AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Boldog Ünnepeket Kívánunk Minden Kedves Olvasónknak! 100 éve született dr. Fejes Sándor Közös Halászati Politika Magyarország megnyerte a kukorica intervenciós pört

2007. 12. évf. 11–12. szám

dén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást az IFE Hungary és a FOODAPEST a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem regionális fórumát kívánták megteremteni a rendezvénnyel, melyet ezentúl évenkénti rendszerességgel látogathatnak az érdeklôdôk. A magyar szakkiállítás iránti érdeklôdést jelzi, hogy a 132 magyar cégen kívül 88 külföldi vállalat is képviseltette magát. Az európai kiállítókon (Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Németország, Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között amerikai, indiai, koreai, srí lankai, azerbajdzsáni cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók tejtermékeket, húskészítményeket, sütô- és édesipari árukat, italokat, zöldséget és gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari technológiákat mutattak be. Az eddigihez képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás is. Újdonságnak számítottak a termékbemutatók, melyek az új termékekre hívták föl a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok által vezetett ételkészítési bemutatók és kóstoltatások. A rendezvény fô szakmai támogatója az Agrármarketing Centrum volt. A hazai palettán az eddigi gyakorlathoz hasonlóan idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be, ezzel is igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak szánt üzenetét, hogy Magyarországon megbízható minôségû élelmiszer-termelés folyik. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium három fôosztálya külön standon mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés kérdéseirôl, illetve az európai uniós kapcsolatokról nyerhettek tájékoztatást az érdeklôdôk. További részletek a 13. oldalon.

I

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata . . . . . . . . Magyarország megnyerte . . . . . . . . a kukorica intervenciós pört A figyelem középpontjában a föld . Díjazott rózsák . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztria kiáll a GMO-s kukorica behozatali tilalma mellett . . . . . Véget ért a FAO 34. Konferenciája Rómában . . . Budapesten a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala és Közös Szolgáltató Központja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason . . . . . . . . LEADER+ program – nagy lehetôségek elôtt áll a magyar vidékfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . A siker kulcsa a közösségi agrármarketing stratégia . . . . . IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . Élelmiszernek minôsül a fokhagymakapszula . . . . . . . .

4 5 6 6 7

100 éve született Dr. Fejes Sándor . . . . . . . . . . . . 30 Merényi Károly, az egykori munkatárs így emlékezik . . . . . 33 Elhunyt a magyar agrárium matuzsáleme, Veress István . . . 34 RIPORT, ÉDESVÍZI HALTERMELÉS Mint hal a vízben . . . . . . . . . . . . . . . 36

7 KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA Fönnmaradtak a hálón? . . . . . . . . . . 37 8 8

ÖKOTERMESZTÉS Tízéves a Bioterra . . . . . . . . . . . . . . . 38 Olasz biotermelés . . . . . . . . . . . . . . 40 AGRÁRDIPLOMÁCIA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2007. 12. évfolyam 11–12. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

10 12 13 15

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS – BORREFORM A bioüzemanyag-szabályozás volt témája az EU-USA találkozónak . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes lesz az uniós agrárrendtartás . . . . . . . . . . . . . . Kifizetô ügynökségek és változó agrárpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . Nô az olasz élelmiszerexport . . . . . Aszálypolitika az Unióban . . . . . . . Az olasz agrár- és élelmiszer külkereskedelem mérlege . . . . . Biotechnológiai konferencia Kölnben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézkedések a hazai sertés- és baromfiágazat helyzetének javítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . Uniós sertéspiaci támogatás . . . . . . Újabb olasz élelmiszerek az EU eredetvédelmi listáján . . . . . . . .

NAGYJAINK, MEGEMLÉKEZÉS, RIPORT

Mariann Fischer Boel EU fôbiztos Magyarországon járt . . 40 Michel Barnier francia mezôgazdasági miniszter magyarországi látogatása . . . . . 41 Attaséi beszámoló a magyar– német agrárkapcsolatokról . . . . 42 KITEKINTÉS

16

Barilla-interjú az élelmiszerek árnövekedésérôl . . . . . . . . . . . . . 43 VILÁGKERESKEDELEM

17 Gabonapiac: Törékeny egyensúly . . 44 18 20 21 22 22

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 BORÍTÓ 2 IFE Nemzetközi Élelmiszer, FOODAPEST Ital és Vendéglátóipari Szakkiállítás 2007 BORÍTÓ 3

24 26

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason BELSÔ SZÍNES 1–2

26

BRÜSSZELBE JÁRUNK

100 éve született dr. Fejes Sándor

Borreform: A Bizottság az év végéig megállapodást szeretne elérni . . . . . . . . . . . . . . 27

BELSÔ SZÍNES 3–4

ARCKÉPCSARNOK

BORÍTÓ 4

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2007. 12. évfolyam 11–12. szám

Akác, a Nyírség aranya

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2007/ HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Az erdô csöndje Tamás Enikô felvétele

Könyvajánló

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28

NEWS, EVENTS CAP-review has started . . . . . . . . . . 4 Hungary won in the legal action on maize intervention . . . . . . . . 5 In the centre of interests – the land 6 Awarded roses . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Austria identifies itself with the ban on the import of GMO maize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 The 34th FAO Conference terminated in Rome . . . . . . . . . . 7 The FAO European and Central-Asian Regional Office and Common Service Center in Budapest . . . . . . . . . . 8 Szarvas – 80 years of agricultural education . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 LEADER+ program – new opportunities for rural development in Hungary . . . . . .10 Common agro-marketing strategy – a key to success . . . . . 12 IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . 13 Garlic capsule is considered as food . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION – WINE REFORM EU – USA meeting on the regulation of bio-fuels . . . . . . . . Single European agricultural law in the future . . . . . . . . . . . . . Paying agencies and the changing agricultural policy . . . Italian food export is increasing . . . Drought policy in the EU . . . . . . . . Balance of the Italian foreign trade concerning agricultural and food products . . . . . . . . . . . Köln – Conference on Biotechnology . . . . . . . . . . . . . . Measures aiming the improvement of the position of Hungarian pig and poultry sectors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU support for the pig market . . . . New Italian food products on the EU list of products with protected origin . . . . . . . . . . . . .

PORTRAITS FROM THE PAST, COMMEMORATION, REPORT

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

REPORT, FRESHWATER FISHERIES

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

Like fish in water . . . . . . . . . . . . . . . 36 COMMON FISHERIES POLICY

ECOLOGICAL FARMING Bioterra is ten years old . . . . . . . . . 38 Italian bio-production . . . . . . . . . . . 40 AGRICULTURAL DIPLOMACY EU commissioner Mariann Fischer Boel EU visited Hungary . . . . . . 40 Michel Barnier French agricultural minister’ attendance in Hungary 41 Attaché Report on the HungarianGerman agricultural relations . 42

17

Barilla-interview on the increasing food prices . . . . . . . . 43 WORLD TRADE Grain market: a fragile balance 44 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 COVER 2

22 IFE FOODAPEST 2007. 22

INNER COLOURED 1–2 Dr. Fejes Sándor was born 100 years ago

24 26

26

Wine reform: the Commission wants to achieve an agreement until the end of the year . . . . . . 27

Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella

Tied up on the net? . . . . . . . . . . . . . . 37

OUTLOOK

18 20 21

AgraEconomy of the European Union Volume 2007/12., Issue 11–12.

Dr. Fejes Sándor was born 100 years ago . . . . . . . . . . . . . . . 30 Memories of a collegaue, Merényi Károly . . . . . . . . . . . . . 33 Veress István, doyen of Hungarian agriculture died . . . 34

16

ATTENDING BRUSSELS

2

PORTRAIT

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com

INNER COLOURED 3–4 HU-ISSN 1416-6194 Locust tree, the gold of the Nyírség

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 3 Szarvas – 80 years of agricultural education

Front Cover: Sielence of wood photo by Tamás Enikô

COVER 4 Recommended books

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

v

Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette közleményét a KAP állapotfelmérésérôl (uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva a társadalmi vitát a KAP felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika egyszerûsítése és az új kihívásokkal való szembenézés. (Bôvebben a 4. oldalon.)

v

100 éve született a magyar kertészeti termesztés nagy fejlesztôje, dr. Fejes Sándor. A kiváló szervezôrôl, a nagy tudású gyakorlati szakemberrôl és közösségteremtô személyiségrôl a 30–33. oldalon emlékezünk meg.

v

Örvendetesen megnôtt a hazai halfogyasztás, már megközelíti a 4 kg-ot. Még van behoznivalónk, mert az unió többi országában ez az adat 20 kg körüli. Jó lesz a hazai pontyellátás az ünnepekre. (Interjú a 36. oldalon.)

v

A mértéktelen, kvótán felüli lehalászás erôsen meggyengítette és veszélyezteti a tôkehalat, a tonhalat az Európai Unió tengerein. Milyen eszközök állnak rendelkezésére a Közös Halászati Politika irányítóinak? Részletek a … oldalon.

v

Alapvetô élelmiszerek ára is nô Olaszországban. Ki a felelôs az olasz száraztészta árának emelkedéséért? Egy év alatt a bekövetkezett áremelkedés 15%-os. Ebben benne van az energiaárak emelkedése is. (Bôvebben a 37. oldalon.)

v

A kínai gabonaimport növekszik, a kontinensnyi országban nô az életszínvonal, s ezzel együtt a fogyasztás is. Mindamellett az importfüggôség enyhítése okán Kína mind gabonából, mind húsból önellátásra törekszik. Elemzôk szerint már 40 éve erôs növekedésnek indult a gabonatermés szerte a világon. Ennek ellenére nagyon megnôttek a gabonaárak, ami összefügg a bioetanol-gyártás felfutásával. (Részletek a 44. oldalon.)

v

Az Európai Bizottság helyt adott a magyar keresetnek, amelyben kifogásoltuk a kukorica minôségi követelményeinek szigorítását 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak kezdete elôtt. A Bizottság, mivel az érintett termelôket nem tájékoztatta megfelelô idôben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetésérôl, megsértette a mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát. A Bíróság döntése siker számunkra. (Részletek a 5. oldalon.)

v

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason. A szarvasi Tessedik Sámuel Mezôgazdasági Fôiskola gazdag szakmai múlttal rendelkezik, jelenleg három karral mûködik. Kitûnôen képzett környezetgazdálkodási agrármérnökök kerülnek ki innen. (Részletek a 8. oldalon.)

v

Hogyan lehet növelni a hazai termékek versenyképességét? Mit várhatunk a Leader+ programtól vidéken? Milyen új lépések vannak a közös agrárpolitikában? Számos érdekes témáról olvashatnak az Európai Unió Agrárgazdaságának ünnepi, dupla számában.


3

Hírek, események

Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez: felkészülés a KAP állapotfelmérésére Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette közleményét a KAP állapotfelmérésérôl (uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva a társadalmi vitát a KAP felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika egyszerûsítése és az új kihívásokkal való szembenézés. A Bizottság szándékai szerint a 2003 óta összegyûlt tapasztalatok alapján javítani kívánja a közös agrárpolitika mûködését és alkalmassá kívánja tenni arra, hogy szembe tudjon nézni a 2007-re már 27 tagállamot számláló EU-ban megjelenô kihívásokkal. Nem szándékozik a KAP állapotfelmérését átfogó reformként értelmezni, hanem a változtatási szándék technikai módosításokra irányul annak érdekében, hogy a KAP egyszerûbbé és hatékonyabbá váljon, a 2013 utáni idôszakra felkészüljön. Álláspontja szerint a KAP alapvetôen egészséges, ezért csak kisebb változtatások lehetnek indokoltak. A közleményt Fischer Boel fôbiztos november 20-án az Európai Parlamentben mutatta be. A 2007. november 26–27-i tanácsülésen az agrárminisztereknek is személyesen ismertette a Bizottság KAP felülvizsgálatára vonatkozó elképzeléseit, meghallgatva az elsô tagállami reakciókat is. A Bizottság 2007. december 6-án és 2008. január 11-én két szemináriumot szervez a közleménye megvitatására. A vita eredményeire, valamint a folyamatban lévô saját elemzéseire alapozva 2008. májusában tervezi megjelentetni konkrét javaslatait. A politikai megállapodást a Bizottság 2008. II. félév végére (a francia EU elnökség alatt) szeretné elérni. A Bizottságközleményében három fô kérdésre keres választ: 1. Hogyan lehet az összevont gazdaságtámogatási rendszert (angolul: Single Payment Scheme – SPS) hatékonyabbá és egyszerûbbé tenni; 2. Hogyan lehet az eredetileg egy hattagú Közösségre kidolgozott piactámogatási rendszer eszközeit átalakítani úgy, hogy azok 4

megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak? 3. Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz, mint például a klímaváltozás, a bioüzemanyagok növekvô jelentôsége, a vízgazdálkodás és a biodiverzitás, hogy az új kockázatok kezelhetôk legyenek és az új esélyekkel élni tudjunk? A közlemény fô elemei: • A közvetlen kifizetéseknél a regionális támogatási rendszer (hektárátalány) egységes alkalmazásának preferálása. • Támogatási alsó és felsô határ bevezetése. A felsô határ esetében degresszív módon. • Az intervenciós rendszer teljes körû felülvizsgálata, a kukorica intervenciós modell kiterjesztése más gabonafélékre is. • Rugalmas átmenet kidolgozása a tejkvóta rendszer megszüntetéséig (2015. március 31-ig érvényes a jelenlegi rendszer). • A krízis (kockázat) kezelés további vizsgálata. Egységes megoldás nem járható út. • A vízgazdálkodás integrálása a KAP eszköztárába. Ehhez a vidékfejlesztés jelenlegi eszközeinek (kölcsönös megfeleltetés, jó mezôgazdasági és környezeti állapot) erôsítése megfelelô lehetôséget teremthet. • A második oszlop erôsítése a kötelezô moduláció további növelésével. 2010–13 között a kötelezô moduláció évenkénti további 2–2%-os megemelése. A Bizottság álláspontja szerint a várható kiigazítások nem indokolnak alapvetô reformot, de az elképzelések szerint felkészítik az EU mezôgazdaságát arra, hogy jobban alkalmazkodjon a környezet gyors változásaihoz. A KAP állapotfelmérésérôl szóló bizottsági közlemény – egyelôre csak angol, francia és német nyelven – az alábbi helyen érhetô el: http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck /com2007_722_en.pdf Schütz Nándor FVM AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hírek, események

Magyarország megnyerte a kukorica intervenciós pört Az Európai Unió Elsôfokú Bíróság kukorica intervencióval kapcsolatban hozott ítéletérôl Az Európai Unió Elsôfokú Bírósága 2007. november 15-i ítéletében helyt adott a kukoricaintervencióval kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben beadott magyar keresetnek. A magyar kormány részérôl a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium üdvözölte a bíróság döntését. Az eljárást azzal a meggyôzôdéssel kezdeményeztük, hogy a magyar termelôk védelme érdekében beadott keresetünk megalapozott volt. A gabonaintervenciós rendszer keretében az Európai Unió elôre meghatározott intervenciós áron és feltételekkel felvásárolja az intervenciós idôszakon belül felajánlott kukoricát, feltéve, hogy az ajánlatok megfelelnek bizonyos minôségi követelményeknek. Ezzel a gabonapiaci szereplôk számára biztonsági hálót mûködtet. Mint ismeretes, a Bizottság 2006. október 18-án – 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak kezdete elôtt – a minôségi követelmények szigorítására irányuló rendeletet1 alkotott. Ez a rendelet egyrészt megszigorította a korábbi minôségi követelményeket, másrészt pedig a kukorica fajsúlyára vonatkozó új követelményt vezetett be. A rendeletet 2006. november 1-jétôl lépett hatályba oly módon, hogy az így megállapított új minôségi követelményeket már a 2006 tavaszán elvetett, 2006 ôszén betakarított kukoricára is alkalmazni kellett. A kérdéses rendelet megalkotása során a magyar képviselôk folyamatosan érveltek

amellett, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó új minôségi követelménynek tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete elôtt való bevezetése és a megállapított irreálisan magas fajsúlykövetelmény jogtalan. Álláspontunk szerint az új követelmények a Bizottság által elérni kívánt minôségi javulás helyett valójában az intervenciós rendszer ellehetetlenítésére irányultak. A rendelet ellen több tagországgal közösen képviselt érveink és negatív szavazataink ellenére az Európai Bizottság megalkotta és kihirdette a vitatott rendeletet. A Magyar Köztársaság kormánya ezért 2006. november 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsôfokú Bíróságához a rendeletnek a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény bevezetésérôl szóló rendelkezései megsemmisítése érdekében. A Bíróság helyt adott a Magyar Köztársaság gyorsított eljárás iránti kérelmének, így a tárgyalásra 2007. május 22-én sor kerülhetett. A Bíróság november 15-i döntése a tárgyaláson elhangzottak és az elôzetesen beadott dokumentumok és bizonyítékok alapján történt. Az Elsôfokú Bíróság ítéletében kiemeli, hogy az új minôségi követelménynek tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete elôtt való bevezetésével a Bizottság, mivel nem tájékoztatta megfelelô idôben az érintett termelôket a szóban forgó intézkedésekrôl, megsértette e mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát.

1A

gabonafélék intervenciós hivatalok által történô átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minôségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló 824/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. október 18-i 1572/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 290., 29. o.).


5

Hírek, események A termelôk ugyanis már elvetették a kukoricát, és a termés fajsúlyát már nem tudták érdemben befolyásolni, mert ez a minôségi paraméter erôsen fajtafüggô. Az Elsôfokú Bíróság ítéletében azt is kiemeli, hogy a Bizottság azon érve, miszerint a kukorica fajsúlya a minôséget nagyban meghatározó tényezô, nemcsak hogy nincs alátámasztva semmilyen bizonyítékkal, hanem ezen kívül az Elsôfokú Bíróság rendelkezésére bocsátott iratok is ellentmondanak neki, ezért a rendeletrôl meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved. E feltételek mellett az Elsôfokú Bíróság megállapította, hogy a rendeletnek a kukorica fajsúlykövetelményére vonatkozó rendelkezé-

seit a magyar keresetnek megfelelôen meg kell semmisíteni. A Bíróság döntése a magyar kormány és a magyar agrárium együttes elismertségét és súlyát jelenti. Az FVM Gráf József miniszter nevében is megköszöni a bírósági per során a munkában résztvevô szakmai szervezetek, kutatóintézetek és szakemberek munkáját, segítségét és az uniós szervezetekben képviselt közös fellépést. Az ítélettel a minisztérium azon törekvése nyert igazolást, amely szerint csak együttes erôfeszítésekkel és összefogással lehet hatékony sikereket elérni az Európai Unión belüli érdekérvényesítés területén. FVM Sajtóiroda

A figyelem középpontjában a föld A Farland projekt Modern megközelítések a földgazdálkodás és a menedzsment terén (Future Approaches to Land Development) angol mozaikszóval Farland néven emlegetik azt a két éves projektet, amely 2005. és 2007. között zajlott, 7 ország – Belgium, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Németország, Portugália és Spanyolország – részvételével. A projekt lezáró konferenciáját nemrégiben Budapesten tartották. A Magyar Tudo-

mányos Akadémián tartott sajtótájékoztatón jelen voltak az érintett országok államtitkárai, miniszterei mellett négy érdeklôdô kelet-európai ország képviselôi is. Jelen volt Gráf József miniszter és Dr. Vajda László fôosztályvezetô is. A projekt célkitûzése – az integrált földgazdálkodás, a birtokrendezés, a földnyilvántartás, a földpiac ügyeinek rendezése éppen a vidéki területek harmonikus fejlesztése ér-

dekében – részben megvalósult, de még sok a tennivaló. A résztvevô országok – bár igen különbözô szinten állnak földnyilvántartásban, birtokrendezésben – valamennyien egyetértettek abban, hogy az együttmûködést – az Európai Unió égisze alatt – földügyben is folytatni kell. Hiszen a biodiverzitás megôrzése, a talaj termôállapotban tartása, az aszályok, árvizek elkerülése valamennyiünk érdeke. T.E.

Díjazott rózsák Németországban évrôl évre márciustól októberig rendezik meg azt a nemzetközi kertészeti kiállítást, amely rendszerint márciustól október végéig tart. Idén Márk Gergely rózsanemesítônek három fajtája is a díjazottak közé került. A Lippay János emléke és a Kodály Zoltán emléke bronzérmet, a Fáy Aladár emléke ezüstérmet kapott. Gratulálunk Márk Gergelynek! T.E. 6


Hírek, események

Ausztria kiáll a GMO-s kukorica behozatali tilalma mellett Környezetvédelmi minisztereknek október végén nem sikerült minôsített többséget szerezni a Bizottság azon javaslata mellett, vagy ellen, hogy Ausztria szüntesse meg a genetikailag módosított kukorica fajták behozatali tilalmát. A többi bizottsági javaslattal ellentétben, Ausztria to-

vábbra is fönntartja a genetikailag módosított fajták behozatalának limitált tilalmát. A döntés joga most visszaszáll a Bizottságra, amely valószínûleg elfogadja a szöveget. T.E. European Voice

Véget ért a FAO 34. konferenciája Rómában A FAO legfôbb irányító testülete, a Konferencia november 17–24. között tartotta 34. ülésszakát. A kétévente sorra kerülô eseményen az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Világszervezet tagországainak miniszterei, államtitkárai vitatták meg a világ mezôgazdasági és élelmezési helyzetét, a szervezet független, külsô értékelésének jelentését, valamint elfogadták a FAO következô 2 évre szóló költségvetését. A rendezvényen mód nyílt számos kétoldalú megbeszélésre is. A magyar delegációt Benedek Fülöp, az FVM szakállamtitkára vezette. A Konferencia során döntés született két új FAO tagország felvételérôl (Montenegró és Andorra), valamint a FAO társult tagja lett a Dániához tartozó Faroe Szigetek. Ezzel a szervezet taglétszáma 192-re emelkedett. A Konferencián a munka a plenáris ülésen, valamint két bizottságban folyt, továbbá számos kísérô rendezvényt is tartottak, a következô témákban: – Az akvakultúra szerepe a fenntartható fejlôdésben – Az erdôk és az energia – A mezôgazdaság finanszírozása – Élelmiszer-minôség és -biztonság – Segéllyel a kereskedelemért Benedek Fülöp FVM szakállamtitkár beszédében tájékoztatást adott a FAO Európai és KözépÁzsiai Regionális Hivatalának Budapestre költözésérôl, valamint a FAO Közös Szolgáltató Központ részére az irodáknak a szervezet rendelkezésére bocsátásáról. (A FAO Tanács tavaly novemberi döntése alapján az errôl szóló megállapodást Gráf József miniszter és Dr. Jacques Diouf FAO fôigazgató idén március 27-én írta alá Budapesten.) Röviden ismertette a magyar mezôgazdaság és élelmiszer-termelés legfontosabb eredményeit és kilátásait. Üdvözölte a FAO fôigazgató reformjait, valamint kommentálta a szervezetben most lezárult független külsô értékelés jelentését is. A világ mezôgazdasági és élelmezési helyzetérôl szólva sajnálatosnak ne-


vezte, hogy az éhezés csökkentését célzó Millenniumi Fejlesztési Célok teljesülése nem halad a megfelelô ütemben. Egyetértésben a Világbank most közzétett jelentésével, fontosnak tartotta a mezôgazdaság fejlesztését biztosító források növelését. Sürgette továbbá az ENSZreformokkal összhangban a mezôgazdasági fejlesztési segítség nyújtásában résztvevôk közötti jobb koordinációt (szinergia), s ebben a FAO vezetô szerepét. A Konferencia ideje alatt Benedek Fülöp szakállamtitkárt fogadta hivatalában a FAO fôigazgatója, Dr. Jacques Diouf. Ennek során áttekintették a kétoldalú együttmûködés aktuális kérdéseit. A FAO fôigazgató ismételten köszönetét fejezte ki a magyar kormány részérôl tapasztalt nagyfokú együttmûködési készségért, és különösen az együttmûködési megállapodásban foglaltak rekord gyorsasággal történt teljesítéséért. A magyar delegáció rövid megbeszélést folytatott a FAO erdészeti ügyekért felelôs fôigazgató helyettesével is. A FAO Konferencia alatt Benedek Fülöp szakállamtitkár több ország delegációjával találkozott. Kétoldalú megbeszélésekre került sor a Moldovai Köztársaság és Vietnám mezôgazdasági minisztereivel, Algéria halászati miniszterével, az ukrán miniszterhelyettessel, valamint több más delegációval – köztük az orosz, az albán, a szlovák delegációk vezetôivel. A magyar delegáció aktívan részt vett a Konferencia kísérô eseményein, továbbá a magyar és olasz erdészeti vezetô tisztviselôk között külön találkozóra került sor. A Konferencia idei, 34. ülésszakának eredményeként többek között döntés született az orosz nyelvnek a FAO hivatalos nyelvei közé kerülésérôl. Így a FAO hivatalos nyelvei a következôk: angol, francia, spanyol, orosz, arab és kínai. Kálmán Zoltán

7

Hírek, események

Budapesten a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala és Közös Szolgáltató Központja Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) és a magyar kormány között 2007. március 27-én aláírt megállapodásnak megfelelôen 2007. július 1-tôl Budapesten mûködik a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala. A Közös Szolgáltató Központ elsô ütemének ünnepélyes átadására 2007. november 6án került sor, melynek során 52 munkaállomást bocsátottak a FAO rendelkezésére a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium IV. emeletén kialakított irodákban. A sajtótájékoztatón Khalid Mehboob, a FAO fôigazgató-helyettese kiemelte, Budapest központi fekvése mellett a jól képzett magyar munkaerô és a rendelkezésre álló magas színvonalú információ-kommunikációs hálózat egyaránt szerepet játszott a FAO ezirányú döntésében. A kedvezô döntéshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy már 11 éve sikeresen mûködik hazánkban a FAO Közép-Kelet Európai Alregionális Hivatala. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, a Központ létrehozásához a magyar kormány eddig mintegy 150–160 millió forintot biztosított. A tervek szerint a Központ Rómából való áthelyezése három fázisban valósul meg 2009-ig; 2008-ban további 75 millió, 2009-ben 85 millió forintba fog kerülni. A budapesti központ a

FAO európai, közel-keleti és afrikai régiója, illetve a római központ részére végez majd különbözô adminisztratív szolgáltatásokat. Feladatai közé tartozik a közbeszerzési pályázatok kiírása mellett az utazásszervezés, a különbözô humánpolitikai szolgáltatások, beszerzések, pénzügyek bonyolítása is. A központban, mely hivatalos mûködését 2008 januárjában kezdi meg, 86 fiatal magyar szakembert foglalkoztat majd. Budapest mellett a FAO még további két hasonló szolgáltató központot mûködtet, egyet Santiago de Chilében, ez a latin-amerikai feladatokat látja el, illetve egyet Bangkokban, amely az ázsiai és csendes-óceániai szolgáltatásokért felelôs. Rómában pedig egy koordináló központ hivatott a három központ munkáját összehangolni. A Szolgáltató Központ létrehozása komoly külpolitikai siker, a szakmai elismerés mellett nemzetgazdasági hasznot is hozhat az országnak. A központ átadásakor tartott ünnepi beszédében Gráf József kiemelte: hazánk a múltban is sok támogatást kapott a FAO-tól, és a hosszú múltra visszatekintô szoros együttmûködés keretében számos magyar szakember mûködött közre világszerte a FAO-programok megvalósításában. P.M.

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason A szarvasi Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági Vízés Környezetgazdálkodási Karán 2007. október 18-20. között rendezték meg az I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási Konferenciát. A konferencia keretében került sor az 1927-ben alapított intézmény 80 éves fennállásának megünneplésére is. Az elsô nap tartott plenáris ülésen Takácsné dr. Hájos Mária, a kar dékánja emlékezett meg az iskola hagyomá8

nyairól. A kar jogelôdjének tekinti a Tessedik Sámuel által 1780-ban alapított Gyakorlati Szorgalmatossági Iskolát, mellyel az alapító Szarvason letette a mezôgazdasági szakemberképzés alapjait. 1927 óta az intézmény számos átalakuláson ment át. 1945-ig középfokú gazdasági tanintézetként, 1945–1950 között mezôgazdasági középiskolaként mûködött. 1950-ben alakult technikummá, 1960-ban vezették be a kétéves felsôfo-

kú technikumi oktatást. Az intézmény 1970–2000 között a Debreceni Agráregyetem Öntözési és Meliorációs Karaként mûködött, a Mezôgazdasági kar 1989-ben jött létre. 2001. január 1-jén alakult meg az önálló Tessedik Sámuel Fôiskola, mely jelenleg három karral mûködik. A Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási kar nagy hangsúlyt fektet a környezetgazdálkodási agrármérnökök képzésére, az innen kikerülô


Hírek, események szakembereket szívesen alkalmazzák. A konferenciát az FVM részérôl Madari Jenô, a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részérôl dr. Csepregi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében dr. Végvári György köszöntötte. Szarvas város polgárai nevében Babák Mihály országgyûlési képviselô, a város polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevôit. Kiemelte, Szarvas nemcsak a Kárpátmedence mértani középpontja, hanem a természetgazdálkodás, a környezet- és vízgazdálkodás szellemi központja volt mindig is, és hazánkban a környezettudatos nevelés kiemelkedô helyszíne. Hangsúlyozta, az innen kikerülô szakemberek feladatai közé tartozik többek között az is, hogy a politikusok és döntéshozók figyelmét ráirányítsák a környezetvédelem fontosságára. A köszöntôket követôen hazai és nemzetközi szakemberek számoltak be a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeirôl. A nap folyamán sor került a Tessedik Öreggazdász Egyesület éves díszoklevél átadására is, melyet 1999 óta minden évben megtartanak. Idén az 50–60– 65–70 éve végzett gazdászok vehették át az arany, gyémánt és vas okleveleket. A megjelenteket Takácsné dr. Hájos Mária és dr. Köhler Mihály, a Tessedik Öreggazdász Egyesület elnöke köszöntötte. Az idei megemlékezés fénypontja a dr. Csíky László szentesi szobrászmûvész által készített gazdász szobor felavatása volt a Fôiskola udvarán. Dr. Köhler Mihály ünnepi beszédében el-

mondta, az egyesület régóta dédelgetett álma válhatott ezzel valóra, az adományokból elkészült szobor felállításának gondolata már évekkel korábban felmerült. Az Öreggazdászok Szövetségét 1930-ban alapították meg. A szövetség 2002-ben alakult újra, 2007ben pedig egyesületként jegyezték be. Dr. Szabó János nyugalmazott fôiskolai tanár elmondta, a szobron látható egyenruha a Tanintézet egykori egyenruhája volt, melyre az akkori diákok méltán voltak büszkék. Hangsúlyozta, a szobor az „örökifjú gazdászt” jelképezi. A szobor a jövôbe vetett töretlen hitet testesíti meg a mindenkori gazdászok számára. Dr. Hájos Mária kiemelte, a mai diákok számára a mezôgazdasági tudományok mûvelése mindenkor jó befektetés, még akkor is, ha napjainkban ez a mesterség nem jár akkora tekintéllyel, mint


egykor. A szarvasi öreggazdászok összefogását példaértékûnek nevezte, és a fôiskola nevében zászlót adott át a legidôsebb Öreg Gazdásznak, Babó Lajosnak. Babák Mihály, Szarvas város polgármestere a város vezetése nevében virágot helyezett el a szobornál. Az ünnepséget követôen az öreggazdászok menete megkoszorúzta a fôiskola bejáratánál lévô Tessedik Sámuel szobrot, valamint koszorút helyeztek el az épület falán található és a fôiskola alapításának emléket állító táblánál. Ezt követôen a vállalkozó kedvû öreggazdászok látogatást tettek „Bikazugban”, az egykori Tangazdaságban. A megemlékezés ideje alatt az egykori diákok által közreadott tárgyakból létrehozott iskolatörténeti kiállítás is nyitva állt a látogatók elôtt. Papp Mónika 9

Hírek, események

LEADER+ program – nagy lehetôségek elôtt áll magyar vidékfejlesztés Konferencia Fischer Boel EU fôbiztos részvételével A nemzetközi LEADER+ konferenciát „Fejlesztési stratégiák készítése helyben” címmel a gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán október végén szervezték. A Magyarországi Leader Központ által szervezett háromnapos rendezvényen közel kétszázan vettek részt, a hazai Leader+ képviselôkön kívül tizennégy másik uniós tagállam képviselôi is jelen voltak. A konferencia fô témája a helyi vidékfejlesztési stratégiák készítése, az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok értékelése, valamint a mintaértékû projektek bemutatása volt. A konferenciát Hiesz György, Gyöngyös város polgármestere és Molnár Katalin, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület elnöke nyitotta meg. Magda Sándor, a fôiskola rektora, az MTA doktora a hazai vidékfejlesztés uniós csatlakozásunkig tartó idôszakának egyes állomásait mutatta be. Kiemelte, Magyarország unión belüli fejlôdését a jövôben is az élhetô vidék biztosíthatja, az ennek alapjául szolgáló mûködôképes gazdálkodási és megélhetési rendszer kialakításában a LEADER programnak kulcsfontosságú szerepe van. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felépítését és szerepét Pásztohy András, az FVM miniszteri biztosa ismertette. Molnár Katalin a LEADER program vidékfejlesztésben betöltött szerepérôl beszélt. Az új típusú, bizalmon alapuló együttmûködés célja az uniós és hazai erôforrásokat egyaránt jól használni tudó, nyitott vidéki közösségekbôl álló, sokszínû magyar vidék kialakítása. Ez a program egy olyan egyedülálló vidékfejlesztési módszert alkalmaz, melynek segítségével a helyi partnerek kölcsönös érdekek mentén közösen alakítják térségük jövôjét. A LEADER új szemléletmódja a helyi erôforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatos kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti. Jelentôségét növeli a fiatalok bevonásának lehetôsége, mely a hagyományok ápolása és a vidék lakosságmegtartó képességének fokozása szempontjából döntô szerepet játszik. Az uniós csatlakozást követôen hazánkban 2005-ben indult el a LEADER+ program. A program hét alapelve között szerepel a helyi 10

akciócsoportok létrehozása mellett a területalapú, illetve integrált, ágazatok közötti alulról építkezô fejlesztések támogatása, az innováció, a kapcsolatépítés és az együttmûködés szorgalmazása. A program keretében kiválasztott akciócsoportok fejlesztési terveinek középpontjában a térségek turisztikai vonzerejének fejlesztése, a helyi termékek elôállításának és piacra jutásának támogatása, a helyi közösség megerôsítését szolgáló rendezvények, valamint a helyi szereplôk képzésének támogatása áll. Magyarországon jelenleg 70 akciócsoport 960 települése számára adott a lehetôség, hogy összesen 6,7 milliárd Ft támogatás segítségével 2008 szeptemberéig 2700 fejlesztést és beruházást valósítsanak meg. A hazai kistérségek számára egyedülálló lehetôséget jelent, hogy a 20072013 közötti idôszakban a programra biztosított források ötszörösére nônek, összesen 70 milliárd forint áll a LEADER csoportok rendelkezésére fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Ugyanakkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célkitûzései között is szerepel, hogy Magyarország teljes területén megtalálhatóak legyenek a vidék fejlesztésében aktív szerepet vállaló közösségek, melyek támogatására mintegy 200 milliárd forintot szán. A hátrányos helyzetû kistérségeket lefedô LEADER csoportok 2007-tôl kiemelt támogatásban részesülnek, elôreláthatóan egy-egy helyi közösség átlagosan 1-1,5 milliárd forint fejlesztési forrás felett rendelkezik majd. A következô hét évben a helyi közösségek megalakulását a Helyi Vidékfejlesztési Irodák hálózata fogja segíteni, amely a résztvevôk felkészítése és tájékoztatása érdekében az ország valamennyi kistérségében tanácsadó, ügyfélszolgálati és információs szerepet tölt be. A 2007. szeptember 1-jén indított LEADER+ programban 105 helyi közösséget vettek nyilvántartásba, melyek az ország teljes vidéki területét lefedik, mintegy 2700 települést, 4,7 millió lakost és több mint 12 ezer szervezetet érintve. A következô hét évre vonatkozó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása 2007 novemberében kezdôdik; ezt a civil szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok közösen készítik elô. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hírek, események A konferencián Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. Beszédében kiemelte, hazánk az unió más tagállamaihoz képest kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor a lehetôségei kihasználásához szükséges technikai felszereltség terén még nagyon elmarad a fejlett nyugati országoktól. Hangsúlyozta, a következô években rendelkezésre álló LEADER források egyedülálló, vissza nem térô lehetôséget adnak a vidéki térségek számára a felzárkózás szempontjából. A konferencia díszvendégeként Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési fôbiztosa elmondta, a vidékfejlesztést szívügyének tekinti, a 20072013 közötti idôszakban az agrárköltségvetés egyötödét a vidékfejlesztésre kívánják fordítani. Az EU 27-ek lakosságának kétharmada kisvárosokban, falvakban él, ezért a LEADER program kiemelkedô szerepet játszik az emberek életkörülményeinek javításában. Hozzátette, az Európai Bizottság támogatja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott elképzeléseket, külön hangsúlyt fektetve a LEADER program által összefogott alulról jövô kezdeményezésekre, melyek megvalósításához a szükséges pénzügyi feltételeket is biztosítják. Gráf József és Mariann Fischer Boel nyilatkozatot írtak alá a Leader+ programról, ezt követôen a Károly Róbert Fôiskolán a Mátraaljai borvidék Gloria Sublimis Borrendje ünnepélyes keretek között tagjává avatta Mariann Fischer Boelt. Élhetô vidék kialakítása, fenntartható mezôgazdasági tevékenység nem képzelhetô el a környezet- és természetvédelmi elôírások figyelembevétele nélkül. A vidékfejlesztés, illetve a környezet- és természetvédelem lehetséges kapcsolódási pontjairól Tóth Péter (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) beszélt elôadásában. A Natura 2000 hálózatban kijelölt területeken, illetve a nemzeti parkok ellenôrzése alá tartozó védett területeken mezôgazdasági tevékenység csak korlátozottan folytatható. Az itt gazdálkodók ebbôl adódó hátrányait az EU integrált támogatási rendszere (mint pl. a Natura 2000 kompenzáció, nem termelô beruházások támogatása, erdô-környezetvédelmi kifizetések, stb.) hivatott kompenzálni. A Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi kezeléseihez illeszkedô, hagyományos, extenzív gazdálkodási formák alkalmazása szintén megoldást kínál. Ugyanakkor a védett természeti értékek ide2007. 12. évfolyam 11–12. szám

genforgalmi vonzerôt is adnak, mely szintén hozzájárulhat az adott vidéki térség fejlôdéséhez. Szûcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója szerint a LEADER programhoz kapcsolódó falusi turizmus a hazai idegenforgalom figyelemre méltó ágazata lehet. 2007. a zöldturizmus éve volt, ennek keretében rendezték meg szeptember 21–23. között a LEADER – Magyar Vidéki Turizmus Napjait. A nagysikerû rendezvény keretében az akciócsoportok területén mûködô szervezetek térségi turisztikai csomagjaikkal hívták fel a figyelmet a vidéki látványosságokra és kikapcsolódási lehetôségekre, egyúttal a LEADER program célkitûzéseivel is megismertetve a vidékre látogatókat. A konferencián az eddigi hazai és külföldi projektek tapasztalatait tematikus csoportülések keretében elemezték a résztvevôk. Az alulról jövô kezdeményezések elôkészítése során a szemlélet- és tudatformálás elsôrendû fontosságúnak bizonyult, ugyanakkor a helyi szereplôk, illetve települések közötti együttmûködés kialakítása döntôen befolyásolta a tervek megvalósításának sikerét. A konferenciát az „Összefogás Sárrét jövôjéért” címû, sikeres hazai kezdeményezést bemutató film zárta. Papp Mónika 11

Hírek, események

A siker kulcsa a közösségi agrármarketing stratégia kidolgozása A magyar termékek versenyképességének megtartásáról, illetve növelésének lehetôségeirôl esett szó a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Klubja által rendezett szakmai konferencián. A konferenciát bevezetô köszöntôjében Benedek Fülöp szakállamtitkár felhívta a figyelmet, hogy az uniós csatlakozást követôen hazánkban 30%-al nôtt a behozott élelmiszerek mennyisége, és jelenleg több külföldi termék található a hazai polcokon, mint magyar áru! Kiemelte, hogy hazánk kiváló természeti adottságokkal rendelkezik az élelmiszertermelés szempontjából, versenyképességünk megôrzéséhez azonban egységes marketingstratégiára van szükség. Ma a színvonalas agrármarketing elengedhetetlen feltétele a piacon maradásnak. Bel- és külföldön egyaránt szükség van a hazai termékek népszerûsítésére, melyre a hagyományos kiállítások mellett rendezvénysorozatok keretében nyílik lehetôség. Az FVM támogatja a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Klubját abban, hogy új közösségi marketingstratégiát dolgozzanak ki, mely elôsegíti a magyar termékek iránti kereslet növekedését. Dr. Vajda László, az FVM EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztályának vezetôje a közösségi marketing típusú támogatásokról szóló elôadásában kiemelte, hogy a magyar élelmiszergazdaság sajátossá12

gai indokolttá teszik a közösségi marketing alkalmazását. A közösségi támogatásokkal a 2826/2000/EK rendelet foglalkozik, a kifejthetô agrármarketing tevékenységeket az 1857/2006/EK bizottsági rendelet sorolja fel. A közösségi támogatás tekintetében a 2004–2006 közötti idôszakban évente 42 millió euró állt a tagországok rendelkezésre, ez az összeg 2007-ben 50 millió

euróra nôtt. A fôosztályvezetô véleménye szerint a hazai marketingtevékenységet egy leszûkített piaci körre célszerû koncentrálni, miután nem rendelkezünk nagy mennyiségû árualapokkal. Hangsúlyozta, a sikeres marketingtevékenységhez az agrármarketing törvény mielôbbi megalkotására is szükség van, illetve a jövôben fontos szerepet kell kapnia a marketingoktatásnak, a folyamatos piackutatásnak, valamint a kereskedelem és a turizmusfejlesztés közötti szoros együttmûködésnek. Dr. Totth Gedeon, az FVM Agrármarketing Centrum Kht. tanácsadója szerint a hazai termelôk gyenge versenyképességének elsôdleges oka a tôkehiány, a hibás fogyasztóismeret, illetve a jól átgondolt,

markáns stratégia hiánya. E hiányosságok kiküszöbölésére a közösségi marketingstratégia alkalmazása nyújthat megoldást. A közösségi marketing bevált eszközei az országimázs, illetve a márkaépítés, melyeket külföldön már régóta sikeresen alkalmaznak a termékek értékesítésében. Elôadásában hangsúlyozta, a jövôben nagyobb szerepet kell kapnia hazánkban is a piackutatásnak, a marketing-tanácsadásnak, illetve szolgáltatásoknak. Az elkövetkezô idôszak fô feladata a közösségi marketing szervezeti struktúrájának kialakítása lesz, és ebben, valamint a magyar agrármarketing-stratégia kialakításában az államnak egyaránt szerepet kell vállalnia. Dr. Lehota József egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Marketing Intézetének igazgatója elôadásában az USA-ban mûködô értékesítési szövetkezetek tapasztalatait elemezte. Hangsúlyozta, hogy külön marketing-stratégiára lenne szükségünk az uniós, illetve külön az amerikai, illetve ázsiai piac szempontjából. Kiemelte a minôségszabályozás jelentôségét is, figyelmeztetve az ázsiai áruk dömpingjébôl származó veszélyre. Véleménye szerint a sikeres közösségi marketinghez elsôsorban világos, átlátható szektorstratégiára lenne szükség, melyhez stabil intézményi háttér, valamint hatékony ellenôrzés járul. Ernst Zimmerl követ, a budapesti Osztrák Nagykövetség


Hírek, események mezôgazdasági és környezetvédelmi attaséja az Ausztriában jól bevált közösségi marketing módszerekrôl számolt be elôadásában. Az osztrák terméket jelzô AMA védjegy nagy népszerûségnek örvend Ausztriában. Intenzív reklámkampány keretében hívják fel rá a vásárlók figyelmét. Jelenleg az AMA a legismertebb védjegy Ausztriában. Három fô szempontot egyesít: a célok megfogalmazását, a bizalom fejlesztését, illetve a motivációt a vásárlásra. Ausztriában

az osztrák termékek belföldi népszerûsítésének érdekében a „Genuss-Region-Österreich” program keretében kulináris régiókat hoztak létre, valamint 85 kulináris különlegességet tartanak számon, melyek elkészítésérôl reklámfilmek útján tájékoztatják a fogyasztókat. A külföldi piacok meghódítása érdekében rendezett „Osztrák Hetek”, illetve különbözô kóstoltatások, vásárok szintén eredményesen növelték az osztrák termékek hírnevét. A kiváló marketing-

munka eredményeképpen az elmúlt években más tagországokhoz hasonlóan Magyarország behozatalában is ugrásszerûen megnôtt az osztrák termékek részaránya, elsôsorban feldolgozott áru formájában. Az osztrák példa hazánk számára is járható út, ehhez azonban egy hatékony marketingstratégia mielôbbi kidolgozására van szükség. A megvalósuláshoz vezetô út elsô, nélkülözhetetlen állomása a marketingstratégia kidolgozása. Papp Mónika

IFE FOODAPEST 2007 Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Vendéglátóipari Szakkiállítás Idén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást az IFE Hungary és a FOODAPEST a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem regionális fórumát kívánták megteremteni a rendezvénnyel, melyet ezentúl évenkénti rendszerességgel látogathatnak az érdeklôdôk. A magyar szakkiállítás iránti érdeklôdést jelzi, hogy a 132 magyar cégen kívül 88 külföldi vállalat is képviseltette magát. Az európai kiállítókon (Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Németország, Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között amerikai, indiai, koreai, srí lankai, azerbajdzsáni cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók tejtermékeket, húskészítményeket, sütô- és édesipari árukat, italokat, zöldséget és gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari technológiákat mutattak be. Az eddigihez képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás is. Újdonságnak számítottak a termékbemutatók, melyek az új termékekre hívták föl a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok által vezetett ételkészítési bemutatók és kóstoltatások. A rendezvény fô szakmai támo2007. 12. évfolyam 11–12. szám

gatója az Agrármarketing Centrum volt. A hazai palettán az eddigi gyakorlathoz hasonlóan idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be, ezzel is igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak szánt üzenetét, hogy Magyarországon megbízható minôségû élelmiszer-termelés folyik. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium három fôosztálya külön standon mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés kérdéseirôl, illetve az európai uniós kapcsolatokról nyerhettek tájékoztatást az érdeklôdôk. A kiállítással egyidôben szakmai kísérôrendezvényekre is sor került. Az Élelmiszeripari Kerekasztal Konferencia keretében a hazai élelmiszeripar jelenlegi helyzetét és gondjait vitatták meg a résztvevôk, ahol a hazai cégek és terméktanácsok vezetôin kívül Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. Boródi Attila, az ÉFOSZ elnöke elôadásában az uniós csatlakozás óta a hazai élelmiszeriparban megfigyelhetô aggasztó trendekre hívta fel a figyelmet. Az élelmiszeripar versenyképességi nehézségekkel küzd, a hazai mezôgazdasági nyersanyagok magas árszintje miatt 13

Hírek, események

drágák a hazai élelmiszerek, aminek következtében belföldi piaci részarányuk egyre csökken. További gondot okoz a termelôk növekvô kiszolgáltatottsága a kereskedelemmel szemben, a csekély mértékû innováció, valamint a szakmai összefogás hiánya. A bioüzemanyag gyártásának fellendülése szintén veszélyt hordoz magában, miután nyersanyag konkurenciát támaszt az élelmiszeripar számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, az élelmiszer mára stratégiai cikké vált, és miután Magyarország kiváló természeti adottságai révén eddig is hagyományosan jó minôségû élelmiszereket állított elô, ez a jövôben is követendô cél kell, hogy maradjon. Kiemelte, jelenleg Európában az élelmiszeripar a legnagyobb iparág 13%-os részesedéssel, az összes évi teljesítménye 84 milliárd eurót tesz ki. Az unió agrárkivitelének 75%-át az élelmiszeripari termékek adják, ami 50 milliárd euró évente. Hozzátette, jelenleg az unió többi tagországa is hasonló gondokkal küzd, mindamellett Magyarország helyzete bizonyos szempontból sajátos, ezért a megoldást hazai szinten kell keresni. Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának elnöke véleménye szerint az elmúlt idôszak elhibázott stratégiájának következményeképpen a hazai élelmiszeripar kezdi elveszíteni a magyar fogyasztókat, és számos hazai feldolgozóüzemet is be kellett zárni. Úgy vélte, egy olyan élelmiszerellenôrzô szervezet felállítására lenne szükség, mely az olcsó, nem minôségi külföldi termékeket kiszûri a magyar piacról. Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az unióban a megújuló energiaforrások termelésének következtében veszélybe ke14

rült az élelmiszertermelés, és megnövekedett az élelmiszertermékek ára, erre a tendenciára hazánknak is fel kell készülnie. Hozzátette, az élelmiszerek áfája hazánkban az uniós átlaghoz (6,8%) képest aránytalanul magas, ami szintén hozzájárul az élelmiszerárak növekedéséhez. A konferencián az egyes élelmiszeripari ágazatok képviselôi ismertették ágazatuk helyzetét és kilátásait. A hazai vállalkozások legtöbbje jelenleg a felszínen maradásért küzd. A cukoripar esetében a fô gondok között a magas földbérleti díjakat és a túl magas növényvédôszer- és vetômag árakat emelték ki. A sertéságazat képviselôje elmondta, hogy mostanra a takarmányárak nagymértékû növekedése következtében válságos helyzetbe került, mely csak hathatós állami segítséggel orvosolható. A jelenlegi állatállomány létszáma minden eddiginél alacsonyabb, 3,8 millió egyed. Az ágazat versenyképességének növeléséhez elsôsorban a támogatási helyzet javítására, az importtal szembeni esélyegyenlôség megteremtésére és a versenyképes alapanyag biztosítására van szükség. A sütôipar részérôl kifejtették, hogy az ágazat hasonlóan nehéz helyzetben van, miután évrôl évre csökken a vállalkozások száma. Napjainkban 1200 vállalkozás és 1300 üzem mûködik, a 20 évvel ezelôtti 1500 vállalkozással és 1800 üzemmel szemben. A sütôipari cégek csupán 15%-a forgalmazza saját boltjában a termékeit. A kilábalást a bajból a pékek számára a saját tulajdonú üzlet alapítása jelentené. A szôlô- és borágazatot az ültetvények elöregedése és az alapanyaghiány fenyegeti. A versenyképesség növelése érdekében fajtaváltásra, valamint az alapanyag-termelés és a feldolgozás összehangolására van szükség, egy hoszszú távú stratégia keretében. A tejpiacon világszerte áremelkedés jellemzô, miközben a hazai ágazatnak a csökkenô belföldi fogyasztással és az import növekedésével is meg kell küzdenie. A növekvô takarmányköltségek szintén hozzájárulnak a tejtermelôk számának csökkenéséhez. Megoldást hozhat a tej esetében az önköltségi ár megállapítása, illetve a hazai feldolgozás feltételeinek megteremtése, miután a magas hozzáadott értékû termékek iránt egyre nô a kereslet. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hírek, események Gráf József beszédében elmondta, hazánk kivitel-behozatali mérlege pozitív, az elmúlt évben agrár- és élelmiszeripari kivitelünk 3,6 milliárd euró volt, szemben a 2,6 milliárd eurós behozatallal. Hangsúlyozta, a versenyképesség fokozása szempontjából nem a mennyiséget, hanem a feldolgozott termékek kiviteli arányát kell lényegesen növelnünk, mintegy 90%-ra a jelenlegi nyersanyagkivitellel szemben. Ehhez modern technológiai felszereltségû feldolgozóüzemekre van szükség Az ehhez szükséges forrásokra az agrárfejlesztési programok keretében 2008 márciusától lehet majd pályázni. A miniszter véleménye szerint a versenyképesség növelése céljából a technológiai fejlesztéseken kívül figyelemmel a legújabb trendekre megfelelô új termékek létrehozására is szükség van, illetve a tôkebeáramlás elôsegítése érdekében a vegyes tulajdonú üzemek létrehozása is elônyökkel járhat. Kijelentette, az uniós

piacon valamennyi jó minôségû terméket elôállító vállalkozás megtalálhatja a helyét. A hazai termékek sikere érdekében az Agrármarketing Centrum 1 milliárd forintot fog fordítani a következô idôszakban egyes hungarikum termékek népszerûsítésére. A génmódosított szervezetekkel kapcsolatban hozzátette, Magyarország a jövôben is meg kívánja ôrizni mentességét, miután ez gazdasági elônyökkel jár az ország számára. A megfelelô intézkedések megtételével az elkövetkezô két évben mintegy 20-25%-os növekedést érhetnek el az élelmiszeripari ágazatok, melyhez a feketegazdaság erôteljes visszaszorítása is hozzá fog járulni. Hangsúlyozta, a következô hónapok feladata a hazai élelmiszerstratégia kidolgozása, melynek fô célja, hogy hazánk a jövôben az uniós piac egyik meghatározó szereplôjévé váljon. Papp Mónika

Élelmiszernek minôsül a fokhagymakapszula A fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszula nem minôsül gyógyszernek – mondta ki az Európai Bíróság. Az ítélet akár jelentôs árcsökkenéshez is vezethet egyes étrend-kiegészítôk piacán. A német szövetségi egészségügyi minisztérium megtiltotta, hogy a thaiföldi Piddimax cég fokhagyma-kivonatot tartalmazó kapszulákat, illetve hagyma és fokhagyma port hozzon forgalomba Németországban. A tárca arra hivatkozott, hogy ezek gyógyszerkészítménynek minôsülnek, így csak patikákban lehetne árusítani ôket, míg a Piddimax általános kiskereskedelmi forgalomba hozatalt tervezett, mondván, nem gyógyszerrôl, hanem élelmiszerrôl van szó. Mivel álláspontja szerint e termék gyógyszerkénti besorolása nem egyeztethetô össze az áruk szabad mozgásának elvével, a Bizottság Németország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz. Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexe (a 2001/83/ EK irányelv) a harmonizációnak csupán az elsô szakaszát jelenti, és hogy e körülmények között nehéz elkerülni a termékek minôsítése tekintetében a tagállamok között továbbra is fennálló különbségeket. Mindazonáltal „gyógyszernek” kell tekin2007. 12. évfolyam 11–12. szám

teni azt a terméket, amely megfelel e fogalom közösségi meghatározásának. Valamely termék lehet kiszerelés szerinti vagy funkcionális gyógyszer. A Bíróság kiemeli, hogy noha a kapszulás kiszerelés a kiszerelés szerinti gyógyszernek való besorolás egyik ismérve, az nem jelent kizárólagos és meghatározó ismérvet. Ezenkívül a kapszulaforma nem csupán a gyógyszerek sajátja. A funkcionális gyógyszer fogalmát illetôen a Bíróság kifejti, hogy az élettani hatás kritériuma nem csak a gyógyszereket jellemzi, hanem az „étrend-kiegészítôk” meghatározásához alkalmazott szempontok részét is képezi. A Bírósághoz benyújtott iratokból kitûnik, hogy a 15

Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás „fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszulák” nem tartalmaznak semmilyen olyan anyagot, amely ne lenne jelen a természetes állapotú fokhagymában is, és nem bír olyan további kedvezô vagy kedvezôtlen hatásokkal, amelyeket a természetes állapotú fokhagyma fogyasztása nem eredményezne. Márpedig a funkcionális gyógyszer meghatározásának való megfeleléshez az szükséges, hogy a termék betegségek megelôzését vagy gyógyítását szolgálja. Az egészségre általában gyakorolt jótékony hatások, mint amilyenekkel a fokhagyma is bír, nem elegendôek. Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy a fokhagymakapszula nem felel meg sem a kiszerelés szerinti gyógyszer, sem a funkcionális gyógyszer meghatározásának. Ezért nem minôsíthetô gyógyszernek. A Bíróság kifejti, hogy a gyógyszerkénti forgalomba hozatali engedély követelménye a közösségi jog által tiltott, a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minôsül, mivel akadályozza a többi tagállamban élelmiszerként jogszerûen fogalomba hozott termékek Közösségen belüli kereskedelmét. A lehetséges igazolást illetôen a Bíróság emlékeztet arra, hogy amennyiben a tudományos kutatások jelenlegi állása alapján bizonytalanságok vannak, harmonizáció híján a tagállamok feladata eldönteni az egészség védelmének biztosítani kívánt szintjét, miközben

szem elôtt kell tartaniuk az áruk szabad mozgásának követelményét. A tagállamok mérlegelési jogkörük gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani az arányosság elvét. A jelen esetben az engedélyezés követelményét nem igazolhatják Németország azon érvei, amelyek lényegében általában a fokhagyma fogyasztásával kapcsolatos kockázatokra, és nem a szóban forgó kapszulákra vonatkoznak. Ezenkívül léteznek ugyanilyen hatékony, de az áruk szabad mozgását – az elôzetes engedélyezéshez képest – kevésbé korlátozó intézkedések is. Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság nem teljesítette a Szerzôdésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseibôl eredô kötelezettségeit. Valószínû, hogy a mostani ítélet – és annak indoklása – döntô befolyással lesz számos olyan, folyamatban lévô perre, amelyben valamennyi étrend-kiegészítô termék gyógyszernek vagy élelmiszernek minôsítése a tét. Az élelmiszerként való meghatározás a fogyasztók számára kedvezôbb lehet, hiszen így a nagy hipermarketektôl kezdve sokkal több forgalmazási hely válik elérhetôvé a gyártók számára, s ez minden bizonnyal alacsonyabb árakat eredményez, mint ha kizárólag patikákban lehetne megvásárolni ezeket a készítményeket. Schütz Nándor Forrás: BRUXINFO

A bioüzemanyag-szabályozás volt témája az EU-USA találkozónak Az Európai Unió és az USA által létrehozott kereskedelmi szabályozást felügyelô Transzatlantikus Gazdasági Tanács elsô ülését tartották november elején Washingtonban. Ezen az ülésen a két fél a bioüzemanyag-elôállításra vonatkozó szabályozását kívánta egymáshoz közelíteni. Az amerikai fél az uniós szabályozást túl kötöttnek tartja, amivel csak lassú változást érhetnek el a bioüzemanyag felhasználására vonatkozóan. A jelenlegi uniós cél mindössze annyi, hogy 2020-ra 10%-ra 16

növeljék a bioüzemanyag arányát a közlekedésben. Az USA ennél merészebb terve, hogy 2017-re 20%-val csökkentse a hagyományos üzemanyagok fogyasztását. Ám a leginkább követendô példának a svéd el-

képzelést tartják Amerikában, miszerint teljesen le kell cserélni a hagyományos üzemanyagot bióra. Ennek kulcsát az USA egy új „csodanövényben” látja, amelyet már több millió hektáron termesztenek Ázsiában, Afrikában és Amerikában. Ez a növény a kutyatejfélék családjába tartozó, amúgy mérgezô kurkasfa (Jatropha curcas). A washingtoni találkozón az USA az unió figyelmét erre a növényre szeretné ráirányítani, a repce favorizálása helyett. Kripner Vera


EU Agrárium és Piacszabályozás

Egységes lesz az uniós agrárrendtartás 35 tanácsi rendelet helyett egyetlen piacszabályozási alaprendelet Jelenleg nem közvetlenül a reformfolyamat, bár az is folyik, sokkal inkább az ún. „KAP egyszerûsítési akció” tartja mozgásban a közös agrárpolitikát. – Hogyan és mi célból egyszerûsíti az EU a KAP-ot? – A 2005-ben kezdôdött program célja a KAP végrehajtási hatékonyságának növelése a bürokrácia csökkentése révén. A Bizottság 20 egyszerûsítésre javasolt területet nevezett meg a KAP-on belül. Ezek közül a legfontosabb a 35 piacszabályozáshoz kapcsolódó rendelet egyetlen tanácsi rendeletbe történô összevonása. (A 35 rendeletbôl 21 termékpálya alaprendelet, EU zsargonban közöspiaci szervezet, rövidítve KPSZ.) Az egységes rendelet kihirdetése után a teljes közös agrárpolitikát négy tanácsi rendelet fogja össze. Ezek a következôk lesznek: • a meghirdetés elôtt álló (ezért még száma nincs) a közös piacszervezésrôl szóló tanácsi rendelet (=PILLÉR I alaprendelet, piacszabályozás); • a közvetlen kifizetések szabályait tartalmazó 1782/2003/EK tanácsi rendelet (=PILLÉR I alaprendelet, közvetlen támogatások); • a vidékfejlesztésre vonatkozó 1698/2005/ EK tanácsi rendelet (PILLÉR II alaprendelet, vidékfejlesztés); • a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (PILLÉR I + PILLÉR II finanszírozási alaprendelet). Az egységes KPSZ hivatalos indoklása A piacszabályozás ilyen mértékû leegyszerûsítése nem volt egyszerû feladat. Fôleg nem olyan feltételek között, amikor a jogalkotó deklarált célja szerint a 35 tanácsi rendelet szabályozási tartalmán nem lehetett változtatni. Úgymond itt csupán formai, szerkesztési feladatról lenne szó. A Bizottságnak azt a bûvészmutatványt kellett elvégeznie, hogy a 35 rendeletbôl egyet csinál, miközben a 35 rendelet szabályozási tartalmán elvileg nem változtathat. A Bizottság ettôl a lépéstôl a mezôgazdasági bürokrácia csökkenését, az agrárpiaci szabályozás átláthatóságának javulását, ezáltal a gazdálkodók költségeinek csökkentését, a Lisszaboni stra2007. 12. évfolyam 11–12. szám

tégiával összhangban, a mezôgazdasági versenyképesség javulását várja. Elôzmények és visszatekintés Mint látni fogjuk, ennél lényegesen többrôl van szó, a formai változtatás a közös agrárpolitika igen messze ható tartalmi-politikai átalakulását jelentheti. A szabályozási tartalmat illetôen az ötlet tulajdonképpen a számos kifizetési jogcímen folyósított közvetlen támogatások egyetlen kifizetéssé történô összevonásából is jöhetett. Annyiban ugyanis párhuzam vonható a piacszabályozás jelenlegi egyszerûsítése, illetve a közvetlen támogatások 2003. évi reformja között, hogy hasonlóan a közvetlen támogatások reformjához most a kifizetések egységesítése helyett az egyes termékpályákon alkalmazott szabályozási eszközöket kísérelték meg egységesíteni. (Ez azonban korántsem volt egyszerû feladat az eltérô termékpályás intézkedéseknél, és minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a mellékletekkel együtt több mint 400 oldalasra sikeredett rendeletbôl csak az intervenció és a magántárolás alkalmazásának leírásához 43 oldalra volt szükség.) A kodifikációs eljáráshoz kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a jogalkotó a mostani reformfolyamat által érintett ágazatok (feldolgozott gyümölcs és zöldség, bor) felülvizsgálat alatt álló piacszabályozási eszközeit csak azután vonja be az új rendeletbe, miután az eszközök alkalmazásáról döntés születik. Amíg ez nem történik meg, a régi KPSZ rendeletben lévô szabályozási eszköz marad hatályban. Egyébként az egységes piacszabályozási rendelet a korábbi KPSZ rendeletekbôl már ismert szerkezetet követi. Egyetlen kivétel, hogy a mezôgazdasági termékpiacokra vonatkozó versenyszabályok az egységes piacszabályozási rendeletben külön részben kaptak helyet. Az új piacszabályozási alaprendelet hatálya A Bizottság a lényegében már kész rendeletet a Hivatalos Lapban még az idén meg kívánja hirdetni, és a rendelet a kihirdetést követô 8 nap elteltével válik hatályossá. Az a szándékuk, hogy azokban az ágazatokban, amelyeknél 17

EU Agrárium és Piacszabályozás nincs elôírva külön gazdasági év, ott a hatálybalépés idôpontja 2008. január 1. lesz. Ezzel szemben azokban az ágazatokban – ilyen pl. a gabona, a cukor, a szôlô-bor ágazat – amelyekben a szabályozás a naptári évtôl eltérô gazdasági évet határoz meg, az adott termékpályán a hatálybalépés idôpontja a 2008-as gazdasági év elsô napja. (Ez a szabály nem vonatkozik a felülvizsgálat alatt álló ágazatok azon szabályozási eszközeire, amelyek változnak. Ilyen esetekben a változtatás elôtti szabályozási eszközök mindaddig hatályban maradnak, amíg az egységes piacszabályozási rendeletbe be nem kerülnek.) Miért nem pusztán formai változásról van csupán szó? – A következôk miatt: elôször is ezzel a KAP jogi rendszerében alapvetôen megváltozott a Pillér I, Pillér II súlya. Azzal, hogy a teljes KAP piacszabályozást egyetlen tanácsi alaprendeletbe sûrítették, egyúttal csökkentették a piacszabályozás KAP-on belüli súlyát. Ami viszont beszûkíti a tagállami piacszabályozási alkuk körét, csökkenti az agrárpolitikán belül az egykor domináns piacszabályozás politikai jelentôségét. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a KAP-on belül a 2000-ben indult folyamat – a Pillér II létrehozása a KAP-on belül – ezzel fontos új állomásához érkezett, az egységes piacszabályozási rendelet elfogadásával a Pillér II jogilag-politikailag is a Pillér I-gyel válik azonos súlyúvá. A jogi változtatás további következménye, hogy a piacszabályozási dön-

tésekben ezzel még tovább nô a már korábban is domináns bizottsági befolyás. Ez a változás többek között konkrét formát ölt pl. abban, hogy a több irányító bizottságból álló, termékpályás modell megszûnik és egybizottságú modellé válik. Azaz a továbbiakban az összes termékpályára egy irányító bizottságban hozzák meg a döntéseket, ami azzal jár, hogy a piaci döntésekben még tovább erôsödik a már korábban is megfigyelhetô bizottsági dominancia. Távlatosan számolni lehet az egységes piacszabályozási rendelet piaci integrációt erôsítô hatásával. – A rendeletnek azonban van egy tágabb, nem szûk piacszabályozási szemponton alapuló megítélése is, ami akár nagyon pozitív is lehet. Miért baj az, hogy a vidékfejlesztés azonos szintre kerül a piacszabályozással, ha egyébként Magyarország a változtatásokra okosan és kiszámítottan reagál? Az egységes piac szempontjából pedig akár még nagyon pozitív fejleményként is értékelhetô a tagállami mozgástér beszûkülése, amennyiben ez a közös agrárpiac egységes jellege erôsítése irányában ható faktorként is értékelhetô (együtt a bizottsági kompetencia növekedésével). – Azonban ezek a következtetések mindaddig spekulációk maradnak, amíg az új jogszabály a gyakorlatban nem vizsgázik. Ennek elolvasására ezzel a rövid figyelemfelkeltô eszmefuttatással, remélem, sokaknak sikerült felhívom a figyelmét. Dr. Szôke Gyula MVH

Kifizetô ügynökségek és változó agrárpolitika A kifizetô ügynökség (KÜ) tagállami szinten a közös agrárpolitika kulcsintézménye. Ezek a Brüsszel által akkreditált, de nemzeti irányítás alatt álló hivatalok – Magyarországon ez a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – fizetik ki a közös agrárpolitika keretében nyújtott agrártámogatásokat, és uniós rendeletek végrehajtásával ôk szabályozzák a nemzeti agrárpiacot (Pillér I. feladatok). Az AGENDA 2000 KAP agrárreformot követôen a kifizetô ügynökségi fel18

adatkör már túlnô az agrárágazaton, amennyiben ezek után az elfogadott közösségi vidékfejlesztési célok megvalósulásához szükséges nemzeti programokat is ezek, a korábban csak piacszabályzással foglalkozó, kifizetô ügynökségek látják el (Pillér II. feladatok). A KÜ uniós jogszabályok által meghatározott, rendkívül szigorú, brüsszeli akkreditáció szerinti mûködése szavatolja, hogy a ma már 27 nemzetállamból álló Európai Unió valamennyi országában egysége-

sen folyósítsák az agrártámogatásokat, ami – ismerve az egyes országok agrárpiaci szereplôit – egyáltalán nem egyszerû feladat. Ezekbôl a szigorú akkreditációs követelményekbôl azonban nem következik az, hogy az egyes tagállamok kifizetô ügynökségeinek az intézményi felépítése, szervezete is egységes lenne. Erre vonatkozóan nincs uniós elôírás, és a gyakorlatban igen színes az intézményi megoldások palettája. Ha az EU-15-ök kifizetô ügynökségi megoldá-


EU Agrárium és Piacszabályozás sait összehasonlítjuk az EU10+2-ével, legalább egy szembeötlô eltérést találunk. Jelesül, hogy a régi tagállamokban általában több a kifizetô ügynökség, mint az újakban. A régi tagállamoknál nem egy esetben még arra is van példa (Franciaországban és Hollandiában), hogy a korábbi terméktanácsi, vagy más ágazati szakmai szervezetek továbbfejlesztésével az adott tagállam szinte valamennyi jelentôsebb mezôgazdasági ágazatában önálló kifizetô ügynökség mûködik. Ezzel szemben az újonnan csatlakozó 12 tagállamban általában egy, vagy maximum két kifizetô ügynökség van, ami részben határozott bizottsági nyomásra – ez a bizottsági ellenôrzést viszonylag egyszerûbbé teszi –, illetve belsô okok miatt alakult így. A bizottsági szempont világos, azonban a talán még ennél is fontosabb belsô ok az volt, hogy a csatalakozási folyamat idején ezekben a keletközép-európai országokban a mezôgazdasági-ágazati szakmai szervezeteknek még nem volt akkora súlya (és nemzetközi kitekintése, uniós ismerete), hogy a francia vagy holland modellt – amely egyébként kétségtelenül ezeknek a szervezeteknek a parciális érdekét szolgálta volna – ki tudták volna kényszeríteni a Bizottsággal és a nemzeti agrár-adminisztrációval szemben. A kifizetô ügynökségek intézményfejlesztésének másik fontos jellemzôje a tevékenységi kör alakítása. A tevékenységi körrôl szólva nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a vidékfejlesztés csak az Agenda 2000-rel került be a közös

agrárpolitikába. Ebbôl következik, hogy ezt megelôzôen a kifizetô ügynökségek az EU feladathoz kapcsolódóan csak piacszabályozással foglalkoztak. Azt azonban uniós jogszabály már ekkor sem tiltotta, és most sem tiltja, hogy a kifizetô ügynökség csak az uniós feladatokból adódó piacszabályozást végezhetne, és ehhez a Pillér I. feladatokhoz – ha erre egyébként van igény, és a célszerûség ezt diktálja – egyéb, a nemzeti agrárfejlô-

dést elôsegítô, azt támogató, piaci vagy más hasonló funkciót ne integrálhasson. Ez utóbbira, nagyon jó példa az osztrák kifizetô ügynökség, az AMA, amely már nevének „M” betûjében is megjeleníti ezt a funkcióbôvítést, vagy kiterjesztést: AgraMarkt Ausztria. Az AMA intézményében a piacszabályozási funkcióhoz hozzá van kapcsolva a piaci információ-szolgáltatás és a közösségi agrármarketing. Az a kérdés, hogy milyen feladatokat lásson el a piacszabályozó intézmény, nem új keletû, hiszen ez már az Uruguay-i GATT forduló során, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején felmerült. Azzal összefüggésben, hogy az agrár-külkereskedel-


mi liberalizációval járó agrártámogatás-leépítés az egyes országok agráradminisztrációjában, a piacszabályozás szervezésétôl függôen eltérô mértékben okozott adaptációs nehézséget.

Kordában tartani a bürokráciát! A tapasztalatok azt mutatták, hogy az agrárbürokrácia környezethez való alkalmazkodását két tényezô befolyásolja. Az egyik a bürokrácia mérete, amelyet a tapasztalatok szerint úgy lehet kordában tartani, hogy a bürokratikus adminisztráció korlátlan fejlesztése helyett piaci intézményeket vonnak be a szabályozásba, azaz a meghatározott piaci beavatkozásokat, részben vagy egészben piaci intézmények segítségével, bevonásával hajtják végre. (Ez a lehetôség az EU kifizetô ügynökségek esetében is fennáll, ugyanis a hatályos uniós szabályozás más intézmények bevonását – uniós szakzsargonban szabályozási feladatok „delegálását” – minden további nélkül lehetôvé teszi.) A bürokrácia méretének kordában tartása mellett a rugalmas alkalmazkodás a piacszabályozó intézmény adminisztrációjának természetétôl is függ, amelyet pozitív irányban befolyásolni lehet oly módon, ha a szabályozási tevékenység kiegészül a piaci igényekhez kapcsolódó tevékenységekkel, vagy ha erre is van lehetôség, valóságos, elsôdleges piaci funkciókkal. A tapasztalatok szerint a szabályozási és piaci funkciók egy intézményen belüli szimbiózisa azon kívül, hogy pozitív módon hat magára az alap19

EU Agrárium és Piacszabályozás tevékenységre, a piaci szabályozásra, a funkciók közötti szinergetika révén is növeli az összintézményi hatékonyságot. Az osztrák kifizetô ügynökségnél, az AMA-nál a piaci információszolgáltatást és a közösségi agrármarketinget kapcsolták össze a piacszabályozással. Ebbôl a „funkciószimbiózisból” eddig a tapasztalatok szerint elsôsorban a piaci információszolgáltatás, valamint a közösségi agrármarketing profitált. (Hogy ez utóbbi, pl. a közösségi agrármarketing esetében a hatékonyságjavulás milyen mértékû volt, ezt a magyar-osztrák agrár-külkereskedelem alakulása, illetve konkrétan a magyar külkereskedelmi mérleg csatlakozás utáni drámai mértékû romlása is bizonyítja.)

Az Európai Unió és ezen belül Magyarország vonatkozásában a kifizetô ügynökség intézményfejlesztési kérdését az agrártámogatások mostani WTO-fordulóban várható további leépítése, a piacszabályozás egységesítése, illetve ennek következményei (errôl lásd az egy piacszabályozási alaprendelet megalkotását a korábbi 21 helyett) a csatlakozás után ismét idôszerûvé teszik. Arra kell felkészülni, hogy a piaci támogatások mértékének csökkentésével nem a piaci beavatkozások szükségessége, hanem azok jellege fog változni. Erre a helyzetre – a jelen eszmefuttatásból ez derül ki – viszonylag kicsi, piaccal „megfertôzött”, azaz hatékonysági elv alapján mûködô, a finomhangolású ag-

rárpiaci beavatkozások lebonyolításához kielégítô piaci információval rendelkezô intézmény a legalkalmasabb, ami Magyarország szempontjából makrogazdasági és piacszabályozási perspektívából is rendkívül tanulságossá teszi az AMA példát. Míg az AMA-nál a hármas funkció-szimbiózisból (piacszabályozás; piaci információ szolgáltatás; közösségi agrármarketing) korábban elsôsorban a közösségi agrármarketing profitált, arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi, megváltozott feltételek mellett, a piaci információ piacszabályozás számára történô felértékelôdése miatt a jövôben a piacszabályozás is egyre több hasznot húz. Dr. Sz.Gy. MVH

Nô az olasz élelmiszerexport Az olasz élelmiszeripar helyzetérôl és kilátásairól készült jelentést Rómában, a Szenátus könyvtárában ismertették. A dokumentumot az olasz mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi per il Mercato agricolo alimentare) az olasz élelmiszeripari szövetséggel (Federalimentare) közösen készítette. A prezentációt az ISMEA elnöke tartotta, a Federalimentare elnökének beszámolóját követôen pedig a kormány két minisztere is hozzászólt (Pierluigi Bersani – Gazdasági Fejlesztési Minisztérium és Paolo De Castro – Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Politikák Minisztériuma). A „Jelentés az Élelmiszer Termékpálya Kilátásairól 2015-ig” dokumentum prezentációja során elhangzott fôbb gondolatokat az alábbiakban foglalom össze. A többféle forgatókönyvet tartalmazó elôrejelzés egyik alapvetô megállapítása szerint az élelmiszeripar alapanyagaiként szolgáló mezôgazdasági termékek ára számottevôen nôni fog. Ennek oka elsôsorban a kedvezôtlen idôjárás miatti csökkenô termés és az alapvetô élelmiszerek iránti növekvô kereslet. A keresletet 20

növeli a bioüzemanyag gyártás alapanyag-igényének növekedése is. Az árnövekedés következtében az élelmiszeripari termelô vállalatok jövedelmezôségében jelentôs csökkenés prognosztizálható. Az élelmiszerek gyártásában mind jelentôsebb lesz a „Made in Italy” márkajelzéssel ellátott, kiváló minôségû élelmiszer. Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci) fogyasztását illetôen mennyiségileg stagnálás várható, a fogyasztás szerkezetében viszont valószínûleg lesz bizonyos átrendezôdés. Várhatóan nô a kereslet a minôségi élelmiszerek, az EU földrajzi árujelzôs (PDO, PGI) termékek, a „Made in Italy” valamint a hagyományos élelmiszerek, továbbá az egészséges táplálkozást szolgáló és a biotermékek iránt. Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a feldolgozott, minôségi élelmiszerek exportja tovább növekszik, ennek megfelelôen az alapanyagul szolgáló mezôgazdasági termékek importjának is a növekedésével számolnak. Az árakat illetôen a termelôi árak bizonyos növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag és energia árának növekedésébôl adódik, de elmarad azok szintjétôl, így bizonyos jövedelmeAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU Agrárium és Piacszabályozás zôség-romlásra számítanak a következô évtizedben. Ennek következményeképpen az élelmiszeriparban folytatódik a koncentráció, a változásokhoz kellôképpen alkalmazkodni nem tudó vállalatok (elsôsorban a kis- és középvállalati kategóriában) megszûnése sem zárható ki. Ajánlásként az élelmiszeripari vállalatoknak a minôségi termelésre való törekvés alapvetô feltétele mellett a nemzetközi vérkeringésbe való nagyobb mértékû bekapcsolódást, a logisztikai ésszerûsítést és a nagyobb fokú kooperációt fogalmazták meg. Ez utóbbi segíthet – a költségek csökkentése mellett – a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való tárgyalási pozíció javításában is. Mindkét résztvevô miniszter rövid hozzászólásában méltatta a bemutatott tanulmányt, helyeselve a megállapításokat és ajánlásokat is. Bersani gazdasági fejlesztési miniszter az olasz élelmiszeripart a mezôgazdasággal együtt az ország egyik fontos húzóágazatának nevezte. Szerinte a jó minôségû élelmiszereket szélesebb értelemben is értékelni kell, az egészséges táplálkozás pozitív hatása az egészségügyre például fontos gazdasági tényezô is egyben. A külföldi piacokon pedig a kiváló minôségû élelmiszerek az országról alkotott pozitív képhez is hozzájárulnak, amelynek közvetett gazdasági haszna sem hanyagolható el. Az élelmiszerárak növekedését illetôen az indokolatlan, spekulatív áremelések elleni határozott fellépést ígérte.

De Castro mezôgazdasági miniszter az ágazat sikereirôl beszélt, példaként említve, hogy a kedvezôtlen dollár-árfolyam ellenére az olasz élelmiszerexport idén tovább nô, várhatóan eléri a 24 milliárd eurót. Megítélése szerint továbbra is az exportra és a minôségi termelésre kell koncentrálni, a hazai piacon a lehetôségek ugyanis korlátozottak. Az export növekedésében kiemelte a marketing- és promóciós erôfeszítéseket, valamint hangsúlyozta a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való együttmûködés javítását. Pozitívan nyilatkozott a KAP változásairól, a sokat szidott brüsszeli bürokrácia elismerésre méltó gyorsaságáról, pl. az ugaroltatás kérdésében. Elmondta, hogy a KAP jövôje attól is függ, menynyire sikerül megértetni mindenkivel, hogy nemcsak az európai agrárágazat jövôjérôl van szó, hanem az EU teljes népességének táplálkozásáról, egészségérôl is. A miniszter szerint az élelmiszerárak „elszaladásáról” felkapott hírek rémhírek, eddig nem következett be a beharangozott mértékû élelmiszerár-növekedés. Az élelmiszeripari termelô és a kereskedelmi vállalatok garanciát vállaltak arra, hogy az élelmiszerárak átlagos növekedését az év végéig az infláció szintje alatt tartják. Ez a tény, valamint a spekulációs áremelkedések kiszûrését célzó fokozott hatósági ellenôrzések biztosítani fogják a miniszter szerint a fogyasztói árak stabilitását. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé, Róma

Aszálypolitika az Unióban Egész Európát sújtotta idén a vízhiány és az aszály, ami a vízzel kapcsolatos, az eddiginél sokkal felelôsségteljesebb magatartásra ösztönzi az európai döntéshozókat. Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei nemrégiben jóváhagyták a vízhiánnyal

és aszállyal kapcsolatos közleményt és cselekvési programot, amelyet a Bizottság ez év július végén javasolt. Ez szabad döntést, cselekvési lehetôséget ad a nemzeti és regionális politikában a vízbázisok kiemelt kezelésére és megôrzésére.


A víz egyre inkább stratégiai jelentôségû. Megôrzése, megtartása, megfelelô kezelése a vízbázisok nemzeti tulajdonban tartása alapvetô és jól felfogott érdeke az unió minden egyes tagállamának. T.E. European Voice 21


Az olasz agrár- és élelmiszer-külkereskedelem mérlege Közzétette az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) a 2007. elsô 5 hónapra vonatkozó jelentését az agrár- és élelmiszer-külkereskedelmi forgalomról. Ebben a negatív szaldó növekedése látható (–4836 millió euróról –4897 millió euróra). Az olasz mezôgazdasági minisztérium értékelése szerint aggodalomra azonban nincs ok, mivel ebben a feldolgozott élelmiszerek aránya meglehetôsen alacsony, az élelmiszeripar alapanyagai (a mezôgazdasági termékek) importnövekedése okozta jórészt a negatív szaldó növekedését. (Ráadásul az import növekedése csak részben jelent mennyiségi növekedést, azt elsôsorban a magasabb piaci árak okozzák.) Elemzôk az agrártermékek importjának növe-

kedését egyébként egyértelmûen pozitív fejleménynek tekintik, hiszen a belsô fogyasztás változatlansága mellett ez az olasz feldolgozott élelmiszer-export növekedését jelzi. Az olasz agrár- és élelmiszerexport növekedésében az egyik meghatározó tényezô a borok kivitele. Az év elsô négy hónapjában a 2006. évihez képest 15%-os értékbeli és 19%-os mennyiségi növekedést regisztráltak. Ezek az adatok különösen annak fényében biztatóak, hogy már 2006-ban is közel 12%-os volt az export növekedése a 2005. évihez képest. (2006ban az olasz borágazat teljes árbevétele elérte a 9 milliárd eurót, ebbôl 3,2 milliárd eurót tett ki az export.) K.Z.

Biotechnológiai konferencia Kölnben „2007 Európai Bioperspektívák” címen az év közepén rendeztek konferenciát Kölnben. A rendezvény programjának kialakításában a fôszervezô DECHEMA1 mellett 18 szervezet vett részt közel harmincezer szakembert képviselve. A konferencián a résztvevôk a biotechnológia szinte minden területére bepillantást nyerhettek. A program gazdagságát mutatja, hogy a bevezetô plenáris elôadásokat követôen 9 szekcióban folytak párhuzamosan az elôadások. Csak ízelítôül a szekcióülések témáiból: ipari biotechnológia, növényi biotechnológia, rendszerbiológia, nano-biotechnológia, egyénre szabott táplálkozástan, funkcionális genetika, molekuláris és egyénre szabott gyógyítás. A tudományos elôadások mellett a résztvevôknek alkalmuk volt konzultációt folytatniuk arról, hogy a német kormányzat milyen szerepet vállal a biotechnológiával kapcsolatos K+F folyamatokban, valamint az Európai Biotechnológiai Együttmûködés finanszírozási rendszerérôl. Kiemelkedô színvonalú volt a konferencia poszterkiállítása, amelyen csaknem száz kiállító mutatta be kutató és fejlesztô munkájának eredményeit. A rendezvény szervezôinek nem véletlenül esett Kölnre a választásuk, amikor megfelelô helyszínt kerestek a rendezvénynek.

A Rajnavidék térségében számtalan egyetem, kutatóintézet és vállalat található, Németország egyik legdinamikusabban fejlôdô térsége. (A konferencia honlapja: http://www. bioperspectives. org/) A nyitóprogram május 30-án az Európai Unió német elnökségének egyik fontos eseménye volt. A német Szövetségi Oktatási és Kutatási, valamint Gazdasági és Technológiai Minisztériumok, valamint a Bizottság közös rendezvényének az „Úton a Tudásalapú Biogazdaság felé”2 volt a címe. A konferenciát megelôzôen hat munkacsoport alakult a tudomány és az ipar képviselôibôl, akik felvázolták elképzeléseiket a KBBE (Knowledge – Based BioEconomy) következô 20 éves távlatairól, és az alábbi szempontok alapján alakították ki álláspontjukat: keretek, élelmiszer, bioanyagok és bioeljárások, bioenergia, biogyógyászat, új koncepciók és technológiák. A szakértôk által összeállított értekezést „Cologne Paper” címmel május 30-án publikálta a német elnökség, amelynek teljes szövege interneten az alábbi oldalon olvasható: http://www.bioperspectives.org/data/biopersp ectives_/cp.pdf

1DECHEMA 2En

22

– Gesellschaft für Chemische Technik und Biotechnologie e.V. Route to the Knowledge Based Bio-Economy


EU Agrárium és Piacszabályozás A „Cologne Paper” fôbb gondolatainak rövid ismertetése 2030-ra a biotechnológia az európai gazdaság egyik meghatározó pillérévé válik. Elsôsorban a munkaerô-igényes ágazatokban növekszik a jelentôsége. Ilyen a feldolgozóipar, gyógyszergyártás, mezôgazdaság és élelmiszeripar. Egyes becslések szerint a fehér biotechnológia3 és a bioenergia-termelés 2030-ra az ipari termelés egyharmadát teszi majd ki. A biotechnológia rejti a megoldást a legégetôbb világméretû problémákra, mint a növekvô és elöregedô népesség, az energia, alapanyagés ivóvízforrások korlátozott volta, valamint a globális felmelegedés. Hajtóerôk A tudásalapú biogazdasággal szembeni elvárások mögött a fenntartható élelmiszer-, alapanyag- és üzemanyag-ellátás áll. A legnagyobb kihívás napjainkban az egész földünkre kiterjedô klímaváltozás. A kedvezôtlen folyamatok megállítása érdekében csökkenteni kell az üvegházhatásért felelôs gázok kibocsátását, és a hagyományos fosszilis energiaforrások helyébe alternatív, megújuló energiaforrásokat kell bevonni. A hatékonyan termelô európai mezôgazdaságnak új piacokra van szüksége. A támogatások csökkentésével párhuzamosan ki kell alakítani egy fenntartható, versenyképes ágazatot. Az ipari növények azok, amelyek a lehetséges megoldást adhatják. Verseny alakul ki a hagyományos termékeket elôállító és az energiaszektornak alapanyagot elôállító termelôk között. Az ipari országok növekvô színvonalú egészségügyi ellátórendszere és az elöregedô népesség számára új gyógyászati eljárásokat kell kidolgozni az életmóddal összefüggô betegségek kezelésére, megelôzésére. A biotechnológia nemzetközi üzleti modell szerint mûködô, óriási iramban fejlôdô iparág. Európának koncentrálnia kell erôforrásait, vezetô szerepet kell vállalnia a tudásalapú biotechnológiában.

Biotermékek és bioeljárások A szerzôk egyetértenek abban, hogy 2030-ra a növénynemesítés és az ipari „fehér biotechnológia” szolgálja a KBBE alapját. A kemikáliák mintegy harmadát fogják fejlett biokatalitikus eljárásokkal elôállítani. A Toyota például 2003 óta foglalkozik biomûanyagok elôállításával. Termelését 2020-ig 20 millió tonnára kívánja növelni. A jövô biofinomítói minimális mennyiségû hulladékanyag-termeléssel mûködnek majd. 2020-ra olyan technológiai eljárások kidolgozása várható, amelyek esetében a hulladék mennyisége nulla. Ehhez elengedhetetlen a megfelelô alapanyag biztosítása. A hagyományos nemesítési eljárások, a molekuláris biológia módszereinek alkalmazásával (például genetikai markerek) a szelekció során szignifikáns módon növelhetik a termés mennyiségét. Az európai mezôgazdaságban standard növényeknek számítanak majd az ipari felhasználásra termesztett genetikailag módosított „high tech” növények. A mezôgazdasági mûvelésre alkalmas területek nagysága valamint a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége az, ami a világ mezôgazdaságának a legfôbb korlátozó tényezôje, egyes területeken a szárazságtûrô, valamint a rezisztens fajok termesztése fog növekedni.

3

Fehér biotechnológia (white biotechnology): ipari biotechnológia, kémiai anyagok, polimerek és üzemanyag elôállítása


23

EU Agrárium és Piacszabályozás Bioenergia A KBBE bioenergia-pillérének építésekor a fenntarthatóság a legfontosabb cél: biztonságosabb energiaellátás, üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, az energiaveszteség csökkentése, az ökoszisztéma, a vidék szociális struktúrájának és foglalkoztatásának megôrzése. A biomasszából nyert bioenergia-termelés (biohô, bio-elektromosság, bioüzemanyag) az energiaellátás egyik alapvetô elemévé fog válni. A bioenergia-termelés kiváló példája az integrált K+F tevékenység, a fehér és zöld biotechnológia4, a mezôgazdasági termelés, a feldolgozótechnológiák, a tudomány és egyéb területek kombinációjának. Élelmiszer és táplálkozás Az elmúlt években bekövetkezett életmódbeli változások – kevesebb testmozgás, magasabb tápanyagbevitel, kényelmi és gyorséttermi termékek fogyasztása – számtalan életmódhoz köthetô betegség megjelenéséhez vezetett. Megfelelô táplálkozással számtalan betegség megelôzhetô. A közeljövô kutatásai arra irányulnak, hogy az egyes speciális fogyasztói csoportok igényeit kielégítsék pl. idôs korosztály, egészségmegôrzô és betegségmegelôzô diéta. Élelmezési és táplálkozástudományi kutatások prioritásai az egyes betegségek – cukorbetegség, elhízás, érrendszeri és keringési megbete-

gedések stb. – kockázati tényezôinek figyelembe vételével kialakított étrend. Az élelmiszerekhez köthetô allergia – kiemelt figyelemmel a gyermekekre – fontos kutatási és fejlesztési terület. Új technológiák – pl. nanotechnológia, bioszenzorok – segítségével biztonságos új élelmiszerek állíthatók elô. Az élelmiszeripari innováció eredményeképpen az EU élelmiszerpiacán megtaláljuk majd a hagyományos és az egyénre szabott élelmiszereket is. Az élelmiszeripar az EU egyik legnagyobb ágazata a mintegy 800 milliárd euró forgalmával és a 4 millió foglalkoztatottal. A biotechnológia már napjainkban is fontos szerepe növekedni fog. Számos hagyományos élelmiszer, élelmiszer-adalékanyag és enzim már most is mikroorganizmusok és biofeldolgozási technológiák alkalmazásával készül. Az intelligens csomagolási technológiáknak köszönhetôen nô a termékek biztonságos eltarthatósági ideje. Fejlett minôségmegôrzési eljárásokkal csökkenteni lehet a káros mikroorganizmusok és toxinok (mikotoxin) szaporodását, növelve ezáltal a fogyasztó biztonságát. Szegedyné Fricz Ágnes Fôosztályvezetô-helyettes Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növény-egészségügyi Fôosztály Élelmiszeripari Osztály

Intézkedések a hazai sertésés baromfiágazat helyzetének javítására Az abrakfogyasztó ágazatok, ezek közül is elsôsorban a sertéspiac küzd gondokkal, mondta Máhr András, az FVM szakállamtitkára sajtótájékoztatóján. A felvásárlási árak az elmúlt idôben mintegy 10%-kal csökkentek, a feldolgozók átadási árai szintén 5%-kal mérséklôdtek, ugyanakkor a fogyasztói ár 12%kal emelkedett. Az unió tagállamaiban a sertésállomány létszáma

drasztikus csökkenést mutat, amiben a kedvezôtlen idôjárási viszonyok következtében növekvô takarmányárak, illetve a húsipari árak 12%-os csökkenése egyaránt közrejátszik. A gabona ára világviszonylatban megduplázódott, a takarmányárak is megnôttek. Ennek következtében a baromfiárak szintén növekedésnek indultak, a sertéshús ára ugyanakkor stagnál, il-

4 Zöld biotechnológia (green biotechnology): mezôgazdasági eljárásokat, beleértve a genetikai eljárásokat is alkalmazó biotechnológia.

24


Almakóstolás

Az elmaradhatatlan pipával

Feleségével a 60-as években, a vidéket járva

200 ezer hektár gyümölcs- és szôlôtelepítés fûzôdik a nevéhez

Családja körében

Édesanyjával

Fiatal intézôként, pályája kezdetén a Károlyi-birtokon

evéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat megalapítása, amely nagyon megkönnyítette a telepítések tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást is. Olyan gazdaságokban, ahol a körülmények alkalmasak voltak gyümölcstelepítésre, nagy segítség volt a szakszerû telepítési terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag. Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a többszörös túljelentkezés. Ontották a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák, és volt becsületük a kertészeknek. Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi fôosztályvezetônek, kocsi járt, amely háztólházig hozta. Igen ám, de ô összeszedte a munkatársait, akik útba estek és így együtt mentek a Minisztériumba. Ezt rajta kívül nem sokan tették meg… Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott. Késve érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi Károlynak fia született, ugye megbocsátjuk neki a késést, mert egy új kertész született a világra!” Óriási taps fogadta a szavait. Én nyeltem könnyeimet. (Részletek a 30. oldaltól.)

N

Nyárlôrinci emlékoszlop

Emléktábla az Edômér utca 6. számú ház falán

evés olyan fafaj van, amire annyi jót és annyi rosszat mondtak, mint az akácra. A természetvédôk nem szeretik, mert nem ôshonos és a zárt akácerdôben szegényes az aljnövényzet, a bodzát még megtûri maga mellett. Az erdészek egyre többre értékelik értékes és sokhasznú fája, viszonylag gyors növekedése, vitalitása miatt, és mert sarjról is felújul. Szakmai berkekben mégis vitatott fafaj az akác. A gyengébb homoktalajok megkötésére kiválóan alkalmas. Szép színû, szép erezetû fájából parkettát, szabadtéri bútorokat, játszóeszközöket, faedényeket készítenek. De rendkívüli szívóssága miatt épületfának is nélkülözhetetlen. Így lassan-lassan polgárjogot nyer különösen a klímaváltozás miatt, aszályos nyaraink és ôszeink folytán a viszonylag igénytelen akác becsülete egyre nô. HasznosíEz a kincs homokon is megterem tásában még óriási tartalékok vannak! Több mint 200 éve ültették az elsô akáccsemetét Magyarországon. Azóta egyre nagyobb területeken hódít, de az igazi hasznosítási értékét magról nevelt csemetérôl ültetve, szabályos ültetvényekben éri el. Az oszlopos növekedésû, ún. árbócakác, magasra növô, csekély elágazású egyedei kiválasztásában és nemesítésében a fiatalon, 48 éves korában elhunyt László Sándor szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Nyírségben a Nyírerdô Zrt. gondozásában vannak a legszebb ipari akácültetvények. A mocsarak lecsapolásával átalakult a nyírségi táj. A homokbuckák hasznosítására nincs is más lehetôség. Fafeldolgozók ontják a kitûnô ipari fát. Újabban magas nyomáson és hômérsékleten gôzölik, ezt követôen fája egészen sötét színû lesz, szinte ébenfa-szerû és nem vetemedik.

K

Akácmag tisztítás

Akácrönkök hántolása, a feldolgozás elsô fázisa

Akácrönkök elôkészítése szállításra

Az autoklávban gôzzel nyomáson elôkezelt hántolt akác tartósságban, keménységben vetekszik az ébenfával

Esôben is kellemes pihenés esik az akácpadokon

Fafeldolgozó látképe

Akácvirág te édes illatos te egyszerû mégis csodálatos Nem bánok semmit én ha gyönge lombod fejem fölött védôen szertebontod Csak por lennék a földi utakon ha meg nem kötnéd futóhomokom Hogy szúrós munkám soha ne tegyem le hullasd a szirmod fájó tenyeremre Akácvirág te tiszta hófehér hitem egy kis bogárként benned él. (Buda Ferenc: Akácvirág) Játszótér a Sóstói Pihenôparkban. Szinte minden akácból készült 40 év alatt ötszörösére nôtt az akácerdôk felülete hazánkban. Az akác az alföldi erdôk meghatározó fafaja. Nagyra becsülte a tanyasi parasztember, aki épületfát, kerítésoszlopot, szôlôkarót, kerékküllôt, tûzifát nyert belôle, de szívesen vásárolják a hollandok is, partvédelemre, a francia borvidékeken, többek között a Nyírerdô feldolgozóiból készült akáckarót tartják a legtöbbre. Az akác iránti érdeklôdést az is fokozta, hogy trópusi erdôk nemes fafajait egyre inkább védik, illetve áruk a csillagokig ér. Az akác jóval olcsóbb, és értéke vetekszik a nemes trópusi fafajokkal. A guthi és baktai akácklónok ígéretesek. Bár tudnánk bánni értékeinkkel úgy, ahogy a nyugati országok bánnak a magukéval! (Az akác sokhasznúságát képeinken igyekeztünk bemutatni). Szöveg: Tamás Enikô Képek: Pápay Gábor és Tamás Enikô

Kitûnô és tartós kerítéselem és térelhatároló készíthetô akácból

Szabadtéri színpad a Nyíregyháza–Sóstói Pihenôparkban

EU Agrárium és Piacszabályozás letve a világpiacon csökkenô tendenciát mutat. Hazánkban a sertés felvásárlási ára fô vonalaiban követi az uniós árakat, 2007 októberében 144 euró volt szemben az uniós 139 eurós árral. Máhr András szerint elképzelhetô, hogy a hazai sertésállomány, mely jelenleg 3,8 millió darabot számlál, 20-25%-kal fog csökkeni a jövôben. Az állatállomány csökkenésének megállítása termelôi és fogyasztói oldalról egyaránt kívánatos, ezért Magyarország több más tagállammal együtt a luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi a sertéságazatban intervenciós intézkedések beléptetését, és magántárolási rendszer létrehozását - bár erre több mint 20 éve nem volt példa. A szakállamtitkár szerint hosszú távon az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésével lehet az állattenyésztés helyzetét stabilizálni. Elmondta, hogy ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az abrakfogyasztó ágazatok prioritást élveznek, és kiemelten kívánják kezelni az állattartó telepek korszerûsítésének kérdését. Az elkövetkezendô években összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra lehet számítani ezen a területen. Az állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások között szerepel az állattartó telepen képzôdô trágya kezelését, tárolását, feldolgozását szolgáló gépbeszerzés és egyéb infrastrukturális beruházások megvalósítása (27/ 2007. (IV.17.) FVM rendelet). Az FVM eddig is tett intézkedéseket az állattenyésztés jövedelmi helyzetének javítása érdekében. Ezek közé tartozik a 2007. szeptember 4-én megjelent 94/2007. (IX. 4.) FVM rendelet a biztonságos takarmányellátás érdekében az állattenyésztôk részére érvényesíthetô támogatás feltételeirôl. Az éves takarmánygabona-szükséglet meghatározása állategységre vetítve történik, így mind a gabonafélék köre, mind a támogatható idôszak kibôvült, illetve nôtt. Az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosítása (111/ 2007. (X. 1.) a sertés- és a baromfitartók esetében a berakodási költségek díjtétel-mentesítését biztosítja, egyúttal a baromfi szalmonellavizsgálatának költségmentesítését, illetve a szarvasmarha-útlevél és marhalevél díjmentessé tételét. A folyamatban lévô intézkedések közé tartozik a sertés és baromfi haszonállat-tartási támogatás igénylésének engedélyezése 2008. január 1-jétôl. A 2007. január 1. és április 30. közötti idôszakra esô támogatást már ez év októ2007. 12. évfolyam 11–12. szám

ber 15-tôl igényelhetik a sertéstartók. A magyar hatóságok az EU Bizottsághoz notifikációra benyújtották az 5 éves kedvezményes takarmányvásárlási hitelkonstrukció tervezetét. Hasonlóképpen notifikációra vár az állati hulla megsemmisítésére vonatkozó támogatási konstrukció átalakított változata is, melyet várhatóan jövôre hirdetnek meg. 2008. január 1jétôl a tenyésztési hozzájárulás eltörlése szintén hozzájárul majd a termelés költségeinek csökkentéséhez. A tervezett intézkedések között szerepel a baromfiágazat számára a húsvizsgálati díj és a takarmányvizsgálat díjának csökkentése. A minisztérium a berakodási költségek díjtétel-mentesítésének kiterjesztését valamennyi állatfaj esetében vizsgálni fogja, hasonlóképpen a térítésköteles, de nem az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatásokhoz sorolható vizsgálatok díjainak csökkentését is. 2007–2008ban az FVM összesen évi 3–4 milliárd forintot szán a sertéstartók támogatására. Papp Mónika 25


Uniós sertéspiaci támogatás A 2579/75/EGK sertéshúspiaci rendelet elôírása szerint a Bizottság tárolási támogatást nyújthat a feldolgozóknak abban az esetben, ha az unió reprezentatív piacain a piaci átlagár tartósan alacsonyabb az 1509,39 euró/tonna referenciaár 103%-ánál. 2007 ôszén a magas gabona-világpiaci árszint beindította a sertésciklust, ami ilyen helyzetet teremtett. Ezért az 1267/2007/EK bizottsági rendeletben az unió sertéshúspiacán 2007. október 26-tól a sertéshús minimum három hónapos tárolásához (ez által a piacról történô idôleges kivonásához, – amely kínálatcsökkentést és árnövekedést eredményez – a vállalt tárolási idô, illetve a betárolt húsfajta függvényében a feldolgozókat tárolási támogatásban részesítik. Az elmúlt évtizedben a Bizottság a sertésszektorban a magántárolási támogatást a következô esetekben alkalmazta5: o 1998. szeptember 26-a és 1999. szeptember 17-e között az orosz válság hatásának tompítására. Az akció keretében összesen 426 ezer tonna (a 17,75 millió tonna

termelés 2,4%-a) magántárolására került sor 167 millió euróért. o 2002. december 9-tôl 2003. február 19-ig a belga, francia és német sertéspestis miatt. Ekkor támogatásban 111,0 ezer tonna sertéshús (a 18,5 millió tonna termelés 0,6%-a) részesült. A piacszabályozási eszköz alkalmazása 41 millió euróba került. o 2003. december 9-tôl 2004. február 5-ig a felértékelt euró által okozott sertéspiaci válság miatt. A harmadik akcióban 94,0 ezer tonna sertéshúst (a 18,8 millió tonna termelés 0,6%-a) támogattak. A piacszabályozási eszköz alkalmazása ekkor az unió költségvetésének 41 millió euróba került. A most érvényben lévô rendelet megjelenése után a hazai feldolgozók 2007. november 23ig összesen 1,3 ezer tonna sertéshús (a 2006. évi 612,9 ezer tonnás termelés 0,2 százaléka) tárolásának támogatására küldtek be igényt a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Dr. Szôke Gyula MVH

Újabb olasz élelmiszerek az EU eredetvédelmi listáján Továbbra is gyors ütemben halad az olasz élelmiszerek közül a legkiválóbb, és egyben földrajzi területhez kötôdô termékeknek az EU Bizottságnál való regisztrálása. A legújabb bejegyzéseket követôen 163ra emelkedett az olasz földrajzi árujelzôs (PDO, PGI) termékek száma. A most jóváhagyott Garganoi Narancs, az Amalfi Citrom, a Cuneoi Gesztenye és a Bassanoi Fehér Spárga révén az olaszok továbbra is a

zöldség-gyümölcs ágazatban regisztráltatták a legtöbb eredetvédett terméket, 53-at. Ezt követi a sorban a 38 extraszûz olívaolaj, a 33-féle sajt, a 28 húskészítmény és 11 egyéb kategóriához tartozó élelmiszer. A jelenlegi állás szerint az EU eredetvédett termékek száma összesen 775. E szám érdekessége, hogy regisztrálták az elsô EU-n kívüli országból javasolt terméket (Cafè de Columbia). Az új EU-tagor-

szágok közül Csehország 8, Lengyelország és Szlovénia egy-egy termékkel szerepel az EU által védett, földrajzi árujelzôs termékek listáján. Az elsô magyar földrajzi árujelzôs termék, a Szegedi téliszalámi is várhatóan még az idén a listára kerül. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Róma

5 Forrás: A sertéshús, baromfihús és tojás piaci szabályozásának értékelése, zárójelentés (Evaluation of the Common Market Organisations (CMOs) for Pigmeat, Poultry Meat and Eggs, Final report), Brüsszel, 2005. november.

26


Brüsszelbe járunk

Borreform: A Bizottság az év végéig megállapodást szeretne elérni Az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik, elsôsorban a Kereskedelmi Világszervezet részérôl, a genetikailag módosított fajták ügyében. Mint ismeretes, Ausztria fenntartja a genetikailag módosított fajták forgalmazásának tilalmát, vonatkozik ez különösen az Amflora GM burgonyafajtára. Az Európai Unió ezen ügyekben legilletékesebb környezetvédelmi biztosának, Stavros Dimasnak vannak fenntartásai az üggyel kapcsolatban. Döntés majd leghamarabb 2008 januárjában várható, mivel a környezetvédelmi fôbiztos egy klímaváltozással kapcsolatos konferencián vesz részt Balin. A legsürgetôbb ügy az ausztriai tilalom, mivel az Európai Uniót a világszervezettel szembefordíthatja. Nyomás nehezedik magára az Európai Unióra is a GM-tilalom feloldására, elsôsorban a takarmány-szektor, valamint a gabonakereskedôk részérôl. Az elnökség keresi az alkalmat a tárgyalásos rendezésre, ugyanakkor azok a termékek, amelyek genetikailag módosítottak, más országokba szállíthatók, de nem az EU-s tagországokba. A végsô határidôt a rendezésre 2007. november 21-rôl 2008. január 11-re tették át, mint uniós tisztségviselôk megerôsítették. A tárgyalásokra az Európai Unió, valamint USA, Kanada és Argentína lesz hivatalos. Valamennyi fél egyetértett a tárgyalások szûk 2 hónapos elhalasztásában. Tisztségviselôk az unió részérôl megerôsítették, hogy a késedelem kárt nem okoz, nem tünteti föl rossz színben az Európai Uniót, függetlenül attól, hogy az unió egyet fog-e érteni az új szabályozással vagy nem. Újabb nemzeti vidékfejlesztési terveket fogadott el az Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága. Az érintett országok és régiók: Görögország, Szlovákia, Portugália és az Azori-szigetek, Észtország, Vallónia (Belgium), 4 olaszországi régió, 3 németországi régió, 2 tengerentúli francia terület. A spanyolországi Navarro tartomány vidékfejlesztési terveit fogadta el november utolsó elôtti hetében az EU Vidékfejlesztési Bizottsága. Ez összességében mintegy 100 vidékfejlesztési tervezet engedélyezését jelenti, amelyben 2007–13 között 88 milliárd eurónyi EUs pénzalapot használhatnak föl a megvalósítás során. A terveket minôsített többséggel fogadták el; a közeli jövôben formálisan is elfogadja az Európai Unió Bizottsága. A belgiumi Vallonia a legtöbb forrást modernizációra kívánja fordítani – erre a 477 millió euró 46,5%-át költi. Ezen felül a fiatal agrártermelôk támogatására az összeg 40,7%-a jut. A németországi Mecklenburg-Elô-Pomeránia és Szász-Anhalt tartományok nagyobb hangsúlyt helyeztek a vidéki sokszínûség (diverzifikáció) megôrzésére és a modernizációra. Ezzel szembenSchleswig-Holstein a három tengelyre közel azonos arányban osztja szét a for-


rásokat. (November végéig Bulgária, Dánia, Málta és Románia nemzeti vidékfejlesztési terveit még nem fogadta el a Bizottság). Forrás: http://ec.europa.eu/ agriculture/rurdev/ countries/index_en. htm A WTO-határidô elôtt ideiglenes kereskedelmi megállapodás született az Európai Unió és az afrikai, karibi, csendes-óceáni (AKCs) országok között annak érdekében, hogy elkerüljék a konfliktust a Kereskedelmi Világszervezettel. A megállapodás tartalma a gazdasági partnerkapcsolat, ez egyúttal helyettesíti a fennálló Cotonou Egyezményt. Peter Mandelson (kereskedelmi fôbiztos) és Louis Michel (fejlesztési és humanitárius segélyezési ügyek fôbiztosa) kifejezte, hogy ezek hosszú, ám biztos lépései a gazdasági partnerségnek, amely csak közös erôfeszítéssel és határozott politikai elkötelezettség esetén válhat teljessé valamennyi fél részérôl. Ennek megvalósulása 2008 januárjában várható. November végére hasonló partnerkapcsolat jöhet létre Kenya, Uganda, Burundi és Ruanda valamint az Indiai-óceáni sziget, Mauritius között. (Civil szervezetek azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a fejlôdô országokat belehajszolják azok számára elônytelen gazdasági kapcsolatokba, hogy a WTO kedvébe járjanak és elkerüljék „Damoklesz kardját”…) Ezalatt Franciaország, Spanyolország és Portugália amiatt panaszkodott, hogy a Bizottság beleegyezett egy lehetséges biztonsági záradékba a banánra vonatkozóan, hogy lelassítsa a banánimportot az AKCs országokból. A kritikus 25%-os banánimport-növelés az elmúlt három év átlagának felel meg. A Bizottság új javaslata a kivágandó szôlôterület nagyságát 150.000 ha-ra korlátozná három éves idôszakra osztva. 900 módosítás érkezett a Bizottsághoz ennek kapcsán. A Borászati Bizottság ellenezte a Bizottság javaslatát a répacukor-adagolás tiltására és a szôlômust támogatásának megszüntetésére. Ugyancsak ellenjavaslat született a Bizottság azon tervével kapcsolatban, hogy teljesen liberalizálja a szôlôtelepítési jogot 2014. január 1-jétôl. Tagállamok részérôl ugyancsak követelték, hogy a nemzeti segélyprogramokat használhassák az EU-n belül a leszakadó ágazatok felemelésére ugyanúgy, mint krízismegelôzésre és minôségjavításra. A Bizottság ellenezte, hogy ezeket az alapokat vidékfejlesztésre használják a bortermelô régiókban. Érvei között szerepelt, hogy a borreform tervezett bevezetéséig, 2009. augusztus 1-ig túl rövid az idô, nem kívánja a döntést halogatni. Több tagállam viszont azon az állásponton van, hogy nem szabad elsietett döntéseket hozni. Tamás Enikô

27

Arcképcsarnok

Dr. Vajda László fôosztályvezetô FVM EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály Született

1950. július Budapesten

11-én

Iskolái 1964–1968 Eötvös József Gimnázium, Budapest 1968–1972 Közgazdaságtudományi Egyetem, külkereskedelmi szak, Budapest 1975. Közgazdaságtudományi Egyetem, posztgraduális képzés – Világgazdasági tanszék Munkahely 1972–1975 Gabona Tröszt Budapest, Exportimport Osztály 1975–1981 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kereskedelmi Fôosztály 1981–1985 Magyar Nagykövetség Bécs, Ausztria, Kereskedelmi Osztály 1985–1991 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Nemzetközi Kapcsolatok Fôosztálya, osztályvezetô 1997–2001 Földmûvelésügyi Minisztérium, EU Integrációs Fôosztály, fôcsoportfônöke 1998–2004 A Magyar Kormány csatlakozási tárgyalások csoportjának állandó tagja, a mezôgazdasági delegáció vezetôje 2001–2006 Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Integrációs Fôosztály fôcsoportfônöke 2006-tól Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály fôosztályvezetôje Tanári gyakorlata 1972–1981 Külkereskedelmi Fôiskola, Budapest 1985–2005 Agrártudományi Egyetem, Gödöllô Kertészeti Fôiskola, Kecskemét Szent István Egyetem, docens 1992 óta

28

Nyelvtudás angolul, németül, franciául folyékonyan beszél, nap mint nap tárgyal, elôadásokat tart; oroszul, olaszul, lengyelül ért és valamennyire beszél is Kitüntetések 2004. A Tagországi Mûködési Fôosztály fôcsoportfônökeként átvette Németh Imre minisztertôl a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagi fokozatát, az agrárágazat európai uniós fölkészülésében és az uniós tárgyalások során végzett kiemelkedô munkájáért 1997. Francia Nemzeti Érdemrend lovagja 2002. Osztrák Nagy Arany Érdemrend kitüntetettje 2007. Francia Mezôgazdasági Érdemrend tiszti fokozatát kapja

A csatlakozási tárgyalások és a csatlakozás mezôgazdasági vonatkozásában a kezdetektôl kulcsszerepet játszott. Más-más beosztásban, de 32 éve dolgozik a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Fokozatosan halad felfelé a ranglétrán, 1991 óta fôosztályvezetô. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztályát vezeti. Irányítása alatt igen fontos feladatok sorát látta és látja el ez a fôosztály, hogy csak néhányat emeljek ki: A magyar érdekek magas szintû képviselete, a magyar álláspont kialakítása az EU Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi munkacsoportokban. A magyar szakértôk munkájának összehangolása, beszámoltatások heti gyakorisággal. A mezôgazdasággal, vidékfejlesztéssel kapcsolatos egységes kormányzati álláspont egyeztetése a tárcák között. Kapcsolattartás a Bizottsággal. A külföldre delegált attasék kiválasztása, személyükre javaslattétel és fölkészítésük.


Arcképcsarnok

– A 2011-es, leendô magyar EU-elnökséggel kapcsolatos felkészülési feladatokat koordinálja. Állami vezetôk külföldi kiutazásaira javaslatokat készít. Szakmai anyagokat fordíttat, tájékoztató jelentéseket készít a kormány és a minisztériumok számára. Ide érkezô és a külföldre tartó delegációk programját hangolja össze. Kapcsolatot tart a határon kívüli magyar szakmai szervezetekkel és a hazai érdekképviseletekkel. Ideje jelentôs részét Brüsszelben tölti. Jó kommunikációs képessége, nyelvtudása, határozott fellépése, alapos felkészültsége számos esetben elôsegítette a magyar érdekek érvényre juttatását. 2008–09. évre az IAMA (Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség) elnökének választották. Erre az idôszakra esik majd a szervezet budapesti közgyûlése és konferenciája is. – Mit gondol Dr. Vajda László az Európai Unió bôvítésérôl és a közös agrárpolitika jövôjérôl? – Az Európai Unió bôvítését lendületesen kell folytatni továbbra is. Európának még számos országa van, amely nem tagja az uniónak. A kibôvítés az Unió súlyát növeli, s mind a régi, mind az új tagállamok számára számos elônyt hoz. S ez akkor is igaz, ha a régi tagállamok egy része hajlamos az új tagállamokat, az unió bôvülését okolni kisebb-nagyobb belsô bajaikért. Ez év december 21-tôl Magyarország a schengeni határon belülre kerül. Ez kényelmesebbé teszi a közlekedést, a határon nem kell várni, gyakorlatilag úgy utazunk, mintha idehaza egyik megyébôl a másikba mennénk. A kibôvüléssel járó elônyök egy része automatikusan következik a tagságból, de a többi elônyért bizony meg kell dolgozni. Magyarország – bármennyire is igyekezett a belépés elôtt jól fölkészülni, de ahhoz, hogy alkalmazkodni is tudjunk az új viszonyokhoz, ahhoz be kellett lépnünk, benne kell élni az unióban.


A forrásokat viszonylag könnyen le tudjuk hívni. Az export-import is kedvezôbb, mint volt a belépést közvetlenül követôen. A változások aktív formálói vagyunk, a többi tagállammal együtt hozzuk a szabályokat. – Fölmerül a kérdés, mi lesz a közös agrárpolitika jövôje? – Amíg a világ világ marad, addig az élelmezésnek döntô szerepe lesz. Mondhatnám, minden mást megelôz. Különleges termékként kell kezelni az élelmiszert. A közös agrárpolitikát fönn kell tartani, és a mezôgazdaság, mint élelmiszer alapanyag-termelô ágazat különleges szabályozását is fönn kell tartani ezen belül. Amíg az egészséges és biztonságos élelmiszer a polcokra kerül, nyers alapanyagként, élô állatként, hosszú utat tesz meg. Számomra érthetetlen, hogy az uniós állampolgárok egy része úgy él az olcsó élelmiszer igényének bûvöletében, hogy nem veszi tekintetbe a szigorú állat- és növényegészségügyi szabályokat, a rengeteg ellenôrzést, amelyek megdrágítják az élelmiszert, mint végterméket. Az sem állja meg a helyét, hogy az az élelmiszer, amely a tengeren túlról, például Brazíliából jön, az mind gyenge minôségû. Van ilyen is, meg olyan is. Ami jó volt 20 éve, az ma már nem felel meg a megnôvekedett igényeknek! Azért van szükség tehát a mezôgazdaság támogatására, hogy csak jó minôségû élelmiszer kerülhessen az emberek asztalára. A mezôgazdaság, és azon belül is annak öszszes ágazata, mint az erdészet, halgazdaság, stb., olyan közjavakat állít elô, amelyeket támogatni kell. Az agrárpolitika közösségi jellegének fönn kell maradni. A KAP vívmány. Meg kell ôrizni, visszalépni nem szabad. A magasszintû közös agrárpolitika magasszintû szabályozást és pénzigényt jelent. A mezôgazdáságon belül a jövôben még jobban elôtérbe kerül a kutatás-fejlesztés, innováció. Följegyezte: T.E.

29

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

100 éve született Dr. Fejes Sándor 1907.

november 12-én Tatatóvároson

született

1925

középiskolai tanulmányok, majd érettségi szülôvárosában, Tatatóvároson

1929

mûkertészeti oklevél megszerzése a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben (a késôbbi Kertészeti Akadémia, Kertészeti és Szôlészeti Fôiskola, Kertészeti Egyetem, Szent István Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem) 1962-ben doktori szigorlatot tett az akkori Kertészeti Fôiskolán.

1933–1945 Zalaszentgróti és nagymágocsi gróf Károlyi birtokon gyümölcstermelési intézô, majd fôintézô 1945–1949 Zalaszentgróti Gyümölcstermelô Szövetkezet szervezôje, majd ügyvezetô igazgatója

Tisztségek: 1960-as évek: MAE Kertészeti Társaság Gyümölcstermesztési Szakosztályának vezetôje, majd a Kertészeti Társaság elnöke Kitüntetések:

1950–1961 Állami Gazdaságok Központjában dolgozik, Faiskolai és Szôlôoltványtermelô Állami Gazdaságok Igazgatóságának megszervezôje, majd igazgatója 1961–1967 Földmûvelésügyi Minisztérium önálló Kertészeti Fôosztályának megszervezôje, majd fôosztályvezetôje. Ebben a minôségében a II. ötéves terv keretében indult nagy ültetvénytelepítési program elôkészítôje, megtervezôje és irányítója volt. 1967

nyugállományba vonulás

1967–1977 a Földmûvelésügyi Minisztérium jogutódjának, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) szaktanácsadó testületének tagja

30

1956

Munka érdemrend

1961

Kossuth-díj

1961

MAE aranykoszorús jelvény és Tessedik Sámuel emlékérem

1969

Szocialista Munkáért Érdemérem

Szakirodalmi munkássága: 1958

Termôíves orsó gyümölcsös (tanulmány)

1961

A korszerû nagyüzemi gyümölcsös (több kiadást is megért)

1966

Gyümölcssövény (Horn Ede és Brunner Tamás közremûködésével, németre is lefordították)



Megemlékezések: 1986

Halálának 10-ik évfordulóján emléket állítanak tiszteletére a Kecskeméti-Szikrai Állami Gazdaság nyárlôrinci parkjában, Magyar Ferenc kezdeményezésére.

1996

Emlékére dombormûvet helyeznek el a Földmûvelésügyi Minisztérium árkádsorába, a Nemzeti Agrártörténetünk Nagyjainak Pantheonjába, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága kezdeményezésére, valamint a szakma széles körû támogatásával.

2002

decemberében lakóházának falán, Budapest XI. ker., Edömér u. 6. szám alatt emléktáblát avatnak a XI. ker. Önkormányzat és a család kezdeményezésére, melyet az Alpolgármester avat fel, és beszédet mond Dr. Romány Pál egykori mezôgazdasági miniszter.

2007

A Budapesti Corvinus Egyetemen a Lippay Tudományos Ülésszak Plenáris Ülésén Dr. Romány Pál méltatja Fejes Sándor érdemeit születésének 100. évfordulóján.

– Dr. Timon Bélát, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét kérdeztem Dr. Fejes Sándorról. Személyesen és jól ismerte Fejes Sándort, akinek egykor munkatársa volt. Tanár Úr, hogyan tudná jellemezni Fejes Sándort és szerepét a hazai kertészeti termesztésben? – Szakmai pályám elsô évtizedeit Állami Gazdaságokban töltöttem, így jól ismertem Fejes Sándort és munkásságát. Szakmailag kitûnô alapokkal rendelkezô, széles látókörû alkotó ember volt. Kertészetünk aranykora fûzôdik a nevéhez, amelyre ma is joggal büszkén emlékezünk.


Fejes Sándor szakmai életútja Mohácsy Mátyás által még a II. világháború elôtt megalapozott üzemi gyümölcstermesztésben gyökerezik. Üzemi gyümölcstermesztési tapasztalatait a Károlyi birtokokhoz tartozó Nagymágocs és Zalaszentgrót gyümölcsöseiben szerezte. A világháború romjaiból újjáéledô ország gyümölcstermesztésének feltámasztását, mint az 1949-ben alakult Gyümölcstermesztési Nemzeti Vállalat szakmai vezetôje irányította. 1950-ben megszervezte, majd vezette a Faiskolai és Szôlôoltványtermelô ÁG-ok Igazgatóságát. Ez volt az a mag, amelyben a késôbbi nagy telepítések körvonalai kirajzolódtak, szakmai feltételei megteremtôdtek, és amely a késôbbi nagy ültetvénytelepítések szaporítóanyag-ellátását biztosította. Fejes Sándor életmûve a ’60-as években bontakozott ki, a II. ötéves tervben kezdett nagy ültetvénytelepítési programmal, melynek irányítására a Földmûvelésügyi Minisztérium Kertészeti Fôosztályának élére állították. Irányítása alatt a következô évtizedben, mintegy 200 ezer hektár gyümölcsös és szôlôültetvény telepítése valósult meg. Fejes Sándor nemcsak jó szervezô és vezetô volt, hanem kiváló kertész szakember is. Szakmai téren is maradandót alkotott. Ezek közül elsô helyen a termôkaros orsó koronaformát kell említenünk, mely az intenzív gyümölcstermesztés elsô hazai lépése volt, mely egy komplett technológiai koncepciót képezett. Ebbe szervesen beletartozott a gépesítést lehetôvé tevô szélessoros telepítési rendszer. A sorközi zöldtrágyázás, mint a talajtakarásos talajmûvelés korabeli korszerû rendszere a mai talajmûvelési eljárások elôdjének tekinthetô. Új elem volt a technológiában a metszés kiváltása a hajtások lekötözésével („termôíves orsó”), ami a gyors termôre fordulást szolgálta. Szabályozott volt az alany- és fajtahasználat. Irányelvek vonatkoztak a talaj- és levélvizsgálatokra alapozott intenzív tápanyagutánpótlásra. Svájci segítséggel – SANDOZ cég – új alapokra helyezôdött a növényvédelem. A tudomány és termelés szakembereinek bevonásával üzemi technológiai tervvázlatokat dolgoztatott ki. Mûveire visszatekintve

31


kijelenthetjük, hogy a hazai növénytermesztésben elsôként valósult meg a zártláncú, iparszerû gyümölcstermesztési rendszer. Szakirodalmi munkássága is jelentôs, amelyben a korszerû termelési eljárások megismertetése és népszerûsítése vezette. – Végsô soron Fejes Sándornak volt köszönhetô, hogy a hetvenes évekre almanagyhatalom lettünk. Elértük az évi 1 millió tonna almát, amelynek tekintélyes részét exportáltuk, de örvendetesen megnôtt a hazai fogyasztás is. – Úgy van. Ô volt a karmestere a kertészeti termesztésnek. Hatalmas gyakorlati és elméleti tudás, tapasztalat állt mögötte. De nemcsak mint vezetô és kitûnô szervezô vitte elôre az ügyeket. Ô dolgozta ki az egész technológiai koncepciót, az egymásra épülô, egymást követô feladatsorokat. Jó iskolát járt ki a Károlyi grófok birtokain gyümölcstermelési intézôként, majd fôintézôként. Alig 50 évesen lett az ország fôkertésze. Végül is az ô kezdeményezésére jöttek létre azok a gyümölcs- és szôlôültetvények szerte az országban, de fôleg Szabolcs-Szatmár, Zala és Bács-Kiskun megyében több mint 200 ezer hektáron, amelyre az egész világ fölfigyelt. Nyugati vendégeink irigykedve ámultak, a keletiek követték a példát. Fejes Sándor személyes szakmai tanácsait is felhasználva gigantikus ültetvényeket hoztak létre. De nagyon elkelne ma is egy Fejes Sándor, hogy talpra állítsa, és rangot adjon a hazai kertészeti termesztésnek! A világon az elsô almaexportôrök voltunk a hetvenes években 13%-os részesedésünkkel. – Úgy tudom, sokan támadták ôt amiatt, hogy – úgymond – elhanyagolja az úgynevezett járulékos beruházásokat. Igaz ez? – Nem, ez nem felel meg a valóságnak. Fejes Sándor a teljes vertikum fejlesztésében gondolkodott és szinte felsorolni is le-

32

hetetlen azt a sok kezdeményezést, amelyet tett vagy támogatott a szakma fejlesztése érdekében, az almaválogató gépsoroktól a hûtôházak építéséig. Szerepe volt abban is, hogy a gépjavító üzemekké alakított gépállomások a kertészeti szükségleteknek megfelelô eszközöket is gyártottak. A Hungáriai almaosztályozó gépsor is így született meg. Érdemes megemlíteni, hogy az intenzív zárt gyümölcstermesztési rendszert a bábolnai iparszerû baromfi- és tojástermelési rendszerrel egyidôben a kukoricatermesztési rendszer elôtt már bevezették hazánkban. Nem véletlen az sem, hogy szakemberek sora nevelôdött ki mellette, akiknek vérükké vált a mérnöki gondolkodás! – Hogyan jellemezné Ôt, mint embert? – Túlzás nélkül állítom, hogy közösségteremtô személyiség volt, pozitív gondolkodású és kisugárzású. Nemcsak fônök volt, hanem ôszinte, atyai jóbarátja is az ország gyümölcstermesztô szakembereinek. Jól megtalálta a hangot az egyszerû kertész szakmunkással is. Munkássága révén sokszázezer ember talált megélhetést, boldogulást hazánkban. Szerencsésnek érzem magam, hogy vele dolgozhattam. Életmûve nyomán Fejes Sándor méltó helye szakmánk nagyjai között Entz Ferenc, Rudinay Molnár István és Mohácsi Mátyás sorában van. A ma kertészszakembereinek kötelezettsége tiszteletre méltó emlékének megôrzésén túl mûvének az új követelményeknek megfelelô folytatása. Céltudatos, szívós munkával, elkötelezettséggel úrrá lehetünk a nehézségeken, és mivel a feltételek ma is adottak, visszaküzdhetjük magunkat kertészeti vonatkozásban Európa élvonalába. Ehhez persze kell a mai és holnapi döntéshozók akarata és szándéka is. –

Tanár Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô



Merényi Károly, az egykori munkatárs így emlékezik Dr. Fejes Sándor kemény, következetes, de nagyon jószívû ember volt. Amikor az Állami Gazdaságok Központjából átjött a Földmûvelésügyi Minisztériumba hozta magával a saját embereit. Megvolt benne az a képesség, hogy lelkesíteni, sôt már-már fanatizálni tudta a szakembereket. Ô maga nem volt soha párttag. Fehér Lajos azonban nagyon támogatta ôt, kölcsönösen becsülték egymást. Soha nem volt gazsuláló típus. Akkoriban a Boucher-Thomas sövény, amelyhez támberendezés is kellett, vetekedett a termôkaros orsó formával. De ez utóbbi gyôzött, mert ehhez nem kellett támberendezés, olcsóbban lehetett megvalósítani. Jó lett volna, ha jobban becsülik ôt! Munkássága alapján megérdemelt volna egy címzetes egyetemi tanári címet. Szakmai féltékenység miatt erre nem került sor. A Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolával nem volt egészen felhôtlen a kapcsolata. Kitûnô emberismerônek bizonyult, ritkán fogott mellé. Már harmincas évei elején fontos posztot töltött be a Károlyi birtokon. Porpáczy Aladárral jó kapcsolatot ápolt. Végig tiszta maradt, nem lehetett megvesztegetni, noha nagy családja volt. Három gyereket nevelt, mégsem volt benne semmi szerzési vágy. Egy kicsi, köves telket szerzett Szentendrén. Ahová öreg Opel Kadettjén majd a Trabantján járt. Élete végéig a Feneketlen tóhoz közeli Edömér utca 6-ban lakott, ahol most emléktábla áll a ház falán. Voltak kedves dolgai is. Jártuk a megyéket, látogattuk a pincészeteket. Ilyenkor elkerülhetetlen volt, hogy megkóstoljuk az állami gazdaság vagy a termelô szövetkezet borait. Ô nagyon mértéktartó és ôszinte ember volt, nem ivott. Mindenki szeme láttára, nyíltan beledobott két kockacukrot a borába, ha az szerinte túl savanyú volt… Ez persze derültséget keltett, de volt aki megsértôdött. Kétségtelen, hogy a Lenz-Moser féle magas mûvelés behozatala is az ô nevéhez fûzôdik. Magasröptû tervei voltak a járulékos beruházások véghez vitelére. Hûtôházak, borfeldolgozók, konzervüzemek szerepeltek tervei között. Ezek részben valósultak meg. Sajnos nem adtak rá elég idôt. Ô még szívesen dolgozott volna, de nyugdíjba küldték. Pedig csak hatvan éves volt, tele ambícióval, tehetséggel. Nevéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat megalapítá2007. 12. évfolyam 11–12. szám

sa, amely nagyon megkönnyítette a telepítések tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást is. Olyan gazdaságokban, ahol a körülmények alkalmasak voltak gyümölcstelepítésre, nagy segítség volt a szakszerû telepítési terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag. Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a többszörös túljelentkezés. Ontották a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák, és volt becsületük a kertészeknek. Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi fôosztályvezetônek, kocsi járt, amely háztól-házig hozta. Igen ám, de ô összeszedte a munkatársait, akik útba estek és így együtt mentek a Minisztériumba. Ezt rajta kívül nem sokan tették meg… Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott. Késve érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi Károlynak fia született, ugye megbocsátjuk neki a késést, mert egy új kertész született a világra!” Óriási taps fogadta a szavait. Én nyeltem könnyeimet. Önbizalmat adott az embereinek. Ha valaki valamit jól elvégzett, soha nem fukarkodott a dicsérettel, jó szóval. Kiállt mindig a saját emberei mellett, ugyanakkor szigorúan megkövetelte a minôségi munkát. Csapatépítô volt, akiben látott tehetséget, akaratot, maga mellé vette. Nem szeretett szerepelni, noha igazán kitûnô interjúalany volt, az újságírókat mindig inkább hozzám küldte. Nagyon szerettem és becsültem ôt, s ezzel így voltunk valamennyien, közvetlen munkatársai. Gyakran jöttünk össze szentendrei köves kertjében, ahol az asszonyok fôztek a nyílt tûzön, mi férfiak pedig jókedvûen dolgoztunk együtt. Nyugdíjazása után nem sokkal depresszióba, majd súlyos rákos betegségbe esett. Tudjuk, van összefüggés a nagyon tevékeny élet, a hirtelen passzivitásba taszítás és a megbetegedés között. Nem bántak és bánnak kellô körültekintéssel a kimagasló tehetségekkel ma sem. Dolgozhatott, alkothatott volna még az egész ország javára! Nagybetûs Ember volt Dr. Fejes Sándor. Följegyezte: Tamás Enikô 33


Elhunyt a magyar agrárium matuzsáleme,

Veress István November 5-én, Szent Imre napján töltötte volna be 98. életévét a Kolozsváron élt tudós kertész, Veress István, aki még ez évben is aktív tudományos életet élt, cikkei az Erdélyi Gazdában jelentek meg. Nagyenyeden született – a történelmi Magyarországon – 1909. november 5-én. Kôrösi Csoma Sándor egykori iskolájából indult, ahol az életre szóló „Bethlen szellem” a tudásnál is fontosabb nyeresége volt az itt tanulóknak. A Bethlen Kollégium diákjaként tanította Áprily Lajos is. 1932-ben Budapesten a Kertészeti Fôiskolán szerez mûkertészi, majd 1949-ben Kolozsvárott agrármérnöki oklevelet. 1933-ban egy nyáron át Sangerhausenben és Berlinben kertészgyakornok. Majd a hírneves Ambrosi-Fischer cégnél lett 25 évesen a díszfaiskola vezetôje. Mint ilyen, készítette el a bonchidai kastélypark felújítási tervét, Bánffy Miklós legnagyobb megelégedésére. 1935-ben indult az akkor még a Bethlen Kollégium mellett mûködô Csombordi Téli Mezôgazdasági és Szôlészeti Iskola, a késôbbi híres agrárlíceum gyökere. Itt volt alapító tanár, igazgatóhelyettes, bentlakós felügyelô, könyvtáros, pincemester, gazdaságvezetô egy személyben, majd az államosítás után igazgató. Ez – ahogy Csávossy György emlékezik vissza – csak feladatai sokrétûségére utal. Itt alapozta meg sajátos oktatási módszerét, tanulva tanítani, öszszekapcsolni az ismeretelsajátítást a gyakorlattal, kialakítani a tudományos igényû kutatást. Több tanszéknek is vezetôje 1949-ben kinevezték a kolozsvári Mezôgazdasági Intézetbe a zöldségtermesztési és virágkertészeti katedrára tanszékvezetô egyetemi tanárnak (1952–1972). 34

Amikor a gyümölcstermesztési tanszék vezetôjét koholt vádak alapján letartóztatták, ennek a tanszéknek a vezetését is el kellett vállalnia. 1952-tôl a gyümölcstermesztési kutatásai kerültek elôtérbe. Ô lett a régi magyar, méltatlanul háttérbe szorított almafajták megmentôje. Az 1959. év folyamán megszüntették a Kolozsvári Agrártudományi Intézet magyar fakultását. Ettôl fogva – napjainkban is – csak román nyelven folyt, folyik az oktatás. (Leányával T. Veress Évával összeállították a nagyenyedi Bethlen Kollégium csombordi Téli Iskolájában tanító tanárok (1935-1948), majd az Agrártudományi Intézetben 1948-1959 között magyarul tanító tanárok névsorát. 82-en voltak. Ma már a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen egyetlen magyar tanár sincs. Az utolsó, Nagy Zoltán négy éve távozott el.) Veress István professzornak 1972-ben már az Agrártudományi Intézet „átszervezését” követôen nem jutott tanszék. Annak, aki – amikor Romániában az ötvenes években nem volt elég szakember vagy koncepciós perek áldozatául estek – vezette a Zöldség és Virágkertészeti, a Gyümölcstermesztési és Szôlészeti tanszékeket is, 63 éves korában nyugdíjba kellett vonulnia. Aktív élete tovább folyt, tudomány-népszerûsítô cikkeket írt, kertészkedett, vadászott. Az új dolgok iránti fogékonysága 80 év felett sem csökkent. Errôl így ír: „Az 1990-es fordulat után kerestem a lehetôséget, hogy hol gyümölcsöztethetem tudásom a köz javára. Így, amikor Éva lányom és férje, Tóthfalussy Béla javasolták, hogy egy biokertészkedést népszerûsítô, nem kormányzati szervezetet hozzunk létre, Pap Istvánnal együtt AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport azon a véleményen voltunk, hogy legyen ez a Kertbarátok Egyesülete, melyben mûködhetik a környezetkímélôk csoportja is. Így alakult meg 1991-ben a Bioklub és 1992-ben a Kertbarátok Egyesülete, és indult be a Kertbarátok Lapja. 1996-ban a Kertbarátok Lapja beolvadt az Erdélyi Gazdába.” Megteremtette a romániai ökogazdálkodás alapjait Így a romániai ökogazdálkodás megalapítói között méltán tarthatjuk számon Veress István professzort és lányát, aki azóta is elkötelezett híve a biogazdálkodásnak, az egészséges életmód megismertetésének, elterjesztôjének. Joggal állíthatjuk, hogy az, hogy ma Romániában már több mint 200 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, Veress Évának is köszönhetô. Veress István életmûvét – mely 65 aktív tudományos, oktató, népmûvelési évet foglal magába – leánya gondozza, rendszerezi. Nem kis munka, hiszen több mint két tucat könyv, egyetemi jegyzet, mintegy ezer tudományos, közmûvelôdési és szakmai ismeretterjesztô cikke, kertészeti írása csaknem az ország valamennyi lapjában, szakfolyóiratában jelent meg. Életérôl így írt tavaly az Erdélyi Gazdában: „Életem alkonyán, ha visszatekintek e munkával, nehéz feladatokkal teli életútra, elégtétellel állapítom meg, hogy nem éltem hiába. A gyümölcstermesztés szenvedélyemmé vált. A természet, a vadászat, a gombászat tartalmas kikapcsolódást jelentett számomra. Kevés embernek adatott meg, hogy a munkájában örömét, sôt néha a kikapcsolódását is megtalálja. Bárki fordult hozzám az évek folyamán tanácsért, problémáinak megoldásáért, mindig készségesen segítettem. Azt mondják, aki egy fát elültetett nem élt hiába, én számtalan fát ültettem el, még több magot vetettem el, és úgy érzem, ez az elvetett mag kikelt, és meggyôzôdésem, hogy sikerült sok emberbe a kertészkedés szenvedélyét, szeretetét beolvasztani.” A munka szerelmese volt. Soha nem lett hûtlen hozzá, mert egyben szenvedélye volt, ezért lett boldog az élete. Kertész volt és „nem középiskolás fokon”, vadócba rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld, illetve a vadócba nemes gyümölcsöt oltott. A kertkultúrát mûvészetnek tartotta – mert az is! – és erre másokat is megtanított – írta róla Csávossy György, az erdélyi agrárium másik kiemelkedô géniusza. Beutazta a régi szocialista országokat, a 2007. 12. évfolyam 11–12. szám

helyszínen tanulmányozva a gyümölcskertészet helyzetét. Járt Franciaországban, az akkori Német Szövetségi Köztársaságban. Ha csak lehetôsége volt, részt vett a külföldi nemzetközi kertészeti kiállításokon, konferenciákon. Tudományos közleményeinek sorában 1955 és 1962 között elsôsorban zöldségtermesztéssel kapcsolatos munkák sorakoznak (paradicsom, sárgarépa, karalábé, karósbab). 1963-tól a gyümölcskertészet tárgykörébe sorolható közlemények uralkodnak, például a lejtôs területre telepített alanyok viselkedése, fajtagyûjtemények, a gyümölcsfák koronájának a kialakítása, a koronaalakító metszések termékenységet befolyásoló hatása, a különbözô koronaformáknak, az intenzív gyümölcstermesztés módszertanának és technológiájának a továbbfejlesztése. 2006. június 6-án Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke Veress Istvánt a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki „kiemelkedô oktatói, népnevelôi és szakírói munkája elismeréseként, melynek során eredményesen járult hozzá az erdélyi agrártársadalom és a magyar nyelvû agrároktatás kiterjedéséhez”. Holtig tartó szellemi frissesség A kitüntetés az erdélyi magyar gazdatársadalom megtiszteltetése is. Dr. Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke laudációjában kiemelte, hogy Veress István majdnem egy évszázadot élt meg, a technikai fejlôdés legfényesebb, de ugyanakkor a pusztítás, az öldöklés, az általa annyira imádott természet elleni merénylet legszörnyûbb századát. Mindezt érzô és olykor maga is elszenvedô alanyaként. Ami megtartotta a történelem szökôárja közepette is nagybetûs Embernek, alkotónak, követendô példának, ez a munka, a hit és a becsület háromsága volt, és nem mint kortársaink javának a „pénz, pénz, pénz” szükségének bálványozása. Emberi nagyságát, szellemi frissességét méltatta az Erdélyi Gazda irodalmi, szépírói vénával megáldott fôszerkesztôje, Sebestyén Katalin. Beszámolt arról a döbbenetes alázatos magatartásról, mellyel az értékes kitüntetést fogadta. Ahogy írta: „A nagy tudású emberek jellemzôje a végtelen nyitottság; csak a különös akaraterôvel rendelkezôk jussa, hogy egyenes gerinccel, bizakodóan tekintsenek a jövôbe a legnagyobb szegénység és a legkegyetlenebb 35

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport, Édesvízi haltermelés igazságtalanságok közepette is. Szépsége a belülrôl fakadó és áradó optimizmus, mely lenyûgözi mindazokat, akik személyesen ismerhetik.” Az Erdélyi Gazda 2006. évi elsô számában tanítványai – többen már maguk is egyetemi tanárok, vállalat- vagy szakközigazgatási vezetôk – köszöntötték Veress Istvánt 96. születésnapján, felelevenítve a vele való emlékeiket. Megható volt a 21 neves erdélyi magyar agrárszakember szeretetteljes emlékeit olvasni. Magyarországon méltatlanul kevéssé isme-

rik Veress István életét, munkásságát, pedig szervesen a magyar agráriumhoz tartozik. Ha nem ismerjük, ha nem tiszteljük múltunkat, múltunk kiválóságait, jelenünk, jövônk sem lehet méltó. Ismertessük meg Veress István munkásságát a magyar kertészekkel. Itthon és a Kárpát-medencében, a Szent Korona országaiban. Emlékét – mely követendô példaként szolgáljon – kegyelettel megôrizzük. Dr. Solti Gábor Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

Mint hal a vízben Nem vagyunk kimondottan halfogyasztó nemzet, de a karácsonyi ünnepek fô étele a pontyból készült halászlé és rántott hal, pikánsan ízesített, itthon készült tartármártással és rizzsel. Örvendetesen nôtt halfogyasztásunk az utolsó két-három évben. Elmozdult az évi 3 kg/fô fogyasztás. Már 4 kg körül tartunk. Igaz ez sem sok, fôleg ha összevetjük az Európai Unió 20 kg/fô/év fogyasztásával. Sebestyén Attilát a Hortobágyi Halgazdaság ZRt. kereskedelmi igazgatóját kérdeztem a hazai halfogyasztási szokásokról, a halágazat helyzetérôl. – Igazgató Úr, sikerült-e növelni a halgazdaságok felületét? 2004-ben 16 ezer hektáron folyt intenzív haltermelés, most hol tartunk? – Örvendetesen nôtt a haltermelés szerte az országban. Most meghaladja a 20 ezer hektárt, s egyre növekszik. Ez összefügg az uniós vidékfejlesztési támogatásokkal is, amelyekbôl a haltermelés is profitál. Ennek is köszönhetô a termelésnövekedés, de öszszefügg az egészséges táplálkozás térhódításával is, amely36

ben a halnak igen fontos szerepe van. A hazai piacot 6570%-ban a ponty uralja. Ennek a hazai pontyellátásnak nagyjából 15%-át a Hortobágyi Halgazdaság adja. – Víz nélkül nincsen hal. Néhány évvel ezelôtt versenyhátrányunk fôleg abból adódott például a csehekkel szemben, hogy a magyar haltenyésztôk jóval több pénzt fizettek a vízért, mint a csehek… – A víz a költségek egyharmadát teszi ki a pontyelôállításban. 1 hektár halastó éves vízszükséglete megközelíti a 18–20 ezer köbmétert, éves szinten ez országosan 360–440 millió m3. Nagy vízfogyasztók a halgazdaságok! A víz ára minden évben emelkedik az inflációnak megfelelôen. Tény az is, hogy külföldi versenytársaink jóval olcsóban vagy ingyen jutnak a vízhez, szemben a magyar haltenyésztôkkel. Ugyanakkor a takarmányárak növekedése is erôteljesen növelte a költségeinket. – Ha már a versenytársakat említette. Unión belül, kik a versenytársaink? Mondhat-

juk-e még, hogy „pontynagyhatalom” vagyunk? – A csehek, németek és lengyelek után a negyedik helyet foglaljuk el az Unión belül pontytenyésztésben. Ez nem rossz hely. Évente a Hortobágyi Halgazdaság 1500 t (1 millió 500 ezer kg) pontyot bocsát ki, ebbôl 900 t feldolgozott formában a nagyáruházakban, áruházláncokban talál vevôre, azért mert a nagyok rendelkeznek olyan hûtôpulttal, ahol jég granulátumon kínálják a halat, ami hely- és költségigényes. Tudomásul kell vennünk, hogy az emberek 35 százaléka áruházláncokban vásárol. – Jól meg is kérik – a listázási pénzt, polcpénz címen –


Riport, Édesvízi haltermelés az árát annak, hogy szerepelhessen hazai áru a polcokon. Mindezt nem teszik, nem tehetik meg a multik a saját hazájukban, ahol az ottani beszállítók jóval kevesebbet fizetnek mindezért. Karácsonykor a növekvô választék nem csábítja a lazac és a többi különleges tengeri hal irányába a vásárlókat? – Óriási az árkülönbség: a közel 2000 Ft/kg-os lazachússal szemben az élôponty 600800 Ft/kg-ként. A hagyományos és kedvelt halászlét pontyból készítik. Nem tartok

a konkurenciától, a drága halakat egy szûk réteg engedheti meg magának egyrészt, másrészt tengeri halból nem is lehet halászlevet fôzni. – Milyen irányban fejlesztik tevékenységüket? – A fejlesztés a feldolgozott termékek irányában halad. A tisztítás, szeletelés, filézés mellett a félkész termékek egyre népszerûbbek. Mi is ebben az irányban haladunk. A Debreceni Kardiológiai Intézettel évek óta kölcsönösen támogatjuk egymást. Csomagolt termékeinken megjelenik az Intézet logója, aminek

egyértelmû üzenete a vásárlók számára az, hogy egészséges, szív- és érrendszervédô termékekrôl van szó. Ez a kapcsolat gyümölcsözô és értékes. Anyagilag támogatjuk a Debreceni Kardiológiai Intézet rendezvényeit, kutatásait, mûszervásárlásait. A halban lévô magas omega3 zsírsav kifejezetten elônyös a szívbetegek számára. Ez egy olyan ügy, amely végsô soron a népegészséget szolgálja. – Kívánok további sikereket és köszönöm az interjút. Tamás Enikô

Fönnmaradtak a hálón? Az Európai Unió közös halászati politikája (KHP) nagy átalakulások elé néz, mivel az Európai Bizottság számára nyilvánvaló, hogy véget kell vetni a kvóták fölötti halászatnak. A közös halászati politikát 1970-ben dolgozták ki, és újították meg 2002-ben abból a meggondolásból, hogy csökkentsék a halászat mértékét az Európai Unió tengerein és a kormányokkal betartassák a lehalászási kvótákat. A Halászati Tanács évi egyetlen ülése helyett – ahol minden tengeri halfajra megállapították a kvótákat, hosszú tárgyalások során –, az Európai Bizottság évente kétszeri ülést tervez. Ennek során az új kvótákat megállapítják a különbözô halfajokra, és többévre szóló terveket dolgoznak ki, hogy elérjék a lehalászás miatt veszélyeztetett halfajok fennmaradását, hosszú távon. Sajnos a legkedveltebb halfajok, beleértve a tôkehalat, tonhalat, fogyóban vannak. Megpróbálták a Balti-tengerre vonatkozó tôkehalkvótákat 23–33%-kal csökkenteni. Dánia 2007. 12. évfolyam 11–12. szám

és Lengyelország azonnal tiltakozott. A Földközi-tengeri kékuszonyú tonhalat a kihalás veszélye fenyegeti a lehalászások miatt, így Franciaország és Olaszország megtiltotta e faj halászatát. Környezetvédô csoportok erôteljes tiltakozása is szerepet játszott a döntésben. Ugyanakkor ezek a döntések érintik Spanyolországot és Máltát is. Lengyelország nem vette figyelembe a Bizottság kvótákra vonatkozó határozatát. Ezt számos vizsgálat követte az EU részérôl, mivel Lengyelország csak a harmadát vallotta be annak a tôkehal mennyiségének, amit a lengyel halászok kifogtak. A Bizottság „bekeményített”, – elôször a közös halászati politika története során – és bejelentette, hogy megtiltja a Balti-tenger keleti részén a halászatot. Joe Borg halászati fôbiztos megtárgyalta a problémát az akkori lengyel halászati miniszterrel, Grzegorz Halubekkel. A cél: érvényt szerezni a törvénynek. A legnagyobb bírság, amelyet az EU valaha is kiszabott, Franciaországot sújtotta 2005-ben azért, mivel 11 éven át figyelmen kívül hagyta a halfajok megôrzésére vo37

Riport, Édesvízi haltermelés, Ökotermesztés natkozó szabályokat. Fizetett 20 millió euró bírságot, s Bizottság pedig kilátásba helyezte a további 57,8 milliós bírságot, amennyiben a helyzet nem változik 6 hónapon belül. A francia kormány azonban bíróságon támadta meg a bírság második, nagyobbik részét. Az új Közös Halászati Felügyelôség 2007 júliusától ellenôrizheti a halászok hajóit is, ugyanezt tervezik bevezetni 2008 elsô hónapjától a Balti-tengeren is. Ugyanakkor az új Regionális Tanácsadó Testület a halászati politika alakításába az eddigieknél aktívabban kívánja bevonni magukat a halászokat is! A több évre szóló tervek és az Új Európai Halászati Alap pénzt kínál a halászoknak, hogy keressenek maguknak új foglalkozást, képezzék át magukat, hogy a kvóták csökkentését könnyebben átvészeljék. Ez idôigényes, de az

emrégiben ünnepelte a Bioterra, a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete megalakulásának tízéves évfordulóját. Ennek kapcsán konferenciát tartottak a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Az egyesület több mint kétszáz tagján kívül a hazai és külföldi (svájci, holland, szlovák, moldáv, ukrán, lett és magyar) meghívottak köszöntötték az egyesület vezetôségét. A romániai biogazdálkodás állami elismeréseként az éves konferenciákon rendszeresen jelen vannak a román Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadási Ügynökség, a Mezôgazdasági és Erdészeti Akadémia magas rangú képviselôi.

N

Látványos fejlôdés Amíg 2000-ben még csak 17438 hektár volt az ellenôrzött ökogazdálkodás területe, tavaly év végén már 143 300 hektár, míg jelenleg – 2007. október végén – 166 500 hektár. A növekedés mértéke az 38

erôfeszítések végül is majd meghozzák a gyümölcsöt. A Greenpeace egyik aktivistája viszont pozitív példaként említette a McDonalds üzletláncot, amely nem szolgál föl Kelet Baltikumból származó tôkehalat mindaddig, amíg nem áll helyre az egyensúly a tôkehal tekintetében. Grzegorz Halubek, lengyel halászati miniszter lemondott posztjáról, a Lengyel Halászok Egyesületének elnöke lett ismét, amely posztot korábban betöltötte. Halubek kijelentette, Lengyelország halászni fog a Bizottság engedélye nélkül is, ha a Balti-tenger keleti felén nem oldják föl a halászati tilalmat. Indoka elég súlyos volt: minden lengyel halász a kvóta fölött halászik, ha nem ezt tenné, éhen halna… T.E. Forrás: European Voice

Tízéves a Bioterra

elmúlt két évben 37, illetve 33 ezer hektár (50–30%). A jövô év végére – jogos optimizmussal – 200 000 hektárra tervezik növelni Románia ökogazdálkodási területét. Ahogy dr. Teodora Aldescu asszony, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében mûködô Ökotermékek Nemzeti Ügynökségének (ANPE) vezetôje elmondta, a minisztérium célja, hogy az ökogazdálkodás a román mezôgazdaságban prioritást kapjon.

Cornel Man professzor, a Bioterra elnöke 2013-ra 1 millió hektár elérését prognosztizálta. A romániai ökogazdálkodás fejlôdésében úttörô szerepe van a Bioterrának. Többek között abban is, hogy létrehozta az elsô hazai ellenôrzô szervezetet, az ECOINSPECT-et (RO-ECO008), melyet alapítása óta a kitûnô szakember, dr. Lôrincz Piroska vezet. (Romániában jelenleg 14 ellenôrzô szervezet dolgozik.) A termelés növekedését intenzív marketingtevékenységgel segítik. Romániának van nemzeti ökologója. 2006-ban az exportált bioélelmiszer mennyisége meghaladta a 62 000 tonnát. A bio-állatállománynak köszönhetôen a bioméz, tejtermékek, húskészítmények kivitele is egyre nô. (A konferencián jelezte dr. Bocz István állatorvos, a holtmarosi biotejtermelô egyesület elnöke, hogy havi 10 tonna minôsített biosajtot tudnának exportálni). A romániai – és azon belül az erdélyi – ökogazdálkodás fejlôdésében, 1990-tôl a ma-


Ökotermesztés gyarországi Biokultúra Egyesületnek, majd 2001-tôl a Sárközy Péter Alapítványnak komoly szerep jutott. Ezt nem csak a Bioterra vezetôi, de a román agrárminisztérium, az akadémia, az egyetem vezetôi is hangsúlyozták. A Bioterra elnöksége az alapítvány elnökének a romániai biokultúra szolgálatában eltöltött tízévi munkájáért „Premiu de Excelenþa” emlékérmet („Jubileumi emlékérem”), valamint azért az erkölcsi hozzájárulásért, mellyel a Bioterra fejlôdését segítette, „Diploma de Excelenta” („Elismerô oklevél”) emléklapot adományozott. A magyarországi Biokultúra-tagok és ökogazdálkodók nevében dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke köszöntötte a konferencia résztvevôit. (Magyarországról még Tóth Erzsébet, az alapítvány irodavezetôje, Rózsa Péter, a Virágoskút Kft. tulajdonosa – aki egy gyönyörû szürkemarha trófeát ajándékozott a Bioterra vezetôinek -, Kocsis Attila, a Hortobágyi Génmegôrzô Kht. munkatársa és Köszörûs Zoltán, a Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány kurátora vettek részt.) Az együttmûködés az elmúlt években új dimenziókat kapott. A tapasztalatok, szakmai ismeretek átadása mellett kereskedelmi kapcsolatok is létrejöttek: a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület elnökének, Bodnár Györgynek a szervezésében a Bihar megyei biogazdák termékeit a nyugati, elsôsorban az olasz piacra juttatják. Az együttmûködés 2004 óta folyik a Protein Bt. üzletkötéseivel. A kezdeti eseti üzletek után ma már folyamatos, szervezett termeltetés jellemzi a kapcsolatot. 2008-ra már 600-700 hektárra szerzôdtek tönköly, búza, rozs, napraforgó szállítására (ez utóbbit egy olasz bio étolajgyár felkérésére). A programban részt vevô termelôket Dragán Zoltán nagyszalontai gazda koordinálja. A harmadik éve tartó együttmûködés mindkét fél számára elônyös. A hosszú távú kapcsolatok alapja a kölcsönös megelégedettség. A programban részt vevô gazdák, akiknél a vetésforgó lehetôvé teszi, mindnyájan jelentkeztek a következô évi programra. Az olasz cég is elégedett volt mind a szervezéssel, mind a minôséggel, amit bizonyít az is, hogy ez ideig a rendkívüli idôjárási nehézségekbôl, aszályból adódó csökkent termésátlagokat figyelembe véve a hosszú távú, stabil jó kapcsolatok kialakítása érdekében a korábban szerzôdésben rögzített árat 20%-kal megemelték. A Sárközy Péter alapítvány – 2002 kivételével – minden évben részt vesz a Bioterra kon2007. 12. évfolyam 11–12. szám

ferenciáján, amely jó alkalmat ad az erdélyi és parciumi helyi csoportokkal, ökoszervezetekkel, gazdákkal való találkozásra. A konferencián az alapítvány ismerteti tevékenységét, különös tekintettel a határon túli ökoszervezetekkel történô kapcsolatépítésre. A Bioterra és a Sárközy Péter Alapítvány közötti kapcsolat elismeréseként a Bioterra vezetôsége 2004-ben az alapítvány elnökének, 2005ben az alapítvány kurátorának hûségoklevelet („Diploma de Fidelitate”) adományozott. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány viszont Sárközy Emlékéremmel tüntette ki 2002-ben Sebôk M. Péter professzort, míg idén T. Veress Éva professzor asszonyt. A hagyományoknak megfelelôen a Sárközy Péter Alapítvány minden évben a konferencia számának megfelelô számú magyar bioborral köszönti a Bioterrát – idén a kesztölci Bencekúti Borászat boraival és a Sárközy-emlékérmes borász, Köhler Mihály tarcali bioborával. Öröm volt hallgatni a romániai ökogazdálkodás szervezettségérôl, fejlôdésérôl, eredményeirôl szóló beszámolókat, és jól esett hallani azokat az elismerô szavakat, hogy ebben induláskor milyen meghatározó szerepe volt a magyarországi biomozgalomnak. Elismerésre méltó, hogy az unióba együtt csatlakozott Lettországban, Szlovákiában, de az idén lett EU-tag Romániában is milyen dinamikus növekedés tapasztalható – nem csak a területet illetôen, de a korrekt versenyhelyzetû ellenôrzés, a szaktanácsadás, a szervezett, növekvô tagságú mozgalom, a jól szervezett marketing, a bôvülô export, a hazai fogyasztás növekedését illetôen is. (Mindhárom ország saját nemzeti bio/öko logóval rendelkezik.) Amíg Romániában, de Lettországban, Szlovákiában, és más, 2004-ben csatlakozott országban is dinamikusan fejlôdik az ökogazdálkodás, addig Magyarországon az elmúlt két évben, 2005-ben és 2006-ban, fokozatosan csökkent az ökoterület. A marketinget nehezíti, hogy nincs elfogadott nemzeti ökoemblémánk, logónk, hiányoznak az új szakmai ismereteket átadó szakkiadványok, a hatékony támogatás, az ágazati érdekképviselet. A konferencia sikeres megszervezése és lebonyolítása elsôsorban Albert Imre ügyvezetô igazgató érdeme, de sokat segített Nagy Miklós alelnök, Bódis András igazgatótanácsi tag, Lôrincz Piroska, az ellenôrzô szervezet vezetôje is. Dr. Solti Gábor Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 39

Ökotermesztés, Agrárdiplomácia

Olasz biotermelés Megjelentek a biotermelésre vonatkozó hivatalos adatok, a minôsítô-tanúsító, valamint az ellenôrzô szervezetek jelentései alapján. A 2005. évi növekedés után 2006-ban sokan visszaesésre, de legalább megtorpanásra számítottak. Ezzel szemben 2006-ban tovább nôtt a biotermelésbe vont terület nagysága (7,53%) és a biogazdálkodást folytató termelôk száma (2,36%) is. A növekedés az ország déli tartományaiban a legnagyobb (pl. Calabriaban 63%). Az egyes ágazatok közötti különbségeket jelzi, hogy az átlagosat jóval meghaladó a biozöldség termôterület növekedése (154%). Nôtt a bioélelmiszerek belföldi fogyasztása is. 2007. elsô félévében mintegy 8,9%-kal volt magasabb az elôzô év hasonló idôszakához képest. Ezt az ISMEA (a mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci szolgáltató háttérintézménye) és az ACNielsen kö-

zös felmérése mutatja. Az egyes termékcsoportokban tapasztalt fogyasztás-növekedést illetôen nagy a szóródás (tej- és tejtermék: +7,8%, friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs: +31,8%, bébiételek: +47,3%). Bizonyos csökkenés tapasztalható a bioolajok (-4,1%), a kenyér (–1,4%) és a méz (–0,1%) esetében. A földrajzi megoszlást illetôen az ország északi tartományaiban nôtt a fogyasztás (+18%), míg a középsô és déli tartományokban a statisztika csökkenést mutat (–9,1 és –12,7%). Az értékesítés csatornáit illetôen nôtt a bioélelmiszerek értékesítése a szupermarketekben (+7%) és a hipermarketekben (+12,6%), míg a többi bolttípusban a növekedés ennél szerényebb, illetve csökkenô tendencia is elôfordul. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé, Róma

Mariann Fischer Boel EU fôbiztos Magyarországon járt Mariann Fischer Boel, az Európai Unió mezôgazdasági és vidékfejlesztési fôbiztosa 2007. október 25–26-án Magyarországon járt. Látogatása során megbeszélést folytatott Gráf József miniszterrel. Egerben véleményt cserélt a magyar borászokkal a borreform tervezetérôl, beszédet mondott a Magyar Agrárgazdálkodási Tanácsban, valamint Gyöngyösön LEADER konferencián vett részt és szólalt fel. Gráf József miniszterrel kétoldalú találkozó keretében véleményt cseréltek a KAP ter40

vezett felülvizsgálatáról, a borreformról, a sertéstartók helyzetének javításáról. A magyar agrárminiszter jelezte a fôbiztos felé, hogy Magyarország számára nem lenne kedvezô, ha az uniós agrártámogatások, azaz a régi és az új tagállamok közötti támogatáskülönbség kiegyenlítôdése nem az eredeti, a régi tagállamok számára járó 100 százalékos támogatáson, hanem annál kisebb mértékben, például 80 százalékon történne meg. Magyarország azt szeretné, ha ebben az uniós költségvetési idôszakban

nem csökkennének az agrártámogatásokra fordítható források. Megfogalmazta azt a félelmét is, hogy esetleg a támogatások egy részét renacionalizálnák, azaz a nemzeti büdzsékbôl kellene finanszírozni az agrártámogatásokra szánt források egy részét. Mariann Fischer Boel elmondta: az unió agrárpolitikájának legfontosabb célja, hogy biztonságot és kiszámíthatóságot teremtsen a gazdálkodók számára. Schütz Nándor FVM


Agrárdiplomácia

Michel Barnier francia mezôgazdasági miniszter magyarországi látogatása Fejlôdôben a kétoldalú magyar–francia agrárkapcsolatok A magyar–francia kétoldalú agrár-együttmûködési kapcsolatok az elmúlt években kedvezôen alakultak, a szakmai együttmûködésektôl kezdve az élelmiszeripari termékek megismertetésén keresztül a felsôoktatáson, a szakmai és nyelvi képzésen át a szakkiállításokon való részvételig az ágazat szinte minden területére kiterjednek. A szakmai együttmûködés kiemelt területei közé tartozik az állategészségügy, élelmiszerbiztonság, vidékfejlesztés, intézményfejlesztés, földügy, agrárstatisztika. A szorosabb kapcsolatok kialakítását segíti elô, hogy mind a párizsi Magyar Nagykövetségen, mind a budapesti Francia Nagykövetségen agrárattasé dolgozik. 2007 novemberében hazánkba látogatott Michel Barnier francia mezôgazdasági és halászati miniszter. A francia élelmiszeripari termékek népszerûsítésére rendezett „Francia Hetek” megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta, fontosnak tartja a két ország közötti jó kapcsolat fenntartását, és reményét fejezte ki, hogy a jó minôségû, biztonságos francia élelmiszer a magyar piacon is megállja a helyét. A „Francia Hetek” a Francia Gazdasági Év Magyarországon eseménysorozat keretében került megrendezésre november 5–18. között, melynek során a magyar vásárlóközönség a Cora üzletlánc 7 áruházában és a Match hálózat közel 80 üzletében ismerkedhetett meg a francia termékek széles választékával. Hétvégenként kóstolók keretében ízlelhették meg az érdeklôdôk a különbözô francia termékeket, egyes termékek elkészítési módját szakácsok mutatták be a helyszínen. Látogatása során Michel Barnier francia miniszter és Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel áttekintették a magyar-francia agrárkapcsolatokat és az európai 2007. 12. évfolyam 11–12. szám

agrárpolitika idôszerû kérdéseit. Gráf József kifejtette, az uniós borreform kapcsán Magyarország a szerkezetváltásban érdekelt, nem az ültetvények kivágásában, illetve továbbra is kitart az alkoholszint répacukorral való javíthatósága mellett. Mindkét miniszter egyetértett abban, hogy a harmadik országokból jövô bor behozatalát korlátozni kell. Michel Barnier úgy nyilatkozott, hogy a borreform tervezetét Franciaország is elutasítja. A két miniszter egyetértett abban is, hogy a KAP felülvizsgálatának nem lehet következménye a támogatási rendszer megszüntetése. A WTOval folytatott tárgyalásokon az Unió nem tehet további egyoldalú engedményeket sem Franciaország, sem Magyarország szerint. Michel Barnier felhívta a figyelmet a biztonságos élelmiszerek jelentôségére, hozzátéve, Franciaország a jövô évben a francia elnökség ideje alatt kiemelten kívánja kezelni az élelmiszerbiztonság kérdését. A miniszter megerôsítette szándékát a magyar–francia együttmûködés szorosabbra fûzésére, mely a jövôben az eddigieken túl a genetikai alapok és a géntechnológia területére is kiterjedhet. Franciaországban az élelmiszeripar jelenleg a legfontosabb ipari szektor. Az EU-ban az elsô, a világon a második legnagyobb élelmiszer elôállító, éves szinten pedig a világ legnagyobb élelmiszer exportôre. A korábbi évekkel szemben hazánk behozatalában is megnövekedett a francia termékek aránya. 2006-ban az elôzô évhez képest Magyarország agrárkivitele 117 millió euróról 93 millió euróra csökkent, míg a Franciaországból behozott áruk értéke 94 millió euróról 120 millió euróra nôtt. P. M. 41

Agrárdiplomácia

Attaséi beszámoló a magyar–német agrárkapcsolatokról A német mezôgazdaság 2006. évi helyzetérôl és a német-magyar agrárkapcsolatok alakulásáról számolt be Dull Péter berlini mezôgazdasági attasé éves beszámolójában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok a 2006-os év során tovább erôsödtek. Németország területének mintegy 53%-a áll mezôgazdasági mûvelés alatt, az ágazat összesen 850 000 fônek ad munkát. A 2006-os évben a mezôgazdaságból származó bevétel 45,5 millió euró volt, mely a nemzeti jövedelem 1%-t tette ki. Az elôzô évihez képest ez 2,9%-os csökkenést jelent, ami elsôsorban az energiaárak növekedésének következménye. Az egyes ágazatok nyereségessége igen eltérôen alakult az elmúlt évben, elsôsorban a gyümölcsés zöldségágazat esetén volt megfigyelhetô nagyobb arányú növekedés. A mezôgazdasági területek nagysága némileg csökkent az elôzô évihez képest. A német mezôgazdaság egyik fô problémája az idénymunkások hiánya, miután a német lakosság nem szívesen vállal idénymunkát. A 2006-os évi elnökségi idôszakot Németország eredményesen zárta, a baromfitartás, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésével kapcsolatos átfogó reform, az organikus termelés, a kukoricaintervenció leépítése, valamint a halászat területén. 2006-ban Németország vidékfejlesztésre az unió költségvetésébôl 10%-ot kapott, ez 12%kal volt kevesebb, mint a 2000–2006-os idôszak közötti összeg. Ehhez járult a nemzeti költségvetésbôl további 5 milliárd euró. Figyelemre méltó, hogy a teljes összeg 54%-át a keleti tartományok kapták. A vidékfejlesztésre szánt összegbôl összesen 37%-ot költöttek környezetés természetvédelemre, 31%-ot a versenyképesség fokozására, 23-28%-ot a vidéki élet javítására, 5-7%-ot pedig a LEADER programra. 42

A német export mintegy 10%-al nôtt, a sertéshús esetében kiemelkedô mértékû (28%), a marhahús és a tej esetében jelentôs volt a növekedés. Ennek ellenére továbbra is 5 milliárd eurós deficittel számolnak az import növekedése miatt. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 1,9%-kal emelkedett, fôként a bioélelmiszerek forgalma nôtt meg, összesen 17%-kal. Nem véletlen, hiszen a német kormány már régóta nagy hangsúlyt fektet az egészséges és biztonságos élelmiszerek forgalmazására. Az egyes mezôgazdasági termékek esetében változó képet mutat a kereskedelmi forgalom alakulása. A gabonafélék esetében 12%-os volt a csökkenés, a repce esetében viszont jelentôsen nôtt a forgalom a bioüzemanyag-gyártás fellendülésének következtében. Idén a repce vetésterületét további 8%-kal növelték, így további növekedés várható e téren. Az élôállat-import a sertés és szarvasmarha esetében nôtt. Németország az unió legjelentôsebb tejtermelô országának számit, 2006-ban a tejkvóta kihasználtsága közel 100% volt. A tejhozam növekedésének következtében a szarvasmarhaállományt folyamatosan csökkentik. A borágazatban a teljes borforgalom majdnem 50%-át a német borok adják, a vörösbor aránya tartós növekedést mutat. Kertészeti termékekbôl, így zöldségbôl és gyümölcsbôl Németország nagy mennyiségû importra szorul, zöldségbôl 35%-os, gyümölcsbôl csupán 17%-os szinten önellátó. A zöld géntechnika esetében a kormány a kutatást támogatja, ugyanakkor a kereskedelmi célú felhasználást egyelôre nem szorgalmazza. A német lakosság – néhány keleti tartomány kivételével – nem támogatja a génmódosított összetevôket tartalmazó termékek forgalomba hozását. A bioenergia-ágazatnak ugyanAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Agrárdiplomácia, Kitekintés akkor úgy tûnik, hogy biztos jövôje van, a német kormány 2020-ra az összes energiaigény 20%-t bioenergiával kívánja fedezni. 2006-ban a szántóterület mintegy 13%-án termeltek bionyersanyagot, és összesen 3,4 millió tonna biodízelt állítottak elô. A magyar-német ágazati kapcsolatok kiemelkedô eseménye, hogy Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részt vett a Grüne Woche kiállitáson, valamint Gert Lindemann, a szövetségi mezôgazdasági minisztérium államtitkára pedig nemrég hazánkba látogatott. Szakértôi látogatásokra is sor került, a két ország Agrármarketing Centrumának vezetôi, illetve a Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsok vezetôi folytattak tárgyalásokat a kapcsolatok erôsítése érdekében. Hazánk németországi exportjának nagy részét a gabonafélék és az ipari növények adják. 2006-ban a sertéshús és az ôrölt paprika tekintetében, illetve a zöldség- és gyümölcs esetében egyaránt növekedés volt tapasztalható. Sajnálatos módon azonban termékeink a német importnak csupán elenyészô hányadát (1,23%) teszik ki. A német partnerek a jövôben sem szándékoznak növelni hazánkból a feldolgozott termékek importját, Magyarországot elsôsorban nyersanyag-forrásként tartják számon. Ezzel szemben a hazai importban jelentôs mennyiséget képvisel a Németországból behozott sajt, valamint az élvezeti cikkek (kakaó, tea, kávé, dohány), ezek összimportunk 30%-át teszik ki. Dull Péter beszámolója végén a német-magyar kereskedelmi kapcsolat fejlesztése érdekében javaslatot tett még több árubemutató és

akció szervezésére, valamint arra, hogy az Agrármarketing Centrum a szakmai kiállításokon való részvételen túl a konkrét üzleti tárgyalások során is támogatást nyújtson a magyar cégeknek. Véleménye szerint a hazai erôforrásokat koncentráltan kell bevetni a rendelkezésre álló árualapok szûkössége miatt, a szakkiállítások és a kereskedelem terén egyaránt elsôsorban a dél-német tartományokkal (pl. BadenWürtenberg), illetve a keleti tartományokkal érdemes megerôsíteni a korábbi jó kapcsolatot. Elmondta, hogy a magyar termékek iránti érdeklôdés felkeltése érdekében idén ôsszel magyar heteket szervez nagykövetéségünk Berlinben és környékén, ahol kóstoltatással és különbözô akciókkal igyekszenek majd felkelteni minél szélesebb körben a német vásárlók figyelmét. A beszámolót követô vita során felmerült a magyar zöldség- és gyümölcsarány német importban való növelhetôségének kérdése. Dull Péter szerint a jelenlegi alacsony arány oka többek között az, hogy a német fogyasztók a harmonikus ízû, jó minôségû szabadföldi magyar áruval szemben a termék szép megjelenését és biztonságát helyezik elôtérbe. Elmondása szerint a német kereskedôk szívesebben vásárolnak az egész évben nagy mennyiséget szállító holland és spanyol cégektôl, mint a csupán idényszerû beszállítást vállaló magyar kereskedôktôl. A szabadföldi termesztésbôl adódó hátrányt jó minôségû feldolgozott termékekkel és hatékony, koncentrált marketingtevékenységgel lehetne ellensúlyozni. Papp Mónika

Barilla-interjú az élelmiszerek árnövekedésérôl Olaszországban az élelmiszerek árnövekedése hetek óta a figyelem középpontjában áll. Több mezôgazdasági termék világpiaci árának emelkedése fokozatosan érvényesül a fogyasztói árakban is, elsôsorban az alapvetô élelmiszerek (kenyér, tej, száraztészta, stb.) esetében. A mezôgazdasági minisztérium által idézett statisztikák ugyanakkor csak

mérsékelt, az infláció átlagos szintje alatt maradó árnövekedésrôl tájékoztatnak, és helytelenítik a pánikhangulat keltését. Felhívják továbbá a figyelmet az áremelkedési „hisztéria” nyomán kialakuló spekulációs áremelkedések veszélyeire. Ez utóbbiak kapcsán a mezôgazdasági tárca és a gazdasági-fejlesztési minisztérium közös intézkedéseket (ár-


figyelô rendszer, szankciók stb.) tervez, a túlzott és indokolatlan, spekulációs áremelések elkerülésére. A téma kapcsán az olasz La Repubblica napilap tudósítója, Mario Calabresi interjút készített a Barilla cég tulajdonosával és elnökével, Guido Barilla-val, New Yorkban. Itt az olasz üzletember a Barilla második amerikai termelô43

Kitekintés, Világkereskedelem üzemének felavatásán vett részt. Ennek révén a Barilla cégnek ezen az óriási piacon sikerült megszereznie a vezetô pozíciót. Az interjú rövid tartalmát az alábbiakban foglalom össze. Guido Barilla szerint az élelmiszerek, ezen belül a száraztészta árának emelkedéséért nem az olasz tésztagyártókat terheli felelôsség! Ez alapvetôen az alapanyagárak drasztikus növekedésére vezethetô vissza. Ennek okait elemezve elsô helyen említi a klímaváltozást és a kedvezôtlen idôjárás miatti alacsony termésátlagokat. Helyesli a volt amerikai alelnök, Al Gore figyelemfelhívó könyvében leírtakat, amit jól szemléltet a belôle készült film is. Másik fontos tényezôként a Bush-adminisztráció elhibázott intézkedéseit tekinti. Ezen belül is elsôsorban a „kukoricából bioetanolt” kampányra utal, amely szerinte a korábbi hibás, a környezeti problémákkal szemben érzéketlen

amerikai gazdaságpolitikának egy újabb hibával megkísérelt korrekciója. Barilla szerint koncepcionális tévedés a mezôgazdasági alapanyagokat nagyfogyasztású terepjárókba tankolható bioüzemanyag elôállítására felhasználni. Elemezve a kukoricából elôállítható bioetanol tényleges, minden tényezôt figyelembe vevô költség-kalkulációját, és tekintettel arra tényre, hogy a világ népességének egy jelentôs része éhezik, sem gazdasági, sem politikai szempontból nem helyeselhetô egy ilyen döntés. Harmadik tényezôként a nagy gabonakereskedelmi lobbi és az energiaipari vállalatok spekulációs törekvéseit említi. Az olasz piaci helyzetre vonatkozóan Barilla elismerte, hogy a tavaly december óta bekövetkezett áremelkedés valóban 15%-os. Figyelembe kell venni azonban, hogy ugyanebben az idôszakban a durum búza piaci ára megkétszerezôdött, s tudvalevô, hogy a száraztészta elôállítási költ-

ségeinek több mint 60%-át az alapanyagköltségek teszik ki. A felhasznált energia ára is lényegesen emelkedett, tehát a bekövetkezett 15%-os száraztészta-áremelkedés azt jelenti, hogy a költségnövekedés legnagyobb részét a tésztaipar nem hárította tovább a fogyasztókra, hanem részben ésszerûsítésekkel, átszervezésekkel, részben pedig a saját nyeresége terhére, kigazdálkodta. A szeptember 13-án tartott „sciopero della pasta” (országos tiltakozás a tészta és kenyérfélék áremelkedése ellen, az aznapi vásárlás megtagadásával) akciót – amelyen ráadásul Clemente Mastella igazságügyminiszter is részt vett – elhibázottnak és demagógnak tartja. Ugyanakkor helyesli, hogy a fogyasztói érdekképviseletek figyelik a piacot, az árakat, és segítenek kiszûrni az indokolatlan, spekulatív áremelkedéseket. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Róma

Gabonapiac: Törékeny egyensúly (Gabona-betakarítási világrekord) A világ hamarosan kiszabadulhat a mezôgazdasági termelést katasztrófával fenyegetô, a rekord magasságú gabonapiaci árak miatt kialakult jelenlegi helyzetébôl. A francia Agrárkamara novemberi kiadványában megjelent értékelés szerint a betakarítás végéhez közeledve egyre reálisabb kép bontakozik ki a 2007. évi gabonatermést illetôen. Nem kis meglepetésre az elôzetes termésbecsléseket sok esetben meghazudtoló és a várható terméssel kapcsolatos prognózisokat is felülíró termésátlagok és termésmennyiségek látnak egyre másra napvilágot. A jelenlegi helyzet szerinti összes gabonatermés 2007-ben 2086 millió tonnára tehetô, ami az 1991-es re44

kord gabonatermést is mintegy 4,8%-kal meghaladja. El lehet képzelni, hogy a világpiaci gabonaárak egy átlagos termés mellett hol kötöttek volna ki. Mindenkinek a szabad fantáziájára bízzák a francia elemzôk a következtetések levonását, jóllehet az idézett írásban kísérletet tesznek maguk is a helyzet megvilágítására és értelmes magyarázat megfogalmazására. Elszabadult gabonaárak A legfrissebb információk szerint az Egyesült Államok 2007-ben minden idôk legnagyobb kukoricatermését takarította be. Az USDA (Szövetségi Mezôgazdasági Minisztérium, USA) szerint a 338 millió tonnás ez évi kuAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Világkereskedelem koricatermés kereken 70 millió tonnával haladja meg a 2006. évi (268 millió tonnás) termést. A mintegy 26%-os termésnövekedésrôl szóló jelzés annál is inkább érthetetlen, mivel eddig éppen a rossz terméskilátásokkal és a kínai gabonaimport dinamikus növekedésével magyarázták a piaci elemzôk a gabona és benne a kukorica világpiaci árának a szárnyalását. Kétségtelen tény, hogy az ausztrál búzatermés lényegesen alulmúlta a sokévi átlagot, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Ausztrália csak alig 1–2%-át adja a világ búzatermésének, jóllehet a nemzetközi kereskedelembe kerülô termékmennyiségnek sokszor a 10–12%-át is az ausztrál búza tette ki. A kínai gabonaimport bôvülésérôl, a franciák szerint már-már legendák keringenek. Kína, sok tekintetben követve az EU egykori stratégiáját, a népélelmezés színvonalának a javítása és az importfüggôség enyhítése végett önellátásra törekszik húsból és gabonából egyaránt. A 2007. évi kínai kukoricaimportról konkrét információval a franciák sem rendelkeznek, de a takarmányimport talán legfontosabb komponensérôl, a szójáról az a hír járja, hogy a kínai import idén meghaladta a 33 millió tonnát. Hogyan hathatott ez a dinamizálódó kínai takarmányimport a világpiaci gabonaárakra? Hogyan lehetséges az, hogy az elôzetes hírekkel és híresztelésekkel ellentétben kifejezetten jó évet záró szezonban a gabona világpiaci árai ilyen mértékben elszabaduljanak? Teszik fel a kérdést a franciák. Összegezzük csak az ismereteinket errôl a termékpiacról! Az elemzôk szerint már van úgy 40 éve, hogy a gabonatermés szignifikáns növekedésnek indult a világban, sôt a termésnövekedés kezdte meghaladni a népesség növekedési ütemét. Még az EU is, amelyfele akkora termôterületen foglalkozott gabonatermesztéssel, mint az USA, a 80-as évek elejére önellátóvá vált gabonából. Fontos megállapítás, hogy ettôl az idôszaktól kezdve a gabona világpiaci forgalma nem növekszik. A gabona világkereskedelmének stagnálása arra utal, hogy ez a termékkör a nemzetközi élelmiszerkereskede2007. 12. évfolyam 11–12. szám

lemben egyre inkább marginalizálódik. Nem több, mint az össztermés 12–13%-a kerül rendszeresen a világpiacra és a másik, népélelmezési szempontból kiemelt gabonaféleség, a rizs is ilyen, sôt ennél is alacsonyabb (mindössze 7%-os) szinten reprezentált a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben. Együttesen a rizs és a gabonatermés alig 12%-a kerül a világpiacra. Harc a gabonáért Jó pár éve annak már, hogy a nagy gabonaexportôr országok, következetes exportösztönzô politikával, piacra dobva a gabonafeleslegeiket, versengve a stagnáló piacokért, módszeresen leverték a gabona világpiaci árát. A csökkenô árak a termelôket elbizonytalanították, az irányítást pedig a gabonakészletek minimalizálására késztették. A termékpiaci bizonytalanság a spekuláció gerjesztôjévé vált. Hozzá kell tenni persze azt is, hogy a termékkínálat hullámzását, mint ahogy nálunk is tapasztalhattuk, a klimatikus környezet változása is igen erôsen befolyásolja, nem is beszélve arról az energiaár-robbanásról, melynek következtében a tengeri szállítás tarifái drasztikus emelkedésnek indultak. A kôolaj világpiaci árának az utóbbi években tapasztalt rendkívül erôteljes növekedése pedig a kukoricaalapú bioetanol-gyártás felfutásához, a termék iránti pótlólagos keresletet erôteljes élénküléséhez vezetett. Ezek az említett világpiaci helyzetet befolyásoló elemek is azt mutatják, hogy a világ élelmiszerellátásának egyensúlyi helyzete meglehetôsen törékennyé vált az utóbbi idôben. Az élelmezés biztonságát befolyásoló tényezôk úgymond globalizálódtak. Ma már téves az a felfogás, hogy ez a jelenség csak a fejlôdô országok gondja, a fejlett országoknak is szembe kell nézni a klímaváltozás, a bioenergiaéhség gerjesztette konkurenciával, vagy a feltörekvô piacok egyre növekvô, fizetôképes keresletével. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: L’agriculture en chiffres, N”268, Lettre économique: Céréales: Récolte mondiale record. (Novembre 2007, Chambres Agriculture) 45

Közlöny

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2007 októberében és novemberében megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában. Halászat A Bizottság 1147/2007/EK rendelete (2007. október 1.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által a NAFO 3 LMNO övezetekben folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L257, 2007. október 2. 9. oldal A Bizottság 1148/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott, tízujjú nyálkásfejû halra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L257, 2007. október 2. 11. oldal A Bizottság 1158/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által a NAFO 3M övezetben folytatott vörösálsügér-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 17. oldal A Bizottság 1159/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES III a övezetben, valamint a III b, c és d övezet közösségi vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat újbóli engedélyezésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 19. oldal A Bizottság 1160/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet közösségi vizein folytatott ördöghalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 21. oldal A Bizottság 1161/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitengeren az ICES IIIb, c, d övezetben (közösségi vizek) folytatott simalepényhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 23. oldal

tesítés a C(2007) 4482. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L260, 2007. október 5. 21. oldal A Bizottság 1167/2007/EK rendelete (2007. október 4.) a Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VIII a és b övezet közösségi vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 3. oldal A Bizottság 1168/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitenger 22–24 alkörzetében (közösségi vizek) folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 5. oldal A Bizottság 1169/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a Franciaország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi vizek, valamint harmadik országok felségterületéhez és joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott atlantitükörhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 7. oldal A Bizottság 1170/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott kékpuhatôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 9. oldal A Bizottság 1176/2007/EK rendelete (2007. október 8.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és II övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott aranylazac-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L262, 2007. október 9. 4. oldal A Bizottság 1180/2007/EK rendelete (2007. október 9.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES II a és IV övezet közösségi vizein folytatott kisfejûlepényhal- és vöröslepényhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L264, 2007. október 10. 7. oldal

A Bizottság 1162/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V, VI, VII és XII övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott feketeabroncshalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 25. oldal

A Bizottság 1181/2007/EK rendelete (2007. október 9.) Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és II b övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L264, 2007. október 10. 9. oldal

A Bizottság 2007/642/EK határozata (2007. október 4.) az Albániából importált, emberi fogyasztásra szánt halászati termékekre vonatkozó szükségintézkedésekrôl (az ér-

A Bizottság 1195/2007/EK rendelete (2007. október 11.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES

46


Közlöny XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L267, 2007. október 12. 12. oldal A Bizottság 1196/2007/EK rendelete (2007. október 11.) a Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által a IIa és IV övezet közösségi vizein folytatott rombuszhalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L267, 2007. október 12. 14. oldal A Bizottság 1198/2007/EK rendelete (2007. október 12.) a Lettország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L270, 2007. október 13. 3. oldal A Bizottság 1268/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES IIIa övezetben folytatott heringhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 55. oldal A Bizottság 1269/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az északi szélesség 62°-ától délre esô norvég vizeken folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 57. oldal A Bizottság 1270/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES III a övezetben, valamint a III b, III c és III d övezet közösségi vizein folytatott északimenyhal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 59. oldal A Bizottság 1274/2007/EK rendelete (2007. október 29.) a Közösség legkülsô régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló 639/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2104/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L284, 2007. október 30. 6. oldal A Bizottság 1277/2007/EK rendelete (2007. október 29.) a 2371/2002/EK tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott közösségi flottapolitika végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1438/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L284, 2007. október 30. 14. oldal A Bizottság 1283/2007/EK rendelete (2007. október 30.) az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES Vb és VIb, valamint a VIaN övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 31. oldal A Bizottság 1284/2007/EK rendelete (2007. október 30.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES IIIa és IV övezet, valamint a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizein folytatott feketetôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 33. oldal


A Bizottság 1285/2007/EK rendelete (2007. október 30.) a Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 35. oldal A Bizottság 1288/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES Vb és VIa övezet közösségi vizein folytatott foltostôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 6. oldal A Bizottság 1289/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a Kattegatban folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 8. oldal A Bizottság 1290/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a Skagerrakban folytatott közönségestôkehal-halászat újbóli engedélyezésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 10. oldal A Bizottság 2007/707/EK határozata (2007. október 30.) a 41/2007/EK tanácsi rendelet IIA. mellékletével összhangban Németország számára a fokozott megfigyelési program keretében halászatra fordítható három többletnap biztosításáról (az értesítés a C(2007) 5221. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 23. oldal A Bizottság 1296/2007/EK rendelete (2007. november 5.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a Skagerrakban folytatott tôkehalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L288, 2007. november 6. 25. oldal A Bizottság 1301/2007/EK rendelete (2007. november 6.) a Lengyelország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L289, 2007. november 7. 10. oldal A Bizottság 1303/2007/EK rendelete (2007. november 5.) a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítésérôl és jelentésérôl, valamint a távérzékelés eszközeirôl szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L290, 2007. november 8. 3. oldal Készítette: Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 3014055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

47

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

48


szarvasi Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karán 2007. október 18-20. között rendezték meg az I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási Konferenciát. A konferencia keretében került sor az 1927-ben alapított intézmény 80 éves fennállásának megünneplésére is. Az elsô nap tartott plenáris ülésen Takácsné dr. Hájos Mária, a kar dékánja emlékezett meg az iskola hagyományairól. A kar jogelôdjének tekinti a Tessedik Sámuel által 1780-ban alapított Gyakorlati Szorgalmatossági Iskolát, mellyel az alapító Szarvason letette a mezôgazdasági szakemberképzés alapjait. 1927 óta az intézmény számos átalakuláson ment át. 1945-ig középfokú gazdasági tanintézetként, 1945–1950 között mezôgazdasági középiskolaként mûködött. 1950-ben alakult technikummá, 1960-ban vezették be a kétéves felsôfokú technikumi oktatást. Az intézmény 1970–2000 között a Debreceni Agráregyetem Öntözési és Meliorációs

A

Tessedik Sámuel szobra Karaként mûködött, a Mezôgazdasági kar 1989-ben jött létre. 2001. január 1-jén alakult meg az önálló Tessedik Sámuel Fôiskola, mely jelenleg három karral mûködik. A Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási kar nagy hangsúlyt fektet a környezetgazdálkodási agrármérnökök képzésére, az innen kikerülô szakembereket szívesen alkalmazzák. (Bôvebben a 8. oldalon.) A Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának épülete

Felavatták a gazdászszobrot

80 éves fennállását ünnepli idén a szarvasi tanintézet

Képek és szöveg: Papp Mónika

Tessedik Sámuel szobrának ünnepélyes megkoszorúzása

A Hortobágy madárvilága gyedülálló kiadvány az Ecsedi Zoltán szerkesztésében megjelent összefoglaló munkát mely a Hortobágyra vonatkozó összes eddigi madártani ismeretet egyesíti. A Hortobágy hazánk madarakban leggazdagabb területe, 337 faj fordul itt elô, melybôl 159 itt is fészkel. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elsô nemzeti parkjaként alakult meg 1973-ban. Egyik fô célja az itt található csodálatos és különleges madárvilág kutatása és védelme. A ma már természeti világörökségként számon tartott területet szárnyasok ezrei keresik fel évente pihenésre, költésre, táplálkozásra, melynek megfigyelése évrôl évre egyre több hazai, illetve külföldi madarászt vonz. A könyv a hortobágyi madarászok több évtizedes kutatómunkájának eredményeit mutatja be a legrégebbi hortobágyi madármegfigyelésektôl kezdve egészen a legfrissebb kutatásokig, jól szerkesztett, könnyen áttekinthetô formában. A különbözô idôszakokban végzett madártani megfigyelések adataiban tapasztalható eltérések okait vizsgálva igyekszik feltárni a madárvilág és az élôhelyi kezelések hatása közötti összefüggéseket annak érdekében, hogy a madarak védelme a jövôben még hatékonyabb lehessen. A szerzôk nem titkolt célja, hogy rávilágítsanak azokra az összefüggésekre, melyek segítségével ez a páratlan, világviszonylatban egyedülálló madárvilág hosszú távon megôrizhetô. Ennek érdekében az egyes fajok állományának megôrzéséhez megpróbálnak gyakorlati természetvédelmi útmutatással is szolgálni. A könyv három fô részbôl áll. Az elsô részben a Hortobágy kialakulását, földrajzi adottságait mutatják be a szerzôk, a természetes madárélôhelyek jellemzése mellett az azokat ért antropogén hatásokat is felsorolják. Külön fejezetet szentelnek a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi kezelési koncepciójá-

E

nak bemutatására, mely nagy hatással van az itt élô madárvilágra. A második részben Ecsedi Zoltán rövid ismertetést ad a Hortobágyon kutató madarászok munkásságáról. A puszta madárvilágával a harmadik rész foglalkozik részletesen, itt az egyes madárfajok leírását találjuk, rendszertani sorrendben. A leírások a fajok hortobágyi elôfordulását, vonulási és fészkelési szokásait, illetve védel-

mük lehetôségeit tartalmazzák. A szemléltetés érdekében minden egyes faj esetében elterjedési térképet is készítettek a szerzôk. Az értékes adatokat tartalmazó könyvet gyönyörû fotók és mûvészi grafikák teszik még élvezetesebbé. A szakemberek, illetve az elkötelezett természetbarátok számára egyaránt érdeklôdésre számot tartó könyv a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület gondozásában jelent meg. Papp Mónika

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents