AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Áldott Karácsonyt és Békés Új Esztendôt! Küszöbön a szerb csatlakozás Szükség van Tisza-stratégiára is! Kakaskukorékolásra ébredni

2010. 15. évf. 11–12 szám

Betlehemi királyok Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Három király mi vagyunk.

Jöttünk meleg országból.

Lángos csillag állt felettünk,

Fôtt kolbászunk mind elfogyott,

gyalog jöttünk, mert siettünk,

fényes csizmánk is megrogyott,

kis juhocska mondta - biztos

hoztunk aranyat hat marékkal,

itt lakik a Jézus Krisztus.

tömjént egész vasfazékkal.

Menyhárt király a nevem.

Én vagyok a Boldizsár,

Segíts, édes Istenem!

aki szerecseny király.

Istenfia, jónapot, jónapot!

Irul-pirul Mária, Mária,

Nem vagyunk mi vén papok.

boldogságos kis mama.

úgy hallottuk, megszülettél,

Hulló könnye záporán át

szegények királya lettél.

alig látja Jézuskáját.

Benéztünk hát kicsit hozzád,

A sok pásztor mind muzsikál.

Üdvösségünk, égi ország!

Meg is kéne szoptatni már.

Gáspár volnék, afféle

Kedves három királyok,

földi király személye.

jóéjszakát kívánok! József Attila 1929. december

Tartalom MAZSOLÁZÓ

............................................ 3

HÍREK, ESEMÉNYEK Keretnövelés szalmonellózis ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Román adomány a vörösiszap-katasztrófa elhárításához . . . . . . . . . Miniszteri megbízott koordinálja a mentesítést . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyetértés az alapkérdésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakosság megtartása a vidéki kistelepüléseken . . . . . . . . . . . . . . . . Olasz–magyar egyetértés a KAP jövôjérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forgóeszköz Vis Maior-Hitelprogram a gazdáknak . . . . . . . . . . . . . . Megújult a Bormarketing Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 5 6 6 7 8 8

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Társadalmi vita a KAP-ról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vidék a barátod! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az uniós intézményrendszer hazai kialakításának tanulságai – gabonaintervenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Okosan gazdálkodni a vízzel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendkívüli ellenôrzések a jelöletlen élelmiszer-szállítmányok kiszûrésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 11 14 16

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2010. 15. évfolyam 10. szám A Vidékfejlesztési Minisztérium

közremûködésével és támogatásával megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

17

BRÜSSZELBE JÁRUNK Oroszország pedáloz a WTO-tagságért. Ausztria, Magyarország és Luxemburg együtt a GMO ellen. Méhészek támogatása növekszik . 17 ARCKÉPCSARNOK Valeriu Taba˘ra˘ román mezôgazdasági miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . 19 KUTATÁS Elôtérben az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások . . . . . . . . . . 20 RIPORT Egy népi krónikásasszony múzeuma – Versegen . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Székelyderzsi ösvényeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2010/213 HU-ISSN 1416-6194

KITEKINTÉS Fény az alagút végén! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 FÓRUM, VÉLEMÉNYEK Dr. Szôke Gyula: Védôháló nélkül címmel a 7–8. számunkban megjelent írásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 PÁLYÁZATOK, TÁJÉKOZTATÓK Nemzetközi Gourmet Szalon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 BORÍTÓ 2–3 BELSÔ SZÍNES 1–2 BELSÔ SZÍNES 3–4 BORÍTÓ 4

Menjünk Agostyánra! Egy népi krónikásasszony múzeuma – Versegen Székelyderzsi ösvényeken Könyvajánló: talajmûvelôk zsebkönyve

2010. 15. évfolyam 10. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött. A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Az agostyáni arborétum fái beleolvadnak a tájba Papp Mónika felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEWS, EVENTS Enlarged budget for the control of Salmonellosis . . . . . . . . . . . . . . . Donation from Romania for the recompensation of Hungarian red sludge disaster . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ministerial commissioner coordinates the purification works in the contaminated area . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agreement in the fundamental issues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . To hold resident people in small rural villages . . . . . . . . . . . . . . . . . Italian-Hungarian agreement on the future of CAP . . . . . . . . . . . . Current assets Vis Maior credit program for farmers . . . . . . . . . . . . The reformed Wine marketing Committee . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Social discussion on the future of CAP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The countryside is your friend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Moral consequences after the adoption of the institution system of the European Union – grain intervention . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Manege wisely with water . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Exeptional controls to find unmarked food-products . . . . . . . . . . . .

3

4 4 5 6 6 7 8 8

9 11 14 16 17

PORTRAITS Valeriu Taba˘ra˘, the Agricultural Minister of Romania . . . . . . . . . . . 19 RESEARCH Research programs are focusing on climate change . . . . . . . . . . . . 20 REPORT The museum of a folk chronicler lady in Verseg . . . . . . . . . . . . . . . 21 The paths of Székelyderzs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 OUTLOOK Light at the end of the tunnel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 FORUM, COMMENTS Comment to Dr. Szôke Gyula’s publication: Without protection (published in No. 7–8.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 APPLICATION, INFORMATION International Gourmet Salon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella

ATTENDING BRUSSELS Russia is fighting for WTO membership. Austria, Hungary and Louxembourg together against GMO. Increasig support for apiarists . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

COVER 2–3 Let’s go to Agostyán! INNER COLOURED 1–2 The museum of a folk chronicler lady in Verseg INNER COLOURED 3–4 The paths of Székelyderzs COVER 4 Recommended books: Vademecum of soil cultivation

AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15. Issue 10.

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 All of the articles and photos published in the periodical “Agriculture of the European Union” are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors. Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Trees of Agostyán arboretum melt into the landscape photo by Mónika Papp

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó A Baromfi Terméktanács kezdeményezésére folytatódik a szalmonellózismentesítési program

a vakcinázás révén. Ezt a programot az Európai Unió anyagilag is támogatja. A programra fordítható összeget 350 millió forinttal megemelte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. (Részletek a 4. oldalon.) 50 millió forint értékben, 250 ezer db porálarcot adományozott a román kormány a vörösi-

szap-katasztrófa elhárításához. A két ország – Magyarország és Románia – közösen vállalja az Európai Duna Stratégia (EDS) akcióprogram két országra vonatkozó fejezetének koordinálását. A két ország érdekelt a Dél-Tisza interregionális fejlesztési projektben is. A programhoz csak akkor várható újabb német forrás, ha az Alsó-Tisza vidékén az érintett országok – Magyarország, Románia, és Szerbia is – társfinanszírozást vállalnak. (Bôvebben a 4. oldalon.) Kistelepüléseken is lesznek integrált közösségi és szolgáltató terek. A kihasználatlan épületek

felújításával és korszerûsítésével több célt szolgáló közmûvelôdési és szolgáltató központok jönnek létre, ahol helyben elérhetô alapszolgáltatások lesznek. (Bôvebben a 6. oldalon.) Kemény munkával és kitûnô szervezéssel sikerült elérni, hogy a vörösiszap-katasztrófa kap-

csán kiszabadult nehézfémek nem jutottak el a Dunába. A katasztrófasújtotta területen alapkérdéssé vált az érintettek csereföldhöz juttatása is. Erre a célra 21 kilométeres körzetben mintegy 6000 hektár állami földterület áll rendelkezésre a Nemzeti Földalapnál. (További részletek a 5. oldalon.) Az új román mezôgazdasági miniszter, Valeriu Tabãrã legfontosabb feladatának tekinti a ro-

mániai gazdák uniós agrártámogatásokhoz való hozzájutásának könnyítését, a kataszteri rendszer és a telekkönyvi nyilvántartások korszerûsítését. „Szívügye” még a két évvel ezelôtt megindított halászati program kiteljesítése, miután ezen a címen még nem hívtak le uniós forrásokat. (További részletek a 19. oldalon.) A KAP 2013 utáni változásairól a társadalmi vita 2010 áprilisa óta tart. Biztosat még senki sem

tud arról valójában, hogyan alakul a közös agrárpolitika 2014 után. A közvetlen támogatások módja, mértéke között régi és új tagállamok, befizetôk és „haszonélvezôk” között föl-fölparázslanak a viták. A legvalószínûbb, hogy a közvetlen támogatások úgynevezett „biztonsági hálórendszerré” alakulnak, sôt ennek kapcsán még ún. kifizetési plafon bevezetésének híre is fölröppent. A várható népességnövekedésre való tekintettel is – 2050-re 9 milliárd éhes szájat kell majd betömni a Földön – nôni fog a kisgazdaságok szerepe. (Érdekes részletek olvashatók a 9. oldalon.) Manapság Olaszországban a minôség szinonimájának tekintik a bioélelmiszereket is, egye-

bek mellett. A Made in Italy a sikeres hírverésnek köszönhetôen is a minôséget hirdeti szinte világszerte. Az olaszok a globalizációt ugyan elkerülhetetlennek tartják, de lassítására mindent megtesznek, miközben tudatosan törekednek a globalizáció pozitív hatásainak kihasználására. Úgy protekcionisták a saját javukra, hogy közben Brüsszel fejcsóválgatásaira a fogyasztók minél korrektebb tájékoztatását hozzák ellenérvül. Új lendületet vett Machiavelli hazájában a közvetlen értékesítés is. Szabad, – sôt kell is – az olaszoktól tanulni! (Részletek a 11. oldalon.) Már jóval uniós csatlakozásunk elôtt napvilágot látott, de elfogadást nem nyert egy olyan jól

kidolgozott javaslat, hogy a gabonatermelônek ne kelljen elôször a kereskedônek eladnia a gabonáját, majd a megvásárolt gabona a kereskedô közvetítésével kerüljön intervencióra. Miért ne élhetne maga a termelô az intervenció lehetôségével, s így nála maradhatna a kereskedelmi és termelôi ár közötti rés? Ez a koncepció aktuálisabb ma, mint valaha. (Hozzászólás a 27. oldalon.)


3

Hírek, események

Keretnövelés szalmonellózis ellen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrégiben aláírta a szalmonellózis vakcinázási program folytatását segítô rendeletmódosítást. Az elôzô kormány az egyes állatbetegségek felszámolására és védekezésére nemzeti forrásból 500 millió forintot hagyott jóvá, és ebbôl 26,5 millió forintot biztosított a szalmonellózis felszámolására. Fazekas Sándor most ezt az összeget forrásátcsoportosítással 350 millió forinttal megemelte. Ezáltal lehívható az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásában az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására és megelôzésére biztosított teljes, mintegy 1,6 milliárd forintos keret. A társfinanszírozásban támogatott nemzeti programok közül az egyik legfontosabb a szalmonellózis felszámolása. Magyarországon jelenleg ugyan alacsony a fertôzöttségi arány, de a vakcinázási program folytatása rendkívül fontos. Ennek hiányában a

fertôzés ismét növekedne, melynek leküzdése hosszabb távon jóval nagyobb költségekkel jár. Másrészt a magyar állattartók versenyhátrányba kerülnének uniós társaikkal szemben, akik támogatást kapnak az oltásokra. A rendeletmódosítást a Baromfi Terméktanács kezdeményezte, hiszen az elôzô kormány által jóváhagyott 500 millió forint már elfogyott és nincs forrás a vakcinázás folytatására. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy a programra fordítható összeget forrásátcsoportosítással 350 millió forinttal megemeli. A jogszabály-módosítás egyúttal kibôvítette az oltásokat igazoló bizonylatok beadási idôszakát a harmadik negyedévre. Ennek következtében az állattartók november 15-ig nyújthatják be igazoló dokumentumaikat a Mezôgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz. VM Sajtóiroda

Román adomány a vörösiszap-katasztrófa elhárításához 50 millió forint értékben 250 ezer db porálarcot adományozott a román kormány a vörösiszap-katasztrófa elhárításhoz jelentette be Borbély László, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere nemrégiben azon a kétoldalú megbeszélésen, amelyet Fazekas Sándorral folytatott. Borbély László a vidékfejlesztési miniszter meghívására érkezett hazánkba. A tárgyalást követôen Illés Zoltán környezetügyért felelôs államtitkárral az ajkai iszapömlés helyszínére utazott, hogy részletes és átfogó képet kapjon a kármentesítésrôl és a helyreállításról. Borbély László a megbeszélésen köszönetet mondott Fazekas Sándornak a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos naprakész, szakszerû és gyors tájékoztatásért, melynek köszönhetôen sikerült a román közvéleményt megnyugtatni. A találkozón megállapodás született arról, hogy a két ország közösen vállalja az Európai Duna-térségi straté-

4

gia (EDS) Akcióprogram természeti és emberi tevékenység okozta kockázatok és katasztrófák megelôzésével és kezelésével foglalkozó /V./ fejezetének koordinálását. Örvendetes, hogy a Tisza-térség az EDS szerves részét képezi, remélhetôleg ez garanciája lesz az ötoldalú együttmûködés fejlôdésének, és további EU-támogatás lehetôségét is elôre vetíti.


Hírek, események A magyar fél szeretné bevonni az EU által támogatott Tisza vízgyûjtô együttmûködésbe (ICPDR) román partnerét, hiszen a projekt megközelítôleg 4000 hektáron 3-3,5 millió embert érint közvetlenül, és regionális együttmûködésre ad lehetôséget. Fazekas Sándor bejelentette, hogy a magyar kormány 20 millió forintot biztosított a Dél-Tisza interregionális fejlesztési projektre (STIRD), amit a német oktatási és kutatási minisztérium is támogat. A projekt célja, hogy a klímaváltozás várható hatásaira gyakorlatias válaszokat keressen. A programhoz abban az esetben biztosítanak további német forrásokat, ha az Alsó-Tisza vidékre irányuló folytatásban érintett országok (Magyarország, Románia, Szerbia) társfinanszírozást is vállalnak. Borbély László a verespataki aranybánya nyitásával kapcsolatban elmondta, hogy az ügyben nincs látványos elôrelépés, jelenleg a hatástanul-

mányokat vizsgálják. Csak akkor kaphat engedélyt a beruházó a bányanyitásra, ha az EU jogszabályoknak és elôírásoknak szigorúan megfelel. (A miniszter kiemelte, hogy Svédországban már úgy tudnak aranyat kitermelni, hogy a zagytározóba kerülô melléktermék alig tartalmaz ciánt.) Tekintettel arra, hogy a térségben 400 tonnára becsülik a kitermelhetô arany mennyiségét, a miniszter arra kérte tárgyalópartnerét, hogy a magyar kormány szakértôi hozzáállással viszonyuljon a bányanyitáshoz. Fogadja el, hogy a román kormány szociális, gazdasági, környezetvédelmi és biztonsági érdekek egyeztetésével fogja meghozni a döntését. A felek megállapodtak abban, hogy a két ország között mûködô vegyes bizottság november végén összeül. VM Sajtóiroda

Miniszteri megbízott koordinálja a mentesítést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Szabó Csabát nevezte ki a vörösiszappal elöntött térségben zajló mentesítési munkálatokkal, földcserével kapcsolatos koordináló-egyeztetô feladatok ellátására. Fazekas Sándor kiemelte, hogy a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal felügyelete mellett, helyi vállalkozók bevonásával megkezdték egy a lúgos kémhatást semlegesítô anyag (dudarit) betárcsázását azon a 150 hektáros területen, amelyet a vörösiszap csak egy vékony rétegben (1-2 centiméteren) öntött el. A tárca vezetôje egy fûzfavesszô elültetésével elindította a Gödöllôi Egyetem kísérleti energiafûz-ültetvény programját, amely hozzájárul a termôterületek mûvelésben tartásához. Hozzátette: szomorú aktualitást ad ez a katasztrófa a biomasszából történô energianyerésnek, amely országosan is napirenden van. A vidékfejlesztési miniszter harmadszor jár Kolontáron és Devecserben, hogy találkozzon a tárcához tartozó és a helyszínen dolgozó vízügyes és a mezôgazdasági szakigazgatásban dolgozó munkatársakkal. Összesen 9 helyen 15 754 tonna gipszet és 247 337 liter ecetsavat öntöttek a folyóba 2 ponton, a Torna-patak mentén, és 7 hídról a Marcalon, hogy közömbösítsék a vörösiszap-szennyezôdést. A szakemberek összefogott és emberfeletti munkájával sikerült elérni, hogy a nehézfémek nem jutottak el a Dunába.


A miniszter a Kolontáron tartózkodó újságíróknak elmondta: miniszteri megbízottat nevezett ki, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó valamennyi területen koordinálja a feladatokat, és képviselje a tárcát. A jövôben Szabó Csaba egyeztet a gazdálkodókkal az esetleges földcserérôl vagy az energianövények termesztésében való részvételrôl, tartja a kapcsolatot a vállalkozásokkal és az önkormányzatokkal, pontosítja a kárfelméréseket közölte a miniszter. A cél, hogy minden érintett egyértelmû tájékoztatást kapjon, és minél gyorsabban megtörténjen a kártalanítás hangsúlyozta, hozzátéve: a Nemzeti Földalapnál (NFA) 20 kilométeres körzetben hatezer hektár állami földterület áll rendelkezésre, amelyet csereföldként fel tudnak ajánlani a gazdáknak. A miniszter a mentesítési munkákról és a gátépítésrôl is tájékozódott, és a polgármesterektôl a helyi vállalkozásokat tartalmazó lista összeállítását kérte. Fazekas Sándor a megbeszélésen javaslatot tett a vállalkozások megsegítésére, és hangsúlyozta: fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a helyben gyártott vagy termelt termékek biztonsággal fogyaszthatók. A miniszter azt követôen mondta ezt, hogy apolgármesterek arról tájékoztatták: egy áruházlánc a napokban küldött vissza két szállítmány kolontári tojást, és a települések lezárása miatt jelentôs forgalomkiesést szenvedtek el a helyi vállalkozók. VM

5

Hírek, események

Egyetértés az alapkérdésben Fazekas Sándor meghívására Magyarországra érkezett Ilse Aigner, német szövetségi élelmezési, mezôgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter asszony. A találkozón a miniszterek tájékoztatták egymást a két ország közös agrárpolitika (KAP) jövôjével kapcsolatos álláspontjáról. „Második alkalommal jöttem Magyarországra, ez is mutatja, hogy nagyon jó az együttmûködés az országaink között” mondta Ilse Aigner a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón. A kapcsolat remélhetôleg még szorosabbá válik a jövô év elsô 6 hónapjában, amikor Magyarország lesz az EU soros elnöke. Ekkor döntenek a tagállamok a közös agrárpolitika jövôjérôl. A tárgyalások nem lesznek egyszerûek hangsúlyozta a német miniszter, hiszen a KAP jövôjérôl úgy kell majd tárgyalni, hogy párhuzamosan folyik az egyeztetés a költségvetésrôl is, azaz nem lehet tudni, pontosan mire és mennyi pénz jut. Ilse Aigner azt is kifejtette, hogy számos nyitott kérdés van a közös agrárpolitikában, melyeket a tagországoknak még egyeztetniük kell. A németfrancia közös álláspont például nem támogatja a hektáralapú európai átalánytámogatás bevezetését, melyet Lengyelország, az egyik legnagyobb agrárország szeretne kiharcolni. Németországban függetlenítették a termeléstôl az EU-s támogatások kifizetését, ezért 2013-ig csak a mezôgazdasági területek mûveléséért jár támogatás a termelôknek. Fazekas Sándor a megbeszélésen ismertette a magyar EU-elnökség agrárprioritásait. A magyar álláspont szerint a mezôgazdaság számára továbbra is az élelmezésbiztonság jelenti a legfontosabb kihívást mind uniós, mind világviszonylatban. A megbeszélésen szó volt az élelmiszerek minôségérôl és eredet-megjelölésérôl is. Elemi

érdek, hogy a fogyasztók megfelelô tájékoztatást kapjanak az adott élelmiszerek származási helyérôl, gyártójáról, egyéb adatairól – jelentette ki Fazekas Sándor. A miniszterek egyetértettek abban, hogy Európának erôs közös agrárpolitikára van szüksége 2014 után is. A KAP-nak meg kell ôriznie jelenlegi kétpilléres szerkezetét. Elô kell segítenie a bürokrácia egyszerûsítését, a versenyképesség növelését, a kihívásokhoz történô gyors alkalmazkodást, az új tagországok felzárkózását, kiegyenlítôdését, felszámolva a közvetlen támogatások jelenlegi, az új tagországokat hátrányosan megkülönböztetô rendszerét. A génmódosított termékekrôl (GMO) a vidékfejlesztési miniszter kifejtette: abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország GMO-mentes maradjon. Nem szabad szem elôl téveszteni, hogy a fogyasztók idegenkednek a GMO-s termékektôl húzta alá a tárca vezetôje. Ilse Aigner azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság legújabb tervei szerint csak a takarmányokra engedélyezné, és csak nagyon csekély mértékben a génmódosított termékek használatát. A vidékfejlesztési miniszter ismertette német partnerével a földmoratóriummal kapcsolatos magyar álláspontot és az eddig megtett lépéseket. A földmoratórium meghosszabbításáról az unió Bizottsága dönt, a tagállamoknak behatárolt a mozgásterük fogalmazott Fazekas Sándor. Németország számtalan területen, így az agráriumban is Magyarország elsô számú partnere. Magyarország részt vesz a jövô évi berlini mezôgazdasági vásáron, a Grüne Woche-n, és további öt kiállításon fogunk bemutatkozni kiváló mezôgazdasági termékeinkkel. VM Sajtóiroda

Lakosság megtartása a vidéki kistelepüléseken Az Európai Bizottság a vidéki területeken a gazdasági és társadalmi fejlôdést, a vonzó vidéki élet megteremtését a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások tágabb körû hozzáférhetôségének javításával kívánja elôsegíteni. Ennek érdekében hazánkban is kiemelt kormányzati intézkedésként jelent meg az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) modelljének létrehozása és szolgáltatásainak kialakítása. A Vidékfejlesztési

6

Minisztérium és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VM VKSZI) együttmûködésében létrejött program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyének egyik intézkedéseként valósul meg. A fejlesztés célja a jelenleg kihasználatlan épületek felújításával és mûszaki korszerûsítésével olyan többfunkciós, közmûvelôdési és szolgáltató központok létrehozása, melyek hozzájárulnak a helyben elérhetô


Hírek, események alapszolgáltatások körének bôvítéséhez, és az információs és kommunikációs technológiák mellett kulturális tevékenységekre is lehetôséget nyújtanak. Mindez a helyi közösségek megerôsítésén keresztül a kistelepüléseken élô lakosság megtartását szolgálja. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) programjának keretében 2010-2013 között 573 vidéki kistelepülésen jönnek létre az ott élôk számára kulcsfontosságú közösségi létesítmények. Egy IKSZT kialakítására, eszközbeszerzésre, illetve három évi mûködési költségre a pályázók legfeljebb 200 ezer euró, azaz mintegy 50 millió forint összegû támogatást kaphatnak. A program megvalósításához összesen 25,4 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre. Az elsôk között megvalósult beruházást ünnepélyes keretek között V. Németh Zsolt vidékfejlesz-

tési államtitkár adta át Úrhidán, Fejér megyében 2010. október 15-én. A település egyik önkormányzati tulajdonú, ugyanakkor felújításra szoruló épületének sokoldalú hasznosítási lehetôsége már korábban felmerült, ahol kezdetben színházterem, valamint háziorvosi rendelô mûködött. A korszerû épületegyüttes kialakításának munkálatai 2010. július 15. és szeptember 30. között zajlottak. A felújított, korszerûsített épületben a 60 négyzetméter alapterületûre növelt könyvtár mellett Teleházat is kialakítottak. A dinamikusan fejlôdô településen az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a lakosság, a beruházás a helyben való kulturált kikapcsolódáshoz, a szabadidô hasznos eltöltéséhez nyújt lehetôséget. Papp Mónika Forrás: VM VKSZI

Olasz–magyar egyetértés a KAP jövôjérôl Fazekas Sándor fogadta Giovan Battista Campagnola olasz nagykövetet A szívélyes légkörû találkozó elején Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megköszönte Giovan Battista Campagnola nagykövet úr személyes közbenjárását a Tokaj márkanévvel kapcsolatos nemzetközi vita megnyugtató rendezésében. Az olasz mezôgazdaságot rendkívül érzékenyen érintik a hamisítások hangsúlyozta Giovan Battista Campagnola, és hozzátette, hogy ez olyan súlyos kérdés, amely nem csupán az agráriumra vonatkozik. (Van olyan ország, ahol még a Ferrarit is hamisítják.) Fazekas Sándor kifejtette, hogy Magyarország a közelgô uniós elnöksége alatt kiemelt témaként kezeli a földrajzi eredetvédelmet, és egyetértve Olaszországgal, támogatja az erre vonatkozó uniós szabályozás szigorítását. A legfontosabb területeken szinte azonos a két ország álláspontja a közös agrárpolitika (KAP) jövôjérôl is. Támogatják, hogy az unió mezôgazdasági költségvetése legalább a jelenlegi szinten megmaradjon. Fontosnak tartják a II. pillér, a vidékfejlesztési politika erôsítését, valamint a KAP egyszerûsítését. Olaszország Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere, így Fazekas Sándor nagy várakozással tekint közelgô római látogatá-


sára, ahol találkozik Giancarlo Galan agrárpolitikai, élelmiszerügyi és erdészeti miniszterrel. A két ország közötti kiváló mezôgazdasági együttmûködés további erôsítése érdekében Fazekas Sándor javasolta, hogy hozzanak létre egy magyar-olasz munkacsoportot. A nagykövet örömmel fogadta a miniszter felvetését, és hangsúlyozta, hogy a munkacsoport alkalmas lehet a kölcsönös tapasztalatcsere intézményesítésére. Fazekas Sándor a tárca elképzeléseit ismertetve beszámolt a kormány birtokpolitikájáról is. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon mintegy 200 ezer hektár állami földrôl nem lehet pontosan tudni, hogy pontosan ki használja és mekkora bérleti díjért. Sok esetben senki nem fizet a földhasználatért. Ezt a helyzetet sürgôsen rendezni kívánja a minisztérium. A magyar miniszter és az olasz nagykövet egyetértett abban, hogy a két országnak továbbra is szorosan együtt kell mûködnie a mezôgazdaság és a környezetvédelem területén. Fazekas Sándor végezetül kiemelte, hogy a közelgô magyar uniós elnökség szempontjából is fontos eseménynek tekinti, hogy Paolo de Castro, az EU Mezôgazdasági Bizottságának olasz elnöke Budapestre látogat a közeljövôben. VM Sajtóiroda

7

Hírek, események

Forgóeszköz Vis Maior-Hitelprogram a gazdáknak A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes forgóeszköz-hitelfelvételi lehetôséget hirdet jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrégiben a kormányszóvivôi sajtótájékoztatón. A kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium segíteni akar azoknak a gazdáknak, akik az év második és harmadik negyedévében a katasztrófa és elemi károk – árvíz, vihar, belvíz, jégesô, fagy stb. – miatt súlyos helyzetbe kerültek, vállalkozásaik ellehetetlenültek, további mezôgazdasági tevékenységük folytatása is kérdésessé vált. A természeti csapással sújtott gazdaságok száma meghaladja a 26 ezret, a károsodott mezôgazdasági területek nagysága pedig a 790 ezer hektárt a nemzeti kárenyhítési rendszerbe történt kárbejelentések, valamint a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz érkezett vis maior-bejelentések alapján. A gazdaságok jelentôs része oly mértékben károsodott, hogy állami beavatkozás nélkül további mûködôképességük kérdésessé vált. Az MFB Agrárforgóeszköz Vis Maior-Hitelprogramból a mezôgazdasági termelôk kedvez-

ményes, éven túli forgóeszközhitelt vehetnek fel, amelynek keretösszege összesen 6 milliárd Ft. Hitelkérelmet a vis maior-igazolással, vagy az agrárkárenyhítô juttatásra vonatkozó igazolással rendelkezô mezôgazdasági termelôk nyújthatnak be. A konstrukció kedvezményes, méltányos és arányos. A hitelre a mezôgazdasági termelôk a károsult mezôgazdasági területük nagysága, valamint az elhullott állatok /szám, faj, kor, nem szerint kiszámolva/ alapján jogosultak. A hitelösszeg ügyfelenként szántó és legelô után legfeljebb 200 000 forint hektáronként, ültetvény után legfeljebb 500 000 forint hektáronként, állatok után legfeljebb 200 000 forint. A hitel összege 1-50 millió forint között lehet. A hitel futamideje maximum 5 év, amelybe az 1 év türelmi idô is beletartozik. A forinthitel kamatának mértéke jelenleg mintegy 6%. A hitelekhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetô kezessége mint fedezet kapcsolódhat. VM Sajtóiroda

Megújult a Bormarketing Bizottság A hatékonyabb bormarketing érdekében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter módosította a forgalomba hozatali járulékról szóló rendeletet. A rendelet 2010. november 22-tôl hatályos. A termelôk jelenleg marketing célokra kötelezô járulékot fizetnek minden Magyarországon forgalomba hozott bor után. A minôségi boroknál ez az összeg literenként 10, egyéb esetekben 5 forint. Jogos tehát az a termelôi elvárás, hogy a befizetéseiket az állam eredményesen és hatékonyan használja fel. Az elmúlt idôszakban a bormarketingprogramok kidolgozása és végrehajtása megtorpant, a szakmai szervezetek közötti nézeteltérések egyre súlyosabbá váltak. A döntés-elôkészítésben részt vevô, javaslattevô Bormarketing Bizottság és a végrehajtásért felelôs Agrármarketing Centrum /AMC/ között az együttmûködés nem volt hatékony. Nyilvánvaló, hogy a támogatások rendszere felülvizsgáltra szorult. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezért kezdeményezte a hatályos rendelet módosítását, melynek eredményeként egy új felépítésû

8

Bormarketing Bizottság jött létre. A Bizottság tagjait a miniszter nevezte ki borász- és marketingszakemberek közül. A tagok kinevezése 2010. december elsejétôl hatályos. A tárcavezetô döntésével az állam fokozott felelôsséget vállal a források hatékony felhasználásáért. A rendeletmódosítás értelmében átalakul az AMC és a Bormarketing Bizottság együttmûködése is. A testület munkájában ezentúl részt vesz az AMC vezetôje is. Így az Agrármarketing Centrum nemcsak a végrehajtásért felel, hanem a döntéshozatalban, a javaslatok elôkészítésében is szerepet vállal, így a két szervezet közötti együttmûködés a jövôben hatékonyabbá válhat. A tárca azt szeretné, hogy az egyértelmû felelôsségi viszonyok megteremtésével a bortermelôk érzékeljék a kötelezôen befizetett járulékuk sikeres hasznosulását. A minisztérium célja, hogy felgyorsítsa a bormarketingforrások eredményes felhasználását, a magyar bor piaci pozícióinak megerôsítését. VM Sajtóiroda


EU Agrárium és Piacszabályozás

Társadalmi vita a KAP-ról A közös agrárpolitika (KAP) már több mint 50 éve folyamatosan változik, és 2013-ban történetének újabb szakasza zárul le. 2010 áprilisában hivatalosan is megkezdôdött az Európai Bizottság társadalmi vitát indított el a KAP 2013 utáni jövôjérôl, amelynek konklúzióit egy július közepén megtartott brüsszeli konferencián vonták le, lezárva ezzel a nyilvános társadalmi vitát. Az Európai Bizottságban kezdetét vette a jövô agrárpolitikájának érdemi kidolgozása, amelynek egyik jeleként 2010 szeptemberében kiszivárgott a KAP jövôjét illetô bizottsági álláspont. A társadalmi vitától függetlenül a 2008-as állapotfelmérés óta a nemzetközi tudományos életben is számos cikk, tanulmány és jelentés látott napvilágot a KAP jövôjérôl. A cikk célja, hogy a tudományos és társadalmi vita keretében megjelent rendkívül részletes és szerteágazó nemzetközi és hazai anyagokat rendszerezze, és a hazai szakemberekkel megismertesse a reform legfontosabb területeit.

Élelmiszerpiacok A szakmai és társadalmi vitában felmerülô kérdések egy része egyértelmûen az élelmiszerpiacokhoz kötôdik. Az elsô ilyen kérdés a közvetlen támogatások ügye, amely mindkét vita egyik legfontosabb területe. Az 1992-ben létrehozott és 2003ban drasztikusan megváltoztatott közvetlen támogatások ma már a termeléstôl nagy részben leválasztottak, és a WTO szabályai szerint nem torzító jellegûnek, ”zöld dobozosnak” minôsülnek. Az EU agrárköltségvetésének évente közel 75–80%-át, mintegy 37 milliárd eurót költi erre a támogatási formára, amellyel a termelôk hosszú távú jövedelemstabilitását kívánják garantálni. Az Európai Bizottság véleménye szerint a támogatások ezen felül közvetetten a közjavak elôállítását is támogatják, így megôrzésük a jövôben is fontos. Ennek ellenére a közvetlen támogatásokkal szemben számos kritika felmerül, megkérdôjelezve azok létjogosultságát és elosztási formáit. A nyugati szakirodalom többsége szerint a közvetlen támogatások hosszú távon több okból sem hatékonyak. Egyrészt továbbra is csökken a mezôgazdasági foglalkoztatottság a közvetlen támogatások stabil szintje ellenére, tehát azok nem képesek mezôgazdasági munkaerôt megtartani. Másrészt a farmok mérete és földrajzi elhelyezkedése szerint is rendkívül aránytalan az eloszlásuk, hiszen egyes kimutatások szerint a támogatások 80%-át a kedvezményezettek 20%-a kapja, a


támogatások 20%-át pedig a kedvezményezettek 80%-a. A közvetlen támogatások földrajzi torzítottságára rámutató jelentés szerint pedig a hektáronkénti támogatások Portugália 174 eurójától Görögország több mint 500 eurójáig terjednek. A harmadik kritika szerint a támogatások nagy része az alapanyaggyártóknál és a földtulajdonosoknál realizálódik a termelôk helyett, ráadásul emelik a földárakat. Negyedrészt szakértôk rámutatnak, hogy a közvetlen támogatások nem képesek a piacok/árak stabilizálására sem, ahogyan a 2007-2008-as élelmiszerválság is megmutatta.

Kifizetôi plafon A fenti kritikák a közvetlen támogatások rendszerének átalakítását indokolják, ám egyelôre nincsen megállapodás annak módját illetôen. A leginkább elfogadott nézet szerint a közvetlen támogatásokat át kell alakítani egy biztonsági hálórendszerré és/vagy a közjavak elôállítását kell külön támogatni. A szeptember végén kiszivárgott bizottsági jelentésben felmerül továbbá a kifizetési plafon bevezetése, a támogatások „kizöldítésének” ötlete és a kisgazdaságok bekapcsolásának lehetôsége is. Néhányan a közvetlen támogatások fokozatos megszüntetését egy KAP-kötvény kibocsátásán keresztül képzelik el, amely szerint a termelôk egy kötvény birtokában egy elôre meghatározott ideig minden évben kapnának támogatást, majd a kötvény lejártával elveszne ez a joguk. Más szavakkal a KAP-kötvény a jövôbeni közvetlen támogatások összegét adná oda az arra jogosult termelôknek (akár egy összegben, akár futamidô alatt), majd végérvényesen eltörölné a határidô lejárta után a közvetlen támogatások intézményét.

Kisgazdaságok szerepe nô Az élelmiszerpiacokhoz kapcsolódó másik fontos vitaterület az élelmiszer-ellátás mennyiségi és minôségi biztosítása. A FAO elôrejelzései szerint 2050-re 9 milliárd embert kell élelmiszerrel ellátni a világon, akik ráadásul különbözô jövedelmi szinttel és változatos táplálkozási szokásokkal rendelkeznek. A népességi növekedés egyes becslések szerint 70%-kal növeli az élelmiszer-elôállítás iránti igényt hosszú távon, amelynek Európára is hatása lesz. Ugyanakkor az is világos, hogy Európában és a világ fejlett országaiban az élelmiszer-ellátás biztonsága ma már keresleti, és

9

EU Agrárium és Piacszabályozás nem kínálati probléma, azaz nem élelmiszerbôl van kevés, hanem fizetôképes keresletbôl. Ez utóbbi probléma különösen az utóbbi évek globális élelmiszer- és pénzügyi válsága kapcsán került elôtérbe, mivel a mezôgazdasági árak növekedésével és a háztartások költségvetésének romlásával az élelmiszer-kiadások aránya is megnô. Fôként a vidéki térségek szegényebb rétegei tapasztalhatták meg ennek a folyamatnak a káros hatásait, így bizonyos szempontból az ellátás-biztonság vidéki munkahelyek és stabil életszínvonal teremtésének a kérdése is. Az élelmiszer-ellátás kérdése kapcsán felmerül továbbá az egységes európai élelmiszer-minôség szabályozásának a kérdése is, amelyet különösen az utóbbi években folyamatosan felszínre kerülô élelmiszerbotrányok tesznek sürgetôvé. Az élelmiszerpiacokkal kapcsolatos harmadik nagy kérdéskör a versenyképesség ügye. Egyfelôl el kell ismerni, hogy a mezôgazdaság elsôdleges funkciója (élelmiszer-termelés) továbbra is fontos szereppel bír, másfelôl foglalkoztatottsági és a vidéki gazdaságban betöltött szerepe révén is kiemelt jelentôségû. Különösen fontos a versenyképesség támogatása olyan idôkben, amikor a világ döntô részén a mezôgazdasági termelékenység egyértelmûen lelassult. A versenyképesség fokozására számos eszköz létezik, ezek közül az európai agrárpolitika számára legfontosabbak: a termelékenység javítása, a földpolitika, a tôke- és hitelezési programok, valamint a piacra lépési lehetôségek fejlesztése, a piaci áringadozások elleni védelem biztosítása, a kisgazdaságoknak nyújtott célzott programok és a bürokrácia egyszerûsítése. Ebbôl a listából különösen kiemelendô a kisgazdaságok lehetôségeinek fejlesztése egyrészt azok nagy száma miatt (11 millió kisgazdaság Európa-szerte), másrészt mivel a közös agrárpolitika jelenleg nem képes megfelelô életszínvonalat biztosítani ezen gazdák többségének.

Vidékfejlesztés A szakmai és társadalmi vitában az élelmiszerpiacok mellett a másik fontos kérdéskör a vidékfejlesztés, a KAP második pillére mentén bontakozik ki. Az elsô és legfontosabb kérdés, hogy vajon a közös agrárpolitika minden terület igényeinek megfelel-e? Lehet-e egyetlen közös politikát a különbözô adottsággal rendelkezô vidéki térségekre alkalmazni? A hozzászólások többsége alapján a válasz egyértelmû: nem. Világos ugyanis, hogy a jelenleg is mûködô közös agrárpolitikát az EU-15-ök körülményeire és adottságaira tervezték. Kérdéses ugyanakkor, hogy vajon ezek az

10

adottságok mennyiben adaptálhatók az új tagországokra. A legtöbb szakértô kiemeli ezen felül, hogy a vidékfejlesztési politika által kínált ”közös menürendszer” sem az új, sem a régi tagországokban nem képes a valódi problémákat kezelni. További probléma, hogy a jelenlegi uniós vidékpolitika számos különbözô forrásból és programból tevôdik össze, megosztva ezzel a vidékfejlesztési, a regionális és a kohéziós alapokat is, nem is beszélve a rendszer átláthatatlan voltáról. Fentiekbôl következôen a jelenlegi programok nem kellôen célzottak és integráltak, vagyis elvesznek a részletekben, és számos párhuzamos fejlesztési célt tartalmaznak.

Átláthatatlan, és nem valós problémákra koncentrál A fenti problémák alapvetô szemléletváltást igényelnek. Elôször is végig kellene gondolni a vidékpolitika, a regionális politika és a kohéziós politika közötti átfedési pontokat, és el kellene dönteni azok egymáshoz való viszonyát. Másodszor a szakmai és közéleti hozzászólások a jövôbeni vidékpolitika két fô céljának annak integráltságát és célzottságát tartják. A jövôben továbbá a vidékfejlesztési politikának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vidéki szegénység elleni küzdelemre, amihez célzottan a vidéki szegénység problémáit érintô programok szükségesek. Fontos prioritás a helyi igények megfelelô kezelése is, így a vitában kibontakozó meghatározó álláspontok szerint a vidékfejlesztési programokban nagyobb részt kellene kapniuk a helyi kezdeményezéseknek, a döntéshozatalban pedig a helyi civil szféra képviselôinek. Végül a vidékfejlesztési politikának nagyobb forrásokat kell kapnia a fenti célok megvalósításához.

Agrár-környezetvédelem Az élelmiszerpiacok és a vidékfejlesztés mellett az agrár-környezetvédelemmel összefüggô kérdések képezik a KAP jövôjérôl szóló szakmai és társadalmi vita harmadik nagy csoportját. Az agrár-környezetvédelmen belül elôkerülô konkrét kérdések a közjavak elôállítása, a klímaváltozás és a bioenergia témakörei mentén mozognak. A közjavak elôállításának támogatása a multifunkcionális mezôgazdasági retorika új megjelenési formájaként hangsúlyozza, hogy a mezôgazdaság másodlagos funkciói által elôállított ”termékek” (pl. tájkép, biodiverzitás, stb.) piacának hiánya miatt állami beavatkozás szükséges azon gazdálkodók támogatására, akik ilyen javakat állítanak elô. Nem világos azonban a szakirodalom


EU Agrárium és Piacszabályozás és a társadalmi vita alapján sem, hogy pontosan milyen szolgáltatások fejében, kik mekkora támogatást kapnának közjavak elôállítására. Nincs ugyanis okunk feltételezni, hogy a jelenleg kapott támogatásoknak bármilyen módon is közük lenne a gazdák által elôállított közjavak értékéhez. A klímaváltozás alapvetôen nem mezôgazdasági probléma, mégis érinti e szektort is. A legfrissebb becslések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásához a mezôgazdaság Európában 9%-kal járul hozzá, míg a klímaváltozás is komoly hatással van a mezôgazdaságra, megváltoztatva a termelési adottságokat. Nem ismerjük azonban pontosan az érintett helyszíneket és a hatások mértékét sem, ahogyan még a vita után sem világos, hogy a KAP-nak a jövôben a kutatásfejlesztési források növelésén kívül pontosan milyen intézkedésekkel kellene küzdenie a klímaváltozás káros hatásai ellen.

Újabb fordulópont A mezôgazdasági bioenergia (biomassza és bioüzemanyagok) témaköre az utóbbi években a KAPreformoktól függetlenül is a figyelem középpontjába került az üvegházhatású gázok növekvô kibocsátása, a növekvô energiaárak és energiafüggôség, valamint a mezôgazdasági munkahely-teremtési lehetôségek miatt. Számos elônyük ellenére azonban néhány komoly veszélyt is magukban hor-

doznak. Egyrészt veszélyeztetik az élelmiszer-termelést, mivel mezôgazdasági alapanyagokat használnak fel, akárcsak a feldolgozóipar. Ezzel növelik az élelmiszerárakat, ami különösen a válságok idején súlyosbító tényezô. Másrészt tömeges elterjedésükkel veszélyeztetik a föld- és vízkészleteket is. Az agrár-környezetvédelmi programoknak összességében a legnagyobb problémájuk azonban, hogy kevéssé ismertek ökológiai hatásaik, illetve nem világos mûködésük hatékonysága sem. A jövôbeni cél ezen a területen a monitoring rendszer fejlesztése, a gazdálkodók viselkedésének és prioritásainak jobb megértése, és a rendszerre való tényleges átállással járó elônyök feltérképezése kell legyen a vita szereplôinek többsége szerint. Többen felvetik a fenntartható földgazdálkodási rendszer központi bevezetésének és a közvetlen támogatások agrár-környezetvédelmi részének erôsítési gondolatát is. A közös agrárpolitika tehát ismét fordulóponthoz közeledik, azonban a végsô döntés még messze van! A cikk rendszerezte a szakmai és társadalmi vitában megjelent legfontosabb területeket annak érdekében, hogy a szakemberek minél szélesebb rétegei számára váljon elérhetôvé és átláthatóvá a közös agrárpolitika jövôjérôl szóló vita 2010 végi állása. Dr. Jámbor Attila egyetemi tanársegéd Budapesti Corvinus Egyetem

A vidék a barátod! Közvetlen értékesítés Olaszországban Olaszország agrár-élelmiszeripari stratégiájában a legfontosabb alapelv: a kiváló minôség, mind a hazai ellátásban, mind az exportpiacok vonatkozásában. A biztonságos, kiváló érzékszervi tulajdonságokkal (íz, illat, szín, stb.) bíró, egészséges élelmiszerek a minôség alapvetô kritériumai. Ezen túl, manapság egyre inkább a minôség szinonimájaként tekintik Olaszországban a bioélelmiszereket, az EU-s oltalom alatt álló eredetmegjelölésû (OEM) vagy földrajzi jelzésû (OFJ), helyi, tipikus termékeket és a hagyományos élelmiszereket is. Ez utóbbiból a legfrissebb adatok szerint mintegy 4500 féle szerepel a regiszterben.

„Made in Italy” Azzal sem mondunk újat, hogy a minôségi termelés mellett annak sikeres kommunikációja ré-


vén mára a „Made in Italy” a minôséget jelenti világszerte. El kell azonban mondani, hogy a „Made in Italy” értelmezésében vannak véleménykülönbségek. A Coldiretti (kistermelôk országos érdekképviselete) szerint egy terméken csak akkor jogos a „Made in Italy” használata, ha minden alapanyagát kizárólag olasz földön termelték. Az élelmiszer-feldolgozók szövetsége (Federalimentare) viszont úgy véli, hogy elég, ha az alapanyagok nagy része olasz legyen, s a feldolgozás olasz technológia és know-how segítségével történjen. Érvelésük szerint méltánytalan lenne a „Made in Italy” körbôl kizárni olyan tipikus olasz élelmiszereket, mint pl. a Barilla és más száraztésztafélék (amelyek részben import alapanyagból készülnek, mert durumbúzából Olaszország nem önellátó). Olasz agrárpolitikusok szerint a minôségi az EU-s oltalom alatt álló megnevezésû, a „Made in

11

EU Agrárium és Piacszabályozás példa a COOP Italia. A szövetkezeti szövetség kiterjedt szupermarket-hálózatában dominálnak a friss, helyi termékek és a többnyire a tagszövetkezetek által elôállított élelmiszerek. Itt érdemes megemlíteni, hogy a vertikális integráció hasonló példái, az említett, globalizációt mérséklô hatásai mellett több országban (Hollandia, Dánia, stb.) segítettek átvészelni az elmúlt évek tejpiaci válságát is. A termelôi tulajdonú feldolgozóipar és kereskedelem ugyanis bizonyos jövedelemstabilitást jelent még arra az esetre is, ha a termelôi árak nem fedezik a költségeket. 3. A helyi és regionális, tipikus, hagyományos élelmiszerek elôállításának, forgalmazásának és fogyasztásának ösztönzése ugyancsak a globalizáció negatív hatásainak a mérséklése irányában hat. Különösen, ha ezek értékesítésekor a közvetlen értékesítés különbözô módszereit alkalmazzák.

A közvetlen értékesítés Italy”, a bio- és a hagyományos, helyi termékek elôállítása a hazai és nemzetközi versenyképesség fenntartását jelenti. Tömegtermékekkel ezt nem tartják lehetségesnek a mindinkább globalizálódó kereskedelemben.

A globalizáció Általános olasz megközelítés szerint a globalizáció elkerülhetetlen és megállíthatatlan jelenség. Ugyanakkor rendkívül fontos a folyamat lehetséges lassítása, a negatív hatásainak mérséklése, valamint a pozitívumainak a kihasználása. Néhány példa a globalizáció folyamatának lassítására, a negatív hatásainak mérséklésére: 1. Olaszországban fontosnak tartják az élelmiszereken a származás, a termôhely feltüntetését. Ezt ugyan az EU-hivatalokban nem nézik jó szemmel, de az EU Bizottság kifogásaira az olaszok egyik legfôbb érve, hogy nem protekcionista intézkedésrôl van szó, hanem a fogyasztók korrekt tájékoztatáshoz való jogának érvényesítésérôl, amit felmérések szerint a lakosság 75%-a igényel is. A termôhely feltüntetése megadja a lehetôséget a fogyasztónak az olcsó tömegcikkek és a helyi, minôségi élelmiszerek közötti választásra. Az évek óta folyó, a „hazai” és a helyi élelmiszerek választását sugalló kommunikációs kampány eredményeképpen egyre nagyobb a tudatos vásárlók aránya Olaszországban 2. A jól mûködô vertikális integráció, azaz a termelôk, feldolgozók és kereskedôk kereszttulajdonláson alapuló együttmûködésére kiváló

12

A termelôktôl a fogyasztók részére történô közvetlen értékesítés Olaszországban több évvel ezelôtt kezdôdött, s a szkeptikus jóslatok ellenére nem fulladt ki, sôt újabb lendületet vett. A direkt értékesítés számos elônye közismert: – Az ún. „0 km-es élelmiszer” filozófiája a megtermelt élelmiszer lehetôség szerint helyben vagy minimális szállítási távolságon belül történô értékesítése környezetkímélô hatású, becslések szerint 9,9 millió tonna üzemanyag megtakarítását és 3,2 millió t-val kevesebb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását eredményezheti. – A közvetítô kereskedelem kiiktatása révén az értékesítési csatorna lerövidítése becslések szerint évi mintegy 4 milliárd euró megtakarítást eredményez az olasz termelôk és fogyasztók számára. – Nagyobb a vevôk bizalma az egészségesebb, esetleg olcsóbb, és ismert, megbízható forrásból származó élelmiszerek iránt. – A vásárlói tudatosság az említett szempontok mellett hozzájárul a helyi élelmiszerek választása révén a helyi termelôk támogatásához, a vidék fejlôdéséhez. A közvetlen értékesítés legváltozatosabb formái léteznek Olaszországban, amelyek közül csak a Magyarországon talán kevésbé ismert vagy elterjedt formákat érdemes megemlíteni. 1. Az ún. vásárlói csoportok közös beszerzései rendkívül népszerûek. Egy-egy lakó- vagy hivatali közösség összefog, s felváltva mennek el pl. a nagyobb városok szélén gazdálkodó, köz-


EU Agrárium és Piacszabályozás vetlen értékesítésre berendezkedett, többnyire biotermelô gazdákhoz, hogy az ilyen alkalmi közösségek tagjai részére a nagyobb, heti bevásárlásokat elvégezzék. 2. Bevett gyakorlat több kistermelô összefogása is, amelynek révén képesek nagyobb választékot biztosítani, egymást kiegészítô élelmiszerek elôállítása révén, így jobban képesek kiszolgálni többek között az említett vásárlói csoportokat. 3. A falusi turizmus keretében történô értékesítés hosszú évek óta kiválóan mûködik. Ez egy közkedvelt módszer, amelyben a városi lakosságnak a vidéki élet iránti nosztalgiája is kifejezôdik. A tevékenység ugyan feltételekhez van kötve, de akik megfelelnek, azok a kedvezményes mezôgazdasági adózás hatálya alá esnek. 4. A helyi piacok „reneszánsza” tapasztalható sok településen, ahol az adott falu vagy város önkormányzata a helyi termelôk számára ingyen vagy kedvezményesen ad lehetôséget a termékeik értékesítéséhez. (Sok polgármester rájött arra, hogy ezzel jól jár a lakosság, mert friss, olcsó és minôségi élelmiszert vehet, és jól járnak a helyi termelôk is, akik, ha fejlôdnek, még adót is fizetnek, és a helyi foglalkoztatást is elôsegíthetik.) Olaszországban a Coldiretti szakmai érdekképviselet „A Vidék a Barátod” kampánnyal és hálózattal a legnagyobb országos szintû kereskedelmi hálózat kiépítését végzi, a céljuk 20 ezer értékesítési hely elérése, amellyel a közvetlen értékesítés arányát 20% körülire tervezik felvinni a jelenlegi 5–6%-ról.

A globalizáció pozitívumainak kihasználása Olaszországban is egyre nagyobb a multinacionális kereskedelmi vállalatok szerepe Ennek ellenére, talán furcsa, de a döntéshozók nem azon törik a fejüket, hogy hogyan lehet küzdeni ellenük. Helyette, a fent említett, globalizációt lassító intézkedések mellett, megpróbálják annak pozitív hatásait kihasználni. Erre egy általánosan alkalmazott módszer szerint „Made in Italy” élelmiszereket, illetve az egyes olasz tartományok hagyományos, helyi specialitásait a hipermarketekben (belföldön és külföldön is!) forgalmazzák. Az ilyen „olasz” vagy „tartományi hetek” kampányidôszakát követôen a legjobb forgalmi adatokat biztosító termékek tartósan helyet kapnak az adott hipermarket polcain. Ez egy kölcsönös elônyökön alapuló, egyes hazai hipermarketekben is tapasztalt megoldás,


amelynek során az egyes olasz tartományok hagyományos, tipikus élelmiszereit és gasztronómiáját mutatták be. Egy másik kezdeményezés keretében az olasz szakminisztérium szponzorálásával promóciós kampányt indítottak az olasz élelmiszerek népszerûsítésére a McDonalds láncon keresztül. McItaly néven indítottak útjára egy menüt, amelyben a gyorséttermi lánccal kötött megállapodás értelmében kizárólag olasz, minôségi, tipikus, helyi élelmiszerek szerepeltek. A kampány egyértelmûen sikeres volt, fôleg a fiatalok körében, akiket mivel más módon esetleg nem tudtak megszólítani , ily módon is sikerült bizonyos értelemben megismertetni a kiváló ízekkel, ráébreszteni a helyi, olasz termékek fontosságára.

Következtetések 1. Dinamikus a fejlôdés a közvetlen értékesítés bôvülésében világszerte. Olaszországban reális célkitûzésnek tartják az 5-rôl 20%-ra növekedést, Magyarországon számos kezdeményezés elindult, de biztos, hogy van benne további perspektíva. 2. Mind a közvetlen értékesítésnek, mind a globalizáció kínálta lehetôségek kihasználásának olasz tapasztalatai Magyarország számára is tanulmányozandóak. 3. A közvetlen értékesítés rendszere jól mûködése esetén közvetlen elônyöket nyújt a mind a termelônek, mind a fogyasztónak, a közvetítô kereskedelem kiiktatása révén. A helyi termelôk gyarapodása által fontos szerepet tölt be a helyi gazdaság élénkítésében, valamint a vidéki foglalkoztatás fenntartásában és bôvítésében. 4. A termelôktôl történô direkt értékesítés kedvezô környezeti hatásokkal bír, elsôsorban a „0 km koncepció” következtében. 5. Végül, de nem utolsósorban, összhangban áll a 2013 utáni KAP-ról alakuló jövôképpel. Az eddig napvilágot látott koncepciók az ún. „globális közjavak” elôállítására nagy hangsúlyt fektetnek, amelyek között a környezet megóvása, a mezôgazdasági kistermelôk számára tisztességes jövedelemszint, s ezáltal a vidéki foglalkoztatás növelése, a minôségi, hagyományos élelmiszerek termelése is szerepel. Mindezeket a célokat jól szolgálják a helyi termékek közvetlen értékesítésének különbözô formái. Kálmán Zoltán (A HÍR-es íznapok és „A HAGYOMÁNY-ÍZ-RÉGIÓK (HÍR) Védjegy” Konferencia alkalmával tartott elôadása alapján)

13

EU Agrárium és Piacszabályozás

Az uniós intézményrendszer hazai kialakításának tanulságai – gabonaintervenció Az uniós agrárcsatlakozást elôkészítô Agrárintervenciós Központban olyan intervenciós rendszert kívántunk felállítani, amely a termelô számára lehetôleg közvetlenül és minimális szállítási költséggel teszi hozzáférhetôvé az intervenciót. Az elôzô mondat mindkét jelzôje, a közvetlenül és minimális is fontos. A „közvetlenül” alatt az értendô, hogy a termelônek ne kelljen elôször a kereskedônek eladnia a gabonáját, és a megvásárolt gabona ezt követôen, a kereskedô közvetítésével kerüljön intervencióra. E helyett a cél az volt, hogy a termelô közvetlenül élhessen az intervenció lehetôségével, és így nála maradjon a kereskedelmi és termelôi ár között rés. Noha az uniós gyakorlatban a gabonaintervenció általában kereskedelmi szinten folyik, Magyarországon a közvetlen termelôi intervenció megvalósítása azért látszott megvalósíthatatlan célnak, mert a hazai gabonatermesztô gazdaságok átlagos területe lényegesen nagyobb az EU15-ök átlagánál. Így abban az esetben, ha Magyarországon az intervencióra felajánlható minimális mennyiséget az akkori uniós szabályozás által még megengedett legkisebb mennyiségben – ez 80 tonna, a kalászosokat tekintve kevesebb mint 20 hektár, a kukorica esetében pedig alig több mint 10 hektár termése – szabjuk meg, ez a hazai termelôk többsége számára lehetôvé teszi az intervencióban való közvetlen részvételt. (Egyébként van olyan tagállam az unióban, pl. Nagy-Britannia, ahol az intervenciós minimummennyiség – éppen abból a megfontolásból, hogy az intervenciót kereskedelmi szintre tereljék – 500 tonna!) A második célt, az intervenciós szállítási költségek minimalizálását oly módon lehetett elérni, ha

14

Magyarország a lehetô legtöbb gabonaintervenciós központot tudja elfogadtatni a Bizottsággal. Így sikerült egy az Agrárgazdasági Kutató Intézet által készített tanulmány felhasználásával azt elérni, hogy a Bizottság Magyarországon a gabona vetésterületéhez viszonyítva talán az EU tagállamok közül a legtöbb, 75 helységet jelöljön ki intervenciós központként. Ennek a „sûrû” intervenciós hálónak köszönhetôen késôbb a gyakorlatban átlagban kb. 20 kilométer távolságra lehetett leszorítani a gabona tárolási helye és a legközelebbi intervenciós központ közötti távolságot, amely távolságra esô

szállítási költség a felajánlót terhelte, mivel az intervenciós vételárból levonásra került. (Összehasonlításul, hogy ez a húsz kilométer sok vagy kevés, a 2010. november elsejétôl hatályos 1272/2009/EK bizottsági rendelet ezt a felajánlót terhelô szállítási távolságot már 100 km-ben maximálja!) Összegezve: Magyarországon egy olyan termelôbarát intervenciós rendszert szándékoztunk felállítani, amely a gazdálkodók számára az uniós intervenció által biztosított árgarancia kihasználását leginkább lehetôvé teszi.


EU Agrárium és Piacszabályozás Azonban az intervenciós rendszer termelôbarát volta mellett volt egy másik, hasonlóan fontos szempont, ez pedig az volt, hogy az intervenciót lebonyolító állami intézmény lehetôleg ne legyen egycélú. Már a kilencvenes évek közepén felfigyeltem arra a jelenségre, hogy az USA az akkori WTO-tárgyalásokon (ez zárult a Marrakeshi Egyezménnyel), az agrártámogatások leépítésében az EU-nál lényegesen rugalmasabb tudott leni. Ennek pedig az volt az oka, hogy az agrártámogatásokat (ideértve az intervenciót is) lebonyolító intézményrendszer a szabályozási funkcióhoz kapcsolódóan, arra mintegy felfûzve, egyéb valós piaci igényeket kielégítô szolgáltatásokat is végzett. Az amerikai tapasztalat az volt, hogy egy ilyen többfunkciós rendszerrel hatékonyabban lehet a szabályozás esetleges változásait követni, mint egy merev, egyfunkciós rendszerrel, amely a szabályozáson kívül mást nem végez. Ezek után fogalmazódott meg a gondolat, hogy a több funkcióra épülô elvet a hazai KAP gabonaintervenciót lebonyolító intézmény felállítása során is alkalmazni lehetne. A miként pedig korábbi munkáim alapján már szinte önmagától adódott: Oly módon, hogy az intervenció lebonyolítására létrehozott intézményt egyidejûleg alkalmassá kellene tenni egy, az elôzô számban e folyóirat hasábjain ismertetett közraktári rendszer felügyeletére is. Ez a „termékkapcsolás” annál is inkább életképesnek látszott, mivel a termelôorientált közraktári rendszerben a felügyelet lényegében ugyanazokat a funkciókat kell, hogy ellássa, amelyek az intervenció lebonyolításához is szükségesek. Egy ilyen intézményi megoldásnak az elônyei nyilvánvalóak. Ez a megoldás, azon túl, hogy stabilitást nyújt az eredendôen ciklikus jellegû intervenciót lebonyolító intézménynek, a gabonaágazat hosszú távú stratégiája szempontjából is nagyon fontos, mivel a közraktári felügyeleti funkcióval az ágazat hosszú távú valós piaci igényeit is kielégítô intézmény létrehozását teszi lehetôvé. Mégpedig úgy, – ami a mindig is forráshiányban szenvedô hazai rendszerben különösen fontos volt – hogy erre a célra az uniós felkészülés konjunktúráját használja fel. Ahogy akkortájt némi túlzással fogalmaztam: Az intervenció és a közraktári rendszer összekapcsolásával a gabonaágazatban olyan maradandót alkothatnánk, mint Széchenyi Lánchídja. Mert száz év múlva már azt sem tudják, hogy mi fán termett az intervenció, de a termelôk finanszírozását elôsegítô közraktári felügyeletre akkor is szükség lesz. Tehát a hazai intervenciós rendszer felállítása során a másik alapgondolat az volt, hogy az inter-


vencióra való felkészülést kapcsoljuk össze a termelôorientált gabonaközraktári felügyelet létrehozásával.

Mi valósult meg ezekbôl az elképzelésekbôl? Kezdjük az elsôvel, annak megválaszolásával, hogy a szándékaink szerint termelôbarát intervenciós rendszer a gyakorlatban menyire bizonyult termelôbarátnak. Ezt azon lehet lemérni, hogy a hazai termelôk vajon milyen mértékben tudtak a közvetlen intervenció lehetôségével élni. A kérdés megválaszolásához igen nagy adatbázis áll rendelkezésre, ugyanis Magyarország a csatlakozást követô elsô két évben az unió legnagyobb intervencióját kellett hogy lebonyolítsa. Olyan méretû intervenciót, amire elôzôleg, a rendelkezésre álló korábbi uniós tapasztalatok alapján nem lehetett számítani. Míg uniós gyakorlatban, még a legrosszabb piaci évben is a gabonatermés csupán öt százalék körüli mennyisége kerül intervencióra, addig Magyarországon ez az arány a csatlakozást követô elsô két évben meghaladta a húsz (!) százalékot. A 2004/05-ös gabonaévben 3,9, a 2005/06-os gabonaévben pedig 4,2 millió tonna gabona került a hazai intervenciós raktárakba. Az elsô évben felvásárolt mennyiség 41 százaléka, 1,6 millió tonna, a második évben 69 százaléka, 2,9 millió tonna volt a feltételezhetôen termelôktôl történô felvásárlás. (Egyéb jellemzô híján az olyan intervenciós felajánlót tekintettük mezôgazdasági termelônek, aki egyidejûleg területalapú támogatásban is részesült, tehát földterülettel rendelkezett.) – A számok mögé sok mindent bele lehet magyarázni, vajon sok-e ez a 41, illetve 69 százalék vagy kevés? – Uniós összehasonlításban mindkét arány magasnak tekinthetô, azonban a hazai adottságokat alapul véve az elsô évi 41 százalék mindenképpen kevés, míg a második évi 69 százalék talán már elfogadható arány. Az elsô évben a raktár- és intézményi problémák miatt késôn induló intervencióban a termelôk sokkal kisebb arányban tudtak részt venni, mint a második évben, amikor a rendszer mûködôképességérôl már meggyôzô tapasztalatok álltak rendelkezésre. Ebbôl viszont nagyon fontos, az intervención túlmutató általános következtetés vonható le. Ez pedig az, hogy a mégoly termelôbarát szabályozás is csak abban az esetben lehet hatékony, ha az érintettek megfelelôen ismerik. Ezen a téren magának az államnak és a termelôk szervezeteinek is komoly felvilágosító feladatuk van, lenne. Egyébként nem fordulhatott volna elô pl. a következô tipikus negatív intervenciós példa:

15

EU Agrárium és Piacszabályozás A termelô úgy adta el gabonáját, hogy az eladást követôen a vevônek a gabonával együtt saját raktárát is bérbe adta, majd ezt követôen a vevô ajánlotta fel intervencióra a termelôtôl bérelt raktárban lévô gabonát. Az MVH a felajánlott gabonát a termelô raktárában vette át, és a raktárt intervenciós raktárnak minôsítve, a bérlôi státuszban lévô felajánlótól bérelte tovább intervenciós raktározási célra. Természetesen az MVH által a vevônek fizetett vételár és raktárbérleti díj is lényegesen meghaladta a vevô által a termelônek fizetett árat és bérleti díjat… Az ilyen negatív tapasztalatból az a következtetés vonható le, hogy nem elég a termelôt segítô állami jó szándék, ha a termelôk még az intervencióhoz hasonlóan egyszerû szabályozás mûködésével sincsenek tisztában. És ehhez kapcsolódik egy bizony nem éppen optimista megjegyzés. Ha ez a helyzet az intervencióval, amit az EU mintegy „ránk kényszerített”, akkor vajon milyen esélye lehet Magyarországon egy olyan, az intervenciónál jóval összetettebb és bonyolultabb rendszer felállításának, amelyet saját kezdeményezésre, saját erôfeszítésbôl és

nem külsô kényszer nyomására kellene létrehozni. Ezzel már rá is tértem a második célra, az intervencióval párhuzamos gabona-közraktári felügyelet felállításának megvalósulásának kérdésére. Sajnos ez esetben – ellentétben az elôzôekkel – a válasz egyértelmûen negatív, és a személyes kudarc teljes. Anélkül hogy a történet részleteibe belebonyolódnék: Azoknak, akiknek érdekükben állt volna a rendszer megvalósítása, nem értették, és így nem is tehettek érte semmit; azok viszont, akik értették, azoknak nem állt érdekükben, és ezért nem tettek érte semmit. Ilyen körülmények között az ötlet megvalósítása napirendre sem került. Bizony elismerem, ez így nem igazán optimista mérleg. Hogy azzá tegyük – ne legyünk maximalisták! – azzal fejezném be, ami az intervenció vonatkozásában a leglényegesebb: Magyarország a belépést követô elsô két évben le tudta bonyolítani az EU történetének két legnagyobb intervencióját úgy, hogy az uniós jogszabályok által megszabott határidôn belül minden intervencióra felajánlott tonnát fel tudott vásárolni, ami azért nem kis dolog... Dr. Szôke Gyula

Okosan gazdálkodni a vízzel Fogyóban a világ édesvíz készlete. Éppen emiatt is felértékelôdik a víz. A Föld vízkészletének 98%-a tengervíz, azaz sós víz, és mindössze 2%-a édesvíz. A hazai vízkészletek „szétdarabolása”, részben magánkézbe adása nem volt jó döntés. A stratégiai fontosságú ágazatok a kutatástól a vízszolgáltatásig jobb, ha állami kézben van. (Európa nyugati felén is az állami tulajdonba vétel valósul meg – akár visszaállamosítás révén –, éppen az egységes kezelés miatt.) Alvízi ország létünkre, s mert nagy folyók vezetnek keresztül országunkon, mi jól állunk vízben. Néha „túl jól” is, az árvizek gyakoriak, s ami különös, árvíz és aszály akár ugyanabban az évben is jellemzô lehet. Ezért nagy víz idején a víz tartalékolása megfelelô gyûjtôhelyen nem csupán az árvizek rombolásmentes levezetésére alkalmas, hanem a késôbbi vízhiány pótlására is. A Duna óriási vízkészlete mellett, a Dunától 30 kmre lévô Duna-Tisza köze „sivatagosodik” száraz idôben óriási vízhiánnyal küzd, a laza homoktalajok nem tartják meg a vizet, azon átfut a víz. Holott ezt a területet az eddigieknél sokkalta jobban föl lehetne használni kézimunkaigényes, s ezért munkahelyteremtô kertészeti termesztésre. Víztakarékosságra még a bô édesvízkészlettel rendel-

16

kezô országokban – így hazánkban is – szükség van. Fôleg Budapest közelében, ahol egyes települések (Üröm, Solymár, Pilisvörösvár) lakossága a kiköltözések miatt ugrásszerûen megnôtt, ezért szükségessé vált a medencekapacitás bôvítése. Ez a tervek szerint Pilisszentivánon már meglévô, Fehér-hegyi víztározó bôvítését teszi fontossá – nyilatkozta a Lánchíd rádiónak Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet ny. osztályvezetôje. TE Forrás: Lánchídrádió


Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli mûvészetében Galga-mente legismertebb településérôl, Galgamácsáról mindenkinek Vankóné Dudás Juli jut eszébe. Az 1977-ben megnyílt falumúzeum (Vankóné Dudás Juli Emlékház) is jórészt neki köszönhetô, ô hozta létre. A múzeum neki állít emléket: a ház a szokásos, hagyományos berendezési tárgyakon kívül az ô gyönyörû, színpompás képeivel, festményeivel van tele. Ezek a naiv festészet körébe tartozó képek pedig a paraszti élet hétköznapjait és ünnepnapjait elevenítik meg; itt minden Vankóné Dudás Juli munkásságát és emlékét idézi, aki a rajzoláson és festésen kívül a népmûvészet szinte minden ágával foglalkozott.

A

Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

Szabadtéri színpad háttérben a templommal

Katolikus templom Szt. István szobor

Fehér lyukhímzéses kendôk

Festett dísztányérok

Galgamácsai viselet

Megmentésre vár a barokk magtár

Életfa szarvasokkal

Lakodalmas Fonóház

Hátsó szoba – aratási menet

Hátsó szoba – vetett ágy Szoba belsô komóddal

Szt. Iván éji tûzugrás

Mézpörgetô

Kötélverô-gép

Patkányfogó

Kakaskukorékolásra ébredni ár éve hucul lovakat tartok szabad tartásban. Ez a fajta igénytelen, beéri szénával és vízzel, istállózni, abrakolni, patkolni nem kell ôket. Emellett nagyon jó idegrendszerûek, tereplovaglásra és gyerekek számára kifejezetten alkalmasak. Lovaim: Csele egy 7 éves paripa, sötét egérfakó, Édes, 2 éves kanca, pejfakó, ami az ô esetében aranybarna színt jelöl. Nyaranta lovastáborban, szénáért dolgozunk Cselével. Nyáron kaszálni szoktam a lovaknak a falu szélén, ezzel karban is tartom a közterületet. Idén háromszor lopták el a megforgatott, megszáradt szénámat, de a füvet nem vágta le maga, akinek a széna kellett. Sajnos az állattartás, az állattartással foglalkozó ember Magyarországon elvesztette a rangját, minôségét. A Kiskunsági Nemzeti Parkban is lehetne több lovat tartani, de ahhoz ember is kell, olyan aki szereti az állatokat. (Riport a 31. oldalon.)

P

Szöveg: Tamás Enikô Fotók: Gittinger Sára és Tamás Enikô

Falikép

Tûzmadár

Tarisznyák

Süveg

Páva

Tündér

Színek összhangja

Mozgásban

Csele várakozik

Koncentrálás

Barátkozás

Mellény De szomjas vagyok!

Tûnôdés

Hármasban a félvér huculokkal

Búcsú

EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk

Rendkívüli ellenôrzések a jelöletlen élelmiszer szállítmányok kiszûrésére Dr. Kardeván Endre Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért felelôs államtitkár, országos fôállatorvos több határátkelôhely környékén mélységi (50 km-es körzet) ellenôrzést rendelt el megakadályozandó a külföldrôl érkezô jelöletlen élelmiszer szállítmányok behozatalát. A rendkívüli ellenôrzések október 18-án kezdôdtek és két hétig tartottak. Az MGSZH ellenôrei a Rendôrség és a VPOP munkatársaival közösen hajtották végre a feladatokat.

Dr. Kardeván Endre

Az élelmiszer-vállalkozók kiemelt felelôssége, hogy csak jó minôségû, ellenôrzött, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz. Ennek szigorú betartását az élelmiszerlánc-felügyelet szakemberei fokozottan ellenôrzik. A hatóságok a július 20-án bevezetett másodlagos élelmiszervizsgálat óta több mint húszezer ellenôrzést végeztek, ennek eredményeképpen 1138 tételt vontak ki a forgalomból, 71,7 tonna mennyiségben, 19 millió forint értékben. Forrás: VM Sajtóiroda

Oroszország pedáloz a WTO-tagságért. Ausztria, Magyarország és Luxemburg együtt a GMO ellen. Méhészek támogatása növekszik A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) javaslatára Oroszország nagymértékben csökkenti a gazdaságok támogatását, a jelenlegi évenkénti 6,6 milliárd euróról 3,2 milliárd euróra. A csökkentés a 2013-2017 közti idôszakra vonatkozik, jelentette ki Yelena Skrynnik orosz mezôgazdasági miniszter nemrégiben. A WTO-hoz való csatlakozási tárgyalások Genovában folytatódtak, ahol a miniszter asszony kifejezte abbeli reményét, hogy a támogatások drasztikus csökkentése meggyôzi a Kereskedelmi Világszervezet az orosz szándék komolyságáról, s az egész tagfelvétel mielôbb elintézôdik. Továbbá – hangsúlyozta Yelena Skrynnik tárcavezetô – az orosz kifogások, exportot nehezítô intézkedések az amerikai csirkehús-behozatalra, valamint a sertéshús amerikai, francia és holland behozatalára vonatkozóan szintén megoldódtak. Oroszország 1993 júliusában nyújtott be elôször tagfelvételi kérelmet a Kereskedelmi Világszervezethez. Ha 2011ben tagfelvételt nyer, akkor is 18 évbe kerül ez a tagfelvétel!


Bio-szakértôk 1939 óta most elôször alakult kisebbségi kormány Hollandiában. A holland politikai pártok vezetôje a VVD Liberális párt és a Gerda Verburg mezôgazdasági miniszter nevével fémjelzett CDA Kereszténydemokrata Párt nemrégiben egyezségre jutott, és kisebbségben kormányzó koalíciót alkotott a jobboldali és iszlámellenes Szabadság Párt támogatásával, amelyet Geert Wilders vezet. A közelmúltban megalakult az ökológiai mezôgazdaság szakértôi csoport, amelynek feladata a Bizottságot tájékoztatni a témába vágó szakmai kérdésekrôl. A szakértôi csoport ezen felül újabb jogosítványokat kapott technikai tanácsadás, a jelenlegi szabályok jobbítása, módosítási javaslattétel, a jó organikus mezôgazdasági gyakorlatra vonatkozó elôírások, javaslatok az ökológiai mezôgazdaságban és számos más témakörben. A szakértôi csoport felállítása jelzi, hogy az ökológiai mezôgazdaság szerepe felértékelôdött az Európai Unióban.

17

Brüsszelbe járunk Együtt a GMO ellen Luxemburg csatlakozott Magyarország és Ausztria beadványához, mivel a Bizottság engedélyezte a genetikailag módosított Amflora burgonyafajta termesztését az Európai Unió területén. A három tagállam a strassburgi Európai Bírósághoz fordult, mivel a BASF cég által elôállított Amflora GMO burgonyafajtában olyan markergén van, amely antibiotikus rezisztenciát hordoz. Ez pedig káros mind az emberi egészségre, mind a környezetre. Az EU Egészségügyi Munkacsoportja megismételte, hogy nem kell tartani sem humánegészségügyi, sem környezeti káros hatásoktól, mivel voltak tudományos vizsgálatok, amelyek megelôzték a Bizottság pozitív döntését az év elején. Míg Magyarország május 27-én adta be az Európai Bíróságra beadványát, Ausztria ez év szeptember elején csatlakozott a beadványhoz. A két ország csatlakozását a magyar kezdeményezéshez az Európai Bizottságnak még formálisan el kell fogadnia.

Jó világ jön a méhészetre A Bizottság növeli a méhészeti szektor támogatását az unión belül. A 2011 és 2013 közötti idôszakban évente 25%-kal, abszolút értékben 26 millió euróval növeli az Európai Unió a méhészeti ágazat támogatását. Ez az Unió és a nemzeti oldal közös finanszírozása. Maga az együttfinanszírozási program évente 32 millió eurót irányozott elô évente a 2011-2013 közötti idôszakra. A Bizottság mind a 27 tagállamban támogatja a nemzeti méhészeti programot, hogy a méhészeti termékek minôségét és piacra jutását elôsegítse. A nemzeti támogatások több irányúak: új laboratóriumok építése, a méhbetegségek elleni védekezés, a kaptárak modernizálása, a méztermelés és a méhészeti gyakorlat által szorgalmazott kutatási területek – mindez hathatós fegyver a méhpusztulás ellensúlyozására. A méhészeti szektor napjainkban eddig soha nem tapasztalt mér-

tékben szenvedett kárt a méhpusztulás miatt Európa-szerte, aminek oka egyebek között a növekvô környezeti szennyezés, az intenzív növényvédelem. A kaptárszám az Európai Unión belül a legmagasabb Spanyolországban, körülbelül 2,5 millió, ami az Európai Unión belüli kaptárszám 17,5%-a, míg Görögországban 1,5 millió, Romániában 1,3 millió, Olaszországban 1,1 millió kaptár van, ami egyúttal a méhészeti szektor méretét is jelzi.

Csökkentik az élelmiszer-árakat Világszerte csökkent az éhezés, bár mértéke még mindig elfogadhatatlan. Nemzetközi és nemzeti vonatkozásban az élelmiszerárak 2008-hoz képest csökkentek, így az alultáplált emberek száma 2009-ben még 1.023 milliárd volt, 2010-ben pedig 925 millió éhezôt tartanak számon a FAO adatai szerint. Jacques Diouf, a FAO fôtitkára úgy véli, ez a szám is elviselhetetlenül magas, mivel minden hatodik percben éhen hal egy gyermek. A FAO éves jelentése A világ élelmiszerhiány-állapotáról, valamint az ENSZ Világélelmezési Programja az év végén lát napvilágot. Ennek fôbb megállapításait elemezték szeptember végén New Yorkban. Az alultáplált népesség aránya a fejlôdô országokban jelenleg 16%, 2015-re szeretnék elérni, hogy ez az arány 10%-ra csökkenjen. Joe Ludwig az új ausztráliai mezôgazdasági miniszter. Julia Gillard, Ausztrália miniszterelnöke nevezte ki Queensland korábbi szenátorát mezôgazdasági miniszterré. Az új agrárminiszter folytatja az aszály elleni, valamint a bioszféra-biztonsági programot. 1959-ben született Longreachben, Queensland tartományban. 1999 júliusa óta töltötte be a szenátori posztot Queenslandben, a Munkáspárt támogatásával. Jogi diplomát is szerzett másoddiplomaként. Ügyvédként dolgozott, majd az ausztráliai hadseregben is szolgált. Rövid ideig dolgozott agrárvonalon, volt emberierôforrás-miniszter, államtitkár; Kevin Rudd kormányában speciális államminiszter, s végül véletlenül a külügyminiszteri poszton is „landolt”. Tony Burke korábbi agrárminiszter a vízgazdálkodási, környezetvédelmi, közösségi és fenntartható népesség tárcát veszi át, míg Simon Crean korábbi munkaügyi miniszter és a WTO-tárgyalások fô megbízottja a Rudd kormányban Ausztrália vidékfejlesztési minisztere lett. Az új kormányban a munkaügyi tárcát Craig Emerson korábbi gazdasági és környezetvédelmi tanácsadó vette át. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts

18


Kínálkozó lehetôségek

Valeriu Taba ˘ra ˘ román mezôgazdasági miniszter 1949. július 1-jén született a fehér megyei Szolcsván (Sa˘lciua), Romániában. 1968–1973 között a temesvári Agronómiai Intézetben tanult, ahol agrármérnöki diplomát szerzett. 1972–1989 a Kommunista Párt tagja volt. 1973–1974 között mezôgazdasági tanulmányokat folytatott a Naesgard Mezôgazdasági Iskolában. 1977–1986 között a temesvári Bánát Egyetem Mezôgazdasági és Állatorvostudományi Karának tanára volt. 1984-ben mezôgazdasági tudományok doktora címet szerzett. 1991–1996 között a Bánát Egyetem Mezôgazdasági és Állatorvostudományi Karán tanított. 1992–1997 között a Román Nemzeti Egység Párt alelnöke volt. 1994–1996 között mezôgazdasági miniszter volt. 1997-ben a Román Nemzeti Egység Párt elnökévé választották. 2005–2008 között a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetô helyettese volt. 2010. szeptember 3-án nevezték ki ismét mezôgazdasági miniszterré. Elôdje Mihail Dumitru volt. Az új román mezôgazdasági miniszter agrárpolitikájának ismertetésekor elsôdleges feladatként a román gazdák uniós agrártámogatásokhoz való hozzájutásának megkönnyítését, valamint a kataszteri rendszer korszerûsítését jelölte meg. A mezôgazdasági ágazatok közül elsôsorban a zöldség- és gyümölcstermesztésre, valamint az állattenyésztésre kívánja helyezni a hangsúlyt. Valeriu Taba˘ra˘ szerint a zöldség- és gyümölcságazat tárolókapacitásainak korszerûsítése és bôvítése, valamint az eladási csatornák kiépítése lényegesen hozzá fog


járulni az ágazat fellendüléséhez. A miniszter a telekkönyvi nyilvántartartások és a kataszteri rendszer korszerûsítésével az uniós területalapú támogatások kifizetésének hatékonyabb ellenôrzését kívánja elôsegíteni. Az adózási rendszer módosítása a földjüket idôszakosan mûvelô gazdálkodók együttmûködésre serkentését célozza. Valeriu Taba˘ra˘ a két évvel ezelôtt elindított halászati program lehetôségeit is jobban ki szeretné aknázni, miután eddig ezen a címen még nem hívtak le uniós forrásokat. 2010 végéig 130 millió euró áll a halászati ágazat rendelkezésére, melyet fel kívánnak használni. Romániában az élelmiszerárak emelkedése várhatóan tovább folytatódik, aminek hátterében a kedvezôtlen idôjárási viszonyok, az alapanyagok drágulása, valamint az instabil lej állnak. A miniszter szerint a végsô fogyasztók által fizetett árak már most is aránytalanul magasak az alapanyagárakhoz viszonyítva, ennek ellenére további 8–10%-os drágulás várható az alapélelmiszerek esetében. A román gazdák helyzetének javítása érdekében Valeriu Taba˘ra˘ egy kedvezôbb agrárhitelrendszer jóváhagyását kérte Brüsszeltôl, mely véleménye szerint a mezôgazdaság fellendülését nagymértékben elôsegítheti. A rövidtávú hitelek mellett az agrárium fejlesztésére irányuló pályázati rendszer átláthatóvá tételét is szorgalmazza. A génmódosított növények termesztését a román agrártárca továbbra sem támogatja, az új miniszter azonban kijelentette, hogy a jövôben nincs kizárva, hogy ezen változtassanak. Ezért is nem értett egyet Borbély László román környezetvédelmi miniszterrel a MON810 kukoricafajtára vonatkozó ötéves moratórium aláírásában. Valeriu Taba˘ra˘ attól tart, hogy ez a moratórium a román mezôgazdaság versenyképességét hátrányosan fogja érinteni. Papp Mónika

19

Kutatás

Elôtérben az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások apjaink fontos feladata a globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés, mert az lényegesen befolyásolja a mezôgazdasági termelés biztonságát. A Közép- és Kelet-Európában tapasztalt idôjárási szélsôségek elsôsorban az alacsony, illetve magas hômérsékletben, valamint a csapadék hiányában vagy túlzott bôségében nyilvánulnak meg. Az elôrejelzések alapján ez a késôbbiekben nagyarányú, akár a 20%-ot is meghaladó terméscsökkenéshez vezethet, melyhez az ökoszisztémák stabilitásának általános csökkenése is társul. A globális klímaváltozáshoz történô alkalmazkodás egyik legfontosabb eleme az élelmiszer-biztonság, ezért rendkívül fontos mind a kutatók, mind a termelôk képzése és felkészítése. Cél, hogy olyan új biológiai alapanyagokat hozzanak létre, és olyan termelési rendszereket vezessenek be, melyek elôsegítik a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást. A Magyar Tudományos Akadémia Mezôgazdasági Kutatóintézete (MTA MGKI) már közel két évtizede foglalkozik a klímaváltozás várható hatásainak alap- és alkalmazott kutatásával, azok mértékének meghatározásával. Az éghajlatváltozás mezôgazdasági kockázatait, a hatások kivédési módszereit a Martonvásáron mûködô, Európa egyik legnagyobb, legkorszerûbb fitotronjában vizsgálják. A klímaváltozással kapcsolatos kutatások részét képezik a növények stressztûrô, illetve kórokozókkal, kártevôkkel szembeni ellenálló képességének vizsgálata, a növénytermesztési tartamkísérletek, a szántóföldi növénynemesítés, valamint az agro-ökológiai kutatások. 2010. október 25-én a martonvásári kutatóintézetben tartott sajtótájékoztatón dr. Veisz Ottó ügyvezetô igazgatóhelyettes, az MTA doktora elmondta: az intézet eddigi eredményeit az Európai Unió az FP7-REGPOT-2007-1 pályázata keretében Magyarországon elsôként ismerte el a benyújtott program elfogadásával. A program célja egy Közép-Európára kiterjedô regionális szintû kutatási, képzési és szolgáltató központ létrehozása, melynek elsôdleges feladata lesz a hazai és külföldi agrárszakemberek képzésén keresztül a klímaváltozás hatásaira való felkészülés elôsegítése. Az AGRISAFE „Klímaváltozás – kihívás a növénykutatók és nemesítôk számára” címû program keretében jelenleg öt munkaprogramban folyik a tevékenység. A tapasztalatcsere, illetve a stratégiai partnerségek kialakítása céljából a fiatal kutatóknak

N

20

3, illetve 6 hónapos tanulmányutak keretében nyílik lehetôségük az Európai Közösség kiemelkedôen eredményes kutatói csoportjaival való együttmûködésre és az alkalmazott módszerek elsajátítására. Emellett a külföldön dolgozó, környezeti stresszel foglalkozó tehetséges fiatal magyar kutatók számára is igyekeznek megteremteni a hazatérés lehetôségeit. A színvonalas kutatást lehetôvé tevô infrastruktúra fejlesztése eddig már több mint 100 millió forint értékben valósult meg. A program ugyancsak támogatja a klímaváltozással kapcsolatos képzési tanfolyamok és konferenciák szervezését, valamint az ismertetô kiadványok szerkesztését, és az intézet honlapjának fejlesztését. Az AGRISAFE programban való részvétel nagy mértékben hozzájárul a különbözô európai kutatási centrumokkal és egyetemekkel meglévô kétoldalú kutatási együttmûködési szerzôdések folyamatos fenntartása, illetve kiterjesztése mellett az intézetnek a régió kutatási és képzési központjává válásához. A klímaváltozás hatásaira való felkészülést kívánják elôsegíteni a több közép-európai országgal (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország) már aláírt együttmûködési szerzôdések, valamint a szomszédos országok vetômagcégeivel és gazdáival fenntartott folyamatos kapcsolat is. z intézet másik sikeres, most lezárult pályázatáról számolt be Gémesné dr. Juhász Anikó tudományos titkár, a pályázat projektmenedzsere. Az intézetnek a Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesülettel, valamint a Magyar Növénynemesítôk Egyesületével közösen elnyert TÁMOP– 4.2.3/08/1–2008–0006 számú pályázata keretében 2009. április 2. és 2010. november 28. között lehetôség nyílt a tudományos eredmények széleskörû megismertetésére, az intézmény, illetve az egyesületek társadalmi elismertségének növelésére, valamint az innovációban érdekelt vállalkozói partnerek körének bôvítésére. A pályázat keretében a tagok az unió és a magyar kormány által nyújtott mintegy 30 millió forint támogatás segítségével 13 különbözô szakmai fórumot szerveztek. 2009-ben az MTA MGKI 60 éves fennállásának évfordulójára rendezett tudományos ülésre az elmúlt évtizedek legfontosabb kutatási eredményeit összefoglaló kiadvány is elkészült. Emellett több nemzetközi konferenciát, tudományos ülést tartottak, ahol az agrár- és élelmiszergazdaság tehetséges fiatal kutatói is lehetôséget kaptak

A


Kutatás – Riport eredményeik bemutatására. Az intézet részt vett a XVIII.-XIX. Farmer Expó-n, ahol nemesítési kutatásának elismeréseként 2009-ben az Mv Kolo Pannon prémium minôségû ôszi búzával, 2010ben az Mv-255 szemeskukorica-hibridjével Termék Nagydíjat nyert. 2009-2010 júniusában és szeptemberében országos kalászosgabona- és kukoricabemutatókat tartottak, melyek során elôadások és szántóföldi bemutatók keretében adtak tájékoztatást a nemesítés legújabb eredményeirôl. A transzgénikus növények nemesítésben való alkalmazásával kapcsolatban szintén több vitafórumra került sor.

pályázat lehetôséget adott ismeretterjesztô kiadványok, filmek készítésére és a tagok honlapjának fejlesztésére is. Elkészült az MTA MGKI új tudományos eredményeit ismertetô magyarangol nyelvû kiadvány, mely az egyes osztályokon folyó kutatómunkát a legfontosabb eredmények kiemelésével ismerteti. A kutatási és oktatási tevékenységrôl magyar, angol és orosz nyelvû dokumentumfilm készült, mely a látogatók számára mutatja be az itt folyó munkát, valamint megújult az intézet honlapja (www.mgki.hu) is.

A

Papp Mónika

Egy népi krónikásasszony múzeuma – Versegen Érdekes dolog, hogy bizonyos tárgyak, könyvek, amelyeket talán nem megfontoltan veszünk meg, gyûjtünk be, évek, évtizedek múltán „elôjönnek”, vagy megkeressük ôket és megfelelô „helyükre illesztve” konkrét értelmet, célt nyer a korábbi érzelmi döntésünk. Valamikor évtizedekkel ezelôtt így vettem én meg Martonné Homok Erzsébet „Családi krónika” c. kis könyvét (amibôl néha idézek) az író-parasztasszonytól magától. Most, több mint 30 év után, elhatározva, hogy bemutatom a Versegi Falumúzeumot, eszembe jutott e könyv, levettem a polcról, és még mielôtt a faluba eljutottam volna, lapjain megelevenedett elôttem a múzeum viszontagságos létrejötte és egyben a megálmodó, a létrehozó küzdelmes élete.

Bözsi néni küzdelmei A múzeumot ugyanis egy íróasszony, „népi krónikásasszony”, Martonné Homok Erzsébet (Bözsi néni) hozta létre, küzdötte ki kemény akarattal és kitartással, kilincselve az akkori pártbizottságokon, tanácselnöknél, téeszelnöknél. Közben gyûjtötte a faluban mindenkinél a régi eszközöket, tárgyakat, hogy megmentse Verseg múltjának egy darabkáját a régi, küzdelmes paraszti élet mementójaként. Több mint kétévnyi tervezés, elôkészület, munka, gyûjtés után így nyílhatott meg 1974. június 15-én a Versegi Falumúzeum. De hát hol is van Verseg, hogy juthat el oda az érdeklôdô? Az Aszódtól északkeletre fekvô mezôgazdasági jellegû település vagy Kálló felôl, vagy a régi 3-as úton Aszód után Kartal felôl érhetô el a legegyszerûbben. A ma mintegy 1500 lelket


számláló Verseg (Versend) Árpád-kori település a Cserhátalján. Oklevél elôször 1290-ben említi Wrsegh néven, ide való nemesek budai szôlejérôl szólva. A Szent-Miklós tiszteletére szentelt templom köré épült falu nevét 1335-ben Wrseg, Wrsegh, 1386-ban pedig Wersegd alakban írták. 1461-1658. között a település a Versegdi-család birtoka volt. A török hódoltság idején a pesti náhijéhez tartozott; a 18-19. században pedig a Majthényi és a Podmaniczky családok birtokolták. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aszódi járásához sorolt település hivatalosan a Galga-mentéhez tartozik, de a szokásai, a hagyományai, a beszéd is inkább a szomszédos Nógrádot tükrözi, mint Pest megyét. Verseg nagyhatárú falu, ízig-vérig földszeretô és –mûvelô emberekkel, akik valamikor a saját gazdaságukban, majd két termelôszövetkezetben is „gürcöltek egy életen át, és szakadtak el idô elôtt a nagy hajtásban”. Mindezt azért, „hogy öregségükre ne legyenek kiszolgáltatva, legyen fedél a fejük fölé és föld, ami a kenyeret megtermi öreg napjaikra is”. Ez az élet persze már a múlté, de érzékeltetésére, a régi élet bemutatására, használati eszközeinek megôrzésére, a mai fiatalokkal való megismertetésére született a Falumúzeum, amelyen a szomszédban lakó Hegedûs Józsefné kalauzolt végig, közben mesélve is a nemrég-múltról. Sok más tájházzal, falumúzeummal szemben ez az épületegyüttes nem egy régi parasztház megmentésével jött létre mert ilyen akkoriban nem volt, vagy nem „került” Versegen , hanem a régi iskola melletti romos tanítólakás felajánlásával, majd annak – javíthatatlan állapota miatti – lebontása után új ház felépítésével.

21

Riport kredenc nem volt, hanem csak egy stelázsi. A konyhafalat színesre festett cseréptányérokkal borították, amelyekbôl néhány a fali polc fölött látható.

Lakótér a hátsó szobában

A tervezésnél, késôbb az építésnél a 19–20. század fordulóján épített parasztház formáját vették alapul; elôl díszesen faragott, ún. deszkafürgátas épületet. Két szoba, konyha és a ház végében a féltetôs fészer, illetve hátrébb a nyitott kocsiszín, a „kóter”. A szobák deszkázott, gerendás mennyezetûek, a nyitott folyosó faragott faoszlopokkal készült, egy húszholdas versegi gazda portáját formázva. A jobboldali melléképület kifejezetten azért készült, hogy Bözsi néni alkotóházaként szolgáljon, és hímzései, szövései, munkás életének emlékei helyet kaphassanak benne. (Ma, halála után néhány évvel, valóban tisztelettel adózhatunk itt az író asszonynak, akinek szônyegei takarják a padlót, hímzett függönyei keretezik az ablakokat, családi emlékei, fényképei borítják a falakat, kapott kitüntetései, levelezései találhatók a vitrinben, népviseletbe öltöztetett babák mutatják be a régi versegi viseletet.) Lépjünk hát be a konyhába, ahol szemben jobboldalt a fali tûzhely, a „beépített falmasina” szolgáltatta a tüzet a fôzéshez és a meleget a téli hónapokban, és innen fûtötték a hátsó szobában épített búbos kemencét is. Itt láthatjuk a kenyérsütéshez készítve a dagasztóteknôt a fából faragott lábtartóra – dagasztótálra – helyezve. A sarokban a házilag készített cirokseprô és a nagy káposztagyalu, a falon, asztalon, lócákon a korabeli konyha edényei, fôzéshez használatos eszközei, tárgyai. A vizespadon (vizeslócán) vödrök, vizeskorsók sorakoznak. A régi parasztkonyhákban

22

A hátsó szoba volt a hálótér, ezt „lakta” a család. A központi helyet a szövôszék (szátva) foglalja el és a már említett búbos kemence, melyet télen este és reggel szalmával, kukoricaszár-izikkel kifûtöttek és tartotta a „hátsó-ház” melegét. Télire a hátsó szobába „szorult” a konyhából a család, és az asszonyok a téli idôszakot kenderfonással, szövéssel valamint tollfosztással töltötték el. Ide csak a legszükségesebb bútorok kerülhettek: két magas lábú ágy, karoslóca a fal mentén és asztal, esetleg – ha fért még – egy kis láda a használatban levô ruhák részére. A búbos kemence köré rakott falipadka nagyon jó ülôalkalmatosság volt télen a kifûtött kemence mellett. A falon ma is jól megfér egymás mellett a pár csizma és a harmonika; utóbbi jelezve, hogy azért a jó hangulatról, éneklésrôl, zenélésrôl is gondoskodtak az unalmasabb téli estéken. Az utcára nézô tisztaszoba vagy vendégszoba nem volt lakott, nem is fûtötték. Berendezése is díszesebb: a vetett ágy, a kaszni vagy komód (ebben tartották a kényesebb nôi ruhákat), a tulipános láda (ebben pedig a férfi öltözékeket), az asztal (bibliákkal, régi könyvekkel) és a bölcsô képezik a „bútorzatot”. A díszes petróleumlámpa adta a fényt, a világítást az asztal felett. A gazdaságban, mezôgazdálkodásban használatos szerszámok és a nélkülözhetetlen „faragópad” a fészerben (korabeli mûhely) kaptak helyet. A kendermegmunkálás eszközei láthatók a falon; a „héhô” változatai (durva és finomabbak), amivel „meghéhölték” (kiszálalták) a kendert, utána ment a guzsalyra fonásra, majd a szövôszékre. A fészer közepén áll a répa- (vagy tök-) daráló, a tolókapa, a falakat pedig a gazdaságban használatos kéziszerszámok (horoló, keretfûrész, szénagereblye, villák, jégvágók stb.) borítják. (A korabeli „hûtôszekrénybe”, a jégverembe tett jégtömböket a befagyott patakból jégvágóval vágták ki.)


Riport Az asztalon egy dohányvágó is látható; a parasztember ugyanis maga szerette elkészíteni a „szívnivalóját”!

ennek az agrárvidéknek a múltja, múltjának bemutatása több figyelmet is megérdemelne.

Látnivalók a környéken Vasgyûjtés és rombolás A nyitott oldalú kocsiszínben tartották a földmûveléshez szükséges gépeket, mint a kocsi, eke, borona, henger, vetôgép, rosta, szecskavágó és egyebek. Sajnos itt ma már csak siralmas „romhalmaz” található, néhány összerogyott, vasrészeitôl megfosztott szekér, kocsi; a többit, fôleg a vasat, rozsdás gépeket egyesek „hasznosították”. Kár hogy ez ellen senki, a szakmai felügyeletet ellátó aszódi múzeum sem tudott semmit tenni (pl. idôben zárhatóvá tenni!?) – így szerencsésebb lenne felszámolni, megszüntetni a romokat. Az udvaron tönkrement gémeskút árválkodik, és egy vadgesztenyefa hullatja ôsszel a leveleit. Szerencsére – a ház épségét megvédendô – pályázati pénzbôl néhány éve sikerült a kerítést megújítani, a házakat újra kimeszelni, az udvart betonlapokkal lerakni, és habár nem igazán odaillô ereszcsatornával is megvédeni a házat az állagromlástól. A Falumúzeum látogatottsága az utóbbi években csökkent; csekély a „hírverés”, és kevés a pénz is a legszükségesebbek rendbetételére, szépítésre, programok szervezésére, amelyek talán vonzanák ide – a nagyobb útvonalaktól kiesô településre a nevesebb helyek, pl. Szirák vagy a Mátra felé tartó turistákat, vendégeket. A „Galgamenti falumúzeumok” c. kis TKM füzet – amelyben többek között a versegi is szerepel – már nagyon régi (több mint húsz éves), pedig

Azért ha már Versegen járunk, nézzük meg a falu közepén, a Templom téren álló, a helyiek ismeretei szerint feltehetôen az 1500-as években épült és barokká 1741-ben átépített mûemlék katolikus templomot. A templom román és gótikus részei, így pl. a „kitakart” falrész, vagy a déli oldalon a Báthory-címeres késô-gótikus ajtó, a gazdag történelmi múlt bizonyítékai. Szemben vele Isten dicsôségére és Nepomuki Szt. János tiszteletére 1806-ban emelt, szépen felújított szobor látható. Javasolom még a közeli Fenyôharaszt Kastélyszálló megtekintését is; Kartal és Verseg között félúton, egy gyalázatosan rossz aszfaltút (kb. 2 km) vezet a 13 hektáros parkban álló, a mûemlék jelleget megôrizve gyönyörûen felújított kastélyhoz. A 19. században klasszicista stílusban épült nemesi kúria, a Podmaniczky-család vadászkastélya ma háromcsillagos, minden kényelemmel felszerelt szállodaként és étteremként várja az igényes vendégeket. Elérhetôség: cím: Versegi Falumúzeum 2174 Verseg, Fô út 10. Tel.: 06-28-439-677 Hegedûs Józsefné gondnok Dr. Szekeres Béla

Székelyderzsi ösvényeken Székelyudvarhelytôl délnyugatra a Homoród menti dombságon az Erked patak mentén fekszik Székelyderzs, amely a szomszédos Székelymuzsnával 1990ben egyesült. Lakói 99%-ban magyarok, együttesen mintegy 1200 lelket tesznek ki. Többségükben unitáriusok, de vannak reformátusok, baptisták, katolikusok is. A „majdnem zsákfalu” Székelyderzshez köves út hosszú-hosszú ideig nem vezetett, és zsákfalu volta miatt is sokáig el volt zárva a világtól. Fejlôdéséhez nagy lökést adott a „kövesút” megépítése, és az, hogy 2006 júliusától a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség és Székelyderzs Önkormányzata az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesületével összefogva világhálós elérhetôséget épített ki, valamint az erôdtemplom látogatásához nélkülözhetetlen mosdót.


Juh- és marhatartás, híres ácsok A hegyes-völgyes sovány, kötött agyagos talaj a falut sem a múltban, sem ma nem tudta eltartani, így a férfiak építkezéseken dolgoztak, dolgoznak. Az itteni kômûvesek és ácsok mesze földön híresek ma is. Önellátásra is berendezkedtek, sertés és baromfi, szinte minden háznál van. De kalandozzunk el kicsit a múltban. Elsô írásos említése – Ders néven – 1334-bôl való. A hagyomány szerint az ôsfalu a mai településtôl délnyugatra a Pénzes-dûlôben feküdt, amelynek természetes védôi a hegyek voltak, három oldalról is. Az egykori falu egykori templomát mára már csak egy csonka gúla alakú földhányás jelzi. A tatárjárás során ez az ôsi falu megsemmisült, majd

23

Riport pestis tizedelte a megmaradtakat. IV. Béla parancsára az itt élô földesúr szabad székelyekkel és jobbágyokkal telepíttette be a Felszeg és Alszeg nevû falurészt, amelyet patak választott el egymástól.

Templomépítô és felújító Petkyek 1614-ben a Petky családnak adományozta a falut Bethlen Gábor. Az unitárius templom szentélyboltozatának egyik záró kövén a Petky család pelikános címere díszlik. Petky János gyakran járt követségbe Bécsbe és Lengyelországba, s arról is nevezetes volt, hogy a székelyeket Bocskai István oldalára állította, majd maga a székelyek fôkapitánya lett. A középkori alapokra épült templomot felújíttatta, harangokkal látta el. Várkastélya a templom tôszomszédságában állt. Petky János öreg napjaira feleségével, Kornis Katával Derzsre vonult volna vissza, de nem élvezhette derzsi magányát, mivel a Báthori Gábor elleni összeesküvésbe keveredett, s a meghurcoltatások során egészsége megromlott, s már nem érhette meg Bethlen Gábor fejedelem általi fölmentését. Felesége sírja a dályai templom cintermében van de, Petky János sírját ez idáig nem találták meg. A középkori eredetû, majd késô gótikus templom pontos építési ideje ködbe vész, minden esetre 1274 és 1431 közötti idôszakra teszik építését, majd felújítását. A Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt /UNESCO/ 1972 novemberében hozták létre. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást. Ezzel valamennyi részes állam arra kötelezte megát, hogy a saját területén fekvô világörökségi helyszíneket megóvja a késôbbi generációk számára. Jelenleg a világörökségi helyszínek száma megközelíti a 900-at. A székelyderzsi unitárius erôdtemplom – a Világörökség részeként – olyan épületekkel és helyszínekkel került egy listára, mint a kínai Nagy Fal, a Tadzs Mahal Indiában, vagy a görögországi Akropolisz. A Világörökség kitüntetô címet 1990-ben kapta meg többek között Szászkézd, Berethalom, Prázsmár, Szászfehéregyháza társaságában.

24

Szent menedék élelmiszerkészlettel Több mint 250 erôdtemplom létezett Erdélyszerte. Mivel Székelyderzs a Székelyföld déli határán fekszik, a szász építkezési szokások és stílus hatott itt is. A vastag falba lôréseket, szuroköntôket hagytak. Dupla kapuk is óvták az erôdtemplomot így, ha az ellenség a kapun belül jutott, a bástyákról elpusztíthatták ôket. Veszély esetén a falu egész lakossága a falon belülre költözött. Hogy ne lehessen kiéheztetni az embereket, az erôdtemplom sarokbástyáiban és védôfalaiban raktározták el a gabonát és szalonnakészletet háborús idôkben. Érdekes, hogy ez a szokás békeidôben is megmaradt. A templom valószínûleg 1496-ben készült freskótöredékei Szt. Lászlóhoz kötôdnek. A többrétegû mész a fehérre meszelt templomban viszonylagos épségben óvta meg a freskót.

Ékes magyar beszéd Kováts Zita, aki fodrász és idegenvezetô egy személyben – itteni székely népviseletben – szép zöld házi szôttes ruhában fogadta kis csapatunkat. (Mi kis kerülôvel Székelyderzset is útba ejtettük Csíksomlyóról hazajövet.) Ô mutatta meg a gabonatárolókat, amelyeken a tulajdonosok neve olvasható és a sarokbástyákban elhelyezett, kam-


Riport pókra akasztott szép sonkákat, szalonnákat. A templom zárva van, kulcsát mindig megbízható személy ôrizte, éppen az itt tárolt élelmiszer miatt is. Szalonnát ma is csak hetente egyszer lehet vételezni. (Az a háziasszony, aki rosszul osztotta be az élelmet és a jelölt napon kívül is jelentkezett, bizony megvetés tárgya ma is.) Székelyderzs nem csupán ácsairól, kômûveseirôl, szép festett bútorairól híres, de hagyományôrzése miatt is tiszteletet érdemel. Kováts Zita büszkén vállalja, unitárius voltát. Az unitárius egyház az egyetlen magyar alapítású egyház. (Nem véletlen, hogy a vallásszabadságot éppen Erdélyben, a Tordai Országgyûlésen 1568ban mondták ki, miközben Európa szerte dúltak a vallásháborúk!) Az unitárius ösvény címû könyv is kapható Székelyderzsen a templom történetét és a falu egyéb nevezetességeit bemutató könyvek, füzetek mellett. Egy az Isten. Számos erdélyi faluban a helyiek a kerteken átvezetô ösvényeken járnak ma is. (Az utakat meghagyják az idegeneknek, és a turistáknak.) Ezért a kisszámú, szerény unitáriusok, akik hitüket soha nem terjesztették erôszakkal, azt vallják, hogy „ma olyan ösvényt kell keresni, amelyen egyaránt fel lehet jutni a szellemi hegycsúcsra, és amely egyúttal hazavezet.” Dávid Ferenc volt az erdélyi unitárius egyház alapítója. Az ô gondolata volt az, hogy minden szellemileg, lelkileg felnôtt ember jellemzôje, hogy vallását öntudatosan maga választja és éli meg. Az unitárius egyháznak soha nem volt célja világi hatalmat kovácsolni magának. A kereszténység protestáns családjához tartoznak, a szentháromságot tagadják ugyan, de Istenhez Jézus példájának követésével igyekeznek eljutni. A lelkiismeret felelôs szabadsága jellemzi ôket.

Világító lámpás Ma is tisztelettel és szeretettel emlékeznek az emberek Simon István néhai székelyderzsi tanítóra, aki 1958-1974 között tanított Székelyderzsen. Tanítói pályafutását a moldvai Ónfalván (Onesti) kezdte, ahol nagy lelkesedéssel és rátermettséggel szervezte a magyar iskolát. Elôször több tucat felnôtt írástudatlant tanított betûvetésre, esti iskolában, majd nappalivá szervezte az iskolát, amelynek igazgatója lett. 1948–52 között már 100-on felül volt a magyar iskola létszáma, s emellett sok Bákó megyei faluban is tanított. Népzenészként, néptáncosként szervezte a magyar kulturális életet. Ez a munka szemet szúrt a román hatóságoknak – mondvacsinált okokra hi-


vatkozva felbontották munkaszerzôdését. Hónapokig munkanélküliként tengôdött. 1956-ban meghurcolták a kétgyermekes családos embert. Több vargatetûvel jutott Székelyderzsre, amely befogadta családostól. Összefogva a székelyderzsi értelmiséggel kultúrát szervezett ismét, hétköznap tanított, hétvégén cimbalmozott, vagy nagybôgôjén játszott székelyderzsi, málnási, szentkeresztbányai népdalokat. 16 éven át volt világító lámpása Székelyderzsnek Simon István.

Nyílzápor Újév köszöntésére a férfiak és a fiúk kimennek a mezôre száraz nádat vágni nyílvesszônek és somvesszôbôl íjat készítenek. A nyílvesszô hegyére bodzabél golyót erôsítettek. Éjfél elôtt a falu lakói Alszegrôl, Felszegrôl fáklyákkal gyûlnek öszsze, zsoltárokat énekelve s itt a fiúk és férfiak azon versenyeznek, hogy „szelíd” bodzabeles nyílvesszôi kinek lônek a legmagasabbra. Ez a hagyomány a tatárjárásra nyúlik vissza. Régen a toronyból mondott ünnepi beszédet a pap. Mindenesetre az újévköszöntô istentiszteletre menôk január elsején bokáig gázoltak a nyílvesszôkben. Ma a nyílvesszô hegyére égô csillagszórót tûznek, a látvány kedvéért.

Ijjuju kalács A derzsi lakodalmas szokások egyik érdekes kelléke az ijjuju fa vagy ijjjuju kalács. Egy elágazó faágat héjától megtisztítanak, majd rátekerik a kisodort, nyers kalácstésztát, végül az ágat beszúrják egy sületlen kalácstésztával töltött tepsibe. A kemencében megsütik, majd papírrózsával kidíszítve a menyegzôi asztalokra teszik. Élô szokás a menyasszonykikérés, amely a jó beszédû vôfély vezérlete alatt bôvelkedik tréfás jelenetekben. Mikor végre „kézhez kapják” az igazi menyasszonyt, a templom felé vezetô utat kifeszített kötéllel zárják el tréfás kedvû asszonyok, s az út csak akkor válik szabaddá, ha a föltett kérdéseikre a vôfély rendre válaszol. Székelyderzs egyre inkább törekszik arra, hogy vendégforgalomból is kiegészítse jövedelmét, amit a sovány föld tôle megtagad. Itt be lehet jelentkezni disznótorosra, meg különleges hidegtálakra, amelyen a bástyatoronyban érlelt szalonna és sonka mellett jóízû, házi készítésû ételek is szerepelnek. További információk: segithetek@ vipmail.com. Székelyderzs élni akar és a jelek szerint tud is élni! Tamás Enikô

25

Kitekintés

Fény az alagút végén! Hosszú évek ágazati zsugorodásának vethet véget az a keresletbôvülés, mely a gyarapodó népesség és javuló fizetôképes kereslet nyomán bôvülô húsfogyasztást eredményez a világban. A gazdasági recesszió ellenére ugyanis a húsfogyasztás, és ezen keresztül az állattenyésztés szép jövô elôtt áll; legalábbis erre lehet következtetni az OECD következô 10 évre szóló élelmiszer-fogyasztási prognózisából. A szakértôk a húsfogyasztás várható emelkedését, a pozitív jövôképet azonban nem csupán a Föld lakosságának gyors növekedésével, hanem a feltörekvô gazdaságú országok vagyonosodó rétegének minôségi élelmiszerek iránti keresletnövekedésével is magyarázzák. A húsfogyasztási elôrejelzések szerint az emberiség 2018-ban már mintegy 320 millió tonna húst fogyaszthat, azaz mintegy 20%-kal többet, mint a tervezés bázisaként használt 2006-2008 közötti évek átlaga. A változások eredményeként a bázisidôszaki 24-rôl 2018-ra 27 kg/fô/évre is emelkedhet a fajlagos húsfogyasztás, ami növekvô népesség mellett értendô. A húsfogyasztási szokások természetesen változhatnak, így a fogyasztás szerkezete is módosulhat némiképp. Tudni kell azonban, hogy bizonyos törvényszerûségek, mint például a vallási kötöttségek erôteljesen befolyásolják bizonyos húsféleségek elfogadottságát vagy elutasítottságát. Emellett a természeti környezet, a takarmánytermesztési lehetôségek is korlátozó tényezôk lehetnek, de komoly súllyal esik latba például az is, hogy a felmenôk, az adott népesség ôsei milyen állatfajok háziasításával kezdtek bele az állattenyésztésbe. A vallási elôírások fogyasztást befolyásoló hatásaként szokás megemlíteni, hogy a muszlim világban (elsôsorban a Közel-Keleten és ÉszakAfrikában) tiltott a mohamedánok szent könyve, a Korán szerint a tisztátalan sertéshús fogyasztása. (Engedtessék meg ehelyütt egy személyes, élettapasztalatból kikívánkozó megjegyzés. A vallási tiltásnak itt is racionális alapja van. Az ÉszakAfrikai, rendkívül száraz, azaz alacsony relatív páratartalmú, tartós nagy melegekkel járó klíma igencsak megviseli azokat, akik nem alkalmazkodnak a húsfogyasztás tekintetében sem a helyi szokásokhoz. Nevezetesen nem a sovány, zsírsze-

26

gény marha-, birka-, baromfi- és halhús felé fordulnak.) A húsfogyasztás különösen az alacsony bázisról induló fejlôdô országokban a következô évtizedben emelkedik gyors ütemben. Az elôrejelzések szerint a húsfogyasztás növekedési üteme a népesség növekedési ütemét akár 16%-kal is meghaladhatja. De ami a prognózis különösen fontos üzenete, hogy a gyors gazdasági növekedésû, feltörekvô fejlôdô országok gazdagodó rétegének húsfogyasztási szokásai a marhahús irányába tolják el erôteljesen a húsfogyasztási szerkezetet. A termelési feltételek azonban nem tartanak lépést a fogyasztási szerkezet gyors változásával, így a marhahús iránti igény növekedése csak az import erôteljes növekedésével fedezhetô. A marhahús iránti kereslet tehát a feltörekvô gazdaságú régiókban erôteljes marhahúsimportot eredményez a jövôben. Világviszonylatban azonban a baromfihús fogyasztása növekedhet a legjobban. A fogyasztók ugyanis ma már egyre inkább a zsírszegény és viszonylag olcsó, könnyen, kisebb energia felhasználással, rövid idô alatt elkészíthetô (fôzhetô, süthetô) húsokat részesítik elônyben. A prognóziskészítôk szerint a változások eredményeként a baromfihús középtávon a teljes húsfogyasztás felét is meghaladhatja az OECD-n kívüli országokban, és gyôztesként kerülhet ki a versenybôl a világ legfejlettebb országait, régióit tömörítô OECD országokban is. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: OECD, 2010


Fórum, vélemények – Pályázatok, tájékoztatók

Dr. Szôke Gyula: Védôháló nélkül címmel a 7–8. számunkban megjelent írásához A hazai mezôgazdasági termelés szempontjából alapvetô fontosságú az agrárvállalkozások finanszírozásának stabilitása. A közraktározási rendszer megfelelô mûködése – a terményfinanszírozáshoz való kapcsolódása révén – ennek fontos eszköze. A rendszerrel kapcsolatos, elmúlt években tapasztalt anomáliák e területen komoly károkat okoztak, csökkentették a komoly gabonapiaci szereplôk és a finanszírozók rendszer iránti bizalmát, ez pedig a közraktári hitelezés visszaesését, tulajdonképpen forráscsökkenést okozott az ágazatban. A Vidékfejlesztési Minisztériumban mi ebbôl a szempontból kezdtünk el foglalkozni a közraktározási kérdéssel, ami alapvetôen a szabályozási rendszer fejlesztésére összpontosul. Célunk azon eszközök közraktárakkal, ágazati szereplôkkel és kereskedelmi bankokkal közös feltárása, amelyek a rendszer iránti bizalom helyreállítását elôsegíthetik. Ha van bizalom, a kapcsolódó banki finanszírozás ismét erôsödhet, elôsegítve vállalkozásaink likviditási helyzetének javulását. A szerzô által felvetett megközelítés ennél tovább megy, lényegi eszközt lát a közraktározási

rendszerben a piac mûködési logikájából bekövetkezô áringadozások kezelésében. Kétségtelen, hogy az Európai Unió jelenlegi gyakorlata minden erôfeszítésünk ellenére az intervenciós rendszerek mûködésének visszafogására irányul. Történik mindez amellett, hogy a közös agrárpolitika jövôjének újragondolásánál szinte konszenzusos álláspontnak tûnik, hogy szükség van flexibilis, gyors, a kihívásokra reagálni képes, a válaszok lehetôségét magában hordó, megfelelô termelôi jövedelmet biztosító piaci intervenciós mechanizmusokra. E tényekre tekintettel minden olyan felvetéssel érdemben kell foglalkozni, amely valamiféle megoldási javaslatot tesz az áringadozások kezelésére szolgáló eszközrendszer fejlesztésére. Nem megkerülhetô ugyanakkor az a kérdés, hogy meg tudnák-e teremteni az ágazat szereplôi azt az integrációs-szövetkezeti hátteret, amely az elképzelés gazdasági alapját képezi. dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelôs helyettes államtitkár

Nemzetközi Gourmet Szalon 2011. április 11–14. – kiállítási lehetôség A Madridban évente megrendezésre kerülô Nemzetközi Gourmet Szalon kiváló minôségû, egyedi értékük miatt keresett élelmiszerek szakkiállítása és vására, amely tematikája alapján a hungarikumok, ökológiai, földrajzi eredetvédett, földrajzi árujelzôvel ellátott, hagyományos, illetve HÍRtermékek megismertetésének, népszerûsítésének kiváló fóruma. A Nemzetközi Gourmet Szalon szakkiállítás 2011-ben április 11–14-e között 25. alkalommal kerül megrendezésre Madridban. A 25. évforduló alkalmából a szokásosnál kiemeltebb szakmai és médiafigyelem övezi majd a rendezvényt. 2011-re a Gourmet Szalon szervezôi 100 külföldi üzletember meghívását tervezik, köztük spanyol és külföldi szállodák, magas kategóriájú éttermek, üzletláncok gourmet részlegeinek üzletembereit, beszerzôit, többek között pl. a Selfridges, Harrods beszerzési igazgatóit. A spanyol cé-


gek közül az „el Club Gourmet de Corte Inglés”, „Sánchez Romero” és egyéb, delikát terméket kínáló multinacionális cég képviselôjét várják. A szakkiállítás ideje alatt számos kísérôrendezvényt szerveznek. Az évforduló miatt 2011ben az exkluzív események várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak (volt már francia osztriga kagylónyitó, ismert séfek bemutatói, hivatásos sonkaszeletelôk versenye). A reprezentatív termékbemutatók céljára a „Gourmet Különterem” vagy az ingyenes bemutatóterem, illetve maga a stand állhat a magyar kiállító rendelkezésére. Az üzleti tárgyalásokhoz a business center ingyenesen vehetô igénybe, tolmácsolást (angol) biztosítanak. A vásárra meghívott üzletembereket a szervezôk elkalauzolják a kiállítókhoz, találkozókat szerveznek részükre. Az eseményt hagyományosan a spanyol királyi család tagja nyitja meg, 2009-ben Letizia herceg-

27

Pályázatok, tájékoztatók – Közlöny né volt a hivatalos megnyitó díszvendége. Jövôre nyitó-, illetve zárókoktélt terveznek a legnagyobb spanyol (Ferrán Adría, Juan Mari Arzak) és külföldi séfek részvételével. A Gourmet Salon szakkiállításon való AMCmegjelenést jövôre nem tervezik, de egyéni részvételi lehetôségre van mód. A 2010. évi kiállítás beszámolója a http://www. gourmets.net, a 2011. évi jelentkezési lap és feltételek az alábbi elérhetôségen találhatók a honlapon: (http://www.gourmets.net/constructor.php?idSecci on=8&idSubSeccion=77&RsIdSeccionAux =322&idIdioma=1# ). Érdeklôdés esetén várom mielôbbi visszajelzésüket, tekintettel arra, hogy a kiállításra történô jelentkezés novemberben már elkezdôdött. A Gourmet Szalon szervezôivel kapcsolatban vagyok, további tájékoztatás, részletek egyeztetésére szívesen állok az érdeklôdôk rendelkezésére: Pintérné Viesel Judit mezôgazdasági és környezetügyi attasé MK Nagykövetség Madrid C/ Fortuny, 6 28010 Madrid tel: +34/91 7000 132 fax: 34/91 4134 138 mobil: 34/696 876 898 e-mail: [email protected] Pallóné Dr. Kisérdi Imola

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2010. szeptember és október közötti számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 790/2010/EU rendelete (2010. szeptember 7.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elôírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII., X. és XI. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L237 2010. szeptember 8. 1. oldal A Bizottság 810/2010/EU rendelete (2010. szeptember 15.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára enge-

28

déllyel rendelkezô harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 206/2010/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L243 2010. szeptember 16. 16. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 59/2010 határozata (2010. június 11.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L244 2010. szeptember 16. 1. oldal


Közlöny Az EGT Vegyes Bizottság 60/2010 határozata (2010. június 11.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének (Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L244 2010. szeptember 16. 3. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 61/2010 határozata (2010. június 11.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének (Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L244 2010. szeptember 16. 6. oldal A Bizottság 2010/561/EU határozata (2010. május 25.) a nitrit egyes húskészítményekhez történô hozzáadásával kapcsolatban Dánia által bejelentett nemzeti rendelkezésekrôl (az értesítés a C(2010) 3301. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L247 2010. szeptember 21. 55. oldal Az EFTA Felügyeleti hatóság 43/10/COL határozata (2010. február 10.) a Közösségbe harmadik országból behozott élô állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenôrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplô jegyzékének módosításáról és a 2008. május 21-i 301/08/COL EFTA felügyeleti hatósági határozat hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L256 2010. szeptember 30. 30. oldal A Bizottság 2010/591/EU határozata (2010. október 1.) a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenôrzô szerológiai vizsgálatok elvégzésének egy Oroszországban mûködô laboratórium számára történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2010) 6684. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L260 2010. október 2. 21. oldal A Bizottság 874/2010/EU rendelete (2010. október 5.) a maximum 16 hetes pulykáknál alkalmazható lazalocid A-nátrium takarmány-adalékanyag engedélyezésérôl (az engedély jogosultja az Apharma (Belgium) BVBA) és a 2430/1999/EK rendelet módosításáról (1)


Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L263 2010. október 6. 1. oldal A Bizottság 875/2010/EU rendelete (2010. október 5.) takarmány-adalékanyag tíz évre szóló engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L263 2010. október 6. 4. oldal A Bizottság 878/2010/EU rendelete (2010. október 6.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetû takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenôrzések tekintetében történô végrehajtásáról szóló 669/2009/EK rendelet I. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L264 2010. október 7. 1. oldal A Bizottság 879/2010/EU rendelete (2010. október 6.) a Bizottság 554/2008/EK rendeletének a tojótyúkoknak szánt takarmányban lévô 6-fitáz (Quantum Phytase) takarmány-adalékanyag minimális tartalma tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L264 2010. október 7. 7. oldal A Bizottság 883/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc 47 tenyészborjak takarmány-adalékanyagaként való új felhasználásának engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: Société industrielle Lesaffre) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L265 2010. október 8. 1. oldal A Bizottság 884/2010/EU rendelete (2010. október 7.) az 1464/2004/EK rendeletnek a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportjába tartozó „Monteban” takarmány-adalékanyag várakozási ideje tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L265 2010. október 8. 4. oldal A Bizottság 885/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a narazin- és nikarbazinkészítmény brojlercsirke-takarmányhoz adott adalékanyagként történô engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: Eli Lilly and Company Ltd) és a 2430/1999/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L265 2010. október 8. 5. oldal A Bizottság 890/2010/EU rendelete (2010. október 8.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati

29

Közlöny eredetû élelmiszerekben elôforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a derkantel hatóanyag tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L266 2010. október 9. 1. oldal A Bizottság 891/2010/EU rendelete (2010. október 8.) a 6-fitáznak a hízópulykák takarmányadalékaként való új felhasználásának engedélyezésérôl (az engedély jogosultja: Roal Oy) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L266 2010. október 9. 4. oldal A Bizottság 892/2010/EU rendelete (2010. október 8.) egyes termékeknek az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá esô takarmány-adalékanyagok tekintetében megállapított státuszáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L266 2010. október 9. 6. oldal A Bizottság 893/2010/EU rendelete (2010. október 8.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található acekinocil, bentazon, karbendazim, ciflutrin, fenamidon, fenazaquin, flonikamid, flutriafol, imidakloprid, ioxinil, metkonazol, protiokonazol, tebufenozid és tiofanát-metil megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L266 2010. október 9. 10. oldal A Bizottság 2010/613/EU határozata (2010. október 8.) a 92/260/EGK és a 2004/211/EK határozattól az Egyesült Királyságban 2011-ben megrendezendô elôolimpiai tesztverseny vagy a 2012-ben megrendezendô olimpiai, illetve paralimpiai játékok lovas rendezvényein részt vevô egyes hímivarú törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatala tekintetében való eltérésrôl (az értesítés a C(2010) 6854. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L268 2010. október 12. 40. oldal A Bizottság 914/2010/EU rendelete (2010. október 12.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetû élelmiszerekben elôforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a nátrium-szalicilát nevû anyag tekintetében történô módosításáról (1)

30

Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L269 2010. október 13. 5. oldal A Bizottság 915/2010/EU rendelete (2010. október 12.) az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetû élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédôszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédôszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenôrzési programjáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L269 2010. október 13. 8. oldal A Bizottság 2010/617/EU határozata (2010. október 14.) a 2009/821/EK határozatnak az állategészségügyi határállomásokra és a Traces állategészségügyi egységeire vonatkozó lista tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2010) 7009. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L271 2010. október 15. 8. oldal A Bizottság 925/2010/EU rendelete (2010. október 15.) a 2007/777/EK határozatnak és a 798/2008/EK rendeletnek az Oroszországból származó baromfihús és baromfikészítmények Unión keresztül történô tranzitja tekintetében való módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L272 2010. október 16. 1. oldal A Bizottság 939/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a 767/2009/EK rendeletnek a takarmány-alapanyagok vagy összetett takarmány összetételére vonatkozó, a 11. cikk (5) bekezdése szerint elôírt címkézéssel kapcsolatos engedélyezett eltérésekrôl szóló IV. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L277 2010. október 21. 4. oldal A Bizottság 2010/67/EU irányelve (2010. október 20.) a színezékeken és édesítôszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló 2008/84/EK irányelv módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L277 2010. október 21. 17. oldal Az EGT Vegyes Bizottság 81/2010 határozata (2010. július 2.) az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L277 2010. október 21. 34. oldal


Közlöny A Bizottság 955/2010/EU rendelete (2010. október 22.) a 798/2008/EK rendeletnek a Newcastle-betegség elleni vakcinák felhasználása tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 3. oldal A Bizottság 956/2010/EU rendelete (2010. október 22.) a gyorstesztek jegyzéke tekintetében a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 10. oldal A Bizottság 957/2010/EU rendelete (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentésérôl, illetve a gyermekek fejlôdésérôl és egészségérôl szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésérôl, illetve engedélyezésének elutasításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 13. oldal A Bizottság 958/2010/EU rendelete (2010. október 22.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, nem a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlôdésére és egészségére vonatkozó állítás engedélyezésének elutasításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 18. oldal A Bizottság 2010/69/EU irányelve (2010. október 22.) a színezékeken és édesítôszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 22. oldal A Bizottság 2010/633/EU határozata (2010. október 22.) a Newcastle-betegség ellen a rutin vakcinázási programok során alkalmazandó oltóanyagokra vonatkozó szempontok megállapításáról szóló 93/152/EGK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 7109. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L279 2010. október 23. 33. oldal A Bizottság 2010/613/EU határozata (2010. október 8.) a 92/260/EGK és a 2004/211/EK határozattól az Egyesült Királyságban 2011-ben megrendezendô elôolimpiai tesztverseny vagy a 2012ben megrendezendô olimpiai, illetve paralimpiai játékok lovas rendezvényein részt vevô egyes hí-


mivarú törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatala tekintetében való eltérésrôl (az értesítés a C(2010) 6854. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L268 2010. október 12. 40. oldal A Bizottság 914/2010/EU rendelete (2010. október 12.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetû élelmiszerekben elôforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a nátrium-szalicilát nevû anyag tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L269 2010. október 13. 5. oldal A Bizottság 915/2010/EU rendelete (2010. október 12.) az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetû élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédôszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédôszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenôrzési programjáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L269 2010. október 13. 8. oldal A Bizottság 2010/617/EU határozata (2010. október 14.) a 2009/821/EK határozatnak az állategészségügyi határállomásokra és a Traces állategészségügyi egységeire vonatkozó lista tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2010) 7009. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L271 2010. október 15. 8. oldal A Bizottság 925/2010/EU rendelete (2010. október 15.) a 2007/777/EK határozatnak és a 798/2008/ EK rendeletnek az Oroszországból származó baromfihús és baromfikészítmények Unión keresztül történô tranzitja tekintetében való módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L272 2010. október 16. 1. oldal

Román Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis a Bruxinfo-online.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóiratállományára épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent mezôgazdasági szakkönyvekkel. Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


tatabányai medencében egykor jelentôs szénbányászat zajlott, ennek emlékét ôrzi a Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen nemzetközi szinten is egyedülálló bemutatóhelye. A bányászok élet- és munkakörülményeit felidézô kiállítás elsôdleges célja a bányászhagyományok megismertetése, illetve életben tartása. Az itt létesített 26 aknából és 5 külfejtésbôl mára csupán egyetlen akna, a XV-ös maradt fenn eredeti állapotában, melyet 1988-ban szabadtéri bányászati múzeummá alakítottak át. A mellette lévô szabadtéri gépbemutató a korszerû bányászati gépek és berendezések típusait szemlélteti. A skanzen fô látványosságai közé tartoznak az egykori tatabányai bányásztelepek jellegzetes lakó- és középületei,

A

Az egykori bányásztelepet megidézô épületegyüttes

Kozmetika

Gróf Eszterházy Ferenc lejtôs-akna

A 20-30-as évek iskolája

Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen bejárata

melyek jól szemléltetik a bányásztársadalom különbözô rétegeinek életkörülményeit. A korhû berendezéssel ellátott épületegyüttest 1996-ban nyitották meg; itt a századfordulótól az 1960-as évekig követhetjük nyomon a lakáskultúra alakulását. Az egykor a Magyar Általános Kôszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt.) tulajdonában lévô elemi népiskola mintájára kialakított iskolamúzeumban két korhû berendezéssel ellátott osztályterem található, melyek a 1920-30-as, illetve a 1960-70-es évek iskoláját mutatják be. Az iskolamúzeum elsôsorban a gyerekek számára nyújt maradandó élményt. Az idelátogató csoportok különbözô foglalkozásokon vehetnek részt, ahol drámapedagógiai eszközök segítségével élhetik át a régi korok iskolájának hangulatát. A rendes tanítási, illetve bemutató órák a régi hagyományok szerint zajlanak, az órák szüneteiben pedig a régi korok játékait próbálhatják ki a gyerekek. Az épületegyüttes másik felén, az ún. mesterségek házában a helyi ipartelepeket jellemzô kisipari mûhelyek (cipész, szabó, fodrász) kaptak helyet. A skanzen ma fontos helyszíne a bányászhagyományok ápolásának, melyben a kiállítások mellett a közmûvelôdési és múzeumpedagógiai programok is fontos szerepet kapnak. Korabeli cipészmûhely Képek és szöveg: Papp Mónika

Régi magyar halételek Válogatás XIX. századi magyar szakácskönyvekbôl hal a legtöbb kultúrában nem csupán élelmiszer, hanem szimbólum is, mely már a kereszténységet megelôzô évezredekben is világszerte elterjedt volt. Krisztus és a kereszténység egyik szimbólumaként a húshagyó napokon is megengedett táplálék volt, így a halételeknek a fôúri és úri konyhákban leginkább böjtök idején akadt különös jelentôsége. A XIX. század közepén az életszínvonal általános emelkedésével együtt nôtt a gasztronómiai örömök iránti érdeklôdés is, hazánkban éppúgy, mint egész Európában. Magyarországon az édesvízi halakból készült ételek fogyasztása ekkor élte virágkorát, amit a kiadott halas szakácskönyvek nagy száma is jól mutat. Miután a Kárpát-medence mindig híres volt folyóinak halbôségérôl, halban nem volt hiány, ugyanakkor számos más vízhez kötôdô állat is gyakorta terítékre került, melyek a mai ember számára inkább különlegességnek tûnnek. A XIX. század végi folyószabályozásokat követôen a hazai halfogyasztás lényegesen lecsökkent, és az édesvízi hal mind a mai napig nem nyerte vissza egykori népszerûségét. A XIX. századi magyar konyha egykori gazdagságáról és halételeink változatosságáról ma már csak a fennmaradt szakácskönyvek tanúskodnak. Ez a receptgyûjtemény egyedülálló módon ezt a letûnt világot eleveníti fel, bemutatva a XIX. század étkezési szokásait. Különlegessége, hogy eredeti szöveggel, betûhûen közli a korabeli recepteket. A kötet három szakácskönyv, az 1851-ben megjelent Pesti Szakácskönyv, az 1863-ban megjelent Képes Pesti Szakácskönyv, valamint az 1878-as Szegedi Szakácskönyv összes halreceptjét tartalmazza. A válogatásban a halak mellett szerepel a böjti ételnek számító rák, csiga, kagyló, béka, illetve olyan különleges receptek is, mint a teknôsbéka, hód és vidra. Emellett néhány egyéb étel is megtalálható a könyvben, melyek elkészítése támpontul szolgálhat a halételekhez. A Régi magyar halételek az Attraktor Kiadó gondozásában jelent meg. Papp Mónika

A

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents