AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Védôháló nélkül A magyar halászat nagykövete Pályázatok

2010. 15. évf. 7–8. szám

armadik alkalommal került sor a városligeti Vajdahunyadvárban a HÍR-es Íznapokra 2010. augusztus 28–29-én az Agármarketing Centrum szervezésében. A hagyományteremtô céllal megrendezett eseményen a Hagyományok-ÍzekRégiók (HÍR) magyar élelmiszergyûjteményben szereplô regionális, hagyományosan különleges termékekkel ismerkedhettek meg az érdeklôdôk. A gyûjtemény számos termékét megkóstolhatták, valamint egyes specialitások készítését a helyszínen meg is tekinthették. A rendezvényen a Hagyományok-ÍzekRégiók (HÍR) védjeggyel rendelkezô termékek mellett a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselô termékek is jelen voltak. A látványos gasztronómiai bemutatót az egész családnak tartalmas kikapcsolódást nyújtó színpadi programok, népzene és -tánc, valamint Védjegyet kapott a pannonhalmi törkölypálinka is kézmûves foglalkozások tették teljessé. A rendezvény keretében került sor a HÍR védjegy díjkiosztó gálára is, melyen idén elsô alkalommal összesen 47 termék kapott jogosultságot a védjegy használatára. Ezt követôen az új védjegypályázatról az Európai Minôségügyi Szervezet Hagyományos Élelmiszer munkacsoportja tartott szakmai konferenciát.

H

Vásári forgatag

Hagyományos eljárással készült lekvárok és szörpök gazdag kínálata

Képek és szöveg: Papp Mónika

A sajtok kedvelôi is találhattak újdonságokat

Idén 47 termékkel bôvült a hagyományos és tájjellegû termékek köre

A szikvíz is kiérdemelte a védjegyet

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Megvalósul a hosszú távú agrárstratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Hágai konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Jobban fölkészülhetünk a természeti katasztrófákra . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A lengyel kormány is támogatja a magyar földmoratórium meghosszabbítását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Gabonatermés-kilátások az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Szabad pálinkafôzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Felértékelôdik a gabona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Termelôtôl a menzára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Elsô helyen a magyar állam a földek elôvásárlásánál . . . . . . . . . . . . . . . 8 Illetékmentesen apáról fiúra szállhat a gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Jó hír a gazdáknak! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Az erdészek több mint hét milliárd forint támogatást kapnak . . . . . . . . 9 Betartatni a törvényt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

BRÜSSZELBE JÁRUNK Dél-Afrika cukorba fullad. Szalmonellajárvány Amerikában. Óvatos ukrán gabonaexportôrök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

ARCKÉPCSARNOK Caroline Spelman – brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 13 15 18 18

KUTATÁS Francia modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

RIPORT Egy alkotó gépész a káposzta hazájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Összefognak a Kárpát-medencei borászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A magyar halászat nagykövete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2010/180 HU-ISSN 1416-6194

AKTUALITÁSOK Egyeztessen a falugazdászával! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

PÁLYÁZATOK Tájékoztatás elektronikus kifizetési kérelembenyújtásról . . . . . . . . . . . . Támogatás borászati gépek beszerzéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aki szôlôt telepítene, most kérvényezze! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató takarmányjogi aktualitásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 35 35 36 39

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1–2 BELSÔ SZÍNES 3–4 BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Védôháló nélkül. Még egyszer egy javaslatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyéni ízeké a jövô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Október közepétôl 124 milliárd forintos SAPS elôleg . . . . . . . . . . . . . . . . Savanyú a szôlô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2010. 15. évfolyam 7–8. szám

HÍR-es Íznapok a Vajdahunyadvárban A magyar halászat nagykövete Egy alkotó gépész a káposzta hazájában

Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött. A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Halas nemzedékek: ifj. Woynarovich András, karján kisfiával, W. Gergôvel, dr. Woynarovich Elek és fia, Woynarovich András

Színek, hangulatok Könyvajánló – A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása

2010. 15. évfolyam 7–8. szám

(Woynarovich családi arhívumból)

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS The long term agricultural strategy comes true . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Conference in Hague . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Better preparation for natural disasters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Polish government supports the prolongation of Hungarian Land Moratorium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Perspectives of grain production in the European Union . . . . . . . . . . . . 6 Free distillation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Grain is being valorized . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 From farmers to restaurants . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 The Hungarian State is the first in land purchase . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A son may inherit a farm from his father without dues . . . . . . . . . . . . . . 9 Good news for farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Foresters get more than 7 billion HUF as a support . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Observing the law . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

ATTENDING BRUSSELS South Africa is drowning in sugar. Salmonella epidemic in America. Cautious Ukrainian grain exporters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

PORTRAITS Caroline Spelman – the British Minister of Environment, Food and Rural Affairs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Without protection. About a proposal – again . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Peculiar tastes are going to be trendy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 billion HUF from the middle of October – an advance payment of SAPS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sour grapes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13 15 18 18

RESEARCH The French model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

REPORT A creative engineer on the land of cabbage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Co-operation of the wine makers of the Carpathian Basin . . . . . . . . . . . 27 Ambassador of Hungarian fishery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

TOPICALITIES Conciliate with your farm advisor! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

APPLICATIONS Information about electronic application for payments . . . . . . . . . . . . . . Support for purchasing machines for wineries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . If you want to plant wine grapes, apply now! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The proposal of the Ministry of Rural Development for the Hungarian Agricultural Quality Award in 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Information about the current legal issues concerning feed production

34 35 35 36 39

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 COVER 2 INNER COLOURED 1–2 INNER COLOURED 3–4 COVER 3 COVER 4

2

HÍR-days in the Vajdahunyad Castle Ambassador of Hungarian fishery A creative engineer on the land of cabbage Colours, feelings Recommended books: Transformation of rural farming and society

AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15. Issue 7–8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 All of the articles and photos published in the periodical “Agriculture of the European Union” are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors. Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: ,,Fish” generations in Woynarovich family (From Woynarovich archives)

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó Hosszú távú agrárstratégiában gondolkodik az agrártárca. A mezôgazdaság és vidékfejlesztés mellett ez a környezetgazdálkodásra és a természetvédelemre is kiterjed. Kiemelt fontosságú a hungarikumokról szóló törvény. (Bôvebben a 15. oldalon.) 2011-tôl életbe lép az uniós földmegfigyelô mûholdrendszer. Az ehhez szükséges anyagi támogatást, mintegy 100 millió eurót rendelkezésre bocsátják egy EP döntést követôen. A döntés már megszületett. Így az Európai Unió nem lesz ráutalva amerikai mûholdak segítségére. Az áradások, földrengések és más katasztrófák elôre jelezhetôk lesznek. Így azokra részben föl is lehet készülni. (Bôvebben az 5. oldalon.) Új jogszabály teszi lehetôvé, hogy a közétkeztetést végzô intézmények – bölcsôdék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények – közvetlenül a helyi termelôtôl vásárolhatják meg a nyers húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejtermékeket, közbeszerzési eljárás nélkül. Ennek számos elônye lesz, így csökkenhet a szállítás távolsága, megpendülnek a vidéki kis- és középvállalkozások. (Bôvebben a 7. oldalon.) A Nemzeti Földalap visszakerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt-tôl a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Ez nagy elôrelépést hoz a demográfiai földprogram végrehajtásában. A továbbiakban a Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévô mezô- és erdôgazdasági földterületeket. Állami tulajdonban lévô erdôket nem lehet eladni. Megváltozott az elôvásárlási jog sorrendje: elsô helyen a magyar állam élhet elôvásárlási jogával. (További részletek a 8. oldalon.) Az ukrán vámhatóságok keményen ellenôrzik a fekete-tengeri kikötôkbôl induló, más országokba tartó ukrán gabonaszállító hajókat. A londoni székhelyû Gabona- és Takarmánygabona-kereskedelmi Szövetség keményen bírálta az ukrán vámhatóságokat. Szerintük teljesen fölösleges azt firtatni, hogy az adott szállítmányban malmi vagy takarmánygabona-minôségû búza van. Az ukránok azonban szemlátomást kivárnak. (A 11. oldalon.) Dél-afrikai cukortermelôk vámmentesen szeretnének cukrot exportálni az Európai Unióba. Csakhogy az unió Dél-Afrikát nem minôsíti fejlôdô országnak, amelyek vámmenteséget élveznek. A Dél-Afrikai Cukorszövetség azzal is kiegyezne, ha a világ legnagyobb cukorimportôre, az Európai Unió fogadna hosszú távú megállapodás nélkül is cukorszállítmányokat Dél-Afrikából. (Bôvebben a 11. oldalon.) Szalmonellajárvány tört ki az Amerikai Egyesült Államokban, ennek kapcsán mintegy félmilliárd tojást kellett kivonni a kereskedelembôl. Az uniót szerencsére nem érinti a szalmonellafertôzés, mivel az USA nem szállíthat Európába tojást, éppen azért, mert nem ad az uniónak információt szalmonellamentesítési programjáról. (Részletek a 11. oldalon.) A most 52 éves Caroline Spelman 2010. márciusa óta tölti be a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési miniszteri posztot. Tárcája álláspontja szerint a klímaváltozás miatt nem vonhatók be újabb földterületek a termelésbe, és vízhiánnyal is számolni kell, ezért a 2013 utáni közös agrárpolitika kidolgozásánál elsôdleges szempont a kevesebb energia, víz és termôterület mellett a nagyobb mennyiségû élelmiszer-termelés. (A továbbiak a 12. oldalon.) Az élelmiszer-importáló Japán tudatosan törekszik az ország élelmiszer-önellátásának növelésére, s ezzel összefüggésben a lakosság egészségi állapotának, életminôségének javítására. Az elmúlt 10 évben Japánban agrárpolitikai reformot hajtottak végre, s emögött az a nem is titkolt cél van, hogy lényegesen csökkenjen Japán élelmiszerfüggése más országoktól. (A 17. oldalon.) A francia CEMAGREF a környezetvédelemmel, a vízbázissal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatásokat hangolja össze Franciaország-szerte. Nem nagy költségvetéssel rendelkezik, és a kutatáshoz szükséges anyagiakat 30%-ban maga teremti elô szolgáltatásai révén, az ott dolgozó kutatók aktív részvételével. A kutatási témákat a prioritás dönti el, végrehajtásáért több tárca is felel. A kutatás több tárca együttes mûködésével és anyagi támogatásával valósul meg. A francia kutatási együttmûködés jó példája olvasható a 20. oldalon. „Petróleumlámpa fényénél, a nyakamra tekeredett köldökzsinórtól elkékülve láttam meg a napvilágot egy novemberi vasárnap, egy Tiszakóród melletti tanyán. Anyám azt mondta, amikor fölsírtam, megszólalt a harang”. A világhírû halbiológussal dr. Woynarovich Elekkel készült riport a 30. oldalon olvasható.


3

Hírek, események

Megvalósul a hosszú távú agrárstratégia Az agrártárca 10 éves ágazati stratégia kidolgozását tûzte ki célul, melynek tervezete várhatóan 2010 végéig elkészül, jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatóján. A komplex stratégiai terv a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés mellett a környezetgazdálkodásra és a természetvédelemre is ki fog terjedni. A második félév fô feladatait tartalmazó cselekvési terv már elkészült, ebben az uniós elnökségre való felkészülés mellett a hungarikumokról szóló törvény megalkotása kiemelt helyen szerepel. tárca a támogatási rendszert is felül fogja vizsgálni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból rendelkezésre álló 450–500 milliárd Ft támogatást a minôségi termelésre, a helyi közösségek fejlesztésére, illetve a családi gazdaságok erôsítésére kívánják fordítani. Ángyán József államtitkár az agrárstratégia kapcsán felsorolta azokat a fô szempontokat, melyeket a tárca figyelembe kíván majd venni. Ezek közül a legfontosabb a minôségi termékeket elôállító mezôgazdaságra való átállás, mely kis- és közepes, egyéni és családi gazdaságokra épül, ugyanakkor szem elôtt tartja a táji értékek megôrzését is. A piacszabályozás terén a jövôben a belföldi szükségletek kielégítése szerepel az elsô helyen, és csak a felesleg kerül majd kivitelre. Sor kerül majd az oktatási és szakképzési rendszer átalakítására is, az agrárkutatás megerôsítése érdekében pedig újjáépítik a kutatóintézeti hálózatot. A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése is a tervek között szerepel, ami nagymértékben hozzá fog járulni a komplex vidékfejlesztési elképzelés megvalósításához. Ángyán József kiemelte, a földkérdést is mielôbb rendezni kell. Ennek érdekében a földmoratórium meghosszabbítását célzó koráb-

bi kérelmet 2010. augusztus 31-ig meg fogják erôsíteni, a földtörvény módosítása pedig 2010 ôszére várható. 2010. szeptember 1-jén megalakult a Nemzeti Földalap, így lehetôvé válik majd a fiatal, gazdálkodni vágyó családok földhöz juttatása. A generációváltás megkönnyítése érdekében a gazdaságátadás illetékmentes lesz. Emellett az agrártárca kiemelt figyelmet kíván fordítani a hazánk GMO-mentességét garantáló törvények megalkotására és a génbanki hálózat kialakítására is. Ángyán József hangsúlyozta azt is, a jövôben a terület- és a vidékfejlesztés elemeinek összehangolása is fontos feladat, a pályázatok elkészítésének megkönnyítése érdekében. A Kárpát-medencében zajló gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységek összehangolására pedig tárcaközi bizottságot hoznak létre, melyben a minisztérium is aktív szerepet fog vállalni. A stratégia céljainak elérése érdekében több rendelet és jogszabály módosítására is szükség van, melyek közül kettô már napvilágot látott. 2010. július 6-tól hatályos a kistermelôi rendelet, amely a helyi termelés és fogyasztás összhangját hivatott megteremteni, valamint július 20-án lépett életbe a másodlagos élelmiszervizsgálatra vonatkozó rendelet, mely megakadályozza a gyenge minôségû termékek piacra kerülését, és a termelôket a jó minôségû, magas feldolgozottsági szintû termékek elôállítására ösztönzi. Emellett a tárca a fiatal generáció vidéki élet iránti érdeklôdésének felkeltésén is munkálkodik, ennek érdekében hirdetik meg a „Vidéken élni jó!” címû rajzpályázatot, mely a vidéki gazdaságok életébe enged betekintést. Papp Mónika

Hágai konferencia Gerda Verburg, a holland agrártárca vezetôje megerôsítette nemrégiben, hogy a holland mezôgazdasági és halászati minisztérium szervezésében egyhetes konferenciát tartanak 2010. október 31-tôl november 5-ig Hágában. Téma: Mezôgazdaság és élelmiszerbiztonság a klímaváltozás árnyékában. A konferencia szervezésében a Világbank és a FAO is részt vesz – azzal összefüggésben, hogy cselekvési irányt mutasson konkrét akciókkal, valamint mezôgazdasági vonatkozású befektetésekkel, hogy ezzel ellen-

4

súlyozzák a klímaváltozás káros hatásait. A 10 oldalas elôzetes konferenciaprogramot már elküldték a fenntartható fejlôdés és a szegénység visszaszorítása jegyében Gerda Verburg miniszterasszonynak – aki a hágai konferenciát az év végén megtartandó cancuni konferencia elôhírnökeként jellemezte. TE Forrás: AgraFocus 2010. júliusi szám


Hírek, események

Jobban fölkészülhetünk a természeti katasztrófákra Áradások, földrengések, olajszivárgások és más katasztrófák esetén nyújthat fontos segítséget a 2014-tôl mûködésbe lépô uniós polgári használatú földmegfigyelô mûholdrendszer, a GMES, miután az Európai Parlament döntött a program 2011–13-as elôkészítô elemeirôl és az ehhez szükséges 107 millió eurós támogatás megadásáról. A mûholdrendszer kiépítése után az EU saját adatokat gyûjthet, és nem lesz rászorulva az amerikai mûholdak segítségére. Az EP és a Tanács elôzetes megegyezése szerint a helyi, regionális és tagállami igénylôk is ingyenesen használhatják majd a rendszer szolgáltatásait, ezzel is megkönnyítve a katasztrófák elleni védekezést. A GMES megvalósításával az uniónak olyan saját infrastruktúrája lesz, amely hatékonyabb környezetirányítást tesz lehetôvé, és az állampolgárok biztonságát is növeli. A mûholdak alkalmasak lesznek az éghajlatváltozás nyomon követésére, valamint segítséget nyújtanak a mezô- és erdôgazdasággal, energiával, városfejlesztéssel, infrastruktúrával kapcsolatos döntések meghozatalához is. Herczog Edit, a költségvetési bizottság témáért felelôs tagjának az a véleménye, hogy a program biztonságos mûködéséhez továbbra is szükség van a megfelelô uniós eszközök és finanszírozási rendszerek kialakítására, figyelembe véve az ûrszektor sajátosságait, illetve a kiegyensúlyozott ipari struktúra szükségességét. Ehhez bôvíteni kell a hetedik kutatási keretprogram (FP7) 2007–2013 közötti elôirányzatait.

„A magyarországi ár- és belvízhelyzet, majd a vörösiszap-katasztrófa is rávilágított arra, milyen fontos a természeti katasztrófák mind pontosabb elôrejelzése, éppen ezért a következô hétéves pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie olyan megfelelô uniós eszközöket és támogatási rendszereket is, amelyek lehetôvé teszik az ûrkutatásba, valamint az Európát és polgárait szolgáló, a világûrbe telepített alkalmazásokba történô hosszú távú uniós befektetéseket.” – fogalmazott Herczog Edit. Forrás: S-D.Delegation HU [[email protected]]

A lengyel kormány is támogatja a magyar földmoratórium meghosszabbítását Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter július végén Varsóban tárgyalt a Lengyel Köztársaság mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszterével, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával. Miniszter úr elsô hivatalos kétoldalú külföldi útja Varsóba vezetett, jelezve ezzel is, hogy az új magyar kormány számára a magyar–lengyel kapcsolat kiemelt fontosságú. A találkozók jól szol-


gálták a 2011-es magyar EU-elnökségi felkészülést, és lehetôvé tették, hogy még szorosabb egyeztetések folyjanak a közeljövôben a két ország között. Fazekas Sándor kérte Lengyelország segítségét a magyar termôföld-moratórium meghoszszabbítása ügyében. Marek Sawicki támogatásáról biztosította hazánkat. A lengyel és a magyar miniszter áttekintette az Európai Unió közös ag-

5

Hírek, események rárpolitikájának 2013 utáni jövôjével kapcsolatos kérdéseit is. A környezetvédelmi minisztérium államtitkárával folytatott találkozón az uniós elnökségi prioritásokról és aktuális környezetvédelmi kérdésekrôl egyeztettek. Lengyel részrôl ígéretet tettek arra, hogy segíteni fogják elnökségi programunk megvalósítását, különös tekintettel a kiemelt területekre (vízpolitika, biológiai sokféleség védel-

me, fenntartható anyaggazdálkodás és erôforráshatékonyság). Mindkét szaktárcánál szó volt a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) ügyérôl. Magyarország a jövôben is fenn kívánja tartani GMO-mentességét, és ebben számíthat a lengyel fél támogatására. VM Sajtóközlemény

Gabonatermés-kilátások az Európai Unióban Az Európai Unió 27 tagállamában a 2010/11-es piaci évben a gabonatermés becslések szerint eléri a 286 millió tonnát, ami 1,3 százalékkal alacsonyabb a 2009/10-es évhez képest a COPACOGECA júliusi jelentése szerint. Az árpa terméscsökkenése a legnagyobb, 7,4%, ami nagyrészt annak a ténynek tudható be, hogy ez a gabonafaj nem választható automatikusan intervenciós tárolásra. A lágy búza termésmennyisége mintegy 3,3%-kal emelkedett: 128,7 millió tonnáról 132,9 millió tonnára nôtt egyik évrôl a másikra. Általánosságban elmondható, hogy az EU27ek szántóföldi mezôgazdasági területe több mint 1 millió hektárral (!) csökkent – különösen Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, Franciaország, Észtország és Németország mutatott csökkenô trendeket a szántó területében.

Az EU 27-ek olajosmag-termése átlagosan 2,2%-kal emelkedik várhatóan ebben az évben; 28,9 millió tonnára, amin belül a szójatermés 15,8%-kal emelkedik – a COPA becslése szerint. A COCEREAL, a Gabonakereskedôk Egyesülete finom különbséget tesz azzal, hogy a gabonatermés szerinte kismértékben emelkedik 283,68 millió tonnára, de megerôsítette, hogy a lágy búza enyhén emelkedik, szemben az árpatermés csökkenésével. Az olajos magvakra vonatkozóan a COCEREAL számítása szerint a bevetett terület 10,62 millió hektárról 10,9 millió hektárra nôtt; de a termésbecslés szerint a termés mégiscsak csökken a területnövekedés ellenére is. TE Forrás: AgraFocus 2010. júliusi szám

Szabad pálinkafôzés Az Országgyûlés megszavazta a jövedéki törvény módosítását (augusztus 1-tôl hatályos). – A jogszabály változásával a magyar emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról, legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. – A kistermelô a saját gyümölcsébôl vagy a kipréselt szôlô törkölyébôl legálisan pálinkát fôzhet. (A vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs.) Saját fogyasztásra szánt pálinkafôzésnél (amennyiben a termelô nem adja el a gyümölcspárlatot): – 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, – a fôzést nem kell sehol elôre bejelenteni, – a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni.

6

Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfôzésben készült pálinkát, erre is van lehetôsége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhatja az italt. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség fôzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi fôzdéknek. A törvénymódosítás elsôsorban arra szolgál, hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kí-


Hírek, események nálására szánt gyümölcspálinka fôzését. Lehetôvé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a kipréselt szôlô törkölyének házi hasznosítását. A pálinkafogyasztás kultúránk része, vidéken ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelô, lakodalom, temetés) vagy az esztendô ünnepeihez kötôdik. A pálinkafôzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásá-

ban, nem vész kárba az elhullott gyümölcs, tiszta marad a porta. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafôzés miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny. VM Sajtóiroda

Felértékelôdik a gabona Oroszországban a 2009. évi 97 millió tonnás gabonaterméssel szemben az idei termés csupán 65 millió tonnát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a termelés egyik évrôl a másikra több mint a harmadával csökkent. Ennek hatása már most érezhetô Oroszországban: a kenyér ára 20%-kal emelkedett. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Oroszrszág 2010. augusztus 15-e és december 31-e között búzaexport-tilalmat rendelt el az erdôtüzekre és a terméskiesésre tekintettel. A Világbank aggódik az exportkorlátozás miatt, de az orosz döntésre aligha van ráhatással. Az aggodalom oka: a Világbank attól tart, hogy megismétlôdhet a 2007– 2008-as élelmiszerválság. Ukrajna nemcsak fontolgatja a búzaexport leállítását. Mint a világ hatodik legnagyobb búzaexportôre gyakorlatilag leállította búzaexportját. A dominóeffektus továbbmehet, az aszály sújtotta Kazahszán szintén hasonló döntésre készül. Ukrajna kevésbé szenvedett az aszály miatt, mint Oroszország, így a 2009. évi 48 millió tonna gabo-

naterméssel szemben idén 40 millió tonna gabonát takarított be, vagyis a csökkenés elenyészô az oroszországihoz képest. TE Forrás: Napi Gazdaság 2010. augusztus 10–14.

Termelôtôl a menzára Az Országgyûlés elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását (2010. augusztus 1-jétôl hatályos). A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt a kistermelôk, a mikro-, kis és középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni a közbeszerzési eljárásokban. Az új jogszabály lehetôvé teszi, hogy a közétkeztetést végzô intézmények (bölcsôdék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelôtôl megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelôk piacra jutási esélyei növekednek. A he-


lyi beszerzés lehetôségével kevesebb terményt, fôzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a közlekedési eredetû légszennyezés és az üzemanyaghasználat is csökkenthetô. A közbeszerzési törvénycsomag a pontosító módosításokkal egyértelmû, átlátható szabályozást jelent. A lánckereskedelem kiiktatásával, a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-elôállító, feldolgozó és értékesítô vállalkozások és a helyi közétkeztetô intézmények. 2010. szeptember 15-én lépett életbe a közbeszerzési törvény azon változtatása, mely lehetôvé teszi, hogy a hazai kistermelôk mentesüljenek a közbeszerzési kötelezettség alól bizonyos termékek esetében. VM Sajtóiroda

7

Hírek, események

Elsô helyen a magyar állam a földek elôvásárlásánál Szeptember elsején megalakult a Nemzeti Földalapkezelô − A kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, földhöz juttatja a fiatal gazdákat. A jogszabály-módosítás célja, hogy a földspekulációt és a zsebszerzôdésekkel való visszaéléseket megakadályozza. − A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô ZRt.-tôl a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy a kormány népesedési, demográfiai földprogramját végrehajtsa. − A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történô eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. − A földtulajdonosoknak elsôként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelô. − A megkötött szerzôdés tartalmából nyilvános lesz a szerzôdô neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidô, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerzôdés idôtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékû szerzôdéseket az NFA a honlapján teszi közzé. − A földek hasznosításának fô szabálya a nyilvános pályáztatás. − Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt.-nek, ezért a korábbi szerzôdéseknél nem kell szerzôdést módosítani. − A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévô mezô- és erdôgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelôs miniszter – a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (NFA) útján – gyakorolja az alap felett. − A Nemzeti Földalapban lévô nagy értékû (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. − A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamit a földbirtok-politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani. − Az állami tulajdonban lévô erdôket nem lehet eladni.

8

− A Termôföldrôl szóló törvény módosításának a célja, hogy megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerzôdések realizálását. − Az új törvényben változik az elôvásárlási jog sorrendje. Elsô helyen a magyar állam jogosult élni elôvásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelôen „piaci szereplôként” tudjon fellépni. − A földpiac aktív szereplôjévé elôlépô állam elôvásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelybôl tartós, örökölhetô földbérleti jogot ad elsôsorban a gazdálkodó családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2–3 gyermeket felnevelnek. − A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” definícióját. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezô ôstermelô vagy egyéni mezôgazdasági vállalkozó magánszemély minôsül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termôföld vagy tanya fekszik. VM Sajtóiroda


Hírek, események

Illetékmentesen apáról fiúra szállhat a gazdaság Az Országgyûlés megszavazta az illetéktörvényt (2010. augusztus 1-tôl hatályos). A családon belüli gazdaságátadás megkönnyítése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte az illetéktörvény módosítását. Augusztus 1-tôl illeték- és adómentes lesz a családon belüli gazdaságátadás. A jogszabály-módosítás segíti az egymást követô nemzedékek kapcsolatának erôsödését, a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását. Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termôföld, a tanya, és a mezôgazdasági termelôtevékenységhez szükséges, mûvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ingó – ide értve a gépjármûvet és a pótkocsit is – tu-

lajdonának, illetve vagyoni értékû jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál (többek között házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, testvér). Az illetékszabályok módosítása elôsegíti, hogy a tradicionálisan mezôgazdasági tevékenységbôl élô családokban többletteher viselése nélkül, – ne csak öröklés jogcímén, – átörökíthetô legyen minden, ami a mezôgazdasági tevékenység folytatásához szükséges. A törvény összhangban áll az európai vidék- és agrárpolitikával, amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok adják. VM Sajtóiroda

Jó hír a gazdáknak! Az Országgyûlés megszavazta a vízgazdálkodási hozzájárulás eltörlését (2011. január 1-tôl hatályos). A vízgazdálkodási törvény módosításával a jövôben nem szedhetnek a termelôktôl járulékot a vízgazdálkodási társulások. Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserébe a területükön, vagy annak közelében lévô összes árkot, csatornát, árokpartot a vízmûvek megtisztítsák. Az esetek

többségében azonban a vízgazdálkodási társulások – elsôsorban pénzhiány miatt – nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-tôl, a jogszabály életbe lépésétôl megszûnik. A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, a forráshiánnyal küzdô vízgazdálkodási társulások a tervek szerint a jövôben egységes állami irányítás alá kerülnek. VM Sajtóiroda

Az erdészek több mint hét milliárd forint támogatást kapnak 7,4 milliárd forint támogatást nyújt a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) öt jogcímen: mezôgazdasági területek erdôsítésére, agrárerdészeti rendszerek létrehozására, erdô-környezetvédelmi intézkedésekre, erdészeti potenciál helyreállítására, valamint erdôszerkezet-átalakításra. Összesen mintegy 6400 kérelemre csaknem 7,4 milliárd forintot fizet az MVH, melynek forrása nemzeti és uniós keretbôl is biztosított. A hivatal még az idén megkezdi a támogatások folyósítását. A jogcímekre a kifizetési kérelmeket az idei


területalapú támogatási kérelem részeként kellett benyújtani. Az MVH emellett két további jogcím, a lágy- és fás szárú energiaültetvények telepítése, valamint a gyümölcsültetvények korszerûsítése kapcsán is meghatározta a kifizethetô támogatási összegeket. Ezek alapján energiaültetvények telepítésére 54 millió forintot, míg gyümölcsültetvények korszerûsítésére több mint 417 millió forintot fizet. A kifizetés forrásai ezeknél a jogcímeknél is biztosítottak. VM Sajtóiroda

9

Hírek, események – Brüsszelbe járunk

Betartatni a törvényt Vis maior igazolással rendelkezô gazdákat polgári perben sem lehet meghurcolni A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tôlük. A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására. A minisztérium információi szerint egyes terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégesô, belvíz, árvíz) igazolását, és kötbér megfizetését, illetve terményt követelnek a velük szerzôdésben álló gazdálkodóktól. A termelôk emiatt a fizetésképtelenség határára sodródnak, hiszen a termésük nagy része, de akár teljes mennyisége is megsemmisült. A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatában van annak, hogy egyedi szerzôdések megítélése a bíróság, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, azonban jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai célkitûzéseivel ellentétes kereskedelmi gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles nyilvánossággal is megismertesse. A Vidékfejlesztési Minisztérium – az érintett gazdák, gazdálkodók kérésére – ismételten kinyilvánítja azon álláspontját, miszerint a vis maior-igazolással rendelkezô gazdákat, gazdálkodókat, valamint az igazolásokban megjelölt területeket nemcsak a támogatások igénybevételével összefüggô, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat is – eljárásokban is vis maior-ese-

mény által sújtott gazdának, gazdálkodónak, valamint területnek tekinti. Ezt a minisztériumi álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja. A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz számos bejelentés érkezett arról, hogy az idén tavasszal a felvásárlók a 2010. évi termésre úgy kötöttek adásvételi szerzôdést, hogy az áru valójában még meg sem termett. A Ptk. rendelkezései értelmében a szerzôdéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebben az idôpontban az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 2010. évi termésû gabonafélékre legfeljebb szállítási vagy mezôgazdasági termékértékesítési szerzôdést köthettek volna. Információkat kaptunk arról is, hogy több felvásárló a nem teljesítô gazdákat, gazdálkodókat kötbér megfizetésére kívánja kötelezni. A Ptk. 246. § (1) bekezdése értelmében kötbér csak a kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhetô. Az igazolt vis maior-eset mentesíti a kötelezettet a kötbér megfizetése alól. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy amenynyiben a vis maior miatti károkozás csak a termés egy részét érintette, az érintett gazdáknak, gazdálkodóknak szerzôdéseiket arányosan teljesíteniük kell. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a mezôgazdaságot sújtó vis maior-esetek kezelésérôl. VM Sajtóiroda

Dél-Afrika cukorba fullad Szalmonellajárvány Amerikában Óvatos ukrán gabonaexportôrök gazdasági válságra való tekintettel a cseh kormány az agrártermelôknek járó nemzeti kiegészítést 2011-ben nem tervezi megadni a cseh gazdáknak. Számos tagállam igyekszik csökkenteni a költségeket. Az sem kizárt, hogy Csehország példáját mások is követik. A csatlakozási szerzôdés szerint 11 tagállam jogosult az uniós közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésére. (Emlékeztetôül: a csatlakozáskor az új tagállamok a régi tagállamok termelôihez viszonyítva a

A

10

közvetlen támogatások töredékét kapták csupán, 2004-ben az uniós támogatás 25%-val indultak és évenként fokozatosan növekedve csak 10 év átmenet után 2013-ban jutnak hozzá a 100%-os szinthez).

Pénzszûkében A pénzügyi- és gazdasági válság hatásaként elôtérbe került gazdasági megszorító intézkedések,


Brüsszelbe járunk takarékoskodási kényszer egyre több tagországban az agrárgazdaság nemzeti támogatását is érintik. Franciaországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Németországban az agrárkiadások kilátásba helyezett csökkentésérôl már néhány hónapja heves vita zajlik. Az új tagországok a Csatlakozási Szerzôdésben megengedett legfeljebb 30%-ig terjedô nemzeti kiegészítésnek csak töredékét tudják megadni, mert anyagi lehetôségeik nem engedik meg a teljes összeget.

Visszafordított hajók Gabonaexport vonatkozásában még mindig nagy a bizonytalanság. Mykola Prysyazhnyuk, ukrán földmûvelésügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a világ gabonapiacának „lenyugvása” után fogják közzétenni gabonaexport-kvótáikat. Vagyis, az ukrán gabonaexportot bizonytalan idôre fölfüggesztették. Szakértôk szerint az ukrán gabonaexport 15 millió tonna alatti lesz a 2010–2011es évben, összehasonlítva 2009-ben az összesen 46 millió tonna ukrán gabonatermelésbôl 21,5 millió tonnát exportáltak. És – teszik hozzá – az ukrán Fekete tengeri és Azovi tengeri kikötôkbôl kiinduló gabonaszállítmányokat rendkívüli és alapos ellenôrzéseknek vetik alá, s többnyire vissza is fordítják a hajókat. A kereskedôk keményen kritizálják az ukrán vámhatóságokat. A Gabona és Takarmánygabona kereskedelmi Szövetség (GAFTA) egészen a Világkereskedelmi Szervezethez és uniós hatóságokhoz is elment, hogy bepanaszolja Ukrajnát és az ukrán vámhatóságokat, mondván, szétzüllesztik a gabonakereskedelmet az ukránok. (Holott ôk csupán kivárnak, és nemzeti érdekeiket helyezik elôtérbe. A szerk.) A londoni székhelyû GAFTA keményen kritizálta az ukrán vámhatóságokat, akik – úgymond – szôrszálhasogató ellenôrzéseikkel akadályozzák az áruk szabad áramlását. Teljesen szükségtelen – szerintük – azt firtatni, hogy az adott szállítmányban malmi vagy takarmánygabona minôségû búza van... Annál is inkább – így a GAFTA szóvivôje – mivel a vizsgálatokat nem tudományos alapon végzik– nincs nemzetközileg elfogadott mintavétel az ellenôrzések során.

Genetikai térképek Angol kutatók kidolgozták a búza genetikai térképét. A genetikai variációk felelôsek a betegségekkel szembeni ellenállóképességért, a szárazságtûrésért, a hozamért. A rizs genetikai térképét 2005-ben, a kukoricáét 2009-ben, a


szójáét 2010 elején sikerült megalkotni. Ezek a kutatások felgyorsíthatják és eredményessé teszik a fajtanemesítést – s ezzel az élelmiszerhiány, illetve az éhezés elleni küzdelemben hatásos eszközül szolgálnak.

Cukornagyhatalmak A dél-afrikai cukortermelôk minden igyekezetükkel azon vannak, hogy vámmentesen exportálhassanak cukrot az Európai Unióba addig is, amíg létrejön a Hosszútávú Gazdasági Együttmûködési Egyezmény (EPA) a kvóta- és vámmentes egyezség az Európai Piaccal. Dél-Afrika a világ egyik legnagyobb cukortermelôje. Az elsô 10 között van, cukortermelésének 40%-át exportálja. A gondot az okozza, hogy az Európai Unió Dél-Afrikát nem minôsíti fejlôdô országnak (LDC), amelyek már élvezik a kvóta- és vámmentességet az Unió cukorpiacán. A Dél-Afrikai Cukor Szövetség szerint a dél-afrikai kormány és az Európai Unió már folytat tárgyalásokat a gazdasági partneregyezségrôl. Az Európai Unió a világ legnagyobb cukor-importôre. A Dél-Afrikai Cukorszövetség kiegyezne azzal is, hogy egy meghatározott mennyiségû vámmentes cukrot hozhatna az Unió piacára, még attól folytatódhatnak hosszútávra szóló tárgyalások.

Vigyázat, szalmonella! Szalmonella járvány tört ki az Amerikai Egyesült Államokban. Az Iowa állambeli két farmhoz vezetett az USÁ-ban kitört szalmonella járvány. Ennek kapcsán fél milliárd tojást vontak ki a kereskedelmi forgalomból. 2010 májusa és júliusa között 2000 szalmonella megbetegedést regisztráltak szerte az Amerikai Egyesült Államokban. 1300 esettel többet a szokásosnál, jelentették amerikai élelmiszerbiztonsági szakemberek. A szálak az Iowa-i Hillandale és Wright County Egg – által kibocsátott tojáshoz vezettek – ennek kapcsán 170 és 380 millió tojást vontak ki a kereskedelmi forgalomból. Az Európai Uniót nem érinti a szalmonellafertôzés, mivel az Unió tiltja az amerikai tojás exportot – éppen amiatt, hogy Amerika nem ad információt a Bizottságnak az általa kezdeményezett szalmonellamentesítési programról és annak amerikai alkalmazási módjáról. Csupán a következô országok hozhatnak be az Unióba harmadik országból úgynevezett „asztali tojást”: Horvátország, Izrael, Norvégia és Svájc. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts

11

Arcképcsarnok

Caroline Spelman brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési miniszter 1958. május 4-én született Angliában, Hertfordshire megyében, Bishop’s Stortford városában. Házas, három gyermek édesanyja. Középiskoláit Bishop’s Stortford városban végezte, késôbb európai tanulmányokból szerzett diplomát a londoni egyetemen. 1981–1984 között a Nemzeti Farmer Szövetség Cukorrépa Terméktanácsának titkára volt. 1984–1989 között az Európai Répatermelôk Nemzetközi Szövetségének igazgatóhelyettese volt Párizsban. 1989–1993 között az Európai Mezôgazdasági Kutatások Központjának (CEAS) tudományos munkatársaként dolgozott. 1997-ben beválasztották az angol Parlamentbe. 2007-ben a David Cameron által vezetett Konzervatív Párt elnöki posztjára jelölték. 2009-ben a szervezeti átalakulás miatt a településekért és helyi önkormányzatokért felelôs államtitkárságra került. 2010. május 12-én nevezték ki környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési miniszterré. Elôdje Hilary Benn volt. 2010. május 13-án titkos tanácsos címet kapott. Franciául és németül folyékonyan beszél. A brit agrártárca álláspontja szerint az európai mezôgazdaságnak a jövôben nemcsak az élelmiszerbiztonságot kell megteremtenie a fogyasztók számára, hanem hatékonyan hozzá kell járulnia a világ növekvô népességének élelmezéséhez is. A britek úgy vélik, a klímaváltozás kedvezôtlen hatásainak elkerülése érdekében nem vonhatók be újabb földterületek a termelésbe, és a vízhiánnyal is számolni kell, ezért a 2013 utáni új közös agrárpolitika (KAP) kialakításánál elsôdleges szempont kell legyen annak kidolgozása, hogyan lehet kevesebb energia, víz és termôterület felhasználásával

12

nagyobb mennyiségû élelmiszert termelni. Ugyanakkor a költségek csökkentését is fontos feladatnak tartják. Caroline Spelman a 2013 utáni agrárköltségvetésrôl szóló júniusi miniszteri tanácsülésen úgy nyilatkozott, az eddigi költségvetési összeget mindenképpen csökkenteni kell, és a kiadásokat fontossági sorrend alapján kell rangsorolni. Ennek érdekében a KAP teljes körû reformját szorgalmazta az uniós tagországok többségének ellenében. A brit miniszter asszony a gazdasági válságra való tekintettel az agrártámogatások mérséklésére ugyancsak javaslatot tett Dacian Cioloș mezôgazdasági biztosnak, aki azonban elutasította kérését arra hivatkozva, hogy a jelenlegi összeg tovább már nem csökkenthetô. A KAP-reform mellett Caroline Spelman az agrárágazatot érintô kihívások kezelését szintén fontos feladatnak tartja, melyek közül a biztonságos, megfizethetô élelmiszerek iránti növekvô igény kielégítésére, a klímaváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre kíván kiemelt figyelmet fordítani. Ezeknek a céloknak a megvalósítását a 2010 januárjában elfogadott hosszú távú élelmiszer stratégia (The Food 2030 Strategy) segíti elô. Ugyanakkor a brit agrártárca az összkormányzati élelmiszerkutatási és innovációs stratégiában (UK Cross Gouvernement Food Research and Innovation Strategy) is aktív szerepet vállal. A program keretében a Fenntartható Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Platform a következô években komoly anyagi támogatást nyújt az élelmiszeripari innovatív technológiai kutatásokhoz, valamint részt vesz a fenntartható és biztonságos élelmiszerrendszer kialakításában is. Ugyanakkor az intézmények közötti nemzetközi együttmûködést is támogatja, az új ágazati igényeknek megfelelô szakemberek képzéséhez pedig átfogó oktatási programot indít. Papp Mónika


EU Agrárium és piacszabályozás

Védôháló nélkül Még egyszer egy javaslatról Az USDA-ERS legfrissebb 2020-ig szóló hosszú távú prognózisa szerint a világ búzakereskedelme a következô évtizedben mindössze 8 százalékkal, a jelenlegi 138,9 millió tonnáról az idôszak végére 149,5 millió tonnára nô. A változás mértéke nem annyira lényeges, hogy egy általános témájú agrárfolyóiratban említést érdemelne. A jövôbeni változást nem az üteme, hanem a mögötte kirajzolódó strukturális átrendezôdés teszi számunkra, magyarok számára különösen fontossá. A búzaexportban az USA vezetô szerepét az orosz, ukrán és kazah export veszi át. E három FÁK tagállam dinamikusan növekvô kivitele 2020-ra már a teljes búza-világkereskedelem több mint egyharmadát teszi ki, miközben az USA exportja jó esetben is a jelenlegi (25 millió tonnás szinten) stagnál. – Ez azt jelenti, hogy az EU-tól (és pláne Magyarországtól) egy kôhajításra lévô fekete-tengeri régió a búza világkereskedelmi export központjává válik, ami igen jelentôs következménnyel jár az EU-ra, és ezen belül Magyarországra nézve.

2010-ben miért idôszerû ismét a hazai gabona-közraktári rendszer gyökeres átalakítása? A következmények közül az általam legfontosabbnak tartott piacszabályozási vonatkozást emelném ki. Jelesül azt, hogy az exportorientált hazai gabonapiaci árképzésben az eddiginél is meghatározóbb tényezôvé válik a feketetengeri exportár, amely – tegyük hozzá – az említett országok klimatikus viszonyai, és tetemes termésingadozásai következtében a jövôben nagymértékben fog ingadozni. Ha a három országban termés szûke van – lásd az idei évet – a világpiaci ár rövid idôn belül több mint a felével nôhet. Természetesen jó termés esetén az inga az ellenkezô irányban is ki fog lendülni. Hogy lefele a kilengés milyen mértékû lehet, arra vonatkozóan csak sejtéseink lehetnek. Mindenesetre a következtetés logikusan adódik: a jövôben az alacsony világpiaci árakra is fel kell készülni. Tegyük hozzá, olyan körülmények között, amikor az Unió belsô gabonapiacán 2010 novemberétôl a több mint 40 éve funkcionáló, korlátlan intervenció által biztosított árgarancia megszûnik. Olyan ez, mint amikor az akrobata alól eltávolítják a védôhálót… Ezért gondolom, és javaslom, hogy döntéshozóink és az ágazat érdekképviseleti szervei gon-


dolják végig egy tíz éve kidolgozott eddig még nem publikált javaslatomat, amelyet – nem a jelenlegi közraktári rendszer idôrôl idôre jelentkezô problémái, azok is, de még inkább – a gabona-világpiaci kondíciók változása, illetve az uniós árgarancia megszûnése éppoly idôszerûvé tesz, mint az uniós csatlakozás elôtt, kidolgozása idején volt.

A szövetkezeti tulajdoni formában mûködô termelô-orientált gabona-közraktározási rendszer (TOG) kialakítására készített javaslatról 1. Mi a javaslat lényege? – A javaslat az ország teljes gabonatermesztô területét lefedô, gabona-közraktári szövetkezeti hálózat létrehozására vonatkozik, amely hálózat a raktárkapacitás biztosításán, és közraktárjegy kibocsátásán túl, gabonakereskedelemmel, hitelezéssel, különbözô post-harvest jellegû terménymanipulációval (szárítás, rostálás, osztályozás) és termelôeszköz-kereskedelemmel foglalkozna. 2. 2000 tavaszán mi tette különösen idôszerûvé javaslatunkat? • Elôször az, hogy a hálózat szolgáltatásai és termelést integráló szerepe révén a hazai gabonaszektorban a kormányzati szándékokkal összhangban megerôsíti a családi gazdaságok pozícióját. • Másodszor, ez a javaslat a jelenlegi agrárpolitikát abban a másik fô törekvésében is támogatná -, hogy konkrétan a magyar gabonavertikumban a vertikumon belüli tevékenységek nagy részét lefedô, új típusú termelôi tulajdonban lévô raktárszövetkezetek létesítését teszi lehetôvé. • Harmadszor, elôzetes információk alapján valószínûsíthetô, hogy intervenció a teljes jogú tagság és a közös agrárpolitika hazai bevezetése után – az általános EU szabályozásnak megfelelôen – Magyarországon is november 1-jén fog kezdôdni a magyar kormány által javasolt augusztus 1-je helyett, és ezzel a hazai kalászos termés a KAP gabonapiaci árszabályozás révén a piaci értékesítés szempontjából rendkívül kritikus idôszakban (augusztus, szeptember és október hónapokban) nem részesül

13

EU Agrárium és piacszabályozás közvetlen árvédelemben. A javaslat az EU intervenció hiányában olyan intézményi lehetôséget teremt a termelôk számára, amely révén a számukra kedvezôtlen szezonális áringadozás nagy része piaci alapon kiküszöbölhetôvé válik. 3. Milyen törvényi és egyéb változtatások szükségesek az általunk javasolt rendszer megvalósításához? – A hazai gabona-közraktározás csak abban az esetben decentralizálható, ha az külön válik a jelenlegi jelzálogházszerûen mûködô általános közraktári rendszertôl. Hogy ez megvalósulhasson, ehhez a következô lépések megtétele szükséges: • A jelenlegi általános közraktári törvény helyett, meg kell alkotni egy új, csak a gabonaközraktározását szabályozó törvényt; • Külön jogszabályban szükséges megszabni a gabonaraktárakkal szembeni minimális mûszaki és mûködési követelményeket; • A gabonafélék olyan minôségi osztályozását kell kialakítani, amely nagyobb veszteség nélkül lehetôvé teszi az egyedi elkülönítés nélküli raktározást. • Ezek a szövetkezeti formában és közraktári jogosítvánnyal rendelkezô decentralizált gabonaraktárak csak abban az esetben mûködtethetôk gazdaságosan, ha a közraktári alapfunkció az adott vállalati egységen belül kiegészülhet elsôsorban gabonakereskedelemmel, amihez viszont – hogy a közraktározás ilyen feltételek között is kielégítô biztonságot nyújtson – a gabonaközraktárak által folytatott kereskedelem általánosnál szigorúbb szabályozására, és a rendszer hármas biztonsági pillérének megerôsítésére van szükség: • Az elsô és legfontosabb a technológiailag kompetens Felügyelet megteremtése, oly módon, hogy ez a feladat a gabonaraktározástól idegen Gazdasági Minisztérium keretei közül közvetlenül átkerül a VM keretei közé, és a felügyeleti szervezet, a törvényi szabályozásból adódóan csak gabonával kell hogy foglalkozzon. • A technológiailag kompetens Felügyeleten kívül a decentralizált rendszer másik biztonsági pillérét a piaci szereplôk hozzájárulásával képzôdô, a betétbiztosításhoz hasonló elvek alapján mûködô Gabona-közraktári Biztosítási- és Garancialap képezi, amely állami támogatással is kiegészülhet.

14

• Végül a megfelelôen felügyelt és Garancialappal megtámogatott rendszer gazdaságosan a biztosító társaságoknál biztosíthatóvá válik (harmadik pillér). 4. Milyen állami szerepvállalás szükséges az új rendszer bevezetéséhez, illetve a javasolt rendszer milyen kapcsolatban áll az állami piacszabályozással? – Ebben a vonatkozásban azt tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, hogy a rendszer legfontosabb biztonsági pilléreként értékelhetô Felügyeletet mindenképp állami keretek között kell létrehozni, ez azonban hosszú távon nem növeli az állami adminisztrációt, mivel a Felügyelet által a közraktári rendszerben felmerülô ellenôrzési feladatok nagy része – raktár-, készlet-, és pénzügyi ellenôrzés – a teljes jogú tagság elnyerése és az EU típusú általános gabonapiaci intervenció hazai bevezetése után egyébként is felmerül. Ugyanakkor a rendszert a teljes jogú tagság elnyerése után az EU típusú gabonapiaci intervenció közvetlen lebonyolításába is hatékonyan be lehetne vonni. (Miközben az az EU csatlakozás bekövetkezéséig is jelentôs piacstabilizáló hatást vált ki, részben azáltal, hogy hozzájárul a szezonális áringadozás mérsékléséhez, részben a közraktár piaci kapcsolatokat és új piaci intézményeket generáló hatása révén.) 5. Melyek a TOG fô gazdasági elônyei? • A hálózat a gabonatermesztôk számára a közraktározáshoz kapcsolódóan komplex gabona-szolgáltatást nyújt helyben és versenyzô árakon, ami lehetôvé tenné a „kombájn-tiszta” tárolásra és értékesítésre még nem alkalmas termény tárolását és piaci értékesítésre való felkészítését (szárítás, rostálás, homogenizálás). • A rendszer felállítása után a magyar gabonaágazatában is a családi gazdaságok pozíciója megerôsödne, a mezôgazdaság piaci transzformációja felgyorsulna, miközben az ország egész területén – és ezt külön kihangsúlyoznánk – egy, a helyi gazdaságba szorosan beintegrálódó, prosperáló kis- és középvállalati szektor jönne létre. • Termelôi szempontból fontos megjegyezni, hogy a rendszernek köszönhetôen a hazai gabonaszektorban nemcsak a vertikumon belül képzôdô haszon jelenlegi elosztásának aránya, hanem a gabonakereskedelem jellege is alapvetôen megváltozna. Oly módon, hogy a hangsúly az árspekulációról a


EU Agrárium és piacszabályozás termény piaci értékesítésre való fizikai felkészítésére tevôdne át. A raktárszövetkezet a közraktári alapszolgáltatáson és a gabonakereskedelmen kívül hatékonyan végezhet közvetlen hitelkihelyezést és inputkereskedést is. (A regionális térben mûködô gabonaközraktár a helyi sajátosságokat kihasználva minél több funkciót képes a közraktári alapfunkcióra „felfûzni", annál jövedelmezôbbé és életképesebbé válik.) • Becslésünk szerint a kombájntól való értékesítés a termelôknek „normális” piaci viszonyokat feltételezve is mintegy 15–20%-os (1 millió tonnára vetítve, évi 3–4 milliárd forint) veszteséggel jár, amely veszteség a rendszer mûködtetésével felszámolható. • Az adott év piaci viszonyaitól függôen az új rendszer átlagban évente legalább 3–4 millió tonna gabona közvetlen termelôi közraktározását végezné, ami a gabonatermesztôk számára évente 12–16 Mrd. forint többlet-árbevételt (lényegében tiszta jövedelem) realizálása mellett évi 70–80 milliárd forint többlet-hitel felvételét teszi lehetôvé. • Fontossága miatt külön kiemelnénk, hogy a késôbbiekben ezek a szövetkezeti formában mûködô, az ország területének nagy részét

lefedô gabonaközraktárak horizontálisan hálózattá szervezôdve akár egy agrár-bankrendszer csíráját is képezhetnék. • Önmagában a rendszer mûködése révén, mindenféle állami adminisztratív beavatkozás, és költségvetési többletforrás nélkül a hazai gabonapiacon nagyobb lenne az árbiztonság, az árak stabilabbak és kiszámíthatóbbak lennének.

Prológus a javaslathoz A javasolt rendszer nem az én találmányom, én csak megpróbáltam a hazai viszonyokra adaptálni. Az általam „termelô orientált”-nak nevezett amerikai közraktári rendszert a kilencvenes évek közepén az ACDI-VOCA program keretében amerikai barátaimtól ismertem meg. Si Matthiastól, a program szakmai vezetôjétôl tudom, hogy a kilencszázas évek fordulóján volt olyan agrárpiaci helyzet az USA-ban, amikor az államnak, elôször a világon, a kereskedôkkel és a monopolhelyzetben lévô raktárakkal szemben, az ország gabonapiacán be kellett avatkoznia. Így született meg az a gabona-közraktári rendszer, amelynek alapelemeit javaslatom tartalmazza. Dr. Szôke Gyula

Az egyéni ízeké a jövô Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Védjegy konferencia A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Védjegy konferenciára augusztus végén az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) Élelmiszeripari Szakbizottságának Hagyományos Élelmiszer Munkacsoportja szervezésében került sor a Vajdahunyadvárban, a HÍR-es Íznapok keretében. Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fôosztályvezetôje a hungarikumtörvény tervezetét ismertette elôadásában. A törvény elsôdleges célja a magyar nemzeti értékek átfogó értéktárának létrehozása, azaz nemzeti kincseink és a hungarikumok összegyûjtését, rendszerezését, védelmét, valamint minél szélesebb körben való megismertetését írja elô. A tervezet szerint a nemzeti értékek rendszerezése településenként a Települési Értéktár Bizottságok, megyénként a Megyei Értéktár Bizottságok hatáskörébe tartozik, a munkafolyamatok összehangolása pedig a Hungarikum Intézet feladata. Az így létrehozott Nemzeti Értéktárból a Hungarikum Nemzeti Bizottság vá-


lasztja ki a hungarikumlistára felkerülô értékeket. A rendszerbe beletartoznak majd a már jelenleg is nyilvántartott nemzeti értékek, mint a HÍR gyûjtemény, az ôshonos állat- és növényfajok genetikai gyûjteményei, valamint az uniós eredet-

15

EU Agrárium és piacszabályozás védelem alatt álló termékek. Gyaraky Zoltán kiemelte: a Nemzeti Értéktárban az egész Kárpátmedencében, illetve a világon fellelhetô nemzeti értékeinknek helyet kell kapniuk, ezek összegyûjtésébe a fiatal generációt is be kell vonni. Az átfogó értéktár az országkép kialakításában szintén fontos szerepet fog játszani. Pallóné Dr. Kisérdi Imola, a VM szakmai tanácsadója, a HÍR védjegy Bíráló Bizottság elnöke a HÍR védjegy-pályázattal kapcsolatos tudnivalókat ismertette. A HÍR program 1998-ban indult útjára az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéséhez csatlakozva, célja Magyarország hagyományos és tájjellegû mezôgazdasági termékeinek összegyûjtése és gazdasági hasznosításuk elôsegítése volt. Így jött létre a mintegy 300 hazai hagyományos és tájjellegû élelmiszer szakmai-történeti leírását tartalmazó HÍR gyûjtemény, mely jelenleg is a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek uniós elismertetésének alapja. A hagyományos termékek megismertetését célzó komplex stratégia fô elemei közé tartoznak az Agrármarketing Centrum (AMC) által alkalmazott közösségi marketingeszközök, az eredetmegjelölés alkalmazása, valamint a különbözô vidékfejlesztési programokban való részvétel a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) programjai keretében. A gyûjtemény aktualizálását, illetve bôvítését célzó hasznosítási program 2009-ben indult, ennek keretében idén 47 termék nyerte el a HÍR védjegy használati jogát az AMC által kiírt pályázaton. A pályázati lehetôség iránti nagy érdeklôdésre való tekintettel 2010-ben újra meghirdették a HÍR védjegy-pályázatot, melynek beadási határideje 2010. október 31. (A pályázati felhívás a http://www.amc.hu/ content/palyazati-felhivashagyomanyok-izek-regiok-hir-vedjegy-hasznalati-joganak-elnyeresere-modosi/ honlapon tekinthetô meg.)

jában jelennek meg. Jelenleg a földrajzi árujelzôvel ellátott mezôgazdasági termékek és élelmiszerek között 6 magyar termék van (Szegedi téliszalámi vagy Szegedi szalámi, Budapesti téliszalámi, Hajdúsági torma, Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma, Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász, Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász), további 6 termék („Magyar szürkemarha hús”, „Gönczi kajszibarack”, „Kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény”, „Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény”, „Alföldi kamillavirágzat”, „Szôregi rózsatô”) áll átmeneti nemzeti oltalom alatt. Emellett közösségi oltalomban részesülô szeszesital-földrajzi árujelzônek számít valamennyi „pálinka”, illetve „törkölypálinka” megnevezésû hazai termék is.

Döntés egy hónapon belül Zobor Enikô, a VM szakmai tanácsadója a HÍR védjeggyel rendelkezô termékek uniós oltalmi lehetôségeit mutatta be elôadásában. Az unió minôségpolitikájának alapját a minôségi termékek különbözô szempontok szerinti minôsítése adja, ennek megfelelôen a termékek származásuk, hagyományos különleges voltuk, illetve meghatározott elôállítási módjuk alapján kaphatnak oltalmat. A benyújtott kérelmeket elôször a nemzeti eljárás során a Magyar Eredetvédelmi Tanács vizsgálja meg, majd ezt követôen a közösségi eljárás során a Bizottság 12 hónapon belül dönt. A jóváhagyott kérelmek az Európai Unió Hivatalos Lap-

16

Dr. Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Kereskedelmi és Marketing Tanszékének vezetôje a Marketing a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek piacán címû nemrég megjelent könyvét ismertette, melyben szerkesztôtársai Pallóné dr. Kisérdi Imola és prof. dr. Nábrádi András voltak. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Debreceni, illetve a Kaposvári Egyetem támogatásával készült hiánypótló marketingszakkönyv az eddigi tudományos eredményeket összegzi, és a hagyomá-


EU Agrárium és piacszabályozás nyos és tájjellegû mezôgazdasági termékek és élelmiszerek esetében való alkalmazási lehetôségeiket mutatja be, európai példákkal téve szemléletessé. A könyv megírásának fô célja a magyar fogyasztók tájékoztatása, a hagyományos élelmiszerek iránti érdeklôdés felkeltése.

Legyenek helyi élelmiszerláncok! Dr. Erdôs Zoltán, az EOQ MNB Élelmiszeripari Szakbizottság titkára, a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke a kerekasztal tevékenységét ismertette elôadásában. A helyben termelt élelmiszerek helyi fogyasztásának, a lokális élelmiszerlánc kialakításának elôsegítése céljából 2009-ben jött létre ez kötetlen, széles körû fórum, melynek tagjai között termelôk, kereskedôk, szakmai szervezetek, kormányzati képviselôk egyaránt vannak. A kerekasztal elsôdleges célja a tagok hagyományos élelmiszerekkel kapcsolatos kezdeményezésekrôl, eseményekrôl való tájékoztatása. A kapcsolatépítést, a hálózat fejlesztését a meghívott elôadók elôadásai, a fórum tagjainak beszámolói, valamint különbözô szakmai rendezvények, illetve létesítmények látogatása segíti.

Közvetlen értékesítés Kálmán Zoltán, a VM fôosztályvezetô-helyettese a hagyományos termékek direkt értékesítésének olaszországi gyakorlatáról számolt be. A helyben termelt élelmiszerek helyi értékesítésének elôsegítése érdekében az olasz kistermelôk országos érdekképviseleti szervezete, a Coldiretti Szövetség a szervezett, közvetlen eladás rendszerét támogatja, melynek keretében a fogyasztó közvetlenül a termelôtôl vásárolhatja meg az árut. A szervezet „A Vidék a Barátod” kampány keretében országos szintû kereskedelmi hálózat kiépítésén fáradozik, mely a tervek szerint 20 ezer értékesítési pontból fog állni. Ennek megvalósulásával a közvetlen értékesítés jelenlegi 56%-os aránya eléri majd a 20%-ot. A rendszerbe a kis- és nagyvállalkozásokat egyaránt be kívánják vonni, ezáltal folyamatos áruellátást, illetve széles termékskálát kínálnak. A minôségi olasz regionális termékek értékesítésében a kistermelôi összefogás mellett a falusi turizmus szintén jó megoldást adhat.


Japán példa Dr. Vörös Mihály, a Modern Üzleti Tudományok Fôiskolájának professzora a japán példát ismertette elôadásában. Japánban az elmúlt évtizedben agrárpolitikai reformot hajtottak végre. Az új agrár-vidék-táplálkozás politika két szervesen összekapcsolódó alaptörvényre épül. Az egyik törvény a mezôgazdaság, az élelmezés és a vidéki területek fejlesztését, a másik az élelmezés és az egészséges táplálkozás oktatását szabályozza. Az új szakpolitikában központi szerepet kap a helyi élelmiszertermelés támogatása, és ezzel összhangban a helyi termékek fogyasztásának növelése. A holisztikus szemléletû politika, mely az ország élelmiszer-önellátásának növelésén túl a lakosság egészségi állapotának, illetve életminôségének javítását is hatékonyan szolgálja, s mindemellett a vidéki turizmus fellendüléséhez is hozzájárul, hazánk számára is példaértékû lehet.

Szegedi paprikaôrlemény Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület programvezetôje a kistermelôi rendelet módosítása kapcsán kiemelte annak jelentôségét, hogy a kistermelôk által elôállított nyerstermékek helyi feldolgozása során nemcsak a hozzáadott érték nô, hanem új munkahelyek létrehozására is lehetôség van. Az egyesület jelenleg a szakmai szervezetekkel együttmûködve a magánlakóházi élelmiszer-elôállítókra vonatkozó Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatón dolgozik, mely ugyancsak hozzájárul majd a kistermelôi termékek piacra jutásának megkönnyítéséhez. Bene Mária, az MNVH Állandó Titkárságának vidékfejlesztési szakreferense a helyi termékek vidékfejlesztésben való jelentôségét emelte ki elôadásában. Az MNVH egyik fô feladata a helyi termékek elôállítási tapasztalatainak népszerûsítése, ennek érdekében 2010-ben országos pályázat keretében gyûjtötték össze az uniós forrásból megvalósult vidékfejlesztési projekteket. A pályázaton különdíjat kapott röszkei Paprika Molnár Kft. példája is bizonyítja, hogy egy családi vállalkozás által kisipari módszerekkel elôállított különleges helyi termék – a szegedi paprika-ôrlemény – is méltán bekerülhet a hungarikumok közé. Papp Mónika

17

EU Agrárium és piacszabályozás

Október közepétôl 124 milliárd forintos SAPS elôleg Elfogadták Brüsszelben Magyarország SAPS elôlegfizetési kérelmét, így a gazdák már október 16tól megkaphatják a jövô évre szóló egységes terület alapú támogatások (SAPS) 50%-át, ami körülbelül 124 milliárd forintot jelent. Az elôleg kifizetését azoknak a tagállamoknak engedélyezte az Európai Unió Közvetlen Támogatások Irányító Bizottsága, amelyek rendkívüli eseményre hivatkozva, megfelelô érvanyaggal alátámasztva nyújtottak be kérelmet. Fazekas Sándor 2010. július 12-én Brüsszelben, a Mezôgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsülésén kérte az EU mezôgazdasági minisztereit, hogy támogassák a Bizottsághoz benyújtott SAPS elôlegfizetésre vonatkozó magyar kérelmet, mivel Magyarországon a rendkívüli árvíz és idôjárás miatt kritikus helyzet alakult ki, és a termelôk súlyos károkat szenvedtek. Mivel a Bizottság az idén nem adott ki általános, mind a 27 tagállamra kiterjedô, elôlegfizetési felhatalmazást, ami akár 80%-os elôleg kifizetését is lehetôvé tette volna, ezért a 73/2009/EK tanácsi rendelet 29-es cikk 4. pontjának b/i pontját kellett alkalmazni.

A jogszabály értelmében, ha nem minden tagállam kér és kap támogatást, akkor maximálisan 50%-os elôlegfizetés engedélyezhetô, ezért Magyarország az idén mind az SAPS elôlegnél, mind a különleges tejtámogatásnál a maximális 50%-os elôlegfizetésre kapott engedélyt. (Hazánkon kívül Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Írország, Lettország, Litvánia Spanyolország és Románia kapott elôlegfizetési lehetôséget.) A rendkívüli idôjárás következtében kialakult helyzet miatt az SAPS/SPS, valamint a különleges tejtámogatás elôlegét – az MVH ellenôrzéseit követôen – október 16-tól kaphatják meg az igénylôk. 180 000 termelôt és 5 millió hektár földet érint a kifizetés. SAPS elôlegként legföljebb 86 € hektáronkénti támogatásban részesülhetnek a gazdák, amely mintegy 24 350 Ft/ha támogatást jelent. Az új jogcímként, az idén elôször bevezetett soron, különleges tejtámogatás 50%-os elôlege 6.5 milliárd (23.1 M.€), ez tejkilogrammonként 4.5–5.0 Ft-ot tesz ki. Forrás: VM honlap 10. 09. 22.

Savanyú a szôlô 2010-es szüret kapcsán a szólás valódi és átvitt értelemben is igaz. Az egyre szélsôségesebbé váló természeti viszonyok hatására megszûnt az átlagos évjárat fogalma, nincs két egyforma esztendô. Már a téli fagyok által okozott rügykárok is csökkentették az ez évi terméskilátásokat, mely a hûvös tavasz és a csapadékos nyár hatására tovább mérséklôdött. Az augusztusi állapotot tükrözô termésbecslés még 400 ezer tonna szôlôtermést jelzett, ami majd 20%-kal kevesebb, mint az átlagos mennyiségûnek tekinthetô 2009es évi termés. Azonban a szeptember eleji esôk hatására ez a becsült termés is inkább csak a vágyak kifejezôje és nem a realitás kategóriája. A növényegészségügyi problémák hatására a legnagyobb területtel rendelkezô Kunsági borvidék már ekkor is legfeljebb 50%-os terméssel számolt. A viharos erejû szél kitördelte a hajtásokat, az özönvízszerû, nagy intenzitással érkezô csapadék elmosta az ültetvényekhez vezetô utakat, a gyakori esôk, a felázott talaj miatt nem lehetett

A

18

idôben elvégezni az aktuális növényvédelmi munkákat. A nehéz körülmények ellenére – hála a szôlôtermelôk szakértelmének – a legtöbb borvidéken nem alakult ki katasztrofális helyzet, de ennek nagy ára volt, ami a megnövekedett mûvelési költségekben öltött testet. Idén a tavalyihoz képest 2–3 héttel késôbb indult a szüret és a korai fajták betakarítását követôen ellentmondásos jelzések érkeztek az egyes borvidékekrôl. A hazai felvásárlóknak azzal kellett szembesülni, hogy a szôlô átvételi árak lényegesen emelkedtek. A megnövekedett költségek és viszonylag gyengébb mennyiségen túl a szlovák és cseh szôlôfelvásárlók megjelenése, az alapanyagért kialakult verseny is feltornázta az átvételi árakat. Nem csak nálunk, de északi szomszédainknál is szerényebb a termés. A tavaly kilógrammonként 50–60 Ft-ért kínált Cserszegi fûszeres idén 80-100 forintot ért, az Irsai Olivér fajtáért 100–120 Ft-ot is adtak volna, ha lett volna belôle. A külföldi érdeklôdôk olykor a tábla szélén, de néhány napon be-


EU Agrárium és piacszabályozás lül mindenképpen kiegyenlítik a vételárat. (Ráadásul a – rossznyelvek szerint – a nálunk kötelezô származási bizonyítványt egyáltalán és számlát sem feltétlenül igénylik.)

Körbetartozás az ágazatban is? A hazai felvásárlókat szíven ütötte a hír, hogy az általuk elfogadhatónak tartott áron nincs megvásárlásra felajánlott szôlô az országban. Ráadásul nemzetgazdasági szempontból sokkal elônyösebb lenne, ha a jelentkezô igényt nem alapanyaggal, hanem magasabb feldolgozottsági fokú termékkel elégítenénk ki. A szôlôként, mustként való eladáskor az elérhetô jövedelem alig 5–10%-a csapódik le az eladónál. A szôlô és must kiszállítás saját borkiviteli kilátásainkat rontja leginkább. Még mielôtt egy életre megbélyegeznénk az 1 forint haszon reményében a régi partnereknek hátat fordító, a nemzetgazdaság érdekeit lábbal tipró „pénzsóvár” szôlôtermelôket, nézzük meg az érem másik oldalát is. A 2004-es magyar csatlakozás óta az uniós alapelvek hazánkban is irányadóak. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával nem csak akkor kell példálózni, amikor – néhány tiszteletre méltó kivételtôl eltekintve – a felvásárlóink 2007ben több ezer kamionnyi külföldi bort hoztak be, évekre felborítva a hazai borpiac egyensúlyát, csak azért, hogy ne kelljen többet fizetni a hazai alapanyagért. Azt is tudomásul kell venni, hogy ezek az elvek most a szôlô értékesítés esetében is alkalmazhatóak. Vajon miért részesítse elônyben a szôlôtermelô azt a hazai felvásárlót, aki még a 2008-as szüretbôl származó, már rég eladott borának alapanyagát sem fizette ki, vagy aki tavaly az évtized egyik legjobb termését kegyesen, önköltség alatti áron vásárolta meg, esetleg inkább megôrzésre átvette és a feldolgozás költségeit levonva fizetett érte valamit?


Mûködô szakmaközi megállapodást! A helyzet kapcsán az az anekdota juthat eszünkbe, amikor a bírónál megjelenik két panaszos. Meghallgatva a felperes által elôadottakat a bíró így szól: „Önnek igaza van!” Az alperes védekezését meghalván ismét elhangzik a vélemény: „Önnek igaza van!” A jegyzôkönyvet vezetô jegyzô méltatlankodva szól közbe. „Bölcs bíró! Az mégsem lehetséges, hogy mindkét félnek egyaránt igaza van!” Mire a bíró válasza: „Jegyzô Uram! Fogódzkodjék meg, de Önnek is igaza van!” Sajnos a szôlô-bor ágazatunk vonatkozásában alapvetôen hiányzik a közös gondolkodás, a termelôk és felvásárlók közötti szakmaközi megállapodás. Miként hiányzik az a szakmaközi szervezet is, mely ennek az egyezségnek keretet adhatna. Ez utóbbin viszonylag egyszerûen lehetne segíteni, hiszen a Európai Tanács a borpiac közös szervezésérôl szóló 479/2008 EK rendeletében a III. cím, VII. fejezet, 65. cikkben megfogalmazza a szakmaközi szervezetek elismerésével kapcsolatos tudnivalókat míg a szôlôtermesztésrôl és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényünk 57. § o) pontjában felhatalmazza a vidékfejlesztési minisztert a szôlô- és borágazat szakmaközi szervezetének elismerési rendjének kialakítására. A jogalkotás tekintetében már jobb a helyzet, mint néhány évvel ezelôtt, amikor az FVM elutasította a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetté való elismerési kérelmét arra hivatkozva, hogy nem illetékes az ügyben! Vajon vane kormányzati szándék a szakmai döntések és a hatáskör átadására és van-e szakmai szándék a szôlôtermelôk és felvásárlók részérôl az egyenlô feltételek melletti együttmûködésre? E két szándék megvalósulását követôen lehet majd arra számítani, hogy mindkét fél számára az elvárható biztonság és a hosszú távú, közös érdekek érvényesülése kialakuljon. Mi lenne ha példamutató módon az egymás kárára történô térnyerés

19

EU Agrárium és piacszabályozás – Kutatás helyett a közös nyerés elvén alapulna a tevékenységünk? Bízzunk a határozott igen válaszban! Idén nem csak a szôlô, de a cukor is savanyú a gazdák számára. A borvidéki hegyközségi tanácsok többségétôl augusztusban jelzés érkezett, hogy az idei kedvezôtlen idôjárás miatt a szüret során szükség lehet arra, hogy a must természetes alkoholtartalmának növelésére – a 479/2008 EK rendelet V. melléklete 2/c pont szerint engedélyezett 1,5 v/v százalék alkoholtartalom felett, a V. melléklet 3 pont szerinti lehetôséggel élve – további 0,5 v/v % alkoholtartalomnak megfelelô mustjavítás engedélyezését kérelmezze Magyarország. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2010. augusztus 23-án intézkedést kért a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes fôosztályától a szükséges lépések megtétele érdekében.

Sürgôs döntés A tárca kérésének megfelelôen szeptember 6án részletes indoklás is készült a kérelemhez, mely rávilágított arra, hogy a gyakran változó meleg és hideg idôszakok mellett elsôsorban a lehullott csapadék mennyisége okozott problémát a 2010-es évben. Ez egyben nagymértékben csökkentette a napfényes órák számát, amely a cukorfelhalmozás mértékére volt kihatással. A nyáron is gyakran változó középhômérsékleti értékek, valamint a megdôlt hidegrekord is az alacsonyabb mustfok kialakulásához vezettek. A 2010. szeptember 22-i Szôlô és Bor Termékpálya Bizottsági ülésen a Vidékfejlesztési Minisz-

térium képviselôje arról tájékoztatta a résztvevôket, hogy az Irányító Bizottság Brüsszelben alapvetôen támogatóan állt a Magyarország és Ausztria által kezdeményezett +0,5%-os javításhoz, de még több és még részletesebb adatra lenne szüksége. (Ez utóbbi több mint érdekes felvetés, bár Brüsszel már többször tanújelét adta, hogy földrajzilag és gondolkodásban is távol esik a szôlôterületektôl!) A szakmai szervezetek képviselôi egyértelmûen jelezték, hogy a rendelkezés kihirdetése nem késlekedhet, hiszen most – szeptember végétôl – tart a fô szüret. Októberi döntés esetén lehetetlenné válik annak szabályszerû végrehajtása. A termelôk egyértelmû, azonnali döntést és tájékoztatást várnak. A döntés elodázása egyenlô értékû a nyilvánvaló károkozással. A jövôre vonatkozóan a rendszer hibáit ki kell javítani pl. döntés tagállami szintre decentralizálása révén, bejelentési és elszámolási kötelezettség mellett. Miért kell az Irányító Bizottságot olyan döntés meghozatalával zavarba ejteni, melyhez sem információja, sem szakértelme nincs és ráadásul központi költségvetési kihatással sem jár? Oldjuk meg a problémákat, egyszerûsítsük az eljárásokat, hiszen lesz szüret jövôre is. Remélhetôleg jobb körülmények között milyen jó lesz majd az „édes életrôl” elmélkedni. Horváth Csaba fôtitkár Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Francia modell Tudomány és technológia az (agrár)környezetvédelem szolgálatában Franciaországban – a CEMAGREF A franciaországi költségvetési kutatási intézmények sorában a CEMAGREF az, ahol a környezetvédelemmel, vízbázissal és hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatások legnagyobb arányban találhatók. A CEMAGREF 1981-ben alakult két ágazati alkalmazott kutatóintézet összevonásával, mint önálló pénzügyi gazdálkodással rendelkezô, közfinanszírozású, a mezôgazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó intézmény. A francia közigazgatásban és kutatási rendszerben bekö-

20

vetkezett folyamatos fejlôdés eredményeként szükségessé vált a CEMAGREF státusáról rendelkezô eredeti jogszabály többszöri módosítása és gyakorlatilag teljes újrafogalmazása. Így a CEMAGREF napjainkban olyan „tudományos és technológiai jellegû nemzeti közintézmény”, melynek felügyeletét a mezôgazdasági és a kutatási minisztérium közösen – egyenrangú felekként – látja el. Jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik többek között a mezôgazdasággal, a


Kutatás vidéki környezettel és az itt folytatott egyéb tevékenységekkel bármilyen módon összefüggésbe hozható vízgazdálkodási, vízhasznosítási, meliorációs, gépészeti és környezetvédelmi kutatás, az ökoszisztémák vizsgálata. Az intézmény elsôsorban a környezet állapotát érintô tudományos és technológiai kutatásokra szakosodott, érintve többek között a természetes vizeket és vízi ökoszisztémákat, a szennyvízkezelést és szilárd – elsôsorban háztartási – hulladékgazdálkodást és annak energetikai célú hasznosítását, valamint a mezôgazdaság környezetvédelemmel kapcsolatos területeit. Nemzetközi kapcsolatai igen sokrétûek, és gyakorlatilag a világ minden területét érintik, Európán belül pedig meghatározó szerepük van a PEERprogramban. Hazánkat illetôen több évtizedes kapcsolatokat ápolnak a VITUKI-val – többek között az EurAqua-hálózat keretein belül –, míg az 5–7. keretprogramok során összesen 16 olyan projektnek részesei, amelyben legalább egy magyar intézmény is részt vett vagy jelenleg is résztvevôje. A CEMAGREF olyan tudásbázis, amelyre a magyar környezetvédelem, illetve az ezzel kapcsolatos kutatások is messzemenôen támaszkodhatnak, ezért a tudományos együttmûködést az intézménnyel minden lehetséges formájában támogatni érdemes.

Hogyan mûködik A CEMAGREF a francia közigazgatásban és kutatási rendszerben bekövetkezett folyamatos fejlôdések eredményeként jött létre. A 2002-tôl érvényes jogszabály a státusáról úgy rendelkezik, hogy az „tudományos és technológiai jellegû nemzeti közintézmény”. Tevékenységét oly módon kell ellátnia, hogy elsôsorban a finanszírozás döntô hányadát biztosító minisztériumok igényeit elégítse ki. Költségvetési kutatóhelyként meszszemenôen vegye figyelembe a közszféra tudományos igényeit – ideértve a különbözô önkormányzati szinteket, szakmai és érdekképviseleti szervezeteket is. Közre kell mûködnie a leendô szakemberek képzésében és a francia technológia külföldi terjesztésében. Az intézménynek segítenie kell a vállalatok döntéshozatali folyamatait – talán pontosan abból a megfontolásból,


hogy ily módon is eredményesebben tudjanak gazdálkodni, és így közvetve nagyobb bevételhez is juthat az állami költségvetés. A R. 332-2 cikkely rendelkezik arról, hogy mely kutatási feladatok szervezésében kell kötelezôen együttmûködnie más nagy nemzeti intézetekkel (pl. INRA), ami egyértelmûen jelzi a jogalkotó azon szándékát, hogy elôsegítse a közpénzek minél hatékonyabb felhasználását. A CEMAGREF egy olyan mátrixrendszerfelépítésû intézmény, ahol a mûködés elsôsorban témaspecifikus. A rendszer élén az összesen 24 tagú igazgató tanács (IT) áll, élén az elnökkel, akit a mezôgazdasági és a kutatási miniszter közösen nevez ki. A tagok közül nyolcat törvény szerint különbözô szaktárcáknak kell delegálniuk, 2–2 fôt küld az IT-be a mezôgazdasági és a környezetvédelmi tárca, 1–1 fôt az iparért, az élelmiszeriparért, a kutatásért és a pénzügyekért felelôs minisztérium. 12 tagot három évre egyszeri megújítási lehetôséggel. A CEMAGREF tagjai: • három fô a tudományos élet legjobbjai közül, • öt fô a mezôgazdaság, halászat, erdészet és a velük kapcsolatban álló feldolgozóipar és környezetgazdálkodás területérôl, • két fôvel képviseltetheti magát a CEMAGREF tevékenysége által érintett érdekképviseleti szféra, • szintén két fôt delegálhatnak a különbözô önkormányzatok. A CEMAGREF dolgozói összesen három fôt küldhetnek az IT-be, akiket szintén három évre választanak, egyszeri újraválaszthatósággal. Az intézmény fôigazgatója, fôtitkára, tudományos igazgatója, pénzügyi ellenôre és fôkönyvelôje részt vesznek az IT ülésein de csupán konzultációs joggal. Az elnöknek jogában áll ugyanilyen minôségben más résztvevôket is meghívni az ülésekre abban az esetben, ha jelenlétük szükséges egy-egy adott téma minél eredményesebb megvitatásához. Az IT tagjai tevékenységüket térítésmentesen látják el. Az IT rendesen háromhavonta ülésezik az elnök kezdeményezésére, aki a napirendet elôzetesen köteles a fôigazgatóval egyeztetni. Az IT soron kívül összehívható, ha azt a tagok legalább fele, valamelyik, az IT-ben szavazati

21

Kutatás joggal rendelkezô minisztérium vagy a fôigazgató kezdeményezi. Az intézmény élén fôigazgatóként a mezôgazdasági és a kutatási miniszter által közösen kinevezett, a tudományos élet legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott szakember áll, aki megbízatását három évre kapja (a kinevezés többször is megújítható). Ellátja a CEMAGREF tudományos, adminisztratív, pénzügyi és technikai igazgatási feladatait. Munkájában közvetlenül segítik: • a CEMAGREF adminisztratív és pénzügyi vezetéséért felelôs fôtitkár, • egy vagy több tudományos igazgató, • a kutatási prioritások felelôsei, • a területi egységek vezetôi.

10 telephely A fôtitkárt a fôigazgató javaslatára, a kutatási igazgatókat szintén az ô kezdeményezésére, de az intézményi tudományos és technikai tanács egyetértésével a mezôgazdasági és a kutatási minisztérium közösen nevezi ki. A CST jóváhagyása szükséges a fôigazgató legtöbb olyan döntéséhez, amely összefüggésben van az intézmény kutatási stratégiájának végrehajtásával vagy annak bármilyen módon történô módosításával. A CST legfôbb feladata az intézmény tudományos és technikai stratégiájának meghatározása, ennek érdekében a tagokat – a mezôgazdasági, a kutatási és a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére – a tudományos élet hazai és külföldi szakemberei és a CEMAGREF dolgozói közül nevezik ki négy évre, kétszeri újraválasztás lehetôségével. Az egyes kutatási részterületeken való minél eredményesebb tervezési munka, valamint a folyó ill. lezárt kutatások értékelése érdekében a fôigazgató a CST jóváhagyásával kezdeményezheti speciális szakmai bizottságok felállítását is. A CEMAGREF földrajzi értelemben 10 különbözô telephelyet tart fenn (kilencet a kontinentális Franciaországban, egyet a Francia-Antillákon), melyeken négy kutatási igazgatóság osztozik. A rendszer mûködtetéséért egyetlen egység, a fôigazgatóság felel, ennek székhelye Párizs déli külvárosi zónájában, Antony-ban van. A mûködést alapvetôen az a stratégiai terv határozza meg, amelyet az egyes pénzügyi ciklusokhoz igazodva az intézet a felügyeleti szervekkel és a partnerekkel közösen dolgoz ki (pillanatnyilag a 2008–2012-es dokumentum szabja meg a kutatási munka fô irányait). Magától értetôdô, hogy a négyéves ciklusok egymásutániságában egyes témakörök változnak, eltûnnek vagy éppen újak jelennek meg. Elsôsorban a nagy, országos

22

programokra igaz, hogy összhangban kell lenniük a kormány és/vagy a felügyelô minisztériumok által fontosnak tartott társadalmi prioritásokkal, míg a regionális jelentôségû kutatási programok esetében sokkal nagyobb tér juthat a kutatói kezdeményezéseknek. Ennek érvényesítése attól is függ, hogy más intézményekkel – pl. INRA – fel tudnak-e ezek ügyében közösen lépni a regionális önkormányzatoknál (igen). Természetesen a jövôre vonatkozó fô kutatási témák meghatározása – különösen az újak esetében – nagyon komoly szakértelmet igényel, elengedhetetlen az eredményes tervezéshez a külvilág (a nagy gazdasági és társadalmi folyamatok) mélyreható elemzése és a helyes következetések levonása éppúgy, mint a partnerekkel való maximális együttmûködés. A mûködés eredményességét három szinten mérik folyamatosan: a kutatási téma, a kutatási egység és az egyén szintjén. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható legyen a kutatási erôforrások maximális hasznosulása, és mind a finanszírozók, mind a kutatók folyamatos visszajelzést kapjanak a végzett munka eredményességérôl. Az értékelés célja nem a nyomásgyakorlás, hanem az ösztönzés.

Pénzügyi háttér A CEMAGREF finanszírozását alapvetôen meghatározza az a tény, hogy a francia államháztartás nem minisztériumokra, hanem prioritásokra (nagyprogramok) bontja a költségvetési forrásokat, és a költségvetési törvény is ennek szellemében épül fel. Egy prioritás végrehajtásáért egy vagy több minisztérium is felelôs lehet, ennek szellemében kerülnek a feladathoz rendelt források egy tárcához, vagy kerülnek megosztásra több tárca között a végzendô munka arányában. Tipikusan több tárca által megvalósított feladat a kutatás, így egyáltalán nem meglepô, hogy a CEMAGREF finanszírozási forrásai is egyszerre több tárcától érkeznek annak függvényében, hogy az adott kutatási feladatot melyik minisztériumhoz rendelte a költségvetési törvény. Míg 2006ban „csak” 82 millió eurós költségvetése volt az intézménynek, 2010-re az a szám már 110 millió – ez fedezi a teljes bérköltséget és az alapinfrastruktúra (víz, villany, gáz stb.) költségeinek egy részét. A finanszírozás alapja az a négyéves keretmegállapodás, amelyet a CEMAGREF köt a finanszírozó minisztériumokkal – ebben rögzítik a felek jogait és kötelességeit. Azaz, hogy a támogatásért cserében az adott négy év folyamán a minisztériumok milyen szolgáltatásokra tartanak igényt, milyen kutatások elvégzését tartják elen-


A magyar halászat nagykövete udai otthonában – világjárásai kedves tárgyi emlékeivel körülvéve – kerestem meg Dr. Woynarovich Elek halbiológust. Tudtam, hogy 95. évében jár. Meglepetésemre egy szálfatermetû, még mindig egyenes tartású, szellemileg tökéletesen friss embert találtam, aki fogain kívül a humorérzékét is megôrizte, ami az életerô csalhatatlan jele – véleményem szerint. (Riport a 30. oldalon.)

B

Képek és szöveg: Tamás Enikô

Kedvenc malachitjával

Nepáli kézmûves tál

Az indiai Sarasvathi, a tudomány istennôje

Tibeti imacsengô

Imamalom Tibetbôl

Halak, lepkeszárnyakból

Tanka, a tibetiek szent szônyege

Afrikai élményeket idéz ez a vonuló elefántokat ábrázoló fafaragás

Imakô Tibetbôl

Egy, a kedves kövekbôl, mély lila ametiszt

Tibeti Miatyánk kezdete: om mani padme hung… (Óh, te kincs a lótuszvirágban…)

Orrszarvú és halászó madár

magán-gépgyûjtôk országszerte ismerik egymást, hiszen a közös kedvtelés, a gyûjtôszenvedély, az együttgondolkodás, egymás új beszerzései megismerésének igénye, a gyûjtôkör összehozza ôket. Még akkor is, ha néha az óhatatlan rivalizálás, egyes különleges daraboknak a másik elôli „elhappolása” olykor összeugrasztja a gyûjtôket, egymás teljesítményét, munkáját tisztelik és elismerik, és ajánlják másoknak is gyûjteményeik, gépcsodáik megismerését. Ilyen „ajánlás” útján jutottam el én is Varga Ferenc vecsési gyûjtôhöz, aki ugyan kitanult szakmáját tekintve autószerelô, de azzal sohasem foglalkozott, viszont minden tevékenysége és fiatal korától önálló vállalkozásai is mindmind a gépekhez kötôdnek. (Riport a 24. oldalon.)

A

Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

LANGEN and WOLF motor felújítás elôtt

A különleges gyújtómágnes meghajtás

PESCHAT és ROTH motor

LANGEN and WOLF motor felújítás után, két nézetben

Wohanka-féle nyersolajmotor

Mc. Cormick motor

A legújabb szerzemény(ismeretlen motor)

HSCS MEO motor

IHC-motor

Kutatás gedhetetlenül fontosnak az ágazat hosszú távú tervezhetôsége és fenntarthatósága érdekében (actions publiques aux champs thématiques à la base d’un contrat de 4 ans). Míg azonban a Mezôgazdasági Minisztériummal amúgy is különleges viszonyt ápolnak – hiszen mintegy 180 kutató minisztériumi állományban van – és a velük való együttmûködést egy általános keretmegállapodás rögzíti, a környezetvédelmi tárcával inkább témakörökre bontott kutatási megállapodást kötnek, szintén négy évre. Az egy-egy évre szóló kutatási megbízás ebben a kapcsolatrendszerben igen ritka. Elképzelhetô, hogy a jövôben ezzel a minisztériummal is megszületik a már említett keretmegállapodás, de véleményük szerint az elsôsorban pénzügyi, és nem szakmai jellegû lesz. A mûködési költségekre fordítandó költségvetési pénzeket a szakminisztériumok negyedéves bontásban utalják át a CEMAGREF-nek. A költségvetés fennmaradó negyedrészének fele szintén közpénz, mégpedig a minisztériumokkal kötött kiegészítô kutatási szerzôdések alapján érkezik, így megállapítható, hogy a teljes mûködési költség kb. 87–88%-a közvetlenül minisztériumi forrásokból származik. A még hiányzó rész a regionális önkormányzatokkal és a vállalati szférával való együttmûködés segítségével, illetve szolgáltatások nyújtásával biztosítható, az uniós források részaránya viszonylag alacsony. Ezek abban az ütemben folynak be az intézmény számlájára, ahogy arról a kutatási szerzôdésben a felek elôzetesen megállapodtak. Arányait tekintve a saját bevételek pillanatnyilag a teljes költségvetés 31%át teszik ki, a kutatási minisztérium 55, a mezôgazdasági tárca 23,5%-át biztosítja a teljes büdzsének költségvetési támogatásként, míg a hiányzó 0,5%-ot kimondottan posztdoktori státusok finanszírozása céljából utalja át a kutatási minisztérium. A viszonylag magas állami anyagi szerepvállalás mellett sem kiegyenlített idôben a CEMAGREF költségvetése, hiszen a „saját bevételek” (azaz a 31%) idôben aszimetrikusan folynak be – a pénzek fele az utolsó negyedévben, 30%-a pedig decemberben. Ez szükségessé teszi, hogy az egyes egységek között idôben – akár több évet átfogóan – idôlegesen átadásra kerüljenek


pénzeszközök annak az elvnek a maximális tiszteletben tartásával, hogy az adott tervezési ciklus végére mindenki visszakapja az ôt megilletô bevételt, és azt az eredeti elképzelések szerint fel is tudja maradéktalanul használni. Nagyon fontos a következô év reális pénzügyi tervezése. Nincsenek a tárcák részérôl elôírt, elvárt nagyságú saját bevételek, ellenkezôleg. A stabilnak mondható és négyéves ciklusokra elôretervezhetô, biztos állami szerepvállalás megadja az alapot a költségvetés elkészítéséhez, ez jelenti ugyanis a rendszer gerincét, az állandó státusú munkatársak bérét és a rezsikiadások egy részét. A feladatok ismeretében tervezi meg a négy kutatási igazgató a CEMAGREF gazdasági vezetôjével közösen a szükséges egyéb bevételeket, az egyes telephelyek vezetôivel közösen pedig jelzik, hogy hol milyen kiadások várhatók. A lényeg, hogy együttes munkával a bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek. A hasonló francia intézmények között egyedül a CEMAGREF az, amely képes már elôzô év augusztusában néhány százalékos hibahatárral megadni a következô évre várható saját bevételeket! Ez fontos is, lévén ekkor kezdôdik el a rákövetkezô év minden tervezési munkálata, amelynek végrehajtását a tárgyévben több alkalommal ellenôrzik és értékelik. A francia kutatási rendszerben – és így a CEMAGREF kutatói által készített pályázatokban, az általuk megvalósított projektek finanszírozásában – egyre nagyobb szerep jut az ANR-nek, azaz a nemzeti kutatási ügynökség által finanszírozott pályázati rendszernek, ami 2005-ben össze-

23

Kutatás – Riport sen 600 millió, 2006-ban már 800 millió eurót biztosított kutatásra, az összeg pedig azóta évrôl évre nô. (Ez az egyik lehetôség a kormány kezében, hogy érvényesítse a szakági kutatásokra meghatározott prioritásokat, ösztönözze a hetedik keretprogramban való részvételt, a nyolcadikra való felkészülést és az uniós ERA-NET együttmûködéseket. Az ellenôrzésre sok egyéb feladata mellett az AERES, azaz a kutatási és felsôoktatási értékelô ügynökség hivatott. A köz- és magánszféra együttmûködését segíti a Label Carnot-program, amelyet a kutatási tárca ír ki, és az ANR-en keresztül finanszíroznak.) Ezzel párhuzamosan csökken a minisztériumok által közvetlenül folyósított projekttámogatások aránya, ôk – talán a környezetvédelmi tárca kivételével – egyre ritkábban hirdetnek meg önálló pályázatokat. (A CEMAGREF-nél minden egyes kutató átlagosan 25 ezer euró pályázati pénzt „hoz” évente az intézménynek.)

Biztonság a kutatóknak A CEMAGREF vezetôi úgy vélik, hogy az intézmény mérete alapján abban a szerencsés helyzetben van, hogy lényegesen könnyebben tud alkalmazkodni egy olyan – pillanatnyilag valószínûtlen – változáshoz, amely a költségvetési források lényeges csökkenését jelentené. A kutatók felkészültsége lehetôvé teszi, hogy igen rövid idôn

belül nyissanak a vállalkozási szféra felé, hazai vagy nemzetközi szinten vegyenek részt kutatási, szakértôi munkában – szerencsére jelenleg erre nincs szükség. A szervezet sokkal költséghatékonyabban mûködtethetô, mint az egy nagyságrenddel nagyobbnak számító INRA, vagy a még nála is nagyobb CNRS, az ezeknél lényegesen kisebb költségvetése miatt pedig azt valószínûsítik, hogy egy esetleges költségvetési megszorítás esetén elôször – logikus lépésként – a „nagyok” pénzügyi támogatását csökkenti az állam, lévén azzal érhetô el érdemi megtakarítás. A viszonylag kis struktúra gyenge pontja viszont abban rejlik, hogy a munkatársak közötti kapcsolatrendszer szinte semmilyen komoly feszültséget nem bír el, ellentétben egy sokkal nagyobb szervezettel, ahol az ilyen problémák viszonylag egyszerûen kezelhetôk, vagy éppenséggel felszínre sem kerülnek. Tény azonban az is, hogy a közalkalmazotti státus egyfajta nyugalmat és biztonságérzetet ad a kutatóknak, így az egymás közötti lehetséges feszültségforrások is jóval kisebbek, mintha egyfajta versenyszellemben kellene együtt dolgozniuk. Centre national du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forets – www. cemagref.fr Forrás: Somogyi Norbert TéT-attasé, Párizs

Egy alkotó gépész a káposzta hazájában A magán-gépgyûjtôk országszerte ismerik egymást, hiszen a közös kedvtelés, a gyûjtôszenvedély, az együttgondolkodás, egymás új beszerzései megismerésének igénye, a gyûjtôkör összehozza ôket. Még akkor is, ha néha az óhatatlan rivalizálás, egyes különleges daraboknak a másik elôli „elhappolása” olykor összeugrasztja a gyûjtôket, egymás teljesítményét, munkáját tisztelik és elismerik, és ajánlják másoknak is gyûjteményeik, gépcsodáik megismerését. Ilyen „ajánlás” útján jutottam el én is Varga Ferenc vecsési gyûjtôhöz, aki ugyan kitanult szakmáját tekintve autószerelô, de azzal sohasem foglalkozott, viszont minden tevékenysége és fiatal korától önálló vállalkozásai is mind-mind a gépekhez kötôdnek. A vecsési kis gépkölcsönzô üzlet hátsó traktusában, a mûhelyben ültünk le beszélgetni, melynek során talán sikerült megismernem az embert

24

és életét, valamint gyûjteményét, és megpróbálom itt mindkettôt bemutatni. Varga Ferenc igen fiatalon lett vállalkozó; 19 évesen – szinte a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után azonnal – önjáró szalagfûrészgépet készített, erre ipart váltott ki és önálló vállalkozóként dolgozott, bérfûrészelést vállalt. (A fûrészgéphez az ötletet az adta, hogy édesapja fûrészesnél dolgozott és így látta az üzletben rejlô lehetôséget.) Késôbb vállalkozását fejlesztette, több gépet is készített és üzemeltetett, majd bérbe- és eladta azokat. Iparát késôbb mezôgazdasági gépszerelô vállalkozással is kibôvítette, amikor öntözôszivattyúk gyártásába kezdett. Erre volt akkoriban nagy kereslet, különösen Vecsésen, a savanyított káposzta hazájában, mikor az 1989–90-es években kisparcellákon kezdtek termelni, gazdálkodni. Ráadásul úgyszólván „bagóért” lehetett


Riport hozzájutni az ócskavasként kidobott gépekhez, Hogyan kezdôdött? Egy Benz & Spol motorral alkatrészekhez, amelyekbôl a kreatív szakember (cseh gyártmány), aztán jött a többi egymás után. új értéket teremtett. Nem gyôzte gyártani a szi- Persze a gyûjtés filozófiája is más és más az egyes vatytyúkat és ma is büszke a „VAFE-Vecsés” emb- gyûjtôknél. Van, akit a vadász-szenvedély hajt: milémájú, saját tervezésû, fejlesztésû és gyártású, kü- nél több különleges darabot beszerezni; van, aki lönbözô teljesítményû komplett öntözôszivattyúira. kevesebbel is beéri, de azokat eredeti, gyári új álKésôbb az építôipar felé vezetett az út; úthenge- lapotukba akarja hozni a legutolsó csapágyig, rek javításával és készítésével foglalkozott, majd eredeti festésig, természetesen tökéletes mû– amikor abban látott új lehetôséget – gépköl- ködôképesen, bemutatásra, kiállításra készen. csönzôt nyitott. Úgy gondolom, hangsúlyoznom sem kell, hogy Miért is soroltam el mindezt, és hol itt a mezô- Varga Ferenc az utóbbiak közé tartozik. Miután gazdasághoz való azt gyorsan felkapcsolódás? mérte, hogy MaAz elsô kérdésgyarországon nem re a válasz: azért, lehet teljes gyûjmert lényeges, teménye (anyagi hogy egy tevéés egyéb okokból keny, alkotó, minsem), ezért olyan dig az újat, a megkülönlegességeket oldást keresô em(12–13 motort) bert ismertem igyekezett beszemeg, aki minden rezni, amelyekre, munkájában a töaki felújított, eredekéletesre töreketi állapotukban dett. Saját szavailátja, megnézi, a val élve mindig a „hú-ha” felkiáltás„vasat dörzsölte” – sal fejezi ki elismemagyarán csak a rését. Nos, hát némûhelyben, a géhány ilyen „hú-ha Varga Ferenc Mezôkövesden, családja társaságában pek között érezte motort” és történemagát jól, míg más korabeli esetleg szórakozott, tüket ismerhettem és csodálhattam meg Varga vagy a napot lopta. A mezôgazdasághoz ott kap- Ferencnél. csolódik a történet, hogy amikor a mezôgazdasáAz elsô nagy dobás egy 1909-es budapesti gyárgi gépszerelésben látta az üzletet, a lehetôséget, az tású PESCHAT és ROTH motor volt. A 3 lóerôs, kis érdekes és jövedelmezô munkát, akkor abban tö- szériában gyártott, hörgô-szelepes, kihagyásosrekedett a maximálisra. Nem annyira a mezôgaz- gyújtásos, vízszintes tengelyû regulátorral, súlydaság fogta meg, hanem a technikai érdekesség, szabályozással – egy súly állításával szabályozhaújdonság, legyen az bármely gazdasági területen. tó a fordulatszám – mûködô motor különlegessége a gyújtómágnes meghajtása. A mezôkövesdi kiállításon és gépbemutatón mindenki a csodájáKülönleges stabil motorok ra járt; a világhírû Nuenen-i (Hollandia) stabilNo, és itt jön be a gyûjtemény, a gyûjtés, a gyûjtô- motor kiállításon is ott volt a motor és a nívós foszenvedély kialakulása. Mondanom sem kell, hogy lyóirat 8 fotója között is szerepelt. Megjegyzem: ehhez (sok) pénz is szükségeltetik, tehát már me- ezek a kisebb és nagyobb teljesítményû stabil-monô vállalkozóként kezdhetett ennek a szenvedé- torok egy régi parasztgazdaság, vagy nagyobb lyének hódolni – elôször régi motorkerékpárok ke- uradalom nélkülözhetetlen segítôi voltak; darálórültek a gyûjteményébe. Azután, mintegy 12 évvel kat, szecskavágókat, répa-szeletelôket, malmokat, ezelôtt – mivel a motorkerékpárban már nem látott cséplôgépeket hajtottak meg, tehát az önjáró erôfantáziát (már mindent „begyûjtöttek” mások) – gépek mellett (és elôtt) a mezôgazdaság és az élelfordult az érdeklôdése a stabil motorok felé, ame- miszer-gyártás, malomipar, faipar stb. legfontolyek azért sokkal szélesebb, kiaknázatlanabb lehe- sabb „munkaerôi” voltak. Ugyancsak büszkesége a gyûjteménynek az tôséget kínáltak. Mint mindenki, ô is arra vágyik, hogy egy igazán különlegesen szép, öreg, „csak ne- 1898-as gyártású GANZ-motor (elsôként mutatkokem van ilyen” darabot mondhasson a magáénak – zott be Mezôkövesden), amely az 1895-ben szabadalmaztatott világhírû, eredeti Bánki–Csonkaneki ez is sikerült!


25

Riport féle karburátorral van felszerelve és 2005-ben Kisharsányból szerezte be a gyûjtôje. Érdekesség, hogy gazdája erre cserélte fel a régi lovasjárgányt, amely (2005-ben!) félretéve még ott volt a gazdasági udvaron. A teljesen üzemképes, izzócsöves gyújtással mûködô 3 lóerôs motort benzinnel indították el, majd amikor bemelegedett, átváltották petróleumüzemelésre (olcsóság!). A motor (elôtte a lovas-járgány) fénykorában körfûrészt, szecskavágót, darálót hajtott. (Különben a 2010-es év „Ganz jegyében” telt Nuenenben; a szokásos pünkösdi stabil-motor kiállításon Varga Ferencnek ez a motorja szerepelt – szép fotókkal és a magyar feltalálók, mérnökök (Ganz–Bánki–Csonka), illetve munkásságuk angol nyelvû rövid méltatásával együtt.)

(bércséplést vállalt a gazdája); a 8-10 lóerôs benzines, belsô megszakítós motort az 1920-as években gyártották. A mellettük álló, szintén LANGEN & WOLF (WIEN-BUDAPEST) feliratú motor Sólyról került ide; valamikor a zirci apátság szôlôjében, az un. „vincellérházban” darálót és szecskavágót is hajtott. Megemlíteném még azt az 1902-es 15 lóerôs Wohanka-féle nyersolajmotort, amely Tiszakarádon olajütô-malmot hajtott. A Wohanka cég akkoriban elsô volt a malomipari berendezések gyártói és szállítói között; komplett malmok berendezését vállalta. Mögötte szintén jobb sorsra vár egy MÁV-motor (Magyar Államvasutak Gépgyára, Budapest), amely Földes községben darálót hajtott az 1920–1930-as években.

Restaurált petróleum-motor Tartsuk itthon a tehetségeket! Az amerikai gyártású IHC (International Harvester Company) motor Chicagoban készült; Hollandiától Németországig minden kiállítást bejárt. Hódmezôvásárhelyrôl származik, ahol 1910. óta földhöz rögzítve egy helyi asztalosmûhely gépeit, berendezéseit hajtotta. 95 év után 2005-ben került Varga Ferenchez és 2007-tôl, immár saját gyártású kocsira szerelve, járja az országot-világot. A gyönyörûen restaurált, szintén mûködôképes, 1910–1915-ös gyártású LANGEN & WOLF motor valamikor vízimalom segédmeghajtójaként üzemelt (alacsony vízállás esetén tette lehetôvé a munkát, az ôrlést), most pedig Varga Ferenc gyûjteményét gazdagítja. Mûszaki érdekessége, hogy belülrôl van vezérelve, a dugattyú „ütögeti” a megszakítót! Az 1920-as években gyártott amerikai Mc. Cormick motor Pestlôrincrôl került a gyûjteménybe. A restaurált kis petróleum-motor érdekessége, hogy a benzines indítás utáni petróleum-üzemelés mellett vizet is porlasztottak az elegyhez, ezzel is növelni tudták a teljesítményt. Aztán persze ott vannak a még restaurálás elôtt álló „kincsek”, mint pl. a HSCS-motorok, amelyekbôl (álmai szerint) sorozatot szeretne kiállítani Varga Ferenc. A legkisebb, kb. 200 kg-os MEA típusjelzésû motortól az 5,3 tonnás MEX-ig gyártották ezeket a gyakorlatban igen kedvelt és keresett Hofherr stabil-motorokat. (A sorozat: MEA, MEB, MEN, MEO, MEP, MER, MEU, MEX.) A fészer alatt már ott vár a felújításra egy MEOmotor (Gyergyóremetén asztalosmûhelyben szolgált, de Marosfôrôl került a gyûjteménybe), mögötte pedig egy MEP-motor, amely Kótajról került ide. Ez utóbbi 2,3 tonnás gép cséplôgépet hajtott

26

A legújabb szerzemény egy (egyelôre) ismeretlen gyártmányú 6 lóerôs stabilmotor Pécsrôl. Ez az egy létezik – tudomás szerint – Magyarországon, fotója alapján (amely a holland folyóiratban is megjelent) próbálják kideríteni a nacionáléját. Az 1920-as évekre valószínûsítik a gyártását, különleges karburátorral, belsô megszakítóval, zsákhengerrel (nem lehet levenni a hengerfejet, ami korai motorokra jellemzô) rendelkezik. Az eddigiekbôl azt hiszem érzékelhetô, hogy restaurálni, felújítani való lenne itt bôven, csak hát a válság ide is begyûrûzött, az anyagi lehetôség beszûkült, Varga Ferenc vállalkozása nem éppen felszálló ágában van. Elgondolkodtató, hogy ez a tevékeny, alkotó, fizikai és szellemi ereje teljében levô ember lehet, hogy külföldön keres boldogulást, mert itthon nem talál olyan céget, vállalatot, amely tehetségét, alkotóerejét megfizetné, és az ország és saját hasznára kamatoztatná! A gyûjtemény nem minôsül múzeumnak; pályázati lehetôséget egyedül, önmagában nem tud megragadni, kihasználni; a vecsési önkormányzat sajnos nem partner ebben, pedig Varga Ferenc az éves „Káposzta-feszt” rendezvény rendszeres résztvevôje gépeivel. A gyûjtemény bejelentkezéssel megtekinthetô, gazdája szívesen megmutatja gépeit és elkalauzolja a laikus, vagy szakember érdeklôdôket is. Elérhetôség:

Varga Ferenc 2220 Vecsés, Kinizsi u. 34. Telefon: 28/356-037, 30/236-1430 e-mail: [email protected] Dr. Szekeres Béla


Riport

Összefognak a Kárpát-medencei borászok – A borszerzôdés része annak az új társadalmi szerzôdésnek, amit kötni kíván a magyar politika a magyar borásztársadalommal. A borszerzôdés gondolata, szándéka a Kárpát-medencei magyar borászok együttmûködése mögött ott áll az ország új vezetése, és fontosnak tartja, hogy az elkövetkezô években kézzelfogható eredmények szülessenek a magyar borágazat fellendítése érdekében – mondta Németh Zsolt, országgyûlési képviselô a Kárpát-medencei borászok ötödik alkalommal megrendezett találkozóján Nagytétényben. A szerzôdés aláírását megelôzôen az esemény házigazdája, Szabolcs Attila, BudafokTétény polgármestere elmondta, hogy az idei jubileumi találkozó azért is kiemelkedô esemény, mert éppen ezen napon fogadta el a magyar országgyûlés a kettôs állampolgárságról szóló törvényt, amely új lehetôségeket teremt a határokon átívelô emberi és szakmai kapcsolatok erôsítésére. Szabolcs Attila jelezte, hogy a borásztalálkozó színhelye a Rozárium, amely az azt kezelô kutatóintézet egyik közösségi értékeket szolgáló ingatlana. Mint megfogalmazta a szerzôdés a Kárpát-medencei magyar borászok együttmûködését és a magyar bor nemzetközi hírnevének helyreállítását kívánja segíteni. A neves borász emlékeztetett rá, az aláírás egyik fontos állomása annak a folyamatnak, amely 2004. december végén indult el, nem sokkal a december 5-i szégyenteljes referendum után. December 27-én tartották az elsô össz-


magyar, Szent János napi boráldást Esztergomban a Bazilikában: Nem sokkal ezután létrejött az elsô Kárpát-medencei Borásztalálkozó Budafokon. Most az a feladat, hogy a szerzôdést tartalommal töltsük meg. Tiffán Zsolt szólt arról is, hogy a parlament mezôgazdasági bizottságán belül a rendszerváltozás óta elô ízben hamarosan megalakul a szôlészeti és borászati albizottság, amely kiemelt szerepet ad a borágazatnak.

Borváros A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg 2011. július 23-i határidôvel. A Borváros igen változatos és izgalmas borászati és kulturális attrakciókat kínál, melynek eredményeképpen új turisztikai kínálat jön létre Budapesten, amely egyaránt számot tarthat a nemzetközi, és a hazai nagyközön-

ség érdeklôdésére, egyúttal hozzájárul a kerület gazdaságának fellendítéséhez. Budapest XXII. kerületében elôször fordul elô, hogy nagyobb összegû, ez esetben közel 300 millió forintos EU-pályázatot nyerve kihasználhatóvá válik a Magyarországon egyedülálló, de a földrészünkön is ritka adottság. Ez a kerületben található, mintegy 120 kilométer hosszú pincerendszer. Az egyik több hektáros összterületû pince funkcióváltásával valósul meg a Borváros. A projekt legfôbb eleme a borutca, amely egy borvidék hangulatos utcájaként képzelhetô el azzal az érdekességgel, hogy ez az utca Magyarország különbözô borvidékeire jellemzô hangulatot jelenít meg pincehomlokzataival, és szôlôhegyi kápolnájával. Másik látványossága a kádár, fafaragó és hajóépítô mesterségek múzeuma, a harmadik pedig az egész országban egyedülálló pestiskápolna és a szabadtûzhelyes egykori

27

Riport barlanglakás. Emellett felújítják a kádármesterség remekeinek mondható, az 1880-as évek végén készült faragott díszhordó-sort, és látványelemek rendszerét dolgozzák ki gyermekprogramok számára. Németh Zsolt rámutatott, hogy a határtérségek fejlesztését a jövôben kiterjesztjük a borágazatra, a határon túli magyar borászokra is, annak érdekében, hogy a Kárpát-medence magyar borait a nemzetközi színtéren is meg tudjuk jeleníteni. Ebben a munkában nagy jelentôségû, hogy 2011. január 1. és június 30. között Magyarország tölti be az EU elnökség tisztét. A Kárpát-medencei borászok mostani tanácskozáson is világossá vált: ahhoz, hogy ezek a célok és ezek a remények megvalósuljanak, két feltételnek kell megfelelnünk. Elsôként annak, hogy együttmûködés jöjjön létre a borágazat szereplôi, és a mindenkori magyar politika között, határon innen és túl. A másik feltétel, hogy a minôség jegyében történjen meg ez az együttmûködés. Hiszen rendkívül éles nemzetközi versenyben kell majd a magyar bornak állnia a versenyt. A Kárpát-medence páratlan természeti adottságai, a magyar borászok szakértelme, jó esélyt teremtenek ehhez.

A borszerzôdés szövegét Garbóci László, a Promontórium Borlovagrend ceremóniamestere olvasta fel, majd az oklevelet Bóni László, Debreczeni Kálmán, Mátyás András, Asztalos Zoltán, Melecsky Tibor, Tiffán Zsolt, Balla Géza, Maurer Oszkár, Garamvári Vencel, Rozsmán István borászok látták el kézjegyükkel. Mi magyarok, egy sok évezredes kultúra részesei vagyunk, a túlélés nagy mesterei közé tartozunk, a jövôben is szelíden, szeretettel és barátsággal fogunk értéket teremteni. Ezeket a megszívlelendô szavakat Maurer Oszkár délvidéki borász mondta a Kárpát-medencei Borszerzôdés aláírását követôen. aurer Oszkár a Délvidékrôl érkezett, nagyapja, dédapja is borász volt. Továbbvivôje a nagy múltú szerémségi magyar borkultúrának. Pincészete a Bácskában Hajdújáráson van, de a szôlôültetvények java része a Szerémségben található. Régi fajták újraélesztésével foglalkozik.

M

– 1994 óta borászkodom, 12 hektár szôlôm van. A magyar piacon való részvétel inkább jelképes számunkra. Eredendô célom az volt, hogy a mi szigetközösségünknek legyen egy hozzáférhetô, helyi fajtákból

Maurer Oszkár készülô jó bora. Persze, ha igény van rá, máshol is megjelenünk az itteni Mézes fehérrel, Szerémi zölddel, Fehér bakatorral, Kadarkával, Kövidinkával. A kisebbik lányom 4 éves, a nagyobbik 10. Arra most semmi garancia nincs, hogy ôk folytatni fogják, amit mi elkezdtünk. A mi célunk az, hogy mikorra ôk abba a korba érnek, addigra ez a borászat perspektívát adjon számukra. Elôfordulhat persze, hogy mégis valami más bizonytalan dolgot választanak élethívatásul. De ha olyan dolgot találnak, amiben több értéket látnak, akkor abban is segíteni fogjuk ôket. Leendô vejeink is lehetnek kitûnô borászok. Az Alföld végén, ahol a Zaránd-hegység kezdôdik, ott található Ménes, az Arad-hegyaljai borvidék egyik gyöngyszeme, a Kárpát-medence egyik legôsibb borvidéke, melynek jellegzetes vörösbort adó fajtája az aszúsodásra is képes Ménesi kadarka. z 55 hektáron gazdálkodó Balla Géza 1999 óta dolgozik azon, hogy a ménesi borok

A 28


Riport

Balla Géza

Mátyás András

Rozsmán István

visszanyerjék régi hírnevüket. Azt mondják, aki Magyarországon Kadarkával akar foglalkozni, csak Balla Gézától hozza az oltóvesszôt, hiszen ô nálunk is kivívta a legjobb Kadarka védjegyet.

Kürti borvidékhez tartozik, és itt gazdálkodik családjával, feleségével és két fiával Mátyás András is, aki 2003-ig csak saját részre termelt. Borait – jelenleg 11 félét készít – fôként a környék éttermei, szaküzletei vásárolják. A legkedveltebb az Olaszrizling és a Királyleányka. Utóbbi a fesztiválokon is kelendô. Borversenyekre nem járnak. A borászati filozófiájuk egészen egyedi. – Kézmûves borászat vagyunk, kerüljük az adalékanyagokat. Számunkra a nagy ugrás az volt, hogy ültetvényt egy hektárról tizenkét 12 hektárra növeltük. A pincészet életében valószínûleg komoly fordulópont lesz az új ültetvények termôre fordulása, hogy a jóval nagyobb termésre méretezett borászati technológiát és tárolókapacitást ki tudjuk építeni, mivel a jelenlegi pince ehhez már szûkösnek bizonyul – magyarázza Mátyás András.

csapadék nagyon kedvezô, különösen a rizlingekre nézve. S bár a gazda eredeti szakmája szerint elektromûszerész, a borász mesterséget nem volt nehéz elsajátítania, hiszen ezen a tájon is apáról fiúra száll a hegy levének tudománya, édesapja is borászkodott.

– Eltökéltek vagyunk a minôségi borok mellett. Próbálunk jelen lenni minden olyan rendezvényen, ahol meg tudjuk magunkat mutatni. Sajnos sem Európa, sem a világ nem ismeri azokat a jellegzetes magyar fajtákat, amivel mi sikeresek lehetnénk. Pedig egyre többen érdeklôdnek ezek iránt, ezt tapasztaltam legutóbb Londonban is. Éppen ezért Kárpát-medencei borászként úgy gondolom, hogy bár rendelkezünk tapasztalt szakemberekkel, megfelelô technológiával, és kiváló adottságokkal, sok még a teendô ezen a téren – állítja Balla Géza. Párkánytól alig több mint 20 kilométerre fekvô Kisújfalu a trianoni békeszerzôdésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. A nyolcvan épületbôl álló kis pincefalu a

A


ozsmán István muravidéki borász szôlôbirtoka mindössze egy hektárt tesz ki Hoszszúfalu 480 hektáros ültetvényébôl. A napfény, a talaj, a

R

– Itt majd’ minden második család a szôlôbôl él. Az utolsó két évben sajnos visszaesett a kereslet, de így is sok magyarországi vendég jut el hozzánk. Megyünk mi is, ha tehetjük. Bemutatkoztunk Körmenden, Becsehelyen, Zalaegerszegen, Szlovákiában, Ausztriában és Ljubjanában is – sorolja a városokat, országokat Rozsmán István, miközben féltett kincsébôl, egy 2003-as évjáratú Olaszrizlingbôl kínál. – Szép szakma a borászat, az ember élete is benne van, a bor elkíséri a születéstôl a halálig. A feleségem gyakran megmosolyog, amikor látja, beszélek a szôlôtôkékhez, és a pincében olykor megsimogatom a hordókat. Valkó Béla

29

Riport

A magyar halászat nagykövete „Petróleumlámpa fényénél, a nyakamra tekeredett köldökzsinórtól elkékülve láttam meg a napvilágot egy novemberi vasárnap, egy Tiszakóród melletti tanyán. Anyám azt mondta, amikor fölsírtam, megszólalt a harang. Még nem voltam hatéves, amikor iskolába mentem”. Így kezdte Woynarovich Elek „Kalandozások a nagyvilágban” címû, elolvasásra feltétlenül érdemes könyvét. Budai otthonában – világjárásai kedves tárgyi emlékeivel körülvéve – kerestem meg a nemzetközi hírû tudóst. Tudtam, hogy 95. évében jár. Meglepetésemre egy szálfatermetû, még mindig egyenes tartású, szellemileg tökéletesen friss embert találtam, aki fogain kívül a humorérzékét is megôrizte, ami az életerô csalhatatlan jele – véleményem szerint. – Professzor Úr, kérem, mondja el, honnan indult, hogyan telt az ifjúsága? – Hétgyermekes polgári családba születtem. A történelem viharai hol ide, hogy oda sodorták népes családunkat. Laktunk Kassán, Sátoraljaújhelyen, Debrecenben, Budapesten, Tiszakóródon. Édesapám gazdász volt. Még nem voltam négyéves, amikor családom a román hadsereggel találkozott 1919-ben. Tulajdonképpen igen hálásak lehetünk nekik, mert némi aranyékszerért, amelyet anyánk ajánlott fel az egyik szimpatikus tisztnek, apámat kiszabadították a Tanácsköztársaság kommunista börtönébôl. Apámat azért vetette börtönbe a tiszakóródi kommunista vezetôség, mert mint uradalmi intézô nem szolgáltatta be az egész termést – a jövô évi vetômagot viszszatartotta. Apám börtönbe vetôi a kommunista „statáriális bíróság” végrehajtójára, Szamuelyre és hóhéraira vártak. Az édesanyám leleményessége mentette meg a családfôt, édesapámat. Hárman voltunk fiúk. A három fiúból László gazdatiszt lett, a Pallavicini uradalomban, Szegeden maradt. Jó gazdász volt. Fivérem, István a Donnál halt meg a II. világháborúban. Temetetlen maradt, azaz kutyák és farkasok temették el… Húgaim, nôvéreim négyen voltak, férjhez mentek, és jó feleségek, jó anyák lettek. Én Miskolcon a Fráter György gimnáziumban tanultam és érettségiztem le, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kémiát és fizikát hallgattam. A gimnáziumban nem voltam jó tanuló, az eszem késôbb jött, és nyílt meg szenve-

30

Dr. Woynarovich Elek: bárhol dolgoztam, mindenütt befogadtak, elismertek délyes érdeklôdésem a természettudományok felé. Az a kitüntetés ért, hogy Winkler Lajos tanárom még az egyetemen asszisztensévé fogadott. Még Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter alapította a Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézetet a budapesti Herman Ottó úton. Ott kezdtem a pályámat. Fô feladatom a szennyvizek ellenôrzése volt. Az igen szigorú szabályokat betartottuk és be is tartattuk. – Professzor Úr nevét a szakmában az ikraragadósság megszüntetése alapozta meg. Hogy jutott erre az eredményre? – Ôszinte örömömre, de meglepetésemre a Magyar Tudományos Akadémia német hívásra személyemet javasolta egy össznémet Hidrobiológiai Kongresszuson való részvételre. A költségeket a német akadémia állta. Közben itthon a sokoldalú furkálódásokkal nem törôdve – kulák származás, Horthy katonatisztje volt, a Szovjetunió ellen harcolt, nyugati hadifogoly volt, mindmind egyenként is bûnnek számított – kidolgoztam a pontyikra-ragadóssága megszüntetésének módszerét. Ezzel a módszerrel az ikrát keltetôedényekben lehetett kikeltetni, és így a pontyot nagy tömegben, fedél alatt a legnehezebb, legveszélyeztetettebb életszakaszán sikerült átsegíteni. Ez a kutatási eredmény nyitotta meg elôttem a


Riport nagyvilág kapuit. Bár az ikra vegyi anyagokkal történô kezelésének a módszerét magyarul, németül, angolul, oroszul folyóiratokban megjelentettem, a módszer sikerében a külföldi szakemberek talán nem is hittek. Ezért látogatott meg Rómából a FAO illetékes igazgatóhelyettese, és hívtak meg a legkülönbözôbb országokba betanítani a módszert, és megépíteni azt a halszaporító állomást, ahol ezt és más haszonhalfaj szaporítását végre lehetett hajtani. Ez a módszer is lehetne hungarikum. A világ sok táján, Ázsiától DélAmerikáig épült halszaporító állomás, mely ott az ország haltenyésztésének bázisa, mert ugye biztos halivadék-elôállítás nélkül nincs szervezett, biztonságos haltenyésztés. – A tradicionális halász-horgász ellentétrôl kérdezném, vagy ez nem is valós ellentét, csak olyan mesterségesen keltett? – Az egész horgászôrület Németországban kezdôdött a II. világháború után. Nagy volt az élelmiszerhiány. Divatba jöttek a tavak partján sátrat verôk, akik megették a halat, amit kifogtak. Magukkal hozták a kukoricát, amely haleledelül szolgált. Késôbb az úgynevezett „sporthorgászat” Európa-szerte tért nyert. Már hozzák a halivadékot és telepítik a halat a tavakba. Az arányokkal van a baj. Van a nagy anyagi erôvel rendelkezô „horgásztársadalom” és vannak a zsugorodó tógazdaságok sokszor nem a megfelelô szakember irányítása mellett. – Professzor úr, ez már át is vezet a következô kérdéshez. Milyen a hazai halászati szakoktatás helyzete? – A halászmesterség régen életforma is volt, a mesterség apáról fiúra szállt. Halászati képzésre szükség lenne, sajnos a középszintû képzés kimaradt, és ez nagy baj. A Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen mi tanítottuk felsôoktatás szintjén a haltenyésztést. Horn Artúr rektorsága idején vált kötelezôvé, és Debrecenben, Kaposváron is kötelezô tárgy. Pályafutásom során – bárhol is dolgoztam – mindig amellett törtem lándzsát, hogy a tógazdaságok maguk állítsák elô az ivadékot, és ne drágán vegyék halszaporító központoktól. Így megôrzik az önállóságukat, függetlenségüket. Nem bonyolult feladatról van szó. Nepálban, Malajziában, és mindenhol máshol írástudatlan emberek is megtanulták a halszaporítást. Hivatali fônökeimmel ellentétbe kerültem, mivel ôk amellett törtek lándzsát, hogy legyen egy központi halszaporító állomás, és onnan vigyék az


Dr. Woynarovich Elek a II. világháborúban, mint tartalékos tüzérhadnagy

ivadékot a halgazdaságokba, igény esetén szállítsák külföldre. Ez utóbbi rendben is van. – Mintha megcsappant volna az érdeklôdés a régen oly szívesen látogatott halászcsárdák iránt. Nem kell már a ponty? Inkább a gyorsan ehetô, szálka nélküli tengeri halak lettek a kedveltek? – Hamburg zsidó lakossága valamikor elôszeretettel vásárolta a jó kövér hazai pontyot. A halászcsárdák valóban leültek, népszerûségüket vesztették. Jó, hogy vannak a tradicionális halászléfôzô versenyek, amelyek közösségteremtôk, életet, pezsgést visznek a vidékre. Jó magam is gyakran vagyok, voltam a bírálóbizottság tagja. Véleményem szerint ma Apajpusztán fôzik a legjobb halászlevet. Az úgynevezett gyorsétkeztetés – amelyet már szerte a világon „junk food”-nak, azaz „szemét kajának” hívnak – tért nyert hazánkban is. Nagy baj, mert „azzá válsz, amit megeszel”… Meggyôzôdésem, hogy ismét föl fog értékelôdni a tógazdasági hal, fajtától függetlenül.

31

Riport Filézni lehet, a Hortobágyi Halgazdaságban jól csinálják ennek mind a kereskedelmi, mind az egészségmegôrzô részét is. Az óceánok hihetetlen mértékû elszennyezôdése is abba az irányba mutat, hogy az innen származó hal minôsége legalábbis megkérdôjelezôdik. Nem csupán a hosszú idô, feldolgozás miatt, ami a kifogástól a földolgozáson át az asztalra jutásig eltelik. Van közeli fehérjeforrás itt nálunk is. Újra föl fogják fedezni a tógazdasági halat, sokkal jobban az eddiginél. – Vizeink állapota többnyire nem javul, inkább romlik, annak ellenére, hogy a nagy ipari létesítmények részben tönkrementek, részben kisebb kapacitással mûködnek. Határon túlról is érkeznek szennyezések, elég a tiszai ciánszennyezési katasztrófára gondolni. Mi lenne a teendô, minthogy alvízi ország vagyunk? – Nagyon fontos lenne, hogy vizeink valóságos állapotát olyan fôhatóság, illetve annak háttérintézménye ellenôrizze, amely a valós helyzet föltárásában érdekelt és nem az elkendôzésben. Ehhez mindenekelôtt föl kell mérni a valós állapotot, és ezt a fölmérést újra és újra, szabályos idôközönként aktualizálni a szennyvíz-, illetve használtvíztermelôknél. A vizek minôségi állapotát nem lehet csupán kémiai és biológiai adatok alapján minôsíteni. A vizek élôlényei, elsôsorban a halak, amelyeknek jelenléte, megritkulása, eltûnése, illetve a pusztulása pontosan jelzi a természetes víz minôségi állapotát. Ha a természetes vizek újra haltermelô vizek lesznek, ez már önmagában bizonyítja a víz egészséges voltát. A hal a legjobb indikátor. Utópiának tûnik, mégis alapvetô követelmény lenne, hogy csak tiszta vizet szabad a befogadókba engedni. Ami a határon túlról érkezô szennyezést illeti, nos, itt a nemzetközi jog és ennek az uniós közösségen belüli érvényesülése, az „aki szennyez, az fizet” elvének érvényesülése és következetes betartása, a kárvallott ország tekintélye, súlya és cselekvôképessége, valamint eredményes diplomáciája egyaránt latba esik. Sok a teendônk ezen a téren is! – Az éhezôk száma mára meg is haladta a veszedelmes 1 milliárdot. Ahelyett, hogy csökkenne, nô az éhezés és az alultápláltság, miközben a világ gazdagabb felén mértéktelen a pazarlás és az elhízás okozta egészségügyi károsodások. Professzor Úr világot járt ember. A teljesség igénye nélkül, beszéljen útjairól.

32

– 1962-tôl 2003-ig szinte keresztül-kasul utaztam a világot, csak Ausztráliába nem jutottam el. Ott akkor még nem volt fontos a haltenyésztés. Legalább 20–25 telet töltöttem trópusi és szubtrópusi vidékeken. Megdöbbentô emlékeim vannak. Nepálban a szegény emberek állatifehérje-éhsége igen nagy. A tehenészfiú kivette a tehén orrából a vérrel teli földipiócát, és annak fejét leharapva (kiköpve) a szájába nyomta a piócában lévô vért. Ott nagy halastavakat létesítettünk a FAO kezdeményezésére. A FAO élelmiszert, lisztet, fôzött vajat, sovány tejport, tojásport biztosított az építôknek. Igen ám, de az indiai vállalkozók nem egyszer a jó lisztet haszonnal olcsó kínai rizsre cserélték, fôzött vaj helyett olcsó mustármagolajat osztottak. Az indiai vállalkozók turpisságát megtudva szélnek eresztettem ôket, nepáli embereimmel pedig hetente osztottuk ki az ételjárandóságot. Így a munkások fölerôsödtek és a hosszú idô óta elhúzódó munka fölgyorsult, két hónap múlva föl is töltöttük a tavakat. Népesítési anyag is lett. A FAO-nak is elnyerte a tetszését a munkám, fél év után még két évre szerzôdtetett. A kínaiak a legfontosabb élelmiszertermelôk a Fülöp-szigeteken is. Pontyos halastavakon ter-


Riport melték az egyik, fôzeléknek használt zöld növényt. A tojótyúkok ketrecét a halastó fölé építették, a tojótyúkok lejtôs rácson éltek. A tojás egy vályúba gurult, onnan gyûjtötték össze, így nem szennyezôdött. A tyúkok hulladéka, trágyája a tóba esett, ahol a halak már várták a vastag falatokat. Így minden értékesült. Iránban sok jó barátot szereztem. Nem tudom, mi a bajuk az amerikaiaknak ezzel a néppel, talán az, hogy olajuk van, és az olaj felett maguk akarnak rendelkezni?... Engem is befogadtak a dzsihád tagjának, bár nem lettem muszlim, de a haltenyésztés tanításával az éhezés, a fehérjeínség ellen velük együtt harcoltam. Ez feljogosított a dzsihád-tagságra. Annyira összebarátkoztam az irániakkal, hogy állandó haltenyésztési tanácsadónak is felkértek. Fél évet kellett volna minden évben ebben az országban eltöltenem. De amikor az útlevelemben meglátták az izraeli vízumot, megszakadt a további tárgyalás. Kár, hogy nem gondoltam erre, és annak idején az izraeli vízumot nem külön lapra kértem. Itteni – az akkori hazai – közállapotainkat jellemzi iraki utam. Halszaporító állomás helyének keresése céljából küldöttséggel utaztunk Irakba. A küldöttség vezetôje szigorúan ragaszkodott a protokollhoz. Most ôk beszélnek, most mi beszélünk – diktálta. A tárgyalások végén a küldöttség tagjai az áhított Kuvaitba mentek vásárolni, én pedig odamentem az iraki halászati fôemberhez, és mint halászbaráttól kértem szintezô mûszert, amellyel kimentünk hárman a terepre, kimértük a szükséges tavak helyét, megkerestük a keltetôház vízellátásának lehetôségét és a szintezô mûszerrel együtt már kész vázlattervet adtunk át az ottani fônöknek. Itthon szidást kaptam ezért, mert ezzel még egy kiutazás és kuvaiti kirándulás lehetôségét vágtam el. Az itthoni cégek gondolkodását is figyelembe kellett venni. Mit tehettem mást? Én a FAO-munkám során tanultam meg ezt a munkatempót, és ott az ilyen azonnali intézkedést honorálták az illetékesek.


Hosszan sorolhatnám még élményeimet, de talán ennyi is elég egy interjúban. – Mi az életfilozófiája Professzor Úr? – A boldog ember belsôleg szabad. Ez a lelki egyensúly kevésbé függ külsô tényezôktôl, semmint gondolnánk. Tevékeny életet éltem, volt örömöm a munkámban. Ma is megkeresnek szakmai körök. Szép családom van. Sajnos a feleségem, aki mûvészettörténetet és rajzot tanított, már nem él. Hat – öt saját és egy nevelt – jól sikerült gyermekem is megtalálta helyét az életben. Egyik fiam, András hosszú évekig külföldön dolgozott, az én nyomdokaimban jár, ô is haltenyésztô. Ferenc fizikus, a Központi Fizikai Kutatóintézetben találta meg a helyét, Gábor elektromérnök lett. Elek építômérnök, nemzetközi munkáknál tanácsadó. Kisebb lányom, Pálma velem lakik, ô építészmérnök, most egy építôipari szakközépiskolában tanít. Nagyobbik (nevelt) lányom geofizikus. 6 unokám és 2 dédunokám (nevelt lányomat is beleszámolva 8 unokám és 6 dédunokám) van – eddig, de bízom a család további növekedésében. Életfilozófiám és hitem szerint az ember Isten alkotása. Céltalanul semmit sem teremtett Isten. Természettudományos kutatásaim és Isten léte nem keresztezi egymást, jól megférnek egymással. A baktériumnak, bogárnak, vakondnak – minden élônek szerepe, rendeltetése van. Az emberré válás és embernek maradás alapja az Istenhit. Ha a baktériumnak Isten szerepet adott, hogyne adott volna szerepet legmagasabb rendû teremtményének, az embernek? Az az ember igazán boldog, aki szerepét, rendeltetését idôben fölismeri, s így azt az életutat járja be, amelyet neki szánt Isten. – Professzor Úr! Kívánom, hogy testi-lelki egészségét megôrizve még sokáig legyen köztünk. Tamás Enikô

33

Aktualitások – Pályázatok

Egyeztessen a falugazdászával! A mezôgazdasági támogatások folyósítása érdekében minden termelônek szükséges pontosítania fizetési számlaszám adatait! A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felhívja minden gazdálkodó figyelmét az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett adatok pontosítására, amelyek a 2010-es agrártámogatások zökkenômentes kifizetéséhez elengedhetetlenek. A termelôknek az adategyeztetés során kiemelten fontos tisztázni, hogy rendelkeznek saját névre szóló bankszámlaszámmal, annak tulajdonosaként vagy társtulajdonosaként. Amennyiben a Hivatal nyilvántartásában szereplô adatok hibásak, illetve, ha egy ügyfél nem rendelkezik saját névre szóló bankszámlával, akkor az információk pótlására és tisztázására a Hivatal adategyeztetô levelet juttat el a falugazdászon keresztül az ügyfelek részére. A levélhez csatolt G002 adategyeztetô nyomtatványon kell megadni a saját névre szóló fizetési számlaszámot, valamint olyan banki kivonatot vagy egyéb banki igazolást, mely igazolja az

esetleges társtulajdonosi státuszt is. Az átvételt követôen a dokumentumot kitöltve postai úton vagy személyesen 8 munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes MVH kirendeltségre. A határidô lejárta után a Hivatal a nyilvántartásában szereplô bankszámlaszámot törli. Amennyiben az ügyfél nem kíván saját névre szóló bankszámlát megadni, akkor az alábbiak közül választhat: A mellékelt G002 nyomtatványon bejelölheti a „támogatást nem igénylô, pénzügyi kapcsolat nélkül” opciót; ebben az esetben a nyilvántartásban lévô számlaszáma megszûnik. Amennyiben nincs a Hivatallal szemben fennálló tartozása, kérheti törlését az ügyfélnyilvántartási rendszerbôl. További kérdéseivel forduljon bizalommal az MVH illetékes megyei kirendeltségeihez, illetve hívja a 374-3603 információs telefonszámot. MVH

Tájékoztatás elektronikus kifizetési kérelembenyújtásról Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az alábbi négy jogcím esetében a 2010. október 1-jétôl kezdôdôen a kifizetési kérelmet elektronikus ûrlapkitöltô szolgáltatás segítségével /http://www.mvh.gov.hu/ portal/MVHPortal/default/mainmenu/hirek/tajekoztatas_elektronikus_kifi_20101011_1018423/ elôállított elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani. Az elektronikus kérelembenyújtással teljes mértékben kiküszöbölhetô a dokumentumok papíralapú, postai benyújtása, mivel a kérelmezônek az elektronikusan kitöltött formanyomtatványokhoz szkennelve kell csatolnia a kérelem mellékleteit képezô további dokumentumokat. 1. falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehetô támogatások részletes feltételeirôl szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 2. mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 136/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 3. turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 4. vidéki örökség megôrzéséhez igénybe vehetô támogatások részletes feltételeirôl szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet. MVH

34


Aktualitások – Pályázatok

Támogatás borászati gépek beszerzéséhez A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közel 2 milliárd forint támogatást fizethet ki új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására. Azon gazdálkodók, akik a beruházással szeretnék vállalkozásuk összteljesítményét növelni, 2010. október 16. és 2011. március 31. között nyújthatnak be támogatási kérelmet a Hivatalhoz. Az MVH vissza nem térítendô támogatást nyújt olyan új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét. A kérelmeket 2010. október 16. és 2011. március 31. között lehet benyújtani postai úton az MVH honlapján közzétett borászati gépkatalógusban szereplô gépekre. Az a gazdálkodó veheti igénybe a támogatást, aki a berendezését 2010. szeptember 25-ét követôen vásárolta meg, és a vételárat a kérelem beadásáig teljes egészében kifizette.

A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minôsülô igénylôk esetében a vásárolt gépek nettó értékének 30 százaléka, míg nagyvállalatoknál annak 20 százaléka. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 400 millió forintnál. A 2010/2011. borpiaci évben erre a jogcímre 7 500 000 euró, azaz közel 2 milliárd forint fizethetô ki. Ezen a keretösszegen felül benyújtott kérelmeket az MVH átütemezi a 2011/2012. borpiaci évre, és azok az új idôszak elsôként benyújtott igényléseinek minôsülnek. Egy termelô egy borpiaci évben csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, ami azonban több gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el a helyszíni ellenôrzés elvégzését követôen. MVH

Aki szôlôt telepítene, most kérvényezze! Maximum 150 ezer forintos hektáronkénti áron vehet a tulajdonosi jogokat gyakorló MVH-tól szôlô-újratelepítési jogot az érdeklôdô. Az árat több tényezô csökkentheti, melyet külön szabályoz a magyar és uniós jog. Az érdeklôdôk ez év végéig juttathatják el igényeiket a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára – olvasható a Magyar Agrárkamara legfrissebb közleményében. Minimum 20 ezer, maximum 150 ezer forintba kerül egy hektárnyi borszôlô újratelepítési joga. Ennyit kér érte az állam, s az év végégig nagyjából 5 ezer hektárnyi területen vehetik ezt igénybe az érdeklôdôk. A jogosultság három évig használható fel miután a hegybíró javaslatát adta a telepítésre és kivágásra. Errôl nemrégiben jelent meg az MVH közlemény, melyben az is megtalálható, hogy miként csökkenthet a 150 ezer forintos ár legfeljebb 20 ezerre. (Ilyen például, ha a kérelmezô vállalja, hogy a vásárlást követô borpiaci év


végéig elvégzi a telepítést, vagy a kérelmezô rendelkezett 2010. július 31-ig hatályos jog alapján kiállított telepítési engedéllyel, amelyet nem használt fel, így a telepítési kérelemhez újratelepítési jogot kíván vásárolni és a vásárlási kérelemhez mellékeli a lejárt telepítési engedély má-

35

Aktualitások – Pályázatok solatát.) Elôfordulhat olyan eset is – ilyen a fiatal gazdálkodók segítése –, hogy nem kell fizetni az újratelepítési jogért. Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a fiatal gazda támogatási határozatot, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát kell mellékelni. A részleteket az MVH hivatalos honlapján (www.mvh. gov.hu) találhatják meg az érdeklôdôk. Javasolt a kérelem és a hegyközségi igazolás együttes beküldése. Az MVH most azon területekre vonatkozó jogot hirdette meg, melyek tulajdonosai meghatározott ideig nem éltek az újratelepítés jogával és a jog át-

szállt az MVH által vezetett jogtartalékba. E termelôk korábban – 1996–2004 között – kivágták szôlôjüket, s ezzel egyben megszerezték az említett jogot új, a kivágottal azonos nagyságú ültetvény telepítésére, csakhogy 2010 nyaráig nem éltek vele, így az automatikusan átszállt az államra. Azoknak, akik most vásárolnak újratelepítési jogot, legkésôbb két borpiaci év végéig kell elvégezniük a borszôlô-telepítését. A vásárolt jog egyébként nem átruházható, ellentétben a kivágással korábban megszerzett újratelepítési joggal. Forrás: Magyar Agrárkamara

A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj elnyerésére Jelentkezési határidô: 2010. november 9. 12.00 óráig A pályázat célja A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre kerülô pályázat célja azon hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintû elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minôség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minôségi munkavégzésnek, az egyenletesen jó minôségû termékek elôállításának illetve szolgáltatás nyújtásának. A pályázat célja továbbá olyan modell kialakítása, bevezetése és hatékony mûködtetése a díjazott szervezetek által, amely példa értékû és segíti az agrárgazdaság többi szereplôinek folyamatos fejlôdését.

A preferált kritériumok az alábbiak • • • •

az agrár-környezetvédelem, a bio-diverzitás védelme, az állatvédelem érvényesülése, a minôségi termelés alapját szolgáló biológiai alapok elôállítása, megtermelése, • a fenntarthatóság követelményeinek teljesülése, • folyamatos, stratégiai jellegû minôségfejlesztés, innováció,

36

• az élelmiszerbiztonság magas színvonalú érvényesítése, • a nyomonkövethetôség magas szintû teljesítése, • egészséges táplálkozást elôsegítô élelmiszerek fejlesztése, forgalmazása, • funkcionális és magas hozzáadott értékû termék fejlesztése.

Pályázati feltételek Pályázatot nyújthatnak be azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a következô részletes pályázati feltételeknek:


Aktualitások – Pályázatok • A szervezetnek lejárt és meg nem fizetett köztartozása nincs. • A szervezet nem áll sem csôd, sem felszámolás, sem végelszámolás hatálya alatt. • Amennyiben a pályázó tevékenységére – jogszabály által – kötelezô valamilyen minôségügyi rendszer (pl. HACCP) alkalmazása, abban az esetben ez is pályázati feltétel. Megjegyzés: Nem általános pályázati feltétel, de elônyt jelent az, ha a szervezet tanúsított minôségirányítási vagy igazolt minôségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. A pályázaton való részvételnek ugyancsak nem feltétele a pályázat követelmény-rendszerét ismertetô felkészítô tájékoztatón történt részvétel, amelynek idôpontja késôbb kerül meghirdetésre az VM (www.vm.hu) és az EOQ MNB (www.eoq.hu) honlapján.

A pályázat benyújtása A pályázatot legkésôbb 2010. november 9-én, 12.00 óráig beérkezôleg (személyesen vagy postán) 4 példányban a következô címre kell benyújtani: Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság Titkársága Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Fôosztály Élelmiszerpiaci Osztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (III. em. 375. szoba)

A pályázatok elbírálásának rendje A beérkezett pályázatokat a Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság szükség esetén szakértôk bevonásával bírálja el. Fôbb értékelési szempontok: A pályázó kiemelkedô minôségû termékeket vagy termékcsaládokat elôállító, vagy magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, eredményesen gazdálkodó, sikeres vállalkozás. 1. A pályázat a termékek vagy termékcsaládok illetve szolgáltatás kiváló minôségét a következôkkel bizonyítja: • elôállítási adatokkal, • értékesítési információkkal, • termékre vonatkozó kiemelkedô minôségi jellemzôkkel (érzékszervi tulajdonságok, összetételi, táplálkozási, különlegesen elô-


nyös felhasználási jellemzôk stb.) vagy a szolgáltatás magas színvonalú végzését bizonyító adatokkal, • arról szóló nyilatkozattal, hogy termékei minôségével, biztonságával kapcsolatban a hatósági ellenôrzés ebben az évben és a megelôzô évben lényeges kifogást vagy intézkedést nem tett, • elônyt jelentenek a már elnyert díjak vagy minôsítô védjegyek (pl. Termék Nagydíj, Szívbarát tanúsító védjegy, fogyasztóvédelmi elismerés, hazai és/vagy külföldi rendezvényeken, kiállításokon vagy vásárokon elnyert minôség díjak, Kiállítói Díj, Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, földrajzi árujelzés, elismerten hagyományos termékek stb.). 2. A pályázat meggyôzôen bemutatja mindazokat a jogszabályokban vagy kereskedelmi kapcsolatokban elôírt rendszereket vagy azok elemeit, amelyeket a pályázó a jó minôségû és biztonságos agrárgazdasági termékek elôállításához, valamint a folyamatos fejlesztéshez alkalmaz.

A pályázat tartalmi követelményei 1. Elôlap A szervezet neve és a „Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj 2011.” felirat. 2. Kitöltött Pályázati jelentkezési lap a 2011. évia „Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjra” (a pályázatba befûzve). A szervezet általános adatai és a cégjegyzésre jogosult által cégszerûen aláírt, illetve egyéni vállalkozó esetén az általa aláírt nyilatkozat. 3. Tartalomjegyzék Maximum 1 oldal 4. Általános ismertetô Maximum 4 oldal, amely tömören bemutatja a szervezet • történetét, • szervezeti felépítését és üzleti (esetleg jogszabályi) környezetét, • legfontosabb termékeit és kapcsolódó szolgáltatásait, • beszállítóinak és vevôinek körét, • fontosabb egyéb partnerkapcsolatait, • technológiai- és alapanyagbázisát, • természeti adottságait, környezetét, alapvetô környezetvédelmi és a fenntartható • mûködésre irányuló tevékenységét, • fôbb versenytársait, • hatósági ellenôrzések (élelmiszerbiztonság és minôség) megállapításait 2008–2010. évre vonatkozóan, valamint

37

Aktualitások – Pályázatok • minden olyan fontos tényt, amely a pályázatban leírtak értékelését elôsegítheti. 5. Önértékelés Maximum: 25 oldal Az önértékelés a szervezet mûködésének saját felmérése és értékelése, az alábbi területeken: • vezetés (a szervezet célkitûzései), • stratégia és mûködési politika (alkalmazott módszerek, eszközök), • humán erôforrások (a szervezet hogyan hasznosítja emberi erôforrásait az eredmények elérésére), • egyéb erôforrások (pénzügyi, anyagi, technikai, technológiai, információs források felhasználása), • folyamatok (a szervezet folyamatai miként vannak összhangban célkitûzéseivel), • külsô vevôi elégedettség (az eredmények alátámasztják, hogy a szervezet mûködése a vevôi igények lehetô legjobb kielégítését szolgálja), • dolgozói elégedettség (a dolgozók a szervezet stratégiájának, célkitûzéseinek teljesítésében motiváltak, elégedettek), • környezetvédelem és fenntarthatóság (a szervezet kiemelten figyelembe veszi a környezetvédelem és a fenntarthatóság kritériumait, helyi és a tágabb környezete elvárásait, valamint a társadalmi felelôsségvállalásból adódó feladatokat), • üzleti eredmények (a szervezet mûködésének, eredményének, teljesítményének kulcsfontosságú mutatói, jellemzôi). A fenti területekre vonatkozóan törekedni kell az elmúlt idôszaki (legalább 3 év) trendek, valamint a kitûzött célok elérésének bemutatására is. Amennyiben a pályázó a pályázatban nem tér ki az összes megadott kritériumra, akkor pályázata nem értékelhetô. 6. Mellékletek Maximum: 10 oldal A mellékletek tartalmazhatják például: • a szervezeti felépítés részleteit, • a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat (pl. az ISO 9001:2000, ISO 14001 szerinti tanúsítvány, egyéb igazolás, oklevelek, termék- és más díjak másolatát), valamint • a meghatározó termékek vagy termékcsaládok minôségének ismertetését.

A pályázat formai követelményei • • • • • •

Nyomtatott formátum A4-es méretû, matt papír Legkisebb betûméret 10 pt Grafikonok, ábrák olvasható feliratozása Magyar nyelv A bemutatott kritériumok követelményrendszernek megfelelô számozása • Folyamatos oldalszámozás Az alkalmazott elválasztó lapok nem számítanak bele az oldalszám-korlátozásba, kivéve, ha bármilyen, a pályázat elbírálása szempontjából fontos információt – szöveget, idézetet, ábrát – tartalmaznak. és döntés a Díj odaítélésérôl A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj odaítélésérôl a bizottság javaslata alapján a vidékfejlesztési miniszter dönt. A pályázatok értékelését és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat a közremûködôk bizalmasan kezelik.

Díjátadás A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjat ünnepélyes keretek között, a minisztérium 2011. március 15-i ünnepsége keretén belül a vidékfejlesztési miniszter, illetve személyes megbízottja adja át. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben, valamint az VM hivatalos lapjában. A nyertesek jogosultak ezt a tényt, illetve a Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj védjegyet üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni.

Visszajelzés Valamennyi pályázó visszajelzést kap arról, hogy az értékelôk milyennek ítélik meg felkészültségüket. Ezért valamennyi tartalmilag és formailag elfogadott pályázat vonatkozásában az értékelôk a pályázat erôsségeirôl és fejlesztendô területeirôl 2011. június 30-ig visszajelzést készítenek a pályázó számára.

A felhívás melléklete „Pályázati jelentkezési lap” (amelyet a pályázat elejére be kell fûzni). (Részletek a http://www.vm.gov.hu/main.php? folderID=832&articleID=15490&ctag=articlelist&i id=1) VM

38


Aktualitások

Tájékoztató takarmányjogi aktualitásokról Az 767/2009/EK rendelet alkalmazásához kötôdô egyes változások A 767/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba, alkalmazni 2010. szeptember 1-jétôl kell. A Rendelet 30. cikke az elôzô takarmányjogi szabályozás lényeges elemeit helyezi hatályon kívül 2010. szeptember 1-jétôl. Az alábbi tájékoztató nem öleli fel a Rendelet által életbe léptetett valamennyi változást (pl.: a jelölésen a dátum formátumának változása), csak egyes területeket emel ki, amelyek az EU bizottsági üléseken jelenleg tárgyalások témáját képezik és kötelezettségeket rónak a forgalmazókra, felhasználókra. Az EU-ban 2010. szeptember 1-jétôl takarmányalapanyag csak úgy forgalmazható, ha az vagy a jegyzékben, vagy a nyilvántartásban szerepel. A két lehetôség két eltérô jelölési kötelezettséggel jár: a jegyzékben nem szereplô alapanyagokat (tehát a nyilvántartásban szereplôket is) részletesen kell jelölni a Rendelet V. melléklete szerint, míg a jegyzékben feltüntetett alapanyagok forgalmazásakor csak a jegyzékben az adott alapanyag kapcsán megadott adatokat (szûkebb adathalmaz) kell jelölni. A hatóság a jegyzék második tervezetének hatályba lépéséig (kb.: ez év vége) a fenti két jelölési lehetôség helytelen megválasztása kapcsán nem kezdeményez szankciót a 242/2010/EU alapanyag-jegyzéken nem szereplô, de az új, még nem hatályos tervezetben már szereplô alapanyagok forgalmazása esetén.

1. A takarmány-alapanyagok forgalmazása 2010. augusztus 31-éig a takarmány-alapanyagok, valamint a takarmány-alapanyagok feldolgozási eljárásainak közösségi jegyzékét a 96/25/EK irányelv, illetve az ennek átültetésére alkotott hazai jogszabály (44/2003. FVM rendelet, 1. melléklet) tartalmazta. A Rendelet 2010. szeptember 1-jétôl hatályon kívül helyezte a 96/25/EK irányelvet, ezzel együtt a 44/2003. FVM rendelet 1. mellékletét. Szintén hatályon kívül helyezte a 82/471/EGK irányelvet, amely a bioproteinekre vonatkozó szabályokat tartalmazta, és ez utóbbi termékeket szintén 2010. szeptember 1-jétôl alapanyaggá minôsíti. Ennek nyomán megszûnt az alapanyagok és bioproteinek kapcsán az a korábbi jogi rendszer, mely az EU-s irányelv hazai mi-


niszteri rendelettel való átvételén alapult. Helyette új rendszer lépett életbe, melynek lényege, hogy az EU bizottsága a takarmányipari ágazat érdekeltjeivel (felhasználók, nemzeti hatóságok) folytatott egyeztetést követôen (tanácsadó bizottsági eljárás keretében) közvetlen hatályú rendeletet ad ki. Az új eljárással elfogadott takarmányalapanyag-jegyzékelsô változatát a 2010. szeptember 1-jétôl alkalmazandó 242/2010/EU bizottsági rendelet lépteti hatályba, jóllehet még a korábbi, irányelvi jegyzékkel azonos tartalommal. Ez utóbbi rendelet kizárólagos célja a jogszabályi folytonosság fenntartása, de már 2010 tavaszán megindult a jegyzék régi tartalmának teljes felülvizsgálata. A Rendelet életbe lépteti a takarmányalapanyagok kötelezô nyilvántartását is. A takarmány-alapanyagoknak a 767/2009/EK rendelet alapján létrehozott új, kötelezô nyilvántartása (registry of feed materials) A Rendelet 24. cikkének (6) bekezdése a jegyzékkel párhuzamosan életbe lépteti a takarmányalapanyag-nyilvántartást is: „Az a személy, aki elôször hoz forgalomba a jegyzékben nem szereplô takarmány-alapanyagot, haladéktalanul értesíti annak felhasználásáról az európai takarmányipari ágazat 26. cikk (1) bekezdésben említett képviselôit. Az európai takarmányipari ágazat képviselôi az interneten közzéteszik ezen értesítések nyilvántartását, és rendszeresen frissítik azt.” A bejelentés tehát kötelezô minden, a jegyzékben és a nyilvántartásban még nem szereplô alapanyagnak 2010. szeptember 1-je utáni, az EU-ban való elsô forgalomba hozatala kapcsán. Kizárólag a honlap útján benyújtott bejelentés érvényes. A bejelentés tartalmáért a honlap szerkesztôi felelôsséget nem vállalnak, ezért a honlapon való szerepeltetés semmilyen garanciát nem jelent a feltüntetett alapanyag biztonságosságát, vagy alapanyagként való besorolását illetôen. A nyilvántartásba való bejelentés nem vonja szükségszerûen maga után a jegyzékbe való felvételt. A bejelentés nem módosítható, de töröltethetô. A bejelentésben a bejelentônek meg kell adnia elérhetôségét. Az elérhetôségi adatokat a rendszer nem hozza nyilvánosságra, de a hatóságoknak megkeresésre kiadják. A bejelentést bármely

39

Aktualitások hivatalos nyelven meg lehet fogalmazni, mindazonáltal az angol nyelv használatát elônyben részesítik az egyszerûbb ügymenet miatt. A vállalkozó a bejelentésrôl e-mailen visszaigazolást kap. Az alapanyag-jegyzék új tervezetében szereplô alapanyagokat automatikusan feltöltik az alapanyag-nyilvántartásba, így azokat nem kell külön bejelenteni ahhoz, hogy eleget tegyenek a Rendelet 24. cikk (6) bekezdésének. A fenti jogi szakaszban a honlap létrehozatalára vonatkozó felhatalmazás 2010. szeptember elsejétôl alkalmazandó. Ettôl a dátumtól az európai takarmányipar képviselôi létrehozták a fenti nyilvántartásra alkalmas honlapot: www.feedmaterialsregister.eu. A bejelentônek a következôk szerint kell eljárnia: Ellenôriznie kell, hogy terméke szerepel-e az alapanyag-jegyzék hatályos változatában (jelenleg: 242/2010/EU rendelet); Amennyiben nem, ellenôriznie kell, hogy termékének neve és/vagy leírása szerepel-e az alapanyag nyilvántartásban, illetve leírása megfelel-e az ott megadottnak (egy alapanyagnévhez több, eltérô leírás is társulhat); Amennyiben nem, akkor új bejelentést kell kezdeményeznie a honlapon. Új alapanyag-jegyzék (Catalogue of feed materials) Valamely alapanyag jegyzékre való bejelentése, illetve a jegyzék használata önkéntes. Az új alapanyagjegyzék-tervezet a jelenleg hatályos jegyzék (242/2010/EU rendelet) teljes felülvizsgálata nyomán jött létre, mintegy 600 bejegyzéssel. Ezt a tervezetet várhatóan az EU bizottságának szeptemberi ülésén vitatják meg, októberi ülésén bocsátják szavazásra, legkorábban ez év végén lép hatályba. Az alapanyag-jegyzék új tervezetében szereplô alapanyagokat automatikusan feltöltik az alapanyag-nyilvántartásba, így azokat nem kell külön bejelenteni ahhoz, hogy eleget tegyenek a Rendelet 24. cikk (6) bekezdésének. Mivel a bizottság az alapanyag-jegyzék bôvítésével szakmai csoportot bízott meg, ezért a jegyzék bôvítésére irányuló bejelentéseket a CEFS, a FEFAQ vagy a COPA COGECA felé kell beterjeszteni, amennyiben valamely takarmányozási vállalkozó az általa forgalmazni szánt alapanyagot önkéntes alapon szerepeltetni szeretné a jegyzékben. E bejelentéshez kapcsolattartóként a következô személyt kell keresnie:

40

Camille Perrin Scientific and Regulatory Affairs Manager Comité Européen des Fabricants du Sucre Avenue de Tervuren 182 - B.1150 32 2 762 07 60 Fax: 32 2 771 00 26 [email protected] www.cefs.org A jegyzék-tervezet rövid bemutatása a 4. pontban látható.

2. Változás egyes kiegészítô takarmányok forgalmazása kapcsán A Rendelet 8(1) cikke meghatározza, hogy 2010. szeptember 1-jétôl kokcidiosztatikumot nem tartalmazó kiegészítô-takarmány vagy takarmány-alapanyag nem tartalmazhat a teljes értékû takarmányra rögzített maximális adaléktartalom százszorosánál több adalékanyagot (tehát az 1%-os keverék még kiegészítô takarmány, az ennél töményebb pedig elôkeverék (premix)); kokcidiosztatikumot tartalmazó kiegészítô-takarmány vagy takarmány-alapanyag nem tartalmazhat a teljes értékû takarmányra rögzített maximális adaléktartalom ötszörösénél több adalékanyagot (tehát a 20%-os keverék még kiegészítô takarmány, az ennél töményebb pedig elôkeverék (premix)). Az adalékanyagot ennél nagyobb töménységben tartalmazó keverékek elôkeverék (premix) néven hozhatók forgalomba. A fenti fôszabály alól kivételt képez a 8(2) cikkben meghatározott termékek köre: Ennek értelmében a fenti határértéknél nagyobb töménységben adalékot tartalmazó termék csak akkor forgalmazható alapanyagként vagy kiegészítô takarmányként, ha rendeltetési célját szerepeltetik a különleges táplálkozási célok között (a Rendelet 10. cikke). A Rendelet 32(2) cikke szerint a már forgalomban lévô, de a különleges táplálkozási célok között nem szerepeltetett ilyen termékek forgalmazása csak akkor folytatható, ha 2010. szeptember 1-jéig kérelmet nyújtanak be a különleges táplálkozási célokat tartalmazó lista adott termékkel való kiegészítésére.

3. Változás egyes a takarmányadalékok forgalmazása kapcsán A 1831/2003/EK rendelet 10(2) cikke szerint a korábbi jogi környezet (70/524/EGK irányelv)


Aktualitások Biztonságosság Valamely alapanyagnak a jegyzékben való szereplése nem igazolja takarmányozási célra való felhasználásának biztonságosságát. Az alapanyag biztonságosságáért a vonatkozó joganyag értelmében az elôállító felel. Kizárólagosság, önkéntes használat

szerint engedélyezett adalékanyagok újraengedélyezésére kérelmet kell benyújtani vagy a határozott idôre szóló engedély lejárta elôtt egy évvel, vagy legkésôbb 2010. november 8-ig. Amennyiben valamely adalék kapcsán e határidôig kérelem nem érkezik be, az adalékot az adalékregiszterbôl (ez eltér a fent említett alapanyag– nyilvántartástól és -jegyzéktôl) törlik, forgalmazása nem lesz lehetséges. Az EU Bizottság állítása szerint az adalék-regiszterben feltüntetik, hogy a generikus adalékok (melyek elsô forgalomba hozatala nem egy engedélyeshez kötôdik) kapcsán érkezett-e már be valamelyik forgalmazótól kérelem.

4. A takarmány-alapanyagoknak a 767/2009/EK rendelet alapján létrehozott jegyzékének második tervezete A tervezet bemutatása A tervezet elôszava szerint a jegyzék célja az alapanyagokra vonatkozó adatok mennél hatékonyabb közvetítése az elôállítók és a felhasználók között. A jegyzék megadja az alapanyag nevét, azonosító számát, leírását, amely a feldolgozási eljárásra is kiterjed, valamint megadja a termék jelölésének a Rendelet V. mellékletében megadottaktól eltérô, alternatív megoldását. A jegyzékben való szerepeltetés feltételei Az alapanyagnak meg kell felelnie a Rendeletben megadott alapanyag-meghatározásnak és biztonsági kritériumoknak. Szerepelnie kell az európai takarmánypiacon. Az alapanyagot megfelelô, a valóságot hûen ábrázoló névvel kell ellátni.


A jegyzék nem kizárólagos. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban olyan alapanyag is lehet forgalomban, amely a jegyzékben nem szerepel. A jegyzék használata nem kötelezô, mindazonáltal a jegyzékben szereplô nevet csak akkor lehet használni, ha az a jegyzék minden vonatkozó leírásának megfelel. Jelölési feltételek A tervezet röviden kitér mind a jegyzékben szereplô, mind pedig a jegyzékben nem szereplô alapanyagok jelölési követelményeire. A jegyzék egyes esetekben egy alapanyag kapcsán több, szinonim nevet megad zárójelben. Ebben az esetben bármely név használható, és ugyanazok a jelölési feltételek alkalmazhatók valamennyi szinonim elnevezés esetében. Glosszárium A jegyzék második része 66 feldolgozási eljárást tartalmaz, azok leírásával együtt, pl.: Sorszám 22

Eljárás evaporáció

Meghatározás A víztartalom csökkentése

Jelzô

Evaporált

Tényleges alapanyag-jegyzék Végül mintegy 600 alapanyag következik, 13 fô csoportba sorolva. Példaként álljon itt egy sor a „gabonák és származtatott termékeik” csoportból: SorNév Leírás szám 1.2.1 Kukorica Zea mays ssp. Mays L. szem termése Bendôvédett lehet

Kötelezô jelölés

–

VM

41

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2010. június és augusztus közötti számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2010/34/EU irányelve (2010. május 31.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a penkonazol hatóanyag használatának kiterjesztése tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L134 2010. június 1. 73. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU határozata (2010. május 19.) az egyes élô állatoknak és azok friss húsának a Közösségbe történô behozatalára feljogosított harmadik országok vagy harmadik országok részei jegyzékének megállapításáról, valamint az állat- és közegészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok meghatározásáról szóló 79/542/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L135 2010. június 2. 1. oldal

Az EGT Vegyes Bizottság 20/2010 határozata (2010. március 12.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állatés növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 10. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 21/2010 határozata (2010. március 12.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állatés növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 11. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 22/2010 határozata (2010. március 12.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állatés növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 13. oldal Támogatások, vámok

Az EGT Vegyes Bizottság 17/2010 határozata (2010. március 1.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének (Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 1. oldal

A Bizottság 479/2010/EU rendelete (2010. június 1.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések tekintetében történô végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L135 2010. június 2. 26. oldal

Az EGT Vegyes Bizottság 18/2010 határozata (2010. március 1.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének (Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 4. oldal

A Bizottság 484/2010/EU rendelete (2010. június 3.) az egyes mezôgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 826/2008/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L138 2010. június 4. 1. oldal

Az EGT Vegyes Bizottság 19/2010 határozata (2010. március 12.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állatés növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L143 2010. június 10. 8. oldal

EU A Tanács 2010/314/ határozata (2010. május 10.) az Európai Unió és Brazília, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela közötti „Genfi banánkereskedelmi megállapodás”, valamint az Európai Unió és az Amerikai

42


Közlöny Egyesült Államok közötti banánkereskedelmi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L141 2010. június 9. 1. oldal A Tanács 2010/316/EU határozata (2010. június 3.) az 1999-es élelmiszersegély-egyezmény hatályának meghosszabbítása tekintetében az Élelmiszer-segélyezési Bizottságban az Európai Unió nevében elfogadandó álláspont megállapításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L142 2010. június 10. 7. oldal A Bizottság 513/2010/EU rendelete (2010. június 15.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet VI. mellékletének a cukorágazatban megállapított kvótáknak a 2010/2011-es gazdasági évtôl kezdôdô kiigazítása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L150 2010. június 16. 40. oldal A Bizottság 546/2010/EU rendelete (2010. június 22.) a 2009/2010. gazdasági évben a 09.4317, a 09.4318 és a 09.4319 tételszámú CXL engedményes cukor esetében a behozatali engedély iránti kérelemhez csatolandó kiviteli engedély benyújtására vonatkozó kötelezettség tekintetében a 891/2009/EK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L156 2010. június 23. 1. oldal A Bizottság 549/2010/EU rendelete (2010. június 23.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezôgazdasági termékek állami intervenció keretében történô felvásárlása és értékesítése tekintetében történô végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L157 2010. június 24. 1. oldal A Bizottság 557/2010/EU rendelete (2010. június 24.) az 1518/2003/EK, az 596/2004/EK, a 633/ 2004/EK, az 1345/2005/EK, a 2014/2005/EK, a 239/2007/EK, az 1299/2007/EK, az 543/2008/EK, az 589/2008/EK, a 617/2008/EK és a 826/2008/EK rendeletnek a mezôgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendô értesítési kötelezettségek tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L159 2010. június 25. 13. oldal


A Tanács 565/2010/EU rendelete (2010. június 29.) az Uniónak az egyes mezôgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezelésérôl szóló 7/2010/EU rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L163 2010. június 30. 2. oldal A Tanács 566/2010/EU rendelete (2010. június 29.) az egyes ipari, mezôgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésérôl szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L163 2010. június 30. 4. oldal A Bizottság 569/2010/EU rendelete (2010. június 29.) a vajnak a 446/2010/EU bizottsági rendelettel, illetve a sovány tejpornak a 447/2010/EU bizottsági rendelettel elôírt, pályázat útján történô értékesítése tekintetében az 1272/2009/EU rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L163 2010. június 30. 32. oldal A Bizottság 585/2010/EU rendelete (2010. július 2.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2535/2001/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L169 2010. július 3. 1. oldal Borászat Tájékoztató az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemrôl szóló megállapodás hatálybalépésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L205 2010. augusztus 6. 1. oldal

Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

43

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis a Bruxinfo-online.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóiratállományára épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent mezôgazdasági szakkönyvekkel. Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

A könyvtár agrárkulturális rendezvénysorozatának következô programja november 24-én 17 órakor kezdôdik, témája a magyar népi táplálkozás, magyar népi ételek lesz. Elôadó T. dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fôigazgató-helyettese. Egy tájjellegû ételt, az öhönt lehet megkóstolni a résztvevôknek.

44


Színek, hangulatok

Van valami egészen csodálatos az ôszben. Túl a színek tobzódásán, túl a párával, köddel birokra kelô napsugár nemes küzdelmén, az ôsznek hangja, illata van. Amikor a feltámadó szél lesöpri az aranyló faleveleket a fákról, azt a halk, finom és semmihez sem hasonlítható neszt talán csak az ôsz illatai múlják felül. Ez az illat egyszerre megrészegítô és szomorú. Mert búcsúzás az ôsz – elmúlásra emlékeztet. De mégis, örök visszatérés – a tél közvetítésével – a tavaszi ébredésbe. Emberek, megérdemeljük mindezt? Képek és szöveg: Tamás Enikô

Szüret után

Nyári emlék

Lilaakác ôsszel

Ötletadó

Szimbiózis

A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása agyarországon a XX. század közepéig a lakosság mintegy felét a parasztság alkotta, melynek tagjai önálló mezôgazdálkodást folytattak, és sokoldalú gazdálkodási kultúrával rendelkeztek. Az agrártársadalomnak ez a része a kollektivizálást követôen utóparaszti rétegként továbbra is fennmaradt. A rendszerváltás után a termôföldek magánkézbe kerülésével új társadalmi csoport jelent meg, a mezôgazdaságból élô, saját gazdaságukban dolgozó gazdák rétege. Kovács Teréz „Az egyéni gazdálkodás és területi különbségei” címû akadémiai doktori értekezésének átdolgozott változatában a magyar paraszti gazdálkodás és társadalom egyes korszakait mutatja be részletesen a történelmi változások tükrében. A paraszti gazdálkodást társadalmi szempontból megközelítô könyv hiánypótló munka, mely a sokoldalú paraszti hagyományoknak és szokásoknak a különbözô korszakokon és nemzedékeken át való megôrzôdését és napjainkban való továbbélését vizsgálja. A szerzô a parasztság és a vidéki társadalom helyzetének értékelése mellett könyvében négy fô kérdésre keresi a választ. Egyrészt az európai hûbéri rendszerek és a jelenlegi mezôgazdálkodás, illetve birtokviszonyok közötti kapcsolatokat szeretné feltárni, másrészt hazánk területén az egyéni gazdálkodás térbeli eltéréseinek történelmi gyökereit kutatja. Ugyanakkor a történelmi tényeken túl azokat a személyes indítékokat, motiváló háttértényezôket is megpróbálja feltárni, melyek sokakat arra indítottak, hogy napjainkban a mezôgazdaságból egyéni módon gazdálkodva próbáljanak megélni. Emellett az egyéni gazdák és a parasztok életmódja, szokásai közötti hasonlóságokat és különbségeket is kiemeli. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik a hagyományos paraszti gazdálkodás, illetve a magyar mezôgazdálkodás története iránt érdeklôdnek. A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Papp Mónika

M

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents