AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Agrárkiadások a 2010. évi uniós költségvetésben A Kárpátok ügye – Európa ügye Smaragdország

2009. 14. évf. 7–8. szám

emrégiben hátizsákos turistaként jártam az Aggteleki-karszt fennsíkjait, völgyeit. Gyönyörû vidéke ez is országunknak. A Baradla-barlangról bizonyára minden hazánkfia hallott már, de vajon hányan szántak rá idôt, hogy – egy hosszabb-rövidebb barlangtúrát leszámítva – alaposabban megismerjék a környéket? Tudja-e, hogy csak az Aggteleki-karszton közel 300 ismert barlang van? (Kapcsolódó Riport a 29. oldalon.) Szöveg: Ari Ilona Képek: Ari Ilona és internet

N

Sok csodálója van a körtefának

Itt még csak bimbó, de akár fél méteresre is megnôhet a banán virágzata

Hucul törzstenyészet

A nedvesebb völgyekben szalamandrával találkozhatunk

Hallstatt a sóbányája révén lett a Világörökség része

Ez látszik a felszínen a 236 m mély Vecsembükki zsombolyból

A kôsó mint „szuvenír”

Ez a ház is a védett értékek közé tartozik

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK

Aszály miatti vis maior helyzet kihirdetésérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új minôsítési rendszer az erdei iskolákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megalakult az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform A növénytermesztés Heves megyében, figyelemmel az aszályra . . . . . . Agrárkár-enyhítési törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Civil összefogás a vidéki turizmusért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 4 5 6 6

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

Halászati Operatív Program – a megújuló halászatért Magyarországon 8 Tejágazati aktualitások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Agrárkiadások a 2010. évi uniós költségvetésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 BRÜSSZELBE JÁRUNK

Székek újraelosztása, környezetkímélô új-zélandi tejtermelés, kis öccs lesz-e a vidékfejlesztés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ARCKÉPCSARNOK

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2009. 14. évfolyam 7–8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

Garry Ritz – kanadai mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter . . . . . . 17 KUTATÁS, FEJLESZTÉS

Válságkezelés francia módra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 ÖKOGAZDÁLKODÁS

A franciák szívéhez a gyomrukon keresztül vezet a legrövidebb út . . . . 21 TERMÉSZETVÉDELEM, ERDÔGAZDÁLKODÁS

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

A Kárpátok ügye – Európa ügye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

RIPORT

A hegyvidéki gazdálkodás tárgyi emlékei – Jósvafôn . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Gondolatok út közben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Smaragdország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 KITEKINTÉS

Kétszer ad, aki okosan ad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Globál Fórum – tanulsággal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 SZAKMAI PROGRAMOK

A közös agrárpolitika a gyakorlatban, külföldi szakmai utak fiatal gazdáknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2009/130

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 HU-ISSN 1416-6194 BORÍTÓ 2

Gondolatok út közben

BELSÔ SZÍNES 1–2

Smaragdország

BELSÔ SZÍNES 3–4

A Kárpátok ügye – Európa ügye

BORÍTÓ 3

Hegyvidéki gazdálkodás Jósvafôn

BORÍTÓ 4

Könyvajánló

2009. 14. évfolyam 7–8. szám

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Ír tájak, útban Wicklow felé Tamás Enikô felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS

Vis Major because of drought . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . New qualification system of Forest Schools . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ecological Farming National Technical Board has been established . . . Plant production in Heves County — from the aspect of drought . . . . . Law of Compensation for Agricultural Damages . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Non-governmental cooperation for rural tourism . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 4 5 6 6

AgraEconomy of the European Union Volume 2009/14. Issue 7–8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION

Operative Program for Fisheries in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Actualities in milk sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Agricultural expenses for 2010 in the EU budget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella

ATTENDING BRUSSELS

Re-arrangement of chairs; Ecological milk production in New Zealand; Rural development – a smaller brother? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 PORTRAITS

Gerry Ritz – Agricultural Minister of Canada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 RESEARCH, DEVELOPMENT

Dealing wit crisis in a French way . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

ECOLOGICAL FARMING

The shortest way to French hearts is going through their stomach . . . . 21

E-mail: [email protected]

NATURE PROTECTION

The issue of the Carpathians is the issue of Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 REPORT

Remembrances of mountain farming in Jósvafô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Thoughts underway . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Emerald Land . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 OUTLOOK

Who gives aright gives twice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Global Forum — with lesson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 VOCATIONAL PROGRAMS

The common agricultural policy in practice — vocational programs abroad for young farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 2

Thoughts underway

INNER COLOURED 1–2

Emerald Land

INNER COLOURED 3–4

The issue of the Carpathians is the issue of Europe

COVER 3

Remembrances of mountain farming in Jósvafô

Cover 4

2

Recommended book

Front Cover: Irish landscape approaching Wicklow photo by Enikô Tamás

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

Az aszály, majd az azt követô viharkárok ismét súlyos megpróbáltatások elé állíthatják a a magyar gazdákat és a mezôgazdaságot. A kárenyhítô juttatás iránti igényeket 2009. október 20-ig nyújthatják be a termelôk a területileg illetékes Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalokhoz. (Híradás a 4. oldalon.) Az erdei iskolák komplex minôsítési rendszerét uniós elôírások szerint végzik. A jövôben csak azok az erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskolák lesznek jogosultak nemzeti támogatásra, amelyek a feltételeknek megfelelnek. (Bôvebben a 4. oldalon.) Fontos, hogy minél több halat együnk, s az származzon hazai termelésbôl. Kiemelt feladat a rossz mûszaki állapotú halastavak rekonstrukciója. Növekszik a horgászati, rekreációs jellegû halgazdálkodás szerepe. Magyarország a Halászati Operatív Program keretén belül 2007–2013 között társfinanszírozással együtt mintegy 10,5 milliárd forinttal gazdálkodhat. (Részletek a 8. oldalon.) Válsággal küzd a tejágazat Európa-szerte. A hazai alapanyagból elôállított tej és tejtermékek belpiaci értékesítése évrôl évre csökken. Ugyanakkor az elmúlt években igen nagy mennyiségû tejet külföldön értékesítettünk. Az akciós áron beözönlô, többnyire gyenge minôségû termékkel a tejfeldolgozók sem bírják a versenyt. A nagy multinacionális cégek kihasználják a jelenlegi helyzetet – a hazai termelôk rovására. Van-e kiút a válságból? Ez más tagországokban is így van? Meddig mehet ez így? Ki a felelôs? (Cikkünk a 9. oldalon.) A 2010. évi uniós költségvetésben az agrárszektor finanszírozása még elfogadható szinten marad. Sôt, a 2010-re tervezett agrárbüdzsé 5,1 százalékkel még nô is. (Dr. Szôke Gyula elemzô írása a 12. oldalon.) A kanadai farmerek jövedelme 2008-ban átlagosan 63 százalékkal nôtt az elôzô évihez képest. Az egyes ágazatok között azonban komoly eltérés tapasztalható. (Az állattenyésztésben ez az arány 25 százalék.) 2009 elején a kanadai kormány gazdaságélénkítô csomagról döntött, ami pozitív hatással van a mezôgazdaságra is. (Részletek a 17. oldalon.) A válságra Franciaország a kutatás-fejlesztés, munkahelyteremtés, energiafüggôség-csökkentés erôteljes támogatásával válaszol. Úgy tûnik, ôk a nyerôk. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? (Összeállítás a 18. oldalon.) A franciák szívéhez a gyomrukon keresztül vezet a legrövidebb út. Ez a félig tréfás elv magyarázza, hogy minden, a gasztronómiai élvezetekkel összefüggô tevékenység zöld utat, támogatást, nagy társadalmi elfogadottságot talál. A franciák öntudatos fogyasztók, ezért meggyôzôdésbôl választják a minôségi élelmiszereket, köztük a biotermékeket is. Hihetetlenül jól megszervezték az információáramlást is. (Cikk a 21. oldalon.) A Kárpátalján található Fekete-Tisza forrás rekonstrukciója, úgy tûnik, magyar segítséggel fog megvalósulni. Egy izgalmas útijelentés érdekes részleteibôl megismerhetô az ide vezetô nem mindig sima út, az okos szakmai, diplomáciai egyeztetések az érzékenységek gondos figyelembevételével. Emlékezzünk: a 2000. évi árvizet követôen a magyar kormány több százmillió forintot költött az ukrán és magyar informatikai rendszer összekapcsolására! (Az együttmûködés további lehetôségeirôl a 24. oldalon olvashatnak.) A csaknem 500 millióra bôvült Európai Unió alkotmányát megváltoztatta, modernizálta. A többszáz oldalas dokumentumot – nem minden vita nélkül – ratifikálták a tagállamok, Írország kivételével, mely sajátos nemzeti érdekeit nem volt hajlandó föláldozni. Ezzel megütközést keltett Brüsszelben csakúgy, mint a tagállamok többségében. Írországi riportunk igyekezett bemutatni az ír ellenállás okait a 31. oldalon.


3

Hírek, események

Aszály miatti vis maior helyzet kihirdetésérôl A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl szóló 2008. évi CI. Törvény végrehajtásának szabályairól szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen a 2009. évi aszályt Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítom. A mezôgazdasági termelôk az aszály által okozott kár esetében a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer szerinti kárenyhítô juttatás iránti igényüket a fent hivatkozott rendelet 8. § (1) bekezdése szerint 2009. október 20-ig nyújthatják be a területileg illetékes Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. A hozamérték-csökkenést és az igényelt kárenyhítô juttatás összegét a rendelet 4. 5. és 6. számú mellékleteiben foglaltak szerint kell kiszámolni a teljes gazdaságra vonatkozóan. E közlemény önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerzôdések vis maiorra hivatkozással történô egyoldalú megszüntetésére vagy felbontására. A közlemény, valamint a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet az agrárkár-enyhítési eljárásról az FVM honlapján megtalálható. (http://www. fvm.hu/main.php?folderID=874&articleID=14341 &ctag=articlelist&iid=1) Gráf József miniszter

Új minôsítési rendszer az erdei iskolákban Az erdôgazdálkodásban is egyre inkább a fenntartható, természetkímélô módszerek kerülnek elôtérbe. A környezettudatos szemlélet elterjesztésében, az erdô világának a fiatal korosztállyal való megismertetésében kiemelkedô szerepet játszanak az erdei iskolák. Jelenleg megközelítôleg ötven erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskola mûködik hazánkban, melyek munkáját az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztálya felügyeli. Az erdei iskolák vezetôi a szakosztály keretében rendszeres szakmai találkozókat szerveznek, melyek során a tapasztalatcserén túl a jövôbeni terveiket is egyeztetik. Az erdei iskolák mûködtetése során felmerülô költségeket ezidáig egyrészt a résztvevôktôl származó árbevételek, másrészt az erdészeti ágazat támogatási forrásai fedezték.

4

Május végén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) részérôl Sirman Ferenc agrárgazdasági szakállamtitkár és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke, Pethô József együttmûködési megállapodást írtak alá. Ennek értelmében az OEE vállalja az erdészeti erdei iskolák által nyújtott szolgáltatások színvonalának folyamatos ellenôrzése érdekében egy komplex minôsítési rendszer mûködtetését. Erre azért van szükség, mert az uniós elôírások alapján nemzeti támogatásra a jövôben csak azok az erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskolák lesznek jogosultak, melyekben igazoltan színvonalas erdôpedagógiai nevelômunka folyik, és ennek infrastrukturális feltételei is adottak. A támogatási rendeletet várhatóan 2009 második felében fogadják el az uniós döntéshozók, ezt követôen már csak a minôsítéssel rendelkezô erdei iskolák kaphatnak támogatást. PM

Megalakult az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform Az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform alakuló ülésére április végén került sor az FVM-ben. Gôgös Zoltán államtitkár úr is megtisztelte jelenlétével, köszöntôjével az alakuló ülést. Beszédében az ökológiai gazdálkodás fontosságát hangsúlyozta, mert az véleménye szerint a mezôgazdaság egyik kitörési pontja lehet. Ez a gazdálkodási módszer lényeges szerepet tölthet be a mezôgazdaság regionális fejlesztése és a regionális élelmiszerellátás szempontjából. Hangsúlyozta, hogy az FVM szándéka az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének támogatása, pártolása. Az alakuló ülést a továbbiakban Dr. Radics László tanszékvezetô egyetemi tanár (BCE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék) vezette le Dr. Roszík Péter ügyvezetô igazgató úrral (Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft.) együttmûködve. A jelenlevôk egyetértettek a platform fô célkitûzésével, amely nem más, mint az, hogy öszszefogja mindazokat (biogazdákat, feldolgozókat, kereskedôket, fogyasztókat, szimpatizánsokat, a jövôt a biogazdálkodásban látó nem biogazdálkodókat), akik tenni szeretnének az ökológiai gazdálkodásért. A jelenlévôk módosítási javaslatait elfogadva egyetértettek a platform irányítási


Hírek, események rendszerével is. Dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója, országgyûlési képviselô hozzászólásában kiemelte, hogy a mezôgazdaságban ökológiai váltást kellene végrehajtani, és ki kellene alakítani a Nemzeti Ökológiai Gazdálkodási Stratégiánkat. A platform mûködése a csatlakozó szervezetek eddigi önálló tevékenységét semmilyen formában nem módosítja, csak a közös célok elérése érdekében egyesíti erôiket, amennyiben a platform feladatai megkívánják, és a tagok ebben egyetértenek. A platform alakuló ülésére meghívott résztvevôk, (magánszemélyek, intézmények, egyesületek, szövetségek, termelôk, országgyûlési képviselôk; 15 fô) mint alapító tagok egyhangúan egyetértettek az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform létrehozásával, amelyet megalakultnak nyilvánítottak. (A megalakult Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform következô ülése 2009. június közepén várható.) Prof. Dr. Radics László és Dr. Roszík Péter

A növénytermesztés Heves megyében, figyelemmel az aszályra A MAGOSZ Heves Megyei Szervezetének kezdeményezésére 2009. május 19-én egyeztetô megbeszélésre került sor a Heves Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságán az Agrár-érdekvédelmi Szövetség, az Agrárkamara, a MAGOSZ, az MVH, az MgSzH FM Igazgatóság képviselôinek részvételével, a súlyos csapadékhiány miatt várható terméskiesésrôl és annak hatásáról. Heves megyében 51 176 hektáron ôszi búzát, 120 hektáron rozsot, 4504 hektáron ôszi árpát, 3581 hektáron tritikálét, 16 678 hektáron káposztarepcét vetettek ôsszel a mezôgazdasági termelôk. A magvak idôben, jól elôkészített magágyba kerültek, a vetések megerôsödve mentek a télbe. Tavaszi állapotbecsléskor (április elsô dekádjában) a növények fejlettsége alapján a vetések 48–55%-a jónak, 33–45%-a közepesnek, míg 10–13%-a gyengének lett minôsítve. Sajnos az utóbbi hetek, hónapok idôjárása – a szokatlanul korán érkezett nyár – igen kedvezôtlen hatással volt a növények fejlôdésére. Az ôszi kalászosok esetében egyre markánsabban jelent-


keznek a csapadékhiány jelei. A tápanyagfelvétel zavarainak hatására a növények alsó levelei sárgulni kezdtek, a tavaszi fejtrágyázás „elillant”. Alulfejlettség és nem kellô bokrosodás volt tapasztalható. Az ôszi káposztarepce áprilisban teljes virágzásban volt, bár alig volt 60–80 cm-es a növény. Az oldalelágazások száma elhanyagolható, és nagyon kevés a becôképzôdmény. A tavaszi kalászosok az idôben elvégzett vetések ellenére gyengék, sorhiányosak, fejletségük elmarad a szokásostól. A termelôk 32 693 határon vetettek napraforgót, és több mint 13 000 hektáron kukoricát. Az április elején még viszonylag nedves földbe került vetések elfogadhatóan soroltak, de a késôbbi vetések hiányosak, fejlôdésük igen lassú. A rossz kelésbôl adódó tôhiány néhol eléri a 30%-ot is. A megyében, január-április hónapokban mintegy 95–250 mm csapadék hullott, elég heterogén eloszlásban. Áztató esôzés 2009. március 18-ától júniusig gyakorlatilag nem volt. A nagyfokú csapadékhiányt már minden kalászos növénynél tapasztalni lehetett május közepére. A határszemlék alapján megállapítható, hogy a növényeken az aszály jelei már erôsen megmutatkoztak; a megye alföldi részén, a Hatvan–Füzesabony vonaltól délre esô területen még az átlagnál is rosszabb volt a helyzet. Becslések alapján egy átlagos termésátlaghoz viszonyítva mintegy 30–40%-os terméskieséssel kell számolniuk a termelôknek, de a helyi csapadékhiány függvényében egyes növényeknél akár 70%-ot is elérhet a terméskiesés, ami további nehézséget, likviditási problémát okozhat gazdálkodásukban. Az érdekképviseletek álláspontja szerint a bevételek elmaradását állami segítséggel is ellentételezni kell; a terméskiesést határszemlével – kárbecsléssel – lehet felmérni és rögzíteni. Az állattenyésztôknek a kiégett legelô és a szálastakarmány hiánya okozhat majd gondokat. A termelôk érdekei megkívánják, hogy a növénytermesztésben várható kiesések miatt bekövetkezô nehézségeikre a figyelmet ráirányítsuk. A gazdálkodókat biztosítani kell a társadalom szolidaritásáról, és nem elég a piacra bízni a hiány kompenzációját, mert a piac utólag szabályoz, és nincs tekintettel az eltérô adottságokra. (Szerk: Kárenyhítésre a nemzeti agrárkár-enyhítési törvény* alapján valamint egyéni biztosítások alapján nyílik lehetôség). (A fenti anyag egy kerekasztal beszélgetés summázata. Résztvevôi: Nagy Sándorné, Vágner Ákos, Dr. Adorján Gábor, Karsai Ferenc, Bocsi Csaba) Forrás: Heves Megyei MgSzH FM Igazgatóság

5

Háttér

Agrárkár-enyhítési törvény A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján két éve mûködik a támogatási rendszer. A feltételeket csak akkor lehet teljesíteni, ha évenként kb. 5 Mrd Ft értékû kockázati alap gyûlik össze, amelynek a fele termelôi befizetés, másik fele pedig az állam által biztosított kiegészítés. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (röviden: kárenyhítési törvény) az általános rendelkezések között meghatározza a kárenyhítési rendszer mûködtetésében résztvevô szerveket (agrárkár-enyhítési szerv, agrárkár megállapító szerv), a további rendelkezések pedig a kárenyhítési hozzájárulás összegének, megfizetése módjának meghatározását, a kárenyhítô juttatás pénzügyi forrását, a kárenyhítô juttatásra való jogosultság megállapítását szabályozzák. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a jogszabályi elôírás szerint szántóföldi növénytermesztés esetén 800 Ft/ha, szôlô- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 Ft/ha. Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, egyedi aszálykár-bejelentésekkel a megyei hivatalok nem foglalkoznak. Aszálykár után kárenyhítô juttatást a termelô csak az esetben igényelhet, ha az aszályhelyzet fennállásáról (a vízmérleg-, hômérsékleti-, távérzékelési- és termésbecslési adatok alapján) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési mi-

niszter közleményt ad ki, amely az FVM honlapján és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítôben kihirdetésre kerül. A termelônek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni a biztosító intézettel kötött biztosítási szerzôdéseket is. Ugyanarra az elemi kárra teljes öszszegû kártérítés és kárenyhítô juttatás nem vehetô igénybe, azaz a kárenyhítô juttatásként csak a teljes összegû kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhetô. Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelôzô október 1-jétôl a tárgyév szeptember 30-áig keletkezett elemi károkat lehet bevonni, vagyis a tárgyév október 1. után keletkezett elemi károkat, illetve azok hatását már a következô év hozamérték-csökkenésénél kell figyelembe venni. A megyei hivatal a záradékolt kérelmeket a tárgyév november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz elbírálásra. Az MVH a kárenyhítési igények és a kárenyhítési forrás összehasonlítását követôen kifizetési tervet készít, amelyet az FVM jóváhagyás céljából elküld az Európai Unió Bizottságához. A Bizottság jóváhagyását követôen megkezdi a kárenyhítô juttatások kifizetését. A kárenyhítési törvény lehetôvé teszi azt is, hogy az MVH a kárenyhítô juttatások terhére 90%-os mértékû elôleget fizessen ki, amennyiben a károsult termelô a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi. Forrás: FVM honlap

Civil összefogással a vidéki turizmusért A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyôhálózat (IKUVÉH), valamint a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében került sor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a „Civilek a vidék turizmusáért” címû szakmai fórumra, melyen a falusi turizmus fejlesztési lehetôségeirôl esett szó. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere köszöntôjében kiemelte, a város a Dunakanyar leglátogatottabb helyszínei közé tartozik. A városi vezetés a turizmus fejlesztését mindenkor kiemelten kezelte, de ugyancsak hangsúlyt fektetnek az élhetô város kialakítására is. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri

6

Néprajzi Múzeum fôigazgatója elôadásából az épített örökség védelmének lehetséges formáiról kaptunk képet. A skanzen mint bemutatóhely, a népi építészeti hagyományok megôrzésének, illetve bemutatásának legfôbb formája, a skandináv államokból kiindulva terjedt el egész Európában, majd késôbb Ázsiában és Észak-Amerikában. Szerepe nemcsak az adott régió épített örökségének számbavétele miatt kiemelkedô, hanem a mai építészek számára jól bevált környezetbarát megoldásokat kínál, illetve hozzájárul a helyi identitás megôrzéséhez is. Magyarországon jelenleg 13001400 védett mûemlékház van, védelmüket a négy szintbôl (központi skanzen, regionális skanzen,


Háttér védett épületegyüttesek, tájházak) álló tájház-hálózat biztosítja. A skanzenek látogatottsága az egész világon folyamatosan nô, a turistáknak mintegy egyharmada látogatja ezeket a létesítményeket. Németh Ferenc, a 16 civil szervezetet tömörítô IKUVÉH konzorcium alelnöke elôadásában a legfontosabb feladatok között a tevékenységek összehangolását emelte ki a kisközösségeken belül. Elmondta, a falusi turizmus kínálatának kialakításakor komplex, egymással összeköthetô programok, illetve akár több napos programsorozat összeállítására célszerû törekedni, melyhez a falusi szolgáltatók összefogására van szükség. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy elsôsorban a városban lakó fiatalokkal kell a vidéki életmódot megismertetni, hogy késôbb családjukkal is szívesen töltsék szabadidejüket falusi környezetben, vagy akár a falut válaszszák lakóhelyül. Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetôje a szellemi örökség kulturális turizmusban játszott szerepét emelte ki elôadásában, utalva a helyi örökségek védelmének növekvô jelentôségére egyre jobban globalizálódó világunkban. A 2003-ban létrehozott UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megôrzéséért címû nemzetközi dokumentumhoz hazánk 2006-ban csatlakozott. Az igazgatóság feladatai között szerepel a szellemi-kulturális örökség megôrzéséhez kapcsolódó tevékenységek és programok összehangolása, valamint az ezek megvalósításában részt vevô intézmények és szervezetek összefogása. Dr. Berecki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke a tájházak turizmusban betöltött fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hazánkban jelenleg mintegy 350 tájház mûködik, és a számuk fokozatosan nô. Ezek között számos, civil kezdeményezés eredményeképpen kistérségi együttmûködésben létrejött tájház van, melyek


mûködtetéséhez a helyi önkormányzat hatékony segítséget nyújt. Kiss Kornélia, a Magyar Turizmus Zrt. irodavezetôje a falusi turizmus népszerûsítésének lehetôségeire hívta fel a figyelmet. Elmondta, a 2009-ben a kulturális turizmus kapott kiemelt szerepet, a meghirdetett programajánlatokat e téma köré igyekeznek csoportosítani. A vidéki térség szellemi kulturális örökségének minél szélesebb körben való megismertetése céljából idén elsô alkalommal rendezték meg 2009. június 12–14. között a Hazajáró Hétvégét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatóságával, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) egy üttmûk ödésben. A hagyományteremtô céllal megrendezett program során a magyar vidék kulturális értékeit, természeti kincseit, termékeit egyaránt bemutatták. Dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára sajtótájékoztatóján megerôsítette, az agrártárca kiemelten kezeli a vidéki turizmus fejlesztését, melynek elôsegítése céljából várhatóan 2009 júliusában támogatási intézkedéseket indítanak. A program a kulturális turizmus három fô témakörét célozza meg: élô hagyományok, bor és gasztronónia, illetve kulturális örökségek. Dr. Neupor Zsolt, az FVM VKSZI Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetôje a LEADER Program kapcsán a létrejött 96 akciócsoport jelentôségét hangsúlyozta a falusi turizmus megerôsítésében, melynek érdekében ebben az évben országos mozgalmat indítanak. A cél a belsô kereslet és kínálat összehangolásával egy hatékony szolgáltatói-fogyasztói lánc kialakítása, a minôségi hazai turizmus megteremtése. Mint mondta, erre nagy szükség van, miután a felmérések eredményei alapján a hazai lakosság csupán 10%-a vett eddig igénybe valamilyen hazai falusi szolgáltatást. Papp Mónika

7

EU Agrárium és Piacszabályozás

Halászati Operatív Program – a megújuló halászatért Magyarországon Az Európai Halászati Alap (EHA) az Európai Unió pénzügyi eszköze a halászati ágazat számára. 2007. január 1-tôl lépett életbe 7 éves idôszakra, felváltva a korábbi Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE). Ezen pénzeszköz felhasználására a tagállamoknak stratégiai tervet és operatív programot kellett készíteniük, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyása után lehetett elindítani. Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét 2007–2013 (NHST) és az e dokumentum alapján készült Halászati Operatív Programot (HOP) széles körû társadalmi egyeztetés után fogadták el. Ezek alapján a program átfogó célja, hogy a lakosság fogyasztási szerkezetében növekedjék az egészséges haltermékek szerepe, s a fogyasztás a lehetô legnagyobb részben – hagyományainkra és természeti adottságainkra is támaszkodva – hazai termelésbôl származzon. Ennek érdekében kiemelt feladat a rossz mûszaki állapotban lévô halastavak rekonstrukciója, illetve – a kínálat bôvítése érdekében – új, intenzív halnevelô üzemek létesítése, és a halfeldolgozás fejlesztése. A halastavakon a közvetlen, étkezési célú haltermelésen kívül egyre nagyobb szerepet kap a természetes vizek telepítéséhez szükséges ivadék- és növendékhalak elôállítása. A természetes vizek hasznosításában az utóbbi évek tendenciájában növekszik a horgászati, rekreációs jellegû halgazdálkodás szerepe. A cél az, hogy az egészségesebb táplálkozási szerkezet kialakítása mellett a halászati ágazat a lakosság pihenéséhez, szabadidôs tevékenységéhez is megfelelô hátteret biztosítson. Az Európai Halászati Alap összeurópai szintû 5 tengelyébôl hazánk hármat indít, mert a többi a tengeri halászatra vonatkozik. A II. tengely intézkedései lényegében a beruházásokat, a III. tengely a kollektív akciókat (K+F, promóció, stb.), az V. tengely pedig a program megvalósulását támogató technikai segítségnyújtást tartalmazza. Magyarország a Halászati Operatív Program keretén belül 2007–2013 között társfinanszírozással együtt 41 193 784 euróval (mintegy 10,5 milliárd Ft) gazdálkodhat, ebbôl az EHA keret 30 895 339 euró. Ebbôl nem konvergencia területen 496 000 euró, konvergencia területen 30 399 339 euró költhetô el.

8

A támogatás mértéke a beruházás jellegû projektek esetében 60%, míg a más típusú pályázatok esetében 80–100%. A támogatások belsô struktúrájában a társfinanszírozás mértéke 75%, a költségvetési rész 25%. A 1198/2006/EK és a 498/2007/EK rendeletek alapján felállításra került az operatív program végrehajtásához szükséges 3 hatóság (Irányító Hatóság, Igazoló Hatóság, Ellenôrzô Hatóság), a Közremûködô Szervezet pedig a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett. 2009. márciusára az FVM-en belül felállított HOP Irányító Hatóság elkészíthette a program egészének végrehajtását szabályozó (25/2009. (III. 17.) FVM rendelet, „végrehajtási rendelet”) és az ágazat számára talán legfontosabb, a II. tengely (akvakultúra, halfeldolgozás, természetes vízi halászat) szerint nyújtandó támogatásokat részletesen szabályozó (26/2009. (III. 17.) FVM rendelet, „támogatási rendelet”) jogszabályokat. A kérelmek dokumentációját és részleteit meghatározó MVH által összeállított kérelemcsomag elérhetô az MVH honlapjáról (60/2009. (V. 12.) MVH Közlemény). A III. tengelyt szabályozó rendelet a második félévre várható. A program megvalósulását segítô promóció keretén belül elindult egy „HOP konferencia” sorozat, amelynek elsô eseménye 2009. május 22én Debrecenben az Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrumában egy egynapos találkozó keretében valósult meg. A rendezvényen a „halas” szakma minden képviselôje jelen volt: a haltermelôk, a feldolgozók, a kereskedelem, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a szakigazgatás képviselôi egyaránt. A megjelent mintegy 150 fô a program megvalósításában résztvevô személyektôl, elsô kézbôl kapott teljes körû tájékoztatást; az elôadások végén lehetôség volt egy-egy nagyobb érdeklôdésre számot tartó téma kibontására kérdések és vita keretében. Az idén még egy ilyen konferencia kerül megrendezésre a HOP-pal kapcsolatos legújabb kérdésekkel kapcsolatban. Román Zoltán HOP Irányító Hatóság



Tejágazati aktualitások Magyarországnak 2 029 860 tonna tejkvóta áll rendelkezésére. A Tej Terméktanács lefedettsége a kiosztott kvótához mérten 70%. A felvásárolt tej vonatkozásában a Tej Terméktanács lefedettsége 75%. A terméktanácsi tagság alakulása Státusz Termelôk - társas - magán Gyûjtô üzemeltetô Feldolgozó Kereskedô Összesen

2006. év

2007. év

2008. év

501 5891

476 5592

418 4361

250

250

255

36 7 6685

36 7 6361

41 7 5082

Az egyéni kvóták alakulása a jelentett teljesítésekkel Idôszak Beszállítási kvóta Jelentett teljesítés Közvetlen értékesítési kvóta Jelentett teljesítés

2005/2006. év e. tonna 1832,0 1580,0

2006/2007. év e. tonna 1862,0 1551,6

25,0

23,0

61,2

24,0

19,0

46,4

A teljesítés csak 11 hónapot takar a május 1-i csatlakozás miatt. Forrás: MVH.

A tehénállomány, tejtermelés, felvásárlás, ár és támogatás alakulása

I

Idôszak Év

A 2007. év második felében a tejértékesítés területén a keresleti piac volt a domináns. Ennek következtében a tej felvásárlási átlagára folyamatosan emelkedett 2008 januárjáig, amikoris elérte a 95,15 forintot. Az uniós és a hazai elemzések is tartósan magas tejfelvásárlási árat prognosztizáltak. Ekkor még senki sem számolt azzal, hogy megfordul a piaci trend, és 2008 decemberében az ár már alig haladja meg a 2007. augusztusi szintet. Sajnos a felvásárlási árak csökkenése azóta sem állt meg.

2004/2005. év e. tonna 1809,0 *1454,0

2006. 2007. 2008.

Tehénállomány Ezer darab 326* 322* 325*

Termelt tej Millió liter 1795,6 1800,0 n.a.

Kvóta Felvásárolt ÁtlagÁr támogatás tej Millió liter Ft/liter Ft/liter1 Ft/kg2 **1242,8 63,36 8,102 ***1161,9 72,50 8,072 ****1129,1 80,68 8,032

* A tehénállomány tartalmazza a tejelô, a kettôshasznú és a húshasznú állatokat. **Az adatot nem szolgáltatók beszámításával (becslés) 1395 millió liter, azaz 1437 ezer tonna. ***Az adatot nem szolgáltató beszámításával (becslés) 1388 millió liter, azaz 1430 ezer tonna. ****Az adatot nem szolgáltatók beszámításával (becslés) 1362 millió liter, azaz 1400 ezer tonna. Forrás: KSH a tehénállomány és a termelt tej vonatkozásában. Tej Terméktanács a felvásárolt tej, átlagár vonatkozásában.

folyadékegyenértékben 5%-os csökkenést jelentett 2008-ban az amúgy is alacsony bázishoz mérÉrtékesítés, kül- és belpiac ten. A fogyasztói tejértékesítésben mintegy 12%A hazai alapanyagból elôállított tej és tejter- os volt a csökkenés, míg az érlelt sajt kategóriámék belpiaci értékesítése évrôl évre csökkent, ez ban a szinten tartás, addig a túróban 5%-os növekedés volt tapasztalható. Sajtexport vonatkozásában a terA belföldi és exportértékesítés tej-folyadék mékpálya mindössze 800 tonnával telés zsíregyenértékben kifejezve jesített kevesebbet 2008-ban. Az elmúlt években kiemelkedô mennyiségû nyersIdôszak Belföldi értékesítés Export értékesítés Folyadék Zsír Folyadék Zsír tejet (tankos tej) külpiacon értékesítetÉv Millió liter Tonna Millió liter Tonna tünk, megközelítve a 180 ezer tonnát, a 2006. 948,9 38 862 309,7 10 800 2007. 801,6 33 084 328,1 9 097 2007. évben pedig minden korábbinál 2008. 784,5 33 245 329,8 7 500 nagyobb mértékben megindult a terForrás: Tej Terméktanács melôi közvetlen nyerstejexport, de az Forrás: Tej Terméktanács A tej és tejtermék import-export alakulása fôbb országkvóták 2%-os (Olaszország 5%) termékcsoportonként a KSH adatbázisa alapján emelése következtében, újabb piacokra is kellett terjeszkedni. Az unió 2006 IMPORT EXPORT júniusában minden tejre és tejtermékre 2006. év 2007. év 2008. év 2006. év 2007. év 2008. év Áruosztály tonna tonna tonna tonna tonna tonna beszüntette az exporttámogatást, és ezt 72 916 123 980 114 189 228 309 273 855 337 776 0401 csak az európai szintû tejpiaci válság 6 090 6 375 7 099 1 807 2 671 2 981 0402 25 521 34 282 33 853 6 040 22 595 18 146 0403 kialakulásakor, 2009. január végén ál12 851 9 750 10 188 21 571 43 164 30 764 0404 lította vissza. 5 200 5 636 4 419 2 007 1 922 1 304 0405 Az akciós áron beáramló, többsé32 555 39 175 36 235 13 654 11 240 10 841 0406 232 856 356 637 379 072 144 590 218 204 256 002 Ezer USD gükben gyenge minôségû termékekÁruosztályok: 0401 Tej, tejszín nem sûrítve, 0402 Tej, tejszín sûrítve, 0403 Író, aludttej, kel már a tejfeldolgozók sem bírják a tejföl, kefir sûrítve is, édesítve, ízesítve, 0404 Tejsavó és más természetes tejalkotóréversenyt. A tejtermékek körében az imszeket tartalmazó készítmények, 0405 Vaj, 0406 Sajt és túró


9

EU Agrárium és Piacszabályozás Marketing Az elmúlt évben a Tej Terméktanács négy pályázatot nyújtott be az AMC által kiírt, a tejágazatot érintô felhívásokra, összesen 13,1 millió Ft értékben. Ebbôl a keretbôl valósult meg a Tej Világnapi program, az Iskolai edukáció, a Média Tej Klub mûködtetése, valamint a monitoring késztermékvizsgálat. Az AMC közbeszerzési eljárás keretében írt ki pályázatot 41 millió forintos kerettel a tej- és tejtermékfogyasztás ösztönzésére. Ennek keretében három hónapon keresztül óriásplakát-kihelyezések, számos sajtóhirdetés és PR-megjelenés volt. Nagy sikert és még kreatív díjat is nyert a Tej Terméktanács honlapján ma is mûködô program (www.tejbar.hu).

A tejágazati válság kialakulása, kezelése

port nemhogy csökkent volna, hanem több mint ötszörösére nôtt a csatlakozás elôtti évhez viszonyítva, dollárban számolva. Hazánk árfolyam-politikája is rendkívül kedvezô feltételt nyújtott az olcsó import beáramlásának, míg a jelentôs volumenû exportot bonyolító cégeket sújtotta, munkájukat nehezítette!

Piac- és termékvédelem A Penny Market Kft. ellen még 2008. októberében – beszerzési ár alatti értékesítés miatt – tett bejelentésünk alapján kirótt bírság összege 19 millió Ft. A terméktanács további hét bejelentése is sikeres volt: az összbírság 4 millió Ft. Késôbbi bejelentéseink elutasításra kerültek, a 798–899 Ft/kg fogyasztói áron értékesíttet trappista, illetve edami sajtok esetében beszerzési ár alatti értékesítést a vizsgálatok nem állapítottak meg. Ugyancsak elutasításra került a Gazdasági Versenyhivatal felé tett bejelentésünk, amely a Tesco, az Auchan és a Penny Market Kft. esetében vélelmezhetô tisztességtelen piaci magatartásra (ún. felfaló ár alkalmazása) irányult. A GVH végzése szerint a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem álltak fel, mivel a bejelentett vállalkozások esetében nem állapítható meg gazdasági erôfölény. A 2007-es forgalmi adatok alapján a Tesco 17%-os, az Auchan 6–7%-os, a Penny 4–5%-os piaci részesedéssel rendelkezik a napi fogyasztási cikkek piacán, ami nem jelent gazdasági erôfölényes pozíciót, így a GVH versenyfelügyeleti eljárást nem indított.

10

A 2008-as év a tejágazat válságévének tekinthetô, és ez az unió tejágazati szereplôire is igaz. A tej felvásárlási ára folyamatosan csökkent, a termelôi szféra a legtöbb országban csak a veszteséget halmozta, számos gazdaság kénytelen volt a tejtermelést beszüntetni és megválni az állatállománytól. A válság kialakulásáért elsôdleges felelôsség terheli az uniót, amely téves piaci prognózisokkal, a tejkvóták emelésérôl szóló döntéssel, a kvóta 2013-as eltörlésével, a túlfeszített környezetvédelmi elôírásokkal rendkívül hátrányos helyzetbe hozta az ágazatot. A nyár közepétôl több országban lezajlott demonstrációk ellenére csak késôn, ez év januárjában hoztak részleges intézkedéseket (tejpor-, vajintervenció, tejtermékekre vonatkozó exportviszszatérítések visszaállítása), ezek azonban meszsze nem elegendôek a tejpiaci válság kezelésére. Az elmúlt évben a nemzeti intézkedések sem voltak megfelelôek. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát nem sikerült helyreállítani, az SPS-rendszer bevezetése nem realizálódott, a támogatások késve kerülnek kifizetésre, az ellenôrzô szervek hatékonysága nem kielégítô, így nem hatékony a szürkegazdaság visszaszorítása sem, a nemzeti piacvédelem kérdésköre sincs megfelelôen kezelve, továbbá a kereskedelem monopolhelyzete a beszállítók kiszolgáltatott helyzetét erôsítette, és akkor még a csatlakozás óta hatszorosára nôtt import tejtermékekrôl nem is beszéltünk. A Tej Terméktanács 2008 nyarától a Hús és Baromfi Terméktanáccsal, MOSZ-szal karöltve folyamatosan tájékoztatta a minisztérium vezetését az egyre súlyosbodó válságról, kérve hathatós segítségüket. A levelezésnek állandó tárgya volt a


EU Agrárium és Piacszabályozás nemzeti kvóták emelése elleni tiltakozás, a kvótaalapú támogatás 50%-os emelése, az áruházláncok és beszállítóik viszonyának rendezése, a hatósági díjtételek csökkentése és az ÁFA kérdésköre. A kialakult válság kezelésére igénybevettük a sajtó nyilvánosságát, a rendszeres sajtóközleményekkel igyekeztünk a kormányzat figyelmét a tejágazatra irányítani. Az FVM 2008. szeptember végén adott tájékoztatást arról, hogy a kormányzat elszánt a kereskedelemmel kapcsolatos elvárások megállapodásban történô rögzítésére, amennyiben pedig ez nem sikerül, akkor 2009 elején törvényben rögzítik a feltételeket. A Tej Terméktanács elnöksége 2008. július 15én döntött arról, hogy demonstrációt szervez az áruházláncok elé. Két idôpontban (2008. november 21-én és 28án került sor demonstrációra) a Tesco és a Penny Market logisztikai központjai elôtt, valamint ingyenes, a hazai termékek vásárlására ösztönzô, ingyenes termékosztásra került sor az Auchan és a Tesco parkolójában. Néhány lánc képviselôje ezek után hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra, de volt olyan is aki elutasító volt. A demonstráció azonban nagyban hozzájárult a minisztérium és láncok közötti tárgyalások eredményességéhez. A tárgyalásokat ez év januárjától négy-négy fôs grémium folytatta (termelôi, feldolgozói, kereskedelmi és FVM-képviselet), ennek eredményeként az „Élelmiszer Termékpálya Kódex” 2009. április 9-én aláírásra került. Az FVM 2009 januárjában két tej, tejtermék termékpálya bizottsági ülést hívott össze. A 2009. január 21-i Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság ülésén Gráf József miniszter úr adott tájékoztatást, elismerve, hogy az agráriumon belül a tejágazat termelôi vannak a legnehezebb helyzetben. Elmondta, hogy mintegy 2,5 milliárd forintos intézkedési csomagot állítottak össze a tejágazat pozíciójának javítására, amely az alábbi elemekbôl áll: Nemzeti hatáskörû intézkedések, amelyek 2009. február 1-tôl léptek életbe: 1. Hatósági díjak (szarvasmarhalevél, -útlevél, füljelzôk elôállítási, valamint szállítási költségei) alól való mentesítés. 2. A 148/2007. (XII.8.) rendelet módosításával csoport mentesség az állatbetegségek megelôzésére. 3. A Szerzôdés 87. és 88. cikkének megfelelôen kereskedelmi „de minimis” támogatás a feldol-


4. 5. 6.

7.

8.

gozóknak 200.000 EUR/vállalkozás 3 éves futamidôre. Iskolatej-program bôvítése a bruttó ár alapján meghatározott támogatással. A tej- és tejtermékfogyasztás ösztönzésére 50–100 millió forintot különít el az FVM. Az áruházláncokkal folytatott egyeztetések eredményeként létrejön a megállapodás, amennyiben nem, úgy törvényi úton kerül rendezésre. Komplex élelmiszerbiztonsági ellenôrzéseket kezdeményeznek az APEH, VPOP, MGSZH bevonásával. Segélyezési program keretében a tejre és tejtermékekre 2,1 millió eurós keretet biztosítanak.

A feszültségek kezelésére alkalmazandó EU-s eszközök: 1. A Bizottság 58 és 59/2009/EK rendelete lehetôséget teremt pályázati felhívás keretében a vaj és a sovány tejpor export-visszatérítésére. 2. A Bizottság az 57/2009/EK rendeletében közzétette a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések mértékét. Fontos, hogy mind a hat (0401–0406) áruosztályban szerepelnek export-visszatérítésben részesíthetô termékek. Az 57, 58, és 59/2009/EK rendelet is 2009. január 23-tól hatályos. 3. A vajra és sovány tejporra vonatkozó intervenciós lehetôségek várhatóan 2009. március 1-tôl nyílnak meg. 4. Az FVM kezdeményezte az intervenciós ár és mennyiségek felülvizsgálatát, valamint a kvótaalapú támogatás 50%-os emelését, de a brüsszeli válasz értelmében erre leghamarabb 2010-ben nyílik lehetôség. Az intézkedési csomag jogszabályi háttere megvan, de az ágazatban realizált bevétel még messze elmarad a kívánatos szinttôl. Bakos Erzsébet Tej Terméktanács (Szerk.: A helyzet számos uniós tagországban hasonló. A Német Parasztszövetség májusban több helyszínen országos demonstrációkon tiltakozott a tejtermelôk ellehetetlenítése miatt, kiemelten az élelmiszerláncok (konkrétan nevesítve az Aldit és Lidlt) gátlástalan, csak a saját hasznukra összpontosító üzletpolitikája ellen. Júniusban Brüsszelben az uniós csúcs idején európai összdemonstráció keretében tiltakoztak a tejtermelôk. Német nyomásra az uniós csúcs is kénytelen volt foglalkozni a tejtermelés helyzetének kezelésével.)

11


Agrárkiadások a 2010. évi uniós költségvetésben E lap hasábjain már több alkalommal ismertettem az Európai Unió éves agrárköltségvetését. Azonban ezek az ismertetések agrárpolitikai megközelítésûek voltak. Arra koncentráltak, hogy bemutassák, egyik évrôl a másikra hogyan változott az egyes agárpolitikai beavatkozási eszközök finanszírozására fordított összegek nagysága, és ezekbôl a változásokból a jövôre vonatkozóan milyen agrárpolitikai következtetések vonhatók le. Ebben az ismertetésben a hangsúlyt az agrárpolitikai részletek helyett a költségvetés egészére, illetve az agrárköltségvetésnek a költségvetés egészébe való „beágyazottságára” teszem. Ezen kívül az ismertetôt arra is felhasználom, hogy az EUköltségvetés kialakításában fontos szabályokra, – ahol a téma megkívánja – kitérjek. Mit kell tudni az EU költségvetésérôl? – A legfontosabb talán az, hogy milyen idôtartamra készül a költségvetés. EU-ban hétéves költségvetési programok vannak. A hétéves költségvetési programot éves költségvetésekben hajtják végre. Az is nagyon fontos, hogy az unió egyes intézményei milyen szerepet játszanak a költségvetés kialakításában és elfogadásában. – Ezek az intézmények: az Európai Unió Bizottsága, a tagállamok pénzügyminisztereibôl álló Tanács és az Európai Parlament. A felsorolt intézmények „jogait” illetôen leegyszerûsítve: a Bizottság a költségvetést elôterjeszti; döntési jogköre a költségvetést illetôen a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek van. Az elmúlt idôszakban a költségvetésben a tanácsi és parlamenti döntési kompetenciákban olyan „munkamegosztás” alakult ki, hogy a Tanács dönt a különbözô uniós jogszabályok által az unió számára kötelezôen elôírt tételekrôl, míg az EP kompetenciájába a nem kötelezô költségvetési tételek tartoznak. Az agrárköltségvetésre vonatkoztatva az itt leírtakat: az agrárköltségvetésben pl. ilyen kötelezô költségvetési tételek a garanciakiadások, ezen belül a piacszabályozási és közvetlen támogatási kifizetések, tehát ezekben a Tanács dönt. (Lásd „állapotfelmérési” kompromiszszum). Ezzel szemben a II. pilléres (vidékfejlesz-

tés) programoknál, a pénzek célok közötti allokációját nem jogszabályok szabják meg. Ezekben az esetekben a döntés gazdasági-politikai szempontok mérlegelésén alapszik, ezért az ilyen jellegû kiadásokban az EP mondja ki a végsô szót. Az is fontos, hogy az EU adott évi költségvetéskészítési folyamatában három elvnek kell érvényesülnie. Az elsô és a legfontosabb, a költségvetési fegyelem betartása. Ez alatt azt kell érteni, hogy az éves költségvetésben nem léphetik túl a többéves költségvetési programban az adott költségvetési fejezetre, 2004. évi árakon euróban meghatározott kiadási limiteket. Az éves költségvetés összeállításakor a második elv az, hogy az éves költségvetésben meghatározott célok legyenek összhangban a többéves (stratégiai) költségvetési programban meghatározott uniós szintû célkitûzésekkel. Végül a harmadszor, az unió költségvetése az Európai Közösség három legjelentôsebb politikai intézménye – a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament – bonyolult összjátéka eredményeként jön létre, amelyet EU szakzsargonban „intézményközi megállapodás” rögzít. A 2010-es költségvetés fejezetenkénti kiadási plafonját a Hivatalos Lapban a 2006/C 139/01 számon információként publikált intézményközi megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. Azonban természetesen nem az EU-ról lenne szó, ha ilyen egyértelmû lehetne a hivatkozás. Ugyanis az elôbb említett intézményközi megállapodást – éppen a világgazdasági krízis hatására – a Hivatalos Lapban 2009. május 6-án publikált, és az Európai Unió jogtárában, az EUR-LEX.hu címen már magyar nyelven is hozzáférhetô, 2009/ 407/EK számú határozat módosította.1 A módosítás lényege, hogy az energetikai infrastruktúra és a szélessávú internetezés fejlesztésére forrásokat különítenek el oly módon, hogy a 2006-ban elfogadott többéves költségvetésben két milliárd euróval megemelik az 1.a versenyképességi költségvetési alfejezet plafonértékét, és ugyanekkora összeggel csökkenti a mezôgazdasági és vidékfejlesztési célokra szánt támogatásokat.2

1

Érdekességként jegyzem meg, hogy a 2007–2013-as költségvetési periódus kiadási plafonjait tartalmazó intézményközi megállapodást még csak információként, ezzel szemben ennek a módosítását már számozott döntésként publikálták a Hivatalos lapban. (Ez is azt mutatja, hogy még nem teljesen kiforrott, hanem átalakulóban van az EU költségvetési procedúra jogszabályi megalapozása.) 2 Az Európai Unió 2007–2013 közötti idôszakára szóló eredeti költségvetése, és ennek módosítása is a hivatkozott dokumentumok mellékletében számokkal publikálásra került. Azonban a kétmilliárdos átcsoportosítás ez alapján nem ellenôrizhetô, mivel az eredeti költségvetést 2004. évi, az átcsoportosításokat pedig folyó évi árakon határozták meg. Ezért a 2009. évi költségvetés agrárfejezetében ez a csökkenés csak mérsékelten, a II pilléres (vidékfejlesztési) kiadások átlagosnál alacsonyabb, 2,1%-os növekedésében jelenik meg, ugyanakkor az I. pillér garanciakiadásait pedig nem érinti.

12


EU Agrárium és Piacszabályozás Még mielôtt Siim Kallas elnökhelyettes, az EU adminisztratív, audit és csaláselleni ügyekben (OLAF) illetékes vezetôje nyomán rátérnénk az unió 2010. évi költségvetésének ismertetésére, a dolgok jobb megértése céljából még két nagyon fontos dologra feltétlenül ki kell térni. Az egyik, hogy az unió gyakorlatában két eltérô szempontú költségvetés is létezik. Van egyszer egy költségvetés, amely azt tartalmazza, hogy az adott évben az unió milyen kifizetésekre vállalt kötelezettséget. Ezt nevezik kötelezettségvállalás alapján összeállított költségvetésnek. Emellett létezik a másik költségvetési keret, amely azzal számol, hogy az adott évben az EU-nak tényleges milyen kiadásai és bevételei keletkeznek. Ez utóbbi a pénzforgalom alapján összeállított költségvetés. (Az unió gyakorlatában a kötelezettségvállalásokat összesítô költségvetés általában nagyobb összegeket tartalmaz a pénzforgalmi alapon összeállított költségvetésnél. Ez azért van így, mert adott évben olyan programokról, projektekrôl dönthetnek, amelyeket több éven keresztül kell finanszírozni. Tehát kötelezettségvállalási szempontból a teljes program-finanszírozási összeg a kötelezettségvállalás évében, míg a pénzforgalmú költségvetésben a tényleges finanszírozási ütemben merül fel. A másik fontos vonatkozás, hogy a következôkben ismertetésre kerülô éves költségvetés nem az elfogadott, hanem a Tanács által elsô olvasatban jóváhagyott elôzetes költségvetési tervezet, amely azonban a bonyolult elfogadási procedúra során fô számaiban már nem szokott változni.3 Az Európai Unió 2010. évi költségvetését a nyilvánosság elôtt Siim Kallas elnökhelyettes PowerPoint-os prezentációban ismertette. A diák angolul a következô címrôl tölthetôk le: http:// ec.europa.eu/budget/other_main/what_new_en.h tm.4 Az elnökhelyettes az EU 2010. évi költségvetésének bemutatása során a költségvetés következô jellemzôit emelte ki: Ez a költségvetés is – hasonlóan a 2009-es évhez – tartalmaz egy gazdaságélénkítô csomagot (teljes nevén Európai Gazdaság Élénkítési Tervet), amely 2010-ben erre a célra összesen 2,4 milliárd euró elköltését irányozza elô. A 2010. évi költségvetés gazdaságélénkítô hatását tovább növeli, hogy a költségvetés általá-

ban is a beruházásokra, a munkahelyek fenntartására és a gazdasági növekedés ösztönzésére fókuszál a következô területek átlagosnál nagyobb ütemû támogatásával: o A kutatás, oktatás és az innováció elômozdítása; o Az energia és a szállítási infrastruktúra kiépítése; o A vállalkozások és az üzleti élet támogatása; o Az új tagállamok, az EU-12-ek kohéziós és mezôgazdasági politikában megvalósuló gazdasági integrációjára. A gazdaságélénkítés mint abszolút költségvetési prioritás mellett az unió 2010-ben o Jelentôsen növeli a jogi és biztonsági programok finanszírozását; o Továbbá igyekszik megfelelni a különbözô nemzetközi kihívásoknak, és maradéktalanul teljesíteni a nemzetközi egyezményekben a szegény országokkal szemben vállalt uniós kötelezettségeket (= fejlôdô országok segélyezése). A következô táblázat az EU 2010. évi elôzetes költségvetési tervezetét, fejezetenkénti kiadásait tartalmazza, és hasonlítja össze a 2009. évi költségvetésével. Az elôzô táblázat számai azt mutatják, hogy az EU-nak a gazdasági válság ellenére nem áll szándékában a költségvetés csökkentése. Ellenkezôleg, a 2010-re tervezett elôzetes költségvetésben az elôzô évi 135,5 milliárd euróról 138,6 milliárd euróra, 5,1 milliárd euróval, illetve 3,8 százalékkal nô az unió költségvetése. Amibôl az a következtetés vonható le, hogy 2010-ben az EU a klaszszikus receptet, a Keynes-i tanácsot követve, az állami kiadások növelésével, anticiklikus költségvetési politikát folytatva igyekszik a költségvetés révén gazdaságélénkítô hatást elérni. Egyébként a 2010-re tervezett 138,6 milliárd euró kiadás az EU-27 tagállam összes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,18 százalékát teszi ki. Ami arra utal, hogy a jelentôs növekedés ellenére is a 2010. évi uniós költségvetés 0,06 százalékponttal alatta marad a hétéves költségvetési program keretében vállalt 1,24 százalékos GNI plafonnak, ami azt jelenti, hogy – ha egyébként ezt a körülmények

3

Az éves költségvetés elfogadási procedúráját az olvasó teljes egészében megtalálhatja a http://ec.europa.eu/ budget/budget_detail/deciding_en.htm címen, az EU hivatalos honlapján. Egyébként ettôl függetlenül is javaslom az EU kiválóan szerkesztett pénzügyi internetoldalak böngészését, mert ez valóságos felüdülést jelent az elég kiszekusza agrároldalakkal összevetve, ahol a tájékozatlan szörfözô egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen találja meg az ôt érdeklô információt. Csak hogy a legabszurdabb dolgot említsem, pl. nincs a mezôgazdasági honlapnak honlaptérképe. Ezzel szemben a struktúrájában áttekinthetô módon felépített pénzügyi oldalakon bármely információ idôveszteség nélkül néhány kattintással megtalálható. A pénzügyi oldalak egyetlen problémája, hogy magyarul nem, csak angolul, németül és franciául olvashatók. 4 A következôkben, ha más forrásra nem hivatkozom, akkor minden esetben az elnökhelyettes prezentációját használom mint forrást.


13

EU Agrárium és Piacszabályozás 1. táblázat Az Európai Unió 2009. évi elfogadott és 2010. évi elôzetes költségvetésének összehasonlítása

Költségvetési fejezet kiadása, kötelezettségvállalás alapján 1. Fenntartható növekedés Versenyképesség Kohézió 2. A természeti er forrásokkal való gazdálkodás és azok megôrzése (=KAP) KAP, garanciakifizetések KAP, vidékfejlesztési kifizetések 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog évrényesülése Szabadság, biztonság, jog Uniós polgárság 4. Az EU mint globális szereplô 5. Adminisztratív kiadások Bizottság Összesen

Költségvetési keret, milliárd euróban

Adott fejezet az éves költségvetés százalékában

A 2010. évi költségvetés változás 2009-hez képest Összeg, Struktúra, százalék százalékpont 3,2% -0,3 8,4% 0,4 2 ,0 % -0,6

2009

2010

2009

2010

60,3 11,8 4 8 ,4

62,2 12,8 4 9 ,4

45,1 8,8 3 6 ,3

44,9 9,2 3 5 ,6

56,1

59,0

42,0

42,6

5,1%

0,5

41,2 14,9

43,8 15,2

30,8 11,1

31,6 11,0

6,4% 2,1%

0,8 -0,2

1,5

1,6

1,1

1,2

7,6%

0,0

0,9 0,6 7,8 7,7 3 ,6 1 3 3 ,5

1,0 0,6 7,9 7,9 3 ,6 1 3 8 ,6

0,7 0,5 5,8 5,8 2 ,7 1 0 0 ,0

0,7 0,4 5,7 5,7 2 ,6 1 0 0 ,0

13,5% -0,3% 1,8% 2,1% 0 ,9 % 3 ,8 %

0,1 0,0 -0,1 -0,1 -0,1 -

Forrás: A http://ec.europa.eu/budget/other_main/what_new_en.htm honlapcímen, a Siim Kallas elôadásában publikált számok, kiegészítve saját számításokkal

szükségessé tennék – az EU költségvetésnek 2010-ben elvileg még rendelkezésére áll egy hét milliárd euró körüli tartalék. A költségvetés egészével kapcsolatos összefüggések bemutatása után mezôgazdasági elkötelezettségû ember számára a következô legfontosabb kérdés, hogy a KAP keretében az agrárpolitikai kiadásokra mekkora összeget szán az unió 2010-ben. Talán emlékszünk még a Tony Blairesetre, amikor a 2005-ben, mint brit miniszterelnök az unió hétéves költségvetésének vitájában a tôle megszokott blikkfangos módon – a brit viszszatérítés védelmét szem elôtt tartva – szembeállította az unió versenyképességi kiadásait a mezôgazdasági támogatással, és abszurdnak nevezte, hogy az EU többszörösét költi az uniós országok gazdasága néhány százalékát kitevô mezôgazdaság támogatására, mint az unió jövôje szempontjából alapvetô jelentôségû versenyképesség javítására. (Egyébként ez a helyzet azóta sem változott, 2010-ben az unió majdnem négyszer annyit költ csak az I. pillér tételek finanszírozására – 43,8 milliárd eurót –, mint a versenyképességgel összefüggô címekre: A 2010. évi elôzetes költségvetési tervezetben versenyképességével összefüggô tételekre az Unió összesen 12,8 milliárd eurót tervez költeni.)

14

A számokat látva némi malíciával leszögezhetjük, hogy a Blair-féle felvetés „eredménye” nem az EU költségvetési politika változása, hanem az lett, hogy „átkeresztelték” a KAP-ot finanszírozó fejezetcímet „mezôgazdasági kiadások”-ról egy a közönség számára a támogatási összeg nagyságát tekintve jobban elfogadható megnevezésre, amely így hangzik: „a természeti erôforrásokkal való gazdálkodás és azok megôrzése”. Azonban túllépve a talányos fejezetcímen, agrárpolitikai szempontból a megnevezésnél fontosabb, hogy a fejezetcím alatt mekkora összeg szerepel. És itt azt láthatjuk, hogy a hétéves programban elôirányzott költségvetési átcsoportosítás ellenére az elôzô évivel összehasonlítva, a 2010re tervezett agrárbüdzsé átlagon felüli mértékben, 5,1 százalékkal nô. Ezen belül a garanciakiadások 6,4, a vidékfejlesztésre szánt összeg pedig 2,1 százalékkal magasabb mint a 2009. évi költségvetésben. Mielôtt azonban ebbôl a ténybôl elsô ránézésre bárki túlzottan optimista következtetéseket vonna le, azonnal szükséges megemlíteni, hogy a magasabb garanciakiadásokat nem a támogatási szint növekedése, hanem az új tagállamok gazdálkodói számára a csatlakozási szerzôdésében elôírt, EU által finanszírozandó közvetlen kifizetések százalékos emelkedése okozza.


EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk Az, hogy ezekben az országokban a közvetlen kifizetés 25 százalékos bázisról indulva, évi 10 százalékponttal folyamatosan közelít az EU-15-re megállapított támogatási szint 100 százalékához. Ugyanis még 2010-ben is a 2004-ben Magyarországgal együtt belépô 10 új tagállam a nekik uniós szabályok szerint járó közvetlen támogatási összeg 85 százalékát kapják az uniótól; Románia és Bulgária pedig – mivel ez a két ország három évvel késôbb, 2007-ben vált uniós taggá – 2010-ben még csak a nekik uniós szabályok szerint járó támogatás 55 százalékát kapják. (Az elôbbi arányok kötelezettségvállalási alapon értendôk, mivel az EU-büdzsé lényegében egy év késéssel folyósítja a közvetlen támogatásokat, ezért a pénzforgalmi szempontú költségvetésben az új tagállamok termelôi számára kifizetett támogatási hányadot értelemszerûen 10 százalékponttal csökkenteni kell.) A 2010. évi garanciakiadások tekintetében tehát – lakonikusan megállapítjuk –, olyan költségveté-

si tervezet készül, amely fedezi a jogszabályban elôírt kifizetési kötelezettségeket. A 2010. évi költségvetés agrárfejezetében agrárpolitikai szempontból az az igazán problematikus, hogy a Pillér II. vidékfejlesztési támogatások 2010-ben jóval kisebb ütemben nônek, mint a garanciális kifizetések, sôt a vidékfejlesztési programra szánt összegek 2,1 százalékos növekedési üteme jelentôs mértékben alatta marad nemcsak a garanciakiadásoknak, de a költségvetés egésze 3,8 százalékos növekedésének is. Mit lehet erre összegzésként mondani? Egyelôre úgy látszik, válság ide, válság oda, a 2010. évi uniós költségvetésben megfelelô szinten biztosított az agrárszektor egészének finanszírozása. Ha csikorogva is, de a szekér halad tovább. Hogy milyen irányban, arról a lap olvasói a következô lapszámban megjelenô, az agrárkiadások részleteit elemzô cikkemben olvashatnak… Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

Székek újraelosztása, környezetkímélô új-zélandi tejtermelés, kis öccs lesz-e a vidékfejlesztés? José Manuel Barroso egyre közelebb kerül második ötéves ciklusának megválasztásához, mint az Európai Bizottság elnöke. Mind Nicolas Sarkozy, mind Angela Merkel támogatja újraválasztását; rajtuk kívül is számos fontos európai vezetô látná szívesen Barroso korábbi portugál miniszterelnököt ismét az elnöki székben. Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök az Európai Liberális Párt részérôl az egyetlen komoly vetélytárs. Hogy milyen Verhofstadt támogatottsága a tagállamok körében, arra még nem derült fény. Az új elnöknek meg kell tudni szerezni az európai parlamenti képviselôk többségének támogatását. Mindenesetre igen erôs lobbytevékenységnek lehettünk tanúi Brüsszel- és Strassburgszerte a nyári szünet elôtt. Nemrégiben olyan hírek kaptak szárnyra, melyek szerint Christine Lagarde – korábbi kereskedelmi és 2007-ben rövid ideig agrárminiszter – valószínûleg esélyes a Franciaország által javasolt agrárfôbiztosi helyre, inkább, mint a jelenlegi agrárminiszter és új európai parlamenti képviselô, Michel Barnier. Mariann Fischer Boel július közepéig ígérte, hogy nyilatkozik, vállalja-e Barroso korábbi fölkérését újabb ötéves idôszakra az Európai Unió agrárfôbiztosi székében. Legutóbb fölmerült Androulla Vassiliou neve, a ciprusiak kezdeményezésére. Ô valószínûleg mint Ciprus által javasolt egészségügyi biztos maradna régi posztján.


Személyi változások Az angol kormányban számos változás következett be miniszteri posztokon. Gordon Brown miniszterelnök személye elleni tiltakozásul Jane Kennedy agrárminiszter beadta lemondását június 10-én. Utódja Jim Fitzpatrick: az 57 éves, eredetileg Skóciából származó londoni tûzoltó foglalta el az élelmezésügyi, mezôgazdasági és környezetvédelmi tárcát. (Korábban szállításügyi miniszter volt. Személyében 3 éven belül ô a harmadik agrárminiszter a Gordon Brown-kormányban!)

Újraosztott kártyák Dan Norris vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter lett – aki Lord (Philip) Hunt helyébe lépett–, így minden energiáját az egészségügyre és klímaváltozásra fordíthatja. Franciaországban is várhatók személyi változások a Sarkozy-kabinetben. A magyar származású miniszterelnök megkeveri és újraosztja a kártyákat. Miután Michel Barnier korábbi agrárminisztert EP-képviselôvé választották, utódjaként 2009. június 23-ával Bruno Le Maire-t nevezte ki agrárminiszternek. Le Maire, a korábbi miniszterelnök Villepin politikai tanácsadója, majd kabinetének igazgatója volt. Vita támadt az Európai Unió talaj-keretirányelv elfogadása körül. A tagállamok egy kis csoportja Németországgal az élen, inkább részesítené elônyben a nemzeti, mint az EU-s szabályozást.

15

Brüsszelbe járunk Nem sikerült egyezségre jutni az újszerû élelmiszerekkel kapcsolatban sem. Noha 26 tagállam egyezségre jutott, Görögország és Androulla Vassiliou egészségügyi biztos ellenezte a szöveget, mivel az egészségügyi bizottság a klónozással kapcsolatban külön szabályozáshoz ragaszkodott. Egyes folyosói pletykák szerint itt inkább van szó arról, hogy Androulla Vassiliout vajon újraválasztják-e egészségügyi biztosnak, vagy sem…

Bôvülünk Felélénkültek a tárgyalások Horvátország EU-s csatlakozásáról. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mariann Fischer Boel fôbiztos asszony ellátogatott Zágrábba, ahol a közös agrárpolitikáról és Horvátország csatlakozási esélyeirôl tárgyalt. Olli Rehn, az Európai Unió bôvítési biztosa már korábban azt javasolta, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai ez év végén fejezôdjenek be, így 2011-re, vagy legkésôbb 2012-re megtörténhessen a tényleges csatlakozás.

Budapesti konferencia Mi a legfontosabb, hova helyezze a Bizottság a súlypontot: a regionális politikára, a vidékfejlesztésre, vagy a munkahelyteremtésre? Egy nemrégiben Budapesten megtartott konferencián ezek a kérdések merültek föl, olykor parázs vitát gerjesztve. A kétnapos konferencia fô szervezôi a Mezôgazdasági Bizottság, a régiók és foglalkoztatás fejlesztéséért felelôs brüsszeli erôk, valamint a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Abban sikerült egyezségre jutni, hogy a vidékfejlesztés a közös agrárpolitika része marad, s bizonyos politikai prioritásokat élvez a jövôben is. Fennáll a veszélye annak, hogy a vidékfejlesztés a közös agrárpolitikán belül a „kis öccs” szerepébe szorul, s akár hátrányt is szenvedhet, fejtette ki Pedro Tarno, a vidékfejlesztési programok igazgatója. Válaszában Wladyslaw Piskorz, az Európai Régiótól, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy mintegy 80 milliárd eurót már elköltöttek vidékfejlesztésre; többek között munkahelyeket, jobb infrastruktúrát teremtve. Ugyanakkor túlságos a szembenállás; nincs elég szándék, együttmûködés a vidéki és a városi környezet arányos fejlesztésére. Thomas Bender szerint a vidéki politikát finomabban kellene összehangolni a szociális politikával. A Bizottságnak az eddigieknél jobban kellene figyelni a szociális érzékenységre a következô ötéves periódusban, mivel eddig a piacorientáltság jellemezte, túlontúl is. A kétnapos konferencia tág teret adott a párbeszédre állattenyésztôk, akadémikusok és politikusok között, különös tekintettel a szegénység és kirekesztettség problémájára.

Nem mondhatunk le az igazi tejrôl! Az Európai Tejszövetség 2009. júniusi tanulmánya szerint a tejelô tehenek „számlájára írható” az

16

üvegházhatású gázok 1,2%-a globálisan, míg a tejtermékek feldolgozása során világviszonylatban 3%-nyi emisszió képzôdik, ha pedig ehhez hozzávesszük a járulékos elemeket, mint a tej otthoni hûtését, a szállítást, akkor az utóbbi már 3,5 százalékot tesz ki. Az Európai Tejszövetség (EDA) szoros kapcsolatot épít ki a tejtermelôkkel a világ minden táján. Nem véletlen, hogy a Berlinben ez év szeptember 20-24-re tervezett Tej Világkongresszuson a Nemzetközi Tejszövetség ezeket a kérdéseket helyezi a középpontba. A fenntarthatóság a tejtermelésben lesz a kongresszus másik fontos kérdése. Az energiaszektor 37%-ban felelôs a kibocsátott metángázért, míg az állattenyésztés 26%-ban. Ennek azonban csupán 5%-a kapcsolódik a tejszektorhoz. További 3% a trágyakezelés folytán keletkezik, összehasonlítva a 13%-ot képviselô rizságazattal. 1990 óta a tejtermelés által termelt emisszió 30%-kal csökkent, és 20%-kal a trágyakezelés során keletkezô gázok mennyisége. Nyilvánvaló, hogy szoros összefüggés van az intenzív állattartás és az emisszió között. A természetközeli, sok legeltetéssel összekapcsolt, kevésbé intenzív új-zélandi, ausztrál, orosz tejtermelés sokkal kevesebb káros gázkibocsátással jár. Új-Zéland a világelsô abban, hogy 1 liter tejre számítva a legkevesebb káros gázt juttatja a légkörbe. Ezen a területen még több kutatásra van szükség. Kézenfekvô, hogy az élôállatok szállítását, nem pusztán állatjóléti okból, a minimálisra kell csökkenteni. A trágyakezelés során keletkezô nitrogénoxid-kibocsátás csökkentése, valamint a mûtrágyák használatának finomítása, a kijuttatás optimálissá tétele további lehetôségeket nyújt a káros kibocsátások csökkentésére.

Négyek szövetsége Az Európai Unió elsôdleges élelmiszerfeldolgozói 4 markáns lobbycsoportot hoztak létre Brüsszelben: az Európai Keményítôgyártók Szövetségét, az Európai Cukorgyártók Szövetségét, az Európai Zöldségfehérje Szövetséget és az Európai Olaj- és Fehérjelisztgyártók Szövetségét. Megegyeztek abban, hogy e négy szervezetnek kulcsszerepe van az élelmiszertermelésben, a teljes élelmiszerláncban. A szorosabb együttmûködés célja a feldolgozók támogatása a legjobb gyártási módszerek elterjesztésében; hosszú távon jó válaszokat adni az élelmiszerellátásra, a klímaváltozásra, a fogyasztói igények minél jobb teljesítésére, Frank van Lierde elnök szerint. A négy szektor összesen mintegy 175 millió tonna mezôgazdasági nyersanyagot dolgoz föl évente, beleértve gabonaféléket, cukorrépát, olajos magvakat, szóját. Több mint 120 cég mintegy 80 ezer embernek ad munkát az Európai Unió 21 tagállamában. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts


Arcképcsarnok

Gerry Ritz kanadai mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1951. augusztus 19-én született a Saskatchewan tartományban található Delisle városban. Iskoláit Delisle és Rosetown városában végezte. Nôs, két gyermek édesapja. 1989 óta foglalkozik politikával. A Reform Párt tagjaként számos tisztséget betöltött, mielôtt 1997-ben a kanadai Battlefords-Lloydminster Parlament tagjává választották. 2000-ben, 2004-ben, 2006ban és 2008-ban újraválasztották; mint parlamenti képviselôt. A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Állandó Bizottság elnöke is volt. 2006-ban a Harper-kormány ideje alatt kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. 2007-ben nevezték ki elôször mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, majd 2008. október 30-án az általános választásokat követôen megerôsítették a posztján. Elôdje Chuck Strahl volt. Jelenleg Saskatchewan Tartományi Kormány, valamint a Kanadai Búza Terméktanács elnöke. Kanadában a mezôgazdaság fontos szerepet játszik jövedelemtermelés szempontjából, a GDPn belül a harmadik legnagyobb tétel. 2008-ban a farmok jövedelme összességében 63%-kal nôtt az elôzô évihez képest. Az egyes ágazatok között azonban komoly eltérés van jövedelem szempontjából: míg a növénytermesztésben 25%-kal, addig az állattenyésztésben csupán 3%-kal növekedett az árbevétel. Az élelmiszerek ára Kanadában is lényegesen megemelkedett az elmúlt idôszakban: 2008-ban mintegy 40%-kal haladták meg a termelôi árak az elôzô évi szintet. A sertéságazatban kedvezôtlen tendenciák figyelhetôk meg az utóbbi idôben, míg az amerikai sertéshúsbehozatal folyamatosan nô, a kanadai kivitel egyre csökken. Ennek oka egyrészt a sertésfeldolgozás visszaesésében, másrészt a közelmúltban elôfordult lisztéria-fertôzésekben keresendô. Kanadában


a tej, baromfi (elsôsorban vágócsirke, pulyka) és tojás ágazatokban a piacszabályozás összetett rendszerben mûködik; melynek célja a kereslet és a kínálat összehangolása, illetve a termelôk számára a megfelelô jövedelembiztonság elérése. Ezért ezeken a termékpályákon az agrártárca igyekszik a vámkvótaemelést elkerülni. Az érzékeny termékek védelmében speciális mezôgazdasági védôvámokat vezettek be. 2009 elején a gazdasági válság enyhítése érdekében a kanadai kormány gazdaságélénkítô csomag bevezetésérôl döntött, mely kihatással van a mezôgazdaságra is. A tervek szerint mintegy 1,5 milliárd kanadai dollár jut majd a mezôgazdasági termelôk és a vidéki térségek megsegítésére. Gerry Ritz nagy horderejû lépésnek tartja, hogy a kanadai kormány által kialakított Gazdasági Akcióterv jelentôs mértékben elôsegíti a termelôk számára a korszerû technológiákhoz és kutatási eredményekhez való hozzáférést. A rendelkezésre álló 26 millió dollár országosan összesen 8 laboratórium fejlesztésére elegendô, ezáltal a mezôgazdasági kutatások támogatását szolgálja, valamint megerôsíti a kanadai élelmiszerbiztonsági rendszert, és 270 új munkahely teremtését teszi lehetôvé. A terv szerint az elkövetkezô öt év folyamán mintegy 1 milliárd dollárnyi forrás áll majd a kanadai gazdák rendelkezésére, amennyiben gazdaságuk fejlesztéséhez hitelt kívánnak felvenni. Az elmúlt idôszakban a miniszter komoly lépéseket tett a kanadai agrártermékek piacra jutásának elôsegítése érdekében. A sikeres tárgyalások eredményeképpen Kolumbia vállalta, hogy teljesen megnyitja piacát a kanadai marhahús elôtt. Gerry Ritz Indiával keretmegállapodást írt alá a két ország agrár-kereskedelmi kapcsolatainak erôsítése érdekében, és Hong-Konggal is a kanadai termelôk számára elônyös egyezményt kötött. 2009 májusában az EU-27-tel is megkezdôdtek a tárgyalások egy megerôsített gazdasági partnerség érdekében. Papp Mónika

17

Kutatás, fejlesztés

Válságkezelés francia módra Franciaországban a közelmúltban két olyan bejelentés is elhangzott a legmagasabb rangú állami vezetôk részérôl, amely azt mutatja, hogy a mezôgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari kutatást és fejlesztést olyannyira komolyan veszik, hogy azokra egész iparágak stratégiai jelentôségû jövôjét alapozzák. Ahhoz, hogy ennek lényegét megértsük, a francia K+F szféra tágabb öszszefüggéseinek és aktualitásinak áttekintése elengedhetetlen.

Figyelnek a kicsikre is A francia uniós elnökség egyik utolsó rendezvényeként került sor 2008. december 9-én az „Assises européennes de l’innovation” konferenciára, ahol Valérie Pécresse kutatási és felsôoktatási, Christine Lagarde gazdasági és Bernard Kouchner külügyminiszter mellett – az esemény záróakkordjaként – Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is beszédet mondott. A köztársasági elnök beszédében már akkor leszögezte, a jelenlegi gazdasági válság kiváló alkalom arra, hogy az innovációt és kutatást a középpontba helyezve szakítsunk az eddigi dogmákkal, és új, vonzó pályára állítsuk a gazdaságot, elsôsorban a jövôt tartva szem elôtt. A köztársasági elnök bejelentette, hogy az elhatározottaknak megfelelôen megkezdôdik a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását elôkészítô országos konzultációs folyamat, egyben aláhúzta: a kutatás és innováció a kulcsa annak, hogy Franciaország kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból. Meggyôzôdése szerint ez a két terület fontos szerephez jut a „most formálódó új világban”. Február elejére az is kiderült, hogy – noha a kutatás és felsôoktatás már a gazdaságélénkítô csomag elfogadása elôtt is egyértelmû nyertese volt az idei költségvetésnek (mivel a tavalyi évhez képest 6,5%-kal, azaz 1,8 milliárd euróval nagyobb forrással gazdálkodhatnak az intézmények), az újabb intézkedések további 731 millió eurós többletforrást adnak ennek a területnek. A kutatási adóhitel intézményének reformjával és egyes tételeknek az elôírásoktól el1

térôen akár három évvel korábbi visszautalásával a kormány további 3,8 milliárd eurót juttat a vállalati kutatások és az ilyen jellegû innováció finanszírozására – ideértve természetesen a mezôgazdasággal kapcsolatos kutatásokat is –, amivel a vállalatok jelen válságban való „elôremenekülését” kívánják ösztönözni a versenyképességet növelô K+F-tevékenység pénzügyi alapjainak megerôsítésével, sôt növelésével. Az elôrehozott visszautalás kedvezményezettje közel 5 ezer cég, ezek 90%-a olyan, elsôsorban az iparban, mezôgazdaságban és a szolgáltató szférában tevékenykedô kis- és középvállalkozás, amelyet különösen érzékenyen érint a gazdasági krízis. Franciaországban a mezôgazdasági kutatás és a közép- és felsôfokú szakképzés intézményei a mezôgazdasági tárca szakmai és pénzügyi felügyelete alatt állnak, illetve egyes esetekben az ellenôrzést – és a finanszírozást – a szakminisztérium más tárcával közösen gyakorolja, mint történik ez az INRA esetében is. Ha viszont az egyes intézmények együttmûködéseinek rendszerét nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elsôsorban tematikus rendszert mutat, a finanszírozás pedig elsôsorban pályázati alapon történik. A „több gazdához tartozás” fényében viszont nem meglepô, hogy a kutatás és fölsôoktatás jelenlegi reformjától a mezôgazdasági tárcához (is) tartozó intézmények sem tudták függetleníteni magukat. Ezzel is összefügg, hogy a nem is olyan régen még csak tervként fölvetett, a mezôgazdasági kutatás és felsôoktatás szervezeti közelítésére vonatkozó (Valérie Pécresse kutatási és Michel Barnier mezôgazdasági miniszterekhez köthetô) elképzelés mostanra megvalósult. Ennek értelmében tudományos jellegû közintézményként mûködô konzorciumba (EPCS) vonták össze az INRÁ-t, a CIRAD-ot (kutatás), valamint a párizsi AgroParisTech-t, a rennes-i Agrocampus Ouestet, a montpellier-i SupAgro-t és a toulouse-i állatorvosi kart (École Nationale Vétérinaire de Toulouse felsôoktatás)1 – ennek híre a közelmúltban a hivatalos közlönyben is megjelent. Ennek kapcsán a miniszterek sajtóközleményben erôsí-

Az INRA szakszervezetei részérôl esetenként heves (ám valós érvekkel korántsem mindig magyarázható) ellenállást kiváltó elképzelést azzal magyarázza a két illetékes tárcavezetô – és ennek valóságtartalmát az INRÁ-nál is elismerik – hogy az elmúlt évtizedekben a mezôgazdasági kutatás és a felsôoktatásból kikerülô szakemberek oly mértékben eltávolodtak egymástól, hogy az utóbbiak között szinte föl sem merül az, hogy az agrárkutatásban helyezkedjenek el. Ugyanakkor napjainkban minden korábbinál nagyobb szükség lenne olyan széles látókörû, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságában kompetens, általános agrármérnöki képzésben részesült szakemberekre, akik segítségével a kutatás a legmegfelelôbb választ tudja adni korunk élelmezési és agrár-környezetgazdálkodási kihívásaira, a termelés pedig meg tudja fogalmazni a kutatással szemben támasztott igényeit.

18


Kutatás, fejlesztés tették meg azt, hogy a két tárca a jövôben minden eddiginél szorosabban együtt kíván mûködni a mezôgazdasági kutatási és agrár-fölsôoktatási stratégiák összehangolásában és minél eredményesebb munka feltételeinek közös megteremtésében. Mint aláhúzták, „ezen agronómiai kutatási konzorcium2 feladata, hogy új modelleket dolgozzon ki a mezôgazdaságra, az élelmezésre, valamint a természeti erôforrások fenntartható használatára”. Mindez azonban csak egy a mezôgazdasági kutatás jövôjével kapcsolatosan bevezetett számos új intézkedés között. Az elmúlt hónapokban két nagyon fontos bejelentés is történt ezen a téren. Michel Barnier 2009 márciusában tette közzé a francia élelmiszeripar jövôjével kapcsolatos stratégiai elképzeléseket összefoglaló anyagot (ebben kiemelt fontosságot kapott a kutatás-fejlesztés és innováció, mint az ágazat jövôjének letéteményesei), míg Nicolas Sarkozy köztársasági elnök május 19-én vázolta föl az erdészet és faipar jövôjével kapcsolatos elképzeléseit. A francia élelmiszeriparral kapcsolatosan tudni kell, hogy az a nemzetgazdaság stratégiai területe, fontosságban megelôzi az autó- és a repülôgépgyártást, valamint a gyógyszeripart is. Éves árbevétele 2007-ben 154 milliárd euró volt, a 11500 vállalatban (90% kkv) foglalkoztatott 420 ezer munkavállaló 2008-ban 9,3 milliárd eurós külkereskedelmi többlethez segítette hozzá az országot. A tapasztalatok szerint az élelmiszeripart a gazdaság többi ágához képest kevésbé viseli meg a gazdasági válság, így stabilitása a francia nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hiszen itt dolgozzák föl a francia mezôgazdaság által megtermelt alapanyag 70%-át, illetve innen származik a franciák által elfogyasztott élelmiszer 85%-a. Így nem meglepô, hogy – kapcsolódva az innováció és a kreativitás európai évéhez, valamint a Nicolas Sarkozy köztársasági elnök által meghirdetett, a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását szolgáló egyeztetési mechanizmushoz –, a mezôgazdasági tárca is nyilvánosságra hozta a kutatás-fejlesztéssel és innová-

cióval kapcsolatos javaslatait és elvárásait. A K+F és az innováció ugyanis, akárcsak a nemzetgazdaság többi területén, az élelmiszer-ipari vállalkozások versenyképességének javítása szempontjából megkerülhetetlen tényezô, így a beléjük fektetett tôke megtérülése vitathatatlan. A minisztérium ezért minden formában ösztönözi az élelmiszeripari kutatás-fejlesztést és innovációt. Ennek érdekében két nagy területen mozgósítja az eszközöket, és meghatározta a tíz, országos érvényû prioritást is, ahol a tudományos tevékenység hatékonyságát növelni kell. A mobilizálandó eszközrendszer két nagy területet érint, egyrészt a versenyképességi pólusokat és a szakképzést, másrészt a költségvetési és ágazati kutatóhelyek vállalati együttmûködéseit. A versenyképességi pólusok a mezôgazdasági tárca által képviselt kutatás-fejlesztési politika egyik fô vonalát képezik, hiszen a 70 pólusból3 húsznál is több foglalkozik mezôgazdasági, élelmiszeripari vagy más agráripari kérdéssel. A tárca egyik prioritása a pólusok esetében az, hogy tovább erôsödjön a kutatási és oktatási együttmûködésük a mezôgazdasági és állatorvosi karokkal. Ami a költségvetési és ágazati kutatóhelyek vállalati együttmûködéseit illeti, közülük az INRA, a Cemagref és az Ifremer mint adott pólus(ok)ban részt vevô intézmény, közvetlen vállalati együttmûködô partnerekkel rendelkezik, közös munkájukat anyagilag többek között az ANR és az Egységes Tárcaközi Alap (FUI, Fonds Unique Interministériel) pályázati rendszerben támogatja. Az ágazati kutatóhelyek, azaz a szakma által finanszírozott alkalmazott kutatási intézetek (institut technique, IT) minél hatékonyabb együttmûködésének biztosítását és a kutatási tevékenység összehangolását, valamint az eredményes technológiatranszfert a tárca már 2006 óta igyekszik minden lehetséges módon ösztönözni. Ezt szolgálja az élelmiszeripari technológiai koordinációs egyesület (ACTIA) mint ernyôszervezet létrehozása is. Az elôzôekben felsorolt kutatás-fejlesztési szereplôk együttmûködésének fô irányvonalait rögzítendô a tárca tíz olyan nemzeti jelentôségû kutatás-fejlesztési prioritást határozott meg, amelyek

2

A konzorcium szervezésére vonatkozó elképzelés részben hasonlít az egyetemi autonómia megteremtéséhez szervesen kapcsolódó, a kutatás és az egyetemi oktatás közelítésére irányuló szándékra és azok egységes hálózatba szervezésére az úgynevezett felsôoktatási-kutatási pólusok kialakításával (PRES, poles de recherche et de l’enseignement supérieure), amelyekhez egyes földrajzi viszonylatokban határon túli szervezetek is csatlakozhatnak (Strasbourg). Míg azonban a PRES-ek kimondottan regionális, azaz földrajzi alapon szervezôdnek, a Pécresse-Barnier terv szakmai alapon és országos szinten megvalósuló konzorciumot tételez föl. Megjegyzendô, hogy a CIRAD olyan kiterjed hálózattal rendelkezik a trópusi-szubtrópusi térségben, amely hatalmas lehetôségeket jelent a melegégövi gazdálkodás és állatgyógyászat iránt érdeklôdô magyar hallgatók számára is! 3 A közelmúltig 71 pólus szerepelt a francia versenyképességi pólusok listáján, ám a közelmúltban megkezdôdött a pólusok fúziójának folyamata, ennek elsô – azok számát valóban csökkentô – lépése a MATERALIA megalakulása, a P2MI és a Mipi versenyképességi pólusok összeolvadásával. Ezt ugyan idôben megelôzte az Eurobiomed megalakulása, ám ebben az esetben egy versenyképességi pólus (Orpheme) és két klaszter (Biomediterranée és Holobiosud) fúziójáról volt szó, így a versenyképességi pólusok száma nem változott.


19

Kutatás, fejlesztés az ágazat versenyképességét javítják, és a vállalati szféra piaci lehetôségeit szélesítik. Ezt a tíz prioritást a minisztérium érvényesíti: – a költségvetési kutatóhelyekkel, valamint a mezôgazdasági és élelmiszeripari alkalmazott kutatási intézetekkel kötendô többéves munka- és finanszírozási tervben, – a felsôoktatási intézmények oktatási és munkaprogramjában, – a versenyképességi pólusok támogatásának megítélésekor, – az adott témák esetében a „vezetô” cím egyes pólusoknak történô odaítélésekor, valamint a pólusok közötti jobb koordinációra való törekvés során. A tíz nemzeti jelentôségû kutatás-fejlesztési prioritás: 1. Élelmezés, íz, egészség és jólét: az emberi egészséget és jó közérzetet biztosító élelmezéssel kapcsolatos kutatások. 2. Új állati takarmányok: az áttételesen a humán egészséget és jólétet szolgáló állati takarmányozás biztosítása a természeti erôforrások és a környezet védelmének szem elôtt tartásával. 3. „Zöld kémia”: a kôolaj-alapú vegyipari szintetikus alapanyagok kiváltása növényi eredetû alapanyagokkal. 4. Zöld energia: a biomassza energetikai célú fölhasználása. 5. Természetes eredetû mûtrágyák, növényvédô szerek: innováció a növényvédelemben, természetes tápanyagok a hozamok fokozására. 6. A holnap növényfajtái: a klímaváltozás miatt megváltozó természeti feltételrendszer, valamint a tápanyag-gazdálkodás és a környezetvédelem egyre szigorodó követelményrendszer jelentette kihívásokat figyelembe vevô növénynemesítés. 7. A tengeri halászat termékeinek maximális hasznosítása: a tengeri ökoszisztémák és a halállomány védelme érdekében a kifogott mennyiség maradék nélküli felhasználására és hasznosítására törekvés, a fogyasztói igények egyidejû kielégítésével. 8. „Fogyasztásra kész” termékek: az egyszerûbb konyhai munka érdekében a fogyasztói igényekhez igazított élelmiszerek és feldolgozástechnológiai folyamatok.

9. Új termékek a fenntartható szôlészet-borászatban, gyümölcs- és zöldségkertészetben: az újabb fogyasztói magatartás-típusokhoz igazított termékek fejlesztése. 10. Nyomonkövethetôség és csomagolás: a környezetvédelem, a megváltozott fogyasztói szokások és az élelmiszer-biztonság jelentette követelményeknek való megfelelés. Franciaországban az erdôgazdaság és faipar a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem egyre fontosabb eszközévé válik (ideértve az energiahatékonyságot és a szén-dioxid hosszú távú megkötését) olyannyira, hogy Nicolas Sarkozy május 19-i beszédében ezt az országos prioritások közé emelte. A köztársasági elnök beszédében azzal érvelt, hogy miközben az ország évente hatmilliárd euró értékben nettó importôr fából, addig nincs kihasználva a francia erdôk éves növekedési potenciáljának 40%-a, mindezekkel együtt pedig a nemzeti klíma-energia munkaterv hatalmas szerepet szán az ország területének 30%-át borító erdôknek. Az energetikai célú fölhasználás említése mellett Nicolas Sarkozy a fô hangsúlyt a faanyag építészeti fölhasználására helyezte: kijelentette, hogy 2010-tôl tíz év alatt meg kívánják tízszerezni a faanyagok építészeti fölhasználását az államilag finanszírozott beruházásokban. A szerkezeti jellegû beépítés mellett kitért a faanyagok hôszigetelésben való fölhasználására is, mint a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemlô területre. (A jelentôs erdôsültség ellenére Franciaország az USA-hoz viszonyítva háromszor, Japánnal és Finnországgal összehasonlítva ötször kevesebb faanyagot épít be az épületekbe, noha ily módon adott mennyiségû szén-dioxidot évtizedekre meg lehet kötni és el lehet raktározni.) Nicolas Sarkozy kitért a versenyképességi pólusok fontosságára is, véleménye szerint a versenyképességi pólusok jelentette innováció a fafeldolgozó ipar esetében is a válsággal való sikeres megbirkózás egyik kulcsa. Franciaországban jelenleg négy versenyképességi pólus foglalkozik részben vagy egészben a faanyagokkal, ezek: – EMC24 – kompozitok – Pôles Fibres Grand Est5 – fa, kompozit, papír, textil – Pôle génie civil Écoconstruction – öko-építészet6 – XYLOFUTUR7 – Pinus pinaster-re alapozott faipari ágazatok

4

http://www.pole-emc2.fr/ http://www.pole-fibres.uhp-nancy.fr/ 6 a pólus a korábbi Pôle de génie civile Ouest átalakulásával jött létre http://www.pole-geniecivil-ouest.fr 7 http://www.xylofutur.fr/, korábbi nevén Industries et pin maritime du futur 5

20


Kutatás, fejlesztés – Ökogazdálkodás A fentiek, noha látszatra két teljesen külön területet fednek le, valójában egy nagyon is koherens kormányzati stratégiába illeszkednek, ahol a fô vezérlô elvek között találjuk a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést, az energetikai függôség csökkentését és a környezetvédelemmel, klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos eszközöket. Az állam a minél eredményesebb

megvalósítás érdekében igyekszik „jó példával elöl járni”, azaz jelentôs anyagi eszközöket fordít a kutatás-fejlesztésre – ennek alapján pedig joggal és nyíltan várja el a vállalati szféra hasonló lépéseit. A stratégia mûködik! Somogyi Norbert TéT-attasé, Párizs

A franciák szívéhez a gyomrukon keresztül vezet a legrövidebb út Franciaország biogazdálkodása sikeres; mind a biogazdálkodás alá vont terület nagysága, mind a biogazdálkodások száma, mind a mezôgazdaságból való részesedése dinamikusan gyarapszik. Az ökotermékek többletértékeinek köztudatba helyezése bár széles körben megtörtént, a tájékoztatás továbbra is folyamatos, a kereslet pedig évrôl évre nô. Az ökológiai gazdálkodás komoly erkölcsi és anyagi támogatásokat élvez közösségi, állami, sôt regionális szinten is. Az elsô támogatások 1991ben kezdôdtek. Azóta már a harmadik finanszírozási szakasz is lefutott, a 2007–2013 közötti agrárprogram keretében vezették be a támogatási rendszer 4. fejezetét, amely 11 394 013 eurót tesz ki. A francia gazdák a magyarokhoz hasonlóan, 5 évre kötelezik el magukat, és folyamatosan vehetik fel a financiális segítséget.

Az ökogazdálkodás számokban 2007-ben 557 133 hektáron folytattak biológiai gazdálkodást, a teljes mezôgazdasági mûvelés alá vont terület 2%-án. 2003 óta kvázi stagnálást, minimális növekedést tapasztalhatunk. Érdekes azonban, hogy 2006-hoz képest 2007-ben a tanúsított biogazdálkodási terület 0,5%-kal csökkent, azonban az átállás alatt lévô területek nagysága 12,4%-kal nôtt. A biogazdálkodás koncentrált, az üzemek fele, valamint az összes ökológiai gazdálkodás alá vont terület több mint fele a következô 6 megyében található: Rhône-Alpes, MidiPyrénées, Pays de la Loire, Languedoc-Roussillon, Provence-Alpes-Côte d’Azur és Aquitaine. Az átlagos birtoknagyság 46,5 ha, mely az uniós, 19 hektáros átlag több mint kétszerese. Ez a magyarázata annak, hogy a franciák határozottan támadják a KAP modulációs politikáját, hiszen komoly összegeket veszítenek a tengelyek közti támogatások átcsoportosítása révén.


Az egyes szektorok elemzése A tanúsított területek kétharmada legelô és szántóföld. Gabonatermesztés zajlik az organikus terület közel felén, egészen pontosan 44%-án. A bioszektor legerôsebb fejlôdést reprezentáló ágazatai a szôlô- és a zöldségtermesztés. A szôlôtermesztés szerepe kimagasló – ráadásul kiemelkedô népszerûségnek örvend a francia fogyasztók körében –, hiszen a francia borok világszerte ismertek és népszerûek. A francia bioborok megjelenése, majd ezt követô elterjedése pozitív példával szolgál majd a többi bortermelô nemzetnek. A biozöldségek nagy részét Bretagne-ban termesztik. A gyümölcstermesztés is tekintélyes nagyságú területen zajlik, ám a területi növekedésben az elmúlt évek alapján kisebb megtorpanás figyelhetô meg. Az ökológiai aroma- és gyógynövények termesztése ugyancsak sikerágazata az elmúlt éveknek, a konvencionális gazdálkodásról áttérôk és a szektorba újonnan belépôk száma is magas. Az állatállomány alakulását tekintve a legelôterület nagysága visszaesést mutat, a szektor produktumait tekintve azonban nem történt lényeges változás 2006-hoz képest. Az állatok száma nô, legfôképpen a sertéseké. A hús és a tejtermékek feldolgozása a növekvô fogyasztói igényekkel párhuzamosan fejlôdik.

Értékesítési csatornák Franciaországban 2007-ben 6402 feldolgozó és értékesítéssel foglalkozó szervezet tevékenykedett. Az értékesítés 65,5%-a az adott régióban történik, 52,2%-a az országon belül, 20%-a az unióban és mindössze 7%-a irányul a harmadik országok felvevô piaca felé.

21

Ökogazdálkodás

Információ-áramlás

kaptam részletes tájékoztatást a kommunikációs stratégiáról. A 2008–2010 közötti stratégiát két részre bontják. Az egyik egy általános, nagyközönséget megcélzó kampány, melyet az Agence BIO az unió társfinanszírozásával tart fenn. Színes, vidám, rajzolt tájékoztató füzetek és plakátok elhelyezése az értékesítési pontokon, valamint az egyéb fontos helyszíneken, mint iskolák, kórházak. A sajtó támogatásával zajlik a marketing, az írott sajtó mellett a nemzeti televízióban (France 2) is helyett kapott július és augusztus hónapokban egy népszerûsítô kampány. A kommunikáció rövid futamidejû, intenzív kampányok mellett valósul meg. A „Printemps Bio” elnevezésû tavaszi programsorozat két hete alatt figyelemfelkeltô plakátok lepték el az utcákat, áruházakat, iskolákat, kórházakat, országszerte rendezvényeket szerveztek. A nagyvárosok mellett a kisebb vidéki falvakban is tartottak bionapokat, amelyek keretében élelmiszereket kóstoltattak, kerekasztal-beszélgetéseket, felvilágosító elôadásokat tartottak. Ezt követte októberben egy hasonló programsorozat, az egyhetes Bio Automnales. A rendezvények magyarázattal szolgálnak a „miért válasszuk a biot” kérdésre. Versenyeket hirdetnek meg, amelyek keretében értékes nyereményekhez juthatnak a fogyasztók. A kampányok fôként az eladási pontokon zajlanak plakátok, szórólapok, tájékoztató kiadványok, idôtálló reklámszatyrok terjesztése mellett. Az értékesítôkhöz CD-ROM-okat juttatnak el, aminek

Az Agence BIO, a francia bioszervezet rendelkezik egy honlappal, mely kiválóan szerkesztett és rengeteg információt tartalmaz. Találhatunk rajta 2007-es tanulmányokat a francia biogazdálkodás helyzetérôl, részletesen elemezve az egyes régiók, valamint gazdálkodási ágazatok adatait. Tájékoztat a fogyasztói szokásokról, fogyasztó csoportokról, a kereslet alakulásáról. A honlapról el tudunk jutni az egyes megyék saját honlapjára, amelyek mindegyikében létezik külön szerv, amely összefogja a helyi biotermelôket. Tájékoztatást kapunk a támogatási lehetôségekrôl, amely az EU anyagi hozzájárulásain túl állami, sôt regionális szinten is nyújt anyagi juttatásokat. Az oldalon elemzéseket találunk a világ és Európa biogazdálkodási helyzetérôl, többek között Magyarországról is felleltem egy komolyabb értekezést, felvázolva a történetet, elemezve a lehetôségeket, a hibákat, a fejlôdési pontokat, valamint az erôsségeket és kitörési lehetôségeket. A honlapról

1. ábra: A francia ökológiai gazdálkodás nemzeti védjegye Forrás: http://www.findawine.com/blog/wpcontent/uploads/2008/06/logo-ab-de-communication.jpg (2009. január 2.)

A biotermékek értékesítési csatornái: szakboltok (37,6%), nagy áruházláncok (39,6%), közvetlen értékesítés (18,2%), konvencionális szakboltok (4,5%), elsôsorban hentesnél vagy pékségben a tradicionális termékekkel mellett való árusítás. Az adatokból egyértelmû, hogy Franciaország bioélelmiszereinek túlnyomó részét helyi szinten értékesíti. A közvélemény-kutatások is ezt igazolják, a francia fogyasztók tudatosan és legszívesebben francia termékeket választanak.

Öntudatos fogyasztók 2008-ban a franciák 44%-a havonta, 23%-a hetente, 8%-a naponta fogyasztott bioélelmiszert. A vásárlók a biotermékeket természetesnek, vegyszermentesnek, jóízûnek és egészségesnek gondolják, és elsôsorban ezért választják. Csak az egyéni preferenciák sora után említik a bioélelmiszerek társadalomra és jövô generációra, valamint környezetre gyakorolt megkülönböztetô elônyeit. Háromnegyedük szerint az ökológiai gazdálkodás valós megoldást adhat a jövô környezeti kihívásaira. A franciák bioélemiszerekrôl szerzett információikat a televízióból, az írott sajtóból, valamint az értékesítési helyeken szerzik1. 85%-uk ismeri a nemzeti AB (Agriculture Biologique – Biológiai Gazdálkodás) védjegyet.

1 Megjegyzés:

22

zárójelben az említések százalékaforrást.


i magyarok szeretjük az íreket. Talán a mienkkel rokon küzdelmes, tragédiákban, éhínségben, függetlenségi harcokban bôvelkedô történelmük miatt. Talán azért, mert olyan csodálatos a népi gyökerû ír zene és tánc. No meg a sörük… Figyelmünk azért is fordult Írország felé, mert az utóbbi években sok magyar ember is talált ott munkát.

M

Egykori halkereskedô lányának, Molly Malone-nak a szobra, aki fiatalon hunyt el. Történetérôl legenda és több dal keletkezett

Az egyik dublini kórház igényes kertje

Kövek, zuzmók, növények

Favédelem egyéni módon. Egyúttal ülôkéül is szolgál a védôgyûrû

Lüktetô, eleven élet Dublinban

Jellemezôek az élénk színû portálok

H.G. Wells híres festett szobra

A szépség vonzása

Elôszeretettel ültetik a savanyú talajt kedvelô rododendronokat

(Kapcsolódó Riport a 31. oldalon.) Képek és szöveg: Tamás Enikô

Szokatlan kiültetés fekete tulipánnal

A korhadt fa is helyben marad a Wicklow-i természetvédelmi területen

Természetvédelmi területen is legeltetnek

Vesszôfonat védi a fákat Dublinban

Sziklák és kristálytiszta víz. A mindössze 12 fokos tengerben már fürödtek

Sövényalkotó, szúrós vadon termô növény választotta el a legelôket. Jobb bármilyen villanypásztornál...

Csendes tónak partján Wicklow-ban

Egy kis lélekmelegítô tömény ital jól jön

Kárpátok ügye Európa ügye. Fel kell hívni Európa figyelmét a Kárpátok térségére, az itt található természeti szépségekre és értékekre, s azok megôrzésére közös erôvel. Arra a kérdésünkre, hogy ki az illetékes a Fekete-Tisza forrás felújítási engedélyének kiadásában, azt a választ kaptuk, hogy amennyiben a forrás nem szerepel a védett objektumok listáján, akkor a területet kezelô Kôrösmezôi Erdészet jogosult az engedély megadására. A vendéglátók úgy gondolják, hogy mivel a forrás a 105 hektáros védett területen található, ezért a Természetvédelmi Minisztérium, illetve a megyei természetvédelmi hivatal engedélye is szükséges. Álláspontjuk szerint háromféle engedély szükséges a munkálatokhoz: vízügyi, természetvédelmi és erdészeti. A munkálatokat pedig a területileg illetékes erdészetnek kell megrendelnie. (Kapcsolódó riport a 24. oldalon.)

A

Képek és szöveg: Zétényi Zoltán Magyar és ukrán erdészek a Tisza Lajos emlékmûnél

Bizonyos elszántság kellett ilyen útviszonyok mellett küldetésünk teljesítéséhez

A Fekete-Tisza forrás a tanulmányút idején. (Azóta a forrást a magyarok felújították)

Függôhíd a Tiszán

Az elapadt folyó

Rahó központja

Hátizsákos

Múlt századi emlék

Hídviszonyok

A Fekete-Tisza felsô folyása

Útakadály

Szállítás

Széldöntés után kárfelszámolás, nem tarvágás

A Fekete-Tisza Kôrösmezônél

Ökogazdálkodás köszönhetôen önállóan tudják szélesíteni a bioval kapcsolatos ismereteiket. A szakma részére folyamatosan szerveznek nemzeti találkozókat, ahol továbbképzés, helyzetértékelés, tapasztalatcsere, jövôt illetô stratégia kialakítása folyik. A kommunikációs terv a fogyasztókon túl megszólítja a feldolgozókat és az értékesítôket is. A programot 3 elkülönülô részre osztották, az egyes szektorok szerint; zöldségfélékre és gyümölcsökre, állati eredetû, valamint gabonatermékekre. Külön honlapot hoztak létre, ahol részletes információkat találunk a bio húsokról és a bio tejtermékekrôl, továbbá hozzájuthatunk az elôállítási és az értékesítési adatokhoz is. A legfontosabb mindezen programokon túl a közösségi étkezés szintjén történt elôrelépés. Szervesen beépült a gondolkodásba az iskolai étkeztetésen keresztül való népszerûsítés. Négy francia iskolás közül egy már kapott bio menüsort az iskolában. 2007-ben közel 10 millió bioétel került a közösségi konyhák tányérjaira.

Élvonalban a francia étkezési kultúra A francia társadalmat elemezve szerintem kijelenthetô, hogy jól informáltak, érdeklôdôek a bioélelmiszerek irányában, és fogyasztják is a biotermékeket. Ehhez megvan a megfelelô infrastrukturális és állami támogatási háttér. Tény, hogy a francia étkezési kultúra világszerte ismert és elismert, amire ôk joggal nagyon büszkék is. Ez az elégedettség és az évszázados hagyományok idézik elô, hogy számukra az étkezések a nap szinte legfontosabb eseményei. A minôségi étkezések társasági összejövetelek egyben. Valószínûleg az étkezési kultúra mély ápolása is hozzájárul az ökológiai termékek igényes, jól kivitelezett és hatásos megismertetéséhez. Franciaországban magabiztosan fejlôdik a bioszektor, az elkötelezettek száma határozottan nô mind termelôi, mind feldolgozói, mind kereskedôi, mind fogyasztói oldalról nézve. Mindemögött erôs állami


támogatás áll, anyagi és erkölcsi téren egyaránt. A gazdák hajlandóak összefogni, együttmûködni, közös szervezôdéseket létrehozni. A termelésen túl jól szervezett a feldolgozás és a kereskedelem is. Intézményi háttérrel rendelkeznek az egyes szektorok, érdekképviseletük fejlett. A fogyasztói tájékoztatás, az állami kommunikáció is jól mûködik. Az interneten rengeteg ökogazdálkodással kapcsolatos információt tartalmazó honlap található, a régiók saját szervezetekkel rendelkeznek, saját honlapjukon keresztül tájékoztatnak. A piacokon gyakran a konvencionális termékeket az ökológiai termékek mellett árusítják! Köztudott, hogy a francia konyha az egyik legváltozatosabb, legtöbbet fejlôdô, legizgalmasabb az egész világon. Mindez a mindennapi élet szintjén is megmutatkozik. Nagyon fontos, hogy zamatos, jóízû étel kerüljön hétköznapokban is az asztalra. Odafigyelnek az egészséges életmódra, mint a változatos étrend, a sok zöldség-gyümölcs, tej-és hústermék fogyasztása. Az étkezés kiemelt figyelme ad lehetôséget az organikus termékek gyors és dinamikus fejlôdésének, hiszen jó ételt csak kiváló alapanyagokból lehet készíteni. A franciáknak fontos, tudatosan odafigyelnek arra, hogy a tányérjukra kerülô élelmiszer valóban egészséges legyen, mindezért többletköltségeket is hajlandóak és képesek áldozni. Véleményem szerint az államnak a biogazdálkodás környezetvédelmi elônyeit is hangsúlyoznia kellene. A fogyasztókban még kevéssé tudatosult, motivációjukat tekintve elenyészô azon vásárlók száma, akik a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkenése miatt választják a biotermékeket. Az államnak ezt azért is be kell építenie a fogyasztói gondolkodásba, mert az egészséges és biztonságos élelmiszerek fogyasztásán túl sokkal fontosabbak az egész társadalmat, valamint a jövô társadalmát érintô hosszú távú értékei. Géher Dorottya

23

Természetvédelem – Erdôgazdálkodás

A Kárpátok ügye – Európa ügye Útijelentés a Fekete-Tisza forrással kapcsolatos kárpátaljai látogatásról Az Országos Erdészeti Egyesület Erdôk a Közjóért szakosztálya, valamint Közönségkapcsolatok szakosztálya képviseletében 2009. május 3. és 6. között jószolgálati látogatást tett Kárpátalján Dobó István és Zétényi Zoltán szakosztályelnök, valamint Hargita Gábor Erdôk a közjóért szakosztálytag a Kárpátaljai Területi Erdô- és Vadgazdaság Igazgatóságánál, és az erdészeti vállalatok vezetôinél. A látogatás és a tárgyalások elsôdleges célja a Fekete-Tisza forrás rekonstrukciós munkálatainak megbeszélése volt. A tárgyalások alkalmával fölvetettük egy lehetséges FAO-projekt gondolatát is, amely az erdészeti kommunikáció fejlesztését szolgálná. A tárgyalásokon részt vett Egri Sándor, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke is. Jelenléte nélkülözhetetlen segítség volt számunkra helyismeretével, kapcsolatrendszerével, tolmácsolásával. A jóindulat megnyerésére tárgyalópartnereinknek átadtunk egy-egy egységcsomagot: Magyarország erdôállományai CD, A magyar erdôk kiadvány, OEE régi székház, könyvtár, Erdôk a közjóért kötet, az egyesület jelvénye díszdobozban. Ezen kívül három vezetônek egy-egy színvonalas, Magyarországról szóló fotóalbumot. A tárgyalásokon a Nagybocskói Erdôgazdaság részérôl Pukmán Vasil Vasiljevics igazgató úr, Roman Dimitro, erdômûvelési vezetô, az igazgató elsô helyettese, Soyma Juriy, erdôhasználati és kereskedelmi vezetô, az egyik erdészet vezetôje és Soyma Juriy helyettese (aki egyben tolmácsolt is) vettek részt. A megbeszélésen Zétényi Zoltán, Dobó István és Egri Sándor tájékoztatta a vendéglátókat utazásunk céljáról, majd meghallgattuk Pukmán úr ismertetôjét a vállalat mûködésérôl. A Nagybocskói Erdôgazdaság 50 ezer hektár területen gazdálkodik. Ebbôl körülbelül 4 ezer hektár a Kárpátok Bioszféra Rezervátum része. A vállalatnál 180 ember dolgozik. Teljesen önállóan gazdálkodnak, állami támogatást nem kapnak, s mint kifejtették, ezért az erdôbôl, a fából kell megélniük. Foglalkoznak díszfaiskolával is. Évente mintegy 80 ezer m3 fát termelnek ki. Napjainkban csökken a fa ára, ezért többet kell termelniük. Ezt pedig a lakosság ott sem nézi jó

24

szemmel. Ott is nagyon alacsony a lakosság erdészettel kapcsolatos informáltsága. Tapasztalható a feszültség a civilek és az erdészet között. Ez a lakossági alulinformáltság „segít” a természetvédôknek.

Vadregényes tájakon A rekreáció, a turizmus is fontos terület, ebbôl is igyekeznek bemutatni a látványosságokat, és lehetôleg minél nagyobb bevételre szert tenni. Segítik a turistákat a tájékozódásban, hogy könynyen megtalálják a legszebb erdôket. Arra törekednek, hogy a kirándulók eljussanak a különösen vadregényes tájakra is. Mindehhez igyekeznek jó reklámot csinálni. Terveik szerint olyan területet is létre akarnak hozni, ahol a „Vörös könyvben” felsorolt szigorúan védett fajokat mutatnák be. Mindettôl remélik a róluk kialakult kép javulását, nagyobb elfogadottságukat. A területükön található néhány különleges fa, amely 200–300 éves, és egy-egy példány 10–15 m3 fatömeget képvisel. Kapcsolatban vannak a helyi önkormányzatokkal, és azokban erdészek is vannak. Az általuk mûködtetett erdei iskolákban a diákok dolgoznak, és részt vesznek a maggyûjtésben és az erdôtelepítésben is. Gyakorlatilag végigcsinálják az egész erdôgazdálkodási folyamatot. Szeretnék korszerûsíteni a közelítési módszereiket, kötélpályát akarnak importálni, náluk még nem gyártják ezt a fontos eszközt. Elkezdik rövidesen a vágástéri hulladék biomasszaként való értékesítését is. FORZA nevû közös együttmûködésbe kezdtek néhány évvel ezelôtt svájci szakemberekkel és finanszírozással. Ennek egyik célja a Kárpátokban található ôserdôk megôrzése. (A magyar kormány a 2000. évi árvizet követôen több százmilliót költött az ukrán és magyar vízügyi-informatikai rendszer összekapcsolására!) Az igazgató lehetôséget lát a Tiszával kapcsolatos együttmûködésre. Hangsúlyozta, hogy a Kárpátok ügye Európa ügye. Fel kell hívni Európa figyelmét a Kárpátok térségére, az itt található természeti szépségekre és értékekre, s azok megôrzésére közös erôvel. A tárgyalófelek megállapodtak egy közös emlékeztetô és közlemény elkészítésében.


Természetvédelem – Erdôgazdálkodás A tárgyalások végeztével az ukrán és a magyar küldöttség elutazott az Európa Földrajzi Közepe emlékhelyre, ahol közös munkaebéden vettünk részt. Másnap reggel az erdészet által biztosított terepjáróval fölmentünk a Fekete-Tisza forráshoz. A két évvel ezelôtti helyzethez képest lényegesen javultak a hídviszonyok, több hidat helyreállítottak, így csak két alkalommal kellett a folyó gázlóján átkelünk. Terveink szerint nem szálltunk ki a terepjárók számára rendszeresített parkolónál, hanem tovább hajtva sikerült gépkocsival feljutnunk a fennsíkra. Közben megnéztük az erdészet tulajdonában lévô – a fennsík alatt üresen álló – házat, amelyet az egyik társegyesület az újjáépítés bázisának szemelt ki. A ház állapota egyelôre nem teszi alkalmassá erre a funkcióra az épületet. A Tisza Lajos emlékmûvet rendben találtuk, s a természet, mintha tudná, ki volt ô, gyönyörû virágszônyeggel tisztelgett az emlékmû elôtt. A forrás homlokzati fala a két évvel ezelôtti állapothoz képest sokat romlott. A bal oldalának egy része leomlott, a víz elapadt. A forrásfoglalás építménye életveszélyes. A fal mögött több kóbor vízeret találtunk. A fô vízér ciszternájából megpróbáltuk eltávolítani a törmeléket, de ezután sem indult meg a forrás a kifolyóból. A forrás alatt, a gerenda-támfal aljában legalább három érben folytatódik a vízfolyás. A helyszíni bejárás tapasztalatai alapján a felújítás valószínûleg nem végezhetô el egyetlen hét alatt.

Fekete-Tisza forrás felújítási terve A forrástól visszatérve továbbutaztunk Rahóra, ahol Firka Myhajlo, a Rahói Járási Hivatal elnöke, Bocskar Petra, a Rahói Járási Tanács elnökhelyettese, Pigulják Mykalá, fôépítész, Volodimir Prisztupa, a Rahói Erdészet igazgatója, valamint Reparyuk Éva, a Rahói Járási Hivatal nemzetközi referense fogadott. A vendéglátóknak ismertettük a Fekete-Tisza forrás felújításával kapcsolatos elképzeléseinket. Egri Sándor tájékoztatta a helyieket az egyesületünk terveirôl, a Tisza Egyezmény létrehozásáról, a 2010-ben rendezendô Tisza Parlamentrôl. A vendéglátóink elmondták, hogy az ukrán civil szervezetek még gyengék ahhoz, hogy egy ilyen együttmûködésben részt vehessenek. Arra a kérdésünkre, hogy ki az illetékes a Fekete-Tisza forrás felújítási engedélyének kiadásában, azt a választ kaptuk, hogy amennyiben a forrás nem szerepel a védett objektumok listáján, akkor a területet kezelô Kôrösmezôi Erdészet


jogosult az engedély megadására. A vendéglátók úgy gondolják, hogy mivel a forrás a 105 hektáros védett területen található, ezért a Természetvédelmi Minisztérium, illetve a megyei természetvédelmi hivatal engedélye is szükséges. Álláspontjuk szerint háromféle engedély szükséges a munkálatokhoz: vízügyi, természetvédelmi és erdészeti. A munkálatokat pedig a területileg illetékes erdészetnek kell megrendelnie. Véleményük szerint az elsô teendô a terület körülkerítése, az életveszélyes helyzet miatt. Ezt követheti a bontás, majd az újjáépítés. Bocskar Petra úr elmondta, hogy már többször szóba került a forrás rossz állapota, támogatják az ügyet, részt kívánnak venni benne, és segítenek, amiben tudnak. A legfontosabb kérdés szerintük, hogy milyen lesz az elkészülô forrásfoglalás? Olyan, mint a jelenlegi vagy változtatni akarunk rajta? Esetleg vissza akarjuk állítani az eredeti állapotot? Biztosítottuk az ukrán felet, hogy csak olyan elképzelést valósítunk meg, amivel ôk is egyetértenek, ezért arra kértük ôket, hogy készíttessék el a látványtervet. A fôépítész szerint nagy a különbség a teljes felújítás vagy egy új építmény emelése között. Hangsúlyozta, hogy az ukrán szabályoknak meg kell felelni minden tekintetben. Ámbár, mivel nem épületrôl van szó, nem kell építési engedélyezési eljárás. Vagyis látványtervet kell készíttetni, amit a Kôrösmezôi Erdészetnek kell megrendelnie. A munkaerôvel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, hogy az egyetemisták nem szakemberek, ki fogja irányítani a munkát. A megbeszélés végeztével a magyar küldöttséget meghívta Volodimir Prisztupa úr az erdészethez, és az ô irodájában folytattuk a tárgyalásokat.

Fakitermelés és természetvédelem A 40 ezer hektáron gazdálkodó Rahói Erdészet állományainak 25 százaléka gazdasági rendeltetésû, a többi véderdô. (Elmondta, hogy erdészdinasztiából származik, gyermek kora óta erdésznek készült.) A folyamatos erdôborítással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szálaló vágás náluk nem alkalmazható a meredek hegyoldalak miatt. A közelítés technológiája meghatározza lehetôségeiket. Másrészt a biológiai adottságok is döntôek, a kárpáti lucfenyô nem szereti a beavatkozásokat. Az igazgató arról tájékoztatott, hogy az említett FORZA projekten nyolc éve dolgoznak, és a Rahói Erdészet volt az elsô ukrán résztvevô.

25

Természetvédelem – Erdôgazdálkodás A programnak három témája volt: a védett erdôk és a természetvédelem, a gazdasági kérdések és a kommunikáció. (Az 1998-as árvíz után kezdett mûködni a program, ismertek a sajtóban megjelent vádak, hogy az árvizek okozója az erdészet a tarvágással.) Próbálkoztak a sajtóban cáfolattal, de sok sikerrel nem jártak. Hangsúlyozta, hogy a három témakör szorosan összefügg, hiszen ha a természetvédelmet részesítik elônyben, akkor a fakitermelést kell csökkenteni, vagy leállítani. Ha a gazdasági kérdések kerülnek elôtérbe, akkor a természetvédelem sérül. A kommunikáció pedig mindegyikkel összefügg. Csak egységesen lehet ezeket a kérdéseket kezelni. A 2010-ben záruló projektnek vannak eredményei, sok tapasztalatra tettek szert. Megkérdezték a tiszabogdáni lakosokat az árvízzel kapcsolatban, és közülük senki sem állította, hogy az árvíz azért van, mert az erdészek kivágták az erdôt. A Lembergi Egyetemmel is van együttmûködésük, kétlépcsôs, tíz évre szóló tervet dolgoztak ki egy 6,5 hektáros kísérleti területre. Az itt tervezett beavatkozásokat a nemzetközi normáknak megfelelôen fogják végezni, a lakosság tájékoztatásával, a képviselôket is bevonva. (A korábbi idôszakban 1944-tôl kezdve úgy készültek a tervek, hogy azokról senkit sem kérdeztek meg.) Másnap a nagybocskói Grand Motelben tárgyaltunk a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem képviselôivel, többek között Alexander Obodovszkij tanszékvezetô professzorral. A kijevi egyetemisták 2009. június 16-tól augusztus 28-ig táboroznak a Fekete-Tisza forrás közelében, és egyetértve a tervezett felújítási munkálatokkal, örömmel csatlakoznak hozzá. A földrajz tanszék vezetôje tízszer volt fönn a forrásnál, és jól ismeri a helyzetet. A felújítási elképzeléseket egyeztették az egyetem vezetésével, és készek az együttmûködésre. Jelezték, hogy a szervezést pontosítani, részletezni kell. A forrásnál a többiekkel együtt táborozna az általuk delegált 5–10 egyetemi hallgató. Irányítást, mûvezetést tôlünk kérnek. A táborozásuk költségeit mi vállaljuk. Kérik a munkálatok terveit, a technológiai leírást.

Vadaspark – magyar segítséggel Innen továbbutazva Beregújfalu határában, a Beregszászi Erdészetnél Kocur Igor Nyesztorovics, a Kárpátaljai Területi Erdô- és Vadgazdaság Igazgatósága helyettes vezetôje, Mihaj Mihajlovics Lakatos, az erdészet igazgatója és munkatársai fogadtak.

26

Megtekintettük a központ mellett elterülô vadasparkot, ahol az igazgató elmondta, az állomány alapját képezô 20 dámot a Nyíreredô Zrttôl, dr. Kovács Gábor akkori vezérigazgató és Bartucz Péter közremûködésével kapták. Az állomány azóta megnôtt, ma mintegy 140 példányt számlál, és mintegy 20 gímszarvas is él a területen. A szomszédos területen közel 200 vaddisznót tartanak. Ezek kordában tartása elég nehéz, mert ha kitörnek, nagy károkat okoznak a környezô településeken. Az 1500 hektár területen elterülô vadasparkban nincs vadászat. A vadasparkot három vadôr és egy állatorvos gondozza. A fenntartás költségeit maguk teremtik elô, támogatás itt sincs. A vadasparkot övezô kerítést még korábban építették. A helyi fegyvertartási liberalizmus miatt nem engedik ki a vadat, mert a lakosság rövid idô alatt levadászná. Az 1995-ben alakult Beregszászi Erdészet teljes területe 8 ezer hektár. Állományaik zöme tölgy, illetve bükk.

Eróziós károk Az igazgató egyik munkatársa a kárpátaljai eróziós károk okairól beszélt. A Szovjetunió örökségének tartott korábbi vonszolásos közelítési módszer az évek során mély árkokat vájt az esésvonalak mentén, amelyeket a csapadék erôteljesen kimélyített, és felgyorsította a víz lefutását. Hét évvel ezelôtt kezdtek hozzá a keresztirányú feltáró utak építéséhez, és mára mintegy 50 km utat építettek. Az erdôk feltártsága valószínûleg gondot okoz egész Kárpátalján, hisz’ a Fekete-Tisza forrásának megközelítésekor magunk is megtapasztaltuk a talán évszázada épült feltáró utak állapotát. Kocur Igor Nyesztorovics igazgatóhelyettes elmondta, hogy a 70 százalékos erdôsültségû Kárpátalja erdészeteinek szakmai irányításával ô foglalkozik. Az Országos Erdészeti Egyesülettel kapcsolatos tájékoztatónk alapján megjegyezte, hogy örömmel jönne Magyarországra a mi erdészeti erdei iskoláink tanulmányozására. Az erdészeti kommunikációval kapcsolatban elmondta, hogy náluk is a hamis információk elleni küzdelem okozza a legfôbb gondot. Ôk is, és személyesen ô is részt kíván venni a tervezett FAO kommunikációs projektben. Kérte, hogy küldjük el neki az általunk összeállított projekt-tervezetet. Zétényi Zoltán szakosztályelnök


Riport

A hegyvidéki gazdálkodás tárgyi emlékei – Jósvafôn Jósvafô, ez a ma már alig 300 lelket számláló település, az Aggteleki-karszt egyik gyöngyszeme. A Jósva forrásainak völgyében, négy patak (Kecsô, Kajta, Jósva és Tohonya) találkozásánál megbúvó község ma már szinte csak a – lassan kialakuló – turizmusra, a falusi vendéglátásra támaszkodhat. Valamikor a vízre települt malmok, vashámorok, a kisipar, a falusi kismesterségek (szikvízgyártás, szappanfôzés stb.) az erdô, a szôlô és kismértékben a mezôgazdaság adott munkát és megélhetést az embereknek; mára ezen lehetôségek java megszûnt. Nem véletlen, hogy a XIX–XX. században még ezer fölötti lakosság alig egyharmadára, egynegyedére csappant. A hegyek közé „beszorított” kis település sohasem mezôgazdaságáról volt híres, hiszen szántója kevés volt, azonban a „hegy levét” a helybéliek fogyasztották, a kicsi, mezôgazdasági termelésre alkalmas földterületet kihasználták, megmûvelték, volt gabonacséplés, és a kendertermesztés és feldolgozás is adott munkát. A méhészkedés, állattartás (legeltetés), kisállattartás szintén a falu lakosainak megélhetését szolgálta. Itt már a középkortól kezdve – a ma unalomig emlegetett (de többnyire nem gyakorolt /szerk./) – fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzôek, amelyek mozaikos szerkezetû kulturtáj kialakulásához vezettek. Megmaradt a természetes tájelemek kapcsolata, egyensúlya, és ezzel együtt kialakult a területre jellemzô biológiai sokféleség.

Tájház, mint a kultúra megtartója Természeti adottságai nem mindennapiak. Az Alsó-Baradlából elôtörô Jósva forrásai (és további hidegvizû források) vizének felduzzasztásával 1942-ben létrehozott tóban (Tengerszem-tó) – bár azt elsôdlegesen áramtermelés céljából alakították ki – halgazdálkodás, halászat folyt. A tóba az elmúlt évtizedekben több halfajt telepítettek, így a sebes- és a szivárványos pisztrángot; valamint számos egyéb faj is a tóba került. A közeli barlangok barlangi feltárásokra, barlangászatra nyújtottak lehetôséget; az erdô biztosította az építkezésekhez és szerszámkészítéshez szükséges faanyagot, tûzifát, és kôben sem szûkölködik e vidék. Az ôsrégi, XIII. századi, festett kazettás menynyezetû mûemlék református templom és a közelében épült impozáns, messze kitekintést nyújtó harangtorony jellegzetességei és ékességei a fa-


lunak; aki pedig igazán „magasból” akarja látni az alatta elnyúló települést, csak a templom fölött emelkedô temetô-dombra kell felkapaszkodnia. Megéri! A temetôben még sok helyen megvannak a gyönyörû szép, egyszerû fa-síremlékek (faragott sírjelek); sajnos az újabb temetkezéseknél már a „puccosabb” kô-márvány alkotások jellemzôk. Ebbe a csodálatos természeti adottságú kis településbe és embereibe lett „szerelmes” – már ifjú korában – Szablyár Péter, aki aztán megvette a templom alatti, akkor már romos házat (a valamikori, 1890-ben épült Szakál-portát), és 1994ben megalapította (mint SZINLÔ Barlangi-vendég-forgalmi Kft.) – a község lakossága és az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park (ANP) támogatásával – a Tájházat. A lakóház a vidékre jellemzô egy szobasoros, nyeregtetôs, oromfalas épület, udvara felôl faoszlopos tornáccal. Melléképületei jellegzetesek: a porta bejárata melletti pinceház (alsó szintjén elôtérrel és kôboltozatú pincetérrel, felsô szintjén szénatárolóval, illetve ma már itt lakik a ház gazdája), a nyári konyha, istálló, csûr és kocsiszín, valamint a különbözô ólak. A lakóházban egybôl a konyhába lépünk, amit korábban „pitar”-nak neveztek. Építésekor valószínûleg szabadkéményes tûzhely volt benne, melyet késôbb elbontottak és helyére ún. rakott sparherdet építettek. Ennek helyreállított változata látható ma a konyha jobb sarkában, rajta a múlt század elsô felében használatos kék zománcozott öntöttvas lábasok. A sparherd mellett állnak a kenyérsütésre is használható kemence segédeszközei: a szénvonó vas, bevetô lapát.

27

Riport Az utcára ablakolt tisztaszoba – amely a régi paraszti életben az ünnepélyesség, a tisztaság jelképe volt – egyszerûségével ma is tiszteletet parancsol. Berendezését itt nem részletezve azért megemlíteném az e tájra jellemzô piros ágytakarókkal (ún. olajos) fedett dupla ágyat, a gazdagon díszített öntöttvas kályhát, a tornácra nyíló ablak mellé állított komódot és szekrényt. A berendezés minden tárgya régi jósvafôi családokhoz köthetô. A konyhából nyíló hátsó szoba jelenleg igen zsúfolt, a háziipar kimeríthetetlen eszköztárából nyújt ízelítôt (van itt szövôszék, a kenderfeldolgozás különféle eszközei, fából vájt teknôk, szakajtók, vajköpülôk stb.). A bemutatott eszközöket leginkább a padláson tárolták, a szoba lakótérként szolgált. A tervezett újabb kiállítótér létrejötte után a zsúfoltság megszûnik és a kiállítás is áttekinthetôbbé válik. Az épület utolsó, szintén a tornácról megközelíthetô negyedik helyiségét eredetileg kamrának használták; ma ebben található a környék nagy barlangjait, ezek megismerésének, feltárásának történetét bemutató kiállítás – no meg néhány „relikvia”, ásvány- illetve kôzetgyûjtemény. Nem véletlenül, ugyanis a Tájház gazdája, – aki tanulmányait geológiai technikumban, majd a miskolci egyetemen végezte – a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat volt fôtitkára, maga is barlangász, itt állította ki karszt-kisplasztikai gyûjteményének egy részét. A lakóház mögötti kis beszögellésben a község tûzoltó fecskendôjét és a környéken „divatos”, fából készült lábas ólakat (disznó, baromfi stb.) szemlélhetjük meg.

Vízi erôvel vasat A mezôgazdasággal, paraszti gazdálkodással kapcsolatos tárgyak egy része a csûr és kocsiszínben került bemutatásra – ahol egy kis kamara-színpadot is kialakítottak. Mint említettem, a mezôgazdaságilag mûvelhetô terület kicsi volt, mintegy 2800 hektár külterülettel rendelkezett a falu, ezt azonban kihasználták. A csûrben láthatunk – a helyszûke miatt ötletesen felfüggesztve – konkolyozógépet, kocsit (szekeret, amely magyar „találmány”, elsô okleveles említése 1267-bôl való), lovasszánt; alul szelelôt, mellette ekéket, a falon boronákat, kéziszerszámokat. Ugyanitt gyönyörködhetünk egy szép öntöttvaskályha-gyûjteményben (pl. Friedlandi kályha, oszlopkályha stb.). A színpad elôtt egy öreg csikótûzhely áll, mellette pedig egy kis vaskohászat-történeti tárló látható. Meg kell említeni – mert talán nem köztudott – hogy Jósvafô a mai Magyarország területén

28

az egyetlen ismert középkori kohóhely, ahol vízi erôt használtak a vas elôállításakor, és errôl okirati megemlékezés is fennmaradt. Feltételezik, hogy itt egy két-vízkerekes kohómû dolgozott, egyenletes, jó minôségû vasat elôállítva. A helyi ipar eszközei, berendezései (kovácsmûhely, cipészmûhely, szappanfôzô és szikvízgyártó berendezések stb.) a valamikori istállóban kaptak helyet. Itt állítottak emléket a település 1999-ben megszûnt általános iskolájának is; ma a jósvafôi gyerekek Aggtelekre és Szögligetre ingázhatnak iskolába! A pinceház melletti lépcsôn a felsô kertbe jutunk, ahol a mezôgazdálkodás nagyobb gépeivel is találkozhatunk. (Megemlítendô, hogy szerényen itt húzódik meg a fûszer- és gyógynövényeket, a falusi virágoskertek és a települést övezô erdôk virágait bemutató kis botanikus-kert is.) Ami elôször szembeötlik, az a fedett tároló alatti „ES 42” típusú, utoljára (1955-ben) Magyarországon gyártott cséplôgép egy példánya; mellette található a falusi porták „energia-átalakító” eszköze, egy járgány, valamint szecskavágó (utóbbit Fleischer és Társa Gépgyára és Vasöntödéje gyártotta Kassán). A szabadban áll egy szalma-kazalozó (elevátor), a Makói Gépgyárban készült 1956-ban (Viszlóról került ide, Jósvafôn már nem volt fellelhetô). Tulajdonképpen egy négykerekû kocsira szerelt végtelen gereblyés lánc, amely állítható csatornában, alsó és felsô tengelyre szerelt lánckeréken mozogva felhordja a kicsépelt szalmát a kazalba. A kazalrakó mellett a hajdani bódvarákói kendertörôt láthatjuk. A kendertörô a malom „kisegítô üzletága” volt; a kendertilolás után még szükség volt a kender törésére is a további munkálatok elvégzése elôtt. Látható, hogy igen komoly famunka, faszerkezet egy ilyen. A kert végében egy méhes (kasokkal) található; a csûr mögötti felsô úton pedig a településre jellemzô, a jósvafôi temetôbôl származó faragott sírjelek (fejfák) jellegzetes darabjaiban gyönyörködhetünk.

Rokonként élés kalákában A házigazdával szót váltva sok-sok érdekességet tudhatunk meg a falu régi életérôl, munkás hétköznapjairól és ünnepeirôl, szokásairól. Neki köszönhetô a „Jósvafôi helytörténeti füzetek” léte is (már a 29. jelent meg 2008-ban), amelyben – többek között – a még élô öregek elbeszélései elevenítik fel a régmúltat. A múlthoz tartozik pl. a rokonként élés fogalma, amely ma már csak az idôsebb generációkra jellemzô. A munkacsúcsok ide-


Riport jén jól jött a rokoni segítség: szántásnál, szüreteléskor, kaszáláskor, pálinkafôzésnél, lekvárkavarásnál, kukoricafosztásnál, krumpliásásnál, disznóölésnél mindenki ügyelt arra, hogy a segítséget tisztességgel viszonozza (pl. egy napi szántást kétnapi kaszálással adta vissza). Érdekes, hogy Varga László népi építész, amikor az 1960-as években írt egy tanulmányt a falu házairól, ezt az épületegyüttest már akkor tájháznak javasolta, tartotta alkalmasnak – és lôn! A romos, elhagyatott házat – sok saját munkával – pályázati pénzbôl sikerült rendbe hozni, felújítani. 2002-ben megalakult a Magyarországi Tájházak Szövetsége, amelyben szintén „oroszlánrésze” volt Szablyár Péternek, ma is ô ennek a szervezetnek az elnöke. Így tudnak részt venni az OKM pályázatain is; pl. a 2008-as „Tájházak a közösségért” c. kiírásra is pályáztak és nyertek, ugyanígy pályáznak a 2009. évi „Vendégváró Tájházak” kiírásra. Ezeknél csak 10% önrész kell, a többit elô-

re adják. Sajnos az EU-s pályázatok utófinanszírozásúak, ezért nem tudnak részt venni (a település is szegény!) ezeken a pályázatokon. A Tájház 2006-ban kapott múzeumi mûködési engedélyt, 2008-ban pedig elnyerte az „Év múzeuma” címet és az ezzel járó oklevelet! Ez a Tájház nagyon gazdag és fejlôdô, és ha létrehozójára gondolok – akivel hosszabban volt alkalmam elbeszélgetni – akkor értem meg igazán Étienne Rey gondolkodó mondásának belsô tartalmát: „A szegénység és gazdagság többnyire nem pénz, hanem jellem kérdése.” Elérhetôség: 3758 Jósvafô, Dózsa György u. 3. Tel.: 36-48/506-214 Szablyán Péter ügyv. elnök Magyarországi Tájházak Szövetsége Tel.: 06-30/531-9444 Dr. Szekeres Béla

Gondolatok út közben Nem tudom, más hogy van vele, de jómagam bárhol járok, mindig az jut eszembe, hogyan lehetne a látottakat mindnyájunk javára kamatoztatni, közkincsé tenni? Milyen tapasztalatokat kellene hasznosítani? Vagy éppen tanulni mások hibájából. Nemrégiben hátizsákos turistaként jártam az Aggteleki-karszt fennsíkjait, völgyeit. Gyönyörû vidéke ez is országunknak. A Baradla-barlangról bizonyára minden hazánkfia hallott már, de vajon hányan szántak rá idôt, hogy egy hosszabb-rövidebb barlangtúrát leszámítva alaposabban megismerjék a környéket? Tudja-e, hogy csak az Aggteleki-karszton közel 300 ismert barlang van? Természetesen ezek nagy része nincs nyitva a nagyközönség számára, veszélyes lenne. Mennyi szépséget, érdekességet rejt ezen kívül is a táj! Lehetne sorolni a példákat a hucul ménesrôl, a várromokról, a népi építészet házairól, az Árpádkori templomokról, kazettás mennyezetekrôl, a kopjafás temetôkrôl, a derenki romfaluról, a változatos élôvilágról, különleges állatokról és növényritkaságokról, a számos karsztjelenségrôl: gyönyörû sziklákról és szurdokokról, az ördögszántásnak nevezett sziklakibúvásokról, zsombolyokról, töbrökrôl.

Tolmács nélkül is megértjük egymást A terület gazdája az Igazgatósága egyik fô feladatának tekinti, hogy az értékek megôrzése mel-


lett be is mutassa azokat. A legérdekesebb látnivalókhoz tanösvények vezetnek el bennünket. Nagy élmény igazi borzvárat látni a „Borz” tanösvény bemutató táblájától néhány méterre. Feltehetôen sikere volt az egyik májusi reggelre meg-

29

Riport hirdetett madárhanghallgatásnak, a „Csicseri túrának,” és ezentúl minden évben megszervezik. Ami leginkább megragadott az mégis a kétoldali összefogás. A ma már egyre inkább régi nevén Gömör-Tornai-karsztnak említett Aggtelekiés Szlovák-karszton megfeledkezhetünk a két nép ellentétét szító hangokról, a táj összeköt minket, de a történelem is. Elég, ha az ide kapcsolódó szavak eredetét nézzük, a hegység-, víz- és tájnevek legtöbbje szláv eredetû. Torna tüskét, tövist illetve kökényt jelent, Derenk lengyelül somfa, a Baradla név a sziklaszirt jelentésû bradloból ered, Trizs falu neve strázsát jelent (lakói erdôôrök voltak), a Sajó név pedig sós folyót. Kánó község neve a kalina, ostorménfa névbôl származik. Az itt élôk pedig azt is felismerték, hogy csak együtt van esélyük megôrizni és másoknak is megmutatni természeti és kulturális értékeiket. Bizonyítja egyik legnagyobb közös rendezvényük, amelyhez a térség majd’ kéttucat települése csatlakozott: a Gömör-Tornai Fesztivál. Az már évek óta természetes, hogy a kiadványok, ismertetôk javarésze mindkét nyelven szól az idelátogatókhoz.

Pénzt csinálni a sóból A következô helyszín, Halstatt már kissé távolabb esik. Most nem a tóparti városka gyönyörû fekvésérôl, a remek kilátásról, a kristálytiszta hegyi patakokról, a jól jelzett, túrára vagy csak egy könnyû sétára csábító utak sokaságáról akarnék beszélni. A legnagyobb benyomást a már csak a turisták számára nyitott sóbánya – amely ma már a Világörökség része – gyakorolt rám. A nehezebben mozgók számára felvonó teszi egyszerûbbé a feljutást, de az igazi sportember gyalog vág neki a bánya bejáratához vezetô útnak. A tanösvény nem csak a sórétegek keletkezésének titkáról szól, hanem az egészen a római idôkig visszanyúló sóbányászat technikájáról, az itt élô emberek életérôl. Jól szervezett, átgondolt, idônként meglepôen egyszerû eszközökkel, de nagyon hatásosan mutatják be a látványosságokat. Itthon nem csak a témába vágó múzeumokban lehetne hasznosítani ötleteikbôl. Láttam már több hazai bányászati múzeumot, kiállítóhelyet, gyûjteményt (csak emlékeztetôül sorolnék néhány helyet: Brennbergbánya, Dorog-Majkpuszta, Gánt, Oroszlány, Pécs, Sopron, Telkibánya), bizton állíthatom, hogy szakmai színvonalban nem maradnak el a hallstattitól. A látványosságot és élményszerûséget nézve már nehezebben veszik fel a versenyt. De most nem is a bányászati múzeumokat akarnám reklámozni, inkább arról a jól felépített

30

stratégiáról beszélnék, amit a Salzkammergut környékén élôk a só eladására kialakítottak. Igaz volt rá idejük, hiszen a tartomány gazdasági fejlôdésének motorját már a 12. századtól a sóbányászat, szállítás és értékesítés mûködtette. Ma a Bad Ischlben kibányászott „fehér aranyat” a legkülönbözôbb kiszerelésben, keverésben, fûszerezésben, ha kell jódozva szállítják a világ számos tájára. Nem a mennyiség, hanem a csomagolás is segített abban, hogy a túlkínálat dacára nem kellett feladniuk piaci pozíciójukat. Nemrég valaki a hazai fûszerpaprika-kereskedelem kapcsán azt mondta, hogy nemzetközi szinten kevéssé hatásos a „népies” megjelenés, sokkal sikeresebb az eredetjelzést is hangsúlyozó korszerû csomagolás. Ezt a véleményt az étkezési sóval kapcsolatos osztrák tapasztalatok is megerôsítik. És még nem szóltunk a helyre emlékeztetô, ajándékként, és ennek megfelelô borsos áron kínált kôsóról. Különbözô nagyságú kôsódarabok üvegbe, celofánba, papírba vagy éppen csomagolás nélkül ajánlkoznak az üzletekben, de készítenek belôle lámpát, fityegô kulcstartót, ôrölve színes képet ragasztanak, mûvészi és tucatáruk sorakoznak a polcokon. Felsorolni sem lehet, úgy tûnik, az ötleteknek nincsenek híján, jó néhány család megélhetését biztosítva ezzel.

Tanuljunk érdekérvényesítést a spanyoloktól! Repüljünk gondolatban még messzebbre. Tenerife Budapesttôl 5 órás repülôúttal érhetô el. A Spanyolországhoz tartozó sziget nincs a szomszédban. Más az élet, az éghajlat, mások az emberek, a körülmények, a szokások. Néhány dolgot mégis érdemes lenne ellesnünk tôlük. A számomra egyik legfontosabb mindjárt a banánnal kapcsolatos. A trópusi Ázsiából származó banán igen hasznos, éppen ezért sokfelé megtalálhatjuk a világon, ahol megfelelôek számára a körülmények. Ezt a botanikusok által különlegesnek tartott növényt, amely nem fa, hanem lágyszárú, nagytermetû cserje, a 15. századtól a Kanári-szigeteken is sokfelé termesztik. Már a repülôrôl feltûnnek a világos színû, nálunk leginkább burgonyás zsákoknak használt mûanyag hálókkal fedett ültetvények. Így védik a széltôl. Azt tapasztaltam, hogy a szigeteken banánfürtöket nem szüretelik le már zölden, mint általában a világ más tájain, hanem legtöbbször kék színû nejlon zsákba húzva érlelik. Így a máshol használt etilén gázos utóérlelés is elmarad. Talán ezért különlegesen ízletes az itt


Riport termett, az általunk ismerteknél kisebb méretû banán. A spanyol kormány sokat tesz azért, hogy fenntartsa a szigeteken számos család megélhetését adó banántermesztést, még akkor is, ha az itt termelt elôállítási költsége jóval magasabb a világpiaci árnál. Egy helyi idegenvezetô szerint az EU – szerzôdés alapján – elsôsorban Dél-Amerikából vásárol banánt, a szigeteken termesztettet csak Spanyolországon belül lehet forgalomba hozni. Azóta tudom, hogy ez nem egészen így van, banánfronton nem ennyire egyszerû a helyzet. Már vagy 20 éve szó szerint értendô a front: kiélezett harc folyik az idônként már almaáron kapható déligyümölcs termesztése és kereskedelme körül. „A banán hatalom, a szupermarketek tisztességtelen sikerterméke. A ránézésre tökéletesen kinézô árucikk utóérlelése és hosszú szállítási igénye folytán több kemikáliát fogyaszt, mint bármely más mezôgazdasági termék. Az árharcban tömegesen tönkrementek, és ezzel az éhhalál szélére sodródtak egyes vidékek hagyományos mûvelést folytató termelôi. A súlyos problémák ellen fellépô mozgalom forgalmazza a fair trade logós árút.” Kivonatosan ilyen véleményeket olvashatunk az utóbbi években a banánról. Az EU két évtizede kiemelt termékként foglalkozik a banánnal. Arra, hogy ebben az 1986-os csatlakozást követôen Spanyolországnak Portugáliával karöltve mekkora szerepe volt, jórészt csak következtetni lehet. Bizonyára nagy. Az EUban már a kilencvenes évek elején szabályozták a belsô banánpiacot, meghatározva az egységes mi-

nôségi és forgalomba hozatali elôírásokat, a termelôi szervezetek mûködését, a termelôknek nyújtott támogatást és a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet. Az erre a célra alakult bizottság az elsô két év eredményeirôl készített jelentése szerint a szervezés elérte célját, hiszen létrejött az egységes belsô banánpiac, az árak alacsonyabbak lettek. Ez a terület azonban azóta is a szembenálló vélemények ütközôtere, nemcsak az egyes tagországok ellentétes érdekei, hanem a világpiaci tendenciák miatt is. A WTO (Kereskedelmi Világszervezet) az EU mintegy 80 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal (AKCs) kapcsolatos importvámrendszere ellen döntött. A piacnyitást már az Európai Bizottság is kezdeményezte. A belsô termelés érdekeinek sikeres megvédéseként lehet értékelni azt a 2007-es adatot, amely szerint az EU 20%-ban – évi 800 ezer tonnával – saját országaiból elégíti ki a banánszükségletét. Ennek a mennyiségnek több, mint a fele a Kanári-szigetekrôl származik. Hogy ezt az pozíciót annak idején és azóta is folyamatosan sikerült a spanyoloknak megtartani, hivatkozási alap, érv lehet számunkra, amikor nemzeti agrárérdekeinket kell az unióban megvédenünk, érvényesítenünk. Valószínûleg ez és hasonló témák is elôkerültek, amikor agrárminiszterünk legutóbb Spanyolországban járt, és találkozott a Kanári-szigetek mezôgazdasági, halászati és élelmezésügyi miniszterével. De Spanyolország mezôgazdasága más területeken is pozitív példa lehetne számunkra. Van mit ellesnünk tôlük! Ari Ilona

Smaragdország Mi magyarok szeretjük az íreket. Talán a mienkkel rokon küzdelmes, tragédiákban, éhínségben, függetlenségi harcokban bôvelkedô történelmük miatt. Talán azért, mert olyan csodálatos a népi gyökerû ír zene és tánc. No meg a sörük… Figyelmünk azért is fordult Írország felé, mert az utóbbi években sok magyar ember is talált ott munkát. A repülôgépen egy kecskeméti fiatal nô ül mellettem. Egy dublini szállodában dolgozik. Elmondja, hogy késôbb tervezett egy „hazaruccanást”, de úgy elkapta a honvágy, hogy haza kellett mennie egy rövidke hétre, hogy lássa a szüleit, barátait, egy kis napfényt raktározzon el magában, hogy kibírja a hideg, esôs, szeles ír tavaszt. Dublin központjában egy ajándékboltban debreceni, ízes magyarsággal beszélô, szép fiatal nô


szólít meg bennünket, hallva, a magyar szót. Ô több, mint egy évig dolgozik Dublinban, s él igen-igen szerény körülmények között, hogy minél több pénzt takarítson meg. Agrárszakot végez a Debreceni Egyetemen, egy évet halasztott, hogy folytatni tudja a tanulmányait írországi keresményébôl.

Éhínség és függetlenségi harcok Tekintsünk vissza egy kicsit az ír történelemre. Ôsi kultúrával rendelkezô kelta eredetû nép. Írország védelmezôszentje Szent Patrik. Neki tulajdonítják a kereszténység elterjesztését a szigetországban. Sajátos, békés módszerével vezette be a kereszténységet, kelta gyökereken. Minden erôszakos térítést megtiltott, viszont elôsze-

31

Riport retettel ötvözte a kelta hitvilágot a kereszténységgel. Így a már meglévô ôsi szent helyeket és ôsi szokásokat használta missziója során. Semmit le nem rombolt. Mikor 461-ben meghalt, az országban mély gyökereket eresztett a kereszténység. Az angol–ír konfliktus kezdete a 12. századra nyúlik vissza, késôbb vallási köntösben jelentkezett. A protestáns Cromwell Oliver Anglia kormányzójaként 1649-ben kezdte a lázadó Írország leigázását. A római katolikus írek már-már felülkerekedtek a protestáns bevándorlókon, akiknek nyakra-fôre adományozták az ír földeket, mikor Cromwell elszánt seregei három éven át tartó kegyetlen öldöklésben leverték az íreket. A katolikus ír köznemeseket számûzték az elpusztított vidékekre és vagyonukat elvették. Írországot azonban nem sikerült végleg megtörni. Daniel O’Conell kiérdemelte a „felszabadító” címet az 1820-as években. Parlamenti képviselô volt. Munkája nyomán emelkedett jogerôre a katolikus egyenjogúsági törvény. Az általa szervezett óriási létszámú, ám békés tömeggyûléseken Írország önrendelkezési jogát követelték. Az autonómia eléréséhez azonban az ô békés eszközei nem voltak elegendôk. A politikai elnyomáson kívül az éhínség is arra késztetett közel 7 millió írt a 19-ik és 20-dik században, hogy elhagyja hazáját. A kivándorlási célország az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada volt, de sokan menekültek Nagy-Britanniába is, talán abban a reményben, hogy könnyebben visszatérhetnek saját hazájukba, amint lehet. A burgonyavész 1845-tôl éveken át teljesen elpusztította a termést. Százezrek haltak éhen, mivel fô táplálékuk a burgonya volt. Írország történelmét át-meg átszövi a függetlenségért, a Nagy-Britanniától való elszakadásért folytatott küzdelem. Az önrendelkezési törvényt 1914-ben szavazták meg, az I. világháború kitörése miatt azonban fel is függesztették. Az emiatti elkeseredés miatt tört ki a Húsvéti felkelés, az Ír

32

Köztársasági Testvériség szervezésében. A felkelést az angolok egy héten belül vérbe fojtották. A felkelés 15 vezetôjét az angolok kivégezték. Azonban mégsem volt hiábavaló a kiontott vér. Az íreket azonban kemény fából faragták. A Sinn Féin (jelentése: Mi Magunk) politikai párt az 1918-as választásokon kimagasló sikereket ért el. A megszálló angol katonák kivonulását azonban hiába követelték. Ezért visszautasították a Westminster-beli parlamenti helyeiket az ír képviselôk és Dublinban kihirdették Írország függetlenségét. Ezt az angolok nem ismerték el, így az Ír Köztársasági Testvériség új néven, Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), a Sinn Féin katonai szárnyává válva készülôdni kezdett a háborúra. 1919-tôl 1921ig tartott a függetlenségi háború, melynek során az IRA minden eszközzel, kétségbeesetten igyekezett kivívni az elszakadást NagyBritanniától. 1921-ben végre aláírták az Angol–Ír Egyezséget. Így lehetôvé vált a katolikus ír szabad állam megalakulása 26 déli megyével, míg Ulster tartomány 6 északi, protestáns többségû megyéje Nagy-Britanniához kívánt tartozni. A harcok azonban tovább folytatódtak, s egy rajtaütés során megölték a szabad ír állam létrehozásában kulcsszerepet vállaló Michael Collinst az IRA szervezôjét. Végül Eamon de Valéra – Írország késôbbi kormányfôje – békejobbot nyújtott az angoloknak és Írország végre elkezdhette a független állam építését. Kis ország létére sok kiváló írót, zenészt adott a világnak. James Joyce Ulysses címû 700 oldalas regényét Írországból hazatérve kezdtem olvasni. Ki ne ismerné gyerekkorából a Gulliver utazásait, Jonathan Swift hallhatatlan meséjét, ami felnôtteknek is sokat mond. Yeats költészete sem ismeretlen a verseket kedvelôk körében. Bernard Shaw drámáit mai napig játszák a világ színházaiban. Seamus Heany csodálatos, letisztult kötészetéért 1995-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Oscar Wilde festett szobra többek között egy híres


Riport dublini parkban is megtalálható. Irodalmi aforizmái közül jó néhány ugyanott olvasható kôbe, fémbe vésve. Egykori otthonát azonban turisták nem látogathatták – ott jártamkor.

Ügyesek a pénz megszerzésében Közepesen fejlett ország volt Írország 1973-as uniós csatlakozása elôtt. Késôbb tagként azzal tûnt ki, hogy az uniós pályázatokat igen jól ki tudta használni gazdasága, infrastruktúrája fejlesztésére. 1997-ben az írek 11%-a a mezôgazdaságban, az erdészetben és a halászatban talált munkát. Az ipar 28%-ot foglalkoztatott és az úgynevezett harmadik szektor a munkaerô 61%-át szívta föl. Természeti kincsei között elsô helyen áll az olcsón kitermelhetô tôzeg, a villamosenergia-termelés döntô többségét a tôzeg, szén és pakura fûtésû erômûvek adják, 7%-a vízerômûvekbôl származik. A turizmus egyre inkább fejlôdik. Iparából kiemelkedik a márvány és gránitbányászat, a dolomit, az üvegipar, elektronika, söripar. Erdôben szegény ország, az ország területének mindössze 4,5%-a erdô. A szántók 18,7%-ot, a legelôk közel 44 százalékot foglalnak el. 33%-nyi a terméketlen, illetve a beépítetlen terület. Külkereskedelmi forgalma aktív. Fô kereskedelmi partnereik: Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Japán.

Saját útját járja A tények és okok felszínes ismeretében többen elítélték Írországot, hogy nem írta alá az Unió megújított alkotmányaként emlegetett Lisszaboni Szerzôdést. Ez a kis ország megmutatta, hogy az érdekérvényesítés nem mindig függ attól, mekkora egy ország. Írország az egyetlen olyan tagállam, amelynek alkotmánya megköveteli, hogy népszavazás döntsön a Lisszaboni Szerzôdés aláírásáról. (Az írek eljárása nem példa nélküli. A Maastrichti Szerzôdés 1993-as jóváhagyásáért cserébe a dánok is kértek és kaptak jogi garanciákat…) Sôt Spanyolország is „ébredezik”, követeli, hogy néggyel több képviselôt küldhessen az Európai Parlamentbe… 2008 júniusában Írországban népszavazásra került sor a Lisszaboni Szerzôdésrôl. A nemek gyôztek 53,4 százalékkal. Idén októberben esedékes a második népszavazás. A jelenlegi, egyre népszerûtlenebb ír kormány úgy látja, hogy a második referendumon már az igenek jutnak túlsúlyba. Azonban ez nem biztos. Az írek 56 száza-


léka véli úgy, hogy a jelenlegi kormány nem kezeli jól a gazdasági válságot. Lehet, hogy a választások idejére – vagy még elôbb – már új kormány lesz Írországban? Melyek azok a pontok, amelyekben a keményfejû, makacs írek nem engednek: A szigetország kiáll a saját nemzeti biztosa mellett. Írországnak fontos katonai semlegessége megôrzése. Nem egyezik bele az újabb adók bevezetésébe az Unió részérôl. Az írek a megfogant életet szentnek tartják. Írország meg kívánja ôrizni az abortusz tilalmát. Nem megy bele a családjogi törvények megváltoztatásába. (Nem fogadják el a „melegek” házasságát sem.) Az Európai Unió késznek mutatkozik arra, hogy engedményeket tegyen Írországnak a fenti kérdésekben.

Mi várható? Milyenek a kilátások a következô, idén októberben esedékes népszavazáson? Vajon a nagy tömegtámogatást élvezô Sinn Féin parlamenti párt hogyan viszonyul az uniós ígéretekhez? Az Irish Times szerint a felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók 43%-a már igennel voksolna, a nem pártiak 39 százalékot képviselnek, de a választás kimenetele a bizonytalanokon múlik, akik 18 százalékot képviselnek. Ezen 18 százalék meggyôzésén múlik a 2009. októberi népszavazás. Az sem titok, hogy miközben az írek úgy vélik, gazdaságuknak jót tett az uniós csatlakozás, a gazdasági világválság kapcsán az emberek 40 százaléka borúlátó, arra számít, hogy személyes gazdasági helyzete romlani fog. (1997-ben ez az arány mindössze 9%-ot tett ki.)

33

Riport Futó benyomások A magyar emberek pénztárcájához képest az élelmiszer nagyon drága Írországban. Ezért tartós élelmiszert (száraz kolbászt, esetleg sajtot, mézet, vajat) érdemes vinni. Az édesség, cukrászsütemény elképesztôen drága. Édesség iránti éhségünket hazulról hozott aszalt gyümölccsel „verjük el”. A múzeumok teremôrei jól felkészült szakemberek, akik szívesen magyarázzák az ír mûkincsek eredetét, történetét. A táj mesésen szép, a legelôk smaragd színûek a sok esôtôl. Azt látom, hogy a magyar legelôkhöz képest irigylésre méltó az állatsûrûség. A birka volt az uralkodó, de láttam Wicklowba menet sok-sok legelészô szarvasmarhát, sôt lovat is. A tulajdonosok földjeit szárazon rakott kôfalak és egy tavasszal virágzó, aranyló sárga virágú, ám szúrós sövénynövény ôrzi. Volt valami idilli ebben a békés tájban és eltekintve az erdôk hiányától egyes részek az erdélyi Kárpátokra emlékeztettek. A magasabb hegyek kopaszok voltak, kemény kôzet alkothatja, de a rajtuk megtelepedô különféle színû zuzmók folytán csodálatos színekben tündököltek. Hihetetlenül edzettek az írek. 12–14 fokos tengervízben már fürödtek április végén, míg mi délebbrôl jött turisták azt sem tudtuk, hogy védekezzünk a metszôen hideg, éles szél ellen. A nap ragyogott, a színek tiszták voltak. Az írek pedig a jeges vízben való fürdés után még ki is feküdtek a kövekre, nem törôdve a könyörtelen széllel.

Anyanyelvüket újratanulják Írországban nem ritka a 8–10 gyermek családonként, de átlagban 4 gyermeket vállalnak. (Így ritka a középsô „szendvics gyerek”, aki rendszerint megsínyli ezt a státuszt, mint a háromgyerekes családoknál.) Gyakori látvány, a 3–4 éves gyermekét kézen fogva vezetô anya, aki babakocsiban tolja a 2

34

évest, miközben jól láthatóan várja már a harmadikat. A családok együtt mozdulnak, így kívülrôl nézve békés szimbiózisban élnek. Nem láttam gyermekét nyilvánosan és idegesen fegyelmezô szülôt, s a gyerekek szemlátomást jól érzik magukat. Nem ritkák a további gyermekvállalásra buzdító plakátok – „lehet még eggyel több”, „vállalj többet” felirattal, rózsásarcú, nevetô csecsemôvel. Az írek a hosszú angol uralom alatt elveszítették nyelvüket – angolul beszélnek többségben. Az ír anyanyelv visszahozása azonban társadalmi program. Következetes munkával érték el, hogy a lakosságnak mintegy a 30%-a már újra beszéli anyanyelvét. Az óvodás kortól kötelezô az ír nyelv tanulása, de ezt nem kényszerrel vezetik be, hanem játékosan és a felsôbb iskolákban már alapozhatnak az egészséges nemzeti identitásra is, amelynek az anyanyelv szerves része. A feliratok írül és angolul szerepelnek mindenütt, ebben a sorrendben szerte az országban. A világon sok millió ír származású ember él. Úgy hírlik idegenben még inkább összetartanak, egymást számon tartják, segítik. A világ 85 országában 5000 ír hittérítô dolgozik. Angliában 1 millió Írországban született ember él. Az Amerikai Egyesült Államok elnökei közül többnek voltak ír gyökerei, az ismertebbek közül Theodore Roosevelt, Wilson, Kennedy és Reagen. Egy ír származású, francia tanárnô – egyébként 5 gyermek édesanyja –, azt mondta nekem 1999-ben Montpellierben, hogy 25–30 év múlva az írek 90%-a anyanyelvét visszaszerzi, s használni is fogja. Utazásom röpke három napja alatt szinte csak futó benyomásokat szerezhettem, úgyszólván csak „beleszagoltam” Írországba. Így azzal a magamnak tett ígérettel szálltam föl a Budapestre tartó repülôgépre, hogyha Isten segít, visszatérek Írországba, de egy kicsit hosszabb idôre. Tamás Enikô


Kitekintés

Kétszer ad, aki okosan ad Az USA kormányának költségvetési szervezete egy 2009. május 29-én közreadott jelentésében nagy horderejû felfedezést tett, és komoly következtetésre jutott. Vizsgálat tárgyává tették ugyanis a nemzetközi élelmiszersegélyekre költött amerikai költségvetési források eddigi felhasználásának gyakorlatát, és a segélyként felvásárolt élelmiszerek tényleges szállítási útvonalát az USA-tól a rászorulókig. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy kifejezetten költségpazarló az eddigi gyakorlat, amikoris az élelmiszersegélyre szánt terményeket az USA-ban felvásárolva juttatják el a rászorulókig. Elemezve a szállítási és az átrakodási költségeket, arra a korszakos megállapításra jutottak, hogy a helyben vagy a szomszédban felvásárolt termékeknek a szükséget szenvedôkhöz történô eljuttatása – történetesen a Szub-Szaharai övezetbe – lényegesen, mintegy 34%-kal olcsóbb, mint ha azt a több ezer mérföldre lévô USA-ból szállítanák oda. A szóban forgó tanulmány rávilágít ugyanakkor arra is, hogy a helyi élelmiszerforrások nem kellô ismerete és a beszerzést segítô infrastruktúra elmaradottsága gátolhatja a segélyezési

akció sikerét. Másfelôl viszont egy nagyobb mennyiségû élelmiszerfelvásárlás a szomszéd piacokon komoly áremelkedéshez vezethet, ami nem kívánatos járulékos hatást fejthet ki az élelmiszerköltségekre. Jelenleg az USA élelmiszersegély-programjai elsôsorban az USA-ban termelt termények rászorulókhoz való juttatására szorítkoznak. Ezen túlmenôen a segély kizárólag amerikai zászló alatt közlekedô hajókkal, szállítóeszközökkel jut célba, ami amúgy a szállítást lebonyolítónak kiváló üzlet. Ezért vádolják a donor országokat a WTOüléseken azzal, hogy az élelmiszersegélyek igazi haszonélvezôje valójában nem a segélyezett, hanem a segély küldôje… Ajánlásként fogalmazták meg éppen ezért, hogy az USA Mezôgazdasági Minisztériuma az élelmiszerstandardok betartásával törekedjen arra, hogy lehetôleg a helyi és regionális élelmiszerkészletek feltárásával oldja meg a segélyezési feladatot, de ebbe a munkába vonja be az adott ország hatóságait és a helyi önkormányzati szerveket is. Összeállította: SzJ Forrás: WTO

Globál Fórum – tanulsággal A „Bois de Boulogne”, azaz a boulogne-i erdô szélén gyökeret vert OECD ad helyszínt rövidesen az ENSZ Mezôgazdasági szervezetével (FAO) közösen szervezett Globál Fórumnak, ahol az agrárgazdaság legégetôbb kérdéseirôl és a jövô nagy kihívásairól cserél eszmét a 30 OECD tagországon kívül valamennyi, az élelmiszerpiacot befolyásolni képes ország és integráció. Az agrárgazdaság jelenét és jövôjét befolyásoló nagy kérdéseket napi rendre tûzô konferencián Kína, India, Brazília és Dél-Afrika is magas szinten képviselteti magát. Az ún. feltörekvô piacok képviseletében ezek az országok értékelik a válság agrárgazdaságukra gyakorolt hatását, és bemutatják a válságkezelés során tett intézkedéseiket. A fórum alkalmat teremt arra is, hogy az élelmiszerár-robbanásra, majd a jelenlegi válságra adott, helyenként meglehetôsen protekcionista válaszok is napvilágra kerülhessenek. A jövô legfôbb kihívásaként megfogalmazható élelmezésbiztonság kapcsán pedig szó esik arról, hogy va-


jon a támogatások jelenlegi rendszerei mennyiben szolgálják az egyre növekvô emberiség bôvülô élelmiszer-szükségletének kielégítését. A fórum szervezôi fontos alapvetésként rögzítik, hogy a válságra adott meglehetôsen átgondolatlan intézkedésekbôl kiviláglik, hogy a krízis készületlenül érte a világot. A mezôgazdasági terménypiacok 2006 vége és 2008 közepe közötti szárnyalása a fejlôdô világ szegényebbik felére különösen súlyos következményekkel járt. Egyrészt drámaian emelkedtek az élelmiszerekre fordított kiadások egy olyan közegben, ahol a fogyasztásszerkezet nagyobbik hányadát amúgy is az élelmiszerekre fordított kiadások tették ki, másrészt az egyre szûkösebb készletek és a segé-

35

Kitekintés

lyek elmaradása miatt amúgy is akadályokba ütközött az élelmiszerek beszerzése. Az egyre fokozódó feszültség társadalmi megmozdulásokban, zavargásokban, éhséglázadásokban csúcsosodott ki szerte a világon. Az érintett kormányok, oldani kívánva a feszültséget, a hirtelen kialakult és egyre súlyosabbá vált helyzetre ad hoc válaszokat adtak. A válság diktálta, sokszor átgondolatlan lépések máig éreztetik a hatásukat. A piaci kapcsolatok sok esetben mélypontra zuhantak, mert az exportôrök visszatartották készleteiket, illetve exportadó kivetésével fékezték, pontosabban gátolták a kivitelt annak érdekében, hogy az egyre emelkedô világpiaci árak ki ne húzzák a hazai szükséglet kielégítésére szánt készleteket. Exportrestrikciótól az élelmiszerárak hazai kontrolljáig, az importvámok egyoldalú csökkentésétôl a sürgôsségi élelmiszer tartalékok feltöltéséig igen gazdag tárházát vonultatta fel a beavatkozási eszköztárnak a gondoskodó állam. A nemzetközi szervezetek, féltve a reform eredményeit, hiába hallatták a hangjukat. A WTO fôtitkára szerint a helyi termékek és szolgáltatások vásárlását elôíró kormányzati intézkedések világszerte veszélyeztetik az exporthoz kapcsolódó munkahelyeket. Egyes humanitárius szervezetek ugyanakkor fokozták aktivitásukat, és többoldalú párbeszédek szervezésével igyekeztek hosszabb távon is ható megoldásokat keresni a súlyos élelmiszer-ellátási problémák kezelésére. Az óvatosság és az elôrelátás nem árt, hiszen a terményárak szélsôséges ingadozása ma is tart és a 2007–2008-as árrobbanást kiváltó tényezôk jó részére ma sincs megoldás, így az újabb krízis helyzetek kialakulásának ma is van esélye. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a termelés biztonságát a szélsôségesebbé váló idôjárás drasztikusan veszélyezteti. A klímaváltozás okozta új helyzetre éppen ezért fel kell készülnünk, annak érdekében, hogy a növekvô lakosság bôvülô élelmiszerkeresletét ki tudjuk elégíteni.

36

Elemezve a változások máig ható következményeit, az OECD arra a megállapításra jutott, hogy 2008 vége felé a mezôgazdasági terményárak, az olajár zuhanásszerû csökkenésére válaszolva, a jó termés diktálta keresleti piacon drasztikus csökkenésnek indultak. Az árzuhanás ellenére sem csökkentek azonban a terményárak a történelmi mélypont alá. A fô gond azonban nem elsôsorban az árszint alacsony volta, hanem a változások gyorsasága, a terményárak szélsôséges kilengése. Az idei folyamatokra ható tényezôk sem a piaci egyensúly irányába hatnak. Az olajárak újra emelkedôfélben vannak, és a csapadékhiány súlyos termékkiesést okozva ismét a keresleti piaci szituációt gerjeszti. Az elmúlt két-három évben a kormányok, menekülve az égetô belpolitikai helyzetektôl, sokszor rossz üzeneteket küldtek a termelôknek. Mi lenne az elfogadható és a leghelyesebb agrárpolitikai válasz a kialakult helyzetre? Mit tudunk tenni, hogy csökkentsük az élelmiszerárak szélsôséges ingadozásait? Hosszabb távra kitekintve ki kell hangsúlyozni, hogy a bôvülô lélekszámú emberiség a bôvülô jövedelmek hatására növekvô keresletet gerjeszt. Ebbôl következôen az élelmiszer-szükséglet egyértelmûen növekedésnek indul. A prognózisok arra is rávilágítanak, hogy 2050re az élelmiszerszükséglet csaknem megduplázódik, miközben a termelés feltételei romlanak. Csökken ugyanis a termelésbe bevonható mezôgazdasági terület, egyre korlátozottabbá válik az öntözéshez felhasználható vízkészlet, és a klímaváltozással járó szélsôséges ingadozások pedig egyre gyakoribbak lesznek. Egyre égetôbbé válik a természetes élôhelyek védelme, a biológiai sokszínûség fenntartása, és ezek a korlátok gátat vetnek a mezôgazdasági termelés kiterjesztésének. Ilyen körülmények között fel kell tenni a kérdést, vajon képesek leszünk-e táplálni, élelmiszerrel ellátni a növekvô lélekszámú emberiséget? A beruházások mely típusai szolgálnák legjobban a fejlôdést? Van-e egyáltalán az új kihívásokra reagálni képes agrárpolitika a láthatáron? Vajon a tudományra, a gazdaságra és a termeléspolitikai eszköztárra tekinthetünk-e úgy, hogy azok helyrebillenthetik a megbomlani látszó egyensúlyt? Tartogat-e olyan felfedezéseket a tudomány, melyek révén fellendülhet az agrárgazdaság, és lépést tarthat a szükségletek növekedésével? Ellenkezô esetben ugyanis a szegénység terjedésével, az éhezés fokozódásával kell számolnunk. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: OECD, Globál Fórum


Szakmai programok

A közös agrárpolitika a gyakorlatban külföldi szakmai utak fiatal gazdáknak A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA a korábbi évekhez hasonlóan szakmai utakat szervez külföldre. Nagy örömünkre a rendelkezésre álló, elnyert európai projektek 2009 augusztusa és 2010 márciusa között legalább 16 kiutazást tesznek lehetôvé. A szövetség minden kiutazást anyagilag támogat, így az elnökség úgy döntött, hogy a résztvevôi helyek egy részét pályázat útján töltjük fel. Az AGRYA tagdíjfizetô tagjai alanyi jogon részt vehetnek az eseményeken, nekik pályázniuk nem kell. A 16 kiutazás többek között Olaszországba, Franciaországba, Németországba, Finnországba, Portugáliába, Máltára, Lengyelországba irányul. Az utak négy fô ágazatra összpontosítanak – állattenyésztés, kertészet, borászat és szántóföldi növénytermesztés. Az utak során a kiutazók az ágazati reformok (zöldség-gyümölcs, bor) nemzeti végrehajtását ismerhetik meg, ezen túl téma lesz a megújuló energiák, mezôgazdasági melléktermékek hasznosítása, kölcsönös megfeleltetés, állatjólét és környezetvédelem szabályainak végrehajtása, ellenôrzése, a termelôi együttmûködések, szövetkezések helyzete, mezôgazdasághoz kötôdô kiegészítô jövedelemforrások (közvetlen termékértékesítés, helyi feldolgozás, falusi turizmus stb.), érdekképviseletek, a szaktanácsadás mûködése. Az említett témákat farmlátogatásokon keresztül, a gyakorlatban, a gazdáktól ismerhetik meg a résztvevôk. Az egyes csoportokban legfeljebb 16 fô utazik, a tolmácsolás megoldott, idegen nyelv ismerete nem szükséges. Az egyes utak költségeit a szövetség változó mértékben, de minimálisan a személyenkénti költségek 50%-ával támogatja. Csak a fennmaradó legfeljebb 50% költséget kell a kiutazónak fedeznie, részvételi díjként. A részvételi díj tartalmazza a kiutazás minden költségét (szállás, étkezés, utazás, tolmácsolás, szervezés). Az AGRYA tagdíjfizetô tagjainak kiutazásához még további támogatást ad a szövetség. Az utakon való részvétellel kapcsolatosan a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA pályázatot hirdet. Erre 40 év alatti, egyértelmû szakmai elkötelezettséggel rendelkezô fiatal gazdák jelentkezését várjuk. Pályázni a www.agrya.hu weblapról letölthetô jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével lehet.


A jelentkezôket – 2009. augusztustól – személyesen is meghallgatják a szövetség munkatársai, és ezt követôen születik meg a döntés a kiutazók személyérôl. A kiutazások tervezett idôpontjai és témái: 2009. augusztus 5–9., Lengyelország, Szakmai látogatás – gazda, kereskedô, feldolgozó, szupermarket együttmûködése 2009. augusztus 23–27., Magyarország, CERYC szeminárium 2009. szeptember, Finnország, FEELS Leonardo projekt szakmai látogatás, az élelmiszerlánc szereplôinek együttmûködése 2009. október 10–17., Szlovénia, RYE Ôszi szeminárium 2009. október 21–25., Olaszország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, kertészet, Agrifood, Verona 2009. október, Portugália, LATO Leonardo projekt szakmai látogatás, a minôségbiztosítási rendszerek szerepe egy gazdaság életében. 2009. november 9–14., Hannover, Németország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, szántóföldi növénytermesztés, gépkiállítás 2009. november 18–22., Olaszország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, borászat 2009. november 25–29., Franciaország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, állattenyésztés, megújuló energia, kölcsönös megfeleltetés 2009. december 3–5., Dalum, Dánia, CEJA konferencia – GMO in Europe 2010. január 20–24., Franciaország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, borászat

37

Kitekintés – Közlöny 2010. január 27–31., Németország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, állattenyésztés, megújuló energia, 2010. február 3–8., Olaszország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, szántóföldi növénytermesztés, Fiera Agricola, Verona 2010. február 4–7., Sevilla, Spanyolország, CEJA konferencia – The CAP after 2013: strengthening the farmers’ role to better understand the needs of the European Society 2010. február 15–20., Nürnberg, Németország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, kertészet, AKG, Biofach kiállítás 2010. március 11–15., Franciaország, „KAP a gyakorlatban” szakmai látogatás, szántóföldi növénytermesztés

Az egyes utak részletesebb programja szeptember végére várható. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az általunk szervezett külföldi utak nemcsak az agrárpolitikai, termelési ismeretek elmélyítését segítették. Az utak hozzájárultak ahhoz is, hogy a kiutazók között szorosabb emberi és szakmai együttmûködés alakuljon ki. Így várunk mindenkit, aki tanulni, tapasztalni, ismerkedni akar egy kimondottan fiatalokból álló csapat tagjaként. Forrás: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2009 áprilisában, májusában és júniusában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket.

Támogatások, vámok A Bizottság 313/2009/EK rendelete (2009. április 16.) az 1580/2007/EK rendeletnek az uborkára és a meggy kivételével a cseresznyefélékre kivetett kiegészítô vám küszöbszintjei tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L98, 2008. április 17. 24. oldal A Bizottság 314/2009/EK rendelete (2009. április 16.) az Egyesült Királyság egy részén eltávolítási program formájában megvalósítandó ideiglenes és rendkívüli sertés- és marhahúspiaci támogatási intézkedés elfogadásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L98, 2008. április 17. 26. oldal

A Bizottság 317/2009/EK rendelete (2009. április 17.) az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítô vámok megállapításáról szóló 673/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletének felváltásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L100, 2008. április 18. 6. oldal A Bizottság 2009/361/EK határozata 2009. április 30.) az egyes vetômagokra és gabonavetômagokra vonatkozó finnországi támogatásnak a 2009. évre történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2009) 3078. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L110, 2008. május 1. 52. oldal

A Bizottság 316/2009/EK rendelete (2009. április 17.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetôen ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L100, 2008. április 18. 3. oldal

38


Közlöny A Bizottság 363/2009/EK rendelete (2009. május 4.) az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L111, 2008. május 5. 5. oldal A Bizottság 2009/366/EK határozata (2009. április 29.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia kifizetô ügynökségeinek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott, vidékfejlesztési intézkedések keretében tett kiadásokra vonatkozó 2008. pénzügyi évi számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2009) 3199. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L111, 2008. május 5. 35. oldal

rehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elôírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenôrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által elôírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L116, 2008. május 9. 9. oldal A Bizottság 381/2009/EK rendelete (2009. május 8.) a Svájcból származó szárított, kicsontozott marhahúsra vonatkozó import vámkontingens részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2092/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L116, 2008. május 9. 16. oldal

A Bizottság 2009/367/EK határozata (2009. április 29.) a tagállami kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kiadásokra vonatkozó 2008-as pénzügyi évi számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2009) 3217. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L111, 2008. május 5. 44. oldal A Bizottság 2009/368/EK határozata (2009. május 4.) a Közösség cukoriparának szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer keretében nyújtandó diverzifikációs támogatás és kiegészítô diverzifikációs támogatás összegének a 2009/2010. gazdasági évre történô meghatározásáról (az értesítés a C(2009) 3158. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L111, 2008. május 5. 50. oldal A Bizottság 370/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben elôírt egységes támogatási rendszer végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L114, 2008. május 7. 3. oldal A Bizottság 380/2009/EK rendelete (2009. május 8.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezôgazdasági termelôk részére meghatározott támogatási rendszerek lét-


A Bizottság 2009/373/EK határozata (2009. április 29.) a tagállami kifizetô ügynökségeknek az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott kiadásokra vonatkozó 2008-as pénzügyi évi számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2009) 3219. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L116, 2008. május 9. 21. oldal A Bizottság 2009/379/EK határozata (2009. május 11.) az 1782/2003/EK, a 378/2007/EK, a 479/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján az EMVA, illetve az EMGA-kiadások számára rendelkezésre bocsátott összegek meghatározásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L117, 2008. május 12. 10. oldal A Bizottság 388/2009/EK rendelete (2009. május 12.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gabo-

39

Közlöny nafélék és a rizs feldolgozásával elôállított termékek import- és exportrendszere tekintetében történô alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (kodifikált változat) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L118, 2008. május 13. 72. oldal A Bizottság 408/2009/EK rendelete (2009. május 18.) az Unió legkülsô régiói részére egyedi mezôgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 793/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L123, 2008. május 19. 62. oldal

A Bizottság 433/2009/EK rendelete (2009. május 26.) az 1282/2006/EK rendeletnek a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L128, 2008. május 27. 5. oldal A Bizottság 434/2009/EK rendelete (2009. május 26.) az 1580/2007/EK rendeletnek a paradicsomra, a sárgabarackra, a citromra, a szilvára, az ôszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszôlôre kivetett kiegészítô vám küszöbszintjei tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L128, 2008. május 27. 10. oldal

A Tanács 2009/393/EK határozata (2009. május 18.) az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény meghosszabbítása tekintetében a Közösség nevében a Nemzetközi Gabonatanácsban képviselendô álláspont meghatározásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L124, 2008. május 20. 63. oldal A Tanács 2009/394/EK határozata (2009. május 18.) a cukorról szóló 1992. évi nemzetközi megállapodás meghosszabbítása tekintetében a Közösség által a Nemzetközi Cukortanácsban képviselendô álláspont kialakításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L124, 2008. május 20. 64. oldal A Bizottság 416/2009/EK rendelete (2009. május 20.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet IX. mellékletében a 2008/2009-es idôszakra megállapított nemzeti tejkvóták „szállítások” és „közvetlen értékesítések” közötti felosztásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L125, 2008. május 21. 54. oldal

A Bizottság 437/2009/EK rendelete (2009. május 26.) hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhafélékre alkalmazandó közösségi behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L128, 2008. május 27. 54. oldal A Bizottság 438/2009/EK rendelete (2009. május 26.) egyes alpesi és hegyi fajtákhoz tartozó, nem vágásra szánt bikákra, tehenekre és üszôkre vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L128, 2008. május 27. 57. oldal A Bizottság 441/2009/EK rendelete (2009. május 27.) a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK rendelet módosításáról

40


Közlöny Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L129, 2008. május 28. 10. oldal A Bizottság 442/2009/EK rendelete (2009. május 27.) a sertéshúságazatra vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L129, 2008. május 28. 13. oldal A Bizottság 451/2009/EK rendelete (2009. május 29.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizetô ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások viszszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló 883/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L135, 2008. május 30. 12. oldal A Bizottság 452/2009/EK rendelete (2009. május 29.) a tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történô értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1898/2005/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L135, 2008. május 30. 15. oldal

Borászat A Bizottság 436/2009/EK rendelete (2009. május 26.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szôlôkataszter, a kötelezô bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyûjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérôokmányok, valamint a borágazatban vezetendô nyilvántartás tekintetében történô alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L128, 2008. május 27. 15. oldal

Egyéb A Bizottság 286/2009/EK rendelete (2009. április 7.) egyes elnevezéseknek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Melva de Andalucía [OFJ], Caballa de Andalucía [OFJ], Ovos Moles de Aveiro [OFJ], Castagna di Vallerano [OEM]) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L94, 2008. április 8. 15. oldal A Bizottság 318/2009/EK rendelete (2009. április 17.) az egyedi mezôgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történô meghatározásáról szóló 1405/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1914/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L100, 2008. április 18. 8. oldal A Bizottság 323/2009/EK rendelete (2009. április 20.) egyes elnevezéseknek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Wielkopolsky ser sma¿ony (OFJ), Budapesti téliszalámi (OFJ)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L101, 2008. április 21. 14. oldal

GMO

A Bizottság 324/2009/EK rendelete (2009. április 20.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplô egyik megnevezés termékleírásában történô nem kisebb jelentôségû módosítás jóváhagyásáról Jamón de Teruel (OEM)Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L101, 2008. április 21. 16. oldal

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/41/EK irányelve (2009. május 6.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történô felhasználásáról (Átdolgozás) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L125, 2008. május 21. 75. oldal

A Bizottság 326/2009/EK rendelete (2009. április 21.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Andruty kaliskie (OFJ))


41

Közlöny Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L102, 2008. április 22. 3. oldal

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L123, 2008. május 19. 3. oldal

A Tanács határozata (2009. április 27.) az 1999. évi élelmiszer-segélyezési egyezmény meghoszszabbítása tekintetében a Közösség által az Élelmiszer-segélyezési Bizottságban képviselendô álláspont megállapításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L109, 2008. április 30. 41. oldal

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/39/EK irányelve (2009. május 6.) a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrôl (átdolgozás) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L124, 2008. május 20. 124. oldal

A Bizottság 366/2009/EK rendelete (2009. május 5.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Lapin Poron liha (OEM)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L112, 2008. május 6. 3. oldal A Bizottság 367/2009/EK rendelete (2009. május 5.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Znojemské pivo (OFJ)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L112, 2008. május 6. 5. oldal A Bizottság 387/2009/EK rendelete (2009. május 12.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplô egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentôségû módosításainak jóváhagyásáról (Bleu du Vercors-Sassenage [OEM]) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L118, 2008. május 13. 67. oldal A Bizottság 407/2009/EK rendelete (2009. május 14.) a vadon élô állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrôl szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról

A Bizottság 417/2009/EK rendelete (2009. május 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Mariánskolázeòské oplatky (OFJ)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L125, 2008. május 21. 56. oldal A Bizottság 418/2009/EK rendelete (2009. május 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Petit Épeautre de Haute Provence (OFJ)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L125, 2008. május 21. 58. oldal A Bizottság 419/2009/EK rendelete (2009. május 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Kiwi de l’Adour (OFJ)) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L125, 2008. május 21. 60. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 398/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a vadon élô állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrôl szóló 338/97/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L126, 2008. május 21. 5. oldal A Bizottság 430/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô nem kisebb jelentôségû módosítások jóváhagyásáról (Kölsch [OFJ]) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L127, 2008. május 26. 3. oldal A Bizottság 402/2009/EK határozata (2009. január 28.) a Franciaország által a gyümölcs- és zöldségágazatban végrehajtott „kampánytervekrôl”

42


Közlöny (C 29/05 (ex NN 57/05)) (az értesítés a C(2009) 203. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L127, 2008. május 26. 11. oldal A Tanács 404/2009/EK határozata (2009. május 25.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezôgazdasági termékek kereskedelmérôl szóló megállapodást módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L136, 2008. május 30. 1. oldal Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezôgazdasági termékek kereskedelmérôl szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L136, 2008. május 30. 2. oldal

Halászat A Tanács 492/2009/EK rendelete (2009. május 25.) a közös halászati politika területét érintô tizennégy elavult rendelet hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L149, 2008. június 12. 1. oldal A Bizottság 517/2009/EK rendelete (2009. június 17.) a 43/2009/EK tanácsi rendeletnek az ICES IIIa övezet közösségi vizein, valamint az ICES IIa és IV övezet közösségi vizein folytatott homokiangolna-halászatra vonatkozó fogási korlátozások tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L155, 2008. június 18. 9. oldal

(loin) vonatkozásában Mauritiuson, a Seychelleszigeteken és Madagaszkáron fennálló különleges helyzetre figyelemmel lehetôvé tett ideiglenes eltérés hatályának meghosszabbítása tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2009) 4543. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L155, 2008. június 18. 46. oldal A Tanács 473/2009/EK határozata (2009. május 28.) az Európai Közösség és a Guineai Köztársaság közötti, a Guinea partjainál folytatott halászatról szóló halászati partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L156, 2008. június 19. 31. oldal Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és a Guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L156, 2008. június 19. 33. oldal Halászati partnerségi megállapodás a Guineai Köztársaság és az Európai Közösség között Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L156, 2008. június 19. 35. oldal

A Bizottság 471/2009/EK határozata (2009. június 15.) a 603/2008/EK, a /691/2008EK és a 751/2008/EK határozatnak az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól a konzervált tonhal és a tonhalfilé


Készítette: Román Zoltán Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

43

Pályázat Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

44


hegyek közé „beszorított” kis település sohasem mezôgazdaságáról volt híres, hiszen szántója kevés volt, azonban a „hegy levét” a helybéliek fogyasztották, a kicsi, mezôgazdasági termelésre alkalmas földterületet kihasználták, megmûvelték, volt gabonacséplés, és a kendertermesztés és feldolgozás is adott munkát. A méhészkedés, állattartás (legeltetés), kisállattartás szintén a falu lakosainak megélhetését szolgálta. Itt már a középkortól kezdve – a ma unalomig emlegetett (de többnyire nem gyakorolt (A szerk.)) – fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzôek, amelyek mozaikos szerkezetû kulturtáj kialakulásához vezettek. (Riport a 27. oldalon.) Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

A

A felfüggesztett szekér, kádak

Kendertörô

A lakóház tisztaszobája

A tájház a pinceházzal, mögötte a harangtorony

Kovácsmûhely

Református templom-belsô

Méhes

Dr. Holdas Sándor: Nyúlfajták genetikája – Lehetséges, hogy az a 8–9 kg-os „góliát” meg az alig egy kilós törpe nyúl ugyanazon fajhoz tartozik? Vajon szaporodhatnak egymással? – Az én nyulaim vadas színûek. Hogyan születhetnek mégis fehér, fekete, tarka kisnyulaim? Ehhez hasonló kérdésekre ad választ a genetikával foglalkozó kutató ebben a kötetben. Holdas Sándor professzor, az MTA doktora, szakmai pályafutása során legtöbbet a prémes állatokkal foglalkozott, így ma a téma leginkább hozzáértô képviselôje. Több mint negyven kötet szerzôjeként biztos szakmai rutinnal, áttekinthetôen szerkesztett, minden felesleges tudományos szakzsargont mellôzô stílusban megírt könyv magas színvonalon, de mégis közérthetôen tárja az olvasó elé a szakterülethez kapcsolódó kutatások régebbi és legújabb eredményeit. Hazánk a 90-es évek elejére nagyhatalommá nôtte ki magát a nyúltenyésztésben, jelentôs volt az exportunk egész Európába. Az elmúlt 30–40 évben megjelent nyúltenyésztéssel foglalkozó hazai szakkönyv többsége – az akkori elsôsorban gazdasági igényeknek megfelelôen – fôleg a hús-, gyapjú-, vagy prémtermelést helyezte elôtérbe. Az utóbbi években a helyzet azonban erôsen megváltozott, a gazdaságosság romlásával sokan felhagytak a nyulászkodással. Viszont számos országban megnôtt az igény a sportnyulak, vagy a különleges küllemû díszállatok, hobbinyulak iránt. A szerzô hiánypótló mûvében arra vállalkozott, hogy olyan könyvet adjon az olvasók kezébe, amely a kedvtelésbôl tartott nyulakra összpontosít. Ráirányítva a nyúltenyésztôk figyelmét erre az eddig nálunk kevésbé népszerû, viszont sikerrel kecsegtetô területre. Az elsô részben sejtekrôl, kromoszómákról, mutációkról illetve domináns és recesszív tulajdonságról, a szôrzet minôségének, színének, tarkaságának öröklôdésérôl olvashatunk. A genetikában kevésbé járatos tenyésztôk számára olyan alapismeretekkel szolgál, amelynek segítségével mindenki könnyen eligazodhat az öröklôdéstan gyakorlati problémái között. A ma létezô minden fajta ôse az üregi nyúl volt, amely nagy tömegekben élt az Ibériai-félszigeten, tudhatjuk meg a könyvbôl. A szelíd természetû, ízletes húsú állatokat a római légiók az egész Római Birodalomban elterjesztették. Tudatos tenyésztése a 19. században kezdôdött és tart napjainkig, amelynek eredményeként ma már megszámlálhatatlanul sok fajta és változat ismert. Ezek közül a szerzô felsorolja a legfontosabb óriás és törpe, különleges színezôdésû, rövid és hosszú illetve különleges szôrû fajták genetikai felépítését. A különlegességek közül érdemes kiemelni a tenyésztôi bravúrként értékelhetô „oroszlánfejû” változat megjelenését. A függelékben megtalálhatók a színeket, színmintákat befolyásoló gének, valamint a módosító faktorok. Mindezek ismerete komoly gyakorlati segítséget adhat a nyúltenyésztôknek. Mivel a közeljövôben nem várható, hogy a témában hasonló alapmû kerüljön kiadásra, hasznos lenne, ha nem hiányozna a szakmai könyvtárak polcairól és így a hozzáférhetôvé maradna a késôbbiekben is. A szerzôi kiadásban megjelent mû a magas terjesztôi költségek miatt nem kerül könyvesbolti forgalomba. Az érdeklôdôk a budapesti 3630-192-es telefonszámot felhívva juthatnak hozzá. Ari Ilona

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents