AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Számoljunk a virtuális vízzel! Óvatosan a mesterséges színezékekkel Francia EU-elnökség

2008. 13. évf. 6. szám

Kinek is köszönhetô mindez? Meggyôzôdéssel állítom, hogy Hajdú Ráfis Jánosnak, a gyûjtemény alapítójának, aki feleségével, Bakos Máriával szinte egész életét ennek a gyûjteménynek, az ôsök munkája hagyatékának megôrzésére és az utókornak való bemutatására szentelte. Ahogy ô mondja: a régi gépes paraszti gazdálkodásnak és a magyar gépgyártásnak kívánt emléket állítani. Hajdú Ráfis János családja az 1700-as évekig visszavezethetôen mezôkövesdi; ô maga kisbirtokos paraszti sorból annak idején kiûzött ipari munkás, aki 50 darabból álló muzeális erôgépgyûjteményét – amelyet szívós, kitartó munkával kezdett gyûjteni akkor, amikor ezért nemhogy támogatás járt volna, hanem inkább akadályozták – 500 díszes kovácsoltvas munkát, nagyszámú kisparaszti gazdasági eszközt, valamint szülôi örökségû udvarrészt ajánlott fel az államnak – minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül! Így jött létre – az addigi magángyûjteménybôl – 1979-ben a „Mezôgazdasági Gépek Gyûjteménye” nevet viselô muzeális intézmény Mezôkövesden. (Riport a 22. oldalon.)

A Mezôgazdasági Gépmúzeum bejárata és a Trianoni békediktátum folytán elszakított magyarokért felállított harang

Matyóföld fôvárosában, Mezôkövesden a mezôgazdasági gépmúzeum épülete Szép, festett matyóbútorok

Régi cséplôgépek

Szakszerûen elhelyezett gépek védett helyen

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Az összefogás lehet a hazai élelmiszerágazat sikerének kulcsa . . . . Szigorúbb vízminôségi és adalékanyag-szabványok . . . . . . . . . . . . . . Pártsemleges olasz agrárpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számoljunk a virtuális vízzel! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Búzaszentelôk – országszerte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszapillantás és elôrejelzés 2008-ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Van jövôje a magyar kertészetnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Agrárminiszteri tanácsülés Brüsszelben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közös agrárpolitika alakulása a költségvetés tükrében (2006–2009) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezôgazdasági termékek promóciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Óvatosan a mesterséges színezékekkel! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2008. 13. évfolyam 6. szám

4 5 5 6 7 8 9

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

11

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

12 15 16

BRÜSSZELBE JÁRUNK Ásványolajjal szennyezett ukrán napraforgóolaj, klímaváltozás, élelmiszerár-növekedés, állategészségügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 VILÁGKERESKEDELEM Francia EU-elnökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 VIDÉKFEJLESZTÉS Vidékfejlesztés a diákok szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 RIPORT A tárgyak ôrzik apáink, nagyapáink kézmelegét . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Üzemel hazánk második biogázüzeme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 ARCKÉPCSARNOK Zdenka Kramplová . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 NAGYJAINK Hagyó-Kovács Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2008/123 HU-ISSN 1416-6194

BORÍTÓ 2–3

A tárgyak ôrzik apáink, nagyapáink kézmelegét

BELSÔ SZÍNES 1–2

Országos Bionap Gödöllôn

BELSÔ SZÍNES 3–4

Új bemutatóközpontot és tanösvényt avattak a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen

BORÍTÓ 4

Könyvajánló

2008. 13. évfolyam 6. szám

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Gyógy- és fûszernövények vására Gödöllôn Papp Mónika felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEWS, EVENTS Co-operation could be a key to success in food sector . . . . . . . . . . . . Stricter regulation of standards on water quality and the use of additives . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Party neutral Italian agricultural policy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lets’ count with virtual water . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Consecration of wheat – a tradition throughout Hungary . . . . . . . . . Review and forecast for 2008 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perspectives of Hungarian horticulture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Meeting of agricultural ministers in Brussels . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The Common Agricultural Policy in the mirror of the 2006–2009 budget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Promotion of agricultural products . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Be cautious with artificial colourings . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

4

AgraEconomy of the European Union Volume 2008/13., Issue 6.

5 5 6 7 8 9

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

11 12 15 16

ATTENDING BRUSSELS Contaminated sunflower oil from Ukraine, climate change, increasing food prices, veterinary issues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 WORLD TRADE French EU-presidency . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 RURAL DEVELOPMENT Rural development – as students see it . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 REPORT Artifacts preserve the warmth of our ancestors’ hands . . . . . . . . . . . 22 The second Hungarian biogas plant became operative . . . . . . . . . . . 25 PORTRAITS Zdenka Kramplová . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 PORTRAITS FROM THE PAST Hagyó-Kovács Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

COVER 2–3

Artifacts preserve the warmth of our ancestors’ hands

INNER COVER 1–2

National Bio-fest in Gödöllô

INNER COVER 3–4

New visitor center and demonstration trail in the Buda Sas-hegy Protected Area

COVER 4

2

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front cover: Fair of herbs in Gödöllô Photo by Mónika Papp

Recommended books

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

A brit ital- és élelmiszergyártókat felkérik az illetékes minisztériumok arra, hogy 2009-ig önkéntesen mondjanak le a mesterséges színezékek felhasználásáról, mivel a kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy ezeknek az anyagoknak szerepük van a gyermekek hiperaktivitásának kialakulásában. A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal kezdeményezte, hogy az Európai Unióban gyártott italok és élelmiszerek gyártása során fokozatosan vonják ki a mesterséges színezékeket. Az Európai Fogyasztók Szövetsége már korábban tiltást kért 6 mesterséges színezékre, többek között a narancssárga E110-re. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal egyetért a brit testvérhivatal kezdeményezésével. (Részletek a 16. oldalon.) A hazai élelmiszerágazat prosperálásához nem nélkülözhetô az állami támogatás, ugyanakkor a kulcskérdés mégis az összefogás, együttmûködés az egész élelmiszerágazatban, de különösen a tejiparban. Hazánkban az uniós csatlakozás óta csökkent a tejtermelés, ugyanakkor nôtt az import tej és tejtermékek aránya, miközben fokozatosan tûnnek el az áruházak polcairól a kiváló magyar termékek. További részletek a 4. oldalon. A vízpazarlás bûn, az iható víz pedig nagy kincs. Újabban bekerült a köztudatba a virtuális víz fogalma. Ez azt mutatja, hogy egy adott termék elôállításához az alapanyag-termeléstôl a kész termékig mennyi víz szükséges. (Részletek a … oldalon.) Agrárexportunk 2006-ig az importnál lényegesen kisebb ütemben nôtt, a kiviteli többlet a korábbi másfél milliárd euróról 1 milliárd euróra csökkent. 2007-ben megugrott a kivitel döntô részben az intervenciós kukoricakészlet értékesítésébôl. Sajnos ez megismételhetetlen. Milyen elôjelzésekkel biztat 2008-ra a KOPING-TÁRKI? (Részletek a 8. oldalon.) Milyen régóta biztatjuk magunkat azzal, hogy van jövôje a kertészetnek Magyarországon. Késik azonban, egyre késik ez az ígéretes jövô. Miért? Válaszok a 9. oldalon. A teljes uniós agrárpolitika 8 költségvetési fôcímébôl három: a piaci beavatkozások, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés adja a teljes uniós agrárköltségvetés 99%-át. Hogyan alakult és alakul e három legfontosabb elem 2006 és 2009 között? Részletek a 12. oldalon. Amerikában kissé tartanak a közelgô francia EU-elnökségtôl. Franciaország még tartogat meglepetéseket, és tekintve az unión belül elfoglalt fontos helyét, elképzelhetô, hogy érvényt is szerez elképzeléseinek. Számít hazánk támogatására. (Bôvebben a 19. oldalon.) Hogyan lett az ország elsô gazdája Hagyó-Kovács Gyula? A cisztercita szerzetes és gazdász a Fejér megyei Elôszálláson az apátsági uradalomban dolgozott jószágkormányzóként. Cselédlakásokat újíttatott föl, a természetbeni juttatások mellett bért is fizetett az ott dolgozóknak, a legmagasabbat az akkori Magyarországon. Családi pótlékot vezetett be, amely a harmadik gyermeknél kezdôdött. Az itt elért gazdasági eredményekre fölfigyeltek országszerte, éppen a kitûnô gazdasági eredmények, a modernizált gazdaság miatt. Az uradalom a tehetséges paraszti gyermekek taníttatása érdekében alapítványt tett. Részletek a 27. oldalon. Biogázüzem mûködik sikerrel a Dunaújvároshoz közeli Pálhalmán. Mintegy 300 alkalmazottnak munkát és megélhetést ad, és nyereséges. (Részletek a 25. oldalon.)


3

Hírek, események

Az összefogás lehet a hazai élelmiszerágazat sikerének kulcsa A változó piaci környezethez való alkalmazkodás, valamint a sikeres piaci jelenlét alapfeltétele az ágazaton belüli összefogás, hangzott el a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Klubja és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közös szervezésében megrendezett Együttmûködés az élelmiszerágazatban – hangsúlyosan a tejiparban – Magyarországon és az EU országaiban címû nemzetközi szakmai konferencián. A konferencia célja a hazai élelmiszerágazat szereplôi közötti párbeszéd megteremtésén túl a termelôk, feldolgozók, kereskedôk közötti lehetséges együttmûködési formák bemutatása volt, különös tekintettel a tejágazatra. Dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára köszöntôjében kiemelte, a hazai termékek versenyképességének alapja a jó minôségû alapanyag minôségi feldolgozásának biztosítása, valamint a megfelelô marketingtevékenység. Hangsúlyozta, a jó minôségû alapanyag elôállításához korszerû technológiával felszerelt üzemekre van szükség. Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 1355 állattartó telepen valósul meg fejlesztés mintegy 110 milliárd forint értékben a következô idôszakban. A minisztérium 2008. május 5-én induló intézkedése az élelmiszeripari termelô berendezések korszerûsítésének támogatását célozza, a logisztikai hálózat fejlesztésére pedig 2009 elsô negyedévében indítanak intézkedést. Besenyei Ferenc, a Tej Terméktanács elnökhelyettese az 1992 óta mûködô terméktanács tevékenységét mutatta be elôadásában. Kiemelte, az ágazat jelenlegi problémáinak egyik oka az, hogy az elmúlt években létrejöttek ugyan értékesítési szövetkezetek, a feldolgozás területén azonban egyelôre még nem valósult meg az ágazati összefogás. A kereskedelem koncentrálódása miatt a nagy áruházláncokba csak a legnagyobb feldolgozók tudnak beszállítani, aminek következtében a hazai termékek fokozatosan eltûnnek a nagy áruházak polcairól. Részben ez is oka annak,

4

hogy hazánkban az uniós csatlakozás óta jelentôsen csökkent a tejtermelés és a tejfogyasztás, ugyanakkor az import tej és tejtermékek aránya megnôtt. A terméktanács távlati céljai között szerepel egy tejgazdasági információs rendszer mûködtetése, a termék- és piacvédelem, a tej és tejtermékek versenyképességének növelése, valamint a közösségi marketing eszközeinek alkalmazása. Besenyei Ferenc az idei év kiemelt feladatai között jelölte meg egy tejgazdasági beszerzési szervezet létrehozását a tejen kívül használt alapanyagokra, valamint a terméktanács vállalkozási tevékenységének megerôsítését. Hangsúlyozta, a közösségi marketingtevékenységnek a hazai tejfogyasztás növelésére kell elsôsorban irányulnia (cél az uniós átlag – 200 l/fô/év – elérése), valamint a tejtöbblet magas feldolgozottsági szinten való értékesítésére. Éder Tamás, a SOLEMiZO Zrt. felügyelô bizottságának elnöke az ágazati összefogás hiányának okaira kereste a választ. Úgy vélte, a tejágazat jelenlegi problémáinak fô oka az uniós csatlakozás óta megváltozott gazdasági környezethez való megfelelô alkalmazkodás hiánya, illetve az ágazati szereplôk részérôl a rövid távú érdekek elônyben részesítése. Hangsúlyozta, elsôsorban hosszú távú kapcsolatok kialakítására van szükség, melyhez a termelôknek és feldolgozóknak elôször fel kell ismerniük saját közép- és hosszú távú érdekeiket. A hatékony élelmiszerellátás és a hazai termékek versenyképességének növelése érdekében a jövôben elkerülhetetlen a termékpálya szereplôi között bizalmi kapcsolatok kialakítása, illetve a vertikális szervezôdések létrehozása. Hozzátette, az ágazat megfelelô mûködéséhez állami támogatásra is szükség van a termelôi szövetkezetek létrehozásához adó- és járulékkedvezmények formájában. A konferencia vendége volt Jan van Roekel, a Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség (IAMA) igazgatótanácsának tagja, aki a hollandiai tapasztalatokról számolt be az élelmiszerágazaton belüli együttmûködési formákkal


Hírek, események kapcsolatban. Elmondta, a termelési „értéklánc” legfôbb szereplôjének a fogyasztót kell tekinteni, aki az egyes élelmiszeripari termékek megválasztásával mintegy ellenôrzi és mozgatja a láncot. Kiemelte, a siker érdekében az ágazatnak a kínálat helyett a keresletet, a zárt és termékközpontú rendszer helyett a nyitott, piacorientált rendszert kell elôtérbe helyeznie. Ugyanakkor biztosítania kell a fogyasztók számára az átláthatóságot is. Hollandiában a fogyasztók elônyben részesítik az adott régióban megtermelt és az elôírt élelmiszer-

biztonsági követelményeknek megfelelô élelmiszereket, melyek egy jól összehangolt lánc végtermékei. Ezeknek a termékeknek az elôállításához azonban elengedhetetlen a jó kapcsolat és együttmûködés kialakítása, valamint az információáramlás megteremtése az ellátási lánc szereplôi között. A holland tapasztalatok azt mutatják, hogy az értéklánc akkor mûködôképes, ha fô szereplôi a termelôk és a fogyasztók, akik szoros kapcsolatban vannak egymással. Papp Mónika

Szigorúbb vízminôségi és adalékanyag-szabványok Az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága szigorúbb szabályokat sürget a felszíni vizek védelmében. Több tucat vízszennyezô anyag került a tilalmi listára. Ezek a vegyületek ahhoz a 33 szennyezô anyaghoz csatlakoznak, amelyek már szerepelnek a listán. Ezek közül 12 már mint elsôdleges veszélyességû anyag szerepel, amelyet 2025-ig be is tiltanak. Minden olyan anyag, amely az élô szervezeteket károsítja a vízben, tilalmas. Ezt a vízpolitikát most második olvasatban tárgyalják. A fô irányelvekrôl már megegyeztek 2007 júniusában. Feldolgozatlan élelmiszerekhez semmilyen élelmiszerkiegészítôt nem szabad tenni. Az édességek és színezôk a bébiételekben és a kisgyermekek ételében tiltva lesznek. Amennyiben E 107

vagy E 110 fordul elô az élelmiszerben, fel kell tüntetni a címkén, hogy azok gyermekeknél allergiát és hiperaktivitást okozhatnak. (Lásd még a 16. oldalon.) Az Európai Fogyasztók Szövetsége korábban tiltást kért 6 mesterséges színezékre, többek között az E 110-re (narancssárga). A svéd EU parlamenti képviselô Asa Westhund a nagyobb átláthatóság igényét fogalmazta meg a hatósági eljárások során. Mások támogatták a szlovén képviselôt, Mojca Drcar Murkot, és az ír Avril Doyle hozzászólását az enzimekrôl. A listát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is jóváhagyja. A végsô tárgyalásra június 7–10-ig Strassburgban került sor. T.E. Forrás: Agra Facts

Pártsemleges olasz agrárpolitika Az új olasz kormány megalakítását követôen május 13-án megtörtént az átadás-átvétel a mezôgazdasági tárcánál is. Az új olasz agrárminiszter Luca Zaia. Fôbb életrajzi adatai:

pülés önkormányzati tanácsosa. Treviso megyei önkormányzat elnökévé választják 1998ban, majd újraválasztják 2002ben. 2005-ben a Veneto Tartományi Önkormányzat elnökhelyettese lesz, egyben a tartomány mezôgazdasági és turisztikai „minisztere”. 2008-ban agrárpolitikai miniszternek nevezik ki.

Születési helye, ideje: Conegliano, 1968. március 27. Végzettsége: Agráregyetem, Állattenyésztési Tudományok Pályafutása: 1993-ban, 25 évesen, Treviso megyében Godega di Sant’Urbano tele-

Az új miniszter a jobboldali Lega Nord párthoz tartozik,


5

Hírek, események amelynek egyik lényeges törekvése a tartományok önállóságának és függetlenségének növelése. Luca Zaia egyik elsô nyilatkozata szerint a legfôbb teendôket alapvetôen az EU-testületek napirendjén szereplô témák határozzák meg. Ezek közül elsô helyen említette a tejkvóták kérdését. Az átadás-átvétel során mind a távozó miniszter,

Paolo De Castro, mind Luca Zaia pozitívan és elismerôen nyilatkoztak egymás tevékenységérôl. Hangsúlyozták, hogy nem udvariassági formuláról van szó, hanem egyszerûen az olasz agrárpolitikának nincsenek pártokhoz kötôdô érdekei, ezért a legfontosabb kérdésekben nem várható változás az EU-s ügyekre vonatkozó olasz álláspontban sem.

Kinevezték az államtitkárokat is, a mezôgazdasági tárcához Antonio Buonfiglio, az Alleanza Nazionale párt politikusa került. Korábban, az elôzô Berlusconi-Kormány ideje alatt, Buonfiglio az olasz nemzeti kifizetô ügynökségnek, az AGEAnak volt az elnöke. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

Számoljunk a virtuális vízzel! A tudományos világ egy londoni kutató, John Anthony Allan jóvoltából új szakkifejezést ízlelget, a virtuális víz fogalmát. Márciusban a stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet kitüntetését kapta meg a tudós egy olyan elmélet kidolgozásáért, amellyel ki lehet számolni, mennyi víz szükséges az egyes fogyasztási cikkek, élelmiszerek elôállításához, forgalmazásához. A termékek útját követve, az alapanyag megtermelésétôl, a feldolgozáson, csomagoláson, szállításon keresztül a felhasználásig összeszámolható az ezekhez szükséges vízmennyiség, azaz hogy mennyi virtuális víz van a termékben. Így például egy szelet kenyérben 40 liter, egy pohár tejben 200 liter, egy tojásban 135 liter, egy almában 70 liter, egy hamburgerben 2400 (!) liter virtuális víz van. Az édesvíz, az iható minôségû víz nagy kincs, és egyre nagyobb értéke lesz a jövôben. Nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem a környezetszenynyezés és e természeti erôforrás elherdálása miatt. Értékét jól mutatja, hogy az üzleti élet résztvevôi is nagy figyelmet fordítanak a víz világkereskedelembe való bevonására. A virtuális víz kutatása elsôsorban a vízszegény országok vízgazdálkodásának, mezôgazdaságának ésszerû alakításában nyújt segítséget. Kutatók máris kiszámították, hogy az egyes or-

6

szágok agrárkereskedelmének mérlege negatív vagy pozitív, a növényekbôl készült élelmiszerek virtuális víztartalmát tekintve. Ennél a számításnál a megtermelt növény vízigényét is figyelembe veszik. Érdekes eredményekre jutottak: Etiópiában például olyan növényeket termesztenek, amelyek kevés vizet vesznek fel, és talán alapanyagként adják el, vagy legalábbis nem sok vizet használnak az élelmiszerek elôállítására, forgalmazására, azaz exportjában kevesebb virtuális víz van, mint importjában. Ez persze annak is köszönhetô, hogy Etiópia nagyon szegény ország, nincs fejlett technológiájuk, viszont az importált termék fejlettebb, több vizet használó országból származik. Etiópia mérlege pozitív. De például Franciaország, Ausztrália vagy az USA mérlege negatív, úgymond több víz kerül ki az országukból, mint ami bekerül a vásárolt élelmiszerekkel. Ezen elgondolkodva, a jövôben új alapokra helyezhetô az élelmiszer-elôállítás, vagyis ott lesz érdemes a vízigényes termékeket elôállítani, ahol gazdaságos, és oda lehet eladni, ahol azok termelése nem lenne az. Ezáltal pedig biztonságosabbá tehetô az egyes országok, sôt a világ víz- és élelmiszerellátása. Kripner Vera Forrás: FAO


Hírek, események

Búzaszentelôk – országszerte Az idei Országos Búzaszentelôt a kiskunsági mezôvárosban, Kerekegyházán tartották április 27-én. Az országos jelleget három országos közszolgálati TV-társaság tudósítása biztosította. Az érdeklôdés mértéke a helyi szervezôket is meglepte. A többszáz hívô és nem hívô nem csak helybôl és a környékbôl, hanem a megye távolabbi településeibôl, sôt a fôvárosból is érkezett. A vidéken élô emberek igazi ünnepe volt ez, ahol az esemény végén a gazdák szakmai tapasztalataikat is kicserélhették. A határ képe pedig bizakodásra adott okot. Már a természeti népek megtapasztalták, hogy gazdálkodó munkájuk eredményeit nem kizárólag maguknak köszönhették. Úgy érezték, a természet erôi hol segítenek nekik, hol ellenük fordulnak. Ezért a természetfelettinek hitt pogány isteneikhez fordultak, segítségért könyörögve. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem. A fôváros lakói vallási szokásaik szerint minden

Feldíszített kosarak a templomban és a tábla szélén


A könyörgés az egész határnak szólt évben azonos napon körmenetben vonultak egy szent ligethez, ahol állatáldozatot mutattak be a jó termésért. A kereszténnyé vált Róma az ünnep hagyományát megôrizte, az eseményt április 25én tartotta meg. A magyarok Európa keresztény népeitôl ezt a szokást átvették, és már az Árpád-házi királyok idején – talán nálunk egyedül – Búzaszentelônek nevezték. Ezzel is jelezték, hogy népünk gondolatvilágában milyen szoros kapcsolat van a búzából készült kenyér és az élet között. A katolikus szertartás szerint a hívek körmenetben (a falusi nép által máig megôrzött latin szóval processio-ban) vonulnak a határba egy gabonatáblához, ahol a pap a négy égtáj felé fordulva a négy evangélista szavait idézve kéri Isten áldását a földdel küszködô, verejtékezô ember munkájára. A könyörgés a szántóföldek minden haszonnövényére, sôt a gyümölcsfákra és a szôlôre is vonatkozik. Az eseményhez számos népszokás kapcsolódik. Általános gyakorlat a szentelt búzából levelet szedni és hazavinni. Az Alföldön koszorút is fontak belôle. A palócok és a zalaiak körében az aszszonyok az imakönyvükbe helyeztek, a férfiak a kalapjuk mellé tûztek néhány szálat. Sok helyen – felaprítva – a takarmányba is kevertek belôle, hogy az állatok egészségesek maradjanak. A csíki falvakban a font koszorút az ablak keresztjére tették, az egész ház védelmében bizakodva. Kurucz Miklós

7

Hírek, események

Visszapillantás és elôrejelzés 2008-ra A mezôgazdaság sebezhetôségét jelzi, hogy az idôjárás függvényében a termelés szintje évrôl évre erôsen ingadozik. Igaz ez a hazai mezôgazdaságra is. A rekordtermést hozó 2004 – igaz, csak a növénytermesztésben – elérte a rendszerváltást megelôzô termelési csúcsot, de 2000, 2003 és 2007 is nagyon gyenge év volt, amikor a termelés szintje alig haladta meg az 1993-as mélypontot. 2007 a kedvezôtlen idôjárás – fagy, jég, aszály – miatt mennyiségi tekintetben igen rossz év volt: a mezôgazdasági termelés 12 százalékkal esett vissza az elôzô, igencsak közepes évhez képest. Az ágazati hozzáadott érték 13 százalékkal csökkent. Az elmúlt néhány évben a hazai mezôgazdaság és élelmiszeripar számára kedvezô piaci lehetôségeket kínált a belföldi élelmiszerpiac 2006 végéig tartó dinamikus bôvülése, amelyekkel azonban jobbára csak a külföldi élelmiszertermelôk tudtak élni. A belföldi élelmiszerpiac 2007 januárjában kezdett zsugorodni, és a kiskereskedelmi eladások az utolsó negyedévben 2,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. Az agrárexport 2006-ig az importnál lényegesen kisebb ütemben nôtt, és a kiviteli többlet a korábbi másfél milliárdról egy milliárd euróra csökkent. 2007-ben a kivitel alaposan nekilendült, a cserearányok is kedvezôen alakultak, és a kiviteli többlet 1,6 milliárd euróra ugrott. A kiviteli rekord azonban döntô részben a korábbi években felhalmozott intervenciós kukoricakész-

let értékesítésébôl adódik, ezért megismételhetetlen. Folytatódott az agrár-külkereskedelem szerkezetének kedvezôtlen változása: a kivitelben csökken, a behozatalban növekszik a magas hozzáadott érték tartalmú cikkek aránya. A mezôgazdasági beruházások a csatlakozás elôtt a nemzeti támogatások utolsó lehetôségeit kihasználva magas szintet értek el, azóta viszont egyre csökkennek, és tavaly a 2003. évi szint kétharmadát sem érték el. Alakulásuk egyre inkább a támogatások, illetve a pályázati ciklusok függvénye. Az új pályázatokkal 2008-ban igazi beruházási csúcspontra lehet számítani. A minisztérium az egész agrárszektor felszerszámozását várja a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott beruházási programoktól, amelyek a mezôgazdasági gépvásárlások mellett már olyan fontos és korábban elhanyagolt területekre is kiterjednek, mint az élelmiszerfeldolgozás, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az öntözés és a talajjavítás. A programok valóban javítani fogják a termelési feltételeket, a technikai lemaradásnak azonban csak egy részét szüntethetik meg. 2000 és 2005 között a mezôgazdasági támogatások soha nem látott mértékben, reálértékben is több mint kétszeresére növekedtek, és ezzel lényegesen hozzájárultak a termelôk helyzetének javításához – de – sajnos egyúttal – a mezôgazdaság strukturális problémáinak elrejtéséhez is. Az ágazati jövedelem évrôl évre emelkedik, ez azonban 2006-ig kizárólag a támogatások növekedésébôl adódott. 2007-ben változott a helyzet: a

Mezôgazdasági bruttó termelés 2000–2007 (2000=100) 180 160

(%)

140 120 100 80 60 2000

2001

2002 növénytermesztés

8

2003

2004 állattartás

2005

2006

2007

mezôgazdaság összesen


Hírek, események termelés visszaesése és a támogatások stagnálása ellenére az ágazati jövedelem a látványos áremelkedések miatt növekedett. A kedvezô összkép azonban erôteljes ágazati jövedelemdifferenciálódást takar: a nagy nyertes búza-, napraforgó- és tejtermelôk mellett a nagy vesztesek a fagykárosult gyümölcstermelôk, valamint a kétszeres takarmányköltségekkel és stagnáló eladási árakkal szembesülô sertéstartók. A mezôgazdasági termelôi árak 2005-ig alig haladták meg a 2000. évi szintet, 2006-ban viszont 10,6 százalékkal, majd 2007-ben 22,2 százalékkal nôttek. Az árnövekedés elsôsorban a növényi termékek drágulásából adódott. 2007 februárja és 2008 februárja között a gabona ára 77 százalékkal, az olajos magvaké 57 százalékkal nôtt. Az állati termékek közül csak a tej (+38%) és a vágóbaromfi (+21%) drágult jelentôs mértékben. A vágósertésnél árnövekedés várható az év második felében. Az élelmiszer-infláció a 2005. évi igen alacsony szintrôl (2,5%) egyre gyorsult (2006: 7,7%, 2007: 11,5%). 2007 márciusa és 2008 márciusa között a legnagyobb mértékben dráguló élelmi-

szerek: étolaj (+52%), liszt (+48%), száraztészta (+25%), tej (+21%), kenyér (+20%) és sajt (+20%). Az áremelkedés 2007 ôszén volt a legerôsebb, azóta – az étolaj kivételével – az árak növekedése lelassult, illetve megállt. A sertéshús és a sertéshús-készítmények árai stagnáltak, de 2008 második felében a takarmányköltségek növekedésének hatására drágulásuk várható. 2008-ban – átlagos idôjárás esetén – a mezôgazdasági termelés 10–15 százalékos bôvülésére számítunk, miközben az ágazati hozzáadott érték 15–20 százalékkal nôhet. A növénytermesztés alaposan meghaladhatja a tavalyi gyenge eredményeket. Sokkal borúsabbak viszont az állattartás és ezen belül különösen az árollóba szorult sertéságazat kilátásai. Az alig növekvô lakossági jövedelmek, valamint a magas és egyre emelkedô árak mellett a belföldi élelmiszerpiac az év elsô felében tovább zsugorodik, és enyhe növekedés legfeljebb az év utolsó hónapjaiban várható. Az agrárexport a tavalyi csúcs után visszaesik, a kiviteli többlet a 2007. évi 1,6 milliárd eurónak akár a felére eshet. Forrás: KOPINT-TÁRKI

Van jövôje a magyar kertészetnek A Floralia Budapest 2008 Nemzetközi Kertészeti Kiállítás és Vásár keretén belül rendezték meg 2008. április 29-én a Kertészet fejlesztése címû szakmai konferenciát. A rendezvény célja a hazai kertészet jelenlegi helyzetének, gondjainak számbavétele mellett a lehetôségek feltárása volt. A hazai kertészeti ágazatok fejlesztési lehetôségeirôl dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára tartott elôadást. Hangsúlyozta, a magyar mezôgazdaságban a növénytermesztésen belül a kertészet kiemelt szerepet kap a jövôben. Elmondta, a 2007-2013 közötti idôszakban 1250-1300 milliárd forint áll rendelkezésre az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a hazai agrár- és vidékfejlesztésre. Ebbôl mintegy 60 milliárd forintot különítenek el a kertészeti ága-


zatok fejlesztésére. Az összeg felét a technológiai korszerûsítésre, a versenyképesség javítására kívánják fordítani. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedései között szerepel a kertészeti ágazatok korszerûsítését célzó prog-

ramcsomag, mely 2008. április 1-jén indult. Az egyik program keretében a kertészeti gépek beszerzéséhez igényelhetô támogatás, míg a másik program a termelô/tároló létesítmények (fóliaház, gombaház, hûtôtároló) felújításához, illetve új be-

9

Hírek, események

rendezések építéséhez nyújt segítséget a gazdálkodóknak. A beruházások alaptámogatása 40%, amely 10–10%-kal egészül ki fiatal gazdálkodóknak nyújtott támogatás, illetve kedvezôtlen adottságú területen folyó gazdálkodás esetén. A támogatási felsô határ 735 ezer euró, azaz mintegy 180–200 millió forint. Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke elôadásában a kertészeti ágazatok lehetôségeit elemezte hazánk természeti adottságainak tükrében. Kiemelte, Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a kertészeti termesztéshez, azonban ez gazdaságosan ma már csak öntözött körülmények között valósítható meg. Hazánkban az öntözött és öntözetlen területek aránya jelenleg 20–80%, ezt a jövôben az éghajlatváltozásra való tekintettel célszerû lenne megfordítani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kertészeti termesztôberendezések energiaellátása szempontjából a rendelkezésre álló geotermikus energia óriási lehetôségeket rejt, ennek ma csupán 3–5%-át használjuk fel. Hozzátette, a kertészeti ágazatok versenyképessé tétele érdekében az öntö-

10

zésfejlesztés és energiagazdálkodás megoldása mellett hasonlóképpen fontos szerepet kell kapnia a kutatás-fejlesztésnek és szaktanácsadásnak is, valamint a szakképzett munkaerô biztosításának. A következô idôszak legfôbb feladataként jelölte meg a nemzeti agrárstratégia, és ezen belül is a kertészeti stratégia kidolgozását, a közös cél kialakítását. Hangsúlyozta, ez csak szakmai összefogással lehetséges, a kutatók, oktatók és gazdálkodók részérôl egyaránt. Dr. Bittsánszky János, a Magyar Kertészeti Tanács elnöke elôadásában az ágazaton belüli összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint erre két okból is szükség van. Egyrészt az agrárirányítás átalakulása miatt a következô idôszakban a szakmai szervezetek szerepe felértékelôdik, másrészt a piac és a kereskedelem koncentrációja következtében a termelôi szervezôdések (TÉSZek, hegyközségek, termelôi csoportok) megerôsítésére is szükség van. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak az a szakmai szervezetek irányítása alatt mûködô ágazat lehet sikeres, ahol a termelôk aktívan részt vállalnak a döntéshozás-

ban. Jelenleg a Magyar Kertészeti Tanács tölti be a hazai kertészeti ágazatok képviseletének szerepét. A konferencia második felében a kertészeti ágazatok helyzetérôl és fejlesztési lehetôségeirôl számoltak be az egyes ágazatok képviselôi. Szabó József, a FruitVeB elnöke a zöldség-gyümölcs ágazat problémái közül az elavult termesztéstechnológiát, az elaprózódott termelést, valamint a piacos áru hiányát emelte ki. Véleménye szerint egy középtávú fejlesztési stratégia kialakítására van mielôbb szükség az ágazat fellendítése érdekében. Ennek keretében a hazai gyümölcstermesztés versenyképességének javítása érdekében tovább kell folytatni a gyümölcsültetvények korszerûsítését, mely az elmúlt években már elindult. A következô idôszakban mintegy 1000 hektár ültetvény kivágását és 1300 hektár új ültetvény telepítését tervezik. A zöldségtermesztés terén az öntözés megoldása a legfontosabb feladat, illetve a célok között szerepel a fólia alatti termesztés arányának növelése, mely a tervek szerint a következô 5–6 évben eléri majd az 5000 hektáros felületet. A gombatermesztés terén szintén nagymértékû fejlesztésekre van szükség, a pincés termesztésrôl át kell állni a gombaházakban történô termesztésre. (A felszíni gombaházak megépítése, klímaszabályozása költséges és rendkívül energiaigényes. A pinceklíma adott, a termôhely adott, és ezért az önköltség is kisebb, mint a felszíni házakban. A szerk.) A stratégia fontos elemei közé tartozik az árualapok mennyiségének növelése, valamint az elsôdleges termékfeldolgozás fejlesztése is. Ugyanakkor a magyar kertészeti termékek versenyképességének növeléséhez


Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás ágazatspecifikus marketingre van szükség, melyhez a termelôk anyagi támogatására is szükség van. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára a szôlôtermesztés és borászat fejlesztési lehetôségei kapcsán kiemelte, Magyar-ország jelenlegi piaci pozíciójának megtartása, illetve javítása érdekében a világpiaci tendenciákhoz alkalmazkodó stratégiát kell kialakítani. Az ágazat elônyei között szerepel, hogy világviszonylatban gazdag egyedi fajtakörrel, számos hungarikum fajtával, valamint komoly szakmai tapasztalattal rendelkezünk a szôlôtermesztés és borászat terén. Ugyanakkor aggályos a szôlôbirtokok nagymértékû elaprózódottsága. Jelenleg a termelôk 85%-a gazdálkodik 1 hektár alatti területen. Az elkövetkezô idôszakban megoldandó feladatok közé tartozik a szerkezetátalakítás, illetve a technológia és az intézményrendszer fejlesztése. Kiemelte, a globalizálódó piacon való versenyképességünk megôrzésében a regionális szervezôdéseknek (borrégióknak), illetve a termelôi csoportosulásoknak kiemelt

szerep jut a jövôben. Hangsúlyozta azt is, az ágazat sikeressé tételéhez az államnak is nagyobb szerepet kell vállalnia az irányításban, a vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakításában. Dr. Hamar Balázs, a Magyar Agrárkamara fôtanácsosa a hazai dísznövénytermesztés helyzetét elemezve elmondta, hazánkban az elmúlt években csökkenô tendenciát mutatott a termesztett dísznövények mennyisége, míg a többi új tagállamban lényegesen növekedett. A megtermelt értéket tekintve 2006-ban Magyarország az uniós tagországok között a 16. helyen állt. A hazai dísznövényvásárlás értéke (20 euró/ év/fô) szintén elmarad az uniós átlagtól (41 euró/év/fô). Az ágazat fejlesztési lehetôségei között a kedvezô természeti adottságok kihasználását, illetve a kontinentális klímát jól tûrô fajok és fajták elônyben részesítését emelte ki. Dr. Bernáth Jenô, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetôje elôadásában az ágazati stratégia kialakítását, illetve a jelenlegi törvényi szabályozás

megváltoztatását szorgalmazta. Véleménye szerint hazánkban a gyógynövények gyûjtésére kell a hangsúlyt fektetni, miután ezek többsége hungarikum. A termesztett gyógynövények esetében az ágazatspecifikus szabályozási rendszer kidolgozását, a szabványok aktualitását, valamint a termékek feldolgozottsági fokának növelését tartotta legfontosabbnak. Hangsúlyozta azt is, a külföldi gyakorlathoz hasonlóan nagy szükség lenne a gyógynövénytermesztés terén is nemzeti pályázatokra, illetve nemzeti támogatásra. Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezetô igazgatója, a konferencia szervezôje öszszegzésképpen kiemelte, fô feladatnak tekinti a szakmai szervezetek közötti összefogást, a szakma érdekérvényesítô képességének javítását, valamint azokat a technológiai fejlesztéseket, melyek megfelelô mennyiségû minôségi árualap elôállítását teszik lehetôvé. Az ágazat konkrét fejlesztési terveit a Magyar Kertészeti Tanács irányításával várhatóan az idei év végéig elkészülô kertészeti stratégia fogja tartalmazni. Papp Mónika

Agrárminiszteri tanácsülés Brüsszelben 2008. május 19-20. között találkoztak az európai uniós tagországok mezôgazdasági miniszterei Brüsszelben. A találkozó napirendi pontjai között szerepelt a növényvédô szerek forgalomba hozatalával foglalkozó rendelet, mellyel kapcsolatban végül nem született megállapodás, miután Magyarország, illetve néhány más tagállam (pl. Nagy-Britannia, Írország), sem értettek egyet. Az új rendelet szigorítaná, egyszerûsítené, valamint az egyes termékekre is kiterjesztené a hatóanyagok engedélyezési rendszerét, és ennek érdekében egy új zónarendszert vezetne be. A javaslattal kapcsolatban Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hazánk egyetért az alapvetô célokkal és elsôrendû fontosságúnak tart-


ja a fogyasztók biztonságát. Ugyanakkor a javaslat hiányosságai között kiemelte, hogy az jelenlegi formájában nem támogatja kellôképpen a gazdálkodókat, illetve hiányoznak belôle a hatástanulmányok is. A magyar álláspont szerint nem elfogadható az sem, hogy a rendelet értelmében öszszesen három övezetet hozzanak létre. Hazánk a középsô, az Egyesült Királyságtól Romániáig terjedô övezetbe tartozna tizenkét másik országgal együtt. A magyar szakértôk szerint összesen négy övezet kialakítására van szükség, miután a középsô övezet egymástól nagymértékben eltérô természeti adottságokkal rendelkezô országokból áll. A javaslatban szereplô engedélyeztetési rendszer szintén nem megfelelô, miután a rendelet úgy in-

11

tézkedne, hogy ha az övezeten belül az egyik tagállamban elfogadnak egy adott szert, azt a többi országban is kötelezô elfogadni. Az ülésen szó esett az élelmiszerárak növekedésérôl, valamint a nemzetközi piaci helyzetrôl is. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter hangsúlyozta, miután az élelmiszer már most is, de az elkövetkezô idôszakban stratégiai cikk, ezért a termelés visszafogása nem hozhat megoldást, az unión belül is növelni kell a termelést. Az uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kifejtette, a támogatás és a termelés szétválasztása következtében a növénytermesztés komoly elônyhöz jut az állattenyésztéssel szemben, ami uniós szinten már eddig is komoly nehézségekhez vezetett. Míg a jelenlegi rendszer a növénytermesztésben megfelelô nyereséget hozhat, ugyanakkor az állattenyésztés szempontjából ez messze nem valósul meg.

Az Európai Bizottság tervei között szerepel a gyümölcs- és zöldségforgalmazásra vonatkozó elôírások esetében a minôségi kategóriák számának csökkentése is. Gráf József véleménye szerint az elôírások mintegy harmadára csökkentése hátrányosan érintené a termelô országokat, miután a többféle kategória a termelôknek kedvezôbb piaci árfekvést teremt. A kérdésben a Bizottság egyelôre további vizsgálatot helyezett kilátásba. A Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folyó nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban a magyar miniszter úgy vélte, már az eddigi engedmények is aránytalanok voltak az unió részérôl. Hangsúlyozta, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az uniós gazdákra vonatkozó állat-, és növényvédelmi elôírások jóval szigorúbbak, mint azok, amelyek az unión kívüli országok egy részében vannak érvényben. Papp Mónika

A közös agrárpolitika alakulása a költségvetés tükrében (2006–2009) E folyóirat egy korábbi számában, a KAP 2008. évi költségvetésének ismertetése kapcsán, Montecuccoli elhíresült mondására hivatkozva – a háborúhoz három dologra van szükség, pénzre, pénzre és harmadszor is pénzre –, párhuzamot vontam az agrárpolitika és a háború között. Azt fejtegettem, hogy hasonlóan a háborúhoz, az agrárpolitika esszenciája is a pénz. Jelesül, hogy a költségvetésben mekkora összeget szánnak az agrárpolitika finanszírozására, illetve – ez majdnem olyan fontos mint az elôbbi – az odaszánt forrásokat milyen szerkezetben, mire és hogyan költik el. A közös agrárpolitika esetében egy ilyen jellegû elemzést nagymértékben megkönnyít a KAP költségvetés tervezésében néhány év óta alkalmazott ABB nomenklatúra rendszer. – Az ABB rövidítés az angol activity based budget betûibôl adódik (magyar fordításban: tevékenység alapú költségvetés), és ez olyan rendszert takar, amelyben minden egyes agrárpolitikai intézkedés, amelynek kifizetési vonzata van, egyedi azonosítót, ABB kódot kap és a költségvetésben önálló sorral szerepel. A késôbbiekben ez az ABB kód nagy segítségére van az elemzônek. Ugyanis lehetôvé teszi, hogy az egyes agrárpolitikai intézkedések vagy intézkedéscsoportok forrásigényét

akár visszamenôleg pontosan meg lehessen határozni, és ezáltal az adott intézkedésre vagy intézkedéscsoportra költött összegeket évekre visszamenôen össze lehessen hasonlítani. Egy ilyen elemzést terjedelmi okokból természetesen e folyóirat hasábjain nem lehet elvégezni. A következôkben a KAP költségvetési számokat négy számjegyû mélységben fô költségvetési címenként a 2006 és 2009 közötti idôszakra állítottam össze. Egy pénzügyi év az Európai Unióban adott év október 16-tól a következô év október 15-ig tart. A táblázat a 2006-os és 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan a tényleges kifizetései adatokat, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan az elôzetes kifizetési adatokat, míg a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan a tervszámokat tartalmazza.1 Az agrárköltségvetés az 5. fejezetben az 1. táblázatban szereplô 8 fôcímbôl áll. A számok azt mutatják, hogy a teljes agrárpolitika 8 költségvetési fôcímébôl három, a piaci beavatkozások, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés bír jelentôséggel, ez adja a teljes költségvetés 99 százalékát. A három fôcím számainak 2006–09 közötti alakulásából az agrárpolitikára vonatkozóan a 2. táblázatban látható következtetések szûrhetôk le.

1Az EMGA Irányítóbizottsági ülésén a Bizottság D(2008)13473 számon nyújtotta be a KAP 2009. évi elôzetes költségvetését (preliminary budget).

12


EU Agrárium és Piacszabályozás 1. táblázat ABB kód

Költségvetési sor neve

Magyarázat

05 01

Adminisztráció:

A végrehajtás EU adminisztrációs kiadásai.

05 02

Piaci beavatkozások:

Összes piaci beavatkozási jogcím.

05 03

Közvetlen támogatás:

Összes közvetlen támogatási jogcím.

05 04

Vidékfejlesztés:

Összes vidékfejlesztési jogcím.

05 05

Elôcsatlakozási támogatás:

Összes SAPARD és IPARD jogcím.

05 06

Nemzetközi kapcsolatok:

Nemzetközi szerzôdésekbôl adódó kötelezettségek.

05 07

Agrárkiadások auditja:

Nem kiadás, bevétel, tagállami büntetések.

05 08

Politika stratégia és koordináció:

Tanulmányok, adatgyûjtések (pl. FADN). 2. táblázat

A közös agrárpolitika fôbb tételei finanszírozásának alakulása 2007–2009-ben Megnevezés

20061

05 01 Adminisztráció 05 02 Piaci beavatkozások 05 03 Közvetlen támogatás ebbôl üzemalapú (SPS) 05 04 Vidékfejlesztés 05 05 Elôcsatlakozási támogatás 05 06 Nemzetközi kapcsolatok 05 07 Agrárkiadások auditja 05 08 Politika stratégia és koordináció Összesen

109,5 8 066,7 34 051,3 14 226,2 11 328,9 213,8 6,2 –275,1 37,2 53 538,5


100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


0,2 15,1 63,6 26,6 21,2 0,4 0,0 –0,5 0,1 100,0

20071 Millió euró 121,6 5 420,5 37 045,9 28 119,3 10 869,1 285,1 6,0 –90,5 36,6 53 694,3 2006 = 100 111,0 67,2 108,8 197,7 95,9 133,3 96,8 32,9 98,4 100,3 Elôzô év = 100 111,0 67,2 108,8 197,7 95,9 133,3 96,8 32,9 98,4 100,3 Összesen = 100 0,2 10,1 69,0 52,4 20,2 0,5 0,0 –0,2 0,1 100,0

20082

20092

130,8 5 159,6 38 302,0 28 690,0 11 379,3 385,0 6,2 –63,5 34,5 55 333,9

134,8 3 462,7 39 727,0 29 100,0 10 922,9 278,9 6,3 –73,5 37,4 54 496,5

119,5 64,0 112,5 201,7 100,4 180,1 100,0 23,1 92,7 103,4

123,1 42,9 116,7 204,6 96,4 130,4 101,6 26,7 100,5 101,8

107,6 95,2 103,4 102,0 104,7 135,0 103,3 70,2 94,3 103,1

103,1 67,1 103,7 101,4 96,0 72,4 101,6 115,7 108,4 98,5

0,2 9,3 69,2 51,8 20,6 0,7 0,0 –0,1 0,1 100,0

0,2 6,4 72,9 53,4 20,0 0,5 0,0 –0,1 0,1 100,0

1. Az adott pénzügyi évben tényleges kifizetés 2. Az adott pénzügyi évben elôzetes kifizetési adat 3. A 2009. évi elôzetes költségvetés Forrás: AGRI/D/07/13795-EN és AGRI/D/08/13474-EN számú bizottsági dokumentumok


13

EU Agrárium és Piacszabályozás Az agrárköltségvetés 99 százalékát kitevô három fôcím ABB sorrendben a piaci beavatkozások, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés számainak 2006–2009 közötti alakulásából az agrárpolitikára vonatkozóan az alábbi fôbb következtetések szûrhetôk le: Uniós szinten reálértékben nem stagnált, hanem csökkent az agrárpolitikára fordított kiadások összege. A költségvetési számokból egyértelmûen az olvasható ki, hogy az Agenda középtávú felülvizsgálata után, a soron következô (2008. évi) újabb KAP mérföldkô, az „Állapotfelmérés” elôtt, az uniónak nemcsak a politikai deklarációk szintjén, de a gyakorlatban is sikerült korlátoznia az agrárpolitikai kiadásait. 2006 és 2009 között az EU agrárköltségvetése nominálisan csupán 1,8 százalékkal nôtt, és ez a hazainál lényegesen alacsonyabb, két százalék körüli, vagy az alatti EU átlaginflációval számolva is reálértéken 5 százalék körüli kiadáscsökkenést takar. Az újonnan csatlakozó EU-10 és EU-2 tagállamok gazdálkodói – közöttük a magyar gazdálkodók – ezt a csökkenést jelenleg azért nem érzékelik, mert esetükben a közvetlen támogatások csak 2009-ben (a nemzeti kiegészítô támogatással együtt) érik el a százszázalékos szintet, és addig a közvetlen támogatások összege évi tíz százalékkal nô, ami elfedi az uniós szintû, reálértékben bekövetkezô csökkenést. Az agrárpolitikán belül nem nô a vidékfejlesztés jelentôsége. 2006-ban az agrárköltségvetésen belül a vidékfejlesztési kiadások aránya 21,2 százalék volt, és ez az arány a 2009-re tervezett költségvetésben 1,2 százalékponttal, 20 százalékra csökkent. Az Unió 2009-ben több mint 400 millió euróval (3,6 százalékkal) szán kevesebbet vidékfejlesztésre, mint 2006-ban. Eltekintve a vidékfejlesztés kampányjellegétôl (a projektek indítása az egyes években nem lineáris), ami az egyes évek tényleges kifizetéseiben hullámzást okoz, azt gondolom, hogy a 2006–2009 közötti idôszak már elég hosszú volt ahhoz, hogy a trendszerû változások jelentkezzenek, és a sokszor deklarált agrárpolitikai céloknak megfelelôen a vidékfejlesztési kiadások részaránya az össz-agrárfinanszírozáson belül növekedjen. Egy ilyen változás, forrásátcsoportosítás a pillér egytôl a pillér kettôhöz a 2006–2009 közötti költségvetés négy ABB kód mélységû számaiból nem látszik. Maradéktalanul teljesülô agrárpolitikai cél: a piaci beavatkozások visszaszorítása. Míg 2009ben a közvetlen kifizetési támogatás összeg 16,7 százalékkal meghaladja a 2006. évit, a piaci beavatkozásra szánt kifizetés ugyanebben az idôszakban – ez a költségvetésben a legszembetû-

14

nôbb változás – közel 60 százalékkal (!) csökken. Az arányokat tekintve, a közvetlen támogatások 2006-ban az össz-költségvetésen belül 63,6 százalékos arányt képviseltek, ugyanakkor 2009-ben már az agrárkiadások 72,9 százalékát tervezik erre a célra költeni. Az elôbbi arányok alakulása a piaci beavatkozások esetében egyértelmû csökkenô tendenciát mutat: 2006-ban az agrárpénzek 15,1 százalékát, 2009-ben 6,4 százalékát fordították piacszabályozási célokra. A piacszabályozási költségek ilyen mértékû csökkenésében az agrárpolitikai törekvések (cukorreform, borreform, stb.) mellett a 2007-tôl megváltozott piaci helyzet (az energia-árrobbanással párhuzamosan a mezôgazdasági termékek árának jelentôs emelkedése) is komoly szerepet játszott. Maradéktalanul teljesülô agrárpolitikai cél: a közvetlen támogatások termeléstôl való elválasztása. A hivatkozott költségvetési táblák szerint a közvetlen támogatásokat két részre bontva termeléshez kötött és termeléstôl független támogatásokra azt látjuk, hogy míg 2006-ban az öszszes közvetlen kifizetésnek kevesebb mint a fele volt csak a termeléstôl elválasztott kifizetés (46,8 százalék), addig 2009-ben ez az arány már 83,5 százalék lesz. Ez a tendencia, a termeléstôl elválasztott támogatás jelentôségének folyamatos növekedése, a két közvetlen támogatási forma összagrártámogatáson belüli arányának változásában is tükrözôdik. A termeléstôl független kifizetések esetében 2006-ban ez az arány 29,8 százalékról 2009-ben 60,9 százalékra nô, addig a termeléshez kötött támogatások esetében 33,8 százalékról 2009-ben 12 százalékra csökken. A termeléstôl független támogatások növekedésében az elmúlt idôszakban elsôsorban két tényezô játszott szerepet. Az egyik az SPS 2005–2007. évi bevezetése az EU 15-ben, valamint a 2007. évi román és bolgár csatlakozás. Ez utóbbi azért, mert belépés után ennek a két országnak nyújtott közvetlen támogatás unió által finanszírozott része – hasonlóan a 2004. évi bôvítési körhöz – szintén a termeléstôl különválasztva, (az összes támogatásjogosult mezôgazdasági területre kivetítve) került folyósításra. Nekem ezekbôl a számokból ez a négy következtetés jutott eszembe. Azonban hozzáértô agrárközgazdászok akár az elôbbi táblázatban közölt adatok alapján is folytathatják az elemzést, vagy ha ennél is mélyebbre szándékoznak ásni, 8 kód mélységig az idézett két dokumentumban a munkához szükséges adatok rendelkezésre állnak. Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász


EU Agrárium és Piacszabályozás

A mezôgazdasági termékek promóciója A mezôgazdasági termékek promóciójával kapcsolatos uniós intézkedéseket az EU-ban a 3/2008/EK számú tanácsi rendelet szabályozza. Az intézkedéseket tájékoztató és promóciós programok keretében kell végrehajtani. Finanszírozásuk megoszlik a közösség, a tagállamok és a javaslattevô szervezetek között. A tagállamok figyelemmel kísérik a programok végrehajtását, a programok eredményeit független szervezetek értékelik. A promócióról szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet a mezôgazdasági termékekre, valamint azokból elôállított élelmiszeripari termékekre vonatkozik, és a belsô piacon vagy harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós programok közösségi finanszírozására terjed ki. A programok végrehajtása során nem helyezhetôk elôtérbe a kereskedelmi márkák, a származási helyre tett utalások, kivéve a közösségi oltalmi jelöléseket (OEM, OFJ, HKT stb.). Az Európai Bizottság által támogatott intézkedések: • PR tevékenység, promóció, reklám – különös tekintettel a minôségre, biztonságra, különleges eljárásokra, táplálkozás-egészségügyi szempontokra stb. • Tájékoztató kampányok, különös tekintettel a közösségi emblémákra (OEM, OFJ, HKT) és biotermelésre • M.t. minôségi borok, védett jelölésû borok és szeszes italok közösségi rendszerérôl tájékoztatás • Tanulmányok (eredmények felmérése) • Rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon való részvétel, különös tekintettel a közösségi standokra A programok kiválasztása a Bizottság által meghatározott eljárásrend szerint történik. melynek során elsôbbséget élveznek azok a programok, amelyeket több tagállam közösen nyújt be, vagy amelyek több tagállamba, vagy harmadik országba irányulnak. Javaslattevô szervezetek az ágazatra nézve reprezentatív szakmai vagy szakmaközi szervezetnek minôsülnek, így reprezentatív szakmai, vagy szakmaközi szervezetnek tekintendôk a terméktanácsok, kamarák, szakmai szövetségek, OEM, OFJ, HKT, ill. a biotermékek elôállítására létrejött csoportosulások. A szervezet reprezentativitását a pályázatban adatokkal alá kell támasztani. A programok idôtartama: min. 1, de max. 3 év lehet. A programok üzenetének a termék belsô tulajdonságain vagy jellemzôin kell alapulnia, a


származási helyre való utalás másodlagos, kivéve a közösségi emblémák szerinti besorolást (pl. PDO, PGI, TSG biotermék); Egészségjavulásra vonatkozó állításokat csak tudományos alapon lehet tenni; Harmadik ország esetén pedig a hatályos jogi szabályozással is összhangban kell lennie a program üzenetének. A végrehajtási rendelet jelenleg ennek még csak tervezete ismert várhatóan a második félévben jelenik meg, határozza majd meg pontosan a tájékoztató és promóciós intézkedések tárgyát képezô ágazatokat és termékeket, valamint az érintett harmadik országokat, illetve a tájékoztató és promóciós programok követendô stratégiai irányvonalait. A közösség által támogatott promóció célja nem közvetlenül a termék eladása, hanem elsôsorban a termékkel kapcsolatos ismeretek közlése a fogyasztókkal, meggyôzésükön keresztül, továbbá fontos és támogatandó cél az EU részérôl a fogyasztói szemléletmód-váltás az egészséges, minôségi és a különleges módszerekkel elôállított termékek irányába. A rendelet nemcsak a mozgásteret adja meg, hanem a pályázat elkészítéséhez nagyon részletes formai és szakmai követelményeket szakmai útmutatót is ad. Ezek alapos áttanulmányozása a pályázat készítése elôtt, a siker érdekében nagyon fontos. További információk a pályázni szándékozók számára: MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága (www.mvh.gov.hu; tel: 219 4514) Összeállította: Pallóné Dr. Kisérdi Imola szakmai tanácsadó, FVM

15

EU Agrárium és Piacszabályozás

Óvatosan a mesterséges színezékekkel! A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal kezdeményezte egyes mesterséges színezékek használatának megszüntetését A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (FSA) hat mesterséges élelmiszer színezôanyag vonatkozásában kérte az illetékes brit minisztert, szólítsák fel az ital- és élelmiszergyártókat, valamint a forgalmazókat, hogy 2009 után önkéntesen mondjanak le ezek felhasználásáról. Kezdeményezte továbbá, hogy e színezékek használatát apránként az Európai Unióban elôállított italok és élelmiszerek gyártási gyakorlatában is korlátozzák. A kezdeményezésre a brit Southampton Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya szolgáltatott alapot. Ebben arról számoltak be, hogy bizonyos mesterséges élelmiszerszínezékek és a tartósítószernek minôsülô nátrium-benzoát együttes fogyasztása összefüggésbe hozható az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivitás (1), illetve hiperkinetikus zavar (2) kialakulásával. Az FSA által kezdeményezett southamptoni kutatásba a brit kutatók 3, illetve 8-9 éves gyermekekbôl álló csoportokat vontak be, melyben a gyermekek körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában felhasznált, engedélyezett mesterséges élelmiszerszínezékek és a nátrium-benzoát együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyagkeverék formájában. Az „A” keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E122), ponceau 4R (E-124) és nátriumbenzoát (E211), míg a „B” keverék a narancssárga S (E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), alluravörös (E-129) és nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták. A megjelent tanulmányt 2008. márciusban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) Élelmiszeradalékok, ízesítôk, segédanyagok, élelmiszerrel érintkezô anyagok panelje (AFC) értékelte. Az értékelés során figyelembe vették a színezékekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatosan, az 1970-es évektôl rendelkezésre álló valamennyi tudományos elemzést.

16

Az EFSA állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a tanulmány releváns lehet az adalékanyagokkal, ezen belül a színezékekkel szemben érzékeny egyének szempontjából, azonban az eredmények az átlag lakosságra vetítve nem tekinthetôk reprezentatívnak. Az FSA ezt követôen kezdeményezte a brit minisztereknél, szólítsák fel a nemzeti ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009-ig önkéntesen mondjanak le a vizsgált színezékek alkalmazásáról. Kezdeményezte továbbá, hogy az Európai Unióban gyártott italok és élelmiszerek elôállítási gyakorlatából fokozatosan vonják ki ezeket a színezékeket. Az élelmiszerekben felhasználandó színezékekrôl szóló uniós jogszabály, valamint az ennek megfelelô hazai szabályozás (Magyar Élelmiszerkönyv) alapján a vizsgált színezékek jelenleg az alkoholmentes ízesített italok, szörpök, fagyasztott állapotban fogyasztandó készítmények (fagylaltok, jégkrémek stb.), desszertek, finom pékáruk, sütemények, tartós lisztes készítmények és édességek gyártásában használhatók fel. Az FSA által megjelentetett közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hiperaktivitás kialakulásában számos tényezô (pl. genetikai tényezôk, koraszülöttség, környezeti hatások, nevelés) együttesen játszik szerepet, ezért a mesterséges élelmiszerszínezékek étrendünkbôl való kiiktatása nem jelent garanciát a viselkedési zavarok kialakulásának megelôzésére, azok megszüntetésére. Azáltal azonban, hogy a szülô a gyermekének nem vásárol a gyanúba jött mesterséges színezékeket tartalmazó élelmiszert, csökkentheti a kiváltó okok számát. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal egyetért azzal, hogy a szervezetbe kerülô mesterséges vegyi anyagok mennyiségét lehetôség szerint csökkenteni kell. Tekintettel arra, hogy a mesterséges színezékeknek az élelmiszerek tetszetôseb-


z ökológiai elveknek megfelelô gazdálkodás széles körben való megismertetésének, illetve a termelôk és fogyasztók közötti személyes kapcsolatok kialakítása érdekében a Nyitott Kert Alapítvány szervezésében 2008. június 15-én Országos Bionapot tartottak. A rendezvénynek a gödöllôi Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Gödöllôi Agrárközpont Kht. szakmai irányítása alatt mûködô Babatvölgyi tanüzem adott helyet, ahol összesen 300 hektárnyi területen folyik ökológiai gazdálkodás. A természetvédelmi oltalom alatt álló terület 100 hektár legelôt, 100 hektár erdôt és 11 mesterségesen duzzasztott tavat foglal magába. Jelenleg a tanüzem tevékenysége az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésére alapozódik, jó lehetôséget kínálva a védett természeti értékek közötti gazdálkodás szabályainak elsajátítására. A tanüzem részét képezô „Nyitott Kert” a Babat-völgyi Biokertészeti Tangazdaság 7 hektáron elterülô zöldséges kertje, ahol 2000 óta folytatnak biogazdálkodást. A bemutató kert fenntartása mellett a tevékenységek közé tartozik a helyi termelôi-fogyasztói élelmiszerhálózat mûködtetése, valamint az ökológiai gazdálkodással összefüggô kutatási projektek lebonyolítása egyetemi hallgatók bevonásával. A kert részt vesz a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program Ökológiai Szántóföldi Növénytermesztés Célprogramjában. A Bionapon az érdeklôdôk szakmai

A

A kertben a napos csibéknek is hasznát veszik

A fólia alatt paradicsomot is termesztenek

A Nyitott Kertben ökológiai gazdálkodást folytatnak

A piactéren bemutatkoztak a régió biogazdái

A zöldségeskertben szinte minden zöldség megterem

Bôséges termést hozott idén a cukkíni

elôadások keretében nyerhettek bepillantást a biotermesztés rejtelmeibe, illetve szakvezetéssel tekinthették meg a kertet. A programok között szerepelt a régió biogazdáinak bemutatkozása, valamint a biotermékek vására is. A természet szerelmesei növényismereti, rovartani, illetve madártani túrák keretében fedezhették fel a völgy élôvilágát. Nagy sikert aratott a szervezett lovaskocsikázás is, mely a közeli Lovas Központ területén létesített falusi udvarba vitte a látogatókat, ahol lehetôség nyílt az ôshonos magyar állatfajták megtekintésére. Képek és szöveg: Papp Mónika

Lovaskocsikázás a völgyben

Babat-völgyben ôshonos állatokat is tartanak

Délben mindenki megkóstolhatta a kert terményeit

Állatsimogatás a gyerekek legnagyobb örömére

Hasznos információk

Falusi hangulat

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájvédelmi Körzetébe tartozó, 30 hektáron elterülô Budai Sashegy Természetvédelmi Területet 1958-ban nyilvánították védetté. A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület létesítésének 50. és a Budai Tájvédelmi Körzet létesítésének 30. évfordulójára megújult a sas-hegyi bemutatóhely. Az Európai Unió „Duna-menti ökoturisztikai fogadóhelyek fejlesztése” elnevezésû INTERREG programjának keretében megépült tanösvényt, valamint a megújult bemutatóközpontban elhelyezett „Menedék a betontengerben” címû interaktív kiállítást 2008. június 13-án avatták fel. A fôváros közepén található páratlan szépségû Sas-hegy a természeti értékek megôrzése, valamint a természettudományos oktatás szempontjából egyaránt nagy jelentôséggel bír. Hazánk egyik legrégebbi természetvédelmi területe számos értékes bennszülött és fokozottan védett

A tanösvény szakvezetôvel látogatható

Budai dolomitsziklagyep

Budai nyúlfarkfüves gyep védett bunkós hagymával

A megújult bemutatóközpont

Cseppnyi természet a fôváros közepén

Innen indul a tanösvény

Gyomirtószerrel küzdenek az agresszívan terjedô orgona ellen növényfajnak ad otthont, mint az István király szegfûje, a magyar gurgolya, az ôsi eredetû csikófark, valamint a cserjék közül a védett dunai berkenye. A hegy változatos mikroklímájának köszönhetôen a szubmediterrán, illetve a jégkori maradványfajok egyaránt megtalálják itt az életfeltételeiket. Az észaJellegzetes dolomitszikla ki, hûvösebb oldalon egy különleges bennszülött növénytársulás, a budai dolomitsziklagyep található, melynek fô alkotó faja a jégkorszaki maradványfajként számon tartott budai nyúlfarkfû. A terület faunája szintén rendkívül gazdag. A hegyen számos ritka rovar- és pókfaj él, többek között a sziklagyepek jellemzô faja, a bikapók is elôfordul. A fokozottan védett hüllôfajok közül említést érdemel a pannon gyík és a haragos sikló. A területen mintegy ötven madárfajt számláltak, melyek közül húsz faj fészkel itt. A 2,3 km hosszúságú Sas-hegy tanösvény hét állomásának bejárása kicsiknek és nagyoknak egyaránt feledhetetlen élményt jelent, melynek során a dolomitjelenséggel, illetve a hévíz által kialakított jellegzetes geológiai formákkal is megismerkedhetnek. Képek és szöveg: Papp Mónika

Panoráma

Meredek hegyoldal

Kilátás a Gellért-hegyre

Most virágzik a hangyabogáncs

Nyílt dolomitsziklagyep a keleti oldalon

EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk bé tételén kívül semmilyen pozitív hatása nincs, a MÉBiH támogatja, hogy az elôállítók tanúsítsanak önkorlátozást a mesterséges élelmiszer-színezékek alkalmazásában. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy kivizsgált, engedélyezett, jogszerûen forgalomban levô és felhasználható adalékanyagokról van szó, amelyekkel kapcsolatban, eddig semmilyen egészségi ártalmat nem mutattak ki. A jelen kísérletbôl származó adatokat sem tartották az EFSA által felkért szakértôk egyértelmûen bizonyító értékûnek. Tekintettel arra, hogy valamennyi forgalomba kerülô élelmiszer esetén köteles a gyártó feltüntetni az elôállítás során felhasznált összetevôket, így a színezékeket és egyéb adalékanyagokat (nevesítve, vagy E-számmal) is, a fogyasztónak lehetôsége van arra, hogy a termék jelölése alapján döntsön, megvásárolja-e az adott terméket. Mivel a felsorolt mesterséges színezékek elsôsorban üdítôitalokban, édességekben, jégkrémekben, süteményekben fordulnak elô, ezek fogyasztásának korlátozása táplálkozás-egészségügyi szempontból is kívánatos. (1) Hiperaktivitás alatt a tanulmány szerzôi a fokozott aktivitás, figyelemzavar és impulzivitás egyidejû elôfordulását értik.

(2) A hiperkinetikus zavar a tanulmány szerzôinek definíciója szerint a hiperaktivitás olyan súlyos formája, amikor a tünetek már komoly tanulási nehézséget, illetve otthoni és iskolai környezetben egyaránt viselkedési gondot okoznak. Kapcsolódó anyagok: Brit kezdeményezés (2008. április 11.) http://www.food.gov.uk/news/newsarchive/2008 /apr/coloursadvice EFSA-állásfoglalás (2008. március 14.) http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1178694645855.htm Southampton tanulmány kapcsán megjelent korábbi anyagok és háttéranyagok a MÉBiH honlapján: Lehetséges-e a kapcsolat a gyermekkori hiperaktivitás és bizonyos élelmiszer adalékanyagok között? http://www.mebih.gov.hu/hirek/360/ Brit tanulmány egyes élelmiszer-színezékek és a hiperaktivitás kapcsolatáról http://www.mebih.gov.hu/szakmaiinfo/tudoman yosinfo/taplalkozas/341/ További információk: www.mebih.gov.hu MÉBiH Sajtó Iroda közleménye

Ásványolajjal szennyezett ukrán napraforgóolaj, klímaváltozás, élelmiszerár-növekedés, állategészségügy z Európai Unió agrárminisztereinek május eleji találkozóján az észak-szlovéniai Mariborban olyan fontos témák kerültek terítékre, mint az élelmiszerbiztonság, a klímaváltozás, a környezetvédelem, a bioüzemanyagok, azzal összefüggésben, hogyan hat a közös agrárpolitika reformja ezekre a kérdésekre. Szó került az új növényvédôszer-engedélyezési szabályozásról is. A vízvédelem kérdése sem maradt ki a témakörök sorából. Tény, hogy romlott a felszíni és felszín alatti vizek állapota. A nehéz témák okozta feszültség oldására a miniszterek ellátogattak a világ legöregebb szôlôtôkéjéhez, és a vinagi borospincéhez is eljutottak. ita támadt az amerikai szenátus és a képviselôház között: a képviselôk több mint kétharmada szándékosan figyelmen kívül hagyta Bush elnök véleményét az új amerikai agrártörvénnyel (Farm Bill) kapcsolatban. Különösen a nemzetközi kereskedelem kérdésében volt nagy

A

V


a nézetkülönbség. A washingtoni jogászok bíznak abban, hogy mielôbb elsimítják az ellentéteket. (Közben az agrártörvény megszületett. A szerk.)

17

Brüsszelbe járunk z Európai Unió rendkívüli mértékben megszigorította az Ukrajnából származó napraforgóolaj behozatalát. Az ok: a napraforgóolaj minôségi tanúsítványának hiányosságai, valamint, hogy ásványi olajjal szennyezett szállítmányokra bukkantak. Ugyanakkor az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hatóság lehetôséget akar adni a komolyabb kifogások kijavítására. z élelmiszer-áremelkedések mérséklésérôl az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyaltak a képviselôk Strassburgban. Kifejtették, hogy nagyobb beruházásokat kellene eszközölni a mezôgazdaságban, és azon belül is az öntözés kiterjesztésére, elsôsorban a fejlôdô országokban. A vidékfejlesztésben is nagy tartalékok vannak. Az ODA (Hivatalos Fejlesztési Támogatás) költségvetésének mindössze 4%-át költi a mezôgazdaság támogatására a fejlôdô országokban, ami nagyon veszélyes. Felhívták az Európai Fejlesztési Bank figyelmét arra, hogy kiemelten támogassa a nemzeti mikrohitelprogramot, segítve a kis- és családi vállalkozásokat. És mindenek felett az élelmiszer élvezzen elsôbbséget a bioüzemanyagokkal szemben, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a második generációs bio-energiaforrásokra. Kegyetlen szigorral kell lecsapni az élelmiszerárfelhajtó spekulációkra, a kereskedelmi láncokra. Vigyázó szemeket kell vetni a felvásárlási árak és a fogyasztói árak mozgásának mértékére. z annak fényében is figyelemre méltó, hogy az élelmiszerhiánnyal küzdô alacsony jövedelmû fejlôdô országok ebben az évben becslések szerint közel 170 milliárd USA dollárt költenek élelmiszerimportra, 40%-kal többet, mint 2007-ben, és négyszer többet, mint 2000-ben – a FAO legutóbbi felmérése szerint. Ezek a számok önmagukért beszélnek! z élelmiszerimport világviszonylatban 2008-ban az elôrejelzések szerint 1035 milliárd dollárt tesz ki. 26%-kal többet, mint 2007-ben. És elsô ízben haladja meg az 1000 milliárd dollárt az élelmiszerimport értéke. rizsre vonatkozóan: 2007-rôl 2008-ra 77%-kal nôtt az importrizs ára. Bár úgy

A

A

E

A A

18

tûnik, hogy az élelmiszerárak lassú csökkenése megkezdôdött, mégis a FAO szerint az árindex januártól áprilisig még mindig 53%-kal magasabb, mint 2007 hasonló idôszakában, és nem valószínû, hogy az élelmiszerárak több mint 50%-kal fognak csökkenni. osszabb távú elôrejelzések is azt mutatják, hogy 10–35%-kal lesznek tartósan magasabbak az élelmiszerárak az elkövetkezô években, mint 10 évvel korábban. z Európai Parlament képviselôi az állategészségügyrôl is tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy az állatok gazdasági célú klónozása továbbra is tilos. Az állatszállításokat a minimumra kell csökkenteni, a termelôk pedig kitûnô minôségû, veszélytelen (biztonságos) fehérjével – beleértve a hallisztet – takarmányozzák egyebek mellett állataikat. anusz Wojciechowki saját kezdeményezésû hozzászólásában az „új állategészségi stratégia 2007–2013 között” címen tavaly októberben anyagot bocsátott a Bizottság rendelkezésére. A képviselôk fölhívták a figyelmet az intenzív állattenyésztés veszélyeire a betegségek terjedése kapcsán. A WTO-tárgyalások során arról is szó esett, hogy az európai minôségi követelményeket alááshatja a harmadik országokból származó gyenge és rossz minôségû áru, amely beáramlik az unióba. Elhangzott az is, hogy a prevenció jobb és olcsóbb, mint az állatbetegség gyógyítása. Wojciechowski tovább ment ennél is, kijelentve, a gyógyítás jobb, mint a szükségtelen vágás. klímaváltozás témakörében elhangzott, hogy az üvegházhatást okozó gázok termelôdését a következô 10 évben nem sikerül a tervezett mértékben csökkenteni. Szükség van további kutatásokra a bioüzeanyagok vonatkozásában, összefüggésben az erdôirtásokkal a mezôgazdasági területek további növelése céljából, valamint a világ élelmiszerellátásával. 2009 februárjában lejár az Európai Parlament Klímaváltozási Bizottságának mandátuma, de elôtte még leteszi az asztalra javaslatait az unió klímapolitikájára vonatkozóan. Ez szolgál alapul a nemzetközi tárgyalások számára 2012-ig. Tamás Enikô

H A

J

A


Világkereskedelem

Francia elnökség WTO-megállapodásért aggódó amerikaiak A közelgô francia EU-elnökség komoly aggodalmakat kelt az Amerikai Egyesült Államokban. Néhány hónappal az amerikai elnökválasztás elôtt kongresszusi agrárpolitikai elemzôk górcsô alá vették az amerikai hosszú távú agrártörvény (Farm Bill) és az EU közös agrárpolitikájának egyezôségeit és eltéréseit, keresve a lehetséges kompromisszumok területeit. A mosolydiplomácia szintjén megfogalmazott rezümé szerint az USA és az EU egyetért abban, hogy megállapodásra kell jutni, eredményt kell elérni a multilaterális tárgyalásokon, és a végén meg kell kötni a megállapodást. Az amerikaiak szerint egyetértés mutatkozik többek között abban, hogy a piactorzító belsô támogatásokat le kell építeni, és a leépítés mértékét illetôen is közelednek az álláspontok. Egyetértés mutatkozik az exportgaranciák szigorúbb szabályozását illetôen, és közelednek az álláspontok a vámleépítés kérdésében is. Amerikai elemzôk szerint a legnagyobb baj az idôtényezôvel van, ugyanis, ha nem sikerül még 2008 elsô felében dûlôre jutni a fô keretszámokat illetôen, akkor a WTO-tárgyalások befejezô szakasza a francia EU-elnökség idôszakára csúszik át. Márpedig a franciák komoly fejtörést okozhatnak a multilaterális tárgyalási folyamat befejezô szakaszában. „Ha nem tudunk elég gyorsak lenni, és június végéig befejezni az egyeztetéseket, akkor nem sok remény marad a megállapodás tetô alá hozására”-nyilatkozta a kutatásokat vezetô amerikai szakember. Az amerikai WTO-tárgyalási álláspontot jól tükrözi a 2002-ben hatályba lépett és 2007-ben elméletileg lejárt Farm Bill (agrártörvény) megújításával kapcsolatos törvényhozási dilemma. Bush elnök szerint ugyanis a szenátusi jóváhagyásra felterjesztett új, hosszú távú amerikai agrártörvény finanszírozása gyenge lábakon áll. Az elnök szerint nem megengedhetô, hogy adóemelés teremtse meg a finanszírozási hátteret. Az elnök emellett reformokat is szívesen látna, olyan változtatásokra helyezné a hangsúlyt, melyek a garantált árakat mérsékelnék, és keményen meghatároznák a közvetlen támogatásokat. Visszatérve az EU és az USA között folyó tárgyalásokról szóló kommentárokra, elôre kell bocsátani, hogy az EU WTO-tárgyalásokért felelôs fôtárgyalója a közösség agrárérdekeinek elfogult képviseletével nemigen vádolható. Éppen ezért, amikor az USA szakértôi a közeledésrôl beszél-


nek, akkor a fôtárgyalói csoportban elért elvi engedményekrôl számolnak be, és nem a konszenzussal elfogadott, termelôkkel, illetve képviseleteikkel egyeztetett álláspontról szólnak. Köztudott, hogy az EU megosztott a tárgyalási prioritásokat és elfogadható támogatási, illetve vámleépítési mértékeket illetôen, éppen ezért a számunkra leginkább az európai agrárgazdaság érdekeit a leghevesebben védô franciákat célszerû támogatni. De mit mond ez ügyben Sarkozy elnök, aki határozott nemmel válaszolt a múlt héten arra, hogy Párizs számára elfogadható-e a WTO keretében zajló kereskedelempolitikai tárgyalások állása. A francia elnök véleménye szerint az unió nem kerülhet olyan helyzetbe, amikor egyoldalú kedvezményeket ad a mezôgazdasági termékek esetében, miközben a feltörekvô gazdaságok sem az ipari, sem a szolgáltatási piacon nem hajlandóak piacnyitásról tárgyalni. Nem tartja elfogadhatónak azt az érvelést sem, hogy a WTO-megállapodás hiányában nincs gazdasági növekedés, hiszen a tények egészen mást mutatnak. A szabadkereskedelmi típusú megállapodások pótolni képesek a világkereskedelem ezen hibáit. Sarkozy elnök az egyesült államokbeli elnökválasztás elôtt taktikailag hibásnak tartaná erôltetni a WTO-megállapodás megkötését. A közös mezôgazdasági politikát illetôen pedig, bizonyos változtatásokat is beleértve, annak megôrzésére hívott fel. Ilyen változtatásokat tartalmazna például a közvetlen támogatások csökkentése, amennyiben a világpiaci árak magasan maradnak. Úgy véli, a hangsúlyt a termelésre, és nem a korlátozásra kell helyezni; egyúttal alkalmazni kell újból a közösségi preferencia elvét, különösképpen az egyre nehezebben ellenôrizhetô, harmadik piacokról származó, ellenôrizetlen elôállítású és minôségû importtal szemben. Sarkozy elnök a francia EU-elnökség kapcsán arra is rámutatott, hogy az olyan tagállamok, mint Magyarország, kezdeményezô szerepet játszhatnának a közös agrárpolitikáról folytatott vitában, ezzel is segítve az elnökség munkáját. Mivel Magyarország számára fontos a KAP megôrzése és annak közösségi hatáskörben tartása, indokolt, hogy ebben a KAP-megújításáról szóló vitában offenzív érdekeinket hangsúlyozva támogatást adjunk a zászlóvivô franciáknak. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: Agricultura, www.tvagri.info

19

Vidékfejlesztés

Vidékfejlesztés a diákok szemével A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Tudományos Diákköri Konferenciáját május második hetében rendezték meg a Csongrád megyei székhelyen. Az Ökonómiai és Vidékfejlesztés Szekcióban a vidékfejlesztés tárgyú dolgozatok közül az alábbiak emelkedtek ki: Az elsô helyezést elért pályamunka szerzôje Nagy Georgina (témavezetôje Dr. Kis Mária fôiskolai tanár) egy sikeres mezôgazdasági értékesítô szövetkezet esetpéldáját mutatta be. A Mórakert ZöldségGyümölcs Termelôi Értékesítô Szövetkezet alapvetô célja, hogy a családi gazdaságok termelésének értékesítési biztonságot teremtsen, így segítve lakosság jövedelmének növelését és családi egzisztenciák kiépülését. A cég több mint 100 embernek ad közvetlen munkát. A Homokháti Kistérség mezôgazdaságában is az elaprózott birtokszerkezet a jellemzô, amely szükségessé tette a termelôk összefogását és a piacon való egységes megjelenést. A Szövetkezetet 2000-ben az országban elsôk között nyilvánították elôzetesen elismert TÉSZ-szé, 2002-tôl pedig végleges TÉSZ-elismerési minôsítést kapott. A zöldség-gyümölcs termékpályás családi gazdaszövetkezetnek jelenleg 745 tagja van. A szövetkezet a hatékony munkavégzés érdekében termékértékesítési-termeltetési szerzôdések kötésével koordinálja beszállítóit. A szövetkezet a kezdeti közvetett értékesítési csatornák használata után fokozato-

20

san megjelent a hazai zöldséggyümölcs kereskedelem közvetlen beszállítói között, tehát az áruházláncok logisztikai központjába szállít. Az áruházláncok egész évben elvárják a szövetkezettôl a beszállítást, ezért a téli idôszakban a cég importkereskedelmet folytat. Elsôsorban Olaszországból és Spanyolországból importál termékeket kereskedô cégeken keresztül. A belföldi értékesítés mellett a

külföldi piacokon is megjeleníti áruit. Elsôsorban az Európai Unió egyre magasabb minôségi igényekkel jelentkezô piacaira (Németország, Ausztria, Skandináv államok, Csehország, Románia), valamint az unión kívüli (orosz, szerb) piacokra exportál árut. A Mórakert Szövetkezet fôbb belföldi partnereinek megoszlása a következô: hipermarketek 63% (Tesco, Auchan, Cora); szupermarketek 22% (Csemege-Match, Spar; CBA); diszkont áruházak 15% (PROFI; Penny Market; Plus). Az áruházláncoknál fô beszállítóként jelen lenni nagyfokú értékesítési biztonságot jelent, viszont hátrány, hogy

magasak a piacra jutási díjak (pl.: bónusz, polcpénz, marketing költség stb.), hosszú a fizetési határidô, ami nagymértékû forgóeszköz-lekötést jelent. A szövetkezet több pénzügyi forrásból gazdálkodik. A támogatások feltétele a mûködési alap, melyet a TÉSZ a tagok befizetéseibôl képez. A befizetés alapja az értékesített termék mennyisége vagy értéke lehet. A termelôk befizetéseit az EU ugyanannyival egészíti ki. A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelôi szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1%-a. Ezen összegen kívül, a magyar költségvetéstôl függôen, még újabb 2,05% nemzeti kiegészítés is adható. A szövetkezetnek 4 fô területen van konkurenciája: Elsô terület a szabad piacok, nagybani piacok. A nagybani piacok az utóbbi 10–15 évben átalakultak, már nem csak a kistermelôk vannak jelen, hanem megjelentek a viszonteladók és TÉSZ-ek is. Ezeket a piacokat lehetôségként is kezelik, ahol közvetlen kiskereskedelmi egységekkel vagy kisboltokkal kapcsolatot tudnak kialakítani. A második területet a kereskedô cégek képezik, melyek vegyes tulajdonú vagy magyar magáncégek. Friss piaci értékesítésükkel elsôsorban az áruházláncokat célozzák meg. Ôk a legkeményebb konkurencia a szövetkezet számára. Tovább nehezíti a cég helyzetét, hogy vegyes vállalkozás esetén a külföldi tôkével is versenyeznie kell. A harmadik terület az országban jelenlévô TÉSZ-ek. Jelenleg


Vidékfejlesztés 11 véglegesen és 47 elôzetesen elismert TÉSZ van, melyek egymással versenyeznek, de nagy hangsúlyt fektetnek az együttmûködésre, mert a multinacionális cégekkel szemben csak így lehet erôs piaci pozíciót elérni. A negyedik terület az importáru, mellyel egész évben versenyeznünk kell. A külföldi vállalatok tôkeerôsek, és nagy piacgazdasági tapasztalattal rendelkeznek. Agresszív árpolitikájuk ellen nehezen veszik fel a versenyt a tôkeszegény magyar vállalatok. Így a magyar cégeknek a hazai piacok megszerzéséért és megtartásáért is nagy erôfeszítéseket kell tenniük. Ezért a Mórakert nevet, mint élelmiszer-biztonságot jelzô márkanevet, be kívánják építeni a fogyasztók tudatába. A munkanélküliség kezelése a Csongrádi Kistérségben dolgozat szerzôje, Bognár Judit (témavezetô: Dr. Balogh Sándor professzor emeritus) regionális, országos, valamint nemzetközi kitekintést is alkalmazott ahhoz, hogy értékelni tudja a csongrádi kistérség munkanélküliségének mértékét. A dolgozatban helyet kaptak az Eurostat elôrejelzései a Dél-alföldi régió tekintetében, illetve az egyetemi kutatómûhelyek értékelése a megye versenyképességérôl. A dolgozat érdemi része a Csongrádi kistérség foglalkoztatási gondjainak enyhítését szolgáló sajátos megállapodással foglalkozik. Ez a megállapodás egy újszerû, Magyarországon még alig ismert megállapodás, a Foglalkoztatási Paktum, amely közös cselekvésre szervezi a térség munkaerô-gazdálkodásában érintett szereplôit vállalkozásokat, önkormányzatokat, a képzô intézményeket, az érdekképviseleti szervezeteket. Ez az összefogás adott alapot arra, hogy a foglalkoztatási


gondok megoldására uniós támogatást igényeljenek. E célból egy projekt készült, amely 31,4 millió forint pályázati összeg igénybevételét tette lehetôvé. Minthogy a térség foglalkoztatási problémái súlyosak és ez kedvezôtlen gazdasági helyzetre utal , a projekt beindításához önerôt nem kellett felmutatniuk. A pályázati összeg 80%-át európai uniós forrásból, míg 20%-át magyar kormányzati forrásból fedezték. A Foglalkoztatási Paktum keretében beindított projekt még egy éves múltra sem tekint vissza. Most egy 5 éves „utánkövetési” idôszak kezdetén állnak, és negyedévenként tekintik át a fejlesztések eredményeit, határozzák meg a következô feladatokat. Az iskolabüfék helyzetét Katona Nóra (témavezetô: dr. Gulyás László PhD, egyetemi docens) vizsgálta, összevetve néhány külföldi példával. A magyar iskolabüfé-rendelet célja, hogy a büfék kínálatát az OÉTI (Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet) ajánlásainak megfelelôen alakítsák át, amelynek lényege, hogy a gyermekek elsôsorban olyan táplálékot fogyasszanak, amelyek a számukra szükséges tápanyagokat

megfelelô mértékben tartalmazzák, és ezáltal csökkentsék a magas só, zsír és cukor tartalmú élelmiszereket. Pozitív példaként a dolgozat bemutat néhány olyan iskolát, ahol ez az átalakítás már megtörtént és nagyon jól mûködik. Ezek az iskolák példaértékûek lehetnek, mint a szegedi Béke Utcai Általános Iskola, ahol gyerekek üzemeltetik a büfét egy iskolai tantárgy keretében. A szerzô arra is kereste a választ, milyen véleménnyel vannak a diákok, szülôk, pedagógusok valamint a büfék üzemeltetôi az átalakításról. A legtöbb iskolában a büfék választékát az egészségvédôk elvárásai helyett a vállalkozók érdekei határozzák meg – az ô elsôdleges céljuk pedig a nagy hasznot adó kólák, cukrozott „adalékitalok”, édességek, rágcsálnivalók forgalmának növelése. Ezt szolgálják ki az iskolákba telepített üdítôital-automaták is. Az iskolák ugyan komolyan gondolják az egészséges életmódra nevelést, anyagi nehézségeik miatt azonban némi bérleti díjért, vagy a helyette beígért alapítványi juttatásért, szakképzési hozzájárulásért cserébe gyakran kénytelenek megalkudni. Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM

21

Riport

A tárgyak ôrzik apáink, nagyapáink kézmelegét Mezôgazdasági Gépmúzeum – Mezôkövesden Aki a „Matyóföld” fôvárosába, Mezôkövesdre látogat, annak feltétlenül idôt kell szentelnie – a Matyó Múzeum és egyéb nevezetességek megtekintésén túl – a Mezôgazdasági Gépmúzeum meglátogatására. Ez az országos hírû, de nemzetközi érdeklôdést is kiváltó intézmény BorsodAbaúj-Zemplén megye legnagyobb – csaknem háromezer négyzetméteren elhelyezkedô – skanzen jellegû szabadtéri múzeuma, ahol a paraszti uradalmi gazdaságokban egykor használt eszközök, gépek, agrártörténeti emlékek hihetetlenül gazdag gyûjteményét ôrzik. A faragott kapun a következô felirat fogadja a látogatót: „Néprajzi és Agrártörténeti Emlékhely”, majd belépve, még az iroda elôtt ugyancsak szépen faragott harangláb vésettel: „Szóljon ez a harang a Trianonban elszakított testvéreinkért”. A 2005. március 15-én felavatott harangláb és a körös-körül látható gépek, a rendezett porta különleges, bensôséges hangulatot árasztanak és melegséggel töltik el a látogató szívét-lelkét már érkezése pillanatától. Együttes életmû Kinek is köszönhetô mindez? Meggyôzôdéssel állítom, hogy Hajdú Ráfis Jánosnak, a gyûjtemény alapítójának, aki feleségével, Bakos Máriával szinte egész életét ennek a gyûjteménynek, az ôsök munkája hagyatékának megôrzésére és az utókornak való bemutatására szentelte. Ahogy ô mondja: a régi gépes paraszti gazdálkodásnak és a magyar gépgyártásnak kívánt emléket állítani. Hajdú Ráfis János családja az 1700-as évekig viszszavezethetôen mezôkövesdi; ô maga kisbirtokos paraszti sorból annak idején kiûzött ipari munkás, aki 50 darabból álló muzeális erôgépgyûjte-

22

ményét – amelyet szívós, kitartó munkával kezdett gyûjteni akkor, amikor ezért nemhogy támogatás járt volna, hanem inkább akadályozták – 500 díszes kovácsoltvas munkát, nagyszámú kisparaszti gazdasági eszközt, valamint szülôi örökségû udvarrészt ajánlott fel az államnak – minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül! Így jött létre – az addigi magángyûjteménybôl – 1979-ben a „Mezôgazdasági Gépek Gyûjteménye” nevet viselô muzeális intézmény a Kulturális Minisztérium „jótékony ráhatására”, a BAZ Megyei Múzeumi Szervezet fenntartásában, Hajdú Ráfis János vezetésével. A fejlesztés, gyarapítás vontatottan sokáig haladt; kiépülésének végsô lehetôségét a rendszerváltás hozta meg. Külföldi és hazai támogatók segítségével gyors ütemben felépültek a tervezett épületek. Az „új múzeum” elsô része 1993-ban nyílt meg most már „Mezôgazdasági Gépmúzeum” néven. Ugyanebben az évben területe tovább bôvült a szomszédos telekkel; vezetôje és „életben tartója” szakipari közremûködés nélkül (vagyis saját maga!) 1997-ig újabb épületeket emelt és rendezett be. Ezzel megvalósultak a technikai mûtárgyak – védett helyen történô – kiállítási lehetôségei. A múzeum méltó emléket állít így már az – elsôsorban kövesdi és a környezô települési – egykori paraszti gazdálkodóknak és a közülük létrejött nagyszámú gépes vállalkozónak. A szakmai munkához segítséget adott és ad ma is az 1999-ben létrejött „Mezôgazdasági Gépmúzeumért Alapítvány”. Így tudják hivatalosan is befogadni azokat a támogatásokat, amelyeket intézmények vagy hazai és külföldi magánszemélyek ajánlanak fel. Mit is láthatunk ezen a hatalmas területen, a szabadtérben és a rendezett, tisztán tartott szí-


Riport nekben? Ennek bemutatására a lehetséges terjedelem itt kevés; a múzeumról különben ismertetô füzet áll rendelkezésre, sôt színvonalas CD-t is lehet ma már vásárolni róla. A gyûjtemény törzsanyagát a gôzgépek mellett több mint 200 hazai és külföldi gyártású robbanómotoros erôgép, ezen felül mintegy 100 különbözô mezôgazdasági gép és számos egyéb mezôgazdasági eszköz, néprajzi tárgy alkotja. A vendégpihenôben festett matyó bútorok, díszes fafaragások (sok közülük Hajdú Ráfis János keze munkáját dicséri), szép fazekas-termékek és helyi festôk munkái láthatók. Külön figyelmet érdemel a múzeumnak helyet adó mezôkövesdi porta, ahol a 19. századi „tüzelôs ól”, a 20. század elején épült „magház” és kisebb ólak engednek betekintést a hagyományos paraszti gazdálkodás világába. Röviden, „kedvcsinálónak” felsorolnám az állandó kiállításokat: ólaskert, benzines lokomobilok, kisparaszti eszközök, gazdasági gépészet, erôgépek, önjáró gépek-traktorok, elektromos gépek és tartozékaik, kézi hajtású eszközök, díszes kovácsmunkák (kovácsmûhely), tûzoltókocsik, jéggyár (egy jéggyártó üzem teljes berendezése), szôlészet és borászat, „élô népmûvészet” kiállítás (a vendégpihenô épületében), Matyó Gazdaház. Hogy ezek „mögött” mi van – Mezôkövesd és a régi paraszti világ egész élete, munkája; öröme és bánata, kitartása, küzdelme, szívós élni akarása! Ez mutatkozik meg minden kiállítási darabban és épületberendezésben, a paraszti lelemény és gyakorlatias észjárás, ugyanakkor a mûveltség, a szépre törekvés a használati eszközök, tárgyak díszítésében, megmunkálásában. Ezek egyedi darabok, nem „tömegcikkek” voltak, ahogy Hajdú Ráfis János mondta: az utókornak megmentett tárgyak ôrzik apáink, nagyapáink kézmelegét. Ezzel a lelkülettel állt össze, állhatott csak össze ez a nem mindennapi gyûjtemény.


Mi is az az ólaskert? Mezôkövesd az ún. „két-telkes” települési hagyományt ôrizte: a lakóház bent a faluban volt, az „ólaskertek” (ahol a jószágot is tartották) körülvették a települést. Ezen túl voltak a szántóterületek, kifejezetten több darabban, hogy egy-egy parasztgazdának a különbözô minôségû földekbôl, talajokból egyaránt jusson. (Ezt az ôsi gazdálkodási formát törte meg a „téeszesítés”, az államosítás.) Mik is azok a lokomobilok? A gyûjteményben több mint 30 db nagyméretû benzines lokomobil (de ezen túl szívógáz-lokomobilok, gôz-lokomobilok is) látható; ezeket a 2–3 tonna súlyú, a 20. század elején készült egyhengeres, négyütemû, nagy lendkerekes ôsi gépeket elsôsorban cséplôgépek meghajtására használták a traktorok teljes elterjedése (kb. az 1940-es évek) elôtti idôkig. Vagy pl. az erôgép-gyûjteményben 80 darabra tehetô a különbözô típusú és méretû stabilmotorok száma. Ezek az elsô robbanómotorok fôleg a kisebb teljesítményt igénylô berendezések (darálók, olajütôk, kisebb malmok, kertészetekben vízszivattyúk, géplakatos, asztalos- és egyéb kismûhelyekben szerszámgépek) meghajtását végezték. A kiállított stabilmotorok nagyobb része benzin- vagy petróleum-üzemû, de dízel-

23

Riport motorok is szép számban láthatók – és ami szintén nem mindennapi: üzemképesek, kérésre üzemeltetésüket bemutatják! Több kuriózuma is van a kiállításnak, egyedüli, csak itt látható példányok: így a százéves, kihúzható csöves kazánnal konstruált Höcker-féle szabadalmazott gôzlokomobil (1904.), amelyet a budapesti Höcker testvérek gépgyára gyártott. Vagy ilyen az egyetlen mûködôképes, 1921-ben gyártott Lanz-Bulldog traktor; vagy: az egysebességes (egy elôre, egy hátra) 1930-as években gyártott üzemképes Rába-traktor; vagy: a SzilágyiDiskant miskolci gyára által 1906-ban gyártott nyersolaj-lokomobil; de kuriózum az a Deutz dízelmotoros aggregátor is, amely az Országház áramellátását biztosította (áramszünet esetén) 1944-tôl 1986-ig és amit az Országgyûlés Hivatala 2001-ben ajándékozott a múzeumnak. Hogyan tovább? Azt hiszem, száz évre elegendô volna! A múzeum új vezetôje 2005. júliusától Kádár Zoltán, Erdélybôl származó ambiciózus fiatalember. Hajdú Ráfis Jánostól folyamatosan tanulva és vele együttmûködve tervezi az új, már „birtokban levô” 2000 m2-es területen múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is helyet adó épületet. Ez ad majd helyet a cséplôgépszínnek, a talajmûvelô eszközök bemutatását lehetôvé tevô épületnek, a restaurátor-mûhelynek, az 1945. után gyártott traktorokat kiállító épület, régi kékfestômûhely gépi berendezéseinek is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az anyagi forrásokat elsôsorban pályázatok (és támogatások) teremthetik meg. A már említett új területet az Alapítvány vette meg 2006ban. A reneszánsz év alkalmából az OKM-tôl pályázati úton kapott („Unokáink sem fogják látni”) támogatásból az erôgépcsarnok megújítását tervezik; ugyancsak az OKM támogatásából („Köz-

kincs” pályázat) készül el a mozgáskorlátozottaknak mosdó, valamint mûhelybôvítés és fûtéskorszerûsítés. A jelenleg elbírálás alatt levô Európai Uniós pályázatból (komplex projekt „Hadas az élô múlt” címen – amelyben társpályázóként vesznek részt „Ôseink gépei, gépeink ôsei–az interaktív múzeum” címen) szeretnék nagyszabású, de reális elképzeléseiket megvalósítani. Elismerésüket az is jelzi, hogy a megyei önkormányzat felvállalta az új létesítmények fenntartását! Ugyancsak nem kis dolog, hogy 1996-ban elnyerték az „Év Múzeuma” címet, majd az „Év Múzeuma 2002.” Különdíját. Az új vezetés érdeme is, hogy az ország minden területén ott vannak gépbemutatókkal, harmadik éve rendeznek a „Matyó húsvét” rendezvényéhez kötôdôen a gyerekek körében népszerû „Állatsimogató”-t; idén szeptember 6-án pedig tizedik alkalommal rendezik meg az Országos Mezôgazdasági Gépésztalálkozót – mintegy 500 szakmai résztvevôvel és több ezer vendéggel, turistával – amelynek már hagyománya van. Ahogy Kádár Zoltán mondja és vallja: ez a múzeum felbecsülhetetlen értéket képvisel; az itt kiállított tárgyak hátterében megtalálható a teljes ezeréves magyar mûvelôdés- és technikatörténet. Itt mindig talál közös, érdekes témát apa és fia, nagyapa és unoka, tanító és diák, egyszóval mindenki, akinek van valami közölnivalója a másik emberrel. És azt hiszem, ez a legfontosabb. Elérhetôségek: Mezôgazdasági Gépmúzeum 3400 Mezôkövesd, Eötvös József út 32. Tel./Fax: 36 49/ 312-820 e-mail: [email protected] Dr. Szekeres Béla

24


Riport

Üzemel hazánk második biogázüzeme A Mezôföld déli részén, a Dunaújváros közeli Pálhalmán Büntetésvégrehajtási Intézet mûködik. A fogva tartottaknak értelmes munkát, 300-nál is több alkalmazottnak megélhetést ad a helyi Agrospeciál Kft. A 4200 ha szántó jó adottságú, az állatállomány is gazdag: 700 tehén, ugyanennyi szaporulat, 800 kocától 16000 hízó. Nemcsak a gépesítés és a technológiai színvonal, hanem a két fôágazat fajlagos mutatói is európai színvonalúak. Az éves árbevétel 2,6 MdFt, a gazdaság mindig nyereségesen termelt. Gondot az állattartás melléktermékeként keletkezô mintegy 30000 tonnányi istállótrágya hasznosítása okozta. Az EU által elôírt trágyakezelési eljárás költségigényes, holt beruházás, mert értéket közvetlenül nem teremt. Sok helyen ezért hagytak fel az állattartással. Pálhalmán más utat választottak: még 2003-ban megszületett az ötlet, majd a tanulmányterv is egy biogáz üzem építésére. A következô két év az elôkészítéssel telt el, mert 22 szakhatósági engedélyt kellett beszerezni, lakossági fórumokat tartottak, civil szervezetekkel egyeztettek, de maga a tervezés, az engedélyezési eljárás, a hitel és a támogatás megszerzése is idôigényes volt. Az egész folyamat sok tanulsággal, tapasztalattal szolgált, amelyet szívesen átadnak a náluk érdeklôdôknek. Már több csoportot fogadtak. A kiválasztott német technológia egy év kivitelezési idôt igényelt, és 2007 nyarától több hónapig tartott a hideg, majd a meleg próbaüzem. A tényleges termelés a múlt év decemberében kezdôdött el. Az üzem éves kapacitása 100,000 tonna szervesanyag.


Ehhez adott a saját állattenyésztés istállótrágyája, és további 30,000 tonna anyag keletkezik üzemen belül (25,000 tonna kukorica szilázs, 5000 tonna egyéb). Beszállító még egy közeli gazdaság sertéstelepe, és számottevô a Dunaújvárosból is származó éttermi hulladék (kiderült, hogy ez utóbbinak, mint emésztetlen nyersanyagnak jobb a gázkihozatala). A különbözô nyersanyagokból közel azonos keveréket állítanak össze. A lebontást 40 nap alatt 3 baktérium-flóra – mindegyik más-más hômérsékleti tartományban – végzi el. A keletkezett gázzal elektromos energiát állítanak elô. Az éves energiatermelés 13,000 MWh körüli. Ez egy 15,000 fôs város lakossági energiaigényét képes fedezni. A megtermelt áram 10%-a belsô felhasználású, a többit a térségi áramszolgáltató veszi át. Az erjedési maradék a növénytermesztésé lesz, mert a gázosítás a tápanyagtartalmat nem károsítja. A beruházás – a járulékos részekkel együtt – 2,5 MdFt-ba került. Ebbôl az EU 1,050 MdFt támogatást adott, a hitel 1,3MdFt volt, a saját erô 150MFt-ot tett

ki. A kétmûszakos termeléshez mindössze 4 fô szükséges, de megmaradt – az állattenyésztés felszámolásának elkerülésével – 200 fô munkahelye, és a rabtartásból eredô foglalkoztatási kötelezettség egy részének továbbra is így tudnak eleget tenni. Az üzem napi 1 MFt árbetételre tesz szert. Ennek zöme az árameladásból származik, de nem hanyagolható el a regionális hulladékgyûjtésért és a CO2 kibocsátás csökkentésért számlázható összeg sem. A számítások 8–10 éves megtérülést mutatnak, a német tapasztalatok 20 éves élettartamot jeleznek. Így hoszszabb távon tervezhetô az üzem jövedelemtermelô képessége. Az FVM megújuló energiaforrás-stratégiája szerint az ilyen irányú felhasználás egyszerre szükségszerûség és lehetôség. Pálhalma példája – a már ismert nyírbátori biogázüzem mellett – jól hitelesíti az állítást. De még valami mást is. A valamikori parasztgazdaságokban zabot termeltek a lovak számára. Az Agrospeciál Kft. már nemcsak fogyaszt, hanem termel is energiát. Kurucz Miklós

25

Arcképcsarnok

Zdenka Kramplová szlovák földmûvelésügyi miniszter 1957. augusztus 7-én született a szlovákiai Krupinában (Korponán). Házas, két gyermek édesanyja. 1976-1981 diplomát szerez a plovdivi Mezôgazdasági Akadémián. 1987 irodalmi díjat kap a Szlovák Irodalmi Alap egy könyvének lefordításáért. 1981–1991 a „Priroda” Kiadó szerkesztôje. 1991–1992 a „Priroda” Kiadó fôszerkesztôje. 1992–1994 a Parlament, a politikai pártok és a civil szervezetek részérôl a miniszterelnök tanácsadója. 1994-–1997 a Szlovák Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának vezetôje. 1997–1998 a Szlovák Köztársaság külügyminisztere. 1998 a Szlovák Köztársaság kanadai nagykövete. 1999–2006 magánvállalkozó. 2005 a Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom központi titkárságának munkatársa. 2006 óta tagja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szervezeteket Felügyelô Bizottságnak. 2007. november 27-én nevezik ki földmûvelésügyi miniszterré, elôdje Miroslav Jureňa volt. Zdenka Kramplová a KAP Állapotfelmérése keretében a nagyméretû gazdaságoknak nyújtott támogatások csökkentésével kapcsolatban az uniós tagországok mezôgazdasági minisztereinek legutóbbi ülésén kijelentette, nem célszerû a támogatásokat területi nagysághoz kötni. Ez ugyanis véleménye szerint arra ösztönözné az agrárvállalkozásokat, hogy piaci in-

26

dokok nélkül, az uniós támogatás megszerzésének reményében kisebb szervezetekre darabolják fel magukat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha a régi és új tagállamokra vonatkozó szabályok nem egyformák, akkor az „átalakulóban lévô gazdaságú országok” köztük Szlovákia hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Az elkövetkezô idôszakban a szlovák mezôgazdaság nagymértékû fejlôdésnek indulhat, miután 2015-ig összesen 2,5 milliárd euró támogatást kap az uniótól különbözô projektek keretében. Az összeget elsôsorban a kis- és középméretû mezôgazdasági vállalkozások helyzetének megerôsítésére, illetve a kistelepülések fejlesztésére használhatják fel. A szlovák miniszter asszony elmondta, azok a mezôgazdasági vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek 250-nél több személyt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem éri el az 50 millió eurót. A támogatásban részesülô pályázatoknak a gazdaságok modernizációját, az erdészet megújítását, illetve a mezôgazdasági termékek hozzáadott értékének növelését kell szem elôtt tartani. A sikeres pályázókkal szerzôdést kötnek, a támogatás összege legkorábban az idei év végétôl áll majd rendelkezésre. A miniszter asszony a szlovák földtörvény tervezett módosítása kapcsán kifejtette: az ország élelmiszeriparának védelme érdekében a legértékesebb mezôgazdasági földterületeket továbbra is védeni kell az építkezések, illetve beruházások ellen. Ugyanakkor a befektetôkkel meg kell fizettetni azt, hogy kivonják ezeket a területeket a mezôgazdasági földterületek közül. A termôföld védelme érdekében kidolgozott törvényjavaslat visszaállítja a mezôgazdasági termelésbôl kivont terület utáni illeték-kötelezettséget. Papp Mónika


Nagyjaink Az apátság a birtok szélein az 1860-as években agyó-Kovács Gyula 1888. március 14-én Sajóvárkonyban kisbirtokos család gyer- négy ún. zsellértelepet létesített, házhellyel és mekeként született. A középiskolát a cisz- belsôséggel ellátva abból a célból, hogy annak laterci rend egri gimnáziumában végezte. Ezt köve- kói szolgáltassák a szükséges munkaerôt. Hertôen lesz a ciszterci rend noviciusa Zircen. A teo- cegfalvához már ettôl az idôtôl népes majorok, lógiát a budapesti Bernardinumban, az egyetemet külterületi lakott területek tartoznak: Elôszállás, matematika-fizika szakon a teológiai évek alatt Nagykarácsony-, Kiskarácsony-szállás, Nagyvenyim, Kisvenyim, végezte el. Szerzetesi Mélykút, Ménesmafogadalmat 1913. júlijor, Kokasd, Bernátusban tette le, és ekkor kút, Róbertvölgy stb. történt pappá szenteléa zirci apátság Ezekkel együtt Herse is. elôszállási jószágkormányzója cegfalva község terüAz apát ekkor köletén 1926-ban közel zölte vele, hogy tanulötezer fô élt. Az uradalom mányait Magyaróvárott, a gazközpontja Elôszállás-pusztán dasági akadémián folytatja, a épült ki, ahová az apátság kasnyári szünidejét pedig Elôszáltélyt (központi iroda), temploláson, a jószágkormányzó kisemot, iskolát és szolgálati lakágítôjeként tölti. sokat épített. 1917 májusában okleveles A birtok mûvelési ágainak gazda diplomát szerzett. A fôismegoszlása: kolás évei alatt jogi tanulmáSzántó 71% nyokat is folytatott, ebbôl az Rét, legelô 21% alapvizsgát is letette. Ezt köveErdô 5% tôen egy hónapot töltött Kert, szôlô 1% Habsburg Frigyes fôherceg köMûvelés alól kivett 2% zeli birtokán, amely abban az A táj jellegzetes dunántúli idôben a legkorszerûbbek közé dombvidék. Talaja termékeny tartozott. Emlékirata szerint itt és könnyen mûvelhetô, többaz üzemi gyakorlatból nagyon nyire mezôségi barna homoksokat tanult. 1919. júliusban az talaj. apát Elôszálláson másod-jóA földek átlagos aranykoszágkormányzónak nevezi ki, rona értéke 20,5/ha, tehát kö1924-tôl elsô jószágkormányzó. Ismerkedjünk meg közelebbrôl a rend birto- zepes minôségû földnek tekinthetôk. A birtok tekaival és az elôszállási uradalommal. A szerze- rületén négy MÁV-állomás illetve teherrakodó, tesrendek földbirtokai, mint elidegeníthetetlen továbbá az uradalom szélein, Dunapentelén és kulturális célvagyon, a rend, az iskolák és plébá- Dunaföldváron hajóállomások mûködtek. Az emniák fenntartását szolgálta. A ciszterci rend föld- lített infrastruktúra és Budapest közelsége kedvevagyona ebben az idôben 26 689 ha. Ebbe benn- zô értékesítési lehetôségeket nyújtottak. foglaltatnak a zirci és a szentgotthárdi – döntôen – erdôbirtokok és néhány kisebb mezôgazdasági Uszály és gazdasági vasút terület. A súlypontot a 17,538 ha kiterjedésû elôAz uradalom a norfolki négyes vetésforgót szállási uradalom képezte. A rend vezetése azonban hamar felismerte a fejlettebb gazdálkodásból használta. Ezen belül a kalászos gabona, a takarszármazó elônyöket, ezért a lehetôségek szerint mánynövények és a kapások – cukorrépa, kukorica – vetésterülete uralkodott. A gabonaféléknél fokozatosan korszerû-sítette és fejlesztette. Az uradalom területileg Fejér megye délkeleti elônyt hozott az olcsó uszályszállítás. Az állattenyésztés növekvô szerepe pedig sarkában feküdt, Dunaföldvár, Baracs, Dunapentele, Alap és Sárszentmiklós községekkel, il- együtt járt a takarmánynövények vetésterületletve az ezekhez kapcsolódó közép- és nagybir- ének a növelésével. A közeli Ercsi Cukorgyár, tokokkal érintkezett. Az uradalom közepén fekvô mint folyamatos felvevô tette lehetôvé a cukorréÚjmajorból alakult ki Hercegfalva (a mai Mezô- pa-termelés növelését. Az igaerôt a lófogatok és a falva), amelyet a rend a Zirc környéki lakosság- szürkemarha ökörfogatok szolgáltatták. Ezen felül mûködött öt gôzeke-garnitúra és tizennyolc ból telepített mint jobbágy-községet.

H

Hagyó-Kovács Gyula


27

Nagyjaink traktor. Mindezek együtt tették lehetôvé az agronómiai munkák idôbeni gondos elvégzését. Az állattenyésztés a magas tôkeigény miatt fokozatosan tudott kifejlôdni. Az igáslóállományt, az ún. félnehéz hidegvérû fajtát, saját szükségletre tenyésztette az uradalom. Ménes majorban egy jó hírnévvel rendelkezô ménes (Gidran-Furioso törzs) volt, ahol elsôsorban a honvédség részére neveltek hátas lovakat. A tejelô szarvasmarha-állomány a hazai piros tarka fajtára épült, ehhez folyamatosan importáltak Svájcból és Ausztriából szimentáli bikákat. A mangalica sertést tenyésztették, ezt jork kanokkal keresztezték, a szaporulat hizlaltan került értékesítésre. A juhtenyésztés a fésûs merinó fajtát használta, késôbb az ürüket hízottan hozták piacra. Ezen kívül tenyészállatot is értékesítettek. Az Országos Mezôgazdasági Kiállításokon az uradalom tenyészetei sorozatosan kaptak díjakat. Az elôzôekbôl látható, hogy a megtermelt gabona abrakként felhasználva, mint vágóállat került piacra. Ennek a kereslete a háborús években fokozatosan emelkedett. Az uradalom bevételeinek csak egyharmadát adta a növénytermesztés, a kétharmad már az állattenyésztés bevételeibôl származott. Az Ercsi Cukorgyár az uradalommal kötött répaszállítás ellenében 1925-ben megépített 9,5 km keskeny nyomtávú (760 mm) vasutat. Ezt az uradalom fokozatosan továbbfejlesztette. Összesen 64,5 km gazdasági vasút épült ki, ezzel lehetôvé vált az olcsó szállítás. Ennél nagyobb gazdasági vasúthálózattal csak a Mezôhegyesi Állami Ménes Birtok rendelkezett. 1928-ban megkezdte az uradalom a lecsapolási, meliorációs munkákat. Ennek során elkészült 3 közel 50 km vízlevezetô csatorna, 26 ezer m föld kiemelésével, ezáltal a nádas, kákás területek kitûnô szántóföldekké és rétekké váltak. A vízrendezési munkák során épült gátak és zsilipek pedig a halastavi gazdálkodást is lehetôvé tették. A technikai fejlôdést segítette a jószágkormányzó kiváló mûszaki érzéke az új talajmûvelô eszközök adaptálásával, bevezetésével. A három sor kukoricát egyszerre kapáló Cservinka-kapát egyedül itt használták. A Csonka gépgyárral közösen legyártott benzinmotoros kapálógépbôl alakult ki késôbb a „Fürge” konyhakerti és szôlôkapa. Ezek az eszközök csökkentették az élômunkát és növelték a termelékenységet. Fokozatosan léptek be a termelésbe az ipari üzemek, a selyemmajori malom, majd a kisvenyimi keményítô- és olajgyár. Az elôbbinél a költséges gôzgéprendszert fatüzeléses szívógázrendszerre alakították, amihez az eddig értéktelen akáctuskót használták fel.

28

Okos befektetések és szülési segély A rend anyagi helyzete lehetôvé tette Simontornyán 1932-ben az 1200 ha-os Wimpffen birtok megvásárlását. 1933-tól ez az uradalom 12. intézôségeként mûködött. 1940-tôl a rend jelentôs tôkét helyezett ipari vállalkozásokba, így a Salgótarjáni Kôszénbánya Rt-be, – ahol a részvények többségét a rend birtokolta – az Egyesült Hungária Gôzmalom Rt-be, a Kender- és Lenipari Rt-be és sok más vállalkozásba. Az uradalomban szigorú rend és fegyelem uralkodott a gazdasági intézôktôl az állandó cselédekig. A cselédbérek 1938-ig csak naturáliákból (konvenció) álltak, ettôl kezdve pénzbeli fizetés is járt. Ezzel együtt a bérek országosan a legmagasabbak közé tartoztak. Hozzátartozott még az orvosi és gyógyszerellátás. A nyugdíjasok korábbi 250 kg búza évi kegydíját a cselédeknél 35 év szolgálat után 500 kg-ra emelték. A cselédlakások felújításával azok szoba-konyhás lakások, az alsóbb vezetôknél 2 szobás lakások voltak. Bevezették a családi pótlékot, amely a harmadik gyereknél kezdôdött, és minden gyerek után 100 kg búza és 100 kg rozs volt, továbbá 100 kg búza szülési segély. A gazdatisztek fizetése és nyugdíja hasonlóan magas volt, 35 év szolgálat után elérte a miniszteri tanácsosi szintet. A céltudatos munkának és vezetésnek természetesen meg volt a pénzügyi eredménye. Az uradalom tiszta nyeresége már az 1927/28 gazdasági évben elérte az 1,2 millió pengôt. Ez az idôjárástól és a piaci viszonyoktól függôen változott. Az utolsó teljes gazdasági év nyeresége 5,1 millió pengô volt, éves átlagban 1,7 millió pengôt tett ki. Az emlékirat szerint az egységnyi terület jövedelme meghaladta Mezôhegyesét. Ebbôl épült a budai gimnázium, a Szt. Imre herceg úti templom, számos felújítás, és ingatlanokat is vásároltak. Az uradalom eredményeire felfigyelt a szakmai közvélemény is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az 1928. évi közgyûlését Elôszálláson rendezte, ahol Konkoly-Thege Sándor fôtitkár, gróf Schomsich László elnök, Batta Sándor a Mezôhegyesi Állami Ménes Birtok jószágigazgatója közel száz résztvevôvel együtt gyôzôdött meg az uradalom belterjes gazdálkodásának eredményeirôl. Az ország elsô gazdája Hagyó-Kovács Gyula fokozódó közéleti szerepet is vállalt. 1930-ben tagja a Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottságnak, 1939-tôl tagja az Országgyûlés Felsô Házának. Szoros kapcsolat


Nagyjaink – Közlöny fûzte a mindenkori kormányzathoz, a kapcsolatokat a ciszterci rend érdekében használta fel. Teleki Pál 1940-ben felajánlotta részére a földmûvelésügyi tárca vezetését. Ezt háromnapos gondolkodás után a rend érdekeit szolgáló munkájára hivatkozva udvariasan elhárította. A Felsô Házban vezérszónoka volt a földreformmal foglalkozó 1940. évi IV. törvénynek. Tapasztalati alapján a jövô birtokviszonyait a 300500 ha-os középbirtokban és a 30–50 ha-os parasztgazdaságokban látta. Javaslatai országos visszhangot váltottak ki, az újságok az ország elsô gazdájának nevezték. Ennek a törvénynek az érvényre jutása során az Országos Földrendezô Bizottság útján közel 2000 ha földet adott le az uradalom Elôszállás, Hercegfalva, Baracs, Nagyvenyim községeknek. Baracs-Apátszállás néven új telepes község létesült, további 1000 ha terület átadásával, ahová a Mátrából telepítettek katolikus lakosokat. A telepesek kaptak egy- vagy kétszobás komfortos lakást gazdasági épületekkel, belsôséggel és 10–15 ha földet. Az uradalom építtette meg a templomot és az iskolát. A volt cselédek számára a gazdasági felszerelést is az uradalom biztosította. A községben telepfelügyelô is mûködött. A paraszti rétegbôl az értelmiséggé válás elôsegítése érdekében alapítványt tett az uradalom, a rendhez tartozó birtokok területérôl 10 cseléd-gyerek közép- és felsôfokú taníttatására. Hagyó-Kovács Gyulát a kortársak bátor szókimondása, határozott jelleme és egyénisége miatt rendkívül becsülték. Meggyôzôdése volt, hogy a ciszterci rendnek tett szolgálata egyben a nemzet

szolgálata is. Szerénysége és rendkívüli munkabírása példamutató volt sokak számára. Az igás ökrök vásárlását távoli vidékek vásárain egy béresgazdával egyedül intézte. A birtok kereskedelmi tevékenységét saját maga irányította. Koncepciós per áldozata 1944 ôszén a birtok területe felvonulási ill. hadmûveleti területté vált. Elôször az átvonuló menekültáradat, majd a német és orosz hadsereg tartózkodott ott. Ezek igénybe vették és felélték az uradalom terménykészletét és állatállományát. 1945 tavaszán a földreformot a ciszterci rend érdekeinek megfelelôen kívánta lebonyolítani. Az államhatalom azonban jelenlétét Elôszálláson nemkívánatosnak minôsítette. Rendészeti szervek Székesfehérváron egy hónapig ôrizetben tartották Hagyó-Kovács Gyulát. Ezt követôen Budapestre költözött, ahol Endrédy Vendel apát utasítására a rend vagyonkezelôje lett. 1950 novemberében letartóztatták. Grôsz érsek koncepciós perében Endrédy Vendel apát után Hagyó-Kovács Gyula a hetedrendû vádlott. A Budapesti Megyei Bíróság „népellenes” magatartás miatt l3 évi börtönre ítélte. A börtönéveket Vácott töltötte, több évet a rabkórházban. 1956. november elsején szabadult, majd 1957. júniusban ismét börtönbe került, innen Elnöki Tanácsi kegyelemmel szabadult 1957. augusztus 23-án. Ekkor költözött Pannonhalmára, és itt írta meg emlékiratait. 1960. március 9én, 72 éves korában hunyt el. Dr. Erdôs László ny. erdômérnök

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2008 áprilisában és májusában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Halászat A Bizottság 2008/292/EK határozata (2008. április 4.) annak megállapításáról, hogy az 1100/2007/EK rendelet alkalmazásában a Fekete-tenger és a hozzá kapcsolódó folyórendszerek nem képezik az európai angolna természetes élôhelyét (az értesítés a C(2008) 1217. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L98, 2008. április 10. 14. oldal A Tanács 338/2008/EK rendelete (2008. április 14.) a Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet,


közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tôkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti idôszakra vonatkozó kiigazításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L107, 2008. április 17. 1. oldal A Bizottság 2008/323/EK határozata 2008. április 1. az Atlanti-óceán keleti részében és a Földközi-tengerben élô kékúszójútonhal-állomány helyreállításával kapcsolatos egyedi ellenôrzési és vizsgálati program létrehozásáról (az értesítés a C(2008) 1202. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L110, 2008. április 22. 7. oldal

29

Közlöny A Bizottság 372/2008/EK rendelete (2008. április 24.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L113, 2008. április 25. 11. oldal A Bizottság 373/2008/EK rendelete (2008. április 24.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES IV övezetben, a IIa övezet közösségi vizein, valamint a IIIa övezet Skagerrakon és a Kattegaton kívüli részében folytatott, közönséges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L113, 2008. április 25. 13. oldal A Bizottság 439/2008/EK rendelete (2008. május 21.) a 2076/2005/EK rendelet II. mellékletének a Fidzsi-szigetekrôl származó halászati termékek behozatala tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L132, 2008. május 22. 16. oldal A Bizottság 446/2008/EK rendelete (2008. május 22.) a kékúszójú tonhalra vonatkozó egyes 2008. évi kvótáknak a közös halászati politika ellenôrzô rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK tanácsi rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján történô kiigazításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L134, 2008. május 23. 11. oldal A Tanács 480/2008/EK rendelete (2008. május 26.) az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban elôírt halászati lehetôségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedô idôtartamra történô megállapításáról szóló jegyzôkönyv módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L141, 2008. május 31. 1. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 289/2008/EK rendelete (2008. március 31.) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenôrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 1266/2007/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L89, 2008. április 1. 3. oldal A Bizottság 2008/285/EK határozata (2008. március 19.) a tôkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza ellen Portugáliában történô sürgôsségi vakcinázásáról és a baromfi, valamint az abból származó termékek

30

mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekrôl (az értesítés a C(2008) 1077. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L92, 2008. április 3. 37. oldal A Bizottság 311/2008/EK rendelete (2008. április 3.) az egyes madarak Közösségbe történô behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L93, 2008. április 4. 3. oldal A Bizottság 313/2008/EK rendelete (2008. április 3.) az 1445/95/EK rendelettôl a Brazíliából származó szarvasmarhafélék húsára vonatkozó behozatali követelmények tekintetében való eltérésrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L93, 2008. április 4. 11. oldal A Bizottság 2008/287/EK határozata (2008. április 3.) az élelmiszerbiztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy területén a képzési eszközökre vonatkozó 2008-as munkaprogram finanszírozásáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L93, 2008. április 4. 25. oldal A Bizottság 2008/290/EK határozata 2008. április 4. a 2007/716/EK határozatnak egyes bulgáriai hús- és tejágazati létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 1230. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L96, 2008. április 9. 35. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 299/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a növényi és állati eredetû élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédôszer-maradékok határértékérôl szóló 396/2005/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L97, 2008. április 9. 67. oldal A Tanács 301/2008/EK rendelete (2008. március 17.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történô megfelelés ellenôrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenôrzésekrôl szóló 882/2004/EK rendelet I. mellékletének kiigazításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L97, 2008. április 9. 85. oldal A Bizottság 2008/293/EK határozata (2008. április 4.) a hasított sertések franciaországi osztályozási módszereinek engedélyezésérôl szóló 2006/784/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 1235. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L98, 2008. április 10. 16. oldal


Közlöny A Bizottság 2008/297/EK határozata 2008. március 27. az Olaszországban a sertések hólyagos betegsége elleni állat-egészségügyi intézkedésekrôl szóló 2005/779/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 1092. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L102, 2008. április 12. 22. oldal

A Bizottság 2008/330/EK határozata (2008. április 22.) a 2007/716/EK határozatnak egyes bulgáriai hús- és tejágazati létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 1482. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L114, 2008. április 26. 94. oldal

A Bizottság 2008/303/EK határozata (2008. április 14.) a klasszikus sertéspestis szlovákiai elôfordulásával öszszefüggô átmeneti védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2008) 1525. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L105, 2008. április 15. 7. oldal

A Bizottság 2008/331/EK határozata (2008. április 23.) Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 1572. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L114, 2008. április 26. 97. oldal

A Bizottság 345/2008/EK rendelete (2008. április 17.) a mezôgazdasági termékek ökológiai termelésérôl, valamint a mezôgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekrôl szóló 2092/91/EGK tanácsi rendeletben a harmadik országokból származó behozatalra elôírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (átdolgozás) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L108, 2008. április 18. 8. oldal

A Bizottság 2008/332/EK határozata (2008. április 24.) az állategészségügy és az élô állatok területén egyes közösségi referencialaboratóriumok mûködéséhez nyújtott 2008. évi közösségi pénzügyi támogatásról (az értesítés a C(2008) 1570. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L114, 2008. április 26. 99. oldal

A Bizottság 2008/317/EK határozata (2008. április 10.) a rotenonnak, a zsurlókivonatnak és a kininhidrokloridnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2008) 1293. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L108, 2008. április 18. 30. oldal A Bizottság 355/2008/EK rendelete (2008. április 21.) az 1239/95/EK rendeletnek a Közösségi Növényfajta-hivatal elôtti eljárások során az elektronikus kommunikációs eszközök használata tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L110, 2008. április 22. 3. oldal A Bizottság 357/2008/EK rendelete (2008. április 22.) az egyes fertôzô szivacsos agyvelôbántalmak megelôzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L111, 2008. április 23. 3. oldal A Bizottság 2008/327/EK határozata (2008. április 21.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyôfa fonalférge) leküzdése céljából a Portugáliában felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2006. és 2007. évre szóló közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló 2006/923/EK határozat egyes rendelkezéseitôl való eltérésrôl (az értesítés a C(2008) 1444. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L112, 2008. április 24. 29. oldal


A Bizottság 2008/337/EK határozata (2008. áprillis 24.) a 21/2004/EK tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások tekintetében történô végrehajtásáról szóló 2006/968/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 1571. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L115, 2008. április 29. 33. oldal A Bizottság 2008/338/EK határozata (2008. április 24.) a 2004/438/EK határozat I. mellékletének az Ausztráliából származó nyers tej és nyerstej-alapú termékek, a Szerbiából származó tej és tejalapú termékek tekintetében, továbbá a Svájcra vonatkozó bejegyzés tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 1587. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L115, 2008. április 29. 35. oldal A Bizottság 2008/339/EK határozata (2008. április 25.) a 2003/85/EK tanácsi irányelv XI. mellékletének a ragadós száj- és körömfájás élôvírusának kezelésére feljogosított laboratóriumok jegyzékének tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2008) 1577. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L115, 2008. április 29. 39. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor FVM, Agrár- vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


Géptároló az egykori csûrökre emlékeztetô épületben

Hajdú Ráfis János, a múzeum alapítója

Frissen festett régi traktor falusi környezetben Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

A régi tûzoltókocsi elé egykor lovat fogtak

Kovácsmûhelybôl kikerült remekek

A biogáz N

apjainkban az energiafogyasztás növekedése, a fosszilis energiaforrások mennyiségének csökkenése, illetve a környezetszennyezés mértékének fokozódása következtében a megújuló energiaforrások alkalmazása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A hazai bioenergia-elôállításban a megújuló energiaforrások közül a biogáz várhatóan fontos szerephez jut majd az elkövetkezô idôszakban, hiszen a 2008-as év során az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv állattenyésztésfejlesztési programjának keretében 30 biogázüzem építése indul meg. A Dr. Bai Attila szerkesztésében megjelent mû hiánypótló munka, miután a biogáz elôállításáról önálló, magyar nyelvû könyv már több mint 10 éve nem jelent meg. A biogáz-elôállítás hazai és külföldi helyzetét külön fejezetben mutatják be a szerzôk. Magyarországon 2007-ben a mintegy 60 szennyvíztisztító telep közül összesen 12 helyen termeltek biogázt, valamint 10 településen állítottak elô depóniagázt. Ezzel szemben más uniós tagországokban a közepes és nagyobb méretû szennyvíztelepeken általánosan alkalmazott eljárás a villamosenergia elôállításával kombinált biogáztermelés, illetve a farmokon mûködô biogáztelepek száma is magas. A tudományos alapossággal megírt mû részletesen foglalkozik a biogáz jellemzôivel, a keletkezésével kapcsolatos mikrobiológiai összefüggésekkel. A szerzôk bemutatják a különbözô technológiai eljárásokat is, alapanyag, illetve felhasználás szerint csoportosítva. A könyv a legújabb ismeretek átadásán túl hasznos segítséget nyújt a saját beru-

házás megtervezéséhez is, a beruházáselemzéssel, valamint a gazdaságosság értékelésével foglalkozó fejezetekben található irányszámokon keresztül. Miután ma a biogáz-elôállítás állami támogatás nélkül gazdaságilag még nem versenyképes, fontos a beruházónak tisztában lenni a támogatási lehetôségekkel. Ezekrôl a könyv végén lévô mellékletbôl tájékozódhatunk, ahol megta-

láljuk a biogázzal kapcsolatos hazai szabályzórendszer kivonatát. Ez a finanszírozással kapcsolatos hatályos jogszabályokat, hatósági elôírásokat, valamint a jelenlegi uniós követelményeket is tartalmazza. A könyvet ajánljuk egyetemi hallgatók, kutatók, valamint energetikai szakemberek számára egyaránt. A mû a Száz magyar falu könyvesháza Kht. gondozásában jelent meg.

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents