AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Spanyol elnökség agrárprioritásai Vonzó vidék Lezáratlan és elintézetlen ügy

2010. 15. évf. 1–2. szám

Mangalicatenyésztôk Országos Egyesülete (MOE) szervezésében 2010. február 5–7. között került sor a III. Mangalica fesztiválra a városligeti Vajdahunyad várban. Az Egyesület, mely a mangalica sertés államilag elismert hivatalos tenyésztô szervezete és 2003 óta hivatalos fajtafenntartója, immár harmadik éve rendezte meg február elsô hétvégéjén a nagysikerû fesztivált. A rendezvény idén is rengeteg hazai, illetve külföldi látogatót vonzott. Összesen 27 mangalicatenyésztô, a kis magánvállalkozásoktól a nagyobb cégekig képviseltette magát a fesztiválon, melynek elsôdleges célja a mangalica termékek széles körû megismertetése mellett a tenyésztôk és a fogyasztók közötti személyes kapcsolatok kialakításának elôsegítése volt. Jelenleg mintegy 50 ezer mangalica sertés van hazánkban, ennek 50%-a nagy húsipari cégektôl, a másik fele kistenyésztôktôl származik. A biotenyésztôk is képviseltették magukat A gazdasági válság idején az ágazat talpon maradásához nagymértékben hozzájárult a tenyésztôk közvetlen értékesítési lehetôsége. 2009-ben Japánban is nagy sikert arattak a magyar mangalica termékek, ami szintén kedvezôen hatott az értékesítésre. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a hazai lakosság körében csökkent a sertéshúsfogyasztás, a mangalica termékek népszerûsége töretlen, ismertségük egyre nô. Az állatok természetközeli tartásmódja, húsuk jelentôs vastartalma, valamint a kinyert zsír kedvezô zsírsavösszetétele révén megfelel a korszerû és egészséges táplálkozás feltételeinek. A hagyományos füstölésû, magyaros fûszerekkel ízesített mangalica termékeket a háromnapos rendezvény során a látogatók megkóstolhatták, illetve megvásárolhatták, úgyszintén az idei év újdonságát, a mangalica töpörtyûvel töltött étcsokoládét is. A programot bográcsfôzô verseny, népzene és néptánc színesítette. Képek és szöveg: Papp Mónika

A

Kézmûves termékek sokasága várta a látogatókat

Kiváló minôségû mangalica termékek

Közvetlenül a termelôtôl

Vásárló csalogató

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Megnyílt az elsô tanyasi áruk boltja Budapesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megalakult a Cserhát Natúrpark . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyertes környezettudatos gazdálkodók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korlátozott és átmeneti támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárágazatunk kilátásai 2013 után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. Nemzetközi Mezôgazdasági és Mezôgép Kiállítás . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 5 5 6 7

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS EU-s oltalom – egy kihasználható lehetôség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Funkcionális állítások értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 milliárd euró áramlik a vidékfejlesztési programokba . . . . . . . . . . . . . . . Lejtmenetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fôbiztos jelöltek üzenetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 10 13 14 14

BRÜSSZELBE JÁRUNK Spanyol elnökség agrárprioritásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Véletlenek nincsenek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 17

ARCKÉPCSARNOK Elena Espinosa Mangana – spanyol környezet-, vidék- és tengerügyi miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18

KITEKINTÉS Célkeresztben az ukrán mezôgazdaság – szubjektív cikkismertetô magyar vonatkozásokkal… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöld zászlóbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízforrások és vízigény a klímaváltozás árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 22 23

GÉNTECHNOLÓGIA India elutasította a génmanipulált padlizsánt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Lezáratlan és elintézetlen ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26

DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS Merre tart a hazai dísznövényágazat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29

INNOVÁCIÓ Gondolatfuttatás az innovációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31

VIDÉKFEJLESZTÉS Vonzó vidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32

RIPORT Zöldségkertészet a Fertô tó mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ócsa vár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 38

PIACI HÍREK Veszélyben a felhôtlen napkelte! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ukrajna „rástartolt” a cukorra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40 41

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42

BORÍTÓ 2

III. Mangalicafesztivál

BELSÔ SZÍNES 1–2

Tiszai ciánszennyezés: lezáratlan és elintézetlen ügy

BELSÔ SZÍNES 3–4

Menjünk Ócsára

BORÍTÓ 3

Vonzó vidék

BORÍTÓ 4

Könyvajánló – A természetvédelem története Magyarországon

2010. 15. évfolyam 1–2. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2010. 15. évfolyam 1–2. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2010/53 HU-ISSN 1416-6194 Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött. A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Tisztaszoba Dr. Szekeres Béla felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS They give their names to their products . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cserhát Nature Park has been established . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Environmentally sound farmers as winners . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Limited and transient supports . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hungarian agriculture – Perspectives after 2013 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The 28th International Agricultural Fairs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 5 5 6 7

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION EU protection – an opportunity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Evaluation of functional statements . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 billion Euro for rural development programs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Being on the slope . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The message of the candidate commissioners’ auditions . . . . . . . . . . . . . . . .

8 10 13 14 14

ATTENDING BRUSSELS Agricultural priorities of the Spanish presidency . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Nothing is accidental . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 PORTRAITS Elena Espinosa Mangana – the Spanish Minister for Agriculture, Fisheries and Food . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 OUTLOOK Focusing on the Ukrainian agriculture – a subjective review with Hungarian relations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Taking the green flag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Water resources and water demand in the shadow of climate change . . . . 23 GENETICAL TECHNOLOGIES India refused GMO eggplant . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 ENVIRONMENT POLLUTION An issue that is neither finished nor arranged . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 ORNAMENTAL PLANTS In which direction does the Hungarian ornamental plant sector go? . . . . . . 29 INNOVATION Thoughts about innovation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 RURAL DEVELOPMENT The attractive countryside . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 REPORT Vegetable production by the lake Fertô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Ócsa is waiting for you . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 MARKET NEWS Cloudless sunrise is in danger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Ukraina is starting for sugar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

COVER 2

III. Mangalica Festival

INNER COLOURED 1–2

Cianide pollution on the river Tisza: an issue that is neither finished nor arranged

INNER COLOURED 3–4

Ócsa is waiting for you

COVER 3

The attractive countryside

COVER 4

Recommended Books – The history of environment protection in Hungary

2

AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15., Issue 1–2. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 All of the articles and photos published in the periodical “Agriculture of the European Union” are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors. Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: The „clean room” photo by Dr. Szekeres Béla

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó Hosszú, hosszú évek óta várat magára a nemzeti agrárstratégia kidolgozása. 2009 végén a Közös agrárpolitika jövôje címû konferencián errôl is szó esett. Meg arról, hogy a nagy ellátórendszerek helyett a lokális kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. Sôt, a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium meghosszabbítását is kezdeményezni kell. (Részletek a 6. oldalon.) 5 milliárd euró áramlik a vidékfejlesztési programokba a gazdasági és tejágazati válság és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésére. A tagállamok és a régiók feladata, hogy ezt az összeget körültekintôen használják fel. (Részletesen a 13. oldalon.)

Mire figyel a Spanyol elnökség? Új elem, hogy megszûnôben van a piac mindenhatóságába vetett „vallásos hit”. Pontosan az élelmiszerellátás az, amit nem lehet kiszolgáltatni a piac kénye-kedvének! Több minôségi árinformációt, nagyobb átláthatóságot, különösen az árakra vonatkozóan; tisztességes profitelosztást is zászlajára tûzött a spanyol elnökség, valamint a tejpiaci válság megoldásának szorgalmazását. (Részletek a 15. és 18. oldalon.)

Ukrajna hatalmas mezôgazdasági alapanyagtermelô bázis. Talán ezért is „vet galambszemeket” Ukrajnára az Európai Unió. Elképzelhetô, hogy a nem is távoli jövôben Ukrajna az Európai Unió tagországa lesz. 2009-ben a földterület 11%-án nagyüzemi gazdálkodást folytatnak a fél kontinensnyi országban. Ukrajnában van a világ összes feketeföld-területének egyharmada. Ezek a legjobb termôföldek! A Fekete-tenger egész évben fagymentes kikötôibôl viszonylag alacsony szállítási költséggel el lehet érni az arab és a mediterrán országokat. 42 millió hektár mezôgazdaságilag mûvelt területébôl 33 millió hektár a szántóföld. (Érdekes részletek a 19. oldalon.)

Földünk 6,7 milliárd fôs lakossága ma évi 80 millió fôvel növekszik. Az emberiség számbeli növekedése miatt fokozódó vízfogyasztással kell számolnunk, 64 millió m3-rel nô évente az édesvízfogyasztás. Az édesvíz mennyisége inkább csökken, bár az optimisták újratermelôdô forrásnak gondolják… A szomorú tény azonban az, hogy a vízkészlet csökkenése és a vízszennyezés visszafordíthatatlan. (Részletek a 23. oldalon.)

Veszélybe kerültek a nagy biológiai értékû, hagyományos indiai padlizsánfajták. Hindu nyelven brindzsál a padlizsán neve, amely az indiai étrendbôl ki nem maradhat. Az India által 1992-ben aláírt, a biodiverzitásról szóló nemzetközi egyezmény kiegészítése, az ún. Kartagénai Protokoll ellenzi a növények genetikai szerkezetének módosítását azok származási helyén. Márpedig Indiában a padlizsán ôshonos. Tény az is, hogy a patkányok génkezelt terményekkel való etetése idôvel halálos máj-, tüdô- és veseproblémákhoz vezetett. Rames, a környezeti ügyekkel foglalkozó tárca vezetôje úgy döntött, hogy határozatlan ideig moratóriumot rendel el a génkezelt padlizsán termesztésére vonatkozóan. (Részletek a 25. oldalon.)

Tíz éve, 2000. január 30-án történt a tiszai ciánszennyezés, melynek során 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó mintegy 100 ezer köbméternyi víz ömlött a mellékfolyók közvetítésével a Tiszába. A pusztítás mértékét fotódokumentumok, laboratóriumi vizsgálatok híven tükrözik. A Tisza úgy-ahogy meggyógyult. Az ügy azonban következmények nélkül maradt: nem érvényesült az „aki szennyez, az fizet” ôsi elve és törvénye… A potenciálisan szennyezô források száma nemhogy csökkent volna, inkább nôtt. Pedig az Európa Tanács nem volt tétlen! Tervezet is készült arra, hogy a jövôben ne történhessen hasonló. A jószándék derékba tört… (Részletek a 26. oldalon.)

Gasztronómiai fesztiválok színesítik országszerte a vidéki életet. Fölhívják a figyelmet értékeinkre, lehetôséget adnak a helyieknek, a környékbelieknek találkozókra, békés, kellemes együttlétekre. Elviszik a jó hírét egy-egy településnek, pezsgést hoznak vidékre. A szálláshelyek kihasználtsága megnô, friss vért pumpál a helyi gazdaságba a jól sikerült helyi, ám országos hírû rendezvény. (Bôvebben a 32. oldalon.)

Az ócsai tájvédelmi körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében és benne a Tájház a különféle kiállítóhelyekkel megérdemli, hogy a helyszínre látogassunk, s ott legalább 1–2 napot eltöltsünk. Gazdag program, kézmûves foglalkozások, a helyi gasztronómia remekei várják az érdeklôdôket, az Itthon láss csodát nevében. (Részletek a 38. oldalon.) A világ cukorfogyasztása elôrejelzések szerint 2,3 százalékkal bôvülhet 2010-ben. Feszültség forrásává válhat a kínálat 7%-os csökkenése egyidejûleg. A kakaópiac, s így a csokoládépiac is gyengélkedik. A kávépiacot pedig a legnagyobb termelô országokban (Brazília, Kolumbia, Vietnám) várható alacsony termés teheti kiszámíthatatlanná. (Részletek a 40. oldalon.)


3

Hírek, események

Arcukat adják a termelvényeikhez

Megnyílt az elsô tanyasi áruk boltja Budapesten Tanyasi áruk boltja nyílt Budapesten szombaton, az üzlet kizárólag tanyákon termelô gazdák által elôállított élelmiszerek forgalmazását tûzte ki céljául. A kezdeményezés révén a fôvárosiak kiváló minôségû magyar termékekhez jutnak, a tanyán élôk pedig értékesíteni tudják termékeiket. A Havanna lakótelepen található boltban egyelôre csak Bács-Kiskun megyébôl származó termékeket árulnak. Chladek Tibor, a Budapest XVIII. kerületében, a Havanna lakótelepen található bolt kitalálója és tulajdonosa az üzlet megnyitásakor elmondta: egyelôre nem tervezik további boltok nyitását, azonban ha a vállalkozás sikeres lesz, elképzelhetô, hogy kialakítanak egy tanyasi áruk forgalmazására szakosodott hálózatot. Az üzletben egyelôre csak Bács-Kiskun megyébôl származó termékeket árulnak, de a Magyarországi Tanyákon Élôk Egyesületének segítségével az együttmûködés kiterjedhet más térségek gazdáira is. A tulajdonos elmondta: törekszenek arra, hogy a tisztességes termelôi ár megfizetése mellett alacsonyan tartsák az árakat, de természetesen van példa arra, hogy egyes termékeik ára nem tud versenyben maradni a nagy üzletláncok akciós áraival.

A bolt megnyitóján Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élôk Egyesületének elnöke kiemelte: a kezdeményezéssel a város és a vidék egyaránt nyerhet, mivel a fôvárosiak kiváló minôségû magyar termékekhez jutnak, a tanyán élôk pedig értékesíteni tudják termékeiket. Balogh József hangsúlyozta: nem adományokat várnak a városiaktól, hanem azt, hogy ismerjék fel, milyen elônyei vannak annak, ha kiváló minôségû tanyasi élelmiszereket vásárolnak. Szerinte több pénz maradhat a magyar gazdaságban, hiszen a tanyasi árukért kifizetett pénz nem a külföldi multikat gazdagítja, amelyek magyarországi hasznukat nem itt fektetik be újra. A Magyarországi Tanyákon Élôk Egyesületének elnöke szerint a kezdeményezéssel gazdasági szimbiózis jöhet létre, amelynek haszonélvezôje Magyarország, azonban ehhez néhány tanyasi ember összefogása kevés. Új szemléletre van szükség. Balogh József sürgette, hogy az országgyûlés fogadja el a készülô tanyatörvényt. A bolt különlegessége, hogy minden termék mellett megtalálható az azt elôállító gazda fotója, így a vásárlók tudják, kinek az áruját vették meg. Forrás: Index.hu

Megalakult a Cserhát Natúrpark Hazánk legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel október végén. Így Magyarországon jelenleg négy hivatalosan minôsített natúrpark található: a Vértesi Natúrpark, az Írottkô Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark, valamint a Cserhát Natúrpark. A legújabb natúrpark 22 Nógrád megyei települést (Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsôtold, Garáb, Herencsény, Hollókô, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány) foglal magában, összterülete meghaladja a 38 ezer hektárt. A Cserhát keleti és északi, középhegységi illetve dombvidéki jellegû részei tartoznak ide, ahol a természetközeli gazdálkodás mellett jelentôs természeti értékek ma-

4

radtak fenn, és ezzel egyedi kultúrtáj jött létre az elmúlt századok során. Ugyanakkor az itt élôk a népi hagyományokat is megôrizték, a régi palócházak, a hagyományos településforma, illetve a mai napig használatban lévô népviseletek mind errôl tanúskodnak. A 17–18. századi hagyományos népi építészetet tükrözô hollókôi ófalu 1987ben elsôként került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természeti és kulturális látnivalók


Hírek, események mellett a települések tájjellegû konyhája szintén vonzerô a turisták számára. A helyi gazdaságokból származó étel- és italkülönlegességekkel a különbözô fesztiválok, ünnepségek keretében ismerkedhetnek meg az erre járók. A natúrpark irányítását a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány végzi, melynek célja a térség természeti, táji értékeinek megôrzése mellett

olyan szolgáltatások kialakítása, melyek hozzájárulnak a lakosság megélhetéséhez. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a falusi turizmusra, a hagyományos természetkímélô gazdálkodásra, illetve a kézmûves hagyományok ápolására is, valamint fontos szerepet kap a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés is. Papp Mónika

Nyertes környezettudatos gazdálkodók Befejezôdött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagy érdeklôdéssel kísért agrár-környezetgazdálkodási intézkedés (AKG) támogatási határozatainak kipostázása. Az elkövetkezô 5 év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élôhelyek kezelésére támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amenynyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek. Összesen csaknem 15.000 gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendô 5 évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez. Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás, valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetôvé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350.000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással, valamint több mint 75.000 hektár szôlô- és gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélô célprogramokba. Az összes támogatott kérelmezô 87%-a kis- és közepes méretû gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%); a TCs és TÉSz tagság (75%); a korábbi AKG programban való részvétel (majd

80%), illetve hátrányos helyzetû településeken élô gazdálkodók (80%) többletpontjai között. A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje, vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latba. A Natura 2000 hálózat területét is érintô kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét fedik le. Bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is mintegy 570.000 ha támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%-ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetôséget a jogszabályok nem adnak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kiesô jövedelem és a többlet költségek kerülnek ellentételezésre. A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkezô 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez. FVM Sajtóiroda

Korlátozott és átmeneti támogatások Az Európai Bizottság az állami támogatás szabályainak megfelelôen olyan magyar támogatási programot engedélyezett, amely a jelenlegi gazdasági válság miatt nehézségekkel küzdô termelôket összesen mintegy 18,2 millió EUR (5000 millió HUF) összeghez juttatná. Az új program szerinti támogatás 2010. december 31-ig nyújtható, formája pedig közvetlen támogatás, kedvezô kamatozású kölcsön, kamattámogatás és kezes-


ségvállalás lehet. A magyar támogatási programra az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetôségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” címû bizottsági közlemény módosításának alkalmazása ad módot, eszerint ugyanis az elsôdleges mezôgazdasági termelôk korlátozott összegû támogatásban részesíthetôk.

5

Hírek, események A magyar támogatási program az elsôdleges mezôgazdasági termelés alágazatainak mindegyikében alkalmazható a termelôkre, feltéve, hogy azok 2008. július 1-jén – vagyis a válság kezdete elôtt – még nem küzdöttek nehézségekkel. A program korlátozott idôre, 2010. december 31-ig szól, és Magyarország azon korábbi intézkedéseit egészíti ki, amelyek szintén az ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer alkalmazásán alapulnak. Az új magyar támogatási program a módosult ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer valamennyi feltételét teljesíti. Így a magyar hatóságok többek között bizonyítékot szolgáltattak ar-

ról, hogy az intézkedés szükséges, arányos, és alkalmas arra, hogy Magyarország gazdaságának valamely súlyos zavarát orvosolja. Az Európai Bizottság tehát arra a megállapításra jutott, hogy a program az Európai Unió mûködésérôl szóló szerzôdés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyható. A Bizottság határozata N 679/09 hivatkozási számon teljes terjedelmében elérhetô lesz a Versenypolitikai Fôigazgatóság honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). europa.eu

Agrárágazatunk kilátásai 2013 után A domonyvölgyi Lázár Lovasparkban került sor a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében a Közös agrárpolitika (KAP) jövôje címû konferenciára 2009. december elején, melyen az agrárium jelenlegi helyzetérôl, valamint a KAP 2013 utáni szerepérôl esett szó. A rendezvény nagy érdeklôdés mellett zajlott, a megjelenteket Hornok László akadémikus, a Szent István Egyetem rektorhelyettese köszöntötte. Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának elnöke bevezetôjében a hazai mezôgazdaság helyzetérôl, valamint a kitörés lehetôségeirôl nyújtott rövid áttekintést. Hangsúlyozta, miután a jelenlegi, nyersanyag-elôállításra szakosodott ágazat nem teszi lehetôvé a természeti adottságainkból fakadó elônyök kihasználását, az ország mostanra lényeges versenyhátrányba került a többi tagországgal szemben. Uniós csatlakozásunk óta a hazai feldolgozóipar fokozatosan visszafejlôdött, és ennek következtében többszörösére nôtt az import termékek aránya. Úgy vélte, a helyzet javítása érdekében a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztésére, illetve a helyben termelt élelmiszerek kistérségi értékesítésére kell helyezni elsôsorban a hangsúlyt. Ugyanakkor a mezôgazdaságban foglalkoztatottak számát is célszerû növelni, mintegy 1 millió új munkahely teremtésére van szükség. Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke elôadásában a hazai agrárés vidékpolitika feladatait elemezte. Hangsúlyozta, a Kárpát-medence természeti adottságai lehetôvé teszik, hogy a mezôgazdaság megélhetést nyújtson a lakosság nagy részének. Ennek érdekében az élelmiszertermelés és a tájgazdálkodás között meg kell találni az egyensúlyt. Kiemelte, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elsôdleges feladata a nemzeti agrárpolitikai terv kidolgozása, melynek megvaló-

6

sításához társadalmi összefogásra van szükség. A gazdasági válság kapcsán a világszemlélet-váltás fontosságát emelte ki. Mint mondta, az élelmiszerválság következtében a fejlôdô országokból már elindult a migrációs hullám az európai régióba, ezért a mezôgazdasági termelés intenzívebbé tételére kell felkészülnünk az elkövetkezô idôszakban. A 2013 utáni közös agrárpolitikát ennek megfelelôen kell kialakítani, csökkentve a túlzott üzemközpontúságot, valamint a támogatásoktól való függôséget. Ahogy a mezôgazdaságban, úgy az energiahordozók terén is a nagy ellátó rendszerek helyett a lokális kis- és középvállalkozásokat kell támogatni a jövôben. A jövô mezôgazdaságában a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek kiemelt szerep jut, az élelmiszertermelés, a vidékfejlesztés, illetve a munkahelyteremtés összehangolása az ô feladatuk lesz. Gôgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az agrártárca álláspontját képviselve elmondta, 2013 után is egyértelmûen szükség van a KAP-ra, különösképpen a közvetlen támogatások tekintetében. Magyarországra a 2011-es elnökség alatt jelentôs szerep hárul az új KAP kidolgozásában. Hangsúlyozta azt is, a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium meghosszabbítását kell kérni a Bizottságtól, a földkérdés rendezéséhez a magyar érdekek egyhangú képviseletére és országos összefogásra van szükség. Róna Péter közgazdász a nemzetgazdasági és a vidéki érdekek kapcsolódási pontjait mutatta be elôadásában. Kiemelte, a mezôgazdaság a nemzetgazdaság többi területére is kihatással van, emiatt is fontos versenyképességének biztosítása. Az ágazati érdekérvényesítés megkönnyítése érdekében a tudománnyal, az energia- és társadalompolitikával, az egészségüggyel, illetve a kör-


Hírek, események nyezetvédelemmel egyaránt kölcsönös együttmûködésre van szükség. Mint mondta, az elmúlt 20 év gazdaságpolitikai modellje, melynek az exportvezérelt növekedés volt a célja, kudarcot vallott, és a magyar mezôgazdaság versenyhátrányba került a többi tagállammal szemben. Hangsúlyozta, az új nemzetgazdasági stratégiában meg kell jelölni azt a mezôgazdasági tevékenységet, mely nagy hozzáadott értékû termék elôállítását teszi lehetôvé, és van rá fizetôképes kereslet. A stratégia alappillérét a vízgazdálkodás jelenti, fô elemei a mezôgazdaság, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, az egészségügy és az energiapolitika. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fôigazgató-helyettese elôadásában a közösségi agrártámogatások közgazdaságtani vonatkozásairól beszélt. Kiemelte, a KAP támogatási rendszerében a nagyméretû gazdaságok, illetve a környezetkárosító rendszerek jelenleg nagyobb támogatáshoz jutnak, mint a kisméretû, a környezetvédelmi szempontoknak megfelelôen mûködô gazdaságok, ezért ezen a jövôben változtatni kell. A 2010–2020 közötti idôszak gazdaságpolitikai stratégiája kapcsán a tudásalapú gazdasági növekedés elôsegítését, a környezetbarát gazdálkodás támogatását, valamint az oktatás és a képzés fejlesztését említette fô feladatként. Úgy vélte, 2013 után a mezôgazdaság feladatköre változni fog,

elôtérbe kerül majd a gazdasági, szociális, illetve a térségi funkció, valamint fontos szerephez jut a környezetbiztonság és a természeti erôforrások megôrzése is. Ugyanakkor egy jól mûködô jövedelembiztonsági háló kialakítására is szükség van. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fôigazgatója a magyar agrárium helyzetét értékelve elmondta, a fô problémát a kialakult új piaci helyzethez való lassú alkalmazkodás és a termékpályák torzulásai mellett a jól képzett agrárszakemberek hiánya jelenti. Hangsúlyozta, olyan nemzetstratégia kialakítására van mielôbb szükség, melynek céljai között szerepel a mezôgazdasági területek 15%-ának öntözhetôvé tétele, a szak- és a felsôoktatás újjászervezése, a TÉSZ-ek szerepének növelése, az érdemi érdekképviseleti és szaktanácsadási rendszer kialakítása, valamint stabil birtokszerkezet és kedvezô mezôgazdasági adórendszer létrehozása 2025-ig. A növénytermesztés és az állattenyésztés ideális arányát 55–45%-ban, a mezôgazdaságban foglalkoztatottakét 3–4%-ban határozta meg. Mint mondta, nemzetstratégiára természeti adottságaink megfelelô kihasználása, valamint a 2013 után várhatóan csökkenô uniós agrártámogatások ellensúlyozása érdekében egyaránt szükség van. Papp Mónika

28. Nemzetközi Mezôgazdasági és Mezôgép Kiállítás A térség legnagyobb mezôgazdasági gépkínálatának szemléjét, az AGRO+MASHEXPO-t a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén 2010. január 27–30. között rendezték meg. A 28. Nemzetközi Mezôgazdasági és Mezôgép Kiállítás kísérôrendezvényei a hagyománynak megfelelôen idén is a „Magyar Kert” és a „Szôlészet és Pincészet” voltak. A legújabb technikai újdonságokat felvonultató kiállításon 12 országból több mint 200 kiállító vett részt. Jelen voltak a pénzügyi megoldásokat kínáló cégek is, így az aktuális gépkínálat mellett a különféle hitelkonstrukciók igénybevételéhez is segítséget kaphattak az érdeklôdôk. A négynapos rendezvény során több szakmai konferenciára, illetve a nagyközönségnek szánt elôadásra is sor került. A témák között kiemelt helyen szerepelt az energetikai ültetvények telepítése, valamint a megújuló energiák hasznosítása, ugyanakkor a költségtakarékos talajmûvelés lehetôségeirôl és a mezôgazdasági biztosítások típusa-


iról is tájékozódhattunk. Az idei szakkiállítás innovációs és különdíjainak odaítélésérôl a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági Gépesítési Intézete által létrehozott bírálóbizottság döntött. Az elismerô okleveleket Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adta át. Magyarországon a mezôgazdasági gépek terén döntô a behozatali arány, a piacon lévô 130–140 ezer típus 85%-a külföldrôl származik. A gépek iránti kereslet a gazdasági válság ellenére sem csökkent. A becslések szerint 2009-ben 100 milliárd forintot fordítottak a magyar termelôk mezôgazdasági gépvásárlásra és az elmúlt 10 év során összesen 800 milliárd forintot költöttek. A gépvásárláshoz segítséget nyújtottak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 2009-ben megnyílt közvetlen géptámogatási és egyéb fejlesztési jogcímek is. P. M.

7

EU Agrárium és Piacszabályozás

EU-s oltalom – egy kihasználható lehetôség Nagy örömmel olvashattuk, többek között e lap hasábjain is, hogy az EU eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában már 4 magyar termék áll oltalom alatt: a Szegedi szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Hajdúsági torma és a Makói hagyma. A jó hírnek tényleg örülni kell, érdemes azonban megnézni, mit takar, és mit is jelent valójában ennek az oltalomnak a megszerzése Magyarország számára? A jobb megértéshez érdemes röviden áttekinteni a vonatkozó EU-s szabályozást, s néhány ország ez irányú tapasztalatait.

A háttér A mezôgazdasági termékek és az élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmát az 510/2006/EK tanácsi rendelet szabályozza. Ennek hatálya kiterjed az emberi fogyasztásra szánt termékekre és élelmiszerekre (pl. húsipari termékek, sajtok, gyümölcs és zöldségfélék. kenyér, péksütemény, tészta stb.), illetve mezôgazdasági termékekre (pl. széna, illóolajok, dísznövények stb.). Egy termék elnevezésének közösségi oltalom alá kerülésérôl az Európai Bizottság dönt, az eljárást azonban megelôzi egy ún. nemzeti bírálati szakasz. Ennek elsô fázisában a földrajzi árujelzôt termékeiken használni kívánó elôállítók és feldolgozók csoportosulásának (illetve egyedi esetben egyetlen természetes vagy jogi személynek) részletes termékleírást és egy ún. egységes dokumentumot kell elkészíteniük. Az EU-s oltalom alatt álló elnevezéseket a magyar szóhasználatban az OEM (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés) és az OFJ (Oltalom alatt álló földrajzi jelzés) rövidítések jelzik. (Jelenleg 469 OEM és 404 OFJ szerepel az EU nyilvántartásában.) A regisztrált termékek csomagolásán az alábbi logó feltüntetése engedélyezett (OEM: sárga alapon piros szöveg; OFJ: sárga alapon kék szöveg):

OEM

8

OFJ

Ezek egész Európában az oltalom, s egyben egy szûkebb földrajzi területhez kötôdés szimbólumai, amelyek egy magasabb minôséget is jelentenek. Ennek megfelelôen az ilyen oltalom alatt álló elnevezéssel bíró termékek Európaszerte lényegesen többe is kerülnek, mint a hasonlóval nem rendelkezô, valamint a tömegcikk kategóriájú élelmiszerek. A fogyasztók egyre nagyobb hányada viszont hajlandó kifizetni az ártöbbletet a garantáltan magas minôségû, és egyegy földrajzi terület specialitását bemutató, oltalom alatt álló termékért. Az ilyen termékek bemutatása, fogyasztásának népszerûsítése az EU Bizottság által (részben) finanszírozott promóciós kampányok keretében is biztosítható. Fentiek miatt számos EU-tagországban ezt a termék kategóriát a globalizáció elleni harc, valamint a versenyképes termelés egyik fontos és eredményes eszközének tekintik. (További részletek az EU eredetvédelmi rendszerérôl „Az Európai Unió kiváló minôségû mezôgazdasági termékekre vonatkozó politikája” címû kiadványban olvasható, amely innen is letölthetô: http://www.terport. hu/download.php?ctag=download&docID=7392)

Nemzetközi tapasztalatok Az oltalmat Európa legtöbb helyén nem nagy ipari üzemek, hanem általában a kis- és középvállalatok, családi vállalkozások és azok szövetkezetei, konzorciumai kérik speciális, az adott földrajzi helyhez kötôdô, minôségi élelmiszereikre. Jó példa erre az évek óta oltalom alatt álló Prosciutto di Parma (Pármai sonka), amelyet Pármában és meghatározott körzetében állítanak elô. A saját magukra nézve kötelezôen vállalt (ellenôrzött és tanúsított) feltételrendszernek fontos eleme, hogy csak az adott körzetben tartott, meghatározott fajtájú, korú, és tartási, takarmányozási körülmények között nevelt állatokat dolgoznak fel. Ezzel egyrészt garantálni tudják már alapanyag szinten a kiváló minôséget, másrészt biztosítják az adott terület sertéstartóinak a stabil piacot, a tisztességes mezôgazdasági jövedelmet, hozzájárulva a helyi és regionális foglalkoztatási célok teljesüléséhez is. A Pármai sonka annak is fényes bizonyítéka, hogy a családi gazdaságok és a versenyképesség követelménye egymást nem kizáró tényezôk. Sôt, éppen ellenkezôleg, a minôségi termékkel, megfelelô stratégiával és az ennek


EU Agrárium és Piacszabályozás végrehajtásához szükséges (részben uniós) pénzügyi források ésszerû felhasználásával a Pármai sonka ma az olasz élelmiszer-ágazat egyik vezérterméke, mind a hazai, mind az exportpiacokon. A Pimentón de la Vera spanyol paprika szintén EU-s oltalom alatt álló eredetmegjelölésû, azaz hagyománnyal, történelemmel rendelkezô, egy adott területhez kötôdô, nagy hozzáadott értékkel bíró termék. A la Vera környéki, Tiétar völgyi termelôk, feldolgozók és önkormányzatok létrehozták saját szervezetüket, amely a hivatalosan is védett termék eredetiségét és minôségét hivatott biztosítani. A belépés önkéntes, de aki ezt megteszi, köteles alávetni magát az ellenôrzési procedúráknak, hogy terméke a folyamat végén márkanévvel ellátva kerülhessen a kereskedelembe, ezáltal jobb árat elérve. Az ellenôrzött területrôl csak elôre meghatározott technológia szerint termesztett és szárított termés kerülhet a malmokba. A rendszer eredményességét bizonyítja, hogy a magasabb ár ellenére értékesítési gondjaik nincsenek.

Magyarországi helyzet Magyarország hagyományos és tájjellegû termékeinek a leírását tartalmazó HagyományokÍzek-Régiók (HÍR) gyûjtemény kiváló alapot teremtett és továbbra is forrásul szolgál a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek közösségi elismertetéséhez. Hazánk 2004 októbere óta 12 termék dokumentációját nyújtotta be az Európai Bizottsághoz: Budapesti téliszalámi, Szegedi (téli)szalámi, Csabai kolbász, Gyulai kolbász, Kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény, Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény, Gönci kajszibarack, Hajdúsági torma, Makói (vörös)hagyma, Szôregi rózsatô, Alföldi kamillavirágzat, Magyar szürkemarha hús. Ezek közül az elsô magyar termék, a Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába még 2007-ben bejegyezték, a Budapesti téliszalámi a Hajdúsági torma és a Makói hagyma elnevezések pedig 2009-ben kerültek be a nyilvántartásba. Ezeken túl, várhatóan rövid idôn belül, a Gyulai pároskolbász és a Csabai vastagkolbász elnevezésekkel bôvül a sor. Amint a felsorolásból is látható, valamennyi méltó képviselôje a kiváló minôségû, tipikus magyar mezôgazdasági termékeknek, illetve élelmiszereknek. A 2007 óta közösségi oltalom alatt álló Szegedi (téli)szalámi OEM jelzéssel ellátott termék azonban nincs a polcokon, sem a hazai, sem a külföldi élelmiszer-áruházakban. Ennek oka feltehetôleg az, hogy az elnevezés tulajdonosa (Pick


Szeged Zrt.) üzletpolitikailag nem tartja idôszerûnek az OEM-termék gyártását/forgalmazását. S hogy miért? Egyrészt mert rendelkezik olyan patinás, jól csengô, és ráadásul már bevezetett márkanévvel, valamint a hozzá tartozó kiváló minôségû, hungarikum termékkel, amely egy újabb termék bevezetését, alkalmazását feleslegessé teszi. Másrészt, az EU-s oltalom alatt álló elnevezéssel ellentétben a ’Pick” márkanév nem kötelezi a gyártót arra, hogy a termék elôállításához csak és kizárólag az adott földrajzi területen, meghatározott fajtájú, korú, elôirt tartási és takarmányozási körülmények között nevelt sertéseket dolgozzon fel, így a piac alakulásától függôen a Pick téliszalámihoz akár import sertéshús is felhasználható. Mivel nyereség-érdekelt piaci szereplôrôl van szó, ez az opció a cégvezetés üzleti döntése. Így viszont nincs meg a dolognak az a „másodlagos” hozadéka, amely, mint a pl. a Pármai sonka esetében, biztosítaná az adott terület sertéstartóinak a stabil piacot, a tisztességes mezôgazdasági jövedelmet. A Budapesti téliszalámi esetében a helyzet valószínûleg hasonló lesz, hiszen a tulajdonosi kör ugyanaz, s a Herz márkanév is hasonlóan patinás… Szintén jó hír a Makói hagyma és a Hajdúsági torma EU-s nyilvántartásba vétele a közösségi oltalom alatt álló termékek közé. Ezen termékek termelôi remélhetôleg élni fognak az EU-s logó adta potenciális elônyökkel, s mindkét termék megtalálható lesz a hazai és külföldi zöldségkereskedelemben, a termékek kül- és belföldi népszerûsítését szolgáló promócióhoz pedig igénybe veszik az EU által biztosított, pályázható finanszírozást. Ez remélhetôleg nagyban hozzájárul ahhoz, hogy visszatérjen a Makói hagyma korábbi megbecsültsége. A lefôbb ideje. (A szerk.) További fontos eredmény az lehetne, ha például húsvétra olyan torma-készítményeket is vá-

9

EU Agrárium és Piacszabályozás sárolhatnánk, amelyeken az szerepel, hogy azok az oltalom alatt álló Hajdúsági tormából készültek. Megcélozva ezzel az olyan igényesebb fogyasztókat, akik adott esetben nem az olcsó ár, hanem más szempontok (kiváló minôség, garantáltan magyar alapanyagból készült termék, stb.) szerint választanak.

Következtetések, javaslatok – Az EU eredetvédelmi rendszere Európa-szerte sikeres, hatása elônyös mind a termelôk, mind a fogyasztók számára. – A közös agrárpolitika keretében az EU eredetvédelmi rendszere a jövôben is fontos prioritás marad, jelentôsége (s így az erre fordítható összegek nagysága) hosszabb távon várhatóan tovább nô. – A rendszer ugyan alapvetôen „méret-semleges”, de szándéka szerint fôleg az e célra szö-

vetkezô kis- és középvállalatok, családi gazdaságok számára nyújt segítséget piacra jutásban, magas hozzáadott értékû, egy adott földrajzi területhez kötôdô, kiváló minôségû mezôgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel. – A benne rejlô kiaknázatlan lehetôségek miatt komoly erôfeszítések szükségesek az eredetvédelmi rendszernek az érintett hazai vállalkozói, termelôi csoportokkal való megismertetésére. Ugyancsak fontos, hogy az EU-s oltalomra pályázókat a szükséges dokumentumok elkészítésében felkészült szaktanácsadók segítsék. – Agrármarketing stratégiánkban kapjon kiemelt szerepet ezeknek a termékeknek a népszerûsítése, megismertetése a fogyasztók körében. (Ehhez nyújt segítséget a HÍR védjegypályázat is.) Kálmán Zoltán

Funkcionális állítások értékelése Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az EU tagállamoknak az 2008. január 31-ig kellett a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az egészségre vonatkozó állítások listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a vonatkozó tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt. A Bizottság 2008 júliusában juttatta el a tagállamok által benyújtott állítások listáját az EFSA-nak azzal a kéréssel, hogy végezze el a listán szereplô állítások tudományos értékelését1. A tagállamok által benyújtott 44 000 élelmiszer/élelmiszer alkotó és egészség közötti összefüggés rendszerezését követôen az EFSA-nak átadott lista 4185 összefüggést tartalmazott. Az EFSA alábbi honlapján találhatóak a 13. cikkre vonatkozó állítások értékelésével kapcsolatos dokumentumok: http://www.efsa.europa.eu/ panels/nda/claims/article13.htm. Az EFSA a lista áttekintése után azoknak az állításoknak az értékelését kezdte meg, amelyekhez a szükséges információk rendelkezésre álltak. Az NDA Panel 2009. július 2-án fogadta el az elsô, kb. 500 állítást tartalmazó véleményét. Azok az állítások, amelyek értékeléséhez az EFSA véle-

ménye szerint további információk szükségesek (több mint 2000) a Bizottságnak, illetve azon keresztül az érintett tagállamoknak visszaküldték. Ezen kívül kb. 130 olyan állítás került a Bizottságnak visszaküldésre, amelyek esetében nem volt egyértelmû, hogy a rendelet mely cikke szerint kell értékelni, vagy egyáltalán a rendelet hatálya alá tartoznak-e (termék specifikus, összehasonlító állítások). Az elmúlt egy éves értékelô munka tapasztalatai alapján az EFSA a tagállamok és a Bizottság számára készített egy összefoglaló jelentést és ezzel összefüggésben 2009. október 6-án a tájékoztatást is tartott a nevezett felek részére.

1

A 13. cikk szerinti állítások (funkcionális állítások) olyan egészségre vonatkozó kijelentéseket tartalmaznak, amelyek nem a betegségek kockázatainak megelôzésére valamint gyermekekre vonatkozó megállapításokat tartalmaznak. A funkcionális állítások vonatkozhatnak a tápanyag vagy egyéb anyag szerepére a növekedésben, fejlôdésben és a szervezet mûködésében, vagy pszichés állapot és magatartás, vagy fogyás, vagy testtömeg-kontroll, illetve az éhségérzet csökkentésére vagy a jóllakottság érzés növelésére, vagy az étrendbôl hasznosítható energiamennyiség csökkentésére.

10


EU Agrárium és Piacszabályozás Az értékelés fôbb sarokpontjai az alábbiak: 1. Áttekintés az NDA panel fô szempontjairól a 13. (1) cikk alá tartozó állítások értékelésével kapcsolatban. Az értékelés során egyenként vizsgálták az élelmiszer/élelmiszer összetevô és egészség közötti kapcsolatot az alábbi szempontok figyelembe vételével: – az élelmiszer/élelmiszer összetevô leírása, jellemzése; – az állításban szereplô hatás definiált, és jótékony táplálkozási vagy fiziológiai hatása van; – az élelmiszer/élelmiszer összetevô fogyasztása és az állított hatás közötti összefüggés bizonyított (az adott célcsoportra, a javasolt fogyasztási feltételek mellett); amennyiben ok-okozati összefüggés megállapítható, akkor – a javasolt fogyasztási mennyiség a kiegyensúlyozott étrend keretein belül elfogyasztható-e; – a javasolt megfogalmazás utal-e a tudományos bizonyítékokra; – a javasolt megfogalmazás megfelel e a rendelet követelményeinek; – a javasolt felhasználási feltételek/korlátozások helytállóak-e. Az összefüggések/állítások értékelése egyenként történik. Amennyiben a tudományos értékelés során az élelmiszer/összetevô pontos leírása hiányzik, vagy az élelmiszerre/összetevôre megfogalmazott összefüggés/állítás pontosan nem meghatározott és jótékony hatása az egészségre nem bizonyított, akkor az EFSA nem ad kedvezô véleményt. 2. Hogyan dönt arról az NDA panel, hogy az állítás tudományosan megalapozott? Az összefüggés/állítás megalapozottságához humán adatok szükségesek, állatokon végzett kísérletek, in-vitro tanulmányok csak támogató jellegûek lehetnek. Az ok-okozati összefüggésnek ki kell terjednie a célcsoportra az adott fogyasztási feltételek mellett. Az igazolásul szolgáló tudományos dokumentumoknak átfogóan erôsnek, következetesnek és biológiailag kézenfekvônek kell lennie, különös tekintettel az egyes tanulmányok minôségére, a célcsoportra való alkalmazhatóságára és az alkalmazás feltételeire.


Az értékelést követôen a Panel az alábbi három lehetséges következtetésre juthat: 1. Ok okozati összefüggés van az élelmiszer/ élelmiszer összetevô fogyasztása és az állításban utalt hatás között. Az NDA Panel részérôl ez tekinthetô a pozitív véleménynek: „az állítás általánosan elfogadott bizonyítékokon alapul”. 2. Az élelmiszer/élelmiszer összetevô fogyasztása és az állításban utalt hatás közötti ok-okozati összefüggést a tudományos bizonyítékok kellôen nem támasztják. Ebben az esetben rendelkezésre állnak tudományos bizonyítékok, ám az állítás „nem általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapul”. 3. Nincs ok-okozati összefüggés az élelmiszer/ összetevô és az állításban utalt hatás között. Az NDA Panel ebben az esetben arra következtetésre jutott, hogy a benyújtott tudományos bizonyítékok alapján az állítás nem igazolható általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokkal. 3. Mit jelent az elérhetô tudományos adatok összessége? A tudományos adatok összessége az EFSA által elérhetô, összes vonatkozó tudományos adatot jelenti. Az EFSA az értékeléshez a tagállamoktól és az élelmiszervállalkozóktól kapott referenciákat, de az általa ismert adatokat is felhasználta. A beérkezett referenciák között sajnos nagy számban elôfordulnak olyanok, amelyek a megadott paraméterek alapján nem elérhetôek, angolul nem elérhetôek vagy értékelhetetlenek. 4. Mikor tekinthetô egy bizonyíték az állítás szempontjából meghatározónak? – A tanulmány tárgya az az élelmiszer/ élelmiszer összetevô amelyre az állítás vonatkozik – Humán kísérletek igazolják az állításban hivatkozott hatást – A tanulmányban alkalmazott körülmények (pl. élelmiszer/élelmiszer összetevô menynyisége, fogyasztási mód) megegyezik-e a javasolt fogyasztási feltételekkel. – A tanulmányban vizsgált csoport megfelelôen reprezentálja a fogyasztóknak az állítással megcélzott csoportját – Állati/in vitro kísérletekbôl levonható következtetések Mivel a humán adatok kiemelkedô fontosságúak az összefüggés/állítás igazolása szempont-

11

EU Agrárium és Piacszabályozás jából az NDA panel különös figyelmet fordított arra, hogy a benyújtott humán adatok valóban az összefüggésre/állításra vonatkoznak. 5. Milyen alapon tesz javaslatot az EFSA az állítások megfogalmazására? Az EFSA felé kérés volt, hogy az állítások szövegjavaslatait is értékelje. Amennyiben ok-okozati összefüggés állapítható meg és a beadványban szereplô szövegjavaslatok nem kellôen fejezik ki az adott összefüggést (pl. túl általános az állítás) az EFSA az állítás megfogalmazására is javaslatot tesz. A végsô szövegjavaslatra azonban a COM-nak kell javaslatot tenni, mivel a tudományos megfogalmazás mellett fontos szempont, hogy a fogyasztók számára érthetô legyen az állítás. 6. Milyen mértékben szükséges leírni, jellemezni az élelmiszert/élelmiszer összetevôt? Az állítások vonatkozhatnak élelmiszer-csoportokra, élelmiszerekre vagy élelmiszer-összetevôkre. Az értékelés során az EFSA vizsgálja, hogy az adott élelmiszer, élelmiszer csoport, élelmiszer összetevô megfelelôen definiált-e. Például a tejtermék – mint élelmiszer csoport – nem minden esetben jelent kellô jellemzést az állítás szempontjából, mivel egymástól rendkívül eltérô mátrixú élelmiszereket takarhat (pl. sajt, joghurt, stb.). Növények esetében a tudományos név a növényi rész, esetleg az abból készített anyag (pl. kivonat, drog/extraktum arány) pontos megadása szükséges. Mikroorganizmusok esetén (baktériumok, élesztôgombák) a törzs megadása is szükséges, amit nemzetközi szinten elfogadott molekuláris módszerrel határoztak meg. A törzseket az International Code Nomenclature (Megnevezések nemzetközi kódja) szerint kell megnevezni. Az állításban közölt élettani hatással leírt élelmiszerekhez (pl. alacsony glikémiás index, antioxidáns, fogszuvasodást nem okozó, stb.) kapcsolódó összefüggések nem értékelhetôek. 7. Hogyan lehet bemutatni, hogy az állítás ótékony hatásra hivatkozik? Az állítás nem lehet túl általános (pl. jó közérzet, jó egészség). Az állításban hivatkozott hatásnak tesztelhetônek, mérhetônek kell lennie. Az általános állítást minden esetben a konkrét öszszefüggésnek kell kísérnie (10. cikk (4)).

függést jelent. A hasonló állítások csoportokba rendezését és az elôzetes szûrést követôen, az EFSA 2009 januárjában tette közzé az értékelés alatt álló összefüggések/állítások listáját. Az EFSA 2009 szeptemberében a honlapján közzétette azon összefüggéseket/állításokat (kb. 500 db), amelyek értékelését befejezte: http://www.efsa. europa.eu/panels/nda/claims/article13.htm. 9. A 13 cikk szerinti állításokhoz kapcsolódó egyéb követelmények Az állításokkal szemben megfogalmazott alapvetô követelmény, hogy azok nem vezethetik félre a fogyasztót: – nem ösztönözhet túlzott élelmiszerfogyasztásra, – nem kelthet félelmet a fogyasztóban, – nem sugallhatja azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrenddel nem biztosítja a tápanyagok megfelelô mennyiségét. Az értékelés során el kell különíteni a 13. cikk alá tartozó funkcionális állításokat a betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlôdésével kapcsolatos állításoktól (14. cikk). Az összehasonlító egészségre vonatkozó állítások (pl. telített zsírsavak telítetlen zsírsavakkal való helyettesítése az étrendben és az ebbôl adódó élettani hatások) 13 cikkhez történô besorolása még nem eldöntött. 10. Egyéb, besorolás és más okból további megfontolást igénylô állítások – Mintegy 2000 állítást a Bizottság visszaküldött a tagországoknak további információk/pontosítások szükségessége miatt – A Bizottságnak visszaküldött összefüggések/ állítások között kb. 130 termékspecifikus és összehasonlító állítás van; – A listához utólag megküldött állítások (300–500 összefüggés) amelyek bizonyíthatóan a tagállami listák egyesítése során korábban kimaradtak az adatbázisból és most viszszapótolták azokat. dr. Horacsek Márta fôosztályvezetô OÉTI Szegedyné Fricz Ágnes fôosztályvezetô-helyettes FVM

8. Eljárásrend

Rövidítések magyarázata:

Az EFSA kilenc Access adatbázist kapott a Bizottságtól, amelyekben összesen 4185 fô összefüggés szerepel, ami mintegy 10.000 „al” össze-

EFSA: Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal NDA Panel: Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal diétás termékekkel, táplálkozással és allergiával foglalkozó szakbizottsága

12


EU Agrárium és Piacszabályozás

5 milliárd euró áramlik a vidékfejlesztési programokba Vidékfejlesztés: a közös agrárpolitika állapotfelmérésével és a gazdaságélénkítô csomagot érintô változásokkal kapcsolatos legutóbbi szavazás nyomán 5 milliárd euró áramlik a vidékfejlesztési programokba. A Vidékfejlesztési Bizottság végre meghozta döntését az utolsó olyan javaslatokról is, amelyekkel a tagállamok/régiók az EU gazdaságélénkítô csomagjából és a közös agrárpolitika (KAP) állapotfelmérése nyomán, valamint a KAP-on belüli egyéb átcsoportosításokból származó források segítségével a gazdasági és a tejágazati válságot, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat kívánják kezelni. A 2009 októbere és 2010 januárja közötti idôszakban az összes vidékfejlesztési programot módosították, mostantól pedig rendelkezésre áll az az 5 milliárd eurós többletforrás, amely mezôgazdasági és környezetvédelmi célokra, illetve a vidéki térségek infrastruktúrájának javítására fordítható. A Vidékfejlesztési Bizottság 2010. januári ülésén az utolsó 7 módosításról is szavazott (a tavaly

októberi, novemberi és decemberi jóváhagyásokról lásd: IP/09/1568, IP/09/1813 és IP/09/1945). A finanszírozás legnagyobb része a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás területére összpontosul (az elôbbi célra a finanszírozási összegek 31,2%-át, azaz 1,5 milliárd eurót, míg az utóbbira 26,9%-át, azaz 1,3 milliárd eurót szánnak). A többletforrások 14,5%-a (0,7 milliárd euró) a tejágazat szerkezetátalakítására, 14,2%-a (0,7 milliárd euró) az éghajlatváltozással összefüggô tevékenységekre fordítható, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos intézkedésekre pedig 5,6% (0,3 milliárd euró) jut. A vidéki területek szélessávú infrastruktúrájának fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. A tagállamok az EU gazdaságélénkítô csomagja keretében rendelkezésre álló 1 milliárd euró összegû finanszírozás 35%-át, azaz 360,4 millió eurót erre a célra fordítanak. (Nem minden tagállam döntött így. Magyarország rendelkezésre álló keretét teljes egészében a tejágazatra fordítja. Ld. 1. táblázat). 1. táblázat

A KAP állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv nyomán rendelkezésre álló források megoszlása az egyes kiemelt területek között, tagállamonként, összegben Vidék-fejlesztési program

Éghajlatváltozás

Megújuló energia

Vízgazdálkodás

Biológiai sokféleség

Tejágazat

Innováció és új kihívások

Szélessávú internet

Össz.

millió EUR Ausztria

21

Belgium

18

Bulgária

10

22

12

19

21

40

12

7

1

68

3

33

Ciprus Csehország Dánia Egyesült királyság

1 15

8

7

22

7

61

34

129

4

104

235

13

Észtország Finnország Franciaország

3

3

31

1

17

16

461

468

19

21

23

26

89

34

10

Görögország

20

Hollandia

23

Írország

18

Lengyelország

70

4

Lettország Luxemburg

0 2

Magyarország Málta


2 42 124

3

6

3

6

9

25

68

30

992

42

176

2

2

44 13 62 18

482

1

98

13

146

59

169

13

Litvánia

97

13 4

22

2

5

54

54

1

1

13

EU Agrárium és Piacszabályozás Az 1. táblázat folytatása Vidék-fejlesztési program

Éghajlatváltozás

Megújuló energia

Vízgazdálkodás

Biológiai sokféleség

Tejágazat

Innováció és új kihívások

Szélessávú internet

Össz.

millió EUR Németország

252

22

166

264

232

6

942

Olaszország

83

29

88

86

87

93

465

1

70

30

102

Portugália

1

Románia

18

36

22

14

12

Spanyolország

26

70

189

243

46

Svédország

19

34

13

31

2

Szlovákia

12

Szlovénia

5

1

1

704

275

1332

EU- 27

11

„A jelenlegi gazdasági helyzet és a környezet állapota azonnali cselekvést igényel mind a vidéki területeken, mind a városokban” – jelentette ki Mariann Fischer Boel, a Bizottság mezôgazdaságért és vidékfejlesztésért felelôs leköszönô tagja. „Európai uniós szinten több fronton is határozott lépéseket tettünk. Mind a KAP állapotfelmérése, mind az európai gazdaságélénkítési terv új forrásokat szán az olyan sürgetô problémák kezelésére, mint a tejágazat szerkezetátalakítása vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A tagállamok és a régiók feladata az, hogy ezt az összeget körültekintôen használják fel.”

A többletforrások 2009-ben – a KAP állapotfelmérése és a KAP-on belüli átcsoportosítások eredményeképpen a tagállamok 3,9 milliárd eurónyi többletforrást kaptak vidékfejlesztési célokra. Ezt az összeget az európai gazdaságélénkítési terv – amelynek kiemelt területei közé bekerült a vidéki területek szélessávú infrastruktúrájának kiépítése és fejlesztése – további 1 milliárd euróval egészítette ki.

Lejtmenetben 2009-ben a mezôgazdaságból származó jövedelmek az Európai Unióban reálértéken 14,2%kal csökkentek 2008-hoz képest, az Eurostat 2010. januári jelentése szerint. A munkaerô-foglalkoztatás a mezôgazdaságban 2,2%-kal csökkent, az egy mezôgazdasági munkásra jutó átlagos jövedelem 12,2%-kal volt alacsonyabb 2009ben, mint 2008-ban. TE Forrás: AgraFocus

14

102 1

0 1542

716

16

574 21

120

5

27

4

12

360

4946

A kiadások hatásának nyomon követése A tagállamok/régiók évente beszámolnak majd a vidékfejlesztési programok keretében folyósított valamennyi kifizetésrôl és azok hatásairól. 2010-tôl kezdôdôen a beszámolási kötelezettség a KAP állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv nyomán a már meglévô vidékfejlesztési programok számára biztosított többletforrásokra is kiterjed. A tagállamok vidékfejlesztési programjairól a következô oldal nyújt bôvebb információt: http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/countries /index_en.htm Forrás: EU Bizottság

Fôbiztos jelöltek üzenetei John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos megerôsítette, hogy a tagállamok döntési szabadságot kapnak a tekintetben, hogy kívánnak-e vagy nem genetikailag módosított fajtákat termeszteni a saját területükön. De az import és a feldolgozás szabályozása már az Európai Unió hatásköre. (Vagyis ez azt jelenti, hogy genetikailag módosított fajták kerülnek élelmiszer-feldol-


EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk gozásra. A fogyasztók viszont joggal várják el, hogy a címkén ezt jól láthatóan jelezze a gyártó.) Dacian Cioloş megerôsítette, hogy a közös agrárpolitika a jövôben nem csupán a jó minôségû élelmiszerellátást célozza meg, de kettôzött figyelemmel lesznek az élhetô vidéki környezetre és a vidéki térségek kiegyensúlyozott fejlôdésére. Cioloş jelezte, hogy a közös agrárpolitika fenntartja a közvetlen kifizetéseket, de a fenntartható mezôgazdaság alapján. A piac jelzéseire odafigyel. A fôbb prioritások: fenntartani és javítani Európa-szerte a fenntartható mezôgazdaságot – hatékony piacorientáció a mezôgazdasági termékek esetében – ami az agrártermelôk megfelelô mértékû biztonságával társul, a mindennapokban és a krízishelyzetekben egyaránt. Megerôsített vidékfejlesztési politika. Az eddigieknél sokkal jobban össze kell hangolni a vidékfejlesztési politikát az Európai Unió regionális politikájával. A közös agrárpolitika anyagi bázisának újraelosztása mind a mezôgazdaság szektorai, mind a tagállamok között. Az állattenyésztés helyzetének elemzése, az állattenyésztôk is kapjanak megfelelô választ az erôs és kiegyensúlyozott közös agrárpolitikára. A támogatásról, a címkézésrôl és a minôségi termékek címkézésérôl szólva ezen a téren különösen a tejpiac tekintetében markáns változások várhatók. Az agrártermelôk támoga-

tását a klímaváltozáshoz igazítva folytatják, különös tekintettel a CO2-kibocsátásra a saját területükön. A közös agrárpolitika egyszerûsítése is napirenden van. Nem csupán az agrártermelôk szemszögébôl nézve, az ô érdekeiket szem elôtt tartva, hanem az adminisztrációs költségek lefaragása is fontos szempont, a közvetlen kifizetéseknél és a vidékfejlesztési projekteknél. Cioloş üdvözölte a Lisszaboni Szerzôdéssel életbe lépô együttdöntést, mert ezáltal az Európa Tanács és Európai Parlament együttmûködése az agrárterületen az eddigieknél is sokkal szorosabb lesz, ami a közös agrárpolitika hitelességét növeli. John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos elsôsorban teljessé akarja tenni az élelmiszerlánc-stratégiát. Az unió jelenlegi szabályozása helyett egy sokkal hatékonyabb belsô piaci szabályozást szeretne elérni az állat- és növénytermesztés és -egészségügy, a vetômagtermesztés, élelmiszer és takarmány területén: ez erôsítené az európai élelmiszer-feldolgozó üzemeket és elôsegítené az innovációt. A tudomány eredményei jussanak el a politikusokhoz is. Végsô soron hatékonyabb növény- és állategészségügyi stratégiát, valamint vetômag-szabályozást akar. TE Forrás: AgraFocusí

A spanyol elnökség agrárprioritásai Az élelmiszerlánc volt a fô témája annak a háromórás tanácskozásnak, amelyet az Európai Unió Mezôgazdasági Tanácsa tartott elsô ízben a spanyol elnökség kezdete óta. A mezôgazdasági miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezôgazdasági politika erôsítése egyben a mezôgazdasági termelôk helyzetét is megerôsíti, különös tekintettel az élelmiszertermelésben betöltött nélkülözhetetlen szerepükre. Elena Espinosa spanyol agrárminiszter, az új spanyol elnökség elsô embere körvonalazta az elkövetkezô 6 hónap (2010. január–2010. június 31.) legfôbb prioritásait, de egyben kitért több fontos pontra is. A spanyol elnökség kiemelten foglalkozik a 2013 utáni közös agrárpolitikával, azon belül is határozottan növelni akarják a nôk szerepét. A spanyol elnökség a következô mottóban sûrítette össze cselekvési irányát: élelmiszer- és mezôgazdaság – Európa stratégiai szektora. A fôbb prioritások ebbôl erednek: a mezôgazdaság stratégiai fontossága, amennyiben elegendô és igen jó minôségû


élelmiszerellátást tesz lehetôvé, növeli a foglalkoztatást, gazdasági növekedést generál, a fenntartható gazdaságok egy új modelljét alakítja ki, miközben jól megfelel a jövô környezetvédelmi kihívásainak is.

15

Brüsszelbe járunk Spanyol munkaprogram Összefoglalva, a spanyol elnökség három fô területre összpontosít: – 2013 utáni közös agrárpolitika – a mezôgazdaság versenyképessége – az EU agrár-élelmiszeripari szektora – a nôk szerepe a vidéki térségekben. Elena Espinosa szerint a nôk alkotják a mezôgazdaság és a vidék gerincét, munkájukat mégsem becsülik meg és nem ismerik föl eléggé! Egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Elena Espinosa elmondta, hogy pozitív diszkriminációra, igazságos jövedelemelosztásra van szükség. Ebben a kérdésben április 27–30. között a spanyol elnökség konferenciát szervez. Erôs közös agárpolitikára lesz szükség, hogy növelni lehessen a mezôgazdaság piacorientáltságát, tisztázni a termék hozzáadott értékét. A 6 hónap alatt a kutatásra összpontosítva, annak pozícióit további beruházásokkal erôsíteni szükséges. Az európai élelmiszerek kivitelét növelni kell, Európa kapjon nagyobb szerepet a WTO-tárgyalásokon, különös tekintettel a tejpiaci helyzetre, az állatjólétre és az erdôvédelemre. Spanyolország az elsô olyan ország, amely Belgiummal és Magyarországgal szorosan együttmûködve (elnökségi trió, vagy trojka) dolgozik az Európai Parlamentben.

Agrárminiszteri tanácsülésrôl Az EU és Marokkó közti kétoldalú kereskedelmi egység a spanyol elnökség 6 hónapja alatt nem köttetik meg, a dolgok jelenlegi állása szerint. A többi tagállam és az Európai Parlament egyetértése is szükséges ehhez a kereskedelmi egyezséghez. Sikerült abban megegyezésre jutni, hogy az élelmiszerláncot, élelmiszerellátást nem lehet kiszolgáltatni teljesen a piac kénye-kedvének. De ennek mikéntjérôl, mértékérôl, hogy mennyiben nemzeti és/vagy uniós szabályozás alá kerüljön, a viták még folynak. A cél egy, az eddigieknél jobban mûködô élelmiszertermelési lánc szerte Európában. Ez azonban nem nélkülözheti a piac átláthatóságát és az eddigieknél sokkal több árinformációt. Nem is beszélve a termelési szervezetekrôl és a származási ország pontos föltüntetésérôl az adott terméken. Ami a piac átláthatóságát illeti, a delegációk döntô többsége nagyobb átláthatóságot követelt, különösen az árakra vonatkozóan. De Franciaország és Görögország egyenesen egy ármegfigyelô hivatal fölállítását javasolta, Németország pedig azt követelte, hogy ne sújtsák az élelmi-

16

szeripart hozzáadott terhekkel. Anglia részérôl Jim Fitzpatrick elmondta, hogy a szigetországban 2010. február 4-étôl bevezették az úgynevezett gyakorlati zöldség-gyümölcs ellátó kódot, és ennek van már állampolgári biztosa! Ezeket a kezdeményezéseket Dánia és Németország is helyeselte, s szinte valamennyi tagállam inkább hangsúlyozta a nemzeti, mint az európai uniós szabályok életbeléptetését e területen.

Tisztességes profitelosztást! Számos delegáció beszélt a termelési szervezetek szerepének növelésérôl, valamint a profit vagy a hozzáadott érték az eddigieknél sokkal igazságosabb elosztásáról az élelmiszertermelési lánc egyes szereplôi között (termelô-földolgozó-kereskedô). (Mint köztudott a legrosszabb helyzetben a termelô van, a profit túlnyomó részének haszonélvezôje a kereskedô. A szerk.) Francia részrôl javaslat is elhangzott. Bruno Le Maire egyenesen egy szakmaközi szervezet felállítását és a versenyszabályok módosítását javasolta, oly módon, hogy az élelmiszertermelési-láncon belül igazságosabb legyen a profiteloszlás. Dacian Cioloş agrárbiztos (2010. február 9-e óta), valamint az olasz és a görög delegációvezetôk helyeselték a francia javaslatot. A származási ország jelölésének módja/mikéntje szintén terítékre került, de erre még viszszatérnek. Mariann Fischer Boel leköszönô agrárbiztos összegzésében megerôsítette, hogy az átláthatóság kulcseleme az élelmiszerláncnak. Szorgalmazta, hogy a termelô kapjon nagyobb részt az élelmiszerláncban, de azt is hozzátette, hogy mindez megfelelô minôségpolitika nélkül nem vezet el a kitûzött célig. Az orosz sertésimport-szabályok fölkavarták a kedélyeket. Különösen Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország tiltakozott, jelezve, hogy az orosz, valamint belorusz és kazah importvám élô serésekre 5%-ról 40 százalékra nôtt 2010.


Brüsszelbe járunk január elsejétôl. A mezôgazdasági fôbiztos leszögezte, hogy a három importáló ország (Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, ezért nem fordulhatnak jogorvoslatért sem oda.)

Cukoripari változások A belga agrárminiszter, Sabine Laruelle kérte a Bizottságot, gyorsítsa meg döntését, hogy a cukorexport növelhetô-e vagy sem a maximum évi 1370 millió tonna fölé az Uruguayi Forduló egyezménye szerint, mivel ez a cukorrépa-termelôket és földolgozókat nagyon erôsen foglalkoztatja.

Utódja az 51 éves Robert Kloos lett, aki korábban a Szövetségi Mezôgazdasági és Élelmezési Hivatal vezetôje volt. Az olasz mezôgazdasági miniszter Luca Zaia visszavonul, mivel pártja jelöltjeként komoly esélye van a gyôzelemre a március 28–29-i választáson. Tamás Enikô Forrás: Agrafacts, AgraFocus

Véletlenek nincsenek Nem valószínû, hogy nôhet a cukorexport mennyisége a következô évben. Mariann Fischer Boel válaszában azt emelte ki, hogy a jelenlegi helyzet, mikoris magas a cukor világpiaci ára – összehasonlítva az unión belüli árakkal – igenigen ritka jelenség. Ugyanakkor az Európai Unióban még mindig nagy cukorfölöslegek vannak. Mariann Fischer Boel az EU nemzetközi szerzôdéseire hivatkozott. Remélte, hogy unió jogi szerveitôl mielôbb választ kap a felvetésre. Párizsban 2010. február 27–28-án OECD találkozóra került sor, amelynek során árstabilitásról és a mezôgazdasági vállalkozások bevétel stabilizálásáról is volt szó. 5 millió euró rendkívüli támogatást javasolt a francia agrárminiszter elsôsorban a mezôgazdasági mikrovállalkozások megsegítésére a földrengés sújtotta Haitin.

Személyi változások Gert Lindemann, a német szövetségi agrártárca államtitkára január végén leköszönt posztjáról.


Dacian Cioloş nem véletlenül lett agrárfôbiztos. Cioloş tanulmányai egy részét Franciaországban végezte. Gyakorlatot is szerzett ott. Folyékonyan beszél franciául és felesége francia. Emellett Michael Barnier közeli barátja. Cioloş kabinetjének tagjai: az osztrák Georg Häusler kabinetfônök (korábban JeanLuc Demarty fôigazgató asszisztense is volt), a spanyol Jonel Sorin Moisa a kabinet helyettes vezetôje, Yves Madre, a francia agrártárca korábbi SCA szóvivôje, a német Ico von Wedel, a lengyel mezôgazdasági minisztérium volt államtitkára Andrzej Dycha, Alexandra Catalao és Alina Ujupan. TE Forrás: AgraFocus, EU Bizottság

17

Arcképcsarnok

Elena Espinosa Mangana spanyol környezet-, vidék- és tengerügyi miniszter 1960. március 21-én született Spanyolországban, Ourense városában. A Santiago de Compostelai Egyetemen szerzett közgazdaságtudományi és üzemgazdász diplomát. 1985-ben csatlakozott a Spanyol Szocialista Munkáspárthoz. 1985-1988 között Vigo város önkormányzatának iparfejlesztési irodájában dolgozott. 1988–1996 között Vigo város kikötôi hatóságának elöljárója. A galíciai Orvostechnikai Intézet tanácsadója. 1998–2004 között a Rodman hajózási vállalat elnökhelyettese, valamint pénzügyi és adminisztrációs igazgatója. 2004. április 18-tól 2008. április 13-ig a mezôgazdasági, halászati és élelmezésügyi miniszteri posztot töltötte be, elôdje Cristina Narbona volt. 2008. április 14-étôl a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében összevont spanyol mezôgazdasági és környezetvédelmi tárca, a Környezet-, Vidék- és Tengerügyi Minisztérium (MARM) vezetôje. 2009-ben az uniós elnökségre történô felkészülés során a mezôgazdasággal, halászattal és környezetvédelemmel összefüggô elnökségi feladatok összehangolásának felelôse volt. 2010. január 1-jétôl június 30-ig Spanyolország már negyedik alkalommal látja el az Európai Unió tanácsának soros elnökségét, együttmûködve Belgiummal és Magyarországgal, az elnökségi trió másik két tagjával. Az elnökség ideje alatt a spanyol szaktárca a Mezôgazdasági Miniszterek Tanácsával összhangban nagy hangsúlyt fektet a mezôgazdaság és az élelmezésügy stratégiai ágazatként való kezelésére. A soros elnökség kiemelt témakörei közé tartozik a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövôje, a mezôgazdaság és az élelmiszeripar versenyképessé-

18

ge, valamint a vidéken élô nôk szerepe. A környezetvédelem terén a klímaváltozás elleni küzdelmet, a biodiverzitás megôrzését, illetve a környezetés vízminôség biztosítását kívánják elsôsorban szem elôtt tartani.

Spanyolországban az élelmiszeripar a legfontosabb iparágnak számít, ugyanakkor a mezôgazdaságnak kisebb jelentôsége van a gazdaság egészét tekintve. Az elmúlt évek során Spanyolország teljes mértékben kihasználta a KAP nyújtotta lehetôségeket, mezôgazdasága eredményesen alkalmazkodott a piacgazdasági feltételekhez. A közösségi támogatások célirányos felhasználása következtében nôtt a munkaerôegységre jutó, mezôgazdasági tevékenységbôl származó jövedelem, valamint lényegesen javultak a vidéken élôk életkörülményei is. A spanyol nemzeti agrárpolitika elsôdleges célja a biztonságos, minôségi és piacorientált termelés megerôsítése, illetve növelése, mely nemzetközi szinten is versenyképes, ugyanakkor a környezetvédelem terén is teljesíti a társadalmi elvárásokat. A spanyol miniszter szerint a kutatás, fejlesztés és az innováció erôsítése, valamint a vállalati kezdeményezések fontos szerepet kell kapjanak az erôs és fenntartható élelmiszeripar kialakításában. Elena Espinosa a spanyol el-

nökségi idôszak alatt elsôdleges feladatának tekinti a KAP 2013 utáni jövôjének tisztázását, valamint a spanyol feldolgozóipar versenyképességének növelését. Emellett a kereskedelmi láncokkal való kapcsolattartásra, valamint a spanyol mezôgazdasági termelôk helyzetének javítására kíván nagy hangsúlyt helyezni. Ugyanakkor ígéretet tett arra is, hogy a spanyol–belga–magyar trió ideje alatt a tejpiaci helyzet alakulását mindvégig figyelemmel fogják kísérni, az egyensúly helyreállítása érdekében tesznek is lépéseket. A helyzetelemzés elkészítésével megbízott kutatócsoportot 2009 ôszén hozták létre, a zárójelentés 2010 júniusára készül el. Papp Mónika


Kitekintés

Célkeresztben az ukrán mezôgazdaság – szubjektív cikkismertetô magyar vonatkozásokkal… Amerika felfedezése elôtt Kelet-Közép-Európa volt Nyugat-Európa fô élelmiszer-ellátója. Ez anynyira közismert tény, hogy megemlíteni sem kellene, ha mások – például az unió agrárpolitikusai – a mára megváltozott (?) viszonyok között nem gondolnák ezt másként. A történelmi tapasztalatokkal még Szekér Gyula1 is tisztában volt. Az egykori MSZMP-gazdaságpolitikus fôleg iparfejlesztésben „utazott”, de mellesleg a mezôgazdasághoz is értett. Legalábbis ez derült ki 1974-ben (a dátum fontos!) a Rajk László szakkollégiumban tartott nyilvános elôadása után általam neki feltett következô kérdésre adott válaszából. A kérdés így hangzott:

Nem kísért a múlt „Milyen árat fizetnek a szovjetek az EKG-marhahúsembargó után a Szovjetunióba átirányított, magyar marhahús exportért, olyan világgazdasági körülmények között, amikor a sajtó arról ad hírt, hogy az alacsony világpiaci árak miatt az ausztrál farmerek eladás helyett inkább a legelôkön pusztítják el állataikat?” – Az MSZMP gazdaságpolitikusának válasza, miután úrrá tudott lenni felháborodásán, valahogy így kezdôdött: „A magyar marhát évszázadokig hajtották nyugatra”. Igazán csak válaszának elejére emlékszem még, az azután következô fejmosásra már nem annyira. …Hogy valaki a szovjetek jó szándékát ilyen súlyos körülmények között ilyen cinikus módon meg meri kérdôjelezni stb., stb. Annak ellenére, hogy a fejmosás nem esett jól, azt így utólag is el kell ismernem, a válaszadónak abban valóban igaza volt, hogy ezek a kereskedelmi tradíciók évszázadokra nyúltak vissza, mint azt egy, a Wikipédia internetes lexikonból vett következô idézet is jól megvilágítja: „A kereskedelem fénykora – (a Nyugat-Európába irányuló magyar marhakereskedelemrôl van szó. – Sz. Gy.) a 17. században volt, amikor az évente kivitt marhák számát 100 000-re becsülik. Csak Nürnberg évente 70 000 állatot vásárolt. Az Alföldrôl származó állatok a külföld csodálatát

vívták ki remek minôségû húsukkal, rendkívül ellenálló szervezetükkel. A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos volt, nehogy rossz minôségû kerüljön a kiváló minôségû, és éppen ezért drága szürkemarhahús közé.” Néhány sorral odébb: „Az utolsó nürnbergi marhavásár 1713-ban volt, de az elôzô évszázadokban a marhakereskedelem haszna olyan jelentôséggel bírt a magyar társadalomra és gazdaságra, amelynek hatása máig érezhetô.” Hogy ez mennyire igaz, mármint az évszázadokkal késôbbi folytatás, erre vonatkozóan nekem is vannak emlékeim a múlt évszázad hatvanas éveibôl, amikor a német (akkor NSZK-beli) kereskedô jött Magyarországra, és szállította el a marhát. Akkor már nem szürkemarhát, de abban a korban szintén kitûnô minôségû és NyugatEurópában megkülönböztetett hírnévnek örvendô magyartarka hízott növendék állatot. Szülôfalumban még hallottam, ahogy a német kereskedô tört magyarsággal vezette elô a cserearányokat: „Ety pika ety Mercedesz.” Ne tévesszen meg senkit, az elôbbi cserearány realizálása az állami monopóliumot képezô szocialista külkereskedelem körülményei között nem közvetlenül a tenyésztô számára kínálkozott, azonban kétségtelen, hogy az üzlet számára is elônyös volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Magyarország még az embargó megelôzô évében is 100 ezer tonnánál több marhahúst exportált Német- és Olaszországba. Tehát egy ilyen múltú és ilyen erôsségû kereskedelmi kapcsolatot szüntetett meg az 1974. évi EKG marhahúsembargó. Önmagában ez a tény, és nem az volt felháborító, hogy én akkor a szovjet vételár iránt érdeklôdtem…

Lehetôségek és válaszutak 1974 óta már több mint három évtized eltelt, de azóta is foglalkoztat az a gondolat, hogy Európa kettéválásának megszûnése, a rendszerváltás után az európai agrárkereskedelemben va-

1Szekér

Gyula, a hetvenes évek meghatározó gazdaságpolitikusa, miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottságának titkára. (lásd: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mszmp/88e/891/b72/c4f?f=templates&fn=documentframe.htm&2.0)


19

Kitekintés jon visszaáll-e az egykori „munkamegosztás”, végbemegy-e és hogyan az európai agrárpiacok újrafelosztása. Ilyen szemüvegen keresztül olvastam az EU agrárkereskedelmi stratégiai folyóiratában az ukrán mezôgazdaságról közölt átfogó elemzést, amelynek apropóját minden bizonnyal a 2009-ben kötött EU – ukrán társulási (!) szerzôdés adta, és amely az 1974-ben feltett hasonlóan kényes kérdés megválaszolásához szolgáltat adalékokat. Ahhoz, hogy milyen szerepet szán az EU kereskedelempolitika Ukrajna mezôgazdaságának2. Az elôbbi kérdés súlyát az adja, hogy Ukrajna (Oroszország után) Európa második legnagyobb területû országa. A magyarországinál mintegy hatszorta nagyobb, 42 millió hektár mezôgazdaságilag mûvelt területbôl 33 millió hektár a szántóterület. A mezôgazdaságilag mûvelt terület több mint fele rendkívül jó minôségû feketeföld. Ukrajnában van a világ összes feketeföld területének az 1/3-a! Ráadásul az ország földrajzi fekvése az export szempontjából rendkívül kedvezô. A Fekete-tenger egész évben fagymentes kikötôibôl alacsony szállítási költséggel el lehet érni mind az arab országokat, mind az EU szintén gabonahiányos mediterrán részét, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát. Bár Ukrajna, mint tudjuk, komoly gazdasági problémákkal küzd, ezt az országot még Magyarországnál is keményebben sújtotta az elmúlt évben a 2008. évi világgazdasági pénzügyi válság, mégis Ukrajna ilyen körülmények között világviszonylatban is kiemelkedô mezôgazdasági (szántóföldi-növénytermesztési) agrártermelô és agrárexportôr jelenleg is. Hogy mit hoz a jövô, milyen irányban fejlôdik az ukrán mezôgazdaság, az még nem dôlt el. A fél kontinensnyi ország mezôgazdaságának üzemi szerkezete – hasonlóan a magyarországihoz – még most is átalakulóban van. Ukrajnában mintegy 11 millió földtulajdonos van. Ez azonban még nem zárja ki, hogy az ország mezôgazdasága a dél-amerikai nagyüzemi (brazil, argentin) mintát kövesse a dominánsan családi gazdaságokból álló nyugat-európai mintával szemben. Ukrajnában 2005-ben a szovjet idôk utód-nagyüzemei gazdálkodtak a termôterület 46 százalékán, és ôk állították elô a mezôgazdasági termelési érték 39 százalékát. Velük versenyeznek az új típusú árutermelô családi gazdaságok, amelyeknek fejlôdése az elmúlt idôszakban látványos volt. Számuk az 1993. évi 14,7 ezerrôl 2005-ben 46,4 ezerre

nôtt, és átlagterületük 20-ról 90 hektárra (!) emelkedett. Azonban még most is csak a földterület 11 százalékán gazdálkodnak. Az elôbbi két fô árutermelô üzemcsoporton kívül ott van még a jelenleg egyikbe sem sorolható, a földterület 43 százalékán gazdálkodó több mint 5 millió önellátó gazdaság, 2,8 hektár átlagos üzemmérettel. (Ez utóbbi nagyságrend a mediterrán EU országok átlagos üzemméretével azonos, tehát csak a politikaigazdasági viszonyok jövôbeni alakulásának kérdése, hogy ezek a gazdaságok megszûnnek és el/vagy bérbe adják földterületüket, illetôleg – amely lehetôséget a nagyon rossz általános gazdasági feltételek mellett szintén nem lehet kizárni – tovább gazdálkodnak.) Adva van tehát Ukrajnában 42 millió hektár, többnyire kiváló minôségû termôterület, és egy ma még labilis üzemszerkezet, amihez alapinformációként hozzájön, hogy az ukrán mezôgazdaság termelési szerkezete a függetlenség elnyerése óta a magyaréhoz hasonlóan szintén folyamatosan a szántóföldi növénytermelés irányában mozdul el. Hasonlóan a magyar helyzethez, és nagyjából a magyarral azonos tényezôk miatt az állattenyésztés Ukrajnában is óriási válságban van, és valószínûleg a szovjet idôkben tapasztalható jelentôségét már soha nem is nyeri vissza. Jelenleg minden jel arra utal, hogy az ukrán mezôgazdaságban, ha beindul a fejlôdés a „legkönnyebb agrárfejlôdési pályát” követi, azaz a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés még inkább dominánssá válik, és az állattenyésztés még inkább visszaszorul. Az ország agrárexportôr kapacitását nemcsak a termelési potenciál egyre jobb kihasználása növeli, de ezzel párhuzamosan a belsô élelmiszerkereslet csökkenése is. Ukrajna az az ország Európában, ahol a népesség a leggyorsabb ütemben, évi 150 ezer fôvel csökken. Az ukrán sajtó 2009 szeptemberében már arról adott hírt, hogy az ország lakossága 2009 augusztusában, elôször az ország történetében, kevesebb mint 46 millió fô volt.

Üzenet A felvázolt adatokból és összefüggésekbôl egyértelmûen az olvasható ki, hogy Ukrajna belátható idôn belül az EU legnagyobb mezôgazdasági nyersanyagtermelôjévé válik. Már 2008-ban az EU volt az ukrán agrárexport legfontosabb cél-

2A

cikk eredeti címe: „Ukraine’s Agriculture: Harvesting the potential?”, amit a tartalmat visszaadva a következô képen fordítanék: Ukrán mezôgazdaság: Be tudod-e tölteni azt a szerepet, amire képes vagy? A Cikk megjelent a Bizottság kereskedelempolitikai folyóiratában, Monitoring Agri-trade Policy, December 2009, a forrás helye az interneten: http://ec.europa.eu/agriculture/publi/map/index_en.htm.

20


Kitekintés

állomása. Ebben az évben az EU-ba irányult a teljes ukrán agrárexport 30 százaléka, miközben a korábban domináns Oroszország részaránya az ukrán agrárexportban ugyanebben az évben már csak 17 százalék volt. Az elmondottak fényében különleges jelentôségû, hogy már 2008-ban az EU-ba irányuló 2,1 milliárd USD értékû ukrán agrárexportban egyértelmûen a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés produktumai domináltak. Már ebben az évben a finomítatlan napraforgóolaj (gyakorlatilag a napraforgómag), a repcemag, a búza, valamint a kukorica tette ki a teljes EU-ba irányuló ukrán agrárexport 67 százalékát (!). Az ukrán agrárexportra az a jellemzô, hogy az ukránok már most (agrár)nyersanyagot exportálnak az EU-ba, és onnan feldolgozott élelmiszeripari termékeket importálnak. (És még ilyen kereskedelmi szerkezet mellett is az EU-val szembeni agrárkülkereskedelmi mérlegük 2008-ban mintegy 400 millió dolláros pozitívumot mutatott!) Ha beindul az ukrán mezôgazdaság, az agrárkereskedelmi kapcsolatok további fejlôdéséhez mind az EU, mind Ukrajna részérôl adottak a kereskedelempolitikai feltételek. Ukrajna 2008 óta a WTO tagja, és 2009-ben pedig Társulási Szerzôdést kötött az EU-val. (Amely szerzôdés – hasonlóan a csatlakozást megelôzô magyar Társulási Szerzôdéshez – gyakorlatilag vámmentes uniós agrárexportot tesz lehetôvé Ukrajna számára.)


Ezzel a kör bezárul, és mondandóm végére értem. Az európai agrárkereskedelmi kapcsolatokban az országok és régiók közötti „munkamegosztás” korunkban, mint minden nagyobb politikai átrendezôdés után, most is rendkívüli ütemben felgyorsult. Az EU kereskedelmi stratégák ukrán mezôgazdaságról írott cikkét olvasva, óhatatlanul a magyar mezôgazdaság „új európai rendbe” történô betagolódására kell gondolnom. Nemrég egy kolléganômmel az APEH-nél várva a hazai kukoricatermesztésre létrehozandó bioetanol-projektek kerültek terítékre. Már akkor sem lelkesítettek túlzottan ezek az elképzelések, de az ukrán mezôgazdaságról írt cikk olvasása után, az ukrán potenciállal a magyar kapacitásokat összehasonlítva, e fejlôdési út helyességét illetôen még komolyabb kételyek ébredtek bennem. Ezért ne haragudjanak, ha mint Szekér elvtárs idejében, azokhoz akik döntési pozícióban vannak, most is felteszek egy kényes kérdést: Tessenek mondani, a magyar mezôgazdaságnak valóban erre van szüksége? Azt remélem, ha el tetszenek olvasni az ukrán mezôgazdaságról írt uniós cikket, talán Önök is elbizonytalanodnak a tekintetben, hogy számunkra valóban ez lenne a helyes út... Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

21

Kitekintés

Zöld zászlóbontás Miniszteri szintû OECD tanácsülés hagyta jóvá 2009 derekán azt a mandátumot, mely szerint a környezetterhelés drámai növekedése és a klímaváltozás felgyorsulásának elkerülése végett új gazdaságnövekedési stratégiai irányvonal kialakítására van szükség. A „Zöld Növekedési Stratégia” névvel illetett új irányvonal szerint a jelenlegi gazdasági válság közepette fokozni kell az erôfeszítést a fenntartható, környezetünket kímélô, energiahasználat szempontjából hatékonyabb és a természeti erôforrások ésszerûbb használatát kiemelt szempontnak tekintô növekedési stratégia kidolgozása és megvalósítása érdekében. A lényeg, hogy az új stratégiai irányvonal szerint csak olyan gazdasági növekedést szabad támogatni a kormányoknak, melynek révén csökken a környezetszennyezés és az üvegház hatású gázok kibocsátása. Emellett minimalizálható a hulladékképzôdés, javuljon a hulladékhasznosítás és visszaszorítható legyen a természeti erôforrásokkal való pazarló gazdálkodás. A biodiverzitás jelenlegi szintje mindenek mellett fenntartható legyen. A „zöld növekedés” egyúttal egészségesebb környezetet is teremt az emberek számára és racionálisabbá teszi az energiával való gazdálkodást, ezáltal csökkenti az (import) energiafüggôséget, mérsékli a klímaváltozás káros hatásait. A Zöld Növekedési Stratégia tehát valójában integrálja a gazdasági növekedést, a környezettudatos fejlesztéspolitikát és a szociális megfontolásokat, s ezáltal az új paradigmát képez az elkövetkezô évek fejlesztéspolitikája számára. Számtalan gazdasági, szociális, környezeti és innovációs aspektusa van ennek az új iránynak, amely már részleteiben elemzett terület, azonban eddig nem merült fel az igény, hogy ezen részismereteket egy rendezô elv mentén, a kölcsönhatásokat is figyelembe véve hierarchikus rendszerbe szervezzék. Csak emlékeztetôül: az OECD már több ízben is foglalkozott a gazdasági élet számos jelenségével, így a környezetpolitikával, a munkaerôpiaccal, a klímaváltozással, az innováció kérdéseivel, az energiagazdálkodással és a megújuló energianyerés jövôbeli lehetôségeivel. A Zöld Növekedési Stratégia az OECD 2009–2011es munkaprogramjának kiemelt jelentôségû irányvonala lesz, mely a gazdasági hatékonyságot ötvözi a környezetkímélô, innovatív kapacitást serkentô beavatkozásokkal. (A klímaváltozás kényszerítette ki, hogy számos uniós országban már évekkel ezelôtt összevonták a mezôgazdasági

22

és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi minisztériumot, sôt a vízügyi (tengerügyi) tárcát is. A szerk.) A program megalapozása érdekében elemezni szükséges a jelenlegi helyzetet és indikátorokat kell képezni az elmozdulás mértékének érzékelésére. A program az alábbi fôbb elemekbôl építkezik: – A klímaváltozás, a biodiverzitás, az ökoszisztémák lepusztulását fékezô szolgáltatások fejlesztése és a természeti erôforrások fenntartható használata, kiváltképp az édesvíz-készlet hasznosítása; – A zöld termékek piacának bôvítése. Hasznos lenne, ha az alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett termelt és készülô, alacsony anyagfelhasználású, továbbá a természeti erôforrások fenntartható használatán alapuló termékek piaca lendülne fel. Ehhez zöld adó is bevezetésre kerülne, egyéb kiegészítô intézkedésekkel egyetemben. – A természeti erôforrások fenntartható használatát kikényszerítô rendszer megalkotása. A hulladékok helyes beárazásával a természetrongálás indikátorai kidolgozhatók, a természeti erôforrások mértéktartó használata kikényszeríthetô. El kell jutni odáig, hogy a széndioxid-kibocsátás, illetve az üvegház hatású gázok kibocsátása a szakmapolitikai eszköztár alkotó elemévé váljon. – A zöld technológiák kidolgozása, innovációja bátorításra szorul. A kutatásösztönzés támogatáspolitikai hátterét és a támogatás forrásait, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését ösztönözni kell. Gyorsan változó világunkban a népességnövekedés, a minôségi élelmiszerigény rohamos bôvülésébôl származó többlet-élelmiszerkereslet közép- és hosszabb távon erôs nyomás alatt tartja az élelmiszergazdaságot. A növekedési kényszer mindhárom, agrárgazdaságot érintô területen, az élelmiszertermelés, a takarmány-elôállítás és a zöld energia területén is tetten érhetô. A gond csak az, hogy ezen növekvô feladatoknak csökkenô termôterület és vészesen fogyó édesvíz-, illetve öntözôvízkészlet bázisán kell eleget tenni. A kihívás soha nem látott méretû. A feladatnak mindemellett nem csak a mennyiségi oldala különleges, hanem a mikéntje is. A fenntarthatósági alapkövetelmény a klímaváltozás körülményei között egyre nagyobb jelentôségre tesz szert, amit fontos nemzetközi fórumok ma már az ún. „Zöld


íz évvel ezelôtt, a cianid- és nehézfém-szennyezések okán Magyarország még joggal számíthatott arra, hogy országhatároktól függetlenül a Tisza vízgyûjtôterületének környezetvédelme egy nemzetközi program kiemelt témája lesz. Komoly esély volt arra is, hogy ehhez az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek szakmai, anyagi és erkölcsi támogatást adnak; elvégre több millió ember, közöttük a leghátrányosabb helyzetben élôk életfeltétele, és Európa egyik legérzékenyebb, legértékesebb ökológiai egységének környezeti biztonsága forog kockán. A Szamoson keresztül a Tiszába jutó cianidmérgezésre az Európai Unió szakdiplomáciája reagált a leggyorsabban és a leghatározottabban; már csak azért is, mert két csatlakozás elôtt álló ország között alakult ki ez a – több mint környezetkárosító – konfliktus, és azért is, mert a több nemzetközi egyezmény által védett (?) Duna legnagyobb mellékfolyóját érte példátlanul durva szennyezés. (Kapcsolódó cikk a 26. oldalon.) Képek és szöveg: Gönczy János

T

A nagybozantai cianidos zagytározó

Helyszíni szemle

A gátszakadás színhelye

Ez is átszakadhat

A fizika törvényei érvényesülnek

A korrózió bizonyítékai

A meztelen valóság

A vízügyi szolgálat uszályokkal terelte a Tiszát, ezzel könnyítve a vízben sodródó haltetemek összegyûjtését

Áldozatul estek a 10 kg körüli szaporodásra készülô süllôk is, tele ikrával

Ne ismétlôdhessen meg a 10 évvel ezelôtti Tiszát érô ökológiai katasztrófa!

Gazdag zsákmány lehetett volna...

Haltetemek összegyûjtése

z Ócsai Tájház mai épületegyüttese 5 portából áll, és mindegyik szabdalt, nadrágszíj-parcellára épített ház az eredeti helyén található! Az évtizedes gyûjtés – adományozás, lelkes munka – eredményeként 1980-ban megkapta a gyûjtemény, a ház a mûködési engedélyt, és megnyílhatott a látogatók elôtt az Ócsai Tájház, amely így éppen 2010-ben ünnepli 30. születésnapját. A telkek – egy kivételével – átjárhatók, az udvaron pihenést kínáló padok vannak, hogy ebben a régmúltat felelevenítô környezetben mindenki kedvére megpihenhessen és nézelôdhessen. (Kapcsolódó riport a 38. oldalon.) Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

A

Árpád-kori templom a tájházból

Tájház két épület között

Tornác, háttérben a templom

Konyhapolc korsókkal

Tisztaszoba: paraszt-polgári kultúra hordozója

Csikótûzhely

Búbos kemence

Kéziszerszám-arzenál

Répadaráló

A dikó

Ágtövisborona a falon

Öreg kopjafák

Kézi kukoricavetô

A víz világnapja: március 22. – Kitekintés Növekedés” kényszerének kategóriájával azonosítanak. Az egyre szûkülô természeti erôforrások ésszerûbb, kíméletesebb és hatékonyabb használata kiköveteli a termesztéstechnológiák fejlesztését, a kutatási eredmények gyakorlatba történô átültetését, a jó gazdálkodási tapasztalatok gyors átadását, a modernizációt éppúgy, mint a biotechnológiai eredmények termelésben és tápanyagfeltárásban való hasznosítását.

A természeti erôforrásokkal való ésszerû gazdálkodás, az erôforrások pazarlásmentes használata, az irreverzibilis folyamatok elkerülése közeljövônk létkérdésévé válik. Összeállította: SzJ Forrás: OECD 2009. november

Vízforrások és vízigény a klímaváltozás árnyékában A 6,7 milliárd fôre tehetô emberiség lélekszáma ma évi 80 millió fôvel növekszik, de a Föld édesvízkészlete se több, se kevesebb, mint a Nagy Római Birodalom idején, amikor csak 300 millióra volt tehetô az emberiség létszáma. Igaz, annyival rosszabb a helyzet, hogy egyre szennyezettebbé válnak a vízforrások. A fokozódó igények szûkülô vízkészlettel találkoznak. A klímaváltozás, a felmelegedés átrendezi a vízkészlet-gazdálkodás hagyományos sémáit. A felmelegedés aszály és árvizek képében jelenik meg, a csapadékeloszlás egyre rapszodikusabbá válik. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az élelmiszertermelô térségekben a téli csapadék (hó és jég) hamar elillan és gyorsan leszivárog a talajba. A vegetációs idôszakban lehulló csapadék a termesztett növények vízszükségletét pedig többnyire nem fedezi. Sem a víz mennyiség, sem a csapadék eloszlása nem megfelelô, így az ökoszisztéma is degradálódik. A vízhiány a biológiai sokszínûségre is káros hatással van. Az édesvízhiány konfliktust gerjeszt a vízhasznosító termelôk között éppúgy, mint a vízhiányos és vízben gazdag országok között.

Gazdasági hatások A világ egyes térségeiben a vízkészlet csökkenése és a vízszennyezés már visszafordíthatatlan folyamatokat indított el. Elegendô csak utalni arra, hogy egykor nagy vízhozamú folyók tûnnek el manapság a sivatagban, anélkül, hogy egykori torkolatvidéküket elérhetnék. Ilyen veszély fenyegeti a Kolorádót éppúgy, mint a Nílust. Az esôerdôk szárazságtól szenvednek, és egyre mélyebbre húzódik a talajvíz. Az ipari övezetekben és a városok területén egyre szennyezettebb a vízkészlet, egyre több ráfordítást igényel a vízbázis megôrzése és a víztisztítás. Van, ahol az


algásodás teszi tönkre a vízkészletet, van ahol az ipari fémsók vagy baktériumos fertôzés. Mindenesetre kétséges, hogy az utókorra egészséges vízbázist hagyunk-e. Az aszály, a szárazság nem csak Ausztrália mezôgazdaságát veszélyezteti, hanem már Chilében, sôt Kaliforniában is rendszeresen pusztít, csökkentve a ráfordítások hatékonyságát, a termelési eredményeket, a termelôi jövedelmeket. Kenyában az árvizekkel kombinált szárazság miatt 1997 és 2000 között 4,8 milliárd dollárra becsült gazdasági kár képzôdött, ami az éves átlagos nemzeti jövedelem 16%-át tette ki.

Víz és egészség Drámai következményekkel jár a vízhiány az egészségre nézve. A fejlôdô országokban a beteg-

23

Kitekintés ségek 80%-a az elégtelen vagy szennyezett, betegséget terjesztô vízkészlettel függ össze. Az ENSZ felmérése szerint évi 1,7 millió ember halálát okozza az elégtelen vízellátás, a vízhiány. Egyre nehezebb az egészséges vízhez való hozzájutás, ami az infrastrukturális hátrányok felszámolásáért kiált.

Politikai kockázatok Évtizedes semmittevés a helyzet súlyosbodásához vezet. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy az édesvízforrások kimeríthetetlenek, mert tulajdonképpen megújuló készletekrôl van szó. Lényegesen racionálisabban kellene a vízkészletünket hasznosítani, mint tesszük ezt ma. A klímaváltozással szembeni küzdelem egyik nélkülözhetetlen eleme a vízszolgáltatás fejlesztése. Az agrárpolitika súlyponti elemévé kell, hogy váljon nálunk is a vízkészlet-hasznosítás, az okszerûbb vízgazdálkodás. Tudnunk kell azonban, hogy a nemzetgazdaság más ágazatai is egyre nagyobb vízfelhasználóvá válnak (energiaszektor, egészségügy.) Nincs ma a világnak egyetlen régiója sem, amely kivétel lenne a vízellátási gondok alól. Még a kiterjedt öntözési kultúrájú Latin-Amerikában, Kanadában vagy Észak-Európában és Oroszországban is szembe találják magukat az emberek a vízigény növekedésével, a vízminôség romlásával, a vízforrások lepusztulásával. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy minket, magyarokat a vízkészlet-csökkenés nem érint. Ha a Föld szenved a vízhiánytól, akkor kihat az mindenkire, bárhol is éljen a világon. Politikai instabilitást szül a fenyegetô vízhiány a Föld számos térségében.

Drága zöldenergia – bôvülô édesvízfogyasztás Demográfiai gondok is súlyosbítják a helyzetet, hiszen a már említett éves növekmény hatására 64 millió köbméterrel nô évente az édesvízfogyasztás. Súlyosbító körülmény, hogy a népességnövekedés zöme a városokra tevôdik át, ahol egyébként is komoly ellátási gondokkal küzdenek. Az ivóvíz aránya a vízszükségleten belül érdekes módon messze alacsonyabb szinten növekszik, mint más területeké. Kiváltképp a mezôgazdaság, az energiatermelés és az ipari termelés vízigénye bôvül. Ami a mezôgazdaságot illeti, az élelmiszer-termelés fejlôdése súlyos teherként nehezedik a vízkészlet-gazdálkodásra.

24

A feltörekvô országok gyors gazdasági növekedésének egyenes következménye, hogy a középosztály megerôsödik, és porondra lépve egyre bôvülô, minôségi élelmiszerfogyasztást követel. Különösen a húsfogyasztás meredek emelkedése jár kiemelt vízfogyasztási konzekvenciákkal, hiszen nem csak az állattartás, hanem a takarmányelôállítás is terheli a vízmérleget. Eléggé nehezen hihetô, de például 1 kilogramm búza elôállításához, régiónként ugyan eltérô mértékben, de 400-tól 2000 liternyi víz, csapadékvíz szükséges. Ha viszont húsban gondolkodunk, akkor még drámaibb a helyzet, hiszen 1 kilogramm hús elôállításához, a takarmányszükségletet is beleszámítva, a vízszükséglet 1000-tôl 20 ezer literig terjed. Az energiaszektor is nagy vízfelhasználó. Az üvegház hatású gázok kibocsátásának fékezését célzó beavatkozások csak gerjesztik a vízigényt. Meglehetôsen érdekes aspektusa az ún. zöld energiának, hogy 1 liter bioüzemanyag elôállításához az UNESCO számításai szerint 2500 liter vízre van szükség. A nukleáris energia elôállítása is vízigényes folyamat, hiszen rendkívül jelentôs mennyiségû hûtôvízre van szüksége a technológiai folyamatnak, jóllehet a hûtôvíz nem vész el, „csupán” hôvel szennyezôdve kerül vissza a befogadó folyóba. A textilipar, az elektronika, az élelmiszeripar, a bányászat és a fémipar is nagy mennyiségû vizet használ fel. Ha azt néznénk, hogy mely területek kerülnek 2020-ra kritikus helyzetbe a világon, akkor bizony megrendülnénk, hiszen például Közép- és DélAfrikában, Indiában, Bangladesben és Indonéziában hemzsegnek az olyan városok, ahol a lakosság több mint 20%-a nélkülözni fogja a folyóvizet. A dél-afrikai Johannesburgba, Pekingbe, Casablankába, Barcelonába, Tripoliba, Tel-Avivba, Teheránba, de még Los Angelesbe is majd csak rendkívüli távolságokból tudják szállítani az ivóvizet. Emellett terjed a vízhiányos vidéki régiók száma a világban. Ha meggondoljuk, hogy a Föld vízkészletének 99,5%-a sós, azaz tengervíz és csak 0,5%-nyi az édesvíz, melybôl gazdálkodhatunk, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy milyen szûk keresztmetszetet képez a víz, és micsoda konfliktusok forrásává válhat – és válik már napjainkban is – a vízkészletek feletti ellenôrzés jogának megszerzése. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: Le Monde 2009. március 12. (Küzdeni kell a víz-krízis ellen, sürget az ENSZ)


Géntechnológia

India elutasította a génmanipulált padlizsánt Hosszas vita elôzte meg Indiában a génkezelt padlizsán betiltását. Az engedélyezés támogatói nagyobb termésátlaggal érveltek, míg ellenzôi a módosított zöldség élettani hatásai miatt aggódtak. Egyelôre a félelem gyôzött, de hosszú távon mi lesz a fontosabb: elegendô élelemmel látni el a hatalmas lakosságot vagy kevesebb, de egészséges növényt termelni? „Kifelé a BT padlizsánnal (helyi nevén BT brindzsál) Indiából!” – kiabálta Bangalore városának központi fôiskolája elôtt mintegy 100 tüntetô, akik a környezetvédelmi miniszter, Dzsairam Rames vezetése alatt zajló, a génmódosítás ügyének megvitatását célzó fórum alkalmából gyûltek össze a hét elején. Ez volt az utolsó találkozó a téma kapcsán, ami tulajdonképp elbillentette a mérleg nyelvét abba az irányba, hogy a szubkontinensen egyelôre ne „honosodhasson meg” a géntechnológiával kezelt lila zöldség. A történet még tavaly kezdôdött, amikor az állami irányítás alatt álló Géntechnológiai Bizottság (GEAC, Genetic Engineering Approval Committee) elfogadta a BT brindzsál kereskedelmi célú termesztését. Ez a fajta padlizsán a Bacillus thuringiensis (BT) nevû talajbaktérium génjét tartalmazza, mely a növényt rendkívül ellenállóvá teszi a különbözô kártevôk ellen, így lehetôvé válik az éves terméshozam akár többszörösére növelése is. (A BT hatásmechanizmusának lényege, hogy a spóraképzés során olyan toxint termel, mely mérgezôen hat bizonyos rovarokra.) India számára egyébként már nem idegen a génkezelt növény fogalma, tekintettel arra, hogy 2002-ben hatóságilag jóváhagyták a gyapot – szintén a BT felhasználásával kialakított – génkezelt változatának termesztését, ami sok agrárszektorban dolgozó helyzetén javított. Akik már eddig profitálni tudtak a technológia ezen vívmányából, nem is ágálnak az újabb szabadalom ellen, amely jelenleg az USA-ban székelô élelmiszeripari óriás, a Monsanto birtokában van. Az 1901-ben alapított, mezôgazdasági termékek gyártásával és biotechnológiával foglalkozó vállalat – amelynek többek között a szaharint is köszönhetjük –, jelentôs tulajdoni hányaddal rendelkezik az indiai Mahyco vetômagcégben. E cég tudósai segítségével fejlesztette ki az „ellenálló padlizsánt", és ezen a cégen keresztül kezdené meg annak termesztését.


Veszélybe kerülhetnek a hagyományos indiai padlizsánfajták A közvéleményt ezúttal sokkal jobban megosztotta a növényi génmódosítás, mint korábban, a pamutgyártás vonatkozásában. A „brindzsál” esetében ugyanis nem csak a kultúra, hanem az indiai étrend egyik elválaszthatatlan részérôl van szó, melyet már évezredekkel ezelôtt táplálékként használtak a szubkontinensen. Feltehetôleg a keleti országrészbôl származik az A- és C-vitaminban gazdag, a burgonyafélék családjába tartozó zöldség, bár egyesek szerint Kínában és Iránban is ôshonosnak számít. Ebbôl az aspektusból tekintve az ügyet pedig akár jogilag is megtámadható a BT padlizsán kereskedelmi célú termesztése, hiszen az India által 1992-ben aláírt, a biodiverzitásról szóló nemzetközi egyezmény kiegészítése, a Kartagénai Protokoll ellenzi a növények genetikai szerkezetének módosítását azok származási helyén. Az egyik tekintélyes indiai élelmiszerbiztonsági szakértô, Devinder Sarma szerint a génmódosított padlizsán bevezetése a biológiai sokféleséget, így a szóban forgó zöldség szempontjából a több mint 2500 (mások szerint 4000) különbözô fajta fennmaradását sodorná veszélybe. Sokan támadják a BT brindzsált annak hosszú távú egészségre gyakorolt hatása miatt is. Bár az embereken végzett tesztek még hiányoznak a növény esetében, arról már van bizonyíték, hogy

25

Géntechnológia – Környezetszennyezés patkányok génkezelt terményekkel való etetése idôvel halálos máj-, tüdô- és veseproblémákhoz vezethet.

Ez már a biológiai terrorizmus... Természetesen a civil csoportok és szakértôk mellett az ellenzék is kivette a részét az állami kézben lévô GEAC által hozott döntés támadásából. A jelenlegi központi vezetéssel szemben álló politikai erôk által irányított tartományok (pl.: Bihar, Nyugat-Bengál, Karnátaka, Kerala) egyenesen azzal vádolták a hatalmon lévô Kongreszszus Pártot, hogy az ország agrárszektorát a nagy multik hatáskörébe engedi át, sôt, Kerala fôminisztere, a baloldali V. S. Acsuthanandan, az esemény kapcsán az „élelmiszeripar kolonizációjáról” beszélt. India legkevésbé korrupt államában épp ezért – elôvigyázatosságból – már be is tiltották a génmódosított növényeket. (Kerala az emberi fejlettségi index (Human Development Index) alapján a legfejlettebb indiai állam. A mutatószám nem a GDP-t, hanem az életszínvonalat, várható élettartamot, írástudást és oktatási színvonalat méri.) A hindu szélsôséges csoportok még ennél is többet látnak a BT brindzsál ügyben: egyik képviselôjük, Mohan Bhagvat „terrorista kém”-hez hasonlította a nemzeti eledel magasabb terméshozamú változatát, melyet az idegen hatalmak azért küldtek, hogy destabilizálják általa az országot.

A döntés lelkiismereti kérdés is – Rames szerint Az elsô génmódosítással tökéletesített vitamindús indiai élelem tényleg nagy port kavart

az országban, Rames környezetvédelmi miniszter ezért tartotta szükségesnek, hogy további vitára bocsássa a BT brindzsál kereskedelmi forgalomba hozatalának kérdését. Hét nagyvárosban fordult meg az elmúlt hónapokban, ahol a támogatók és ellenzôk képviselôit is meghallgatta. Bár sokszor hallatták hangjukat azok is, akik a padlizsán új változatát az eddigieknél sokkal biztonságosabbnak ítélik a termesztésükhöz szükséges minimális mennyiségû növényvédôszer használata és a velük végzett alaposabb kutatások miatt, a környezeti ügyekkel foglalkozó tárca vezetôje mégis úgy döntött, hogy határozatlan ideig tartó moratóriumot rendel el a génkezelt padlizsán termesztésére vonatkozóan. „Az én felelôsségem óvatos és körültekintô döntést hozni” – jelentette ki Rames –, mely „független tudományos tanulmányokon” alapul. Ami miatt a BT brindzsálról hozott döntésnek súlya van, az India 1,2 milliárd lakosának zavartalan élelemellátása, amit a kormány az elsôdleges feladatok között tart számon. Valóban, a terméshozam növelésének egyik járható útja a géntechnológia alkalmazása, amit most, a jelen határozat nyomán lezártak a padlizsán mint alapélelem esetében. A másik – maradék – megoldás a termelékenység növelése, az ésszerûbb földhasználat (pl.: jóval kevesebb mûtrágya-alkalmazás) lehetne, ami a szubkontinensen komoly kívánnivalót hagy maga után. Jó példa erre a gyapot termelése, melynek volumene hektáronként az európai átlag alig fele, bár ennek mértékét a 2002ben engedélyezett, szintén a BT talajbaktérium génjével kezelt növényváltozattal már mintegy 87%-kal sikerült növelni. Forrás: kitekintô.hu

Lezáratlan és elintézetlen ügy Az ausztráliai ESMERALDA nemesfém-kitermelô érdekcsoport és a román állami tulajdonú REMIN bányatársaság a meddôhányókban visszamaradt arany, ezüst és egyéb nemesfémek kinyerésére AURUL néven közös vállalatot alapított. Az Erdély egyik történelmi bányaközpontjában, Nagybányán felépített üzem 1999-ben kapott mûködési engedélyt, de valójában már 1994-tôl – a próbaüzemeltetés alatt is –jelenôs mennyiségû ércet dolgozott fel. 1m3 meddôbôl átlag 1 g aranyat nyertek, ami magas nyereséget biztosított. Az arany feltárásához ciánlúgos technológiát alkalmaztak, aminek lényege, hogy a meddô ás-

26

ványban lévô aranyat, ezüstöt és más elemeket nátrium-cianát, vagy kálium-cianát lúggal kioldják, majd flotációs eljárással tisztítják. A nagybányai AURUL üzemében az átlúgozási folyamat után visszamaradt magas cianid-koncentrációjú zagyot technológiai vízzel hígították, és nagynyomású csôvezetéken több mint 4 kilométer távolságra, a Nagybozanta falu határában lévô ülepítô zagyanyagból épített tározótóba szállították. Kiülepedés után a tó cianidos vizét viszszavezették, és a meddôfeltárásnál újra felhasználták. Ezzel az eljárással jelentôs költséget takarítottak meg, de súlyosan veszélyeztették a


Környezetszennyezés környezet biztonságát. Már a próbaüzem alatt a csôvezeték több alkalommal megsérült, a kiömlô cianid a falu határát legeltetésre alkalmatlanná tette, több szarvasmarha, ló és más állat pusztulását okozta. A környezetbiztonságos technológia követelménye szerint, az arany kioldása után a cianidot még az üzem területén belül semlegesíteni kell, és az élôvilágra ártalmatlan (?) vegyületté kell átalakítani, a továbbiakban mint „fokozottan veszélyes” hulladékot kell kezelni. Az AURUL ezt a semlegesítô eljárást technológiájából törölte.

10 éve történt 2000. január 30-án a zagyülepítô – szinte ideiglenes jelleggel épült – töltése átszakadt, és mintegy 120 tonna ciánt és nehézfémet – rézkomplexet – tartalmazó 100 ezer m3-nyi víz ömlött Nagybozanta alatt a Zazar patakba, majd tovább a Lápos vízfolyásokon keresztül a Szamos folyóba, így a Tiszába. A szennyezô ár a magyar folyószakaszon (Szamos, Tisza) február 1–12. között vonult le. A cianid-koncentráció a Szamos belépô szelvényében 300-szorosan, a Tiszában Szegednél 100-szorosan haladta meg az „erôsen szennyezett vízminôség” határértékét. A kálium- és a nátrium-cianid vegyületek a legerôsebb hatású mérgek közé tartoznak. Gátolják a sejtek oxigénfelvételét, a sejtek fulladásos pusztulását okozzák. A Szamos és a Tisza cianidszennyezése a vízi élôvilágot megmérgezte, az alacsonyabb rendû egysejtû szervezetektôl a halakig. Emberi életet csodával határos módon nem követelt. A pusztítás nagyságát „megtévesztô látványossággal” az úszó haltetemek mutatták, holott valójában a teljes ökológiai rendszer összeomlott. Európa egyik élôvilágban leggazdagabb folyójának egyes szakaszai a szó szoros értelmében élettelenné váltak. 2000. március 10-én újabb súlyos szennyezés érte a Tiszát, a ciántól megkímélt felsôbb szakaszát is érintve. Borsabánya közelében lévô Novác meddô hasznosítására épült zagytározó gátrendszere megsérült, átszakadt és mintegy 20 000 tonna nehézfém tartalmú zagy a biztonsági gyûrût is áttörve beömlött a Novác patakba, majd a Vasér, a Visón a Tiszába vezette. Hozzáértô becslések szerint a magyar Tiszába évente mintegy 40–50 000 tonna nehézfém mosódik be, fôleg Pb, Zn, Cu, Sb, Cd, Mn, Co. Lopakodó, alattomos szennyezô anyagok, melyek oldatban vagy kötötten beépülnek az élô szervezetbe, akkumulálódnak és lassú folyamat során súlyos egészségkárosodást okoznak.


A Tisza cianid- és nehézfém-szennyezésének ügyét az elmúlt tíz év alatt nem tudtuk lezárni …sem szakmailag sem gazdaságilag, jogilag, és erkölcsileg még úgysem. E témakörben jószerivel eddig nincs megnyugtató válasz. A tiszai vízminôség védelme, az Alföld környezetbiztonságának megteremtése a magyar szakpolitika, illetve szakdiplomácia egyik legnagyobb kihívása. A magyar társadalom türelemének valódi próbatétele kellene, hogy legyen. Nem is annyira a kártérítési per eddigi eredménytelensége aggasztó, – elvégre kivételesen bonyolult és politikailag is kényes igazságszolgáltatásról van szó – hanem az a tény, hogy az eltelt idôszak alatt vajmi keveset tettünk, – vagy egyáltalán próbáltunk tenni (?) – annak érdekében, hogy jelesen a Tisza vízrendszerének élôvilágát, a folyó mellett élô több millió ember életminôségét, a magyar alföldi gazdaság éltetô ütôerét veszélyeztetô, – döntôen Románia területén lévô – potenciális szennyezô forrásokat felszámolják, illetve csak állami garanciákkal lefedett biztonságos technológiákat alkalmazzanak. Az eltelt évek alatt nem, hogy javultak volna ennek lehetôségei, hanem az elmulasztott intézkedések, a meg nem valósult tervek még tovább gyengítették az egyébként is csak nemzetközi támogatással megvalósítható célok elérési esélyeit.

Gyors reagálás Tíz évvel ezelôtt, a cianid- és nehézfém-szenynyezések okán Magyarország még joggal számíthatott arra, hogy országhatároktól függetlenül a Tisza vízgyûjtôterületének környezetvédelme egy nemzetközi program kiemelt témája lesz. Komoly esély volt arra is, hogy ehhez az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek szakmai, anyagi és erkölcsi támogatást adnak; elvégre több millió ember, közöttük a leghátrányosabb helyzetben élôk életfeltétele, és Európa egyik legérzékenyebb, legértékesebb ökológiai egységének környezeti biztonsága forog kockán.

27

Környezetszennyezés A Szamoson keresztül a Tiszába jutó cianidmérgezésre az Európai Unió szakdiplomáciája reagált a leggyorsabban és a leghatározottabban; már csak azért is, mert két csatlakozás elôtt álló ország között alakult ki ez a – több mint környezetkárosító – konfliktus, és azért is, mert a több nemzetközi egyezmény által védett (?) Duna legnagyobb mellékfolyóját érte példátlanul durva szennyezés. Az EU környezetvédelmi fôbiztosa megbízást adott egy nemzetközi munkacsoport felállítására azzal, hogy tegyenek javaslatot a további szenynyezés megakadályozására. A munkacsoportnak nem volt feladata a Tiszát ért környezeti kár nagyságának megállapítása, mint ahogy tevékenysége a károkozó felelôsségére sem terjedt ki. Sajnálatos módon – a nem bányászati szakértôkbôl összeállított munkacsoport – a nagybozantai tározó gátszakadását a „rendkívül csapadékos idôjárás okozta balesetnek” (!?) minôsítette. Más szakértôk egyértelmûen igazolták, hogy a magasabb profit elérése érdekében, az üzemeltetôk tudatosan vállalták a legyengített technológia nagyobb környezeti károsítással járó kockázatát. Az Európa Tanács szakértôi csoportja – az érintett országok önbevallása (!) alapján – leltárt készíttetett a Tiszát veszélyeztetô potenciális szennyezô forrásokról. E szerint Románia területén mintegy 20 olyan üzem rendelkezik mûködési engedéllyel – vagy éppenséggel anélkül termel, – ahol a környezeti védelem biztonsági berendezései hiányoznak, vagy a minimális szakmai feltételeknek sem felelnek meg. Ezek bármelyike képes a cianidszennyezéssel azonos mértékû – Magyarország területére is átnyúló – ökológiai katasztrófát elôidézni. A már hasznosíthatatlan meddôhányókból, – közülük sokat már a legrészletesebb térképen sem tüntetnek fel – és az elhanyagolt, minden mûszaki karbantartás nélküli zagytárolókból folyamatosan érkezik nehézfémszenynyezés. A potenciális veszély felismerése késztette az Európai Tanács Miniszterhelyettesek Rapporteur Csoportját, hogy felszólítsa a Tisza vízgyûjtô területén érintett államokat, „tegyenek erôfeszítéseket a környezetvédelem terén folytatott eredményes regionális együttmûködés elôsegítésére, beleértve az Európai Tanács égisze alatt, az érintett államok közötti esetleges megoldás kidolgozását.”

Derékba tört jószándék Az Európai Tanács Fôtitkára támogatta a Rapporteuri Csoport javaslatát, és személyes megbízást adott a Tanács egyik legnagyobb te-

28

kintélyû jogtudósának, a strasbourgi egyetem tanszékvezetôjének, Alexander-Charles Kiss professzornak, aki akkor az Európai Környezetvédelmi Tanács elnöke tisztét is betöltötte, hogy dolgozza ki a Tisza vízgyûjtô területe fenntartható területfejlesztésére vonatkozó egyezménytervezetet. A tervezetet 2001 decemberében Strasbourgban a Tisza vízgyûjtô területén érintett országok szakértôi megvitatták és az abban foglaltakat elfogadták. A tervezett egyezmény rögzíteni kívánta, hogy: „A Szerzôdô Felek átfogó politikát folytatnak a Tisza vízgyûjtô területe fenntartható és környezeti szempontból megalapozott fejlesztésére, melynek során a megelôzés, a szennyezô fizet és az elôvigyázatosság elveit alkalmazzák, és az erôforrásokat mértéktartó és fenntartható módon hasznosítják […] erôsítik, összehangolják és koordinálják az ezzel kapcsolatban meghozott és tervezett helyi és nemzetközi szintû intézkedéseket a Tisza egész vízgyûjtô területén”. Elfogadása esetén az egyezmény nem csak a környezetvédelem terén rendezte volna az érintett országok egymás közötti kapcsolatát, hanem azonos mélységben kívánta egyeztetni a vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, a mezôgazdaság, erdôhasznosítás, természetvédelem, turizmus, halászat fejlesztési lehetôségeit. Mindehhez az Európai Tanács igen jelentôs anyagi támogatást helyezett kilátásba. Minden bizonnyal a Tisza vízgyûjtô területe fenntartható területfejlesztésére vonatkozó nemzetközi egyezmény példaértékû, kölcsönösen elônyös nemzetközi együttmûködés feltételeit teremthetné meg. Sajnálatos módon az elôkészítési folyamat 2002-ben megszakadt. A választások után megalakult koalíciós kormány más nemzetközi egyezményeken keresztül vélte biztosítani a Tisza vízgyûjtô fenntartható fejlesztését. Az Európai Tanács valószínûleg a magyar szakdiplomácia pezsdülésére vár. A Tisza élôvilága nem vár… Gönczy János


Dísznövénytermesztés

Merre tart a hazai dísznövényágazat? z emberek természet, virág és dísznövény iránti szeretete nem új keletû. Napjainkban a tudomány és technika világában egyre távolabb kerülünk a természettôl, és éppen ezért a táj- és környezetrendezésben az egyik legfontosabb funkcionális elem a dísznövény. Az ágazat profitképes. Ha gazdasági jelentôségét nézzük, akkor nagy szerepe van a foglalkoztatásban és a vidék népesség megtartásában. Megélhetést biztosít, a körfolyamat végén pedig állami bevételt hoz. Akik szakmán belül vannak, tudják, hogy a dísznövénytermesztôk élete sem különb a termelés más területén dolgozókénál, mivel a dísznövények vásárlása, felhasználása még inkább életszínvonal-függô, a gazdasági élet minden rezdülése sokkal jobban érezteti hatását munkánkban. A dísznövényágazat Magyarországon az utóbbi 10–15 évben hátrányos helyzetbe került, és ez a folyamat az uniós csatlakozással sem váltott irányt. Halvány változás mutatkozik a Dísznövény Szövetség és Terméktanács tevékenységének eredményeként, talán lassacskán sikerül bebizonyítani az ágazat fontosságát. Sajnálatos módon, még idén is elutasítottak több dísznövényes pályázatot, azzal az indoklással, hogy a dísznövény nem támogatott ágazat. zen a helyzeten mi, dísznövényesek csak közösen tudunk változtatni, úgy, hogy létrehozzuk és mûködtetjük azt a szakmai képviseletet, amely megfelelô anyagi alappal rendelkezik, és tagjai száma lefedi a szakterület 70%-át. Jelenleg a Dísznövény Szövetségnek a tagegyesületein keresztül 1600 tagja van. A szövetség által készített felmérés alapján kiderült, hogy a dísznövénytermesztéssel, -kereskedelemmel foglalkozók száma 2009-s adatok szerint, több mint 4000. Ez a szám tartalmaz sok kisvállalkozást, de nem tartalmazza a kertépíté-

A

E


szettel foglalkozókat és a háttéripari vállalkozásokat. Azt gondoljuk, hogy a tagság kibôvítésével, alacsony tagdíjakkal olyan stabil szervezet mûködtethetô, mely képviselni tudja az egész szakterületet. A Dísznövény Szövetség és Terméktanács országos érdekképviseleti szerv, melyet a dísznövénytermesztésben és -forgalmazásban, az ehhez kapcsolódó szakoktatási, kutatási területeken érdekelt szakmai szervezetek hozták létre 1990ben, érdekeik érvényesítésére és védelmére. Célja, hogy a dísznövény-termékpálya résztvevôinek tevékenységét összehangolja, a szakterületre vonatkozó hazai és külföldi kutatási eredmények érvényesüljenek, a szakterületen dolgozók munkája elismerést, társadalmi megbecsülést és támogatást élvezzen. Információkat gyûjt és közvetít a tagok között, kapcsolatot tart a hazai civil szervezetekkel és a nemzetközi szakmai szervezetekkel, tudományos tanácskozásokat, konzultációkat szervez. Összekötô szerepet tölt be a szakminisztérium és a termékpálya részvevôi között, figyelemmel kíséri az agrárpiaci rendtartásra vonatkozó jogszabályok érvényesülését, felkérésre véleményezi a szaktárca által küldött jogszabályok tervezetét. Kiállításokat szervez, belföldön és külföldön egyaránt. A dísznövénykertészet stratégiája a hazai piacok megtartása és fejlesztése mellett új piacok szerzése az újonnan csatlakozott uniós tagországokban és más kelet-európai országokban. Rövid távú stratégia az említett piaci lehetôségek felmérése, kapcsolatok kiépítése, és eredményként közös, szervezett, széleskörû kereskedelmi kapcsolat létrehozása. szövetség biztos abban, hogy kertészeti termékeink mellett a szakmai tudásunk, tapasztalataink, kutatási eredményeink és egyéb

A

29

Dísznövénytermesztés szolgáltatásaink versenyképesek az európai piacokon. Bízunk abban, hogy a közös kiállítások, az ott szerzett tapasztalatok hozzásegítenek a keresletnek megfelelô, széles áruválaszték megteremtéséhez, ami biztos alapot ad egy szervezett kereskedelmi tevékenység létrehozásához. Ezzel a hatalmas közös erôvel kell a hazai dísznövénykutatás-fejlesztést, az oktatást, termesztést, kereskedelmet, háttéripart a súlyának megfelelô helyzetbe hozni. A természeti adottságaink és környezeti lehetôségeink kihasználatlanok. Magyarország Európa kapuja a nagy népességû keleti országok felvevô piacaihoz, ahol a termeléstechnológia még alacsony színvonalú. A fogyasztási igény növekedése többszöröse a termelési színvonal növekedéséhez viszonyítva, ami hosszú távon jó piaci lehetôségeket nyújt az elôállított termékek és szolgáltatások számára. A szövetség az alapszabályban rögzített szakmai feladatok mellett, keresi azokat a lehetôségeket, melyek gazdasági elônyökhöz juttatják a tagokat, kihasználva a tagság nagy létszámából eredô elônyöket. magyar mezôgazdaságon belül a dísznövény-termesztési ágazat az egyik legintenzívebb terület, jelenleg 2000 ha szabadföldi, 315 ha fedett területen folyik termesztés és értékesítés, az elôállított termelési érték 100 milliárd Ft. Az ágazat 40 000 családnak, azaz több mint 100 000 embernek nyújt teljes vagy részmunkaidôs foglakoztatást, megélhetést. A teljes mezôgazdasági ágazatban jelenleg a munkaerôigény idényjellegû, de az ágazat stratégiájának kidolgozásával a dísznövényágazat versenyképességének növekedésével a munkaerô idényjellege csökkenthetô, illetve kiküszöbölhetô. A mai mezôgazdaságban a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési terület. A szabadföldi dísznövénytermesztésben 3–6 millió Ft bruttó árbevétel érhetô el hektáronként. Ez az összeg 40-szer nagyobb, mint ami például búzatermesztésbôl elérhetô. Az ágazat fontos jellemzôje, hogy kis területen nagy termelési érték állítható elô, s tudás-intenzív jellegébôl adódóan a szakképzett munkaerô, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények innovatív alkalmazása nagymértékben növeli a versenyképességet. Az ágazat termékeit luxus kategóriába sorolták és sorolják ma is, így nem részesült, részesül a súlyának megfelelô támogatottságban, nem jöttek létre termelôi-értékesítôi csoportok, a termesztés technológiai színvonala alacsony maradt. Fontos tényezô az ágazati tevékenységek magas munkaerôigénye és ezáltal a vidéken olyan nagy jelentôséggel bíró népességmegtartó képes-

A

30

sége. Munka- és jövedelemszerzési lehetôséget teremt a vidéki lakosság számára szabadföldi faiskolákban, mert a hektáronkénti munkaerôigény 0,6–1,2 fô, intenzív üvegházi dísznövénytermesztésben 8–10 fô. A magyar dísznövényágazat Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt fontos szerepet tölt be a nemzetközi dísznövény-kereskedelemben és jóval kisebbet a termesztésben. A nyugat-európai országokban a termesztési és értékesítési színvonal jóval magasabb, így nagyon sok termék kerül onnan a hazai piacokra, részben pedig Magyarországon keresztül a kelet-európai piacokra. A folyamatosan emelkedô üzemanyagárak és ezáltal a szállítási költségek emelkedése miatt megnyílik a lehetôség, hogy a kereskedelem mellett nagyobb szerepet kapjon a dísznövénytermesztés is, akár idegen tôke bevonásával és innen történô értékesítéssel a környezô keleti országokba. Magyarország klimatikus és talajadottságai nagyon kedvezôek, mely adottságok jobb kihasználása, a kutatási eredmények alkalmazása, intenzív költségtakarékos termesztési technológiák bevezetése nagyban hozzájárulna a magyar dísznövénytermesztés versenyképességének, az ágazat fejlesztésének növeléséhez. lyen megnövekedett jelentôség mellett, mi a szövetség feladata? Az, hogy együttmûködve a tagjaival, közösen dolgozzon a dísznövényágazat érdekeiért. Évrôl évre számos változás történik. Ezekre kell olyan válaszokat adnunk, amelyekkel a dísznövényes társadalom legszélesebb rétegei egyetértenek, nemcsak termesztôink, kereskedôink, hanem a háttéripar is. A döntések hozzásegítenek piacunk bôvítéséhez, forgalmunk növeléséhez, ugyanis csak így fejleszthetjük tevékenységünk színvonalát, ôrizhetjük meg a nemzetközi versenyben részesedésünket. Ocskay Mária elnök Dísznövény Szövetség és Terméktanács

I


Innováció

Gondolatfuttatás az innovációról raianus császár a rómaiakat hatalmuk csúcsára juttatta, de a határok mentén nem sokára ismét ellenségek jelentek meg. Marcus Aurelius már 15 évig harcolt a Pannoniába betörô kvádok és markomannok ellen – és közben esténként írt. A halál a harctéren érte. Pannoniát és vele a birodalmat nem a mély filozófiai gondolatok, hanem a négy év múlva hatalomra került Septimus Severus mentette meg. Visszaszorította az önkényeskedést, rendet teremtett fôleg a fôvárosban. Afrikában született, és jól ismerte Szíriát. A határok védelmére állandó lovas hadsereget szervezett. Pannoniában gyakran nem lehetett legeltetni, meghonosította Nyugat-Ázsiából a lucernát és egyes lóherefajtákat. Így sokkal több, értékes édes széna termett, a jól tartott lovakkal egész évben csatázhattak. Az átalakított birodalom katonái nem csak egy csatát nyertek, hanem megszilárdították a határt. Újjáépült Pannonia. Kétszáz év múlva betörtek a gótok. Eltûnt a lucerna is, több mint másfél évezredre. Találékony és kitartóan kutató emberek a Föld minden részén éltek. A két amerikai kontinensen 1492-ben az emberiség 5% százaléka lakott, mégis termesztett növényeink közel fele onnan származik. Hosszú lenne felsorolni a kínai találmányokat. Egy félre esô csendes-óceáni sziget néhány ezer lakosa találta fel azt a mozgásformát, amellyel a vízben leggyorsabban lehet haladni, ma már mindenütt ezt tanítják. A görög-római kultúra azonban már mitológiájában is kiemelkedik a többi közül. A görögök szerint egyik istenük, Apollon, találta fel a lantot, Héphaisztosz csodálatosan tudott vastárgyakat kovácsolni. Egy római monda szerint Cincinnatust az eke szarva mellôl szólítják el diktátornak. A római eke egyesítette a saját, az etruszkok és késôbb a gallok találmányait, kellett a lucerna telepítéséhez is. A római diktatúra jogi-hatalmi újítás, mást jelentett, mint jelenleg. Jó diktátornak az számított, aki gyorsan megmentette a hazát a veszélytôl. Cincinnatus 17 napig birtokolta a hatalmat, megverte az ellenséget, átadta a hatalmat konzuloknak, ment befejezni a szántást. gorjunk egy nagyot. 1474-ben a Velencei Állam kiadott egy decretum-ot a szabadalomról. Ma sem tudják jobban indokolni. Európáról, az európaiakat uraló országokról elmondhatjuk: történetük az átfogó, sokoldalú

T

U


innovációk története, (láttuk Severusnál) legalább annyira, mint az idônként fellángoló osztályharcoké. Ez utóbbiak szintén besorozhatók innovációnak – elôrebocsátva, hogy az innováció nem mindig jó, esetenként katasztrófához vezethet. A szabadalom intézménye így terjedt: Anglia, XVII. század eleje, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország. XVIII. század vége. Osztrák Császárság 1830-ban, a magyar Alkotmányba 1896-ban került be. A XIX. századig az emberek többsége minden országban az élelemszerzéssel foglalkozott, így az újítások többsége is ezt segítette. Legtöbben úgy vélik, hogy a folyamat a gyûjtögetô népek kosaraival indult el. Évezredeken át a rossz hatások kevéssé jelentkeztek, de l700 körül több rosszra mutató jelenség mutatkozott. Nem kerülhetjük meg, hogy bemutassuk az anyagi jellegû innováció jó és rossz hatásait. Egyelôre a legfontosabbakat. Kezdjük konkrét példával egy határterületrôl. Kisebb földmunkákat évezredek óta végeztek. Földvárakat, sáncokat létesítettek. Árkokat ástak a víz levezetésére és árkokat ástak a víz odavezetésére, máskor kisebb gátakkal védték házaikat és földeiket. Írásos emlékeink szervezett árvízvédelemrôl, folyó elterelésekrôl hazánkban az 1600-as évek elejérôl vannak. agyarországon a XVIII–XIX. században mind nagyobb feladatokhoz láttak hozzá, sok helyen megelôzve reformkort. Megnövelte a keresletet a vasútépítés. A mezôgazdaságból kiindulva keletkezett egy új mesterség: az iparszerûen végzett földmunka. Korántsem egyszerû a földdel bánni: kiásni, szállítani, tömöríteni. Homokos és szikes talaj nem jó töltésnek. 1860 körül a kubikosok négyszer-ötször annyit kerestek, mint a mezôgazdasági munkások. Késôbb modernizáltak. A földet lovakkal szállították, kordélyoztak. Jóval gyorsabban haladtak, kezdetben jobban kerestek – megnôtt azonban a kubikoskínálat, leverte a jövedelmeket, csak a jobbak pályáztak eséllyel. Legyen teljes a kör: a gátak, vasutak az országnak kevesebbe kerültek. Az innovációk többsége ekkor mindinkább az iparban jelentkezett, a hatások azonban tovább gyûrûztek. A kutatás-fejlesztést szeretik csak a ráfordított pénzzel mérni. Ellenvetés: ha egy csapat halad a hóban, az élenjárónak törni kell havat, de attól, hogy valaki töri a havat, nem kerül az élre.

M

31

Innováció – Vidékfejlesztés Maudslay a XIX. században kiegészítette az esztergát egy tartozékkal. (1.,) gyorsabban, (2.,) pontosabban és (3.,) kevesebb erôkifejtéssel tudta elkészíteni az elôírt formát (számozás tôlem). 1., Bessemer acélgyártó eljárása olyan gyors lett, hogy rendkívül nehéz volt kézben tartani. Másfél-két percenként elkészült egy adag acél, az irányító munkás ügyességén igen sok múlt, csak a legkiválóbbak maradhattak meg. A legkisebb berendezés is évi félmillió tonna acélt gyártott. Megszûnt az acélmûvek 90%-a, viszont az acél ára a tizedére esett. Folytatás: az olcsó acél fellendítette a gépgyártást. Egyes gépek kifejezetten munkanélküliséget hoztak, erre egy XIX. századi példa: a cséplôgép. Az eredetileg az aratórésszel megegyezô cséplôrész 1/32-ed részre csökkent. Hazánkban 100 000 ember vesztette el évi gabonáját. Tudomásul kell vennünk, hogy a fejlesztô szakemberek többsége munkaerô-megtakarításon töri a fejét, évente 30 embert takarít meg! Munkanélküliséget eredményezô innovációt a közösség nem támogathat. 2., A pontosságot mint a minôség javítását is meghatározhatjuk. A jó minôség sokszor az export feltétele, eléréséhez idô kell. A japánoknak 1950–70 közt húsz év kellett, az egyik vezetô amerikai tudós szakember évekig ott segített. Érdekes módon e folyamathoz szükséges a pszichológia egy gyorsan fejlôdô ága, amely a kulturális mintával (cultural pattern-nel) kapcsolatos. Alapvetô könyve (Ruth Benedict: Patterns of culture, 1937) a mai napig nincs lefordítva.

3., Ennek a tárgyalása már nagyon messze vezetne, átcsúszna az oktatás, nevelés területére. Döntô fontosságú itt is a kulturális minta tanulmányozása. Ezt nagyon nehéz lefordítani, jelent szokásjogot, íratlan, de azért megtartott törvényt. A figyelmes olvasó most észreveheti, hogy szinte végig errôl írtam, elôször a gondolkozásnak kell megváltozni, hogy az anyagi innováció megvalósuljon. A fizikusok elôrerohantak: jöttek a katasztrófák (Csernobil), és gyorsan elromlott a genfi csodálatosnak szánt atomfizikai mérôalagút. Voltak mûszaki katasztrófák, élô világba beavatkozni kockázatosabb. ár jól dokumentált mezôgazdasági összeomlás az XIX. században Írországban történt. A burgonyát eredetileg másféle éghajlatra nemesítették, és az atlanti éghajlaton jobban termett. Sajnálatos módon egyik kártevôje, a burgonyavészt hozó gomba is remeknek találta az ottani viszonyokat. Az elpusztultak számát milliókra teszik, a sziget lakossága ma is kisebb, mint 150 éve! Ad 3., Ez a hatás nagyon összetett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy munkások fizikai és szellemi teljesítménye csökkenhet, vagy köznapi példával: a lovas kocsihoz több ész kellett, mint az autóhoz. Ez azonban nagyon messze vezetne, de hadd jegyezzem meg, hogy egy olyan magyarországi gyáregység, amelyet egy más országbeli központ tervezett és irányít, ott elég szerény innováció, az ingatag; és a jól fizetô állások zöme nem nálunk található. Kiss István

M

Vonzó vidék Fesztivál itt, fesztivál ott Kár is lenne tagadni, hogy mi magyarok szeretünk jókat enni. És hozzá (elôtte, utána, közben) jókat inni. Remek alkalmakat nyújtanak mindkettô gyakorlására az egyre szélesedô gasztronómiai fesztiválok. A témának különös aktualitást ad, hogy az idei év a Fesztiválok éve, ugyanis a Magyar Turizmus Zrt. a 2010-es kampányév témájául éppen a fesztiválokat jelölte meg. Az érdekeltek még csatlakozhatnak, idejében megkezdhetik a felkészülést!

Gazdag kínálat A 2009-es fesztiválnaptárba bejelentett események száma megközelítette a 100-at, és mennyi-

32

rôl tudjuk, hogy rá sem került a naptárra! Ha visszanézünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy egyre többen kapnak kedvet, hogy pompás ételekhez-italokhoz kapcsolják rendezvényüket. A sokféleség és bôség az érdeklôdôk számára gazdag kínálatot nyújt. Nem csak kellemes és élvezetes idôtöltés, hanem kulturált szórakozást is nyújthat, megismerkedhetünk egy-egy tájegység, közösség értékeivel. A programokat fûszerezik ágyúszóval, fúvószenekarral, tombolával, játékos vetélkedôkkel, sporteseményekkel, lepényevéssel, zsákbafutással. Van, ahol bemutatják a helyi viseletet, szokásokat. Kicsik és nagyok szívesen bekapcsolódnak a kézmûves foglalkozásokba, felléphetnek a tánccsoportok, citerazenekarok, népdalkórusok is. A jazz band vagy a mazsorettek nem igazán a mi hagyományainkhoz tartoznak,


Vidékfejlesztés

de ha jól illeszthetôk az eseményhez, színesíthetik a kínálatot. A bôség zavarával küzdve, elôre is elnézést kérünk azoktól a településektôl, amelyek kimaradtak az alábbi felsorolásokból. A témát a gasztronómiára szûkítve is igen gazdag kínálatot találhatunk. A felsorolást a téli hónapokkal kezdve, leginkább a félig vagy teljesen fedett helyre szorult programok közül választhatunk. Decemberben Szent Miklós Pálinka Ünnep, Téli Toros-Boros, Szent János Napi Borszentelés, méz- és mézeskalács-fesztivál, forraltbor-, fôzôverseny kínálja magát. Majd kezdôdik a disznótorok ideje, egyre népszerûbbek a mangalicafesztiválok, böllérversenyek. De ki ne hallott volna már az idestova évtizedes hagyománnyal rendelkezô Kocsonyafesztiválról, vagy a Csabai Kolbászfesztiválról?

Bográcsban, vagy kemencében A jó idô beköszöntével szaporodnak a bográcsos programok. Sokan állítják, hogy a legfinomabb halászlé, gulyás, lecsó, paprikás (soroljam még?) csakis szabadtûzön készülhet. Más népek is készítenek a három legfontosabb alapanyagból: hagymából, paprikából, paradicsomból ételt. A szerbek rizzsel fôzik és gyuvecsnek nevezik, a franciáknál padlizsánnal gazdagítva ratatouille néven szerepel, török menemet, olasz peperonata szintén hasonló. De minden hazánkfia megmondhatja, hogy a mi lecsónknak párja nincs, annak készítésében nehezen lehetne utolérni bennünket! Készítjük is szorgalmasan, bizonyítják ezt – a teljesség igénye nélkül – a Balatonkenesén, Balatonszárszón, Békéscsabán, Esztergomban, Hajdúszoboszlón, Szentesen, Vácon, Zsámbokon tartott országos vagy nemzetközi lecsófôzô versenyek. Fehérváron tavaly 300-nál több bográcsban rotyogott a lecsó.


A bográcsos fesztiválok egy részén mindenki azt fôz, amit a legjobbnak tart, a lényeg a bográcson, mit nem mondok! a bográcsban van. A teljesség igénye nélkül, néhány ilyen bográcsos fôzôverseny, fesztivál zajlott Alsónyéken, Gádoroson, Siófokon, a siójuti pedig immár a 9. volt. Sokak számára Siójut nevét éppen ez a rendezvénye tette ismertté. Baján kétezer bogrács volt üzemben, de nagyságra bizonyosan a szegedi óriásbogrács vitte el a pálmát. A bogrács mellé egyre inkább felzárkózik a tárcsa. Aki nem tudná, annak elárulom, hogy eleinte egy-egy tönkrement mezôgazdasági eszközrôl leszerelve került be a tárcsa a gasztronómia világába. Lapos formájából adódóan valódi ínyencségek készítésére alkalmas, jól átjárja a fafüst, tényleg „pörkölôdik” benne az étel. Az ôsz igazi fesztiváli évad, jönnek a szüreti mulatságok, a szegedi halászléfôzés, novemberben a Márton naphoz kötôdô libatorok sorakoznak. Már a különlegességek közé tartozik a Miklósfai Kerekrépafôzô Verseny, a csömöri Hájastészta- és Fánksütôverseny, az Újszentiványi Rétesfesztivál, vagy éppenséggel a Mernyei Krumplis Fesztivál. Dödöllét többfelé is készítenek, de úgy mondják, hogy Nagykanizsa joggal pályázhat a dödölle fôvárosa címre. Ezt a jellegzetes zalai burgonyaételt nem lehet éppen fogyókúrás menübe ajánlani, de nagyon finom! Ne felejtkezzünk meg a változó helyszíneken tartott rendezvényekrôl sem, mint a fôleg Baranyához kötôdô, de már nemzetközivé terebélyesedett Falusi Vendéglátók Országos Sütô-Fôzô Fesztiválja! Egyre népszerûbbek az újvilági növényhez, a tökhöz kötôdô események, van belôlük Fertôszéplakon, Nagydoboson, Rácalmáson, több helyszínen az Ôrségben. A Magyar Mezôgazdasági Múzeum „Családi Gasztronapok” sorozatában tavaly az elsô a Töknap volt. Tökfesztivált rendeztek a tordasi fogyatékosok is, bizonyíték erre a képgalériájukban megcsodálható néhány tökszobor. Ki ne hagyjam a különlegességek felsorolása közül – bár egyáltalán nem szorul népszerûsítésre – az Etyeki Kezes-Lábas szeptemberi, vagy Nagyszakácsiban a Királyi Szakácsok Nyomdokaiban nyári rendezvényét. Még 2006-ban olvashattuk a hírt, hogy az 1100 lelkes bihari Bakonszegen 6000 vendéget lakattak jól kenyértésztából készített és kemencében kisütött lángossal a Morzsóka-fesztiválon. És már el is érkeztünk a másik újra népszerûvé vált hagyományunkhoz a kemencéhez. Van, aki még emlékszik a nagymamája kemencében készített ételeire, az ott sütött kenyérre, cipóra. Ez utóbbi az én nagymamámnál úgy készült, hogy egy jól

33

Vidékfejlesztés megmosott tojást héjastul beletett a kenyértésztába, cipó alakúra formázta – minden unokának egyet – és bevetette a kemencébe. Kisülve alig gyôztük kivárni, hogy kihûljön. Izgatott kíváncsisággal törtük fel a vágás mentén, vajon kinek a cipójában van tojás. (Természetesen minden unokának „megtojt” a cípója.) Még most is számban van a csodálatos íze annak a kenyérben sült tojásnak. Sokan felújítják, újraálmodják a régi szokásokat, ízeket. Szerencsére már nem sorolható a kemencében való ételkészítés a kultúránk elfeledett részéhez. Reméljük, egyre több vendéglôs is felfigyel rá! A kemence biztos siker, mondják a rajongói. Így volt ez Orfûn is, ahol nem csak az igen jó hangulatú nyári rendezvényen fogytak a kemencében készült ételek, máskor is vonzza az asztali örömökre vágyókat a Leader program keretében felépített Kemencés Udvar, ahol megismerhetjük a különbözô hagyományos kemencetípusokat, a hozzájuk tartozó eszközökkel, edényekkel.

Van-e titka a sikeres rendezésnek? A búcsú, a szüret, az aratás befejezése évszázadokon át alkalmat kínált arra, hogy egy-egy falu egybegyûlve szórakozzon, ünnepeljen, meghíva a rokonságot, barátokat. Ezeket a kialakult szokások szerint lezajlott ünnepeket akár tekinthetjük a mai fesztiválok elôzményének, a megváltozott igényeknek megfelelô továbbélésének, még akkor is, ha vadonatúj ötletnek látszik a megszervezésük. Mint annyi más dologban, itt is a fô célok tisztázásával érdemes kezdeni. Inkább helyi rendezvényt akarunk, ahol a legfontosabb a közösség erôsítése, vagy inkább a látogatókat, turistákat akarjuk odavonzani? Sokszor a két cél jól ötvözhetô, de a fontossági sorrendet ajánlatos elôre elhatározni. Minden tapasztalt fesztiválszervezô elmondhatja, hogy a siker egyik titka a jó alapötlet, amelyet érdemes átszôni a felelevenített helyi hagyományokkal. Magyar specialitásokkal szinte mindig lehet résztvevôket, vendégeket toborozni. Jártam olyan palóclevesfôzô versenyen, ahol alig sikerül a helyi lakosok érdeklôdését felkelteni. Ugyan a szervezôk és a meghívott vetélkedô csapatok jó hangulatot tudtak teremteni, de vendégek és érdeklôdôk hiányában mégis kissé sterilnek érzôdött az összejövetel. Szinte garantálja az eredményt az a rendezvény, ahol összefognak az önkormányzattal a térségben mûködô vállalkozások, a helyi civil szervezetek és – ha vannak – a falusi vendéglátók. A legjobb, ha a település, vagy egy vidék lakói magukénak érzik és részt

34

vesznek a tervezésben, szervezésben, rendezésben. Sokat tudnak segíteni, ezért ki ne felejtsük a Tourinform Iroda munkatársait! Különösen a hagyományosnak tervezett eseményeknél már jó elôre gondolni kell a továbblépés lehetôségére. Nem érdemes az összes puskaport már a legelsô alkalommal elpuffogtatni. A több évtizedes rendezvényeket pedig idônként „le kell porolni”, nehogy unalomba, érdektelenségbe fulladjanak. Fesztiválok esetében nem lehet csak a rutinra hagyatkozni. Mindezeket a legjobban egy-egy esemény zárásakor lehet összegezni, a jövôre vonatkoztatva levonni a tanulságokat. Tehát a fesztivál utáni takarítást, rendrakást követôen ne feledkezzünk meg az értékelésrôl, amelyhez érdemes a résztvevôk, látogatók tapasztalatait, észrevételeit is figyelembe venni. Így jövôre még sikeresebbek lehetünk. A helyszín és idôpont kiválasztása, a programtervezés, ütemtervkészítés, egyeztetés a hatóságokkal, a várható létszám meghatározása, meghívott vendégek, várható sponzorok névsorának összeállítása, meghívása, étkezés és szállás biztosítása, költségterv-készítés, hírverés, stb., meganynyi feladatot el kell látni a rendezvények elôtt, nem beszélve a rendezôk feladatairól az eseményen, és az utómunkálatokról. Megéri a rengeteg fáradságot? Igen. Bizonyítja ezt a fesztiválok számának sosem látott száma, és legtöbbjének évente visszatérô ismétlése.


Vidékfejlesztés Amiért a falu apraja-nagyja töri magát Lehet egy gasztronómiai rendezvény önmagában is rentábilis, de általában nem ezen van a fô hangsúly. Az esetleges belépôdíj, az eladott portékák ára, az étel-ital-fogyasztásból, vagy a tombolából befolyó összeg visszahozhat valamennyit a költségekbôl, de nem ez a legnagyobb haszon. Az eredmények között vehetjük számításba a térség ismertségének növekedését, a hírverést. Sok olyan, különben kevéssé ismert település van, amely éppen a rendezvényei által biztosította helyét hazánk idegenforgalmi térképén. Egészséges versengés mutatkozik, mindenki igyekszik feltárni saját specialitásait, hagyományait. Ez önmagában elôsegíti a kötôdést, a közösséghez tartozás érzését. Az egyazon célért, együtt végzett munka nagyban alakítja a közösséget. Az eredménnyel pedig lehet büszkélkedni ország-világ elôtt. Igen jó bemutatkozási lehetôség egy fesztivál a helyi civil szervezeteknek, vállalkozóknak, kézmûveseknek, alkotóknak, ôstermelôknek. A résztvevô kiállítók, árusok közvetlen piaci lehetôséget kaphatnak.

De lehetnek a dolognak hátulütôi! Az aránytalan, túlzott reklám is árthat. A széles nyilvánosság elôtt meghirdetett rendezvények, különösen, ha könnyen elérhetô helyszíneken zajlanak, túlzsúfoltságtól szenvednek. Elsôsorban a nagyvárosközeli településeknek érdemes óvakodni a túlszervezéstôl. Az elmúlt évben volt olyan, hogy egy-egy település fizikailag képtelen volt befogadni a látogatók sokaságát. Az árnyoldalak közé lehetne sorolni a már kezelhetetlenül nagy tömeg környezetromboló hatását, az esetleg megjelenô zsebtolvajokat vagy az ôrizetlenül maradó portákat fosztogatókat. Az ellenkezô hatással számolhatnak azok, akiknek nem sikerül megfelelô körben népszerûsíteni az összejövetelt. Már az elôzôekben utaltunk rá, ha éppen a helyszín közelében lévô települések bevonása nem sikerül, nehezen lehet elérni a kitûzött célokat. Mindenképpen érdemes meggyôzni a helybelieket a rendezvény nyújtotta pluszokról! A negatívumokhoz tartozhat, hogy a hatóságok sem alakítottak még ki egységes hozzáállást a gasztrorendezvények kapcsán. Csalódottak lehettek azok a látogatók, akiket az ÁNTSZ tiltása miatt csak a villanytûzhelyen készített éttermi lecsóval tudtak a szervezôk vendégül látni. Ami ugye nem is lehet az igazi! Éppen ezért érdemes jó elôre egyeztetni és megállapodásra jutni a ha-


tósággal. Megfelelô elôkészítéssel valószínûleg biztosítani lehet a hatóság által megkövetelt higiénés viszonyokat a szabad tûzön készített ételeknél is. Egyik jó megoldásnak tûnik az imént említett óriásbogrács, amelyben egyszerre 3 ezer adag ételt tudnak az elôírások betartásával elkészíteni. Más ellenôrzô szervek is okozhatnak kellemetlen perceket. Pedig a munkaügyi felügyelôk sem biztos, hogy az „év fogását” éppen egy-egy fôzôversenyen találják. Higgyék el, hogy az ott szorgoskodók között nem bukkannak fekete munkásokra! Máshol kell ôket keresni! Hasonló javaslattal élhetünk az adóhatóság felé is.

2010-ben is érezzék jól magukat a fesztiválokon! A végére maradtak a nehézségek. Hogy elsôsorban ne ezek hagyjanak nyomot a kedves olvasóban, még egyszer érdemes kiemelni az elônyöket. Egy alaposan átgondolt, jól szervezett rendezvény úgy tûnik mindenkinek elônyére válik. A látogatók, vendégek jót esznek-isznak, szórakoznak, élményekkel gazdagodva térhetnek haza. A szervezô közösség örülhet a hírverésnek, ugyanígy a résztvevôk, akik még általában jelentôs marketingelônyhöz is jutnak. A látogatókat pedig arra biztatjuk, hogy ne a tömeget, hanem a különlegességeket keressék! Szánjanak rá néhány napot, hogy ellátogassanak a távolabbi vidékekre, ismerkedjenek új vagy elfeledett hagyományokkal, ízekkel! Ari Ilona

35

Riport

Zöldségkertészet a Fertô tó mellett A Perlinger Gemüse GmbH Ausztria legnagyobb, családi tulajdonban lévô zöldségtermesztô és -feldolgozó üzeme. Burgenland tartományban található, a Fertô tótól keletre, a magyar határnál, Fertôdtôl csupán 15 km-re. A céget 1994-ben alapították, nettó árbevétele jelenleg több mint 25 millió euró. 5 hektár fûthetô üvegházzal, 5 hektár fûthetô fóliával és 6 hektár normál fóliával rendelkezik, továbbá az integrált mintegy 120 kistermelôvel együtt több mint 15 hektár szabad területen is folytat zöldségtermesztést. Termesztett zöldségfajtái: paprika, paradicsom, uborka, retek, saláta, fiatal hagyma, ezek közül a legfontosabbak a paprika és a paradicsom. A paprikát fûthetô fóliában termesztik. A kiváló mikroklímának köszönhetôen a növények kb. 5 méteres magasságra nônek. Közel biotermesztést folytatnak, ugyanis növényvédô szereket nem használnak, a kártevôk ellen hasznos rovarokkal, atkákkal és egyéb bioszerekkel védekeznek. Minden év januárban ültetik el a paprikát, amely február elején már szedhetô. A növény egész évben hozza a termést, a szedés december végéig tart. A paradicsomot – a paprikától eltérô klíma- és páratartalom szükséglete miatt – a paprikától eltérôen nem fóliasátorban, hanem üvegházban termesztik. Szedése a hosszabb fejlôdési ciklus miatt márciusban kezdôdik, és szintén decemberig tart.

AMA védjegy Mind a paprikának, mind a paradicsomnak fejlett, nagy termése van, amirôl a farmertalálkozó résztvevôi is megbizonyosodhattak látogatásuk során.

36

A sorok között sínek futnak, ezeken halad a gép, amely a különbözô növényvédelmi mûveleteket végzi. Kézzel szedik a bogyókat. A társaság 35 állandó munkavállalót foglalkoztat a növénytermesztésben, szezonálisan ez a szám közel duplájára is emelkedhet. A magyar határ közelségének köszönhetôen a munkavállalók – különösen az alkalmi munkavállalók – nagyobb részét magyar ingázó foglalkoztatottak teszik ki. A társaság önmaga válogatja, tisztítja, feldolgozza, csomagolja és szállítja a termést. A feldolgozási és szállítási üzletágban kb. 70 állandó munkavállalót foglalkoztat. A feldolgozási folyamat futószalag mentén, a legfejlettebb technológiájú gépekkel zajlik, minden automatizált. A közelmúltban bôvítették az üzemet: 5 millió eurós beruházással új csarnokrészt építettek hozzá. A cég igen fejlett minôségbiztosítási és logisztikai rendszerrel rendelkezik. Minôségbiztosítási rendszerük teljes nyomonkövetést tesz lehetôvé az áru érkezésétôl a feldolgozáson át az üzletekbe történô kiszállításig. A csomagolt termékekre ragasztott címkén név szerint fel van tüntetve a kistermelô, továbbá a beérkezés idôpontja óra pontossággal, így minôségi kifogás esetén pontosan beazonosítható a felelôs. Kiváló osztrák termék védjeggyel rendelkeznek (AMA-védjegy). A Perlinger GmbH a mintegy 70 km-re található osztrák fôváros fô zöldségellátója. Egész Ausztriába szállítanak, több nagyobb szuper- és hipermarket láncnak állítanak elô saját márkás (az áruház nevére szóló) termékeket. Exportjuk nem jelentôs, legfontosabb export-célpontjaik Németország és Svájc. (Ausztriában az áruházláncoknak többnyire osztrák a tulajdonosa. A szerk.)


Riport Elmondásuk szerint 1–1,2 eurót kapnak a csomagolt paradicsomért kilogrammonként, szezontól függôen. A kiszállítás egy nagy üzemcsarnokból a cég kb. 10 db saját kamionjával történik, amelyek 24 órán keresztül dolgoznak. Mindegyik kocsinak két sofôrje van. A kamionok a csarnok egyik oldalán kiépített terminálokba állnak be, a rakodást targoncával végzik. A cég a válság ellenére prosperálóban van. Ezt mindenekelôtt üzleti filozófiájával képes elérni, amelynek hármas jelmondata a kiváló (közel bio) minôség, szállítási biztonság és a pontosság. Jelenleg is folyamatban van egy több millió eurós fejlesztésük.

Kukoricabogár elleni védekezés – „Deutsch farm” A farmertalálkozó második helyszíne egy kis családi – „Deutsch család” – farmergazdaság volt, amely a magyar határtól néhány kilométerre helyezkedik el. Itt a kukoricabogár elleni védekezést tekintettük meg. A kukoricabogár Szerbiából Magyarországon keresztül a 90-es évek elején már Ausztriába is eljutott, és nagy pusztításokat végez a kukoricában és a szójában. A legfontosabb védekezési mód a helyes vetésforgó alkalmazása. 2 év kukorica vetését követôen a harmadik évben más növényt kell helyezni az adott területre. Az elsô évben mérsékelt védekezés szükséges, a vetések kezelésével, vagy barázdás alkalmazással, késôbb a fejlôdés korai stádiumában, majd permetezéssel. Ausztriában tilos a légi permetezés, így csak traktorral permeteznek. Nagyon fontos a korai kezelés, ugyanis a lárvák áttelelnek a talajban, júniusra kikelnek, majd elpusztítják a gyökérzetet. A második évben már két- vagy többszörös permetezésre van szükség. Kifejlett állapotban már korlátozott a rovarirtó szerek hatásfoka, ismételhetôsége.

Integrált szôlôtermesztés és borászat Ausztriának nincs jelentôs szôlôtermesztése. Kb. 50 ezer hektár szôlôterület található az országban kb. 20 ezer szôlôsgazdával, így itt is a kis, családi birtokstruktúra a jellemzô. Emiatt csak a minôségi feldolgozás, borelôállítás versenyképes. Burgenland tartomány Ausztria legjelentôsebb szôlô- és borvidéke. Az éves elôállított bormenynyiség 2,2 millió hektoliter. A megtekintett „Moser” borászat, családi vállalkozás, Kismartonban (Eisenstadt) helyezkedik el. Többgenerációs tapasztalatokat tudhat maga


mögött. 1987 óta kizárólag minôségi borokat forgalmaz, folyamatosan bôvítette területeit, feldolgozó és bemutató kapacitását. Jelenleg 16 hektáron folytat szôlôtermesztést, a szôlô nagyobb részét fel is dolgozza. Bortermelésük kb. 100 ezer liter/év. 60%-ban vörös borokat készít, leginkább száraz és könnyû, valamint testesebb fajtákat. Egyetlen édes, aszú-szerû boruk van.

Fôbb fajtáik – vörösborok: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet-Merlot, Zweigelt, Syrah. – fehérborok: Chardonnay, Sauvignon blanc, Olaszrizling, Scheibenberg. A homokos talaj kedvez a vörösborfajtáknak, számos helyen a hegyoldalban vannak ültetve. Területük gazdag ásványi anyagokban, kôben, kvarchomokban, kvarcmészben. A köves talaj megôrzi a hôt, és ezáltal kedvez a szôlô érésének. A hûvös éjszakai levegô különleges aromát kölcsönöz az itt termett szôlôbôl készített bornak. A jó talajkondícióknak, valamint a kiváló mikroklímának igen nagy szerepe van a jó minôségû borfajták elôállításában. Integrált szôlôtermesztést folytatnak, vagyis a lehetô legkevesebb növényvédô szert használják föl. Boraik egész Ausztriában ismertek, kisebb részben exportra is szállítanak, fôként Németországba, Svájcba, Szlovákiába, de már Oroszországba és Amerikába is eljutnak boraik. Amerikába a behozatali korlátozások, elôírások miatt nehéz exportálni, de a „Moser” borok már megtalálhatók New York elôkelô éttermeiben. Legfontosabb marketingeszközük a vevôi elégedettség, ezáltal a visszatérô vásárlók, továbbá az Ausztriába látogató turisták megnyerése, akik saját lakhelyükön terjesztik a borászat hírnevét. A borszállítást saját szállítóeszközzel végzik. A jövôben szeretnék bôvíteni pincészetüket, továbbá bemutató helyiségüket. Gabonatermesztôk Országos Szövetsége

37

Riport

A kétbeltelkes településés gazdálkodásforma tárgyi emlékei – az Ócsai Tájházban Az Ócsai Tájvédelmi Körzet – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében – 1975-ben jött létre; az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott terület, a mély fekvésû láprétekben és láperdôkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott ôrizni és bemutatni. A település életét, jellegzetes településszerkezetét, gazdálkodását és annak hagyományos eszközeit, lakó- és gazdasági épületeinek berendezését, népviseletét az ezzel párhuzamosan évek alatt elkészült és berendezett Tájház feladata az utókor elé tárni. Ócsa legidôsebb része, az „öregfalu” – közepén a 13. század elején épült román stílusú bazilikával – igazi néprajzi csemege. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek ún. „kétbeltelkes” településszerkezete többszáz éves múltra tekint vissza. A híres mûemléktemplomot körülölelô kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a 18. század végén épültek. A már említett, Ócsára jellemzô településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán (hiszen ott nem volt hely), hanem a lakótelkeket övezô kertben, az ún. „ólastelkeken” voltak a telkes-jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplôhelyei, és itt tartották az állatállományt. Mivel a férfiak – a munkák miatt – igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a „szállástelkes” ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre.

Harmincévesek A Tájház mai épületegyüttese 5 portából áll, és mindegyik szabdalt, nadrágszíj-parcellára épített ház az eredeti helyén található! Az évtizedes gyûjtés – adományozás, lelkes munka – eredményeként 1980-ban megkapta a gyûjtemény, a ház a mûködési engedélyt, és megnyílhatott a látogatók elôtt az Ócsai Tájház, amely így éppen 2010ben ünnepli 30. születésnapját. A telkek – egy kivételével – átjárhatók, az udvaron pihenést kínáló padok vannak, hogy ebben a régmúltat felelevenítô környezetben mindenki kedvére megpihenhessen és nézelôdhessen. Az elsôként megvásárolt eredetileg irodának szánt , közvetlenül a templom mellett álló épület és porta ad otthont a néprajzi gyûjtemény legna-

38

gyobb részének. Itt a faluban még fellelhetô, összegyûjtött tárgyak vannak kiállítva, fôleg a 18. század vége, 19. század elejétôl, az 1920-as 1940es évekig. A helyben gyûjtött bútorok, berendezési tárgyak, edények, ruhadarabok stb. valaha az itt élôk mindennapi használatában voltak. A konyha-helyiségbe való belépéskor látható szép tálas, a polc (stelázsi) mázas csuprokkal, köcsögökkel, elôtte vizesvödrökkel, edényekkel, vagy pl. az utcára nézô „tisztaszoba” berendezése, bútorai mind-mind a nem is olyan régi „régmúltat” idézik. A hátsó szoba a tájház kis irodahelyisége, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park, de más nemzeti parkok kiadványai is láthatók és kaphatók igen ízléses kivitelben és olcsón. Az épület oldalánál, kívül öreg szôlôprések sorakoznak, meg egy petróleum-motor, amely „fénykorában” szivattyút, vagy fûrészgépet hajthatott. A szemközti portán levô valamikori istállóépületben kapott helyet a gazdálkodással kapcsolatos mezôgazdasági eszközök gyûjteménye. Még mielôtt belépünk, a falra akasztva láthatunk egy ágtövis (vesszô) boronát és egy fogasboronát (ráaggatott kukoricacsövekkel), melyeknek a talaj vetés utáni elmunkálásában, elboronálásában volt szerepe. A házban egy sásból font „dikó” emlékeztet arra, hogy a nyári kint-alváshoz, pihenéshez ilyen egyszerû fekvôalkalmatosság is tökéletesen megfelelt. A különbözô egyszerû ôrlô, daráló kézi eszközök a mindennapi élet, a gazdálkodás elengedhetetlen „kellékei” voltak. Érdekesség – ritkán látható talán, de errefelé használták – a kézi kukoricavetô „masina”, amellyel gyalog-menet közben (kézzel tartva és egy kart tekerve) egyenletesen vetették a magot. A falon a kéziszerszámok kasza, kapa, sarló, fûrész tucatjával ismerkedhetünk meg. Körbejárva az épületet még egy szecskázót és egy répadarálót is láthatunk, ami az „aprójószág” (csirke, kacsa, liba, pulyka) ellátásához nélkülözhetetlen volt. A másik portához tartozik az elôbbinél szerényebb kéthelyiséges zsellérház, amelyet igyekeztek „élettel megtölteni” a ház gazdái: mûködôképes a csikótûzhely és a búboskemence, a szövôszéken készítették az ágy- és ruhanemûket a háziasszonyok. A döngölt agyag, illetve tégla-


Riport padozatú a régmúlt egyszerûségét, célszerûségét és szegénységét idézik. A kis gazdasági épület homlokfalához támasztott, helyi fafaragók által készített öreg kopjafákat a temetôbôl menekítették ide.

Babaház és Turjánház Egy következô portán találjuk a Babaház szép, régi épületét, amely a gazdag népviselet-gyûjteménynek ad helyet. Fôleg az ócsai viseletek bemutatása volt a cél, de a „baba-asztalon” más, közeli vidékek (alsónémedi, sári, újhartyáni, ecseri) népviseletek is feltalálhatók. Mindenben az egyszerûség és praktikusság uralkodott, hiszen ezt a vidéket puritán reformátusok lakták (nem volt olyan gazdagon díszített a viselet, mint pl. a kalocsai). A ruhákat legtöbbször kiegészítôkkel hordták a jobb kihasználás érdekében , a templombajáró ruhából egy fátyollal esküvôi ruha lett, vagy a viselet tartozéka volt a kötény mindennapi használata, mely egyrészt védte a ruhát, másrészt „ápolt és eltakart”. Az ünnepi férfiviselet a mándli (zakóhoz hasonlatos) és a bricsesznadrág („priccses” nadrágnak is hívták a helyiek) csizmával. A nôk ünnepnapokon brokátruhát hordtak lüszterköténnyel. A fekete és a fehér színek mellett a kék alapon piros pöttyös és a lilás voltak a divatosak, természetesen alkalomhoz illôen. A ház oldalán kívül sorakoznak a különbözô lóvontatású ekék, ekekapák.

Babák népviseletben

A Turjánház (hosszabb, hivatalos nevén: Természettudományos bemutatóház) az egyetlen az épületek közül, amelyet újraépítettek. Funkciója kettôs: egyrészt a baloldali szobában láthatjuk a turjánost. (A turján jelentése ingoványos, mélyen fekvô rét, amelyen itt-ott víztükör van.) Különleges természeti kincsei, élôvilága és gazdálkodása (nádaratás, stb. eszközei), másrészt az utca felé nézô szoba, oktatóterem pedig idôszaki kiállításoknak, képzéseknek, kihelyezett biológiaóráknak, rendezvényeknek ad helyet. A tájház a múzeumi bemutató-jellegen túl gazdag programkínálattal is várja az érdeklôdôket. A kézmûves foglalkozásokon különbözô játék- és tárgykészítési technikák sajátíthatók el hagyományos anyagokkal és eszközökkel (mint pl. nemezelô gyapjú, gyöngy, gyékény, csuhé, sás). A ház udvarán álló kemencében, füstölôben pedig – alkalmanként – lehetôség van a hagyományos népi ételek elkészítésére.

Térjünk be egy pohár borra!

A Babaház

Egy kis átjárón a legutolsó portára jutunk, ahol az ún. Turjánház áll. Közben megismerkedhetünk az udvari füstölôvel, amely 10 éve még használatban volt, és láthatjuk a legújabban, most nemrég megvásárolt – a tájház-együttesbe „beékelôdött”- házat, amelyben kézmûves oktatóterem berendezését tervezik.


A néprajzi gyûjtemény és állandó kiállítások megtekintése mellett a tájházban kérhetô szakvezetés a területen található két tanösvény bejárásához is, ami természetesen több idôt vesz igénybe. Mindenképpen ajánlom azonban a tájház szomszédságában levô, 13. században épült kéttornyú mûemléktemplom megtekintését és – ha idônk engedi – az öreg-hegyi védett pincesor bejárását. A föld felszínén álló, messzirôl is látható nyeregtetôk takarják a pincegádorokat. A pincéket a lösz anyagából álló üledékes kôzetbe vájták mintegy másfél-két méter szélességben, és addig süllyesztették, amíg el nem érték a homokos réteget úgy hat méter mélységben. Az így elké-

39

Riport – Piaci hírek szült boltozatos pincék mindenféle tartószerkezet nélkül megállnak évszázadokig. A pincék, présházak (kunyhók) megcsodálása mellett, ha szerencsénk van és jókor vagyunk jó helyen – megkóstolhatjuk a helyi borokat is. A tájház 2006-ban „Az év tájháza” címet nyerte el a Tájházszövetségtôl; ezt a fôépület homlokzatán szép kiállítású fatábla jelzi. A további fejlesztésekhez minden hazai és európai uniós pályázati lehetôséget megragadnak, igyekeznek kihasználni.

Nyitva tartása: február 1 – november 30. keddtôl-péntekig: 9–16 óráig szombat-vasárnap: 10–17 óráig Elérhetôsége: 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4–6. Verbôczi Gyuláné Tel.: 30/494-3368 Honlap:www.ocsa.tajhaz.hu E-mail: [email protected] Dr. Szekeres Béla

Veszélyben a felhôtlen napkelte! Rekordokat döngetô kávé-, tea-, cukor- és kakaóárakkal köszöntött ránk a boldogabbnak hitt, vagy remélt Új Esztendô. A klímaváltozásnak, a beruházási tôke hiányának és természetesen a spekulációnak köszönhetôen a feldolgozatlan trópusi termékek árai történelmi magasságokba emelkedtek 2010 elsô napjaiban. Harminc éve nem kúsztak ilyen magasságokba a trópusi termékek világpiaci árai a Le Figaro állítása szerint. A reggeli kávé könnyen megkeseredhet a szánkban, ha rádöbbenünk, hogy az év eleje óta számba vehetô két hétben mintegy 11,6%-kal nôtt a feketére pörkölt babkávé világpiaci ára. De, hogy a fiatalabb korosztály se örüljön annyira az évkezdetnek, a kakaó 32%-os árnövekménnyel debütált. A cukrot pedig nem csak a fehér halál szindróma miatt érdemes végképp mellôznünk a dráguló kávéból és kakaóból, hanem azért is, mert 90%-kal ugrott meg az ára. (Jókor épült le a hazai kapacitás!) Aki a szokásokat feledve a teába menekülne, még nagyobb dilemmába kerülhet, hiszen még a cukornál is vadabb áremelkedés zajlik a tea világpiacán, eddig 95%-kal nôttek az árak. Francia piaci elemzôk szerint a teaárak egész 2010-ben ilyen magasan maradhatnak, ugyanis az évekkel ezelôtt nagy karriert befutó „El Nino”

40

az elmúlt hetekben kiszárította Ázsia teaültetvényeit, és áradásokkal pusztította Latin-Amerika hasonló körzeteit. Mivel a világ e két körzetére koncentrálódik a teatermelés zöme, így a rekord méretû keresleti piac réme hamarosan mindenki által érzékelhetô valósággá válhat. A terménytôzsdék kereslet-kínálati viszonyokat kihangsúlyozó, felnagyító, attraktívvá tevô elôrejelzô funkciója könyörtelenül érvényesül napjainkban. A klímaváltozás idei elsô súlyos manifesztálódása nyomán példának okán India, amely a második legjelentôsebb cukorelôállító és az elsô cukorfogyasztó a világon arra kényszerül, hogy cukrot importáljon, hiszen nem képes az önellátásra. Ezalatt Brazília, aki a világ legnagyobb cukorelôállítója, a szûnni nem akaró esôzések nyomán egyre lejjebb és lejjebb viszi a termelési elôrejelzéseket. Ezen túlmenôen pedig a világméretû gazdasági krízist okolja amiatt, hogy számos cukoripari beruházási program kivitelezését kénytelen felfüggeszteni. A programok méreteit nézve, elemzôk állítják, hogy a finanszírozási háttér konszolidálódását követôen is beletelik vagy két-három év, mire a grandiózus feldolgozóipari kapacitások termelésbe állhatnak. A világ cukorfogyasztása az elôrejelzések szerint 2,3%-kal bôvülhet 2010-ben. Ilyen keresletnövekedés, párosulva a kínálat 7%-os csökkené-


Piaci hírek

sével (155 millió tonnás termelési elôrejelzés mellett) komoly feszültségforrássá válhat az év során. A kakaótermésre visszatérve, az elemzôk aggasztónak tartják, hogy immár négy éve csökken a termésmennyiség. A 2008–2009-es szezonra

várható 28 ezer tonnás kínálat egyre rosszabb termelési kilátásokat közvetít. A kakaópiac bizonytalansága összefügg a világ kakaótermelésének 40%-át produkáló Elefántcsontpart belpolitikai viszonyainak egyre súlyosabb válságával, az ott uralkodó egyre súlyosabb korrupcióval és a beruházások, ültetvénykorszerûsítések elmaradásával. Úgy tartják, hogy Ghána, mint nagy kakaótermelô, önmagában képtelen az elefántcsontparti és az indonéziai terméskiesés pótlására, ezért hosszabb távon érvényesülô keresleti piacra kell felkészülnie annak, aki az „örömmolekulákat” a csokoládé közbeiktatásával kívánja maga számára elérhetôvé tenni. Ami pedig a kávét illeti, a három legjelentôsebb termelô (Brazília, Kolumbia és Vietnam) kevésbé jó termésre számít idén. A gyenge termés, kiegészülve az amerikai dollár permanens leértékelôdése miatt elszenvedett veszteségekkel, könynyen a lejtôre jutathatja a kávét is. A hiány a keresleti piac spekulációt élénkítô hatása miatt önmagát gerjesztô folyamatot indíthat el. Összeállította: SzJ Forrás: Le Figaro, 2009. december 31.

Ukrajna „rástartolt” a cukorra Az ukrán kormány arra biztatja a termelôket, hogy cukorrépatermô területeiket 37 százalékkal növeljék, hogy kihasználják a cukor iránti kereslet megugrását. A cél, hogy a 2009 évi cukortermelés 1,37 millió tonnáról 2,5 millió tonnára nôhessen. Ukrajna évente mintegy 2 millió tonna cukrot használ föl, és mikor a Szovjetunióhoz tartozott, 5 millió tonna cukrot gyártott. A kapacitások tehát megvannak a több cukortermelésre. Ugyanakkor azért is csökkentette le a termelést Ukrajna, mert képtelen volt versenyezni a sokkal olcsóbb nádcukorral. Adva van a feladat, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy


450 000 hektáron vessünk cukorrépát 2010-ben. 18 millió tonna ezen a területen termett cukorrépából 2,5 millió tonna cukrot nyerjünk ki – nyilatkozta Iván Demcsák agrárminiszterhelyettes. A 2009. évi cukorrépatermés 10,3 millió tonna volt, az ebbôl kinyert cukor 1,37 millió tonna. 2008-ban Ukrajnában 1,6 millió tonna cukrot állítottak elô. Demcsák szerint a cukorhiány 2009– 2010-ben elérheti a 440 000 tonnát, a hiányt importból fedezik. Megéri tehát fölfuttatni a cukortermelést Ukrajnában. TE Forrás: Agrafood East Europe

41

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2010. januári és februári számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 8/2010/EU rendelete (2009. december 23.) a Bacillus licheniformis (DSM 19670) által termelt szerin-proteáz brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történô engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: DSM Nutritional Products Ltd., képviselôje: DSM Nutritional Products Sp.Z.o.o) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L3 2010. január 7. 7. oldal

A Bizottság 2010/57/EU határozata (2010. február 3.) a lóféléknek a 97/78/EK tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt területeken keresztül történô szállítására vonatkozó egészségügyi garanciák megállapításáról (az értesítés a C(2010) 509. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L32 2010. február 4. 9. oldal

Támogatások, vámok A Bizottság 9/2010/EU rendelete (2009. december 23.) a Trichoderma reesei (ATCC PTA 5588) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz brojlercsirkék, tojótyúkok, kacsák és hízópulykák takarmány-adalékanyagaként történô engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: Danisco Animal Nutrition, Finnfeeds International Limited) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L3 2010. január 7. 10. oldal

A Tanács 7/2010/EU rendelete (2009. december 22.) az Uniónak az egyes mezôgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezelésérôl, valamint a 2505/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L3 2010. január 7. 1. oldal

A Bizottság 17/2010/EU rendelete (2010. január 8.) a 690/2008/EK rendeletnek az olaszországi Velence megye Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. esetében védett övezetté nyilvánítása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L7 2010. január 12. 1. oldal

A Tanács 12/2010/EU rendelete (2009. december 22.) az egyes ipari, mezôgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésérôl szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L4 2010. január 8. 1. oldal

A Bizottság 2010/1/EU irányelve (2010. január 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történô behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrôl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II., III. és IV. mellékletének módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L7 2010. január 12. 17. oldal

A Bizottság 25/2010/EU rendelete (2010. január 13.) a mezôgazdasági termelôk részére 2009-ben Görögországban nyújtott támogatási összegek csökkentése tekintetében a 796/2004/EK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L9 2010. január 14. 3. oldal

A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetû élelmiszerekben elôforduló maximális maradékanyaghatárértékek szerinti osztályozásukról (1 Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L15 2010. január 20. 1. oldal A Bizottság 2010/52/EU határozata (2010. január 27.) Franciaország tengerentúli megyéiben a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezésre vonatkozó programhoz 2010-re nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2010) 320. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L26 2010. január 30. 26. oldal

42

A Bizottság 46/2010/EU rendelete (2010. január 19.) az Unió legrászorulóbb személyeinek szánt élelmiszerek 2009. évi elosztási tervének romániai végrehajtására vonatkozó idôszak tekintetében a 3149/92/EGK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L14 2010. január 20. 1. oldal A Bizottság 47/2010/EU rendelete (2010. január 19.) az 1173/2009/EK rendeletnek a romániai durumbúza- és rizsintervenciós központok tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L14 2010. január 20. 2. oldal A Bizottság 74/2010/EU rendelete (2010 január 26.) a 2336/2003/EK, a 341/2007/EK, az 1580/2007/EK és a 376/2008/EK rendeletnek a Bizottság értesítésére


Közlöny vonatkozó feltételek és az értesítés formája tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L23 2010. január 27. 28. oldal

Borászat A Bizottság 702/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) a borpiac közös szervezésérôl szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenôrzése tekintetében történô végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L202, 2008. augusztus 4. 5. oldal

Egyéb A Bizottság 20/2010/EU rendelete (2010. január 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Arzùa-Ulloa [OEM]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L8 2010. január 13. 1. oldal A Bizottság 21/2010/EU rendelete (2010. január 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Pistacchio Verde di Bronte [OEM]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L8 2010. január 13. 3. oldal A Bizottság 24/2010/EU rendelete (2010. január 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Jihočeská Niva [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L9 2010. január 14. 1. oldal A Bizottság 29/2010/EU rendelete (2010. január 14.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történô bejegyzésérôl (Skilandis [HKT]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L10 2010. január 15. 1. oldal A Bizottság 30/2010/EU rendelete (2010. január 14.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Pesca di Verona [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L10 2010. január 15. 3. oldal A Bizottság 31/2010/EU rendelete (2010. január 14.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történô bejegyzésérôl (Idrijski žlikrofi [HKT]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L10 2010. január 15. 5. oldal A Bizottság 32/2010/EU rendelete (2010. január 14.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmeg-


jelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Jihočeská Zlatá Niva [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L10 2010. január 15. 7. oldal A Bizottság 2010/27/EK határozata (2009. június 17.) a mezôgazdasági szövetkezetek és a mezôgazdasági üzemek magas tartozásainak Lazio tartományban (Olaszország) az 52/1994. sz. tartományi törvény alapján végrehajtott konszolidálásáról és a 2001. május 10-i, 10. sz. tartományi törvény 257. cikke szerinti refinanszírozásáról (az értesítés a C(2009) 4525. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L11 2010. január 16. 7. oldal A Bizottság 2010/28/EK határozata (2009. július 28.) a hagyományos növényi gyógyszerekben használt növényi anyagokat, növényi készítményeket és ezek kombinációit tartalmazó jegyzék módosításáról (az értesítés a C(2009) 5804. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L11 2010. január 16. 12. oldal A Bizottság 2010/30/EU határozata (2009. december 9.) a hagyományos növényi gyógyszerekben használt növényi anyagokat, növényi készítményeket és ezek kombinációit tartalmazó jegyzék módosításáról (az értesítés a C(2009) 9703. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L12 2010. január 19. 14. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2010/144/EC 2009/144/EK irányelve (2009. november 30.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeirôl és jellemzôirôl (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L27 2010. január 30. 33. oldal A Bizottság 97/2010/EU rendelete (2010. február 4.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történô bejegyzésérôl [Pizza Napoletana (HKT)] Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L34 2010. február 5. 7. oldal A Bizottság 2010/65/EU határozata (2010. február 5.) a vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérôl szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezésérôl szóló 2005/880/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 606. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L35 2010. február 6. 18. oldal

Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

43

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis a Bruxinfo-online.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóiratállományára épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent mezôgazdasági szakkönyvekkel. Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

44


jó idô beköszöntével szaporodnak a bográcsos programok. Sokan állítják, hogy a legfinomabb halászlé, gulyás, lecsó, paprikás (soroljam még?) csakis szabadtûzön készülhet. Más népek is készítenek a három legfontosabb alapanyagból: hagymából, paprikából, paradicsomból ételt. A szerbek rizzsel fôzik és gyuvecsnek nevezik, a franciáknál padlizsánnal gazdagítva ratatouille néven szerepel, török menemet, olasz peperonata szintén hasonló. De minden hazánkfia megmondhatja, hogy a mi lecsónknak párja nincs, annak készítésében nehezen lehetne utolérni bennünket! Készítjük is szorgalmasan, bizonyítják ezt – a teljesség igénye nélkül – a Balatonkenesén, Balatonszárszón, Békéscsabán, Esztergomban, Hajdúszoboszlón, Szentesen, Vácon, Zsámbokon tartott országos vagy nemzetközi lecsófôzô versenyek. Fehérváron tavaly 300-nál több bográcsban rotyogott a lecsó. (Kapcsolódó riport a 32. oldalon.) Szöveg: Ari Ilona Képek: Ari Ilona, Kékes Eszter, Kipper György, Tourinform Iroda, Vác

A

Fontos a haditerv megbeszélése

Ebbôl lesz a finom palócleves

Lehet egy kicsivel nagyobb?

Erôgyûjtés verseny elôtt

Egyre kedveltebb a kemence

A természetvédelem története Magyarországon gyedülálló vállalkozás ez a magyar természetvédelem történetének 130 évét összefoglaló, hiánypótló munka, mely Rakonczay Zoltán tollából jelent meg. A szerzô maga is tevékenyen részt vett a hazai természetvédelem szervezetének kiépítésében, három évtizedig volt irányítója, élharcosa a szakmának. Könyve 20 év gyûjtômunkájának eredménye, melyben az 1872-es természetvédelmi vonatkozású vadászati törvény megalkotásától 2002-ig, a hazai nemzeti park hálózat kialakításának befejezéséig tartó idôszak legfontosabb eseményeit ismerteti. A mûben nemzeti parkjaink létrejöttének körülményeit, illetve védett természeti értékeit is bemutatja, de elsôdleges célja az új szakma létrejöttét meghatározó események, illetve a természetvédelmi munkában élen járó szakemberek munkásságának kiemelése, értékelése. A könyv elsô részében a jobb áttekinthetôség kedvéért a szerzô szakaszokra bontva követi végig az intézményi hálózat kialakulásának egyes állomásait. Hazánkban a természetvédelem az 1900-as évek elején egyes madár- és emlôsfajok oltalom alá helyezésével kezdôdött. A hatékony természetvédelmi munkához a megfelelô jogszabályi és anyagi háttér kialakítása mellett a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, valamint a társadalmi támogatás megszerzése is nagymértékben hozzájárult. Jelenleg természeti értékeink megôrzésével mintegy 93 törvény, 194 kormányrendelet és 176 miniszteri rendelet foglalkozik, az egyes területek védetté nyilvánításáról és kezelésérôl 248 rendelet gondoskodik. A könyv az elmúlt 130 év nehézségekben és sikerekben gazdag mozgalmas idôszakának fôbb eseményeit levelek, visszaemlékezések és vallomások segítségével hozza közelebb az olvasóhoz. A második részben az 1888–2002 közötti idôszakban lezajlott védetté nyilvánítások listáját olvashatjuk. A mû egyedülálló abból a szempontból is, hogy megtaláljuk benne mindannak az 1200 szakembernek a nevét, akik a magyar természetvédelem érdekében valaha tevékenykedtek. A természetvédelem elismert szaktekintélyeinek fényképeit a könyv végén lévô tablókon láthatjuk. A részletes, átfogó munka hasznos és tanulságos olvasmány lehet mind a természetvédelemben dolgozó szakemberek, mind pedig a természetbarátok számára, akik szívükön viselik a hazai természetvédelem sorsát. A természetvédelem története Magyarországon a Mezôgazda Kiadó gondozásában jelent meg. Papp Mónika

E

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents