AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

A magyar hitelcsomag harmadát vállalta az EU Kemény munka és türelem Hogyan éljünk a pályázati lehetôségekkel?

2008. 13. évf. 10. szám

évay Sándor, eredeti szakmáját tekintve autószerelô, 15 éve (kényszer) vállalkozóként, a nulláról indulva alapította vállalatát, amely fô profilként – ma is – fék-pneumatikával foglalkozik. A cég ma már jól prosperáló, mintegy 180 embernek munkát adó, több telephelyen mûködô vállalat. Tulajdonosa négy-öt évvel ezelôtt jutott el addig, hogy megvásárolhatta az elsô Hofherr traktorát Tiszajenôrôl. No, de miért pont traktort és miért pont ezt!? Története van ennek, bár igen hétköznapi: otthon, Nagyfügeden mindig állt traktor az udvarban, édesapja az elsô traktoros volt a faluban, Lévay úr a gép (és munka) szeretetet gyerekkorában szívta magába, és elhatározta, hogy egyszer, ha anyagi lehetôségei engedik, biztos lesz egy Hofherre. Lett is, és a gyûjtôszenvedély, az „ôsök” és az ôsök munkaeszközei iránti tisztelet és szeretet még sok száz gépet mentett és ment meg folyamatosan az enyészettôl. Ma már több mint 70 traktor, 200 stabil motor, 100 makett és számtalan kisebb gép, eszköz van az udvarban és a raktárakban. Láthatunk itt a 20. század elejérôl, illetve közepérôl származó magyar, amerikai, német, angol, sôt argentin traktor-különlegességeket, lokomobilokat; a gyönyörûen felújított MEZ-HOFHERR izzófejes lokomobilból pl. 4 db van a világon, de csak az itteni mûködôképes (beindították – döbbenetes élmény volt!), vagy pl. az 1920-as gyártású LORENZ kétütemû dízel lokomobilból összesen 2 db van az országban. (Kapcsolódó riport a 26. oldalon.)

L

Felújított traktor-arzenál

HANOMAG-traktor (1954) mûködô

Gépudvar-virágoskerttel és mûködô géppel

John Deere (1925) elsô gumikerekes

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

HÍREK, ESEMÉNYEK A magyar hitelcsomag harmadát vállalta az EU . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar siker az olasz Food4U nemzetközi videofesztiválon . . . . . . . Nemzeti kincsünk, a gyógyvíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éber olaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szükséges óvatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csecsemôtápszerek behozatali tilalma Kínából . . . . . . . . . . . . . . . . . Elfogadta az Országgyûlés az új agrártámogatási rendszerrôl szóló törvényt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdôkkel a globális klímaváltozás ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Készülôben az új erdôtörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 6 6 8 8 9 9 9 11

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Aggályos az Európai Unió növényvédô szerek engedélyezésérôl szóló új szabályozási tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogyasztóvédelem SMS-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU-s földrajzi eredetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növekvô termelôi árak serkentik a termelést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktualitások a hazai tejpiacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan éljünk a pályázati lehetôségekkel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöld Könyv az élelmiszer-minôségrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2008. 13. évfolyam 10. szám

13 13 14 15 17 19 22

BRÜSSZELBE JÁRUNK Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája 2013 után . . . . . . . . . . . . 22 ARCKÉPCSARNOK Alekszej Vasziljevics Gordjejev . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 RIPORT Kemény munka és türelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 „Aki késôn indul el, gyorsabban kell futnia” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2008 HU-ISSN 1416-6194

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

BORÍTÓ 2–3

„Aki késôn indul el, gyorsabban kell futnia”

BELSÔ SZÍNES 1–2

200 éves az önálló magyar erdészeti felsôoktatás

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk:

BELSÔ SZÍNES 3–4

Kemény munka és türelem

BORÍTÓ 4

Könyvajánló

2008. 13. évfolyam 10. szám

Búcsúzik az ôsz Tamás Enikô felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 AgraEconomy of the European Union Volume 2008/13., Issue 10.

NEWS, EVENTS One third of the loan for Hungary is given by the EU . . . . . . . . . . . . 4 Hungarian success on the Italian Food 4U international video fest . 6 Our treasure: natural mineral water . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Alert Italians . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Precaution is needed . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Ban on Chinese infant nutrition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 The Parliament has approved the new legislation on the agricultural supporting system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Forests against global climate change . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 New Forest Law is under construction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION The new EU regulation on the licensing of pesticides is solicitous . Consumers’ protection in SMS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Protection of geographical origin in the EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Increasing producers’ prices enhance production . . . . . . . . . . . . . . . Actualities on the Hungarian milk market . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . How to deal with application opportunities . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Green Paper on food quality . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13 13 14 15 17 19 22

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô

ATTENDING BRUSSELS Rural development policy of the European Union for the period after 2013 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 PORTRAIT Alekszej Vasziljevics Gordjejev . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 REPORT Hard work and patience . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 „If you start later you must run faster” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 2–3

„If you start later you must run faster”

INNER COLOURED 1–2

200 years old is the Hungarian higher education in forestry

INNER COLOURED 3–4

Hard work and patience

COVER 4

Recommended books

2

Front Cover: Autumn says farewell Photo by Tamás Enikô

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

A magyar hitelpiaci válság hatásainak leküzdésére összesen 25,1 milliárd dolláros mentôövet dobtak Magyarországnak. Ennek ellentételezéseként a magyar hatóságok kötelezettséget vállalnak egy szakpolitikai program megvalósítására. (Részletek a 4. oldalon.) Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium diákjai nevével fémjelzett Következmények címû videofilm közönségdíjat nyert az olasz FOOD 4U címû nemzetközi videofesztiválon, ahol a téma a helyes táplálkozás volt. (Részletek a 6. oldalon.) Nemzeti kincsünk, a gyógyvíz címen nagysikerû rendezvénynek volt színhelye az Országos Mezôgazdasági Könyvtár. A hungarikumnak számító termálvíznek köszönhetôen Magyarországot a gyógyfürdôk hazájának emlegetik a világon. 72 minôsített gyógyvízzel rendelkezünk a budapesti Széchenyi fürdôtôl a büki, a kehidakustányi, a hajdúnánási gyógyfürdôkön át Hévízig. Mi a szerepe a gyógyfürdôknek egészségünk megôrzésében, hogyan erôsíti a vidéket és az adott települést egy-egy gyógyfürdô? Részletek a 6. oldalon. A környezetvédelmi és élelmiszerellenôrzô hatósági jogkörrel is bíró Olasz Állami Erdészeti Szolgálat mintegy 100 hatósági személy részvételével nagyszabású ellenôrzést végzett a nápolyi kikötôben. Ennek során lefoglaltak tíz tonna mérgezô anyagot, köztük melamint tartalmazó kínai tejkészletet, valamint hamisított élelmiszeripari és gyógyszeripari terméket. (Részletek a 8. oldalon.) Készül az új erdôtörvény, amely szabályozza többek között a mezôgazdasági területek erdôvé minôsítését, a haszonbérleti szerzôdések formáját. Bevezeti a természetességi állapot fogalmát, valamint az önerôbôl telepített szabad rendelkezésû erdô jogintézményét. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv költségvetésébôl erdészetre összesen 120–130 milliárd forint áll rendelkezésre, mint állami támogatási lehetôség. (További részletek a 11. oldalon.) A növényvédô szerekrôl szóló jogszabályok alapvetôen változnak az Európai Unióban. E változások a magyar mezôgazdaságot is érintik. Ennek kapcsán a hatóanyagok 65%-át, a kifejezetten rovarölô hatóanyagok közel 90%-át be kell tiltani. Hazai és olasz elemzések is igen negatív következményekkel számolnak. Következményként nôhetnek az élelmiszerárak, emiatt a társadalmi feszültségek is fokozódhatnak. (Részletek a 13. oldalon.) Hogyan éljünk a pályázati lehetôségekkel? Ez a kérdés újra és újra terítékre kerül. A 19. oldalon olvasható elemzésbôl kiderül többek között, hogy a 2008-ban odaítélt marketingtámogatásból az uniónak az újabban csatlakozott országcsoportja, az EU 12-ek kaptak aránytalanul keveset, holott éppen ôk a leginkább rászorulók. Szomorú ez azért is, mert vámok hiányában a nemzeti élelmiszerpiacon egyre inkább piacvédelmi szerepet is betölt az agrármarketing. A fenti pályázati lehetôségen hazánk már csak azért sem nyerhetett, mert nem is pályáztunk! (Bôvebben a 19. oldalon.) Viruló, sikeres, hazai tulajdonú, több mint 100 éves hagyományokkal rendelkezô középvállalkozást mutatunk be lapunk hasábjain. A Fino-Food Kft. különleges sajtjai gyártása során megôrizte a manufakturális hagyományokat. Sok embert foglalkoztatnak, naponta 75 ezer liter tejet dolgoznak föl. Részletek a 25. oldalon.


3

Hírek, események

A magyar hitelcsomag harmadát vállalta az EU Tizenöt év óta elôször Magyarország számára csapolta meg az EU saját fizetésimérleg-javító keretét, amikor 6,5 milliárd eurót vállalt magára a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal közösen összehozott, összesen 20 milliárd eurós hitelcsomagból. A közösségi alapszerzôdés 119. cikke leírja, mit kell tenni, „ha egy tagállam a fizetési mérlege tekintetében a fizetési mérleg egészének egyensúlyhiányából (…) adódóan nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti, és ezek a nehézségek alkalmasak különösen a közös piac mûködésének vagy a közös kereskedelempolitika fokozatos megvalósításának veszélyeztetésére”. Ebben az esetben „a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja az érintett állam helyzetét és azokat az intézkedéseket, amelyeket ez az állam (…) megtett vagy megtehet. A Bizottság megjelöli, hogy milyen intézkedések megtételét javasolja az érintett államnak”. Ha ezek az intézkedések elégtelennek bizonyulnak a felmerült vagy fenyegetô nehézségek leküzdéséhez, a Bizottság kölcsönös segítségnyújtásra „és ehhez megfelelô módszerekre” tesz javaslatot a Tanácsnak. A Tanács minôsített többséggel ilyen kölcsönös segítséget nyújt; irányelveket vagy határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák az ilyen segítségnyújtás feltételeit és részleteit.

A kölcsönös segítségnyújtás megvalósulhat: a) összehangolt fellépés útján olyan más nemzetközi szervezetek irányában, vagy keretében, amelyekhez a tagállamok fordulhatnak; b) olyan intézkedések útján, amelyek a kereskedelem eltérülésének elkerüléséhez szükségesek, ha a nehézségekkel küzdô állam harmadik országokkal szemben mennyiségi korlátozásokat tart fenn, vagy vezet be újra; c) más tagállamok által nyújtott korlátozott mértékû hitelek útján, amihez ezek egyetértése szükséges. Ezt a lehetôséget elôször Olaszország használta ki, amely 1993-ban 8 milliárd ECU-t kapott. Másodszor pedig Magyarország, amely most 6,5 milliárd euróhoz jut a jelenleg ilyen célra elkülönített 12 milliárd eurós (nemsokára azonban 25 milliárd euróra felemelendô) alapból. A Nemzetközi Valutaalap 12,5 milliárd euróval, a Világbank 1 milliárd euróval járul hozzá a magyar

4

pénzpiaci válság enyhítéséhez, így hazánk összesen 20 milliárd eurós hitelcsomaghoz jut.

Kedvezô volt a piaci reakció Az október 29-re virradóan közzétett, de már napok óta fokozatosan egyre több részletében ismert bejelentést igen kedvezôen fogadták a piacok, a forint árfolyama és a BUX-index is lényegesen erôsödött. Ez nem magától értetôdô, hiszen például Ukrajnában semmilyen pozitív piaci hatás nem látszott, pedig Kijevet is 16,5 milliárd dolláros mentôcsomaggal segítette ki az IMF – méghozzá alig egy nappal a magyar hitelcsomag véglegesítése elôtt. Az elemzôk szerint az eltérô fogadtatás arra vezethetô vissza, hogy Ukrajnában az igen erôs belpolitikai bizonytalanság mellett erôsen kétséges, hogy sikerül-e teljesíteni a hitel feltételeit, míg Magyarország esetében ez nagyobb valószínûséggel jelezhetô elôre. Az összesen 25,1 milliárd dollárra rúgó mentôövvel a hitelpiaci válság hatásainak leküzdésében kíván segíteni a három szervezet. A valutaalap úgy véli, hogy a csomag erôsíteni fogja a magyar gazdaság rövid távú stabilitását és hosszú távú növekedési potenciálját. A program célja, hogy javítsa a pénzügyi stabilitást, és megerôsítse a pénzügyi szektort. A csomag olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják a megfelelô forint- és devizalikviditást, valamint a bankrendszer „erôs tôkeszintjét”. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója kiemelte, hogy a hitelkeret összege Magyarország IMF-kvótájának több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az Ecofin-Tanács elnöksége és a Bizottság szerdán közös közleményében szintén arra emlékeztetett, hogy „a magyar pénzügyi piacokon érzékelhetô fokozott feszültség fényében” az EU kész részt venni egy, a Nemzetközi Valutaalappal összehangolt finanszírozási programban, annak érdekében, hogy tartósan biztosítható legyen a magyar fizetési mérleg stabilitása. Az elnökség és a Bizottság szerint a pénzügyi segítségnyújtási csomaggal összefüggésben a magyar hatóságok komoly kötelezettségvállalást tesznek egy kísérô szakpolitikai program végrehajtására, amelyet a konvergenciaprogram következô változatába is bele kell foglalni. „Támogatjuk az IMF-nek a Magyarországon mûködô jelentôs pénzintézetek felé intézett felhívását is, hogy továbbra is biztosítsák a gazdaság megfelelô finanszírozását” – derül ki a közleménybôl.


Hírek, események Miért éppen Magyarország?

A kiigazító lépések bekerülnek a konvergenciaprogramba is „Az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztettünk a magyar hatóságokkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) annak érdekében, hogy közös megoldást találjunk a magyar pénzügyi piacokon egyre erôsödô feszültség megfékezésére. A hatóságok elfogadtak egy intézkedéscsomagot, amely többek között az idei és a jövô évre tervezett költségvetési konszolidáció felgyorsítását és a költségvetési irányítás reformját irányozza elô; intézkedések történtek továbbá a piac likviditásának és a pénzügyi stabilitásnak az alátámasztására, az Európai Központi Bank támogatását is felhasználva; a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig megemelte a kamatokat, hogy megfékezze a forint árfolyamának gyengülését. Az uniós támogatási mechanizmus összefüggésében késôbb megállapítandó szakpolitikai feltételek végrehajtását a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttmûködve fogja nyomon követni” – olvasható az Ecofin és a Bizottság közös közleményében. Egyelôre nem fordult más uniós tagállam hivatalosan a Bizottsághoz a Magyarországéhoz hasonló pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó kéréssel – közölte október 29-én Joaquín Almunia biztos, aki jelezte, hogy az EU más országok megsegítésére is készen áll. Azt is elmondta, hogy Brüsszel javaslatot terjeszt a pénzügyminiszterek elé, hogy emeljék a fizetési mérleg javítására szolgáló keretet a jelenlegi 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra.


Hogy miért éppen Magyarország lett az elsô tagállam, amely a jelenlegi válság idején megcsapolja ezt az uniós keretet? Elemzôk egybehangzó véleménye szerint elsôsorban a 2002– 2006 között követett, elhibázott gazdaságpolitika miatt, amely az EU-ban a legmagasabb szintre vitte a GDP-arányos államháztartási hiányt. Mivel a lakosság eközben eladósodott, a hiányt döntôen külföldi forrásokból kellett finanszírozni. Tovább növelte a magyar gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltságát az a tény, hogy a lakossági eladósodás is devizában ment végbe – éppen azért, mert az elhibázott gazdaságpolitika miatt a kamatszintet magasan kellett tartani, s így a devizahitel sokkal vonzóbbnak bizonyult. Amikor pedig a jelenlegi pénzügyi válság során a kockázatvállalási kedv globális csökkenése miatt hirtelen a magyar állampapírok piaca is kiszáradt, a vevôk eltûntek, reális veszélyként merült fel a hitelek refinanszírozásának lehetetlenné válása, vagyis az államcsôd réme (még akkor is, ha a magyar hatóságok a 17 milliárd eurós devizatartalékra hivatkozva ezt rendszeresen cáfolták). Hiába faragta le jelentôsen a kormány a hiányt 2006 közepétôl kezdve, az ország csak akkor úszta volna meg a mostani nehézségeket, ha többletet mutat fel a büdzsé. A viszonylag kisebb hiány ahhoz bôven elég volt, hogy egyes spekulánsok támadást indítsanak a forint és a Budapesti Értéktôzsdén forgó részvények árfolyama ellen. A nagyarányú forintgyengülést már nem lehetett tétlenül nézni, mert az az infláció elszabadulását vetítette elôre. Ebben a helyzetben elkerülhetetlenné vált a külsô forrás bevonása a nemzetközi szervezetektôl. Mivel a cél a piacok megnyugtatása, a befagyott állampapírpiac újraélesztése volt, minél nagyobb összegû csomagot kellett összerakni, minél több nemzetközi szervezetet kellett bevonni – részben azért is, hogy a magyar kormány elmondhassa, fontos szövetségesei vannak a spekulánsok elleni védekezés során. Így született meg a döntés, hogy az IMF, az EU és a Világbank is részt vesz az akcióban. Az unió részérôl a fô motivációs erô a mentôakcióban való részvételre az volt, hogy a Bizottság és a tagállamok egyaránt felismerték: a segítségnyújtás elmaradása esetén a magyar gondok sokkal könnyebben terjedhetnek át más tagállamokra, elindítva az 1997–98-as ázsiai-orosz válság során tapasztalt „fertôzô” folyamatokat. Forrás: Buxinfo

5

Hírek, események

Magyar siker az olasz Food 4U nemzetközi videofesztiválon Hivatalos díjkiosztó ceremóniával lezárult az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett FOOD 4U nemzetközi videofesztivál október elején. Az esemény szervezôje és fô szponzora az olasz Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Politikák Minisztérium volt. (A kezdeményezésrôl további információk a http://www.food-4u.it/ honlapon érhetôk el.) A fesztiválon 16 ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Magyarország) középiskolás diákjai és tanárai vettek részt. A szervezôk a mind szélesebb körû részvétel érdekében Európa 25 000 középiskolájának közel 6 millió diákjához fordultak részvételi felhívással. Az évrôl évre mind sikeresebb rendezvény népszerûsítéséhez nagyban hozzájárultak a nemzetközi pedagógusszövetségek, valamint az egyes országok kulturális intézetei és nagykövetségei is. A téma a helyes és egészséges táplálkozás volt, errôl kellett az iskolák diákjainak rövid videofilmet készíteni. A pályázat címe az idén „A fiatalok és a tudatos táplálkozás” (“I giovani ed una alimentazione consapevole”) volt. A kommunikációs és táplálkozási szakemberekbôl álló nemzetközi zsûri végezte a beérkezett rendkívül nagyszámú pályázat elô-szelekcióját, kiválasztva a 33 legjobbnak ítélt videót. Magyarországról idén 3 reklámfilm is bekerült a döntôbe, ebbôl kettôt az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, egyet pedig a Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium diákjai készítettek.

A több TV által is rögzített, nagyszabású díjkiosztó ünnepséget Rómában az Auditóriumban tartották. A díjak átadásán részt vett Luca Zaia mezôgazdasági miniszter, Paolo Scarpa Bonazza Buora, a Szenátus Mezôgazdasági Bizottságának elnöke, Paolo Russo, a Képviselôház Mezôgazdasági Bizottságának elnöke, valamint Róma fôpolgármester-helyettese is. Luca Zaia agrárminiszter a Food 4U fesztivál idei fordulójáról nyilatkozva elmondta: „Nagyszerû érzés volt látni ezeket a lelkesedéssel teli fiatalokat, nemzeti zászlóikkal, hallani és tapasztalni a nyelvi és kulturális különbségeket, akiket ennek ellenére sikerült egy közös ügyben, az egészséges és tudatos táplálkozás szellemében mozgósítani.” Majd hozzátette: „Rendkívül elégedett vagyok azzal, amit e fesztivál jelent immár nemzetközi viszonylatban is. Ezeknek a fiatal diákoknak a videofilmjei, amelyek elsôsorban a saját kortársaik részére készülnek, óriási kulturális értéket képviselnek, jelentôs üzenettel a jövôre vonatkozóan” A szellemes és eredeti ötleteket prezentáló középiskolás csapatok produkciói közül a nemzetközi zsûri értékelése alapján a fô díjat, a köztársasági elnöki kupát, egy svéd középiskola csapata nyerte. Jelentôs sikert aratott az egyik magyar csapat, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium diákjai által készített videofilm (címe: Consequences, azaz Következmények), elnyerte a résztvevô csapatok által megszavazott közönségdíjat. (A video-spotok itt tekinthetôk meg: http://it.youtube.com/food4uvideofestival) K.Z. mezôgazdasági attasé

Nemzeti kincsünk, a gyógyvíz Gyógyvizeinknek egészségünk megôrzésében való szerepét, felhasználásuk lehetôségeit ismerhettük meg az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban tartott szakmai rendezvényen. Lükôné Örsi Gabriella igazgató köszöntôjét követôen dr. Horváth Remény, a Széchenyi fürdô kórházának osztályvezetô fôorvosa a gyógyvizek mozgásszervi betegségek gyógyításában kifejtett jótékony hatásáról beszélt. Jelenleg a hazai felnôtt lakosság mintegy egyharmada szenved csont- és ízületi megbetegedések-

6

ben, melyek gyógyítása tetemes költségekkel jár. A rendelkezésre álló hagyományos gyulladáscsökkentô gyógyszerek komoly egészségkárosító hatásuk miatt nem hozhatnak megoldást. Ezeknek a panaszoknak az enyhítésére, illetve megelôzésére legjobb módszer a termál- és gyógyfürdôk alkalmazása, melyek jótékony hatása azonban még nem kellôképpen ismert a magyar lakosság körében. Pedig a hungarikumnak számító termálvíznek köszönhetôen Magyarországot a gyógyfürdôk hazájaként tartják számon a vilá-


Hírek, események gon. Összesen 72 minôsített termálgyógyfürdôvel rendelkezünk. A Széchenyi fürdô Közép-Európa legnagyobb fürdôje, ahol 17 különbözô hôfokú (26–42 °C) medence áll a látogatók rendelkezésére. A betegek gyógyítása a nappali kórházban zajlik, ahol komplex kezelésben részesülnek, a gyógyfürdôt szükség szerint gyógytorna, maszszázs, súlyfürdô-kezelés, elektroterápia, illetve iszapkezelés egészíti ki. A nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú, meszes-földes gyógyvíz ivókúra keretében belsôleg is felhasználható az egészség helyreállításához. Lázár István, Kehidakustány polgármestere a Hévíztôl mintegy 11 km-re fekvô, 1100 fôs kistelepülésen az elmúlt években megvalósult nagyszabású fürdôfejlesztésrôl számolt be elôadásában. 1976-ban egy kútfúrás során fedezték fel a településen a termálvizet, melynek ásványianyag-összetétele eltér a hévízi termálvízétôl. A fürdô kiépítésének szándéka már korábban megszületett, az 1990-es években több medencét is építettek, de csak 2000-ben történhetett meg a Kehida Termál Gyógy-és Élményfürdô alapkôletétele. A Széchenyi Terv, illetve állami támogatás segítségével megvalósított beruházás mára a kistérség legnagyobb munkaadójává vált, mintegy 150 fôt foglalkoztat. A „család fürdôjeként” hirdetett fürdôkomplexum éves forgalma jelenleg eléri a 300–400 ezer fôt, belföldi és külföldi látogatókat egyaránt vonz. A fürdô a család apraja-nagyja számára kellemes kikapcsolódást kínál, több medence, csúszda, valamint gyógyrészleg áll a látogatók rendelkezésére. Mára megmutatkozott a beruházás gazdaságélénkítô hatása is, melyet a jelentôsen megemelkedett ingatlanárak, az élénkülô idegenforgalom, a falusi szálláshelyek bôvülése, valamint 2008-ban egy új iskola építése egyaránt jól mutat. Az öt évtizeden át Deák Ferenc lakhelyéül szolgáló település polgármestere elmondta, a távlati tervek között szerepel a Deák Ferenc Nemzetközi Akadémia létrehozása is, ahol – bentlakásos formában – hazai és kelet-középeurópai diákok jogi továbbképzésére nyílik majd lehetôség.


Dr. Éles András, Hajdúnánás polgármestere a városi gyógyfürdô fejlesztésének lehetôségeirôl számolt be elôadásában. A „családok és közösségek fürdôhelyeként” számon tartott Hajdúnánási Gyógyfürdô jelenleg a második leglátogatottabb fürdô a térségben Hajdúszoboszló után, vize egyaránt kiváló mozgásszervi betegségek, valamint nôgyógyászati problémák kezelésére. A gyógyvíz kiemelkedô szerepet játszik a város életében az idegenforgalom növelése szempontjából. Mintegy 180 ezer fô fordul meg a gyógyfürdôben évente, a vendégek között szlovák, lengyel, holland és ukrán turisták is akadnak szép számmal. 2003-ban a Széchenyi Terv alapján, pályázott anyagi erôbôl korszerûsítették a fürdôkomplexumot. Az elkövetkezô idôszakban további beruházásokat terveznek, többek között a gyógyászati részleg felújítását, valamint egy korszerû szálloda építését is. A rendezvény keretében határainkon túli kitekintésre is lehetôségünk nyílt. Dr. Unger Zoltán geológus a civil kezdeményezésre 2005-ben létrejött tusnádi Borvízmúzeumot mutatta be elôadásában. Az épületben elhelyezett tematikus kiállítás a székelyföldi borvizek eredetével, felhasználásával, az erdélyi fürdôkultúrához kapcsolódó tárgyi emlékekkel ismertette meg a látogatókat. Az elôadásokat követôen a magyar tulajdonban lévô, gyógynövénytartalmú krémeket, illetve maszszázsolajokat elôállító Biomed Kft. termékeibôl kedvezményes áron vásárolhattak az érdeklôdôk. P.M.

7

Hírek, események

Éber olaszok Melaminnal szennyezett kínai tej lefoglalása Olaszországban A (környezetvédelmi és élelmiszer-ellenôrzô hatósági jogkörrel is bíró) Olasz Állami Erdészeti Szolgálat helyi egysége nagyszabású ellenôrzést tartott a nápolyi kikötôben október közepén. A több mint 100 hatósági személy részvételével végrehajtott „Vörös lámpák” fedônevû razzia eredményeként lefoglaltak egy tonna, mérgezô anyagokat, köztük melamint tartalmazó kínai tejkészletet. A tejet a sörös dobozhoz hasonló dobozokba csomagolták, és az angol „Milk drink” felirattal látták el, nyilvánvalóan megtévesztés céljából. Ugyancsak a razzia során más nagy mennyiségû, hamisított élelmiszeripari és gyógyszeripari terméket is lefoglaltak. Többek közt 300 kg kínai mozzarella sajtot, 50 kg egyéb tejterméket, több mint 100 kg tejet tartalmazó kínai teát, 90 kg tejes kínai papayát és 7 kg csirkelábat, melynek olaszországi importja tilos, mivel madárinfluenza-hordozási kockázata igen magas. Ezen kívül kb. 20 tonna egyéb, az európai nyomonkövethetôségi normáknak nem megfelelôen kezelt élelmiszert (hús, hal és tojásfélék) is lefoglalt az említett hatóság. Az élelmiszer-biztonsági szempontból (címke hiánya, a hûtôlánc bizonyítható megszakadása, stb.) kifogásolt valamennyi lefoglalt élelmiszer megsemmisítésre került. Hét kínai vállalkozót feljelentettek az igazságügyi hatóságoknál, százezer euró értékben szabtak ki bírságot, és két teljesen illegális kereskedelmi egységet bezártak. Luca Zaia agrárpolitikai miniszter nagy megelégedéssel nyilatkozott az erdészeti szolgálat munkájáról. „Ez az eset is bizonyítja, hogy Olaszországban az ellenôrzési tevékenység

mûködik, és méghozzá jól mûködik. A jól szervezett és kiválóan végrehajtott mûvelettel megelôztük, hogy mérgezô, vagy illegális importból és kereskedelembôl származó termékek kerülhessenek az olasz fogyasztók asztalára” – nyilatkozta a miniszter. „Ez az ellenôrzô razzia az általunk elindított koherens politika eredménye, amelynek két fô eleme a zéró tolerancia és az élelmiszerhamisítások, csalások elleni kíméletlen fellépés”. Az Északi Liga párthoz tartozó agrárminiszter (a xenofóbia vádjának megelôzésére) hozzátette: „A kínai vállalkozóknak nem kell félniük: a bûnözés nem függ fajtától és bôrszíntôl, de fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy aki törvényt szeg és megpróbálja az olasz fogyasztókat megmérgezni, arra szigorú büntetés vár”. Az olasz Egészségügyi Minisztérium ugyanazon a napon hozta nyilvánosságra a közelmúltban lefolytatott vizsgálatainak eredményét, amely szerint a vizsgált 48 minta közül eddig 3 terméknél (2-féle joghurt és 1-féle tej) találtak melaminszennyezettséget. Francesca Martini egészségügyi minisztériumi államtitkár Kínát a „bolygónk globális egészsége elleni legnagyobb támadás fôszereplôjének” nevezte, valamint megerôsítette, hogy Olaszország a helyzetet megfelelôen tudja kezelni. Bejelentette továbbá, hogy rövidesen a Kínából származó élelmiszeripari termékeket csak négy ponton lehet majd beléptetni az országba: Milánó Malpensa és Róma Fiumicino repülôtereken, valamint a genovai és a nápolyi kikötôkön keresztül. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

A szükséges óvatosság Az országos fôállatorvos a Kínából származó élelmiszerek, illetve takarmányok melaminnal történô szennyezettségének gyanúja miatt elrendelte egyes Kínából származó élelmiszerek import-tilalmát, valamint a Kínából származó, illetve onnan már Magyarországra szállított élelmiszerek és takarmányok melamin-tartalmának meghatározása céljából történô labora-

8

tóriumi vizsgálatát az érintett élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozó költségére. A 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségû melamint tartalmazó termékekrôl a vállalkozó köteles értesíteni az illetékes MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát, továbbá az ilyen termékeket meg kell semmisíteni. FVM Sajtóiroda


Hírek, események

Csecsemôtápszerek behozatali tilalma Kínából Dr. Süth Miklós országos fôállatorvos elrendelte minden kifejezetten csecsemôk és gyermekek táplálására szánt összetett élelmiszer importjának tilalmát Kínából. A forgalomban lévô, Kínából származó, kifejezetten csecsemôk és gyermekek táplálására szánt összetett termékeket vizsgálat nélkül, azonnali hatállyal ki kell vonni az élelmiszerláncból, és haladéktalanul meg kell semmisíteni. A Kínából szállított, vagy onnan származó összetett élelmiszerek, illetve takarmányok, amelyek tartalmaznak tejet, tejtermékeket, valamint a magas fehérjetartalmú élelmiszer- és takarmánytermékek az Európai Unióba Magyarországon történô beléptetése, illetve szabad for-

galomba bocsátása kizárólag a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedélyével történhet. Ezen termékek csak a 2001/881/EK bizottsági határozat mellékletében felsorolt magyar határállomásokon léptethetôk be a Magyar Köztársaság területére. A 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségû melamint tartalmazó élelmiszert és takarmányt meg kell semmisíteni. Az Országos Fôállatorvos 31.528/2008 számon közzétett határozata a www.fvm.hu internetcímen található. FVM Sajtóiroda

Elfogadta az Országgyûlés az új agrártámogatási rendszerrôl szóló törvényt Az Országgyûlés október 20-án 205 igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadta az öszszevont támogatási rendszerrôl (SPS) szóló törvényt. 17 uniós tagország több éve használja ezt a rendszert. (2005 és 2007 között kezdôdött meg alkalmazása). A kormány szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelôket. Ezzel érvelt Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a témáról rendezett parlamenti vitanapon.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a köztársasági elnökhöz fordult az Országgyûlés többsége által elfogadott új mezôgazdasági támogatási rendszer (SPS) miatt, és arra kérte Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá a törvényt. A Magosz szerint a törvény nem a termelôi kör többségének, hanem egy szûk nagytôkés csoportnak az érdekeit szolgálja, ráadásul teljes jogbizonytalanságot teremt, s hatásai beláthatatlan következményekkel járhatnak. Forrás: MTI

Erdôkkel a globális klímaváltozás ellen Az Európai Erdôk Hete rendezvénysorozatra az Európai Bizottság, az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO), az Európai Gazdasági Bizottság (UNECE), illetve az Európai Erdôk Védelméért miniszteri konferencia szervezésében 2008. október 20–24. között került sor. Hagyományteremtô szándékkal idén elôször Magyarország is csatlakozott az európai rendezvényhez, melynek elsôdleges célja volt a társadalom figyelmének felhívása az erdôknek a biológiai sokféleség megôrzésében, valamint a globális fölmelegedés elleni küzdelemben játszott kiemelkedô szerepére. Az országban három helyszínen, Budapesten, Nyíregyházán és Pécsen tar-


tottak központi rendezvényeket, valamint több vidéki városban rendeztek a nyilvánosság bevonásával kiállításokat, erdészeti vásárokat, gyalogtúrákat, faültetéseket. Az idei programsorozat megnyitójára 2008. október 18-án az Országos Mezôgazdasági Múzeumban (Vajdahunyadvár) került sor. Sirman Ferenc, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. Ünnepi köszöntôjében elmondta, 1945-höz képest napjainkra mintegy 750 ezer hektárral nôtt az ország erdôterülete, az erdôsültség ezzel 11,8%-ról 20%-ra emelkedett. A Nemzeti Erdôtelepítési Program hosszú távú céljaként a következô 30–50 évben

9

Hírek, események

további 700 ezer hektár erdô telepítését tervezik, melynek segítségével elérhetô az optimálisnak tartott 27%-os erdôsültség. (Az Európai Unióban átlagosan 35% az erdôsültség. A szerk.) Hangsúlyozta, a fa a legrégebbi természetes, megújítható nyersanyag- és energiaforrásunk, melynek elôállítása csupán kismértékû energiafelhasználással jár. Jelenleg a hazai 347 millió köbméter élôfakészlet évente 3–5 millió köbméterrel gyarapodik. A fa másik nagy elônye, hogy fontos szerepet játszik a légkör széndioxid-tartalmának megkötésében. A hazai erdôk faanyaga évente 14–15 millió tonna széndioxidot köt meg, az erdôterületek tervezett növelésével további 4,5–5 millió tonnát lehetne lekötni. Ennek érdekében a készülô új erdôtörvény az erdôk közjóléti funkciója mellett annak klímavédelmi szerepére is nagy hangsúlyt helyez. Elsô hozzászólóként Maria Kadlecikova, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Irodájának vezetôje az erdôknek a szénkörforgásban, valamint a vízminôség javításában játszott fontos szerepére hívta fel a figyelmet. A FAO a jövôben is támogatja nemzeti és regionális szinten az erdôk megôrzését. A kelet-közép-európai régióra kidolgozott erdészeti stratégia elsôsorban a magánerdô-gazdálkodói tevékenység és a nonprofit erdészeti szolgáltatások támogatására, valamint a természetközeli erdôgazdálkodási gyakorlati megvalósítására helyezi a hangsúlyt. Haraszty László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára kiemelte, évente 20 millió hektárral csökken a világ erdôterülete. Magyarország elônyös helyzetben van a többi európai országhoz képest, miután erdôterületünk közel kétszeresére nôtt az elmúlt idôszakban. Hangsúlyozta, a természetbôl kiszakadt mai ember számára az erdôk közjóléti funkciója egyre jobban felértékelôdik, ezért az erdészet legfontosabb feladatai közé tartozik a jelenlegi erdôk megôrzése és újak telepítése.

10

Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, a hazai erdôk jelentôs része, mintegy 1,7 millió hektárnyi terület van állami tulajdonban, melyet 22 erdôgazdaság kezel. Úgy vélte, az elkövetkezô idôszakban az erdôgazdaságok elsôdleges feladata a hosszú távon fenntartható erdôgazdálkodás kidolgozása és megvalósítása lesz. Utalt az erdôk kikapcsolódásban, üdülésben betöltött fontos szerepére is, melynek a jövô erdôgazdálkodásában szintén kiemelt helyet kell kapnia. Elmondta, jelenleg mintegy 20 ezer hektár parkerdô van hazánkban, az erdei létesítmények között mintegy 2000 km erdei sétaút, 160 km erdei vasút, 30 múzeum, 100 erdei emlékhely, 900 arborétum és 60 kilátó található. Magyarországon jelenleg közel 1000 erdei iskola mûködik, melyeknek kiemelkedô szerepük van a felnövekvô nemzedék természetszeretetre való nevelésében. Luzsi József, a Magánerdô Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke hozzászólásában kiemelte, a magyar erdészet világviszonylatban figyelemre méltó szakmai színvonalat képvisel. Úgy vélte, az elkövetkezô idôszakban az új erdôk telepítése mellett az erdészek fontos feladatuknak kell tekintsék a lakosság széleskörû tájékoztatását, az erdôk sokoldalú hasznosíthatóságával való megismertetését is, mely eddig még váratott magára. A készülô erdôtörvénnyel kapcsolatban felhívta a figyelmet, a jogszabálynak a magánerdô-gazdálkodók érdekeit is kell védeni, az erdôfelújításhoz, telepítéshez pedig komoly állami támogatásra lenne szükség. Dr. Pethô József, az Országos Erdészeti egyesület elnöke elmondta, az Egyesület 150 éves múltra tekint vissza. A világ élvonalába tartozó, kiváló hazai szakembergárda fô érdeme, hogy napjainkra az ország erdôterülete megduplázódott, ami egyedülálló az egész világon. Jelenleg Magyarország mintegy 10 millió köbméter fát használ fel évente, melyet hazai körülmények között meg tudunk termelni. Hangsúlyozta, a magyar erdészet célja a hazai szükséglet teljes fedezése kell legyen, a fa energetikai célra való felhasználási arányának növekedése mellett is. Dr. Magyar Gábor, a WWF ügyvezetô igazgatója szerint a civil szféra erdôgazdálkodásba való bevonása szintén fontos szerephez jut majd a jövôben. Ebben a folyamatban mérföldkövet jelenz, hogy az idei rendezvénysorozat keretében Magyarország is csatlakozott az IUCN nemzetközi természetvédelmi szervezet által szervezett Countdown 2010 mozgalomhoz, melynek elsôdleges célja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig. Papp Mónika


Hírek, események

Készülôben az új erdôtörvény A Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) Erdômérnöki Karának 200 éves jubileuma alkalmából a Magán Erdôtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ), valamint az Egyetem Erdôvagyon-gazdálkodási Intézete közös rendezvényt tartott Sopronban szeptember közepén, ahol a magánerdôt érintô természetvédelmi korlátozások kezelési lehetôségei kerültek napirendre. A konferencia egyúttal a GAK2005ERDÔTELE kutatási projekt záró alkalma is volt. A konferencia résztvevôit elsôként Luzsi József, a MEGOSZ elnöke köszöntötte. Elmondta, az erdészeti szakemberképzésben kiemelt szerepe van a soproni Erdômérnöki Karnak, mely jelenleg a hazai erdészeti felsôoktatás fellegvára. Prof. dr. Faragó Sándor, a NYME rektora köszöntôjében hangsúlyozta, az egyetem legmeghatározóbb kara az Erdômérnöki Kar, ahol a mai napig a selmeci hagyományoknak megfelelôen folyik az erdômérnökképzés. Dr. Náhlik András professzor, a kar dékánja az erdészeti oktatás két évszázadát tekintette át elôadásában. Kiemelte, a bolognai folyamat során kialakult új oktatási rendszer nem felel meg a kari elvárásoknak, ezért a továbbiakban fô cél az ötéves képzés visszaállítása. Ez biztosítékot ad arra, hogy a végzett hallgatók meg tudjanak felelni a társadalmi elvárásoknak, illetve az erdôgazdálkodást a természetvédelmi szempontok figyelembevételével tudják folytatni. Az új erdôtörvény elfogadásával kapcsolatban hangsúlyozta, elsôrendû fontosságú az erdészet, illetve a természetvédelem között feszülô ellentétek feloldása, valamint az erdômérnöki szakma régi hírnevének visszaállítása. A konferencián jelen volt Dr. Fodor Tamás, Sopron város polgármestere is, aki szintén köszöntötte az egybegyûlteket. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elôadásában a magánerdô-gazdálko-


dás jelenlegi helyzetét, valamint jövôbeli lehetôségeit mutatta be. Kiemelte, hazánk erdôvel borított területe jelenleg eléri a 7 millió hektárt, mely európai viszonylatban is jelentôs. Ma a hazai erdôk 70%-a magánkézben van, ezért döntô fontosságú a magánerdôkre vonatkozó szabályozások felülvizsgálata. A készülôben lévô új erdôtörvény kapcsán elmondta, az elôkészítô munka már 2005-ben megkezdôdött, és várhatóan hamarosan befejezôdik. Az új törvény elsôdleges célja a természetközeli erdôgazdálkodás feltételeinek megteremtése, valamint az erdôgazdálkodással kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése. Az új törvény lényeges változásokat hoz az eddigiekhez képest. Szabályozza többek között a mezôgazdasági területek erdôvé minôsítését, az erdôgazdálkodás nyilvántartásba vételét, illetve a magánerdô-tulajdonosok védelmében a haszonbérleti szerzôdések formáját. Újdonságként bevezeti a természetességi állapot fogalmát, valamint az önerôbôl telepített erdôkre a szabad rendelkezésû erdô jogintézményét. A törvényhez kapcsolódóan elkészültek azok a körzeti erdôgazdálkodási irányelvek, melyek a természetvédelmi szempontokat, a Natura 2000 alá esô területekre vonatkozó korlátozásokat is figyelembe veszik. A miniszter elmondta, az új rendszert az erdészeti szakirányítók mûködtetik majd, ami a jelenleginél hatékonyabb és egyszerûbb ügyintézést tesz lehetôvé. Az erdészeti tevékenység jelenlegi támogatási lehetôségei kapcsán elmondta, összesen mintegy 120–130 milliárd forint áll rendelkezésre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv költségvetésébôl. A támogatási intézkedések közül a szakképzésre, tájékoztatási tevékenységre irányuló támogatások már elindultak, a faipari, illetve erdészeti gépek vásárlására vonatkozó támogatás 2008. év végén indul. Az I. tengelyen belül az erdôgazdálkodás javítására, illetve az erdésze-

11

Hírek, események

ti infrastruktúra fejlesztésére 2009 elsô felében indítanak intézkedéseket. A II. tengelyen belül a mezôgazdaságból kivont területek erdôsítésére 70 milliárd forintot különítettek el. A 2009-ben induló intézkedések között szerepel az erdészeti potenciál helyreállítására vonatkozó támogatás, valamint a környezetvédelmi szempontú, illetve az erdôk közjóléti értékeinek emelését célzó beruházások támogatása. Új elemként szerepel a mezôgazdasági területeken kialakítandó agrár-erdészeti rendszerekre vonatkozó intézkedés. Christer Segerstéen, az Európai Erdôtulajdonosok Szövetségének (CEPF) elnöke a svéd modell alapján mutatta be a magánerdôt érintô természetvédelmi korlátozások kezelésének lehetôségeit. Hangsúlyozta, a 2020-ig elôirányozott 20%os megújulóenergia-arány eléréséhez új területeket kell bevonni a biomassza termelésbe, különös tekintettel az energetikai célokat szolgáló faanyag elôállítására. Ehhez jelentôs mértékû uniós támogatásra van kilátás az elkövetkezô idôszakban, ami nagy lehetôség a magánerdô-gazdálkodók számára. Kiemelte, Svédországban az erdôgazdálkodás a természetvédelmi szempontok figyelembevételével történik, a természetvédelmi, illetve magánérdekek sikeres összehangolásával. Ennek érdekében bizonyos területeket kivonnak az erdôgazdálkodásból, míg más területeken önkéntes védelmi tevékenységet folytatnak. A Natura 2000 alá esô területeken, amennyiben azokat kivonták a gazdálkodásból, az állam megfelelô anyagi támogatást nyújt a tulajdonosoknak. Luzsi József, a MEGOSZ elnöke elôadásában elmondta, Magyarországon jelenleg 900 ezer

12

hektár erdô van magánkézben. Elsôsorban azok a gyengébb minôségû erdôterületek kerültek magánkézbe, melyek nem részesültek állami támogatásban, illetve számottevô azoknak a területeknek az aránya, ahol természetvédelmi korlátozások léptek életbe a Natura 2000 rendszer kapcsán. A gazdálkodás körülményeinek megkönnyítése érdekében döntô szerepe van az új erdôtörvény létrehozásának, melynek fô feladata ezeknek a problémáknak a megoldása kell legyen. Hozzátette, a természetvédelmi értékek megôrzése érdekében az erdôgazdálkodók és a természetvédelemben dolgozó szakemberek szoros szakmai együttmûködésére, összefogására van szükség. Elmondta azt is, hogy a MEGOSZ az új törvénytervezetet jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak. A magánerdô-gazdálkodók nem értenek egyet azzal, hogy az erdôben a lopás, illetve a hulladéklerakás során okozott károkért a tulajdonos vonható felelôsségre. Ugyanakkor úgy vélik, az erdôfelújításhoz is szükség van állami támogatásra, illetve az akácot nem lenne szabad az ültethetô fafajok közé sorolni. Az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban hangsúlyozta, nagy szükség van a források mielôbbi felhasználására a magánerdôgazdálkodók versenyben maradása szempontjából. A rendezvény keretében sor került a Rimler Pál emlékérem átadására is, melyet idén Luzsi József kapott a magánerdô-gazdálkodás terén kifejtett áldozatos munkájáért. A GAK2005-ERDÔTELE kutatási projekt záró konferenciája keretében dr. Lett Béla professzor és dr. Schiberna Endre a hazai erdôtelepítések, illetve erdôgazdálkodás jellegzetességeirôl számoltak be. Dr. Lett Béla elôadásában kiemelte, a telepítésre használt fafajok kiválasztásában mindenkor nagy szerepet játszott a rájuk vonatkozó állami támogatás mértéke. Hangsúlyozta, az erdôtelepítés során elsôsorban a termôhelyi adottságokat kell figyelembe venni, mert ennek komoly gazdasági vonzata is van. A klímaváltozás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy célszerû az ôshonos fafajokat elônyben részesíteni, és elsôsorban elegyes állományok létrehozására kell törekedni. A konferenciát burgenlandi látogatás zárta, ahol terepi program és fórum keretében nyílt lehetôség a résztvevôk számára az ausztriai és magyarországi természetvédelmi korlátozások kezelési lehetôségeinek megvitatatására. P.M.


EU Agrárium és Piacszabályozás

Aggályos az Európai Unió növényvédô szerek engedélyezésérôl szóló új szabályzási tervezete A Gabonatermesztôk Országos Szövetsége (GOSZ) tagsága nevében szeretném tájékoztatni az Európai Unió Agrárgazdasága olvasóit az új EU szabályozásról, amely Brüsszelben döntéshozatal elôtt áll, és lényeges hatással bír Európa és Magyarország mezôgazdasági termelésére. Szervezetünk a magyar gabonatermesztôk legnagyobb létszámú ágazati, szakmai érdekképviseleti civil egyesülete. Az Európai Unióban jelenleg felülvizsgálat alatt állnak a növényvédô szerekrôl szóló jogszabályok. Szervezetünk aggályosnak tartja azokat az intézkedéseket, amelyek most a vita tárgyát képezik. A beterjesztett új szabályozás a növényvédô szerek használatáról, amely a jelenlegi, azonos elnevezésû irányelv (91/414 EK irányelv) helyébe lépne, olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek nem csupán a mi ágazatunkat érintik hátrányosan, hanem az egész mezôgazdasági termelést és az Európában elôállított kiváló minôségû élelmiszerkínálatot, mind Magyarországon, mind közösségi szinten. Az Európai Parlament tavaly októberi javaslatának elfogadása esetén az indokolatlanul szigorított kizárási kritériumok („cut off”) miatt a hatóanyagok kb. 65%-át, a rovarölô hatóanyagok közel 90%-át be kellene tiltani. A Bizottság a tervezet elôkészítése során nem végzett alapos hatáselemzést ezen szabályozás következményeirôl, és a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre megfelelô alternatíva. A Nomisma független olasz kutatóintézet aktuális tanulmánya úgy becsüli, hogy

ezek a javaslatok 29% terméscsökkenéssel járnak a búzatermesztésben, 20%-os veszteséget okoznának az egyéb gabonáknál, 10%-os kiesést a borszôlônél és 33%-os veszteséget a burgonyánál. A magyar elemzések azt mutatják, hogy e számok reálisak, például az olajos növények (napraforgó, repce) termesztése gyakorlatilag lehetetlenné válna. Az éves technológia végrehajtásában szükség van az eltérô hatásmódú készítmények okszerû váltására a gyors és káros biológiai folyamatok (pl. rezisztencia, hatékonyságcsökkenés stb.) késleltetésére, megakadályozására. A már jelenleg is szigorú rendszerben engedélyezett szerek szakszerû alkalmazása elviselhetô kockázat mind a felhasználók, mind a fogyasztók és a környezet számára. A fô gombaölôk, gyomirtó szerek és rovarirtó szerek betiltása nem hagyna alternatív lehetôséget a gazdálkodóknak arra, hogy elegendô mennyiségû és jó minôségû terményeket állítsanak elô. Ez a fenyegetés közvetlen és nagyon valós, további élelmiszerár-emelkedéseket és társadalmi feszültségeket indikálna. Az élezôdô élelmiszerár-emelkedések hátterében nyitott szemmel kell tekintenünk az egész kérdéskörre. Úgy hisszük, hogy Európának és Magyarországnak is erkölcsi felelôssége a világ többi országával szemben a kapacitásainak megfelelô kihasználása, az egészséges élelmiszer megtermelése és az unió egésze – beleértve Magyarországot is – versenyképességének növelése. Vancsura József elnök

Fogyasztóvédelem SMS-ben Olaszországban is lelassult a gazdasági növekedés, egyes lakossági rétegek életszínvonala stagnál, illetve csökken. Ezzel párhuzamosan, az energia, valamint a mezôgazdasági termékek tartósan magas ára az élelmiszerek fogyasztói árának drasztikus emelkedéséhez vezetett. Ebben az emelkedésben viszont több szakértô szerint egy jó adag spekuláció is van, amelynek kiszûrésére, hatásainak csökkentésére Olaszországban több kezdeményezés is elindult az elmúlt hónapokban. Az egyik ilyen a „Mister Prezzi”, azaz egyfajta árfigyelô ombudsman intézményének bevezetése. Ennek eredményessége azonban a hatáskör korlátozottsága miatt kétséges. A másik a mezôgazdasá-


gi termelôk és szövetségeik, érdekképviseleti szervezeteik, valamint a helyi önkormányzatok által létrehozott és üzemeltetett termelôi piacok („Farmers’ market”) általi közvetlen értékesítés. Ennek népszerûsége rohamosan növekszik; azonban hosszabb távon is csak részmegoldás lehet. Egy harmadik, az alábbiakban nagy vonalakban ismertetett kezdeményezés, amely az elôzô kettôvel együtt a lakosság széles körében nagy szimpátiát váltott ki, a vásárlók részére nyújtott SMS-szolgáltatás. Luca Zaia agrárpolitikai miniszter kezdeményezésére új lendületet kapott a néhány évvel ezelôtt már kipróbált ötlet, amely szerint a fogyasztók, a vásárlók mobiltelefon-üze-

13

EU Agrárium és Piacszabályozás netben kérhetnek (és kapnak) ingyenesen tájékoztatást. A szolgáltatás támogatója a mezôgazdasági minisztérium, szoros együttmûködésben a számos fogyasztóvédelmi és érdekképviseleti szervezettel. A fogyasztó, a vásárló, akár a szupermarketben, vásárlás közben küldhet ingyenesen egy SMS-t egy megadott számra (47 947), beírva természetesen a szóban forgó termék nevét. Válaszként szinte rögtön megkapja egy központból az adott termékre vonatkozó legfontosabb információkat, mint pl. termelôi- és nagyker-árak, átlagos fogyasztói árak stb. A szolgáltatás jelenleg 84 alapvetô élelmiszerre (zöldség- és gyümölcsfélék, tej, tejtermékek, húsfélék, halak stb.) terjed ki. A módszer alkalmazásával egyrészt segítséget szeretnének nyújtani a fogyasztóknak, másrészt ennek révén is megpróbálják kiszûrni az indokolatlan, spekulációs célzatú árdrágításokat. A vásárlók részletesebb információkért (árak bolttí-

pusonként, statisztikák, tendenciák, melyik terméket hol lehet olcsóbban beszerezni, hol vannak a lakóhelyük közelében esetleges termelôi piacok stb.) a www.smsconsumatori.it honlapon tájékozódhatnak. Itt lehetôség van továbbá egyfajta „virtuális bevásárlásra” is, aminek révén a vásárlók otthon, a számítógép elôtt gyorsan és egyszerûen kikalkulálhatják a tervezett bevásárlásaik várható költségeit. A fogyasztóknak a boltokban tapasztalt esetleges anomáliák esetén (túl magas árak, a címke vagy az azon szereplô egyes információk hiánya stb.) lehetôségük van azokat közvetlenül, az említett honlapról elektronikusan, vagy telefonon a fogyasztóvédelmi szövetségek valamelyikének jelezni. A szövetségek, amennyiben szükségesnek tartják, tájékoztatják a fogyasztóvédelmi hatóságot a problémás esetekrôl, a hatóság pedig lefolytatja a vizsgálatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket. K.Z.

EU-s földrajzi eredetvédelem Amint arról a legfrissebb hírek tudósítanak, újabb élelmiszereket regisztráltak Brüsszelben, így az EU-s földrajzi oltalom alatt álló termékek (PDO és GPI) száma 830-ra emelkedett. Olaszország tartja listavezetô pozícióját 173 eredetvédett termékkel, Franciaország (160), Spanyolország (120) és Portugália (114) elôtt. A statisztika szerint az új EU-tagországok közül Csehországból 16, Lengyelországból 7, Szlovákiából 4, Szlovéniából, Magyarországról és Ciprusról mindössze 1–1 élelmiszer szerepel a Brüsszelben regisztrált, földrajzi oltalom alatt álló termékek között. Ehhez kapcsolódik az a korábban megjelent hír (forrás: http://mvh.eu-info.hu/index.asp?page =cikk&db=hirek&id=11845), amely szerint „az Európai Unió Bizottsága elfogadta 16 tagország (Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Svédország és az Egyesült Királyság) 31 programját a mezôgazdasági termékek reklámozásának elôsegítésére. A programok teljes költségvetése három évre 92,4 millió euró, amelynek felét a közösség fedezi. A programok támogatják a bioélelmiszerek, a minôségi termékek (PDO, PGI, TSG), tejtermékek, húskészítmények, borok, gyümölcsök és zöldségek, növényi olajok, dísznövények, virágok és a távolabb fekvô területek termékeinek a piacra jutását.” Magyarország méltán büszke gasztronómiai hagyományira, valamint számos jó minôségû

14

élelmiszerre, amelyek a külföldiek által is kedveltek. Ennek ellenére agrárexportunkban továbbra is az alapanyagok (gabona, élô állat, nyers tej stb.) a meghatározóak, szemben a nagyobb magyar hozzáadott értéket képviselô feldolgozott élelmiszerekkel. Az EU-s földrajzi oltalom alatt álló, regisztrált élelmiszerek között továbbra is mindössze egy szerepel, a Szegedi téliszalámi. Az európai agrár- és élelmiszer-ágazat stratégiai elemzôi egyetértenek abban, hogy a jó minôségû, biztonságos, garantált származási helyû élelmiszerek szerepe kulcsfontosságú. Megítélésük szerint az európai gazdák és élelmiszer-elôállító vállalkozók csak így tudják felvenni a versenyt az EU-n kívülrôl származó, általában olcsó, de nem mindig biztonságos tömegtermékekkel. Mivel ezeknek a minôségi, tanúsított élelmiszereknek az elôállítása drágább, így csak megfelelô marketing és promóció révén segíthetô elô az értékesítésük. Az utóbbi idôben elôfordult élelmiszer-biztonsági problémák (pl. a Kínából származó, tejet vagy tejtermékeket tartalmazó termékek stb.) is felerôsítik a megbízható, ellenôrzött származású, jó minôségû élelmiszerek iránti igényt szerte Európában. Fenti hírek és tények alapján ismételten felvetôdik számos kérdés. Ezek közül néhány alapvetô: 1. Hogyan gyorsítható fel a magyar PDO-GPI termékek regisztrációja Brüsszelben? 2. Szerepel-e a magyar agrár-külgazdasági


EU Agrárium és Piacszabályozás stratégiában a feldolgozott élelmiszerek arányának és mennyiségének növelését célzó prioritás? 3. Megvannak-e az ennek megvalósításához szükséges (vállalati, állami, EU-s stb.) források? 4. Részt vesz-e a kapcsolódó EU-s pályázatokon a köztudottan forráshiánnyal küzdô Agrármarketing Centrum (AMC), egyedül, más EU tagországok ügynökségeivel közö-

sen, vagy adott esetben a hazai élelmiszeripari vállalatokkal, illetve szövetségeikkel vagy terméktanácsaikkal együttmûködve? Ezekre és más, hasonló kérdésekre adott megfelelô válaszok hozzájárulhatnak a magyar élelmiszerek elismertségének, és következésképpen exportjának növeléséhez. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

Növekvô termelôi árak serkentik a termelést A kvótaemelés átmenetileg meghozta a sikert A 2007-re számított uniós tejtermelés 132,59 millió tonnája valamivel meghaladta a 2006-os értéket, és elmondható, hogy ez a növekedés túlnyomó részt az elsô negyedévben keletkezett. Ezzel szemben 2007 áprilisa és decembere között a 2006-os szint alatt maradt a termelés, amely 420 000 tonnával kevesebb az elôzô évhez képest. A termelés visszaesése következtében, nem meglepô módon, a 2006/2007 kvótaévben az 1,9 millió tonna kvóta megmaradt. A kialakult helyzetet tavaly az Európai Bizottság 2%-os kvótaemelési javaslattal próbálta megoldani. A Bizottság elképzelése szerint a kvóta emelésével a termelôi árak is növekednek, így ösztönöznék néhány tagállamban a termelés fokozását. 2008. év eleji adatok mutatják, hogy beigazolódni látszik az elképzelés, vagyis a beszállított tejmennyiség december óta ismét kissé növekedett az EUban, azaz több nyersanyag volt elérhetô a tejiparban 2007 végén. Az átmeneti hiány novemberben következett be, amikor a tejtermelés elérte a körülbelüli 10,25 millió tonnát. Viszont, ha a 2006-os év megfelelô idôszakával hasonlítjuk össze a novemberi értékeket, megállapíthatjuk, hogy május óta elôször érte el a 2006-os szintet, miután


kevesebb tejet szállítottak be májustól októberig. Ezt a jól kivehetô tendenciát elsôsorban Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban és Portugáliában lehetett nyomon követni. Németországban a beszállított tej a 2006-os értékek felett volt, bár mindöszsze 0,5%-kal haladta meg az elôbb említett országok szintjét.

Év végére a hollandok belehúztak Franciaországban és Írországban a csökkenô tendencia után novemberben nyilvánvalóvá vált a növekedés. A holland

tejtermelôk 3%-kal több tejet szállítottak novemberben és decemberben, mint egy évvel ezelôtt. Ezekben az országokban a termelés szeptemberben és októberben kissé meghaladta a 2006-os adatokat. Hasonló volt a helyzet Németország néhány tartományában is. Néhány tagállamban azonban folytatódott a termelés csökkenése 2006-hoz képest. Ezek az országok a következôk voltak: Egyesült Királyság, Ausztria, Svédország és Finnország. Hasonlóan kimutatható volt a termelés visszaesése a balti államokban és Lengyelországban. Bár a hiány határozottan csökkeni látszott Lengyelországban.

15

EU Agrárium és Piacszabályozás A termelôi árak alakulása A termelôi árak 2007 harmadik negyedétôl indultak növekedésnek. A legerôteljesebben október és november között Németországban növekedtek az árak. A 12 új tagállamban is sikeresen zárhatták az évet a tejtermelôk tavaly, hiszen átlagosan 7%-kal kaptak többet a tej literéért, mint 2006-ban. A termelôi árak meglódulása természetesen nem fokozódhatott a végtelenségig. Az elsô visszaesés Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és Írországban volt megfigyelhetô. Írországban 10%-os volt a csökkenés. Ehhez azonban tudni kell, hogy a fent említett országokban a határozott termelôiár-emelkedés követôen októberben bekövetkezett a termelôi csúcs, amely után szükségszerû volt a csökkenés. Novemberben a termelôk 38 eurócent/kg árat is megkaptak a tejért, ami 3%-kal több, mint októberben, és közel egyharmaddal több, mint az egy évvel ezelôtti árak.

Tejtermelés alakulása 2008-ban az unióban Az idei, 2008/2009-es tejkvótaév elsô hónapjában a tejtermelés 0,6%-kal (69020 tonna) maradt alul a tavalyihoz képest. A 2007. májusi adatokkal összehasonlítva viszont a második hónapban 0,3%-kal (34 240 tonna) 12,1 millió tonnára emelkedett a tejtermelés.

EU–25 tejtermelése havi bontásban (ezer tonna) 2006/ 07

2007/ 08*

2008/ 09*

% különb- %különbség ség 07/08– 06/07– 08/09* –07/08*

Április

11 429

11 595

11 525

–0,60%

1,45%

Május

12 154

12 041

12 075

0,28%

–0,93%

Június

11 482

11 208

11 202

–0,06%

–2,39%

Július

11 231

11 107

11 210

0,92%

–1,10%

Augusztus

10 912

10 813

–0,91%

Szeptember

10 442

10 301

–1,35%

Október

10 642

10 536

–0,99%

November

10 100

10 092

–0,08%

December

10 571

10 648

0,73%

Január

10 882*

11 043

1,47%

Február

10 010*

10 679

6,68%

Március

11 395*

11 600

1,80%

Össz.

131 251

131 663

46 012

0,31%*

Forrás: Eurostat Megjegyzés: A táblázat nem tartalmazza Máltát, de mivel termelése mindössze 3000–6000 tonna/hónap, nincs jelentôs hatása.

16

Júniusban 0,06%-kal (6320 tonna) visszaesett a termelés az elôzô év júniusához képest, így 11,2 millió tonnát adva. A következô hónapban, júliusban 102 550 tonna növekedés volt tapasztalható, ami 0,9%-ot jelentett. A legnagyobb arányú növekedés 2007 júliusa és 2008 júliusa között Spanyolországban következett be, ahol is 4,7%-kal (22 460 tonna) volt több a termelés. Mennyiség tekintetében Franciaországban nôtt leginkább a tejtermelés, mintegy 69 020 tonnával, ami ugyan csak 3,7%, de így is eléri a 1,8 millió tonnát. Összességében az EU 25-re vetítve a tejtermelés áprilistól júliusig 46 millió tonna volt, ami 0,1%-os növekedést jelent az elôzô évhez képest. A Mezôgazdasági Fôigazgatóság által kiadott adatok szerint a tej ára növekedett 2007 júliusa és 2008 júliusa között is. Az EU 25 átlagos tejára 2008. júliusra 28,42 ppl (penny/liter) volt, ami 2,3%-os növekedés. A legalacsonyabb tejár ekkor Litvániában volt tapasztalható, átlagosan 18,74 ppl (penny/ liter); míg Cipruson kiugróan magas: 39,43 pennyt fizettek a tej literéért. Thomas Siadak


Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni székhelyû Erdômérnöki Kara az önálló magyar erdészeti felsôoktatás 200 éves fennállásának évfordulóját 2008. szeptember 10-én ünnepelte. 1808-ban Selmecbányán (ma Banská Štiavnica) a Bányászati Akadémiától független Erdészeti Tanintézet falai között indult be az önálló erdômérnök-képzés, mely mérföldkô a magyar erdészettudomány kialakulásában, illetve a magyar nyelvû erdészeti szakirodalom megteremtésében. Az európai rangú oktatómunka 1919 után a Sopronba települt Magyar királyi Bányászati és Erdômérnöki Fôiskola falai között folytatódott. A magas szinten képzett, elkötelezett tanári kar áldozatos munkája során felnövekvô erdészgenerációk fô érdeme, hogy Európát megelôzve megfogalmazták, illetve bevezették a tartamos erdôgazdálkodás fogalmát. A soproni Erdômérnöki Kar a selmecbányai akadémia egyik jogutódjaként az elmúlt évszázadok örökségét tovább ôrzi és gyarapítja, nagyfokú szakmai elkötelezettséggel és a hagyományok tiszteletével. A jubileumi díszünnepségen a hivatalos szervezetek mellett a történelmi egyházak, Sopron és Selmecbánya városának vezetôi, valamint többek között a vancouveri, a miskolci, a bécsi, a brassói, a

A

A bányász és erdész barátságot jelképezô csille

A híres Erzsébet-kert

1956-os emlékmû

freiburgi, a göttingeni, a moszkvai, valamint a zólyomi egyetemek vezetôi is részt vettek. A minôségi szakemberképzés elismeréseképpen dr. Simon József kabinetfônök, szakállamtitkár Arany Parlamenti Emlékérmet adományozott dr. Náhlik András dékánnak Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke nevében.

Az Erdômérnöki Kar fôépülete

Az örök bányász-kohász-erdész barátság emlékére

Dr. Fodor László, a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Fôiskola elsô rektora

Dr. Káldy József, az Erdészeti Géptani Tanszék kutatásának és oktatásának megteremtôje

Csekefalvi Dr. vitéz Török Béla, a fatechnológia elsô tanára

Lázár Jakab, az elsô magyar erdészettan írója

Nemrég avatták fel az Erdômérnöki Kar új épületét

A jubileum alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület új zászlót adományozott az Erdômérnöki Karnak, a testvériség és barátság kifejezéseképpen a selmeci-soproni hagyományoknak megfelelôen. Az ünnepségsorozat keretéJubileumi díszünnepség Jubileumi kiadvány ben sor került az Egyetem Botanikus Kertjében elhelyezett szobrok információs tábláinak felavatására, az 1956-os forradalom hôsi halottairól való megemlékezésre, valamint az erdész valétaelnökök találkozójára is. A 200 éves jubileum alkalmából három kötetes, az elmúlt két évszázad oktatástörténetét felölelô kiadvány készült, melyet az Erdészeti Múzeumban tartott ünnepségen mutattak be. Képek és szöveg: Papp Mónika

Kemény munka és türelem

Látogatás a modern istállóban

A

Jól tartott tejelô szarvasmarhák

magyar vidék felemelkedésébe vetett hitem egy kicsit megerôsödött, miután a Tej Terméktanács szervezésében eljutottunk a kazsoki székhelyû Bos-Frucht Agrárszövetkezetbe és a kaposvári székhelyû Fino-Food Kft. tejüzemébe.

Szalma szakszerû tárolása

Modern istálló elôtérben a silótárolóval

Takarmánykeverô

A trágyalé szakszerû tárolása. A földekre kerül az értékes folyékony trágya

Fino-Food Kft. naponta 75 ezer liter tejet dolgoz föl, amelybôl friss termékek, tej, tejföl, kefir, sajtok, mirelit és ömlesztett termékek készülnek. Elsôsorban hazai ellátásra termelnek, a vásárlók között ott vannak a nagy áruházláncok is, a Tesco, a Cora, az Auchan, a Match, a Lidl, valamint nagykereskedôk, állami és költségvetési szervezetek. Sikeresen pályázott a cég a 2008-2009-es tanévben az iskolatej programra. Így ötezer diáknak mi szállítjuk az egészséges tejet – mondta Egyed László. Megindult a hosszabb szavatosságú, dobozos friss tej gyártásuk is, amely a kíméletes feldolgozásnak és az úgynevezett ESL technológiának köszönhetôen megôrzi értékes tápanyagait. (Kapcsolódó riport a 25. oldalon.)

A

Tejfeldolgozó makettje

Továbbépülô tejfeldolgozó

Sajtok és borok

Trunko Ferenc borász, igen szép és jó borokat mutatott be

Kiváló minôségû termékek

Sajtparádé

Tokaji boros sajtkülönlegesség

A Szekszárdi csemegesajt (HÍR termék) – újabb néven Szegzardina


Aktualitások a hazai tejpiacon A Tej Terméktanács alábbi taglistája a tejtermelési kedv alakulását szemlélteti. Lényeges csökkenés a termelôi körben zajlott le. A társas vállalkozások száma mintegy 40%-kal, míg a magántermelôk száma 44%-kal alacsonyabb, mint a csatlakozás elôtti évben. (A csökkenés egy része annak is betudható, hogy ma már nem a Tej Terméktanács kezeli a kvótát, és így nem elvárás a terméktanácsi tagság.) A Terméktanács-tag tejfeldolgozók száma 15%-kal emelkedett, de az újonnan belépôk még nem dolgoznak fel tejet, egyelôre pályázati elbírálásra, pénzre várnak.

A terméktanácsi tagság alakulása Státusz

2003. év

Termelôk társas magán Gyûjtô üzemeltetô Feldolgozó Kereskedô Összesen

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

709 8 064

540 6 397

516 6 054

501 5 891

476 5 592

424 4 536

302 61 6 9 142

275 58 7 7 277

262 38 7 6 877

250 36 7 6 685

250 36 7 6 361

250 42 7 5 259

Forrás: Tej Terméktanács

nyabb. Ebbôl következik, hogy valami más technika, motiváció az, ami lehetôvé teszi, hogy a külpiacról beáramló termékeket a láncok alacsonyabb, esetenként dömpingáron tudják forgalomba hozni!

Tejtermelés, felvásárlás Azonos adatszolgáltatói körre vizsgálva megállapítható, hogy 2008 I–VIII. hónapjában csaknem 14%-kal kevesebb tejet vásároltak föl a tejfeldolgozók. Alapanyag vonatkozásában egyre nagyobb szerephez jut a tejfeldolgozók egymás közötti kereskedelme. Ez a szám annál is inkább érdekes, mert ezen idôszak alatt a feldolgozók exportértékesítése tejegyenértékben számítva alig 6%-kal csökkent. Az elmúlt idôszakban a legnagyobb gondot az unión belül kialakult kínálati tejpiac okozta, melynek hatására hazánkban januárhoz képest 20 forinttal csökkent a tej felvásárlási ára. Folyamatosan vád éri a hazai tejtermelôket, hogy nem megfelelô a hatékonyság, drágán állítják elô a tejet, és ez ad lehetôséget arra, hogy a környezô országokból a hazainál kedvezôbb árszinten jöjjön be számos termék. A következô termelôiártáblázatot áttekintve azonban megállapítható, hogy a magyarországi felvásárlási árszint – bár ez az ár nem fedezi a hazai termelôk költségeit – elmarad az EU 25 átlagától és a környezô országok árszintjénél is alacso-


Belföldi értékesítés A Tej Terméktanács által készített statisztikában 2008. I–VIII hónapjában a belföldi értékesítés tejegyenértékben számolva 6%-kal maradt el az egyébként is alacsony elmúlt évi, 2007-es

bázistól. A legnagyobb volument érintô értékesítéscsökkenés – az összes belföldi értékesítésbôl 40%-kal részesedô – fogyasztói tej kategóriában tapasztalható: ez eléri a 12 százalékot. Az érlelt tehénsajtoknál is közel 3%-os értékesítéscsökkenés tapasztalható. A két fô termékcsoportnál a csökkenés mintegy 40 millió kilogramm tejet reprezentál. A tejpornál, a sûrített tejkészítményeknél, az ömlesztett sajtnál és a tejdeszszerteknél is komoly értékesítési visszaesés tapasztalható.

A nyerstej termelôi ára a világon Az árak EUR/100 kg-ban vannak megadva. Ország

2007. július

2008. június

2008. július

Németország

31,85

32,80

33,60

Belgium

35,85

30,35

Csehország

27,06

34,26

2008. 07./ 2008. 07/ 2007. 07.% 2008. 06.%

105,49

102,44

29,74

82,97

98,00

33,41

123,47

97,52

Görögország

36,70

43,15

42,95

117,03

99,54

Franciaország

30,86

34,19

36,17

117,22

105,80

Olaszország

33,16

38,10

38,10

114,89

100,00

Ciprus

40,40

48,54

48,32

119,59

99,54

Litvánia

20,80

23,17

22,96

110,38

99,09

Magyarország

26,53

32,28

33,06

117,10

97,93

Ausztria

31,63

38,19

39,12

123,68

102,44

Lengyelország

28,09

30,73

31,14

110,86

101,33

Szlovákia

27,75

33,28

32,32

116,47

97,12

EU-25

29,88

34,12

34,82

116,53

102,06

Új-Zéland

27,89

29,43

25,49

91,39

86,61

USA

34,43

28,76

25,55

74,23

88,85

Forrás: AKI A devizaszorzó alakulása: 2007. július 1 EUR = 246,85 Ft 2008. június 1 EUR = 242,60 Ft 2008. július 1 EUR = 231,97 Ft

17

EU Agrárium és Piacszabályozás A hazai termékek értékesítéscsökkenése egyértelmûen összefügg a nagy volumenben beáramló importtermékekkel.

Az export és az import mennyisége és árösszefüggései Hazánk exportjában a csatlakozás elôtti években meghatározó termékkör a sajt volt. A legnagyobb felvevôpiac az Arab-öböl országai – harmadik piac – voltak, ahova sok ezer tonna ún. orientális típusú sajtot szállítottunk ki, míg az amerikai piacon a keménysajt kategóriában rendelkeztünk beszállítási kvótával. Sajnálatos módon mára a sajtpiac szinte a felére csökkent. Hazánk tejtermékexport-esélyeit nagyban rontotta, hogy 2007. év közepén az export-visszatérítés mértékét nullára csökkentették, és a magasan tartott forintárfolyam is az export ellen hatott. A következô három termékcsoportban az import volumene 50% körüli. 2008 elsô félévében a 0401-es áruosztályban a behozott termékmennyiség 52 006 tonna, amely zömében UHT tej és tejszín. Ezen idôszak alatt a terméktanács tagjai 47 081 tonna UHT tejet és tejszínt értékesítettek belföldön. Szintén a fenti idôszakra vonatkoztatva a 0406 áruosztályban az import 16 143 tonna, amely zömében érlelt és ömlesztett sajt, míg a terméktanácsi statisztikában 12 232 tonna belföldi értékesítés szerepel azonos termékkörben. A harmadik érintett termékcsoport a savanyított tejtermékek, a 0403 áruosztály, melynél az áruházi polcok tanúsága szerint a nagy volument a gyümölcsjoghurt képezi. Ezen termékcsoportban az import mennyisége 16 616 tonna, míg a hazai értékesítés 19 425 tonna. Az import óriási volumene mellett a legnagyobb gondot az importtermékek ára okozza,

18

amely gyakran kimeríti a dömpingár fogalmát. Miután a beszállító országok csak a többleteiket vezetik le az exportban (10–20%), gyakran elôfordul, hogy a magyar piacon 30–40%kal alacsonyabb áron kínálják termékeit, mint a nemzeti piacaikon. E mellett tény az is, hogy számos importtermék nem a Magyarországon elôírt és alkalmazott beltartalmi értékekkel kerül forgalomba, hanem annál lényegesen alacsonyabbal (pl.: magyar Trappista szárazanyaga 56%, míg az import 53–54%), ami jelentôs árelônyt ad a beszállítónak. További kiskapukat sejtet az a tény, hogy míg itthon és általában a láncok a közvetlen beszerzést hirdetik, mint a legkorrektebb és költséghatékony megoldást, addig az importárut mindig egy közbeiktatott (1–2 fôs) Kft-n keresztül szerzik be.

Monitoring késztermékvizsgálat eredményei A 2008. augusztusi monitoringvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból minden minta megfelelô volt. A megvizsgált, összesen 43 db külföldi termék közül 22 db (51,2%) esetében fordult elô valamilyen kifogás, míg az ellenôrzött ugyancsak 43 db magyar termék közül 13 db (30,2%) nem felelt meg egy vagy több követelménynek. A külföldi és a hazai termékek közül a legtöbb kifogás egyaránt a fogyasztói tejek, a sajtok és a fermentált termékek esetében fordult elô. A sajtoknál a kifogásolások zöme a nem megfelelô állományból, lyukazottságból és ízhibából adódik. A külföldi mintáknál csökkent a jelölésekbôl eredô kifogás. Az is megállapítható, hogy az elmúlt évhez mérten a külföldi gyártású tejtermékeknél a kifogásolási arány nem csökkent.

Közösségi marketingtevékenység A Tej Terméktanács az Agrármarketing Centrum támogatásával az idén is folytatja közösségi marketingtevékenységét. Az iskolai képzési kampány keretében további 30 iskolába jut el a tejtermékek fogyasztására ösztönzô kiállítás, mely iskolai rajzversennyel is színesebbé vált. Folytatjuk a Média Tej Klub programokat, amelynek egyik állomása az idei ôszi Somogy megyei program, és decemberben még egy évzáró sajtótájékoztatót tervezünk. Az Agrármarketing Centrum a magyar tej és tejtermékek népszerûsítésére társadalmi célú kampányt indított október 1-jén. A kampány fô célja: felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a külföldrôl beáramló tej és tejtermékek helyett inkább a friss, hazai tejet és tejterméket fogyasszák. A kampány szlogenje: TEJ. Minden jóban benne van.

A kampány kreatív anyaga és képi megjelenítése „Díjazzuk a teheneket … a friss hazai tejért … a friss hazai sajtokért” ötletre épül. A kampány során az alábbi felületeken jelenünk meg: – metró- és villamoskapaszkodók, – sajtóhirdetések, PR megjelenések – különféle internetes felületek, banner, pop-up hirdetések – tejtermék kóstoltató négy helyszínen, két-két napig – saját honlap (www.tejbar.hu), ahol szintén népszerûsítjük a hazai termékek fogyaztását. Tej Terméktanács



Hogyan éljünk a pályázati lehetôségekkel? A 2826/2000/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Unió támogatást nyújthat a tagállami agrármarketinghez. Az uniós támogatás részaránya nem haladhatja meg a tagállami finanszírozás felét. A támogatás odaítélésekor elônyben részesülnek azok a projektek, amelyek az Európai Unióban termelt agrár- és élelmiszeripari termékek magas minôségi, higiéniai, élelmiszerbiztonsági jellemzôit, megbízható címkézési, állatjóléti, és környezetbarát jellegét hangsúlyozzák. A tagállami részt finanszírozhatja tagállami szakmai szervezet, más tagállami intézmény, vagy közvetlenül a tagállam költségvetése is. A fenti tanácsi rendelethez kapcsolódóan az uniós marketingtámogatás részletes feltételeit az 1071/2005/EK bizottsági rendelet tartalmazza. Ebben a rendeletben konkrétan fel van sorolva a támogatható termékek és marketingintézkedések köre. Az évente egyszer odaítélt támogatásért egytôl három évig tartó projektekkel lehet pályázni. Abban az esetben, ha a benyújtott projekt több évre szól, a támogatási pályázatban a tagállami szintû finanszírozási összegeket évi bontásban fel kell tüntetni. Tagállami szinten a támogatásért minden év nov-

ember 30-ig lehet pályázni. A pályázatokat nem lehet közvetlenül a Bizottsághoz benyújtani. Ezeket a tagállamoknak kell összegyûjteniük és a Bizottsághoz továbbítaniuk. A pályázatok támogatásáról a Bizottság dönt. A marketingpályázatokról a Bizottság legutóbb 2008. július 24-én hozta nyilvánosságra döntését (1P/08/1206). Ebben az évben 16 tagállam 31 programja részesülhet uniós támogatásban. Idén a nyertes projektek összértéke 138 millió euró volt. Ehhez az összeghez a tagállamok 92,4 millió euróval járultak hozza, és a pályázatok összesen 45,7 millió euró uniós támogatásban részesültek. A figyelmes olvasó a következô oldalon lévô 1-es táblázatot áttanulmányozva sajnálattal veheti tudomásul, hogy az idén a nyertes pályázatok között magyar projekt nem volt.

Kitüntetett olívaágazat A 45,7 millió euró uniós támogatásból nyolc termékágazat és két általános, közvetlenül ágazathoz nem köthetô szakterület – ezek voltak az eredet és márkavédelem, illetve a francia tenge1. táblázat

Az agrármarketing támogatása az Európai Unióban (2009–2011 között, euróban) Tagállami támogatás Ország

1. év EU-15

2. év

EU támogatás

3. év

Összesen

1. év

2. év

3. év

Összesen

Mindösszesen

Ausztria

1 000 000

1 000 000

1 000 000

3 000 000

500 000

500 000

500 000

1 500 000

Belgium

2 258 279

2 122 271

1 985 275

6 365 825

1 129 140

1 061 136

992 638

3 182 913

9 548 738

391 205

933 653

760 045

2 084 903

195 603

466 827

380 023

1 042 452

3 127 355

748 913

2 235 348

Dánia Egyesült Királyság

4 500 000

413 481

681 420

391 534

1 486 435

212 436

340 710

195 767

Franciaország

8 813 545

8 829 448

8 645 428

26 288 421

4 231 842

4 240 308

4 148 298

12 620 447 38 908 868

Görögország

2 619 611

3 139 068

2 821 895

8 580 574

1 309 806

1 569 534

1 410 948

4 290 287 12 870 861

Hollandia

2 544 294

3 114 222

3 025 240

8 683 756

1 272 147

1 557 111

1 512 620

4 341 878 13 025 634

620 203

460 318

347 257

1 427 778

310 102

230 159

173 629

713 889

2 141 667

Németország

2 350 000

2 350 000

350 000

5 050 000

1 175 000

1 175 000

175 000

2 525 000

7 575 000

Olaszország

5 523 737

5 048 002

5 181 484

15 753 223

2 761 869

2 524 002

2 590 742

Portugália

1 233 206

1 268 097

1 301 700

3 803 003

616 603

634 049

650 850

1 901 502

5 704 505

697 387

879 111

775 163

2 351 661

348 694

439 556

387 582

1 175 831

3 527 492

28 464 948 29 825 610

26 585 021

84 875 579

14 063 239 14 738 389

13 118 094

Luxemburg

Svédország EU-15 összesen Észtország

7 876 612 23 629 835

41 919 721 126 795 300

115 300

–

–

115 300

57 650

–

–

57 650

172 950

Lengyelország

1 258 872

739 949

–

1 998 821

629 436

369 975

–

999 411

2 998 232

Szlovákia

1 389 243

1 131 080

1 165 777

3 686 100

694 622

565 540

582 889

1 843 050

5 529 150

Szlovénia

746 970

625 167

386 494

1 758 631

373 485

312 584

193 247

879 316

2 637 947

EU-10 összesen

3 510 385

2 496 196

1 552 271

7 558 852

1 755 193

1 248 098

776 136

3 779 426 11 338 278

EU-27 összesen

31 975 333

2 321 806

28 137 292

92 434 431

15 818 431 15 986 487

13 894 229

45 699 147 138 133 578

Forrás: IP/08/1206, Brüsszel, 2008. július 24. alapján, saját számításokkal kiegészítve.


19

EU Agrárium és Piacszabályozás 2. táblázat Az agrármarketing támogatása az Európai Unióban (2009–2011 között, EU-27=100%) Tagállami támogatás Ország

1. év EU-15

2. év

EU támogatás

3. év

Összesen

1. év

2. év

3. év

Összesen

Mindösszesen

Ausztria

3,1

3,1

3,6

3,2

3,2

3,1

3,6

3,3

3,3

Belgium

7,1

6,6

7,1

6,9

7,1

6,6

7,1

7,0

6,9

Dánia

1,2

2,9

2,7

2,3

1,2

2,9

2,7

2,3

2,3

Egyesült Királyság

1,3

2,1

1,4

1,6

1,3

2,1

1,4

1,6

1,6

Franciaország

27,6

27,3

30,7

28,4

26,8

26,5

29,9

27,6

28,2

Görögország

8,2

9,7

10,0

9,3

8,3

9,8

10,2

9,4

9,3

Hollandia

8,0

9,6

10,8

9,4

8,0

9,7

10,9

9,5

9,4

Luxemburg

1,9

1,4

1,2

1,5

2,0

1,4

1,2

1,6

1,6

Németország

7,3

7,3

1,2

5,5

7,4

7,3

1,3

5,5

5,5

Olaszország

17,3

15,6

18,4

17,0

17,5

15,8

18,6

17,2

17,1

3,9

3,9

4,6

4,1

3,9

4,0

4,7

4,2

4,1

Portugália Svédország EU-15 összesen

2,2

2,7

2,8

2,5

2,2

2,7

2,8

2,6

2,6

89,0

92,3

94,5

91,8

88,9

92,2

94,4

91,7

91,8

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Észtország

0,4

–

–

0,1

0,4

–

–

0,1

0,1

Lengyelország

3,9

2,3

–

2,2

4,0

2,3

–

2,2

2,2

Szlovákia

4,3

3,5

4,1

4,0

4,4

3,5

4,2

4,0

4,0

Szlovénia

2,3

1,9

1,4

1,9

2,4

2,0

1,4

1,9

1,9

EU-10 összesen

11,0

7,7

5,5

8,2

11,1

7,8

5,6

8,3

8,2

EU-27 összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Forrás: IP/08/1206, Brüsszel, 2008. július 24. alapján, saját számításokkal kiegészítve.

ren túli területekre szóló projekt – részesült. 2008-ban az egyes ágazatok uniós marketingtámogatottsága a következôképpen alakult: A támogatás negyedét (11,4 millió eurót) a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcsfélék kapták, majd sorrendben a tej és tejtermékek csoportja következett 17 százalékos részesedéssel és 7,6 millió euró támogatási összeggel. A 3–5 helyen három 12 százalékos termékcsoport, (ebben a sorrendben) a hús, az olíva és olívaolaj, valamint a borágazat osztozott. – Szakértôk talán felkapják a fejüket, hogy az olívaágazat marketingtámogatása meghaladja az igen marketingigényes és amúgy is gyalázatos piaci állapotban lévô borágazatét, de 2008-ban ez volt a helyzet. Az ötödik helyezést elért borágazat után következik három olyan ágazat, a kertészet, a repce és a baromfiágazat, amely támogatása három százalék alatti arányú. A két ágazathoz nem köthetô általános projekt közül a francia tengerentúli területeken folytatott élelmiszermarketing támogatását célzó projekt 2008-ban az összes uniós támogatás 13,3 százalékát (6 millió eurót) kapott, a másik, a márka és eredetvédelem, 1,5 millió euró uniós támogatásban (az összes támogatás 3,3 százaléka) részesült. (Közbevetôleg jegyzem meg, – mert biztos az ol-

20

vasónak is feltûnik az igen magas összegû, egykori francia kolóniák rendelkezésére bocsátott uniós támogatási összeg – hogy a magas összeg ellenére ez volt az egyetlen olyan nyertes projekt,


EU Agrárium és Piacszabályozás egynél több, két kisebb projektre pénzügyi támogatást. – Ismét egy közbevetô megjegyzés: az a Szlovénia mutatta a legnagyobb aktivitást az uniós agrármarketing-támogatásért folyó versenyben, amely ország gazdaságában talán az egy Ciprust nem számolva, az új tagállamok közül a legkisebb jelentôségû a mezôgazdasági termelés! – Árnyaltabb a kép, ha az új országok teljesítményét az egy országnak jutó támogatás összege alapján vizsgáljuk. A négy új tagállamon belül a szlovákok kapták a legnagyobb uniós támogatást, (tejmarketingre, 1,8 millió eurót) és ezzel a teljesítményével Szlovákia a 16 nyertes ország között is a középmezônyben, a hetedik helyen végzett, ami nem rossz teljesítmény.

Marketing és piacvédelem amelynek 50 százalék helyett „csupán” a tagállami finanszírozás 31 százalékát ítélték oda uniós támogatásként…)

Kedvezményezett régi tagállamok A nyertes pályázatok ágazatok és szakterületek közötti megoszlásán túl az is sokatmondó adat, hogy ebbôl az egyes országok milyen mértékben részesültek (2. táblázat). Nos, a 16 nyertes tagállam közül tizenkettô a régi tagállamok (EU-15) csoportjába tartozik, és az újonnan belépô EU-12 közül mindössze négy tagállam – Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – agrármarketingje részesült 2008-ban uniós támogatásban. A nyertesek között a régi tagállamok túlsúlya még inkább szembeötlô, ha viszonyítási alapként az elnyert uniós támogatás összegét vesszük. Az EU-15-be tartozó 12 tagállam kapta a teljes uniós támogatás 91,7 százalékát, míg az újonnan belépôket képviselô négynek csupán a támogatások 8,3 százaléka jutott! Azonnal hozzá kell tenni, nem csak új és régi, de a régi tagállamok szereplésében is jelentôs eltérés van. 2008-ban az uniós marketingtámogatás két fô nyertese kétségtelenül Franciaország és Olaszország voltak. Ez a két ország kapta az összes 2008. évi támogatás 45 százalékát (Franciaország 27,6, Olaszország pedig 17,2 százalékot), ketten együtt több mint ötször annyit, mint az újonnan belépô négy nyertes tagállam együttesen. 2008-ban az egy országra jutó nyertes marketingprojektek száma egy és öt között mozgott. A maximális öt projekttámogatásban Franciaország és Olaszország részesült. Ezzel szemben az újonnan belépôk közül csupán Szlovénia nyert


A leírtak alapján levonható a következtetés, hogy a 2008-ban odaítélt marketingtámogatásból az uniónak éppen az az országcsoportja, az EU12-ek kaptak aránytalanul keveset, amely országcsoport egyébként erre a támogatásra a leginkább rászorulna. Különösen sajnálatos ez, ha figyelembe vesszük, hogy a KAP liberális reformfolyamatában az agrármarketing nemcsak a belsô piacszabályozás (KAP I. pillér) visszaszorulása miatt, de a jövôben egyéb okokból is – a vámok hiányában, a nemzeti élelmiszerpiacon egyre inkább piacvédelmi szerepet is betölt – mindjobban felértékelôdik. – Annak, hogy az újonnan belépôk élelmiszergazdasága lemarad marketing terén is az uniós források megszerzéséért folytatott versenyben, elsô helyen finanszírozási okai vannak. Ezek az országok a jelenlegi pénzügyi helyzetükben – elég itt konkrétan Magyarországra utalni – nem tudnak egy euró uniós marketingtámogatás megszerzéséhez, ami a támogatás elôfeltétele, elôre két euró nemzeti forrás lekötni. Ha azonban mélyebbre ásunk, rájövünk, nemcsak a pénzügyi problémák okoznak nehézséget. Talán még ennél is nagyobb problémát – az uniós versenytársakkal szemben nagyobb versenyhátrányt – okoz, hogy az új tagállamokban hiányoznak, – vagy szervezettségben még nagyon gyengék – azok a szakmai szervezetek, amelyeknek ezeket a projekteket kezdeményezniük, menedzselniük kellene. Ne tessenek megsértôdni, tessenek megcáfolni az elôbbi megállapítást azzal, hogy a 2009-es bírálaton nem is egy, hanem öt nyertes magyar marketingprojektrôl számolhatunk be! – Bár úgy lenne… Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

21

Agrár-külkereskedelem – Brüsszelbe járunk

Zöld Könyv az élelmiszer-minôségrôl Miután az utóbbi idôben az alacsony termelési költséggel elôállított tengerentúli termékek egyre nagyobb arányban jelennek meg az uniós piacon, ezért az európai termékek védelme fokozott szerephez kell, hogy jusson. Az Európai Bizottság 2008. október 15-én fogadta el a Zöld Könyvet, mely az Unióban jelenleg mûködô élelmiszerekkel kapcsolatos elôírásokat, minôségi, illetve tanúsítási programokat, valamint címkézési rendszereket mutatja be. A vitaindító dokumentum azt vizsgálja, hogy ezek az intézkedések mennyiben szolgálják az európai gazdálkodók versenyképességének javítását, illetve a fogyasztók tájékoztatását. A tanulmány leszögezi, a harmadik világból származó tömegárukkal szemben az uniós termelôknek a minôségi áruk elôállítására kell törekedniük. Az általuk részben már teljesített termelési követelmények a legszigorúbbak közé tartoznak a világon, és szakmai képzettségük lehetôvé teszi a piaci igényeknek megfelelô termékminôség elôállítását. Amennyiben a fogyasztók elvárásainak megfelelô termékeket állítanak elô, és ezeket jól érthetô, megkülönböztetô jelzéssel látják el, akkor magasabb árbevételhez juthatnak. A Zöld Könyv kiadásával az Európai Bizottság célja az, hogy megvizsgálja, hogyan lehet a mezôgazdasági termékek minôségét biztosító szakpolitikai és jogszabályi keretet továbbfejleszteni

anélkül, hogy a termelôk számára további költségek keletkeznének. A dokumentum három részbôl áll: az I. rész az alapvetô termelési követelményeket és az Unió által támogatott forgalmazási elôírásokat tárgyalja, a II. rész a különbözô minôségi rendszereket (földrajzi jelzések, hagyományos különleges termék és ökológiai termelés) mutatja be, a III. rész pedig a tanúsítási rendszerekkel foglalkozik. A Zöld Könyv elektronikus elérhetôsége: http://ec.europa.eu/agriculture/quality/policy) A konzultáció során a Bizottság észrevételeket vár különösen a gazdálkodóktól és az élelmiszertermelôktôl, a nem kormányzati szervezetektôl, az élelmiszer-feldolgozóktól, a kereskedôktôl, a forgalmazóktól, a fogyasztóktól és az állami szervektôl. Írásban megküldött véleményüket a Bizottság figyelembe veszi késôbbi elôterjesztései kidolgozásánál. A Zöld Könyvben felvetett kérdésekre adott válaszokat 2008. december 31-ig lehet elküldeni a következô e-mail címre: AGRI-QUALITY@ec. europa.eu, vagy postai úton az alábbi címre: Green Paper ‘Quality’ Directorate General for Agriculture and Rural Development European Commission B-1049 Bruxelles/1049 Brussels. Papp Mónika

Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája 2013 után Hogyan alakul az Európai Unió vidékfejlesztési politikája 2013 után? Ugyanakkorák lesznek-e a tortaszeletek, mint 2013-ig, vagy nagyobbak – tette föl a kérdést Mariann Fischer Boel fôbiztos. Meg is válaszolta a kérdést: úgy véli, egyensúlyt kell teremteni a jövedelemtámogatás, a piac, a vidékfejlesztési politika között, a kompenzáció és a beruházás között úgy, hogy a vidékfejlesztés legyen a fô cél, a vidék legyen a nyertes. Mindezt október 16-án a dél ciprusi Limassolban tartott konferencián mondta el. (A konferencia címe: Európa vidéki térségei a holnap lehetôségeire tekintenek.) Az Európai Unió költségvetésére óriási nyomás nehezedik majd 2013 után.

22

Vízhiány ma Jó néhány ország úgy tekinti a közös agrárpolitikát, mint amire a legnagyobb nyomás nehezedik. Meg kell néznünk minden eurót, ami hatékonyan erôsítheti a vidékfejlesztési célok megvalósulását. Az új lehetôségek és kihívások között a fôbiztosasszony elsôk között említette a klímaváltozást. Az unió agrárgazdaságának is ki kell vennie részét az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében. A vízhiány, amely Cipruson olyan óriási bajt okozott az idén – fölhívta a figyelmünket arra, hogy fejlesszük az öntözési rendszereket, fokozzuk az energiahatékonyságot, jobban, hatéko-


Riport nyabban használjuk föl a nitrogéntartalmú mûtrágyát. A megújított, a célokra jól összpontosító vidékfejlesztési politika a modulációk növekvô aránya révén erre lehetôséget is ad. A fôbiztosasszony a limassoli konferencián igyekezett motiválni a politika alakítóit és az állattartókat, valamint a kutatókat szerte Európában. Azt reméli, az itt elhangzott gondolatok és javaslatok jó értelemben vett láncreakciót indítanak el. Hivatkozott Mariann Fischer Boel a LEADER program sikerére is.

A klímaváltozás vesztesei Európa-szerte kampány indult az iskolatej-fogyasztás növelésére. Ez részét képezi az alultápláltság elleni küzdelemnek, mondta többek között Androulla Vassiliou egészségügyi biztos, aki a kérdést integráltan közelítette meg – összefüggésben a politikai eltökéltséggel és az iskolák megkeresésével. Michalis Polynikis ciprusi mezôgazdasági miniszter az iskolai nevelés fontosságát hangsúlyozta. Elôrejelzések szerint a mediterrán térségben, Dél- és Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a 21. század közepére, vagyis 2050 körül a mezôgazdasági termények hozamai akár 30 százalékkal is csökkenhetnek, derült ki egy Rómában nemrégiben tartott konferencián, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a FAO, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) együttesen szervezett A klímaváltozás hatása az egészségre, az élelmiszer- és vízellátásra, valamint a táplálkozásra címen. A delegáltak hangsúlyozták, hogy a hátrányos folyamatok mérséklésében az energiatermelésnek, a helyes mezôgazdasági gyakorlatnak és földhasználatnak kiemelkedô szerepe van. Az Élelmezési Világnap közeledésére való tekintettel az elôadók hangsúlyozták az egészségmegôrzés fontosságát, az elszegényedô csoportok, rétegek fokozott veszélyeztetettségét is. Fontos téma volt a mediterrán térséget már ma is sújtó vízhiány, különösen annak fényében, hogy a téli csapadékmennyiség várhatóan 25 százalékkal csökken már most is, de fôleg a közeljövôben. Közép- és Dél-Európának, valamint Közép-Ázsiának szembe kell néznie akár 80%-os nyári vízhiánnyal, amely 16–44 millió embert érint 2080-ra. A kemikáliák fokozott fölhasználása lesz jellemzô, ugyanakkor új betegségek terjedésével kell számolni Észak-Európában, … A kéknyelv-betegség


vírusa (BTV) a 21. század végére az egyik legveszélyesebb állatbetegség lesz.

Nagyobb szermaradvány az importtermékekben Nem jó hír, hogy nôtt a növényvédôszer-maradvány mind az unióból, mind a harmadik országokból származó terményekben. A gyümölcs-, zöldség- és gabonamintáknak durván az 54%-a 2006-ban tartalmazott szermaradványt: 4,4%-ban a megengedett maradványértéken felül és 42%ban a megengedett szermaradvány-érték alatt, 65810 mintát alapul véve, derült ki a Bizottság éves jelentésébôl. Az Európai Unió szermaradvány-figyelô programjában az uniós országokon kívül Norvégia, Izland és Liechtenstein is szerepelt. 2003-ban a minták 5,5%-a tartalmazott a megengedettnél jóval magasabb szermaradványmennyiséget. Mindez azt erôsíti, hogy tovább kell finomítani a vizsgálati módszereket. Az is kiderült, hogy 6,4%-a az import termékeknek meghaladta a megengedett mértéket, míg az unión belül ez az arány 2,2% volt. A csecsemôételekre szigorúbb szabályok érvényesek. A minták 86%-ában egyáltalán nem találtak szermaradványt, a határértéket meghaladó szermaradványt a vizsgált csecsemôételek 0,2 százalékánál találtak.

Eredetigazolás bevezetése? A figyelem erôsen ráirányult az illegális fakitermelésre, magyarul lopásra, valamint az ebbôl a forrásból származó faipari termékekre, amelyek jelen vannak az uniós piacokon. A trópusi erdôk irtása is folytatódik. Íme, az unió erdészeti csomagjának két eleme: Stavros Dimas környezetvédelmi biztos büszkén állította, hogy mennyire egyedülálló az unió erdészeti csomagja, amely véget akar vetni az illegális fakitermelésnek és a lopott fa feldolgozásának. Szomorú tény: a faipari termékek mintegy 19%-a származik az EU piacán illegális forrásból. Gerda Verburg holland mezôgazdasági miniszter sürgette a fôbiztost, hogy a helyzeten a törvénykezés szintjén változtassanak. Anke Schulmeister, a WWF erdészeti politikával foglalkozó tisztségviselôje szerint a fa legális eredetét bizonyítania kell az adott kereskedelmi cégnek. T.E. Forrás: Agra Facts

23

Arcképcsarnok

Alekszej Vasziljevics Gordjejev orosz mezôgazdasági miniszter 1955. február 28-án született Frankfurt (Oder) városában, az egykori NDK-ban. 1978-ban végzett a moszkvai Vasúti Szállítási Mérnöki Intézetben. 1980–1981 egy moszkvai építôjavító tröszt fômûvezetôje. 1981–1986 a Gyümölcs- és Zöldségtermesztô Gazdaságok Minisztériuma anyagi és mûszaki ellátást irányító központjának fômérnöke, majd helyettes vezetôje. 1986–1989 a „Moszkva” Agráripari Kombinát anyagi és mûszaki ellátásért felelôs vezérigazgató-helyettese. 1989-1992 az „Agropromszerviz Moszkva” Agráripari Kombinát elnöke. 1992-ben elvégezte a Népgazdasági Akadémiát. 1992–1997 mezôgazdasági vezetô a Moszkva környéki Ljubereckojei járásban. 1997–1998 közgazdasági osztályvezetô a Mezôgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztériumban. 1998–1999 a minisztérium elsô miniszterhelyettese. 1999-ben mezôgazdasági miniszterré nevezték ki. 2000–2004 az Orosz Föderáció Kormányának miniszterelnök-helyettese. Fokozatai: a közgazdasági tudományok doktora, az Orosz Mezôgazdasági Akadémia rendes tagja. Az orosz mezôgazdasági miniszter a 2008. június 3-án Rómában megtartott világélelmezési válsággal kapcsolatos konferencián a WTO-tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette, egy világméretû mezôgazdasági politika kidolgozására kizárólag a FAO lehet alkalmas, a WTO feladata elsôsorban a kidolgozott együttmûködési javaslatok megvitatása kell hogy legyen. Javasolta, hogy a jövôben kiemelt támogatást kapjanak azok az országok, melyek kihasználatlan termelési tartalékokkal rendelkeznek, ezen belül elsôsorban termôfölddel. Ide sorolható többek között Orosz-

24

ország is, ahol a világ megmûvelhetô területeinek csaknem 20%-a található, és több mint tízmillió hektár föld vonható még mûvelésbe. Elmondta azt is, hogy Oroszország mezôgazdasága az utóbbi években tartós fejlôdést mutat. Elsôsorban a gabonatermesztés terén értek el figyelemre méltó sikereket, az ország jelenleg a világ legnagyobb gabonatermelôi és gabonaexportôrei közé tartozik. A hosszú távú tervek között kiemelt helyen szerepel a gabonatermelés arányának további növelése. A gabona vetésterülete évrôl évre növekszik. A jelenlegi ötéves állami agrárprogram 100–110 millió tonna/év gabonatermés, valamint évi 20–25 millió tonnás kivitel elérését tûzte ki célul, amivel Oroszország tartósan is gabonanagyhatalom lehet. Ezt vetíti elôre az is, hogy a 2009. évi gabona világ-csúcstalálkozó helyszíne Moszkva lesz. Az orosz agrártárca mindemellett a falusi élet minôségének javítására, a versenyképesség fokozására, valamint a természeti erôforrások hatékonyabb kihasználására, illetve megôrzésére is fokozott figyelmet fordít. Oroszországban az állattenyésztés szintén a kiemelt fejlesztési célok közé tartozik, elsôsorban a külföldi termékek beáramlásának megakadályozása érdekében. A tervek szerint három éven belül az orosz elôállítású termékek arányát a jelenlegi 60%-ról 80%-ra kívánják növelni, a behozott élelmiszerekét pedig 40%-ról 20%-ra csökkenteni. A magyar–orosz agrárkapcsolatok felújítása érdekében Gráf József mezôgazdasági és földmûvelésügyi miniszter ötéves mezôgazdasági és élelmiszeripari keretmegállapodást írt alá az orosz miniszterrel, aki vállalta, hogy kormányzati szinten minden eszközzel támogatni fogja a magyar zöldség- és gyümölcsexportôrök jelenlétét az orosz piacon. Megegyezés született több magyar érdekeltségû beruházásról is Oroszországban, többek között egy cukorgyár, egy csirketelep, valamint több sertéstelep létesítésérôl. Papp Mónika


Riport

Kemény munka és türelem A magyar vidék felemelkedésébe vetett hitem egy kicsit megerôsödött, miután a Tej Terméktanács szervezésében eljutottunk a kazsoki székhelyû BosFrucht Agrárszövetkezetbe és a kaposvári székhelyû Fino-Food Kft. tejüzemébe.

Fokozatos növekedés Batta István agrármérnök, a tehenészet vezetôje, s egyúttal elnökhelyettes elmondta, hogyan sikerült fokozatosan, 2 német és egy magyar tehenészeti telep kivásárlásával felépíteni a Bos-Frucht Agrárszövetkezetet. A folyamat 1995-tôl 2007-ig tartott. Mára már összesen 6 szarvasmarhatelepen folyik tejtermelés és kisebb részben húsmarhatartás, valamint bikahizlalás. Somogyszil, Homokszentgyörgy, Bárdudvarnok, Szörény-Zádor, Fornádpuszta, Kazsok közigazgatási területén gazdálkodnak. A fô bevételi forrás az állattenyésztés, s azon belül is a tejtermelés. Saját és bérelt területen összesen 4600 hektáron gazdálkodnak: 3900 hektár szántón, 700 hektár gyepen illetve legelôn. A hat telephelyen 4000 állatot tartanak, elsôsorban szarvasmarhát. Az 1800-as létszámú tejelô tehénállomány egészséges. Évente tehenenként 9000–9300 liter tejet adnak. Az országos átlag 8700 liter! A fekete-tarka Holstein fríz állomány beváltotta és beváltja a hozzá fûzött reményeket. A takarmány nagy részét a szövetkezeten belül termelik meg, de az abrak felét, kiegészítô fehérjetakarmányt vásárolnak a jó bevált minôséget adó hazai cégektôl és külföldrôl. Ma már egy tehénállás beruházási költsége meghaladja az 1 millió forintot. Itt minden a tejtermelés fokozását szolgálja. Szigorú technológia szerint dolgoznak.

A fejés „szertartása” A modern istállókban az állatok gumimatrac borítású pihenôboxban pihennek. Itt kevél alomanyagot használnak föl. A mûgyanta borítású etetôasztalt könnyebb tisztítani, mint a betonpadozatot és a savas kémhatású szilázs nem marja föl. A trágyát szinte automatikusan, élômunka fölhasználása nélkül termelik ki az istállókból, naponta hatszor. Mi magunk sem léphettünk be csak úgy utcai cipôben az istállókba! Egyszer használatos, a cipôre húzható lábbelit kaptunk, és fertôtlenítô oldattal mostunk kezet. A kétszer 280 férôhelyes istálló felépítése úgy vált lehetôvé, hogy SAPARD-, AVOP-pályázat út-


Batta István ján 250 millió forintot nyert a szövetkezet. A kivitelezô hazai cég volt: a veresegyházi Dairy Service Kft. A napi három fejés valóságos szertartás. A szarvasmarha szereti a rendszerességet, az megnyugtatja. Reggel 4 óra, déli 12 és este 6 óra a fejés ideje. Modern, nagyon tisztán tartott fejôházban halk zene mellett, gépi úton fejik a teheneket. Évente 24–25 millió liter tejet dolgoz föl a 18 tagú szövetkezet. Az éves árbevételük 2007-ben meghaladta a 3 milliárd forintot. A Bos-Frucht Szövetkezet 18 millió kg beszállítási kvótával rendelkezik a 2008–2009-es kvótaévre.

Szoros kapcsolat az egyetemmel Megtudtam azt is, hogy a Bos-Frucht Szövetkezet mintegy 100 embert foglalkoztat, ebbôl 10 diplomás. A jelenlegi tehénállományt meg szeretnék duplázni. Napi kapcsolatot tartanak 10 tejtermelô és 8 növénytermesztô és gépszolgáltató családi gazdasággal. Ha azonban tekintetbe vesszük a családtagokat is, akkor mintegy félezer ember megélhetését segíti elô a Tejszövetkezet. A siker titka a fegyelmezett munka, a technológiai fegyelem szigorú betartása, és az üzem állandó fejlesztése. A Kaposvári Egyetemen tanulók rendszeresen kijárnak ide üzemi gyakorlatra. Maga az egyetem is tagja a Szövetkezetnek, ami azt is jelenti, hogy a kutatási eredményekbôl is profitál a Szövetkezet. A Fino-Food Kft. 140 embernek ad munkát. A Bos-Frucht Agrárszövetkezet és a tejfeldolgozó

25

Riport Fino-Food úgy mûködik együtt, mint a jól megolajozott, egymásba illô fogaskerekek. Egyed László, a Fino-Food Kft. ügyvezetô igazgatója, vegyész közgazdász a rendszerváltás elôtt egy nagy húsipari cégnél dolgozott. A háromgyermekes családapa elmondta, hogy a 90-es évek elején munkanélküli lett. Nem volt más választása, elôre kellett menekülni. 1991-ben fölvette az 500 ezer forintos újrakezdési hitelt. Három hónap munkanélküli állomány után saját vállalkozásba fogott. A legnagyobb inspiráló erô maga a család volt és ma is az. A családot el kellett tartani, a gyerekek – a két legnagyobb ma már vezetôként dolgozik a családi gazdaságban – nôttek, tanultak, helyt kellett állni – mondta az ügyvezetô igazgató.

a hosszabb szavatosságú, dobozos friss tej gyártása is, amely a kíméletes feldolgozásnak és az úgynevezett ESL technológiának köszönhetôen megôrzi értékes tápanyagait.

Asztali örömök

A Fino-Food telephelyén mûködik az országban egyedülálló Gasztronómiai örömök somogyi tárháza. Nagy ennek a jelentôsége, ha meggondoljuk, hogy ez a tárház (konferenciaterem, étterem, borospince) ad helyet többek között a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozatnak is, és a megye idegenEgyed László forgalmi programjairól is értesülhetünk az itt kapható szóróanyagok segítségével. A borospince 200 fôs, a földszinti étterem és a rendezvénytermek 100–150 fôs rendezvények kulturált lebonyolítáIskolatej és sajtkülönlegességek sára adnak igen kellemes környezetet. Láttunk itt mintaboltot is, amely gasztrotékaA Fino-Food Kft. naponta 75 ezer liter tejet dolgoz föl, amelybôl friss termékek, tej, tejföl, kefir, ként mûködik. Idén szeptemberben nyitották sajtok, mirelit és ömlesztett termékek készülnek. meg. Itt felvonulnak a cég különleges sajtjai vonElsôsorban hazai ellátásra termelnek, a vásárlók zó csomagolásban, a dél-balatoni borok és pálinközött ott vannak a nagy áruházláncok is, a kák társaságában. Végezetül megkérdeztem Egyed Lászlót, mit a Tesco, a Cora, az Auchan, a Match, a Lidl, valamint nagykereskedôk, állami és költségvetési titka a sikernek? A mások meghallgatása, a keszervezetek. Sikeresen pályázott a cég a mény munka és a türelem, valamint a nyugalom 2008–2009-es tanévben az iskolatejprogramra. megôrzése minden helyzetben – mondta az ügyÍgy ötezer diáknak mi szállítjuk az egészséges vezetô. Tamás Enikô tejet – mondta Egyed László. Napokon belül indul

„Aki késôn indul el, gyorsabban kell futnia” Gépgyûjtemény – a gyöngyösi Sár-hegy alatt E folyóirat 5. számában írtam – vészharangot kongatva – a csalapusztai agrártörténeti gyûjteményrôl, lehetetlen helyzetérôl, a Mezôgazdasági Emlékeket Védôk Fejér Megyei Egyesülete kiútkeresésének kálváriájáról, és többek között azt is megemlítettem, hogy a korábban szabadtéren álló gépeket, fôleg erôgépeket, megvette és elszállította egy gyöngyösi vállalkozó. Nos, igencsak érdekelt, hogy neki ez miért éri meg, mit kezd velük, felújítja, bemutathatóvá teszi-e azokat, egyszóval láthatók-e ezek a masinák, és milyen kö-

26

rülmények között. Felkerekedtem tehát és – rövid telefonegyeztetés után – meglátogattam Lévay Sándor urat, a „LÉDEM 2000 Kft.” tulajdonosát és vezetôjét, aki készséggel fogadott és kalauzolt „birodalmának” az engem érdeklô részében. A cég központja a mátrafüredi út mentén, a Károly Róbert Fôiskola után található, a hatalmas (gép)udvar közepérôl szinte körbe lehet látni, a Mátra vonulatát és szemben, az út túloldalán a különleges növény- és rovarvilágáról, valamint geológiai felépítésérôl ismert Sár-hegyet.


Riport Ôszintén bevallhatom, hogy leesett az állam a jólesô csodálkozástól, attól, amit láthattam és attól, ahogy bemutatta Lévay úr a már felújított (mûködôképes) és a felújításra váró irdatlan mennyiségû mezôgazdasági gépet, eszközt. A tulajdonosi szemlélet (és büszkeség), a jó gazda gondossága minden szavában tetten érhetô volt. Lévay Sándor, eredeti szakmáját tekintve autószerelô, 15 éve (kényszer) vállalkozóként, a nulláról indulva alapította vállalatát, amely fô profilként – ma is – fék-pneumatikával foglalkozik. A cég ma már jól prosperáló, mintegy 180 embernek munkát adó, több telephelyen mûködô vállalat. Tulajdonosa négy-öt évvel ezelôtt jutott el addig, hogy megvásárolhatta az elsô Hofherr traktorát Tiszajenôrôl. No, de miért pont traktort és miért pont ezt!? Története van ennek, bár igen hétköznapi: otthon, Nagyfügeden mindig állt traktor az udvarban, édesapja az elsô traktoros volt a faluban, Lévay úr a gép (és munka) szeretetet gyerekkorában szívta magába, és elhatározta, hogy egyszer, ha anyagi lehetôségei engedik, biztos lesz egy Hofherre. Lett is, és a gyûjtôszenvedély, az „ôsök” és az ôsök munkaeszközei iránti tisztelet és szeretet még sok száz gépet mentett és ment meg folyamatosan az enyészettôl. Ma már több mint 70 traktor, 200 stabil motor, 100 makett és számtalan kisebb gép, eszköz van az udvarban és a raktárakban. Láthatunk itt a 20. század elejérôl, illetve közepérôl származó magyar, amerikai, német, angol, sôt argentin traktor-különlegességeket, lokomobilokat; a gyönyörûen felújított MEZ-HOFHERR izzófejes lokomobilból pl. 4 db van a világon, de csak az itteni mûködôképes (beindították – döbbenetes élmény volt!), vagy pl. az 1920-as gyártású LORENZ kétütemû dízel lokomobilból összesen 2 db van az országban. De megcsodálhatjuk itt a Warchalowski (osztrák) cég kis lokomobilját, az ismertebb FORDSON, a HANOMAG, a KRAMER, a Mc CORMICK stb. gyárak traktorait, a magyar Dutrákat, a csepeli gyártmányokat, orosz (szovjet), cseh gépeket, vagy pl. az argentin „Pampa” traktort stb. A szintén amerikai származású „Rumely” traktor az egyik legöregebb, érdekessége, hogy benzinnel és petróleummal mûködött, majd vizet porlasztottak a hengerbe, hogy növeljék a teljesítményt (ezt alkalmazzák különben a „Forma-1”-nél ma is!). Ugyancsak láthatunk LANZ-BULLDOG, HARTPARR, HATZ, FOWLER és még sorolhatnám milyen gyártmányú gépeket; szinte kimeríthetetlen a kínálat. Mindez 4–5 év gyûjtômunka eredményeként! Szinte hihetetlen, de hitetlenkedésemre Lévay úr azzal példálózott, hogy „aki késôn indul el, gyorsabban kell futnia”; és ô igencsak sprintel-


ni kezdett! Gépkiállításokra, gépésztalálkozókra járt és jár itthon és külföldön, szakkönyveket, -folyóiratokat vásárolt, kezdték megismerni ôt a szakmában a szakma megszállottjai, és ô is kezdte megismerni a „hasonszôrûeket”. Egyre-másra jöttek a gépfelajánlások is személyesen, interneten stb., de ô is kereste a ritkaságokat és a megmentésre váró „darabokat”. Külföldi vásárlásait interneten bonyolítja leginkább; Amerikából pl. szerinte szinte csak így érdemes és lehet különlegességeket beszerezni, lehetôleg egy szállítással többet is. Volt olyan gépmatuzsálem, amelyet a beolvasztástól mentett meg (hogy „ócskavasba” ne tegyék) – kilóra vette meg. (A gyûjtôszenvedély különben – tapasztalata szerint – nem korfüggô; Texasban pl. 80 éves emberek is vettek részt árverésen, vásároltak gépeket és tervezték azok felújítását, mûködôképessé tételét stb.) A csalapusztai, szabadtéren tárolt, már meglehetôsen rossz állapotban levô gépeket a múlt évben vásárolta meg, felújításuk, mûködôképessé tételük folyamatos. A felújított motorok, traktorok többsége fedett térben illetve zárt csarnokban van, de Lévay úr álma, hogy ezek a százéves gépek illô környezetben, méltó épületben álljanak, ne modern „lemezgarázsban”. Hely lenne a bôvítéshez, de ehhez már pályázati pénzeket kellene szerezni. Ezért tervei között szerepel európai uniós támogatás megpályázása, a „Mûszaki emlékek megôrzése és megjelenítése” c. pályázaton való részvétel. Annak a feltételnek, hogy az oktatásban is vegyen részt valamilyen formában, már most megfelel, hiszen a gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolával együttmûködésben áll, a hallgatók rendszeresen vesznek részt (tantervi foglalkozásként) ún. „rendhagyó történelem (agrártörténeti) órákon” a telephelyen, ami a fôiskola szomszédságában van. A gépek felújítását a Kft. kiváló szakemberei végzik, akik hasonlóan elhivatottak és a gépek szerelmesei, mint a fônökük. Komoly gépi felszereltség, mûhely és szaktudás áll itt rendelkezésre, és a fiatalokat is bevonják ebbe a munkába. Pedig ez csak a hobbi, hiszen nem ez a pénzkeresô (fô profilú) tevékenység – inkább a pénzköltô! No de milyen célokra! Elsôdleges és mindent „felülír” a mûködôképesség megteremtése, de a korhûség is fontos, valamint az esztétikai megjelenítés. Így a gépek egy részét, fôleg az igen régi, különleges példányokat mûködôképessé tették és folyamatosan teszik. A korhûségre, a hitelességre való törekvésben sok segítséget kapnak muzeológus barátaiktól, köztük elsôsorban Réz Gyula muzeológustól, gépész-szakembertôl, akivel napi élô kapcsolatban állnak.

27

Riport – Közlöny Lévay Sándor hitvallása szerint a sikeres ember nagyobb felelôsséggel tartozik, adósa a környezetének. Ezt az adósságot igyekszik ily módon „leróni” a régi gépek, a múlt egy részének megmentésével, bemutathatóvá tételével; mindezt úgy teszi, hogy hobbija is, örömét leli benne, és nem titkolja, hogy szeretné, ha egyszer a „Lévay-féle gyûjtemény” elismert lenne. Szerinte minden élmény formálja az embert; ezt is a gépésztalálkozókon érezte meg, ahol egymástól tanulnak, egymás eredményeinek örülnek a szakemberek, a gyûjtôk. És ami még nagyon fontos – van, aki tovább viszi, amit elkezdett (hiszen két élet is kevés lenne a terveihez!); kisfia 4–5 évesen már a gépek körül sürög-forog, segít az apjának, „munkás keze” könyékig olajos! Aki veszi a fáradságot, nem

sajnálja az idejét, és ellátogat ide, egy fantasztikus gyûjteménnyel, mûködôképes (és még felújításra váró) gépcsodákkal és egy nagyszerû emberrel ismerkedhet meg. A gyûjtemény ugyan nem múzeumként funkcionál, hiszen egy élô vállalat, üzem „kebelében” található, de bejelentés (telefonegyeztetés) alapján látogatható. Elérhetôség:

3200 Gyöngyös, Bene út 59–61. „LÉDEM 2000 Kft.” Tel.: 37/509-181 Tulajdonos-ügyvezetô: Lévay Sándor Dr. Szekeres Béla

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának 2008 szeptemberében megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Halászat A Bizottság 862/2008/EK rendelete (2008. szeptember 1.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és II övezet norvég vizein folytatott, közönséges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L236, 2008. szeptember 3. 4. oldal A Bizottság 863/2008/EK rendelete (2008. szeptember 1.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES IV övezet norvég vizein folytatott, északi menyhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L236, 2008. szeptember 3. 6. oldal A Bizottság 864/2008/EK rendelete (2008. szeptember 1.) a Dánia lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES IIIa övezetben, valamint az ICES IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizein folytatott, északi menyhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L236, 2008. szeptember 3. 8. oldal A Bizottság 872/2008/EK rendelete (2008. szeptember 3.) a Portugália lobogója alatt közlekedô

28

hajók által az ICES VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet közösségi vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L239, 2008. szeptember 6. 3. oldal A Bizottság 881/2008/EK rendelete (2008. szeptember 9.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V, VI, VII, VIII és IX övezet közösségi vizein és a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizein folytatott, mélytengeri cápákra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L243, 2008. szeptember 11. 3. oldal A Bizottság 882/2008/EK rendelete (2008. szeptember 9.) a Franciaország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L243, 2008. szeptember 11. 5. oldal A Bizottság 891/2008/EK rendelete (2008. szeptember 11.) az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és IIb övezetben folytatott,


Közlöny közönséges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L245, 2008. szeptember 13. 3. oldal A Bizottság 899/2008/EK rendelete (2008. szeptember 15.) az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és II övezet norvég vizein folytatott, közönséges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L248, 2008. szeptember 17. 6. oldal A Bizottság 2008/738/EK határozata (2008. június 4.) a halászati és akvakultúratermékek feldolgozása és forgalmazása érdekében Franciaország által végrehajtani tervezett állami támogatási programról (Fonds d’Intervention Stratégique des Industries Agro-Alimentaires) (az értesítés a C(2008) 2257. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L249, 2008. szeptember 18. 15. oldal A Bizottság 908/2008/EK rendelete (2008. szeptember 17.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az északi szélesség 62. fokától délre esô norvég vizeken folytatott, közönséges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 9. oldal A Bizottság 909/2008/EK rendelete (2008. szeptember 17.) a Hollandia lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VI és VII övezetben, az Vb övezet közösségi vizein, valamint a XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott, szürke tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 11. oldal A Bizottság 2008/751/EK határozata (2008. szeptember 18.) az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II. mellékletében elôírt származási szabályoktól a konzervált tonhal és tonhalfilé vonatkozásában Madagaszkáron fennálló különleges helyzetre figyelemmel való ideiglenes eltérésrôl (az értesítés a C(2008) 5097. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L255, 2008. szeptember 23. 31. oldal A Bizottság 932/2008/EK rendelete (2008. szeptember 22.) a Hollandia lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott, kék puha tôkehalra irányuló halászat tilalmáról


Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L256, 2008. szeptember 24. 3. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2008/698/EK határozata (2008. augusztus 8.) a törzskönyvezett lovaknak DélAfrikából a Közösségbe való ideiglenes beléptetésérôl és behozataláról (az értesítés a C(2008) 4211. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L235, 2008. szeptember 2. 16. oldal A Bizottság 2008/720/EK határozata (2008. augusztus 6.) Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VII. melléklete B. függelékének az egyes romániai húsipari, baromfihús-ipari, halipari, valamint tej- és tejtermékipari létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 4144. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L240, 2008. szeptember 9. 5. oldal A Bizottság 2008/739/EK határozata (2008. szeptember 11.) az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) állatbetegségekkel kapcsolatos információkra vonatkozó tevékenységeihez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L249, 2008. szeptember 18. 19. oldal A Bizottság 2008/742/EK határozata (2008. szeptember 18.) a propaklórnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5064. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 39. oldal A Bizottság 2008/743/EK határozata (2008. szeptember 18.) a dinikonazol-M-nek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5068. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 41. oldal A Bizottság 2008/744/EK határozata (2008. szeptember 18.) a dikloránnak a 91/414/EGK tanácsi

29

Közlöny irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5086. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 43. oldal A Bizottság 2008/745/EK határozata (2008. szeptember 18.) a ciánamidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5087. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L251, 2008. szeptember 19. 45. oldal A Bizottság 2008/748/EK határozata (2008. szeptember 18.) a triflumizolnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5075. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L252, 2008. szeptember 20. 37. oldal A Bizottság 2008/84/EK irányelve (2008. augusztus 27.) a színezékeken és édesítôszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról (1) (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L253, 2008. szeptember 20. 1. oldal A Bizottság 933/2008/EK rendelete (2008. szeptember 23.) a 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének az állatok azonosítására szolgáló eszközök, valamint a szállítási okmányok tartalma tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L256, 2008. szeptember 24. 3. oldal A Bizottság 936/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási elôírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló 543/2008/EK rendelet helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L257, 2008. szeptember 25. 7. oldal Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 299/08/COL (2008. május 21.) a Norvégia által a bakteriális vesebetegségre vonatkozóan benyújtott védekezési és mentesítési program elfogadásáról

30

Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L257, 2008. szeptember 25. 16. oldal Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 300/08/COL (2008. május 21.) a Norvégia által benyújtott madárinfluenzára vonatkozó készenléti terv jóváhagyásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L257, 2008. szeptember 25. 18. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 60/2008 határozata (2008. június 6.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L257, 2008. szeptember 25. 19. oldal A Bizottság 2008/753/EK határozata (2008. szeptember 18.) a metil-bromidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5076. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L258, 2008. szeptember 26. 68. oldal A Bizottság 2008/754/EK határozata (2008. szeptember 18.) a diklobenilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 5077. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L258, 2008. szeptember 26. 70. oldal A Bizottság 2008/755/EK határozata (2008. szeptember 24.) az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelôen történô meghatározásáról szóló 2005/176/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 5175. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L258, 2008. szeptember 26. 72. oldal A Bizottság 2008/757/EK határozata (2008. szeptember 26.) a Kínából származó vagy onnan szállított, tejet tartalmazó termékek vagy tejtermékek behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról (az értesítés a C(2008) 5599. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L259, 2008. szeptember 27. 10. oldal


Közlöny Támogatások, vámok A Bizottság 858/2008/EK rendelete (2008. szeptember 1.) a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 967/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L235, 2008. szeptember 2. 7. oldal A Bizottság 861/2008/EK rendelete (2008. szeptember 2.) a tejtermékeket tartalmazó, a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes árucikkek Svájcból a Közösségbe történô behozatalára alkalmazandó, csökkentett mezôgazdasági alkotóelemek és kiegészítô vámok meghatározásáról szóló 634/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L236, 2008. szeptember 3. 3. oldal A Bizottság 873/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) a tagállamok intervenciós hivatalainak birtokában lévô gabonának a közösségi piacon történô továbbértékesítésére irányuló folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 712/ 2007/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L239, 2008. szeptember 6. 5. oldal A Bizottság 877/2008/EK rendelete (2008. szeptember 9.) a Belgium, a Cseh Köztársaság, Írország, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévô cukor közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L241, 2008. szeptember 10. 3. oldal A Bizottság 878/2008/EK rendelete (2008. szeptember 9.) Belgium, a Cseh Köztársaság, Írország, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévô cukor ipari felhasználás céljával történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L241, 2008. szeptember 10. 8. oldal A Bizottság 879/2008/EK rendelete (2008. szeptember 9.) Belgium, a Cseh Köztársaság, Írország, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévô cukor 2008/2009. gazdasági évben történô, export


célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L241, 2008. szeptember 10. 13. oldal A Bizottság 892/2008/EK rendelete (2008. szeptember 12.) a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló 950/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L245, 2008. szeptember 13. 5. oldal A Bizottság 900/2008/EK rendelete (2008. szeptember 16.) a mezôgazdasági termékek feldolgozásával elôállított egyes árucikkek behozatali szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegû rendelkezések megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L248, 2008. szeptember 17. 8. oldal A Bizottság 901/2008/EK rendelete (2008. szeptember 16.) a behozatali vámok alkalmazásának bizonyos iparicukor-mennyiségek tekintetében a 2008/ 2009-es gazdasági évre történô felfüggesztésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L248, 2008. szeptember 17. 18. oldal A Bizottság 903/2008/EK rendelete (2008. szeptember 17.) a bizonyos sertéshústermékek exportvisszatérítésére vonatkozó különleges feltételekrôl (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L249, 2008. szeptember 18. 3. oldal A Bizottság 904/2008/EK rendelete (2008. szeptember 17.) a Szerzôdés I. mellékletében nem szereplô áruk kiviteli szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegû rendelkezések megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L249, 2008. szeptember 18. 9. oldal Készítette: Román Zoltán Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár-vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ tisztelettel meghívja Önt

BARÁTAINK AZ ÁLLATOK rendezvénysorozatának következô programjára

2008. november 27-én (csütörtök) 15 órára. A rendezvény helyszíne: Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Tessedik Sámuel terem 1012 Budapest, Attila út. 93.

A közönségtalálkozón SCHMIDT EGON

Dalolnak a madarak – muzsikál a lélek (Magyarország madarai januártól decemberig) címmel tart elôadást. Házigazda: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató A rendezvény szervezôje és levezetôje: Dr. Sinóros-Szabó Botondné

32

Könyvtáros Alkotómûhely kiállításunkat idén is megrendezzük az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Tessedik termében (1012 Budapest, Attila út 93.) A kiállítás december 18-tól látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.


gépek felújítását a Kft. kiváló szakemberei végzik, akik hasonlóan elhivatottak és a gépek szerelmesei, mint a fônökük. Komoly gépi felszereltség, mûhely és szaktudás áll itt rendelkezésre, és a fiatalokat is bevonják ebbe a munkába. Pedig ez csak a hobbi, hiszen nem ez a pénzkeresô (fô profilú) tevékenység – inkább a pénzköltô! No de milyen célokra! Elsôdleges és mindent „felülír” a mûködôképesség megteremtése, de a korhûség is fontos, valamint az esztétikai megjelenítés. Így a gépek egy részét, fôleg az igen régi,

A

PAMPA traktor (argentin) különleges példányokat mûködôképessé tették és folyamatosan teszik. A korhûségre, a hitelességre való törekvésben sok segítséget kapnak muzeológus barátaiktól, köztük elsôsorban Réz Gyula muzeológustól, gépész-szakembertôl, akivel napi, élô kapcsolatban állnak. (Kapcsolódó riport a 26. oldalon.) Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

McCORMICK-DEERING (1925) mûködôképes

MEZ-HOFHERR izzófejes lokomobil

LORENZ (1920) kétütemû dízel lokomobil

A Dél-Alföld agrárszerkezetének sajátosságai Az élelmiszergazdaság mindig is fontos szerepet töltött be a hazai nemzetgazdaságban. A rendszerváltozást követôen mélyreható változás következett be mind mezôgazdaságunkban, mind élelmiszeriparunkban. Átalakult a termelés struktúrája, ami a megtermelt mennyiségek nagyarányú visszaeséséhez, az egyes ágazatokban a jövedelmezôség csökkenéséhez vezetett. Komarek Levente könyvében a rendszerváltozás utáni agrárgazdaság szerkezeti változásának kérdését vizsgálja, választ keresve az ebbôl adódó nehézségek megoldására, a megfelelô struktúrák kialakítására. Kutatásait a dél-alföldi régióban végezte, ahol a mezôgazdaság szerepe az országos átlagnál lényegesen nagyobb, az itt szerzett tapasztalatokat hasonlítja össze az országos helyzettel. Könyvébôl megismerhetjük a dél-alföldi termelési struktúra alakulását 1945-tôl napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltozás utáni változásokra. A részletes elemzést ábrák, táblázatok teszik még szemléletesebbé. A régióra jellemzô, túlzottan konzervatív termelési szerkezetbôl adódó problémákkal külön fejezet foglalkozik, melybôl a változtatás lehetôségeirôl is képet kaphatunk. A vizsgált térségben bekövetkezett szerkezeti változások minôségének, irányának, valamint mértékének meghatározásával a szerzô elsôdleges célja a piaci igényekhez jobban igazodó agrárszerkezet, valamint az egyes ágazatok közötti összhang megteremtéséhez szükséges módosítások bemutatása. A Dél-Alföld agrárszerkezetének sajátosságai a Csongrád Megyei Agrár Információs Szolgáltató és Oktatásszervezô Kht. gondozásában jelent meg. Papp Mónika

Gazdaportrék A mû szerzôje maga is tanyasi parasztcsaládban született, gyerekkora óta szoros szálak fûzik a mezôgazdasághoz. Kovács Teréz nehéz feladatra vállalkozott, a magyar parasztság társadalmi csoportjának sorsát kíséreli meg nyomon követni a XX. század változó föld-birtokviszonyai közepette. A könyvbôl 64 fôfoglalkozású egyéni gazdálkodó életútját ismerhetjük meg, akik különbözô módon élték meg az elmúlt idôszak változásait, és próbáltak alkalmazkodni a rendszerváltozás utáni új gazdasági viszonyokhoz. A mûvet az teszi igazán életszerûvé, hogy a szerzô az egyes gazdák életének tudományos alapon való bemutatása mellett megszólaltatja magukat a gazdákat is, a velük készített interjúk tükrében elfogultság nélkül mutatja be az egyes sorsokat, a különbözô túlélési stratégiákat. Az élettörténetek elemzése során a megkérdezett gazdák habitusát, gazdasági életképességét vizsgálja, és saját gazdaságuk fejlesztési szándéka szerint tipizálva három csoportba sorolja: az elbizonytalanodó, illetve a sikeres, fejlesztésekre törekvô gazdák mellett átmeneti típusként említi a gazdaság fejlesztését valamilyen okból szüneteltetôket. A történetekbôl egyértelmûen kiderül, hogy azok az egyéni gazdaságok tudtak a viszontagságok ellenére is fennmaradni és megélhetést nyújtani, ahol az egész család összefogott a siker érdekében. Emellett az alkalmazkodó képesség, újrakezdésben való hit is nagy szerepet játszott a sikeres vállalkozások létrehozásában. A Gazdaportrék az Agroinform Kiadó gondozásában jelent meg. Papp Mónika

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents