AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – interjú Ficsor Ádám szakállamtitkárral Szôreg illatos kincsei Nincs idôm megöregedni

2007. 12. évf. 6. szám

Szeged melletti településen Rózsaünnepet tartottak június utolsó hétvégéjén, immár kilencedik alkalommal. A három napos fesztivál az Európa-szerte híres szôregi rózsát ünnepelte. A kiállítások, a kézmûves vásár, a szakmai rendezvények, gyakorlati bemutatók mind szép hungarikumunkat mutatták be. Hazánkban a virágok és dísznövények között elsôként kapott eredetmegjelölési oltalmat a szôregi rózsatô, amelynek különleges minôsége egyrészt a termelés több mint száz éves múltra visszatekintô hagyományaiban, másrészt a földrajzi terület kiváló éghajlati és geológiai adottságaiban rejlik. A jó minôségû, ellenálló és erôs rózsatövek elôállításához három környezeti feltétel szükséges: tápanyagban gazdag talaj, megfelelô vízellátottság és kellô mennyiségû napsütés. A rózsa a középkötött mezôségi vályog-, valamint öntés- és hordaléktalajokon fejlôdik legjobban, ennek kiválóan megfelel a Tisza és a Maros által közrezárt terület. Kedvezô a talaj vízellátása is, biztosított az öntözési lehetôség, optimális a relatív páratartalom a vizek közelsége miatt, és ezen a területen a legtöbb a napsütéses órák száma. A szôregi rózsatermesztés története elválaszthatatlan a szegedi és új-szegedi hagyományos termeléstôl. Az 1800-as évek végén a szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzômesterek Szôregen telepedtek le, és kicsi telkeiken külön is kertészkedtek. Az 1900-as évek elején faiskolát létesítettek, és a kész oltváElegáns ünnepi torta

A

A rózsakiállítás a helyiek ügyességét dicséri

A rózsaültetvény sárga szelete

A bokros rózsáknak is van keletjük

A szôregi utcákon is nyíltak a rózsák

Gyönyörû szôregi rózsaszálak

Igényes ajándék lehet

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Bor Világkongresszus Budapesten . . . . . . . . . . . Amerikai ígéretek . . . . . . . . Illegális GMO kukorica holland kikötôben . . . . . . Gyümölcsöt a gyerekeknek! . Magyar fejlesztésû új energiaforrás: energianád Minden évben lehet pályázni

. 4 . 4

FOGYASZTÓVÉDELEM Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások . . . . . . . . . . . . . . . 21 NAGYJAINK

. 4 . 5 . 5 . 5

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj 2007. . . . . . . . 6 Agrár-szakigazgatás Olaszországban . . . . . . . . . 7

Illés Nádor . . . . . . . . . . . . . . . 23 VILÁGKERESKEDELEM Újabb kísérlet a WTO megállapodás tetô alá hozására . . . . . . . . . . . . . . . 24 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . 25

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976

2009-tôl intervenció nélkül . . 10

E-mail: [email protected]

ARCKÉPCSARNOK Charlie McCreevy . . . . . . . . . . 11

Fôszerkesztô: Tamás Enikô

SZAKOKTATÁS, SZAKTANÁCSADÁS Szaktanácsadók és a piaci verseny . . . . . . . 12

E lapszámunk kiemelt témája: vidékfejlesztés

VIDÉKFEJLESZTÉS, FÓRUM, VÉLEMÉNY

13 16 BORÍTÓ 2–3 17

Szôreg illatos kincsei BELSÔ SZÍNES 1–2

17 18

Nincs idôm megöregedni BELSÔ SZÍNES 3–4

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

Fedezzük föl hazánkat!

Európai országok ökológiai növényvédelme . . . . . . . . . 18

BORÍTÓ 4

2007. 12. évfolyam 6. szám

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

BRÜSSZELBE JÁRUNK

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – interjú Ficsor Ádám szakállamtitkárral . . . . . . . Elôzetes a borreformról . . . . . Elfogadták a cseh és a svéd vidékfejlesztési tervet . . . . Brit természetvédôk aggodalma az ugaroltatás megszüntetése miatt . . . . . Moduláció – átcsoportosítás a vidékfejlesztésre . . . . . . .

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2007. 12. évfolyam 6. szám

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2007/92 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Az utcára is kerül a híres szôregi rózsából, Kripner Vera felvétele

Könyvajánló 1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . 3

ECOLOGICAL FARMING

NEWS, EVENTS

Ecological plant protection in the European countries . . . 18

Wine World Congress in Budapest . . . . . . . . . . . American promises . . . . . . . Illegal GM corn in Dutch harbour . . . . . . . . . . . . . . Fruit for children . . . . . . . . . A new source of energy: the Hungarian energy grass . Applications all year round .

. 4 . 4 . 4 . 5 . 5 . 5

CONSUMERS’ PROTECTION Statements concerning the nutrient contents of food products and their effects on health . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

PORTRAITS FROM THE PAST

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

Illés Nádor . . . . . . . . . . . . . . . 23 WORLD TRADE

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Hungarian Agriclture Quality Award 2007 . . . . . . . . . . . . 6 Agro-administration in Italy . . 7

A new attempt towards the WTO agreement . . . . . . . . 24 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . 25

Without intervention – from 2009 . . . . . . . . . . . . . . 10

Central topic of this issue: rural development

Consultants and market competition . . . . . . . . . . . . 12

2

Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán

RURAL DEVELOPMENT, FORUM, OPINIONS New Hungary Rural Development Program – an interview with Ficsor Ádám, under-secretary of the MARD . . . . . . . . . . . 13 Wine reform . . . . . . . . . . . . . . 16 Czech and Polish rural development plans are approved . . . . . . . . . . . . . . 17 British environment protectors are worrying about the ceasing of ley-farming . . . . 17 Modulation for rural development . . . . . . . . . . . 18

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

E-mail: [email protected]

PORTRAIT

EDUCATION, CONSULTANCY

Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

ATTENDING BRUSSELS

Charlie McCreevy . . . . . . . . . . 11

AgraEconomy of the European Union Volume 2007/12., Issue 6.

COVER 2–3 Fragrant roses of Szôreg INNER COVER 1–2

Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com

I have no time for getting old

HU-ISSN 1416-6194

INNER COVER 3-4

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

Let’s discover the beauty of our own country! COVER 4

Front Cover: Roses are also on the street-gardens of Szôreg, photo by Kripner Vera

Recommendation of books

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" Okos, elôrelátó fölhasználás mellett az az 1300 milliárd forint, amely az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2007 és 2013 között a vidékfejlesztésre fordítható, valóban segít ledogozni a magyar vidék több évtizedes lemaradását. Ficsor Ádám szakigazgatási szakállamtitkárral készített riport a 13. oldalon olvasható. " Ugaroltatásra nincs szükség a továbbiakban az Európai Unióban a fôbiztos asszony szerint, hiszen megnôtt az igény a gabonafélék iránt, mert azokból bioetanolt lehet gyártani, és ugyanúgy az energianövények is területet követelnek. Elsôsorban a brit természetvédô szervezetek vannak ellene az ugaroltatás megszüntetésének, ôk elsôsorban a természetvédelmi okokra, a biológiai sokféleség és a vadon élô állatok élôhelyének védelmére hivatkoznak. (Bôvebben a 17. oldalon.) " A szôregi rózsatô a hazai dísznövények között elsôként kapott eredet megjelölési oltalmat. A különleges minôség meg is érdemli a különleges védelmet. A szôregi rózsaszemzôk munkájukat mûvészi tökélyre emelték. (Riport a Borító 2–3) " Új energianövényt fejlesztettek ki magyar tudósok. Az új nádfajtát már az ôsz folyamán szaporítani fogják. Az új energianövény az elôzetes ígéretek szerint 1600-1800 embernek ad majd munkát. (A 5. oldalon.) " A 2000. évi árvizet követôen a beregi újjáépítés friss lendületet adott az érintett településeknek. A csöndes favak megújhodva várják az idelátogató turistákat. Egy-egy aktív, szorgalmas, fantáziával megáldott személy képes újjászervezni a közösségeket. Székely Imrénével készült riportunk a belsô borítón olvasható. " Olaszországban a mezôgazdasági minisztérium legfôbb feladata – a mienkhez hasonlóan – az olasz mezôgazdaság érdekeinek következetes képviselete Brüsszelben. Jellemzô még a hatáskörök tartományokra való leosztása is. (Az olasz agrár-szakigazgatásról a 7. oldalon olvasható.) " Hogyan kapcsolódik a borreform a vidékfejlesztéshez? A Bizottság elképzelése szerint a borpiac rendtartási források egy része a vidékfejlesztési alapba kerülne. (Részletek a 16. oldalon) " A csehek és a svédek nemzeti vidékfejlesztési programját elfogadta az Európai Unió. Részletek a 17. oldalon.


3

Hírek, események

Bor Világkongresszus Budapesten A Nemzetközi Szôlészeti és Borászati Szervezet (OIV) XXX. Szôlô és Bor Világkongresszusát 2007. június 11. és 16. között rendezték meg Budapesten. A házigazda, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésével a nagy eseménynek a Budapesti Kongresszusi Központ adott otthont. Magyarország alapító tagja 1924-ben alakult az OIV-nak. A kongresszusra a világ minden tájáról érkeztek résztvevôk, Ausztráliától kezdve Ázsián át Dél-Amerikáig. Az elsô nap köszöntôi után a különbözô szakmai fórumok az ökonómia, a marketing, a pénzügy és a világkereskedelem szemszögébôl tekintették át a szôlô- és borágazatot érintô legfontosabb kérdéseket.

Az Európai Unióban a borágazat nagy változásokon megy keresztül. A hamis és nem megfelelô minôségû, olcsó termékeket ki kell szorítani a piacról, hiszen ezek a magas színvonalú termékek piacán tesznek kárt. A borfelesleg levezetése eddig fôként lepárlással történt, azonban a gazdaságtalanság miatt az Unió a folyamatban lévô borpiaci reform keretében a szôlôterületek csökkentését, valamint a zöldszüretet ösztönözné. Álláspontja szerint ez az eddigi intézkedéseknél hatékonyabb, bár igen fájdalmas eszköz a hatalmas feleslegek megszüntetésére és újratermelésének megakadályozására, mint a jelenlegi intézkedések. -p-

Amerikai ígéretek Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke és Angela Merkel, valamint George W. Bush a kétévenként megrendezett európai– amerikai találkozón Washingtonban megállapodtak a további együttmûködésben a kereskedelem bôvítésében, a klímaváltozás kérdéseiben és a bioüzemanyagok vonatkozásában. A keretmegegyezésben az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok le akarja építeni a még meglévô akadályokat a transzatlanti gazdasági integráció elôtt, és további együttmûködést szorgalmaz a mezôgazda-

ság, az állat- és növényegészségügy és az élelmiszerbiztonság területén. 2007 végére meg szeretne egyezni a két világhatalom az energiabiztonság, a klímaváltozás elleni küzdelem kérdéseiben. A bioetanol és biodízel nemzetközi kereskedelmének megkönnyítésén dolgoznak. Szükségesnek látják a bioüzemanyagok második generációjának kifejlesztését. Bush elnök kifejtette, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem képes 2017-re 20%-kal csökkenteni kôolajfogyasztását csupán a kukoricára alapozva, ezért

komoly kutatásokba kezd a cellulózra alapozott etanolgyártásban, amelynek nyersanyaga az energiafû vagy a fakéreg, illetve faforgács. (Az ezekbôl származó etanol az úgynevezett második generációs bioüzemanyag.) (Különös, hogy a tömegközlekedés fejlesztése és ezáltal az üzemanyag-megtakarítás föl sem merül az amerikai döntéshozók fejében! Amerikában jellemzôen annyi autót tartanak, ahány jogosítvánnyal rendelkezô családtag van a 300 milliós országban. A szerk.) t Forrás: Agra Facts 02/05/07 2007. május 2-i számból

Illegális GMO kukorica holland kikötôben A Greenpeace nemzetközi környezetvédô szervezet holland kikötôben az Amerikai Egyesült Államokból illegálisan Európába szállított, génkezelt kukorica nyomára bukkant. A szállítmány 2,4%-ban tartalmazott Herculex (DAS 59122) GMO kukoricafajtát, amelyet a Pioneer Dow Sciences cég nemesített ki. Ez a negyedik alkalom az utóbbi 2 év alatt, hogy illegális GMO-szállítmányt fedeztek föl az Európai Unióban. Válaszul a Greenpeace Bizottsághoz nyújtott beadványára, a

4

Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a holland hatóságok feladata és felelôssége az ügy kivizsgálása. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal a DAS 59122-es GMO kukoricafajtát biztonságosnak találta, és engedélyeztetési javaslattal az Élelmiszer- és Állategészségügyi Bizottsághoz terjesztette be. t Forrás: Agra Facts 2007. május 2-i számából


Hírek, események Heves viták folytak a Bizottságon belül az iskolai gyümölcs-zöldségrôl. Mariann Fischer Boel szükségesnek tartotta tisztázni fôbiztos kollégáival, hogy ez nem volt benne az eredeti gyümölcs- és zöldségreform javaslatban. Különösen az Európai

Gyümölcsöt a gyerekeknek! Unió egészségügyi fôbiztosa, Markos Kyprianou üdvözölte a gyerekek ellátását gyümölccselzöldséggel. A javaslat végleges elbírálása ôszre esik. Az Európai Parlament véleménye szerint a

Tanács valószínûleg egyetért a mezôgazdasági fôbiztos javaslatával, de az ügy egy éves halasztást szenved. -tForrás: Agra Facts

Magyar fejlesztésû új energiaforrás: energianád Alternatív energiaforrások kutatása során magyar tudósok új energianövényt nemesítettek a kínai nádból (Miscanthus sinensis 9), amely hosszú távon is ígéretes az energiatermelés tekintetében. Utalva a magyar kísérletek helyszínére, valamint a növény eredetére, az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet (OMMI) államilag elismert fajtaként Miscanthus sinensis „Tatai” néven jegyezte be. Az új energianádfajta ígéretes versenytársává válhat a nem megújuló energiaforrásoknak, mivel 20 tonna fûtôértéke megegyezik 12 tonna jó minôségû szénével, 8000 liter kôolajéval vagy 8900 m3 földgázéval. 2 milliárd Ft-os beruházással az ôsz folyamán szaporítóüzemet kívánnak létrehozni, emellett pedig egy terjesztô vállalat is kialakul a gazdálkodók ellátására. A két egység várhatóan évente 20–25 ezer hektárral növeli a nád termôterületét hazánkban. A gazdálkodók 20 éves értékesítési garanciát kapnak, és

elôreláthatólag 1600–1800 embert foglalkoztat majd az új energianövény; ebben természetesen egyre több gazdálkodó kap szerepet.

A progamot koordináló Nád Kft. külföldi befektetôvel egyezett meg a program támogatásában, mely magába foglalja a technológia exportját is. Az energianövény amelyet 10 éves kutatási munka árán nemesítettek ki, igen jó szárazság- és fagytûrô képességgel rendelkezik. A növény emellett kevés tápanyagot igényel, és három év után 25–30 t/ha hozama van. A gyomnövények nem befolyásolják a termesztését, és eddig nem

Minden évben lehet pályázni A Magyar Agrárgazdasági Minôségi Díj elnyerôi oklevelet és emléktáblák kapnak csupán, a díj nem jár anyagi elismeréssel. Pályázni lehet minden évben. Kérdezhetné bárki, ha nincs anyagi elismerés, akkor mi a haszna? Erkölcsi haszna van elsôsorban, amely azonban a díjnyertes vállalkozás növekvô szakmai és erkölcsi elismeré-


találtak a termesztés során kártevôt sem. Az energianád a mi klimatikus viszonyaink között pollent, magot nem termel – ami közegészségügyi szempontból elônynek számít. A növény alacsonyabb termôértékû földeken is termeszthetô, a hagyományos mezôgazdasági kultúráknál magasabb jövedelmezôséget biztosíthat a gazdálkodók számára. Az energianád kidolgozott termelési rendszere jól illeszkedik a mezôgazdasági szerkezetváltás irányelveihez. Az unió elvárásai alapján több százezer hektárt kell kivonni a hagyományos mezôgazdasági kultúrák termesztése alól, más, nem élelmiszer-ipari célokra hasznosítva azokat. Az energianád nagyüzemi termesztésével egyrészt lehetôvé válik ezeknek a területeknek a további mezôgazdasági hasznosítása. -pForrás: Rural Europe Ma & Holnap folyóirat VII. évfolyam 2. szám különszám

sét hozza. A díj üzenet az üzleti partnereknek és a vevôkörnek, pozitív üzenet! Idén Magyar Agrárgazdasági Minôségi Díjat kaptak: • HUNGERIT Baromfifeldolgozó Szentes és Élelmiszeripari Rt. • CONCORDIA Közraktár Budapest Kereskedelmi Zrt. • Körös-Maros Biofarm Kft. Gyula • CIBAKERT Mezôgazdasági Kft. Kétpó Részletek a 6. oldalon.

5

EU Agrárium és Piacszabályozás

Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj 2007. 2006-ban másodszor hirdettük meg a kiváló vállalati minôségügyi tevékenységet elismerô díj pályázati felhívását. A 2005-ben alapított Díj követi a magyarországi minôségi díjak sorát, amely az 1996-ban alapított Nemzeti Minôségi Díjjal kezdôdött, majd ezt követte 2002-ben a Közoktatás Minôségéért Díj és a 2003-as Magyar Közigazgatási Minôség Díj. Ezek a díjak nem egy termék minôségének kiválóságát, hanem a vállalkozás egészének a minôség iránti elkötelezettségét, minôségügyi tevékenységének magas színvonalát igazolják. Látható, hogy Magyarországon egy vállalkozás minôségügyi tevékenységének díjjal történô elismerése viszonylag új kezdeményezés, de ezzel csatlakozunk a világban már több helyen sikerrel mûködô díjak sorához, mint például a japán „Deming Award”, az Egyesült Államokbeli „Malcolm Baldrige National Quality Award” és az Európában elterjedt „EFQM Excellence Award” elismerésekhez. Az agrárgazdasági szereplôk minôségi tevékenységének elismerésére született meg az a vezetôi döntés, amely az 130/2005. (XI. 4.) FVM rendelet kidolgozásához vezetett, és amellyel a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megalapította a Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjat. Célja, hogy tevékenységük során a minôség iránt bizonyítottan elkötelezett agrárgazdasági szervezetek elismerésével példát mutasson az agrárgazdaság többi résztvevôjének. A rendelet szabályozza a díjjal kapcsolatos valamennyi kérdést, tevékenységet. A díj elnyerésére az FVM szakmai felügyelete alá tartozó valamennyi területen mûködô szervezet pályázhat. A díj odaítélésérôl a – rendelettel létrehozott – 9 tagú Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság javaslata alapján a Miniszter dönt. Az évente kiadott, legfeljebb 5 díj anyagi elismeréssel nem jár. A díjazottak oklevelet és emléktáblát kapnak. A pályázati feltételek általános keretei igazodnak az európai gyakorlathoz: minôségügyi, környezeti, élelmiszerbiztonsági rendszerek megléte, sikeres termékskála és a tevékenység ún. EFQM (European Foundation on Quality Movement) modell szerinti értékelése. A 2007. évi díj elnyerésének feltételeit tartalmazó Pályázati felhívás már 2006. július végén megjelent a Magyar Közlönyben és az FVM hivatalos lapjában. Az elôzô évihez képest kissé módosult felhívásban nagyobb hangsúlyt kapott kritériumok – fontossági sorrend nélkül, többek között – az élelmiszerbiztonság, a minôségi termelés alapját

6

szolgáló biológiai alapok elôállítása, megtermelése, az állatvédelem, az agrár-környezetvédelem, a biodiverzitás védelmének témaköre. Egyértelmûvé vált továbbá, hogy nem csak termelô vállalkozások, hanem magas színvonalú szolgáltatást nyújtó gazdálkodások is pályázhatnak. A tartalmi követelmények legfontosabb eleme az önértékelés, amely a nemzetközi és nemzeti minôségdíjak EFQM Kiválóság Modell szerinti rendszerét követi. Kiemelt területei • a szervezet célkitûzései, stratégiája és mûködéspolitikája; • erôforrással (humán, pénzügyi, anyagi, technikai, technológiai, információs stb.) való gazdálkodása; • folyamatainak összhangja a kitûzött vállalati célokkal; • a külsô vevôi és belsô, dolgozói elégedettség mértéke, a környezeti elvárásoknak, szükségleteknek való megfelelés; • üzleti eredményei. A sikeres pályamunka elkészítése érdekében felkészítô rendezvényt tartottunk 2006 szeptemberében, így elegendô idô állt a pályázók rendelkezésére a benyújtás november 10-i határidejéig. A felkészítô rendezvényen – hasonlóan az elôzô évihez – nagy érdeklôdés nyilvánult meg a díjjal kapcsolatban, ami sajnos már nem mutatkozott meg a tényleges pályázók számában, mert az lényegesen visszaesett az elôzô évhez képest. Ezzel együtt örömmel tapasztaltuk, hogy néhány vállalkozás újra megkísérelte – többek számára sikerrel – a megmérettetést, mert felismerte a Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj jelentôségét mind a vállalkozás belsô életére, minôségi rendszerére gyakorolt pozitív hatása, mind a kereskedelmi, illetve fogyasztói elônyök miatt. A pályázó szervezetek tevékenysége, árbevétele, mérete differenciált volt, és az agrárgazdaság különbözô területeit képviselték az állattenyésztéstôl, növénytermesztéstôl a tejfeldolgozáson át a raktározási szolgáltatásig. Igen széles skálán mozgott a foglalkoztatottak létszáma (60-tôl a 1500 fôig) és az éves árbevétel is (30 milliótól 30 milliárdig). A pályázatok értékelése az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) szakértôinek bevonásával történt, és minden pályázónál helyszíni szemlére is sor került. A helyszíni szemléken az objektivitás növelése érdekében összesen 11 szakértô vett részt, egyes esetekben az Állategészségügyi és Élelmiszerel-


EU Agrárium és Piacszabályozás lenôrzô Állomás, valamint az FVM egy-egy munkatársa közremûködésével. A szakértôk által készített értékelések elemzik a pályázó vállalkozás erôsségeit, fejlesztendô területeit, és megadják a pályázat összpontszámát. Az értékelések alapján elmondható, hogy valamennyi pályázónál a vezetés minôség iránti elkötelezettsége példamutató volt. A helyszíni szemlék tapasztalatai alátámasztották a pályázati anyagokat. A pályázó vállalkozások erôsségei döntôen a közép- és hosszú távú célok megfogalmazásában és tudatos megvalósításában, a sikeres és folyamatos fejlesztésekben, technológiai korszerûsítésekben, a vevôi kapcsolatok fejlôdésében, a termékek elismerô díjaiban, a munkatársak motiválásában, képzésében, a vevôi elégedettség mérésében, a vállalkozás szervezeti fejlôdésben, a pénzügyi eredményekben mutatkoztak meg. Minôségirányítási, élelmiszerbiztonsági, környezetirányítási rendszerek alkalmazása, tanúsítása mindenhol beépült a vállalat életébe. A fejlesztendô területek között sorolható fel: a stratégia lebontása különbözô dolgozói szintekre, az alkalmazott TQM technika hasznosítása, egyes teljesítménymutatók csökkenô tendenciája, kulcsfolyamatok meghatározása, munkatársi elégedettség mérése, alkalmazott módszerek értékelése, felülvizsgálata, továbbfejlesztése. Megelégedéssel lehetett megállapítani, és kézzelfogható eredménnyel járt, hogy a másodszor pályázók hasznosították az elmúlt évben adott értékelésben leírtakat mind mûködésükben, mind pedig pályázatukban, ami a díjra történô javaslatot eredményezte. Az értékelések nagy segítséget adtak a Gráf József miniszternek javaslatot tevô Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottságnak. Végül valamennyi körülmény mérlegelését követôen 2007-ben Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjat kapott:

• HUNGERIT Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt. • CONCORDIA Közraktár Kereskedelmi Zrt. • Körös-Maros Biofarm Kft. • CIBAKERT Mezôgazdasági Kft.

Szentes Budapest Gyula Kétpó

Hisszük, hogy a díj hozzájárul a vállalkozás növekvô szakmai és erkölcsi elismeréséhez, segíti ôket a piaci versenyben, erôsíti piaci pozícióit és további fejlôdéséhez vezet. A díj ugyanakkor üzenet az üzleti partnereknek, a vevôi körnek a magas színvonalú tevékenységrôl, sikeres termékskáláról, szolgáltatásról. Bízunk benne, hogy a minôségügy terén kiemelkedô eredményeket felmutató díjazott szervezetek – megfelelô marketingeszközökkel is élve – szélesebb körû ismertségre tehetnek szert mind a mûködésük, mind pedig a termékeik, szolgáltatásaik révén, ami eredményeik növekedésében is meg fog mutatkozni. A szakértôi értékeléseket valamennyi pályázó megkapta. Reméljük, hogy ez ösztönözi a résztvevôket a szükséges fejlesztések elvégzésére, és idén újabb pályázat beadására. Természetesen várjuk további vállalkozások jelentkezését is, amelyek felismerik nemcsak a díj tulajdonlásának elônyeit, de a pályázat kidolgozása alatt szerzett – a díj értékénél talán sokkal nagyobb – tapasztalatok és az önmaguknak feltett kérdésekre adott válaszok hasznát. Ez évben a pályázati felhívást szeptember közepéig tesszük közzé. A pályázati felhívás megjelenését követôen szakmai felkészítést is tartunk, amelynek idôpontjáról és helyszínérôl az FVM honlapján (www.fvm.hu) tájékozódhatnak. Gratulálunk az ezévi díjazottaknak, és sok sikert kívánunk minden érintettnek! Ôsz Csabáné FVM ÉBÁNEÜ Élelmiszer-ipari Osztály

Agrár-szakigazgatás Olaszországban Olaszországban a mezôgazdasági minisztérium alapvetô feladatait, funkcióit (és ehhez igazítva a szervezetét, felépítését, valamint a nevét is) megváltoztató 1997. évi törvény elfogadása, a 2001-es alkotmánymódosítás, majd a 2003. március 7-i 38. számú törvény elfogadása adták meg a keretet a miniszté-


rium jelenlegi mûködéséhez, valamint szabályozzák a feladatok, funkciók decentralizációját, a kompetenciák (és a hozzá tartozó pénzügyi források) tartományok részére történô átadását is. Az átszervezésrôl szóló jogszabály célja, hogy „a minisztérium jobban megfeleljen új küldetésének, mely szerint a mi-

nisztérium nem a mezôgazdaságra fordított állami kiadások központi kezelôje többé, hanem az újonnan tartományi hatáskörbe utalt feladatok és az olasz mezôgazdaság érdekeinek Brüsszelben való képviselete között iránymutató és koordináló szereppel felruházott, hivatkozási alapul szolgáló szerv”.

7

EU Agrárium és Piacszabályozás A hatáskörök, kompetenciák, és az ezekhez rendelt pénzügyi források tekintetében a törvényi szabályozás rugalmas, viszonylag nagy mozgásteret hagy a kormány és az egyes tartományok közötti (mára egyébként intézményesült és rendszeres) érdekegyeztetésnek. A tartományok autonómiája kiterjed az önálló rendeletalkotási és törvényhozási hatáskörre is, bár a tartományi törvényeknek (természetesen) összhangban kell lenniük az adott területre érvényes EU-s és nemzeti szabályozással.

Minisztérium Teljes létszám a központban: kb. 700 fô. A mezôgazdasági minisztérium (teljes nevén: Ministero delle Politiche Agricole, Alimentare e Forestali, azaz Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Politikák Minisztériuma) szervezetének átalakítása a legújabb (2006. évi) kormányváltást követôen befejezôdött, újdonság az élelmezésügy és a fogyasztóvédelem megerôsítése volt. A minisztérium hatáskörébe tartoznak a növény-egészségügyi hatósági feladatok is, amelyek ellátását végzôk is szerepelnek a fenti 700 fôs létszámban. A tartományi hivatalokban pedig a növény-egészségügyi hatósági feladatokat 374 felügyelô, 60 elemzô és 173 technikai-adminisztratív alkalmazott látja el. A minisztérium által ellátott feladatok és a szervezet részben az EU egyes fórumain való megfelelô részvételt szolgálják, valamint az EU elôírásokkal összhangban a nemzeti agrárpolitika kidolgozására és a szabályozás elôkészítésére terjednek ki. Ezeken túl a minisztérium hatáskörében maradt néhány további feladat, úgymint:

8

– nemzeti élelmiszertartalékok képzése, kezelése; – mezôgazdasági termékek, élelmiszerek minôségvédelme; – bizonyos táplálkozási-oktatási kérdések; – nemzeti agrárkutatás és kísérletek; – élelmiszerexport és -import, a vonatkozó EU szabályozásnak megfelelôen; – szabályozás a vetômag- és szaporítóanyag-termelés, a növényegészségügy és a mûtrágyák területén; – piacszabályozási intézkedések; – állami törzskönyvek kezelése; – állati és növényi génforrások megôrzése, stb. Természetesen minisztériumi kompetencia maradt továbbá az egyes nemzeti szakmai szövetségek, akkreditációs szervezetek elismerése, az elemi károk esetén a tartományoktól érkezô információk feldolgozása, azok alapján döntés a kártérítés formáiról, mértékérôl, valamint az országos és uniós célú statisztikai adatok gyûjtése és kezelése. Ennek a viszonylag egyszerû és nem túl nagy létszámú minisztériumi szervezetnek a létrehozását a feladatok, hatáskörök tartományok részére történô átadása tette lehetôvé. A minisztérium felügyelete alá tartozó fontosabb háttérintézmények: – AGEA, (Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura) Mezôgazdasági Kifizetô Ügynökség, – INEA (Istituto Nazionale di Economia Agraria) Országos Agrárközgazdasági Intézet, – ISMEA (Istituto di Servizi per Mercato Agricolo Alimentare) Mezôgazdasági és Élelmiszerpiaci Szolgáltató Intézet, – INRAN (Istituto Nazionale per gli Alimenti e la Nutri-

zione) Országos Élelmiszerés Táplálkozástudományi Intézet.

Tartományok és megyék (Regioni, illetve province) Az agrárszakigazgatásban dolgozók száma tartományonként és megyénként változó. Az egyes olasz tartományok önálló közigazgatással rendelkeznek, élükön a tartományi elnök, vagy kormányzó áll. A mezôgazdaság és az ehhez kapcsolódó kérdések az ún. tartományi miniszter irányítása alá tartozó „tartományi mezôgazdasági minisztérium” hatásköre. A funkciók ellátása céljából a tartományok saját hatáskörben jogszabályokat (rendelet, törvény, stb.) alkothatnak, azonban ezeknek minden esetben az érvényes EU-s és nemzeti jogszabályokkal összhangban kell lenniük. A decentralizáció révén a tartományokhoz tartozó fôbb feladatok: • mezôgazdasági termelés, • erdészet, vadászat, vadgazdálkodás, halászat, • EU-s Regionális Operatív Programok, Vidékfejlesztési Programok, Leader+ projektek kezelése, koordinálása, • agroturizmus, • bio-mezôgazdaság, • agrometeorológia, • termésbecslések, • mezôgazdasági statisztika, stb. A tartományok döntése alapján a megyei önkormányzatok részére átruházott hatáskörök: • erdôtüzek megelôzése, • elemi károk, természeti csapások felmérése, • helyi, tradicionális termékek promóciója, • megyei borházak fenntartása, • bizonyos vadászati és halászati feladatok, • EU-s projektekben közremûködés, stb.


EU Agrárium és Piacszabályozás Az egyes tartományok és megyék saját hatáskörben döntenek bizonyos feladatok (pl. termésbecslés, mezôgazdasági statisztika, stb.) magáncégek részére (pályázat keretében) történô átadásáról.

Kifizetô ügynökség(ek) A központi kifizetô ügynökségnél kb. 350 fô dolgozik, a tartományi ügynökségeknél foglalkoztatottak száma változó, a számítógépes adatfeldolgozást végzô cégnél dolgozók száma mintegy 700 fô. Az olasz mezôgazdasági kifizetô ügynökség az AGEA (Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura). A mezôgazdasági minisztertôl kapott megbízással a szervezet önállóan mûködik. Az állami feladatok decentralizációja során, azzal párhuzamosan, az elmúlt években elindult a kifizetô ügynökség bizonyos feladatainak az egyes tartományok al-ügynökségeire való átruházása. Önálló tartományi kifizetô ügynökséggel rendelkezik a legjelentôsebb mezôgazdasággal rendelkezô Lombardia, Emilia Romagna, Veneto, Toszkána, Basilicata és Piemonte. Alapvetôen a kifizetések kerültek át a tartományi ügynökségekhez, a koordinációs feladatok (kapcsolattartás a minisztériummal, az EU-val, stb.) megmaradtak továbbra is a központi ügynökség, az AGEA hatáskörében. A tartományi kifizetô ügynökségek létszáma a tartomány méretétôl és az agrártermelôk számától függôen változik. A központi és a tartományi kifizetô ügynökségek létszámához hozzá kell számolni a központi számítógépes nyilvántartást végzô SIAN (Sistema Informativo Agricolo Nazionale) által foglalkoztatott kb. 700 fôt is.


Falugazdász-hálózat Nincs, a tevékenységet nem állami feladatnak tekintik, a mintegy 2.000.000 nyilvántartott mezôgazdasági termelô részére a tanácsadási és egyéb szolgáltatásokat az érdekképviseletek hálózatai végzik el. A kifizetô ügynökségek tevékenységéhez kapcsolódó fontos sajátosság, hogy a termelôk és az ügynökség közötti zavartalan kapcsolattartás céljából 1999ben létrehozták az ún. Mezôgazdasági Szolgáltató Központok (CAA – Centro di Assistenza Agricola) intézményét. Ezek a tanácsadó központok az általános információs szerepért, a termelôk dokumentumainak naprakész karbantartásáért, valamint az elektronikus feldolgozásért, továbbításért a kifizetô ügynökséggel (AGEA) kötött megállapodás értelmében átalánydíjat kapnak. A tanácsadó központok nem állami szervezetek, hanem a vonatkozó rendelet alapján alapvetôen a mezôgazdasági termelôk érdekképviseleti szervezetei (és más termelôi szövetségek) által e célra létrehozott társaságok (kft-k), amelyek rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges személyi, tárgyi (iroda, stb.) feltételekkel. Alapfeladatuk – a termelôk általános tájékoztatásán túl – kifejezetten a támogatási kérelmek, pályázatok elkészítéséhez való segítség nyújtása (a termelési adatok, nyilvántartások ellenôrzése, a nyomtatványok kitöltése, a jogosultság ellenôrzése, stb.), és a pályázatoknak a feldolgozása, a kifizetô ügynökség, az AGEA részére elektronikus formában való benyújtása. Minden CAA központ (internetes portálon keresztül) közvetlen kapcsolatban áll az AGEA által is elérhetô számítógépes központtal (SIAN – Sistema Informativo Agricolo Nazionale),

oda papíron már nem, hanem elektronikus formában kerülnek be a pályázatok.

Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági feladatok Az Egészségügyi Minisztériumban e területtel foglalkozó szakapparátus teljes létszáma 110 fô, ehhez járulnak a területi hivatalokban, valamint az egyes ellenôrzô szervezeteknél foglalkoztatottak. Olaszországban az állategészségügy, az élelmiszer-biztonság, valamint az állatjóléti kérdések nem a mezôgazdasági, hanem az Egészségügyi Minisztériumhoz tartoznak. Itt a minisztérium központi hivatalában összesen mintegy 110 fôs szakapparátus tevékenykedik. Ehhez járul a területi (tartományi) állategészségügyi szolgálatok hálózata, az országosan 17 UVAC hivatal (45 állatorvos) és a tartományi közigazgatásban dolgozó, országosan 106 állatorvos. A tényleges, közvetlen ellenôrzô, felügyeleti és hatósági munka a helyi állategészségügyi hivatalokban folyik, ahol országosan összesen 5507 állatorvos dolgozik. Fenti létszámokon felül meg kell említeni a 141 állatorvost foglalkoztató Határvizsgálati Állomásokat (Border Inspection Posts), és a kikötôkben és repülôtereken szolgálatot teljesítô 104 humán orvost. Az élelmiszerellenôrzésben fontos szerepet játszik továbbá a csendôrség (carabinieri) kötelékébe tartozó NAS (kb. 1000 fô) és a mezôgazdasági minisztériumhoz tartozó Központi Felügyelôség a Csalások és Visszaélések Ellen (ICRF, 883 fôvel). Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

9

Brüsszelbe járunk

2009-tôl intervenció nélkül A végéhez értek a kukorica-intervencióval kapcsolatos viták és egyeztetések, az Európai Unió agrárminiszterei ugyanis június 11-én döntöttek. Az intervenció körüli vitákban a nagy kukoricatermelô országok, mint hazánk is, aktív szerepet vállaltak, hiszen ezen országok termelôinek biztos bevételt hozott eddig az intervenció intézménye. (Az intervenciós készletek 90%-a az Unióban hazánkból származik.) A Bizottság azzal érvelt, hogy a termelôk akkor is intervencióra szánják termésüket, ha úgy egy picit alacsonyabb áron értékesíthetik a terményt, mert ez a fajta „piac” biztos befogadó. A Bizottság eredeti javaslatában azonnal, már ez év júliusában megszüntette volna az intervenciós rendszert, azonban az agrárminiszterek közös döntése nyomán fokozatosan, a 2009/2010. gazdasági évig csökkentik nullára. (2007/2008. évben 1,5 millió tonna az intervenció felsô határa, utána 0,7 millió, majd 2009-tôl 0 lesz.) A fokozatos kivonásban Magyarország lobbitevékenységének nagy szerepe volt! (Egyébként az azonnali megszüntetésnek azért sem lett volna létjogosultsága, mert a termelôk az intervenciót is figyelembe véve kezdték meg idén a termelést.) 2010 után is fennmarad az intervenció intézménye, melyet azonban csak rendkívüli esetben kívánnak majd megújítani. Számítások szerint a változtatással 600 millió eurót takarít meg az Európai Unió. Ha a jelenlegi rendszer továbbra is fennmaradna, a mostani készletek háromszorosára nônének, úgy 14 millió tonnát tennének ki. A tárolási költségek és a kukorica gyenge minôsége viszont lényegesen csökkenti az intervenciós készletek versenyképességét, ezért is hozott ilyen döntést az Európai Unió. A magyar szakemberek ezután sem ülnek tétlenül, megkezdôdött a terv elôkészítése az intervenció kivezetésére Magyarországon. A döntés mindenesetre hazánknak továbbra is kedvezôtlen, öröm az ürömben, hogy sikerült a magyar szakembereknek meggyôzniük a Bizottságot az azonnali intézkedés helytelenségérôl.

Egyetértés a zöldség-gyümölcs reformban Az EU mezôgazdasági miniszterei június 12-én tartott tanácsi ülésükön egyhangúlag egyetértettek abban, hogy nem szabad tovább fenntartani a termeléshez kötött feldolgozói támogatásokat és export-visszatérítéseket a zöldség-gyümölcs ágazatban. Ehelyett nagyobb rugalmasságra és a TÉSZek nagyobb befolyására van szükség egy piacorientált rendszerben. Tehát cél az egyszerûbb, a termeléstôl szétválasztott támogatási rendszer létrehozá-

10

sa minden mezôgazdasági ágazatban. Az új megállapodás szerint a paradicsom feldolgozói támogatása még 4 évig, míg a többi terméké 5 évig él majd. A TÉSZ-eken kívüli termelôk számára rugalmasabb válságkezelési szabályok lesznek érvényben, a bogyós gyümölcsök esetében pedig további támogatásban részesül Lengyelország, Bulgária, Magyarország és Litvánia. Ez a támogatás a felsorolt országokra, 52700 hektárra összesen 12,12 millió euró, melybôl Magyarország 1700 hanak megfelelô támogatásban részesül.

Kéknyelv betegség Németországban Június elején kéknyelv betegséget jelentettek Németországban egy szarvasmarhánál. A Bizottság az összes tagállamot értesítette az esetrôl, majd Hollandia, Belgium, Dánia és Luxemburg szakemberei tanácskozást tartottak; azok a tagállamok, amelyekben 2006-ban regisztrálták a betegséget. A mostani esettel kapcsolatban a Bizottság szóvivôje közölte, hogy a megbetegedésre nem számítottak, mivel az amúgy is egy fertôzött, szigorú szabályozás alá vont területen ütötte fel a fejét. A Bizottság állandó felülvizsgálatot tart az érintett területen, június végén pedig rendkívüli tárgyalást szervezett a fôállatorvosok részvételével, melynek alkalmával megvitatták a vonatkozó intézkedéseket a kéknyelv betegség terjedésének megakadályozásával kapcsolatban.

Termelôi szervezetek elôtérben Az Európai Unióban a termelôk csupán 33,7%-a tartozik valamilyen termelôi csoporthoz, szervezethez, és ehhez az alacsony arányhoz nagy mértékben hozzájárul az újonnan csatlakozott 10 tagállam. A nagyobb arányú szervezôdés reményében az új szabályok sokkal rugalmasabbak a tagállamok és a TÉSZ-ek számára. A társfinanszírozás aránya ezentúl az 50% helyett 60% azokon a területeken, ahol a szervezôdés aránya kisebb, mint 20%. A termelôi szervezeteknek nyújtott EU támogatást a termelés értékének 4,1%-ára csökkentik, mely további 0,5%-kal nô, ha azt kizárólag válságkezelési intézkedésekre tartja fenn a jogosult. Az egyszerûsített kifizetésben részesülô termelôknek eleget kell tenniük a keresztmegfelelés szabályainak, annak érdekében, hogy a legújabb környezetvédelmi elôírásoknak megfeleljenek. Emellett a termelôi szervezeteknek két, vagy annál több környezetvédelmi intézkedést kell megvalósítaniuk mûködésük során, vagy pedig kiadásaik 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell, hogy fordítsák. Ez alól kivétel az újonnan csatlakozott Bulgária és Románia. P.D.


Arcképcsarnok

Charlie McCreevy Az Európai Bizottság belsô piacáért és szolgáltatásaiért felelôs biztosa Ír származású, nôs, 3 fia van jelenlegi házasságából, 1 fia és 3 lánya pedig az elôzô házasságából. A dublini egyetemen okleveles könyvvizsgálói diplomát szerez. 1977: elôször választják be az ír parlamentbe 1992-1993: szociális jóléti miniszter 1993-1994: turizmus és kereskedelmi miniszter 1997-2004: pénzügyminiszter 1997-2004: az ECOFIN (az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa) tagja 2004 január–július: Az ECOFIN tanácsának elnöke A belsô piacért és szolgáltatásért felelôs uniós biztos 27 országban 480 millió ember fogyasztáspiacáért felel. A hatékonyan mûködô piac elengedhetetlen a jól mûködô gazdaság jövôjének megalapozásához, jó életszínvonalunk megteremtéséhez. 2007. május 30-án, Nicosiában tartott beszédében az európai biztos az egységes piac jövôjérôl tartott elôadást. A belsô piac mûködése meghatározza, hogy mennyit fizetünk a termékekért és szolgáltatásokért, és azt is, hogyan kereskedünk velük. Az Európai Unió belsô kereskedelme ugyanolyan fontossággal bír, mint a külsô. A kereskedelem boldogulásunk egyik alappillérének, a gazdasági fejlôdés fô motorjának tekinthetô – a fôbiztos szerint. McCreevy reményei szerint az Európán belüli, még fellelhetô kereskedelmi korlátok hamarosan mind eltûnnek, a különbségek kiegyenlítôdnek, az adminisztratív akadályok pedig csökkennek. Csak ekkor képzelhetô el ugyanis, hogy piacunkból a legtöbbet kihozzuk. A nagyobb piacok nagyobb versenyhelyzetet teremtenek a kereskedelemben, ami cserében csökkenti az árakat, több munkát ad, nagyobb innovációs készségre készteti a termelôt. A Bizottság új javaslattal állt elô a közös politikát illetôen. Ennek középpontjában a közös piac felülvizsgálatának kérdése van: hogyan maradjunk versenyképesek, és hosszú távon hogyan szolgál Európa új munkahelyekkel és gazdasági növekedéssel?


Bátran mondhatjuk, hogy a közös piac intézménye sikertörténet. 1992 óta ugyanis 2,75 millió új munkahelyet teremtett, az átlag európai polgár zsebébe pedig évente 480 euró került, pluszban. Emellett új lehetôség nyílt az európaiak számára az oktatás és a lakóhely szabad megválasztása tekintetében. A Bizottság most azonban újabb célokat tûzött ki, melyek öt fô pontban fogalmazhatók meg. Elôször is, a közös piacpolitikának az európai lakosok és fogyasztók által elérhetô hasznot kell biztosítani. Emellett cél a további gazdasági integráció elérése a piacok megnyitásával és az euró minél szélesebb körben való bevezetésével. Harmadik cél az innováció elôsegítése, hogy Európa fenntartsa világpiaci pozícióját a gazdasági versenyben. Negyedikként pedig nagyon fontos, hogy az Unió jól szabályozott legyen a megfelelô mûködés érdekében. Ötödik cél, hogy a közös piac fenntartsa a már elért magas társadalmi és környezetvédelmi elvárásokat. Ezeket Brüsszel egyedül nem tudja megoldani, az egységes piacnak ezért decentralizáltabbá kell válnia, hálózatban kell mûködnie. McCreevy ígéretei szerint az ehhez szükséges játékszabályokat teljes mértékben meghatározzák, mindenki számára elérhetôvé teszik a közös piac új politikai megközelítését, valamint azt, hogy hogyan épülnek ki a jövôben a piac fejlesztését szolgáló kapcsolatok. P.D. Forrás: www.europa.eu

11

Szakoktatás, szaktanácsadás

Szaktanácsadók és a piaci verseny Nemzetközi projekt, amelyben osztrák, cseh, német, magyar, lengyel és szlovák partnerszervezetek vesznek részt – www.agroextension.net A projekt létrejöttét az EU Közös Agrárpolitikája alapján 2007-tôl érvénybe lépô változásokhoz való alkalmazkodás indokolta. A Közös Agrárpolitika két fô célja a vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezôgazdaság. E változások egyike arra kötelezi a tagországokat, hogy mezôgazdasági szaktanácsot nyújtsanak olyan széles körben, hogy az összes mezôgazdasági vállalkozó és magángazdálkodó képes legyen betartani a természetvédelem és állatvédelem fejlesztéséhez kapcsolódó rendelkezéseket. Ezeknek a rendelkezéseknek a betartása a közvetlen támogatásokhoz való hozzájutás elôfeltétele. Az EU 1782/2003. tanácsi rendelete kötelezi a tagállamokat a fenti szakterületekre vonatkozóan mûködô, saját Mezôgazdasági Szaktanácsadási Rendszer létrehozására. A projekt célja az abban résztvevô országok mezôgazdasági szaktanácsadási rendszereinek elemzése és összehasonlítása, elsôsorban a szaktanácsadók szakmai felkészítése, képzettsége és annak tanúsítása szempontjából. Az összehasonlítás alapján javaslatot teszünk a leghatékonyabb szaktanácsadási rendszerre. A projektben résztvevô partnerek • Projektkoordinátor: Mezôgazdasági és Élelmiszerinformációs Intézet, Prága, Cseh Köztársaság • Mezôgazdasági Kutatóintézet, Nyitra, Szlovák Köztársaság • Mezôgazdasági Szaktanácsadási Központ, Brwinow, Lengyel Köztársaság • Szent István Egyetem, Gödöllô, Magyarország • FVM Vidékfejlesztési, Képzési

12

és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, Magyarország • Polgárjogi Tanácsadó Társaság, Triesdorf, Németország • Chemnitz-i Körzeti Adminisztrációs Tanács, Németország • Szövetségi Mezôgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Bécs, Ausztria

Feladatok • a szaktanácsadók szakmai felkészítésének hatékonyabb megközelítése • a szaktanácsadók szakmai képzési szükségletére vonatkozó elgondolások fejlesztése az innováció tükrében • a szaktanácsadók minôsítésének és akkreditációjának területén a további együttmûködés alapjának megteremtése, melynek eredményeként a jövôben lehetôvé válik egységes koncepció kialakítása ezen a területen • a szaktanácsadók minôsítéséhez és szakmai felkészítéséhez szükséges követelmények kidolgozása, melyek alkalmazhatók a különbözô országokban – igényeik szerint • az elsô lépések megtétele egy állandó, a nemzeti akkreditációs hatóságok képviselôibôl álló, nemzetközi munkacsoport kialakításához, amely a jövôben koordinálná, meghatározná és fejlesztené a szaktanácsadás általános követelményeit

A projekt fô eredményei • a honlapon információ angol nyelven (www.agroextension.net)

• nyomtatott anyagok angol nyelven és a projektben résztvevô összes ország nyelvén (hírlevelek, füzetek, stb.) • információk elektronikus adathordozón (CD-ROM) • szemináriumok, találkozók, munkacsoportülések • Prága, Csehország, 2005. november • Nyitra, Szlovákia, 2006. június • Budapest, Magyarország, 2006. október • Triesdorf, Németország, 2007. június

Várható hatások A létrehozott nemzetközi hálózat útján tovább folytatódik a projekt valamennyi résztvevôjének, célcsoportjának, felhasználójának együttmûködése. A partnerség az ismeretek és a tudástranszfer széles spektrumát kínálja e hálózat útján, ami a projekt eredményeit hozzáadott értékként egészíti ki nemzeti és nemzetközi szinten. A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében támogatott szolgáltatást nyújtó szaktanácsadók szakmai kompetenciájának meghatározására nyílik lehetôség az általános követelmények szintjén, beleértve a szükséges ismereteket és gyakorlati készségeket. További információk a projekt megvalósításáról és eredményeirôl megtalálhatók az alábbi honlapon: www.agroextension.net Huber Éva Mónika Tóth István FVM VKSZI [email protected] 061/487-7170


Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – interjú Ficsor Ádám szakállamtitkárral – Ficsor Ádám közösségi ügyekért felelôs szakállamtitkárt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról kérdeztük. – Melyek a sarkalatos pontjai az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak? Összesen mennyi pénz jut a négy tengelyre?

tézkedéscsoportot határoztuk meg: • I. tengely: a mezôgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, • II. tengely: a környezet és vidék fejlesztése, • III. tengely: a vidéki élet minôsége és a vidéki gazdaság diverzifikálása, • a LEADER program.

– 2007–2013 között – ez Magyarország elsô teljes egészében A felsorolt célok megvalósuaz EU-ban töltött tervperiódusa – lását az Új Magyarország Vidékmintegy 1300 milliárd Ft forrást fejlesztési Programban foglalt inhasználhat fel az agrárium, a vitézkedések szolgálják, melyek déki környezet és a vidéki térséegyúttal a következô 7 évben tágek fejlesztésére. Az összeg hatémogatandó tevékenységek körét Ficsor Ádám szakállamtitkár kony felhasználásával lehetôvé is meghatározzák. válik, hogy a megkezdett szerkeMagyarországon az agrár-vizetváltás folytatódjon, a vidéki térségek leszaka- dékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai az dása lelassuljon, és megkezdôdjön ezen terüle- elôzôeket figyelembe véve: tek társadalmi-gazdasági felzárkózása is. • a mezôgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési az erdészeti szektor versenyképességének jaAlap (EMVA) önálló alapként és önálló forrásként vítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a mûködik. Ugyanakkor azzal számolunk, hogy a termelés és a felhasználás szerkezetváltása, vidéki területeken az EMVA nyújtotta lehetôségek • a versenyképes agrárgazdaság humán feltétekiegészülnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv leinek megteremtése, a termelés megalapovégrehajtását szolgáló strukturális források foglalzásánál az innovációs készség, a piacorientált koztatást növelô fejlesztéseivel, a vidéki térségekszemlélet elterjesztése, ben történô, a szolgáltatások színvonalát növelô • a fenntartható termelés és földhasználat gafejlesztési programok, a regionális operatív progranciáinak erôsítését, ramok, valamint más ágazati programok – például • a vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkenkörnyezetvédelmi és energetikai operatív progtése, a vidéki jövedelemszerzés lehetôségeiram – forrásaival. Mind az Európai Unió közössének bôvítése, a szolgáltatásokhoz való hozzági forrásainak, mind a hazai forrásoknak jó aráférés megteremtése és kiterjesztése, ezáltal is nyú és takarékos felhasználását szolgálja a proga vidéki életminôség javítását, ramok összehangolása, a tevékenységek és támo- • a helyi közösségek fejlesztése. gatási célok, területek pontos lehatárolása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési StratéEzen fejlesztési irányokon belül fô stratégiai giai Terv a 2007-2013 közötti idôszak legfonto- prioritásként kezeljük sabb agrár-vidékfejlesztési stratégiai irányait • a sikeres mezôgazdasági szerkezetváltást foglalja össze, mely irányokat tovább részletezve (megújuló energiaforrások, az állattenyésztés és intézkedés-szinten kidolgozva az Új Mafejlôdô pályára állítását, a technológiai fejgyarország Vidékfejlesztési Program tartalmazlesztést, magasabb hozzáadott értékkel, több za. A Program a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és munkahely teremtését), az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program • a sikeres mezôgazdasági piacteremtést, megújított, fejlesztett továbbvitelét is jelenti. • a környezetkímélô gazdálkodás kiszélesítését, A stratégiában az EMVA rendelkezéseivel beleértve az erdészet kiemelt kezelését, összhangban az alábbi 4 fô fejlesztési irányt, in- • erôs vidéki kisvállalkozások létrehozását.


13

Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény A prioritások tartalmi kijelölése mellett alapvetô feladat a rendelkezésre álló összegek, támogatási források, fejlesztési irányok közötti felosztása. Az elôzôekben felsorolt stratégiai célkitûzések és prioritások további súlyozásával tettünk javaslatokat az EMVA források és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti részek felosztására, és ezek alapján folyik a program véglegesítése és a támogatási jogcímek kidolgozása. Az EMVA rendelet ezeket az intézkedés-csoportokat tengelyként kezeli: az I. tengely súlya 47% a II. tengelyé 32% a IIII. tengelyé 11,5% a LEADER-re 5,5% a végrehajtást segítô technikai feladatokra a forrás 4%-a kerülhet felhasználásra. – Hogyan segíti elô a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a program megvalósulását? Milyen szerepe van abban? – A program elôkészítését, magát a „programozást”, a végrehajtást, az irányítást, a közremûködô szervezetek körét, az ellenôrzést, a közbensô és utólagos értékelést uniós és hazai jogszabályok és irányelvek szabályozzák. A minisztérium, illetve annak szakterület szerint illetékes részlegei a teljes programozási folyamat végrehajtásának koordinációját, szakmapolitikai, stratégiai irányultságának meghatározását és a rendelkezésre álló források allokációját végzik. A program operatív végrehajtásának felelôse az uniós akkreditációval rendelkezô Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A minisztériumon belül a program koordinálási és menedzsmentfeladatainak ellátására Irányító Hatóság alakult. Ennek vezetésével a miniszter úr engem bízott meg. A végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérésének, értékelésének, korrigálásának feladatát az Irányító Hatóság által mûködtetett – civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, tudományos intézetek által delegált tagokból álló – Monitoring Bizottság látja el. A csatlakozást követôen mûködtetett támogatási rendszer tapasztalatait értékelve, és a támogatáshoz jutás nehézségeibôl okulva az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes támogatási jogcímek kidolgozása során a rendszer lehetôség szerinti egyszerûsítésére és átláthatóságára törekedtünk.

14

Ennek egyik eleme, hogy a mezôgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodók a támogatási lehetôségek meghirdetésérôl az írott és elektronikus sajtóból, valamint a falugazdászok és a Helyi Vidékfejlesztési Irodák által biztosított információkból is értesülhetnek. A támogatási jogcímeket – a korábbiaktól eltérôen – nem pályázati felhívásban, hanem jogszabályban hirdetjük meg. A kérelem beadására elektronikus úton is lehetôség lesz. Ennek elônye, hogy a beépített ellenôrzô pontok kiszûrik a hibákat. Lényegesen csökken a benyújtandó dokumentumok száma, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal birtokában lévô adatok ismételt bekérése kiiktatható. A támogatási szerzôdést támogatási határozat váltja fel. A kérelmek benyújtásához a HVI-k ingyenes szakmai segítséget nyújtanak. Az AVOP tapasztalatai alapján a támogatási jogcímeket nem folyamatosan, hanem meghatározott idôszakokra hirdetjük. Ezáltal a források elosztása ütemezhetô, jobban átlátható, a költségvetés tervezését megkönnyíti, továbbá a kérelmezôt is segíti fejlesztéseinek ütemezésében. Két szakasz között – a tapasztalatok alapján – módosítások eszközölhetôk anélkül, hogy ez zavart okozna a kérelemkezelésben. A támogatásigénylés feltételeinek kidolgozásakor törekedünk minden lehetséges esetben a normativitás irányába, amely egyszerûsíti és gyorsítja a kérelem bírálatának idôigényét, továbbá racionalizálja és egyszerûsíti az ügyfél pénzügyi elszámolási tevékenységét. – Milyen szerepet kapnak a programban az újonnan létrejött Helyi Vidékfejlesztési Központok? – A vidéki térségeknek szükségük van arra, hogy „helyzetbe hozza” ôket a kormányzat, s ez most végre – az uniós forrásoknak köszönhetôen – valósággá is válhat. Célunk a falu és város életminôsége közötti különbségek, valamint a közés egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén meglévô esélyhátrányok mérséklése, megszüntetése – különös tekintettel a 35 leghátrányosabb kistérségre. Az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportjainak keretében mintegy 260 milliárd forint áll rendelkezésre. Alappillére a helyi döntési kompetenciák bôvítése, a lokális szereplôk bevonása a kistérségi fejlesztési stratégiák kialakításába és megvalósításába. A III–IV. tengely az integrált, több ágazatot és szektort érintô vidékfejlesztési


Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény célokat, a helyi közösségek által a helyi adottságokra épített, organikusabb, „alulról vezérelt” fejlesztéseket hivatott finanszírozni. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák országos hálózatát az ÚMVP vidékfejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználásának elôsegítésére hívta életre az FVM. A HVI nem hatóság, hanem meghatározott közfunkciókat ellátó közszolgáltató iroda. Olyan modern szellemiségû, szolgáltatás-orientált, decentralizált végpontja a vidékfejlesztési intézményrendszernek, amely a kistérségi problémákat a helyi érdekeltek összefogásának útján képes megoldani. A HVI az ÚMVP intézkedéseihez és támogatásaihoz kapcsolódóan tanácsadási, tájékoztatási szolgáltatásokat nyújt a kistérségben tevékenykedô üzleti vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok számára, megbízható vidékfejlesztési információs csomópontként segíti elképzeléseik megvalósulását. Az említett szereplôk körébôl Helyi Vidékfejlesztési Közösségeket (HVK), Leader csoportokat szervez, amelyek elkészítik a sajátos, egyedi térségi adottságokra építô, testreszabott vidékfejlesztési stratégiát, és részt vesznek annak végrehajtásában is. A HVI-k ösztönzik a LEADER Akciócsoportok megalakulását, regisztrálják tagjait, és közremûködnek a LEADER tervek kialakításában. Ezen felül, a lehetôségek felismertetése és a helyi kompetenciák fejlesztése érdekében rendezvényeket, képzéseket, tréningeket, illetve egyéb közösségi akciókat szerveznek. – Várható-e az eddigieknél hatékonyabb információáramlás a program során? Nem élhet meg minden település az olyannyira felkapott falusi turizmusból. Hogyan kapcsolódhatnak be azok az aprófalvak a programba, melyek a vidéken belül is komoly hátránnyal indulnak, amely térségekre a fiatalok, a képzett munkaerô elvándorlása jellemzô? – A minisztérium az érintett gazdálkodók információval történô ellátásával, tájékozottságukat bôvítô kiadványok megjelentetésével, szakmai fórumok rendezésével és a vidéki intézményi háttér megteremtésével is részt vesz a program sikeres végrehajtásában. A diverzifikációs intézkedésnek a célja – Magyarország teljes területén – a mezôgazdaságból élô lakosság jövedelemi helyzetének javítása, egyéb tevékenységbôl származó kiegészítô jövedelemhez juttatása, ezért az intézkedés a mezôgazdasági ágazaton kívüli tevékenységek bôvítéséhez szükséges fejlesztéseket támogatja.


Az ÚMVP „Nem mezôgazdasági tevékenységgé történô diverzifikálás” és „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” intézkedései lehetôséget teremtenek a lakosság számára a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés mellett, hogy a vidéki munkahelyek teremtését és megôrzését támogassák, különös tekintettel a hátrányos helyzetû vagy megváltozott munkaképességû munkavállalókra. – Felmerül-e a vidéki munkahelyteremtés kérdése a programban? – A mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére vonatkozó intézkedés keretében a nem mezôgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések valósíthatók meg. A 2007–2013 közötti idôszakban a turisztikai támogatás célja – vidéki munkahelyek létrehozása vagy megôrzése érdekében – a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Az utóbbi két intézkedés által érintett földrajzi célterület az 5000 fô állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fô/km2 népsûrûségnél alacsonyabb népsûrûséggel rendelkezô települések, különös tekintettel a hátrányos helyzetû településekre és aprófalvakra. A bemutatott konkrét jogcímeken túl a többi jogcím esetében törekedtünk az értékelési szempontokat úgy kialakítani, hogy érdekeltté tegyük a gazdálkodókat a munkahelyek megôrzésében, illetve új munkahelyek megteremtésében. – Magyarország mezôgazdasága számára jelenleg a legfontosabb, hogy technikai színvonalában felzárkózzon az EU színvonalára, valamint a növénytermesztés-állattenyésztés arányát ismét egyensúlyba állítsa. Hogyan segít ezekben az ÚMVP? – A mezôgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás versenyképességét és a piacok megtartását, illetve lehetôség szerinti bôvítését elô kell segíteni, ezért indokolt a beruházási és fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Alapvetô fontosságú, hogy a támogatások elônyben részesítsék az innovációt, a fejlesztéseket, a jó minôségû termékek elôállítását, az energia- és költségmegtakarítást, a környezetvédelmet és az állatok jólétéhez szükséges körülmények megteremtését. A versenyképesség nem fokozható technikai és technológiai megújulás nélkül.

15

Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény A technikai-technológiai fejlôdésbôl eddig kimaradt termelôk felzárkóztatása elkerülhetetlen. Az állattartás fokozott szerepe kiemelkedô prioritású fejlesztési iránynak számít – a fejlesztési irányt az Európai Unióban használatos terminológia határozza meg prioritásként – a környezeti terhelés, a vizekbe történô nitrátkibocsátás, a levegôbe történô ammónia-kibocsátás, a szennyvízelfolyás, a talajok víz- és széleróziója megakadályozására irányuló követelmények szigorú betartása mellett. A versenyképesség és a termékek minôségének javítása elérhetô a környezetvédelem és az állatok jólétével foglalkozó projektek, valamint az új termelési eljárások támogatásával. Gazdasági és termelési szerkezetváltás keretében kezelni kell a növénytermesztés és állattenyésztés közötti egyensúlytalanságot, erôsíteni szükséges az állattenyésztési ágazat életképességét. Ide tartoznak azok a lépések, amelyek megváltoztatják a gabonatermelés struktúráját a piaci igényeknek megfelelôen, és megerôsítik a mezôgazdaság és az erdészet szerepét a megújuló energiaforrások termelésében. A szerkezetátalakítás részeként a cél a következô programozási idôszak végéig a földhasználat megváltoztatása. A szerkezetátalakítás egyúttal a nagyobb hozzáadott értékû termeléssel rendelkezô mezô-

gazdasági alágazatok – kiemelten a kertészet – felé történô elmozdulást is jelenti. A magyar mezôgazdaság strukturális problémáinak kezelése érdekében diverzifikált megközelítésre van szükség. A gabonafélék túltermelésébôl adódó piaci feszültségek mérsékléséhez a szerkezetátalakítás megkönnyítésének több módja van. A bioenergia elôállítása két irányból hozhat megoldást a túltermelésre. A termelés oldaláról a gyorsan növekvô energianövény-fajok telepítése csökkenti a gabonatermeléshez használt földterületet, míg a piac oldaláról a gabonafélék bioetanol gyártására való felhasználása csökkenti a megtermelt többletet. Az állattenyésztésben történô befektetések is csökkentik a gabonák termelési többletét, mivel azokat az állatok takarmányozására használják fel. Ez lényegesen növeli a többletérték megteremtését a termelési láncban. A kertészeti ágazat is alternatív lehetôség lehet a mezôgazdasági tevékenységek diverzifikálása és a termelôk jövedelemtermelése szempontjából. – Államtitkár Úr, köszönöm az interjút. Prokai Dorina

Elôzetes a borreformról Az Európai Unió radikálisan akarja csökkenteni a Közösség borkészleteit. A Bizottság elképzelései szerint a jövôben a borpiac rendtartási források egy részét a vidékfejlesztési alap részeként (2015-ig mintegy 400 millió eurót csoportosítanak át) vehetnék igénybe a szôlô- és bortermelôk. A borpiaci uniós pénzforrásokat másrészt a szôlôültetvények kivágásának támogatására fordítanák. Meg kívánja szüntetni a borok lepárlásának támogatását, helyette a zöldszüretet támogatná. Lesznek pénzforrások a bortermelôk képzési támogatására és az EU-n kívüli piacokon történô értékesítés ösztönzéséhez. 2009-es gazdasági évben indulna a program, amikor az Eu-

16

rópai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) kerül mintegy 100 millió euró.

Ezt a továbbiakban évente 50 millió euróval növelik, amíg elérik a 400 millió eurót 2015-re. A szôlôültetvények kivágása mintegy 200 ezer hektárt érint egy ötéves periódusra elosztva.

A jelenlegi borfölösleg 7,5 millió hektoliter. A Bizottság tiltaná a cukor felhasználást, megszüntetné a sûrített must felhasználásának támogatását is. Mindamellett az európai döntéshozóknak számolniuk kell a szôlô- és borreform okozta várhatóan nem kicsi viharral. A vihar elsô kitörése már júliusra várható. Jó néhány ország bortermelôi már az elsô hírre mereven elutasították a drasztikus reformjavaslatokat, mivel elsôsorban Európa tradicionális bortermô vidékeit sújtaná a reform. -tForrás: Rural Europe 2007/június


ma 620 lelkes Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik gyöngyszeme – halottaiból támadt föl a 2000. évi árvizet követô újjáépítés során. Határában a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzettel, annak része. 1299-ben említik elôször, már akkor egyházas hely volt. A XIV. században Bereg vármegye itt tartotta megyegyûléseit. A reformáció mély gyökeret eresztett az ország északkeleti felében. XIII. században épült temploma a középkori magyar falusi templomépítészet és egyúttal az északkeletmagyarországi téglaépítkezés egyik legszebb emléke. Festett famennyezete 1722-bôl való, alakos falfestése még sokkal korábbi, egészen a XIV. századra nyúlik vissza. Székely Imréné még a rendszerváltozás idején megértette, hogy az ország eme szép, de eldugott sarkában nem várhatja családjával együtt a sült galambot. Ô a több lábon állást választotta, bármennyire is nehéz volt. Így vall errôl az idôszakról: Még a rendszerváltásnál, 1991-ben vettünk mindössze 60 ezer forintért egy romos házat, egy elvadult kerttel együtt, melyet családommal, a férjemmel és a fiammal kitisztítottunk. Két kezünkkel hoztuk helyre a házat, amely 1993-ra lett kész. Itt rendeztem be a boltot, ahol a beregi keresztszemes kézimunkákat áruljuk. A bolt kínálatát aszalt szilvával, aszalt gyümölccsel, szilvalekvárral bôvítettem. A szatmári szilvalekvárnak párja nincs, magunk fôzzük üstben, szabad téren. Összesen hat hímzôasszony munkáját szervezem meg, de magam is hímzek. Én adom a fonalat, a vásznat és a mintát is. A legfiatalabb közülünk 23 éves menyem, aki GYES-en van, neveli 3 éves unokámat, és most októberre várják második gyermeküket. Ezen a vidéken a csönd, a jó levegô és a táj a legnagyobb érték. Ezért szálláshelyet is kialakítottunk egy szintén romos házból. Ehhez már kaptunk segítséget. Pályázati úton jutottunk pénzhez, a Széchenyi Terv agroturizmus-támogatásából. A vendégházat leggyakrabban csöndre, nyugalomra vágyó budapesti turisták keresik föl, akik gyakran kerékpárjaikat is magukkal hozzák. Ezt a vendégházat 2000-ben felújítottuk. A 150 éves mûemlékházban berendezett boltomat azonban elvitte a víz. De újra felépítettük. 2001. nekünk a falunk újjáépítésének éve.

A

A gondosan ápolt csarodai templom és haranglába

A híres beregi keresztszemes kézimunkák

A szomszédos Tákoson is foglalkoznak kézimunkával. Képünkön kézimunkakiállítás

Az utcán is vevôre talál a beregi kézimunka

Székely Imréné egyike a közösség szervezôinek

Csarodai utcakép

Gaál Miklósné példásan gondozza a templomkertet Csarodán

A nádtetôs vendégház kellemes szállást ad a nyári kánikulában

iam vállalkozó, gazdálkodik. Fontosnak tartom, hogy mi azt az egészséges élelmiszert fogyasszuk, amit magunk termelünk meg. Önellátóak vagyunk húsból, gyümölcsbôl, zöldségbôl, burgonyából. Fiamat nem kellett rábeszélni gyümölcstelepítésre. 2,5 hektáron termel almát, meggyet, a legújabb fajtákat. Idén sajnos a fagy elvitte a termést, de áldom a józan eszemet, hogy mi idejében beléptünk a mezôgazdasági kockázati alapba. 2000-ben közúti balesetben halt meg a férjem. Ettôl kezdve még jobban meg kellett gondolni, hogy hova, merre lépünk. Szeretem, hogy tele van a kamrám, a disznóólban 3 hízó röfög, 40 csirke, 10 tojótyúk, sok kacsa teszi változatossá étkezésünket. Csak kenyeret, fûszereket veszünk a boltban. Én már hajnalban kelek, gondozom a kertet, ha vendég jön, megtalál, a mobiltelefonom mindig velem van. Azt szoktam mondani, hogy nem érek rá megöregedni, a munka frissen tart. Így élünk Csarodán békességben. Magam beregsurányi katolikus vagyok, de ennek nincs jelentôsége, egy az Isten.

F

Gémeskút és kerti pihenô Székelyéknél

Képek és szöveg: Tamás Enikô Csarodai templombelsô

A vesszôfonatos kerítést maguk készítették

Megjött a mozgó posta

A tákosi Simon Józsefné az 1970-es Ki mit tudon kiemelkedô eredményt ért el

orsod-Abaúj-Zemplén megye viszonylagos elzártságának is köszönheti értékei megmaradását. Már 1984-ben megalakult a Zempléni Tájvédelmi Körzet, ahol hazánk legérintetlenebb és legnagyobb összefüggô erdôtakarója található, változatos, védett növény- és állatvilággal. Nem véletlen, hogy a határokat nem tisztelô ragadozók, mint a farkas, a hiúz, már az 1980-as években ide telepedtek vissza a Kárpátokból. Ha azt mondom Sárospatak, eszünkbe jut a Rákóczi-féle szabadságharc dicsô korszaka, a ma is virágzó kultúrközpont és iskolaváros. Ha azt mondom Sátoraljaújhely, nem csak egy határmenti kisváros ötlik az eszembe, hanem a tokaji borkereskedôk egykori fellegvára is. Ha kimondom az Aggteleki és Jósvafôi barlang nevét, az Aggteleki karsztok különleges és érzékeny világát is fölidézem. A Háromhutai-völgy kárpáti jellegû tájszerkezetének Magyarországon párja nincs. A hegyek között megbúvó kicsi falvak egyedi szépsége, és te- A Kazinczy-múzeum értékes anyagát Becske Bálint, a nagy nyelvújító unokája gyûjtötte össze. gyem hozzá szegénysége segített konzerválni a tájra jellemzô néA múzeum tervezôje Ybl Miklós volt. 1873-ban adták pi építészet emlékeit. A megye a nagy ipari központok kényszerû át az épületet. Széphalom a magyar irodalmi élet bezárásával már a rendszerváltás idején, úgy tûnik, eljegyezte maközpontja volt Kazinczy Ferenc életében. gát a szegénységgel. Kortársai mesterükként tisztelték

B

Védett a Kazinczy Ferenc emlékpark Vagy mégsem? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv és reméljük a sok-sok nyertes pályázat lendíthet az itt élôkön az elkövetkezô hét esztendôben. Ha az érintetlen természetben akarsz gyönyörködni, menj a Bükkbe! Vannak olyan szigorúan védett természeti értékei, amelyeket kutatók is csak engedéllyel látogathatnak.

Öreg tölgyek sorfala a parkban

A Kazinczy család síremléke. Itt nyugszik az író és felesége, négy gyermekük, három unokájuk és szolgálójuk, aki együtt raboskodott Kazinczyval Munkács várában

Pácin elsô írásos említése 1247-bôl származik. A Magócsy-Alaghy-Sennyey várkastély kezdetben késôreneszánsz stílusban épült, majd bôvítették a 18. és 19. században sokszögû saroktornyokkal

i is kell egy jó bükki túrához? Jó, kipróbált túrabakancs, hátizsák, némi pénz és elszánás, hogy kiszellôzteted a fejedet a mindennapi gondoktól, és megmozgatod tagjaidat, hogy csak a legszükségesebb dolgokat viszed magaddal. Kell néhány, de legalább egy megbízható túratárs. Lehet olcsó szálláshelyeket találni a legkisebb falvakban is. Nagy gyalogtúráink során aludtam túratársaimmal közös fedél alatt jó szagú szénapadláson – ingyen – és reggel a tiszta, hideg vizû patakban mosdottunk. Nem ártott meg a hideg víz, sôt! Mintha mi, magyarok nem értékelnénk elégé hazánk tájainak egyedi szépségét. Annál inkább a hollandok, németek, sôt az osztrákok. Sokan vettek közülük nyaralót az eldugott, tiszta levegôjû hegyvidéki falvainkban.

M Homlokzatán reneszánsz sgrafittó. A várkastély mûemléki helyreállítása 1960-tól 1987-ig tartott. A cél a XVI. századi állapot helyreállítása volt

Megyerhegyi egykori malomkôbánya és tengerszem. Még megvannak a régi, kôbevájt bányászlakások is

Képek és szöveg: Tamás Enikô

Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény

Elfogadták a cseh és svéd vidékfejlesztési tervet Elsôként a Cseh Köztársaság és Svédország nemzeti vidékfejlesztési tervét fogadta el az Európai Unió a 2007–2013-as idôszakra. A két program több mint 7,5 milliárd eurót tesz ki a hét év alatt. A Cseh Köztársaságban a 3,615 milliárd eurót környezetvédelemre és a gazdasági fejlesztés diverzifikálására kívánják fordítani, különös tekintettel a vidéki foglalkoztatásra és a képzésre. Különös figyelmet szentelnek a csehek a talajvédelemre és a felszín alatti vizek védelmére. Erôs élelmiszer-feldolgozó ágazatot akarnak kialakítani, a gazdaságok modernizálása mellett.

Ezekre a célokra 22%-ot fordítanának, ami esetükben 630 millió eurónak felel meg. További 17%-ot a vidéki kis- és középüzemek fejlesztésére, az új technológiák bevezetésére és nevelési, oktatási programokra fordítanak a vidékfejlesztési forrásból. A svédek 3,917 milliárd eurót kapnak az Európai Uniótól a 2007–2013-as idôszakra. Náluk elsôdlegességet élvez az ökológiai gazdálkodás fejlesztése és ezzel párhuzamosan a minôségi élelmiszertermelés, valamint továbbképzési programok. Vidékfejlesztési programjuk oroszlánrésze (71%) 1,260 mil-

liárd eurót tesz ki, amelyet vidéki természeti értékek megôrzésére és környezetvédelemre szánnak. A mezôgazdasági üzemek versenyképességének javítására 15,5%-ot (278 millió euró) fordítanak, míg 147 millió eurót (21%) a vidéki élet minôségének javítására akarnak költeni, beleértve a munkahelyteremtést. Finnország nemzeti vidékfejlesztési programja már a munkaasztalon van. -tForrás: Rural Europe 2007/június

Brit természetvédôk aggodalma az ugaroltatás megszüntetése miatt A bejelentés nem okozott különös meglepetést. Anakronizmusnak tûnt az ugaroltatás a jó gabonatermô területeken. Ugyanakkor a brit zöldek aggodalmuknak adtak hangot, mely szerint környezetvédelmi elônyöket veszít el országuk, ha megszûnik az ugaroltatás rendszere, hacsak a megszüntetést nem kezelik igen körültekintôen. Nincs szükségünk ugaroltatásra egy olyan helyzetben, ahol a gabona és a megújuló energia iránti szükséglet növekszik, érvelt az agrárminisztereknek Mariann Fischer Boel fôbiztos, a május 22-i találkozón. Sem gazdasági, sem technikai szempontok nem indokolják az ugaroltatás fönntartását. A krónikusan jelentkezô gabonafölöslegek, amelyek szükségessé tették az ugaroltatás gyakorlatának bevezetését, és azonnali intézkedéseket követeltek, mára megszûntek. Az Európai Unió gabona- és olajosmag termelését ma piaci szempontok szerint határozzák meg. Jelenleg összesen mintegy 4 millió hektáron folyik ugaroltatás az Európai Unióban. Ebbôl körülbelül fél millió hektár az Egyesült Királyságban van.

Megôrizni a vadon élô álatok élôhelyét A fôbiztos asszony ugaroltatásra vonatkozó kijelentéseivel nagyjából egyidejûleg az Egyesült Királyság két természetvédô szervezete a Vadmegôrzô Felügyelôség (Game Conservancy Trust) és a Vidé-


ki Anglia Védelmi Mozgalom (The Campaign to Protect Rural England-CPRE) kemény lobbytevékenységbe fogott az angol parlamentben annak érdekében, hogy a KAP-reformmal ne tûnjék el a vidék megôrzésének ügye az ugaroltatással összefüggésben. A Vadmegôrzô Felügyelôség kommunikációs igazgatója, Dr. Stephen Tapper megerôsítette, hogy az ugaroltatásnak számos környezetvédelmi elônye van, annak ellenére, hogy eredetileg nem ezzel a céllal hozták létre. A Vadmegôrzô Fôfelügyelôség konkrétan hivatkozott arra, hogy ezek az ugaroltatott területek az itt termett fûfélék magjai révén a vadmadaraknak táplálékául szolgálnak, amellett kitûnô menedékhelyei a mezei nyulaknak, mezei egereknek, denevéreknek, számos énekes madárnak csakúgy, mint a szöcskéknek és poszméheknek. A Vadvédelmi Mozgalom szerint az ugaroltatás helyettesítésére nem csupán néhány jelképes hektár szolgálhat, hanem területarányos élôhely megôrzésre kell berendezkedni. Tom Oliver, a CPRE vidékfejlesztési igazgatója szerint az ugaroltatás a közös agrárpolitika „tékozló fiúja”, aki végül is bebizonyítja értékeit, és óriásit tévednénk, ha ezt az értéket elhajítanánk magunktól a közös agrárpolitika felülvizsgálata során – érvelt Tom Oliver. -tForrás: Rural Europe 2007. júniusi számából

17

Vidékfejlesztés, Fórum, Vélemény – Ökológiai gazdálkodás

Moduláció – átcsoportosítás a vidékfejlesztésre Mariann Fischer Boel mezôgazdasági fôbiztos a leghatározottabban kijelentette, hogy további forrásokat javasol elvonni a mezôgazdasági és piactámogatási pillérbôl, és ezeket a forrásokat a vidékfejlesztési célokra (EMVA) csoportosítja át, és ezzel 2013-ra 10%-ra emeli a második pillért, a vidékfejlesztést. Évente 1%-kal nô a modulációs arány a jelenlegi 5%-ról, ami azt jelenti, hogy hozzávetôlegesen 2009 és 2013 között évente 1 milliárd euróval növekszik a jelenlegi vidékfejlesztési alap. Ezt szerény javaslatnak nevezte a mainzi agrárminiszteri találkozón a fôbiztos asszony. Mariann Fischer Boel korábban már célzott rá, hogy a kötelezô elvonás (5000 euró feletti közvetlen támogatás elvonása a gazdaságtól –) moduláció révén pénzforrások szabadulnak föl a vidékfejlesztés javára. Mégis ez volt az elsô alkalom, hogy ezt határozottan leszögezte a 2007–2013. idôszakra vonatkozóan. Errôl a 10%-os változásról még az augusztusi szünet elôtt bizottsági szinten döntés születik.

Horst Seehofer német szövetségi agrárminiszter – és július elsejéig még az EU agrárminiszteri tanács elnöke – kiszámította, hogy a 10%-os vidékfejlesztési arány nem lehet megbízható, komoly terv, nem keresztülvihetô. Meg kell várniuk az elkövetkezô WTO-tárgyalások kimenetelét, és ennek megfelelôen kell dönteni, hogyan lehet átalakítani az EU mezôgazdasági költségvetését. 2008-ban az Európai Unió valamivel több, mint 12,5 milliárd eurót költ vidékfejlesztésre – az Európai Bizottság szerint. Ez az összeg 1,6%-kal haladja meg a tavalyi vidékfejlesztésre szánt kiadásokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vidékfejlesztésre szánt összeg részesedése az EU 2008. évi költségvetésébôl 10,7%, míg a közvetlen kifizetések részesedése 32,9%-ot tesz ki. 2009-ben és 2010-ben szintén 12,5 milliárd eurót szán az Unió vidékfejlesztésre. -tForrás: Rural Europe 2007/júniusi számából

Európai országok ökológiai növényvédelme Hét részes sorozatunk második részében bemutatjuk a CHANNEL, „Kommunikációs csatornák nyitása az EU és a csatlakozó országok között ökológiai gazdálkodás témakörben” címû 6. Keretprogram SSA projekt „ökológiai növényvédelem” szekciójának eredményeit. A növényvédelmi szekció keretében 14 ország különbözô csoportjait (közigazgatási szervezetek) tisztségviselôit, gyakorlati szakembereket, valamint az oktatás és kutatás területén dolgozó szakembereket) kértük meg, hogy nyújtsanak adatokat a növényvédelem különbözô területeirôl. A számos felmerült kérdés közül a továbbiakban csak néhányat emelünk ki. A szakértôktôl érdeklôdtünk arról, hogy vajon a gazdák elégedettek-e az ökológiai gazdál-

18

kodás jelenlegi helyzetével országukban. Mindenképpen jelzésértékû, az hogy a megkérdezettek egybehangzóan nemleges választ adtak. További kérdések során választ kaphattunk arra, hogy az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi területén belül, melyek azok a szakterületek, amellyel elégedetlenek az országok. Legtöbb esetben a szaktanácsadói szolgálat fejlesztésének igényét említették. A szaktanácsadók számának korlátozottságát is problémaként jelölték meg a vizsgált országokban, együtt azzal a ténnyel, hogy a szaktanácsadói szolgálat fôként a hagyományos termesztés igényeit szolgálja, a szakértôknek pedig egyáltalán nincs rálátásuk, vagy csak érintôlegesen az ökológiai növényvédelem problémáira.

10 ország jegyezte meg, hogy nem megfelelô szintû a kártevô- és betegség-elôrejelzési rendszer a hazájukban, valamint jelezték, hogy a gazdák csak nehézségek árán juthatnak hozzá a szükséges információkhoz. Ugyanennyi ország panaszkodott a növényvédelmi módszerek rossz hatékonyságára. Számos olyan károsító okoz problémát, amelyek ellen a védekezés csak részlegesen megoldott vagy megoldatlan. 9 ország a kutatások szükségességét hangsúlyozta az öko-növényvédelem különbözô területeire vonatkozóan (pl.: védekezési módszerek, elôrejelzési módszerek, hatékony növényvédelmi termékek, hasznos szervezetek, ellenálló fajták, vetésforgó, zöldtrágyázás, stb.). A területet érintô problémaként említették


Ökológiai gazdálkodás


piretnin

quassia

neem

propolisz

olajak

alga, tengeri só

zselatin

lecitin

kazein

természetes savak

Aspergillus

shiitake kivonat

növényi kivonatok

országok száma

továbbá, hogy a kuta14 tási témák sokszor 12 nem a gyakorlatban 10 felmerülô problémák8 ra terjednek ki, azaz a 6 kutatás és a gyakorlat 4 egymástól elszigetelt. 2 A vizsgált országok 0 r k s s k ó a k s v k k s s ló a e e a k se gó fele nem megfelelôen for asztá dése s idej sapd sapd asztá yázá sozá gó ö eszté yûjté élye pítés ódsze énye ós há énye sapd olyós sávo énye y g g v f c l l v v i tés lc c c e e fo g ítélte az oktatás szín- ve j/fajtavái intézktés/veté szín feromületkivá zöldtrá muhernyóttôs terkmösszetáblaszemegteíltéses makarónöizolác sö fény zöldó növéngató nö t fa iénia ülte gz salo ter ke rtevô rek rter c virá vonalát, ebbôl a szemá evé légté hig en k/k d e / z k és ra r pontból a legnagyobb a d teg ma be problémaként a specia1. ábra: Az egyes agrotechnikai és mechanikai védekezési módszerek lizált felsôfokú képzés, illetve a gazdálkodók alkalmazásának gyakorisága a résztvevô országokban (13 ország adatai alapján) képzésének a hiányát emelték ki. Az országok gazdaképzésekre tartanának igényt, ahol a gazdálkodók olyan gyakorlati megoldásokat és új módszereket sajátíthatnak el, amelyek alkalmazhatóak az ökológiai növényvédelemben. Néhány ország elégedetlen volt a támogatások rendszerével, szélesebb körû programok iránt fejezték ki igényüket, amelyek jobban illeszkednek az ökológiai gazdálkodáshoz, és támogatják a környezetbarát növényvédelmi módszerek alkalmazását. 2. ábra: Az ökológiai növényvédelemben engedélyezett szerves Több ország emlíés élô anyagok a résztvevô országokban tette, hogy a növényvédôszer-regisztrációt problémásnak találják. Az orSok szakterület mellett érdek- stb.) függnek össze. Ezek a módszágok kifogásolták a különö- lôdtünk afelôl, mely agrotechni- szerek még a legtöbb országban sen hosszú és költséges regiszt- kai és mechanikai védekezési fejlesztésre szorulnak. rációs procedúrát, amely alap- módszereket alkalmazzák az A hasznos szervezetek elôrevetôen eltántorítja a cégeket at- egyes országok a növényvédelem jelzése, a megtelepedésüket és tól, hogy belekezdjenek a ki- elôsegítésére (1. ábra). Nem felszaporodásukat elôsegítô élôsebb profittal kecsegtetô kör- meglepô, hogy a vetésforgó és a helyek kialakítása kevésbé nyezetkímélô készítmények en- növényfajták szelekciója minde- megoldott terület még az ökogedélyeztetésébe. Ezen problé- gyik ország által alkalmazott lógiai gazdálkodás területén is. ma miatt csak néhány olyan alapvetô módszer. A legszûkebb Csak 6 ország jelezte, hogy a termék található meg a pia- körben alkalmazott módszerek hasznos élôlények jelenlétét ficon, melynek használata enge- azok, amelyek a hasznos szerve- gyelik a gazdák a földjeiken, és délyezett az öko-növényvéde- zetek támogatásával (virágzó beazonosításukra is segítséget lemben. táblaszegély, vegetációs folyosó kapnak. Néhány országban

19

szervetlen anyagok

burgundi keverék

réz

kén

ásványi porok

diatómaföld

szilikátok, agyag

nátrium szilikát

nátriumkarbonát

káliumpermanganát

paraffinolaj

CO2 és N gáz

káliszappan

etilalkohol

homeopata és ayurvédikus

gyógynövény és biodinamikus

Ökológiai gazdálkodás

3. ábra Az engedélyezett egyéb növényvédelmi anyagok a résztvevô országokban

folynak kísérletek erre vonatkozólag, de az eredmények sajnos nem illeszkednek széleskörûen a gyakorlatba. A megfelelô élôhelyek létrehozása elôsegíthetné a hasznos szervezetek betelepülését, és fenntarthatná tevékenységüket. A felmérés szerint 8 országban elterjedt gyakorlat az, hogy élôhelyeket hoznak létre a hasznos szervezetek támogatására. Az erre alkalmas növények kiválasztása komoly szaktudást igényel. Hat ország szakértôi említették, hogy a gazdák számára útmutató vagy másféle segítség áll ehhez rendelkezésre. Az adatgyûjtés során azután érdeklôdtünk, hogy mely biológiai védekezési ágensek (hasznos mikro- és makroorganizmusok), egyéb szerves és szervetlen anyagok használata megengedett az ökológiai gazdálkodásban az egyes országokban. A 2. ábra mutatja, mely szerves és élô anyagok használha-

20

tók az ökológiai gazdálkodásban a vizsgált országokban. A kép nagyon változatos, és mind az engedélyezett anyagok természete, mind száma nagy különbségeket mutat az egyes országok összehasonlítása után. Az egyéb anyagok esetében is hasonló a helyzet, melyet a 3. ábra mutat. Az eddig bemutatott adatokon kívül kaptunk információkat az országfelelôsöktôl és a megkérdezett szakértôktôl az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott növényvédelmi technológiákról is. Az adatgyûjtési fázisban a szakértôk tájékoztattak bennünket a kártevôk elôrejelzési módszereirôl és az ellenük alkalmazott védekezési eljárásokról a legfontosabb kertészeti és szántóföldi növények esetében. Ezen összegzés nem ad lehetôséget a növényvédelmi technológiák részletes leírására, de az angol nyelvû CD, mely tartalmazza a CHANNEL projekt eredményeit, ezeket az in-

formációkat is magában foglalja. A CD anyaga letölthetô: www.channel.unicorvinus.hu oldalról, a „Click here to access the final conference material” linken belül a „Country profiles” ikonra kattintva. A letöltött anyagban a „contprof” mappán belül a pdf dokumentumok között a „plantprot_techn” mappában olvashatók ezek az anyagok. Az adatgyûjtés során nagyon értékes információkat kaptunk. A megkérdezett partnerektôl kapott adatok és vélemények alapján a következô javaslatokat állítottuk össze az ökológiai gazdálkodás növényvédelmét illetôleg: – A tanácsadói szolgálat fejlesztése – Az oktatási és továbbképzési rendszer fejlesztése – Az alkalmazott kutatások, valamint a kutatók és a gazdák közötti kapcsolat fejlesztése – A támogatási rendszer fejlesztése – A biológiai növényvédelemben alkalmazható szervezetek engedélyezési eljárásának egyszerûsítése és felgyorsítása. Kormány Aranka Csongrád-Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Dr. Radics László, Pusztai Péter, Gál Izóra Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Budapesti Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék


Fogyasztóvédelem

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások Az Európai Unió területén egyre nagyobb számú terméken jelennek meg olyan állítások, amelyek a táplálkozásra vagy az egészségre vonatkoznak. Az egyes tagországok szabályozása különbözô az állítások vonatkozásában. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy szükséges a különbözô szabályozások EU-s szintû harmonizációja: • a fogyasztók érdekeinek védelmében, • az áruk szabad áramlásának elôsegítése érdekében a belsô piacon, • a tisztességes gyártók érdekeinek védelmében, • egyenlô versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete (HL L 404) szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat. (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2007/ l_012/l _01220070118hu00030018.pdf) A rendelet hatálya kiterjed: • a termékeken feltüntetett, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokra, • a jelölésre, termékismertetésre és reklámra, • a kereskedelmi és termékmárkákra. A rendelet alkalmazása során az alábbi rendelkezéseket továbbra is változatlanul figyelembe kell venni: − különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel kapcsolatos irányelvek, − a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérôl szóló irányelv (80/777/EGK), − az emberi fogyasztásra szánt víz minôségérôl szóló tanácsi irányelv (98/83/EK), − étrend-kiegészítôkre vonatkozó, tagállami jogszabályok közelítésérôl szóló irányelv (2002/46/EK) A rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: állítás: olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját –, amely a közösségi, vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kötelezô, és amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzôkkel rendelkezik


tápanyag: a 90/496/EGK irányelv mellékletében felsorolt fehérjék, szénhidrátok, zsírok, élelmi rostok, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok, vagy olyan anyagok, amelyek ezen csoportok egyikébe tartoznak, vagy annak alkotó elemei. egyéb anyag: a tápanyagon kívüli egyéb olyan anyag, amely táplálkozási vagy élettani hatással rendelkezik. tápanyag-összetételre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különösen kedvezô tulajdonságokkal rendelkezik. egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport, vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme jelentôsen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezôjét. Hatóság: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Az állításokkal szemben megfogalmazott alapvetô követelmény, hogy azok nem vezethetik félre a fogyasztót: − nem ösztönözhetnek túlzott élelmiszerfogyasztásra, − nem kelthetnek félelmet a fogyasztóban, − nem sugallhatják azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja a tápanyagok megfelelô mennyiségét.

A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának feltételei A Bizottság meghatározza a konkrét tápanyagprofilokat, valamint az élelmiszerekre és/vagy élelmiszercsoportokra alkalmazandó, a

21

Fogyasztóvédelem tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának feltételeit, beleértve a kivételeket is. A tápanyagprofilok meghatározása során a Bizottság felkéri a hatóságot tudományos szakvélemény kiadására A több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italokon nem közölhetôk állítások. A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el az alkoholt tartalmazó italok alkohol- ill. energiatartalmára vonatkozó állítások szabályozására.

A Bizottság legkésôbb 2010. január 31-ig elfogadja az engedélyezett állítások közösségi listáját. A betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlôdésével kapcsolatos állításokat a rendeletben szabályozott engedélyezési eljárás lefolytatást követôen lehet alkalmazni. Az állításokkal kapcsolatos kérelmeket a tagországok illetékes hatóságainak kell benyújtani, amelyek az EFSA-nak továbbítják. A hatóság 5 hónapon belül köteles véleményt alkotni a kérelemrôl.

Az állítások csak abban az esetben alkalmazhatók, − ha annak táplálkozási és élettani hatását általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, − a késztermék jelentôs mennyiségben tartalmazza, vagy csökkentett mennyiségben tartalmazza a feltüntetett tápanyagot vagy egyéb anyagot, − az állításban szereplô anyag a szervezet számára hasznosítható formában van jelen, − az átlagfogyasztótól elvárható, hogy megértse az állításban feltüntetett kedvezô hatásokat, − az állítás a fogyasztásra elkészített késztermékre vonatkozik. Az élelmiszeripari vállalkozónak igazolnia kell, hogy az állítások általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapulnak. A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások felsorolása a rendelet mellékletében található!

Engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtania az élelmiszeripari vállalkozónak, amennyiben az állítás: − nem általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapul, − az átlagos fogyasztó számára nem érthetô, − újonnan felfedezett tudományos bizonyítékokon alapul. A kérelmet a tagállam illetékes hatóságának kell benyújtani, amely 14 napon belül visszaigazolja a beérkezett kérelmet, valamint haladéktalanul értesíti a hatóságot. A hatóság értesíti a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja a kérelmezô által benyújtott dokumentumokat. A Bizottságnak a kérelmek elfogadására vonatkozó részletes szabályokat kell megalkotnia. A hatóságnak öt hónap áll rendelkezésére, hogy a benyújtott kérelemrôl szakvéleményt készítsen. A bizottság a vélemény kézhezvételétôl számított két hónapon belül kell, hogy benyújtsa az egészségre vonatkozó állítások engedélyezésére vonatkozó határozattervezetét. A meghozott határozatokat és annak részleteit az Európai Unió Hivatalos Lapjában közlik. A Bizottság létrehozza az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások közösségi nyilvántartását. A nyilvántartás a következôket tartalmazza: − a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások és a rájuk vonatkozó feltételek a mellékletben meghatározottak szerint, − az elutasított, egészségre vonatkozó állítások és az elutasítás indokolása, − a védett adatok alapján engedélyezett, egészségre vonatkozó állításokat. A nyilvántartást nyilvánosan hozzáférhetôvé kell tenni.

Egészségre vonatkozó állítások két csoportra oszthatók: • funkcionális állítások (13. cikk) és a • betegségek kockázatásnak csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlôdésével kapcsolatos állítások (14. cikk). A funkcionális állítások olyan állítások, amelyek az alábbiak leírását vagy említését tartalmazzák: • a tápanyag vagy egyéb anyag szerepe a növekedésben, fejlôdésben és a szervezet mûködésében, vagy • pszichés állapot és magatartás, vagy • fogyás vagy testtömeg-kontroll, illetve az éhségérzet csökkentése vagy a jóllakottságérzés növelése, vagy az étrendbôl hasznosítható energiamennyiség csökkentése. A tagállamok 2008. január 31-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az egészségre vonatkozó állítások listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a vonatkozó tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt.

22

A bizottság feladatai: − szabályokat kell elfogadnia és közzétennie az élelmiszeripari vállalkozók számára, annak biztosítására, hogy a hagyományos élelmiszer- és italfajtákon szereplô megnevezések


Fogyasztóvédelem – Nagyjaink

− − − − −

feltüntetését kérelmezhessék a tagállam illetékes nemzeti hatóságánál (1. cikk (4)), 2009. január 19-ig meghatározza a tápanyagprofilokat (4. cikk (1)), legkésôbb 2010. január 31-ig elfogadja az engedélyezett állítások közösségi listáját (13. cikk (3)), megállapítja a 15. cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat, megalkotja a 16. cikkre vonatkozó – kérelemre vonatkozó – részletes szabályokat, létrehozza az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások közösségi nyilvántartását (20. cikk).

EFSA feladatai: − a tápanyagprofilok meghatározása során a Bizottság felkérésére tudományos szakvélemény kiadása (4. cikk (1)), − benyújtott kérelmek értékelése

Illés Nándor (1836–1907) Erdész család gyermekeként 1836. május 15-én született Felsôszemeréden (Ipolyság és Léva között a mai Szlovákia területén). Apja szakmáját választva, a selmeci Erdészeti Akadémián szerzett diplomát 1864-ben. Néhány év gyakorlati munka után 1868-tól tanársegéd volt Selmecen. 1870-ben a németországi Heidelbergben, az ottani egyetemen képezte tovább magát. Az ott szerzett forrásmunkákat is felhasználta az „Erdôtenyésztéstan” c. könyvének megírásánál. Az 1871-ben megjelent mû két szempontból alapmunkának bizonyult: ez volt az elsô magyar nyelvû szakkönyv az erdômûveléstan területén, amelyben számos erdészeti szakkifejezést alkotott. További érdekesség, hogy a homokfásítás ügyével, így az akác jelentôségével már ebben a könyvben foglalkozott. Öt évig volt oktató Selmecen, majd ugyanennyi ideig magánuradalmakban vállalt munkát. Tapasztalatait több írásában ismertette a szakmai közvéleménnyel. Ebben az idôben fordult nagyobb figyelemmel a vadászat felé, amelynek eredménye szakírói munkássága részeként, élete utolsó szakaszában hasznosult. Pályafutása további állomásaként budapesti erdôfelügyelô volt, majd nyugdíjba vonulásáig az akkori Földmûvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Erdôfelügyeleti Osztályát vezette 1881-1891 között. Ebben az idôben újra és inten-


Tagállami feladat: − illetékes nemzeti hivatal kijelölése kérelmek befogadására (1. cikk(4)), − alkoholt tartalmazó italok alkohol- ill. energiatartalmára vonatkozó állítások szabályozása 4. cikk (4), − 2008. január 31-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az egészségre vonatkozó állítások listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a vonatkozó tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt (13. cikk (2)). Dr. Horacsek Márta osztályvezetô OÉTI Szegedyné Fricz Ágnes fôosztályvezetô-helyettes FVM, Élelmiszeripari Osztály

zíven foglalkozott az alföldi futóhomok problémájával. Pályatársai közül az elsôk között látta meg, hogy a gyenge minôségû talaj hasznosítására a növénytermesztésnél alkalmasabb az erdôtelepítés. Így a homokfásítás korai élharcosát tisztelhetjük benne. A javaslata szerint telepítendô fafaj – a talaj kémiai összetételétôl függôen – az akác és a fekete fenyô volt. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos ismereteit két kézikönyvben írta meg. Ezek a XIX. századi vadászati módok ma is legjobb ismertetôi. Az 1895-ben megjelent „A vadászat kezelése és gyakorlása” c. könyvében – korát megelôzô gondolkodásmóddal – az erdô vadeltartó képességének meghatározását tartotta fontosnak. Szak- és kézikönyvei mellett különbözô folyóiratokban, szaklapokban számtalan írása, kisebb tanulmánya jelent meg mind az erdészet, mind a vadászat témakörében. Életrajzírói nem utalnak arra, hogy élete végén miért került a ma Szerbiához tartozó Palánkára. Az egyik legkiválóbb magyar erdész, a magyar nyelvû erdészeti tudomány egyik úttörôje itt hunyt el száz éve, 1907. május 2-án. Kurucz Miklós

23

Világkereskedelem

Újabb kísérlet a WTO megállapodás tetô alá hozására A WTO mezôgazdasági tárgyalásait irányító új-zélandi diplomata, Crafword Falconer, tanulva az április 29-én közzétett ez évi elsô kísérlet kudarcából, május 25-én újabb kísérletet tett a feloldhatatlannak tûnô belsô ellentétek elsimítására. Módosítva a korábbi javaslatcsomag egyes, kemény kritikát kiváltó elemeit, a mostani javaslat kiemelten foglalkozik a fejlôdô országok által oly régen követelt piacvédelmi mechanizmus, az ún. Speciális Biztonsági Mechanizmus (SSM, Special Safeguard Mechanism) megvalósításának keretfeltételeivel és technikai részleteivel. Szavaival élve, meglehetôsen nehéz ma olyan megoldást találni e szélsôséges nézetektôl sem mentes kérdésben, amely mindkét fél igényeinek megfelel, és gravitációs erôtérként mûködve, eloszlatva minden aggályt és fenntartást, logikus rendszerbe rendezi a kérdés valamennyi lényegi elemét. Ezen aggályok között nem lehet lebecsülni a fejlett országok azon fenntartását, mely szerint a fejlôdôk számára megnyíló speciális piacvédelmi lehetôség, ad abszurdum a teljes piaci elzárkózás eszközeként mûködhet. Tetézi a gondokat az is, hogy a fejlett országok piacai, a kilátásba helyezett drasztikus vámleépítések és az eddigi piacvédelmi eszközrendszer elengedhetetlennek tartott felszámolása következtében eközben teljes mértékben védtelenné válnának a harmadik világból érkezô importáradattal szemben. Ez a konstrukció ma már az eddig csendes társként politizáló, nettó exportôri pozícióban lévô Cairns Csoport egyes országainak (jelesül Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Taiföld, stb.) sem

24

feltétlenül tetszik. Ezen agrárexportôr országok ugyanis, szembehelyezkedve a fejlôdô országok legjelentôsebb érdekcsoportját képviselô G-20 csoport (Kína, India Brazília, Argentína, stb.) azon véleményével, mely szerint az iparilag fejlett országoknak fel kell számolniuk az eddig mûködtetett speciális piacvédelmi eszközrendszert (SSG – Special Safeguard), úgy vélik, hogy a kölcsönös megegyezésre kellene a fejlôdôknek is törekedni e téren, különben minden eddigi részeredménynek búcsút mondhatnak. A tárgyalásokon elnöklô Falconer viszont úgy véli, hogy nincs idô már arra, hogy ebben a kérdésben új vita induljon. Falconer szerint a nehézségek elkerülhetôk lennének, ha a fejlôdô országok számára nyújtandó speciális piacvédelmi (SSM) lehetôség csak a lokális termékek piacvédelmének biztosítására szorítkozna, és nem terjedne ki a népélelmezés szempontjából ugyan fontos, de a munkaerômegtartó képesség szemszögébôl nézve másodlagos termékek piacának védelmére. Mindemellett az elnök szerint, éppen az ellenôrizhetôség biztosítása érdekében a lehetô legegyszerûbb mechanizmus kialakítására kellene törekedni, ahhoz, hogy az mûködôképes és átlátható legyen. Az ilyen speciális (többnyire pótvám kivetésével járó) piacvédelmi intézkedések idôtartama az elnök szerint nem haladhatná meg az egy évet. A másik kiemelt területe a módosított elnöki javaslatcsomagnak a piacnyitás, a belsô támogatások és az export-versenyképesség szabályozása, valamint a vám- és támogatásleépítési szabályozás alól kivon-

ható, ún. speciális termékek kapcsán fennmaradt vitás kérdések csomagja. Kevéssé köztudott, de a 2000 eleje húzódó WTO mezôgazdasági tárgyalások legneuralgikusabb területei közé tartoznak ma is a népélelmezés miatt a szabályozás alól kivételt képezô speciális termékek, a trópusi áruk, valamint a termelés diverzifikálását lehetôvé tevô termékek körének lehatárolása. A kiváltképp a sérülékeny gazdasággal bíró, elmaradott, többnyire egy-két agrártermék exportjára specializálódott országok számára nyújtandó piacra jutási kedvezmények (vámmentesség és kvótalimit nélküli szállítási lehetôség) meghatározása. Ezt a problémakört szélesíti az a kezdeményezés, mely szerint az Uruguayi Forduló lezárását jelentô WTO megállapodás megkötése óta (1994) a WTO-hoz csatlakozott mintegy 14 ország számára a most formálódó, drasztikus vám- és támogatásleépítési kötelezettségek rendszerét nem lenne etikus 100%-ban érvényesíteni. Különösen a legutóbb csatlakozott Szaúd-Arábia és Vietnam esetében illene elgondolkodni azon, hogy a velük megkötött csatlakozási dokumentum mit ér akkor, ha az abban foglaltakat egy-két éven belül az ôket befogadó szervezet semmisnek tekinti… Ezért az új elnöki javaslatcsomag az általánostól eltérô, attól lényegesen enyhébb vámés támogatásleépítési kötelezettséget megfogalmazó keretfeltételeket szabna az újonnan csatlakozott országokra nézve. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: Washington Trade Daily 2007. május 25.


Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának 2007. áprilisában és májusában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Élelmiszer A Bizottság 372/2007/EK rendelete (2007. április 2.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülô, a fedelek tömítéseiben található lágyítószerek átmeneti kioldódási határértékeinek megállapításáról (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L92, 2007. április 3. 9. oldal A Bizottság 2007/331/EK ajánlása (2007. május 3.) az élelmiszerek akrilamidszintjének megfigyelésérôl (az értesítés a C(2007) 1873. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L123, 2007. május 12. 33. oldal Borászat A Bizottság 382/2007/EK rendelete (2007. április 4.) az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 753/2002/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 12. oldal A Bizottság 2007/223/EK határozata (2007. április 4.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alapján Bulgária által benyújtott, a bortermelési potenciálra vonatkozó jegyzékrôl (az értesítés a C(2007) 1469. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 53. oldal A Bizottság 388/2007/EK rendelete (2007. április 11.) a borpiac közös szervezésérôl szóló 1493/1999/EK rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló 1622/2000/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L97, 2007. április 12. 3. oldal A Bizottság 389/2007/EK rendelete (2007. április 11.) a borpiac közös szervezésérôl szóló 1493/1999/EK


rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló 1622/2000/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L97, 2007. április 12. 5. oldal A Bizottság 2007/234/EK határozata (2007. április 16.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alapján Románia által benyújtott, a bortermelési potenciálra vonatkozó jegyzékrôl (az értesítés a C(2007) 1587. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L100, 2007. április 17. 27. oldal A Tanács 519/2007/EK rendelete (2007. május 7.) az 1493/1999/EK rendeletben nem meghatározott borászati eljárásokkal kezelt egyes Argentínából importált borok közvetlen emberi fogyasztásra történô kínálatának és értékesítésének engedélyezésérôl szóló 527/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L123, 2007. május 12. 1. oldal A Bizottság 556/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a borpiac közös szervezésérôl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló 1622/2000/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L132, 2007. május 24. 3. oldal A Bizottság 560/2007/EK rendelete (2007. május 23.) az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szôlô- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történô végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 883/2001/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L132, 2007. május 24. 31. oldal Halászat A Bizottság 2007/218/EK határozata (2007. március 28.) az Európai Halászati Alapot terhelô közösségi kötelezettségvállalási elôirányzatoknak a 2007.

25

Közlöny január 1-jétôl 2013. december 31-ig tartó idôszakra vonatkozó, tagállamok közötti indikatív felosztásáról szóló C(2006) 4332 végleges határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 1313. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 37. oldal A Bizottság 2007/222/EK határozata (2007. április 4.) a közös halászati politika keretében a délnyugati vizek tekintetében felállított regionális tanácsadó testület mûködésének megkezdésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 52. oldal A Bizottság 391/2007/EK rendelete (2007. április 11.) a közös halászati politika megfigyelési és ellenôrzési rendszereinek megvalósítása során felmerült tagállami kiadások tekintetében a 861/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L97, 2007. április 12. 30. oldal A Bizottság 406/2007/EK rendelete (2007. április 12.) az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajóknak az I. és II. övezet közösségi és nemzetközi vizein a heringre vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L99, 2007. április 14. 9. oldal

A Tanács 450/2007/EK rendelete (2007. április 16.) a Gaboni Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L109, 2007. április 26. 1. oldal Halászati partnerségi megállapodás a Gaboni Köztársaság és az Európai Közösség között Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L109, 2007. április 26. 3. oldal Tájékoztatás az Európai Közösség és a Mikronéziai Szövetségi Államok között létrejött halászati partnerségi megállapodás hatálybalépésének idôpontjáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L115, 2007. május 3. 28. oldal A Bizottság 498/2007/EK rendelete (2007. március 26.) az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L120, 2007. május 10. 1. oldal A Tanács 509/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L122, 2007. május 11. 7. oldal

A Bizottság 391/2007/EK rendelete (2007. április 11.) a közös halászati politika megfigyelési és ellenôrzési rendszereinek megvalósítása során felmerült tagállami kiadások tekintetében a 861/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L97, 2007. április 12. 30. oldal

A Bizottság 527/2007/EK rendelete (2007. május 10.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajóknak az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizein a norvég menyhalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L123, 2007. május 12. 22. oldal

A Bizottság 406/2007/EK rendelete (2007. április 12.) az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajóknak az I. és II. övezet közösségi és nemzetközi vizein a heringre vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L99, 2007. április 14. 9. oldal

A Bizottság 528/2007/EK rendelete (2007. május 10.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajóknak az ICES I és II övezet norvég vizein a tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L123, 2007. május 12. 24. oldal

A Bizottság 444/2007/EK rendelete (2007. április 23.) a 41/2007/EK tanácsi rendeletnek az I és II ICES-övezetben folytatott heringhalászatra vonatkozó fogási korlátozások tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L106, 2007. április 24. 22. oldal

A Bizottság 2007/337/EK határozata (2007. május 15.) a Dánia, Németország és az Egyesült Királyság által a jogsértésekre vonatkozóan kidolgozott automatikus halászatiengedély-felfüggesztési rendszerek jóváhagyásáról (az értesítés a C(2007) 2036. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L128, 2007. május 16. 49. oldal

Tájékoztatás az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás hatálybalépésének idôpontjáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L107, 2007. április 25. 7. oldal

26

A Bizottság 546/2007/EK rendelete (2007. május 16.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által a Balti-tenger 25–27., 28.2., 29. és 32. alterületén folytatott heringhalászat tilalmáról


Közlöny Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L129, 2007. május 17. 23. oldal A Bizottság 2007/342/EK határozata (2007. május 15.) a IV, VIIa és VIId ICES-övezetben tölthetô többletnapok Belgium számára történô odaítélésérôl (az értesítés a C(2007) 2072. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L129, 2007. május 17. 61. oldal A Bizottság 2007/345/EK határozata (2007. május 10.) a pisztrángok vírusos vérfertôzése (VHS) és a pisztrángfélék fertôzô vérképzôszervi elhalása (IHN) nevû halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I. és II. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2007) 1989. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L130, 2007. május 22. 16. oldal Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 394/06/COL (2006. december 13.) a lazacok fertôzô vérszegénységével (ISA) fertôzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló, Norvégia által megküldött aktualizált program jóváhagyásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L132, 2007. május 24. 36. oldal Támogatások, vámok A Bizottság 371/2007/EK rendelete (2007. április 2.) a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló 950/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L92, 2007. április 3. 6. oldal A Bizottság 373/2007/EK rendelete (2007. április 2.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L92, 2007. április 3. 13. oldal A Tanács 378/2007/EK rendelete (2007. március 27.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezôgazdasági termelôk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendeletben megha-


tározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1290/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 1. oldal A Bizottság 381/2007/EK rendelete (2007. április 4.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezôgazdasági termelôk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elôírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenôrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelet és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetôen ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L95, 2007. április 5. 8. oldal A Bizottság 385/2007/EK rendelete (2007. április 10.) az 1483/2006/EK rendeletnek a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévô gabonaféléknek a közösségi piacon történô viszonteladására irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiségek tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L96, 2007. április 11. 9. oldal A Bizottság 386/2007/EK rendelete (2007. április 10.) a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévô gabonafélék kivitelére irányuló folyamatos pályázati eljárás megnyitásáról szóló 990/2006/EK rendelet módosításáról és kiigazításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L96, 2007. április 11. 14. oldal A Tanács 407/2007/EK rendelete (2007. április 16.) a Kínai Népköztársaságból származó fagyasztott földieper behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések kivetésérôl és az e behozatalokra kivetett ideiglenes vám megszüntetésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L100, 2007. április 17. 1. oldal A Bizottság 411/2007/EK rendelete (2007. április 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezôgazdasági termelôk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer

27

Közlöny végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L101, 2007. április 18. 3. oldal A Bizottság 433/2007/EK rendelete (2007. április 20.) a marha- és borjúhúsra vonatkozó rendkívüli export-visszatérítések feltételeinek megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L104, 2007. április 21. 3. oldal A Bizottság 434/2007/EK rendelete (2007. április 20.) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása miatt történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L104, 2007. április 21. 8. oldal A Bizottság 435/2007/EK rendelete (2007. április 20.) az egyes tagállamok tojás- és baromfiágazatában végrehajtott bizonyos rendkívüli piactámogatási intézkedésekrôl szóló 1010/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L104, 2007. április 21. 13. oldal A Bizottság 436/2007/EK rendelete (2007. április 20.) a harmadik országokba irányuló cukorimport vámalakiságai elvégzésének a 800/1999/EK rendelet 16. cikke szerinti igazolásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L104, 2007. április 21. 14. oldal A Bizottság 446/2007/EK rendelete (2007. április 23.) az egyes szarvasmarhafélék árának reprezentatív közösségi piacokon történô felmérése tekintetében az 1254/1999/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2273/2002/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L106, 2007. április 24. 30. oldal

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L111, 2007. április 28. 48. oldal A Bizottság 485/2007/EK rendelete (2007. április 30.) a 2006-ban a Közösségben termelt és forgalomba hozott banánokra vonatkozó kompenzációs támogatás megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L114, 2007. május 1. 3. oldal A Bizottság 487/2007/EK rendelete (2007. április 30.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2535/2001/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L114, 2007. május 1. 8. oldal A Bizottság 488/2007/EK rendelete (2007. április 30.) a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 327/98/EK rendelet dán, finn és svéd nyelvi változatának helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L114, 2007. május 1. 13. oldal A Bizottság 2007/278/EK határozata (2007. április 23.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer keretében nyújtandó diverzifikációs támogatás és kiegészítô diverzifikációs támogatás összegének a 2007/2008-as gazdasági évre történô meghatározásáról (az értesítés a C(2007) 1717. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L116, 2007. május 4. 62. oldal A Bizottság 504/2007/EK rendelete (2007. május 8.) a tej- és tejtermékágazatban kivetett kiegészítô importvámokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L119, 2007. május 9. 7. oldal

A Bizottság 2007/243/EK határozata (2007. április 18.) az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról (az értesítés a C(2007) 1663. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L106, 2007. április 24. 55. oldal

A Bizottság 505/2007/EK rendelete (2007. május 8.) az AKCS-jegyzôkönyv és az Indiával kötött megállapodás értelmében behozandó nádcukorra vonatkozó szállítási kötelezettségeknek a 2007–2008-as szállítási idôszakra történô átmeneti meghatározásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L119, 2007. május 9. 22. oldal

A Bizottság 480/2007/EK rendelete (2007. április 27.) az 1555/96/EK rendeletnek az uborkára és a meggytôl eltérô cseresznyefélékre vonatkozó kiegészítô importvámok küszöbszintjei tekintetében történô módosításáról

A Tanács 508/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a finomítóüzemeknek a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évben történô ellátására szánt nyers nádcukor Bulgáriába és Romániába irányuló behozatalára vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról

28


Közlöny Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L122, 2007. május 11. 1. oldal

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L125, 2007. május 15. 9. oldal

A Bizottság 2007/325/EK határozata (2007. április 27.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia kifizetô ügynökségeinek az Európai Mezôgazdasági és Orientációs Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegébôl finanszírozott, vidékfejlesztési intézkedések terén tett kiadásokra vonatkozó 2006. pénzügyi évi számlaelszámolásáról (az értesítés a C(2007) 1893. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L122, 2007. május 11. 41. oldal

A Bizottság 536/2007/EK rendelete (2007. május 15.) az Amerikai Egyesült Államok részére a baromfihúsra vonatkozóan kiutalt vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L128, 2007. május 16. 6. oldal

A Bizottság 2007/326/EK határozata (2007. április 27.) a magyarországi és máltai kifizetô ügynökségek számláinak az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások tekintetében a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozóan történô elszámolásáról (az értesítés a C(2007) 1894. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L122, 2007. május 11. 47. oldal

A Bizottság 540/2007/EK rendelete (2007. május 15.) az 1483/2006/EK rendeletnek a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévô gabonaféléknek a közösségi piacon történô viszonteladására irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiségek tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L128, 2007. május 16. 26. oldal

A Bizottság 2007/327/EK határozata (2007. április 27.) a tagállami kifizetô ügynökségek az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által a 2006-os pénzügyi évre vonatkozóan finanszírozott kiadásokat érintô számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2007) 1901. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L122, 2007. május 11. 51. oldal A Bizottság 529/2007/EK rendelete (2007. május 11.) a szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó, fagyasztott húsára, valamint a 02062991 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingensnek a 2007. július 1-jétôl2008. június 30-ig terjedô idôszakra történô megnyitásáról és e vámkontingens kezelésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L123, 2007. május 12. 26. oldal A Bizottság 532/2007/EK rendelete (2007. május 14.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló 1282/2006/EK rendelet és a mezôgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87/EGK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L125, 2007. május 15. 7. oldal A Bizottság 533/2007/EK rendelete (2007. május 14.) a baromfihús-ágazatra vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl


A Bizottság 539/2007/EK rendelete (2007. május 15.) a tojáságazatra és a tojásfehérjére vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L128, 2007. május 16. 19. oldal

A Bizottság 545/2007/EK rendelete (2007. május 16.) a feldolgozásra szánt fagyasztott marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl (2007. július 1-jétôl 2008. június 30-ig terjedô idôtartam) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L129, 2007. május 17. 14. oldal A Bizottság 548/2007/EK rendelete (2007. május 21.) a gyümölcsre és zöldségre, valamint egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó több rendeletnek Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása miatt történô kiigazításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L130, 2007. május 22. 3. oldal A Bizottság 551/2007/EK rendelete (2007. május 22.) a cukor belsô piaca és a kvótarendszer irányítása tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló 952/2006/EK rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L131, 2007. május 23. 7. oldal A Bizottság 552/2007/EK rendelete (2007. május 22.) az olívaolaj-ágazat munkaprogramjainak finanszírozásához biztosított maximális közösségi hozzájárulás megállapításáról és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben foglalt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad választáson alapuló végrehajtására, valamint az egységes területalapú kifizetési rendszer éves pénzügyi keretének terhére történô kifizetések 2007-es évre vonatkozó felsô ha-

29

Közlöny tárainak rögzítésérôl, valamint az említett rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L131, 2007. május 23. 10. oldal A Bizottság 558/2007/EK rendelete (2007. május 23.) hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhafélékre alkalmazandó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L132, 2007. május 24. 21. oldal A Bizottság 566/2007/EK rendelete (2007. május 24.) Chilének a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló 980/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplô, a kedvezményezett országokat felsoroló listáról történô törlésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L133, 2007. május 25. 12. oldal A Bizottság 567/2007/EK rendelete (2007. május 24.) a Chilébôl származó marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 297/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L133, 2007. május 25. 13. oldal A Bizottság 569/2007/EK rendelete (2007. május 24.) a tej- és tejtermékágazatban a visszatérítés mértékét elôzetesen rögzítô kiviteli engedélyek érvényességi ideje tekintetében az 1282/2006/EK rendelettôl való eltérésrôl szóló, 2007. február 27-i 210/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L133, 2007. május 25. 17. oldal A Bizottság 583/2007/EK rendelete (2007. május 29.) az 1839/95/EK rendeletnek a kukorica- és cirokimport elszámolása és az érintett tagállamok közleményei tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 7. oldal A Tanács 2007/360/EK határozata (2007. május 29.) az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság között, valamint az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXVIII. cikkének megfelelôen a baromfihús tekintetében megállapított engedmények módosításáról szóló, kölcsönösen elfogadott jegyzôkönyv formájában létrejött megállapodások megkötésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 10. oldal 2007/360/EK Az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság által kölcsönösen elfogadott jegyzôkönyv

30

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 12. oldal 2007/360/EK Az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság által kölcsönösen elfogadott jegyzôkönyv Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 13. oldal A Bizottság 2007/361/EK határozata (2007. május 4.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történô csatlakozásával összefüggésben a cukortól eltérô mezôgazdasági termékek többletkészleteinek meghatározásáról és e készletek felszámolásának pénzügyi következményeirôl (az értesítés a C(2007) 1979. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 14. oldal A Bizottság 586/2007/EK rendelete (2007. május 30.) a marha- és borjúhúságazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról szóló 1445/95/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L139, 2007. május 31. 5. oldal A Bizottság 588/2007/EK rendelete (2007. május 30.) a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L139, 2007. május 31. 16. oldal A Bizottság 589/2007/EK rendelete (2007. május 30.) az 1555/96/EK rendeletnek a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az ôszibarackra – beleértve a kopaszbarackot és a nektarint –, a körtére és a csemegeszôlôre vonatkozó kiegészítô importvámok küszöbszintjei tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L139, 2007. május 31. 17. oldal GMO A Bizottság 2007/304/EK határozata (2007. április 25.) a Bt176 (SYN-EV176-9) kukorica és az abból elôállított termékek forgalomból való kivonásáról (az értesítés a C(2007) 1804. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L117, 2007. május 5. 14. oldal A Bizottság 2007/305/EK határozata (2007. április 25.) az Ms1xRf1 (ACS-BNØØ4-7xACS-BNØØ1-4) hibridolajrepce és az abból elôállított termékek forgalomból való kivonásáról (az értesítés a C(2007) 1805. számú dokumentummal történt)


Közlöny Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L117, 2007. május 5. 17. oldal

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L106, 2007. április 24. 24. oldal

A Bizottság 2007/307/EK határozata (2007. április 25.) a Topas 19/2 (ACS-BNØØ7-1) olajrepce és az abból elôállított termékek forgalomból való kivonásáról (az értesítés a C(2007) 1809. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L117, 2007. május 5. 23. oldal

A Bizottság 495/2007/EK rendelete (2007. május 4.) a tagsággal nem rendelkezô országokból behozott komlót kísérô tanúsítványoknak a közösségi igazolásokkal való egyenértékûségérôl szóló 3077/78/EGK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L117, 2007. május 5. 6. oldal

A Bizottság 2007/308/EK határozata (2007. április 25.) a GA21xMON810 (MON-ØØØ21-9xMONØØ81Ø-6) kukoricából elôállított termékek forgalomból való kivonásáról (az értesítés a C(2007) 1810. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L117, 2007. május 5. 25. oldal

A Tanács 2007/316/EK határozata (2007. április 16.) a cukorról szóló 1992. évi nemzetközi megállapodás meghosszabbítása tekintetében a Közösség nevében a Nemzetközi Cukortanácsban elfogadandó álláspont kialakításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L119, 2007. május 9. 29. oldal

A Bizottság 2007/364/EK Határozata (2007. május 23.) egy, a virág színe érdekében géntechnológiával módosított szegfûfajtának (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történô forgalomba hozataláról (az értesítés a C(2007) 2120. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L138, 2007. május 30. 50. oldal

A Tanács 2007/317/EK határozata (2007. április 16.) az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény idôbeli hatályának a tekintetében a Közösség nevében a Nemzetközi Gabonatanácsban elfogadandó álláspont kialakításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L119, 2007. május 9. 30. oldal

Egyéb A Bizottság 2007/207/EK határozata (2007. március 29.) a 2001/405/EK, a 2002/255/EK, a 2002/371/EK, a 2004/669/EK, a 2003/31/EK és a 2000/45/EK határozatnak az egyes termékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történô módosításáról (az értesítés a C(2007) 532. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L92, 2007. április 3. 16. oldal A Bizottság 394/2007/EK rendelete (2007. április 12.) a mezôgazdasági termékek ökológiai termelésérôl, valamint a mezôgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekrôl szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L98, 2007. április 13. 3. oldal A Bizottság 445/2007/EK rendelete (2007. április 23.) a kenhetô zsírokra vonatkozó elôírások megállapításáról szóló 2991/94/EK tanácsi rendelet, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelmérôl szóló 1898/87/EGK bizottsági rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat)


A Bizottság 544/2007/EK rendelete (2007. május 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô nem kisebb jelentôségû módosítások jóváhagyásáról Baena (OEM) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L129, 2007. május 17. 10. oldal A Bizottság 2007/347/EK határozata (2007. május 16.) az Argentínából vagy Brazíliából származó egyes citrusfélékre vonatkozó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekrôl szóló 2004/416/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 2089. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L130, 2007. május 22. 46. oldal A Bizottság 557/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a tojásra vonatkozó forgalmazási elôírásokról szóló 1028/2006/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L132, 2007. május 24. 5. oldal Készítette: Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


Kézmûves remekek a rózsakiállításon

A Rózsaünnepen kertversenyt is rendeztek

Lehet, hogy igaz

Kedves ünnepi csokor Szegedrôl

Minden a rózsákat hirdeti

Viruló rózsák között lépkedve

nyokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették. A szôregi kiskertészek munkájukat mûvészi tökélyre fejlesztették, és messzi vidékekre is eljutottak szemzô-technikájukat továbbadni. A kis faiskolákat üzemeltetôk 1936-ban megalakították elsô szövetkezetüket a hatékonyabb értékesítés érdekében. A szeged-szôregi faiskolákból az export már a XX. század elsô éveiben megindult, és az ország összes faiskolai exportjának háromnegyede errôl a tájról származott, ahogyan ma is. Kezdetben szálas virágként értékesítették, hûtôkocsival még Bécsbe is szállították, manapság viszont az oltványokat exportálják. Az évente megtermelt 4–5 millió rózsatô 70–80%-a kerül Európába, Ázsiába, most leginkább Hollandiába. Ám a méz esetéhez hasonlóan, sajnos a rózsának is elvész magyar származása az uniós kereskedelem csavaros útjain, így a vásárlók nem tudhatják meg, hogy az egyedülálló szôregi rózsából választottak. Ugyanis a szôregi rózsatô jelenleg még csak nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzô eredetvédelemmel rendelkezik. Magyarországon tehát védettséget élvez a hamisításokkal szemben. Hazánk 2004 októberében nyújtotta be az Európai Unióhoz a közösségi oltalom megszerzésére irányuló kérelmét. Az elbírálási folyamat az uniós bürokrácia miatt elhúzódni látszik, de reméljük, hogy egy év múlva már a szôregi rózsa is a közösségi oltalommal védett termékeink sorába fog tartozni. Képek és szöveg: Kripner Vera

Színes június a szôregi határban

Szegedi virágkötô vérpiros kompozíciója

Mezôgazda Kiadó gondozásában jelent meg a Környezet- és tájgazdálkodás sorozat, melynek elsô kötete a Védett és érzékeny természeti területek mezôgazdálkodásának alapjai címet viseli. Az igen részletes, tankönyvként is forgatható mû komolyságát mutatja, hogy neves szerzôcsapat írta. 69 társszerzô és 33 szerzô adta össze tudásának legjavát, hogy maradandót alkosson az utókor számára. A mezôgazdasági termelés az emberiség kialakulásával szinte egy idôben kezdôdött el, kezdetben primitív eszközökkel. A történelem során azonban ez az ágazat, mint más is, hihetetlen fejlôdésen ment keresztül, a termelési eredmények pedig folyamatosan javultak. Ezzel párhuzamosan azonban egyre jobban kizsigerelte az ember a környezetét, és lassan de biztosan irtja ki élôhelyét, a természetet, mely az életet adja számára. A XX. században felismerték a szakemberek, hogy a túltermelésnek nemcsak felesleges és eladhatatlan készletek a következményei, de ha a menynyiség fokozása továbbra is cél marad, elpusztul a termôterület, a természetes élôhelyekbôl pedig egyre nagyobb területet kell kiszakítani a mezôgazdálkodáshoz. A nem megfelelô gazdálkodás ráadásul a környezetet is szennyezi, tehát többszörösen is káros lehet természeti kincseinkre. Szomorú látni, mikor a szôlôlugas madárfészke mûanyag rafiaszalagokkal van átszôve. A könyv részletesen vizsgálja a mezôgazdaság és a természetvédelem fejlôdését és azok kapcsolatait, ezen belül a fô hazai irányokat. Fontosnak tartja bemutatni a természetmegôrzés európai és világfolyamatait, azon belül az Európai Unió törekvéseit, programjait, szabályozási hátterét. Hazánk igen értékes természeti kinccsel rendelkezik, így kiemelten kell kezelni. Ennek alapja a fenntartható földhasználat, melynek lényege, hogy az adott terület természetes faunájához és flórájához legjobban alkalmazkodva, azokat legkisebb mértékben bolygatva kell az embernek beavatkozni. A természetvédelmet ugyanis nemcsak a természetvédelmi területeken kell megvalósítani, hanem az úgynevezett féltermészetes élôhelyeken is. Ilyen lehet például egy legelô, mocsár, láp

A

vagy folyóvölgy, mely mezôgazdasági termelésben részt vesz. Mára felismerte az Európai Unió azt a hibáját, hogy a termelés mennyiségének ösztönzésére felkínált támogatási rendszerrel komoly károkat okozott a természetben, hiszen a gazdálkodók egyre növekvô mértékben törtek fel addig érintetlen földeket a termelési mennyiségek növelése érdekében. Ma már a termelés mennyiségétôl elválasztott támogatásokkal, elsôsorban a környezetvédelem és a minôség elôtérbe helyezését ösztönzi az Unió. A könyvben részletes ismertetést kap az olvasó Magyarország védett és érzékeny természeti területeirôl, azok környezeti feltételeirôl, földhasználatukról. Büszkeségeink, a nemzeti parkok, védett területek is helyet kapnak, melyek földtörténeti, biológiai, éghajlati, kultúrtörténeti jellemzése talán minél több olvasónak kedvet ad arra, hogy ne a tengerpartot válassza nyaralásra, hanem Magyarország természeti kincseit is megismerje egy-egy kirándulás alkalmával. A következô fejezetben kap fôszerepet a gazdálkodás, az egyes gazdálkodási rendszerek bemutatása, a növénytermelés és állattenyésztés környezettudatos megvalósításának mikéntje. Ebben a fejezetben olyan fontos témák is helyet kapnak, mint a hazai értékes génállományunk megôrzésének kérdése, a tájba illô termelés, a vizes élôhelyek, vagy a sokszor mostohaként kezelt halgazdálkodás. Az ártéri gazdálkodás és a nádgazdálkodás manapság szintén nem kap elég hangsúlyt az agrár-környezetgazdálkodásban, pedig Magyarország néprajzában, hagyományos gazdálkodásában jelentôs szerepet játszik. Nem szabad engednünk, hogy kivesszenek a hazánkat oly színessé tevô értékeink, melyek a természet adta kincsekbôl és azok mûvészettel, szorgalommal való ötvözése során kerülnek ki az értékes, dolgos magyar kezek alól. Hiszen azért vagyunk a világon, hogy vigyázzunk a minket körülvevô környezetünkre, ahogy a Teremtés könyve is mondja: „Az Úristen vette az embert/ és Éden kertjébe helyezte,/ hogy mûvelje és ôrizze.” Prokai Dorina

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents