AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Európa következô 10 éve A madárvédelemé a szó A halászati oktatás és szakemberellátás helyzete

2010. 15. évf. 3. szám

Sas-hegyet valamikor erdôk majd, szôlô borította. A Budai hegységgel már évszázadok óta nem köti össze erdôtakaró. Valamikor csodálatos fehér- és vörösborokat adott a Sas-hegy. Az elsô szôlôtelepítések Óbudán, a Kis-Gellért hegyen és a Sas-hegyen voltak. Az egykori borvidék névadója a Sas-hegy volt. Egy Buda és Pest környékérôl 1778-ban készült térkép gyönyörûen mutatja, hogy a budai oldalon Óbudától a Rózsadombon át Budaörs határáig mindenhol szôlôk voltak. Utoljára Borbás Vince könyve adott hírt az itteni virágzó borkultúráról; e könyv 1879-ben jelent meg. A szôlôkben kajszi, ôszibarack és mandula, cseresznye- és meggyfák is díszlettek és hoztak értékes termést. De hiába is sírjuk vissza: nincsenek már szôlôk a Sas-hegyen, és nem is lesznek. Így, kopár állapotukban is csodaszépek ezek a Budaörs fölé emelkedô dombok. S hát ha még közelrôl is megnézzük, és meg is másszuk ezeket a dombokat! A Sas-hegy fô tömegét dolomit alkotja. Területe – már ami megmaradt, és elkerülte a beépítést – szigorúan védett. Növényvilága különleges, Európa-hírû. A kontinentális klíma adta növényeken kívül vannak szubmediterrán, félsivatagi növények, sôt jégkori maradványfajok is. A budai nyúlfarkfû az északi oldalon él. Cserjések, orgonások és gyepek alkotják a növényzetet, az utóbbiból ékkô gyanánt jöttek elô áprilisi barangolásunk idején az apró nôszirom sárga és lila példányai, a leánykökörcsin már elvirágzott tövei. A hegy él, mozog, a virágok mellett számos rovar- és pókkülönlegesség gyönyörködtetett. Mintegy 50 védett növényfaja közül ottjártunk idején kôtörô növények és aranyló, fényes szirmú tavaszi héricsek, sôt vadorchidea-fajok gyönyörködtettek. Néha egyegy mandulafával is találkoztunk. A törpemandula babarózsaszín virágainak jó hátteret adtak a mészkôsziklák. Fekete- és erdeifenyô, akác, sôt aranyesô is és foltokban madárbirs is gazdagította a flórát.

A

Világháborús emlék Budaörsön

A házak fölkúsznak a természetvédelmi terület határára

Mészkôsziklák réseiben is megélnek

Meredek sziklafal – eleven élettel

Kálvária kápolna

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Tárgyalások kezdôdtek a földvásárlási moratórium meghosszabbítása érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megnövekedett hazánkban az erdôtüzek gyakorisága . . . . . . . . . . . . A galamb egy olyan bacilus: aki elkapja, egy életre megfertôzôdik . Legújabb HÍR eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hazai géntechnológiai kutatások legfrissebb eredményei . . . . . . . . . A madárvédelemé a szó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bálna és kerecsensólyom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 5 6 7 8 8

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Az Európai Bizottság 346,5 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Új szelek fújnak az európai agrárkutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 BRÜSSZELBE JÁRUNK Európa következô 10 éve. Egyenlô elbírálást régiek és újak között . 14 ARCKÉPCSARNOK

Dacian Cioloş – az Európai Bizottság mezôgazdasági biztosa . . . . . . 17

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2010. 15. évfolyam 3. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

AGRÁRKÜLKERESKEDELEM Visszapillantás a 2009. évi agrár-külkereskedelmünkre . . . . . . . . . . 18 FÓRUM A halászati oktatás és szakemberellátás helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . 21 RIPORT Veterán stabilmotorok arzenálja – Orosházán . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 KITEKINTÉS Hogyan tápláljuk az emberiséget? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2010/53 HU-ISSN 1416-6194 Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött.

BORÍTÓ 2

Sas-hegy csodái

BELSÔ SZÍNES 1–2

Sas-hegy csodái

BELSÔ SZÍNES 3–4

Foodapest

BORÍTÓ 3

Orosházi veterán stabil motorok

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája

BORÍTÓ 4

Könyvajánló – Csonthéjas gyümölcsfák metszése

Címképünk: Budaörs tavaszi fényei Tamás Enikô felvétele

2010. 15. évfolyam 3. szám

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS Negotiations has started in the issue of the extension of land moratorium period . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Number of forest fires increased in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Pigeon is a disease: if you are infected, it lasts for the whole life” . Latest HÍR results . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hungarian gene technology research – the latest results . . . . . . . . . About bird protection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Whale and saker . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 5 6 7 8 8

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Member states have to retaliate 346.5 million Euro KAP support to the European Commission . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 New winds blow in European agricultural research . . . . . . . . . . . . . 12 ATTENDING BRUSSELS The next ten years of Europe. Equal treatment for new and old members . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15. Issue 3. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

PORTRAITS

Dacian Cioloş – the agricultural commissioner of the European Commission . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

AGRICULTURAL FOREIGN TRADE Review of agricultural foreign trade in 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 FORUM Situation of education and experts in fishery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 REPORT Old-timer stable engines in Orosháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 OUTLOOK

Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

How to feed humanity? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Bulletin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

COVER 2

Miracles of Sas-hegy

INNER COLOURED 1–2

Miracles of Sas-hegy

INNER COLOURED 3–4

Foodapest

COVER 3

Old-timer stable engines in Orosháza

COVER 4

Recommended books – How to prune stone fruits

2

All of the articles and photos published in the periodical “Agriculture of the European Union” are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors. Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Spring lights of Budaörs photo by Tamás Enikô

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

Lejár a külföldiek földvásárlásra vonatkozó moratórium 2011. április 30-án. A moratórium

meghosszabbítása nemzeti érdek: szakmai körök mind egyetértenek abban, hogy további 3 évvel meg kell hosszabbítani a moratóriumot. Az okokról a 4. oldalon.) Elhivatottságból foglalkoznak kisállattenyésztéssel sokan. A galamb, nyúl tenyésztéséhez

semmiféle támogatás nem igényelhetô. A határok átjárhatóságával a szemfüles tenyésztôk mégis sokat profitálnak a szakmai kiállításokon, s a baráti kapcsolatok révén hozzájutnak a legújabb fajtákhoz. (Részletek a 5. oldalon.) Villanydrótjainknak csupán 8–10 százaléka madárbarát, azaz szigetelt. A madarak így gyak-

ran szenvednek áramütést pihenésük során. A rágcsálóknak kitett mérgek számos védett madárfaj képviselôinek okozzák méltatlan halálát. Mit lehet tenni? (Részletek a 8. oldalon.) A szabálytalanul fölhasznált agrártámogatást a tagállamokkal könyörtelenül visszafizetteti

az Európai Unió. A számlaellenôrzési eljárás következetes végrehajtása egyik biztosítéka annak, hogy a tagállamok megfelelôen használják föl az adófizetôk pénzét. Összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul fölhasznált agrártámogatást kell visszafizetniük a tagállamoknak. (Részletek a 9. oldalon.) Új szelek fújnak az európai agrárkutatásban. Az utóbbi évtizedekben az EU tagállamok lé-

nyegesen csökkentették az agrárkutatásra szánt összeget. Kivételek adódnak, ez nem minden egyes tagállamra érvényes. Noha kitûnô kutatási kapacitás van az agráriumban, a kutatás mégis az ipar kezében összpontosul. Az „új szelek” azt jelentik, hogy a tagállamoknak ismét támogatniuk kell az agrárkutatásokat. (Bôvebben az 12. oldalon.) A kitûnô francia nyelvtudással, francia kapcsolatokkal, mi több, francia feleséggel megerôsí-

tett Dacian Cioloş agrárbiztos – legalábbis ígéretei szerint – a mezôgazdaság rangját az élelmiszer-termelés kapcsán emelni akarja. Sürgeti és támogatja a helyi piacok létrehozását, ahol a közvetlenül a termelôtôl vásárolt minôségi és biztonságos élelmiszerben látja az egyik megoldást. A génmódosított termékekkel szemben óvatosságra int, szorgalmazza a szabályozás tagállami hatáskörben hagyását. (Részletek a 17. oldalon.)

Agrárkivitelünk értéke 11,6 százalékkal, a behozatalé 12%-kal volt kevesebb 2009-ben, mint

2008-ban. Még megvan a külkereskedelmi mérleg aktívuma, ám csupán 1716 millió euró volt 2009-ben. Németország a magyar agrártermékek legnagyobb vásárlója. A kukorica a legfontosabb kiviteli cikkünk. Ezt követi a hobbyállat-eledel. (További részletek a 18. oldalon.) A horgászat – politikai támogatással – igyekezett a halászságot a természetes vizekrôl kiszo-

rítani, de a szocialista szövetkezeti rendszer viszonylag erôs védelmet adott sokáig. A tógazdasági haltenyésztés szakmai követelményei is megváltoztak, a privatizált tavak egy új tulajdonosi réteg kezébe kerültek. A tógazdasági területek nagy hányada került tôkebefektetôk kezébe, legtöbbjük még elemi haltenyésztési ismeretekkel sem rendelkezett. 2007-ben az Országos Képzési Jegyzékbôl a halászati szakmunkás oktatás kimaradt! A nappali oktatást megszüntették. A jövô feladatai megkövetelik a szakképzés megerôsítését, mivel a halállomány ökológiai szempontok szerinti kezelése halasztást nem tûr. (Részletek a 21. oldalon.) Aki Orosházára látogat, semmiképpen se hagyja ki Süle Gábor gyûjteményét, mely a maga ne-

mében egyedülálló, hiszen 25 év értékmentô és értékteremtô munkája van a veterán stabil motorokban. A gépészmesterségbe beletanult agrármérnök ma is fáradhatatlan, a gépeket felújította, mûködôképessé tette egyedül, néhány segítôje, esztergályosok, hegesztôk baráti segítségével! (Részletek a 24. oldalon.)


3

Hírek, események

Tárgyalások kezdôdtek a földvásárlási moratórium meghosszabbítása érdekében A külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium 2011. április 30-án jár le, melynek meghoszszabbítása érdekében 2010. március 22-én szakmai egyeztetést kezdett az agrártárca az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatóján elmondta, a hazai szakmai körök egyetértenek abban, hogy a moratóriumot további három évvel meg kell hosszabbítani. A tárca által készített dokumentumokat elôször a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetô Tanács (FÖVÉT) véleményezi, ezt követôen kapják kézhez az unió illetékes szakbizottságai a magyar beadványt. A moratórium meghosszabbítását egyrészt az indokolja, hogy a magyarországi tulajdonosi szerkezet elap-

rózott – a földterületek átlagos nagysága 2 hektár –, másrészt a megmûvelt földterület mintegy 70%-a bérlôk kezében van. Ugyanakkor a hazai földárak lényegesen elmaradnak a fejlett tagállamok földáraitól. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar mezôgazdasági termelôk versenyhátrányban vannak a régi tagországok agrárvállalkozóival szemben az alacsonyabb támogatási szint következtében. A moratórium meghosszabbításával kapcsolatos kérelmet 2010. augusztus végéig kell benyújtani az unió illetékeseinek. Gráf József szerint hazánknak megvan az esélye rá, hogy kérelmét elfogadják, de ehhez megalapozott agrárdiplomáciai lépésekre és kitartó munkára van szükség. Papp Mónika

Megnövekedett hazánkban az erdôtüzek gyakorisága Magyarországon nem jellemzô az erdôtüzek természetes úton való keletkezése, kialakulásuk hátterében többnyire emberi gondatlanság vagy szándékosság áll. Az elmúlt években a tûzesetek száma országos szinten 500–600 körül alakult az erdôállományokban, illetve az egyéb fás területeken. 2007-ben összesen 4700 ha, 2008-ban 2400 ha, 2009-ben 2600 ha nagyságú terület égett le. A klímaváltozással járó idôjárási szélsôségek következtében azonban nemcsak az erdôtüzek relatív gyakorisága, hanem terjedési sebességük és intenzitásuk is megnövekedett. A nagyobb intenzitású erdôtüzek során már nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett, melynek regenerálódásához hosszú idôre van szükség. A két kiemelten tûzveszélyes idôszak tavaszszal, illetve nyáron van, ekkor keletkezik az erdôtüzek 70–75%-a. A parkerdôkben tavasszal a nem megfelelôen eloltott tábortüzek könnyen avartüzet okozhatnak, mely a felhalmozódott nagy mennyiségû száraz növényi maradvány következtében gyorsan terjed. A tavaszi vegetációtüzek elsôsorban lombos állományokban, cserjésekben, illetve gyepterületeken keletkeznek. Az észak-

4

magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) kiemelten veszélyeztetett, itt keletkezik a tavaszi tüzek 40–45%-a. A nyári tüzek elôfordulása a július-szeptemberi hónapokra jellemzô, amikor a száraz és meleg idôjárás következtében könnyen lángra kap az aljnövényzet. Ezek az ún. felszíni tüzek koronatûzzé fejlôdhetnek, ami elsôsorban a száraz termôhelyû alföldi fenyveseket (Bács-Kiskun, Csongrád megyék) veszélyezteti. A keletkezô erdôtüzek mérete legtöbbször nem haladja meg az 50 hektárt. Leggyakoribbak az átlagos nagyságú (5,9 ha) tüzek, melyek a tûzesetek 60–65%-át teszik ki. Az erdôtüzek megelôzését szolgálja az ide vonatkozó uniós, illetve magyar jogszabály, mely a korszerû erdôtûzoltási ismeretek mellett az erdôgazdálkodók és a hatóságok feladatait ismerteti. Magyarország összes erdôterülete erdôtûz-veszélyességi kategóriákba van sorolva, melyet a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által üzemeltetett Országos Erdôállomány Adattár erdôrészletekre és gazdálkodókra ad meg. A jogszabály alapján a tûzveszélyes erdôterület-nagyság felett az erdôgazdálkodóknak tûzvédelmi tervet kell készíteniük, melyet a katasztrófavédelem-


Hírek, események hez kell benyújtani. Az erdôgazdálkodók feladatai közé tartozik a tûzvédelmi pászták kialakítása és karbantartása, a tûzrakóhelyek kijelölése, valamint tûzveszélyes idôszakokban a figyelmeztetô táblák kihelyezése, illetve a tûzoltásra alkalmas eszközök készenlétben tartása is. Az erdészeti hatóság végzi az adatgyûjtést és az adatszolgáltatást az unió felé, feladata a megyei erdôtûzvédelmi tervek elkészítése, tûzvédelemmel kapcsolatos továbbképzések szervezése, valamint a kiemelten tûzveszélyes idôszakokban tûzgyújtási tilalom

elrendelése. Mindezek mellett Országos Erdôtûz Adattárat mûködtet, mely a tûzoltóságok (és az erdôgazdálkodók) által jelzett tûzesetek során leégett erdôterületek adatait tartalmazza. Hazánk ennek alapján szolgáltat adatot az unió Európai Erdôtûz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System, EFFIS). A mindenkor aktuális európai erdôtûz-veszélyességi elôrejelzés a http://effis.jrc.ec.europa.eu/currentsituation honlapon érhetô el. Papp Mónika

A galamb egy olyan bacilus: aki elkapja, egy életre megfertôzôdik Évrôl évre megrendezi fajtaminôsítéssel egybekötött galamb és kisállat-kiállítását a Pécsi Galamb- és Kisállattenyésztôk Egyesülete. Az idei állatseregszemlén a lévai és nagyváradi egyesületek is bemutatkoztak. A hagyományokhoz híven a nyitás napján az óvodások és iskolások ingyen tekinthették meg a kiállítást. A csaknem százhúsz, elsôsorban Somogy, Tolna és Baranya megyébôl, valamint az ország több pontjáról és a határon túlról érkezett kiállító mintegy 1200 állatot ötvenfajta galambot, tizenhatfajta nyulat, valamint hatfajta díszbaromfit hozott el e nemes megmérettetésre. Mint Suvák György, a Pécsi Galamb- és Kisállattenyésztôk Egyesületének elnöke elmondta, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fôvárosa program jegyében megrendezett kiállításon bemutatott állatok nagy száma bizonyíték arra, hogy a galamb és a nyúl tartása, tenyésztése a nehéz körülmények ellenére még mindig sok ember szívügye. Kitért arra is, minden tenyésztô igyekezett a legkiválóbb egyedeit elhozni, hiszen ez egyben megmérettetést is jelent számukra, a bírálatok alkalmával szaktudásuk és a hozzáértésük került mérlegre. Az egyesületi kiállítást immár ötvenkettedik alkalommal rendeztük meg az 1958-as újjáalakulás óta mondja Suvák György. Az országban elsôként jött létre 1885 szeptemberében az Elsô


magyar háziszárnyasokat, postagalambokat, tengeri nyulakat és ebeket tenyésztô és védô egyesület, amelyik már abban a hónapban kiállítást is rendezett. Az ezt tanúsító díszes oklevél a birtokunkban van, s szerepel majd a rövidesen kiadásra kerülô jubileumi könyvünkben is. A szervezet mûködését 1948-ban függesztették fel. 1958 márciusában alakult újra negyven taggal, Budapest után a hetedikként, V 42 szám alatt. Jelenleg több százan tevékenykednek a keretei között. Ma is az ország egyik legnagyobb egyesülete vagyunk, két területi csoportunk mûködik Bólyban és Villányban. Mind a kettô sikeres kiállításokat rendezett az elmúlt esztendôben. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minden lehetséges módon segítsük a tenyésztôk munkáját, egyebek mellett szakmai fórumok szervezésével, rendszeres szaktanácsadással, valamint az állat-egészségügyi elôírások megismertetésével. A Pécsi Galamb- és Kisállattenyésztôk Egyesülete számos külföldi szervezettel tart fenn kapcsolatot: a szabadkai és a zombori galamb és kisállattenyésztô egyesületekkel több mint három évtizede jelennek meg egymás kiállításain. A szerbiai egyesületek azonban a jelenlegi vámelôírások miatt idén sem tudták elhozni az állataikat, de vendégként részt vettek a bemutatón. Idén elsô alkalommal a nagyváradi egyesület is

5

Hírek, események bemutatkozott a kiállításon galaci bukó, erdélyi duplakontyos bukó, dudoros nagyvarad, konstanca bukó, aachen sirályka, valamint parókás galambokkal. A nagyváradiak az egyesületet meghívták a februári kiállításukra, amelyen a pécsiek negyven galambbal vesznek részt. A szlovák egyesület pedig márciusban megrendezésre kerülô nyúlkiállításon látja vendégül ôket. A kisállatok galamb, nyúl tenyésztéséhez sajnos semmiféle támogatás nem vehetô igénybe, akik ezzel foglalkoznak elhivatottságból teszik.

Megélhetést nem jelent számukra. Az unióba történt belépést követôen a határok átjárhatókká váltak, ez lehetôséget teremt arra, hogy a németországi kisállatbörzékre kimenjünk, ahonnan a tenyésztôk esztendôrôl esztendôre hoznak egykét olyan fajtát, amelyek eddig nem szerepeltek a hazai palettán – fejezi be beszélgetésünket a pécsi egyesület elnöke, Suvák György, miközben végigjárjuk a kiállítás területét. Szalay Kornélia

Legújabb HÍR eredmények 2009-ben az FVM a Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjtemény aktualizálását, illetve bôvítését célzó hasznosítási programja keretében meghirdették a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére kiírt pályázati felhívást. Az AMC honlapján közzétett pályázat célja a HÍR gyûjteményben szereplô hagyományos és tájjellegû termékek ismertebbé tétele, piacra jutásuk, valamint a fogyasztókkal történô megismertetésük elôsegítése. Mind a pályázat benyújtása, mind pedig a védjegy használata ingyenes. A pályázat beadására jogosultak: olyan termelôk, elôállítók vagy olyan csoportosulások (közösségek, civil szervezetek, szakmai érdekképviseletek stb.), amelyeknek tagjai a HÍR gyûjteményben szereplô vagy a HÍR gyûjtemény követelményrendszerének megfelelô hagyományos és tájjellegû mezôgazdasági terméket vagy élelmiszert állítanak elô. Az eredményes pályázó jogosulttá válik a HÍR védjegy feltüntetésére, valamint az AMC közösségi marketing programjában szervezôdô HÍR kiállításokon, rendezvényeken, értékesítésösztönzô akciókon a termékek bemutatására és árusítására. A pályázatok AMC-hez való benyújtásának eredeti határideje 2009. október 30-a volt, amely a nagy érdeklôdésre tekintettel november 30-ig meghosszabbításra került. A megadott határidôig 26 pályázó 58 termékleírást nyújtott be. A pályázatok szakszerû elbírálására az FVM-ben szakmai bírálóbizottság alakult. A pályázatok elbírálása folyamatban van. A védjegypályázat nagy érdeklôdést váltott ki a hazai hagyományos terméket elôállítók körében, ezért az idén újra kiírásra kerül. Az EOQ MNB kezdeményezésére 2009 decemberében a Terra Madre Világnap alkalmával tartotta alakuló ülését Budapesten a Hagyományos

6

Termék Kerekasztal, amelynek létrehozásával a résztvevô szakemberek célja a hagyományos termékek ügyében sok területen zajló kezdeményezésekrôl való kölcsönös tájékozódás, a jobb tájékozottság elôsegítése, egymás tevékenységének erôsítése, és az elôremutató ötletek, programok megismertetése, megvitatása. A hungarikumok védelmérôl szóló 77/2008. (VI. 13.) OGY számú országgyûlési határozat kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megôrzendô, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek; felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) gyûjtemény bôvítésének, hasznosításának lehetôségeit, és ösztönözze az agrártermékek közösségi oltalmának megszerzését. A Hungarikumok a Parlamentben konferencia 2009. szeptemberi nagy sikere után 2010. január 23-án másodszor került sor a parlamenti konferenciára, amely helyzetképet nyújtott a hungarikumokról, a Kárpát-medence értékeirôl, a helyi és a közösségi erôfeszítésekrôl, valamint a törvényhozás ezzel kapcsolatos új feladatairól. A felemelô rendezvényen Deák László, a MOSZI örökös elnöke a hagyományos szódavíz történetérôl tartott kiváló elôadást. A parlamenti konferencia sorozat májusban és szeptemberben folytatódik. A hagyományos és tájjellegû élelmiszerek marketingje témában elért eddigi tudományos eredményeket összegzô új szakkönyv megjelenése várható 2010 tavaszán, amely Dr. Szakály Zoltán tanszékvezetô fôszerkesztésével, az FVM és az Agrármarketing Centrum, a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma összefogásával jelenik majd meg. Összeállította: Pallóné Dr. Kisérdi Imola


Hírek, események

Hazai géntechnológiai kutatások legfrissebb eredményei Az Országgyûlés Mezôgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága 2010. február 23-án, az 56. Növényvédelmi Tudományos Napok keretében rendezte meg a III. Géntechnológia – Növény- és Környezetvédelmi Szimpóziumot. Font Sándor (Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottság) megnyitójában a tudományos életet és a közéletet leginkább foglalkoztató, a GM fajták használatának bevezetéséhez kapcsolódó kérdésekrôl beszélt. Hangsúlyozta, hogy a tudományos eredményeket társadalompolitikai környezetbe kell beilleszteni. A Környezetvédelmi Bizottság álláspontja továbbra is változatlan: Magyarországnak egyelôre nem érdeke a genetikailag módosított növényfajták rendszerszerû termesztése. Hazánk abban érdekelt, hogy tiszta élelmiszert állítsunk elô, tiszta környezetben. Heszky László (SZIE) bevezetôjében azt emelte ki, hogy a szimpózium lehetôséget biztosít a különbözô kutatócsoportok eredményeinek alaposabb megismeréséhez. Az elôadók között ott voltak a témában érintett vezetô hazai kutatóintézetek: MTA NKI (Budapest), SZBK (Szeged), GK Kft. (Szeged), MTA MGKI (Martonvásár), MBK (Gödöllô) kutatói; az egyetemek: SZIE (Gödöllô), PE (Keszthely), ELTE (Budapest) oktatói és doktori iskolái, valamint egy nemzetközi cég a Monsanto szakemberei is. A rendezvényen a poszterkiállítás mellett összesen 16 elôadás hangzott el, melyekbôl a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a következôkben. Marton L. Csaba és munkatársai (MTA Mezôgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár) a kukoricabogár-ellenállóságra (Diabrotica sp.) történô nemesítés módszereit mutatták be. Eredményeik alapján úgy vélik, hogy a hagyományos nemesítési módszerek – a tolerancián alapuló rezisztencia kialakítása – még számos lehetôséget tartogatnak a kártétel mérséklésére, azonban a


transzgénikus fajták nagyobb védelmet jelentenek a bogár ellen. Egy másik fontos termesztett növényünkkel, az ôszi búzával kapcsolatos kísérletekrôl számolt be Jenes Barnabás, aki munkatársaival (Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllô) többek között a búza lisztharmat-rezisztenciájának (Blumeria [Erysiphe] graminis f. sp. tritici) kialakításán dolgozik. Elôször vírus indukálta géncsendesítés módszerével hoztak létre lisztharmatrezisztens búzát, majd a következô lépésben olyan transzgénikus búza növények elôállítását kezdték el, amelyek specifikus mikro RNS-t termeltek, ami az Mlo gént elcsendesítve váltotta ki a betegség-ellenállóságot. A Cry-toxint tartalmazó – nálunk köztermesztésben nem engedélyezett – génmódosított MON 810-es kukorica környezeti hatását többen vizsgálták. A toxikus és az ökológiai hatás mellett az ökoszisztémában érzékelhetô változásokat elemezték. Laboratóriumi és szántóföldi kísérleteket végeztek. A közvetlen fogyasztók, mint a zselnicemeggy-levéltetvek vagy az ugróvillások esetében azt állapították meg, hogy a jobb minôségû táplálékot adó génmódosított növénybôl kevesebbet fogyasztottak, mint a nem génkezelt kukoricából, pedig kártevôktôl és sérülésektôl mentesen, a növekedés gátlása nélkül fejlôdhettek azok. Kezdetben, pl. az ugróvillásoknál csökkent a peteszám a toxin miatt, de másfél év elmúltával valamely egyedeknél újra nôni kezdett, ezek akklimatizálódtak a módosított táplálékhoz. A levéltetûpredátorok, mint a katicabogarak vagy a holyvák közül több faj, a levéltetveken keresztül felvehetik a genetikailag módosított fehérjét. A kutatók érdekes eredményt kaptak: a génmódosított kukoricában több volt a predátor faj, mint a hagyományosban, azaz ott több volt a táplálékul szolgáló levéltetû.

7

Hírek, események Egy másik vizsgálatban a transzgénikus kukoricapollenek hatását elemezték védett lepkefajokon és vízi szervezeteken. A kukoricatáblán található gyomok, jellemzôen a nagy csalán, a hamvas szeder és a csattanó maszlag leveleire kicsapódik a pollen nagy mennyiségben. A pollenszórás idején fejlôdnek ezeken a növényeken a lepkék. 48 védett lepkefaj érintett, közülük 9 a teljes fejlôdés során találkozik a pollennel. A lepkék jó része kései lárvakorban elpusztult, vírusos tüneteket produkálva. A módosított géneket tartalmazó pollenek nem csak akut toxicitást okoztak, de megváltoztatták az élôhelyet is, ezzel a közvetett hatással további pusztítást végezve. Egy védett állat élôhelyének a megváltozása pedig ellent mond a természetvédelmi törvénynek, így a MON 810-es kukorica köztermesztésbe vonása nem engedélyezhetô. A vizekhez sodródott pollenek akut toxicitást nem

okoztak a nagy vízibolhák és a csípôszúnyogok esetében, de a kritikus értéken túl mortalitást eredményeztek. Az NK603-as glifozát-ellenálló kukoricával a Monsanto 1997 óta folytat kísérletet Magyarországon. A gyomirtó szer a növényben eloszlik és átalakul, valamennyi belôle lebomlik. A glioxaláttá alakult vegyszer hatását nem vizsgálták! A kukorica termôterületének gyommentessé tételéhez talajherbicidet és a glifozát tartalmú Roundup gyomirtó szert (amelyet ugyancsak a Monsanto gyárt) többször is kell használni. A kukorica gyomflórájának változása a kezelések hatására más gyomfajok megjelenését eredményezte. Az így megváltozott biotópon élô állatokat tanulmányozták egy vizsgálat során.

A madárvédelemé a szó

Bálna és kerecsensólyom

A madarak testi épségének megôrzése érdekében igen sok a tennivalónk. Villanyoszlopaink éppen nem „madárbarát” módon, fémhuzallal vannak ellátva. Az oszlopoknak csupán a 10 százaléka szigetelt. Úgynevezett mûanyag „szigetelô papucsok” is elegendônek bizonyulnának. A madarak ugyanis légi útjuk során igen gyakran szenvednek áramütést, miközben a huzalokon megpihennek. Jeladó madarak hátára rádióadót szerelnek – ezek az ún. hátizsákos madarak. A jeladók között szerepel túzok, kékvércse, kerecsensólyom. Az adó révén igen sok információt szolgáltatnak légi útjaik során a jeladó madarak, amit aztán a Madártani Egyesületben földolgoznak. A villanydrótokon kívül egyéb veszélyek is leselkednek madarainkra. A rágcsálóknak kitett mérget nem a kiszemelt rágcsálók és ragadózók fogyasztották el, hanem parlagi sasok, amelyek szigorúan védett madaraink. Az amúgy is csökkenô populációból 30–40 parlagi sas és 50 réti sas pusztult el nemrégiben. Ezek mind „megkóstolták” a karbofurán tartalmú, rágcsálóknak, ragadozóknak kitett csalétket! Felmerül a kérdés, mi a teendô a sérült, mérgezett madárral? Egy textildarabbal finoman beborítva kartondobozban kell szállítani a madarat. Az ellenméregként adott atropin segíthet a mérgezett madarakon, ha idejében szakember kezébe kerülnek. TE Forrás: Lánchíd Rádió

A bálnahalászat világszerte tilos. A tilalomnak azonban nem is olyan könnyû érvényt szerezni. Japán és Norvégia makacsul kitart a bálnahalászat mellett. Japán tudományos célokra hivatkozva folytatja a bálnavadászatot. A bálnahús a japán tradicionális konyhamûvészetben nélkülözhetetlen. Úgynevezett robbanószigonnyal ölik a bálnákat. Ezzel az állatnak hosszú órákig tartó szenvedést okoznak, míg végre kiszenved. Fejlôdô országokat „meg is vásárol” Norvégia és Japán – különféle fejlesztési ígéretekkel – hogy a bálnahalászati tanácsban Japán és Norvégia javára szavazzanak… Magyarország is tagja ennek a tanácsnak, s ez alkalmasint igen drága utakba kerül, amit a hazai költségvetés fizet. A kék bálna populációi világszerte csökkennek a szigorú halászati tilalom ellenére is. Szerepük a biológiai sokféleség, a tengerek ökológiai láncolatának megôrzésében van. Érdekes, figyelemreméltó gondolata támadt a rádió interaktív mûsorába betelefonálónak. Szerinte Japánnal egyezségre juthatnánk a tekintetben, hogy bálnaügyben mellettük szavaznánk, cserébe Japán segítsen anyagilag átállítani a madarakra veszélyes huzalokat. A betelefonáló elsôsorban a kerecsensólymok megmentését tekintette szívügyének. TE Forrás: Lánchíd Rádió

8

Polgárné Balogh Eszter – Kripner Vera


EU Agrárium és Piacszabályozás

Az Európai Bizottság 346,5 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal A tagállamoknak összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást kell visszafizetniük az elszámolások megfelelôségét ellenôrzô vizsgálatokkal kapcsolatban hozott bizottsági határozat értelmében. A pénzt azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós elôírásokat, vagy nem voltak megfelelôek a mezôgazdasági kiadások ellenôrzésére szolgáló eljárások. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenôrzéséért a tagállamok felelôsek, és a Bizottság feladata meggyôzôdni arról, hogy a tagállamok szabályosan használták-e fel a támogatást. A mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos, Dacian Cioloş a következôket fûzte a bizottsági határozathoz: „A számlaelszámolási eljárás fontos eszköz ahhoz, hogy garantálhassuk: a tagállamok megfelelôen ellenôrzik az adófizetôk pénzének felhasználását.”

A fôbb pénzügyi korrekciók A határozat értelmében Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Svédország köteles viszszatéríteni támogatási összegeket. A legjelentôsebb egyedi korrekciók a következôk:

• Spanyolország 47,5 millió eurót fizet vissza a gyümölcs- és zöldségágazatban felmerült nem támogatható költségek finanszírozása és az ellenôrzés hiányosságai következtében; • Lengyelország 92 millió eurót fizet vissza a területalapú támogatások kapcsán 2006ban és 2007-ben elkövetett különbözô szabálytalanságok miatt; • Görögország 105,5 millió eurót fizet vissza a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenôrzések, és 18,5 millió eurót az integrált igazgatási és ellenôrzési rendszer súlyos és tartósan fennálló hiányosságai következtében; • az Egyesült Királyság 14,2 millió eurót fizet vissza a közvetlen kifizetések határidejének be nem tartása miatt; • Hollandia 10,4 millió eurót fizet vissza az export-visszatérítési rendszer kapcsán végzett kicserélési ellenôrzések elégtelen száma következtében. Az éves számlaelszámolási rendszer mûködésével kapcsolatos további részletek a MEMO/ 06/178 számú dokumentumban és a mezôgazdasági költségvetés helyes kezelésérôl szóló tájékoztatóban találhatók az alábbi címen: http://ec.europa.eu/agriculture/fin/clearance/fac tsheet_en.pdf. Az egyedi korrekciókat a mellékelt táblázatok tagállamonkénti és ágazatonkénti bontásban ismertetik (I. és II. melléklet). I. melléklet

Az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása 32. határozat: Korrekciók tagállamonként Az ágazat megnevezése és a korrekció oka

Összeg millió euróban

Belgium Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

0,001

Bulgária Pénzügyi ellenôrzés – a fizetési határidôk be nem tartása

0,011

Ciprus Közvetlen kifizetések – a helyszíni ellenôrzések alacsony színvonala és nem megfelelô idôzítése, elégtelen ellenôrzési környezet

0,757


9

EU Agrárium és Piacszabályozás Az I. melléklet folytatása Az ágazat megnevezése és a korrekció oka


Németország Közvetlen kifizetések – a csökkentések és kizárások helytelen alkalmazása

6,713

Pénzügyi ellenôrzés – a fizetési határidôk be nem tartása

0,037

Dánia Kölcsönös megfeleltetés – a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenôrzések nem megfelelô mennyisége és minôsége

4,360

Állattartási támogatások – nem megfelelô számú helyszíni ellenôrzés és az anyatehén meghatározásának figyelmen kívül hagyása

1,589

Észtország Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

0,030

Spanyolország Behajthatatlan követelések

0,012

Kölcsönös megfeleltetés – a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenôrzések nem megfelelô mennyisége és minôsége

2,245

Pénzügyi ellenôrzés – a fizetési határidôk be nem tartása, a pénzügyi felsô határok túllépése, nem támogatható kiadások, tejilleték, valamint a kölcsönös megfeleltetés alapján visszatérítendô összegek visszafizetésének elmaradása

4,735

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok: a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatos nem támogatható költségek

35,987

Gyümölcs- és zöldségágazat – termelôi csoportok: a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatos nem támogatható költségek és a termelôi csoportok elismerését szolgáló ellenôrzésekkel kapcsolatos hiányosságok

11,475

Kendertermelési támogatás – visszafizetés a Bíróság T-259/05. sz. ügyben hozott ítélete alapján

–5,287

Finnország Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

0,002

Franciaország Számlaelszámolás – adósságkezelési hiányosságok, a felsô határok túllépése, legvalószínûbb hiba, szisztematikus hiba

1,028

Szárított takarmány – a minták nem elegendô száma és vizsgálatuk gyenge minôsége

3,045

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok: a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatos nem támogatható költségek, túl magas személyzeti költségek

6,859

Állattartási támogatások – hiányos ellenôrzési környezet, az állomány tekintetében az anyatehén meghatározásának be nem tartása

8,575

Nagy-Britannia Közvetlen kifizetések – a csökkentések és kizárások helytelen alkalmazása

0,019

Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

0,263


14,181

Vidékfejlesztés – az alapvetô ellenôrzésekkel és az adminisztratív ellenôrzésekkel kapcsolatos hiányosságok, az ERDP elôírásainak be nem tartása

3,648

Görögország Élelmiszersegély a közösségben – a késedelmes kivonásokból és a késedelmes elosztásból eredôen nem támogatható költségek

8,331

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok: a forgalomba hozható termékek értékének hibás meghatározása

0,315

Gyapot – hiányos ellenôrzési rendszer, a területalapú és a környezetvédelmi intézkedések ellenôrzésével kapcsolatos hiányosságok, a rendelet által megengedett termelési mennyiségek túllépése

10

105,453


EU Agrárium és Piacszabályozás Az I. melléklet folytatása Az ágazat megnevezése és a korrekció oka


Vidékfejlesztés – az IIER tartós hiányosságai, az ellenôrzési jelentésekkel kapcsolatos hiányosságok, a helyszíni ellenôrzések késedelmes teljesítése

18,524

Olívaolaj – visszafizetés a Bíróság T-243/05. sz. ügyben hozott ítélete alapján

–0,200

Magyarország Pénzügyi ellenôrzés – nem támogatható kiadások

0,006

Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

–0,022

Vidékfejlesztés – visszafizetés kétszeres korrekció miatt

–0,156

Írország Tejtámogatás – késedelmes kérelembenyújtás

0,367


0,153

Olaszország Pénzügyi ellenôrzés – fizetési határidôk, nem támogatható kiadások

0,009


1,878

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok: nem támogatható kiadások

0,019

Luxemburg Pénzügyi ellenôrzés – a pénzügyi felsô határok túllépése

0,001

Állattartási támogatás – a birtokontartási idôszakra vonatkozó adminisztratív ellenôrzések hiánya, szankciók hibás kiszámítása

0,363

Hollandia Számlaelszámolás – a vizsgált populációval kapcsolatos hibák Export-visszatérítések – az elvégzett kicserélési ellenôrzések nem megfelelô száma

0,931 10,408

Pénzügyi ellenôrzés – a felsô határok túllépése és nem támogatható kiadások

0,093

Állattartási támogatások – az állomány-nyilvántartás vezetésével és az igazoló dokumentumokkal kapcsolatos hiányosságok

6,794

Lengyelország Közvetlen kifizetések – a parcellaazonosító rendszer nem teljes körû vektorizálása, nem támogatható területek elfogadása és bevonása a kifizetésbe, túl kevés helyszíni ellenôrzés azokban a régiókban, ahol a hibaarány magas, a szándékos meg nem felelésre vonatkozó rendelkezések hibás alkalmazása

91,988

Portugália Közvetlen kifizetések – visszafizetés a Bíróság T-50/07. sz. ügyben hozott ítélete alapján

–1,984

Kendertermelési támogatás – visszafizetés a Bíróság T-183/06. sz. ügyben hozott ítélete alapján

–3,135

Svédország Pénzügyi ellenôrzés – a fizetési határidôk be nem tartása

0,036

Kölcsönös megfeleltetés – a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenôrzések nem megfelelô mennyisége és minôsége

3,039

Szlovák Köztársaság Vidékfejlesztés – a helytelen ellenôrzési eljárás következtében a kiválasztott minták elégtelen ellenôrzése

3,034

ÖSSZESEN


11

EU Agrárium és Piacszabályozás II. melléklet Az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása 32. határozat: Korrekciók ágazatonként Millió euró Területalapú támogatás

97,49

Állattartási támogatások

17,32

Számlaelszámolás Gyapot

1,97 105,45

Kölcsönös megfeleltetés

9,65

Szárított takarmány

3,04

Export-visszatérítések

10,41

Pénzügyi ellenôrzés

21,41

Élelmiszersegély

8,33

Gyümölcs- és zöldségágazat

54,66

Kender és len

–8,42

Tej

0,37

Olívaolaj

–0,20

Vidékfejlesztés

25,05

ÖSSZESEN

346,53 Forrás: Az Európai Bizottság sajtóközleménye IP/10/284 Brüsszel, 2010. március 16.

Új szelek fújnak az európai agrárkutatásban Az európai mezôgazdaság túl nagy mennyiségû üvegházhatású gázt bocsát ki, a fogyasztók túl sok fosszilis energiát használnak el, és gyorsabban merülnek ki a természeti erôforrások, mint hogy újratermelôdhetnének. A petrolkémiára és a gépesítésre alapozott intenzív agrártermelés a határait feszegeti. Ideje megreformálni a rendszert a kutatók szerint. A klímaváltozás hatásait tekintve a mezôgazdaságban markáns változások várhatók. Európa északi részén a középhômérséklet gyors növekedésére és változékony idôjárásra kell számítani. A déli területeken csapadékhiány miatt kevesebb, északon, Skandináviában és a balti államokban több termés prognosztizálható. Az új klímához új, alkalmazkodó termelési szerkezet kialakítása szükséges, ennek kell lennie az európai agrárkutatások kulcstémájának. Másik fontos kutatási terület az energiahiány megoldása. Az uniós, intenzív módszereken alapuló mezôgazdaságban nagyfokú a gépesítettség, és rengeteg, fosszilis alapanyagból származó vegyszert használnak. Az

12

energiafüggôség nem csak az élelmiszer-termelésben, de a feldolgozásban, a tárolásban, a csomagolásban és a szállításban is jelentkezik. Az intenzív gazdálkodás kimeríti, tönkreteszi az ökoszisztémát, környezeti és természeti problémákat okoz. A vegyszerek használata súlyos károkkal, pl. vízszennyezéssel, talajdegradációval járhat. Dél-Európában az öntözéstôl erôsen függô növénytermesztéssel a talajvizet gyorsabban elhasználják, mint hogy újratermelôdhetne. Emellett a specializált gazdálkodás csökkenti a biodiverzitást.

Nagy károkat okoz az intenzív termelés Felmerül a kérdés, hogyan lehet egyszerre kezelni ezt a három, az egész világ szintjén ható problémát: a globális felmelegedést, az energiaválságot és a természetes erôforrások kimerülését? A klímaváltozást tekintve egyidejûleg kell harcolni ellene és alkalmazkodni hozzá. El kell hagy-


EU Agrárium és Piacszabályozás ni az olajhasználaton alapuló termelést, és át kell állni a természetközeli gazdálkodásra. Az ökológiai szemléletû, az élôvilág sokszínûségének megôrzését, az ökoszisztémában ható kölcsönhatások megtartását szem elôtt tartó termelést kell folytatni. Ezért nagyon fontosak azok a kutatások, amelyek segítenek megérteni az ökoszisztémában ható folyamatokat. Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió államai jelentôsen csökkentették az agrárkutatásra szánt támogatás összegét. Ennek lett a következménye, hogy bár kitûnô kutatási kapacitás van az agráriumban, mégis a kutatás az ipar kezében összpontosul már most. Az állam által finanszírozott kutatások egyre szûkebb területeken folynak, és kimaradnak olyan fontos témák, mint a talajökológia vagy a kártevônövény kapcsolat. Megváltozott a szemlélet, és a mezôgazdaságot úgy kezelik, mint a jövô nagy újításainak egyik lehetséges területét. Pedig újra kell gondolni az uniós állami agrárkutatást, hogy az elkövetkezô kihívásoknak eleget tehessen. Ismét támogatniuk kell a tagállamoknak a mezôgazdasági kutatásokat, hogy a jövô stratégiáit kifejleszthessék. A jelenlegi támogatási rendszer a rövidebb témákra összpontosít, és nem összefüggésekben vizsgálódik, nem veszi figyelembe a nagy károkat okozó intenzív termelési modellt. Javítani kell ezen a helyzeten, külön kell választani az ipart és a közösséget szolgáló érdekeket. Bátrabban kell támaszkodni a termelôi tudásra a kutatásban, hiszen a gazdálkodók bárki másnál jobban értenek szakmájukhoz.

Újragondolás Az uniós pénzügyi forrásokat az agrár-ökoszisztéma alapos feltérképezésére kell fordítani. Egy új mezôgazdasági rendszer megalapozása a cél, ami több, energiabarát és az ökoszisztéma bonyolult rendszerébe jobban integrálható technológiából, agrotechnikából állna. A hetedik keretprogramban a mezôgazdasági kutatásra fordított pénzek legnagyobb részét (71,5 millió euró) ennek az új termelési szerkezetnek a fejlesztésére adják. A maradékot az élelmiszerek minôségével (59,95 millió euró) és a biotechnológiával kapcsolatos kutatásokra (59,95 millió euró) osztják szét. Az agrárkutatás új irányelvei jók, de még tovább kell alakítani. Minden gyorsan változik, és ami megfelelô volt két éve, most már nem az, ezért politikai szintû beavatkozásra is szükség van. A fontosabb uniós környezetvédelmi direktívákat, mint a talajra, a vízre, a biodiverzitásra vonatkozókat, újra kell gondolni. Sokkal nagyobb döntési és szabályozási szabadságot kell kapniuk


a tagállamoknak és a régióknak, hogy az adott terület termelôivel együtt a környezetük számára legalkalmasabb mezôgazdasági rendszert alakíthassák ki. A közös agrárpolitika is, amely az intenzív gazdálkodás legnagyobb támogatója, reformra szorul. A KAP támogatások kiosztásának alapja a termelés nagysága. A nagy gazdálkodók erre támaszkodva, gazdaságuk gépesítésével és intenzív vegyszerhasználattal tudtak elôretörni, megerôsödni. A jelenlegi támogatásnak két sarkalatos pontja van: az egyik a piacok és az agrárárak támogatása, a másik a vidék fejlesztése. Az elsô pillér uniós szinten irányított, a második nagyobb autonómiát ad a tagállamoknak, miáltal azok támogatni tudják a szociális és környezeti szempontból is érzékenyebb kisebb mezôgazdasági vállalkozásokat. A KAP költségvetésének jelentôs része még a termelés támogatására jut, ám ez megváltozik 2013-tól. Remélhetôleg az európai döntéshozók ugyancsak emellett voksolnak majd, hogy mind inkább egyensúlyba kerülhessen a versenyképesség és a fenntarthatóság. Nagyon idôszerû a vidékfejlesztésre szánt pénzek mértékének növelése a piaci támogatásokkal szemben. Ezzel lehetôvé válna a helyi tudásra és a helyi szakemberek munkájára alapozott gazdálkodás megszilárdítása. Julie Van Rossom cikkét fordította Kripner Vera Az eredeti cikk megjelent a Research*eu 2009. novemberi számában

13

Brüsszelbe járunk

Európa következô 10 éve. Egyenlô elbírálást régiek és újak között A tejágazat mûködésének jobbítása érdekében a Bizottság foglalkozott a tejpiac szabályozásával, egyelôre nem költségoldalról megközelítve a kérdést. A cél az, hogy jobban mûködjön az ágazat a 2010-es év végére, anélkül, hogy a közös agrárpolitika 2013 utáni kérdéseibe belemennének. Mi a tej jövôje? Hogyan alakul a tejágazat? Ezek az alapvetô kérdések. Cioloş agrárfôbiztos hangsúlyozta a piac, valamint a közvetlen támogatások jelentôségét a tejágazatban, amelyek már bizonyították értéküket a farm biztos bevételei között. Noha a piac továbbra is központi szerepet fog játszani a tejágazatban, a fôbiztos a tejkvóták viszszatérése ellen érvelt. Az átláthatóság növelése az ágazatban a fogyasztók bizalmának megerôsödését szolgálja. A nagy áringadozások nem kedveznek sem a fogyasztóknak, sem a feldolgozóiparnak, sôt magának a piacnak sem. Ez utóbbinak megvan a maga szerves fejlôdése. Hosszú idôre szóló szabályozásokra van szükség mielôbb – érvelt a fôbiztos. Az úgynevezett magas szintû tárgyaló csoport munkáját úgy idôzíti, hogy a végsô összefoglalót 2010. június végén továbbítják az Európai Parlamentnek és az Európa Tanácsnak, amelyek reagálnak majd a magas szintû tárgyaló csoport javaslataira. Mindenesetre alapvetôen fontos a tejtermelôk, feldolgozók és kereskedôk közti tisztességes ármegegyezés, továbbá fontos még a tejágazatban a legjobb gyakorlat általánossá tétele, valamint az árképzés átlátható és tisztességes gyakorlata.

Igazságos profitelosztást a tejágazatban A fôbiztos kifejtette, hogy a tagállamok egy határozott és tekintélyes számú csoportja úgy véli, hogy a tejszektort ki kell venni a szigorú értelemben vett versenybôl, annál is inkább, mivel a ver-

14

senyszabályokat a tejágazatban nem igazolta viszsza az élet. A kivételt azonban határozottan körül kell írni, meg kell határozni. A szakmaközi szervezeteket meg kell erôsíteni. Fô vonalakban a tagállamokat a tejágazathoz való viszonyukban három csoportra lehet osztani: – azok, akik hasonló szabályozást szeretnének a tejágazatban nemzeti szinten, mint ami a zöldség-gyümölcs és borágazatban van, – azok, akik nyitottak a változtatásra, – akik nem érdekeltek az ágazat megreformálásában. A piac változása és az áringadozás továbbra is kísérôjele lesz a tejágazatnak – hangsúlyozta Jean-Luc Demarty, a Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságának vezetôje. Ami lényeges: a piac lehet hullámzó, hozhat ár- és bevétel ingadozásokat, de ezeknek a mértéke nem szabad, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzon unió szerte a tejágazatban. Alapvetôen fontos az átláthatóság, valamint a tejágazatban képzôdött nyereség igazságos elosztása a piac szereplôi között a tejtermelôtôl a feldolgozón át a kereskedôig. (A „mostohagyerek” a piac szereplôi között eddig maga a tejtermelô volt. A szerk.) Az Európai Unióban úgy látják, hogy a tejpiaci válságból való kilábalás 2009 második felétôl megindult, a Bizottság legutóbbi negyedéves jelentése szerint. Az átlagos termelôi tejárak a fôbb tejtermelô országokban – Belgium, Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Egyesült Királyság, Írország és Hollandia – 28 cent/literre nôttek átlagosan, ami közelíti a szezonális átlagárat a válságmentes évek átlagában. Így a 2009-es naptári évben a literenkénti ár 0,6%-kal volt alacsonyabb a 2008. évinél, annak ellenére, hogy 1%-kal nôtt a kvóta


Brüsszelbe járunk a 2009/10-es évben, aláhúzva azt a tényt, hogy a 2009/2010-es kvótaév a kvóta kihasználásban 7%-os csökkenést mutat unió szerte.

Versenyfutás 2020-ig Minden közös politikának – beleértve a közös agrárpolitikát és kohéziós politikát – támogatnia kell az új Európa 2020 stratégiát: ebben megegyeztek a nemrégiben megtartott uniós csúcstalálkozón, amelyen a tagállamok kormányfôi vettek részt. Sôt, ezen túllépve fenntartható, produktív és versenyképes mezôgazdaságra van szükség, amely lehetôvé teszi a vidéki foglalkoztatás növelését, és tisztességes versenyt kínál – szól a 11 oldalas összefoglaló, amelyet errôl a csúcstalálkozóról adtak ki. Az ír elnök, Brian Cowen és Nicolas Sarkozy francia elnök – elnyerve Magyarország, Románia és Lettország támogatását – egy sajtótájékoztatón kijelentették: a Lisszaboni Szerzôdés utáni idôszak egyik sarkalatos pontja az európai mezôgazdaság, ahol földrészünknek versenyelônye van a minôségi élelmiszer-termelésben, s ezért kulcsfontosságú az európai mezôgazdaság és élelmiszertermelés, nem csupán azért, mivel ez az ágazat munkahelyteremtô vidéken, életet visz a vidéki közösségekbe, letéteményese a fenntarthatóságnak, s már csak ezért sem mellôzhetô. Arról nincs szó, hogy a mezôgazdaságot és élelmiszeripart mindenek fölé akarnánk helyezni. Sarkozy elnök kijelentette: az Európa 2020 stratégia egyik alapeleme a mezôgazdaság, amely az európai gazdaság egyik alappillére, erôssége. A gazdaság megerôsítése társadalmi, szociális, területi kohézió vonatkozásában elsôdleges, és nem nélkülözheti ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztését sem. Dacian Cioloş agrárfôbiztos úgy összegezte a kormányfôk találkozóját – s benne az egyik fô témát, a mezôgazdaság szerepét –, hogy a mezôgazdaság és élelmiszeripar generálja a „zöld növekedést” a klímaváltozás elleni közdelemben. Szerepe azért is óriási, mivel az európai térségek 80%-át a mezôgazdasági és erdôterületek teszik ki. A fô célok is körvonalazódtak az Európa 2020 stratégiában: a magán- és közösségi beruházások a kutatásban és a fejlesztésben érjék el az össznemzeti termék (GDP) 3%-át. A foglalkoztatás – férfiakra és nôkre terjedjen ki 20 éves kortól 64 éves korig – s érje el a 75%-ot. Az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét 30%-kal szükséges csökkenteni a következô 10 évben. 2010 ôszére az egyes tagállamok külön-külön elkészítik nemzeti reformprogramjukat, amely bele kell, hogy illeszkedjen az Európa 2020 stratégiába. A nemzeti

2010. 15. évfolyam 1–2. szám

programok beleillesztése az Európa 2020 stratégiába a Bizottság feladata lesz 2010 októberében. Ez EU vezetôi megegyeztek abban, hogy 20102012 között 2,4 milliárd eurót tartalékolnak gyorskifizetésekre, valamint 100 milliárd eurót tartalékolnak évente a fejlett országok azért, hogy segítsék a fejlôdô országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyetértettek abban is, hogy a következô kormányfôi találkozót Bonnban tartják, ahol még konkrétabb ügyekrôl lesz szó, míg a Cancunban tervezett találkozón – ez év végén – már a konkrét döntésekrôl egyeznek meg, ami szorosan illeszkedik az ENSZ tárgyalásokhoz. (Az egyik kiemelt téma az erdôtelepítés lesz.)

Új európai élelmiszer-minôségjelzô? Felmerült az Európai Unió minôségpolitikájának felülvizsgálata. Ugyanakkor ez élénk vitát váltott ki. A Bizottságnak ugyanis nincs szándékában tönkretenni egy olyan rendszert, amely jól mûködik. A felülvizsgálatot Giancarlo Scotta képviselô vetette föl. Cioloş fôbiztos ugyanakkor kifejezte abbéli reményét és kívánságát, hogy erôsítsék a kommunikációt és a promóciós politikát az élelmiszerminôség terén nemzetközi szinten is, hogy az európai élelmiszer jelenlétét megerôsítsék a világpiacon. Felmerült egy új európai minôségjelzô logó bevezetése is. A minôségi élelmiszer ugyanis egyik lehetôség a válságból való kilábalásra – és szorosan összefügg Európa regionális gazdasági érdekeivel, valamint jó eszköz arra, hogy a nemzetközi piacról ne szorulhasson ki a kiváló európai élelmiszer.

15

Brüsszelbe járunk Sidonia Elzbieta Jedrzejewska EP képviselô elôterjesztésére az Európai Parlament 558 támogató szavazattal 48 ellenében és 16 tartózkodás mellett megszavazta azokat a konkrét javaslatokat, melyek célja, hogy az árak átláthatóak, nyomon követhetôek legyenek a tejszektorban és más árutermelô ágazatokban. A válságból kilábaló konszolidáció ne áshassa alá az alapvetô uniós politikát, mint például a közös agrárpolitikát, és ne romoljon tovább a farmerek, termelôk amúgy sem könnyû helyzete.

Hanyatlás a GOFR növényeknél Az európai gabonatermelôket, az olajos mag, valamint fehérjenövények termesztôit sokkolja az a tény, hogy a termelési költségek lassan az égig érnek, míg a piaci árak rendkívül alacsonyak. 130 euró/tonnás önköltség már fölötte van a piaci árnak ezen alapvetô mezôgazdasági alapanyagoknál – vetette föl a problémát Paul Temple, a COPA munkacsoportjának elnöke. A hitelhez jutás is egyre nehezebb – tette hozzá az elnök. A kétségbeejtô piaci helyzeten változtatni kell sürgôsen, mivel egyébként visszaesik az európai gabona, olajos és fehérjenövények termelése, ami az unió egész élelmiszeriparát teheti tönkre. Nem lehet kívánni a termelôktôl, hogy még befektessenek, fejlesszenek ilyen körülmények között! Máris csökkent a gabonafélék termesztése: 2010–2011-ben 285,45 millió tonna várható az EU 27-nél, míg 2009–2010-ben 290 millió tonna volt. Vagyis a csökkenés megközelíti a 2 százalékot! Még ennél is nagyobb csök-

kenés várható Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Lengyelországban. A takarmánygabonánál még látványosabb a csökkenés: az EU 27-nél a 2009–2010-es gazdasági évben 152,58 millió tonna takarmánygabona termett, amely 2010– 2011-re 5,3%-kal csökken az elôrejelzések szerint. Ugyanakkor a lágybúza és a durumbúza termelése 2,1%-kal nô. A szójatermelés az elôrejelzés szerint 985.000 tonnáról 1 millió tonnára növekszik a Coceral szerint. A fehérjenövények termelése az EU 25-nél elérte a 2,9 millió tonnát 2009–2010-ben, ami 2010–2011-re 0,8 százalékkal csökken elôreláthatóan.

Egyenlô elbírálást! Az újonnan csatlakozott 10 uniós tagország követeli, hogy legkésôbb 2014-re ezekben az országokban a közvetlen támogatások elérjék a régi uniós országok szintjét, hogy végre egyenlô és tisztességes feltételek teremtôdjenek meg az unió mind a 27 tagállamában. Ez dekleráció formájában látott napvilágot 9 új tagállam mezôgazdasági érdekképviselôinek aláírásával. Magát a konferenciát a Cseh Agrárkamara szervezte nemrégiben Brno-ban. Minden tagállamot meghívtak, azonban a régi tagállamok nem képviseltették magukat! Csehország, Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia érdekképviseletei voltak jelen. Az érdekképviseletek elutasítják egy „másik átmeneti idôszak” bevezetését 2013 után. Ugyanakkor kiállnak az erôs és hatékony közös agrárpolitika mellett – amit nem lehet elintézni azzal, hogy a nemzeti költségvetésre hárítva, kvázi közösen finanszírozzák a kifizetéseket. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts

16


mi jó érzéssel töltött el, hogy noha a szép tavaszi idô sokakat kicsábított sétára – nem nagyon láttunk eldobott szemetet. (Vagy valamelyik budaörsi civil szervezet idôrôl-idôre összeszedi az elhullajtott, oda nem illô dolgokat, vagy az ide látogatók tisztelik ezt a csodálatos helyet.) Egykor kövirigó költött itt. Sajnos mára a város terjeszkedése, a forgalom növekedése, a kóbor kutyák és macskák miatt ez a faj itt már nem költ – végérvényesen eltûnt innen. A körbeépítés miatt megszûntek a természetes ökológiai folyosók, megszûnt a közlekedési lehetôség a maradék zöld foltok között. Így a Sas-hegy állatvilága sokkal szegényebb lett. Csak olyan állatok maradtak meg itt, amelyek kis területen mozognak, és ezen belül megtalálják a szükséges búvóhelyet és táplálékot. A Budai Tájvédelmi Körzet 1978-as megalakulása adott védôernyôt a Sas-hegy be nem épített részének. Ugyanakkor a kutyasétáltatás és a hegyi kerékpározás, valamint a nagyarányú igénybevétel miatt a Sashegy továbbra is veszélyeztetett. Hiába vannak kiépített tanösvények, ha mellette új ösvényeket taposnak az idelátogatók – s ez eróziót, taposási károkat okoz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2003ban megerôsítette a Sas-hegy védelmét. Sôt, 2008 tavaszán, a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület fennállásának 50. évfordulójára a látogatóközpontban új kiállítás nyílt. Valamennyiünk felelôssége, hogy a Sas-hegy ritka fajai és még megmaradt életközösségei túléljék a rájuk nehezedô forgalmat, hogy ezeket a csodákat láthassák az utánunk jövôk is.

A

Törpeírisznek látogatója van

Törpeírisz sárga változata

Képek és szöveg: Tamás Enikô

Gombvirág tavaszi pompában

Tavaszi hérics

Sziklagyeptársulás

Az egykori szôlôk maradványai

Budaörs lett a vesztese a természetvédelmi terület csökkenésének

Pár száz éve itt még szôlôt termeltek

A romos menedékházhoz még ma is jó állapotban lévô boltíves pince tartozott

Még meg lehetne menteni az enyészettôl az egykori menedékházat

Boldog gyalogtúrázók

Egyedülálló módon 2010. február 21–24. között egy idôben került sor a FOODAPEST Nemzetközi élelmiszer, ital, élelmiszer gépipari és vendéglátó ipari szakkiállításra, valamint az UKBA Nemzetközi cukrászati, sütôipari és gasztronómiai szakkiállításra a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A négynapos rendezvényen összesen 12 ország 255 kiállítója vett részt, a magyar kiállítók mellett belga, cseh, horvát, indonéz, lengyel, német, olasz, osztrák, román, szerb és thaiföldi cégek is jelen voltak. A hazai élelmiszeripar legjelentôsebb üzleti fórumának programja idén gasztronómiai versenyekkel is gazdagodott. A rendezvény ideje alatt került sor a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi válogatójára, melyen nyolc hazai mesterszakács versengett az európai döntôbe jutásért. A 2011-es lyoni világversenyen az induló 56 országból a legjobb 24 vehet majd részt. A Bocuse d’Or verseny 1987 óta a világ legjelentôsebb gasztronómiai rendezvénye, megalapítója Paul Bocuse, a minôségi, friss alapanyagokból készülô, alacsony kalóriatartalmú ételeket felvonultató konyha atyja. Hazánkban a 2008-ban megalakult Magyar Bocuse d’Or Akadémia fogja össze a gasztronómiai rendezvények szervezését, lebonyolítását, a hazai gasztronómiai hagyományok ápolása és fejlesztése, valamint a magyar termékek széles körû népszerûsítése érdekében. A szakkiállítások ideje alatt zajlott a Junior Cukrász Világbajnokság is, melyet most elôször rendeztek meg Budapesten. A rangos eseményen tizenkét ország fiatal cukrászai mérték össze tudásukat. A változatos programot a SIAL d’Or Nemzetközi termékverseny hazai zsûrizése, szakmai fórumok, valamint a hazai élelmiszerpiac versenyképességérôl szóló elôadások egészítették ki. A kenyértésztából készült látványos kompozíciók mellett a Pékválogatott közremûködésével készült 2,5 m átmérôjû kenyérkosarat is megcsodálhatták az érdeklôdôk, mely az európai pékek által gyártott termékeket vonultatta fel. Szöveg: Papp Mónika Kripner Vera és Papp Mónika felvételei

Esküvôi torta

Finomsággal teli

Ínycsiklandó magyar szalámik

Szép ajándék – grillázsból

Készül a „zöldségszobor”

Tradicionális termékünk

Kiváló hazai termékünk az orosházi dobostorta

Ötletes tésztakompozíció

Garantáltan magyar kenyér

A magyar pékáru színe-java

Nosztalgiakenyér – Svájcból

Igézô kézmûves fagylalt

Hazai csiperke

Arcképcsarnok

Dacian Cioloş az Európai Bizottság mezôgazdasági biztosa 1969. július 27-én született Zilahon (Zalau), Romániában. 1987-ben fejezte be középfokú tanulmányait Szilágysomlyón (Simleu Silvanei) az agráripari szakiskolában. 1994-ben a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Kertészmérnöki Karán kertészmérnöki diplomát szerzett. 1996-ban a rennes-i Mezôgazdasági Fôiskolán (Franciaország) elvégezte a környezettudatos mezôgazdálkodás szakot. 1997-ben a Montpellieri Egyetemen (Franciaország) doktori fokozatot szerzett. 1997 márciustól júliusig az Európai Bizottság Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Központjában gyakornokként dolgozott. 1999–2001 között a kétoldalú helyi agrárfejlesztési projektek koordinátora Romániában. 2002–2003 között a SAPARD Program unió által megbízott irányítója Romániában. 2005-ben a Római Egyetemen agrárkereskedelmi képesítést szerzett. 2005–2007 között a román mezôgazdasági miniszter tanácsadója, illetve Románia szóvivôje az Európa Tanács Mezôgazdasági Bizottságában. 2007–2008 között román mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. 2009. július-2010. január között a román közérdekû Agrárfejlesztési Bizottság vezetôje. 2010 februárjában nevezték ki az Európai Bizottság mezôgazdasági biztosának.

Dacian Cioloş mezôgazdasági biztosként a 2013 utáni közös agrárpolitika kialakítását tekinti elsô számú feladatának. 2010 áprilistól széles körû társadalmi vitát kíván indítani az európai agrárpolitikáról, hogy az év végére elkészülhessen az errôl szóló közlemény. Az új agrárpolitika két fô szempontjaként az élelmi-


szerbiztonságot és a mezôgazdasági termelôk jövedelmének biztosítását, a közvetlen jövedelemtámogatások rendszerének kiegyensúlyozottabbá tételét jelölte meg. Véleménye szerint a 2013 utáni közös agrárpolitikának három pillére lesz. Ezek közül az elsô a közvetlen kifizetések rendszere, ahol a régiók és az országok között meglévô különbségeket ki kell egyenlíteni. A második pillér a piaci támogatások, melyek fô célja az agrárágazatokat sújtó válságok megelôzése. A harmadik pillér pedig a vidékfejlesztési politika, mely a mezôgazdasági szerkezetváltásban fontos szerepet fog játszani. Az új mezôgazdasági biztos szerint szükség lesz további reformokra is, melyek a változó piaci viszonyokhoz és kihívásokhoz való alkalmazkodást segítik. Az agrárköltségvetés további csökkentése helyett a források, pillérek közötti igazságosabb elosztására helyezi a hangsúlyt. Dacian Cioloş az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatban szintén az egyenlôtlenségek megszüntetésére törekszik, a jelenlegi két különbözô rendszer (SAPS, illetve SPS) helyett egy minden tagállamra kiterjedô egységes rendszer létrehozását szorgalmazza. Ennek a területalapú támogatáson nyugvó rendszernek a bevezetésével megszûnne a régi tagállamokban alkalmazott, történeti bázison alapuló kifizetés. Az új mezôgazdasági biztos szerint a KAP elsôdleges célja a tagországok jó minôségû és biztonságos élelmiszerrel való ellátása kell legyen. Az olcsó tömegárukkal szembeni versenyben a helyi piacok létrehozásában és támogatásában látja a megoldást, ahol a jó minôségû, biztonságos termékeket közvetlenül a termelôtôl lehet megvásárolni. A génmódosított termékekkel kapcsolatban úgy véli, a termelôknek és a fogyasztóknak egyaránt meg kell adni a választás lehetôségét, ugyanakkor a szabályozásnak tagállami hatáskörben kell maradnia. Papp Mónika

17

Agrár-külkereskedelem

Visszapillantás a 2009. évi agrár-külkereskedelmünkre Az agrár-külkereskedelem 2009-ben kevésbé esett vissza, mint a nemzetgazdasági külkereskedelem. A nemzetgazdasági exportból az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése 2009-ben 8,6%-ra emelkedett, az import 6,5%-os részesedése is kimagasló az elôzô éveket tekintve. A mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 5112 millió eurót, behozatalának értéke 3395 millió eurót tett ki 2009-ben. A kivitel értéke 11,6%-kal, a behozatalé 12,0%kal volt kevesebb, mint 2008-ban. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1716 millió euró volt, amely 205 millió euróval maradt el a 2008. évi eredménytôl. Az Európai Unió az exportértékbôl 85%-kal, az importértékbôl 93%-kal részesedett. Az export 9%-kal, az import 10%-kal csökkent az elôzô évhez képest. Az egyenleg 1186 millió eurós értéke 41 millió euróval kevesebb, mint 2008-ban volt.

kevésbé (–6%). Ennek megfelelôen a régi tagországokkal folytatott külkereskedelmünk aktívuma nôtt, – a 2008. évi 348 millió euróról 542 millió euróra emelkedett – az új tagországok viszonylatában pedig csökkent az aktívum, – a 2008-ban elért 879 millió euróról, 644 millió euróra mérséklôdött. Az EU-n kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi forgalom 25%-kal csökkent. Az átlagosnál sokkal erôsebben esett vissza a gabona és a zöldség-gyümölcs készítmények exportárbevétele, import oldalon pedig a cukor és az olajos magvak behozatala csökkent majdnem 50%-kal. 2009-ben közel 150 országgal volt agrár-külkereskedelmi kapcsolatunk, de a forgalom értéke mindössze 75 ország esetében haladta meg az 1 millió eurót. A kivitel és a behozatal is erôsen koncentrálódott. Az exportérték több mint 40%-a, az importérték közel fele mindössze három országhoz kötôdött. A korábbi évekhez hasonlóan, 2009-ben is Németország volt a magyar agrártermékek legnagyobb vásárlója. A teljes exportárbevétel közel 16%-a németországi szállításokból származott. A magyar exportcikkek szinte teljes skálája jelen van a német piacon, mégis az árbevétel több mint harmadát a repcemag, a kukorica és a baromfihús kivitele biztosította.

Talpon maradni csökkenô árak mellett Az agrár-külkereskedelmi forgalmunk értéke az EU tagországok viszonylatában 9%-kal csökkent. A régi tagállamokba irányuló kivitelünk enyhén (–4%), a behozatal erôsebben (–13%) csökkent. Fordított a helyzet az új tagországok vonatkozásában, mert ebben a viszonylatban az export csökkent erôteljesen (–15%), az import

Az elsô 10 fontosabb exporttermék részesedése a teljes agrárexportból Termék megnevezése

Részesedés %

Exportérték 2009-ben

2008

2009

12,2

12,2

–

Hobbiállat-eledel

6,2

6,9

–

Baromfihús

6,5

6,5

–

Búza

8,1

5,0

–

Sertéshús

4,1

4,7

Napraforgómag

4,2

4,5

Repcemag

3,5

4,0

Zöldségkonzerv

4,2

3,9

–

Napraforgóolaj

3,1

3,2

–

Élô szarvasmarhafélék

1,3

1,8

Egyéb termék összesen

46,6

47,2

Kukorica

18

nôtt

+

csökkent

–

+

+ –


Agrár-külkereskedelem Németországtól alig lemaradva, Románia áll a második helyen 14%-os részesedéssel. A legfontosabb, illetve a legnagyobb bevételt eredményezô cikkek ebben a relációban a gabonafélék (kukorica, búza, árpa), a sertés- és baromfihús, a hobbiállat-eledel és a napraforgóolaj. A harmadik legfontosabb piacunk Olaszország volt. 2008-ban és 2009-ben is a kukoricakivitelbôl származott a legnagyobb bevétel ezen a piacon. További sorrend a búza, napraforgómag, tej és ötödik helyen a vágójuh, amelynek legnagyobb piaca Olaszország. Teljes vágójuhexportunk 90%át 2009-ben is ide szállítottuk. Importpartnereink között Németország volt a legjelentôsebb 21%-os részesedéssel. Az itt feladott agrártermékek értéke 9%-kal csökkent 2008-hoz képest. Nagyobb csökkenés a sajtfélék és egyéb tejtermékek, valamint a csokoládé és a kávé behozatalában történt. Lengyelországból 422 millió euró értékben importáltunk, amely az egy évvel ezelôttitôl 8%-kal maradt el, elsôsorban a vágósertés-behozatal visszaesése miatt. Hollandia volt a harmadik legnagyobb szállító, 410 millió eurós importértékkel, amely 21%-kal kevesebb, mint egy éve. A szójababpogácsa importja esett nagymértékben, ellenben nôtt az élôsertés-behozatal. Az exportadatokat áttekintve megállapítható, hogy az exportban kulcsszerepet játszó termékek árbevétele rendre elmaradt az elôzô évi értéktôl. Az exportérték csökkenésének oka jellemzôen az exportár csökkenése, amely néhány fontos termék, például egyes gabonafélék esetében a 3040%-ot is meghaladta. Néhány esetben az ilyen nagy áresést is kompenzálta a volumenbôvülés. Az olajos növények exportára is közel 30%-ot zuhant, de az elôzô évinél sokkal nagyobb mennyiség ellensúlyozta az árcsökkenést, és az exportérték meghaladta a 2008. évit.

A kukorica vezet Termékszinten vizsgálva, 2009-ben is a kukorica volt a legfontosabb exportcikkünk, amelybôl több mint négy millió tonnát vittünk ki, 800 ezer tonnával többet, mint 2008-ban, de az átlagosan 30%-kal alacsonyabb árak miatt az árbevétel kevesebb volt, mint a bázisidôszakban. A csökkenés ellenére a kukorica 625 millió eurós értéke a teljes agrárexport 12,2%-át adta. A kukoricát, az EU tagállamokon kívül még néhány észak-afrikai országba – Líbiába, Tunéziába – szállítottunk. 2008hoz hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, az exportra került mennyiség közel egyharmadát, 1,4 millió tonnát szállítottuk ide. Románia


vásárolta meg az exportmennyiség ötödét, de Németország és Hollandia részesedése is meghaladta a 10%-ot. A második legfontosabb termék, 6,9%-os részesedéssel az állatok etetésére szolgáló készítmények köre, melynek meghatározó része a hobbiállat-eledel. A kivitel értéke megközelítette az elôzô évi szintet. Az árbevétel ötödét romániai szállítások révén értük el, de a nagy vevôk között volt Németország, Nagy Britannia, Ukrajna, Franciaország valamint Lengyelország. A baromfihús az agrár-külkereskedelem bevételének 6,5%-át biztosította 2009-ben, annak ellenére, hogy exportértéke több mint 10%-kal esett az elôzô évhez képest. A kukoricához hasonlóan, a baromfihús esetében is az árcsökkenés okozta a bevételkiesést. A baromfihús-kivitelünk 80%-a az EU tagországokba irányult, az összmennyiség mindössze 6%-át szállítottuk Európán kívüli országokba. Németország, Ausztria és Románia volt a legnagyobb vásárló, egyenként 10–15%-os részesedéssel. 2009-ben nagymértékben visszaesett a németországi exportunk, ellenben nôtt az Ausztriába és az ázsiai országokba irányuló kivitel. Míg egy éve a búza a második legfontosabb exportcikkünk volt, 2009-ben a negyedik helyre szorult, mivel árbevétele a felére esett. A 15%-os volumencsökkenés mellé, 35%-os árcsökkenés társult. Csakúgy, mint a kukorica estében, Olaszország és Románia a két legnagyobb vevô. Az export menynyiségének több mint negyede Olaszországban, 17%-a Romániában talált gazdára. 10% körüli részesedést ért el Görögország, Ausztria és Bosznia-Hercegovina.

19

Agrár-külkereskedelem Az elsô 10 fontosabb importtermék részesedése a teljes agrárexportból Részesedés %

Termék megnevezése

Exportérték 2009-ben

2008

2009

nôtt

Szójababolaj-pogácsa

6,7

5,8

Másutt nem említett élelmiszerkészítmény

4,0

5,0

+

Sertéshús

4,1

5,0

+

Szivar, szivarka, cigaretta

2,9

4,2

+

csökkent –

Csokoládé

4,2

4,2

–

Kenyér cukrászsütemény, kalács és más pékáru

3,7

3,6

–

Nád- vagy répacukor

3,6

3,2

–

Állatok etetésére szolgáló készítmény

3,3

3,1

–

Sajt és túró

3,3

3,0

Élô sertés

2,2

3,0

62,0

59,9

Egyéb termék összesen

A sertéshús részesedése az egy évvel korábbi 4,1%-ról, 4,7%-ra emelkedett. A közel 10%-os volumennövekedés ellenére az árbevétele kismértékben emelkedett az alacsonyabb ár miatt. Az export 40%-a Romániába irányult 2008-ban és 2009-ben is. A következô legnagyobb vevô mindkét évben Japán volt 10% fölötti részesedéssel. 2008-ban az összmennyiség negyedét, 2009-ben az ötödét szállítottuk ázsiai országokba. További nagy értékû exportcikkeink a napraforgómag 4,4%-os, a repcemag 4,0%-os és a zöldségkonzervek 3,9%-os részesedéssel. A napraforgómag és a repcemag részesedése emelkedett, a zöldségkonzerveké csökkent. A repcekivitelünk 90%-a két országba, Németországba és Ausztriába került. Napraforgómag-kivitelünk több országba irányult, melyek közül Hollandia, Németország, Olaszország volt a legnagyobb vevô. A zöldségkészítmények legnagyobb piaca 2009ben Németország. A korábbi évek legfontosabb vásárlója, Oroszország 2009-ben a második helyre került, miután felére esett az ide szállított zöldségkonzerv mennyisége. Franciaország vásárlásai is csökkentek, de mérsékeltebben, míg a Lengyelországba irányuló export valamelyest nôtt. A legnagyobb értékben importált termék a szójapogácsa volt, 198 millió eurós értékkel, amely a teljes agrárimport értékének 5,8%-át adta. A mennyiség 18%-kal elmaradt a 2008. évi 800 ezer tonnától, az átlagára is csökkent, így az import értéke 23%-kal kevesebb volt, mint egy éve.

Behozatal sertéshúsból A második legnagyobb értékû termékkör a másutt nem említett élelmiszer-készítmények

20

– + –

csoportja (pl. fehérjekoncentrátumok, táplálékkiegészítôk). Az ide tartozó termékek importértéke 10%-kal, a részesedése 1%-kal 5,0%-ra nôtt egy év alatt. A legnagyobb szállító Írország mellett Németország és Hollandia említendô e termékek importja kapcsán. A sertéshús behozatala 5,0%-kal részesedett az importértékbôl. Összesen 100 ezer tonna sertéshúst hoztunk be, 171 millió euró értékben. Volumene 13%-kal, értéke 8%-kal bôvült. Az import teljes mennyiségét az EU-27, ezen belül döntô mennyiségét (95%) az EU-15-ök szállították. A sertéshús több mint fele Németországból érkezett. 2008-hoz képest jelentôsen nôtt a német importunk, és emelkedett az osztrák, a francia valamint a holland szállítások volumene is. Negyedik-ötödik helyre egyaránt 4,2%-os részesedéssel a szivar, cigaretta valamint a csokoládé behozatala került. A csokoládé behozatalunk csaknem harmada Németországból érkezett, de Lengyelország és Szlovákia is figyelemre méltó 15%-os illetve 10%-os részesedést ért el. A cigaretta közel 80%-át Lengyelország szállította. Petôné Varga Éva, Dr. Vágó Szabolcs AKI


Fórum

A halászati oktatás és szakemberellátás helyzete A történelmi Magyarország halban gazdag területeit a trianoni dekrétum elvette, így a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi pisztrángosainak és halastavaink szinte mindegyikét elveszítettük, velük halászati kultúránk bölcsôjét is. A csonka Magyarország alföldi szikes területein, vagy a Dunántúl lankái között csak pontyos tógazdaságok létesítése volt célszerû. Az 1920-as évektôl egyre több ilyen épült, és a magyar tógazdasági haltenyésztés már a 30-as évek elején Európa legmagasabb termeléstechnológiai színvonalát képviselte. A tenyésztési munka és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása képzett, halászathoz értô szakembergárdát követelt. Ekkortájt a szabályozások következtében már jelentôsen csökkent természetes vízi halállomány, még a Tiszáé sem tudta eltartani a mellé települt halászságot. Az egyre nehezebben élôk közül sokan szívesen jelentkeztek munkára az akkor épült tógazdaságokban, sôt… a szakismeretük értékét jól példázza, hogy halszûke idején teljes halászbokrok vállalták fel a tavas uradalmak cselédségének „halász iskolázását”.

Visszatekintés A természetes vízi halászok közül kerültek ki a tógazdasági munkások. De a szaknyelv továbbra is megôrizte ôket halásznak. Talán azért, mert ez rangot jelentett, – és mai napig is azt – vagy talán azért mert így marad egységes a szakma. Akkoriban úgy tartották, hogy a természetes vízi halász jó érzékkel gyorsan elsajátítja a tógazdasági munkát, de a tógazdasági „halász” a természetes vizeken nehezen él meg. Hermann Ottó is arról írt, hogy a magyar halász milyen sokoldalú és milyen sokat tud a vízrôl, szélrôl a halakról, madarakról, és minden másról a vizek partján. 1932-ben az akkori Halélettani Intézet és az Országos Halászati Felügyelôség szervezte az elsô halászati tanfolyamot. A legismertebb, legnagyobb tudású szakemberek tartottak elôadásokat. Az intézet szabaddá tett irodahelységében pedig a Balatoni Halászati Rt. egyik dolgozója az eszközkészítés, és a hálókezelés „gyakorlati fogásait, és praktikus csínjait” tanította… A Halászat szaklap tudósítása szerint nagy sikerrel. Ahogy a vizek halállománya csökkent, – figyelmet érdemlô, de véletlen ellentmondás – a hor-


gászok létszáma nôtt. Tehát az egyre kevesebb halon egyre többen osztozkodtak. A horgászat – politikai támogatással – igyekezett kiszorítani a halászságot a természetes vizekrôl, de a szocialista szövetkezeti rendszer viszonylag sokáig erôs védelmet tudott adni. Ekkor még szükség volt a halászok termelésére, mert a halzsákmány bôvítette a piaci választékot. A szövetkezetek felkarolták a halászati oktatást; a halászok részére oklevelet adó kihelyezett tanfolyamokat, továbbképzéseket, tanulmányutakat szerveztek… és az akkor divatos belföldi és külföldi tapasztalatcseréket. A továbbképzô tanfolyamok meglehetôsen széles körû ismereteket nyújtottak. Nagytudású elméleti és gyakorlati szakemberek oktattak, és az elôadók valóban szakmai tudásuk elismerésének tekintették a tanfolyamokon való szereplést. Fekete István is közéjük tartozott, ekkor született. „A természetes vízi halászat” címû tankönyve. Woynarovich Elek pedig a szakmai ismeretek teljes tárházát áttekintô jegyzetet írt. A halászati szakemberképzés az 1960-as évek elején a Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen szervezett „halászati ötödévvel” kezdôdött. A már végzett agrármérnökök egy év után halászati szakmérnök diplomát kaptak, és ez valóban magas szakmai mûveltséget igazolt. Ebben a stúdiumban a halastó-gazdálkodás és a természetes vízi halászat még azonos súllyal szerepelt. A friss diplomásokat a gazdaságokban egy nagyon erôs szakembergárda várta, a felsôszintû vezetôk legtöbbje gazdatisztként még a 30-as évek tógazdasági építkezését irányította, a középvezetôk pedig azok a halászmesterek voltak, akik közül nem egynek felmenôje még „bokorgazda” volt. Tehát volt kitôl örököljék a szakma szeretetét, az elkö-

21

Fórum telezettséget, és ami legalább ilyen érték, a vezetô határozottságát. Tisztelték azt, aki parancsol és tudtak parancsolni; nem tájékoztatót kértek az elvégzett munkáról, hanem számon kérték azt. A maiakkal – sajnos kevés a kivétel – nem hasonlítható össze tekintélyük.

Felértékelôdik a természetes vízi halászat A szakdiplomás halászati mérnököknek és a halászmestereknek, – azoknak is, akik idôvel a tatai szakmunkás iskola felnôttképzése keretében szereztek oklevelet – egyre komolyabb és összetettebb tenyésztôi feladatokat kellett ellátniuk, és szükségük volt képzett fizikai munkaerôre is. Különösen a tógazdasági haltenyésztés új módszerei, mindenekelôtt a honosított növényevô halak polikultúrás tenyésztéstechnológiája követelt – a fizikai munkakörben foglalkoztattak szintjén is – legalább alapfokú szakmai ismereteket. A tógazdasági haltenyésztés technológiai fejlôdése a halászmesterképzést is sürgette, hiszen a 70-es évek elején már égetôvé vált ezen a szinten is a generációváltás. A halászmesterképzés pedig a többéves szakmai gyakorlattal rendelkezô szakmunkásokra épült. A tatai halászati szakmunkásképzô iskolában 1967 és 1990 között évente mintegy 30 halászati szakmunkás kapott oklevelet. Rendelkeztek az alapvetô elméleti és gyakorlati ismeretekkel, túlzás nélkül állítható, hogy megállták helyüket a természetes vízi halászok között és a tógazdaságokban is. Rájuk lehetett bízni a legbonyolultabb halászati eszköz készítését is, amit azóta sem tanítanak az egyetemeken. A 70-es években még a szövetkezeti szektor vette fel a legtöbb fiatal szakmunkást, 1980-tól pedig már az állami gazdaságok határozták meg a munkaerôpiacot. Az igényre jellemzô, hogy Tata mellett rövid ideig Gyomaendrôdön is képeztek halászokat, sôt FAO-támogatással Siófokon is terveztek egy balatoni halászszakiskolát

22

nyitni. Ez sajnos nem valósult meg. 1990-tôl a beiskolázás hirtelen visszaesett, és már a 10–12 fôs osztály felállítása is komoly propagandasikernek számított. A rendszerváltás a halászati munkaerôpiacon is új helyzetet teremtett. A szövetkezeti halászat átalakult, és ma a halászok többsége ôstermelôként igen szûk, „territoriális” piacra termel. A természetes vízi halászathoz már nem fûzôdik sem gazdasági, sem fogyasztói érdek. A „valódi ízekhez” ragaszkodó helybeliek vásárlóereje határolja be a piacot. Mindazonáltal várható, remélhetô, hogy a nem túl távoli jövôben a természetes vízi halászat – kiemelten élôvilág-védelmi feladatok ellátása érdekében – felértékelôdik. Ez lesz a halászati oktatás egyik legnagyobb kihívása.

Tülekedô tôkebefektetôk A tógazdasági haltenyésztés szakmai követelményei is megváltoztak. A privatizált tavak egy új tulajdonosi réteg kezébe kerültek. Vannak közöttük régi, tapasztalt szakmabeliek is, akik jövedelmezô gazdaságot visznek, a legképzettebb munkaerôt foglalkoztatják, és megengedhetik maguknak azt is, hogy a fizikai munkát is kvalifikált dolgozóra bízzák. De a tógazdasági területek jelentôs hányada tôkebefektetôk kezébe került, legtöbbjük kezdetben még a haltenyésztés elemi ismereteivel sem rendelkezett. Az új gazdák, – de inkább a második hullámban megjelenô szakmabeli bérlôk – a munkaerôpiacot szinte teljesen felvásárolták. A halászati szakemberképzés és a munkaerôpiac meglehetôsen zavaros képet mutat. 2007-ben az Országos Képzési Jegyzékbôl a halászatai szakmunkás oktatás kimaradt. A nappali oktatást megszüntették. Ezzel a tatai szakmunkásképzô iskola bezárta az 1967 óta nyitott kapuit. Jelenleg az Agrárkamara égisze alatt, a szintén tatai székhelyû Jávorka Sándor Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában szerezhetô – levelezô tagozaton– halászati szakmunkás, elektromos halászgép kezelô oklevél, vagy érettségi után halászati szaktechnikusi képesítés. Részképzésben


Fórum

halôri, és horgásztókezelôi jogosítványt is adnak. Ez az oktatás kínálata alap- és középfokon. A felsôfokú egyetemi képzés az ország területét szinte teljesen lefedi. Halászati szakmérnök, PhD-képzés Gödöllôn, Debrecenben, Szarvason, Keszthelyen, Kaposváron, Mosonmagyaróváron, újabban Veszprémben folyik. Az oktatás színvonalát a felkészült tanári kar garantálja. De csak ôk… ugyanis korszerû tankönyvek, jegyzetek csak egyes tárgyakhoz, de inkább csak egyes témakörökhöz állnak a diákok rendelkezésére. Ezek után joggal feltételezhetô, hogy a hallgatói találékonyság a 2000–2004 között kiadott, halászati szakmunkás képzés könyveit használja egyetemi jegyzetként.

Felkészülni a jövô feladataira A 80-as években felerôsödött az a szemlélet, amely a természetes vizek hasznosítását ökológiai szempontoknak kívánja alárendelni. Ennek kiemelt területe a Balaton, de ide sorolhatunk több természetes tavat, holtágat és víztározót is, mint például a Tisza-tót. Várható, hogy idôvel tógazdasági haltenyésztés környezetvédelmi elôírásai is


szigorodnak. Ez paradigmaváltást követel elsôsorban a halászati ökológia területén. De a halászati szakma ezekhez a feladatokhoz képzetlen! És félô, hogy egyre képzetlenebb lesz. Nem tudatlan, mert szakembereinek elit rétege még bármilyen összehasonlításban megállja helyét, és mert hatalmas elméleti és a gyakorlati ismeretanyagot halmozott fel. De ezt ma többnyire csak egy szûk kör hasznosítja, holott hozzáférhetô lenne, csak nincs rá kereslet. Vagy azért nincs, mert a halászat új tulajdonosi rétege még mindig nem telt be a profitszerzés varázsával, és még nem igényli a mást is tudó szakismeretet, vagy annyira elfogult és öntelt az oktatási rendszer, hogy képtelen belátni, hogy amit ad, és ahogy adja, az a jövô feladataihoz már rég kevés. Egyebek mellett azzal kell szembenéznünk, hogy a még a nemzetközi élvonalba tartozó tógazdasági haltenyésztésünk technológiája rövid idôn belül leértékelôdhet. A képzetlenség a halászat piaci versenyhelyzetét is rohamosan ronthatja. De a szakma legnagyobb vesztesége az lehet, ha „iskolázatlansága” miatt rákényszerül arra, hogy kompetenciájában tartozó feladatokat adjon át a kapcsolódó szakágaknak, a vízügyi szolgálatnak, vagy a környezetvédelemnek. És ez a veszély a magára hagyott természetes vizek felôl fenyegeti leginkább a szakmát. A természetes vizek halászata már nem gazdasági tényezô. Ebbôl az aspektusból indokolatlannak tûnhet a halászati szakma jelenléte, de a halállomány ökológiai szempontok szerinti kezelése, a biodiverzitás fenntartása viszont egyenesen megkövetelné azt. Különösen azért, mert az ökológiai szempontok mellett a horgászat, a horgászturizmus fejlesztése a nemzetgazdasági tervek kiemelt programja. De ezt szakértelem nélkül csinálni felbecsülhetetlenül veszélyes környezeti kockázat. Gönczy János

23

Riport

Veterán stabilmotorok arzenálja – Orosházán Van Orosháza külterületén egy olyan gépgyûjtemény, amely párját ritkítja, illetve ritkítaná, ha méltó körülmények közötti elhelyezést és bemutatást nyerhetne. Miért mondom ezt? Mert Süle Gábor gyûjteménye valóban különleges, azonban a szülôi ház kertjében szabadon álló, lenejlonozott és deszka-fészerekben összezsúfolt gépek jelen állapotban bemutatásra igazán nem alkalmasak. Mégis szólni kell errôl a gyûjteményrôl, hiszen 25 év értékmentô és -teremtô munkája, gyûjtôszenvedélye, tenni akarása fekszik benne, elkallódása pótolhatatlan veszteség lenne. Süle Gábor agrármérnök, nyugalmazott középiskolai tanár, a mezôkövesdi agrárgépész-találkozók elmaradhatatlan résztvevôje, 1985-ben kezdte a régi gazdasági (mezôgazdasági) gépek gyûjtését; a „fertôzést” tulajdonképpen Hajdú Ráfis Jánostól, illetve a mezôkövesdi gyûjtemény láttán kapta. Az utolsó pillanatban eszmélt ahhoz, hogy még az 1980-as években jobban megtalálható és hozzáférhetô régi gépekhez kevés pénzért (vagy ingyen) hozzájuthasson. A gyûjtemény negyedszázad alatt gyarapodott mintegy 200 darabosra, a kert és az anyagi lehetôségek közben azonban nem nôttek. A gépészmesterségbe idôvel beletanult agrármérnök ma már nem elsôsorban a gyûjtésre, hanem inkább a meglevô gépek javítására, felújítására, mûködôképessé tételére törekszik. Ezt a munkát egyedül végzi néhány bedolgozó jóbaráttal, szakemberrel, esztergályossal, hegesztôvel, hiszen végül is mindenhez ô sem érthet, és megfelelô mûhelye sincs. Persze azért így is minden évben 1–2 motorral bôvül a gyûjtemény, mivel az igazi gyûjtô nem tagadhatja meg önmagát, egy-egy különleges lehetôséget, felajánlást nem szalaszthat el. A rengeteg kincsnek ottjártamkor csak mintegy 40 százalékát nézhettem meg jobban, többségükhöz sajnos hozzá sem lehet férni. A gépek 30–40%-a így is üzemképes és – a gazda szerint – szinte ugyanennyi rövid távon mûködésbe hozható, ha van elég idô, energia és anyagi tehetség. Leginkább ez utóbbi hibádzik!

Miért is különleges, a többitôl sokban eltérô ez a gyûjtemény? Elôször is úgymond tájjellegû, magyarán: tulajdonosa elsôsorban az Orosházán és környékén fellelhetô, egyedi gyártású, kisszériás gépeket

24

próbálta beszerezni, illetve megmenteni a pusztulástól. Így szinte csak neki vannak ún. kertészmotorjai, több mint 10 darab. Kertész Gyula orosházi géplakatos mester az 1920-as években kezdte a gépgyártást; egyedi motorokat gyártott, némelyikbôl csak 1–2 darabot, saját gazdasága számára. Ilyen egyedi példány pl. az a kéthengeres V (elrendezésû) motor, amely – a szájhagyomány szerint – a Fordson traktorokkal egy szinten teljesített (cséplôgépet hajtott). Az is újdonságszámba ment, hogy Süle Gábor már akkor hozott be külföldrôl (elsôsorban Romániából, Jugoszláviából, Csehszlovákiából) gépeket, amikor még más nemigen, és amikor az nem is volt olyan egyszerû és veszélytelen. A fô specialitás pedig az, hogy mivel az álló (álló hengeres) motorok mindig jobban érdekelték, érdekesebbnek tartotta ôket, ezek gyûjtését helyezte elôtérbe; így talán mondható, hogy neki van a legnagyobb álló motorokból álló kollekciója. Traktorokat, munkagépeket nem gyûjtött, ezek nem is találhatók a terepen. Az évek során igen sok hazai kiállításon vett részt gépeivel, szerzett tapasztalatot és szakmai ismeretséget és ismertséget, de rendszeres résztvevôje a hollandiai (Nuenen) Európa Show-nak is, ahova a volt szocialista országok közül a magyarok, magyar gépgyûjtôk kezdtek elôször kijárni, és ahol azóta elismerést vívtak ki maguknak és az országnak (8–10 magyar vesz részt évente). Jó német kapcsolatokkal is rendelkezik, és büszke lehet arra, hogy 3 db ún. GNOM-motorja révén egyikkel – egyedüli magyarként – egy német szaklapba is bekerült, ami nem semmi.

Nézzük a gyûjtemény legszebb darabjait! Az elsôként bemutatott, éppen felújítás, kiállításra elôkészítés alatt lévô 6 lóerôs, 1910 körüli motor az 1850-ben alapított szombathelyi Magyar Motor és Gépgyár Rt. (korábbi nevén Magyar Gépgyár Vas- és Fémöntöde Rt.) terméke. A dunántúli Nemesvidrôl származik, ahol valaha fûrészgépet hajtott. Az Orosházáról begyûjtött 8 lóerôs benzines motorról senki nem tud semmit – pedig megpróbálták az eredetét kinyomozni német és hollandiai múzeumokban, gyûjtôknél is. Legvalószínûbb, hogy német gyártmány; a hengerfejbe ütve


Riport BENSOL 5819 található. A motor üzemképes, szépen felújított. A már említett 3 db GNOM-típusú motor (egyik spirituszos, a másik kettô benzines) a németországi oberursel-i motorgyárban (Oberursel bei Frankfurt a. M.) készült; kettô közülük romániai sváboktól került ide. Ritka motorok ezek is; a gyár összesen 200 darabot gyártott belôle. Különlegességnek számít az aradi magyar Janto-gépgyár terméke is, az ún. janto-motor, amelybôl az 1920-as években kétféle típust gyártottak, az egy- illetve kétlendkerekest (a fotón az utóbbi látható). Az 5 lóerôs motort bolgárkertészek használták öntözôszivattyú üzemeltetéséhez. A szintén 5 lóerôs amerikai IHC (International Harvester Company) motor ugyancsak vízszivatytyút hajtott a múlt század elején. Két változatban gyártották az 1905–1910-es években: a különbség a gyújtásban volt. Az egyik ún. amerikai mágnessel, a másik – európai gazdák által jobban kedvelt – ún. európai mágnessel készült. A bemutatott példány az utóbbiak közül került ki. Az amerikaiak leszállították a gépet, a gyújtást szolgáló Bosch-mágnest pedig a cseheknél szerelték be. Érdekessége még az ún. hörgô-szelep (vagy automatikus szelep), amit praktikussága miatt az amerikaiak – kisebb motoroknál – nagyon kedveltek. Ennek a lényege az egyszerûsége: a szívószelep nem vezérelt, csak a kipufogószelep. (Lám, annak idején mennyit számított a gazda igénye, mennyire fontos volt a lehetô legjobb kiszolgálása a termelônek!) A Kellner-Schanzer Gépgyár, Budapest emblémája díszíti azt a motort, amirôl szintén nem sokat tudnak. Valószínûleg ez is német álló motor, szintén hörgôszelepes. Érdekessége az ún. kihagyásos szabályozása, ami azt jelenti, hogy ha a motor túlzottan felpörögne, egy mechanizmus kitámasztja a kipufogószelepet és nem engedi bezáródni addig, amíg a fordulatszám le nem csökken (utána a rendszer megszûnik létezni). Erre azért volt szükség, illetve azért praktikus, mert ezek a motorok sokszor hosszabb ideig is emberi felügyelet nélkül mûködtek és ez a „regulátor” megvédte a motort az esetleges mechanikai károsodástól. A Kertész-motorokról már szóltam; a bemutatott példány egy hatalmas dugattyúkkal rendelkezô 20 lóerôs gép, ebben a méretben és teljesítményben csak itt látható (egy kisebb van Gödöllôn). A büszke tulajdonos azért az idei beszerzéseit is megmutatta, amelyek közül az egyik az Erdélyi Hargita-megyébôl származó 8 lóerôs, ám ehhez képest hatalmas lokomobil, amely cséplôgépet


hajtott. A Magyar Királyi Állami Gépgyár, Budapest (a MÁVAG elôdje) elsôsorban vasúti mozdonyokat gyártott, de mellesleg lokomobilokat is. Ez utóbbiak közül való a megmentett darab. A másik szerzeményt – szintén a délkeleti szomszédunkból származik – a Langen-Wolf Wien– Budapest cég gyártotta (a híres német Deutz cég leányvállalata) a múlt századforduló táján. A 8 lóerôs benzines motor egy erdélyi faluból származik, posztókikészítô gépet hajtott. Olyan kisgyárak motorjai is vannak itt, mint pl. az Ossers-Bauer Gépgyár egy nyersolajmotorja, vagy pl. a Bolke-Vienna-Budapest Gépgyár egy motorja. Ezekrôl a gyárakról ma már szinte semmit nem lehet kideríteni, semmilyem dokumentáció nem maradt fenn. A gépek iránt azonban pénzes külföldi (osztrák, német, svájci) gyûjtôk érdeklôdnek; így pl. egy ritka izzócsöves, nyitott forgattyúsházú svájci gyártmányú motort már régen jó pénzért megvettek volna – de nem eladó. Süle Gábor tervei között ma már a lehetô legtöbb motor mûködôképessé tétele, ezzel együtt a gyûjtemény méltó körülmények közt való elhelyezése szerepel. Utóbbihoz minden javaslatot, segítséget elfogad, akár ajánlkozó cégtôl, vagy önkormányzattól. Hazai illetve EU-s pályázati pénzhez a jelenlegi körülmények között nem tud hozzájutni, anélkül viszont nem tud elôrelépni (a róka fogta csuka esete). A muzeális értékû gyûjtemény pedig jobb sorsra érdemes, bemutathatóvá tételé-

25

Riport – Kitekintés bôl akár egy jól menô agrárcég, vagy az idegenforgalmat fellendíteni szándékozó önkormányzat is profitálhatna! A gyûjtemény egyes darabjait – bejelentkezés alapján – a tulajdonos szívesen megmutatja, bár a körülmények egyelôre ezt korlátozzák (különben a honlapról is lehet tájékozódni). Azért aki Orosházára látogat – és esetleg még nem járt ott – ajánlom figyelmébe az igen szép és hangulatos fôteret uraló mûemlék evangélikus templomot, a neoklasszicista stílusban épült Táncsics Mihály Gimnáziumot és az elôtte levô történelmi emlékparkban elhelyezett Szervátiusz

Tibor szobor-kompozíciót (utóbbival a 250 éve várost alapító, újratelepítô, zombai evangélikusok utódai tisztelegnek az elôdök emléke elôtt). A gyûjtemény elérhetôsége: Süle Gábor 5900 Orosháza, Könd út 57/A III. c. Tel.: 06-70-3312571 E-mail: [email protected] Honlap: www.oldengines.hu Dr. Szekeres Béla

Hogyan tápláljuk az emberiséget? Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter 1974-ben a Rómában rendezett elsô Élelmezési Világkonferencián úgy nyilatkozott, hogy tíz év múlva már nem lesz gyermek, aki éhesen bújik az ágyba. Sugallva ezáltal azt a reményt, hogy a mezôgazdaság képessé válik a növekvô emberiség élelmiszerszükségletét biztosítani, ezáltal megszûnik az éhezés. Most, 36 évvel késôbb, egy másik római élelmezési világfórumon kiderült, hogy immár 1 milliárdra duzzadt az éhezô, alultáplált emberek tömege, és Európán belül is több százezerre tehetô az élelmet nélkülözôk száma. Ez a tendencia elborzasztó, sôt a helyzet egyre rosszabb. Nem is elsôsorban a mezôgazdaság termelési potenciáljában keresendô a hiba. Az alultápláltság berobbanása szoros összefüggést mutat a 2007–2008-as élelmiszerár-robbanással. Visszatekintve az említett 35 évre, valójában az éhezés, az alultápláltság az utóbbi két-három évben szaladt el.

Fogyó termôföld és édesvíz Ismeretes, hogy a Föld lakossága 2050-re a mostani helyzethez képest egyharmaddal bôvül, de az élelmiszerek iránti kereslet ennél lényegesen gyorsabban, a FAO számításai szerint mintegy 70%-kal növekszik, sôt ezen belül a hús iránti kereslet megduplázódásával számolhatunk. Ez az extra keresletnövekedés egyrészt az életszínvonal és a jólét szintjének szegény és fejlôdô országokbeli növekedésébôl, másrészt az emberiség létszámának erôteljes növekedésébôl adódik. Tudatában kell azonban lennünk annak is, hogy számottevô szabad, eddig mezôgazdasági termelés alá nem vont területtel már nem rendelkezünk, de az öntözésre fordítható édesvízkészlet

26

is egyre fogy. Emellett a klímaváltozás termelést nehezítô, termést csökkentô negatív hatásaival is meg kell küzdenie a világ mezôgazdaságának. Talán már késô is, hogy elkerüljük egy újabb élelmiszerár-robbanás lehetôségét. A globális recesszió és a nagyobb 2008-as gabonatermés ellenére van esély arra, hogy a mélyponton túljutva ismét élénkül a gabonapiac, és a keresleti piac törvényszerûségeit követve megindulnak az árak 2010-ben. Ennek elsô jelei már 2009 utolsó hónapjaiban érzékelhetôvé váltak. Jóllehet pánik szülte intézkedésekre nem kell számítani, de mind a FAO, mind az IMF arra buzdítja a nagy gabonatermelô országokat, hogy a jó adottságú, hatékony gazdálkodást folytató területeken fejlesszenek, invesztáljanak a mezôgazdaságba, és segítsék, támogassák a termény piacra jutását. Az elmúlt két évben csakúgy, mint nálunk, a világ nagy mezôgazdasági kapacitással rendelkezô országaiban jelentôs fejlesztések zajlottak, lényegesen gyorsabban emelkedett a beruházási színvonal, mint korábban. A fejlesztések mögött többnyire az állami segítség játszotta a fô szerepet. A bizalmatlanság, a piacok bizonytalansága azonban egyre súlyosabban nehezedik a mezôgazdasági terménykereskedelemre. Ez a fajta piaci apátia jellemezte szinte az egész 2009-es esztendôt. Az elmúlt 25 évben a mezôgazdasági beruházások nagyságrendje könyörtelenül csökkent. Egy 2005-ös statisztikai adat szerint a fejlôdô országok a teljes beruházás alig 5%-át fordították mezôgazdasági beruházásokra. A nyugati segítség is alábbhagyott, közel háromnegyedével csökkent 1980 és 2006 között. A beruházások drasztikus visszaesése jelentôs terméskiesést vont maga után. De, hogy konkrétummal is szolgáljunk: ér-


Kitekintés demes megemlíteni, hogy míg a „Zöld Forradalom” idején, a 60-as években a szegény országokban évi 3–4%-kal is nôtt a mezôgazdasági kibocsátás, pontosabban a terméktömeg, addig manapság 1–2% az éves növekmény.

Szegénység és éhezés Szerencsére a 2007–2008-as élelmiszerár-robbanás sokkolta a kormányokat, és felhagyva a korábbi hozzáállásukat, gyorsítottak a mezôgazdasági beruházások folyamatán, emelve az invesztált összegeket. A Világbank és jó néhány gazdag ország megduplázta a fejlôdô, különösen a fejlôdésben leginkább elmaradott országok mezôgazdaságának szánt beruházási támogatását. A szegény országok agrártermelôinek szánt közpénzek a szegénység felszámolását célzó alapokba kerültek. Talán nem meglepô, hogy háromnegyede a szegény sorsú, alultáplált embereknek vidéki miliôben él a világban, ezért is fontos, hogy a szegénység felszámolását segítô forrásokból a termelôk piacra jutását kiemelten támogassa az alap. A vidékfejlesztés legsúlyosabb gondja ugyanis ebben a környezetben a lokális, regionális piacok hiánya. Minden a piacra jutást könnyítô beruházás (pl. piaci információs rendszer fejlesztése, közraktárak építése) éppen ezért sokat lendíthet az amúgy meglehetôsen alacsony támogatottságú fejlôdô országokbeli termelôkön. Ugyanilyen fontos a vetômagellátás idôszakos támogatása, vagy a mûtrágyajuttatásban megnyilvánuló segítség. A világ élelmiszer-termelésének fokozásához a következô 40 évben nem csak termôföldre és öntözôvízre lesz szükség, hanem technológiára is. A technológiában rejlô termelésfejlesztési lehetôség a közel és távoli jövôben lényegesen nagyobb szerepet fog játszani, mint az elmúlt 40 évben. Az ok: a természeti erôforrások egyre szûkülô volta és a klímaváltozás miatt szélsôségesebbé váló környezeti feltételek.

Újra fölfedezik az önellátást? A technológia sokrétû fejlesztési lehetôséget takar, hiszen új megoldásokat, technológiai fejlesztést igényelnek a víztakarékos öntözési módok (lásd. csepegtetô, vagy szivárogtató öntözés), a szántás nélküli talajmûvelés (no-till farming), a trágyázás új megoldásai és a kártevôk elleni védekezés modern megoldásai. Ebbe a körbe tartozik az olyan növényi kultúrákra való áttérés is, melyek a hagyományos fajtákkal szemben lényegesen kevesebb édesvizet hasz-


nálnak fel testszövetük felépítéséhez, jobban bírják a szélsôséges idôjárási viszonyokat, kiváltképp a szárazságot, a csapadékhiányt. Megkerülhetetlen a génmódosított kultúrák megjelenése a fejlôdô országok mezôgazdaságában, de a cikk írói is felvetik azt az elemi elutasítást, mellyel a GM növényeket fogadják a világban. Talán kisebb lenne a cikkíró szerint az averzió, ha nem egy világcég (lásd. Monsanto), hanem az állam által felügyelt kutatóintézetek produktumaként kerülne a génmódosított vetômag, akár állami juttatásként is a termelôhöz. Veszélyes lehet a kormányokra nézve, ami ebben a közvetítô szerepben rejlik. Mindenesetre a 2007–2008as élelmiszerár-robbanás élelmezésbiztonsági kérdéseket vetett fel mindenhol a világban. A reakciók sem várattak magukra, holott az országok többségében volt mit enni. Megerôsödtek az önellátás fokozását kezdeményezô megoldások, megugrottak a hazai termelés fejlesztését szolgáló támogatások. Az önellátás mint agrárpolitikai cél sok országban a közösségi agrárpolitika rangjára emelkedett. Jóllehet az önellátási szint emelése önmagában nem üldözendô cél, bár errôl a WTO-t nem

27

Kitekintés – Közlöny érdemes különösképpen faggatni, viszont ha egy adott fejlôdô ország, amelynek komparatív elônyei vannak egy bizonyos mezôgazdasági termék elôállításában, elkezdi fejleszteni a termelését, akár ütközhet is más országok kereskedelmi érdekeivel. A gabonaimportôrök bizalma megrendülhet a világpiacban és a szükségleteik kielégítési lehetôségeiben. A földspekulánsok mohón rávethetik magukat más országok termôföldjeire, hogy azokat termelésben vonják, amit még az is gerjeszthet, hogy az államok többsége inputtámogatásokkal is segíti a termelés fokozását. Ebben az összefüggésben az önellátási szintek emelése könnyen a hazai termelés védelmét erôsítô protekcionizmushoz vezet. Ez talán mégsem lehet érdeke mindenkinek. (Hozzátehetjük, hogy a nettó exportôr országoknak, mint például Magyarországnak kiváltképp nem.) Mindenesetre az európaiak szerint az önellátási szintek elvadult emelése pusztító hatást is kifejthet a piacok változatlanságában bízó termelôben. Az önellátási szintek emelése új hangsúlyok kialakulásához vezethet a világban éppen ak-

kor, amikor a klímaváltozás egyre szélsôségesebb következményei amúgy is bizonytalanságot visznek az élelmiszer-termelésbe. Hiány és többlet csapadéktól függô, rapszodikus megjelenésére ugyanis egyre inkább számítani lehet. A 2007–2008-as élelmiszerár-trauma a jövôben esetlegesen bekövetkezô élelmiszerhiánytól való félelemben jó néhány országot a hazai termelés fokozottabb támogatására, az önellátási szintek emelését biztosító termelésfejlesztésre késztetett. Külön kell azonban választanunk a most tapasztalható reakciókat attól a ténytôl, hogy 2050-re a 9 milliárdra bôvülô emberiségnek kell élelmet biztosítani. Más feladat ugyanis az egyre bôvülô keresletre való szisztematikus felkészülés és a termelés hatékonyságának emelése, mint a mostani helyzethez való alkalmazkodás. Beruházni a mezôgazdaságba jótétemény, visszautasítani a mezôgazdasági piacok egészséges mûködését viszont katasztrófa. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: The Economist, 2009. november 21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2010. januári és februári számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Halászat A Bizottság 2010/76/EU határozata (2010. február 9.) a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról szóló 762/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a Cseh Köztársaság, Németország, Göröország, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Szlovénia számára átmeneti idôszak megadásáráról (az értesítés a C(2010) 735. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 70. oldal A Bizottság 2010/93/EU határozata (2009. december 18.) a 2011–2013 közötti idôszak vonatkozásában a halászati ágazatban az adatok gyûjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló többéves közösségi program elfogadásáról (az értesítés a C(2009) 10121. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L41 2010. február 16. 8. oldal

28

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 103/2010/EK rendelete (2010. február 5.) a metionin-hidroxi-analóg mangánkelátjának brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történô engedélyezésérôl (1)


Közlöny Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 1. oldal A Bizottság 104/2010/EU rendelete (2010. február 5.) a kálium-diformát kocák takarmány-adalékanyagaként történô engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: BASF SE) és az 1200/2005/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 4. oldal A Bizottság 105/2010/EU rendelete (2010. február 5.) az élelmiszerekben elôforduló egyes szennyezô anyagok felsô határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletnek az ochratoxin-A tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 7. oldal A Bizottság 2010/66/EU határozata (2010. február 5.) az egyes tagállamok éves BSE-ellenôrzési programjaik felülvizsgálatára történô felhatalmazásáról szóló 2009/719/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 626. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 21. oldal A Bizottság 107/2010/EU rendelete (2010. február 8.) a Bacillus subtilis ATCC PTA-6737 brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történô engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L36 2010. február 9. 1. oldal A Bizottság 2010/71/EU határozata (2010. február 8.) a diazinonnak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe történô fel nem vételérôl (az értesítés a C(2010) 749. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L36 2010. február 9. 34. oldal A Bizottság 2010/72/EU határozata (2010. február 8.) bizonyos anyagoknak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe történô fel nem vételérôl (az értesítés a C(2010) 751. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L36 2010. február 9. 36. oldal A Bizottság 115/2010/EU rendelete (2010. febru-


ár 9.) a fluorid természetes ásványvizekbôl és forrásvizekbôl történô kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának feltételeirôl (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 13. oldal A Bizottság 116/2010/EU rendelete (2010. február 9.) az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások listája tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 16. oldal A Bizottság 117/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a Szerzôdés I. mellékletében nem szereplô áruk kiviteli szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegû rendelkezések megállapításáról szóló 904/2008/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 19. oldal A Bizottság 118/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a mezôgazdasági termékek feldolgozásával elôállított egyes árucikkek behozatali szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegû rendelkezések megállapításáról szóló 900/2008/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 21. oldal A Bizottság 2010/7/EU irányelve (2010. február 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a foszfinképzô magnézium-foszfid hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 33. oldal

29

Közlöny A Bizottság 2010/8/EU irányelve (2010. február 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a warfarin-nátrium hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 37. oldal A Bizottság 2010/9/EU irányelve (2010. február 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a foszfinképzô alumínium-foszfid hatóanyag felvételének az ugyanazon irányelv V. mellékletében meghatározott 18. terméktípusra való kiterjesztése céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 40. oldal

Támogatások, vámok A Bizottság 80/2010/EU rendelete (2010. január 28.) az elôcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 718/2007/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L25 2010. január 29. 1. oldal A Bizottság 81/2010/EU rendelete (2010. január 28.) az ír whiskey formájában exportált gabonafélék tekintetében a 2009/10-es idôszakban alkalmazandó együtthatók rögzítésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L25 2010. január 29. 10. oldal

A Bizottság 2010/10/EU irányelve (2010. február 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a brodifakum hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 44. oldal A Bizottság 2010/11/EU irányelve (2010. február 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a warfarin hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 47. oldal A Bizottság 2010/89/EU határozata (2010. február 9.) a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított egyes szerkezeti követelmények húsipari, halipari és tojástermelô létesítményekben, valamint hûtôházakban történô alkalmazását érintô átmeneti intézkedésekrôl (az értesítés a C(2010) 795. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L40 2010. február 13. 55. oldal

A Bizottság 94/2010/EU rendelete (2010. február 3.) a kvótán felül elôállított cukor kivitelére a 2009/2010. gazdasági évre alkalmazandó újabb mennyiségi határ megállapításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L32 2010. február 4. 2. oldal A Bizottság határozata (2010. február 2.) egyes belgiumi, németországi, máltai, portugáliai és romániai kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2008-as pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 465. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L32 2010. február 4. 6. oldal

30


Közlöny A Bizottság 2010/58/EU határozata (2010. február 1.) egyes görögországi, portugáliai és finországi kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a 2007-es pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 425. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L34 2010. február 5. 24. oldal A Bizottság 2010/59/EU határozata (2010. február 1.) egyes belgiumi, németországi, spanyolországi, portugáliai és szlovákiai kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a 2008-as pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 426. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L34 2010. február 5. 26. oldal A Bizottság 2010/60/EU határozata (2010. február 2.) a máltai kifizetô ügynökségnek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2007es pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 459. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L34 2010. február 5. 30. oldal A Bizottság 2010/61/EU határozata (2010. február 2.) egyes németországi és portugáliai kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által a 2006-os pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 470. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L34 2010. február 5. 33. oldal A Bizottság 2010/62/EU határozata (2010. február 4.) egyes görögországi, máltai, portugáliai és finnországi kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2007es pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 474. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 11. oldal A Bizottság 108/2010/EU rendelete (2010. február 8.) az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet


részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L36 2010. február 9. 4. oldal A Bizottság 2010/68/EU határozata (2010. február 2.) a máltai kifizetô ügynökségnek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2008as pénzügyi évben finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2010) 468. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L36 2010. február 9. 27. oldal A Bizottság 119/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a tejágazatot érintô egyedi piactámogatási intézkedés megállapításáról szóló 1233/2009/EU rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L37 2010. február 10. 26. oldal A Bizottság 2010/100/EU határozata (2010. február 19.) az egyes vetômagokra és gabonavetômagokra vonatkozó finnországi támogatásnak a 2010. évre történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2010) 946. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L41 2010. február 16. 12. oldal

Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis a Bruxinfo-online.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóirat-állományára épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent mezôgazdasági szakkönyvekkel. Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

„Kattints rá, Nagyi!” az internet használatának elsajátítása idôs korban tanfolyam A képzés célja, hogy a nyugdíjas résztvevôk képessé váljanak az internet alapfokú használatára. A képzés során megszerezhetô ismeretek, kompetenciák: A számítógép bekapcsolása, a programindítás, az internet használata, internetes keresôk használata, elektronikus levelezés. Kiknek ajánljuk a képzést? A képzést elsôsorban azoknak a nyugdíjasoknak ajánljuk, akik még egyáltalán nem ismerik az internetet, s szeretnének megismerkedni annak tartalmával, használatának alapjaival. A képzés helyszíne: Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1012 Budapest, Attila út 93. Részvételi hozzájárulás: 1000 Ft Jelentkezni lehet: Kripner Veronikánál a 489-4963-as telefonszámon. 32


an Orosháza külterületén egy olyan gépgyûjtemény, amely párját ritkítja, illetve ritkítaná, ha méltó körülmények közötti elhelyezést és bemutatást nyerhetne. Miért mondom ezt? Mert Süle Gábor gyûjteménye valóban különleges, azonban a szülôi ház kertjében szabadon álló, lenejlonozott és deszka-fészerekben összezsúfolt gépek jelen állapotban bemutatásra igazán nem alkalmasak. Mégis szólni kell errôl a gyûjteményrôl, hiszen 25 év értékmentô és -teremtô munkája, gyûjtôszenvedélye, tenni akarása fekszik benne, elkallódása pótolhatatlan veszteség lenne. (Kapcsolódó Riport a 24. oldalon.)

V

Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla Mûemlék evangélikus templom

Kertész-motor (V elrendezés)

8 lóerôs benzines motor (felújított, üzemképes)

Felújítás alatt álló motor, fûrészgépet hajtott

Amerikai IHC-motor

Janto-motor

Csonthéjas gyümölcsfák metszése agyarország gyümölcstermesztésében a csonthéjas gyümölcsfajok a termésmennyiséget és az árbevételt tekintve egyaránt elôkelô helyen állnak. Termésmennyiségük megfelelô technológiával és célirányos metszéssel számottevôen növelhetô, ezért a helyes gyakorlat elsajátítására érdemes figyelmet fordítanunk. Az extenzív gyümölcstermesztésben a metszés szerepének megítélése többször változott az elmúlt évtizedek során, jelentôségét hol nagyra értékelték, hol lebecsülték. Napjainkra az intenzív koronaformák és ültetvények elterjedésével a metszés az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai elemmé vált a minôségi, környezetkímélô gyümölcstermesztésben. A Dr. Gonda István tollából megjelent mû a csonthéjas gyümölcsfajok metszésével, illetve egyéb fitotechnikai munkáival kapcsolatos tapasztalatokat foglalja össze, az ezekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre keresve a választ. Szakítva a hagyománnyal, a szerzô elsôsorban gyakorlati oldalról közelíti meg a témát, szemléletes ábrák, valamint képek segítségével mutatja be a gyümölcsfák metszésével és koronaalakításával kapcsolatos teendôket. A könyvbôl részletesen megismerhetjük a különbözô koronaformák jellemzôit, a metszés élettani hatásait, valamint a metszés és a gyümölcsfák termôegyensúlya közötti összefüggéseket. Több mint 30 éves szakmai tapasztalatokra támaszkodva a szerzô külön felhívja a figyelmet a leggyakrabban elkövetett metszési hibákra, valamint ezek elkerülésének lehetôségeire is. A mû külön fejezetben foglalkozik a cseresznye, a meggy, a kajszi, az ôszibarack és a szilva metszésének fogásaival, a szüret különbözô módjaival. Elônye, hogy az elméleti részeket is olvasmányos, könnyen érthetô formában tárgyalva segít eligazodni az olvasónak a témában. A könyvet egyaránt haszonnal forgathatják a gyümölcstermesztéssel foglalkozó kutatók, valamint a kezdô, illetve a már gyakorlattal rendelkezô termelôk is. A Csonthéjas gyümölcsfák metszése a Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet Gonda István Betéti Társaság kiadásában jelent meg. Papp Mónika

M

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents