tanácsnak (SER), a Munkaügyi Alapítványnak (munkavállalók és szakszervezetek érdekegyeztetô szervezete) a Fejlesztési Együttmûködés Vallásközi Szervezetének (ICCO), a Holland Királyi Lovassport Egyesületnek, valamint a „Geuzenverzet” Alapítványnak. Ez utóbbi minden évben olyan személyeknek ad át kitüntetést, akik a demokráciáért, illetve a diktatúra, a diszkrimináció, valamint a rasszizmus elleni harc terén érdemeket szereztek. 2007. február 22-én földmûvelésügyi, természetvédelmi és élelmiszer-minôségért felelôs miniszterré nevezték ki. Elôdje Cees Veerman volt.

14

A holland miniszter asszony kinevezése óta aktívan részt vesz természetvédelmi, illetve állatvédelmi kérdések megoldásában. 2007 novemberében a fenntartható állatvédelemrôl és a határokon átnyúló természetvédelemrôl szóló nyilatkozatot írt alá két szomszédos németországi tartomány (AlsóSzászország, Észak-RajnaVesztfália) mezôgazdasági minisztereivel közösen, melyben az állattartásra vonatkozó uniós elôírások egységes végrehajtását tûzték ki fô célul. A megállapodás értelmében, a jövôben a három ország szorosan együttmûködik az állattartás, az állatok szállítási körülményeinek javítása, valamint az állategészségügyi kérdések megoldása terén. Ugyancsak a két tartomány környezetvédelmi minisztereivel együttmûködési megállapodást írt alá a természetvédelemmel és a turizmussal kapcsolatos tevékenységek szoros összehangolásáról. Emellett a génmódosított szervezetek alkalmazásáról, valamint a közös agrárpolitika kérdéseirôl is szó esett a három ország közötti tárgyaláson. Még egy korábbi, a KAP-felülvizsgálattal kapcsolatos tanácskozáson a holland miniszter asszony kiemelte, Hollandia a tejkvóták 2–3%-os emelését támogatja, az olasz, spanyol és lengyel állásponttal megegyezôen. Gerda Verburg az elsô közös német-holland nemzeti park létrehozásának elôkészítésében ugyancsak aktív szerepet vállalt. Az összesen mintegy 10 ezer km² nagyságú területen (német oldalon 7300 km², a holland oldalon 2700 km²) elterülô Watt-tenger Nemzeti Park az UNESCO-hoz benyújtott javaslat alapján 2009ben várhatóan felkerül a természeti világörökségek listájára. Emellett a vadon élô veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmérôl szóló washingtoni egyezmény (CITES Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) intézkedéseinek szigorítását is szorgalmazta. Papp Mónika


Riport

Visszapillantás 50 termékeny esztendôre Tokajban születtem. Mint tízéves gyerek szerettem az egyszerû paraszti életet. A nyári szabadidôben Gáván élô nagyszüleimnek segítettem. Nálam a pályaválasztás egyértelmûen családi indíttatású. Mi, magyarok talán egy kicsit szégyelljük kimondani, ha paraszti származásúak vagyunk. A hollandok büszkék rá! Ott a buurman (parasztember, gazdálkodó) ma is rangot ad! Lehet, hogy ez az egyik oka a lényegi különbségnek a két ország mezôgazdasága között?! A dupla akkora területtel, igen elônyös természeti adottságokkal rendelkezô Magyarország és a kicsi, széljárta, adottságait okosan kamatoztató Hollandia között? De térjek vissza a pályaválasztásra. Kertész azért lettem, mert a debreceni Mezôgazdasági Középiskolában a kertészeti ismereteket tanító Banai József tanár úr – egyébként Mohácsi-tanítvány – azt javasolta szüleimnek, hogy a Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán folytassam tanulmányaimat. 1951-ben diplomáztam. Örömöm akkor volt teljes, amikor 1951. július 15én kézhez kaptam tanársegédi kinevezésemet a kar Gyümölcstermesztési Tanszékére. Köszönet és hála Okályi Iván, Probocskai Endre és Maliga Pál tanítómestereimnek, tanáraimnak, hogy segítettek az indulásban – kezdte a beszélgetést a nyolcadik X-be lépett, de szellemileg és fizikailag friss Dr. Pethô Ferenc. – Hogyan emlékszik vissza arra az idôszakra, amikor Szakátsy Gyula korai és váratlan halála miatt átvette az Újfehértói Kutató Állomás vezetését? – Igen, 1959. márciusa volt az a korszakalkotó dátum az életemben, amikor Terlanday Sándortól, a Nyírségi Mezôgazdasági Kísérleti Intézet fôigazgatójától kinevezést kaptam az intézet gyümölcstermesztési osztályának vezetésére. Nagyon nehéz volt 30 évesen a komoly szakmai múlttal rendelkezô Dániel Lajos és Szakátsy Gyula utódaként kísérleti és termelési munkát szervezni, irányítani, valamint a megye természeti és emberi adottságait megismerni. Visszagondolva az 1959– 1974-ig eltelt 15 esztendôre, kérdezem magamtól: „hogyan mertem


vállalni, hogyan bírtam csinálni”. Érdekes, lényeges kérdés. Kísérleti telepet vezettem, kutatási tevékenységet szerveztem, és magam is kutattam, de 1951-tôl folyamatosan oktattam. Fontosabb dátumok az életemben, pályámon: 1959 osztályvezetô, 1962 fôigazgató-helyettes. Másodállásban fôiskolai tanár, tanszékvezetô, 1970– 1980-ig országgyûlési képviselô, 1980–1995-ig egyetemi tanár. – Kik voltak a közvetlen munkatársai, hogyan sikerült a profiltisztítás révén az almát és a meggyet a körzet két legfontosabb gyümölcsévé tenni? Hogyan teltek az újfehértói évek? Hogyan tudott egyszerre több lovat is megülni? – A kísérleti telep, illetve a Gyümölcstermesztési Osztály 1959-ben egyszemélyes, egy kutatóval mûködô intézmény volt. Szakátsy Gyula mellett egy tudományos segédmunkatárs dolgozott, név szerint Pálkövi József, technikusként pedig Sallai Pál és Muzsnyai Gábor. A Gyümölcstermesztési Osztály vezetését 1959 márciusában vettem át, az ideiglenesen megbízott Pálkövi Józseftôl, aki Micsurinszkban aspiránsként folytatta tanulmányait. Már 1959-ben lehetôséget kaptam a kutatói létszám bôvítésére. Ismerve az 1956–1960 között egyetemet végzett fiatalokat, Zatykó Imrére és Bubán Tamásra esett a választásom. Két kiváló ember, sokat köszönhetek kedves kollégáimnak. A kutatási témákat „örökségbe” kaptuk. Az elôdök, a nagy szervezôk, Mohácsi Mátyás, Probocskai Endre, Okályi Iván, Rozsnyai József tudták, hogy a Nyírség, a Szatmár Beregi sík, a Rétköz fô gyümölcsfaja csak az alma lehet. Írásos emlékek szerint Korponai Gyula, az akkor még mûködô Pomológiai Bizottság elnöke Debrecen, Hajduhadház, Téglás, Újfehértó, Nyíregyháza térségében több helyen Pándi és Pándi jellegû meggyfákat törzskönyvezett. Ezekrôl a törzsfákról szedték a szemzôhajtást az akkor mûködô faiskolák. A meggy mint második gyümölcsfaj már ekkor szerepelt a kísérleti témák között. A meggy témában a döntô mozzanatot a térségben élô emberek megismerése, a gyümölcskereskedelem helyzete hozta.

15

Riport 1960-ban határoztam el, hogy bejárom a térség zártkertjeit, megnézem, hogy az ÁFÉSZ felvásárló telepére honnan és kik hozzák a különbözô nagyságú, színû és ízû meggytételeket. Ennek az útnak igazi gyümölcse az Újfehértói Fürtös és a Kántorjánosi meggyfajta lett. Így sikerült Maliga Pál keresztezéses nemesítési munkáját kiegészíteni a tájban meglévô, a természetföldrajzi tájegységben található értékes meggypopuláció feltárásával. Ez tekinthetô a kutatásban és oktatásban eltöltött 50 év egyik kiemelkedô, az egész ország gyümölcstermesztését érintô eredményének, az Újfehértói Kutató Állomás gyakorlati hasznának. A nyírségi meggyfajtákat ismeri Európa, de ismerik Észak-Amerika meggyet termelô államaiban is. Az 1960–1980-ig terjedô idôszak nagyarányú, de mégis ciklikus almatelepítési programjában a kutatóállomás a programok elôkészítésével, a területkiválasztás jelentôségének hangsúlyozásával, az elültetett fák nevelésének ismertetésével segítette a program végrehajtását. Az állomásnak komoly szerepe volt az országos és megyei rendezvények elôkészítésében, tartalommal való megtöltésében. Sokat jelentett ebben az idôszakban Tomcsányi Pálnak, az OMMI osztályvezetôjének egyénisége, segítôkészsége. Az alma fajtakutatásának, honosításának Újfehértó volt a központja. – Elônyös volt-e a kertészeti kutatás átszervezése? A Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. életében mekkora szerepet tölt be a szaktanácsadás? Igénybe veszik-e a termelôk? Ön szerint hogyan lehetne a szaktanácsadást olyan fontossá tenni Magyarországon, mint Hollandiában? – Rendkívül nehéz és bonyolult kérdés marad az 1969–1970. évi újabb átszervezés. Mi a kísérleti munka szervezeti felépítésében nem a területi, hanem a szakmai elvet tartottuk megfelelô formának. Így lett Újfehértó ismét a Budatétényi Központ kutatóállomása. A kutatóállomás vezetését 1974 végén adtam át Harmat László kollégának, mivel én a sok feladat közül az oktatást választottam. A kutatóállomás kapuja nyitva állt, és jöttek a csoportok, termelô szövetkezetek szakemberei, középiskolák, fôiskolák és az egyetem hallgatói. Kutatás, szaktanácsadás együtt. Így volt és ma is így van értelme. Ma egyes csoportok, személyek, véleményem szerint termelési gyakorlat hiányában, másolni akarják a holland, olasz, német szaktanácsadási rendszert. Az eredmény egy rettenetesen bürokratikus, költségvetési forrásokat szétszóró, személyi problémákkal terhes szervezet, amelybôl éppen a lényeg, az igazi szaktanácsadás hiányzik.

16

Én nem vagyok hivatalos, akkreditált szaktanácsadó, de nem gyôzök eleget tenni a meghívásoknak, az igazi beszélgetéseknek. A szaktanácsadás nem csak szûk szakmai kapcsolat, hanem emberi együttgondolkodás, a fogadókészség alakítása is. Tudni kell, kinek adok át ismeretanyagot. A pályázatok készítése, sablonizálása zömmel üzleti alapokon nyugvó tevékenyég. Szükség van rá, de ez nem az igazi szaktanácsadás. Munkatársaimmal együtt azt valljuk még ma is, hogy az alkalmazott és fejlesztô kutatási munkában szoros kapcsolatot kell kialakítani a termesztést szervezô, a szakmai munkát irányító vállalkozókkal, tulajdonosokkal, vagy az alkalmazásban lévô szakemberekkel. A hazai termeléspolitika, a hazai vállalkozói kör gondolkodásban még nem azonos a NyugatEurópában meglévô, a termelés és kereskedelem egységét kiépítô, és erre támaszkodó tulajdonosi és szakmai irányítást végzô csoportokkal. – Génbankjaik, fajtagyûjteményeik megôrzése, továbbfejlesztése hol tart? Megvannak-e a régi magyar fajták mellett a legújabb nyugati fajták? – Minden olyan országban ahol a gyümölcstermesztés a foglalkoztatásban, a fô- és mellékjövedelem szerzésében, a lakosság és az élelmiszeripar ellátásában, de még az exportkereskedelemben is komoly szerepet játszik, az állam támogatja a biológiai alapok, a génbankok ésszerû mértékig történô fejlesztését és fenntartását. Újfehértón az OMMI-val együttmûködve eddig minden olyan almafajta szerepelt az összehasonlító kísérletekben, amelyek honosítása indokolt volt. A védett fajták megismerése az adott országban lehetséges, a licencvásárlás járható út. A kutatóállomás nem kerülheti meg a nemzetközi szabályokat. Én úgy látom, hogy a minisztérium felelôs vezetôi még ma is elsôsorban a szántóföldi növénytermesztésre és állattenyésztésre összpontosítanak. Az álló kultúrák biológiai alapjainak kérdése mostoha gyermeknek tûnik. Természetesen a kutatóállomás vezetôjének is törekednie kell a külföldi nemesítôkkel való kapcsolattartásra, az új fajták kölcsönös értékelésére. Én is elmulasztottam a lehetôséget, a Maliga Pál által megkezdett, az alma igazi keresztezéses nemesítésének folytatását, de a kor szemléletét tükrözô döntnökök inkább támaszkodtak a külföldi fajták behozatalára, mint a hazai almanemesítés feltételeinek kialakítására. A fajtaértékeléssel összefüggô kísérleti munka költségigényes, de nélkülözhetetlen része a termesztésnek. A felelôs vezetôknek olyan érdekeltségi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja az állam és


Megtisztított szakasz folyók, patakok, erek, nádasok, vizes élôhelyek különleges értéket képviselnek szerte az országban. Sajnos sokan nincsenek ennek tudatában. A települések gyöngyszemei lehet(né)nek a patakok, különösen akkor, ha partjai nem sittlerakók és illegális hulladéktárolók. A különféle civil szervezetek jó szándékú és igényes emberek bevonásával újra és újra neki-

A

buzdulnak a pataktakarításnak. Mert a tiszta pataknak varázsa van. Partjain ösvényeket lehet kialakítani. A vizet kedvelô öreg fôz- és égerfák titkok tudói, melyek méltóságot sugároznak. A patakokat övezô galériaerdôk mint oxigéntermelô bázisok szervesen beilleszthetôk a község zöldfelületi rendszerébe. A vízpartra vissza lehet telepíteni a mocsári íriszt, a nefelejcset, mely a többi lágyszárú vízi és vízparti növénnyel alkot szerves egységet. Solymár élôvizekben gazdag. Lelkes emberek maroknyi csoportja nem kevesebbre vállalkozik – hosszú évek óta –, hogy visszaállítja a patakpartok szépségét végig az Aranyhegyi, a Paprikás és a Káposztás patakok mentén. Ez a nagyon is prózai hulladék eltakarítással vette kezdetét. A szeszélyesen kanyargó patakoknál a partvédelmet akácrönkökkel oldják meg, semmiképpen sem akarják betonfalak közé zárni a vizet, hiszen a természetes part mint szûrô szerepel. Meggyôzôdésem, hogy az Élô Duna projekt, amely Közép-Európa

A patakpartról nézve

Sétány salátaboglárkával

Öreg füzek dajkálják a patakot legnagyobb 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely nem kevesebbet céloz meg, mint a Duna vízminôségének lényeges javítását – nem képzelhetô el a Duna mellékfolyóinak, a Dunába ömlô patakoknak a megtisztítása, vízminôségük javítása nélkül. Képek és szöveg: Tamás Enikô

Pacsirta utca elején borostyán, téli zöld meténg

Aktív partvédelem

Fehérfûz matuzsálem

Ide egy híd kívánkozik

A víz tiszta

A kor méltósága

Pillepalack „vadászat” a solymári Jegenye völgyben

Megcsonkított fák és nyírfakiültetés. Szerencsére a fûz megújul

Patakszakasz a Rákóczi utca végén

A nádas sok szemetet elrejt

Megtisztított völgy

Megpihen a szem a vadkacsán

Gondoltak a gyerekekre is a kiállítás szervezôi. A képen fûzvesszôbôl gondosan font alagút

Keukenhof

z egyedülálló és világszerte ismertté vált keukenhofi virágkiállítás a legnagyobb hagymás virágbemutató a világon. Csak tulipánból 100 fajta közel 4,5 millió példányát ültetik el évente, de a tulipánok mellett különféle nárcisz-, jácint-, hóvirág-, tôzike-, császárkorona-, kockásliliom-, díszhagyma-, sáfrány-, nôszirom-, fürtösgyöngyike-, csillagvirág- és egyéb fajok is megcsodálhatók a

kertben. A parknak megnyitása óta 42 millió látogatója volt, és 2008-ban Keukenhof már az 59. kiállításnak ad otthont. A XV. sz-ban a kalandos életû Jacoba von Beieren grófnô birtoka volt a 32 ha-os vadászterület, ahol többek között gyógy- és fûszernövényeket is gyûjtöttek a kastély konyhája számára. Innen kapta a nevét: Keukenhof = konyhakert.

Az ilyen kis házaknál a helyszínen is lehet vásárolni

A sok-sok sétakilométer kiváltása

Nevetô színek

Mint maga a tûz

A

Szegfûvirágú tulipán

Melankolikus árnyalat

A legsötétebb fajta

Papagájtulipánok az elôtérben, háttérben piros fehér különlegességek

A mai kert alapját adó angolparkot 1857-ben tervezték, de ma már többféle stílusú kertrészletet és „ötletkertet” kialakítottak a japánkerttôl a természetközeli virágos erdôrészleten át a fallal kerített reneszánsz kertig.

A virághagyma-termesztôk és -kereskedôk fejében elôször 1949-ben született meg az ötlet, hogy tavaszi virágkiállítást rendezzenek Keukenhofban. A látványos kiállítás pompás reklámnak bizonyult. Ma már több mint kilencven vállalkozás mutatja be hagymás virágait minden évben. Közülük több cég saját elárusítóhelyet üzemeltet a parkon belül, ahol nagyobb tételre megrendeléseket is felvesznek. A hagymatermelôk számára kijelölt és fenntartott parkrészeken minden évben 30 kertész ülteti el kézzel a virághagymákat, hogy elvirágzás után újra felszedjék ôket, majd ôsszel elölrôl kezdôdjön az ültetés-virágzás-felszedés ciklusa. A szabadba ültetett virágokon kívül nagy fedett csarnokokban lehet megtekinteni a késôbb nyíló, de meghajtatott fajtákat. A termelôk által bemutatott fajtakollekciókat szakértô bizottság bírálja és sorolja. A legjobb bemutatott állomány megkapja a Keukenhof Díjat. Hollandia legnagyobb nemzetközi szabadtéri szoborkiállításának is helyt ad a park. Mintegy 50 mûvész 150, különféle stílusú és méretû mûalkotása tekinthetô meg a virágok között.

Színek harmonikus összhangja

Képek és szöveg: Lükôné Örsi Gabriella

Riport az új értéket elôállító termelôk hosszú távú érdekeltségét. Az állandó átszervezés a hosszú távú gondolkodást igénylô termeléspolitika halála. Jobban oda kellene figyelni Okályi Iván 1950–1953-ban megfogalmazott és leírt törvényszerûségeire a termelés, kutatás, oktatás, szaktanácsadás összhangjára. Sajnos Újfehértó – saját hibáján kívül – ma nem rendelkezik igazi, az almatermesztés mai gyakorlatát bemutató ültetvényekkel. Hiányosak a fajtára konkretizált, a mai gyakorlatot segítô, a koronanevelést reprezentáló üzemi jellegû parcellák. – Mit tart élete legnagyobb eredményének szakmai területen? – Szakmai pályafutásom értékelhetô eredménye elsôsorban az, hogy az Újfehértói Kísérleti Telep létezik, és a hazai meggytermesztés fajtaválasztékát eredményesen gazdagítottuk. Harmath László, Zatykó Imre, Bubán Tamás, Szabó Tibor, Gonda István még ma is a kutatás és szaktanácsadás elismert személyiségei, Inántsy Ferenc pedig – akit ugyancsak én javasoltam a kutatóállomás igazgatói székébe – kiépített egy korszerû kutatóállomást, gondoskodott a személyi utánpótlásról (Takács Ferenc, Lakatos Tamás, Csiszár László). Az ô nevéhez fûzôdik a szakmai szervezetek munkájának összefogása, a két évtizede havonta megjelenô Fruit–Info információs újság léte, a kutatást segítô Észak-kelet Magyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány munkájának összefogása, az évenként megjelenô könyvek szerkesztése. Szeretném még kiemelni Vig Péter irányító és segítôkész munkáját, aki 1970 és 1990 között hivatalból, de emberi kapcsolatokból adódóan is segítette a kísérleti telep fejlesztését. A Felsô-Tiszavidék és a Nyírség gyümölcstermesztése mennyiségi szinten kialakultnak tekinthetô. További mennyiségi változást csak a kereslet-kínálat hozhat. A fejlesztés, a korszerûsítés teljes mértékben a termelôi kereskedelem kialakulásának függvénye. A korszerû tárolás és áruvá készítés fejlesztésére, a piac folyamatos egyenletes kiszolgálására kell összpontosítani. Komoly figyelmet kell fordítani a fajtaspecifikus termesztés alakítására, a nyersfogyasztás (asztali) és a konzervipar igényeinek kielégítésére. A minôséget javító termesztést nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kell valósítani. – Hogyan lehet továbbfejleszteni SzabolcsSzatmár-Bereg megye gyümölcstermesztését, különös tekintettel az almára, a meggyre, a dióra és a


köszmétére. Mely gyümölcsfajokat tart még perspektivikusnak a megyében? – Termeléspolitikai szempontból a jelenlegi 4 gyümölcsfaj alma, meggy, szilva és dió tájban történô kiemelése elegendô. Az állami támogatás rendszerének kidolgozását hozzáértô szakemberekre kell bízni. A többi gyümölcsfaj – köszméte, szamóca, málna, ribiszke – termesztése erôsen piacfüggô tevékenység lesz a jövôben is. – Mik a további tervei? – Hetvenkilenc éves koromban „mik a további terveim”? Nyugodt pár esztendô, amely alkalmas lehet a térség gyümölcstermesztési múltjának 1945-tôl 2000-ig történô összefoglalására. A kertészeti felsôoktatásban és kutatásban eltöltött több mint 50 év után nyugdíjasként termelni, gazdálkodni akartam. Felébredt bennem a gyermekkori emlék, a föld szeretete és tisztelete. Van üzemi gyümölcsösöm, van gyümölcsfaiskolám, így határozottan állítom: könnyebb volt tanítani, kísérleti állomást vezetni, mint ma gazdálkodni, új értéket elôállítani. A 3–4 éves szilva, meggy, cseresznye és almafákat, a begyûjtött „Nemtudom” és Besztercei klónok, a Brózik– Apostol cseresznyefajták fáit metszegetve és közöttük sétálva a mindent eldöntô virágrügyekre gondoltam, és papírra vetettem egy pár sort rímekbe szedve. Legfôbb tervem a dédunokákkal való foglalatosság az alma- és meggyfák árnyékában. A gyümölcsfák virágzása minden évben ünnep és remény számomra. Így vetettem papírra Virágzás címû versemet: Szín, illat, forma, mily csodás kavalkád, virágoznak az almafák. Gala, Jonathan, Idared és mások csalogatják a rovarvilágot. Az utód biztosítása a fô feladat, a virágzás egy múló akarat. Virágzás. Mennyi gond és figyelem, hiszen ettôl is függ a jövedelem. Biológiai csodák, növényvilág, emberi lét, örök összetartozás. Virágoznak az almafák.

– Professzor Úr, kívánom, hogy még sok-sok almavirágzást éljen meg, unokái és dédunokái körében. Tamás Enikô

17

Riport

Gépmúzeum – az egyetemen A gödöllôi Szent István Egyetemhez vezetô bekötôút mellett bal oldalt – a Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ után – egy érdekes épület vonja magára a figyelmet. Kapujának felirata arról tájékoztatja az erre látogatót, hogy ez a „Mezôgazdasági Gépfejlôdéstörténeti Gyûjtemény”. Jelentôségéhez mérten kevesen ismerik még ma is ezt az Európában is egyedülálló gyûjteményt, amely „országos gyûjtôkörû kiemelt szakmúzeumként” a Szent István Egyetem (korábban Gödöllôi Agrártudományi Egyetem) fenntartásában mûködik.

Egy kis múzeumtörténet! Az 1986-ban alapított múzeum valójában több mint harminc éves múltra tekint vissza. A gyûjtemény alapját azok a valamikori állami gazdaságoknál amortizálódott, leselejtezett – valójában pusztulásra ítélt – gépek képezik, amelyek egy elôrelátó (és értékmentô) miniszteri döntés értelmében az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején a kétegyházi mezôgazdasági szakiskolához kerültek megôrzésre. A csaknem teljes agrárszakoktatási intézményhálózat akkor még az agrártárca felügyeletébe tartozott; így ölthetett testet az a gondolat, hogy a nem mindennapi gyûjtemény legértékesebb része kerüljön egy több látogatót vonzó, jobb bemutatási és oktatási hasznosítási lehetôséget biztosító helyre. Az agrártárca támogatásával, illetve finanszírozásával így jöhetett létre a gépmúzeum a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem területén (mai campusán) és egyúttal ide került Kétegyházáról a gyûjtemény java, úgy, hogy azért ott is maradt bemutatásra érdemes kollekció. Az utókornak tartozom azzal, hogy megemlítem azoknak a nevét, akiknek a múzeum létrehozásában döntô szerepük volt: Dr. Romány Pál miniszter, Bosznay László és Héger József, az akkori szakfôosztály vezetôi, valamint a múzeum alapító igazgatója, Pálfi György. Európa legnagyobb agrártechnikai gyûjteménye rejtôzik az Ybl-díjjal kitüntetett épületegyüttesben és udvarán. Tervezôk: Tihanyi Judit és Halmos György. A mintegy 6000 m2 zárt térben és 4000 m2 udvari részen több mint 2000 gép található, amelyek nagy része (85 százaléka) még mûködôképes. Egyik különlegessége a múzeumnak, hogy ebben a gyûjteményben a központba” nem feltétlenül az egyes gépek állnak, hanem a Kárpát-medence technikatörténeti fejlôdésének a bemutatása: így a lóvontatású ekék teljes gyûjte-

18

ménye megtalálható, értékes géprendszerek hívják föl magukra a figyelmet. Újdonságnak számít a mûszaki gyûjtemények körében – a legújabb nyugat-európai illetve uniós szabályokhoz és tendenciákhoz igazodóan – hogy míg az ilyen jellegû gyûjteményeknél általában a „tárgyat” mutatják be, itt már a technológiára helyezôdik a hangsúly, a hogyan bemutatására. Innen indult ki az az új gondolat is, hogy a jövôben bemutató-központi környezetet is szeretnének kialakítani, ahol a látogatócsoport – ha kívánja – mûködô kádár, kovács mûhelyben ismerkedhet meg a mesterség fogásaival akár úgy is, hogy manuálisan részt vesz benne, szinte „megtanulja” a szakmát. A másik különlegesség, hogy a múzeum 1986os alapításától kezdve szervesen kapcsolódott az oktatásba. Mai egyetemi szervezeti tagozódása szerint a Gépészmérnöki Kar Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központjához tartozik Gépmúzeum és Mûszaki Dokumentációs Központ néven. Tehát aktívan részt vesz a gépészmérnök hallgatók gyakorlati oktatásában. (Oktatási metszeteik vannak, modelljeik, makettjeik, mûködôképes gépeik, amelyeken a hallgatók a géptan alapjait sajátíthatják el.) Tulajdonképpen a Gépészmérnöki Kar tanszékeként is mûködik, ahol a mûszaki fejlesztés, agrártörténet és technikatörténet tantárgyak oktatása is folyik. Megjegyzem: a Szent István Egyetem tudomásom szerint az egyetlen, amely országos gyûjtôkörû szakmúzeumot tart fenn – mindenféle állami támogatás nélkül! Hogy mit jelent a névben, a valóságban, a Dokumentációs Központ? Minthogy a kar 17 tanszéki könyvtára megszûnt, a múzeum átvette a könyv-folyóirat anyagot. Ezen belül szerepelnek itt az elmúlt 50 év anyagai, 60.000 szakkönyv, fotók, filmek, prospektusok, gépleírások, és valódi mûszaki-dokumentációs központot fejlesztenek ki. A cél a szolgáltatás, egy kutató-dokumentációs központ létrehozása, ahol helyben tanulmányozható ez a szép szakma. A könyvek digitalizálása folyamatos – sajnos elsôsorban a szûkös anyagi lehetôségek függvénye.

Mit láthatunk a múzeumban? Az épületbe belépve a földszinten a magyar mezôgazdasági gépipar története tárul elénk. Megismerkedhetünk a gôzgépek fejlôdéstörténetével, a mezôgazdasági gyáriparral, a gépkiállítások történetével és sok más érdekesség mellett megcsodálhatjuk az 1924-ben gyártott gôzloko-


Riport mobil (meghajtógép) és gôzmagajáró (gôzlokomotív) tiszteletet parancsoló – és mûködôképes – példányait. Az emeleti szinten (galérián) – egy eredeti gondolat megvalósulásaként – az élelem-megszerzés története a központi téma. Megismerkedhetünk a mezôgazdasági termelés kialakulásával, eszközeinek, eszközrendszereinek a fejlôdésével, az élelmiszer-feldolgozás folyamatával, technológiájával. Különlegességként megtekinthetjük a Híres magyar élelmiszerek állandó kiállítást, amely az Agrár-marketing Centrum (AMC) támogatásával készült. Visszatérve a földszintre és az udvarra kilépve gépmatuzsálemekkel találkozhatunk. Számomra azonban a legnagyobb meglepetés az udvart körülvevô épületszárnyakban tárolt és bemutatott gépek, géprendszerek sokasága, többnyire a mezôgazdasági termelés fô tevékenységeihez, fázisaihoz kapcsolva (szántás, vetés, ápolás, betakarítás); és nem utolsósorban a különbözô motorok és erôgépek – fôleg traktorok – tömege. Egy gépész vagy egy mûszaki vénájú ember innen nem egykönnyen tud szabadulni! Hát ha még mûködésben is láthat egy-két kuriózumot – amire lehetôség adódik! Ennyit kedvcsinálónak! Ha csak a száraz leírást tekintem, akkor a Szakmúzeum feladata az egész ország területén a múlt mezô- és erdôgazdasági termelôeszközeinek (eszközök, gépek, berendezések) felkutatása, gyûjtése, tárgyi, technikatörténeti értékek feldolgozása, bemutatása. A kiállítások célja: a termelési eszközöket, gépeket és a dolgozó ember munkakörülményeit, eredeti rendeltetésük szerint mûködve, aktív módon, a kor színvonalának megfelelôen bemutatni az érdeklôdôknek. Ezt a célt szolgálja a hat állandó kiállítás: az élelemszerzés két és félmillió éves története; mezôgazdasági eszközök és gépek kialakulása, fejlôdése; mûködô modellek, makettek bemutatója; a víz- és

szélenergia az élelmiszertermelés szolgálatában; a gôzgép alkalmazása a mezôgazdaságban; technikatörténeti összefoglaló kiállítás. Hogy ennek a célnak a múzeum maximálisan igyekszik eleget tenni, azt az is jelzi, hogy az elmúlt öt évben a látogatottság ötszörösére (5000 fôrôl 25 000 fôre) nôtt, és ez tovább növekszik a jövôben. 2008. január 1-tôl az új múzeumlátogatási rendben az összes európai uniós polgárra érvényes szabályozórendszer, illetve kedvezményrendszer érvényes; az állandó kiállítások ingyenes látogathatósága megszûnt, de még így is olcsóbb a felnôtt belépô, mint egy mozijegy, és igen széles a kedvezmények lehetôsége. A már említett szerteágazó feladatokon túl a múzeum napi gondja a fenntartás. Ezért – kitörési pontként – egyre inkább kulturális szolgáltató központként kíván – és kénytelen – mûködni – a múzeumi jelleg megtartása mellett. Így szakmai konferenciák, rendezvények, szakestélyek, gépbemutatók, tanfolyamok, sajtótájékoztatók szervezését és lebonyolítását is vállalja a gépmúzeum, és ehhez kiváló feltételekkel rendelkezik. Minden szakmabeli vagy szakmához közelálló cégnek, intézménynek, magánszemélynek csak ajánlani tudom! Nyitva tartás: Hétfô: Kedd-péntek: Szombat: Elérhetôség:

szünnap 9–16 óráig 9–14 óráig 2103. Gödöllô, Páter Károly u. 1. Telefon/fax: (28) 410210 Tel.: (28) 522000/1050 E-mail: [email protected] www.gepmuzeum.szie.hu Dr. Szekeres Béla


19

Riport

Méz, méz, méz, termelt méz! A legôsibb édesítôszerünk. Fôleg invertcukorból áll a méz, szaharóztartalma csupán 6–7 százalék. Tartalmaz fehérjéket, ásványi anyagokat, B-vitaminokat, szerves savakat, enzimeket, íz- és zamatanyagokat. Mivel kedvezôen befolyásolja az emésztôszervek, az izmok, a szív mûködését, amellett természetes gyógyhatású anyagokat is tartalmaz a méz, jó lenne a szerény, mindössze 30–40 dkg-os évenkénti és fejenkénti hazai fogyasztást lényegesen emelni. Legkedveltebb az akácméz, de nô a népszerûsége a hárs- és gesztenyeméznek, és a többi mézkülönlegességnek is. Ahol csak lehet, a kristálycukrot mézzel helyettesítsük. Dietetikusok szerint a modern embernek három fô fehér ellensége van a táplálkozásban: ez a fehér cukor, a hófehér liszt és a só. Figyeljünk azonban arra, hogy ha teánkat mézzel ízesítjük, várjuk meg, míg kissé lehûl, mert a forró teában értékes anyagainak egy része tönkremegy. Bögréné Bodrogi Gabriella szakmai fôtanácsostól, osztályvezetôtôl a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból kértünk interjút. – Milyen valós lehetôségeket kínál a hazai méhészeknek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve a Magyar Méhészeti Nemzeti Program? – A méhészeti ágazat különleges helyzetben van. Az általánosan meghirdetett, minden ágazat számára nyitott támogatások mellett önálló ágazati program mentén speciális támogatások is igényelhetôk. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fogalmazza meg azokat a magyar mezôgazdaság számára fontos támogatási lehetôségeket, amelyek az egyes gazdálkodók versenyképességének javítását, a környezetbarát termelés fejlesztését, a vidéki lakosság jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítását szolgálják. Errôl részletesen az FVM illetve az MVH honlapján található információ. A Méhészeti Nemzeti Programok alapján igénybe vehetô támogatások az unió méhészei számára 1997 óta állnak rendelkezésre. Hazánk a csatlakozást követôen juthatott ehhez a lehetô-

20

séghez. Ezt a támogatás azért hirdette meg az EU, mivel az ágazati folyamatok felülvizsgálatát követôen az ágazat meghatározott jellemzôinek javítását tûzték ki célul. A közösségi megállapítások a következôk: – A méhészet mint mezôgazdasági ágazat elsôdleges feladatai közé gazdasági tevékenység végzése és vidékfejlesztés, méz és egyéb méhészeti termékek elôállítása, valamint az ökológiai egyensúly fenntartása tartozik. – Az ágazatot a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplôk területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. – Figyelembe véve a varroózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, közösségi szintû cselekvésre van szükség, mivel a varroózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének engedélyezett eszközökkel, anyagokkal kell történnie. A fenti körülmények ismeretében, továbbá a méhészeti termékek közösségi termelésének és forgalmazásának javítása érdekében hároméves nemzeti programokat lehet kidolgozni, és azok elfogadását követôen az EU és a nemzet által közösen finanszírozott ágazati támogatáshoz jutni. A támogatás elsôsorban közösségi jellegû. Célja, hogy a méhészek saját környezetük, a méhészet feltételeinek jobb megismerésével lehetôséget kaphassanak a hatékony termelés megvalósításához. A szakmai ismeretek bôvítése, a feltételek jobb megismerése, a szervezettség elôsegítése az ágazat egészének fejlôdését szolgálja. A 2004-ben az ágazat képviselôivel közösen kialakított és benyújtott Magyar Méhészeti Nemzeti Programban sok olyan ágazati igény is bekerült, amelyeket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 1997-ben készített középtávú stratégiájában már megfogalmazott, de amelyek a szükséges források hiányában nem valósulhattak meg. A Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak az üzenete hármas:


Riport 1. valós támogatás a méhészet, a méhész számára; 2. összefogás a közös gondolkodás elôsegítése, fejlesztése érdekében; 3. üzenet a jövôrôl az ágazat szereplôinek, az ismeret biztosításán keresztül. A hároméves program végrehajtásával elért eredmények a következôk: egységes ismeretterjesztés, szaktanácsadó hálózat mûködése, szakmai alapon nyújtott varroa atka elleni védekezés segítése, állomány-, eszköz beszerzése, állománypótlás támogatása, bemutató méhészek hálózatának kialakítása, azok látogatása, mézvizsgálatok, nemzetközi kapcsolatok kiépítése stb. A rendelkezésre álló források (954,83 millió Ft/év) kihasználása eredményes volt: 2005. évben: 278,5 eFt, 29,1% 2006. évben: 835,1 eFt 87,5% 2007. évben: 939,2 eFt 98,1% 2007-ben újabb hároméves idôszakra nyújtott be pályázatot a magyar kormány, karöltve a méhésztársadalommal. A program jóváhagyása hasonló források igénybevételét teszi lehetôvé. Így a megkezdett programok tovább folytatódhatnak. (A „Magyar Méhészeti Nemzeti program 20072010” az FVM honlapján az alábbi címen megtalálható:http://www.fvm.hu/doc/upload/200801/ 152_2007_fvm_melleklet.pdf) A két ismertetett program valós lehetôséget nyújt az azzal élni akaró, céltudatos gazdálkodóknak, hogy a hatékony termelés feltételeit megteremthessék. – Mikortól lesz sorszámozott, hologramos zárszalag forgalomban a hazai üveges mézeken? Mennyiben nyújt ez védelmet a hazai méhészeknek? – A zárszalag bevezetése a méhészeti ágazatban ún. civil minôségbiztosítási rendszer. A méhészek érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet által kialakított és mûködtetett minôséget ellenôrzô rendszerhez a méhészek saját elhatározásból csatlakozhatnak a fogyasztók bizalmának megszerzése, illetve megerôsítése érdekében. Ilyen rendszerek nem ismeretlenek az EU tagállamaiban, önkéntességi alapon lehet csatlakozni meghatározott minôséget garantáló ellenôrzô rendszerekhez, amelyeket ágazati társadalmi szervezetek hirdetnek meg. Ilyen példa a holland vágóállat- és hússzektorban, tojásszektorban is mûködik, de Dániában sem ismeretetlen ez. Sorolni lehetne a példákat hosszan. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettôl (OMME) már 2007. december 1-tôl hivatalosan is beszerezhetô a méz-zárszalag. Az OMME a tulajdonosa a zárszalagnak.


Követendô példa ez azon mezôgazdasági ágazatokban, ahol a termelôk, a gazdák közvetlenül szeretnék értékesíteni terméküket a fogyasztóknak, vagy ha nem is közvetlenül értékesítenek, akkor is szeretnének egy lehetôséget adni azon feldolgozóknak, amelyek a piacon korrekt piaci magatartást tanúsítanak. A méz-zárszalag jogvédett tanúsító védjegy. Tanúsítja, hogy a méz természetes és magyar. Utóbbi azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében élô növényekbôl gyûjtött nektárból származik a méz. A zárszalagon egy 6 számjegyû azonosító szám is található, amelynek segítségével a fogyasztó ellenôrizheti a használat valódiságát. Az OMME központja ad tájékoztatást a számok alapján a zárszalag felhasználójáról. Az OMME folyamatosan ellenôrzi a zárszalagos mézek minôségét, így a vásárló tudja, hogy egy komoly minôségbiztosítási rendszer húzódik az áru mögött. Ismereteim szerint a mai napig az egyesület 245 ezer zárszalagot értékesített. A zárszalag nyilván nem oldja meg a termelôk értékesítési problémáit, de az elsô lépés azok mérséklésében. Nagyon sok, a termelôi mézek népszerûsítésével kapcsolatos programra is szükség van még, de mindenképpen meg kellett tenni az elsô lépéseket, aminek remek gyakorlati formája a zárszalag. A minisztérium nagyon hasznosnak ítéli az ilyen termelôi kezdeményezéseket. – Hogyan lehetséges az, hogy a magyar mézet nem az országon belül vizsgálják laboratóriumban, holott már 2004. január 1-je óta az Európai Közösséghez tartozunk? Átvettük az Élelmiszerkönyvet, vannak kitûnô laboratóriumaink. Mégsem idehaza vizsgálják meg mézeinket! - Magyarország valóban rendelkezik kiváló, világszínvonalú laboratóriumokkal. A korszerû laboratóriumok mûködéséhez speciális ismeretek kellenek, a laboratóriumi vizsgáló mûszerek beszerzési ára igen magas, a biztonságos mûködéshez tartalékgépek kellenek, és a mûszaki háttér gyors fejlôdésével ezek sajnos rövid idô alatt elavulnak, folyamatosan új vizsgálati igények, lehetôségek jelennek meg. Csak olyan speciális laboratóriumok felszerelése, mûködtetése éri ma meg, amelynek ágazati kihasználtsága magas. A méz is speciális élelmiszer, kimondottan a méz kémiai tulajdonságainak vizsgálatára specializálódott laboratóriumaink nincsenek. A hazai méhészeti ágazatban tevékenykedô mézfelvásárlók, mézexportôrök a standard értékesítési tételeiket is német, francia laborokban vizsgáltatják. Különösen igaz ez a mézben található idegen

21

Riport anyag vizsgálatokra. Egy újszerû kémiai vizsgálat elméleti kifejlesztése, gyakorlati vizsgálati módszerré történô adaptálása, annak akkreditálása rendkívül költséges folyamat. Ezt csak azok a laborok képesek elvégezni, amelyek folyamatosan nagyszámú mézmintát kapnak az év folyamán vizsgálatra, azaz a mûködésük során elô tudják teremteni az új vizsgálatokhoz szükséges anyagi hátteret. Az új vizsgálatok bevezetésébôl adódó új megrendelésekbôl származó bevételek segítségével pedig még újabb módszereket tudnak kidolgozni, hiszen a piac normális mûködéséhez, a tiszta, egészséges versenyhez erre szükség van. Hazai mézlabor a gazdasági környezetébôl adódó kisszámú megrendelésekbôl az elôbb leírt folyamatok elvégzésére képtelen. A kérdés nagyon érdekes, hiszen a „holott” szó jelzi, hogy éppen uniós tagságunk ad lehetôséget arra, hogy az ebbôl fakadó elônyöket ki lehet, sôt ki is kell használni. Azaz, mivel egységes Élelmiszerkönyv vonatkozik minden uniós mézre, így a vizsgálati módszerek is egységesek, tehát mindegy, hol vizsgálják az adott élelmiszert, ez esetben mézet az unión belül. Az eredmények érvényesek minden tagországban. Éppen ez az egyik elônye az uniónak, hogy nem kell feleslegesen pénzt költeni egy hazai labornak drága mûszerekre, nem szükséges az államnak kitaníttatnia a szakembereket egy új labor felállítására akkor, amikor az adott célra már kész laborok vannak az unió más országaiban. – Min múlik, hogy a hazai akácméz földrajzi eredetvédett legyen? – A hazai akácméz nem eredetvédett. A földrajzi eredetvédelem feltétele, hogy elkülöníthetô, mérhetô, állandó tulajdonságban kell különböznie a terméknek a más területen elôállított azonos terméktôl. Országnévvel terméket védeni nem lehet. Magyarország földrajzi helyzetébôl adódóan, egyébként sem megvalósítható a kérdésben feltett földrajzi eredetvédelem. Objektíven mérhetô fizikai-kémiai tulajdonsággal, paraméterrel kell elkülöníteni a hazai akácmézet más, a Kárpát-medencébôl származó egyéb, de nem magyar mézektôl. Ami érdekes, hogy az egységes magyar akácméz sokszor régiónként is mutat némi eltérést, sôt ez még az évjárattól is függhet. A magyar akácméz egy fajtaméz a világon megtalálható számos fajtaméz közül. Hazánkban található az európai akácerdôk 2/3-a, ezért számítunk „nagyhatalomnak” a termelésében. Évente mintegy 10–13 ezer tonna akácmézet termelünk. Ennek 20–30 százalékát fogyasztjuk el itthon, a többi 8–10 ezer tonna alapanyagként, 300

22

kilogrammos hordós kiszerelésben hagyja el az országot. Ennek egy részét „egy-az-egyben” értékesítik, azaz nem keverik össze más mézekkel, hanem „akácméz” megjelölésû üvegekben, „magyar eredet” feltüntetésével hozzák forgalomba. Sajnos ebben a formában értékesül a kisebb hányada a határunkat elhagyó akácméznek. A nagyobb részét a világ többi részébôl származó mézek minôségének feljavításához használják. Ezek ismeretében megállapítható, hogy a hazai akácméz sorsa a méz világpiaci árától függ. Mivel azoknál jobb minôségû, éppen ezért javító méznek használják, így ára függ a világpiaci ártól, de mindig magasabb az aktuális világpiaci árnál. A különbözet mértéke függ az adott év akácméztermésétôl, a hazai mézexportôrök és a hazai méhészek piaci magatartásától. – Milyen elônyökkel jár a méhészek és a fogyasztók számára a földrajzi eredetvédettség? – Az unióban ott érdemes mézek eredetét levédeni, ahol konkrét keresleti piac van az adott termékre. Van erre példa, amikor nagy területen speciális méhlegelô növény termesztése folyik, ami egyébként jellemzô arra a vidékre, és ezzel egyidejûleg a termelt mézet levédték. Ez hazánkban egyetlen mézfajtára, egyetlen régió mézére sem áll fenn. Franciaország egyes régióiban fordult elô, hogy a helyi mézet levédették a méhészek. De azt a mézet csak ott, abban a régióban tudják értékesíteni, mert az ott élôknek fontos az a termék. Természetesen máshol is érvényes rá az eredetvédelem, de ott a fogyasztó csak azért, mert eredetvédett, nem fogja megvenni. A fogyasztó a legtöbb esetben nem is tudja, hogy eredetvédett terméket vesz. Számára a terméket elôállító a fontos, aki valamilyen eszközzel, itt az eredetvédelemmel biztosította, hogy a megszokott termék mindig azonos minôségben lesz beszerezhetô, és nem fog soha sem csalódni benne. Az alacsonyabb fogyasztói árakért küzdelem folyik a piacon a termékek elôállítói és beszállítói között, az eredetvédelem ebbôl a harcból emeli ki a különleges terméket. Hiszen aki levédette a termékét az tudja, hogy az adott termék korlátozottan állítható elô, és keresleti piaca van, ezért fölösleges ár-harcot vívnia – amely harc egyik sportszerûtlen módszere az eredethamisítás – így saját maga védelmére tesz lépéseket, ami közvetve kedvez a fogyasztónak is. – Milyennek ítéli meg a hazai méhészek szervezettségét, érdekérvényesítô képességét? – A méhész önmaga individualista alkat. Aki élvezi a méhészkedést, arra sok más minden mel-


Riport lett az is jellemzô, hogy kint a természetben, mindentôl távol egyedül, csak szeretett méhei társaságában dolgozik, egyúttal kikapcsolódik. Élvezi a magányt. Régen a méheket úgynevezett méhesben tartották. Ez is többek között színhelye volt a méhész délutáni sziesztájának, a külvilágtól való elvonulásának. A kilencvenes évek elején az ágazatban a közösségi élet a téli idôszakra korlátozódott, klubokban, elkülönült csoportokban Ebbôl adódóan sokszor egymástól eltérô, ellentmondásos javaslatok igények érkeztek az ágazatból. Ma már a méhészet egységes, összetartó ágazat képét mutatja. A mai méhész rájött azonban arra is, hogy a méhekhez hasonlóan egyedül nem boldogul. Összefogásra, csapatmunkára van szükség ahhoz, hogy boldogulhasson, hogy eligazodhasson a mai világ dolgaiban. Együttgondolkodásukra jellemzô, hogy a méhészeknek országosan egyetlen érdekképviseleti szervük van, amelyben a méhet tartók 70 százaléka, a méhészetet megélhetésként ûzôk 100 százaléka képviselteti magát. Érdekképviseleti szervük a már említett Országos Magyar Méhészeti Egyesület, amely nagyon patinás szervezet, hiszen 1879-ben alapították meg. A II. világháború utáni politikai okokra visszavezethetô némaságukat 1984-ben törték meg, amikor is újjáalakultak, mégpedig itt, az FVM épületében. Segítségükre volt akkor munkájuk elindításában Öcsödi Gyula, az akkori Mezôgazdasági Fôosztály osztályvezetôje, akire a mai napig hálás szívvel gondolnak a méhészek. A méhészek érdekérvényesítése példaértékû lehet a többi ágazat számára. A nagy szervezettséget felmutató társadalmi szervezet, az OMME a hivatalos szervekkel jó együttmûködést tudott kialakítani. Az ágazat igényeit éppen a jó együttmûködés kapcsán általában megfelelô idôben és megfelelôen tudja szóvá tenni, képviselni. Részt vesz az ágazattal kapcsolatos rendeletek kidolgozásában; a Nemzeti Program koordinátora; mézpiaci információkkal látja el a méhészeket. Nemzetközi tevékenysége példaértékû, ennek következtében sok hasznos kapcsolattal rendelkeznek. Ezzel együtt mégis vannak olyan ügyek, amelyeket nem akkor és úgy sikerül elérni, ahogy azt az ágazat szereplôi elvárnák. Ilyen volt például az elmúlt idôszakban az ún. E rendszám kérdése is. Összességében az ágazat érdekérvényesítô képessége jónak mondható. – Hogyan lehetne megakadályozni a mézhamisítást? Gondolok például a kínai méz magyar mézzel való följavítására.


– A mézhamisításnak két formája létezik: eredet- és minôség hamisítás. Elôbbi esetében a mézesüvegen feltüntetett eredet nem felel meg a valóságnak. Például, ha az üvegen feltüntetik, hogy magyar akácméz, akkor abba nem keverhetô máshonnan származó, vagy más fajtájú méz. Méz esetében egyébként különösen fontos az eredet kérdése, mert a hatályos jogszabályok lehetôvé teszik az eredet eltüntetését a terméken. Ugyanis, ha a méz csomagolója két országból, több helyrôl származó mézet kever össze és tölt az üvegbe, akkor törvényesen lehetôsége nyílik az „uniós és nem uniós mézek keveréke” eredetmegjelölésre. Ez pedig semmirôl sem tájékoztatja a fogyasztót, esetleg csak arról, hogy a méz a Földrôl származik. Rendelkezésünkre áll egy EU bizottsági állásfoglalás, amely lehetôvé teszi, hogy a tagállam a területén forgalmazott mézek esetén ennél pontosabb tájékoztatást kapjon, így a származó országok felsorolását is elôírhatja. Ennek jelentôsége a jelentôs importtal rendelkezô országok esetében van. Az állásfoglalást egyébként ilyen ország kérte. A mézhamisítás másik formája azt jelenti, hogy a mézbe nem nektár eredetû anyag is belekerült, ez a minôséghamisítás. Ez megfelelô hatósági eljárással megszüntethetô. – Milyennek ítéli a magyar méz helyzetét az unióban? Mely országok a legfôbb vetélytársaink az unión belül? – Az unió a méz fogyasztásának csak mintegy a felét képes megtermelni. A fogyasztás és a termelés egyenlô eloszlása földrajzilag nem esik egybe, így fordulhat elô, hogy míg Németországban magas az egy fôre esô mézfogyasztás (1,2 kg/fô/év), addig nagyon kevés a méhész az országban, és a termelési átlagok is alacsonyak. Hazánkban alacsony a fogyasztás (0,4 kg/fô/év), de sok méhész van, és magasak a termelési eredmények is. Így a megtermelt évi kb. 25.000 tonna mézünk 80 százaléka elhagyja az országot, ennek tekintélyes hányada az EU piacán talál vevôre. Az elôzôek miatt igen számottevô 65–70 ezer tonna az EU-n belüli kereskedelem is, amelynek egyharmadát a magyar méz adja. Az unió évente mintegy 130–140 ezer tonna mézet szerez be a világpiacról. Ennek ma már háromnegyedét Dél-Amerikából. A kínai behozatal nem éri el a 7%-ot. A méz-kereskedelmi jellemzôkbôl látható, hogy a versenytársaink elsôsorban ár tekintetében nem az Európai Unión belüli országokból kerülnek ki, sokkal inkább Dél-Amerikából, azon belül is Argentína, Mexikó, Chile a fô versenytár-

23

Riport – Bioüzemanyag-termelés sunk. A magyar méz árát a világpiaci ár határozza meg elsôsorban, másodsorban pedig a minôség. Ez utóbbi értékét jelzi, hogy a magyar méz ára mintegy egyharmaddal magasabb, mint a versenytársakénál. – Ön szerint volt már néhány eredménytelen Canossa-járása Brüsszelben a magyar méhészeknek? Milyen a méhészek érdekképviselete, miért nem jártak sikerrel Brüsszelben? – Eredménytelen Canossa-járásról nincs tudomásom. A csatlakozásunkat követôen a magyar méhészek brüsszeli demonstrációval is fölhívták a figyelmet a mézre vonatkozó elôírások hiányosságaira. Ennek eredményeként a Tanács napirendre tûzte a kérdést, és a Bizottság iránymutatást adott ki az ún. mézirányelv alkalmazására vonatkozóan. Természetesen az irányelv módosítására irányuló igényeket fenntartjuk, de elfogadjuk azt, hogy a jelenlegi szabályozás igen hosszú egyeztetési folyamat eredménye, és egy ismételt módosítás esetleg nem a méztermelôk érdekei-

nek megfelelôen valósulhatna meg. A magyar méhészek tiszteletet vívtak ki brüsszeli jelenlétükkel. Nem hivatalos információk szerint csodálatuknak adtak hangot a brüsszeli bürokraták azért, mert végre egy ágazat képviselôi nem több támogatást, hanem a termékükre vonatkozó minôségi követelmények szigorítását kérték. A COPACOGECA ülésein vezetô szerepet tölt be a magyar méhészet képviselete, és felvetésünk folyamatosan napirenden van. Összegezve: a magyar méhészek nagyon helyesen egy jogszabályi gyengeségre hívták fel a figyelmet, és a mozgalom sikerrel járt. Azóta is állandó témája a brüsszeli szakmai egyeztetéseknek a magyarok felvetése. Azonban mindnyájan tudjuk, hogy egy rendelet megváltoztatása évekig is eltarthat, hiszen 27 tagország egymástól eltérô érdeke szerint születnek a döntések. – Osztályvezetô Asszony, köszönöm az interjút. Tamás Enikô

A bioüzemanyag-gyártás jelene és jövôje Alapadatok a világ bioüzemanyag-termelésérôl. – 2007-ben a világon a két legfontosabb bioüzemanyag a bioetanol és a biodízel. Energiatartalmuk lényegesen eltér. Egy hordó bioetanol energiatartalma 0,66, egy hordó biodízel pedig 0,90 hordó motorbenzin energiatartalmával egyezik meg. Az elôbbi két fajlagos mutatóval motorbenzinegyenértékre átszámolva 2000 és 2007 között több mint a háromszorosára, 261 millió hordóra nôtt a világ bioüzemanyag-termelése. Azonban még ez a megnövekedett mennyiség is a világ üzemanyagfelhasználásának kevesebb mint a 3 százalékát fedezi. – Összehasonlításul: Az EU 2008. január 23-án publikált, felülvizsgált energia-koncepciójában is célként a megújuló forrásokból nyert energia össz-energiafelhasználáson belüli 20 százalékos arány elérését irányozták elô 2020-ig. – SzGy. Annak ellenére, hogy a biodízel fajlagos energiatartalma jóval magasabb a bioetanolénál, a világ bioüzemanyag-termelésének 80 százaléka biotanol, és csak 20 százalék a biodízel. 2007-ben a világ bioetanol-termelése 206 millió hordó volt, és ebbôl 43 százalékkal, 103 millió hordóval, részesedett az USA (fô alapanyag a kukorica). A második helyezett 31 százalékos részesedéssel, 79 millió hordós termeléssel Brazília (cukornád) volt, míg a harmadik helyet 18 százalékos részesedéssel, 10 millió hordós termeléssel az Európai Unió (domináns alapanyag a rozs) foglalta el.

24

A biodízelt az olajnövényekbôl gyártják. 2007ben a világ 55 millió hordós biodízeltermelésébôl – ami az európai viszonylagos földszûkét alapul véve még a laikus számára is meglepô – 37 millió hordót (a világ termelésének 68 százalékát!) az EU állította elô. A második helyen az USA állt, 9,5 millió hordós termeléssel (17 százalékos arány), és a világ harmadik legnagyobb biodízel gyártója Indonézia volt, 2,3 millió hordó termeléssel. Az EU-ban fôként repcébôl, az USA-ban szójából, Indonéziában pedig pálmaolajból gyártják a biodízelt. Perspektívák. A bioüzemanyag gyártása ebben az évtizedben az agrárpolitika egyik fô kérdésévé vált. Míg a három világelsô gyártó – az USA, Brazília és az Európai Unió – államilag támogatja az ágazatot, addig az alapvetôen más élelmiszerellátási és gazdasági helyzetben lévô Kína – negyedik hely a termelésben, és 2,8 százalékos részesedés a világtermelésbôl – államilag nem szubvencionálja az agrártermékek bioüzemanyagként való felhasználását. Kínában motorbenzin-egyenértékben kifejezve a 2007. évi 7 millió hordó bioüzemanyagtermelés több mint 90 százaléka bioetanol volt. Kínában a bioetanolt kukoricából, maniókából és édes cirokból állítják elô, és ezekre a terményekre – a húsfogyasztás erôteljes növekedése mellett – az országnak elsôsorban mint takarmányra van szüksége.


Bioüzemanyag-termelés Egy hektár repcébôl 935 liter, kukoricából 3742 liter, és brazil cukornádból 6174 liter bioüzemanyag, ezzel szemben a második generációs cellulózból hektáronként 9354 liter bioüzemanyag állítható elô. Az USA-ban 2007-ben a cellulózból elôállított bioüzemanyag önköltsége literenként 66, a kukoricából elôállítotté 44 dollárcent volt. A cellulóz alapanyagú bioetanolgyártás technológiai továbbfejlesztésére azonban jelenleg is komoly kutatások folynak. A cél a technológia tökéletesítése és az önköltség csökkentése. Ez a terület fontos vállalkozói tôkebefektetések célpontja az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, Kínában, Japánban és Spanyolországban is. Egyéb alternatív energiaforrások. A magas világpiaci kôolajár azonban nemcsak a bioüzemanyaggyártás fejlôdését ösztönzi. Ezen kívül komoly kutatások folynak új kôolajmezôk feltárására, a mélytengeri olajkincs kiaknázására, az olajhomok és a nehéznyersolaj felhasználására is. Az USA Energiai Minisztériumának becslése szerint 2030-ig a világ kôolajtermelése mintegy 30 százalékkal, ezen belül a nem hagyományos

energiai forrásoké ennél is nagyobb ütemben, a duplájára nô. Ez utóbbi lehetôségeket a bioüzemanyagéval összehasonlítva, a felsorolt fosszilis energiaforrások mindegyikének gyártási költsége alacsonyabb a bioüzemanyag önköltségénél. Így pl. a kanadai olajhomokból hordónként 30 dollárért állítható elô kôolaj, és a termelés napi 1 millió hordó kapacitással már javában folyik. Ráadásul ez a kapacitás 2030-ig napi 3,5 millió hordóra emelhetô. Az USA Energia Minisztériumának számításai szerint hordónként 40 dollár, vagy afölötti kôolajáron ezek az alternatív energiatermelési lehetôségek a tetemes beruházási igény ellenére is gazdaságosak, és kevésbé költségesek mint a bioüzemanyag-gyártás. (Forrás, az Amerikai Mezôgazdasági Minisztérium Közgazdasági Elemzô Központjának a témakörben legújabb publikációja, A bioüzemanyag globális perspektívában, http://www.ers. usda.gov/ amberwaves/november07/features/biofuels.htm) Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

Hazánkban is növekszik a megújuló energiaforrások jelentôsége Világviszonylatban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az alternatív energiaforrások kutatása és fejlesztése a fosszilis energiahordozó készletek csökkenése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése, és az ezzel összefüggô klímaváltozás következtében. Hazánkban a megújuló energiaforrások kutatása terén elért eddigi eredményekrôl, ezek hasznosításának hazai helyzetérôl kaphattunk képet a Magyar Biomassza Társaság és a Soproni KKK Ökoenergetika Kutatási Fôirány által március 57. között Sopronban megrendezett XI. Biomassza Konferencián. A konferenciát Dr. Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság elnöke nyitotta meg. A háromnapos rendezvény során szó esett többek között a megújuló energiákra alapozott komplex energiaellátó rendszerekrôl, illetve az alternatív energiaforrások lehetséges szerepérôl a hô- és villamos energia termelésében. Elôadásokat hallhattunk a megújuló energiákra alapozott településfejlesztésrôl, a biomassza-kiserômûvek üzemeltetési tapasztalatairól, a természetvédelem és a megújuló energia kapcsolatáról, az energetikai ültetvények létesítésének és hasznosításának tapasztalatairól.


Az elôadók között volt Gôgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki az energiatermelô mezôgazdaságról beszélt. Kiemelte, az állattenyésztés fejlesztési programjának keretében 2008. során 30 biogázüzem építését kezdik meg, melyek komoly szerepet játszanak majd a hazai bioenergia-elôállításban. Ugyanakkor hangsúlyozta, a megújuló energiák terén a biogáz-elôállítás mellett a mezôgazdasági, illetve erdészeti melléktermékek felhasználása is fontos szerepet kell kapjon. A fásés lágyszárú energiaültetvények telepítése kapcsán elmondta, mintegy 40–50 ezer hektár telepítését tervezik az elkövetkezô idôszakban. Az államtitkár úgy vélte, a megújuló energiaforrások elôállításában a hazai termelôk érdekeltté tétele elsôrendû feladat, ugyanakkor a megújuló energiák felhasználási arányának növelése érdekében a lakosság körében is szemléletváltásra van szükség. Úgy vélte, miután hazánk alapvetôen mezôgazdasági ország, a hazai agrárgazdaság szempontjából a megújuló energiák termelése elônnyel járhat. A hazai megújuló energetika eddigi eredményeirôl, az unió megújuló energetikai programjáról, valamint a pályázható támogatási lehetôsé-

25

Bioüzemanyag-termelés – Kitekintés gekrôl Dr. Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára számolt be. Az Európa Tanács 2007–2009 közötti idôszakra szóló energiapolitikai cselekvési terve uniós szinten, kötelezô célként a megújuló energiaforrások teljes energiamérlegben való részarányának 20%-ra, míg a bio-üzemanyagok részarányának az unió teljes közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásán belül minimálisan 10%-ra történô emelését irányozza elô, 2020-ig. Hazánkban a megújuló energiák részaránya jelenleg 4,8%, melyet a megállapodás alapján 13%-ra kell növelnünk. Németh Imre elmondta, a kormányzati elképzelések szerint hazánk a megújuló energiaforrásokat a villamos és hô-energiatermelés, valamint a közlekedés terén kívánja hasznosítani. E három szektorban a nemzeti vállalások arányáról a tagállam szabadon dönthet, a vállalások más tagállamban, illetve harmadik országban megvalósuló beruházások támogatásával is teljesíthetôk. A bio-üzemanyagok elôállítása kapcsán kiemelte, uniós szinten évi 30 milliárd eurós forgalom várható, ugyanakkor 350 ezer új munkahely teremtésére is lehetôség nyílik. Hangsúlyozta, a bio-üzemanyagok felhasználásának további elônye, hogy uniós szinten évi 600-900 millió tonnával csökken a szén-dioxid kibocsátás, és évi 200–300 millió tonnával kevesebb fosszilis üzemanyag fogy. Az elkövetkezô idôszakban a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát Magyarországnak is növelnie kell. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007 novemberében készítette el annak a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó stratégiának a tervezetét, mely a

2007–2020 közötti idôszakra vonatkozik. A stratégia elsôdleges célja, hogy az EU 2007 januárjában kiadott klímavédelmi és energiacsomagjával összhangban hozzájáruljon a megújuló technológiák alkalmazásának terjedéséhez, hatékonyságuk javításához, valamint társadalmi elismertségük növeléséhez. A legfôbb stratégiai cél, hogy hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások felhasználása elérje a 186,3 PJ-t, a 2006. évi 55 PJhez képest. A stratégia végrehajtása érdekében a Minisztérium kétéves intézkedési terveket tartalmazó Megújuló Energia Programot dolgoz majd ki. A stratégiában megjelölt támogatási programokban (KEOP, ROP, NEP, EHA, EMVA, normatív területalapú támogatások) összesen mintegy 224–254 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre 2020-ig, melybôl 54,5–56,5 milliárd hazai forrásból, 169,5–197,5 milliárd uniós forrásból származik. Az államtitkár elôadásában kifejtette, miután hazánk közel 13 millió ember élelmiszer-ellátását tudja jelenleg biztosítani, a fennmaradó feleslegbôl biomassza-alapanyag elôállítására van lehetôség. A hazai lehetôségeket elemezve kiemelte, hazánknak még kihasználatlan lehetôségei vannak a szélenergia elôállítása terén. Jelenleg 6200 MW a villamosenergia-termelésünk, melybôl csupán 330 MW-ot állíthatnak elô a szélerômûvek. Ugyancsak perspektivikus ágazatnak nevezte a biológiai hulladék alapú biogáz elôállítását is, mely jelenleg 7 üzemben folyik. További lehetôséget kínál a fûtôanyagként használt pellet, mely Európában már elterjedt, ugyanakkor hazánkban jelenleg csupán két pellettáló üzem mûködik. Papp Mónika

Merre tart a világ? Élelmiszergazdasági kockázatok, 2008 FAO értékelés A január végi davosi Világgazdasági Fórum nem csak a makrogazdaság számos égetô, globális problémájával, a klímaváltozás környezeti és gazdasági kihívásaival foglalkozott, hanem helyet adott az élelmiszergazdaságban zajló változások értékelésének is. Az agrárgazdaságot érintô elemzések sorából kiemelkedett a FAO fôtitkárának a protekcionizmus újraéledését sem véka alá rejtô helyzetértékelése, melyet az alábbiakban foglalunk össze. Elemezve a múlt évben lezajlott élelmiszergazdasági változásokat a fôtitkár rávilágított arra, hogy a 2007-ben lezajlott élelmiszerár-robbanás,

26

ellátási gondokat gerjesztve, súlyosbította a fejlôdésben elmaradott, élelmiszerimportra szoruló országok helyzetét. Az eddig felszín alatt húzódó, alapvetô egyensúlytalansági problémák még inkább napvilágra kerültek. A napnál is világosabban rajzolódott ki, hogy a termelés képtelen lépést tartani a föld lakosságának növekedésével. A klímaváltozás pedig, elsôsorban az elsivatagosodás felgyorsításával és az árvizek egyre gyakoribbá válásával tovább nehezíti a szélsôséges éghajlati adottságok miatt amúgy is komoly termelési bizonytalansággal küzdô országok lakosságának helyzetét.


Kitekintés Okok és következmények Visszatekintve 2007 elejére a fôtitkár igencsak meglepô fordulatként értékelte, hogy a világ gabonakészlete a 80-as évek szintjére zuhant, de ennél is meglepôbb jelenségként értékelte azt, hogy 2008 januárjában a 2007. évi rekord gabonatermés ellenére is tovább csökkent az év eleji nyitókészlet. Az okokat kutatni, a következményekkel pedig számolni kell. A FAO felmérései alapján manapság mintegy 854 millió ember fogyaszt a létszükségleténél lényegesen kevesebb élelmiszert a világon. Márpedig Földünk teljes népessége rendkívüli dinamikával növekszik. Míg ma még alig több mint 6 milliárd ember él a Földön, addig 2050-ben már 9 milliárdan leszünk. Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy az említett kockázatok erôsödése nyomán egyre több lesz az alultáplált ember. Az is figyelmeztetô jel, hogy a szegények és alultápláltak 70%-a ma vidéki környezetben él. Ez a magyarázata annak, hogy a FAO kiáll a mezôgazdasági termelés fontossága mellett, a mezôgazdasági világszervezet szerint – ellentétben más érdekcsoportok véleményével – nincs reális alternatívája vidéken a mezôgazdaságnak. Ezen alapvetésbôl kiindulva a FAO 2008-ban két nagyszabású tanácskozást is szervez ebben a tárgykörben. A júniusban sorra kerülô elsô találkozón, melyet az államfôk részvételével kívánnak lebonyolítani, elsôsorban a klímaváltozás és az élelmezésbiztonság összefüggéseit boncolgatnák. A 2008. novemberi második összejövetel témájául pedig a 2050-re 9 milliárdra bôvülô emberiség élelmiszerellátásának biztosíthatóságát választották.

Termôföldvédelem, termelésbôl kivonás helyett A FAO vezetôje szerint kormányozni kell a világot, ez egyértelmû. E tekintetben az alapvetô gondok, mint az alultápláltság, a szegénység, maguktól, a piac révén soha nem oldódnak meg. A feladat éppen ezért kézenfekvô. Rá kell venni a világ vezetô nagyhatalmait arra, hogy termelési kondíciójuk egy részét ajánlják fel erre a nemes célra, azaz az alultápláltság és a szegénység világméretû problémájának az enyhítésére. Továbbszôve a gondolatot, ne a termelésfékezést elôtérbe helyezô támogatási rendszerek versenyében jeleskedjenek a fejlett országok, hanem lássanak kissé távolabbra, és vegyék észre, hogy az emberiség létszámának gyorsuló növekedése és az élelmiszerek iránti kereslet egyértelmû bôvülése,


a termelési kapacitások jobb kihasználását és fejlesztését, valamint a termôföld védelmét, és nem a termelésbôl való kivonást igényli.

Útban a szociális válság felé A FAO már 2007 júniusában felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek tartós áremelkedése szociális válsághoz vezet. Erre utaltak azok a nagyszabású tüntetésekbe torkolló manifesztációk, melyek Indonéziától, Mauritánián, Szenegálon, Ghánán át Jemenig zajlottak. Ha nem találunk közösen megoldást a problémák kezelésére, ha nem építünk ki a fokozódó szociális válság oldását segítô szabályozási mechanizmusokat, akkor a víz- és élelmiszerhiány nem csak potenciális, hanem valóságos veszélyforrássá is válik rövid idôn belül a világban, annak minden társadalmi és gazdasági következményével együtt. Feltéve a kérdést, hogy valójában mi okozta 2007-ben a gabonaárrobbanást és az annak nyomán beindult drasztikus élelmiszerár-növekedést, a FAO képviselôje úgy vélte, mindenek elôtt a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedésének hátterét kellene górcsô alá venni. Elsô megközelítésben ugyanis a bioetanol gyártása által gerjesztett pótlólagos gabonakereslet váltott ki ugrásszerû változást 2007-ben. A feltárandó összefüggések sorában természetesen a kôolaj és a földgáz árának drasztikus emelkedése sem kerülhetô meg. Ezen túlmenôen azonban elemzés tárgyát kell, hogy képezze a fel-

27

Kitekintés törekvô gazdaságú országok (fôként Kína és India) egyre bôvülô élelmiszerszükséglete és a minôségi élelmiszerek iránt megnyilvánuló dinamikusan bôvülô fizetôképes kereslete is. Ez utóbbi faktort értékelve, az elôadó úgy vélte, hogy egyre nyilvánvalóbbá váló jelenség, hogy a tartós gazdasági növekedést felmutató országok életszínvonal emelkedésben is megnyilvánuló jövedelempozíciójának javulása komoly nyomást fejt ki az élelmiszerpiacokra. Az ugyanis, hogy egyre több ember fogyaszt a világon tejet és húst, nagy befolyást gyakorol, és egyre növekvô keresletet gerjeszt a gabona, fôként a takarmánygabona, közvetett értelemben pedig a vízkészlet iránt. Az élelmiszerkereslet tartós növekedése jól körbehatárolható korlátozott erôforrások, mint a víz és a jó minôségû termôföld iránt nyilvánul meg elsôsorban, ezért elengedhetetlen, hogy a politika foglalkozzon a hosszabb távú kihívásokkal, és stratégiát alkosson a belátható jövôben egyre megoldhatatlanabbnak tûnô konfliktusok kezelésére.

Gondolkodni hosszú távon A strukturális problémák tekintetében egyik napról a másikra gyors változás, érdemi elôrehaladás nem várható, legalábbis erre utal a nettó élelmiszerimportôr országok élelmiszerimportjának drasztikus megugrása 2007-ben. Ennek nagyságrendjét a FAO 747 milliárd dollárra (506 milliárd euróra) becsüli, ami a fejlôdô országok esetében hozzávetôlegesen mintegy 25%-os éves importnövekedésnek felel meg. Az élelmiszerimport megugrásával párhuzamosan, bármennyire is korlátozott a WTO-diktál-

ta mozgástér, de erôsödött a piacvédelem iránti igény is, azaz a protekcionizmus, hiszen láthattuk, hogy jó néhány kormány állami beavatkozást foganatosított a készletek belpiacon tartása érdekében. A restriktív intézkedések sorában fellelhetjük az exportra kivetett büntetô adókat éppúgy, mint az árbefagyasztást. Sajnálatos tény, hogy néhány feltörekvô ország – és ilyen Kína is – a generális megoldások helyett inkább az elszigetelt problémakezelést választja. Egyoldalú piacvédelmi intézkedésekkel kívánja elejét venni a kereslet-kínálat belsô egyensúlya megbomlásának, a megfelelô keretek között tartani az élelmiszerek fogyasztói árát, megfékezni a gyorsuló inflációt. Márpedig ezek az egyoldalú piacvédelmi intézkedések globális méretekben alkalmatlanok a probléma valóságos kezelésére, sôt egyértelmûen negatívan hatnak a nemzetközi élelmiszerpiacokra. Alkalmasak viszont a WTO-szabályok iránti bizalom gyengítésére, a WTO Mezôgazdasági Megállapodása által kijelölt kereskedelmi világrend megkérdôjelezésére és az immár kilenc éve folyó WTO-tárgyalások további elnyújtására, a liberalizációs folyamat fékezésére. A FAO éppen ezért katalizátor szerepet kíván játszani abban, hogy a „donor” országok ebben a helyzetben ne csak élelmiszersegélyben gondolkodjanak, hanem a „halat adni, vagy halászni megtanítani” elvet magukévá téve, vetômaggal és mûtrágyával is segítsék a fejlôdô országok mezôgazdasági termelôit, saját szükségletük jobb színvonalú kielégítése érdekében. Szerkesztette: Kósa Gábor, dr. Szabó Jenô Forrás: Le Monde 2008. január 26.

Amerika a gazdagok pártján? Az USA-ban is, hasonlóan az Európai Unióhoz, hosszú évek óta gondot okoz, hogy az agrártámogatások tetemes hányadát az összes farm 9 százaléka kapja. Az agrártámogatások 54 százalékát olyan farmerek kapják, akiknek az éves árbevétele eléri a 250 ezer dollárt vagy afölött van. Ráadásul a magas agrártámogatásban részesülô farmok háztartásra vetített összevont adózás elôtti jövedelme átlagosan elérte az évi 200 ezer dollárt (kb. 35 millió forint), amely összeg az USA farmátlagnak mintegy háromszorosa. Az egyébként is magas jövedelmû háztartások agrártámogatását oly módon lehet korlátozni, ha

28

meghúzzák az összes adózott jövedelem felsô határát, amely fölött agrártámogatást nem lehet kifizetni. Az USA hatályos agrártörvénye ez utóbbi korlátozást alkalmazza, 2,5 millió USD (kb. 362 millió forint) jövedelemhatárral. Az érvényes korlátozásban azonban van egy nagyon lényeges engedmény: nem vonatkozik azokra a háztartásokra, amelyek adózás elôtti jövedelmük 75 százalékát mezôgazdasági vagy erdészeti tevékenységbôl szerzik, tehát a farmerekre. Az USDA, az USA Mezôgazdasági Minisztériuma a 2007. évi mezôgazdasági törvényre benyújtott javaslatában ezt a 2,5 millió USD felsô határt


Kitekintés javasolta 200 ezer USD-re csökkenteni a mezôgazdasági jövedelmekre vonatkozó kedvezmény megszüntetésével. 2007 júliusában a kongresszus az USDA-javaslat helyett egymillió dollár felsô határt fogadott el, a mezôgazdasági kedvezmény megszüntetésével. Ezek után az USDA azzal a feladattal bízta meg a minisztérium közgazdasági kutatóintézetét, hogy saját javaslatát megvédendô, mutassa ki a 200 ezer dolláros határ tényleges korlátozó hatását, és a korlátozás földrajzi elosztását. Az intézet a hatásvizsgálatot az USA adóhivatala 2004. évi jövedelmi adatainak felhasználásával végezte el oly módon, hogy háztartásonként az összes forrásból származó jövedelmet (magyar terminológia szerint összevont adóalap) vették alapul. A vizsgálat azt mutatta, hogy a 2004. évi adatok alapján az USA-ban az összes agrártámogatásban részesülô háztartás 4,2 százaléka – 84,9 ezer háztartás – összevont adózás elôtti jövedelme haladja meg az USDA által határként javasolt évi 200 ezer dollárt. Abban az esetben, ha háztartások jövedelméhez hozzászámították a társasági formában mûködô üzemek jövedelmét is, azt kapták, hogy a 200 ezer dolláros felsô határ a farmok 1,5 százalékától vonná meg az agrártámogatást. Ez a piaci agrártámogatások 12,5 százalékos csökkentését vonná maga után, és a költségvetés számára évi 807 millió USD megtakarítást hozna. Ami a korlátozás hatásának földrajzi megosztását illeti, ez a támogatottak számát alapul véve, a legalacsonyabb, 1,5 százalékos arány (Észak-Dakotában) és a legmagasabb, 13,4 százalékos arány (New Jersey-ben) között szóródik. Meglepô módon a korlátozás által érintett farmok egynegyede veszteséges volt, évi 23,6 ezer USD átlagos veszteséggel, és az összes korlátozás alá esô háztartásban a mezôgazdaságból származó jövedelem átlaga évi 45 ezer dollár volt. A vizsgálat megállapította, hogy a korlátozás alá

esô háztartások túlnyomó többségében az agrártámogatás, illetve a mezôgazdasági jövedelem részaránya az összes adózott jövedelmen belül igen alacsony volt. Mindez csupán azt jelenti, hogy a támogatások kifizetésénél az elôbb bemutatott, az USA-ban alkalmazott jövedelemkorlát ahol a nagyon gazdag emberek közül igen sokan hobbyból foglalkoznak mezôgazdasági tevékenységgel nem nyújt gyógyírt. Valódi megoldást a gazdaságra kifizetett támogatás korlátozása hozna, amit az USA-ban ismereteim szerint eddig még szóba sem került. Az EU-ban pedig a korábban Fischler agrárbiztos által felvetett javaslat egyszer már megbukott. Az ügy azonban az USA-ban, az új farmtörvény elfogadása kapcsán merült föl, és mint hírlik az EU-ban is a KAP 2008. évi felülvizsgálatakor kerül terítékre, tehát napirenden van. Ami pedig az USA-beli helyzetet illeti, ez az idézett kongreszszusi döntés sem végleges, mivel a kérdésrôl még a szenátus is szavaz, és a törvényt az elnök hagyja jóvá, azaz írja vagy nem írja alá.1 Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

1A Bizottság 2007. november 20-án a KAP állapotfelmérésérôl nyilvánosságra hozott dokumentumában ismételten felvetôdik az egy gazdálkodónak kifizetett közvetlen támogatások összegének korlátozása. Azonban a magyar sajtóban hibásan jelent meg, hogy a Bizottság a korlátozás mértékére is konkrét javaslatot adott volna. Hogy ez nem történt meg, arra Boel agrárbiztos világosan utalt az Európa Parlament Agrárbizottságában a 2007. november 20-án a „KAP Állapotfelmérésrôl” tartott beszédében. Az említett kifizetési korlátozásra utalva a dokumentum lábjegyzetében publikált alábbi számokat hangsúlyozottan csupán számpéldának nevezte: A 100 ezer euró/év feletti támogatást 10, a 200 ezer euró/év felettit 25, és a 300 ezer euró/év öszszeget meghaladó kifizetéseket pedig 45 százalékkal lehetne csökkenteni. Ugyanakkor a beszéd korlátozást ismertetô részében szinte mentegetôdzött a Bizottság elôtt, hogy ez az európai közvélemény növekvô nyomására mindenképpen meg kell hogy történjen. Emiatt véleménye szerint a továbbiakban már nem lehet kitérni a magas összegû agrártámogatási kifizetések korlátozása elôl, amelyet a Bizottság javaslata alapján a mezôgazdasági üzemben foglalkoztatottak létszámát is figyelembe véve kellene végrehajtani. (Ez utóbbi kitétel a magyar sajtóban már egyáltalán nem jelent meg!) Azaz, korlátozás lesz, azonban még erre vonatkozó javaslat sincs. A bizonytalan megfogalmazással – a számpélda, ha akarom javaslat, ha akarom nem – a Bizottság nyílván tesztelni kívánja a tagállami fogadtatást, és a Fischler-bukásból tanulva, a tagállami álláspontok függvényében terjesztenének elô a korlátozásra vonatkozóan a határokat és mértékeket is tartalmazó konkrét bizottsági javaslatot. A KAP állapotfelmérést összefoglaló dokumentum megtalálható az COM(2007) 722 szám alatt, az EU http://ec.europa.eu/agriculture/ healthcheck/com2007_722_en.pdf honlapcímén.


29

Kitekintés

Davos WTO-hozadéka A január végi Davosi Világgazdasági Fórum véget vethet az oroszok világkereskedelmi szervezeti kirekesztettségének, WTO-tagságért folytatott, idestova 14 év óta tartó, eddig nem túl sok sikert hozó Canossa-járásának. A pozitív jelzés ezúttal az Európai Uniótól származik, mondván, fel kell gyorsítani a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az oroszok minél elôbb, lehetôleg ez év végéig a nemzetközi kereskedelmi rendszer szervezeti és szabályrendszerébe integrálódhassanak. Jóllehet az EU kereskedelmi fôtárgyalója szerint lényegi kérdések várnak még tisztázásra az EU és Oroszország közötti kereskedelempolitikai viszonyban, a nézeteltérések uniós értékelés szerint feloldhatók. Kedvezô légkört teremt, hogy Oroszország WTO-hoz való csatlakozását az oroszoktól sok szálon függô, és közvetlenül a WTO-tagság elnyerése elôtt lévô Ukrajna is szorgalmazza. Elemzôk véleménye szerint a Független Államok Közössége (FÁK) két legjelentôsebb tényezôjének tekinthetô ország 2008. évi WTO-csatlakozását elôsegítheti a közöttük lévô gazdasági és politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottá válása. Oroszország és Ukrajna 1993-as, WTO-tagsági jelentkezése óta most kínálkozik ugyanis elôször esély a politikai és kereskedelmi kapcsolatok normalizálódására. Ami pedig az Európai Uniót illeti, eleddig az orosz-lengyel húsvita mérgezte leginkább az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok légkörét. Az új lengyel kormány égisze alatt azonban, úgy tûnik, nagyobb esély kínálkozik a problémák rendezésére. A javuló lengyel-orosz politikai légkör mindenesetre segítheti a kereskedelemben kicsúcsosodó problémák rendezését. Megjegyzésre érdemes, hogy átvitt értelemben nekünk is érdekünk az orosz-lengyel húsvita mielôbbi lezárása, hiszen csak 2006-ban közel egymillió élô sertés került a magyar piacra Lengyelországból, miközben a hazai állatállomány alig haladta meg a 4 millió darabot. A lengyel importfelvásárlási ár letörô hatása Magyarországon erôsen rontotta 2007-ben is az abrakfogyasztó ágazatok, legfôképpen a sertéstenyésztés jövedelmi pozícióját. A davosi tárgyalások során felvetôdött egy orosz-EU egyezmény megkötésének lehetôsége is, azonban ehhez jó néhány, a kereskedelmi kapcsolatokat terhelô, megoldásra váró probléma rendezése is szükséges. Ezekbôl érdemes néhány esetet kiemelni.

30

Az orosz–lengyel húsvitán túl rendezésre vár többek között a svédekkel és a finnekkel folytatott kereskedelemben sérelmesnek ítélt orosz vámgyakorlat. Nevezetesen az orosz piacra irányuló exportot nehezítô és ezáltal fékezô külön eljárás, melyet az érintett skandináv országok értelemszerûen szeretnének megszüntetni. De az oroszbrit kapcsolatokat is beárnyékolja néhány elhúzódó vita, melyek rendezése nélkül bajosan képzelhetô el az EU egységes és pozitív hozzáállása az oroszok WTO-jelöltségének elfogadásához. Az EU-n kívül is van néhány rendezendô kereskedelempolitikai vitája Oroszországnak. Ilyen kérdések közé tartozik az USA által sérelmezett oroszországi agrártámogatások magas szintje is, jóllehet kívülállóként talán a „bagoly mondja verébnek” szindróma esete foroghat fenn. Mindenesetre az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az orosz agrártámogatások érdemi csökkentése érdekében. Ezen túlmenôen a WTO-standardok betartása tekintetében is van Oroszországnak némi restanciája, gondolva itt különös tekintettel a szellemi javak kereskedelmének szabályozásában mutatkozó lemaradásra. Az USA kereskedelmi fôtárgyalója, Susann Schwab aki Davosban szintén kétoldalú megbeszéléseket folytatott az Oroszországot képviselô orosz pénzügyminiszterrel hangsúlyozta a felelôsségvállalás fontosságát ezen a téren. Az orosz tárgyalásvezetô az USA-val fennálló valamennyi vitás kérdésben felvállalta a koordináció felelôsségét, nevezetesen a szellemi javak WTO-konform szabályozása, az agrártámogatások mértékének csökkentése és az állategészségügyi szabályozás tekintetében. Összeállította: Kósa Gábor és Szabó Jenô Forrás: International Herald Tribune 2008. január 27.


Közlöny

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2008. februárjában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában. Halászat A Tanács 199/2008/EK rendelete (2008. február 25.) a halászati ágazatban az adatok gyûjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L60, 2008. március 5. 1. oldal 2008/201/EK A Bizottság határozata (2008. február 28.) a Közösségi Halászati Ellenôrzô Hivatalnak az 1042/2006/EK rendelet keretében egyes feladatokat ellátó szervvé való kijelölésérôl, valamint a közösségi halászati ellenôrök és vizsgálati eszközök jegyzékének elfogadásáról szóló 2007/166/EK határozat módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L60, 2008. március 5. 36. oldal A Tanács 241/2008/EK rendelete (2008. március 17.) az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L75, 2008. március 18. 49. oldal A Tanács 242/2008/EK rendelete (2008. március 17.) az Európai Közösség és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L75, 2008. március 18. 51. oldal A Bizottság 269/2008/EK rendelete (2008. március 19.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VI és VII övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott, kék menyhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L81, 2008. március 20. 35. oldal Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2008/185/EK határozata (2008. február 21.) az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó, a sertések Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó kiegészítô garanciákról és a betegséggel kapcsolatos információnyújtással szemben támasztott kritériumokról (az értesítés a C(2008) 669. számú dokumentummal történt) (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L59, 2008. március 4. 19. oldal A Bizottság 202/2008/EK rendelete (2008. március 4.) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tudományos testületeinek száma és elnevezése tekintetében történô módosításáról


Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L60, 2008. március 5. 17. oldal A Bizottság 203/2008/EK rendelete (2008. március 4.) az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének a gamithromycin tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L60, 2008. március 5. 18. oldal A Bizottság 2008/38/EK irányelve (2008. március 5.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L62, 2008. március 6. 9. oldal Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 320/06/COL (2006. október 31.) a Közösségbe harmadik országból behozott élô állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenôrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplô jegyzékének módosításáról és a 2006. szeptember 6-i 246/06/COL EFTA felügyeleti hatósági határozat hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L62, 2008. március 6. 44. oldal A Bizottság 209/2008/EK rendelete (2008. március 6.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf Sc 47) takarmányadalékanyagként való új felhasználásának engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L63, 2008. március 7. 3. oldal A Bizottság 2008/209/EK határozata (2008. március 7.) Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 827. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L65, 2008. március 8. 18. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor FVM, Agrár- vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


Keukenhof Megpihenni a szépség szigetén

Sötét meggypiros tulipán fehér-sárga kontrasztú társával

Munkában

Guggon ülô tulipán

Kiültetés jácintokkal

Fodros szoknya

Holland nemzeti színekben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének története 1945-ig gazdag tapasztalatokkal és hatalmas szakmai tudással rendelkezô szerzôk hazánk egyik legjelentôsebb gyümölcstermesztési tájkörzetét mutatják be ebben a könyvben. A Pethô Ferenc szerkesztésében megjelent, és tudományos alapossággal megírt munkából megismerhetjük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének történetét a kezdetektôl egészen 1945-ig. Írásos emlékeink alapján a Felsô-Tisza vidéke kedvezô természeti adottságai révén már a korai századokban a gyümölcstermesztés egyik központjává vált, a Bereg-szatmári síkság és a Nyírség gazdag gyümölcskultúrájának híre messzire eljutott. A szerzôk külön fejezetben ismertetik a táj kiváló természetföldrajzi adottságait, melyek egyaránt alkalmassá teszik az alma, körte, birs, meggy, cseresznye, szilva, dió, köszméte, ribiszke, szamóca, málna és bodza üzemi körülmények között való gazdaságos termesztésére is. Az ezt követô rendkívül gazdag szakmai és történeti ismeretanyagot feldolgozó fejezetek nyomán feltárul az olvasó elôtt a szabolcsi táj világa. E lapok Pethô Ferenc professzornak a táj és az ott élô emberek iránti szeretetét és elkötelezettségét tükrözik. A gyümölcstermesztés történeti áttekintése az államalapítástól eltelt 800 év rövid bemutatásával kezdôdik, majd a 19. és 20. század gyümölcstermesztésének fejlôdését követhetjük nyomon. Az 1848-tól 1945-ig terjedô közel száz esztendô meghatározó volt a hazai gyümölcstermesztés európai szintre emelkedése szempontjából. Ebben az idôszakban négy kiemelkedô személyiség tevékenykedett a magyar gyümölcstermesztés szolgálatában, Entz Ferenc, Rudnai Molnár István, Angyal Dezsô és Mohácsi Mátyás. A szerzôk különbözô forrásmunkákban található dokumentációkra, értékelésekre támaszkodva mutat-

A

ják be ezt a jelentôs idôszakot, melyben nagyjaink az üzemi jellegû gyümölcstermesztés alapjait lefektették. Különösen érdekesek azok a dokumentumok, amelyek a két világháború közötti évek történéseit mu-

tatják be, melyekbôl megismerhetjük a trianoni békeszerzôdés következtében elvesztett gyümölcstermô területek pótlása érdekében történt erôfeszítéseket. Külön említésre méltó, kiemelkedôen szép része a könyvnek a két háború közötti években telepítésre ajánlott fajtákat bemutató színes pomológiai sorozatból származó 41 mûvészi mûnyomat. A könyv az Észak-keletmagyarországi Gyümölcs Kutatás-fejlesztési Alapítvány gondozásában jelent meg. Papp Mónika

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents